A szociális ellátásokról

Átírás

1 Tápióság Község Önkormányzat képviselő-testületének a 12/2014.(XI.7.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 14/2013.(XII.20.) önkormányzati rendelete A szociális ellátásokról Tápióság Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény 1. (2) bekezdésében, a 25. (3) bekezdés b) pontjában, 26. -ában, a 32. (3) bekezdésében, a, a 132. (4) bekezdésében és a 140/R. -ban kapott felhatalmazás alapján a Szociális, Oktatási és Kulturális Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el: I. Fejezet A rendelet hatálya (1) A rendelet hatálya Tápióság Község Önkormányzata közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, az Sztv. 3. -ban meghatározott személyekre terjed ki. (2) Az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak önkormányzati segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. (3) Az ellátást biztosító követelheti a kifizetett önkormányzati segély megtérítését a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől. 1. Eljárási szabályok 2. (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a határozza meg. (2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik. (3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. (1) bekezdése szerint kell alkalmazni. (4) Az eljárást a) a polgármesteri hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy b) hivatalból lehet megindítani. (5) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt kell benyújtani. (6) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

2 3. (1) A kérelmezőnek a kérelemben és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt ában meghatározottak szerint kell igazolnia. (2) A pénzbeli ellátások kifizetése házipénztárból való készpénzes kifizetéssel történik. (3) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. II. Fejezet Pénzbeli ellátások 4. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint aa) normatív lakásfenntartási támogatást ab) aktív korúak ellátását,ezen belül rendszeres szociális segélyt és foglalkoztatást helyettesítő támogatást, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az Sztv-ben, illetve jelen rendeletben meghatározott feltételek szerint ba) önkormányzati segélyt bb) rendkívüli önkormányzati segélyt állapít meg. 1. A normatív lakásfenntartási támogatás 5. A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságot a jegyző állapítja meg a Sztv szakaszaiban meghatározott feltételek szerint. 2. Aktív korúak ellátása 6. (1) Az aktív korúak ellátására való jogosultságot a jegyző állapítja meg a Sztv /B -ban meghatározott feltételek szerint. (2) Az Szt. 33. (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg: a) tiszta legyen aa) a lakás vagy a ház, ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje, ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda, 2

3 b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen, c) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot. (3) Az (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék. (4) Az (2) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda, b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, (5) Az (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak, c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tárolók rendszeres ürítése. (6) Az (2) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni. (1) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítására történő felszólításra két esetben kerülhet sor: a) aktív korúak ellátására való jogosultág megállapítására irányuló eljárásban, b) aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata során. 7. (2) A rendelet 6. -ban foglalt kötelezettségek teljesítésére a kérelem benyújtóját, illetve az ellátás jogosultját a jegyző legalább 5 napos határidő tűzésével, az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével végzésben szólítja fel. A teljesítés elmaradása az aktív korúak ellátására beadott kérelem elutasítását, illetve a felülvizsgálat során az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetését vonja maga után. (3) Ha a rendszeres szociális segélyezett a helyi feltételeknek nem tesz eleget, akkor az Szt. 37/B. (1a) bekezdése alapján a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni. (4) A jegyző a (2) bekezdésében megjelölt határidő elteltével az elvégzendő tevékenységek teljesítését helyszíni szemle keretében ellenőrzi. A feladatok teljesítését vagy annak elmaradását képfelvétellel rögzíti és a helyszíni szemle lefolytatásáról jegyzőkönyvet vesz fel. (5) A jegyző a helyszíni szemle során készített képfelvétel és jegyzőkönyv figyelembevételével hozza meg a hatósági határozatot. A jogosultságot megállapító határozatban feltétlenül fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a helyi önkormányzati rendeletben előírtak szerint a 3

4 lakókörnyezet rendezettségét folyamatosan köteles biztosítani, az évente több alkalommal ellenőrizhető. A határozatban a helyi rendelet pontos előírását kell rögzíteni. 8. (1) A polgármesteri hivatal erre kijelölt ügyintézője a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a) az aktív korúak ellátásának folyósításának feltételeiről, valamint b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről. (2) Az Sztv. 37. (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat a Nagykátai Székhelyű Közös Fenntartású Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) útján gondoskodik (3) A (2) bekezdésben előírt együttműködés a rendszeres szociális segélyezett esetében azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy: a) a polgármesteri hivatalnál és a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát. b) a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. c) az Sztv-ben előírt felülvizsgálatok során az önkormányzattal együttműködik. d) adatainak megváltozását tizenöt napon belül a Polgármesteri Hivatalnál és a Családsegítő Szolgálatnál bejelenti. (4) A beilleszkedést segítő program a segélyezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki (beilleszkedést segítő program típusai): a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra. b) az együttműködő személy számára előírt az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre. c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő együttműködési kötelezettségét megszegi ha: 9. a) az együttműködési kötelezettségét, ha a beilleszkedést segítő programban kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti, és annak elmulasztását 3 napon belül nem igazolja. b) a Családsegítő Szolgálatnál nem jelentkezik a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül és a megállapodást nem köti meg. 4

5 c) a 8. (3) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti. 10. (1) Az együttműködési kötelezettség a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy esetében azt jelenti, hogy a jogosultság jogerős megállapításától számított 15 napon belül köteles a Pest Megyei Kormányhivatal Nagykátai Járási Hivatala Járási Munkaügyi Kirendeltséget felkeresni. 3. Önkormányzati segély 11. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segély állapítható meg. (2) Az önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel. (3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen a) betegséghez, b) halálesethez, c) elemi kár elhárításához, d) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, e) iskoláztatáshoz, f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, h) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy i) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) Önkormányzati segélyben részesülhet az a személy, a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200%-át nem haladja meg, b) egyedül élő személy esetén az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg. (5)Az önkormányzati segély összege - a 14. (6) bekezdésben foglalt kivétellel - alkalmanként minimum 1000 Ft, maximum ,- Ft lehet. (6) Önkormányzati segély havonta egy alkalommal kérhető. 12. (1)Az önkormányzati segély pénzbeli vagy természetbeni ellátásként állapítható meg. 5

6 (2)Természetbeni ellátás különösen az Erzsébet-utalvány, az élelmiszer, a tüzelősegély, a tankönyv- vagy tanszervásárlás támogatása, a tandíj, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást elősegítő támogatás. 13. (1) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból is megállapítható. (2) A kérelmet az önkormányzat által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. Ettől eltérő esetben a nyomtatvány kitöltését, aláírását pótolni kell. (3) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. Az eljárás lefolytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény szabályai az irányadóak. (4) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja harminc napnál nem régebbi jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, alkalmi munkából élő személy, vagy pályakezdő személy esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. A tizennégy évesnél idősebb gyermek iskolalátogatási igazolását. (5) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel, a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. (6) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik. Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély 14. (1) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély (továbbiakban: önkormányzati temetési segély) nyújtható annak, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve tartására köteles hozzátartozó esetén akkor, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) Önkormányzati temetési segély nem állapítható meg annak: aki a hadigondozásról szóló évi XLV. törvény 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesül. (3) Az önkormányzati temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. 6

7 (4) Ha az önkormányzati temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is. (5) Az (4) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét, illetve a határozat számát az ügyintéző a számlákra rávezeti. (6)Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege: a)hamvasztás és urnás temetés esetén ,-Ft, b)koporsós temetés esetén ,-Ft. (7) Az önkormányzati temetési segély megállapításánál az egy főre számított családi jövedelemhatár tekintetében a 11. (4) bekezdésében foglalt szabályok irányadóak. Rendkívüli önkormányzati segély (1) A rendkívüli önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. 15. (2) A polgármester mérlegelési jogkörben haladéktalanul dönt a szociális rászorultság vizsgálata nélkül az olyan rendkívüli élethelyzetbe került lakoson, akinek azonnali gyógyszer-, tüzelősegélyre, vagy kisebb összegű, maximum 5000,- Ft készpénzre van szüksége. (3) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni a Rendelet 11.. (3) bekezdésében felsorolt eseteket. (4) A kérelmezőnek a polgármester felé írásban kell jeleznie, ha rendkívüli élethelyzetbe került, és e szakasz (1) bekezdésében leírt segítségre van szüksége. (5) A polgármester a költségvetési rendeletben részére elkülönített összeg figyelembevételével dönt. 16. (1) A rendelet aiban szabályozott önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális 1 Bizottság dönt. 1 Módosította a 12/2014.(XI.7) önk.rendelet 1. -a, hatályos, 2014.november 10. 7

8 III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások 17. (1) Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg: a) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások: aa) köztemetés ab)méltányossági közgyógyellátás, ac) a 12. (2) bekezdésében szabályozott ellátások (2) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. 5. Köztemetés 18. (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről - a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül - a polgármester rendelkezik az Sztv a alapján abban az esetben a) amennyiben nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. 6. Méltányossági közgyógyellátás 19. (1) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány állítható ki. (2) A méltányossági közgyógyellátásra jogosult az, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 300%-át nem haladja meg, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át eléri. (3) A (2) bekezdésben meghatározott értékhatártól különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmezőre nézve kedvező irányban 50 % -os mértékben el lehet térni, ami az egy főre számított havi családi jövedelemhatár esetében 300%-ot, egyedül élő esetében 450%-ot jelent. A méltányosság nem vonatkozik a havi rendszeres gyógyító ellátás költségére 2. 2 Módosította a 12/2014.(XI.7.) önk.rendelet 2. -a, hatályos, 2014.november 10. 8

9 (4) Különös méltánylást érdemlő eset, ha a kérelmező a) 3 vagy több személy eltartásáról gondoskodik, vagy b) 70 év feletti személy, vagy c) fogyatékossági támogatásban részesülő személy. (5) Amennyiben a kérelmező egynél több méltányossági feltételnek is megfelel, az 50%-os kedvezményt csak egyszer lehet figyelembe venni. (6) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a jegyző dönt. IV.fejezet 7. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 20. (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás. (2) A házi segítségnyújtást a Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás útján látja el az önkormányzat. 8. Étkeztetés 21. (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk vagy b) egészségi állapotuk vagy c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük vagy d) szenvedélybetegségük vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, a) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, b) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni. (3) Minden 90 év feletti egyedülálló lakos kérelemre térítésmentesen étkezhet. A képviselőtestület erre a célra a mindenkori költségvetési rendeletben külön forrást biztosít. 9

10 (4) A térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségnek egy ellátottra jutó napi összege (a továbbiakban: élelmezési térítés). (5) Az étkeztetésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. (6) Az önkormányzat e feladatát óvodai és iskolai étkeztetési intézmények bevonásával bonyolítja. 22. (1) Az étkezés igénybevételének módjai: a) jogosult által történő elszállítás, b) házi segítségnyújtás keretében történő házhozszállítás. (2) A térítési díj összegét a képviselő-testület külön rendeletben határozza meg. 23. (1) A gyermekintézmények térítési díja 50%-kal csökkenthető, ha a kérelmező illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg. (2) A (1) bekezdésben foglalt csökkentés határozott időre (egész tanévre vagy hónapokra) állapítható meg. (3) A 21., okban szabályozott jogosultságról az önkormányzat képviselőtestületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Szociálpolitikai Kerekasztal 21.. (1) Tápióság Község Önkormányzata "Szociálpolitikai Kerekasztalt" hoz létre, melynek működéséről, tagjairól külön rendeletet alkot. V.fejezet Egyéb rendelkezések A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 10

11 VI. Fejezet Záró rendelkezések (1) E rendelet év november hó 10. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Tápióság Község Önkormányzat képviselő-testületének a 1/2011.(I.7.) számú,a 2/2011.(II.15.) számú, a 7/2011.(III.1.) számú, 11/2011. (VI.30.) számú, a 14/2011.(XIII.02.) számú, a 16/2011. (IX.8.) számú, a 4/2012.(III.1.) számú, valamint a 14/2012.(X.11.)számú rendeletekkel módosított a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló egységes szerkezetbe foglalt 11/2010. (XI.25.) önkormányzati rendelete. Kelt: Tápióság, november 3. dr. Pap Anikó jegyző Halasi Anita polgármester Záradék: A rendelet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel kihirdetésre került november 7-én Tápióság, november 7. dr. Pap Anikó jegyző 11