HÍRLEVELE. Sziklára építeni. Sziklára építeni házat és életet. ( Tutum iter unanimis az egyetértők útja biztos) A Bencés Diákszövetség

Átírás

1 PAX ET GAUDIUM A Bencés Diákszövetség HÍRLEVELE XXI.évf. 2. szám Szent Mihály hava Sziklára építeni Sziklára építeni házat és életet Nem bizonytalanra, mulandóra, hanem biztosra, szilárdra alapozni hazát, országot, nemzetet. Isten, áldd meg a magyart! énekeljük nagy ünnepeinken. Mert áldásra bizony rászorulunk mindannyian. Mert hányszor fölcseréljük az értékest az értéktelennel, az idők próbáját kiálló értékeket a pillanatnyi érdekekkel. A pusztulás, pusztítás és újrakezdés jellemzi országunk sorsát kezdetektől fogva. Balsors tépett bennünket hányszor és hányszor, és nagyon időszerű ma is a fohász: Szánd meg Isten, a magyart, kit vészek hányának, nyújts feléje védő kart tengerén kínjának Emberpróbáló időket élünk ma is. Süvít a szél és ránk tör az áradat. Házunk-hazánk vajon kibírja-e? Kibírja, ha valóban sziklára épült. Nekünk, keresztényeknek meggyőződésünk, hogy az életnek csak úgy van értelme, ha jövőnk is van: jövőnk pedig elválaszthatatlan múltunktól, alapjainktól. Nem vagyunk már keresztény ország: megfogyatkozott a hit ebben a hazában. Keresztény értékeinket, melyeket Szent István oly igen szorgalmazott, és bencés hithirdető eleink terjesztettek országunkban, idegen ideológiák próbálták háttérbe szorítani, keresztény értékeink képviselőit egészen a legújabb korig gyakran megvetésben részesítik. A minden ország támasza, a tiszta erkölcs sokak számára fölöslegesnek tűnik, az egyéni szabadságjogok mindenek fölött való hangoztatása még mindig sokszor harsányabb, mint a család, az otthon, a haza, a nemzet megbecsülése. Szükségünk van vezetőkre, akik nem a változó irányú szélhez igazodnak, ha nem sziklára akarnak építeni. Kellenek felelős emberek, akik tudják: szüksége van az embernek, hogy lelkét az Istenhez emelje. Szent István templomot építtetett tíz falunak, kolostorokat alapított, ahol iskolák jöhettek létre, - nekünk azonban még emlékeinkben ott él templomok bezárása, szerzetesrendek feloszlatása, hívők meghurcoltatása, a hitoktatás lehetetlenné tétele. Hatvan évvel ezelőtt még megállapodás is született erről a történelmi szégyenről. Hála Istennek, ezek az idők - reményeink szerint végleg elmúltak. Szabadok vagyunk. De tudunk-e szabadságunkkal valóban élni? (folytatás a köv. oldalon) ( Tutum iter unanimis az egyetértők útja biztos)

2 2 Ha nincs képünk az emberről, akkor csupán megtörténnek velünk az események, nem pedig mi alakítjuk a történelmet. Ha nincsenek eszményeink, akkor nincs, ami felé haladjunk hétköznapjainkban. Hiába van birtokunkban a politikai és jogi értelemben vett szabadság, ha gyakorlati életünkben az ember nem más, mint termelő állat, akinek addig van értéke, ameddig produktív, amíg pénzben kifejezhetően hasznos a létezése, akkor meggyőződésem szerint embertelenné formáljuk magunk körül a világot, amelyben saját magunknak sem lesz helyünk. Van-e bennünk elszántság, ész, erő, s szent akarat, hogy hátat fordítsunk erőszakos, idegen szellemi hatásoknak? Merünk-e azok lenni, akik egykor voltunk: keresztények és magyarok, - vagy inkább sodródunk, ahogy a gazdasági vagy politikai széljárás éppen sodor minket? Képesek vagyunk-e közösen alakítani közös ügyeinket? Vagy egyszerűen arra ítéljük magunkat, hogy idegenné váljunk saját hazánkban? Szent István nagyon fontosnak tartotta, hogy tudjunk együtt élni a másként gondolkodókkal, a más nyelvűekkel, az idegenekkel. E nélkül a kereszténység nem is létezhet. A kirekesztés gondolata föl sem merülhet a kereszténység gondolatvilágában. Keresztények vagyunk-e: krisztusi szellemiségűek, akik képesek kell, hogy legyünk nem széthúzást, hanem összetartozást megjeleníteni egy szétesőben lévő társadalomban? Hol vannak a keresztények, akik felelősen gondolkodnak és cselekednek, akik egységet teremtenek? Hol vannak a közösségért Szent István módjára a helyi közösségekben is cselekedni képes és kész emberek? Szeretnénk olyan világban élni, amelynek levegője van. Amelyben nem nyomasztanak rémképek, sem ideológiai, sem gazdasági rémlátomások. Amelyben SZIKLÁRA ÉPÍTENI világos, hogy hol a mi helyünk. Amely - ben nem bábjáték-figura a nemzet, idegen gazdasági érdekeltségek kezében. Ahol a politika nem érdekcsoportok, hanem egy nemzeti közösség életlehetőségeinek megteremtésén fáradozik. Ebben az országban, amely reményeink szerint megvalósulóban van, tudni fogják, hogy honnan jöttünk és hogy kik vagyunk. Nem fogják sosem hanglemezről játszani ünnepeinken a Himnuszt vagy a Szózatot, mert mindenki tudja fejből is. És nem az fog büszkévé tenni senkit, hogy mit vettünk át idegenből, hanem büszkék leszünk arra, hogy mit őriztünk meg a sajátunkból. Ez az ország ne legyen se szellemi, se gazdasági gyarmat. Állítsák meg az agyelszívást, ne adjuk el a lelkünket a külföldről jövő jobb fizetésért, legyen érdemes élni itthon! Jöjjünk rá arra, hogy az élet mennyisége és minősége nincs egyenes arányú összefüggésben egymással. Döbbenjünk rá, hogy nem az információ mennyisége teszi az embert emberré. Jöjjünk rá arra, ami ősidők óta megőrző, így is mondhatnánk: konzervatív érték: tettek, dolgok igazsága nem a pillanatnyi érdekektől függ, és nem népszavazás útján mondunk ítéletet arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Döbbenjünk rá, hogy az élet olyan érték, ami fölötte van minden anyagi jólétnek vagy hatalmi érdeknek. S rájövünk arra is majd talán, hogy az ember önmagát megvalósítani nem tudja, ha nem tekinti értéknek a családot, a hazát, a közösséget. Személy és közösség egymást feltételező fogalmak legyenek a gyakorlati életben is. És ne szégyelljük, hogy kultúránk nem távol-keleti vagy amerikai kultúra, s merjük vállalni, hogy ennek a kultúrának fontos hordozója az a kereszténység, amelynek meggyökereztetése éppen Szent István királyunk műve. Milyen országban szeretnénk élni? PAX ET GAUDIUM Legyen szabad ez az ország. Szabad abban, hogy önmagát vállalhassa. Szabad úgy, hogy ész, erő s oly szent akarat szabadon érvényesülhessen egyénben, családban, közösségben, városban, az egész hazában. S a szabadságunk akkor teljesedik ki, ha készek vagyunk vállalni önmagunkat, múltunkat, jelenünket. Tiszta levegőre van szükség, nem a pillanatnak élő emberekre, hanem olyanokra, akik képesek arra, hogy az itt és most érdekei helyett a jövő (az élet) értékeihez kössék le önmagukat. Megmaradni akkor fogunk, ha iskoláinkban, újra ember- és világképpel rendelkezők adják majd át az élni-tudást (és nem csupán az információ-mennyiséget) a következő generációknak. Elégedettek akkor leszünk, ha meg tudjuk szólítani egymást, ha lesz emberi szavunk egymáshoz, ha nem válunk idegenné egymás számára. Tutum iter unanimis az egyetértők útja biztos, olvasható a pannonhalmi bencés szerzetesi ebédlő egyik képe alatt, amely zajló folyót átúszó, egymást támogató szarvasokat ábrázol. Egymás elfogadásával lesz csak jövőnk. Nem mindegy, mire építünk. Nem mindegy, hogy vannak-e eszményképeink. Nem mindegy, hogy névleg vagyunk keresztények vagy tetteinkben is azzá válunk. Egy megújulni akaró országban különösen is nagy a felelősségük azoknak, akik magukat kereszténynek mondják. Merjünk összefogni. Merjünk tetteinkkel is keresztények lenni. Korzenszky Richárd (Ph 59) HELYREIGAZÍTÁS Az előző hírlevélben megjelent Harsányi László diáktársunk ravatalánál elmondott gyászbeszédet (22. oldal) nem a közlés szerint feltüntetett Fáber Miklós írta és mondta, hanem a megboldogult volt osztálytársa, Dr. Berecz Endre (Pp 43). A tévedésért és figyelmetlenségért elnézéseteket kérem. A szerk.

3 SZÖVETSÉGI HÍREK 3 Ti vagytok a föld sója Építkezés ABDSZ-re a bencés identitásunk őrzőjeként, építőjeként tekintünk legalábbis megválasztott tisztségviselőkként ezt így szeretnénk látni. Mi, a BDSZ-ben feladatot vállaltak azzal a re ménnyel élünk, hogy a mindennapi mókuskerék-taposáshoz alkalmas kenőolajat - afféle a V-Power adalékot - tudunk szolgáltatni. ( nem olyan magas felárért!) Ma a diákszövetségnek egy új ciklus kezdetén (miközben reméljük, életünket nem négyéves korszakok fogják szabdalni ) természetes módon át kell gondolnia tevékenységét. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az országunk közéletében végbemenő, reménykeltő változásokat sem. Vajon a BDSZ-nek lesz-e ereje a rendre, tisztességre, családokra, kö zösségre építeni kívánó társadalomban példamutatóan kivenni ré szét a feladatokból? (Az új alkotmány megalkotásában közreműködő tanácsadó civil szervezetek közé, például, nem kaptunk meghívást.) Avagy csak reménykedünk, hogy akinek kötelessége, majd megoldja, (mi inkább csak szurkolni akarunk); hogy pl. működési költségeinket most talán könnyebb lesz ilyen-olyan pályázati forrásból megszerezni. Lesz-e elnökségünknek ereje, hogy a kötelezően megoldandó feladatokon kívül új kezdeményezéseket is integráljon a BDSZ tevékenységébe? Avagy felőrli időnket-energiánkat az aktuális ügyek intézése, szervezése? Merünk-e tenni azért, hogy több energiánk maradjon a szervezetünk kínálta lehetőségek feltárására, talentumaink méltó kamatoztatására? Merünk-e arra gondolni, hogy a tagságunk nem feltétlenül csak kapni szeretne a BDSZ-től, hanem alkalmas kezdeményezés mellé szívesen hozzáadja, ami tőle telik? Kérdések; a lendületből, a határozottságból, a gyorsaságból jó példa áll előttünk. Fel kell vennünk a fordulatszámot; lehetőségeinkcéljaink mielőbbi meghatározása nem tűr halasztást. BDSZ eseménynaptár: május 22. Közös érettségi találkozó Győrött; a találkozó ünnepi szentmiséjét Ternyák Csaba érsek vezette. A dísztermi ünnepségen harmadszor kerültek átadásra a BDSZ ösztöndíjak ezeket ezúttal Kemény Gábor, a BDSZ új elnökségének tagja adta át. A pogácsa és üdítő felszolgálásban a leányok közreműködése immáron természetes volt, jóllehet a találkozósok először tapasztalhatták ezt május 29. Pannonhalmi baráti találkozónk a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Az ünnepi szentmisét Főapát Úr celebrálta. Úgy tűnik, mintha az összesereglett diákság mellett a családtagok egyre jelentősebb arányban vennének részt a találkozón. Elnökségi ülés és küldöttgyűlés ezúttal nem szerepelt a kísérő rendezvények között július Szent Benedek zarándoklat Pannonhalmáról Tihanyba; a résztvevők száma tavalyi 70 fő után immáron 90 fő volt július Sopronból szervezett Kárpát-me dencei, ezúttal kárpátaljai kirándulásunk immáron negyedik alkalommal. A résztvevők korelnöke Dr. Farkas Jenő (Sp 42) volt, aki Teodóz atya Vereckénél tartott, felejthetetlen, megemlékező hazafias nemzeti szentbeszédét egyedi történelemórával is teljessé tette. Nagy öröm, hogy az autóbusz utasainak nagyobbik része immáron az országos BDSZ tagságából verbuválódik. Bischof Péter (Ph 75), a BDSZ elnöke

4 4 Megkongattatott Szövetségünk újraválasztott-megújított elnöksége túl van megbízatása első száz napján, és ahogy az másutt is szokás, nekünk sem haszon nélkül való mérlegre tenni eddigi tevékenységünket, levonván a konzekvenciákat, hogy biztosabban jelölhessük ki a középtávú célokat, és meghatározhassuk az elérésükhöz hozzárendelhető eszközöket. Korai lenne még persze átfogó és általános következtetésekről beszélni, azt azonban már most biztosan ki merem jelenteni, hogy a tagnyilvántartás egységesítése jövőbemutató előnyökkel kecsegtet. Vitathatatlanul nagy eredmény, hogy az elmúlt évek aktív tagi nyilvántartása, Kálmán bácsi precíz, de mára sajnos már nem naprakész lajstroma, illetve az itt-ott még fellelhető csonka listák egységesítése olyan internet-alapú tagi adatbázis létrehozását tette lehetővé, mely alkalmas sok ezer fős Diák szö vet sé günk működtetéséhez. Külön köszönet illeti itt Torbágyi Zoltán (Ph 75) diáktársunkat, aki fáradságot nem kímélve dolgozott a törzsadatbázis létrehozásán. Immáron újra biztosan tudjuk, kik azok, akik valaha is közös séget vállaltak Szövetségünkkel, kik azok, akik a bencés szellemiséget nem csak iskoláikban, de mindennapi életükben is követik, akik nem csupán Alma Mater -üknek voltak diákjai, hanem öregdiákként sem akarnak elszakadni a bencés diákközösségtől. Mindannyian azonban mások, sokan pedig sokfélék vagyunk. A kapocs erőssége, a kötődés intenzitása eltérő. Szép számmal aktív tagként veszünk részt a Szövetség működtetésében, s vannak, akik látogatói minden rendezvényünknek. Némelyek igazán tiszteletreméltó adományokkal támogatják működésünket vagy egyes célfeladataink megvalósítását, míg mások mindig precízen és pontosan fizetik tagdíjaikat, hogy biztosíthassák működőképességünket. Sokan fejezik ki elvi támo gatásukat, de a legtöbben azok vannak, akik örömmel és várakozva hozzák fel postaládáikból negyedéves Hírleve lün - ket, hogy a fotel biztonságos magányában újra és újra átéljék, milyen a bencés öregdiák közösség tagjának lenni. Őket is meg kell most e sorokon szólítanom. Őket, akik a korábbi helytelen terminológiával, de csak passzív tagjai Szövetségünknek, akik bár büszkék azonos értékrendünkre és közösséget vállalnak céljainkkal, mégsem adnak arról visszajelzést felénk, holott nagy szükségünk van ezekre a visszaigazolásokra. Akár, hogy kifejezett elvi támogatásukat magunk mö - gött tudjuk, hogy hihessük: helyes irányt