Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására"

Átírás

1 Digitális domborzatmodellen alapuló módszer a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározására Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel P. u ME Természetföldrajz-Környezettani Tanszék; 3515 Miskolc-Egyetemváros Absztrakt Manapság egyre gyakoribb az a vélekedés, hogy a globális klímaváltozás következtében hazánkban csökken a fagyveszély és a késő tavaszi fagyok (mint a mezőgazdaság szempontjából fontos kockázati tényező) jelentősége lassan elhanyagolható. Az adatok feldolgozása alapján azonban kijelenthetjük, hogy ennek éppen ellenkezője igaz. Az Országos Meteorológiai Szolgálat állomáshálózatának mérései szerint az utóbbi évtizedekben (különösen április hónapban) szignifikánsan növekszik a fagyok erőssége és gyakorisága. Az utolsó tavaszi fagyok határnapja is egyre későbbre tolódik. Ez a tendencia a vegetációs periódus kezdetén (a rügyfakadás virágzás idején) igen veszélyes. Az eredmények rávilágítottak a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározásának szükségességére. A potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározása tulajdonképpen a hideg légtavak lehatárolására vezethető vissza. A módszer a globális SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) domborzatmodellen, illetve a domborzatmodellből származtatott elsődleges és másodlagos paraméterek felhasználásán alapul. A paraméterek előállításához a göttingeni Georg-August Egyetem Földrajzi Intézetében kidolgozott SAGA (System for Automated Geoscientific Analysis) és DiGeM (Digitales Delände-Modell) programokat, a térbeli műveletekhez az ESRI ArcView 3.2 szoftverét és annak Spatial Analyst modulját, míg a megjelenítéshez a Golden Software Inc. SURFER programját használtam. A módszer eredményeit a Dél-balatoni Borvidék, mint mintaterület példáján mutatom be. Az eredmények előzetes ellenőrzése távérzékelési módszerek felhasználásával a NOAA-AVHRR műholdképekből előállított felszínhőmérsékleti adatokkal történt. Kulcsszavak: potenciálisan fagyveszélyes terület, digitális domborzatmodell, SRTM, térinformatika 1. Bevezetés A fagyok általánosságban a növények számára káros jelenségek közé tartoznak. A növények azonban fejlődésük különböző szakaszában nem egyformán érzékenyek a 0 fok alatti hőmérsékletekre. Magyarország éghajlati sajátosságai miatt három évszakban kell fagykárok kialakulására számítani. Tavasszal és ősszel a kevéssel fagypont alá történő lehűlés okoz gondot a termelőknek, míg télen a szélsőséges hideg okozhat komoly károkat. Magyarország déli, legmelegebb területein általában napon keresztül tart a fagymentes időszak. Az ország legnagyobb részén e periódus hossza már csak nap, de a magasabb hegyvidékeinken 180 nap alá csökken. A talajmenti fagyok nélküli időszak ehhez képest meglehetősen rövid. Még június elején is előfordulhatnak talajmenti fagyok, és augusztus végén már ismét számolnunk kell velük. Magyarországon tehát a fagyzugos területektől eltekintve csupán a nyári hónapokban nem kell számolnunk talajmenti fagy kialakulásával (Botos és Varga-Haszonits 1974). 1

2 A globális éghajlatváltozás Magyarországon is valószínűleg a hőmérséklet valamilyen mértékű emelkedésével fog járni. Erről számos tanulmány készült, kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására kormányzati akcióterv kidolgozását vették tervbe (Németh és Kalmár 2006). Kevesebb figyelem fordítódik azonban a tavaszi és őszi fagyok vizsgálatára. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint a késő tavaszi fagyok erőssége és gyakorisága (1. ábra) az utóbbi évtizedekben szignifikánsan növekedett (Kalmár és Németh 2006). Ez figyelemreméltó jelenség, és okot szolgáltat arra, hogy a fagyveszélyes területek lehatárolására is több figyelmet szenteljünk. 1. ábra: A különböző erősségű fagyok előfordulásának gyakorisága áprilisban (balra) és az áprilisi abszolút minimumhőmérsékletek alakulása (jobbra) (Kalmár és Németh 2006) Éjjel, a kisugárzás hatására a felszínt hideg légréteg borítja. Ez a hideg légréteg a sík felszínt egyenletesen borítja be és szélcsend esetén nem jön mozgásba. A lejtőkön azonban a vízhez hasonlóan súlyánál fogva mozgásba jön, lefolyik. A lejtőkön lefelé mozgó hideg levegőt a magasból melegebb pótolja. Ez a cirkuláció hozza létre a lejtők sajátos talajmenti szeleit. A lejtőkön lefolyó hideg levegő a mélyedésekben gyűlik össze. Sőt, a hideg légtömeg mozgása közben is rendszerint árkokat, völgyeket követ. A mozgó hideg levegő mély depressziókban, vagy a mozgás irányára merőlegesen álló sáncok (vasúti töltés, erdősáv, stb.) mögött gyűlik össze és ott hideg légtavakat hoz létre (2. ábra). Itt a hideg légréteg vastagsága megnő, benne akár teljes szélcsend is létrejöhet, ami elősegíti a további lehűlést. Ilyen helyzetben erős fagyok is kialakulhatnak. 2. ábra: A hideg légtó kialakulásának elvi vázlata (Wolf és Boyer 2003) 2

3 2. Módszerek A potenciálisan fagyveszélyes területek lehatárolásának folyamatában a hatótényezők kiválasztása, a paraméterek osztályozása és a súlytényezők meghatározása volt az első és legfontosabb lépés. A súlytényezők egy ötfokozatú skála szerint lettek meghatározva, ahol a potenciálisan fagyveszélyes területeket 5-ös, a nem fagyveszélyes területeket 1-es értékkel jelöltem. A súlytényezők alapján elkészítettem az egyes tényezők raszteres kategória-térképét. Ezután ezeket a raszteres kategória-térképeket egymásra helyeztem és a cellaértékeket egyszerűen összeadtam (arithmetic overlay). Az összeadás után az eredményül kapott cellaértékeket újraosztályoztam, ezzel a lépéssel jutottam el a potenciálisan fagyveszélyes területek térképéhez (Németh 2006). 3. ábra: A potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározásának folyamatábrája 2.1 A mintaterület A kutatás helyszínéül választott terület mintegy 300 km 2 területű, hazánk nyugatidélnyugati részén, a Balatontól délre helyezkedik el (4. ábra). Változatos morfológiájú, közel észak-déli irányultságú hátakkal és a köztük lévő eróziós-deráziós völgyekkel felszabdalt, jellemzően lösszel fedett alacsony dombvidék. A löszön kiváló minőségű talaj, zömmel csernozjom barna erdőtalaj képződött. 4. ábra: A mintaterület elhelyezkedése és digitális domborzatmodellje A térség mérsékelten meleg és mérsékelten nedves klímával rendelkezik, némi szubmediterrán behatással. Az évi középhőmérséklet 10,2 C. A fagymentes időszak hossza nap, ami általában április 5. és október 28. között tapasztalható. Az évi csapadékösszeg körülbelül 650 mm, a napfénytartam évi összege általában 2000 óra körül alakul. A mintaterület fontos mezőgazdasági terület, a Dél-balatoni (Balatonboglári) Borvidék része. A szőlőn és a gyümölcsökön (őszi- és sárgabarack, cseresznye, meggy, alma) kívül 3

4 főleg gabonaföldekkel találkozhatunk. Itt található a Dél-Dunántúl egyik legjelentősebb bodza ültetvénye is. A magasabban fekvő térszíneken helyenként még megtaláljuk a természetes erdőtársulást (Quercetum petreae-cerris pannonicum), de mára már a telepített kevert erdő a jellemzőbb. 2.2 A felhasznált adatok A kutatás alapötletét Bridier és munkatársai által a champagne-i borvidéken végzett hasonló munka adta (Bridier et. al. 2004). A vizsgálatok egyik alapja a digitális domborzatmodell és az abból szármatatott paraméterek (Wilson és Gallant 2000). Jelen kutatásomban a NASA, az amerikai National Imagery and Mapping Agency (NIMA), a German Space Agency (DLR) és az Italian Space Agency (ASI) együttműködésében készült SRTM (Shuttle Radar Topography Mission) adatbázist, illetve az abból generált digitális domborzatmodellt használtam fel. Az SRTM domborzatmodell 3 szögmásodperc felbontású, az Interneten bárki számára (kutatási célra díjmentesen) hozzáférhetők. Az adatok használatakor figyelembe kell venni, hogy azok radar-technológia használatával készültek. Az ilyen módszerrel készült domborzatmodellek a következő jellemző hibával terheltek. Vízfelületekről az elkerülhetetlen hullámzás hatása miatt bizonytalan jelek érkeznek, emiatt a tengereken és tavakon, illetve folyókon hamis adatok jelenhetnek meg. Ezek egy részét a feldolgozás során kiszűrték, és e pixeleknek NULL értéket (számszerűen at) adtak. Hasonló NULL értéket kapott számos hegyvidéki pixel is, leginkább az olyan mély völgyek területén, amelyek a felvételi geometriából adódóan radarárnyékban voltak, és ahonnan nem érkezett visszavert radarjel. Értelemszerűen magasabb hegyvidékeken gyakoribb az emiatt bekövetkezett adathiány. Az adatbázis további hibája, hogy a magassági adatokban az épületek, az erdők területén pedig a fák magassága is megjelenik. Ennek oka az, hogy a néhány centiméter hullámhosszú rádiójelek nem hatolnak át a sűrű, vagy akár a közepes sűrűségű lombozaton, és visszaverődnek az épületek szilárd tetőzetéről, burkolatáról is. A domborzatmodell pixelmérete 90 m, ami elégséges a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározásához. A potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározásához nem közvetlenül a magasság-információk, hanem a domborzatmodellből számított elsődleges és másodlagos jellemzők szükségesek. Ilyen paraméter a lejtőkategória. A lejtőkategória osztályozásánál figyelembe vettem, hogy a meredek lejtőkön a hideg levegő gyorsan lefolyik, ezek a területek nem nevezhetők fagyveszélyesnek. Ezzel szemben kis lejtőszög esetén a hideg levegő mozgása lelassul, és már kisebb terepakadály mögött is kialakulhat a hideg légtó. A lejtőkategória mellett fontos másodlagos topográfiai paraméter a felszín konvergenciája. A konvergencia indexet a domborzatmodellből a göttingeni (Németország) Georg-August Egyetemen fejlesztett SAGA program (System for Automated Geo-scientific Analyses) felhasználásával számoltam. A konvergencia index értéke -100 és +100 között változhat. Értelmezése nagyon egyszerű, a negatív érték azokat a helyeket jelöli, ahol a felszín homorú (konvergens), tehát ezek az összegyülekezési helyek. Ezekhez a területekhez rendeltem a legmagasabb súlytényező értékeket. A pozitív konvergencia index a domború (divergens) felszínekre jellemző, innen a hideg légtömeg lefolyik, így ezek a területek alacsony súlytényezőt kaptak. A domborzatmodellből származtatott jellemzők egyik legnehezebben meghatározható eleme a globálsugárzás. A felszínre érkező potenciális sugárzás (a nemzetközi szakirodalomban: topographic solar radiation ) meghatározására számos módszer ismeretes (Kang et. al. 2002). Ezek a módszerek tulajdonképpen csak igen kis mértékben térnek el egymástól. Általánosan elmondható, hogy az alkalmazott fizikai összefüggések miatt kevés az 4

5 általánosan felhasználható, regionális méretekben is alkalmazható sugárzási modell (Németh 2004). Munkám során a korábban említett SAGA program egyik modulját használtam. A modell segítségével meghatároztam a mintaterületre érkező potenciális sugárzási energia éves összegét. A sugárzási energia értékeket a korábban tárgyalt paraméterekhez hasonlóan osztályoztam. Az osztályozás során azok a területek, ahol a beérkező sugárzási energia a legalacsonyabb, 5-ös súlytényezőt kaptak. Ezzel ellentétben a sok sugárzási energiában részesülő (általában délies kitettségű) területeket 1-es súlytényezővel jelöltem. Az előzőektől némiképp eltérő paraméter a földhasználat. A földhasználati adatokat a Corine Land Cover adatbázisból nyertem. Az általam használt földhasználati adatbázis az 1990 és 1992 közötti időszakban készült Landsat TM űrfelvételek vizuális fotointerpretációjával készült. Munkám során az eredeti Corine Land Cover nomenklaturát jelentősen leegyszerűsítettem. Eszerint csupán három fő kategóriát különítettem el: szőlő- és gyümölcsös, füves terület (rét, legelő, más alacsony növényi kultúra), egyebek. Az osztályozás alapja a különböző felszínhasználatoknak a hideg levegő áramlására gyakorolt hatása. 2.3 Eredmények Az elkészült térképet (5. ábra) elemezve látható, hogy a leginkább fagyveszélyes területek a vizsgált terület északnyugati részén, illetve a völgyekben, azok átmenetileg lankásabbá váló részein találhatók. Ezeken a területeken megfelelő szinoptikus helyzetben (pl. anticiklon, gyenge légmozgás, stb.) a hőmérséklet fagypont alá csökkenhet. 5. ábra: A mintaterület potenciálisan fagyveszélyes területeinek térképe. A térképen kék színnel jelölt területek potenciálisan fagyveszélyesnek tekinthetők, a sárgával jelölt területeken ezzel nem kell számolni. 5

6 Az eredményeket kördiagramon ábrázolva (6. ábra) látható, hogy a vizsgált terület közel 20%-a potenciálisan fagyveszélyesnek tekinthető. 6. ábra: A fagyveszélyesség megoszlása a teljes vizsgált területen (balra) és a szőlőterületeken (jobbra) Ha az értékelést csak a szőlőterületekre szűkítjük, a helyzet még ennél is rosszabb. A szőlőterületek több mint fele olyan helyen található, ami a modelleredmények szerint potenciálisan fagyveszélyesek. Ezeken a helyeken a szőlőültetvényeket (és a gyümölcsfákat is) védeni kell a késő tavaszi fagyok káros hatásaitól. Erre különféle módszerek léteznek, ilyen például a füst-, vagy ködképzés, a légkeverés, vagy a levegő melegítése (Csete és Nyéki 2006). E módszerek alkalmazása azonban a termelési költségek növekedését okozhatják, ami pedig szélsőséges esetben a gazdasági versenyképesség csökkenésével járhat. 2.4 Előzetes értékelés A módszer eredményeinek előzetes értékeléséhez a távérzékeléses módszerrel számított felszín hőmérséklet (LST) adatokat használtam. A felszínhőmérséklet kiszámításához az amerikai NOAA műholdakon lévő AVHRR szenzor 4-es (10,3 11,3 µm) és 5-ös (11,5 12,5 µm) csatornáját használjuk. Az összefüggést a nemzetközi szakirodalom split-window módszernek nevezi. A split-window módszer legáltalánosabb formája: LST = T4 + A (T4 T5) B; ahol T4 és T5 az AVHRR 4-és és 5-ös csatornáján mért ún. fényességi hőmérséklet, míg A és B a légköri hatás, a látószög és a felszín elnyelése általá meghatározott tényezők (Beik és Saradjian 2003). A felszínhőmérséklet adatokból készült térkép vízszintes felbontása 1,5 2 km (az űrfelvétel eredeti felbontása kb. 1 km, de mivel hazánkat általában ferdeszögben látja a műhold ezt a felbontást gyakorlatilag sohsem lehet elérni). Ez a vízszintes felbontás lényegesen rosszabb, mint a potenciálisan fagyveszélyes területek térképének felbontása (90 m), de az elsődleges értékelésre alkalmasnak találtam. A 7. ábrán látható a mintaterület felszínhőmérséklet térképe négy egymást követő napon, áprilisának elején. A kiválasztott időszakban napokon át anticiklon uralta időjárásunkat, hajnalban fagypont körüli hőmérsékleteket mértek. Ez a helyzet ideális a fagyzugok kialakulásának. A térképen kék színnel jelölt területeken fagypont alatt, míg a narancssárga színnel jelzett térségekben jóval 0 C felett alakult a hőmérséklet. A térképeket elemezve látható, hogy a felszínhőmérséklet térképek gyakorlatilag azonos területeken jelölik 6

7 a fagyzugos térségeket, mint a potenciálisan fagyveszélyes területek térképe. A különbségek zömmel az eltérő felbontásnak köszönhetők. Természetesen ezek az ellenőrzések csak szubjektív értékelést tesznek lehetővé. A közeljövő feladata, hogy a módszer eredményeit objektív módon is értékelni lehessen. Erre a legalkalmasabbnak a meteorlógiai állomáshálózat mérései, esetleg expedíciós mérések tűnnek. A mért adatok interpolálásával létrehozhatók olyan hőmérséklet térképek, melyek térbeli felbontása megegyezik a jelen módszer felbontásával. 7. ábra: A mintaterület felszínhőmérséklet térképei A UTC; B UTC; C UTC; D UTC 3. Összefoglalás Jelen kutatás eredményeként bemutattam a potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározásának egy lehetséges módszerét. A módszer előzetes értéeklése bíztató, de természetesen a folyamatos továbbfejlesztésre szükség van. A jövőbeni feladatok közé tartozik a mezőgazdaságon túl mutató alkalmazási területek felkutatása. Ilyen alkalmazási terület például a közlekedés lehet. Az utak síkosságmentesítése (sózása) gazdaságosabbá tehető, ha nem a teljes útvonalon kell alkalmazni, hanem csak a veszélyes útszakaszokon. A gazdasági hasznosságán kívül ennek környezetvédelmi jelentősége is lehet. 7

8 4. Irodalomjegyzék Beik F., Saradjian M. R. (2003): Emissivity determination for Land Surface Temperature estimation of Iran using AVHRR Thermal Infrared Data, Proceedings of Map Asia Conference, October 2003, Kuala Lumpur, Malaysia Botos L., Varga-Haszonits Z. [szerk.] (1974): Agroklimatológia és növénytermesztés. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Budapest Bridier S., Quénol H., Beltrando G. (2004): Cartographie du potentiel de refroidissement en situation radiative. Application au terroir des Fonds de Sillery dans le vignoble de Champagne. Revue internationale de géomatique 14, pp Csete L., Nyéki J. [szerk.] (2006): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. AGRO-21 Kutatási Programiroda, Budapest. 260 p. Kalmár E., Németh Á. (2006): A téli és tavaszi hideg szélsőségek alakulása Magyarországon. III. Magyar Földrajzi Konferencia, Budapest, (ebben a kiadványban) Németh Á. (2006): Application of DEM in agroclimatology: Delimitation of potential frost-risk territories in Southern-Balaton Winery, Hungary. 8th Conference on Meteorology, Climatology and Atmospheric physics, Athens, május Németh Á. (2004): A globálsugárzás modellezése digitális domborzatmodellek alkalmazásával. HUNDEM2004 Konferencia, Miskolc, november ; CD-kiadvány Németh Á., Kalmár E. (2006): Téli és tavaszi hideg szélsőségek Magyarországon, VAHAVA Zárókonferencia, Budapest, március 9. Wilson J. P., Gallant J. C. (2000): Secondary Topographic Attributes. In: Wilson, J. P., Gallant, J. C. (Eds.), Terrain Analysis: Principles and Applications. John Wiley and Sons Inc., pp Kang S., Kim S., Lee D. (2002): Spatial and temporal patterns of solar radiation based on topography and air temperature. Canadian Journal of Forest Resources 32., pp

Potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározása digitális domborzatmodellek alkalmazásával

Potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározása digitális domborzatmodellek alkalmazásával Potenciálisan fagyveszélyes területek meghatározása digitális domborzatmodellek alkalmazásával NÉMETH ÁKOS 1 Absztrakt Hazánk éghajlata a mezőgazdaság számára számos kockázatot jelent. Ezek közül a károkozás

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

A globálsugárzás modellezése digitális domborzatmodell alkalmazásával

A globálsugárzás modellezése digitális domborzatmodell alkalmazásával Németh Ákos 1, 2 1 Országos Meteorológiai Szolgálat; 1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1.; nemeth.a@met.hu 2 i Egyetem Természetföldrajz Környezettani Tanszék; 3515 - Egyetemváros; qbaraki@freemail.hu ÖSSZEFOGLALÁS

Részletesebben

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL

A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL 35. Meteorológiai Tudományos Napok, Magyar Tudományos Akadémia, 2009. november 20. A VÁROSI HŐSZIGET VIZSGÁLATA MODIS ÉS ASTER MÉRÉSEK FELHASZNÁLÁSÁVAL Dezső Zsuzsanna, Bartholy Judit, Pongrácz Rita Eötvös

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok

A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok KvVM MTA VAHAVA projekt MTA 2006. november 23. A GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS: Hazai hatások és válaszok Ifjúsági fórum a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról Bartholy Judit felkért hozzászólása Eötvös s Loránd

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

Térinformatika és Geoinformatika

Térinformatika és Geoinformatika Távérzékelés 1 Térinformatika és Geoinformatika 2 A térinformatika az informatika azon része, amely térbeli adatokat, térbeli információkat dolgoz fel A geoinformatika az informatika azon része, amely

Részletesebben

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban

A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban A jövőben várható klímaváltozás és néhány lehetséges hatása a régióban Blanka Viktória, Mezősi Gábor, Ladányi Zsuzsanna, Bata Teodóra Szegedi Tudományegyetem, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE

A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE A HŐMÉRSÉKLET ÉS A CSAPADÉK HATÁSA A BÜKK NÖVEKEDÉSÉRE Manninger M., Edelényi M., Jereb L., Pödör Z. VII. Erdő-klíma konferencia Debrecen, 2012. augusztus 30-31. Vázlat Célkitűzések Adatok Statisztikai,

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje

Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének

Részletesebben

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN

A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN A VEGETÁCIÓ SZEREPE A BUDAPEST-HEGYVIDÉK VÁROSI HŐSZIGET JELENSÉGÉBEN Fricke Cathy 1, Pongrácz Rita 2, Dezső Zsuzsanna 3, Bartholy Judit 4 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője?

Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? Turisztikai klimatológia: Az időjárás és az éghajlat, mint a turizmus kulcstényezője? NÉMETH Ákos Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály MMT Nyíregyházi Csoport előadóülése Nyíregyháza, 2012.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Geoinformatikai rendszerek

Geoinformatikai rendszerek Geoinformatikai rendszerek Térinfomatika Földrajzi információs rendszerek (F.I.R. G.I.S.) Térinformatika 1. a térinformatika a térbeli információk elméletével és feldolgozásuk gyakorlati kérdéseivel foglalkozó

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés Általános tudnivalók k az INCA rendszerről és s az INCA pályp lyázatról Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA nowcasting

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS

FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS FÖLDÜGYI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LIS) A MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATBAN HERMANN TAMÁS Témavezető Dr. Szepes András Székesfehérvár 2008 BEVEZETÉS A hazai földügyi nyilvántartási helyzete A jelenlegi nyilvántartási

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben

GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben GIS és Távérzékelés a közlekedési adatnyerésben Lovas Tamás Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom - Térinformatika Adatnyerés Távérzékelési technológiák

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.

A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba 4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK Dr. Varga Csaba Talajképző tényezők 1. Növényzet, állatvilág 3. Éghajlat 5. Domborzat 7. Talajképző kőzet 9. Talaj kora 11. Emberi tevékenység 1. Természetes növényzet és állatvilág

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem

Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Az éghajlat és a tájhasználatváltozás hatása a szőlőtermelésre Bihari Zoltán Debreceni Egyetem Mi befolyásolja a szőlőtermelést? Klímafüggő tényezők Levegő CO2 tartalma Hőmérséklet Csapadék Levegő páratartalma

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán

A térinformatika lehetőségei a földrajzórán A térinformatika lehetőségei a földrajzórán Geolokáció az oktatásban konferencia AKG, Budapest, 2013. november 30. Dr. Sik András adjunktus, ELTE Természetföldrajzi Tanszék sikandras@gmail.com Mit jelent?

Részletesebben

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához

Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához 1. Bevezetés A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Néhány adat a bükki töbrök mikroklímájához Keveiné Bárány Ilona SzTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék keveibar@earth.geo.u-szeged.hu

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 1011 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK

AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK AZ IDŐJÁRÁSI SZÉLSŐSÉGEK TENDENCIÁI ÚJ KIHÍVÁSOK ELŐTT A NEMZETI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLATOK DUNKEL ZOLTÁN OMSz Országos Meteorológiai Szolgálat H-1525 Budapest POB 38, dunkel.z@met.hu Nincsenek öreg emberek,

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon

Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon ORSZÁGOS SZŐLÉSZETI BORÁSZATI KONFERENCIA 2015. JANUÁR 21-23. EGER, HOTEL EGER-PARK Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon Dr. Bálo Borbála Budapesti Corvinus Egyetem, Szőlészeti Tanszék 1, Mi

Részletesebben

Agrometeorológiai összefoglaló

Agrometeorológiai összefoglaló Agrometeorológiai összefoglaló A 2008. szeptember és 2009. március között lehullott csapadék mennyiség területi eloszlását az 1. ábra szemlélteti. Az ország egyes tájai között jelentős különbségek adódtak.

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről

Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Beszámoló a szél- és napenergia-projekt tevékenységéről Dobi Ildikó 1, Varga Bálint 1, Tar Károly 2, Tóth László 3, Gergen István 4, Csenterics Dezső 4 1 Országos Meteorológiai Szolgálat, 2 Debreceni Egyetem

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén

Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban

Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat. Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban Magyar Regionális Tudományos Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. november 27-27 Agg Zoltán, főszerkesztő, Comitatus folyóirat Önkormányzati vezetők klímatudatossága a Balaton régióban A TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064

Részletesebben

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából

A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából FIGYELMÉBE AJÁNLJUK Enyhe, száraz tél, meleg, de csapadékos nyár 2009. január A 2008-as év időjárásának áttekintése a növénytermesztés szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Meteorológiai és térinformatikai módszerek alkalmazása az erdőtüzek megelőzésében

Meteorológiai és térinformatikai módszerek alkalmazása az erdőtüzek megelőzésében Meteorológiai és térinformatikai módszerek alkalmazása az erdőtüzek megelőzésében Németh Á., - Nagy D., - Szalai S., - Debreceni P. Az erdőtüzek elleni védekezés új alapokra helyezését segítik a kutatók

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében

Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében Harangozó Edit: Térinformatikai rendszer alkalmazása a madarak vonulásának nyomonkövetésében haranged@freemail.hu A Térinformatika Napja - Székesfehérvár, NyME-Geo 2009. november 18. Témaválasztás Fotó:

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

lat klímamodellez Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály Az Országos Meteorológiai Szolgálat lat klímamodellez mamodellezıi i tevékenys kenysége Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati

Részletesebben

Fotointerpretáció és távérzékelés 6.

Fotointerpretáció és távérzékelés 6. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Verőné Wojtaszek Malgorzata Fotointerpretáció és távérzékelés 6. FOI6 modul A távérzékelés alkalmazási területeinek áttekintése SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

Városi hősziget vizsgálatok Budapest

Városi hősziget vizsgálatok Budapest OTKA K 68277 Városi hősziget vizsgálatok Budapest térségében Baranka Györgyi Dobi Ildikó Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu dobi.i@met.hu OTKA K 68277 Vázlat 1. Városklíma OTKA (2007-2011)

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Időjárás lexikon. gyerekeknek

Időjárás lexikon. gyerekeknek Időjárás lexikon gyerekeknek Mikor esik az eső? Miután a nap a földön lévő vizet elpárologtatja, a vízpárával telített meleg levegő felszáll. (Ezt minden nap láthatod, hiszen a tűzhelyen melegített vízből

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Mészáros Róbert 1, Lagzi István László 2, Leelőssy Ádám 1 1 ELTE Meteorológiai Tanszék 2 BMGE Fizika Intézet LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE Meteorológiai Tudományos Napok Budapest,

Részletesebben

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése

2. melléklet. A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése 2. melléklet A Magyarországon megfigyelt éghajlati tendenciák, valamint a jövőben várható változások és bizonytalanságaik elemzése Összeállította: Szépszó Gabriella, Horányi András, Lakatos Mónika Országos

Részletesebben

A kérdőív statisztikai értékelése

A kérdőív statisztikai értékelése A kérdőív statisztikai értékelése 1. A kérdőívet kitöltők nemek szerinti megoszlása Férfi Nő 41,95 % 58,05 % 2. A kérdőívet kitöltők korosztályok szerinti megoszlása 65 év felett 41-65 26-40 21-25 15-20

Részletesebben

Erdészeti útügyi információs rendszerek

Erdészeti útügyi információs rendszerek Erdészeti útügyi információs rendszerek PÉTERFALVI József, MARKÓ Gergely, KOSZTKA Miklós 1 Az erdészeti útügyi információs rendszerek célja a feltáróhálózatok térképi vonalai és az azokhoz kapcsolt leíró

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o

ELLENÁLLÁSOK HŐMÉRSÉKLETFÜGGÉSE. Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o ELLENÁLLÁSO HŐMÉRSÉLETFÜGGÉSE Az ellenállások, de általában minden villamos vezetőanyag fajlagos ellenállása 20 o szobahőmérsékleten értelmezett. Ismeretfrissítésként tekintsük át az 1. táblázat adatait:

Részletesebben

Éghajlat Napfénytartam Szél

Éghajlat Napfénytartam Szél Éghajlat Magyarország éghajlata nagyon változékony. Viszonylag kis területe és sík felszíne ellenére az országon belül az időjárásban jelentős különbségek fordulhatnak elő. A változékonyság egyik fő oka

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók.

A FIR-ek alkotóelemei: < hardver (bemeneti, kimeneti eszközök és a számítógép), < szoftver (ARC/INFO, ArcView, MapInfo), < adatok, < felhasználók. Leíró adatok vagy attribútumok: az egyes objektumok sajátságait, tulajdonságait írják le számítógépek számára feldolgozható módon. A FIR- ek által megválaszolható kérdések: < 1. Mi van egy adott helyen?

Részletesebben

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz

Elemzések a Budapesti önkormányzatok. nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz 40. Meteorológiai Tudományos Napok - 2014.11.20-21. 21. MTA Elemzések a Budapesti önkormányzatok nyzatok városrehabilitációs, rosrehabilitáci várostervezési si programjaihoz Bartholy Judit, Pongrácz Rita,

Részletesebben

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele

TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele TERÜLETHASZNÁLAT VS. HUMÁN KOMFORT VÁROSI KÖRNYEZETBEN Egy szegedi mintaterület igénybevétele a termikus komfortviszonyok függvényében Kántor Noémi Gulyás Ágnes Égerházi Lilla Unger János Magyar Meteorológiai

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi

Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői. Dr. Ba ra n ka Györgyi Az UHI projekt bemutatása, célkitűzései és főbb jellemzői Dr. Ba ra n ka Györgyi Országos Meteorológiai Szolgálat baranka.gy@met.hu Vázlat 1. Az UHI projekt bemutatás 2. A Projekt fő célkitűzései 3. Csatlakozott

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár

METEOROLÓGIA. alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak. Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár METEOROLÓGIA alapkurzus Környezettudományi BsC alapszakos hallgatóknak Bartholy Judit, tanszékvezető egyetemi tanár ELTE TTK - METEOROLÓGIAI TANSZÉK A MAI ÓRA VÁZLATA 1. BSc KÉPZÉS / SPECIALIZÁCIÓ 2. TEMATIKA

Részletesebben

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin

Magyarország éghajlata. Dr. Lakotár Katalin Magyarország éghajlata Dr. Lakotár Katalin Magyarország három éghajlati terület határán: időjárását a keleti kontinentális, a nyugati óceáni, a déli-délnyugati mediterrán hatás alakítja - évi középhőmérséklet:

Részletesebben

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28

Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen. ári. és ért. és ében. ékel. KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Fö ldrajzi anal ó gia alkalmazása kl ímaszcen ári ó k elemzés ében és ért ékel és ében KR KÉPZÉS 2008. november 27 28 Horváth Levente levente.horvath@uni corvinus.hu Klímav maváltoz ltozás John Tyndall

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE

KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ALKALMAZANDÓ ÉPÜLETSZERKEZETEKRE, AZ ÉPÜLETSZERKEZETEK HATÁSA A BELTÉRI MAGASFREKVENCIÁS ELEKTROMÁGNESES TEREKRE Vizi Gergely Klímaváltozásról Magyarországon Építményeket érő hatások

Részletesebben

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE

A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A NAPSUGÁRZÁS MÉRÉSE A Napból érkező elektromágneses sugárzás Ø Terjedéséhez nincs szükség közvetítő közegre. ØHőenergiává anyagi részecskék jelenlétében alakul pl. a légkörön keresztül haladva. Ø Időben

Részletesebben

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava

halálozás férfiak körében, 2002, halálozás nők körében, 2002 Ukrajna Szlovakia Orosz Federáció Romania Lengyelország Halálozás Incidencia Moldava Az 1990-es évek elején még kevéssé volt a figyelem előterében a klímaváltozás egészségkárosító hatása. Ezt tükrözte a UN/IPCC (Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközti Testület) első jelentése 1991-

Részletesebben

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK?

KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? KELL-E FINOMHANGOLNI FEDDEMA MÓDSZERÉT AHHOZ, HOGY AZ ALPOK ÉGHAJLATÁNAK MEZOLÉPTÉKŰ SZERKEZETÉT JELLEMEZHESSÜK? Takács Dominika, Ács Ferenc, Breuer Hajnalka ELTE Meteorológiai Tanszék, 1117 Budapest,

Részletesebben

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása

Al-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék

Részletesebben

Az Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben

Az Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben Az Open Source lehetősége a szegedi geoinformatika képzésben Fehér Zsolt Zoltán Madarász Anett Olasz Angéla Szabó Péter 2009. január 29. A tanulmány célja Bemutatni, hogy a szegedi geoinformatikus képzésben

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ

ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ ORSZÁGOS KÖRNYEZETEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET FŐIGAZGATÓ 197 Budapest, Gyáli út 2 6. Levélcím: 1437 Budapest Pf. 839. Telefon: (6-1) 476-12-83 Fax: (6-1) 215-246 igazgatosag@oki.antsz.hu Összefoglaló A 212. évi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben