Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kenézlő Község Önkormányzata

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kenézlő Község Önkormányzata"

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Kenézlő Község Önkormányzata 2013

2 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) Jogszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése A beavatkozások megvalósítói Jövőképünk Az intézkedési területek részletes kifejtése Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Megvalósítás A megvalósítás előkészítése A megvalósítás folyamata Monitoring és visszacsatolás Nyilvánosság Érvényesülés, módosítás Elfogadás módja és dátuma...hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Kenézlő község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta Kenézlő község Helyi Esélyegyenlőségi Programját. Az Esélyegyenlőségi Program tartalmazza a település feladatellátásához kapcsolódó különböző területek esélyegyenlőségi szempontok szerinti vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését. A település bemutatása Kenézlő község a Szlovák-Magyar országhatár északkeleti részén, a Bodrogköz csücskében, a Tisza-Bodrog folyó ölelésében meghúzódó 1386 főt számláló település, Sárospataktól 20 km-re, Tokajtól 6 km-re fekszik. Mi, akik itt élünk, ezer szállal kötődünk a vadregényes tájhoz, a különlegesen szép környezethez, községünk hagyományaihoz, kultúrtörténeti értékeihez. Az elmúlt 20 évben nagy változások történtek a falu életében. Felújítások, parkok, építkezések jelezték a fejlődést, a tenni akarást. Ma az idelátogatót öröm tölti el a fejlődés láttán. Különleges élmény a Görögkatolikus templom ikonosztáza. A természetet kedvelő turistákat a környék gazdag növény és állatvilága ejti ámulatba. Adatok Rang: Község Irányítószám: 3955 Telefon körzetszám: 47 Régió: Észak-Magyarország Közeli Települések: Balsa (4 km) Viss (3 km) Szabolcs (6 km) Tímár (8 km) Gávavencsellő (6 km) Zalkod (7 km) Nyíregyháza (30 km) Rakamaz (10 km) Sárospatak (20 km) Belterület: 189,6 ha Külterület: 2.104,8 ha 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3

4 Kenézlőn napjainkra kiépült a község teljes infrastruktúrája. Villany-, víz-, gázvezeték, szennyvízcsatorna, és telefonhálózat teszi komfortosabbá életünket, teljes a mobilhálózat lefedettség. A kommunális hulladékszállítás központilag megoldott, 3 szelektív hulladékgyűjtő sziget került elhelyezésre a faluban. A községben jól felszerelt intézmények és szolgáltatók működnek: körzeti általános iskola, óvoda, faluház, könyvtár, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, takarékszövetkezet. Szilárd burkolatú belterületi úthálózat hossza: 11,844 km Kenézlő község története: Kenézlő község a Szlovák-Magyar országhatár északkeleti részén a Bodrogközben,a Tisza-Bodrog folyó között fekszik. Honfoglaláskori település, természeti adottságai miatt egyike volt a honfoglaló magyarok által legkorábban megszállt területeknek. Ezt bizonyítják az 1913-ban talált és között feltárt honfoglaláskori leletek, melyek a nyíregyházi Jósa András Múzeumban tekinthetők meg. A honfoglalók a község mai helyén települtek le, a település területe állandóan gyarapodott. A múlt századi folyamszabályozás előtt a terület egy része vizes mocsaras volt. A mai település szerkezete a XIII.-XIV. században alakult ki, megtörtént a Tisza folyó szabályozása, a mocsarak lápok teljesen eltűntek. Mint sok település közelében nagybirtokok voltak, így Kenézlőn is, mely befolyásolta a község gazdasági, társadalmi, szociális helyzetét, a lakosság foglalkozását, összetételét. A lakosság fő megélhetését a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította. A növényi táplálékban és vízben gazdag rétek legelők kedvező feltételeket teremtettek az állattartás számára, a változatos talajféleségek lehetővé tették, hogy szinte minden gazdasági növényt meg lehessen termelni. A község neve az idők folyamán az alábbi változásokon ment keresztül: 1239-ben már IV. Béla király idejében fellelhető a település neve Keleznei elnevezéssel, majd 1312-ben Keleznő, 1410-ben Felkeleznő, ben Keleznő, l773-ban Kenizlő, 1900-ban Kenyizlő, 1930-tól pedig Kenézlő. A község címere: Álló, háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, egy-egy, a bal és a jobb felső sarokból kiinduló, a pajzstalpnál megszakadó, fekete színű harántpólyával, amelyek ezüst mezőket határolnak. A pajzs közepén kék színű hullámpólya látható, míg a pajzsfőben egy háromlombú, vörös és kék ékkövekkel díszített, nyitott arany korona lebeg. A pajzs alatt egy szalag foglal helyet, amely jelmondatként tartalmazza a KENÉZLŐ községnevet. Kenézlő fekvése Kenézlő, Borsod-Abaúj-Zemplén megye keleti részén a Bodrogközben, a Tisza-Bodrog folyó között fekszik, Miskolctól 90 km-re, Sárospataktól, valamint Tokajtól egyaránt 20 km-re. Kenézlő megközelíthetősége Közúton Kenézlő az alábbi útvonalakon haladva közelíthető meg: Miskolctól a 37-es főúton, Sárospatakon keresztül; Tokaj felől Balsán át a réven keresztül: 1. Miskolc-Szerencs-Sárospatak-Kenézlő A település a Miskolc-Sátoaljaújhely viszonylatú 37-es főútról jobbra letérve Sárospatak városon át a Bodrog hídon átkelve Apróhomok és Rózsás-tanyát érintve közelíthető meg. (Miskolc-Kenézlő: 90km) 2. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Sárospatak-Kenézlő Különleges földrajzi élményben gazdag útvonalon is megközelíthető a település: Miskolc (37-es főút), Felsőzsolca-Gesztely-Hernádkak-Szerencs-Bodrogkisfalud(38)-Bodrogkeresztúr-Tokaj (38) Bodrogkeresztúr- 4

5 Bodrogkisfalud (37) Szegi-Szegilong-Vámosújfalu-Sárazsadány-Bodrogolaszi-Sárospatak- Apróhomok- Rózsás-tanya-Kenézlő. (Miskolc-Tokaj-Kenézlő: 109 km) 3. Miskolc-Szerencs-Tokaj-Rakamaz-Kenézlő Legrövidebb út, de látványosságban szintén gazdag a következő útvonal: Miskolc-Szerencs-Tokaj (Tisza- Bodrog találkozásának hídján átkelve) Rakamaz-Tímár-Balsa-kompon utazva-kenézlő (Miskolc-Kenézlő: 75 km). Földrajzi jellemzők Kenézlő a Bodrogköz Bodrogzugának, a Tisza és Bodrog ölelésében meghúzódó település. Megközelítőleg háromszög alakú sík terület. Észak-nyugaton a Zemplén-hegység vulkanikus kúpjai határolják, délen a Nyírség folytatásának tekinthető. Ez a terület az Alföld legészakibb nyúlványa. Mint egy sziget elkülönül a Bodrogköz többi részétől. Lápos réti talaj a jellemző, valamint humuszban szegény öntéstalaj. A buckák felét löszös homok borítja. Éghajlata kedvező, nem szélsőséges, klímabeosztás szerint a mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, hideg telű területek közé tartozik. Nyara mérsékelten meleg. Az éghajlat növények és állatok tartására, mezőgazdasági növények termelésére ideális. Nyáron a tavak szemgyönyörködtető látványt nyújtanak, ekkor nyílik a fehér tündérrózsa, úszó békaszőlő, tündérfátyol, rucaöröm és az apró békalencse. Üde mocsárrétek tarkítják a tájat, díszük a Tisza-parti margitvirág, szibériai nőszirom, kornis tárnics, mocsári lednek. A gazdag flóra gazdag faunára utal. A zöld hidra, a tarajos csiga, a gazdag halállomány (kárász, vörösszárnyú keszeg, compó, rózsás márna, réti csík, magyar bucó, selyem durbincs, vágótok, csuka, stb.) mellett a tarajos gőte, a békák, a mocsári teknős, a vízisikló egyaránt megtalálható. A természetet kedvelőknek nagy élmény a "Tisza virágzás" figyelemmel kísérése. A gémek, gólyák, kócsagok, cankók trillázó, fuvolázó, kelepelő, füttyögető hangja nemcsak széppé, de hangossá is teszi a tájat. Az ártéri szintekhez igazodó fokgazdálkodás szép példáját adta a természettel való harmonikus együttműködésnek. A községet ma jellemző fontosabb adatok: Az elmúlt években a lélekszám folyamatosan csökken. 1. számú táblázat - Lakónépesség Fő Változás % % % % 2012 n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Amint az a táblázatból kitűnik, az eddigi adatok alapján a kétévente bekövetkezett csökkenést kétévi stagnálás követi. Ennek okai között találhatók: a közeli település anyaszállásáról a községbe beköltözők és elvándorlók, valamint az elhalálozásokhoz képest kevés születések száma. 5

6 2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő % 50% 0-2 évesek éves % 56% éves % 50% éves % 55% éves % 49% 65 év feletti % 30% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Fenti adatok alapján a férfiak és a nők száma azonos. A 65 év feletti lakosságszám 181 fő, a 0-14 évesek száma 262 fő, egyelőre a lakosság biológiai újratermelődése biztosított. Figyelemre méltó, hogy a 65 év felett a nők száma lényegesen magasabb, több mint duplája a férfiakénak, ez az országos adatokhoz hasonlóan a férfiak várható alacsony élettartamát jelzi. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) ,2% ,9% ,1% ,7% ,1% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! forrás: TeIR, KSH-TSTAR A 65 év felettiek száma a vizsgált években kivétel nélkül alacsonyabb a 0-14 évesek számánál. Az öregedési index az előző adatokat támasztja alá, községünk egyelőre nem tartozik a gyors ütemben elöregedő települések közé. 6

7 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat alapján a be- és elvándorlás évet kivéve kismértékű elvándorlást jelez. A 2010-ben bekövetkezett elvándorlás a évben községbe beköltöző, azonban a település lakói közé beilleszkedni nem tudók elköltözéséből adódik. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2011-ben az élve születések száma és a halálozások száma azonos volt, addig a halálozások száma, ha kismértékben is, de meghaladta a születésekét. A természetes szaporodás adatai alapján elmondhatjuk, a lakosságszám folyamatos csökkenésének egyik lehetséges oka, hogy a fiatalok bizonytalanok a jövőt tekintve, sok esetben a kilátástalannak tűnő anyagi háttér miatt egyre idősebb korban alapítanak családot, ezzel együtt kitolódik a gyermekvállalás ideje, mely következtében kevesebb gyermek születik az általuk tervezettnél, vagy egyáltalán nem vállalnak gyermeket. Munkahelyet a helyi Kenézlő-Dózsa Mg.-i Zrt., a Zemplén Savanyító Kft savanyító üzeme, az 5 élelmiszerüzlet, az Íves kereskedelmi egység, a Becő Kft, illetve helyi őstermelők és vállalkozók alkalmi munkalehetőséggel, valamint az Önkormányzat közhasznú foglalkoztatás keretében tud biztosítani, ennek ellenére a munkanélküliek száma növekszik, januárjában mintegy 258 főt regisztráltak. Az elmúlt közel 25 évben a község nagy fejlődésen ment keresztül re megépült az új Polgármesteri Hivatal, akkor még Tanácsháza évben a már működő napközi épületéből emeletráhúzással kialakításra került a jelenlegi korszerű iskola, megépült a tornaterem. Felújításra került az orvosi rendelő, a csecsemő- és terhes tanácsadó, valamint a szolgálati lakások től folyamatosan megtörtént az önkormányzati kezelésben lévő közutak szilárd burkolattal történő felújítása, a gáz- és telefonhálózat kiépítése, intézményekbe történő bevezetése. Az eddig elhanyagolt Népkert parkosításra került sportpálya kialakításával és ide épült fel a Faluház, melyben helyet kapott egy 400 adagos konyha ebédlővel, színházterem, kiépült a szennyvízelvezető rendszer és szennyvízkezelő telep. Az elmúlt 5 évben felújításra került a Faluház, valamint megtörtént az óvoda épületének felújítása, akadálymentesítése. Megvalósult a belterületi csapadék-vízelvezető rendszer kiépítése. Két pályázat keretében az iskola részére beszerzésre került 5 db digitális tábla, számítógépek, laptopok, projektorok és bútorok ben több mint 200 millió forintos beruházás keretében megvalósult az általános iskola rekonstrukció- 7

8 ja, korszerűsítése, ezzel együtt az épület teljes akadálymentesítése, valamint az iskola udvarán műfüves pálya épült. Segítséget nyújtottunk a Római Katolikus Egyház épületének és kerítésének felújításához. Az Önkormányzat mindhárom felekezetet anyagilag támogatja, illetve az egyházi kirándulások alkalmával ingyenesen biztosítja az autóbuszt részükre. Jelenleg az orvosi rendelő teljes felújítására, akadálymentesítésére benyújtott pályázatunk áll elbírálás alatt február 1-én Kenézlő, Györgytarló és Zalkod községek társulásával megalakult a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal. Az Önkormányzat évben fő start- és közmunkást foglalkoztat 5 foglalkoztatási program keretében, ezzel a legnagyobb munkáltató a településen. A startmunka keretében betonelemek gyártása, közterületek burkolása, épületek felújítása, romos épületek bontása, vízelvezető és belső csapadékvíz-elvezető árkok tisztítása és karbantartása történik. Idegenforgalmi szempontból is kedvező változások mentek végbe. A Tisza folyó közelsége miatt fellendült a vízi turizmus, valamint a község és környéke alkalmas természetjárásra, gyalogtúrákra. Kenézlő Sárospatak és Tokaj városoktól mintegy 20 km-re található. A két város idegenforgalmi nevezetességei, történelmi és építészeti emlékművei szintén sok látogatót vonzanak a környékre. Hagyománnyá vált az Idősek Napja. Településünkön nagyon sok a szegény ember, a Bodrogközben a megélhetés egyre nehezebb. A munkanélküliek létszáma a közfoglalkoztatás ellenére folyamatosan növekszik, az elszegényedés egyre több embert érint. Véleményünk szerint ebből a válságból csak termelő, a gazdaság felélénkítését elősegítő beruházásokkal, ezzel a valóban értékteremtő munkahelyek létesítésével lehet előbbre jutni. A Bodrogközben az ipar soha nem volt meghatározó, az emberek mindig a mezőgazdaságból, kertészetből, állattenyésztésből éltek, ezért egyetlen kitörést ezen tevékenységek támogatása, fellendítése, valamint a piac megteremtése jelentené. Sajnos a Bodrogközi településeken az úthálózat annyira rossz állapotban van, hogy egyes települések, - többek között Kenézlő is - nehezen megközelíthetőek. A közrend és a közbiztonság községünkben jónak mondható, mely az önkormányzat és a Rendőrség jó kapcsolatának és együttműködésének köszönhető. Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Megléte segíti, hogy mindenkinek esélye legyen jó minőségű szolgáltatásokra, az esélyegyenlőtlenséggel küzdő emberek előnyben részesítését az élet minden területén, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein, így különösen: tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. 8

9 Kenézlő Községi Önkormányzat folyamatosan érvényesíti az esélyegyenlőségi szempontokat a község működését, fejlesztését meghatározó alapvető dokumentumaiban. Az esélyegyenlőség megvalósítását horizontális elvnek tekinti, amely áthatja valamennyi önkormányzati tevékenységet: a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását a helyi szintű közpolitika alakítása során. Az Önkormányzat az esélyegyenlőségi politikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szolgáltatásai során és intézményfenntartói szerepkörben érvényesíti. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége folyamán mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a lakosság ilyen irányú szemléletváltását is. Ennek eszközei szabályozás, támogatás és a jó gyakorlatok bevezetése, bemutatása. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Érvényesítése nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünk, hanem hosszú távú érdekünk is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy minden állampolgárnak esélye legyen a jó minőségű közszolgáltatásokra, életminőségük javítását szolgáló feltételek biztosítására. Kenézlő Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a községben élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Kenézlő Községi Önkormányzat alapvető célja, hogy községünk olyan település legyen, ahol érvényesül az az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetés senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Olyan intézkedések, eljárások megfogalmazása amelyek szolgálják egy összetartó, szolidáris társadalom erősítését a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésével, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosításával a hátrányos helyzetű csoportok számára, biztosítják a hátrányok hatásainak mérséklését, akár megelőzését a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáféréssel, a foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolásával, kiszűrik az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségét, támogatják a társadalmi integrációt a meglévő és eredményes szolgáltatások megtartásával, vagy a felmerülő igények, szükségletek kielégítését segítő új támogató szolgáltatások bevezetésével. 9

10 A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben, a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. 10

11 A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 11

12 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása A Képviselő-testület 2011-ben fogadta el a jelenleg hatályos a 4/2011. (III. 31.) pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendeletét. A szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A törvényi előírásokon túl, a rendelet célja, hogy településünkön olyan támogatási rendszer működjön, amely az állampolgárok számára a prevenció, a hátrányos helyzetből adódó hatások enyhítésére szolgálnak. Hosszútávon a munkanélküliség megszüntetése, csökkentése, az aktív korúak munkába történő visszahelyezése. Az inaktív emberek között nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott munkaképességűek és a romák. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadályai: az alacsony iskolázottság, a tartós munkanélküli létből fakadó motiváltsági problémák, a társadalmi előítélet jelenléte. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fogyatékosságból eredő szükségletek, eltartottak, gyermekek gondozásához kapcsolódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabályokat és ezek hatásait folyamatosan vizsgáljuk. A rendeletet az eredményesség és hatékonyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalommal felülvizsgáljuk. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. 12

13 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Kenézlő Község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló rendeletét évben alkotta meg a képviselő-testület. Az előírások hatálya kiterjed Kenézlő község közigazgatási területére. A község közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet rendelkezéseinek megfelelően lehet. A település településszerkezeti terve az Önkormányzat 7/2003. (II. 13.) sz. határozatával megállapított településfejlesztési koncepción alapul. Az önkormányzat feladatellátása, ezzel együtt a finanszírozási rendszer is évtől átalakult. Korábban az önkormányzatok által ellátott feladatok egy része az államhoz került. Ezzel együtt a feladatellátást szolgáló, eddig az önkormányzatoknak átengedett források nagyobb része, illetve egyéb, feladatokhoz szorosan nem kötődő támogatások egy része is átirányításra került a központi költségvetésbe. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (településüzemeltetés, közvilágítás, temetőfenntartás, igazgatási feladatok, stb.) teszik ki. Ezen helyi közügyek ellátását 2013-tól az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő egy általános jellegű támogatás biztosítja. Ezek figyelembevételével készül az önkormányzat költségvetési koncepciója. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Kenézlő Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött létre, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A társulás az önkormányzatok várható döntése értelmében munkáját a továbbiakban is folytatni fogja.) Az óvodai nevelés biztosítása június 30-ig Kenézlő, Viss, Zalkod településeken Intézményfenntartó Társulás keretében történt, ezt követően az önkormányzatok önállóan működtetik intézményeiket. (A Társulás felbomlásának egyik oka volt, hogy február 1-től történt közigazgatási átszervezés keretében Viss önkormányzat más településekkel kötött együttműködési megállapodást.) Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, mint törvény alapján biztosítandó alapszolgáltatást az önkormányzat a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján, együttműködési megállapodás keretében biztosítja. Az önkormányzati döntés-előkészítés, illetve azok végrehajtásának hatékonyabb ellátása érdekében, valamint a hivatali működés, a hivatali szolgáltatásokhoz történő ügyféli hozzáférés biztosítása és az önkormányzati szervek és intézmények munkájának segítése érdekében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. -ának (1) bekezdése alapján február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. A háziorvosi, iskola-egészségügyi és védőnői szolgálatot Kenézlő és Zalkod önkormányzatok együttműködve, közösen egy körzetben látják el, illetve biztosítják a szolgáltatást a két község lakossága részére. A közös körzet kialakításáról minden önkormányzat helyi rendeletben rendelkezett. Az egészségügyi szolgáltatást a háziorvos vállalkozás formájában látja el. A védőnői álláshely július 1-től betöltetlen, jelenleg az ellátást helyettesítő védőnővel biztosítják az önkormányzatok, a pályáztatási eljárás folyamatban van. 13

14 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, MÁK, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Felhasználtuk az ágazati beszámolók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre nyilvántartás nincs és nem is lehet, ott a népszámlálás adataiból indultunk ki. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a még el nem érhető évi adatokat két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag újkeletű jelenség az emberiség történelmében; a XX. században jelent meg először. A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi. A mélyszegénység megítélése, mint kategória behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. Ez jelenleg Magyarországon a forintos havi jövedelem. Az ennél kevesebb jövedelemmel rendelkezőket nevezhetjük szegénynek. Ez a réteg a népesség 30-35%-át teszi ki, köztük gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimálnyugdíj forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A szegénység, mint szó a szocializmus időszakában tiltott fogalom volt, helyét a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű kifejezések vették át. A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Ezekben a térségekben a születéskor várható élettartam is lényegesen alacsonyabb. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része cigány származású. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (továbbiakban LHH kistérség) területével. Ezen térségek leginkább az ország északkeleti részében találhatók; Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó és a Bodrogköz közötti területen, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Másik fontos térség a Dél- Dunántúl bizonyos részei, úgy, mint az Ormánság, vagy Tolna megyében a Tamási kistérség. A mélyszegénységből való kitörés rendkívül nehéz, mondhatni lehetetlen. A helyzetüket az is rontja, hogy rendkívüli elszigeteltségben élnek mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Ebben nagy szerepe van az infrastruktúra fejletlenségének. Kutatások igazolják, hogy azoknak a településeknek a száma és aránya, ahol a mélyszegénységben élő családok a helyi társadalom többségi csoportját alkotják, megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. forrás: Mélyszegénység (A társadalomkutatás alapjai) A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján egyik legsúlyosabb gond a szegénységben élők, közöttük a roma népesség helyzetének fokozatos romlása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. 14

15 Az időskorú lakosság körében a nyugdíj biztos jövedelemnek számít, azonban az életkorral törvényszerűen együtt járó betegségek következtében a gyógyszer és gyógyászati eszközök jelentős kiadást jelentenek számukra a mindennapi kiadások (lakásfenntartás, élelem, stb.) mellett. További problémát jelent, hogy a munkanélküliek köréből a nyugdíjellátó rendszerbe átkerülők nyugdíjának összege a nyugdíjminimum összegével egyenlő, vagy azt kevéssel haladja meg. Így a biztos jövedelmet jelentő nyugdíj ellenére az elszegényedés elmélyülése ezt a réteget is súlyosan érinti. A jelenlegi 50 év feletti munkanélküliekre vonatkozó adatok alapján várhatóan nőni fog azoknak a száma, akik a nyugdíjkorhatár betöltésekor a szükséges munkaviszony hiányában nem lesznek jogosultak nyugellátásra, ezért továbbra is a segélyezési rendszerből (időskorúak járadéka) lesznek ellátottak. Kenézlőn az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A szegénység számos társadalmi tényező által meghatározott, összetett jelenség, okai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony vagy elavult iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családok gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi viszonyok mutatják meg leginkább. Az alacsony jövedelműek bevételeinek számottevő része származik a pénzbeli juttatások rendszereiből. A lakosok egyre nehezebb anyagi helyzetben, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása, felújítása azonban ma már egyre nehezebb, szinte lehetetlen. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait már felélte, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. Szomorú, hogy jelenleg a nyugdíj tűnik a legbiztosabb bevételi forrásnak. A lakosság megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról III. törvény 4. (1) E törvény alkalmazásában a) jövedelem: az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c) bekezdésekben foglaltakra az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó megszerzett vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb öszszegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitel- 15

16 szerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. Foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetűek közé sorolhatók az idősebb, nyugdíj előtt álló korosztályok, a gyermekvállalást követően a munkaerőpiacra visszatérő nők, valamint a megváltozott munkaképességű és fogyatékos emberek. A fiatalok távolmaradását főként az oktatási, képzési idő meghosszabbodása indokolja, ugyanakkor jelentősen megnőtt az iskola befejezése utáni munkahelykeresés ideje is. A pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elsősorban a munkalehetőségek száma, a nem megfelelő szakmaválasztás, a szakmai tapasztalat hiánya és az iskolai végzettség befolyásolja. Az ifjúsági munkanélküliség strukturális munkanélküliség, a munkaerőpiac elvárásai ma már nemcsak a végzettségre és a szakképzettségre, hanem a különböző személyes kompetenciákra, szakmai és gyakorlati tudásra vonatkoznak szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését az Önkormányzat látja el. Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,5% ,9% ,2% ,5% ,9% ,7% ,5% 97 19,9% ,1% ,0% 75 15,2% ,9% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! 108 #ÉRTÉK! 58 #ÉRTÉK! 166 #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 16

17 Az adatok alapján megállapítható, hogy 2010-től csökken, azonban az aktív korú lakossághoz képest magas a nyilvántartott álláskeresők száma években a nemeket tekintve munkanélküli férfiak száma magasabb volt, mint a nőké, azt követően már magasabb a munkanélküli nők száma számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb év év év év év év év év 61 év felett fő fő fő fő fő fő fő fő fő fő % % % % % % % % % % 2,5% 12,7% 12,7% 16,8% 13,7% 11,7% 12,7% 12,2% 5,1% 0,0% 2,8% 9,4% 12,7% 15,0% 19,7% 11,7% 13,6% 12,2% 2,8% 0,0% 1,9% 8,7% 12,6% 11,7% 19,4% 12,6% 14,6% 15,0% 3,4% 0,0% 2,5% 11,0% 11,0% 13,5% 15,5% 14,0% 13,5% 12,0% 7,0% 0,0% 1,8% 11,4% 9,6% 12,7% 12,0% 13,9% 16,9% 10,2% 10,2% 1,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 17

18 A korcsoportokat figyelembe véve a év közötti álláskeresők száma a legnagyobb (16,9 %), a legkisebb a 61 év felettiek (1,2 %) és a 20 év alattiak (1,8 %) korcsoportjában. A többi korcsoportot tekintve az arány közel azonos. A 20 év alattiak alacsony számának oka, hogy ez a korosztály nagy átlagban még oktatásban vesz részt, vagy nem motivált arra, hogy munkanélküliként regisztráltassa magát számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,2% 56,1% 63,5% ,0% 68,1% 70,9% ,7% 49,5% 66,0% ,4% 69,8% 54,5% ,9% 34,4% 57,1% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A regisztrált munkanélküliekhez képest magas, több mint 50 %-os a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek aránya év kivételével lényegesen több a tartósan munkanélküli nő, mint férfi, 2012-ben több mint duplája. Ennek okai között a nők alacsony iskolai végzettsége, a helyi munkalehetőség hiánya szerepel. További oka, hogy a jelenlegi szabályozás szerint egy családban csak egy fő részesülhet foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, (kivéve, ha a másik fél rendszeres szociális segélyre jogosult) melyet inkább a család férfi tagja igényel a mielőbbi közfoglalkoztatásba történő visszakerülés érdekében számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % ,7% 6 4,6% 13 5,6% ,8% 11 8,5% 16 6,8% ,1% 10 7,8% 17 7,5% ,9% 11 8,6% 19 8,3% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 18

19 A nyilvántartott pályakezdők száma évről-évre, ha kis számban is, de növekszik. A nyilvántartott álláskeresők közül (128 fő) a pályakezdők évben a 10 %-ot (8,3 %) nem érték el, a férfiak száma ebben a korosztályban magasabb, mint a nőké. Ennek egyik oka, hogy a nők (jellemzően cigány származásúak) egyéb gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásban részesülnek. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma összesen nő férfi összesen nő férfi általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % ,8% ,1% 67 13,0% #ÉRTÉK! n.a n.a #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás A 2001-es népszámlálási adatokat figyelembe véve a 15 évesnél idősebb lakosság körében magas az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya, ezen belül pedig a nők esetében a férfiak számának több mint kétszerese az arány. Ennek oka, hogy a 65 év felettiek esetében a 6 elemi elvégzése volt az általános számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % ,1% 89 45,2% 98 49,7% ,9% 88 41,3% ,8% ,9% 88 42,7% ,4% ,5% 75 37,5% ,0% ,0% 70 35,4% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19

20 Az adatok alapján megállapítható, hogy az országos átlaggal ellentétben a munkanélküliek között a legmagasabb a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Ennek oka a helyben és a vonzáskörzetben a munkahelyek hiánya. A településen a szakképzettséget igénylő munkahelyek (pl. varroda, pékség) megszüntek, a vonzáskörzetben lévők pedig munkaerővel telítettek, vagy felvételkor a helyieket részesítik előnyben, illetve a bejáró dolgozók útiköltségét nem térítik. Az építőiparban és a helyi mezőgazdasági tevékenységet folytató munkáltatóknál inkább alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják idényjelleggel a szakképesítéssel rendelkezőket. A nyolc általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezők száma alacsony, melynek lehetséges okai: Az idősebb korosztály (ahol jellemzően sok volt az alacsony iskolai végzettség) átkerült a nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási ellátó rendszerbe, a fiatalabb korosztályban a roma/cigány származású nők gyermekek neveléséhez kapcsolódó ellátásban, támogatásban részesülnek, illetve a 20 év alattiak még oktatásban vesznek részt számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) Általános iskolai felnőttoktatásban a településen nem vett részt senki számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Középfokú iskolai felnőttoktatásban a településen nem vett részt senki. 20

21 c) közfoglalkoztatás szeptember 1. napján hatályba lépett a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló évi CVI. törvény, amely létrehozta a közfoglalkoztatás új rendszerét. A foglalkoztatás szervezését, az Önkormányzat látja el számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők Közfoglalkoztatásban év aránya a település aktív korú résztvevők száma lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest % 3 4% % 6 9% % 2 3% Forrás: Önkormányzat adatai A közfoglalkoztatottak száma évben volt a legmagasabb, melynek oka a központilag meghatározott és támogatott magasabb létszámkeret volt, azonban a különböző közmunkaprogramok rövidebb időtartamra szóltak, ezért több ember bevonása történhetett meg. A évben a ténylegesen közfoglalkoztatásban résztvevők számára vonatkozóan csak az önkormányzat által foglalkoztatottakra vonatkozóan áll adat rendelkezésre, de becsléseink alapján kb. 60 főt az egyéb munkáltatók (Ém-VIZIG, Közút, Belvíztársulat) közfoglalkoztatás keretében alkalmaztak. Szintén 2011-ben volt a legmagasabb a közfoglalkoztatásban résztvevő cigányok száma (az aktív korú cigánylakosságon belül). A közfoglalkoztatáson belül a roma lakosság alacsony foglalkoztatottságának egyik oka, hogy nehezen vonhatók be a közmunkába, vagy ha be is vonhatók, rövid időn belül (általában az Fht. továbbfolyósításához szükséges 30 napos munkaviszony megszerzését követően) különböző indokokra való hivatkozással (Budapestre mennek dolgozni, máshol találtak munkát, stb.) kérik a munkaviszony megszüntetését. Ezt követően újabb munkaviszonyt nem létesítenek, ismételten visszakerülnek az önkormányzati segélyezésbe. Több alkalommal előfordult, hogy kiközvetítést követően a munka felvételére egyáltalán nem jelentek meg. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 21

22 számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások regisztrált állami szektorban Kiskereskedelmi vendéglátóhelyek kivetett befizetett év vállalkozások száma a foglalkoztatottak üzletek száma száma iparűzési adó iparűzési adó településen száma működő foglalkoztatási programok száma helyben foglalkoztatási programokban részt vevők száma Ft n.a. n.a Ft n.a. n.a Ft n.a. n.a. 3 Forrás: Önkormányzat adatai Ft Ft 2 22 A regisztrált vállalkozások, kiskereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek száma a lakosság lélekszámához viszonyítva kevés, de a helyi igényeket ki tudja elégíteni. Iparűzési adó szempontjából jelentősebb befizetőnek a helyi Kenézlő-Dózsa Mg. Zrt-n kívül a nem helyben székhellyel rendelkező, csak a településen szolgáltatást végző (távközlési cégek, ÉMÁSZ, TIGÁZ,) cégek tekinthetők. A kivetett iparűzési adó összegét a év kivételével minden esetben meghaladja a befizetett iparűzési adó összege, melynek oka, hogy a már említetett nagyobb bevétellel rendelkező adóalanyoknál május hónapban adóelőleg kerül kivetésre, melynek pontos összege a következő évben kerül elszámolásra, ennek következtében a vizsgált években a nettó árbevételük után több iparűzési adó befizetési kötelezettsége volt. A 2010-es évben a befizetett iparűzési adó összege jóval kevesebb volt a kivetettnél, mely abból adódott, hogy az elszámolás során vissza kellett utalni a túlfizetéssel rendelkező alanyoknak a befizetett iparűzési adóelőleg egy részét. Az adóalanyok fizetési hajlandósága jónak mondható. A költségvetés szempontjából az iparűzési adóból származó bevétel az összköltségvetés közel 1,5 %-át teszi ki, mely a községgazdálkodás költségeinek kevés részét fedezi. Az iparűzési adóból származó bevétel növekedésére nem számítunk, mivel a településen az iparűzési adó szempontjából adóalanyként szóba jöhető új munkahelyek alapítása nem várható számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés elérhetőség autóbusz járatpárok vonat járatok átlagos utazási átlagos utazási idő átlagos ideje száma munkanapokon munkanapokon átlagos száma idő autóbusszal vonattal autóval Legközelebbi centrum Kerékpár úton való megközelíthetőség átlagos utazási idő kerékpáron 20 perc Megye-székhely 114 perc Főváros 268 perc Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, önkormányzat adatai A legközelebbi centrum Sárospatak, mint lehetséges munkahely elérése autóbusszal 20 perc utazási időt venne igénybe. Az autóbuszjáratok igazodnak a munkahelyek, illetve oktatási intézmények munka- és oktatási rendjéhez, azonban az utak rendkívül rossz állapota (szakaszonként szinte járhatatlan) a járatok késéséhez, ezzel együtt az utazási idő meghosszabbodásához vezetnek. A településről a megye-székhelyre, illetve a fővárosba utazni közvetlenül gépjárművel, vagy autóbusszal, majd a Sárospatakról menetrend szerint induló vonatjárattal lehet. A településről, illetve a településre munkanapokon 9 autóbuszjárat indul. 22

23 e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő program nincs a településen, a vonzáskörzetre vonatkozóan sincs róla tudomásunk. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja programokon részvevő felnőttek száma felnőttképző felnőttképző egyéb munkaerő-piaci egyéb munkaerő-piaci helyi foglalkoztatási helyi foglalkoztatási év programok a településen programok a vonzásközpontban szolgáltatások a településen szolgáltatások a vonzáskörzetben programok a településen programok a vonzáskörzetben férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő férfi nő n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. 0 0 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés A foglalkoztatási programokat elsősorban az önkormányzat helyben bonyolítja le, az egyéb foglalkoztatókra illetve a vonzáskörzetre vonatkozóan adattal nem rendelkezünk. Az önkormányzati foglalkoztatási programokon résztvevők száma a központilag meghatározott és támogatott létszámtól függ. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A települési önkormányzat saját fenntartású intézményekben mélyszegénységben élőket és romákat nem foglalkoztat. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről a foglalkoztatás területén nincs tudomásunk. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 23

24 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2) (3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. (1) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma ,0% ,6% ,6% ,0% 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 24

25 Az álláskeresési segélyben részesülők száma között nem érte el az aktív korú lakónépesség 3 %-át sem, 2012-ben pedig egyáltalán nem volt ilyen típusú ellátásban részesülő számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % ,1% ,9% ,3% ,5% ,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Az álláskeresési járadékra jogosultak száma 2008-ban volt a legkevesebb (8,1 %), míg 2012-ben a legmagasabb (11,6 %). Az adatok alapján a nyilvántartott álláskeresőkön belül az álláskeresési járadékra jogosultak száma kismértékben nőtt számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma év rendszeres szociális segélyben részesülők fő évesek %-ában Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (álláskeresési támogatás) munkanélküliek fő %-ában Azoknak a száma, akik 30 nap munkaviszonyt nem tudtak igazolni és az FHT jogosultságtól elesett Azoknak a száma, akiktől helyi önkormányzati rendelet alapján megvonták a támogatást , , , , , , , n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, önkormányzati adat 25

26 Az adatok alapján 2008-ban az ellátottak közül 125 fő részesült rendszeres szociális segélyben, míg támogatott nem volt ben a jogszabályi változások következtében már 129-en részesültek támogatásban, míg a segélyezettek száma 36 főre csökkent, ugyanakkor az ellátottak száma is ekkor volt a legmagasabb 165 fő, a legkevesebb 2010-ben, amikor az ellátásban részesülők száma 119 fő volt ben mind a segélyben, mind a támogatásban részesülők száma nőtt, összesen 139 fő volt ellátott. Az ellátottak számára vonatkozó évi adatok nem állnak rendelkezésre, azonban az önkormányzati nyilvántartás alapján a szükséges 30 nap munkaviszony hiánya miatt 12 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatását kellett megszüntetni. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Ebktv. 26. (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. -ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. -ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. a) bérlakás-állomány számú táblázat - Lakásállomány év összes lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma szociális lakásállomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatok 26

27 A településen élő lakosság magántulajdonú családi házakban lakik. A településen, az önkormányzat tulajdonában nincs bérlakás és szociális lakásállomány, illetve nincsenek egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok. b) szociális lakhatás számú táblázat - Veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság év Feltárt veszélyeztetett lakhatási helyzetek száma Hajléktalanok száma Forrás: önkormányzati adatok között évente 2, 2011-ben és 2012-ben 1-1 veszélyeztetett lakhatási helyzet merült fel, azonban ezeket az önkormányzat építési anyag biztosításával ki tudta küszöbölni, illetve az érintett tulajdonos lakhatását önerőből megoldotta. Hajléktalan nincs a településen. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlan nincs a településen. e) lakhatást segítő támogatások 27

28 számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A lakásfenntartási támogatásban részesülők száma 2008-ban volt a legkevesebb, 2011-ben pedig a legmagasabb 208 fő. A lakott ingatlanok számát (456 lakott lakás) figyelembe véve a lakások közel felére részesülnek lakásfenntartási támogatásban a lakók. Adósságcsökkentési támogatást az önkormányzat a helyi rendeletében nem szabályozta. f) eladósodottság A lakosság által a közüzemi díjak nemfizetése miatt keletkezett hátralékok a lakosság eladósodását jelzik, egyre több esetben kerül sor a lakásfenntartási támogatás természetbeni formában történő nyújtására (támogatás közvetlenül szolgáltató részére történő utalása, kódhordozó formában nyújtás). A devizahitelek miatti eladósodottságra vonatkozóan pontos adattal nem rendelkezünk, azonban becsléseink szerint a lakosság közel 5 %-át érintheti. Nagyobb problémát jelent a folyószámlahitelek, hitelkártyák igénybevételéből felgyülemlett és nem fizetett tartozás. A korábban nagymértékben jelenlévő uzsorakamatos hitelezés az elmúlt évben látványosan visszaszorult, de kisebb mértékben még mindig jelen van. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Külterületen, lakóövezeten kívül nincsenek lakások. A községben megtörtént a teljes infrastruktúra (áram, víz, gáz, szennyvízelvezetés, központi szemétszállítás, mobil és vezetékes telefonhálózat, internet lefedettség, belterületi csapadékvíz elvezetés) kiépítése, mely a település minden lakója számára elérhető. Sajnos az emberek eladósodottságát jelzi, hogy egyre több lakásból kapcsolják ki elsősorban a víz- és áramszolgál- 28

29 tatást a felgyülemlett tartozások miatt. A gázfűtés helyett a fogyasztók nagy része más alternatív fűtési módot választott, mert a gázszámla megfizetése már lehetetlen számukra. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Telepek, szegregátumok nincsenek a településen. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) Telepek, szegregátumokban élők nincsenek a településen. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Szegregációval veszélyeztetett terület nincs a településen. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az évi CLIV. egészségügyi törvény célja: a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni - a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül - az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel, f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését. Az Egészségügyi Törvény a települési önkormányzat főbb feladat- és hatáskörei között kötelező feladatként határozza meg az egészségügyi alapellátást, valamint a környezet- és település-egészségügyi feladatokat (1) A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról (1) A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében a) gondoskodik a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a 73. (1) bekezdése szerinti külön jogszabályban meghatározott rovarok és rágcsálók irtását, 29

30 c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén - lehetőségeihez képest - saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket számú táblázat Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek részére év tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képviselő-testülete Zalkod község Önkormányzatával a községek lakosságszámára tekintettel a felnőttek és gyermekek részére közös egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar 2009-ben a vizsgált évekhez viszonyítva jelentősen kiugróan magas volt a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma, melynek oka nem ismert. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy ettől az évtől eltekintve évente közel azonos számban részesültek közgyógyellátásban számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar évben 30, illetve 31 fő részesült ápolási díjban, 2011-ben jelentős csökkenés következett be, melynek oka az abban az évben végzett felülvizsgálat alkalmával az orvos szakvéleménye alapján az ellátás megszüntetése volt. Ezt követően az ápolási díjban részesülők száma - az ápolt személy elhalálozása miatt - évente csökken. 30

31 a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A háziorvosi rendelő részben akadálymentesített. Rendelés Kenézlőn hétfőn szerdán és pénteken van. Csecsemő- és nővédelmi tanácsadás hetente egy alkalommal keddi napokon történik. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a sárospataki és a sátoraljaújhelyi szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek szállítása betegszállítóval megoldott. b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatokat a védőnő és a háziorvos rendszeresen elvégzik. A 0-2 éves korú gyermekek státusz vizsgálatát, valamint az iskoláskorú gyermekek (1-8 évfolyam) kötelező szűrővizsgálatát szintén a védőnő és a háziorvos végzi. Az iskolások ortopédiai vizsgálata szervezetten, iskolabusszal történő szállítással történik a szakrendelőbe. A 45 évet betöltött nők Miskolcon - behívásra - történő évenkénti mammográfiai szűrővizsgálatára történő szervezett utazáshoz igény esetén az önkormányzat autóbuszt biztosít. A védőnő segítségével a tanácsadóban évente nőgyógyászati rákszűrés megszervezésére kerül sor. A felnőtt lakosság tüdőszűrését mozgó tüdőszűrő állomás végzi rendszeresen kétévi gyakorisággal. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Fejlesztő és rehabilitációs ellátás a településen nincs, ezen ellátásokhoz való hozzáférés Sárospatakon van. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Mivel a konyhán naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kellene figyelni az egészséges táplálkozásra. Igény esetén a településen élők közül bárki, közvetlenül az üzemeltető vállalkozótól igénybe veheti a szolgáltatást. Időnként problémát jelent, hogy az étrend a korcsoportok életkori igényeinek figyelmen kívül hagyásával kerül összeállításra. Fontos az étrend összeállítása során az érintett korosztályok képviselőinek a bevonása, mivel az étrendet jelenleg kizárólag a vállalkozó üzemeltető állítja össze. Ennek érdekében az érintettek bevonásával bizottság létrehozására került sor, mely figyelemmel kíséri a minőséget és az életkori sajátosságoknak megfelelő összetételt, mely alapján az étrend összeállításával kapcsolatosan javaslatokat tesz. e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. A 2012-ben korszerűsített és akadálymentesített általános iskola udvarán a beruházás keretében kialakításra került egy műfüves pálya, valamint játszótéri eszközök kerültek elhelyezésre. Az iskola épületében kialakított korszerű tornateremben mászókötél, bordásfal, ugrózsámolyok, tornaszőnyegek, kosárlabdapalánk került elhelyezésre, így mindenféle tekintetben megfelelő, kulturált környezetben sportolhatnak a tanulók, úszásoktatásra Sárospatakra járnak heti egy alkalommal. A tornateremben heti egy alkalommal a falu fiataljai teremlabdarúgó edzést tarthatnak. A településen megyei II. osztályú labdarúgó sportegyesület működik, ifi és felnőtt futballcsapattal. A Népkertben a Faluház mögött került kiépítésre a sportpálya, valamint a Faluházban kialakításra került sportöltöző zuhanyzókkal. A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében a település minden lakója számára elérhető. f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Szociális alapszolgáltatást: (pl. falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogatás-szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás) az önkormányzat rendeletben szabályozza. 31

32 Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az önkormányzat a közétkeztetést a településen megállapodás alapján az önkormányzat konyháját üzemeltető vállalkozóval oldja meg, mely ellátást nyújt ellátást az óvodai, iskolai napközis, szociális étkeztetést igénylők számára. Igény esetén a településen élők közül bárki, közvetlenül az üzemeltető vállalkozótól igénybe veheti a szolgáltatást. A térítési díjakat az önkormányzat évente helyi rendeletben állapítja meg. A szociális alapszolgáltatáson belül házi segítségnyújtásban 18 fő részesül. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 17 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. h) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül A háziorvosi szolgálat keretében biztosított vérvétel vizsgálatának elvégzése január hónaptól megszűnt, mivel nem biztosították tovább központilag a laborba történő szállítást. Ezen szolgáltatás további fennmaradása érdekében az önkormányzat átvállalta a beszállítás beszervezését és az ezzel kapcsolatos költségek biztosítását. Így ezen vizsgálat elvégzése biztosított azon betegek számára is akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak Sárospatakra beutazni. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. Törvény pont és az 53 (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselőtestület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános- és zárt-rendkívüli ülés tart. Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei meghívást kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről. A településen a " KENÉZLŐI ÓVODÁS GYERMEKEKÉRT" Alapítvány április 2-től működik. Az alapítvány célja: az óvodáskorú gyermekek alkotó munkájának mechanikai, intellektuális, humánus és szociális tartalmú fejlesztése. Előadások, nyíltnapok szervezése (anyagi támogatása), játékok vásárlása. A Kenézlő Sport Egyesület 1950-ben alakult, napjainkig folyamatosan működik egy ifjúsági és egy felnőtt labdarúgó csapattal től a megyei II. osztályban több éven keresztül szerepelt, jelenleg a megyei III. osztályban játszik. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület négy település összefogásával, kenézlői székhellyel alakuló ülését megtartotta, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. Községünkben vallási tevékenységet három felekezet: a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház gyakorol. A fenti civil szervezetekkel, egyházakkal az önkormányzat hosszú idő óta jó kapcsolatot ápol, működésükhöz évente támogatást nyújt. 32

33 b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen a cigánylakosság a lakosság %-a. Természetesen kisebb súrlódások, nézeteltérések adódnak, de különösebb, intézkedést igénylő etnikai konfliktusok nincsenek. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) Kisebb adományozás történt a lakosság felé a Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt részéről. Elemi csapások esetén a lakosság egyöntetűen a károsult mellé áll, lehetőségeikhez mérten (építési anyagokkal, személyes segítségnyújtással, pénzadománnyal, stb.) támogatja. Az elmúlt két évben az önkéntes munkavégzés jelentősége megnőtt (mely elsősorban az ellátások továbbfolyósításához szükséges feltételek megszerzéséből is adódik). 3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A roma nemzetiségi önkormányzat tevékenységén belül figyelmet fordít a roma fiatalok továbbtanulását érintő pályázatok támogatására, továbbá a legfiatalabb korosztály részére külön szabadidős programokat, tartalmas kirándulásokat (várlátogatás, állatkert, stb.) szervezett, mely helyekre anyagi helyzetükből adódóan nem juthattak volna el. A települési és a roma nemzetiségi önkormányzat között együttműködési megállapodás van, mely elsősorban a roma nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos segítségnyújtás formáját rögzíti. A nemzetiségi önkormányzat kezdetben aktív tevékenységet folytatott, azonban a támogatások csökkenésével a tevékenység végzése is leszűkült, korlátozódott. 3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek munkanélküliség - közfoglalkoztatás további szervezése lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya - felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése nem megfelelő képzettség - képzési programok felkutatása, a célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás ügyintézési nehézségek - tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény: 1. (1) E törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a 33

34 gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. (2) A törvény meghatározza az (1) bekezdésben megjelölt célok elérése érdekében a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, alapvető szabályait. 2. (1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint eljáró szervezetek és személyek tevékenységük során együttműködnek a családdal és - jogszabályban meghatározottak szerint - elősegítik a gyermek családban történő nevelkedését. (3) A gyermek családban történő nevelkedését segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez, szükségleteihez igazodóan kell nyújtani. (4) A családjából bármely okból kikerült gyermek biztonságát, korához és szükségleteihez igazodó gondozását, nevelését, egészséges személyiségfejlődését biztosítani kell. 3. (1) A jogszabályban meghatározott ellátások igénybevétele általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. Pénzbeli és természetbeni ellátások 18. (1) A jogosult gyermek számára a) a gyámhatóság az e törvényben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. (2) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. (3) E törvény szerint a gyámhatóság a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és ezen pénzbeli ellátások folyósításáról rendelkezik. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. (5) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. (6) Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása. a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete 34

35 számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma év védelembe vett 18 év alattiak száma Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Elmondható, hogy a védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek általában egy-két gyermektől eltekintve sokgyermekes (4-5 gyermek) családokban élnek. A veszélyeztetett kiskorúak száma 2009-ben volt a legmagasabb, ezt követően évről évre csökken. A védelembe vett gyermekek száma 2008-ban és 2011-ben volt a legmagasabb, a legkevesebb (3 fő) 2009-ben volt. A védelembe vétel megszüntetésére legtöbb alkalommal 2009-ben és 2012-ben került sor, 2010-ben pedig egyáltalán nem került sor védelembe vétel megszüntetésére. A veszélyeztetett kiskorúak számának csökkenését az okozta, hogy általában a veszélyeztetettség a családgondozás keretén belül nem volt megszüntethető emiatt védelembe vételre került sor. A 2009-ben és 2012-ben jelentkező nagyobb számú védelembe vétel megszüntetés oka a már említett sokgyermekes családokban történő védelembe vétel megszüntetése volt (pl ben 3 családban összesen 12 gyermek). A védelembe vételre általában a gyermek magatartása, a szülők életmódja, vagy a szülők közötti konfliktus miatt került sor, de volt eset a család uzsora veszélyeztetettség miatti védelembe vételre is. 35

36 b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma év Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma Rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményben a vizsgált években 1 gyermek részesült. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma és évben volt a legmagasabb ben és 2012-ben a gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma csökkent, mely abból adódott, hogy több sokgyermekes család Kanadába kivándorolt, valamint a fővárosba és más városokba szintén több sokgyermekes ( gyermekesek) család tartózkodási helyet létesített, így az ellátás vagy megszüntetésre, vagy az illetékes önkormányzathoz áttételre került. A rendszeres gyermekvédelmi ked- 36

37 vezményben részesülő tartósan beteg gyermekek száma évente ugyanannyi. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma évről évre csökken, arányosan a gyermekek létszámának csökkenésével. c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya Az önkormányzat a helyi rendeletében szabályozta a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében a Gyvt-ben meghatározottakon kívül az óvodai és napköziotthonos étkeztetés támogatásának, a beiskolázási segély természetbeni és pénzbeli nyújtásának feltételeit, valamint a gyermekek részére szakorvos által írt szemüveg vásárlásához nyújtott támogatás feltételeit. Ennek értelmében a más településen tanuló általános iskolás, középiskolás és felsőoktatásban résztvevő gyermek a szülő, illetve a nagykorú tanuló kérelmére beiskolázási segélyben részesült, amennyiben a helyi rendeletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelt. A vizsgált időszakban a kenézlői lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a településen lévő óvodai és általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetésben részesültek, az általános iskolások pedig a tankönyvet ingyen kapták. d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya számú táblázat Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma év Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam 50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma évfolyam Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma Óvodáztatási támogatásban részesülők száma Nyári étkeztetésben részesülők száma években az 50 %-os mértékű kedvezményre jogosult gyermekek az iskolába más településről bejáró gyermek kedvezményét jelzik, a helyben lakó általános iskolások és óvodások ingyenes étkeztetésben részesültek. Szintén ingyenesen kaptak tankönyvet a helyben lakó általános iskolások. Óvodáztatási támogatás iránti kérelmet először 2011-ben nyújtottak be a szülők, ebben az évben 14 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban, 2012-re számuk 9-re csökkent. Nyári étkeztetésben nem részesül senki. e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya Nem magyar állampolgársággal rendelkező gyermek nincs a településen. 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége Telep, szegregátum nincs a településen. 37

38 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) számú táblázat Védőnői álláshelyek száma év védőnői álláshelyek száma Egy védőnőre jutó gyermekek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés A vizsgált időszakban a védőnői álláshely betöltött, Kenézlő és Zalkod közös védőnői körzet, ebből adódóan magas az egy védőnőre jutó gyermekszám. A gyermekszám ingadozása a községbe be- és elköltözők miatt, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynél részletezett okokra vezethető vissza. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) 38

39 számú táblázat Gyermekorvosi ellátás jellemzői év Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis/ok száma Háziorvos által ellátott személyek száma Gyermekorvos által ellátott gyerekek száma Felnőtt házi orvos által ellátott gyerekek száma n.a n.a n.a n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Betöltetlen felnőtt háziorvosi praxis nincs a településen. A lélekszámból adódóan vegyes háziorvosi körzet kialakítására került sor közösen Zalkod településsel. A háziorvos által ellátott személyek száma magas, mivel két településen a felnőtt és a gyermek ellátottak számát jelzi. c) 0 7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma számú táblázat - Családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma év bölcsődék száma bölcsődébe beírt gyermekek száma Szociális szempontból felvett gyerekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő) Működő összes bölcsődei férőhelyek száma év családi napköziben engedélyezett férőhelyek száma családi napköziben a térítésmentes férőhelyek száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: TeIR, KSH Tstar, Intézményi Bölcsőde, családi napközi nincs a településen. 39

40 számú táblázat - Óvodai nevelés adatai ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG db 1 Az óvoda telephelyeinek száma Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma 2 60 Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól...h-ig): 2 7,00 h-tól 16,00-ig július-augusztus A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma 3 3 Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés Az óvodában engedélyezett férőhelyek száma 60 fő, a csoportok száma kettő. Az óvodában 3 fő óvónő és 2 dajka a személyi és képesítési feltételeknek megfelel, hiányzó létszám nincs. Családbarát, munkaidőhöz igazodó nyitva tartásra nincs szükség, mivel 1 gyermek anyja rendelkezik munkaviszonnyal. Természetesen amennyiben erre szükség lenne, a nyitva tartás módosítása megoldható lenne. d) gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátás keretében az önkormányzat a Zemplén Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján a gyermekjóléti szolgálatot működteti. A Gyvt-ben meghatározott gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmény nincs a községben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, valamint átmeneti gondozást nyújtó intézmény, stb.). 40

41 e) gyermekvédelem A gyermek érdekeit védő személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Észlelő- és jelzőrendszer: a törvény által létrehozott települési szintű információs rendszer a Gyvt. és az Szt. körében, melyet a gyermekjóléti szolgálat, illetve a családsegítő szolgálat szervez, és amelyben a jogszabályban megnevezett szervezetek és személyek vesznek részt. Feladata részben az egyéni problémák, részben pedig a lakosságot (annak valamelyik csoportját) jellemző szükségletek, problémák feltárása, valamint az ezzel kapcsolatos információk továbbítása. A Zemplén Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a településen jelzőrendszert működtet, elsősorban a háziorvos, a védőnő, az általános iskola, az óvoda, a rendőrség és a Polgármesteri Hivatal bevonásával, de jelzéssel élhet bárki, akinek tudomása van kiskorú veszélyeztetéséről. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosít. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményen, rendkívüli gyermekvédelmi támogatáson túl a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek gyermekétkeztetéshez történő hozzáférése biztosított, bár nem minden érintett él ezzel a lehetőséggel. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés A 2012-ben korszerűsített és akadálymentesített általános iskola udvarán a beruházás keretében kialakításra került egy műfüves pálya, valamint játszótéri eszközök kerültek elhelyezésre, így a mindennapos testnevelés helyszíneit két helyszínen tudjuk biztosítani. Az iskola épületében kialakított korszerű tornateremben mászókötél, bordásfal, ugrózsámolyok, tornaszőnyegek, kosárlabdapalánk került elhelyezésre, így mindenféle tekintetben megfelelő, kulturált környezetben sportolhatnak a tanulók, úszásoktatásra Sárospatakra járnak heti egy alkalommal. Ebben tanévben a SUSI keretében futball edzésen vesznek részt a gyerekek, melynek eredményeként több hazai és nemzetközi rendezvényen, illetve sporttáborban vettek rész. Az óvodai mindennapos testnevelés az erre a célra kialakított csoportszobában történik, az udvaron játszótéri eszközökkel elégíthetik ki mozgásigényüket. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv Az önkormányzat a központilag biztosított kedvezményeken felül (rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők ingyenes étkeztetése, 50 %-os mértékű kedvezmény, stb.) minden helyi óvodás és iskolás gyermek részére a szülő kérelmére - amennyiben a helyi rendeletben meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelelt - az elmúlt években ingyenesen biztosította a kenézlői gyermekek részére az étkeztetést. Szintén ingyenes volt azon helyben tanuló általános iskolás gyermekek részére a tankönyv, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott beiskolázási segély feltételeinek megfeleltek (kérelem elutasítására nem került sor). i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor járási, önkormányzati adat, civil érdekképviselők észrevételei Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése a szolgáltatások nyújtásakor nem történt. 41

42 j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A képviselő-testület csatlakozott a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programhoz, valamint a Bursa-Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjpályázathoz. Évek óta havi Ft-al támogatja a felsőoktatásban tanulókat, mely évente hallgatót jelent. Azoknak az óvodásoknak és az általános iskolásoknak, akik az ingyenes étkeztetésbe és tankönyvtámogatásba nem részesültek, az önkormányzat beiskolázási segély keretében ingyenesen biztosította a tankönyvet és a tanév, illetve óvodai nevelési év teljes időtartamára az étkeztetést. A nem helyben tanuló általános iskolások, közép- és felsőoktatásban résztvevők beiskolázási segélyben részesültek. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Helyhiány miatt elutasított gyermek az elmúlt években nem volt, az óvodai nevelésben résztvevő gyermekek nem töltötték be az engedélyezett férőhelyet számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. év 3-6 éves korú gyermekek száma óvodai gyermekcsoportok száma óvodai férőhelyek száma óvodai feladat-ellátási helyek száma óvodába beírt gyermekek száma óvodai gyógypedagógiai csoportok száma na Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés Az óvodába beírt gyermekek száma 2010-ben volt a legmagasabb 2012-ben a legalacsonyabb. Az óvodába beíratott gyermekek száma nagyobb a 3-6 éves korú gyermekek számánál, melynek oka, hogy az óvodai körzet alapján két település gyermekei nevelését látja el az intézmény, valamint a településen lakóhellyel nem rendelkező, de életvitelszerűen itt lakó gyermekek is felvételt nyertek. Bár a 3-6 éves korú gyermekek száma 2010-re 48 főre csökkent, Két éve az érintett korcsoportba tartozó gyermekek száma stagnál. Előreláthatólag az elkövetkezendő 5 évben csoportmegszüntetésre, összevonásra nem kerül sor. 42

43 számú táblázat - Az óvodai ellátás igénybevétele év 3 éves 4 éves 5 éves 6 éves 7 éves Összesen székhely Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma tagóvoda Az intézménybe beíratott gyermekek létszáma Más településről bejáró gyermekek létszáma az intézménybe beíratott, 20%-ot meghaladóan hiányzott gyermekek száma (az adott évből eltelt időszakra vetítetten) a beíratott gyermekek közül a hátrányos helyzetűek létszáma a beíratott gyermekek közül a halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 0 Tagóvoda nincs a településen. A legmagasabb a 3 éves gyermekek száma, a legalacsonyabb az 5 éveseké, 7 éves gyermek nincs. Nagyon magas a hátrányos helyzetű gyermekek létszáma, az 50 főből 42 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 7 fő, az 5 és 6 évesek közül 3-3, a négyévesek közül 1 fő halmozottan hátrányos helyzetű, a 3 évesek között nincs. 43

44 számú táblázat - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása az intézménybe az intézménybe beíratott, beíratott, 20%-ot meghaladóan 20%-ot meghaladóan beíratott lalkozásban fejlesztő fog- fejlesztő foglalkozásban hiányzott beíratott hiányzott halmozottan részesülő hátrányos részesülő halmozottan hátrányos hátrányos halmozottan helyzetű hátrányos hátrányos helyzetű helyzetű hátrányos gyermekek helyzetű helyzetű gyermekek gyermekek helyzetű létszáma gyermekek gyermekek száma (az létszáma gyermekek száma száma (az adott évből száma adott évből eltelt időszakra vetí- eltelt időszakra vetítettentetten) Székhely: Kenézlő Csoport Csoport Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Tagóvoda Összesen A csoportok összlétszámából a 6 évesnél idősebb gyermekek A csoportok összlétszámából a 7 évesnél idősebb gyermekek (ped. szakszolgálat véleménnyel) Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatgyűjtés 44

45 Az óvodai csoportlétszámok közel azonosan alakulnak, 20 %-ot meghaladó hiányzás nem volt sem a hátrányos, sem a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek között. 7 évesnél idősebb hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek nincs, 8 fő hátrányos és 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 6 évesnél idősebb. Az 1 csoportban magasabb a fejlesztő foglalkozásban résztvevő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, mint a 2 csoportban számú táblázat - Óvodai körzethatár Óvodai körzetenkénti létszám és hh/hhh gyermekek megoszlása A körzetbe felvehető (ott élő) összes gyermekek száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hh gyermekek száma A körzetbe felvehető (ott élő) összes hhh gyermekek száma A körzet óvodáiba járó gyermekek összlétszáma A körzetbe járó hh gyermekek létszáma A körzetbe járó hh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh gyermekek létszáma A körzetbe járó hhh gyermekek aránya a körzet óvodásainak összlétszámához viszonyítva (%) Körzet 1 n.a. n.a. n.a % 8 16% Összesen % 8 16% Forrás: TeIR, KSH Tstar A körzetbe felvehető összes, hh és hhh gyermekek számára vonatkozóan pontos adattal nem rendelkezünk, azonban az engedélyezett férőhelyet, illetve a körzetbe járó gyermekek összlétszámát, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát tekintve, valamint figyelembe véve a folyamatos kismértékű gyermekszám csökkenést helyhiányra hosszú távon nem fog sor kerülni számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma általános iskolások száma napközis tanulók száma tanév fő fő fő fő % 2010/ ,0% 2011/ ,8% 2012/ ,6% Forrás: TeIR, KSH Tstar 45

46 Az általános iskolai tanulók száma évről- évre csökken. Az 1-4. évfolyamon a vizsgált éveket tekintve évente 8 fővel, az 5-8. évfolyamon 10, majd 2 fővel csökkent a tanulók száma. Ennek egyik oka, hogy a születések száma csökken. A másik figyelemre méltó ok, hogy évről évre egyre több szülő Sárospatakon lévő általános iskolákba íratja be gyermekét, nemcsak az első évfolyamra, hanem a felsőbb évfolyamokra is. A napközis tanulók száma évről-évre közel 2 %-al nő. Ennek oka elsősorban, hogy a szülők megítélése szerint az alsó tagozatos gyermeknek előnyösebb, ha délután is szakember foglalkozik vele. Adódhat továbbá a napközis foglalkozások magas színvonalon történő megszervezéséből, plusz programok biztosításából alkalmanként a szülők bevonásával, melynek során a betekintést nyerhetnek az iskolában folyó munkába, valamint gyermekeik fejlődését munka közben kísérhetik figyelemmel számú táblázat - Általános iskolák adatai általános iskolai osztályok száma általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban általános iskolai feladatellátási helyek száma tanév 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen 1-4 évfolyamon 5-8 évfolyamon összesen db 2010/ / / Forrás: TeIR, KSH Tstar 46

47 Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma 1, gyógypedagógiai osztály nincs. Az 1-8 évfolyamokon, évfolyamonként 1 általános iskolai osztály van. Az előző táblázat adatait, valamint a jelen táblázat adatait tekintve az elkövetkezendő 5 évben osztályok összevonására, megszüntetésére egyenlőre nem fog sor kerülni számú táblázat - Általános iskolások adatai el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma 177 Más településről bejáró általános iskolások létszáma 58 Más településre eljáró általános iskolások létszáma 18 Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma 136 Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma 56 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A településen élő általános iskoláskorú gyermekek összlétszáma 177 fő. 58 fő tanuló a szomszéd 2 településről (Viss és Zalkod) jár a kenézlői általános iskolába, 18 fő általános iskolás gyermek nem a helyi általános iskolában tanul. Az általános iskoláskorúak közül magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek létszáma. 47

48 számú táblázat Iskolai körzethatár Hány körzet van a településen 1 db Iskolai körzetenkénti létszám és hh/hhh tanulók megoszlása A körzet általános iskoláiba járó tanulók összlétszáma A körzetbe járó hh tanulók létszáma A körzetbe járó hh tanulók aránya a körzet tanulóinak összlétszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hhh tanulók tanulók létszáma A körzetbe járó hhh tanulók aránya a körzet tanulóinak össz-létszámához viszonyítva (%) A körzetbe járó hh tanulók létszáma a település hh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva A körzetbe járó hhh tanulók létszáma a település hhh tanulóinak össz-létszámához viszonyítva % 56 33% 45% 98% Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az adatok az előző táblázat adatait támasztják alá, a hhh tanuló aránya az általános iskolában tanulók összlétszámának 33 %-a, kiemelkedő a hh tanulóké, mely 80 %. A településen élő hh tanulók összlétszámából az általános iskolába járó hh tanulók aránya 45 %, a hhh tanuló aránya a településen élő hhh tanulók összlétszámából 98 %. Nagyon magas a hhh tanulók aránya, amely a szomszéd településről bejáró hhh tanulók magas létszámából adódik. Helyi ismereteink alapján a HH tanulók magas létszáma többek között abból is adódhat, hogy ha a jövedelmi viszonyok úgy alakulnak, hogy a kedvezményt biztosító ellátásra nem lennének jogosultak, a jogosultság érdekében, élnek a lakcímváltoztatás lehetőségével.

49 számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban tanév 8. évfolyamot eredményesen befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő % 2010/ / / Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A vizsgált években a 8. évfolyamot minden tanuló eredményesen befejezte.

50 számú táblázat - Iskolai ellátás igénybevétele - telephelyi bontásban tanév Telephely1 (szükség szerint, töröljön vagy szúrjon be plusz sorokat) Létszám Napközis Bejáró Hátrányos helyzetűek létszáma HH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Halmozottan hátrányos helyzetűek létszáma HHH tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma SNI tanulók aránya az osztály létszámához viszonyítva SNI tanulók számából a hhh tanulók száma Évismétlők száma Tagozat megnevezése Magántanulók száma Létszám, amelynek alapján integrációs normatívát igényelnek 1. évfolyam A osztály % 8 38% 0% 7 1. évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 2. évfolyam A osztály % 3 21% 1 7% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 3. évfolyam A osztály % 3 16% 3 16% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 4. évfolyam A osztály % 3 20% 1 7% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 5. évfolyam A osztály % 11 42% 0% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 6. évfolyam A osztály % 12 34% 1 3% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 7. évfolyam A osztály % 8 42% 2 11% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! 8. évfolyam A osztály % 8 38% 3 14% évfolyam B osztály #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ! Összesen: % 56 33% 11 6% Forrás: Önkormányzati, intézményi adatok, KIR A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy évfolyamonként egy osztály van, a legkisebb az osztálylétszám a 2. és a 4. évfolyamon, a legmagasabb a 6. évfolyamon. Ezen táblázat adatai a tábla adatait részletezi osztályokra lebontva.

51 b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) számú táblázat - Iskola személyi feltételek Fő Hiányzó létszám Nem szaktanítást végző tanító 5 Szaktanítást végző tanítók száma 1 Szaktanítást végző tanárok száma 9 4 Gyógypedagógusok létszáma 1 Gyermekvédelmi felelős 1 Iskolaorvos 0 Iskolapszichológus 0 Kisegítő személyzet 3 Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A szakos ellátás évek óta megoldatlan fizika, kémi, rajz és informatika tantárgyakból, az eddigi pályázati kiírások ezen szakokra eredménytelenül zárultak. Kémia tantárgyból a második félévtől megfelelő végzettséggel rendelkező óraadó pedagógussal sikerült megoldani a tanév végéig a tanulók oktatását. Ezen tantárgyak oktatására a Sárospataki Tankerület írt ki pályázatot. A gyógypedagógiai ellátás 1 fő főállású gyógypedagógiai főiskolát végzett tanárral, valamint 2 fő megbízási szerződés alapján foglalkoztatott gyógypedagógussal biztosított.

52 c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén nincs. Az intézmények között és az egyes intézményeken belül nincs szegregáció. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések számú táblázat Kompetenciamérési adatok ISKOLA NEVE Országos kompetenciamérés eredménye Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Iskola átlaga HHH tanulók átlaga Országos átlag Szövegértés 6. évfolyam n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 8. évfolyam n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 8. évfolyam n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 10. évfolyam Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A táblázat alapján a kompetencia mérési adatok az országos átlagot nem érik el.

53 számú táblázat Továbbtanulási mutatók középfokra nappali tagozaton Gimnázium (%) Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%) Szakiskolai képzés (%) Speciális szakiskola (%) Nem tanult tovább (%) tanév összlétszámo n belül HHH-tanulók körében összlétszám on belül HHH-tanulók körében összlétszám on belül HHH-tanulók körében összlétszám on belül HHH-tanulók körében összlétszám on belül HHH-tanulók körében 2008/ / / / Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok A továbbtanulók legmagasabb százaléka szakiskolában folytatja tovább tanulmányait, ahova a HHH tanulók többsége is jelentkezett. Kisebb a továbbtanulási mutató a gimnáziumban, de volt tanév, amikor a gimnáziumban és a szakközépiskolában továbbtanulók aránya közel azonos volt. Speciális szakiskolába senki nem tanult tovább. A 2010/2011-es tanévben gimnáziumba továbbtanulók aránya kiugróan magas a többi tanévhez viszonyítva, mely az akkor továbbtanuló gyermekek környezetével, a szülői odafigyeléssel, valamint a gyermekek képességeivel magyarázható. Ezen az évfolyamon tanulók helyi ismereteink alapján a továbbiakban is megőrizték jó teljesítményüket. 53

54 számú táblázat Lemorzsolódási mutatók az általános iskolában Évfolyamismétlők aránya (%) Magántanulók aránya (%) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) tanév összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében összlétszámon belül HHH-tanulók körében 2008/2009 0, / / / ,5 1, óránál többet hiányzó tanuló nem volt az iskolában. Az évfolyam ismétlők aránya a korábbi éveket tekintve alacsony, mert bár előfordulnak bukások, azonban a nyári felkészítéseknek köszönhetően a javító vizsgán sikeresen teljesítenek. e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) számú táblázat Hátránykompenzáló programok tanév tanodai program létszám HH/ HHH tanulók létszáma tehetséggondozó program HH/ HHH tanulók létszáma nyári tábor HH/ HHH tanulók létszáma Alapfokú művészetoktatás HH/ HHH tanulók létszáma 2008/ / / / / / / / /2013 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: KIR, Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok Az iskola a táblázatban megjelölt hátránykompenzáló programok közül az alapfokú művészetoktatáson belül a néptánc oktatást biztosítja a Sárospataki Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a kézműves foglalkozásokat szintén sárospataki intézmény, az ArtÉrt Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai tartják. Nagyon sok HHH gyermek a kézműves foglalkozásokon mutatja meg tehetségét, aki a tanulmányi munkában gyen-

55 gén teljesít, ezen a területen kiváló eredményeket ér el, többek munkája iskolai rendezvényeken, kiállításokon megtekinthető. Az iskolai rendezvények dekorációt, a szereplők jelmezeit, kellékeit magas színvonalon készítik el. Az iskola 2004-től minden évben sikeresen pályázott az Esélyegyenlőségi pályázaton - az IPR-en -. A pályázat keretében elnyert támogatási összegből a HHH gyermekek minden évben kirándulásokon, színház és mozi látogatásokon, sportrendezvényeken vettek részt, ahova egyébként anyagi körülményeik miatt nem juthattak volna el. Szintén ezen pályázatok keretében ezen gyermekek részére többek között tornafelszerelést, ruhaneműt, iskolaszereket, fejlesztőjátékokat és sporteszközöket biztosítottunk, mivel minden éven problémát jelentett, hogy a szülők nem tudták ezen eszközöket megvenni, pótolni. 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek gyermekszegénység - pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre, - az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása magatartás, beilleszkedés zavar - pedagógusok továbbképzése - szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, a szülők iskolával történő együttműködésének motiválása gyermekeket ért családon belüli erőszak - pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) - felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása csellengő gyerekek - szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával - tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 55

56 számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében év Munkavállalási korúak száma Foglalkoztatottak Munkanélküliek férfiak nők férfiak nők férfiak nők na. na. na. na Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés 56

57 A munkavállalási korúak számához viszonyítva a munkanélküliek aránya magasnak mondható. A munkavállalási korúak száma évente növekszik, melynek oka a nyugdíjkorhatár kitolódása. Ezzel együtt növekszik a munkanélküliek, valamint a foglalkoztatottak száma is. A munkanélküli férfiak száma közel azonos a nőkével, bár a nőké kevéssel, de meghaladja azt. Míg a férfi munkanélküliek száma 2009-től csökken, a nőké ingadozik, egyik éven csökkenés, majd következő éven növekedés állapítható meg. b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban számú táblázat - Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban év Foglalkoztatást segítő programok száma Képzési programok száma résztvevők száma résztvevő nők száma 2008 na. na. na. na na. na. na. na Forrás: Helyi adatgyűjtés Foglalkoztatást segítő programokkal kapcsolatos adatok csak az önkormányzat vonatkozásában állnak rendelkezésre. A foglalkoztatotti létszám a központilag meghatározott támogatás és létszám függvényében, valamint a pályázati célnak megfelelően alakul. Kiemelkedő volt a év, amikor a megállapított központi támogatásra benyújtott pályázatok keretében 67 főből 23 nő foglalkoztatására nyílt lehetőség. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei számú táblázat - Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei év munkanélküli nők száma 8 általánosnál alacsonyabb végzettségű 8 általános szakiskola/szakmunkásképző gimnázium érettségi főiskola egyetem n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés A munkanélküli nők közel fele 8 általános iskolai végzettségű, ettől kevesebb, de megközelíti a szakiskolai/szakmunkás végzettségűek száma. Az érettségizett munkanélküliek száma átlagosan 15 %. A legkevesebb a gimnáziumi és egyetemi végzettséggel rendelkezők száma. Főiskolai végzettségű munkanélküli nő nincs. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) Hátrányos megkülönböztetésről adatokkal a foglalkoztatás területén nem rendelkezünk. 57

58 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.2 számú táblázat - A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások év bölcsődei férőhelyek száma férőhelyek száma 3 év alatti gyermekek működő működő családi férőhelyek családi száma a településen bölcsödék száma napközik száma összesen napközikben önkormányzati egyéb n.a Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés Bölcsőde, családi napközi nincs a településen. Igény ezekre a szolgáltatásokra nem merült fel, mivel a 3 év alatti és óvodáskorú gyermeket nevelő nők gyermekeikkel otthon vannak. Az óvodáskort be nem töltött gyermekes nők GYES-t kapnak, az óvodáskort betöltött gyermeket nevelő nők vagy gyermeknevelési támogatást kapnak, vagy munkahellyel nem rendelkeznek. Az óvodai engedélyezett férőhelyeket tekintve a férőhely nincs betöltve, így minden óvodáskorú gyermek felvételt nyer a nevelési intézménybe. Ezen okok miatt a közintézményekben rugalmas munkaidőre, családbarát munkahelyi megoldásokra nincs szükség. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe év védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR és helyi adatgyűjtés 58

59 2010 évben 14 fővel csökkent az egy védőnőre jutó gyermekek száma, ez a községből elköltözöttek számából adódik. Magas az egy védőnőre jutó gyermekszám, melynek oka, a Zalkod községgel közös védőnői körzet. 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak Nőket érő erőszakról, családon belüli erőszakról adataink nincsenek, azonban előfordul a településen. Családi viszályhoz történő rendőri riasztások történtek, azonban azok, valamint a tényleges feljelentések és bírósági ítéletek számáról adattal nem rendelkezünk évben két esetben (védelembe vétel keretében derült ki) tudomásunk van arról, hogy távoltartó végzés is született a házastárssal illetve élettárssal szemben. Valószínűleg sokkal több eset fordul elő, azonban ezek vagy egyáltalán, vagy az esetet követően hónapokkal, sőt évekkel később derülnek ki. 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.5. számú táblázat - Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások év önkormányzati anyaotthon a településen önkormányzati anyaotthon a település 50 km-es körzetében Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a településen Nem önkormányzati (egyházi, alapítványi) anyaotthon a település 50 km-es körzetében Forrás: Helyi adatgyűjtés Krízishelyzetben a Református Egyház által működtetett, 3 km-re lévő szomszéd településen lévő anyaotthon igénybe vehető. A településen anyaotthon nem működik, a település 50 km-es körzetében lévőkről sincs pontos adatunk. 59

60 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.6. számú táblázat - A nők szerepe a helyi közéletben év Képviselőtestület tagja Városi bíróság és ítélőtáblák vezetői Közgyűlések tagjai Férfi Nő Férfi Nő Férfi Nő n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Helyi adatgyűjtés A vizsgált időszakban a helyi önkormányzati képviselők között 1 női képviselő volt, illetve van. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések nincsenek a településen. Az a régi beidegződés, miszerint a nőnek a konyhában a helye, napjainkban egyre kevésbé megvalósítható, ma már a nők is rá vannak kényszerítve arra, hogy dogozzanak. A család és a karrier összeegyeztetése a nők számára nehéz feladat, mert a munka mellett vezetni kell a háztartást, és gondoskodni kell a családról is. Ahhoz, hogy mindkét helyen megállják a helyüket jó szervezőkészségre, ember feletti kitartásra és elszántságra van szükségük. A roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint az 50 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. A nők magas munkanélküliségi aránya össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehetne enyhíteni. 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek munkanélküliség - közfoglalkoztatás további szervezése nők részére családon belüli erőszak - családgondozó, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben nem megfelelő képzettség - képzési programok felkutatása, érintett célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) - felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal lakás- és lakókörnyezet elhanyagolása - felvilágosítás, programok szervezése pályázati lehetőségek felkutatásával 60

61 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az összlakosság közel negyede 60 év feletti korosztályba tartozó. A település a leghátrányosabb helyzetű térséghez tartozik, jellemző, hogy a fiatalok a munkavállalás lehetősége miatt az esetek többségében a több száz km-re lévő városokba költöznek. Ennek következtében az elmagányosodás jellemző erre a korosztályra, mivel a kapcsolattartás a családtagok között a távolság és az utazási költségek miatt beszűkül. Egyedül maradnak, koruk előrehaladtával fizikai szellemi állapotuk leépül, melynek következtében környezetükkel szemben kiszolgáltatottá válnak, hamarabb esnek bűncselekmény (csalás, lopás, fizikai bántalmazás, stb.) áldozatává. Otthonukat, lakókörnyezetüket nem szívesen hagyják el, ugyanakkor igénylik a társaságot, mely megnyilvánul abban, hogy bárkivel akár idegenekkel is - szívesen elbeszélgetnek. Jelenleg nincs Idősek Klubja a faluban, ahol számukra szervezett programok, foglalkozások lennének. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer saját jogú nyugdíj - öregségi nyugdíj - rehabilitációs járadék hozzátartozói nyugdíj - özvegyi - árvaellátás - szülői - baleseti hozzátartozói nyugellátás - özvegyi járadék a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma összes nyugdíjas n.a. n.a. #ÉRTÉK! Forrás: TeIR, KSH Tstar 61

62 Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban évente közel 400 fő részesül, évben az előző évihez képest 11 fővel csökkent, 2010-ben 16 fővel nőtt, 2011-ben pedig ismételten csökkent 9 fővel az ezen ellátásban részesülők száma. Az ingadozások okai lehetnek a korosztályon belüli halandóság, a nyugdíjkorhatár kitolódása és a szolgálati idő egyre nehezebb megszerzése számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma év 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő fő % % % % % 2012 n.a. n.a. #ÉRTÉK! Idősek nappali ellátására nincs lehetőség a településen számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év időskorúak járadékában részesülők száma Forrás: TeIR, KSH Tstar Időskorúak járadékban évben 1 fő, 2012-ben 2 fő részesült. Az elkövetkező években várhatóan nőni fog az időskorúak járadékában részesülők száma, mivel előreláthatólag a tartós munkanélküliségből adódóan az 55 év feletti korosztályból egyre többen nem tudják majd megszerezni az öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt. 62

63 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete A foglalkoztatási törvény 24. -a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési segély feltételeit a foglalkoztatási törvény 30 -a rögzíti. a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatására nincs lehetőség a településen. b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) Ilyen jellegű foglalkoztatásra nincs lehetőség a községben. c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén számú táblázat - Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén Regisztrált Tartós 55 év feletti regisztrált munkanélküliek munkanélküliek év munkanélküliek száma száma száma 55 év feletti tartós munkanélküliek száma fő fő % fő fő % % % % % % % % % % % Forrás: Helyi adatgyűjtés, TeIR A vizsgált években az adatok alapján az 55 év feletti regisztrált munkanélküliek tartós munkanélküliek, nem tudnak visszakerülni a munkaerőpiacra ben 4 fővel, majd 2012-ben 2 fővel csökkent a számuk, ben viszont az előző évi kétszeresére nőtt. A csökkenés oka lehet a nyugdíjellátó rendszerbe történő átkerülés. 63

64 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat: étkeztetést és a házi segítségnyújtást. A háziorvosi rendelő csak részben akadálymentesített (bejárati rámpa). Rendelés Kenézlőn hetente háromszor van, a gyógyszertár a rendelési idővel azonos időpontokban áll rendelkezésre a betegek számára. A szakorvosi ellátást igénylő idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek sárospataki és a sátoraljaújhelyi szakorvosi rendelőintézetbe történő szállítása betegszállítóval megoldott. b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés számú táblázat - Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés év Mozielőadás látogatása Színházelőadás látogatása Múzeumi kiállítás megtekintése Könyvtár látogatása Közművelődési intézmény rendezvényén részvétel Vallásgyakorlás templomban Sportrendezvényen részvétel alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom alkalom 2008 n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a. n.a. n.a n.a Forrás: Helyi adatgyűjtés Községünkben korlátozott lehetőség áll rendelkezésre az idősebb korosztály kulturális és közművelődési tevékenységére. Nem jellemző a színház és múzeumi kiállítás látogatása, mivel ehhez legkevesebb 20 kilométert kellene utazniuk a legközelebbi városba, azonban a rendezvények időpontjait figyelembe véve a tömegközlekedési menetrend nem könnyíti meg a bejutást. A helyben tartott rendezvényeket szívesen látogatják, különösen közkedvelt az Idősek Napja, mely megrendezése minden évben az ő tiszteletükre történik. A kezdetben hivatásos, drága előadóművészek által adott műsorok helyett az utóbbi években helyi óvodások és általános iskolások műsorral kedveskednek a falu idős lakosainak, akik kimondottan örülnek az ifjú korosztály sokuk unokája - figyelmességének. A könyvtárat az idős korosztály egy köre szívesen látogatja. A legkedveltebbek a folyóiratok, a klasszikus irodalom és a legújabb könyvek kölcsönzése. A könyvtári kölcsönzés lehetősége segítséget jelent számukra, mivel erre a célra keveset, vagy egyáltalán nem tudnának fordítani nyugdíjukból. A férfiak körében közkedvelt a helyi futballmeccsek látogatása. Vallásgyakorlásra minden vasárnap, mindhárom felekezet templomába lehetőség van, melyre inkább az idősebb korosztály látogatása, jelenléte a jellemző. c) idősek informatikai jártassága 64

65 számú táblázat - Idősek informatikai jártassága év Összes megkérdezett Számítógépet használni tudók száma Internetet használni tudók száma fő fő % fő % 2008 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2009 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2010 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! 2011 n.a. n.a. #ÉRTÉK! n.a. #ÉRTÉK! ,1% 40 22,1% Forrás: Helyi adatgyűjtés Az idősek informatikai jártasságával kapcsolatosan csak évre vonatkozóan áll rendelkezésre adat. A megkérdezettek 22,1 %-a tudja használni a számítógépet, és mindegyikük tudja használni az internetet is. Az internethasználat térhódítása annak köszönhető, hogy a távollévő gyermekekkel, unokákkal a kapcsolattartást megkönnyíti, olcsóbbá teszi. 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen A 90 -es évek közepétől már hagyománnyá vált Idősek Napja minden év októberében megrendezésre kerül a 60. életévét betöltöttek számára. A rendezvényen az óvodások és általános iskolások műsorát követően ebéddel és pénzbeli támogatással fejezzük ki tiszteletünket az idősebb nemzedéknek. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó egyéb programok nincsenek a településen. 65

66 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek 55 év feletti tartós munkanélküliek foglalkoztatása - közfoglalkoztatás szervezése ezen célcsoport számára pályázati lehetőségek felkutatásával elmagányosodás - Idősek Klubjának megszervezése kiszolgáltatottság, bűnözés - idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra, - szomszédok bevonása az odafigyelésre Szabadidős tevékenységek hiánya - idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése - internethasználat népszerűsítése - hagyományőrzésbe történő bevonásuk 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Településünkön a fogyatékkal élőkre vonatkozóan sajnálatos módon nem állnak rendelkezésre olyan mérhető statisztikai adatok, amelyek alapján reális képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A HEP elkészítésekor helyi ismereteinkre hagyatkoztunk, azonban csoport esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a jövőben szükségesnek látjuk egy olyan átfogó felmérés elvégzése, amelyből kitűnik a településen fogyatékossággal élő személyek pontos száma, jellemzői, problémái. Fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására a településen nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt, hanem mert szervezett-munkahelyi foglalkoztatásra létszám sem tevődne össze. A fogyatékkal élők saját lakókörnyezetükben élnek. A községben nincs nappali ellátás, lakóotthon, gondozóház. Erre jelenleg nincs is igény, az érintettek ellátása családban, közvetlen környezetben, illetve a szociális alapszolgáltatás keretén belül megoldott. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők száma ellátásaiban részesülők száma n.a n.a n.a n.a n.a. n.a. Forrás: TeIR, KSH Tstar 66

67 között évente csökkent a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesülők száma, majd évben duplájára, 48-ról 95 főre nőtt az ezen ellátásban részesülők száma, melynek oka számunkra ismeretlen számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év önkormányzati fenntartású intézményben egyházi fenntartású intézményben civil fenntartású intézményben Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével Fogyatékos személyek nappali ellátására szolgáló intézmény nincs a településen. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) táblázat - Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban Fogyatékos személyek részvétele a foglalkoztatásban, a különféle típusú foglalkoztatásban résztvevők száma az alkalmazók szerinti megoszlásban Szociális foglalkozatásban alkalmazottak fejlesztő-felkészítésben résztvevők száma munka rehabilitációban foglalkoztatottak száma Védett munkahelyen foglalkoztatottak száma Támogatott foglalkoztatásban résztvevők száma Nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásban résztvevő fogyatékos személyek száma Közszférában foglalkozatott (pl. önkormányzat, kormányhivatal, állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény) Non profit szervezet Gazdasági vállalkozás 0 n.a. n.a. 1 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. 0 n.a. n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés több forrás segítségével évben az önkormányzat alkalmazásában 1 fő munka rehabilitációban foglalkoztatott személy volt, a non profit szervezetekre és gazdasági vállalkozásokra vonatkozóan nem áll adat a rendelkezésünkre. 67

68 b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Településünkön nincs lehetőség megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok táblázat - A településen élő fogyatékos személyek önálló életvitelét támogató helyi intézmények, szociális szolgáltatások Állami/önkormányzati Egyházi Civil falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a házi segítségnyújtás n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás családsegítés n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a n.a közösségi ellátás szenvedélybetegek részére közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére támogató szolgáltatás nappali ellátás években évente 1 fő fogyatékos személy igényelte az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, családsegítésben fogyatékos személy nem részesült.

69 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható szociális alapszolgáltatás, - étkeztetés, - házi segítségnyújtás, - családsegítés táblázat - Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezmények évi III. tv. (Szt.) alapján pénzbeli ellátás Fogyatékos személyek száma Időskorúak járadéka 1 Aktív korúak ellátása 0 Rendszeres szociális segély 0 Lakásfenntartási támogatás 3 Ápolási díj 0 Temetési segély 0 Átmeneti segély 2 Természetbeni ellátás Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Itt azokra a fogyatékos személyekre kérdezünk, akik az önkormányzat javaslatára, rászorultsági alapon kapnak TAJ kártyát az OEP-től. Közgyógyellátás Ez a fogyatékos személyeknek alanyi jogon jár, nem fogyatékos személyek rászorultsági alapon vehetik igénybe. Mivel a településen élő fogyatékos személyek számának megállapítása nehéz, ez az adat is fontos mutató lehet. 0 9 Adósságkezelési szolgáltatás 0 Energia felhasználási támogatás n.a. Más jogszabályok alapján nyújtott ellátások Fogyatékossági támogatás n.a. Rokkantsági járadék n.a. Személygépkocsi átalakítási támogatás n.a. Közlekedési kedvezmény n.a. Személygépkocsi szerzési kedvezmény n.a. Parkolási igazolvány n.a. Forrás: helyi adatgyűjtés A táblázatban a fent megjelölt ellátásokkal kapcsolatban rendelkezünk információval, az egyéb ellátásokról adattal nem rendelkezünk.

70 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége táblázat Akadálymentesítés 1. Igen/nem Lift Vakvezető sáv Mozgáskorlátozottak részére mosdó Rámpa Hangos tájékoztatás Indukciós hurok Tapintható információ Jelnyelvi segítség Egyéb oktatási intézmények alapfok igen igen igen igen igen igen igen nem nem középfok egészségügyi intézmények felsőfok fekvőbeteg ellátás járó beteg szakellátás alapellátás nem nem nem igen nem nem nem nem nem kulturális, művelődési intézmények önkormányzati, közigazgatási intézmény nem nem nem igen nem nem nem nem nem igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség szociális ellátást nyújtó nem nem nem nem nem nem nem nem nem intézmények Forrás: helyi adatgyűjtés, személyes tapasztalat, fogyatékos ügyi referens információi, fogyatékosok civil szervezetei A település óvodája és általános iskolája a felújítás során a pályázati előírásoknak megfelelően került akadálymentesítésre, egyedül a jelnyelvi segítség nem áll rendelkezésre (egyik intézmény sincs fogyatékos gyermek, tanuló). A háziorvosi rendelő és a Közös Önkormányzati Hivatal épülete előtt a rámpa került kiépítésre, azonban az épületeken belül az akadálymentesítés még nem történt meg.

71 b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények, egészségügyi és kulturális létesítmények, a hivatal részben akadálymentesítettek. A fogyatékos személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása korlátozottan biztosított (épületeken belüli akadálymentesítés hiányzik), az iskola és az óvoda intézménye teljesen akadálymentesített. Az előző két intézményben a parkolás nem okoz gondot, a mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek kialakítása megtörtént. A magánvállalkozásban lévő gyógyszertár akadálymentesítése még megoldandó feladat. c) munkahelyek akadálymentesítettsége A munkahelyek akadálymentesítésére vonatkozóan nem áll adat a rendelkezésünkre. d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége A községben nincs akadálymentesítettség a közlekedésben, azonban a közterületek, parkok, intézmények fogyatékossággal élők által is könnyen megközelíthetők. e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások, speciális közlekedési megoldások nincsenek a településen. f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Fogyatékosokkal kapcsolatos pozitív diszkrimináció nincs. 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek - a még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával gyógyszertárba történő bejutás nehézsége - tárgyalások kezdeményezése, együttműködés az önkormányzat és a gyógyszerészek között az akadálymentesített gyógyszertár megvalósítására - Segítségnyújtás pályázati forrás felkutatására. Fogyatékosokra vonatkozó adathiány - Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése

72 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása a) a 3 7. pontban szereplő területeket érintő civil, egyházi szolgáltató és érdekvédelmi szervezetek, önszerveződések feltérképezése (pl. közfeladatot ellátó szervezetek száma közfeladatonként bemutatva, önkéntesek száma, partnerségi megállapodások száma stb.) Kenézlőn az alábbi civil és egyházi szervezetek gyakorolják tevékenységüket: - " KENÉZLŐI ÓVODÁS GYERMEKEKÉRT" Alapítvány, - Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, - Kenézlő Sport Egyesület, - Kenézlő, Györgytarló, Viss és Zalkod Települések Önkéntes Tűzoltó Egyesülete, - Római Katolikus Egyház, - Görög Katolikus Egyház, - Református Egyház, - Máltai Szeretetszolgálat, - Vöröskereszt. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása A Kenézlő Sport Egyesület 1950-ben alakult az önkormányzat az Egyesület működését anyagilag támogatja. A települési és a roma nemzetiségi önkormányzat között együttműködési megállapodás van, mely elsősorban a roma nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos segítségnyújtás formáját rögzíti. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület négy község összefogásával, (Kenézlő, Györgytarló, Viss és Zalkod) kenézlői székhellyel alakuló ülését megtartotta, a cégbírósági bejegyzés folyamatban van. A vallási tevékenység gyakorlását három felekezet biztosítja: a római katolikus, a görög katolikus és a református egyház. Az önkormányzat minden felekezet működéséhez évente támogatást nyújt. A fenti civil szervezetekkel, egyházakkal az önkormányzat hosszú idő óta jó kapcsolatot ápol. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az önkormányzati döntés-előkészítés, illetve azok végrehajtásának hatékonyabb ellátása érdekében, valamint a hivatali működés, az ügyfelek részére a hivatali szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása és az önkormányzati szervek és intézmények munkájának segítése érdekében február 1-jei hatállyal határozatlan időtartamra Kenézlő, Györgytarló és Zalkod települések képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoztak létre. Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést. (A társulás az önkormányzatok várható döntése értelmében munkáját a továbbiakban is folytatni fogja.) Ezen társulás keretein belül történik a társulás önkormányzatai részére az orvosi ügyeleti szolgálat biztosítása, a belső ellenőrzési feladatok ellátása. d) a nemzetiségi önkormányzatok célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A Roma Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységén belül kiemelt figyelmet fordít a roma fiatalok továbbtanulását érintő pályázatok támogatására, továbbá a legfiatalabb roma korosztály (általános iskolások, óvodások) részére külön szabadidős programokat, tartalmas kirándulásokat (várlátogatás, állatkert, stb.) szervezett, mely helyekre anyagi helyzetükből adódóan nem juthattak volna el. A nemzetiségi önkormányzat 72

73 kezdetben aktív tevékenységet folytatott, azonban a támogatások csökkenésével a tevékenység végzése is leszűkült, korlátozódott. e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A HEP által érintett mindegyik célcsoportba tartozó, problémával küzdő személy szinte minden esetben először a Zempléni Családokért Alapítvány Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozóval kerül kapcsolatba, aki az illetékes hatóságok felé jelzi, illetve kezdeményezi segítségnyújtást, vagy a szükséges hatósági intézkedést. A településen a " KENÉZLŐI ÓVODÁS GYERMEKEKÉRT" Alapítvány április 2-től működik. Az alapítvány célja: az óvodáskorú gyermekek alkotó munkájának mechanikai, intellektuális, humánus és szociális tartalmú fejlesztése. Előadások, nyíltnapok szervezése (anyagi támogatása), játékok vásárlása. A Kenézlő Sport Egyesület származásra tekintet nélkül lehetőséget biztosít a futballozásra minden sportolni szerető részére. A Máltai Szeretetszolgálat, valamint a Vöröskereszt több alkalommal részesített különböző adományokban a településen élő, arra rászorult családot. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. For-profit szervezetek nincsenek a településen. 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Kenézlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete, a Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, az állami és önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Közös Önkormányzati Hivatalban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető. Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények, civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A település honlapján az anyag előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatást adunk és észrevételi lehetőséget biztosítunk. A megvalósítás szakaszában a lakosság körében közfoglalkoztatottak bevonásával névtelen kérdőíves felmérést készítünk. 73

74 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek munkanélküliség problémák beazonosítása rövid megnevezéssel lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya nem megfelelő képzettség ügyintézési nehézségek gyermekszegénység magatartás, beilleszkedés zavar gyermekeket ért családon belüli erőszak függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Közfoglalkoztatás további szervezése I - közfoglalkoztatás további szervezése Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése I. - felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése Képzési programok felkutatása, közvetítése I. - képzési programok felkutatása, a célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás Ügyintézéshez segítségnyújtás - tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése, - pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre, - az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása Magatartási problémák csökkentése - pedagógusok továbbképzése - szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, a szülők iskolával történő együttműködésének motiválása Családon belüli erőszak felderítése I. - pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I. 74

75 Idősek Nők Fogyatékkal élők csellengő gyerekek 55 év feletti tartós munkanélküliek foglalkoztatása elmagányosodás kiszolgáltatottság, bűnözés Szabadidős tevékenységek hiánya munkanélküliség családon belüli erőszak nem megfelelő képzettség függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) lakás- és lakókörnyezet elhanyagolása A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek gyógyszertárba történő bejutás nehézsége - felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása Szabadidős foglalkozások szervezése I. - szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával - tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése Közfoglalkoztatás további szervezése II. - közfoglalkoztatás szervezése ezen célcsoport számára pályázati lehetőségek felkutatásával Elmagányosodás megelőzése - Idősek Klubjának megszervezése Áldozattá válás megelőzése - idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra, - szomszédok bevonása az odafigyelésre Szabadidős tevékenységek megszervezése II. - idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése - internethasználat népszerűsítése - hagyományőrzésbe történő bevonásuk Közfoglalkoztatás további szervezése III - közfoglalkoztatás további szervezése nők részére Családon belüli erőszak felderítése II - családgondozó, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben Képzési programok felkutatása, közvetítése II. - képzési programok felkutatása, érintett célcsoportba tartozók felé történő tájékoztatás Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II. - felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II. - felvilágosítás, programok szervezése pályázati lehetőségek felkutatásával Közintézmények akadálymentesítése - a még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával Gyógyszertár akadálymentesítésének kez- 75

76 deményezése - tárgyalások kezdeményezése, együttműködés az önkormányzat és a gyógyszerészek között az akadálymentesített gyógyszertár megvalósítására - segítségnyújtás pályázati forrás felkutatására. Fogyatékosokra vonatkozó adathiány Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése - Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése A beavatkozások megvalósítói Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Közfoglalkoztatás további szervezése Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése Képzési programok felkutatása, közvetítése Ügyintézéshez segítségnyújtás Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése, Magatartási problémák csökkentése Családon belüli erőszak felderítése Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek kiemelve a felelőst Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség 76

77 Idősek Nők Fogyatékkal élők Szabadidős foglalkozások szervezése Közfoglalkoztatás további szervezése Elmagányosodás megelőzése Áldozattá válás megelőzése Szabadidős tevékenységek megszervezése Közfoglalkoztatás további szervezése családon belüli erőszak Képzési programok felkutatása, közvetítése Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése Közintézmények akadálymentesítése Gyógyszertár akadálymentesítésének kezdeményezése Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése Felelős: Polgármester Partnerek: Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Rendőrség, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, lakosság Felelős: Polgármester Partnerek: Önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Egyházak Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség Felelős: Polgármester Partnerek: Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő Felelős: Polgármester Partnerek: önkormányzat dolgozói Felelős: Polgármester Partnerek: Gyógyszertár üzemeltetője Felelős: Polgármester Partnerek: önkormányzat dolgozói 77

78 Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák diszkriminációtól mentes életet tudnak élni és hozzájutnak munkalehetőségekhez. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élőknek javítsunk az életminőségén, élethelyzetén. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek jogainak érvényesülését, mint a civilizált életkörülményekhez, az egészséges élethez való jogot. Folyamatosan odafigyelünk az idősek egészségi állapotára, biztonságára, felkaroljuk az egyedülálló embereket, és segítjük a mindennapi életükben. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód érvényesítését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, fontosnak tartjuk a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javítását. Az intézkedési területek részletes kifejtése Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe: Közfoglalkoztatás további szervezése I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Partnerek munkanélküliség A romák és mélyszegénységben élő munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása Felelős: polgármester Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói Határidő(k) pontokba szedve Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások pénzügyi, humán december 31. majd ezután folyamatosan Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása. 78

79 Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe: Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya A romák és mélyszegénységben élők lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése. Felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások Humán december 31. azt követően folyamatos Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható. Együttműködés hiánya, elutasítás. Folyamatos tájékoztatás, ellenőrzés. Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe: Képzési programok felkutatása, közvetítése I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés megszerzésének segítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munkanélküliek tájékoztatása a képzési programokról 79

80 Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Felelős: polgármester Munkaügyi hivatal, önkormányzat dolgozói december 31. azt követően folyamatos Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítők száma, munkanélküliek számának csökkentése, Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható Nem indulnak képzések, nem vesznek részt a képzéseken. Folyamatos motiválás, tájékoztatás. Szükséges erőforrások Humán, elindított képzések Célcsoport: Romák és/vagy mélyszegénységben élők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Ügyintézéshez segítségnyújtás ügyintézési nehézségek Tájékoztatással és a nyomtatványok kitöltésének segítésével az ügyintézés megkönnyítése, az önálló ügyintézés megtanítása. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez. Felelős: polgármester önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat december 31. azt követően folyamatos Az ügyintézési idő lerövidülése, önálló ügyintézés. Folyamatos információnyújtással fenntartható. 80

81 Kockázatok és csökkentésük eszközei Együttműködés hiánya. Elutasítják a segítséget. Folyamatos információáramlás biztosítása Szükséges erőforrások Humán erőforrás Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése Gyermekszegénység Pályázatok benyújtásával, az eddigi önkormányzati támogatási formák fenntartásával a gyermekszegénység enyhítése, a meglévő hátrányok csökkentése. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre. Az önkormányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása, fenntartásukra pályázatok felkutatása. Felelős: polgármester önkormányzat dolgozói, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat december 31. azt követően folyamatos étkezésben résztvevők száma, gyermekek tanszerellátottsága Nincs pályázati kiírás, önkormányzati költségvetés nem tud fedezetet biztosítani. További pályázatok felkutatása Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Magatartási problémák csökkentése magatartás, beilleszkedés zavarok 81

82 Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek számának csökkentése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkentése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Pedagógusok továbbképzése pályázati támogatások felkutatásával Szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, A szülők iskolával, óvodával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat történő együttműködésének motiválása. Felelős: polgármester Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat december 31. azt követően folyamatos Csökken a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermek, konfliktusok csökkenése, csökken a gyermekekkel kapcsolatos hatósági intézkedések száma. Folyamatos családgondozással fenntartható. A szülő, gyermek nem együttműködő, pedagógusok képzésének támogatására nem írnak ki pályázatot Folyamatos családgondozás Szükséges erőforrások humán, pénzügyi Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe: Családon belüli erőszak felderítése I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek gyermekeket ért családon belüli erőszak Gyermekeket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése Felelős: polgármester Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség 82

83 Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei december 31. azt követően folyamatos Bántalmazott gyermekek számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Folyamatos családgondozással, pedagógusok által történő odafigyeléssel fenntartható. A szülő nem együttműködő, odafigyelés hiánya. Folyamatos családgondozás, odafigyelés Szükséges erőforrások humán Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe: Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása. Felelős: polgármester Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség december 31. azt követően folyamatos Gyermekkorban megjelenő függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának. A szülő, gyermek nem együttműködő, odafigyelés hiánya. Folyamatos felvilágosítás, odafigyelés Szükséges erőforrások humán, pénzügyi 83

84 Célcsoport: Gyermekek Intézkedés címe: Szabadidős foglalkozások szervezése I. Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei csellengő gyerekek Gyermekek szabadidős tevékenységének megszervezése a csellengés megszüntetésére Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával, tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése. Felelős: polgármester Óvoda, Általános Iskola, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat december 31. azt követően folyamatos Szülői felügyelet nélkül csellengő gyermekek számának csökkenése, szabadidős programok számának növekedése. Pályázati támogatással fenntartható A szülő nem tudja megfizetni a költségeket. A gyermek nem akar részt venni. Nincs pályázati kiírás, nem nyer a pályázat. A gyermek motiválása a részvételre. További pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások humán, pénzügyi Célcsoport: Idősek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Közfoglalkoztatás további szervezése II. munkanélküliség Az 55 év feletti tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december

85 Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása Felelős: polgármester Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói december 31. majd ezután folyamatosan Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Idősek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosz- Elmagányosodás megelőzése Elmagányosodás Az idősek elmagányosodásának, elszigetelődésének megelőzése, enyhítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Idősek Klubjának megszervezése pályázati támogatások felkutatásával Felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói december 31. majd ezután folyamatosan Intézmény látogatottsága. Pályázattól függően fenntartható. 85

86 szútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, nincs elég érdeklődő. Idősek motiválása a klub látogatására. További pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Idősek Intézkedés címe: Áldozattá válás megelőzése Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős kiszolgáltatottság, bűnözés Az időseket ért bűncselekmények megelőzése, azok számának csökkentése. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra támogatások felkutatásával. szomszédok bevonása az odafigyelésre. Felelős: polgármester Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Rendőrség, Családsegítő Szolgálat, lakosság december 31. majd ezután folyamatosan Bűncselekmények számának csökkenése. Pályázattól függően fenntartható. Odafigyelés hiánya, lakosság érdektelensége. Folyamatos tájékoztatás, figyelemfelhívás. Kiadványok megjelentetéséhez további pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások humán, pénzügyi Célcsoport: Idősek Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Szabadidős tevékenységek megszervezése II. Szabadidős tevékenységek hiánya 86

87 Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Az idősek szabadidejének hasznos eltöltése, informatikai jártasság minél szélesebb körben történő kiterjesztése, hagyományőrzésbe annak átörökítésébe történő bevonásuk. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése pályázati források felkutatásával, internethasználat népszerűsítése, hagyományőrzésbe történő bevonásuk pályázati források felkutatatásával. Felelős: polgármester Önkormányzat dolgozói, Családsegítő Szolgálat, Egyházak december 31. majd ezután folyamatosan Rendezvények látogatottsága, informatikai jártasság elterjedése, hagyományok feléledése. Pályázattól függően fenntartható. Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, nincs elég érdeklődő. Idősek motiválása a részvételre. További pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Közfoglalkoztatás további szervezése III. munkanélküliség A nők minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása Felelős: polgármester Munkaügyi Hivatal, önkormányzat dolgozói 87

88 Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei december 31. majd ezután folyamatosan Közfoglalkoztatásban résztvevő nők száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Pályázati forrás hiánya, költségvetési forrás hiánya, felajánlott közmunkát nem fogadják el. További pályázatok felkutatása. Szükséges erőforrások pénzügyi, humán Célcsoport: Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Családon belüli erőszak felderítése II. Nőket ért családon belüli erőszak Nőket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben Felelős: polgármester Családsegítő Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség december 31. azt követően folyamatos Bántalmazott nők számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Folyamatos családgondozással, odafigyeléssel fenntartható. Bántalmazott részéről együttműködés hiánya, odafigyelés hiánya. Folyamatos családgondozás, odafigyelés Szükséges erőforrások humán 88

89 Célcsoport: Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Képzési programok felkutatása, közvetítése II. Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés megszerzésének segítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munkanélküli nők tájékoztatása a képzési programokról Felelős: polgármester Munkaügyi hivatal, önkormányzat dolgozói december 31. azt követően folyamatos Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítő nők száma, munkanélküli nők számának csökkentése, Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható. Nem indulnak nők számára képzések, nem vesznek részt a képzéseken. Folyamatos motiválás, tájékoztatás. Szükséges erőforrások Humán, elindított képzések Célcsoport: Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II. függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december

90 Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása. Felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, védőnő, háziorvosi szolgálat, rendőrség december 31. azt követően folyamatos Függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának. Együttműködés, odafigyelés hiánya. Folyamatos felvilágosítás, odafigyelés Szükséges erőforrások humán, pénzügyi Célcsoport: Nők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II. lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya Lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Felvilágosítás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése. Felelős: polgármester Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, önkormányzat dolgozói december 31. azt követően folyamatos Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható. 90

91 (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Együttműködés hiánya, elutasítás. Folyamatos tájékoztatás, ellenőrzés. Szükséges erőforrások Humán Célcsoport: Fogyatékkal élők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Közintézmények akadálymentesítése A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek A közintézmények akadálymentes elérése a fogyatékossággal élők számára. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. A még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával. Felelős: polgármester önkormányzat dolgozói december 31. azt követően folyamatos Akadálymentesített közintézmények száma. Pályázati támogatással fenntartható. Pályázati és költségvetési forrás hiánya. További pályázatok felkutatása Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai Célcsoport: Fogyatékkal élők Intézkedés címe: Gyógyszertár akadálymentesítésének kezdeményezése 91

92 Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei gyógyszertárba történő bejutás nehézsége A vállalkozó által üzemeltetett gyógyszertár akadálymentesítése Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Tárgyalások kezdeményezése, együttműködés az önkormányzat és a gyógyszerészek között az akadálymentesített gyógyszertár megvalósítására. Segítségnyújtás pályázati forrás felkutatására. Felelős: polgármester Gyógyszertár üzemeltetője december 31. azt követően folyamatos Akadálymentesített gyógyszertár. Együttműködéssel, pályázati támogatással fenntartható. Együttműködés hiánya az üzemeltető részéről. Pályázati és költségvetési forrás hiánya. Üzemeltető motiválása, további pályázatok felkutatása Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai Célcsoport: Fogyatékkal élők Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok - Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése Fogyatékosokra, megváltozott munkaképességű személyek számára, fogyatékosságuk jellegére, ellátásaikra, foglalkoztatottságukra vonatkozó statisztikai célú adatbázis létrehozása. Középtávú: december 31. Hosszútávú: december 31. Kérdőívek összeállítása, felmérés a lakosság körében, az összegyűjtött adatok elemzése, rögzítése. Felelős: polgármester 92

93 Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hoszszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei önkormányzat dolgozói december 31. azt követően folyamatos Naprakész adatbázis a településen élő fogyatékos személyekről. Folyamatos aktualizálással fenntartható. Együttműködés hiánya a megkérdezett személyek részéről. Humán erőforráshiány a felmérés és az adminisztráció elvégzésére. Megkérdezettek motiválása, közfoglalkoztatottak bevonása az adatgyűjtéshez. Szükséges erőforrások Humán, pénzügyi, technikai 93

94 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Közfoglalkoztatás további szervezése I. Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése I. Képzési programok felkutatása, közvetítése I. Ügyintézéshez segítségnyújtás II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Gyermekszegénység, és az ebből adódó hátrányok csökkentése A munkanélküliség csökkentése érdekében további közfoglalkoztatás szervezése pályázatok benyújtásával lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya ügyintézési nehézségek Gyermekszegénység Az intézkedéssel elérni kívánt cél A romák és mélyszegénységben élő munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása A romák és mélyszegénységben élők lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés megszerzésének segítése Tájékoztatással és a nyomtatványok kitöltésének segítésével az ügyintézés megkönynyítése, az önálló ügyintézés megtanítása. Pályázatok benyújtásával, az eddigi önkormányzati támoga- A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Felvilágosítás, a helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése. Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munkanélküliek tájékoztatása a képzési programokról Tanácsadás, segítségnyújtás a nyomtatványok kitöltéséhez. Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Polgármester Polgármester Polgármeseter Pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetésre. Az önkorpolgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítők száma, munkanélküliek számának csökkentése, Az ügyintézési idő lerövidülése, önálló ügyintézés. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) pénzügyi,humán humán Humán, elindított képzések Humán erőforrás étkezésben résztvevők száma, gyermekek tanszerellátottpénzügyi, humán Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható. Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható Folyamatos információnyújtással fenntartható. pályázati támogatással, források felkutatásával bizto- 94

95 Intézkedés sorszáma A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Magatartási problémák csökkentése Családon belüli erőszak felderítése I. Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció I. A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése magatartás, beilleszkedés zavarok gyermekeket ért családon belüli erőszak függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) Az intézkedéssel elérni kívánt cél tási formák fenntartásával a gyermekszegénység enyhítése, a meglévő hátrányok csökkentése. Magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek számának csökkentése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkentése Gyermekeket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma mányzat anyagi helyzetétől függően a már eddig biztosított ellátások (ingyenes étkeztetés, ingyenes tankönyvellátás) további fenntartása, fenntartásukra pályázatok felkutatása. Pedagógusok továbbképzése pályázati támogatások felkutatásával Szorosabb együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal, pszichológussal és mentálhigiénikussal, A szülők iskolával, óvodával, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat történő együttműködésének motiválása. Pedagógusok szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben, gyermekjóléti szolgálat felé védelembe vétel kezdeményezése Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje polgármester Polgármester polgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) sága sítható Csökken a magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermek, konfliktusok csökkenése, csökken a gyermekekkel kapcsolatos hatósági intézkedések száma. Bántalmazott gyermekek számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Gyermekkorban megjelenő függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből humán, pénzügyi humán humán, pénzügyi Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Folyamatos családgondozással fenntartható. Folyamatos családgondozással, pedagógusok által történő odafigyeléssel fenntartható. Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának 95

96 Intézkedés sorszáma 5 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Szabadidős foglalkozások szervezése I. III. A nők esélyegyenlősége Közfoglalkoztatás további szervezése III. Családon belüli erőszak felderítése II. Képzési programok felkutatása, közvetítése II. A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése csellengő gyerekek munkanélküliség Nőket ért családon belüli erőszak Alulképzettség, nem megfelelő képzettség hiánya Az intézkedéssel elérni kívánt cél Gyermekek szabadidős tevékenységének megszervezése a csellengés megszüntetésére A nők minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Nőket ért családon belüli erőszak csökkentése, hosszútávon megszüntetése Munkaerő piaci keresletnek megfelelő képzési programok felkutatásával, közvetítésével képesítés A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma támogatására pályázatok felkutatása. Szünidei programok, nyári táborok szervezése pályázatok felkutatásával, tanév időtartama alatt a felső tagozatosok részére rendszeres délutáni egyéb foglalkozások megszervezése. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, védőnő szerepe a felderítésben, illetékesek felé történő jelzésben Önkormányzat és Munkaügyi Hivatal együttműködése Képzési programok felkutatása Munka- Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Szülői felügyelet nélkül csellengő gyermekek számának csökkenése, szabadidős programok számának növekedése. Közfoglalkoztatásban résztvevő nők száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Bántalmazott nők számának, az ebből adódó hatósági intézkedések számának csökkenése Képzettség megszerzését követően munkaviszonyt létesítő nők száma, munkanélküli nők Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) humán, pénzügyi pénzügyi, humán humán Humán, elindított képzések Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Pályázati támogatással fenntartható Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Folyamatos családgondozással, odafigyeléssel fenntartható. Képzések indulása és a képzéseken való részvétel esetén fenntartható 96

97 Intézkedés sorszáma 4 5 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Függőséget okozó szerek fogyasztása elleni prevenció II. Lakás és lakókörnyezet tisztántartásának elérése II. IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 2 Közfoglalkoztatás további szervezése II. Elmagányosodás megelőzése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése függőséget okozó szerek fogyasztása (drog, alkohol) lakás és lakókörnyezet tisztántartásának hiánya munkanélküliség Elmagányosodás Az intézkedéssel elérni kívánt cél megszerzésének segítése Függőséget okozó szerek fogyasztásának megelőzése, illetve a már megjelenők megszüntetése Lakásukat és lakókörnyezetüket tartsák tisztán. Az 55 év feletti tartós munkanélküliek minél nagyobb számban történő közfoglalkoztatásba történő bevonása Az önkormányzat és a munkaügyi központ együttműködése Közmunkába állás segítése Nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedés segítése Az idősek elmagányosodásának, elszigetelődésének megelőzé- A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma nélküli nők tájékoztatása a képzési programokról Felvilágosítás, szorosabb együttműködés a rendőrséggel, védőnői szolgálattal, mentálhigiénés szakemberrel, prevenció támogatására pályázatok felkutatása. Felvilágosítás, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőkre vonatkozó helyi rendelet erre vonatkozó szabályai betartásának fokozott ellenőrzése. Közfoglalkoztatás, közmunkaprogram szervezése pályázatok benyújtásával Álláskereső munka folytatása Idősek Klubjának megszervezése pályázati támogatások Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) számának csökkentése, Függőséget fokozó szerek fogyasztásának megszűnése, megelőzése, az ebből eredő hatósági intézkedések számának csökkenése. Csökken az elhanyagolt ingatlanok száma. Közfoglalkoztatásban résztvevő tartós munkanélküliek száma, nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedettek száma. Intézmény látogatottsága. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) humán, pénzügyi Humán pénzügyi, humán pénzügyi, humán Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Prevencióval, folyamatos felvilágosítással csökkenthető az esélye a függőség kialakulásának. Megfelelő ellenőrzéssel fenntartható. Önkormányzati döntés alapján, illetve pályázattól függően fenntartható. Pályázattól függően fenntartható. 97

98 Intézkedés sorszáma 3 4 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Áldozattá válás megelőzése Szabadidős tevékenységek megszervezése II. V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 2 Közintézmények akadálymentesítése Gyógyszertár akadálymentesítésének kezdeményezése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése kiszolgáltatottság, bűnözés Szabadidős tevékenységek hiánya A közintézmények (közös hivatal, Faluház, orvosi rendelő) nem teljesen akadálymentesek gyógyszertárba történő bejutás nehézsége Az intézkedéssel elérni kívánt cél A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma se, enyhítése felkutatásával Az időseket ért bűncselekmények megelőzése, azok számának csökkentése. Az idősek szabadidejének hasznos eltöltése, informatikai jártasság minél szélesebb körben történő kiterjesztése, hagyományőrzésbe annak átörökítésébe történő bevonásuk. A közintézmények akadálymentes elérése a fogyatékossággal élők számára. A vállalkozó által üzemeltetett gyógyszertár akadálymentesítése Idősek rendszeres tájékoztatása, figyelemfelhívás a veszélyforrásokra támogatások felkutatásával. szomszédok bevonása az odafigyelésre. Idősek érdeklődési körébe tartozó rendezvények szervezése pályázati források felkutatásával, internethasználat népszerűsítése, hagyományőrzésbe történő bevonásuk pályázati források felkutatatásával. A még nem akadálymentesített közintézmények teljes akadálymentesítése pályázatok felkutatásával. Tárgyalások kezdeményezése, együttműködés az önkormányzat és a gyógyszerészek között az akadálymentesített gyógyszertár megvalósítására. Segítségnyújtás pályázati forrás felkutatására. Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Polgármester Polgármester Polgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Bűncselekmények számának csökkenése. Rendezvények látogatottsága, informatikai jártasság elterjedése, hagyományok feléledése. Akadálymentesített közintézmények száma. Akadálymentesített gyógyszertár. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) humán, pénzügyi pénzügyi, humán Humán, pénzügyi, technikai Humán, pénzügyi, technikai Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Pályázattól függően fenntartható. Pályázattól függően fenntartható. Pályázati támogatással fenntartható. Együttműködéssel, pályázati támogatással fenntartható. 98

99 Intézkedés sorszáma 3 A B C D E F G H I J Az intézkedés címe, megnevezése Fogyatékosokkal kapcsolatos felmérés, adatbázis elkészítése A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése Fogyatékosokra vonatkozó adatbázis elkészítése Az intézkedéssel elérni kívánt cél Fogyatékosokra, megváltozott munkaképességű személyek számára, fogyatékosságuk jellegére, ellátásaikra, foglalkoztatottságukra vonatkozó statisztikai célú adatbázis létrehozása. A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal Az intézkedés tartalma Kérdőívek összeállítása, felmérés a lakosság körében, az összegyűjtött adatok elemzése, rögzítése. Az intézkedés felelőse Az intézkedés megvalósításának határideje Polgármester Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok) Naprakész adatbázis a településen élő fogyatékos személyekről. Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai) Humán, pénzügyi, technikai Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága Folyamatos aktualizálással fenntartható. 99

100 3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása

101 Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek. Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport HEP Fórum tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. 101

102 Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit az önkormányzat hivatalos honlapján a honlapon nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről Tóth Gáborné felel.: - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni 102

103 A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető - felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és szükség esetén felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához. 103

104 104

105

106 106

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP 1. számú melléklete. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása HEP 1. számú melléklete Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Cegléd

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Fényeslitke Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Fényeslitke Község Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 3 Célok... 4

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA

MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA MAGYARFÖLD TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlıségi

Részletesebben

Úrkút Község Önkormányzata

Úrkút Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Úrkút Község Önkormányzata 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés A település bemutatása Értékeink, küldetésünk Célok A helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Gerde Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Gerde Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Helyi Esélyegyenlőségi Program Szabadszentkirály Község Önkormányzata 2015. SZEPTEMBER Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Ozmánbük Község Önkormányzata 2013 2018. 2013.május 27. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3.

Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel. megtartandó testületi ülésére. 3. E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. május 19-én (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó testületi ülésére 3. napirendi pont Tárgy: Helyi esélyegyenlőségi terv

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pusztamagyaród Község Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Pusztamagyaród Község Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytevel Község Önkormányzata 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017

KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY VÁROS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2017 KESZTHELY 2013. június (felülvizsgálva 2015. november 26.) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. VASASSZONYFA Község Önkormányzata. 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Helyi Esélyegyenlőségi Program VASASSZONYFA Község Önkormányzata 2013. november 12. Felülvizsgálva: 2015. november 30. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember KACSÓTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 7 Célok 7 A Helyi

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nagybajcs Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagybajcs Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés 3 A település bemutatása.....3 Öregedési index...7 Természetes szaporodás...8

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Ugod Község Önkormányzata

Ugod Község Önkormányzata Ugod Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szécsény Város Önkormányzata. Szécsény, 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Szécsény Város Önkormányzata Szécsény, 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés...3 A település bemutatása...3 Szécsény fekvése...4 Értékeink,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 2013 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok...

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Litér Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program Litér Község Önkormányzata 2013. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni, amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet." (Gabriel García

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Pápa Város Önkormányzata 2013-2018. Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Demográfiai helyzet... 4 Gazdasági helyzet... 6 Társadalmi helyzet... 7 Értékeink,

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018

KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 KERKAFALVA TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

2010/2011-es tanév II. félévére

2010/2011-es tanév II. félévére Pályázati felhívás Bőcs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet középiskolában nappali tagozaton tanulói jogviszonnyal rendelkezők tanulmányainak támogatására. 2010/2011-es tanév II.

Részletesebben

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól

Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015. (XI.5.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag támogatás helyi szabályairól Szomor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jánoshalma Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jánoshalma Városi Önkormányzat 2015-2020 Készítette: Juhász Anikó osztályvezető Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Agyagosszergény Község Önkormányzata részére 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Pécsbagota Község Önkormányzata. 2015. szeptember Helyi Esélyegyenlőségi Program Pécsbagota Község Önkormányzata 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. KÖRÖM Község Önkormányzata 2013.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. KÖRÖM Község Önkormányzata 2013. Helyi Esélyegyenlőségi Program KÖRÖM Község Önkormányzata 2013. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása. 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata ÁROP1.1.162122121 Esélyegyenlőségelvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata 215. október 31. Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Gyermely Község Önkormányzat

Gyermely Község Önkormányzat Gyermely Község Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program (2013-2018) Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Bevezetés... 3 A település bemutatása... Hiba! A

Részletesebben

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október

SZÉCHENYI TERV MAGYARORSZÁG MEGÚJUL MAGYA RY PROGRAM. Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata. 2015. október 4, ~~ ÁR0P-i.1.16-2012-2012-0001 4 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának TKLCI biztosítása ÚJ SZÉCHENYI TERV Helyi Esélyegyenlőségi Program Paks Város Önkormányzata a 2015. október Türr

Részletesebben

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program

Budakeszi Város Önkormányzata. Helyi Esélyegyenlőségi Program Budakeszi Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Készítette: dr. Kovács Anikó Maus Anna Bálega János Mentorálta: Budácsik Rita Császár Rozália Budakeszi, 2015. Tartalom I. Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2015-2020 Lébény Város Önkormányzata 2015 Tartalom 1. Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 1.1. Bevezetés... 3 1.2. A település bemutatása... 3 1.3. Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Tapolca Város Önkormányzata. 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. Helyi Esélyegyenlőségi Program Tapolca Város Önkormányzata 2013-2018. Felülvizsgálva: 2015. TARTALOM I. HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP)... 3 1. Bevezetés... 3 2. A település bemutatása... 3 3. Értékeink,

Részletesebben

HELESFA Község Önkormányzata

HELESFA Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program HELESFA Község Önkormányzata Helesfa, 2015. szeptember Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 9 Célok

Részletesebben

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján

Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján Előzetes hatásvizsgálat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése alapján A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. (1) bekezdése szerint a jogszabályok előkészítése során

Részletesebben

Kisújszállás Város Önkormányzata

Kisújszállás Város Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére

3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 3. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 24.-i ülésére 2. számú napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzat Gazdasági, Pénzügyi és

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Ötvöskónyi Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2003. (II. 28.) számú rendelet módosításáról. Sárkeresztúr

Részletesebben

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához

K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához Melléklet a 3/2013.(XI.30.) sz. rendelethez K é r e l e m szociális tűzifa juttatásra való jogosultság megállapításához A kérelmező személyes adatai Neve:. Születési neve:. Anyja neve: Születési hely,

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT

Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT Az önkormányzat által ellátandó és önként vállalt feladatok jegyzéke ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOT ELŐÍRÓ ELLÁTANDÓ FELADAT FELADAT JOGSZABÁLY EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Háziorvosi ellátás, házi gyermekorvosi ellátás

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (IV. 10.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Nyárád Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Nyárád Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9

Részletesebben

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1

2005. évi CLXX. törvény. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 2005. évi CLXX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról1 1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének. 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(XII.15.)önkormányzati rendelete a természetbeni ellátásban nyújtott szociális célú tűzifa juttatásról Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jászapáti Városi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Jászapáti Városi Önkormányzat 2013. június 07. Készítette és összeállította: Muhari István okleveles közgazdász pénzügyi ügyintéző 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA Veszkény Község Önkormányzata HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2013-2018 Tartalom Tartalom... 2 Bevezetés... 4 Veszkény története... 5 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Máriapócs Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Legyünk figyelemmel az egész teremtett világra. A környezetünkre, ahol élünk és tiszteljük embertársainkat. Különösen figyeljünk a gyerekekre, az idősekre, az elesettekre,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. Helyi Esélyegyenlőségi Program Jákó Község Önkormányzata 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

tjao. számú előterjesztés

tjao. számú előterjesztés tjao. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a 2013-2018. közötti időszakra vonatkozó Kőbányai Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33.

1 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 6. 2 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 31-33. Okirat száma: A 39/2015.(III.19.) határozat 1. melléklete Módosító okirat A Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal Sajószentpéter Városi Önkormányzat képviselő-testülete által 2014. február 27. napján kiadott,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Ózd Város Önkormányzata 1. melléklet a 165/2015 (VI.24.) határozathoz Helyi Esélyegyenlőségi Program Ózd Város Önkormányzata 2015. június 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása...

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Dorogháza Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Dorogháza Község Önkormányzata 2013-2018 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 5 Célok...

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról

Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete. a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2015. (I.29.) önkormányzati rendelete a szociális tüzelőanyag juttatásról Csernely Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8

Részletesebben

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki.

A jegyzőre átruházott hatásköröket a rendelet 8. melléklete tartalmazza. Az R. e rendelet 1. melléklete szerinti 8. melléklettel egészül ki. Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. ( ) önkormányzati rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 6/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember

SZENTLŐRINC Város Önkormányzat. Helyi Esélyegyenlőségi Programja. 2015. szeptember SZENTLŐRINC Város Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programja 2015. szeptember 1 Tartalom Helyi esélyegyenlőségi Program (HEP) 3 Bevezetés 4 A település bemutatása 4 Értékeink, küldetésünk 12 Célok 12

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat. Közfoglalkoztatási tervének módosítása 2010.

Pannonhalma Város Önkormányzat. Közfoglalkoztatási tervének módosítása 2010. Pannonhalma Város Önkormányzat Közfoglalkoztatási tervének módosítása 010. Pannonhalma, 010. június 1. Bagó Ferenc dr. Török Péter polgármester jegyző I. A közfoglalkoztatási terv módosítása Pannonhalma

Részletesebben

Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi. Programja. Kozármisleny 2013-2018.

Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi. Programja. Kozármisleny 2013-2018. Kozármisleny Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Kozármisleny 2013-2018. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok...

Részletesebben

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.28.) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Rábapatona Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete

Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. ( IX.23. ) KT. sz. rendelete Sáránd Község Önkormányzat Képviselő-testületének az 5/2010.(XI.16.) KT sz. rendeletével elfogadott Szervezeti és

Részletesebben

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól

Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati. Rendelete. A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015. (XI. 23.) önkormányzati Rendelete A szociális célú tűzifa támogatás helyi szabályairól Szakoly Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben