Természetvédelem. Állatvilág védelme

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Természetvédelem. Állatvilág védelme"

Átírás

1 Természetvédelem

2 Állatvédelem és az állatvilág védelme Az állatvédelem a háziállatokkal és a haszonállatokkal foglalkozó szakterület, mely elsősorban egészségügyi, higiéniás, stb. kérdésekkel foglalkozik. Az állatvilág védelme a vadonélő állatok megőrzésével, védelmével foglalkozik. Mezei nyúl (Lepus europaeus)

3 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így az állatvilág védelmét is alapvetően a természet védelméről szóló évi LIII. törvény rögzíti. A törvény az állatvilág védelmével kapcsolatban több konkrétumot is megfogalmaz. Ilyen például az, hogy a természetvédelem alapvető feladatai között említi a természeti értékek körének megállapítását, az azokat veszélyeztető tényezők feltárását és azok elhárítását. Rendelkezik arról is, hogy azokat a természeti értékeket, illetve azok lelő- vagy élőhelyét, melyek kiemelt oltalmat érdemelnek, illetve igényelnek, védetté vagy fokozottan védetté kell nyilvánítani. A törvény tiltja a védett fajok egyedeinek károsítását és pusztítását. Ha ez nem kerülhető el, akkor csak engedély birtokában végezhető.

4 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló évi LIII. törvény A legtöbb tevékenység, mely védett fajokat érint, engedélyköteles, melyet a természetvédelmi hatóság állíthat ki. A törvény rendelkezik a jogellenesen szerzett védett fajok sorsáról is. Ezeket a természetvédelmi hatóság lefoglalja, illetve elkobozza. Abban az esetben, ha valaki a tevékenységével vagy mulasztásával a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja vagy elpusztítja, illetve jelentős mértékben zavarja, az természetvédelmi bírság fizetésére köteles. A törvény számos esetben csak iránymutató előírásokat ad és a konkrét szabályozás kidolgozásával mást hatalmaz fel. Ez alapján a természetvédelemért felelős miniszter feladatkörébe tartozik, hogy megalkossa, és miniszteri rendelet formájában kihirdesse a védett és fokozottan védett természeti értékek listáját, illetve megállapítsa ezek pénzben kifejezett értékét.

5 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről A Büntető Törvénykönyv bevezeti a természetkárosítás fogalmát. A törvényben foglaltak alapján bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki fokozottan védett élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja. Ugyanez vonatkozik arra, aki az előbb felsorolt tevékenységekkel védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedei közül annyit érint, hogy azok együttesen vett pénzben kifejezett értéke eléri a fokozottan védett fajok esetében megállapított legalacsonyabb összeget.

6 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Ha a fent említett természetkárosítás mértéke fokozottan védett, védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított egyedek pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, akkor a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés. Aki ezeket gondatlanságból követi el, az vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

7 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Miniszteri rendeletek 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről. Alapvető jelentőségű miniszteri rendelet, mely többek között a védett és fokozottan védett állatfajok körét, illetve azok természetvédelmi értékét állapítja meg. A rendeletet a kihirdetése óta több alkalommal módosították, legutóbb a 83/2013. (IX. 25.) VM rendelettel. A rendelet táblázatos formában sorolja fel a védett, illetve a fokozottan védett állatfajokat, valamint azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét.

8 Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Miniszteri rendeletek 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet Az állatok a táblázatokban rendszertani egységek szerint vannak csoportosítva. A védett állatok esetében a természetvédelmi érték 5.000, , vagy Ft, míg a fokozottan védettek esetében , , vagy Ft lehet. A rendelet szerint a teljes pénzben kifejezett értéket kell figyelembe venni a faj élő vagy élettelen példánya, bármely fejlő-dési alakja, továbbá felismerhető része, származéka esetében.

9 Minta: 2. számú melléklet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez A B C D E Rendszertani kategória Fokozottan védett faj tudományos neve Védett faj tudományos neve Az állatvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Magyar elnevezés Természetvéd elmi érték (Ft) Otididae túzokfélék Tetrax tetrax reznek Otis tarda túzok CHARADRII FORMES Hematopodidae Hematopus ostralegus LILLEALA KÚAK csigaforgatófélék csigaforgató

10 Az állatvilágot általánosan veszélyeztető tényezők Az élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, degradálódása. Az intenzív mezőgazdaság káros hatásai. Az intenzív erdőgazdálkodás káros hatásai. Vízszabályozások és vízrendezések káros hatásai. Kereskedelmi vagy más célú befogás, elpusztítás. Preparációs célú gyűjtés. Ellenőrizetlen, jogosulatlan vadászat, halászat, horgászat. Turizmus, illetve egyéb szabadidős tevékenységek (pl. crossmotorozás, quad, stb.).

11 Az állatvilágot általánosan veszélyeztető tényezők Divathóbort. Közlekedés és vonalas létesítmények. Fajok és fajták kereszteződése, elháziasodás. Génerózió (genetikai leromlás). Fajok közötti versengés, ragadozás.

12 Az állatvilág védelmének általános lehetőségei Az állatfajok védelmének közös jellemzője, hogy a legtöbb faj (ellentétben a növényekkel), nem helyhez kötötten fordul elő. Nagy területeket járnak be táplálékszerzési, vagy szaporodási célzattal, vagy időszakosan változtatják élőhelyüket (költöző, vándorló, kóborló fajok). Ezért az élőhelyek védelme mellett az állatfajok esetében kitüntetett figyelmet kell szentelni a fajvédelemnek is. Magyarország állatfajainak száma mintegy ezer fajra tehető. Az előforduló fajok közel 98 %-a a gerinctelenek közé tartozik, s ezek jelentős része rovarfaj. Közülük 7 lepkefaj csak hazánkban fordul elő, s további 60 faj jelentős előfordulásában döntő többséggel csak itt él.

13 Az állatvilág védelmének általános lehetőségei A gerincesek közül csak Magyarországon fordul elő a rákosi vipera, s további 30 gerinces faj világállományának a faj fennmaradása szempontjából kiemelkedő hányada hazánkban él. Ezek az adatok mutatják, hogy az állatfajok védelmének kiemelkedő szerepe van a természetvédelmi munkában. Az állatfajok védelmével kapcsolatban alapvető jelentőségű a természettudatos tudatformálás megvalósítása.

14 Vörös listák és egyéb listák Vörös lista és Vörös Könyv Ezen dokumentumok feladata az, hogy a veszélyeztetettség mértékéről számot adjanak, s erre az illetékesek figyelmét felhívják. A vörös könyvekben a veszélyeztetettség megadása mellett a taxonok részletes bemutatása is megtalálható, a vörös listákban csak a taxonnév és a hozzá rendelt veszélyeztetettségi kategóriát tüntetik fel. Területi vonatkozásban Vörös listákat és Vörös könyveket lokáls, regionális és globális léptékben lehet értelmezni. Hazánkban 1989-ben látott napvilágot a magyar állat- és növényvilág vörös könyve (RAKONCZAY, 1989). Az itt alkalmazott veszélyeztetettségi kategóriák nemzetközi ajánlásokon alapulnak, de bizonyos nemzeti sajátosságokat is hordoznak ben az IUCN Fajok Túlélési Bizottsága újrafogalmazta a veszélyeztetettségi kategóriákat, melyekhez mennyiségi természetű kritériumokat is rendelt.

15 Vörös listák és egyéb listák Az IUCN vörös lista kategóriái Kihalt (Extinct EX): Az a taxon, amelynek utolsó egyede is minden kétséget kizáróan elpusztult. (A Föld egészére vonatkozó kategória.) Kipusztult = Regionálisan kihalt (Regionally Extinct RE): Az a taxon melynek az utolsó, reprodukcióra képes egyede is elpusztult az adott területen. (Mindig egy adott, de a Földnél kisebb léptékű területre vonatkoztatjuk.) Szabad természetből kipusztult (Extinct in the Wild EW): Az olyan taxon, amely korábbi természetes élőhelyén már nem él, csak tenyészetekben, fogságban található, vagy honosított populációja (populációi) élnek a korábbi előfordulási területén kívül. Súlyosan veszélyeztetett (Critically endangered CR): Az a taxon mely a legközelebbi jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének különösen nagy valószínűséggel kitett.

16 Vörös listák és egyéb listák Az IUCN vörös lista kategóriái Veszélyeztetett (Endangered EN): Az a taxon, amely nem súlyosan veszélyeztetett, de a közeli jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Sebezhető (Vulnerable VU): Az a taxon, amely ugyan nem súlyosan veszélyeztetett vagy veszélyeztetett, de a közép-távoli jövőben természetes környezetében a kihalás kipusztulás veszélyének nagy valószínűséggel ki lesz téve. Hiányos adat (Data deficient DD): Az olyan taxon, amelynek elterjedéséről vagy populációinak státusáról sem közvetlen, sem közvetett adatok nem állnak rendelkezésre, s emiatt nem állapítható meg veszélyeztetettségének foka. Nem felmért (Not evaluated NE): Nem felmért az a taxon, amelyet még nem soroltak be a fenti kategóriák egyikébe sem.

17 Hazánkban 2 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: A vizek szennyezése. Puhatestűek védelme Kagylók Inváziós kagylófajok (pl.: Sinanodonta woodiana) terjedése.

18 Hazánkban 40 védett és 2 fokozottan védett fajuk él. Több reliktum és számos endemikus fajuk van (pl. barlangokban) hazánkban (pl. az Abaligeti-barlangban élő magyar vakcsiga (Bythiospeum hungaricum)). Számos kárpáti, illetve alpesi endemizmus van közöttük. Puhatestűek védelme Csigák Kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia coerulans) V

19 Puhatestűek védelme Csigák Veszélyeztető tényezők: Vízrendezések. A források foglalása és szennyezése. Inváziós csigafajok terjedése. Az éti csiga (Helix pomatia) védett faj, mely méretkorlátozás mellett gyűjthető. Éticsiga (Helix pomatia )V

20 Ízeltlábúak védelme Pókok Hazánkban 16 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyeik megsemmisülése. Az emberek ellenszenve, félelme és az ebből fakadó oktalan pusztításuk. Karéjos keresztespók (Argiope lobata)v

21 Hazánkban 3 védett fajuk él. A XX. sz. eleje óta folyamatosan visszaszorulóban vannak. Veszélyeztető tényezők: A vizek szennyezése. A rákpestis pusztítása. Inváziós rákfajok térhódítása. Ízeltlábúak védelme Rákok

22 Ízeltlábúak védelme Százlábúak Hazánkban 1 védett fajuk él. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek megsemmisülése.

23 Hazánkban 571 védett és 55 fokozottan védett rovarfaj él. Rendkívül fajgazdag élőlénycsoport, sok közöttük az endemizmus. Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyek megsemmisülése. Ízeltlábúak védelme Rovarok A vízhez kötötten élő fajok (pl.: kérészek, szitakötők) esetén a vizek szennyezése és szabályozása. Egyes csoportok esetében a fokozott gyűjtés. Speciális igényű fajok (pl.: holtfa, gazdanövény specializáltság, parazita és szimbionta életmód) visszaszorulása. Keleti rablópille (Libelloides longicornis) V

24 Veszélyeztető tényezők: A hagyományos, extenzív gazdálkodási formák visszaszorulása. Intenzív mező- és erdőgazdálkodás. Ízeltlábúak védelme Rovarok Imádkozósáska (Mantis religiosa) V

25 Ízeltlábúak védelme Rovarok Sajátos védettségi kategóriát teremtett meg a védetté nyilvánító rendelet, amikor az ökológiai folyamatokban betöltött fontos, nélkülözhetetlen szerepük miatt védetté nyilvánította a fészeképítő hangyafajok által épített fészkeket (hangyabolyok).

26 Hazánkban 24 védett és 7 fokozottan védett halfaj, ill. 3 fokozottan védett ingolafaj él. Rendkívül fajgazdag élőlénycsoport, sok közöttük az endemizmus. Nehezen tanulmányozhatóak, így gyakran nehéz időben észlelni a kedvezőtlen folyamatokat. Veszélyeztető tényezők: Ingolák és halak Az élőhelyek megsemmisülése, vízszabályozások, partvédelem kiépítése, lecsapolások. A folyószabályozások hatására megszűntek a sekély vízborítású árvízi területek, melyek igazi halbölcsőként funkcionáltak. Duzzasztóművek létesítése (áramlási viszonyok megváltozása, a vándorló fajok számára leküzdhetetlen akadály.)

27 Veszélyeztető tényezők: Ingolák és halak A vizek szennyezése, mely közvetlenül és közvetve is hatással lehet a halakra. Idegenhonos, inváziós halfajok betelepítése, ill. spontán térhódítása (pl.:busa-fajok, törpeharcsa, ezüstkárász, stb.). Horgászat, halászat (elsősorban a ritka fajok esetén jelent gondot). Törpeharcsa (Ameiurus nebulosus)

28 Ingolák és halak Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmével valósítható meg. A halászati és a horgászati tevékenység jogi szabályozása (tilalmi idők, méret korlátok, tiltott módszerek, védett fajok). Szelektív halászati eszközök használata. Az idegenhonos fajok telepítésének szigorú szabályozása, ill. egyes fajok esetében tiltása, továbbá bizonyos fajok irtása (pl. törpeharcsa). Szennyvizek tisztítása, a megfelelő vízminőség biztosítása.

29 Védelmi lehetőségek: Ingolák és halak Hallépcsők, melyek a duzzasztóművek által képzett akadály leküzdését lehetővé tevő műszaki létesítmény. Bizonyos fajok esetében a telepítés, illetve a visszatelepítés. Ritka fajok esetén szaporítási és, fajmegőrzési programok. Hallépcső Dunaszigetnél

30 Hazánkban 17 védett és 1 fokozottan védett kétéltűfaj él. Magyarországon minden kétéltű védett. A legtöbb fajuk szűk ökológiai toleranciájú, így a legkisebb környezeti változások is a fajok eltűnését eredményezhetik. Nehezen tanulmányozhatóak, így gyakran nehéz időben észlelni a kedvezőtlen folyamatokat. Állományaik fontos indikátor szerepet is betölthetnek. Kétéltűek Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) V

31 Veszélyeztető tényezők: Kétéltűek Az élőhelyek megsemmisülése: mocsarak, lápok, öntésterületek lecsapolása, feltöltése. Az élőhelyeik szennyezése. Gyepek nem megfelelő technológiával végzett gépi kaszálása. A klímaváltozás hatásai. A petéket és a lárvákat fogyasztó szervezetek túlszaporodása (túlzott halasítás).

32 Veszélyeztető tényezők: A telelő és a szaporodóhelyek közé épített vonalas létesítmények (elsősorban közutak) létesítése, melyeken az állatok átkelésekor óriási pusztulások következhetnek be. Egyes fajok esetében a hobbiállatként való tartás, illetve ételkülönlegességnek való gyűjtés. Tudatlanság, ellenszenv (az emberek gyakran gusztustalan, undorító lényeknek tartják őket, melyeket gyakran elpusztítanak). Esetenként horgászcsaliként való alkalmazás. Kétéltűek Zöld levelibéka (Hyla arborea) V

33 Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Számos aktív védelmi beavatkozás is sikeres lehet. Kétéltűek A vándorlási útvonalba eső közutak mellett békaterelők és az utak alatt békaátjárók létesítése, vagy ennek hiányéban békamentési akciók szervezése a vándorlási időszakban. Békaalagút a Fertő mentén

34 Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Számos aktív védelmi beavatkozás is sikeres lehet. Vizes élőhelyek létesítése, beleértve akár az egész kis kiterjedésű élőhelyeket is, melyek a peterakást segítik. Szükséges esetben a peték áttelepítése biztonságos víztestbe. Ritka fajok esetén szaporítási és, fajmegőrzési programok. Kétéltűek

35 Hazánkban 10 védett és 5 fokozottan védett hüllőfaj él. Magyarországon minden hüllő védett. Hüllők Rejtett életet élnek, így viszonylag kevés információval rendelkezünk elterjedésükről, populációik nagyságáról. Homoki gyík (Podarcis taurica) V

36 Veszélyeztető tényezők: A legfőbb veszélyforrást az élőhelyek megsemmisülése, beszűkülése, zavarása jelenti. Több fajuk meglehetősen korlátozott lehetőségekkel bír a nagyobb távolságokra történő terjedést, illetve az akadályok leküzdését tekintve. Európában a hüllőkkel, főleg a kígyókkal szemben általános az ellenszenv, a tőluk való félelem, ill. az irántuk érzett undor, melyből fakadóan számos esetben tapasztalható a fajok oktalan pusztítása. Hüllők Rézsikló (Coronella austriaca) V

37 Veszélyeztető tényezők: Hüllők A hüllők esetében komoly veszélyforrás a hobbiállattartás, illetve ezzel összefüggésben a fajok illegális kereskedelme és természetes élőhelyükről történő befogásuk. Az idegenhonos hüllőfajok természetes élőhelyeken történő szabadon engedése (pl. vörösfülű ékszerteknős). Zöld gyík (Lacerta viridis) V

38 Veszélyeztető tényezők: Az élőhelyeken megépülő vonalas létesítmények (elsősorban közutak), melyeken az állatok átkelésekor jelentős pusztulások következhetnek be. A vaddisznók előszeretettel fogyasztják főleg a kígyókat, így a túlszaporodott állományuk érzékeny károkat okozhat. Hüllők Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) FV

39 Védelmi lehetőségek: Védelmük elsősorban az élőhelyeik védelmén keresztül valósítható meg. Élőhelyek helyreállítása. Ritka, veszélyeztetett fajok esetében a fajmegőrzési programok (pl.: a rákosi vipera esetében egy Life projekt keretében szaporítási, élőhelyrekonstrukciós és visszatelepítési programot indítottak). Hüllők Rákosivipera-védelmi Központ (Kunpeszér)

40 Madarak Hazánkban 257 védett és 95 fokozottan védett madárfaj él. A magyarországi fajvédelemben a legnagyobb múltra visszatekintő élőlénycsoport. Már 1872-ben tiltották a madárfészkek, ill. tojások pusztítását. Fehér gólya (Ciconia ciconia) FV

41 Madarak A magyarországi fajvédelemben a legnagyobb múltra visszatekintő élőlénycsoport. Már 1872-ben tiltották a madárfészkek, ill. tojások pusztítását ban, a világon elsőként megalakult a Magyar Ornitológiai Központ (Magyar Madártani Intézet), alapítója Herman Ottó volt Ez volt hazánk első, kimondottan természetvédelmi szervezete, mely a madarak védelmével és a velük kapcsolatos tudományos problémák megoldásával foglalkozott.

42 Madarak Darányi Ignác megbízásából Herman Otto írta. A könyv célja a szerző szerint: Ennek a kis könyvnek legfőbb rendeltetése az, hogy a madarak hasznáról és káráról tiszta képet fessen, mert ezen fordúl meg az, hogy a földmívelő, kertészkedő, szóval a gazdálkodó magyarság mindenképpen helyesen bánják az ég madaraival.

43 Madarak A hazai madárvédelem legnagyobb társadalmi bázisát az 1974-ben alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adja, mely többek között koordinálja a hazai gyűrűzési programot. A gyakorlati természetvédelmen túl nagy hangsúly fektetnek az ismeretterjesztésre is.

44 Madarak Balkáni fakopáncs (Dendrocopus syriacus) V Veszélyeztető tényezők: Élőhelyek pusztulása. A környezetszennyezés következtében bekövetkező ökológiai változások hatására a tápláléklánc egyes elmei eltűnhetnek, megritkulhatnak, mely a madarak táplálkozási szokásait felborítja, vagy a táplálék hiánya miatt elvándorlást eredményezhet. A táplálékul szolgáló fajok irtása. Elektromos vezetékeknek való nekirepülés, illetve áramütés. Illegális kereskedelem a tojásokkal, fiókákkal és a kifejlett állatokkal egyaránt.

45 Veszélyeztető tényezők: Illegális vadászat (pl. külföldi vendégvadászok). A ragadozók szándékos vagy véletlen mérgezése. Járművek általi gázolás. Üvegeknek való nekirepülés. Gépi kaszálás alkalmával történő pusztulás (a fészken kotló madarat, illetve a fészekaljat veszélyezteti). Fészkelési időben végzett fakitermelés. Madarak Kanalasgém (Platalea leucorodia) FV

46 Védelmi lehetőségek: Madarak Mesterséges fészkek, fészekalapok, ill. fészekodúk kihelyezése. Vízi élőhelyeken mesterséges szigetek telepesen költő madarak számára. Költőodú kihelyezése

47 Védelmi lehetőségek: Madarak téli etetése. Madarak A kaszálókon fészkelő fajok esetén megfelelő védőzóna megtartása. Madarak etetése

48 Védelmi lehetőségek: Több faj esetében jelentős pusztulást okozhatnak a távvezetékeknek nekirepülő madarak, melye veszélyforrás megszüntetésére szolgál a légvezetékek földkábelre cserélése, illetve a légvezetékekre szerelhető madárelterelők alkalmazása. Madarak Madárelterelő

49 Madarak Védelmi lehetőségek: Az elektromos távvezetékek madárvédelmi szigetelése, mellyel az áramütés hatására bekövetkező igen jelentős elhullást lehet megelőzni. Madárvédelmi szigetelés

50 Védelmi lehetőségek: Madarak Táplálékállatok telepítése a ragadozó madarak élőhelyére (pl. ürge) Egyes fajoknál előfordul, hogy a két fióka közül az erősebb megöli testvérét (káinizmus). Ennek bekövetkezte előtt az egyik fióka eltávolításával és mesterséges felnevelésével növelhető az állomány. Ürge (Spermophilus citellus) FV

51 Védelmi lehetőségek: Madarak Intenzív madárvédelem, mely jellemzően ritka, veszélyeztetett fajok egy-egy egyedére, költőpárjaira vagy fészekaljaira irányul. Fészekőrzés, melynek célja a fészkek kifosztásának megakadályozása, illetve a fészkek zavarásának megelőzése. Tojás és fióka mentés szükséges ha a fészket valami veszélyezteteti, vagy a szülők valami oknál fogna nem tudják kikölteni a tojásokat, illetve nem tudják felnevelni a fiókákat. Fatojások alkalmazása, amikor is a veszélyeztetett fészekben lévő tojások helyére fatojásokat tesznek, míg a rendes tojásokat inkubátorban keltetik, de még a kikelés előtt visszajuttatják a fészekbe. Zárttéri tenyésztés, mely az erősen veszélyeztetett fajok szaporítását célozza. Előnye, hogy az optimális körülmények miatt kisebb a fiókamortalitás, de hátránya, hogy a felnevelt egyedeket vissza kell vadítani (pl.: Dévaványai Túzoktelep).

52 Hazánkban 39 védett és 18 fokozottan védett emlősfaj él. Veszélyeztető tényezők: Több rejtett életmódot folytató faj is van közöttük, melyek esetében a bekövetkező negatív változások gyakran csak későn észlelhető. Élőhelyek megszűnése, feldarabolódása, degradálódása. Inváziós emlősök terjedése. Egyes fajok esetében a hagyományos gazdálkodás megszűnése (pl. ürge). Bizonyos fajok illegális irtása (pl. rágcsálók, vidra). Járművek általi gázolások. Emlősök Egyes fajoktól való félelem, vagy undor és ezzel összefüggésben ezek esetleges oktalan pusztítása (pl. denevérek, nagyobb ragadozók).

53 Veszélyeztető tényezők: Denevérek esetén az élőhelyül szolgáló bányák, barlangok, padlások bejáratainak lezárása, a barlangok turisztikai céllal történő hasznosítása. Sok faj esetében az intenzív erdőgazdálkodás (pl. az odvas fákban megbújó denevérek, nagytestű ragadozók). Háziasított fajtákkal való kereszteződés, illetve kompetíció (pl. vadmacska). Emlősök Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) V

54 Védelmi lehetőségek: Emlősök A legtöbb faj esetében a zavartalanság biztosítása. Szaporítási és visszatelepítési programok (pl.: hód). Bizonyos fajok esetében odúk kihelyezése (pl. denevérek, pelék) A közutak fölött, illetve alatt kialakított vadátjárók. Ürge (Spermophilus citellus) FV

55 Ajánlott irodalom

56 Ajánlott irodalom

57 Ajánlott irodalom

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/86/2009. Tervezet a Bodrogszegi Várhegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2009. május A

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1719/2008. Tervezet a Villányi Templom-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. december

Részletesebben

Tisztelt Rendőrkapitányság!

Tisztelt Rendőrkapitányság! Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiemelten közhasznú társadalmi szervezet Postacím: 5420 Túrkeve, Postafiók: 33. Központ: Túrkeve, Ecsegi u. 22. Telefon & fax: +36 56/361-505 Drótposta: info@nimfea.hu

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus

Kedves Tanárok! 1. rész: Prológus Kedves Tanárok! Az alábbi kisfilmek a természettel, környezetvédelemmel foglalkozó emberek, szervezetek munkáját mutatják be. Az egyes fejezetek után kérdéseket teszünk fel a filmekben elhangzott kérdésekkel

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.

Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március)

Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) I. CITES CITES Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Ki mit tud Magyarországi hüllők

Ki mit tud Magyarországi hüllők Ki mit tud Magyarországi hüllők Fürge gyík feje közelről, oldalt jól látszik a füle További információ a Magyarországon honos állatokról: MME Az összes magyarországi hüllő és kétéltű védett állat, befogásukat

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.

Üldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG H A T Á R O Z A T ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG iügyszám: 14/6430-3/2007. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: MME engedélykérelme Melléklet: lista H A T Á R O Z A T

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról

314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet. a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról 314/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet a halgazdálkodási és a halvédelmi bírságról A Kormány a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. 2. pontjában, a 15. tekintetében a közigazgatási

Részletesebben

Az őshonos halaink védelmében

Az őshonos halaink védelmében Az őshonos halaink védelmében Sallai Zoltán Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság NIMFEA Természetvédelmi Egyesület Magyar Haltani Társaság Szarvas, 2008. május 14-15. A hazai gerincesek védettsége 100%

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1342/2008. Tervezet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26.

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/000109. Záró sajtóesemény, Kecskemét, 2008. szeptember 26. Miért pont a túzok? Világszerte veszélyeztetett faj, hazánkban a századfordulón 10-12 ezer példány élt 1969-re állománya 2700-ra csökkent A faj 1969-tıl fokozottan védett, természetvédelmi értéke 1 millió

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára.

FELHÍVÁS. Békés megye természeti értékei címmel. 5-6. osztályos diákok számára. 1/9. oldal FELHÍVÁS A Békés Megyei IBSEN Nonprofit Kft. Kulturális Irodája és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága természetismereti és kulturális vetélkedőt hirdet Békés megye természeti értékei címmel

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden LIFE- utáni védelmi terv A1 A mezőgazdasági támogatási Minden Mostantól amíg meg rendszer és az ahhoz kapcsolódó projekt terület nem valósul 2013- élőhely kezelési gyakorlat ban hatásának vizsgálata kerecsen

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VíZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Ügyszám: 14/6974-3/2008. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Kalotás Zsolt Tárgy: Dél-Nyírség-Bihari Táj védelmi és Kulturális Értékőrző

Részletesebben

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér

Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér Másodfokon is elvérzett a szentkirályszabadjai reptér A szentkirályszabadjai repülőtér előzetes vizsgálati eljárásában másodfokon is elutasította a környezetvédelmi hatóság a Buda West Airport Zrt. engedélykérelmét

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/848/2008. Tervezet a Háros-szigeti ártéri erdő természetvédelmi terület bővítéséről és természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra

A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas jeladó egy kerecsensólyomra LIFE06 NAT/H/000096 A kerecsensólyom védelme a Kárpát medencében Kedvezményezett: Bükk Nemzeti Park Igazgatóság 3304 EGER, Sánc u. 6. A Magyar Nemzeti Parkok Hete keretében kerül fel az utolsó, idei műholdas

Részletesebben

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA

AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA AZ EMBER TERÜLETHASZNÁLATÁNAK HATÁSA A HAZAI MADÁRVILÁGRA Prommer Mátyás Gömörszőlős, 2011. október 3-5. Madarak területhasználata Fészkelési időszak (filopatria, intenzív területhasználat Diszperzió/kóborlás

Részletesebben

LIFE- utáni védelmi terv

LIFE- utáni védelmi terv LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN

SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN SZAKDOLGOZATI LEHETŐSÉG A PANNON EGYETEM ORNITOLÓGIAI KUTATÓCSOPORTJÁBAN A Pannon Egyetemen működő Ornitológiai Kutatócsoport keretében 2004 óta folyik kutatómunka, főként a viselkedésökológia és ökológia

Részletesebben

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI I.1.) AZ AJÁNLATKÉRŐKÉNT SZERZŐDŐ FÉL NEVE ÉS CÍME Hivatalos név: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Postai cím: Tengerszem

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László)

Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Zuzmóflorisztikai kutatások a Balkánon (Lőkös László) Az elmúlt 10 15 évben számos közös briológiai-lichenológiai expedíción jártunk a Balkánfélszigeten, többek között Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária,

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Az ökoturizmus és a természetvédelem kapcsolata A védett természeti területek bemutatásában

Részletesebben

2011. 234/2011. (XI.10)

2011. 234/2011. (XI.10) Jogszabályi háttér A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a Kat. végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10) Korm. Rendelet V. fejezet

Részletesebben

1. A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. A természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról szóló 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet módosítása 67160 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 153. szám 2. Az Mmtr. 3. melléklet f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A negatív értékelőpontok keretei a munkáltatói kötelezettségek megszegésének

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XI. 14.) önkormányzati rendelete helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításról Letenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra. ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK ZoS 1000 Alpesi szalamandra Salamandra atra. cm, súly: 100 g. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím Salamandra s. salamandra. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény Salamandra s. salamandra.

Részletesebben

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra)

FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) FEKETE GÓLYA (Ciconia Nigra) A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete

Részletesebben

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány RAGADOZÓMADÁR-VÉDELMI PROGRAM Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN Mecseki

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation N : H/1/2004 Year: 2004

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök

Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a. 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200 Dombóvár, Dombó Pál utca 42/a 2014. évi KÖZHASZÚ JELENTÉS Dombóvár, 2015. január 30. Tálos Róbert elnök Tolna megye természeti értékeiért Alapítvány 7200

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok-

A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- A Magyar Halgazdálkodási Technológiafejlesztési Platform múltja, jelene és jövője -eredmények, kihívások, feladatok- Dr. Urbányi Béla Tanszékvezető, egyetemi docens SzIE, MKK-KTI Halgazdálkodási tanszék

Részletesebben

Vélemény a fehér gólya természetvédelmi helyzetéről Készítette: Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veszprém

Vélemény a fehér gólya természetvédelmi helyzetéről Készítette: Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veszprém Vélemény a fehér gólya természetvédelmi helyzetéről Készítette: Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veszprém 1. Bevezetés, helyzetelemzés A Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület a fehér

Részletesebben

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok

Állatvédelem. Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Állatvédelem Állattartás kedvtelésből 1. - vadonbefogott, egzotikus állatok Mit nevezünk egzotikusnak? ( exóták ) Nem erről a földrészről származó Általában trópusi fajok (földrajzi helyzetünknél fogva)

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI MUNKAANYAG KvVM/KJKF/1379/2007 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium MUNKAANYAG A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által a LIFE NATURE pénzügyi eszközből a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnek

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

I. sz. jogszabályi melléklet. A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt

I. sz. jogszabályi melléklet. A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt I. sz. jogszabályi melléklet A környezet és a természet elleni bűncselekmények 2012. évi C. törvény XXIII. fejezet a miniszteri indokolással együtt A KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZET ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Miniszteri

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

A rendelet célja. Fogalmak

A rendelet célja. Fogalmak 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. - ában, valamint

Részletesebben

v á d i n d í t v á n y t terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék.

v á d i n d í t v á n y t terjesztem elő és kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy az ügyben a büntetőeljárást lefolytatni szíveskedjék. Szeghalmi Városi Ügyészségen keresztül Szeghalmi Városi Bíróság Szabadság tér 5. Szeghalom 5520 Tárgy: Btk. 281. (3) gondatlanságból elkövetett természetkárosítás vétsége Ügyszám: Szeghalmi Városi Ügyészség

Részletesebben

Növényvilág védelme. Természetvédelem

Növényvilág védelme. Természetvédelem Természetvédelem A növényvilág védelmének jogi háttere (passzív védelem) Törvények A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény A természetvédelem feladatait, így a növényvilág védelmét is alapvetően

Részletesebben

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK

2011.03.10. BÜKKI NEMZETI PARK A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA A NEMZETI PARK LOGÓJA FÖLDTANI ÉRTÉKEK FÖLDTANI ÉRTÉKEK BÜKKI NEMZETI PARK http://www.bnpi.hu/index.php?m=cikk_galeria&gal_id=10 http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10103/ch04s04s07s01.html, http://www.ceglokator.hu/map.php A NEMZETI PARK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

Részletesebben

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek

A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek A madárbarát Magyarországért! www.mme.hu A természetvédelem finanszírozási lehetıségei magánszemélyek Halmos Gergı Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Országos konferencia a biológiai sokféleség

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel

A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel A kaszálás szempontjai természetvédő szemmel Sipos Katalin Gyepeink értékei Magyarországon viszonylag nagy kiterjedésű és kiemelkedően változatos jellegű természetközeli gyep található. Gyepek az ország

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben