Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda. OM azonosító: Orosztony Készítette: Tóthné Vercz Éva Óvodavezető, közoktatási vezető

Átírás

1 Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda OM azonosító: Orosztony 2015 Készítette: Tóthné Vercz Éva Óvodavezető, közoktatási vezető 1

2 Bevezető: Az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelendő- alapító okiratában foglaltakat e s Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény és a 20/ 2012.( VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A szabályzatot az intézmény vezetője készítette el, a nevelőtestület fogadja el, a szülői közösség véleményeztetését követően az óvodavezetője jóváhagyásával válik érvényessé 1. Általános rendelkezések Az óvoda OM azonosító száma: Neve: Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda Székhelye: 8744 Orosztony, Petőfi u.10. Telephelye: 8744 Orosztony, Petőfi u.10. Törzsszáma: Alapítója: Orosztony Község Önkormányzata Fenntartója: Orosztony és Kerecseny Községek Önkormányzata Intézmény vagyon feletti rendelkezési joga: Orosztony Község Önkormányzatát illeti. Alapító okiratának száma, kelte: 1314/2012változott!!!! Működési körzete: Orosztony és Kerecseny Községek közigazgatási területe. Csoportszáma: 1 Maximális gyermeklétszám: 25 fő Az óvoda bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszúbélyegző: Orosztonyi Napköziotthonos Óvoda 8744, Orosztony, Petőfi u.10. Körbélyegző: Orosztonyi Napköziotthonos óvoda OM azonosító: Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: -óvodavezető -óvodapedagógus 2. Az óvoda jogállása Az óvoda a gyermek három éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Önálló jogi személy, önálló költségvetésű szerv. Az intézmény gazdálkodási és pénzügyi feladatait Felsőrajki Közös Önkormányzati Hivatal Orosztonyi Kirendeltsége látja el, együttműködési megállapodás alapján. Az óvoda konyhával nem rendelkezik. Az étkeztetést külső vállalkozó oldja meg. A gyermekek nevelése 1 vegyes (osztatlan) csoportban történik Az óvoda alapfeladata Az óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda biztosítja a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, akit a Szakértői Bizottság az intézménybe javasol. Ellátásukhoz a megfelelő tárgyi és személyi feltételt biztosítjuk. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos alapprogramjára épülő a szülők által véleményezett, nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Program alapján folyik. 2

3 2.2. Az SZMSZ hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény belső működési rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörébe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított célrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolatai rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Betartásáért a közoktatási intézménybe dolgozók fegyelmi felelősséggel tartoznak. Az SZMSZ előírásait be kell tartani az óvodával kapcsolatba lépőknek is, így vonatkoznak a szülőkre a megbízott vagy együttműködő partnereire. 3. Az óvoda szervezeti felépítése - Vezető beosztás: magasabb vezető beosztású: - óvodavezető - Az óvoda alkalmazotti közösségét a székhelyen foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja: 3 fő. - Az óvoda nevelőtestületét az intézményben foglalkoztatott óvodapedagógusok alkotják: 2 fő. A közalkalmazottak valamennyien teljes munkakörben dolgoznak. A munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, azok gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák A közoktatási intézmény vezetése, külső kapcsolatok Az intézmény felelős vezetője a 2011.évi nemzeti köznevelésről szóló törvény 69. alapján felelős az intézmény: szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, a pedagógia munkáért, az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a gyermekvédelmi munka megszervezéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógus továbbképzés összehangolásáért, a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének és iratkezelésének, adattovábbítás szabályosságáért, a munka - balesetvédelmi tűzvédelmi előírások betartásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az óvoda élén óvodavezető áll, aki képviseli az intézményt, az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az óvodavezető feladatkörébe tartozik különösen: A nevelőtestület vezetése A nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Az óvodaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a szülőkkel való együttműködés A nemzeti és óvoda ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése. Az igazgatási feladatok ellátása, gyermekek nyilvántartása, szülők értesítése. Az intézmény pedagógia programjának jóváhagyása 3

4 A pedagógus etika normáinak betartása és betartatása A vezető és az alkalmazottak benntartózkodási rendje Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák, melyet minden dolgozó kézhez kap. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra ) a kötelező órákból, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajka heti teljes munkaideje 40 óra. Az alkalmazottak napi munkaidejét a vezető állapítja meg, az óvodai foglalkozási rendjének megfelelően, figyelembe véve, hogy az óvoda teljes nyitva tartás idejében pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, védő ruházatban a csoportban, a dajka az épületben pontosan megjelenni. A munkából való távolmaradás esetén azonnal kötelesek a vezetőnek jelenteni, hogy a helyettesítésről intézkedni tudjon. A közösségi tulajdon érdekében a riasztó és az épület kulcsainak biztonságos használata a dajka és vezető feladata. Óvodavezető, óvodapedagógus benntartózkodása: 7,00 16,00 óráig. Óvodai ügyintézés: hétfőtől csütörtökig: 10,00 15,00 óra között történik A helyettesítés, kiadmányozás és képviselet rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az óvodapedagógus látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. A vezető 2 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén az óvodapedagógus ellátja csoportbeli feladataival együtt a vezetői feladatokat, túlóra elrendeléssel, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. A helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Tartós távollétnek minősül a kéthetes időtartam. A helyettesítés (kiadmányozás) a vezető hiányzása esetén a helyettesítést végző óvodapedagógus folyamatos feladata, kivétel az alábbi esetekben: 4 hetet meghaladó tartós hiányzás esetén: - közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások - munkavállaló kártérítésével kapcsolatos intézkedés - szabályzatok, dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége - célszerű és takarékos gazdálkodás - éves munkaterv elkészítése, értékelése, - pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése 12 héten túli tartós hiányzás esetén: - álláshelyek betöltése, kinevezés határozatlant időre - szükség szerint közalkalmazottak minősítése - alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése 3.3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleteken, illetve rendkívüli értekezleteken valósul meg. Az alacsony közalkalmazotti létszám miatt az óvodában a napi megbeszélések, egyéni beszélgetések, óvónők egymás kölcsönös tájékoztatása napi szinten működőképes. 4

5 3.3.1.Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: A pedagógiai program és módosításának elfogadására, A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint módosítása elfogadására, A nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, Az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, A házirend elfogadására Az óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, A nevelési tanácsadó vagy szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására Jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: - az óvodavezető összehívja, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadta Alkalmazotti értekezletet kell tartani A közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményeztetésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak. Nevelési év elején, év végi beszámoló elkészítése idején A nevelőtestületi és alkalmazotti közösségek értekezletét az óvodavezető hívja össze, az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések: Nem releváns A vezető és a szülői kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata a szülői munkaközösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 7 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői munkaközösség vezetőjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol: 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet - a szervezeti és működési szabályzatnak - a gyermekek fogadásának - a vezető és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módját - az ünnepélyek és megemlékezések rendjét szabályozó részeiben - a házirend megállapításában - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában - az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában - a munkatervnek a szülőket is érintő részében - a pedagógiai program elfogadása előtt 5

6 - az óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása tekintetében Egyetértési jog: mivel nem működik óvodaszék, ezért egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozás terén a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján. A fentieken túlmenően a szülői munkaközösség dönt a maga működési rendjéről és munkaprogramjáról, valamint a közösséget képviselő személyekről. Az óvoda közösségeinek kapcsolattartási formái: különböző értekezletek, nyílt nap, fogadóóra. A szülők tájékoztatási formái: A nevelési év során előre meghatározott, az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek és fogadóórák. A tájékoztatások időpontját az éves munkaterv rögzíti. Amennyiben szükséges rendkívüli szülői értekezletet lehet összehívni. A szülői szervezetet ezen SZMSZ alapján megillető további jogokat nem határoz meg A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltatók,gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval való kapcsolattartást. A fenntartóval az óvoda folyamatos és rendszeres kapcsolata a következő területekre terjed ki: az intézmény átszervezése, megszüntetése, tevékenységi körének módosítása, nevének megállapítása, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (költségvetésre), az óvoda ellenőrzésére (gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, szakmai munka eredményessége tekintetében, gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységre, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében, a szakmai munka értékelésére). A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyalásokon, képviselőtestületi üléseken való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezések, határozatok átvétele annak végrehajtása céljából. Az óvodai SZMSZ, Pedagógiai Program jóváhagyása, amennyiben szükséges. Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, a Zalaegerszegi Pedagógiai Intézet által szervezett előadásokon, tanfolyamokon, rendezvényeken lehetőség szerint részt vesz, a pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése, segítése érdekében. A pedagógiai szakszolgálattól az intézmény segítséget kér ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani, vagy speciális szükségletek biztosítása érdekében. A gyermek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának, iskolaérettségének elbírálásához szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető folyamatos kapcsolatot tart. Kapcsolattartás lehetséges formái: esetmegbeszélés, előadásokon való részvétel, utazó logopédusi, gyógypedagógusi ellátás során folyamatos konzultáció a gyermek fejlődéséről az óvodában. A gyermekjóléti szolgálattal az óvoda folyamatos kapcsolatot tart, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. Az óvoda segítséget kér, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolat tartás lehetséges módjai: gyermekjóléti szolgálat értesítése, ha az óvoda ezt szükségesnek látja, esetmegbeszéléseken való részvétel a szolgálat felkérésére, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az óvoda kérésére, a szolgálat címének, elérhetőségének biztosítása az óvodában. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse az óvodavezető. Az óvodához legközelebb levő általános iskola képviselőjével külön megállapodás rögzíti a gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködést. Az együttműködés lehetséges módjai: egymás életének megismerése, szakmai, kulturális, sport rendezvények látogatása, meghívásos alapon. 6

7 Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezető feladata. A kapcsolattartás módjai: Az éves rendszeres szűrések helyszínének biztosítása, védőnő legalább havonta látogatja az intézményt, orvos fogorvos évente szűrést tart a gyermekek körében. Óvodai egészség projekteken való részvétel, előadás megtartása az óvoda felkérésére. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli. Az egyház vezetőjével az óvodavezető tart kapcsolatot. A fentiek alapján az( intézmény) óvodavezető kapcsolatot tart: - a fenntartóval - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Nagykanizsa - az egészségügyi szolgáltatóval( háziorvos, védőnő,fogorvos) - az egyház képviselőjével - a pedagógiai szakmai szolgáltatóval - pedagógiai szakszolgálattal - az intézményt támogató szervezetekkel - az IPR al kapcsolatos szolgáltatóval, valamint a program által megkívánt szervezetekkel - a kijelölt körzeti általános iskolával - gyermekjóléti szolgálattal - az óvodában működő logopédussal - szükség esetén gyógypedagógussal, vagy egyéb szakemberrel - egyéb közösségekkel: a település lakosaival, civil szervezetekkel, az óvodát támogató egyénekkel, szervezetekkel A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartás rendje IPR Az óvoda saját munkaközösséget az óvodai fejlesztő program kapcsán 2009-től működtet, valamint a Weöres Sándor Ált. Iskolához csatlakoztatva: óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoporthoz kapcsolódott az IPR megvalósítására, melynek együttműködési formáit a PP (27.old.) szabályozza, éves cselekvési ütemterv szerint. 4. Működés rendje 4.1.Általános szabályok Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében kell meghatározni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap ) - a szünetek időtartamát, - A megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját, - a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját. - a nyílt nap időpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről 4.2. Az intézménybe járó gyermekek munkarendje Az óvoda reggel 7,00 16,00 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket: ha ebédet nem igényel 11,30 12 óráig, ha ebédet igényel 12,30 13 óráig lehet elvinni, délután 14,30 16,00 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el. A gyermeket az óvodába érkező szülő adja át az óvodapedagógusnak, az utazó gyermekeket pedig a kísérő kíséri be az épületbe, illetve viszi el. Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a gyermekek jogait és kötelességeit valamint az óvoda belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, a házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a törvénybe meghatározottak egyetértésével. 7

8 4.3.A tanév helyi rendje A nevelési év szeptember 1. től a következő év augusztus 31.-ig tart. Szeptember első napjától lépcsőzetesen történik az új gyermekek fogadása. Az óvodapedagógusok beszoktatási tervet készítenek. Az otthonról jött gyermekek esetében 2-3 gyermeket fogadunk egy napon, igény szerint a szülővel együtt A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében az óvoda nem lehet oka a gyermek hiányzásának. Szervezett foglalkozások kiscsoportos fejlettségű gyermekeknél november 1 től, a középső és nagycsoportos korú gyermekeknél szeptember 15-től kezdődik a PP szerint és május 31-én fejeződik be. Június 1-től augusztus 31 ig a nyári életrend szerint működik az óvoda, amennyiben igény van rá, a szülői igényeket írásban mérjük. A szervezett foglalkozások időszaka június 1 hetéig műsoros ünnepéllyel zárul. Tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg a tanévnyitó értekezleten, amit a munkatervben rögzítünk. A tanévnyitó értekezleten döntenek: - a nevelő és oktató munka lényeges és tartalmi változásairól (házirend, pedagógiai program) - óvodai ünnepélyek, rendezvények tartalmáról és időpontjáról, - az éves munkaterv jóváhagyásáról, - az óvodai szünetek rendjéről. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni az épület előcsarnokában A nyitvatartás rendje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 alapján Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendbe szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Nyári zárva tartás esetén: legkésőbb február 15; nevelés nélküli munkanapon a zárást megelőzően 7 nappal a szülőket tájékoztatni kell. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel üzemel, csak a karácsonyi ünnepek közti munkanapokon, illetve a nyári nagytakarítás ideje alatt szünetel. Nyáron július 1 augusztus végéig, amennyiben a szülők nem igénylik az óvoda nyitva tartása szünetel. Nevelési évben az óvodavezető maximum 5 nap szünetet rendelhet el. A nevelés nélküli munkanapok felhasználásának lehetőségei: szakmai konferenciák, továbbképzések, nevelőtestületi értekezletek. Az óvoda nyitvatartását a fenntartó állapítja meg. A nyitvatartási idő napi 9 óra: reggel 7 órától 16,00 óráig. Az intézmény nyitvatartását a házirendben kell szabályozni, melytől eltérni csak az óvodavezető engedélye alapján lehet, eseti kérelmek alapján. A gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit, eszközeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Óvodai elhelyezés keletkezése: CXC. törvény 49 és az EMMI rendelet 20 alapján az óvodába felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az óvoda vezetője dönt. Óvodai elhelyezés megszűnik a 2011.CXC. törvény 45. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50 rendelkezései szerint. A gyermekek jogait, kötelességeit a Házirend melléklete tartalmazza. A távolmaradások igazolását a Házirend szabályozza. 8

9 5. Óvodai pedagógiai program Az óvoda foglalkozási programja tartalmazza azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben levők felzárkóztatását, valamint az SNI gyermekekkel való bánásmódot az PP szerint. Az óvoda munkatervét az óvodavezető készíti el, annak végrehajtásért a helyettessel közösen felelnek. Augusztus 20 ra elkészítik a nevelési év értékelését a munkaterv alapján. A gyermekcsoportban folyó oktató- nevelő munka megtervezését az óvodapedagógusok végzik melyet a csoportnaplóba rögzítenek. A délelőttös és a délutános óvónő a naplót közösen vezetik, annak tartalmáért, a tervek megvalósításáért felelősek. A PP tartalmazza az esélyegyenlőség szerinti negyedéves értékelő megbeszéléseket. 5.1.Tájékoztatás a PP-ról, az SZMSZ ről a Házirendről, a dokumentumok nyilvánossága, elhelyezése Az óvoda Pedagógiai Programját, az SZMSZ t, a Házirendet, egy-egy példányban el kell helyezni az öltözőben. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A házirendet és a PP rövidített példányát minden szülő kézhez kapja, a gyermeke beíratásakor. Minden nevelési év első szülői értekezletén szóbeli tájékoztatást ad a legfontosabb dokumentumok tartalmáról az óvodavezető. Előzetes egyeztetés után a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. A gyermek felvételekor az óvodai házirendet a szülővel ismertetni kell A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja: az esetleges előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának, fokozása, mérése. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények Fogja át a pedagógiai munka egészét Segítse elő a pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását A foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözze a minél jobb eredmény elérésére Támogassa az egyes pedagógiai munka célszerűbb, hatékonyabb ellátását A szülői közösség észrevételei alapján elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az nevelés valamennyi szereplőjének a megfelelő pedagógiai módszer megtalálását Biztosítsa, segítse elő a fegyelmezett munkát, támogassa a vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását Hatékonyan működjön a megelőző szerepe A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái: Szóbeli beszámoltatás Írásbeli beszámoltatás speciális tesztek, vizsgálatok Foglalkozás látogatás, dokumentum elemzés Értekezlet Az intézményvezető a pedagógiai munka ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés - területeit - módszereit, indokait, jogcímét - várható időpontjait, az érintettek körét - tapasztalatok feldolgozásának módját 9

10 Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: - szakmai munkaközösség és - szülői munkaközösség Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 6.Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Az intézményben az ünnepélyek megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel a korábbi hagyományokat ápolva az éves munkatervben kerül meghatározásra. A hagyományápolás az óvoda valamennyi dolgozójának feladata. Célja: az óvoda meglévő hírnevének megőrzése, illetve növelése.. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, de tevékenyen részt vesznek (vehetnek) benn a gyermekek, szüleik, felnőtt dolgozók. Eszközei: ünnepségek, rendezvények, sportversenyek, egyéb kulturális rendezvények. Az ünnepségek, megemlékezések rendje: - Mikulás (dec.6.) - Advent (dec1.-dec. 20.). - Karácsony (dec ) - Farsang (febr.-márc.) - Március Húsvét (márc. ápr.) - Anyák napja (máj ) - Évzáró, nagycsoportosok búcsúztatása (máj.31.- jun.10.) A farsang és az évzáró nyilvános, ezekre meghívhatók szülők és más vendégek is, szülői igény esetén a karácsonyt is közös gyertyagyújtással lehet ünnepelni. A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában: Mikulás, Húsvét, Gyermeknap. Megünneplésüket az éves munkaterv tartalmazza. Csoporton belül közös megemlékezés történik a gyermekek születésnapjáról. Népi hagyományok ápolása körében történik a jeles napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése, a népi kézműves technikákkal való ismerkedés. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Tanulmányi kirándulások, séták, látogatások, sportnapok szervezése a munkaterv szerint történik. 7. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó háziorvos, körzeti fogorvos és védőnő látja el. Az óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretein belül: Biztosítja az orvosi, védőnői munka feltételeit Gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről Szükség szerint a gyermekek vizsgálatra való előkészítéséről Dokumentálja a rendszeres egészségügyi vizsgálatokat Ha egy gyermek betegségre gyanús, vagy beteg, a következő módon kell eljárni: Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevinni az óvodába! A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni. 10

11 Szükség esetén, azonnal orvoshoz kell vinni, vagy orvost hívni hozzá! Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. A gyermekeket rendszeres egészségügyi vizsgálatai: - fogászati szűrés (fogorvos) - szemészeti szűrés (védőnő) - hallásvizsgálat (védőnő) - általános állapot felmérés (háziorvos, védőnő) 8. Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat A nevelési intézménynek gondoskodni kell: A rábízott gyermekek felügyeletéről A nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről A gyermekbaleseteket előidéző okok megszüntetéséről 8.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok: 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 169 alapján Az intézményvezető feladata, hogy ellenőrizze. - Hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető. - Hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám, csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet, - Hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen a hálózat megfelelő védelmével (vakdugózás, magasság), - Hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be (mosókonyha, kazánhelyiség, faház) - Felhívja a szülők figyelmét, hogy az intézményi óvó, védő előírásokat ők is követeljék meg gyermeküktől. Az óvodapedagógus feladata, hogy : haladéktalanul jelezze az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezető felelős. A mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férjenek hozzá. Javaslatot tehet az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. A dajka feladata, hogy: A munkaterületén fokozott óvatossággal járjon el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. A veszélyforrást jelentő munkahelyüket, eszközöket mindig zárja el. Az intézményvezető felelős azért, hogy az óvoda területe belső termek, udvar felmérésre kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. Ebből a célból az adott területre vonatkozó figyelmeztető táblákat ki kell függeszteni, azok tartalmáról legalább évente ismertetetni kell a veszélyeztetettekkel A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok: 20/2012. (VIII: 31.) EMMI rendelet 169 alapján Az intézményvezető feladatai: A gyermekbaleseteket nyilvántartja helyben és az elektronikus felületen 11

12 Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a 8 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetről elektronikus úton jegyzőkönyvet vetet fel, majd kivizsgálást követően, de legkésőbb tárgyhét követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik) Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készített. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - Azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik arról, hogy a baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakember bevonása szükséges. Súlyos, az a gyermekbaleset - a sérült halálát (halálos baleset az is amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (észlelőképesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkolást (hüvelykujj, kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást illetve elmezavart okozott, Lehetővé teszi a szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset többé ne történhessen meg. A pedagógus feladata: Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - Közreműködik a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában Súlyos balesetekkel kapcsolatban. - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az óvodavezető távolléte esetén a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset jelentéséről, közreműködik annak kivizsgálásában. - Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre, az óvodavezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Dajka: az óvodavezető utasításainak megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy: A rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és Ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ezért: Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint az óvodai csoportban a gyermekek életkorának megfelelően ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát, ennek tényét, tartalmát megfelelően dokumentálni.(csoportnaplóban) Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert akként alkalmazni. 12

13 A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset megelőzést szolgálják. /részletes kidolgozás a naplóban/ Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglakozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás, ha a balesetet vagy veszélyforrást a dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az óvodavezető figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. 9. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről, a fenntartó az érintett hatóságok, a szülők értesítéséről. Megtesz minden olyan intézkedést, a melyek a gyermekek biztonságát, védelmét szolgálják. Akadályoztatása esetén az SZMSZ ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Rendkívüli eseménynek számít különösen: a tűz, az árvíz, a földrengés, a bombariadó, egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelőmunkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik! Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja gondoskodni kell az épület kiürítéséről. Az épület kiürítése időtartalmáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. Az óvodavezető dönt ( a fenntartó egyetértésével) a gyermekek bombariadó esetén történő ideiglenes elhelyezéséről. /iskolaépület, tornaterem/ A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. 10. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az óvodával A gyermekeket kísérő szülő kivételével az óvodával jogviszonyba nem álló személyek a dajkának jelenthetik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az ajtó zárását követően az ajtót nyitó dajka a belépőket az óvodapedagógushoz kíséri. Az óvodapedagógus feladatkörét meghaladó ügyekbe jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelentik be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő egyeztetés szerint történik. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézménybe a gyermeket hozó és elvivő személy, ha az nem az óvoda nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az óvodába, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni, és szükség esetén egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézménybe tartózkodni. Nem kell külön engedély, ha szülői értekezletre, vagy valamely rendezvényre meghívottak lépnek be az óvodába. Az óvodai csoport és a foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben. Idegenek az óvoda területén az óvodavezető tudta nélkül nem tartózkodhatnak. 13

14 11. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei: Mivel nincs kollektív szerződés, ezért az SZMSZ- ben kell szabályozni. Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel A helyi programnak megfelelően a gyermekekkel való bánásmódban átlagon felüli munkateljesítményt nyújt rendszeresen A pedagógiai program teljes körű megvalósítása, magas színvonalú nevelőmunka végzése, ellenőrzések, értékelések pozitív eredményei Munkaköréhez kapcsolatos dokumentációkat pontosan, naprakészen vezeti Rendszeresen részt vesz a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztésében, sikeres integrációjában Nevelői magatartásával, személyes példamutatásával tudatosan formálja a szülők nevelői szemléletét, szülőkkel való együttműködés hatékony megvalósítása Pályázat útján támogatást nyer el az intézmény és a gyermekek javára Munkaterületén tartósan magas színvonalon végzi feladatát, kollégák pedagógiai munkájának segítése Az óvoda igényes képviselete különböző szakmai rendezvényeken, eseményeken, gyermekek felkészítése, kísérése Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív részvétel Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálására Igényes magas színvonalú dekoráció készítése, játék és foglalkoztató eszközök készítése Értékelés, mérés kiváló eredménye Gyakornok mentorálása Szabályai: Legalább 1 éves munkaviszony az Orosztonyi Napköziotthonos Óvodában Az elosztásnál figyelembe kell venni az óvodavezetőt is. Nevelőtestületi javaslat után az óvodavezető dönt. 12. Adható juttatások: Az adható juttatások értékét / Erzsébet utalvány, Szép kártya ruházati költségtérítés/ az éves Helyi Költségvetésben kell meghatározni, ennek kivonatát csatolni kell az SZMSZ-hez Étkezési kötelezettség Az Orosztonyi Napköziotthonos Óvodában a dolgozók igénye szerint választhatnak, hogy meleg étkezést kérnek, térítés ellenében, vagy étkezési utalványt. Minden dolgozó ebéd, tízórai, uzsonna elfogyasztására jogosult, térítés ellenében, kérésének megfelelően. Betegállományban és egyéb hiányzások esetén az ebéd elszállítható. Az étkezési utalvány szabadság, illetve táppénz idején is jár a dolgozónak Ruházati költségtérítés, védőruhák, védőfelszerelések Az Orosztonyi Napköziotthonos Óvodában a munkavégzéssel együtt járó szabályok a következők: Védőruhát és védőfelszerelést kell biztosítani az intézmény Munkavédelmi Szabályzata szerint: védőszemüveg számítógéphez. A védőszemüveg igényléséhez üzemorvosi beutaló, szemész szakorvosi javaslat szükséges. Felhasználható összeg: ft/év. A munkáltató a munkaruhára ruhapénzt biztosít az éves költségvetésben meghatározott összegben, mely minden évben a költségvetés elfogadása után, de legkésőbb: március 30 ig kerül kiutalásra. A dolgozó a felsorolás szerinti védő, illetve munkaruhára köteles fordítani. A vásárlásról a kifizetéstől számított 90 napon belül a dolgozó számlát köteles benyújtani. 14

15 A védőruhát (fehér, színes köpeny, ) az arra kijelölt személy (dajka) tisztítja munkaidőben, ezen védőruhák kötelező tárolási helye az óvoda. A munkavállaló köteles mindenkor 2 váltás esztétikus védőruhával rendelkezni. A védőruha megnevezése: fehér, illetve színes köpeny, lábbeli. A ruházati cikkek és lábbeli kihordási ideje egy év. A mennyiben a dolgozó közalkalmazotti jogviszonya az egy év előtt megszűnik, vagy 3 hónapot meghaladó hiányzás (betegség, fiz.nélk. szab. ) esetén a ruhapénz időarányosan jár. Amennyiben a meghatározott összeget az adott évben a munkavállaló elköltötte, úgy az időarányos részt vissza kell téríteni, egy összegben. Kivétel ez alól: a dolgozó halálesete, nyugdíjazása, átszervezés és létszám csökkenés miatti közalkalmazotti jogviszony megszűnése. Védő, illetve munkaruha felsorolása munkakör szerint: Óvónő: fehér köpeny, cipő, sportcipő, sportruházat,hótaposó, felsőruházati cikkek. Dajka: köpeny (fehér, színes) cipő, esőkabát, csizma, védőkesztyű, felsőruházati cikkek. A védőfelszerelés és munkaruha munkában való viselése kötelező, ennek elmulasztása fegyelmi vétségnek minősül. A védőruha (fehér, színes köpeny) és védőfelszerelés az intézmény tulajdonát képezi, ezért a közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén azokat az óvoda részére vissza kell adni. - Az év közben felvett dolgozó a ruhapénz időarányos részére jogosult. 13. Egyéb szabályozás - Kártérítési felelősség. A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény szerint - Az intézményben folytatható reklámtevékenység: kizárólag akkor, engedhető meg ha a gyermekeknek szól( egészségnevelés,környezetvédelem, társadalmi tevékenység, közéleti kulturális tevékenység témakörben) A reklámtevékenység folytatása kizárólag az óvodavezető engedélyével lehetséges. (szórólapok, plakátok, újságok terjesztése, szóbeli tájékoztatás formában) - Speciális jogszabályok: az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi szabályzatában található Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges. 14. Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok hitelesítésének és tárolásának, valamint kezelésének rendje: Nem releváns 15. Az intézmény tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik. Mellékletek: 1. Adatkezelési szabályzat 2. Munkaköri leírások 15

16 Legitimációs Záradék A fenti SZMSZ a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza. Érvényessége: 2015.szeptember 1-től visszavonásig érvényes. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente Módosítás előírásai: - Törvényi változás esetén - Feladatváltozás esetén Nyilvánosságra hozatala: A fenntartó és a partnereink által megtekinthető az irodában és a faliújságon. A különös közzétételi lista az irodában és az óvoda faliújságján megtalálható Nyilatkozatok 1. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt véleményezési jogunkat gyakorolhattuk. Orosztony, 2015 Szülői szervezet képviselője A jelen SZMSZ t a nevelőtestület i nevelőtestületi értekezletén elfogadta.. Nevelőtestületi tag. nevelőtestületi tag Az óvodavezetői jóváhagyás dátuma: Aláírás 16

17 Tartalomjegyzék 1. Bevezető, Általános rendelkezések Az óvoda jogállása Az óvoda alapfeladata Az SZMSZ hatálya Az óvoda szervezeti felépítése A közoktatási intézmény vezetése, külső kapcsolatok A helyettesítés, kiadmányozás és képviselet rendje A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Nevelőtestületi értekezletet kell tartani Alkalmazotti értekezletet kell tartani A vezető és a szülői kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházott véleményezési jog A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja beleértve a pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai szakmai szolgáltatók, gyermekjóléti szolgálattal valamint az óvoda egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A szakmai munkaközösségek együttműködése,ipr team A működés rendje Általános szabályok Az intézménybe járó gyermekek munkarendje A tanév helyi rendje A nyitva tartás rendje A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések Óvodai pedagógiai program Tájékoztatás a PP-ról, az SZMSZ ről a Házirendről a dokumentumok nyilvánossága, elhelyezése A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyba az óvodával A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételei Adható juttatások Étkezési kötelezettség Ruházati költségtérítés, védőruhák, védőfelszerelések Egyéb szabályozás Elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatványok kezelése Tagintézménnyel kapcsolatos rendelkezések, mellékletek 14. Legitimációs záradék, 15. Melléklet Gyakornoki szabályzat 17

18 GYAKORNOKI SZABÁLYZAT A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtási rendeletében, a 138/1992 (X. 8.) Korm. r. 4/B -ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szakmai munkaközösséggel történt egyeztetés, valamint a nevelőtestület véleményének kikérését követően az óvoda gyakornoki szabályzatát az alábbiakban határoztuk meg. 1. A szabályzat hatálya 1.1. A szabályzat hatálya kiterjed: az intézmény vezetőjére és helyettesére; a szakmai munkaközösség vezetőjére; a gyakornok szakmai vezetőjére; a gyakornokra. 2. Általános előírások 2.1. A gyakornoki idő Óvodapedagógus-munkakörbe történő határozatlan idejű kinevezés esetén a gyakornoki idő kikötése kötelező, ha a közalkalmazott nem rendelkezik hároméves szakmai gyakorlattal. Áthelyezés esetén az előző munkáltatónál megkezdett gyakornoki idő folytatódik, ezért annak időtartamát a gyakornoki idő kikötése során figyelembe kell venni. Amennyiben a gyakornok előző közalkalmazotti jogviszonya nem áthelyezéssel szűnt meg, az előző jogviszonyban letöltött gyakornoki idő időtartamát a szakmai gyakorlat megállapításakor kell figyelembe venni, kivéve a Kjt. 22. (2) bekezdésének a) és b) pontjában szabályozott eseteket. Nem kell gyakornoki időt kikötni annak, aki bármilyen pedagógus munkakörben teljesítette a gyakornoki követelményeket, vagy rendelkezik pedagógus-szakvizsgával A gyakornok tájékoztatása Az óvodavezető a kinevezés átadásával egyidejűleg tájékoztatja a gyakornokot a szakmai vezető személyéről A szakmai vezető (segítő) kijelölése A gyakornok szakmai vezetőjét az óvodavezető jelöli ki. A munkakörhöz kapcsolódó követelmények teljesítésének segítésére az intézménynél legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező óvodapedagógus jelölhető ki. Kivételes esetben az óvodavezető az ötéves szakmai gyakorlat intézményben való letöltésére vonatkozó feltételtől eltérhet. Kijelölést kaphat a szakmai munkaközösség-vezető is. Az óvodavezető a szakmai vezető kijelölése előtt szóban tájékoztatja az érintett óvodapedagógust, aki méltánylást érdemlő személyes körülményeire tekintettel kérheti a kijelölés mellőzését, amelyről azonban az óvodavezető dönt. A szakmai vezető feladatainak ellátására a kijelölés írásban történik. A kijelölésben meg kell határozni azokat a szakterületeket, amelyekre a segítői tevékenység irányul. A kijelölés a gyakornoki idő időtartamára szól. A szakmai vezetői feladatok alóli felmentés kivételes esetekben kérhető. A felmentésről és a feladatok átadásáról az óvodavezető dönt. A kijelölés tudomásul vételét a szakmai vezető aláírásával igazolja. A kijelölés egy példányát az óvodapedagógus személyi anyagában el kell helyezni. 18

19 3. A gyakornok szakmai követelményrendszere 3.1. Általános szakmai követelmények Gyakornok a gyakornoki ideje alatt vezeti a gyakornoki naplóját, melyben rögzíti az elvégzett feladatokat, észrevételeit, megjegyzéseit. Az általános szakmai követelményekhez tartozó intézményi követelményrendszer alapján a gyakornoknak meg kell ismernie: az óvoda működésével kapcsolatos belső szabályzatokat és programokat, ezen belül a nevelési programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet, a minőségirányítási programot és a kollektív szerződést; az intézmény pedagógiai célkitűzéseit, azok gyakorlati megvalósítását; a gyermekek, szülők, pedagógusok közoktatási törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit; a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket; a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását A munkakörhöz kapcsolódó követelmények A munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények megállapítása a kinevezésben meghatározott óvodapedagógus-munkakör és az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás alapján történik. A munkakörhöz kapcsolódó intézményi szakmai követelményrendszerből a gyakornok ismernie kell: az óvodapedagógus-munkakörre vonatkozó foglalkoztatási alapelveket; a munkaköri leírását részletesen. 4. A szakmai vezető feladatai 4.1. Általános feladatok A szakmai vezető fő feladata a gyakornok felkészítésének segítése. A szakmai vezető kijelölését követően gondoskodik arról, hogy a gyakornok a jelen szabályzatot megismerje; a szakterületéhez tartozó követelmények tekintetében az írásos dokumentumokat a gyakornoknak átadja, vagy a hozzáférési helyéről tájékoztatja. Iránymutatást ad az intézményi írásos dokumentumok és jogszabályok alapján elsajátítható elméleti felkészülésre, valamint a gyakorlati kompetenciák elmélyítésének elvárható idejére. Az ütemezést a kijelölésétől számított egy hónapon belül átadja a gyakornoknak Szakmai feladatok Lehetőséget biztosít a gyakornok részére az intézmény pedagógiai célkitűzéseinek gyakorlati megvalósításának bemutatására alkalmas foglalkozások látogatására. Ugyanilyen célból negyedévenként két alkalommal az óvodavezető hozzájárulásával legfeljebb további két alkalommal részt vesz a gyakornok foglalkozásain. A látogatásról feljegyzést készít, amelyben megfogalmazza a tapasztalatait, szövegesen értékeli a gyakornok teljesítményét, és iránymutatást ad a továbbiakhoz. A gyakorlatban mutatja be a tanügy-igazgatási dokumentumok alkalmazását. A gyakornok kérésére konzultációt biztosít. Felkészíti a gyakornokot a munkakörével kapcsolatos tervezőmunkára, és ezen belül segítséget nyújt az óvoda nevelési programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésére és szakszerű alkalmazására, a foglalkozások felépítésének, az alkalmazott módszereknek, segédleteknek, foglalkozási eszközöknek célszerű megválasztására, a foglalkozások előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, és az e szabályzatban meghatározott feladatok ellátására. 19