Beköszöntő ÁPRILIS 4.

Átírás

1

2

3 2006. ÁPRILIS 4. Beköszöntő Az idei tavasszal egy kissé hosszabb szünet után (a konferencia őszről tavaszra való áthelyezése miatt) negyedik alkalommal rendezzük meg az Intelligens Épület konferenciát. Az idei év számos olyan titkot rejt, amely döntően meghatározhatja a hazai építési tendenciák alakulását. Ilyen titok például az épületek energetikai tanúsításával kapcsolatos 2002/91/EG jelű európai direktíva hazai bevezetése, de nagy kérdés, milyenek lesznek a választások utáni építési kilátások, anyagi források. Európa túlnépesedett, s az urbanizáció logikus velejárója az épített környezet egyre mélyebb eltérése a természetes kialakításoktól. Egy mai városi épület minden porcikájában technologizált, gépi megoldásokkal van tele, melynek vezérlése összefüggéstelenül hibákhoz vezet. Ugyanakkor a sűrű városi építéssel lehetőség nyílik az épületek között szinergia-effektusok kialakítására, melyek a gazdaságosságot, a komfortot és a környezetbarátságot is növelik. A hazai alkotók magja, a- lapközössége évek óta formálódik, hogy az új feltételek között is működőképes, és jó minőségű, európai szinten is példaértékű objektumokat hozhasson létre. E konferencia, vagy szakmai nap fő célja, hogy: konkrét példákon keresztül bemutassa az egyes szakterületeken az épületautomatizálás jelentőségét, lehetőségeit, megtérülését, valamint a résztvevők számára biztosítson fórumot, kapcsolat felvételi lehetőséget arra, hogy a szakágak, alkotók, döntéshozók közötti együttműködés intelligensebb, az ehhez tartozó kulturális bázis egyre szélesebb és mélyebb legyen. Idei konferenciánkon az előző konferencián megkezdett épületgépészeti témák sorát szeretnénk lezárni, és viszszatérni a hagyományosan vegyes villamos-, építész-, gépész- témák és megoldások szabad áramlásának bemutatásához. Nehéz egy témát a teljességre törekedve felölelni. Ezért nehéz szívvel tehetjük csak, hogy az igen szerteágazó, napjainkban is megújuló, az épületautomatizálás és épületfelügyelet kezdeti erőforrását képező épületgépészet témáit lezárjuk. Rendezvényünk célja és ehhez rendelt időkimérete nem teszi lehetővé, hogy e területen hosszan időzzünk, és mélységében tárgyaljuk. Holott tudhatjuk, hogy négy évszakos éghajlatunk mellett az épületekben a gépészeti rendszerek a leginkább energia-igényesek, legdrágábbak és a legnagyobb környezeti hatásúak. Az épületautomatizálás pedig bevezet minket az egyre szélesebb, megújuló energiahasznosítás témájába, melyet szinte nem lehet abbahagyni. Sőt nemcsak, hogy nem lehet, hanem nem is szabad. Ezért ígéretet teszünk arra, hogy e témák továbbra is körül fognak minket venni, s annak függvényében, hogy adott alkalommal hogyan sikerül az aktuálisan felmerült témákat egymással összekapcsolni, hatásos és magas színvonalú előadó egyéniségekkel demonstrálni, vissza-vissza térünk az anyaföldre. Örök probléma az automatizálásnál, hogy a megfelelő minőségű alkotáshoz tervezett, megfontolt, koordinált és mélységi előkészítésre, a beruházó, a tervező, a villamosság, az építészet és a gépészet tartalmi együttműködésére van szükség. Erre kulturális igény és időbeli valamint anyagi lehetőség is rendelkezésre kell hogy álljon. Reméljük, hogy idén is sikerül élvezetes, tanulságos, elgondolkodtató és az ismert valóságot másként tálaló előadásokkal kedveskedni a hallgatóságnak. A hatékony szakmai rádöbbenések, a hasznos tippgyűjtés és a sikeres önszerveződés, kapcsolatépítés reményében kívánunk a résztvevőknek és vendégeinknek, előadóinknak konferenciánkon jó munkát. Szókimondó, tisztánlátó célmeghatározásokat, értelmes, közösségjobbító, helyes érdekfelismerésen alapuló szerveződést és közösségjobbító tevékenységet, s mindezek következtében minőségi szakmai és egyéni életet, sikereket. Keszthelyi István az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület elnöke Jáni Józsefné az Intelligens Épület konferencia szervezője 3

4 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA Program Érkezés, regisztráció, kiállítás megtekintése Megnyitó KESZTHELYI ISTVÁN, az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület elnöke Levezető elnök: DR. CHAPPON MIKLÓS, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészet tagozatának alelnöke Mit vár el a felhasználó a BUS-rendszerektől? Mit kell tenniük a gyártóknak és kivitelezőknek, hogy ajánlatuk felhasználóorientált legyen? PETER RESPONDEK, Dehn&Söhne GmbH EIB/KNX rádiós technológia alkalmazása épületfelújításoknál, új lehetőségek üveghomlokzattal rendelkező modern épületeknél és műemlék épületeknél. A tebis rendszer lehetőségei. YVES PETERS, Hager GmbH Az EIB/KNX rendszer biztonságtechnikai alkalmazásai DARVAS ISTVÁN, ABB Kft Kávészünet Szellőztetés, hővisszanyerés, BUS KESZTHELYI ISTVÁN, Kamleithner Budapest Kft Megújuló energiákat, különösen a napenergiát hasznosító épületgépészeti rendszerek szabályozási kérdései TÓTH ISTVÁN, Siemens Building Technologies Ebéd, kiállítás megtekintése Levezető elnök: PONGRÁCZ LAJOS, Magyar Installateur szaklap főszerkesztője, MÉGSZ alelnök Kombinált hűtő- és fűtőrendszerek, hőszivattyús technika. Gépészeti beavatkozási lehetőségek, szabályozás FODOR ZOLTÁN, Geowatt Kft Megújuló energiák használatakor felmerülő vezérlési, szabályozási kérdések egy családi házas projekt bemutatása DR. KOVÁCS KÁROLY, Intelligens Épület szaklap főszerkesztője Vízellátás, elektronikus csaptelepek, kapcsolatuk az épületfelügyelettel PISKÓTHY MIKLÓS, Kludi Kft Kávészünet Konzultáció, szabad véleménycsere szakági tervezők, üzemeltetők, gyártók-forgalmazók részvételével Téma: Az épületautomatizálás helye a magyar épületgépészetben Vitavezető: PONGRÁCZ LAJOS, Magyar Installateur szaklap főszerkesztője, MÉGSZ alelnök 4

5 2006. ÁPRILIS 4. Délelőtti program Érkezés, regisztráció, kiállítás megtekintése Megnyitó KESZTHELYI ISTVÁN, az EIB/KNX Épületautomatizálási Egyesület elnöke Levezető elnök: DR. CHAPPON MIKLÓS, a Magyar Mérnöki Kamara Épületgépészet tagozatának alelnöke Mit vár el a felhasználó a BUS-rendszerektől? Mit kell tenniük a gyártóknak és kivitelezőknek, hogy ajánlatuk felhasználóorientált legyen? PETER RESPONDEK, Dehn&Söhne GmbH EIB/KNX rádiós technológia alkalmazása épületfelújításoknál, új lehetőségek üveghomlokzattal rendelkező modern épületeknél és műemlék épületeknél. A tebis rendszer lehetőségei. YVES PETERS, Hager GmbH Az EIB/KNX rendszer biztonságtechnikai alkalmazásai DARVAS ISTVÁN, ABB Kft Kávészünet Szellőztetés, hővisszanyerés, BUS KESZTHELYI ISTVÁN, Kamleithner Budapest Kft Megújuló energiákat, különösen a napenergiát hasznosító épületgépészeti rendszerek szabályozási kérdései TÓTH ISTVÁN, Siemens Building Technologies Ebéd, kiállítás megtekintése 5

6 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA PETER RESPONDEK értékesítési és marketingigazgató, Dehn&Söhne GmbH Mit vár el a felhasználó a BUS-rendszerektől? Mit kell tenniük a gyártóknak és kivitelezőknek, hogy ajánlatuk felhasználóorientált legyen? Igen sokféle vélemény és információ jelenik meg az intelligens épületekről és a KNX/EIB buszrendszerről. A vélemények a... túl drágá -tól a...túl bonyolult -on keresztül egészen a piaci rés -ig és nagy lehetőségek -ig terjednek. Ezek a különböző felfogások az egyes, piacon aktívan tevékenykedő csoportok különböző érdekeit tükrözik. Az előadás az EIB/KNX németországi helyzetét, a lakás és családi ház installációkon belül a buszrendszerek részarányát, az ismertség fokát, és a 2010-es évig várható fejlődést mutatja be. Az előadó két piackutatási tanulmány eredményét ismerteti, amely a buszrendszer előnyeit mutatja be az életkor és a kereset szempontjából, továbbá az igényeket és elképzeléseket, és a busz előnyeit és hátrányait. Bemutatásra kerülnek az építtetők körében végzett kutatások, és kijelentések a nagykereskedő/villanyszerelő értékesítési úrvonallal kapcsolatosan. Bemutatásra kerül, hogy az EIB/KNX-nek milyen támogatást kell nyújtania, és a termékek gyártóinak mely területen kell aktívan tevékenykedniük. Ebből következtetéseket lehet levonni a villanyszerelők és magyarországi gyártóképviseletek számára, amely meghatározhatja a további tevékenységük irányát Magyarországon. 6

7 2006. ÁPRILIS 4. 7

8 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA YVES PETERS műszaki továbbképzési vezető, Hager GmbH EIB/KNX rádiós technológia alkalmazása épületfelújításoknál, új lehetőségek üveghomlokzattal rendelkező modern épületeknél és műemlék épületeknél. A tebis rendszer lehetőségei. Rádiós KNX megoldások felújításoknál, modern és műemlék épületeknél A jövő láthatatlan Az építészet különösen akkor van nagy hatással az emberre, ha azt korlátozások nélkül évezheti. Az innovatív épületrendszertechnikát ezért lehetőség szerint rejtetten kell az építészeti koncepcióba és az építészeti adottságok közé beilleszteni. Ez érvényes például olyan régi épületek modernizálásakor, amelyek értékes és régi építőanyagokat tartalmaznak, mint pl. a stukkó ahol a történelmi karakter megőrzése a cél ahelyett, hogy a világítás és az árnyékolás számára különböző kábelek, vezetékek és kapcsolók utólagos elhelyezésével azt nyilvánvalóan megváltoztatnánk. Ezen kívül a betonszerkezet, a tégla, faburkolatú falak, a padlótól a mennyezetig tartó ablakok, és a készházak további láthatóan elháríthatatlan építészeti különlegességgel rendelkeznek, amelyek a különbségeik ellenére egy közös tulajdonsággal rendelkeznek: az épületrendszertechnika ideális megoldása ilyen esetekben a tebis rádiós KNX rendszer. Tebis rádiós megoldás: Termékek és funkciók Mint minden más buszrendszer a tebis rádiós KNX rendszer is be- és kimeneti készülékekkel, valamint ezek kombinációjával működik de lemond az egyébként szükséges vezérlővezetékek alkalmazásáról. Ez megóvja az építőanyagokat és a tebis rádiós KNX rendszert ideális megoldássá teszi, ha a meglévő hagyományos villamos installációt ki kell bővíteni. A rádiós megoldás biztonságosan működik A készülékek közötti kommunikáció a tebis rádiós KNX esetében a biztonságos 868,3 MHz frekvencián történik. Így nem kerül konfliktusba más vezeték nélküli átviteli technológiákkal. Két teljesítménytartományt lehet megkülönböztetni. Erősítőkkel maximum 25 mw adási teljesítmény érhető el, míg az elemes adók 10 mw teljesítménnyel adnak. Ez összehasonlítva egy mobiltelefonnal (kb mw) nem sok de épületen belül elegendő az átlagos 30 m-es hatótávolság eléréséhez. Szabadban pedig a hatótávolság maximum 100 méter. Egy tisztán rádiós elemekből álló megoldás maximum 250 készüléket tartalmazhat. A tebis rádiós KNX készülékek azonban kombinálhatók a tebis TX csavart érpáras (vezetékes) készülékeivel is. Ebben az esetben maximum 63 rádiós készülék kommunikálhat a csavart érpáras készülékekkel, és 50 logikai kapcsolat alakítható ki a csavart érpáras oldal és rádiós készülékek között. Az, hogy hogyan alakítja ki a környezetét, az Önön múlik! A tebis rádiós KNX szabadon programozható, egyirányú kommunikációra alkalmas bemeneti készülékeket nyújt adóként minden szokásos funkcióra, mint pl. a világításszabályozás, redőnyvezérlés, világítási képek lehívása. Ezek a készülékek 3,6 V-os lítium elemmel működnek, és ott használhatók előnyösen, ahová a hálózati feszültség nem juttatható el. A kétirányú kommunikációra képes kimeneti készülékek információ vételére és adására is alkalmasak és így jelerősítőként is felhasználhatók. Hagyományos taszterek tebis KNX bemenetre kötésével vagy a KNX rádiós távirányítóval áramkörök, a világítás és más fogyasztók vezérelhetők. A kombi készülékek előre fel vannak programozva a redőny vagy világítás funkcióra a funkciójuk azonban bármikor megváltoztatható, mint pl. központi funkció integrálásakor. Alakítsa ki teljesen szabadon a villamos installáció topológiáját. Az üzembe helyezés vagy a későbbi funkciós változtatások közvetlenül a TX100 üzembe helyező készülékkel végezhetők el és a készülékkel a funkciók rögtön ellenőrizhetők is. Két kezelési hely, sok kombinációs lehetőség Ahol a hagyományos installáció a korlátaiba ütközik, az innovatív tebis rádiós KNX rendszer a vezeték nélküli busztechnikával sokkal messzebre jut és mindez különösen kis tervezési és munkaigénnyel! Hiszen az első installáció vagy a meglévő tebis installáció bővítése során nem kell sem a falakat megbontani, sem hornyokat kivésni a vezérlő vezetékek lefektetéséhez. Az installáció munkaigénye a kívánt funkcióktól 8

9 2006. ÁPRILIS 4. függetlenül elvben mindig ugyanannyi. Néhány rendszerkészülék telepítése elegendő, amelyek egy sor alkalmazási lehetőséget kínálnak a rádiófrekvenciás kapcsolás és vezérlés számára: függesztett lámpák és minden lengővezetékkel bekötött álló és fali lámpa, a központi kikapcsolás funkció, minden fogyasztó, valamint a napellenzők és redőnyök. Azonnal minden készülék vezeték nélkül egy parancsra reagál. Élvezze az új szabadságot a tebis rádiós KNX rendszerrel. Építészet nemcsak stílus kérdése Az acélból, üvegből és betonból álló merész vízió a villamos installáció szempontjából, különösen az utólagos módosítások és bővítések esetén nagy kihívást jelent. Ez érvényes az előadó és oktatótermekre is, ahol minden specifikus előadási szituációhoz jól meghatározott világítási kép tartozik. Szükség esetén az elsötétítés teljesen automatikusan kell hogy megtörténjen. A különböző funkciókat lehetőleg integrálni kell, annak érdekében, hogy a tanfolyami résztvevők koncentrációját semmi ne zavarja. Egy nem feltűnő templomszolga Magas oszlopok, nem vakolt falazatok, művészi stukkók a szemlélőt ámulatba ejtik. A mennyezeti freskók, reliefek és festmények sorát nem szabadna profán világítási kapcsolókkal megszakítani. Rádiós átvitellel a modern villamos installáció feltűnés nélkül lép akcióba: a templomi személyzet a tebis rádiós KNX rendszerrel a távirányítónak köszönhetően kapcsolhat és vezérelhet anélkül, hogy a csendes áhitat közepette megzavarja a figyelmet. 9

10 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA DARVAS ISTVÁN, ABB KFT. Az EIB/KNX rendszer biztonságtechnikai alkalmazásai 1. Feladat meghatározása 1.1. Peremfeltételek, teljesítendő mutatók meghatározása, ABB i-bus EIB/KNX termékek Rendszer kiválasztása - argumentumok az EIB/KNX technológia kiválasztása mellett 2. Az EIB/KNX rendszer előnyei 2.1. Az EIB/KNX rendszer előnyei a tervezési és kivitelezési telepítési munkák során 2.2. Az EIB/KNX rendszer előnyei az üzembe helyezési munkák során 3. Egy megvalósított lakóépület biztonságtechnikai rendszere 3.1. A biztonságtechnikai rendszerelemek ismertetése Terepi elemek Központi elemek Rendszertopológia 3.2. A biztonságtechnikai alkalmazásokra gyártott ABB i bus EIB/KNX termékek felépítése Felületvédelem nyitásérzékelők Térvédelem Mozgásérzékelők Betörésvédelem Intelligens kezelő felületek Riasztások beavatkozó elemek 3.3 Az ABB i-bus EIB/KNX biztonságtechnikai központja A központ felépítése Terminálok, kezelőfelületek Bővítési lehetőségek 3.4. Az EIB/KNX technológia alapú biztonság technikai rendszer telepítése Érzékelők és kezelőfelületek Riasztóközpont, programozás E nergiaellátás 3.5 Az EIB/KNX rendszerkezelő érintőképernyős LCD panel vezérlési lehetőségek. 4. A megvalósított vezérlési rendszer kapcsolatai 4.1 A Riasztóközpont kapcsolatai és távvezérlési-, távjelzési lehetőségei Analóg és ISDN telefoncsatolók KNX/EIB szerver és LAN Gateway elemek 4.2 A KNX/EIB alapú biztonsági rendszer tartalékai, üzemeltetési lehetőségek. 5. Összefoglaló 5.1 Termék és rendszerismeretek valamint körültekintő tervezési-, előkészítési munkák fontossága, egy üzembiztos felügyeleti- és üzemeltetési rendszer létrehozásában 5.2 Kitekintés: Rendszerintegráció, távüzemeltetés, Internet és WAP technológiákon alapuló felügyelet, grafikus kapcsolat, riasztási folyamatok menedzselése 10

11 2006. ÁPRILIS 4. 11

12 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA KESZTHELYI ISTVÁN, Kamleithner Budapest Kft. Szellőztetés, hővisszanyerés, BUS 1. Bevezetés Napjainkban saját bőrünkön tapasztalhatjuk, mit jelent tervezetlenül, modern épületeket létrehozni. A számos épületállag-probléma (penészesedés, párásodás), a sajnálatosan sok gázmérgezéses baleset, illetve a gépi szellőztetőrendszerek üzemeletetése közben felmerülő számos banális gond arra mutat, hogy más képet mutat az egyszeregy a valóságban, mint elképzeléseinkben. A december 12-én közzétett gázkészülékbiztonsági szabályzat (GMbSZ) határozott, és megalapozott lépéseket tesz a biztonság megteremtése érdekében, de sajnos az ezzel járó konkrét nehézségek láttán maguk az alkotók is megrettentek. Miről is van szó valójában? Arról, hogy egy olyan államilag támogatott konzum-dömpingben élünk, ahol a tervezettségnek korlátjává vált a nyitott piac, a kereskedelmi akciókhoz való spontán kapcsolódás, ahol a szabad magántulajdon parttalanul és szakértelem nélkül avatkozhat be saját környezetének alakításába. Arról, hogy mindeközben ugyanez a politikai hatalom arra buzdít, sőt kényszerít, hogy végezzünk olyan átalakításokat, elvileg nagyon helyes beavatkozásokat épületeinken, mellyel egy-egy adott létesítmény minősége, komfortja, energiatakarékossága javul, de függősége a beépített technológiáktól, s annak egymásra hatásától szó szerint életveszélyessé válhat. A megoldást sajnos ebben az esetben csak olyan drasztikus szakmai előírások jelentik, mint például az új GMbSZ. S mi köze mindennek a légtechnikához? Az, hogy napjaink épületeinek egyetlen nyílt rendszerét jelentik, melynek környezeti végpontjain -25 C C közötti változó hőmérsékletekből, a szél miatt az átlagos nyomásszinthez képest egy időpontban egy-egy épület két pontja között akár ±1000 Pa nyomáskülönbségből, s az adott pillanatban uralkodó frisslevegő összetételből kiindulva előírt komfort, vagy technológiai paramétereket kell teremtenünk. Mai életünkben tehát a légtechnika jelenti azt a közös nevezőt, amellyel rengeteg biztonsági funkció összefügg, s amely egyébként egy adott feladat (például komfortbiztosítás) pontos megoldása miatt sok szabályozást igényel. 2. A légtechnika szabályozási feladatai és hardvermegoldásai A légtechnikai rendszerek fontos funkciói, szabályozási igényei (a teljesség igénye nélkül): 1. táblázat Lakóépületek Funkciók Szabályozási igény Általános légcsere biztosítása légmennyiség-, hőmérsékletszabályozás, levegőminőségszabályzás, szűrőfelügyelet Égési levegő biztosítása légmennyiség-, hőmérsékletszabályozás Kazánházi vészszellőzés Tűzvédelmi szellőztetés Garázsszellőztetés gázérzéklelés, üzemmódváltás nyomás-, mennyiségszabályzás, szakaszolás, párhuzamos automatikus és kézi üzemmódok mennyiségi szabályozás, üzemmódváltások Ipari épületek Funkciók Szabályozási igény Általános légcsere biztosítása légmennyiség-, hőmérsékletszabályozás, levegőminőségszabályzás, szűrőfelügyelet Technológiai szellőztetés Az előírt paraméterek felügyelete, szabályozása (portartalom, hőmérséklet, nyomás, légnedvesség, károsanyagtartalom, sebességek stb.) Minden egyes funkció esetén mélyebb elemzés után ki lehet mondani az alábbi bölcsességeket: A légcsere tervezett megoldására szükség van. A minőségi megoldáson nem szabad, és nem is lehet takarékoskodni. A minimális szint feletti szabályozási lehetőségek nagyban segítik az alkalmazást, hamar megtérülnek. A légtechnikai rendszerek létesítése kapcsán összegyűlt évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy ez a rendszer, amelyet nem lehet elég gondosan megtervezni, ahhoz, hogy a legkisebb eltérés esetén komoly gondokkal ne nézzünk szembe. Ez elsősorban arra az esetre igaz, ha a tervező valóban gondosan, s valóban sok szempontot figyelembe véve járt el. Ha ugyanis a tervezésre nincs 12

13 2006. ÁPRILIS 4. idő, vagy igény, szinte biztos, hogy a rendszerek teljesen másként működnek, mint amit elvárunk tőlük. E megjegyzéskor lelki szemeim előtt látom például a vendéglősök egy táborát, akik közvetlenül egy kivitelezővel, olcsón készíttettek konyhai elszívóernyőt és elszívást, s azóta is elégedettek. Ugyanakkor látom azt is, miként panaszkodnak arról, már a negyedik villanyórát kell felszereltetniük, már bővíteni kellett a gázórát, a rezsiköltségek elviselhetetlenek. Érdekes módon a szellőztetés tökéletessége, s energiaigénye közötti összefüggésről soha sincs szó. Holott tudomásul kell venni, hogy egy mai létesítményben a légtechnika az egyik legerősebb tényező, mely az energiafogyasztást befolyásolja. Ma a nyári hűtés, a klímatizálás szinte alapkövetelménynek számít, míg télen fűteni muszály. Jó épületfizikai kialakítás mellett a légcsere mértéke lesz az a legfontosabb paraméter, amely a hőigényt döntően meghatározza. Nem mindegy tehát, mikor, mennyire szellőztetünk, törődünk-e a hő rekuperációjával. Ezek alapján az előző táblázatszerű felsoroláshoz az alábbi szabályozástechnikai kibontást kell csatolnunk (ld. 2. táblázat). 3. Mit hoz a légtechnikának a BUS? A gyakorlatban a légtechnikai rendszerek nem igényelnek gyors beavatkozásokat. Ugyanakkor gyakran fordul elő, hogy egy-egy rendszert utólag is ki kell egészíteni néhány olyan funkcióval, annak szabályozását egy-egy mérendő paraméterrel, amely a technológiák változása miatt szükséges, vagy éppen a valóság sokszínűsége miatt a tervről lemaradt. Rendkívül fontos tehát, hogy a vezérlések és szabályzások általános esetben tartalékkal rendelkező megoldásúak legyenek, mind bemenetek, kimenetek és logikai kapcsolatok területén, mert egyébként a kiegészítés anyagi ráfordításigénye túlzottnak érződik. Általában igaz, hogy ma a legritkább esetben működnek jól a direkt (egyparaméterű) szabályzások. Következményként leírhatjuk tehát, hogy egy általános, soros átvitelű busrendszer (pl. KNX) tökéletesen alkalmas a legtöbb alkalmazásra. Érdekes terület a biztonsági megoldások területe is. Ma például a gázszolgáltatás biztonsága igényt teremt a gázkészülékek üzeme, a gépi szellőztetési rendszerek és a nyílászáró állapotok közötti összefüggések kezelésére. Egy meglévő nyílt égésterű gázkészülék és a hozzá tartozó biztonsági levegőellátás rendszer ugyanis azonnal felborul, mihelyt egy konyhai szagelszívó zárt ablakok mellett működni kezd. Nincs azonban gond, ha bizonyos ablakok, vagy ajtók nyitva állnak. E kapcsolatok kezelésére a szigetszerű megoldások helyett szintén egy általános installációs bus nyújt lehetőséget. 4. Összefoglalás A légtechnika, mint szürke eminenciás mai épületeink alapvető funkcióihoz, állagmegóvásához, az emberi egészség szolgálatához hozzátartozik. Működése akkor jó, ha szinte nem is vesszük észre, hogy létezik. Mivel a légcsere fontos tényezője az energiaigénynek, a felesleges működést és a túlzott intenzitást kerülni kell. Az épületekben meglepő összefüggéseket kell kezelni, egymástól idegen szakágak között is. Mindez kiemeli a bonyolultabb logikai kapcsolatokat kezelni képest szabályozások, a buszrendszerek létjogosultságát. 2. táblázat Feladat Elvi megoldás Konstrukció Konkrét beavatkozás Légmennyiség szabályozása Ventilátor-fordulatszám Egyfázis, kis teljesítmény, tirisztoros feszültségszabályzás, (nyomás-szabályozás, változtatással, nagyobb teljesítmények, transzformátoros feszültségsebességek, vagy fojtással egyenáramú berendezések, szabályzás, kompakt szabályozású levegőminőség) nagyteljesítményű berendezések motorok, frekvenciaváltós megoldások Hőmérséklet-szabályozás Hővisszanyerők, kaloriferek Bypass kapcsolás zsaluátállás légmennyiségi változások mellett Állandó mennyiségű keverőszelepek szabályozás Változó mennyiségű Fojtószelepek, változó Határérték felügyelet Üzemmódok Kapcsolási funkciók Logikai kapcsolások szabályozás Villamos megoldások fordulatszámú szivattyúk Folytonos szabályozás, csoportkapcsolások 13

14 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA 14

15 2006. ÁPRILIS 4. 15

16 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA TÓTH ISTVÁN, Siemens Building Technologies Megújuló energiákat, különösen a napenergiát hasznosító épületgépészeti rendszerek szabályozási kérdései Az előadásom a konferencia kiemelt témájához, a napkollektoros szabályozásokhoz kapcsolódik. Röviden bemutatom a Siemens Building Technologies speciálisan erre a célra kifejlesztett kommunikációképes digitális szabályozócsaládját, az RVP500 sorozatot. Szó kerül néhány speciális alkalmazásról pl. napkollektor teljesítményének a méréséről. Az RVP5 típusjelzésű szabályozókkal többféle hőtermelő szabályozható egy rendszerben. Lehetőség van napkollektor, gázkazán, szilárdtüzelésű kazán szabályozására. A szabályozás lényege, hogy a készülék összehangolja a hőtermelést a hőfogyasztással. A fűtési kört időjáráskövető módon szabályozza. A hőtermelők felől összegyűjti a hőigényeket, majd ezeket a hőigényeket úgy próbálja meg kiszolgálni, hogy a hozzáférhető legolcsóbb hőtermelőt igyekszik elindítani: először a napkollektort, utána a szilárdtüzelésű kazánt, és legvégül a legdrágább üzemeltetésű gázkazánt. Természetesen a gépészeti tervezés során is gondoskodni kell a rendszer megfelelő méretezéséről, ugyanis az RVP nem szabadon programozható. Csak az alkalmazási gyűjteményben meghatározott alkalmazások szabályozására van lehetőség. A szabadon programozásra csak néhány kiegészítő alkalmazás esetén van lehetőség, ilyen például az elektromos fűtőpatron kimenet, a hmv cirkulációs szivattyú. A készülékek kommunikációképesek, egy úgynevezett Local Process Bus protokollt használnak, melyet még a Landis & Gyr múltunkból örököltünk. E busz segítségével RVA és RVP típusjelű készülékek kapcsolhatók hálózatba. Röviden bemutatom e buszrendszert. A hálózatot meg lehet jeleníteni PC-n, lehetőség van hibagyűjtésre, a hibák küldésére sms-ben, -ben. Példát mutatok ilyen kis épületfelügyelet (fűtésfelügyelet) alkalmazásra is. E rendszer kifejezetten kis és közepes rendszerekhez, a fűtés és melegvízkészítés célokra használt készülékek esetén használatos. Kiépítése gyors, egyszerű, a kezelőszoftver kifejezetten olcsó. A Building Technlogies forgalmaz Konnex buszos szabályozókat is, melyekkel bármilyen, így napkollektoros-gázkazános alkalmazások is építhetők. Előadásom során erre is kitérek, bemutatok olyan alkalmazást is mely KNX buszt használ. 16

17 2006. ÁPRILIS 4. 17

18 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA 18

19 2006. ÁPRILIS 4. Délutáni program Levezető elnök: PONGRÁCZ LAJOS, Magyar Installateur szaklap főszerkesztője, MÉGSZ alelnök Kombinált hűtő- és fűtőrendszerek, hőszivattyús technika. Gépészeti beavatkozási lehetőségek, szabályozás FODOR ZOLTÁN, Geowatt Kft Megújuló energiák használatakor felmerülő vezérlési, szabályozási kérdések egy családi házas projekt bemutatása DR. KOVÁCS KÁROLY, Intelligens Épület szaklap főszerkesztője Vízellátás, elektronikus csaptelepek, kapcsolatuk az épületfelügyelettel PISKÓTHY MIKLÓS, Kludi Kft Kávészünet Konzultáció, szabad véleménycsere szakági tervezők, üzemeltetők, gyártók-forgalmazók részvételével Téma: Az épületautomatizálás helye a magyar épületgépészetben Vitavezető: PONGRÁCZ LAJOS, Magyar Installateur szaklap főszerkesztője, MÉGSZ alelnök 19

20 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA FODOR ZOLTÁN, Geowatt Kft. Kombinált hűtő- és fűtőrendszerek, hőszivattyús technika. Gépészeti beavatkozási lehetőségek, szabályozás

21 2006. ÁPRILIS

22 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA

23 2006. ÁPRILIS 4. 23

24 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA DR. KOVÁCS KÁROLY, Intelligens Épület szaklap főszerkesztője Megújuló energiák használatakor felmerülő vezérlési, szabályozási kérdések egy családi házas projekt bemutatása A megújuló energiák, így a szolár energia és a földhő hasznosítása az Európai Unió stratégiai energetikai terveiben egyre nagyobb szerepet kap. A fosszilis energiahordozók, a kőolaj és a fölgáz árának drasztikus emelkedése egyre vonzóbbá teszi a megújuló energiák hasznosítását családi házak fűtési és melegvíz hőigényének biztosítására is. Az előadás egy olyan családi ház fűtési és hűtési energiaellátási rendszerét mutatja be, amely a forrásoldalon napkollektort, hőszivattyút és tartalékként gázkazánt tartalmaz. Az épület fűtését és hűtését nagy felületű rendszerek: falfűtés, padlófűtés és mennyezetfűtés biztosítják, amelyek közül bizonyos körök a nyári kánikulai időszakban a forrásoldali hőszivattyú felhasználásával az épület hűtését is ellátják. A hőforrások az épületfűtésen és hűtésen kívül az épület használati melegvíz ellátását, egy kültéri medence és Jacuzzi időszakos fűtését is biztosítják. A különböző hőforrások (napkollektor, a hőszivattyú és a gázkazán) összehangolt működését és a fogyasztói oldalon jelentkező hőigények megadott prioritások szerinti kiszolgálását csak épületfelügyeleti rendszerrel lehet összehangolni. Az előadásban a rendszer vezérlési elvei kerülnek bemutatásra. A kültéri medence és a Jacuzzi hőmérsékletszabályozása külön feladatot jelentett, hiszen igényként merült fel az, hogy a medence és a Jacuzzi hőmérséklete az épületből legyen beállítható és ellenőrizhető. Az EIB/KNX rendszerű felügyelet a fenti feladatok megvalósításán kívül biztosítja az épületben lévő helyiségek komfortos, egyedi helyiségenkénti hőmérsékletszabályozását is. A helyiségekben felszerelt, LCD kijelzővel rendelkező termosztátok minden fontos információt a felhasználó rendelkezésére bocsátanak, és biztosítják az évszaknak megfelelő komfortos helyiséghőmérsékletet az egyes csak fűtési, csak hűtési és kombinált fűtési/hűtési körök megfelelő vezérlésével. A gépészeti rendszerek szabályozásán kívül az EIB/KNX rendszer végzi a teljes épület világításának, árnyékolásának felügyeletét, bizonyos biztonságtechnikai feladatokat, (pl. nyílászárók felügyelete), továbbá egyes helyiségcsoportok EIB/KNX alapú hangosításának vezérlését is. 24

25 2006. ÁPRILIS 4. 25

26 INTELLIGENS ÉPÜLET KONFERENCIA PISKÓTHY MIKLÓS, Kludi Kft. Vízellátás, elektronikus csaptelepek, kapcsolatuk az épületfelügyelettel Az épületeken belül kevés terület van, ami az utóbbi évtizedekben olyan mértékű változásokon ment keresztül, mint az un. vizes helységek. Ötven évvel ezelőtt a mosdót egyetlen, hideg vizet adó csap látta el, a konyhában pedig egy falikút jelentette a komfortos vízellátást, ha egyáltalán be volt vezetve a víz a lakásba. A meleg víz többnyire a sparherd -en készült, és a szilárd tüzelésű, fürdőhengerek a jólét félreérthetetlen jelét mutatták. Ma az épületfelügyeleti rendszerbe is bevont, korszerű melegvíz-termelő berendezések gondoskodnak arról, hogy a használók igényeinek megfelelően, mindig kellő mennyiségű és hőfokú víz álljon rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a vízmelegítés még a fűtéshez képest is rendkívül energiaigényes és költséges művelet, az épületfelügyeleti rendszerek jelentősen mérsékelhetik a kiadásokat és javíthatják a HMV (használati melegvíz-ellátó)- rendszerek működésének gazdaságosságát. Az átfolyó rendszerű gáz-vízmelegítők és az egyszerű kivitelű kombi készülékek a viszonylagosan kis teljesítmény (24-35 kw), és a víz-térfogatáram függvényében változó vízhőfok miatt gyakorlatilag egy csapoló kiszolgálására alkalmasak. A mai viszonyok között az ilyen, kis teljesítményű melegvíz-termelő elektromos energiával történő fűtése gazdaságtalan és gyakorlatilag megoldhatatlan lenne. A zavartalan melegvízellátást ma elsősorban a különböző energiaforrásokkal működtetett, optimális térfogatú, forróvíz-tárolóval bíró rendszerek garantálhatják. A mosdóknál a vízfelhasználás gazdaságosságát és komfortját hideg és kevert vizes, elektronikus vezérlésű, automatikus csaptelepek szolgálják, melyek közül nem egy a hőfok érintés nélküli beállítását is lehetővé teszi, sőt léteznek az ismétlődő feladatok teljesítésére képes, memóriával rendelkező, távműködtetésű keverőcsapok is. A zuhanyokat általában kézzel kell bekapcsolni, de a víz hőfoka és térfogatárama, valamint a zuhanyozási idő programozható. Az élmény-zuhanykabinok akár funkciót is képesek ellátni. Az esőztető zuhanypanelek az elektronikus szabályozásnak köszönhetően a permetező csapadéktól a trópusi felhőszakadási bármilyen esőt hajlandó produkálni. A piszoárok öblítésének elektronikus vezérlése tekinthető a legelterjedtebbnek, de ezeknél új, érzékelési módszerekkel is találkozhatunk, de vannak rafinált, saját termelésű energiával dolgozó berendezések is. A WC-k automatizálása az l/s vízigény miatt nehezen megoldható, de az ülőke helyére szerelhető, bidét helyettesítő szerkezetek minden elképzelhető feladatot ellátnak. Az elektronikus vezérlésű és szabályozású csapok és szerelvények saját rendszerük segítségével oldják meg az igények kielégítéséhez szükséges feladatokat, és csak nagyon ritka esetben vonhatók be az épületfelügyeleti és irányítási rendszerbe, de működésükkel nagy mértékben emelhetik az víz használatának komfortját, ezért érdemes megismerni és kihasználni a már létező lehetőségeket. 26