Az alkalmazott jogszabályok: Ptk (1) bekezdés,198. /1/ bekezdés, 277. /1/ bek.
|
|
- Szebasztián Fazekas
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Gt. eltérést engedı, diszpozitív szabályaitól a szindikátusi szerzıdésben is el lehet térni, viszont a Gt. kógens szabályaiba ütközı szerzıdési rendelkezés jogszabályba ütközı, és ezért semmis. A szindikátusi szerzıdés önállóságából fakad, hogy a szindikátusi szerzıdés a szerzıdı felekre érvényes kötelmi jogi kötelezettségvállalást tartalmaz, melyet olyan tartalommal kell teljesíteni, ahogy azt a felek szabályozták. A kötelezettségvállalás megszegésének pedig ugyanaz a következménye, mint más polgári jogi szerzıdés megszegésének: eltérı kötelmi kikötés hiányában a kártérítés a szankció. Az alkalmazott jogszabályok: Ptk (1) bekezdés,198. /1/ bekezdés, 277. /1/ bek. Gyıri Ítélıtábla Pf.II /2007/4.szám A felperes január 2. napjától ügyvédi megbízási szerzıdés alapján, míg ezt megelızıen jogtanácsosként, illetve jogi osztályvezetıként képviselte a Gy. É.Vállalatot, majd annak jogutódját a Gy.É.Rt.-t ( Rt.). A Gy. É.Vállalat 1992-ben alakult állami vállalatból részvénytársasággá, melyet követıen a felperes lett az igazgatóság elnöke, míg az I-II.r. alperes az igazgatóság- és a III.r. alperes a felügyelıbizottság tagja. A IV.r. alperes az Rt. igazgatóhelyettesi tisztségét töltötte be. Az állami tulajdonban lévı Rt. privatizációjára szeptemberében került sor. A perbeli felek a privatizált Rt. többségi részvénycsomagja megszerzése érdekében április 3. napján megalapították a P.-P.Korlátolt Felelısségő Társaságot, a IV.r. alperes ügyvezetésével. Ezen túl a privatizált cég többségi részvénypakettje közös tulajdoni megszerzése érdekében május 30. napján a felek szindikátusi szerzıdést is kötöttek, melyben szabályozták a P.-P. Kft-n belüli tagi kapcsolatokat, a szindikátus tagjainak jogait és kötelezettségeit, a szindikátusi döntések meghozatalát és azok érvényesítését. A szindikátusi szerzıdés hatályát az abban részes felek a P.-P. Kft. fennállásához kötötték. A tagi kötelezettségek körében szabályozták, hogy a tagok az üzleti együttmőködésben egymással szemben lojalitást tanúsítanak, minden a társaság mőködése szempontjából releváns adatot, értesülést egymással megosztanak. Kijelentették, hogy az Rt. privatizációjával kapcsolatban együttesen lépnek fel és a privatizáció során megszerzett bármely jogosultság a tagok összességét egymás közti egyenlı arányban illeti meg. Rögzítették, hogy a tagi kötelezettségek szándékos, vagy gondatlan megszegése esetén a tag kártérítéssel tartozik a társaság felé. Megállapították a szerzıdésben a felek, hogy az Rt. többségi részvénycsomagja megszerzése esetére a tulajdonosi jogokat a szindikátus tagjainak közössége gyakorolja. A határozathozatal módjára a konszenzusra törekvést írták elı, ennek hiányában pedig a formális szavazást. Az érvényes határozathozatalhoz az öt szindikátusi tagból négy tag egyezı szavazata volt szükséges. Elıírták, hogy a
2 szindikátus tanácskozását az Rt. rendes, vagy rendkívüli közgyőlése, illetve szükség szerint az igazgatóság ülése elıtt megfelelı idıben össze kell hívni. A szindikátus határozatainak érvényesítése érdekében a szerzıdésben megállapították, hogy a szindikátus tulajdoni érdekeltségeiben tisztségviselıként eljáró szindikátusi tag köteles a szindikátus döntéseinek a formális döntés hiányában pedig pontosan felmért érdekeinek megfelelı eljárásra. A tisztségviselıként való szavazás esetén a szindikátusi tag a szindikátus határozatainak megfelelıen köteles szavazni. Rögzítették, hogy amennyiben a tag ezen szavazási kötelezettségét szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul megszegi, a tag a szindikátust ért kárért teljes anyagi felelısséggel tartozik. A tagok a szindikátusi szerzıdésben felosztották egymás között az Rt. vezetı tisztségeit. Az igazgatóság tagjaként a felperest, I-II.r. alperest; az igazgatóság elnökeként a felperest; vezérigazgatónak az I.r. alperest; a vezérigazgató általános helyetteseként a IV.r. alperest; a felügyelıbizottság elnökeként a III.r. alperest határozták meg. Úgy rendelkeztek, hogy a felperes lássa el a részvénytársaság jogi képviseletét is. Rögzítették, hogy az ilyen módon megállapított tisztségekbıl való visszahívásra a szindikátusi szerzıdés rendje szerint van lehetıség. A tagokhoz az említett tisztségekbıl befolyó jövedelmekre a munkabéren és a munkabér jellegő jövedelmen kívül a felek kikötötték a tulajdoni arányosság elvét. A szindikátusi szerzıdés módosítására és megszüntetésére az egyébkénti határozathozatali szabályok szerint volt lehetıség. A felperes, valamint az I-III.r. alperes szindikátusi tag között a viszony a évre megromlott március 22. napján a felperest az. Rt. igazgatósága az igazgatósági elnöki tisztségébıl visszahívta, az I-III.r. alperes igazgatósági tag szavazatával. A részvénytársaság vezérigazgatója (az I.r. alperes) a január 31. napján és március 11. napján kelt leveleivel módosítani kívánta a felperes, illetve az.rt. közötti ügyvédi megbízási szerzıdést, a megbízási díj mértéke és a felmondási idı vonatkozásában. A szerzıdésmódosítási ajánlatokat a felperes nem fogadta el, melyet követıen március 21. napján az Rt. vezérigazgatója az ügyvédi megbízási szerzıdést azonnali hatállyal felmondta. A megbízási szerzıdés felmondásáról az Rt. igazgatósága a december 17-i ülésén határozott, az I. és III.r. alperes igazgatósági tag szavazatával. A felperes által a megbízási szerzıdés felmondása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben a bíróság jogerıs ítéletében megállapította, hogy az Rt. felmondása érvényes, egyben a semmis, 3 éves felmondás idıt mellızve a felmondási idıt 6 hónapban határozta meg, mely idıszakra kötelezte az rt-t megbízási díj fizetésére április 25. napján az Rt. közgyőlése az Rt. igazgatóságát köztük a felperes igazgatósági tagok visszahívta, - mások mellett a többségi tulajdonos P.- P.Kft-t képviselı IV.r. alperes ügyvezetı szavazatával. A szindikátus utoljára a évben tartott ülést. A szindikátus elızetes ülése és határozathozatal nélkül határozott az Rt. igazgatósága a felperes igazgatósági elnöki tisztségébıl való visszahívásáról, továbbá döntött az Rt. vezérigazgatója a felperes ügyvédi megbízási szerzıdése azonnali hatályú felmondásáról, és nem került sor elızetes szindikátusi ülésre az Rt. az igazgatóságot visszahívó közgyőlése elıtt sem.
3 2003. április 24. napján az alperesek az általuk aláírt szerzıdés megszőnésének elhatározása elnevezéső okiratban kijelentették, hogy a szindikátus a év óta nem töltötte be a célját, ezért megállapították, hogy a szerzıdés a mőködés ellehetetlenülése idejére visszamenı hatállyal megszőnt. A felperes keresetében egyrészt Ft kártérítés, valamint annak a középidı arányosan számított december 16. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket egyetemlegesen. Másrészt kérte annak megállapítását, hogy a perbeli felek által május 30. napján megkötött szindikátusi szerzıdés hatályban van, annak a április 24. napján kelt alperesi megszüntetése érvénytelen. A felperes keresetben kifejtett álláspontja szerint az alperesek jogellenesen megszegték az május 30. napján kelt szindikátusi szerzıdésben foglaltakat, ugyanis szindikátusi ülés, illetve a szindikátusi szerzıdésben meghatározottak szerint meghozott érvényes határozat hiányában szüntette meg az Rt. az alperesek indítványaira, illetve szavazatával a felperes tisztségeit, valamint ügyvédi megbízási jogviszonyát, mellyel okozati összefüggésben a felperesnek jövedelemkiesése állt elı. Rámutatott, hogy a szindikátusi szerzıdés ugyan nem kötelezı sem az Rt-re, sem a P.- P. Kft-re, azonban a szindikátus tagjaira igen, akik a szindikátusi szerzıdés rendelkezéseit megtartani kötelesek. A felperes keresetleveléhez csatolta a megbízásából eljáró igazságügyi könyvszakértı szakvéleményét, amely kimunkálta, hogy a felperesnek október 1. napjától december 31. napjáig az ügyvédi megbízási szerzıdés megszüntetésével Ft; az igazgatóság elnöki tisztsége megszüntetésével Ft; az igazgatósági tagság megszüntetésével Ft kiesett jövedelme keletkezett. A felperes elsıdleges keresetében ezek együttes összege megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Az április 24. napján kelt, a szindikátusi szerzıdés megszüntetésére vonatkozó alperesi írásbeli nyilatkozattal kapcsolatban azt fejtette ki a felperes, hogy a szindikátusi szerzıdést megszüntetni, vagy az azt megkötı felek akaratával, vagy a szerzıdésben meghatározott módon meghozott határozattal lehetséges. A szindikátus határozatot csak szindikátusi ülésen hozhat, melyre jelen esetben nem került sor. Ilyen módon a felperes a szindikátusi szerzıdést változatlanul hatályosnak és fennállónak tekintette, és ezért kérte a szerzıdés megszüntetése érvénytelenségének megállapítását a Pp ára hivatkozással. A IV.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Elsıdlegesen arra hivatkozott, hogy a szindikátusi szerzıdés több rendelkezése jogszabályba ütközik, ezért a szerzıdés a Ptk.200. /2/ bekezdése és a 234. /1/ bekezdése alapján semmis, így jogalap hiányában kérte elutasítani a keresetet. A szindikátusi tagok társasággal szembeni kártérítési felelısségét rögzítı szerzıdési rendelkezések (II./3., III./6/c.) jogszabályba ütközését arra figyelemmel állította, mivel a szindikátus jogképességgel nem rendelkezik, ezért kárigényt érvényesíteni sem tud. Ugyanezen okból tartotta érvénytelennek a IV.r. alperes a tagok által megszerzett további részvények felajánlására vonatkozó szerzıdési rendelkezést
4 (III./2/a.), míg a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezés (III./3/a.) azért ütközik a gazdasági társaságokról szóló törvénybe, mert csorbítja a P.-P. Kft. taggyőlésének hatáskörét. A szerzıdés III./6/a. pontját azért találta törvénysértınek, mert a szindikátus jogképesség hiányában tulajdoni érdekeltségekkel nem rendelkezhet, míg a III./6/b. pont korlátozza a tagok szavazati jogosultságát. Az Rt. vezetı tisztségeinek felosztására vonatkozó III./7. pontot az évi VI. tv. (Gt.I.) ába ütközınek tartotta, mivel a szerzıdési rendelkezés a részvénytársaság közgyőlése hatáskörét vonja el. A szerzıdés IV./6. pontját azért tartotta vitásnak, mert az a részvények vételárának maximálásával azok piaci forgalmát korlátozza. Védekezésében másodsorban arra mutatott rá, hogy a szindikátusi szerzıdés nem határozza meg, hogy mely magatartások minısülnek a szerzıdés megszegésének, nem rögzíti a szerzıdésszegés jogkövetkezményeit, illetve a tagok egymással szembeni felelısségét. Kifejtette, hogy jogellenes magatartást a IV.r. alperes nem tanúsított. Rámutatott, hogy az ügyvédi megbízás megszőnte csak abban az esetben lehetne jogellenes, amennyiben azt a bíróság ítéletével megállapította volna, azonban jogerıs ítélet született arra nézve, hogy a megbízási szerzıdése felmondása érvényes. Kifejtette, hogy a felperes igazgatósági tagsága megszőnte miatt az évi CXLIV. tv. (Gt.II.) 47. /1/ bekezdése alapján perelhetett volna, mivel ezt nem tette, csak arra vonható le következetés, hogy a részvénytársaság közgyőlése jogszerő döntést hozott a felperes igazgatóságból visszahívásáról. A felperes másodlagos keresetével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a szindikátusi szerzıdés a szerzıdés felmondását valóban nem szabályozza, de ahhoz a perbeli esetben elégségesnek kell lennie 4 tag egyezı akaratának, míg a határozathozatal formájára vonatkozó szabályok megszegéséhez a szerzıdés jogkövetkezményt nem főz. Az I.-III.r. alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozták. Kifejtették, hogy a felperes az Rt.-vel szemben eredménytelenül érvényesített ügyvédi megbízási szerzıdésbıl eredı igényét kívánja az alperesekkel szemben újfent érvényesíteni. Rámutatott, hogy a szindikátusi szerzıdés szabályai csak a Gt., a Ptk. és a P.-P. Kft. társasági szerzıdése rendelkezéseivel összhangban értelmezhetıek, a szindikátusi szerzıdés szabályai nem korlátozhatják jogellenesen a tagok és a tisztségviselık jogait, nem sérthetik a törvényi kötelezettségeket. Álláspontjuk szerint a szindikátusi szerzıdés és annak különösen a III. fejezete a Gt.II. 22. és 34. -aiba ütközik, amely miatt a teljes szerzıdés érvénytelen, hiszen az érvénytelen szerzıdési rendelkezések nélkül a szindikátus tagjai a szindikátusi szerzıdést nem kötötték volna meg.( Ptk.239. ) Állították, hogy jogellenes magatartást nem tanúsítottak, a Rt. közgyőlésén, illetve a P.-P. Kft. taggyőlésén a Gt. szabályainak megfelelıen szavaztak. A szindikátusi szerzıdés csak a kft. társasági szerzıdése kiegészítésére szolgált, a tagok egymással nem voltak jogviszonyban, így a felperesnek kárt nem okozhattak. A felperes igazgatóság elnöki tisztsége megszüntetésébıl eredı követelésével kapcsolatban elévülési kifogást terjesztettek elı, rámutatva, hogy a felperes elnöki tisztsége március 22. napján
5 megszőnt, így kártérítési követelése már ekkortól esedékessé vált, függetlenül attól, hogy október hónapig részesült javadalmazásban. Az elsıfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperesek javára perköltség viselésére, illetve a le nem rótt illeték megfizetésére. Az elsıfokú bíróság határozatának indokolásában - annak megállapítása mellett, hogy a szindikátusi szerzıdés az anyagi jog által nem szabályozott, nem nevesített szerzıdéstípus; és abban a szerzıdést kötı felek az általuk megalapított társasággal kapcsolatban együttmőködésüket és kölcsönös elvárásaikat szabályozzák -, arra a következtetésre jutott, hogy a szerzıdés a megalapított társaságra kötelezettséget nem ró, illetve a szindikátushoz szervezeti formát sem a gazdasági társaságokról szóló törvény, sem pedig a Ptk. nem főz. Az elsıfokú bíróság mindebbıl konkrét törvényhelyek megjelölését mellızve azt állapította meg, hogy a perbeli felek a szindikátusi szerzıdés megkötésével a szerzıdéskötéskor hatályos Gt. korlátolt felelısségő társaságokra vonatkozó és egyben garanciális rendelkezéseit kívánták megkerülni, ugyanis a szerzıdés azt célozta, hogy a szindikátus a taggyőlés hatáskörét átvegye, valamint kikerülje a taggyőlési határozatok meghozatalával kapcsolatos garanciális rendelkezéseket, így a határozatok bírósági felülvizsgálata iránti keresetindítási jogot. Az elsıfokú bíróság úgy értékelte, hogy a törvényi rendelkezéseket megkerülı szindikátusi szerzıdésre jogot alapítani nem lehet. Nem vizsgálta viszont a szindikátusi szerzıdés semmisségét, részben azért, mert az alperesek a szerzıdést jogszerően megszüntették, részben pedig azért, mert a semmisség megállapítása iránt a felperes keresetet nem terjesztett elı. A szindikátusi szerzıdés jogszerőnek talált alperesi megszüntetése folytán szintén nem vizsgálta az elsıfokú bíróság azt, hogy az alperesek a szerzıdés felperes által felhozott rendelkezéseit megsértették-e. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elı fellebbezést elsıdlegesen az elsıfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a keresetének történı helytadás; másodlagosan az elsıfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsıfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása iránt. A fellebbezés indokolása szerint az elsıfokú bíróság alapvetıen tévedett a szindikátusi szerzıdés tartalmának és jogkövetkezményeinek megítélésében. Tévesnek minısítette azt az elsıfokú bírósági megállapítást, hogy a szindikátusi szerzıdéssel az azt megkötı felek a Gt. kft.-re vonatkozó rendelkezéseit kívánták volna megkerülni, ugyanis a szindikátusi szerzıdés nem a P.-P. Kft. taggyőlésének hatáskörébe tartozó kérdéseket rendezte, hanem a tagoknak az Rt-ben biztosítandó domináns szerepe kialakításáról és megırzésérıl, illetve a tagok útján a tulajdonosi jogok és gazdasági érdekek érvényesítésérıl. Kifogásolta a felperes, hogy az elsıfokú bíróság nem adta annak indokát, hogy mely jogszabály helyek és mely szerzıdési rendelkezések alapján találta úgy, hogy a szindikátusi szerzıdés a Gt. Kft.-re vonatkozó rendelkezéseinek megkerülésére irányul. Álláspontja szerint az elsıfokú bíróság feleslegesen tulajdonított jelentıséget annak, hogy a P.-P. Kft. taggyőlése csak formálisan
6 mőködött, mert ennek nem volt köze az alperesek károkozó magatartásához. Az alperesek ugyanis a felperes kárát azzal okozták, hogy a felperes különbözı a szindikátusi szerzıdésen alapuló tisztségeit, illetve ügyvédi megbízását a szindikátusi szerzıdés szabályait mellızı elıterjesztéseikkel és szavazataikkal megszüntették, céljuk a felperes társaságból kiszorítására irányult. Tévesnek nevezte azt az elsıfokú bírói álláspontot is, hogy a szindikátushoz nem kapcsolódhat szervezeti forma. Rámutatott, hogy a szindikátusi szerzıdés olyan kötelmi jogi szerzıdés, melynek tartalmát a Ptk.200. /1/ bekezdése alapján a felek szabadon állapíthatják meg, függetlenül attól, hogy a Gt., avagy a Ptk. ismeri-e a szindikátusi szerzıdés fogalmát, és ahhoz kapcsol-e szervezeti formát, avagy sem. Megismételte a felperes azon elsıfokú eljárásban elıadott érvelését is, hogy a szindikátusi szerzıdéssel az azt megkötı felek lényegében a Ptk.568. /1/ bekezdésében szabályozott polgári jogi társaságot hoztak létre, melynek mőködtetéséhez szervezeti forma rendelhetı. A felperes fellebbezésében vitatta az elsıfokú bíróság azon megállapítását is, hogy a szindikátusi szerzıdés semmisségét erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem kellett vizsgálnia. Kifejtette, hogy a szerzıdés semmisségét a bíróságnak hivatalból kell megállapítania, különösen akkor, amikor arra a következtetésre jut, hogy a szerzıdést jogszabály megkerülésével kötötték meg (Ptk.200. /2/ bek). Arra az esetre, amennyiben a bíróság a szerzıdés semmisségét megállapítaná, kifejtette, hogy a szerzıdés érvényessé nyilvánításának van helye, az alapján pedig a felek közötti elszámolásnak. Az elszámolás alapja az, hogy az alperesek a szindikátusi szerzıdés alapján 8 éven keresztül élhettek a szerzıdésben biztosított jogokkal és anyagi elınyökkel, amely joggyakorlás joggal való visszaélésnek minısül, figyelemmel arra, hogy az alperesek a felperest kirekesztették a jogok gyakorlásából (Ptk.5. /1/, /2/ bek.). A felperes szerzıdés semmisségének megállapítása és a szerzıdés érvényessé nyilvánítása esetére elszámolásként ıt megilletı összeget azonos mértékben jelölte meg a kártérítési keresete összegével. Az elsıfokú bíróság ítélete megváltoztatását arra figyelemmel kérte, hogy álláspontja szerint az alperesek az elsıfokú eljárásban csak a kereset jogalapját vitatták, azonban a szakvéleménnyel is alátámasztott összegét nem. A II., IV.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsıfokú bíróság ítélete helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozták. Kiemelték, hogy álláspontjuk szerint az elsıfokú bíróság a perbeli szindikátusi szerzıdés rendelkezéseit helytállóan értelmezte, megfelelı indokát adta annak, hogy milyen okból tartotta jogszabály megkerülésére irányulónak a szerzıdés rendelkezéseit. A fellebbezés azon érvelésére, hogy a szindikátusi szerzıdés polgári jogi társaságnak minısült, kifejtették, hogy amennyiben a polgári jogi társaság létrejött annak a közös cél (az Rt. részvénycsomagjának megszerzése) megvalósulásával, szeptember 19-én meg kellett szőnnie. Egyetértettek az elsıfokú bíróság azon álláspontjával is, hogy a szindikátusi szerzıdés jogszerő alperesi
7 megszüntetése folytán az elsıfokú bíróságnak nem kellett vizsgálnia sem a szerzıdés esetleges érvénytelenségét, sem pedig a felperes által állított szerzıdésszegéseket. Az I., III.r. alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsıfokú bíróság ítélete helybenhagyását kérték annak helyes indokai alapján, fenntartva az elsıfokú eljárás során elıterjesztett védekezésükben foglalt jogi álláspontjukat. Kiemelték, hogy a perbeli esetben a kártérítés általános feltételei közül hiányzik az alperesek jogellenes magatartása, illetve az okozati összefüggés. A fellebbezés alapos. Az ítélıtábla megállapította, hogy az elsıfokú bíróság tévesen értelmezte ítéletében a szindikátusi szerzıdés lényegét, tartalmát, ezért tévesen jutott arra a jogkövetkeztetésre, hogy a szindikátusi szerzıdés a kft.-re vonatkozó társasági jogi rendelkezések és a kft. taggyőlése hatáskörének megkerülésére irányult, így az elsıfokú bíróság ítélete megalapozatlan. Ezentúl az elsıfokú bíróság ítélete meghozatalakor indokolási kötelezettségének sem tett eleget, illetve mellızte a határozathozatalt az alperesek semmisségi kifogása tárgyában, melyek folytán az elsıfokú bíróság ítélete az érdemi felülbírálatra nem volt alkalmas. Az elsıfokú bíróság a felek között létrejött szindikátusi szerzıdésre alapított kártérítési- és egyéb kereset elbírálásánál azt helytállóan állapította meg, hogy a szindikátusi szerzıdés a társasági- és kötelmi jogban nem nevesített, alapvetıen polgári jogi (kötelmi jogi) szerzıdés. Azonban tévedett a szindikátusi szerzıdés társasági joggal, valamint a létrejött korlátolt felelısségő társaság társasági szerzıdésével való viszonya és az azoktól való önállósága megítélése kérdésében. A jogszabályok által nem rendezett szindikátusi szerzıdéssel a polgári jogi és társasági jogi jogalanyok a szerzıdéskötési autonómia elve (Ptk.200. /1/ bek.) alapján a létrehozandó, vagy a már létrehozott gazdasági társasággal kapcsolatos társasági jogviszonyaikat és egyéb (polgári jogi, versenyjogi, munkajogi, stb.) jogviszonyaikat a gazdasági társaság létesítı okiratától elkülönülten kötelmi jogi alapon és jogkövetkezményekkel szabályozzák. (A gazdasági társaságok nagy kézikönyve 2007., 124. oldal) A szerzıdéskötési szabadság elvébıl is következıen a szindikátusi szerzıdést nemcsak a gazdasági társaság tagjai köthetik meg, szerzıdést kötı fél lehet a társaság tagjain kívüli személy, illetve nem minden társasági tagnak kell a szindikátusi szerzıdésben is részesnek lennie. A szindikátusi szerzıdésben a szerzıdést kötı felek kifejezésre juttatják, hogy milyen módon kívánnak együttmőködni, milyen kötelezettségeket vállalnak az eredményes gazdálkodás és saját gazdasági céljaik, társaságon belüli dominanciájuk biztosítása érdekében. (BH.1998/89.) Általában a szindikátusi szerzıdés fennáll a gazdasági társaság teljes mőködésének idıtartama alatt, és mintegy keretszerzıdésként a szindikátusi szerzıdést megkötı tagokra kötelezı rendelkezéseket tartalmaz a társaság szervezetével és mőködésével kapcsolatos tagi magatartásokkal összefüggésben(sárközy Tamás: a szindikátusi szerzıdésrıl Eörsi Gyula emlékkönyv, oldal).
8 Mivel a szindikátusi szerzıdés valamely társaság alapítására figyelemmel jön létre, és annak célja a szindikátusi szerzıdést megkötı társasági tagok a társasági szerzıdésben nem szabályozott egymás közötti jogviszonyának rendezése, ezért a szindikátusi szerzıdés egyrészt a társasági szerzıdéshez kapcsolódó, járulékos szerzıdés (Új típusú szerzıdések és azok gyakorlata a gazdasági életben; Hvg-Orac, oldal). Másfelıl viszont a szindikátusi szerzıdés a társasági szerzıdéstıl független, önálló szerzıdés, attól eltérhet alanyaiban, a szerzıdés tartalmában és különösen a megszegése jogkövetkezményeiben. (Sárközy: 177. oldal) Ez az önállóság legplasztikusabban abban jelenik meg, hogy a szindikátusi szerzıdés megkötésének legfıbb indoka az, hogy a szerzıdést kötı felek a gazdasági társaságokról szóló törvénytıl (Gt.) eltérıen és cégnyilvánosság szabályainak ki nem téve kívánják szabályozni társasági jogi jogviszonyaikat. A társasági szerzıdéstıl való említett tartalmi elkülönülés úgy jelölhetı meg, hogy a tagok a társasági szerzıdésben a hatályos Gt. szabályai alapján a társaság szervezetét, mőködését, a külsı társasági jogviszonyok szabályait és a társasági szerzıdés megszegésének következményeit rögzítik; míg a szindikátusi szerzıdésben a szerzıdést kötı felek társaságon belüli együttmőködését, elvárásait, illetve a szindikátusi szerzıdés megszegésének jogkövetkezményeit szabályozzák. A szindikátusi szerzıdés a szerzıdéskötési szabadság elvébıl következıen fel nem leltározható szabályozási tárgyköröket tartalmazhat, így: a szindikátus és a társaság céljainak meghatározását; versenytilalmi megállapodásokat; a társasági tulajdoni részesedés megszerzésével, elidegenítésével kapcsolatos megállapodást; a szindikátusi tag által a társaság részére végzett munkavégzést; a társaság szervezetének kialakítására vonatkozó többlet-megállapodást, illetve szindikátusi szervezet (pl. ülés) kialakítását; valamint nagy gyakorisággal szavazással kapcsolatos megállapodást is (Új típusú szerzıdések : oldal). A szindikátusi szerzıdés önálló és független jellegébıl, az abban szabályozott tárgykörök társasági szerzıdéstıl eltérésébıl fakadóan a társasági szerzıdés és a szindikátusi szerzıdés rendelkezései egymástól eltérését, esetleges összeütközéseit feloldani, és az összeütközés során a társasági szerzıdés rendelkezéseinek primátust biztosítani nem kell, hanem mindkét szerzıdés tartalmát önállóan kell elbírálni (Sárközy : 188. oldal). Ezért is az elsıfokú bíróság álláspontjától eltérıen nincs annak jelentısége, hogy a szindikátusi szerzıdés a társasági szerzıdés szabályainak megkerülésére irányul, mivel éppen az a lényege, hogy a belsı, társasági tagi jogviszonyokat a társasági szerzıdéstıl eltérve, mögöttesen szabályozza. A szindikátusi szerzıdés megszegésének pedig társasági jogi konzekvenciái nincsenek, így ha pl. a legfıbb szerv által meghozott társasági határozat a szindikátusi szerzıdés szabályába ütközik, amiatt a társasági határozat felülvizsgálata a bíróságtól nem kérhetı, a társasági határozat a társasági jog szabályai szerint érvényes. Úgyszintén a társasági szerzıdés szabályait sértı legfıbb szervi határozatból önmagában, a szindikátusi szerzıdés rendelkezései megtartása mellett nem fakad a szindikátusi szerzıdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmény. A szindikátusi szerzıdést sértı legfıbb szervi határozat alapján így csak a szindikátusi szerzıdésben
9 meghatározott kötelmi jogi jogkövetkezmény (pl. kikötött kötbér, avagy kártérítés) igényelhetı, és csak a szindikátus tagjaival szemben. A szindikátusi szerzıdésnek a társasági szerzıdéssel való kapcsolatától eltérıen kell megítélni a szindikátusi szerzıdés a megkötésekor hatályos Gt. rendelkezéseibe ütközı kikötéseit. A Gt. eltérést engedı, diszpozitív szabályaitól a szindikátusi szerzıdésben is el lehet térni, viszont a Gt. kógens szabályaiba ütközı szindikátusi szerzıdési rendelkezés a Ptk.200. /2/ bekezdése alapján jogszabályba ütközı, és ezért semmis. A Gt. szabályaiba ütközı szindikátusi szerzıdési rendelkezések között különös figyelmet igényelnek a szavazási megállapodásra vonatkozó rendelkezések. A jogirodalmi álláspont szerint (A gazdasági társaságok nagy kézikönyve 2007: 129. oldal) a szavazási megállapodás ugyan kiüresíti a Gt. és a társasági szerzıdés szavazásra vonatkozó rendelkezéseit, de a szavazási megállapodást a válaszottbírósági gyakorlat mégsem tekinti semmisnek, mivel a szavazás formai (társasági jogi) szabályai megtartásra kerülnek ilyen esetekben is, a szavazásra vonatkozó mögöttes, elızetes szindikátusi döntéstıl függetlenül. A szindikátusi szerzıdés önállóságából az is fakad, hogy a szindikátusi szerzıdés a szerzıdı felekre érvényes kötelmi jogi kötelezettségvállalást (Ptk.198. /1/ bek.) tartalmaz, melyet olyan tartalommal kell teljesíteni, ahogy azt a felek szabályozták (Ptk.277. /1/ bek.). A kötelezettségvállalás megszegésének pedig ugyanaz a következménye, mint más a társasági jogtól független polgári jogi szerzıdés megszegésének, azaz: a szindikátusi szerzıdésben kikötött eltérı kötelmi biztosíték (pl. kötbér, óvadék, jogvesztés kikötése) hiányában a kártérítés (Ptk.318. /1/ bek., 339. /1/ bek.) szankciója. A kifejtettekbıl következıen az elsıfokú bíróság a perbeli szindikátusi szerzıdést tévesen értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy annak megkötésével a perbeli felek a szerzıdéskötéskor hatályos, a gazdasági társaságokról szóló évi VI. tv. (Gt.I.) korlátolt felelısségő társaságokra vonatkozó és egyben garanciális rendelkezéseit kívánták volna megkerülni, és ezért a szindikátusi szerzıdésre a felperes jogot nem alapíthat. Az elsıfokú bíróság ítéletének indokolásában ezentúl indokolási kötelezettségét (Pp.221. /1/ bek.) megsértve, jogszabály megjelölése nélkül úgy állapította meg a szindikátusi szerzıdés jogszabály megkerülésével való megkötését és joghatás kiváltására alkalmatlan voltát, hogy ez az indokolásbeli megállapítás ellentmondásban áll azzal a másik ítéleti következtetéssel, hogy az elsıfokú bíróság nem vizsgálta a szindikátusi szerzıdés semmisségét. A jogszabály megkerülésével megkötött szerzıdés ugyanis a Ptk.200. /2/ bekezdése szerint semmis, így amennyiben az elsıfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a szindikátusi szerzıdést a felek a Gt.I. szabályainak megkerülésével kötötték, annak semmisségét hivatalból kellett volna megállapítania. (Ptk.234. /1/ bek.) A szindikátusi szerzıdés semmisségének megállapítását mellızı a korábbi ítéleti megállapításnak ellentmondó elsıfokú ítéleti okfejtés pedig a semmisség hivatalbóli
10 megállapítására vonatkozó kötelezettségen túlmenıen azért is téves, mert bár a semmisség megállapítására irányuló kereseti- és viszontkereseti kérelmet a felek nem terjesztettek elı, de: az alperesek érdemi ellenkérelmükben (Pp.139. ) annak tartalma alapján (Pp.3. /2/ bek.) semmisségi kifogásban vitatták a szindikátusi szerzıdés egyes rendelkezései érvényességét, azok jogszabályba (Gt.I-II.) ütközése miatt. A semmisségi kifogás pedig a Pp ában meghatározott olyan ellenkövetelés, mellyel az alperes a keresettel érvényesített követelés alapjául szolgáló szerzıdés érvénytelensége megállapítása folytán a kereset elutasítását kéri. Az elsıfokú bíróság viszont az ítélet teljessége eljárásjogi alapelvét (Pp.213. /1/ bek.) sértve nem tárgyalt és nem hozott határozatot az alperesek semmisségi kifogásai tárgyában. Az alperesek kifogásainak vizsgálata arra figyelemmel sem volt mellızhetı, hogy az elsıfokú bíróság jogi álláspontja szerint az alperesek a szindikátusi szerzıdést április 24. napján jogszerően szüntették meg. Ugyanis a szerzıdés érvényes létrejöttének vizsgálata minden esetben meg kell, hogy elızze a szerzıdés jogszerő megszüntetésének vizsgálatát, mivel az érvényesen létre nem jött szerzıdés fel sem bontható, illetve meg sem szüntethetı. Az elsıfokú bíróság az alperesek semmisségi kifogásának figyelmen kívül hagyásával elmulasztotta a kifogások tekintetében a jogvita kereteinek tisztázását is. Mivel a semmisségi kifogás a Pp a alapján az alperes ellenkövetelését tartalmazza, ezért azt az alperesek jelen perben is a Pp.121. /1/ bekezdés c./ pontjában meghatározott kellékekkel tartoztak elıterjeszteni. Az alperesek viszont ellenkérelmükben csak részben jelölték meg, hogy a szindikátusi szerzıdés egyes rendelkezései a Gt.I. mely szabályaiba ütköznek, illetve az I., III.r. alperes a gazdasági társaságokról szóló évi CXLIV. tv. (Gt.II.) egyes rendelkezései sérelmére is hivatkozott, mely törvény a szindikátusi szerzıdés megkötésekor még nem volt hatályban. A bíróságnak pedig a jogvita kereteinek tisztázása körében meg kell követelnie a szerzıdés semmisségére hivatkozó féltıl, hogy konkrétan jelölje meg, mely szerzıdési rendelkezés mely jogszabályhelyet és milyen tények alapján sérti. (Gyıri Ítélıtábla Gf.II /2006/4., Pf.IV /2006/3.) Az elsıfokú bíróság eltérı jogi álláspontja folytán nem volt tekintettel arra, hogy a szindikátusi szerzıdés a P.-P. Kft. társasági szerzıdésétıl elkülönülı, független szerzıdés, melynek megszegése és a kártérítés általános feltételeinek fennállta esetén a tagok egymással szemben kártérítési igényt érvényesíthetnek. (Ptk.318. /1/ bek., 339. /1/ bek.) A perbeli szindikátusi szerzıdés szavazási megállapodást tartalmazott a szindikátus tulajdoni érdekeltségeiben (így: a P.-P. Kft-ben és az Rt-ben) tisztséget betöltı szindikátusi tagok szavazatainak leadására (6.pont) és kimondta, hogy ezek legfıbb szerveiben a tisztségviselı szindikátusi tag a szindikátus elızetes határozatának (szerzıdés 3. pont) megfelelıen köteles szavazni. A szindikátusi szerzıdés elızetes szindikátusi ülést írt elı az Rt. közgyőlése, illetve szükség esetén igazgatósági üléseit megelızıen (szerzıdés 4/f. pont). A szerzıdés ezen túlmenıen felosztotta az Rt. vezetı tisztségeit (7. pont), meghatározva, hogy a tisztségekbıl való visszahívásra a szindikátusi szerzıdés szabályai szerint van lehetıség. Ezért amennyiben bizonyossá válik, hogy a felperes részvénytársasági tisztségei és ügyvédi megbízási szerzıdése az említett szerzıdési rendelkezések megszegésével került
11 megszüntetésre a felperes kártérítést igényelhet, feltéve, hogy fennállnak a kártérítés Ptk.339. /1/ bekezdésében meghatározott általános feltételei is. Az elsıfokú bíróság eltérı jogi megítélése folytán az elsıfokú eljárásban elmaradt a felek elızetes tájékoztatása a kereset és az ellenkérelmek alapján releváns bizonyítandó tényekrıl, a bizonyítási kötelezettségrıl és a bizonyítás indítványozása elmulasztásának jogkövetkezményeirıl. (Pp.3. /3/ bek.) Ezért az elsıfokú eljárásban a felek az iratokhoz nem csatolták a P.-P. Kft. társasági szerzıdését, az Rt. alapító okiratát és nem nyert tisztázást, hogy a felperes által sérelmezett részvénytársasági igazgatósági, közgyőlési határozatok meghozatalakor az említett társasági szervek milyen összetételőek voltak. Amennyiben ugyanis az Rt. testületi szervei az alperesek szavazata hiányában is meghozhatták a tisztségek megszüntetésére vonatkozó határozatukat, a felperes jövedelem-kiesésben jelentkezı kára nem állt okozati összefüggésben az alperesek esetleges szerzıdésszegésével. Ezekre figyelemmel az ítélıtábla az elsıfokú bíróság ítéletét a Pp.252. /2/, /3/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsıfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsıfokú bíróságnak elsıdlegesen az alperesek semmisségi kifogásaival kapcsolatban tisztáznia kell a jogvita kereteit, fel kell hívnia az alpereseket annak megjelölésére, hogy a szindikátusi szerzıdés egyes rendelkezései mely tények alapján, mely jogszabály meghatározott rendelkezéseibe ütköznek. Ezt követıen a Pp.3. /3/ bekezdése alapján az elsıfokú bíróságnak tájékoztatnia kell az alpereseket az érdemi ellenkérelmük (ellenkövetelésük) alapján; míg a felperest a kártérítési kereset alapján bizonyítandó tényekrıl és a bizonyítási kötelezettségrıl, valamint fel kell hívni a feleket a bizonyítási indítványok elıterjesztésére. A bizonyítási indítványok elıterjesztését követıen az elsıfokú bíróságnak abban a kérdésben kell tárgyalnia, hogy a szindikátusi szerzıdés mely rendelkezései ütköznek az alperesek által megjelölt (kógens) jogszabályi tilalmakba. Amennyiben a szindikátusi szerzıdés részbeni, avagy teljes (Ptk.239. ) semmissége nem állapítható meg, az elsıfokú bíróságnak vizsgálnia kell az I., III.r. alperesek a felperes igazgatósági elnöki tisztsége megszüntetésébıl eredı követeléssel kapcsolatban elıterjesztett elévülési kifogását is. Amennyiben a szindikátusi szerzıdés érvényes és az abból származó valamely igény nem évült el, bizonyítási eljárást kell lefolytatni az elsıfokú eljárásban az alperesek állított szerzıdésszegéseire, azoknak a felperes káraival való releváns oksági kapcsolatára és a felperes esetlegesen bekövetkezett káraira. Az okozati összefüggés körében a fent már említett oksági kapcsolatot kizáró többségi szavazás lehetıségén túl vizsgálni kell az egyetemleges kötelezettség fennálltát, azt is, hogy valamennyi alperes károkozó magatartást tanúsított-e, mivel peradat van arra, hogy a IV.r. alperes a felperes ügyvédi megbízási szerzıdésének megszüntetését ellenezte.
12 A felperes bekövetkezett kára összegénél az elsıfokú bíróságnak tekintettel kell lennie arra, hogy a felperes keresetleveléhez csatolt szakértıi vélemény bevételkiesést számított az ügyvédi megbízási szerzıdés megszüntetése folytán, márpedig a felperes elmaradt vagyoni elınye (Ptk.355. /4/ bek.) nem ez, hanem a kiesett jövedelem. Az elmaradt bevételbıl tehát le kell számítani mindazokat az állandó (pl.adó, tb-járulék, stb.)- és változó (pl. telefon-,posta-,üzemanyag-,bankköltség ) kiadásokat melyek a felperest a megbízási jogviszony fennállta esetén terhelték volna, viszont a megbízás megszőntével megtakarított.. Az ügyvédi megbízási szerzıdés megszüntetésébıl eredı kártételnél vizsgálandó, hogy a felperes mennyiben tett eleget kárenyhítési kötelezettségének (Ptk.340. /1/ bek.), és a megbízási szerzıdés megszüntetése folytán felszabaduló munkaidejében további megbízások szerzése érdekében úgy járt-e el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL
PERTÁRGYÉRTÉK SZÁMÍTÁSA LÁTSZÓLAGOS KERESETHALMAZATNÁL A látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékő kereseti kérelem alapján kell megállapítani.,nincs
A Magyar Köztársaság nevében!
Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.939/2009/3. A Magyar Köztársaság nevében! A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Független Rendır Szakszervezet. által képviselt. felperesnek
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 44. (1) és (3) bek., Ptk.240.,.361. (1) bek.
A felszámolási eljárás egyezségkötéssel történı befejezését eredményezı egyezség a bejelentett hitelezıi követelések tekintetében ide érve a megállapodást ténylegesen meg nem kötı azon hitelezıket is,
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.203..,685.. b/ pontja. Gyıri Ítélıtábla Pf.II /2010/4.
I. A fedezetelvonás nem csak a fedezet átruházásával valósulhat meg, hanem például úgy is, hogy adós olyan színlelt kötelezettségeket vállal, melyek biztosítéka a hitelezıi kielégítés fedezete; azonban
Alkalmazott jogszabályok: A Ptk (1) és (2) bekezdése, 348. (1) bekezdése
Az alperes álképviselője, a körjegyző károkozó magatartását a képviselőtestületi határozat kivonatának meghamisítását és ezáltal a felperes képviseleti jog tekintetében való megtévesztését és a szerződés
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 38. (4) bek., 57. (1) bek., 4. (1) bek.
I. Az, hogy a vételár kifizetésének feltételei és a birtokbaadás körében végrehajtott szerzıdésmódosítás során az idıközben felszámolás alá került beavatkozót már a felszámoló képviselte, nem jelenti azt,
Alkalmazott jogszabályok: évi XI. törvény 30., Ptk (1) bekezdésében
A bejegyzett védjegyoltalom jogosultjának személyét kívülálló harmadik személy nem teheti vitássá, csupán az oltalom megszőnését eredményezı eljárások - köztük a használat hiánya miatti megszőnés megállapítása
Gyıri Ítélıtábla Gf.IV /2006/4.szám
I. Az elsıfokú bíróság eljárása során elmulasztotta a felek elızetes tájékoztatását a bizonyítandó tényekrıl és a bizonyítási indítványozása elmulasztásának következményeirıl, azonban ez a jelen esetben
Alkalmazott jogszabályok: Ctv. 51. (6) (Gt.II. 47. ) Gyıri Ítélıtábla Cgtf.IV /2006/2.szám
I. Az iratbetekintés alapvetı tagi, részvényesi jogosultság, amelytıl a tag, illetve részvényes önmagában az üzleti titoksértésre hivatkozással nem zárható el. A vezetı tisztségviselık üzleti titok megóvására
í t é l e t e t: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. Mészáros Győző Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Mészáros Győző, ügyvéd 1076 Budapest, Dózsa Gy. u. 68. I/5.) által képviselt Banco Primus S. A. (Portugália
A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás
A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és
ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja.
. M A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2.) által képviselt szám alatti ) felperesnek - Klincsik
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN
VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra
Kúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.986/2014/3. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd) által képviselt felperesnek a személyesen eljáró alperes ellen
Alkalmazott jogszabályok: Ptk (1) bek , (1) bek.
A felperesek kára a rácsatlakozási hozzájárulás alperesi szerzıdésszegés miatt nem realizált összege. Annak meghatározásához, hogy a rácsatlakozási hozzájárulás megtérítése körében a felperesek az úgynevezett
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv. II.11.058/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a Független Rendır Szakszervezet
Az alkalmazott jogszabályok :Ctv.44. (1) bek., 46. (1) bek.,.47. (1) és (/2) bek..
I. A közgyűlési jegyzőkönyv részvényesi hitelesítésének meglétét a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban a bekezdése alapján vizsgálni köteles. Amennyiben pedig a vizsgálat nem történt meg, és a jegyzőkönyv
A felperes felszámolását a az illetékes megyei bíróság a május 21-én jogerıre emelkedett végzésével elrendelte.
I. A beszámítás joga akár a felszámolási eljárásban, akár az adós gazdálkodó szervezet által indított perben csak az adós hitelezıjét illeti meg. A felszámoló az alperest hitelezıként a másodfokú határozat
ítéletet: A Kaposvári Törvényszék, mint másodfokú bíróság 2.PÍ /2016/6. szám
2.PÍ.21.046/2016/6. szám A Kaposvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Csuka Zoltán ügyvéd (7400 Kaposvár, Csokonai u. 2. III/18.) által képviselt szám alatti lakos felperesnek - dr. Fábián Bernadett
Í t é l e t e t. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.21.950/2014/3. szám A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hámori Péter által képviselt felperesnek Dr. Kovács Kornélia ügyvéd által képviselt
ÉRVÉNYTELENSÉG EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA A JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁSSAL KAPCSOLATOS IGÉNYNÉL A JÓHISZEMŐSÉG TARTALMA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
ÉRVÉNYTELENSÉG EREDETI ÁLLAPOT HELYREÁLLÍTÁSA A JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁSSAL KAPCSOLATOS IGÉNYNÉL A JÓHISZEMŐSÉG TARTALMA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI Az eredeti állapot helyreállítása mint a Ptk.237. (1) bekezdésében
9700 Szombathely Kisfaludy S. 57. T/F: 94/500-354, regiofokusz@limexnet.hu www.regiofokusz.hu. Vállalkozásjog. Készítette: Hutflesz Mihály
Vállalkozásjog Készítette: Hutflesz Mihály A magyar jogrendszer. A jogalkotás rendszere, jogszabályi hierarchia, jogértelmezés, jogalkotás. JOGALKOTÓ SZERV Országgyőlés Kormány Miniszterelnök Miniszter
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS
A TÁRSASÁG LÉTESÍTŐ OKIRAT MÓDOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGE KOGENCIA DISZPOZITIVITÁS I. A hatályos törvényi szabályozás ugyan a korábbinál részletesebben határozza meg a volt tag üzletrészének értékesítését,
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.850/2014/7. szám A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda által (eljáró ügyvéd: dr. Soltész Beatrix) képviselt felperesnek, dr. Juhász Ádám ügyvéd által képviselt
Győri Ítélőtábla Pf.III /2015/3. szám
A közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt a tagot önállóan megillető keresetindítási jog több tag általi gyakorlása nem eredményez egységes pertársaságot. Alkalmazott jogszabályok: Ptk. 62. (6) bekezdés,
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés
Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,
Alkalmazott jogszabályok: Ptk (1) bek., 578/B. (1) bek.), 334. (3) bek., 335. (1) bek., Pp.51. a) pont.
Az építıközösségi tagi vagyoni hozzájárulás függetlenül attól, hogy pénzkövetelés nem osztható (jogi értelemben oszthatatlan), mivel az építési munkára szerzıdı tagok közösségének egészét illeti meg. Az
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.79. /1/ bekezdése. Gyıri Ítélıtábla Pf.I /2007/5.szám
A sajtó-helyreigazítási kérelemnek nem szükségképpeni eleme az új tények megjelölésére irányuló igény, ez csupán lehetıség a jogosult számára. Amennyiben a kérelem megjelöli, hogy a sajtó mely tényeket
Győri Ítélőtábla :Gf.II /2006/5.
I. Az Lakástörvény szabályain alapuló vételi jog és elővásárlási jog lényeges különbsége, hogy a jogszabályban biztosított elővásárlási jog alapján az elővásárlási jog jogosultja elővásárlási jogát csak
Gyıri Ítélıtábla Gf.II /2007/5.szám
I. A bizonyítékok vizsgálatára, a szükséges bizonyítási eljárás lefolytatására csak a jogvita kereteinek tisztázása után, vagyis a kereseti kérelem és az érdemi ellenkérelem, és a mindezek alapjául szolgáló
Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 34/2014. (IX.15.) számú határozata
Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 34/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Gyulai Munkaügyi Bíróság 3.M.491/2002/4. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Gyulai Munkaügyi Bíróság dr. Csányi Éva jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet 1077 Budapest, Király u. 71., 1388 Pf.: 52.)
A PERBEN ÉRVÉNYESÍTETT JOG TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG AZ ÉRVÉNYESÍTETT JOG HIBÁS MEGJELÖLÉSE
A PERBEN ÉRVÉNYESÍTETT JOG TARTALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG AZ ÉRVÉNYESÍTETT JOG HIBÁS MEGJELÖLÉSE A kereset tartalmát és terjedelmét a perben érvényesíteni kívánt jogot megalapító, és az
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.318. (1) és 339. (1) bekezdés. Gyıri Ítélıtábla Gf.II /2007/5.szám
Az elsıfokú bíróság a bizonyítékok helyes, ellentmondásmentes mérlegelésével állapította meg, hogy a felperes a perben nem tudta bizonyítani azon állítását, mely szerint a részvényeket az általa megjelölt
A felperes módosított keresetében a Ptk a alapján az alperesek kártérítésre kötelezését kérte.
A panaszjog, mint a büntetıeljárásban igénybe vehetı rendes jogorvoslat igénybevételének elmulasztása miatt a felperes az ellene elrendelt nyomozati eljárással a vádhatóság és az elsıfokú büntetı bírósági
Debreceni Ítélőtábla Gf.IV /2017/5. számú ítélete
Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.212/2017/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/13 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.01.18.
Alkalmazott jogszabályok: Cstv. 10. (2) bekezdés, 20. (3) bekezdés, Pp (1) bekezdés f.) pont, 157. a.) pont.
A hitelező a csődeljárás kezdő időpontjában már fennálló, vagy az alatt keletkezett a moratórium hatálya alá eső határidőben be nem jelentett követelése tekintetében a nem érvényesíthetőség mint joghatás
Perfelvétel iratai. perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon
Perfelvétel iratai perkoncentráció: hiánytalan peranyag mihamarabb rendelkezésre álljon 1. felperesi KERESETLEVÉL 1.1. tartalom tartalmi szabályozásának célja: minél előbb rendelkezésre álljon valamennyi
Együttmőködési megállapodás
PE iktatószám: Kórház iktatószám: Együttmőködési megállapodás Melyet a Pannon Egyetem (8200 Veszprém, Egyetem u. 10.; adószáma: 15308816-2-19; OM száma: FI 80554) képviseletében: Dr. Friedler Ferenc rektor
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság
A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a dr. Cziráki és dr. Icsu Ügyvédi Iroda (ügyintézı: dr. Icsu Róbert pártfogó ügyvéd) által képviselt B. G. I.r. (Budapest) és a dr. Ócsai József ügyvéd által
Alkalmazott jogszabályok: Vht. 69., 79/A. (1)-(3) bekezdés. Gyıri Ítélıtábla Pf.I /2008/5. szám
A banknak a végrehajtói inkasszó telesítése során a végrehajtási törvény V. (végrehajtás pénzügyi intézménynél kezelt összegre), nem pedig a IV.(végrehajtás munkabérre és egyéb járandóságra) fejezetében
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3088/2015. (V. 19.) AB végzés 1759 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3088/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a
A Magyar Köztársaság nevében!
Fıvárosi Munkaügyi Bíróság 12.M.8/2006/7. A Magyar Köztársaság nevében! A Fıvárosi Munkaügyi Bíróság a dr. Tordai Gábor jogtanácsos (a Független Rendır Szakszervezet részérıl, 1388 Budapest, Pf.: 52.)
A KELLÉKSZAVATOSSÁG (JÓTÁLÁS) KÖTELEZETTJE AZ ELADÓI ÉS A TULAJDONOSI POZÍCIÓ ELVÁLÁSA ESETÉN
A KELLÉKSZAVATOSSÁG (JÓTÁLÁS) KÖTELEZETTJE AZ ELADÓI ÉS A TULAJDONOSI POZÍCIÓ ELVÁLÁSA ESETÉN Adásvételi szerzıdés alapján a kellékszavatossági kötelezettség a vevıkkel adásvételi szerzıdést kötı velük
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III / 2016 /7 számú ítélete
Kúria mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.279 / 2016 /7 számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/98 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel
Győri Ítélőtábla Gf.IV /2018/4/I.szám
Az alperes a gazdasági társaság tagjaként, jogszerűen kezdeményezte az érintett tárgykörben a taggyűlés összehívását, a taggyűlésen pedig a szavazati jogának gyakorlásával élve juttatta kifejezésre a társaság
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások
Az új Pp. jogértelmezési kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület 2019. március 1-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 65. Ha a bíróságnak az állítási szükséghelyzettel érintett tényállítás
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSİBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv. III. 37. 965/2009/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsıbb Bírósága a dr. Pataki András ügyvéd által
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.
3071/2015. (IV. 10.) AB végzés 1611 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta
Alkalmazott jogszabályok: Pp , (1) bekezdés. Győri Ítélőtábla Pf.IV /2012/3.szám
Ha az elsőfokú bíróság alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt a tárgyalás érdemi folytatása (a perújítás megengedhetősége) mellett, ezen döntésével szemben a perújítás tárgyában hozott érdemi határozat
bekezdés, (1) bekezdés (1) bekezdés./
A MEGBÍZÁSI ÉS A SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI SZERZŐDÉS ELHATÁROLÁSA Az alperes a szerződésben csupán fuvarközvetítői tevékenységet vállalt megbízási jutalék ellenében, így sem a saját nevében sem pedig a megbízó
Fővárosi Munkaügyi Bíróság
Fővárosi Munkaügyi Bíróság Budapest, V., Markó u. 27. 23.M.684/2003/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Munkaügyi Bíróság a Független Rendőr Szakszervezet (1388 Bp., Pf.: 52., eljáró képviselő:
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.060/2008/8. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla az OTP Bank Nyrt. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest, hivatkozási szám: Vj-50/2007.)
Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 4.P/G.21744/2017/13.számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/18 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.01.25.
Győri Ítélőtábla Gf.II /2014/17/I. szám
Önmagában abból a körülményből, hogy az utóbb létrejött új vételi jogot alapító szerződés részben ugyanannak a hiteljogviszonyból eredő követelésnek a biztosítékául is szolgált, mint egy korábbi szerződéssel
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Fıvárosi Ítélıtábla 2.Kf.27.181/2009/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fıvárosi Ítélıtábla az ENDURANCE Hajózási Szolgáltató Bt. (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) hivatkozási
Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
Alkalmazott jogszabályok: évi X. törvény, 98.. (1) bekezdés, , (1) és (3) bekezdése bekezdés, 102.
I. Az üzletrésztıke megszüntetése a közgyőlés-törvényben szabályozott - felajánlásával indul és valamennyi szövetkezeti üzletrész tulajdonos igazolt elfogadó nyilatkozatával, vagy a 2007. május 1. napjával
Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség
Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 5.M. 406/1997/10. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a Független Rendőrszakszervezet Jogi Képviseleti Szolgálat (1388 Budapest, Pf. 52. ügyintéző:
PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS A KÁRT MEGALAPOZÓ TÉNYEK MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK TILALMA
Gyıri Ítélıtábla Pf.II.20.182/2006/5. szám. PERÚJÍTÁSI ELJÁRÁS A KÁRT MEGALAPOZÓ TÉNYEK MEGVÁLTOZTATÁSÁNAK TILALMA A kereset tartalmát, terjedelmét a perben érvényesíteni kívánt jogot megalapító, és az
v é g z é s t : I n d o k o l á s :
A 32/1969. (IX.30.) Korm.rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 16/1969. (IX.30.) ÉVM-MÜM-PM együttes rendeletben szabályozott vásárlási jog csak önálló ingatlan, vagy önálló ingatlanná kialakítható
í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 11.K.31.042/2006/7. számú ítéletét hatályában fenntartja.
Vagyongyarapodás kölcsön, hitelt érdemlő bizonyíték Kfv.I.35.496/2006/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Lampé Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Lampé Zoltán ügyvéd) által képviselt felperes
HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA I. A
VIZIKÖZMŰ TÁRSULAT A HATÁROZATOK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA I. A kereshetőségi jog a víziközmű társulat tagját illeti meg, és nem a keresetlevél benyújtásakor az érdekeltségi területen
Alkalmazott jogszabályok: évi CXLV. törvény (Ctv.) 48.. (1) és (2) bekezdése
A társasági szerzıdés érvénytelenségét támadó perekre vonatkozó törvényi korlátozás szőken értelmezendı. A társasági szerzıdés részleges - az apportálásra vonatkozó rendelkezés - létre nem jöttére alapított
AZ ÖRÖKHAGYÓ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSON KÍVÜLI TULAJDONÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE AZ ÖRÖKÖS VAGYONI FELELİSSÉGÉNÉL
AZ ÖRÖKHAGYÓ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSON KÍVÜLI TULAJDONÁNAK FIGYELEMBE VÉTELE AZ ÖRÖKÖS VAGYONI FELELİSSÉGÉNÉL I. Nincs anyagi jogi lehetıség arra, hogy az örökhagyó ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett
Az alkalmazott jogszabályok: Pp.3. (2) bekezdése. Győri Ítélőtábla Pf.III /2012/4.szám
A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához kötve van, a kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a fél által megjelölt jogcímhez is kötve lenne. A
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.II.10.034/2007/2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróság P.T. I. rendű, H. Sz. II. rendű és
A f ize tési i m egh g a h gy g ásos o e lj l á j rás
A fizetési meghagyásos eljárás Polgári eljárásjog elıadás Fogalma A közjegyzı hatáskörébe tartozó nemperes eljárás; amely során a jogosult által elıterjesztett kérelemre a közjegyzı feltételesen marasztalja
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS AZ ADÓSNÁL VISSZATARTOTT JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA JOGI MEGÍTÉLÉSE
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS AZ ADÓSNÁL VISSZATARTOTT JÓTELJESÍTÉSI GARANCIA JOGI MEGÍTÉLÉSE I. Az olyan jóteljesítési garancia, amely lehetıvé teszi a megrendelı részére hibás teljesítés esetére a kijavítás költségeinek
Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?
ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás
Az egyesület alapszabályának adattartalma
41. melléklet a 11/2012. (II. 29.) KIM rendelethez Az egyesület alapszabályának adattartalma 1. Kötelezı rendelkezések az általános rendelkezések körében: 1.1. az egyesület neve 1.2. az egyesület székhelye
Grant Thornton Hungary News. 2014 március
Grant Thornton Hungary News 2014 március Tisztelt Ügyfeleink! Ezzel a körlevéllel szeretnénk felhívni figyelmüket egyrészt a Polgári Törvénykönyv (Ptk) fontos változásaira, másrészt egy új szabályozásra,
Gyıri Ítélıtábla Gf.II /2010/4.
I. A tartozás elvállalásnak minısített szerzıdés értelmezésénél a kötelembe lépés megállapíthatóságának nemcsak az a feltétele, hogy a tartozás elvállaló ismerje az eredeti kötelezett kötelezettségének
Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata
Lırinci Város Önkormányzata Képviselı-testületének 86/2010. (V. 27.) önkormányzati határozata Dr. Vida Sándor Ügyvédi Irodával kötendı megbízási keretszerzıdésrıl Lırinci Város Önkormányzatának Képviselı-testülete
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE
A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda
Győri Ítélőtábla Gf.II /2014/4.
Ha a szerződéskötés során nem tanúsít a megrendelő kellő gondosságot és az általa éves szinten megrendelt nyersanyag mennyiségét nem igazítja a beérkező (várható) megrendeléseihez, úgy - egyéb mentesítő
Alkalmazott jogszabályok: az állami vállalatokról szóló évi VI. törvény 42.. (1) bekezdés b.) pontja, Ptk. (korábbi) 174., 175., 176..
I. A jogelıd kezelıi joga megszőnt azzal, hogy az állami vállalat átalakult részvénytársasággá. Az akkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint ugyanis kezelı csak állami szerv, vagy állami vállalat
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete
Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.20410/2016/3. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/73 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság ítélete KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma:
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG
A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG M. 217/1998/4. s z á m A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság a Független Rendőrszakszervezet (Budapest, Király u. 71. 1077, ügyintéző: Dr. Szöllősi Tibor) által képviselt
A. Befektetett eszközök: eft B. Forgóeszközök: eft C. Aktív idıbeli elhatárolás: eft
A MŐSOR-HANG Mősorszolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság (Cg.: 01-10-046530., 1133 Budapest, Váci út 78/B.; a továbbiakban úgy is, mint Társaság ) az alábbiakban tájékoztatja Tisztelt Részvényeseit
KÉPVISELET OKTÓBER 13.
KÉPVISELET A POLGÁRI PEREKBEN 2014. OKTÓBER 13. A KÉPVISELİ A perbeli képviselı az a személy, akinek képviseleti jogosultságát jogszabály, jogügylet, vagy hatósági határozat teremtette meg. A képviselı
A felperes módosított keresetében Ft vállalkozói díj, annak a március 28. napjáig lejárt Ft késedelmi kamata megfizetésére k
A JÓHISZEMŰSÉG, TISZTESSÉG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG ALAPELVI SZINTŰ KÖVETELMÉNYÉT SÉRTŐ MAGATARTÁSSAL OKOZOTT KÁRÉRT FENNÁLLÓ FELELŐSSÉG A felperes azon kára, hogy az engedményezett vállalkozói
E L İ T E R J E S Z T É S
E L İ T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzat Képviselıtestületének 2014. szeptember 10 - i nyilvános testületi ülésére a 7. sz. napirendi ponthoz Tárgy: Feladat ellátási szerzıdés
ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI A KÖZÖS SZERZÉS KIZÁRÁSA SZERZİDÉSSEL JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS
ÉLETTÁRSAK VAGYONI VISZONYAI A KÖZÖS SZERZÉS KIZÁRÁSA SZERZİDÉSSEL JÓERKÖLCSBE ÜTKÖZÉS I. A szerzıdéses szabadság elve alapján az élettársak belátásuk szerint szabadon rendezhetik egymás közötti vagyoni
í t é l e t e t : I n d o k o l á s :
Mfv.I.10.284/2008/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szőnyi Sarolta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szilágyi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Gyulai
A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA
A KÖZGYŰLÉSI HATÁROZATA FELÜLVIZSGÁLATÁNAK NÉHÁNY SZEMPONTJA I. Mivel az alperes alaptőkéjének a közgyűlés általi leszállítására annak a utólagos újabb határozattal történő hatálytalanítása miatt valójában
Alkalmazott jogszabályok: Ptk.117. (2) bekezdés, 290. (2) bekezdése
I. Az ingó dolog tulajdonjog átszállását eredményezı átadás a dolog tényleges birtokba adása nélkül, más olyan módon is végbemehet, amely kétségtelenné teszi, hogy a dolog az átruházó hatalmából a tulajdonjog
Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf /2018/5. számú ítélete
Budapest Környéki Törvényszék 14.Gf.40.005/2018/5. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2018/149 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2018.08.03.
Miskolci Törvényszék 3.Gf /2017/10. számú ítélete
Miskolci Törvényszék 3.Gf.40.112/2017/10. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2017/232 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2017.12.21.
Kúria mint felülvizsgálati bíróság
Pfv.V.21.828/2014/5. Kúria mint felülvizsgálati bíróság A Kúria a Hámori és Soltész Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soltész Beatrix ügyvéd felperesnek a Bertók Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bertók Mihály
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3130/2015. (VII. 9.) AB végzés 2201 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3130/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
v é g z é s t : I n d o k o l á s
A a Dr. Bencze Péter és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Bencze Péter ügyvéd) által képviselt Magyar Szocialista Párt (kérelmező címe) kérelmezőnek a Megyei Területi Választási Bizottság 2014. október
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :
Kvk.V.37.869/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a... kérelmezőnek az Országos Választási Bizottság 2009. október 30. napján kelt 424/2009. számú
ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG ÉVES DÍJ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALANÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA
ÜDÜLŐHASZNÁLATI JOG ÉVES DÍJ EGYOLDALÚ MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALANÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Nem tisztességtelen az üdülőhasználati szerződésnek az éves használati díj
Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t
I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi
nem kifogásolta jegyzıkönyvi nyilatkozata azon részét, hogy vállalja a felemelt törzstıke rá esı része befizetését.
(VÁLTOZÁS)BEJEGYZİ VÉGZÉS HATÁLYONKÍVÜL HELYZÉSE IRÁNTI PER A BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT EGYES KÉRDÉSEI AZ ÜZLETRÉSZ ÁRVERÉSEN TÖRTÉNİ MEGSZERZÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYE Alkalmazott jogszabályok:,ctv.ii. 125. (1)
Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf /2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf /2013/7/1 számú végzése
Pécsi Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Kf.20.875/2013/7/2. számú ítélete és 1.Kf.20.875/2013/7/1 számú végzése Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/57 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Fővárosi Bíróság
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf /2006/3.
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.50.422/2006/3. A Fővárosi Ítélőtábla a Magyar Autóklub (Budapest) felperesnek a Gazdasági Versenyhivatal (Budapest) alperes ellen versenyfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási