Miért nincs több fokhagyma?

Átírás

1 1. oldal (összes: 10)

2 Szél Szabolcs 2014 óta gazdálkodik önállóan A hagyományos termesztési körzet Makó környéke, Szél Szabolcs idén tíz hektáron termeszt 2. oldal (összes: 10)

3 fokhagymát. Bár Szél Szabolcs eredetileg gépésznek tanult, végül mégis a családi hagyományt követte szülei már 26 éve termesztenek fokhagymát, és 2014 óta saját gazdaságában termeszti a vámpírok híres ellenségét. A fokhagyma előnye, hogy jól tárolható, értékesítésével kivárható a kedvező piaci helyzet. Átlagos években hektáronként 4-8, jó években pedig tonnás hozam is elérhető, magyarázta a termelő. Erre azonban csak a francia és spanyol nemesítésű, nagy fejű fajták képesek. Az ezeknél kisebb fejeket nevelő régi magyar fajták 6 tonna körüli termést adnak, miközben a költségek azonosak, ezért is szorulnak ki az üzemi termesztésből. Maros menti öntéstalajon A fokhagyma íze nemcsak a fajtától, hanem a termőterülettől, főként a talaj adottságaitól is függ. A lágy ízű külföldi szaporítóanyagból a makói öntéstalajon sokkal karakteresebb, erősebb ízű fokhagyma terem. Makó fokhagymatermő területein a talajok aranykoronásak, ez a kedvező adottság és a magas tápanyagtartalom is hozzájárulhat az íz változásához, véli Szél Szabolcs. Ez a vöröshagymára is jellemző: ugyanaz a fajta Ausztriában vagy Németországban termesztve kevésbé aromás, mint a Makó környékén, a Maros régi medrében betakarított. De a fokhagymafajták közt is nagy a különbség, vannak csípősebbek és kifejezetten lágy aromájúak is. A fogyasztásra külföldről behozott fokhagyma pedig nemcsak édesebb, hanem gyakran tárolási mellékízt is érezni rajta. Szél Szabolcs a francia Messidor és a spanyol korai Spring Violetta fajtákat termeszti. Az utóbbit már augusztus végén, szeptember közepén elülteti, és rendszeresen öntözi, hogy a következő évben minél korábban betakaríthassa. A kis növények egy-két levéllel indulnak neki a télnek, amik általában lefagynak, de tavasszal korán újraindul a fejlődésük. E fajták előnye a nagy fejméret és a nagy terméshozam. A fokhagyma drága kultúra, ahhoz, hogy a fejek értékesíthetővé váljanak, 1-1,5 millió forintot kell rákölteni hektáronként, ezért is különösen fontos, hogy a fajták milyen hozamra képesek. De a makói kertész ezért nem termeszt tavaszi fajtákat sem, hiszen azok termésátlaga fele az ősziekének. 3. oldal (összes: 10)

4 A szedésre érettséget jelzi, hogy a lomb száradni kezd Több víz, nagyobb fej A fokhagymatermesztés nem túl kockázatos, de a szaporítóanyag földbe kerülését követően a megfelelő gyökeresedéshez muszáj öntözni. Az idei enyhe tavasz kedvezett a fokhagymának, amíg tavaly szinte a télből egyből átmentünk a nyárba. Vízigényes kultúráról van szó, így a csapadék hiánya ugyan okozhatott volna gondot, de a jó termés érdekében úgyis berendezkedtek az öntözésre. Minél több vizet kap a növény, annál többet terem, és a fejek is nagyobbakra nőnek. Hazánkban az áruházak az milliméteres, közepes fejméretű fokhagymát keresik. Az egyéni zöldségüzleteket ellátó nagykereskedők viszont az ennél nagyobbakat veszik, és azokért többet is fizetnek. 4. oldal (összes: 10)

5 Szívós kultúra A hagymalégy a fokhagymát is károsítja, védekezés híján a lárvái megtalálhatók lesznek a fejekben. A gombabetegségek közül hosszan tartó párás időszak esetén a rozsdára kell számítani, fertőzésekor a leveleken piros pettyek mutatkoznak, ha pedig elszaporodik a gomba a táblában, akkor a lomb 70 százalékát is elpusztíthatja akár másfél hét alatt, és ez a hagyma méretén is meglátszik. A fokhagyma növényvédelmében is érdemesebb a megelőzésre helyezni a hangsúlyt, kétszeri, egy menetben kiadott gomba- és rovarölő szeres permetezéssel megvédhető az állomány. Egyébként is mindössze ennyi permetezés engedélyezett, de a termelő szerint nincs szükség többre. Sőt, egyes években egy permetezés is elegendő lehet. Az idén például kevesebb növényvédelmi probléma merült fel. A permetszerhez mindig kell tapadószert keverni, lévén a fokhagymának viaszos a levele. A vízlepergető bevonat ugyanakkor növényvédelmi szempontból előny, kevésbé támadják a kórokozó gombák. A növényvédelem fontos eleme a vetésforgó is, célszerű csak 4-5 évente ugyanazon a területen termeszteni a fokhagymát. Ha mégis hamarabb visszakerülne a területre, akkor a szálfonálféreg és a gyökératka fertőzésétől kellene tartani, és ez a két kártevő az egész állományt tönkreteheti. A fokhagyma jó előveteményei a gabonák, azok közül is lehetőleg az árpa után érdemes termeszteni, mert ennél a legkisebb az esély a fuzárium fertőzésére, amire a gabonák némelyike érzékeny. Aratás után a talajmunkákkal a szalmát is összeszecskázzák, így azzal is jut némi tápanyag a talajba. Azután következik a szántás, tárcsázás, kombinátorozás, és végül ősszel belekerülhet a földbe a fokhagyma. A tápanyag-utánpótlási tervhez szoktak talajvizsgálatot is végeztetni. 5. oldal (összes: 10)

6 A lombtrágya összetételét a fejlődési szakaszokhoz igazítják Se korán, se későn Idén a késői fagyokkal és szárazsággal tarkított tavasz, majd a nagy mennyiségű esőzések némileg megviselték a növényeket. Az aszálykárt megelőzték az öntözéssel, a június közepén, a betakarítás negyedik napján leesett 50 milliméter csapadék azonban nagyon rosszkor jött, tudtuk meg a termelőtől. Már tavaly is szembesültek ezzel a gonddal, noha előtte tíz évig nem volt eső a betakarításkor. Szél Szabolcs tavaly a 15-ből 2,5 hektáron nem tudta betakarítani a fokhagymát az esőzések miatt, így annak a termése elveszett. A fokhagyma betakarításával nem szabad késlekedni, mert nem jó, ha a fejek túlérnek. A fokhagyma érettségét a levelek száradása jelzi. Ha túl sokáig marad a talajban, miután már megszűnt a nedvkeringése, a nedves környezetben romlik a minősége. Amikor a levéltöveknél megszűnik a kötődés a hagymához, a hajnali harmat vagy a csapadék belefolyhat a gerezdek közé, és bár a fej kívül szép fehér marad, a belseje barnul a nedvességtől. Ha pedig hosszan marad így a földben a fej, akkor elveszti állagát és idővel a gerezdek is szétesnek, mert hiányoznak a buroklevelek, a héjazat, ami összefogja őket. 6. oldal (összes: 10)

7 A jó erőnlét is segít abban, hogy egészséges maradjon az állomány Fontos a gyors szárítás A fokhagyma termesztése szinte teljesen gépesíthető, az eszközök egy része azonban igen drága, és más kultúráknál nem alkalmazható. Van olyan gépsor, ami lefejezi a fokhagymát, így az gerezdekre esik. A fogóujjas vetőgép a gerezdeket egyenként és egymástól megfelelő távolságra helyezi a talajba. A sorközművelő is nagyon hasznos, betakarításhoz pedig speciális fokhagymafelszedő gépet használnak. Régen a fokhagymákat a felszedést követően rendbe sorolták, és a területen hagyták száradni. Napjainkban a kiszámíthatatlan időjárás miatt ez kockázatos, ezért a felszedett hagymát géppel szárítják. Akkor marad szép fehér a fokhagyma, ha hamar lecsökkentik a víztartalmat a kellő szintre. Párás időben jellemzően barnásabbak lesznek a buroklevelek, ami ugyan csak esztétikai gond, de a vásárlók nem fogadják el. Ezeket a külső burokleveleket kézzel eltávolítják értékesítés előtt. 7. oldal (összes: 10)

8 Balogh Zsolt szaktanácsadó (jobbról) rendszeresen egyeztet a termelővel Többre is lenne vevő Szél Szabolcs betakarított fokhagymája szárítás és némi hűtőtárolás után hazai áruházláncokba és exportra kerül, Szlovákiába, Csehországba és Ausztriába. A piaci igények és a fokhagymával szembeni fogyasztói elvárások nem változtak az utóbbi években, a növény azonban egyre kedveltebb, szinte már nincs olyan tévés főzőműsor, amiben ne kerülne elő. Elsősorban ízesítünk vele, ezért a fejenkénti fogyasztása nem nagy, de a hazai termelés így sem elégíti ki a keresletet, a mostaninál négy-ötször nagyobb terület termését is el lehetne adni. A boltokban azért sok a külföldi, főként Spanyolországból és Kínából származó áru, mert a hazai fokhagyma csak 4-5 hónapra elég. Emellett tárolási gondok is csökkentik a hazai kínálatot. Még senki sem állapította meg az igazi okát, hogy mitől barnul, zselésedik meg egy-két gerezd a gerezdből álló fejben, még a hagyományos magyar fajtáknál is. A hazai termelők egy része emiatt sem hosszabbítja meg az értékesítési szezont hűtőtárolással. Pedig hűtéssel 8-10 hónapig is tárolható a fokhagyma. 8. oldal (összes: 10)

9 Egyenletes sejtosztódás, szépen kitelt gerezdek Precíziós lombtrágyázás 9. oldal (összes: 10)

10 A fogyasztók, így az áruházláncok is egyre határozottabban igénylik a szermaradékoktól mentes termékeket, és már nemcsak a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcs- és zöldségfélékből, hanem az élelmiszeripari alapanyagokból és ipari növényekből is. Szél Szabolcs ezért döntött úgy, hogy fokhagymáját ettől az évtől az AMINORET szermaradékmentes technológiával termeszti. A lombtrágya összetétele a fenológiai fázistól függ, így irányítható a növény viselkedése. Az elsődleges cél a minél jobb növénykondíció. A termesztő szerint az eddigi eredmények nagyon ígéretesek, az állomány egységes, a lomb szép zöld, a gyökérzet jól fejlett, ami előfeltétele a nagy fejeknek. Az AMINORET szermaradékmentes technológia hektárra vetített költsége nem magasabb, mint a konvencionálisé. Bízik abban, hogy a lombtrágyáknak köszönhetően csökken a betakarított hagymákban a barnult, zselésedett gerezdek aránya, az összehasonlítás érdekében kísérletet is beállított. A lombtrágyákat külön juttatták ki, nem egy menetben a növényvédő szerekkel. Az AMINORET technológiában a bór, réz, kalcium, kálium, magnézium egymáshoz viszonyított aránya és mennyisége a hagyma fejlődési fázisaihoz igazodik. A fejnövekedés indulásakor a kalciumnak nagy szerepe van a sejtfalak erősítésében, a fejnövekedés során, a fejméret teljes kifejlődéséért pedig bór és kalcium adagolása javasolt. Ez a fenológiai fázisokon alapuló BBCH-skálán kifejezve annyit tesz, hogy BBCH 41 állapotban Citocalcium 2 l/ha + Set 3 l/ha adagolása indokolt, BBCH 43 állapotban (30%-os fejméret), valamint BBCH 45 (50%-os fejméret) idején pedig N-Balancer 5 l/ha + Set 3 l/ha a javasolt kezelés. A hagymafejek szétrepedése kálium adagolásával megelőzhető. A foszfort a gyökérnövekedés megindításának érdekében kapta a növény. A technológiában még szerepel réz (Scudo és Defense) is a gombás és a baktériumos megbetegedések elleni rezisztencia kialakítása érdekében. A fokhagyma zöldség-, fűszer- és gyógynövény is egyben. A népi hiedelemvilágban a vámpírokkal való kapcsolata is innen ered, hiszen jellegzetes illata és vértisztító, antibiotikus hatása miatt gondolták, hogy aki rendszeresen eszik fokhagymát, annak a vére nem lesz elég ízletes a vámpírok számára. Szerző: Nagy Z. Róbert Közzététel ideje: , csütörtök, 09:00 A forrás webcíme: oldal (összes: 10)