követünk, akár, hogy anyagi megerősítésükben bízhassunk működésünk biztosabb financiális alapokra helyezése érdekében, netán, hogy címzett adományaik célba juttatásával közösen segíthessünk másokon. Nem szabad szemlesütve elmenni e mellett az igény mellett. Noha kétezer diáktársunk veszi ki részét a közösségi életből, másfél ezerre tehető azok száma, akikről nem kapunk semmiféle visszajelzést. Nem hiszem, hogy ők passzívabbak lennének bárki másnál, egyszerűen csupán hisznek a nagy számok törvényében, és bíznak abban, hogy hallgatásuk mellett is sok tagtársára számíthat a Szövetség. Igen, ez így van. Sok, sőt sok ezer diáktársukra számíthat. Nekünk azonban Ők, a csendesek ugyanolyan fontosak. SZÖVETSÉGI HÍREK PAX ET GAUDIUM Ugyan úgy szeretnénk Őket is megszólítani és ugyanazzal az állhatatossággal akarjuk hozzájuk is eljuttatni a híreinket; ugyanúgy kívánjuk Őket is bevonni a közösség aktivitásába, és igen, tény: az Ő segítő jobbjukra is ugyanúgy számítunk. Ennek eddigi egyetlen, leghatékonyabbnak megismert csatornája kétségtelenül a Hírlevél volt. Azt szeretnénk, ha a majd negyedfélezer tagtársunk negyedévről negyedévre a jövőben is kézbe vehetné azt a lapot, amely hírt ad a Szövetségről, és azt is, ha számukra nem csupán ez a lap jelentené a közösséget diáktársaikkal. Visszajelzéseket, életjelet várunk róluk, mert csak így tudjuk szervezni Szövetségünk életét, és nem utolsó sorban így tudjuk tervezni költségvetését. Egy példány Hírlevél előállítása és postázása ugyanis sok pénzbe kerül, méghozzá nagyon sok pénzbe. Következetesen hisszük azonban, hogy a Hírlevelet minden tagtársunk meg kell, hogy kapja, lett légyen akár aktív, akár csak a hallgatásba burkolózók közül való. Léteznek egyéb kiadványaink is, melyeket továbbra is el szeretnénk juttatni mindannyiótokhoz: ilyen egyfelől az Almanach, de mára hagyomány, hogy minden esztendőben színvonalas és nagyon jól használható asztali naptárt is küldünk. Tény, hogy az Almanach és a naptárak előállítása ugyancsak nagy összegeket emészt fel: a tavalyi évben tizenkét és fél millió forint bevételből gazdálkodtunk, azonban céljaink eléréséhez több, mint tizenkilenc millió forintot kellett költenünk. Bármennyire hasznos is a gimnáziumok támogatása, bármennyire fontos is a többször százezer forintos tanulmányi ösztöndíjak kifolyósítása, bármennyire emberi is nehéz sorsú diáktársaink megsegítése, országos, vagy területi programjaink megszervezése és finanszírozása, ehhez tőkére van szükség. A pénznek pedig szűkében vagyunk, immáron egy esztendeje, és tartalékainkat emésztjük fel. Különösen rossz látni, hogy tagdíjainknak alig a fele, kevesebb, mint ötmillió forint folyt be a tavalyi évben. Tovább nem élhetünk a tartalékainkból. Fontos lenne, hogy ezzel mindannyian tisztában legyünk. Hiszem, hogy nemcsak expressis verbis megnyilatkozásokkal, levelek, ek útján szerezhetünk támogatásotokról tu - do mást, hanem mércéje lehet ennek a szótlan, ám az adakozó nagylelkűségéről annál többet eláruló adomány. A tagdíjfizetés csak jogi értelemben véve kötelezettség. Megingathatatlan a hitem abban, hogy egymás közti viszonyunkban ez inkább jótétemény, erkölcsös tett, mely azon túl, hogy kifejezi egymáshoz tartozásunkat, az egyetlen, mely képes megteremteni és biztosítani Szövetségünk működésének alapját. Nem szeretném, ha mindaz, amit elődeink elkezdtek, a múlt homályába kellene, hogy vesszék. Keserűséggel töltene el, ha a jövőben nem ajánlhatnánk fel az arra érdemeseknek ösztöndíjat, vagy ha emberségességünk meg kellene, hogy rekedjen az együttérző szónál. Kudarcként élném meg, ha országos, vagy területi programjaink megvalósításáról kellene lemondanunk, vagy ha már nem adhatnánk ki azokat a nyomdai termékeket, melyek sokak számára magát a Szövetséget jelentik. Szövetségünk működéséhez is kell az anyagi bázis, ezt tudjátok. Tudnotok kell azonban azt is, hogy ez most megvékonyodott. Remélem, hogy nagyon-nagyon sokunknak van most füle a hallásra, mert megszólalt az a bizonyos harang, és körbevitetett az a bizonyos kard, csak, hogy megmenekülhessen a közös jövő. Dr. Bodnár Zoltán (Ph 94) főtitkár

5 SZÖVETSÉGI HÍREK 5 Adatmentés másként... Az új elnökség idén májusban úgy gondolta, hogy a sokak által vitatott, két éves adategyeztetési folyamat végére tesz pontot azzal, hogy a tavaszi Hírlevelet ismét postázzuk minden olyan diáktársunknak, aki a tagnyilvántartásunkban valaha is szerepelt, hacsak időközben halálhírét nem vettük. Nagy viták előzték meg ezt a döntést, hiszen elején magam is teljes elszántsággal támogattam az adatok bővítésére és frissítésére irányuló határozat meghozatalát, majd azt is, hogy a második felhívásra sem reagáló tagjainkat az erre való figyelmeztetés után helyezzük passzív állományba. Ez akkor azt jelentette, hogy karácsonya előtt már csak az kapta meg a Hírlevelet és az ekkor induló BDSZ naptárt, aki frissítette az adatait a kérdőív visszaküldésével, illetve megkeresésre adott válaszával. Később ez a kör bővült azokkal, akik nem jeleztek ugyan vissza, de befizetésükkel mégis hírt adtak magukról. A korábbi elnökség ennek az adminisztrációnak az elvégzésére felkérte Vajda Ádám (Ph 02) diáktársunkat, aki óriási energiával érte el azt, hogy 1700 körüli tag került az aktí vak közé. Később Péter Tamás (Gy 00) vette át ennek az adat bázisnak a kezelését, amelynek karbantartása a kézírásokból átültetett adatok gyakori elírása, és egy sokszor előforduló, adatkettőzési technikai hiba miatt nem kis feladatot jelentett. Mindezen erőfeszítések mellett is egyre nagyobb nyomás nehezedett az elnökségre, hogy valami módon kezelni kell a passzív tagok fő közé tehető tömegét, hiszen nem csak ők nem adtak jelt magukról, hanem immár két éve a BDSZ sem kereste őket, ami pedig az idő múlásával a kapcsolat későbbi felvételét is lehetetlenné tehette volna. Magam úgy vállaltam csak tisztséget az új elnökségben, ha azonnali és hatékony lépéseket tesz a vezetőség a passzív tagok megszólításában; mert hívhattuk ezt a folyamatot akárhogyan is, a tagság szemében ez csak tagrevíziónak tűnt, ahol a kérdőívet vissza nem küldők előbb-utóbb kiszorultak volna a BDSZ tagjai közül. Ennek megakadályozására határoztuk el, hogy ismét postázzuk mindenkinek a Hírlevelet, akkor is, ha valaki nem regisztrált és nem is fizetett az elmúlt két évben, így nincsen róla friss információnk. Meggyőződésem, hogy sokan várták elvárták tőlünk ezt a döntést és még többeknek okoztunk azzal örömet, hogy 1800 cím helyett közel 3000 címre küldtük ki a Hírlevelet. Igen... Ahogyan az várható volt, a korábbinál lényegesen több, 178 küldemény jött vissza. Mégis a Hírlevél teljes körű kiküldése mutatta meg azt számomra is, hogy mennyire értékes munkát sikerült elvégezni az adategyeztetés során. A visszaérkezett postából 26 diáktársunkról tudtuk meg, hogy az elmúlt 2 évben elhalálozott, és további négynek a hozzátartozói levélben közölték ugyanezt. Az adategyeztetésen bekért adatok alapján 14 diáktársat szinte azonnal elértünk, így postai címét javítva újra kiküldtük a Hírlevelet, ahogyan 12 olyan tagunknak is, akikről személyesen volt ismeretem. A fennmaradó 126 név közül 78-an a tavalyi évben, vagy idén fizettek tagdíjat a BDSZ számlájára, tehát csak 48 olyan tagnak postáztunk végül Hírlevelet, akit a BDSZ egyelőre nem tudott elérni és ő sem kereste a Szövetséget. Ez 2% alatti eredmény, ami egy ekkora létszámnál nem lehet probléma. Azon viszont el kell gon dolkoznia a vezetőségnek, hogy hogyan küszöböli ki azt, hogy az elveszettek 60%-a olyan tagunk, akik kötelezettségeiket teljesítik, de mi ennek ellenére nem érjük el őket a postánkkal. Ezt a helyzetet a jövőben módszeresen fel kívánjuk számolni. Terveink között szerepel, hogy az évente háromszor megjelenő Hírlevél kiküldését használjuk fel a jövőben tagtoborzási, adategyeztetési és tagdíj rendezési alkalmakként. A következő Hírlevelünket a pannonhalmi gimnázium PANNONHAL- MA kiadványának nem BDSZ tag címzettjei is megkapnák. Későbbiekben hasonló akciót csinálnánk a győri iskola egykori diákjai felé is. Visszatérünk arra, hogy évente egyszer minden tagunk személyre szóló tájékoztatást kapjon a saját tagdíj helyzetéről egy díjbekérő formájában. Ugyancsak évente fi - gyel meztetnénk valamilyen módon a tagjainkat arra, hogy vala milyen módon pl. egy nyomtatvány visszaküldésével jelezzék megváltozott adataikat, esetleg bővítsék a BDSZ róluk vezetett nyilvántartási adatait. A tagnyilvántartás kezelését Bodnár Zoltán (Ph 94) fő - tit kárunk vette kézbe azzal, hogy magam is aktívan besegítek neki. Jól látszik, hogy az átvett adatbázisokba rengeteg és kiváló munkát fektettek a készítők és karbantartók. Meggyőző dé - sünk, hogy ez jobb már csak úgy tud lenni, ha a jövőben fo- lya matos adategyeztetés folyik, amiben a tagság is aktív szerepet vállal. Ennek esszközeként használható a főtitkár és az alelnök Hírlevélben közzétett címe, ahová a saját adatok változásának mielőbbi elküldését mindenkitől elvárjuk, de várjuk a tudomásotokra jutott, más diáktársak adataiban beállt vál tozásokat is. Mindketten hetente 2-3 alkalommal felkeressük a tagnyilvántartást azért, hogy a beérkezett információkkal frissítsük. Időről időre körözési listát is közzé fogok tenni az aktuálisan ismeretlen postacímű tagjainkról a bdsz@googlegroups.com levelező listán. A nevek mellett a már megszokott módon jelöljük az iskolát és az érettségi évét, avagy a pártoló tagi minőséget. Ha a név mellett zárójelben helységnév szerepel, az azt jelenti, hogy az iskolát nem ismerjük, csak az utolsó lakóhely szerinti települést. Ha Magadat, testvéredet, rokonodat, barátodat, osztálytársadat vagy ismerősödet felfedezed az alábbi listán, akkor ne habozz postai vagy elektronikus címéről, mobil-, vagy vezetékes telefonszámáról (több választás is lehet egyszerre!) értesíteni a pax981@fre .hu, illetve a szilard@bencesdiak.hu cím valamelyikén! A BDSZ számára fontos, hogy ismét elérhetőek legyenek mindannyian: (a követketkező oldalon)

6 6 SZÖVETSÉGI HÍREK PAX ET GAUDIUM Ács András Gy 73 Kámán Attila Ph 82 Pálhegyi Sándor Gy 87 Bachmann Zsolt Gy 06 Kárpáti Gyula Bp. 42 Pék Győző Ph 73 Balogh Béla Cs 52 Keszthelyi Gyula Gy 64 Petőcz Miklós Gy 38 Bata Nándor Ph 93 Király Sándor Bp 35 Pirót László Ph 78 Beőthe Tamás Zsolt Ph 91 Kiss Imre Pp 44 Polgár Kornél Gy 43 Bocsekné Gesztes Zsuzsa Ko 38 Kiss Zoltán Gy 86 Pregun Tamás Ph 88 Bors Péter Gy 00 Kocsis András Ph 76 Rácz Miklós Gy 93 Borsos László Plt. Koppán András Ph 91 Radziwon András Gy 88 Cziráky Antal Ph 65 Körmendy Kálmán Kő 49 Réfy Imre Bp. 40 Cziráky József Pp. 41 Körmendy László Kő 51 Sárai László Ing. Ko 50 Császár Zsolt Gy 83 Környei Miklós (Tét) Sas Rudolf Gy 78 Csehi Lóránt Ph 91 Krajczár Pongrác Ph 65 Schubert Miklós Gy 85 Csere Márton Ph 01 Kulcsár Sándor Gy 52 Scitovszky Tamás Bp 44 Csermely Szabolcs Ph 74 Kun László Gy 85 Sellyey Tamás Ph 88 Csíky Lajos Ph 68 Laborcz Iván Bp. 37 Sik Miklós (Nicolas Schick) Ph 48 Csíky László Pp. 34 Laborczi Géza Gy 75 Simó István Ph 92 Csordás György Gy 73 Lay Zsuzsanna Plt. Sója Miklós Ph 90 Csudai Sándor Ko 44 Lippai Csaba Ph 81 Somogyi István Ph 77 Dura Kornél Ph 89 Lonkay Géza Ph 65 Szabó Dezső Ko. 38 Dovicsák Tamás Ph 82 Major Ferenc Ph 65 Szabó Zoltán Ph 93 Enzsöl Lajos So 31 Mányoky István Gy 37 Szarka V. László Ph 53 Érseki Gábor (Budapest) Marosy András Gy 76 Szelestei Tamás Ottó Ph 85 Farkas Gyula So 44 Mező György Ph 88 Szuchentrunk Mihály Gy 50 Ferenczy Géza Ph 62 Mocsári Miklós (Győr) Szulyovszky Dávid Ph 06 Gálos József Gy 36 Mohácsi Tamás Gy 06 Szücs József Kő 46 Genersich Sándor Eg... Mohos András Gy 74 Takács Lajos (Győr) Ginzer Zoltán Gy 66 Monostori Rezső Bp 48 Takács Zoltán Ko 45 Gondi Ferenc Plt. Móri János Bp 36 Táncsics Jenő Adorján Gy 46 Günter Tamás Gy 94 Morva László Gy 50 Tóth András Ph 89 György László Ph 60 Mozsolits Imréné So 51 Tóth Gábor Gy... Györgyi János Ph 75 Nagy László v. Gy 37 Tóth János Gy 71 Gyulaváriné Lovassy Klára Nemes András Gy 78 Tóth Márton Ph 89 Harmath Ede Ph 86 Németh Ernő Gy 82 Tóth Péter-Pál Ph 91 Háry Antal Ph 77 Németh György (Budapest XII.) Vadászi Jenő Pp. 39 Havris György Ph 80 Németh József Ph 88 Varga Gyula Gy 77 Hittnerné-né Ivándy Ágota Ko 41 Németh Károly Ph 78 Varga Konstantin Ph 88 Horváth István Ph 65 Ohetring Pál Plt. Varga Miklós Gy 85 Ilniczky József Ph 52 Olasz Imre Ph 55 Veress Dávid Ph 89 Jakab László Gy 68 Ott György Gy 52 Vezenyi Pál (Budapest) Janka Ferenc Ph 84 Pacz Bence Tamás Gy 01 Vízvári Endre Gy 53 Jávorik Dénes István Gy 65 Padeczky Józsefné Ptl Wolleszky Tibor Ph 75 Kalácska József (Kemence) Pákh Tibor Ko. 42 Zsiga János Eg 45 A jelenlegi listát különösen ajánlom figyelmébe a győri 1985-ös, illetve a pannonhalmi 1965-ös és 1988-as évfolyamoknak, akik közül nagyon sokan szerepelnek rajta. dr. Németh Szilárd (Ph 81) a BDSZ alelnöke Dr. Szalárdy Levente BDSZ 2004-ben végeztem a Pan nonhalmi Bencés Gimná - zi um ban, Hirka Antal atya és Dénesi Tamás osztályában. Sikeres felvételit követően egyetemi tanulmányaimat a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán kezdtem meg. A tanulmányok során hamar szakmai érdeklődésem középpontjába került az emberi elme és idegrendszer működése, zavarai és gyógyítása. Diplomamunkám az akut hippokampusz szelet releváns felhasználási lehetőségeit és adekvát preparálási eljárásait dolgozta fel, mely munkát jeles eredménnyel védtem. A tudományos munka mellett az egyetem 6 évében aktívan jelen voltam szülővárosom Vác, valamint Szeged és Budapest egyetemi városok kulturális életé ben. Vezetésemmel az Apassionata zenekar verses zenei estjei a kávéházak világának állandó szereplője, jeles nemzeti ünnepeink megemlékezéseinek pedig rendszeres fellépője és szervezője volt tól 2009-ig végeztem aktív munkát a Magyar Orvostanhallgatók Egye sü letének Szegedi Helyi Bizottságában. Első évben az Európai Orvostanhallgató Egyesület (az EMSA) Szegedi Koordinátorának Asszisztenseként, a következő két évben az EMSA Koordinátoraként láttam el feladataimat. Tevékenységem részeként Magyarországon elsőként szerveztem úgynevezett Twinning Projectet, mely sajátságos cserediák program a németországi Jena városának orvoskara, valamint az Szegedi Tudományegyetem orvoskara között jött létre júniusában Summa Cum Laude minősítéssel vehettem át orvosdoktori illetve orvosi szakfordító- és tolmács diplomáimat. Sikeres felvételi vizsgát követően a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvos tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatójaként kezdem meg idén szeptember 1-ével további képzésemet és tudományos kutatói munkámat a szegedi Neurológia Klinika berkeiben, szintén neurodegeneratív betegségek témában. Terveim szerint a PhD fokozat megszerzését követően 3 év múlva megkezdem szakorvosi képzésemet neurológia szakirányban, s ha enyiémmel a Jóisten tervei is összecsengenek, az egyetem keretein belül maradva kiveszem a részem a jövő orvosgenerációinak képzésében.

7 SZÖVETSÉGI HÍREK 7 ösztöndíjasok bemutatkozása Toldy Gergely Kaposi Ambrus Az elmúlt évben folytattam kutatómunkát, elsősorban az immunológia területén. Ennek eredményeképpen négy tudományos közleményem jelent meg nemzetközi folyóiratokban. Lehetőségem volt továbbá több konferencián előadás formájában is bemutatni eredményeimet. Júniusban egy hónapot töltöttem Hollandiában, a Groningeni Egyetemen vendégkutatóként. Elnyertem a European Society for Pediatric Clinical Research szervezet kiválósági díját. Részt vehettem a Nobel-díjasok Lindauban rendezett ezévi találkozóján. Pannonhalmán érettségiztem 2004-ben Antal atya és Dénesi Tamás osztályában, majd Budapesten az orvosi egyetemen folytattam tanulmányaimat. Itt kapcsolódtam bele statisztikával és áramlási citometriás módszerfejlesztéssel kapcsolatos kutatásokba, melyek elismeréseként többször elnyertem a bencés ösztöndíjat. Érdeklődésem időközben a funkcionális programozás és fordítóprogramok irányába terelődött, ezért elkezdtem az ELTE-n a programotervező informatikus szakot is, ahol 2010 szeptemberétől másodéves leszek. Az orvosi egyetemet időközben elvégeztem, de a megkezdett kutatásokat mint PhD hallgató ott tovább folytatom. Könnyid Krisztián 2004-ben érettségiztem Győrben, majd tanulmányaimat a Pécsi Tudo mány egye tem Általános Orvos tu do mányi Karán foly tattam. Idén júliusban végeztem. Az Igaz ságügyi Orvos - tani Intézet egyik toxikológus munkatársától (Dr. Benkő And rástól, aki egyébként ferences öregdiák) kaptam meghívást Tudományos Diákköri (TDK) munkára. A témám címe: A sildenafil alkalmazása és a hirtelen halál közötti összefüggés. Munkámmal a helyi TDK-konferencián 1. helyezést értem el, melyet így az országos TDK-konferencián is bemutathattam. Emel lett több hazai szakmai konferencián is társszerzős előadó voltam. Dékáni pályamunkán második helyezést értem el. Tanulmányi és kutatási eredményeimért pedig a 2009/2010-es tanévre megkaptam a Köz tár sa sági Ösztöndíjat. Az egyetem elején a Hallgatói Önkormányzat választmányi tagja is voltam. Emellett heti rendszerességgel jártam a pécsi székesegyház Élő Víz Közösség kórusába énekelni. A Bencés Diákszövetségnek 2004 óta tagja vagyok, és nagyon szépen köszönöm a felajánlást, továbbra is igyekezni fogok a képességeimhez mérten megszolgálni azt. A BDSZ ösztöndíj idei díjazottjai: Baranyai Tamás (Ph 2006) Kálmán János (Ph 2006) Kaposi Ambrus (Ph 2004) Könnyid Krisztián (Gy 2004) Kovács Dániel (Gy 2003) Mészáros Gergő (Gy 2004) Mihalik Ágoston (Gy 2004) Toldi Gergely (Ph 2004) Szalárdy Levente (Ph 2004) Gratulálunk nekik! Ösztöndíjbizottság

8 8 PROGRAMOK PAX ET GAUDIUM MEGHÍVÓ II. Bencés Családi Nap Tihany szeptember 11. Helyszínként a Tihanyi félszigeten található Balatoni Limnológiai Kutatóintézet parkját választottuk, ahol a gyerekek is jól érezhetik magukat, illetve mi is jót beszélgethetünk, újratalálkozhatunk egymással. Tervezett Program: (a változatás jogát fenntarjuk) 10:00-10:30 Megérkezés Tihanyba a Limnológiai Intézethez 10:45-14:15 Beszélgetés, ebédelés a hátizsákunkból, gyerekprogramok, ruha csere-bere 14:30- Gyalogos zarándoklat az Apátságba 15:00-16:00 Könyörgés a Magyarságért az Apátságban Richárd atya vezetésével 16:00- Visszaindulunk az Intézet parkjába 16:20-19:00 Vacsora bográcsból, beszélgetés, sörözés, borozás 19:00 Kompletórium a nap lezárásaként, hazaindulás A szervezés segítéséhez kérném osztályközösségek jelentkezését, mint: ruhacsere lebonyolítók, gyermekprogram felügyelők, előénekesek A helyszínre autóval érkezőknek az alábbi honlap segítséget nyújthat: (elérhetőség fül alatt térkép: A családi napon hozzájá - ru lást/támoga tást szívesen fogadunk, ami 3000 Ft. Előzetes jelentkezéseteket kérném szeptember 8-ig az alábbi címre elküldeni: wenneszp@yahoo.com Kedves Diáktársak! A tavaly megrendezésre került Bencés Családi Nap sikerén felbuzdulva újra nekiláttunk a szervezésnek. Ahogy a naptárban már biztosan észleltétek, 2010-ben is lesz közös Családi nap Tihanyban, szeptember 11- én. Előző évben nagyon nagy sikernek örvendett a hajó - kirándulás, illetve a gyermekprogramok is nagyon jól sikerültek a kicsik visszajelzése alapján. A Tihanyi Apátságba való jelképes zarándoklat és az ott hagyományosan szeptember má so dik hétvégéjén megrendezésre kerülő Könyörgés a Ma gyarságért ökumenikus imádságon való részvételünk is felemelő érzést nyújtott. Ezúton is szeretnélek meghívni benneteket az idei Családi Napunkra, ami a mienk. Legyünk rajta minél többen, érezzük jól magunkat együtt egy pohár bor és egy tányér finom bográcsgulyás mellett. Diáktársi üdvözlettel: Venesz Péter főszervező Diáktársi Üdvözlettel: Venesz Péter (Gy 03) szervező 20/

9 VODICA SZEPTEMBER Kedves Barátaim! PROGRAMOK MÁRIA ZARÁNDOKLAT szeptember harmadik szombatján Máriabesnyőn azzal búcsúztunk el, hogy szeptember harmadik hétvégéjén Sümegen találkozunk a következő bencés Mária zarándoklaton. Az események azonban néha átírják terveinket, és ez így történt most is. Sümegen bencés diáktársunk, Barsi Balázs (OFM) atya fogadott volna bennünket, aki ebben az időpontban nem tartózkodik Sümegen, ugyanakkor kinyilvánította, hogy szeretne otthon lenni és fogadni minket, amikor Sümegre zarándoklatra megyünk. Talán ismeretes, hogy Barsi Balázs atya nagy tisztelője Newman bíboros életművének, akinek boldoggá avatására éppen az időpontban kerül sor Angliában, XVI. Benedek pápa jelenlétében. Erre az alkalomra Barsi Balázs is meghívót kapott, és a boldoggá avatási szertartáson részt fog venni. Erre tekintettel döntöttünk úgy, hogy bár nem a tervezett helyen, mégis a szokásos időpontban tartjuk meg Mária zarándoklatunkat a Baja melletti Vodicán. Mária, Mária, gyászban is fényesség, Árva magyaroknak te vagy az ékesség. A ZARÁNDOKLAT PROGRAMJA SZOMBAT óra Érkezés Bajára, gyülekezés a Ferences templom plébániáján 12 óra Indulás Vodicára Bajáról a Deák Ferenc zsiliptől gyalog a zarándokhelyig, kb. 2 km 13,30 óra Megérkezés Vodicára a kegyhelyre 14 óra Szentmise a kegyhely kápolnájában 15 óra Tájékoztató, ismertető a kegyhely történetéről, jelentőségéről 16 óra Keresztút a kegyhely melletti stációknál 17 óra Indulás vissza Bajára a Petőfi szigetre (nem gyalog) 18 óra Bajai halászlé, vacsora, borozgatás, beszélgetés a Petőfi szigeten lévő panzióban Szálláslehetőség szintén a Petőfi szigeten található panzióban VASÁRNAP 9óra városnézés 10,30 óra közös szentmise a bajai ferences templomban 12 óra ebéd, utána hazautazás A költségek a helyszínen rendezhetők. Jelentkezéseteket várjuk szeptember 12-ig az alábbi elérhetőségen: Dr. Jobbágy Lajos Vancsura László Tel: 30/ , 76/ Tel: 20/ jobbagy@jobbagy.axelero.net laca965@t-online.hu Minden régi és új zarándoktársunkat szeretettel várjuk a tartalmas hétvégére. Kérném a távolabbról érkező diáktársakat, amint eldöntötték, hogy részt kívánnak-e venni az idei zarándoklaton, úgy azt legyenek szívesek jelezzék számunkra! Fontos mielőbb létszámot tudnunk, a helyfoglalás, halrendelés stb. miatt. Az esetleges szállásigényt kérnénk külön jelezni! Dr. Jobbágy Lajos (Ph 69) Vancsura László (Ph 84) 9

10 10 BESZÁMOLÓK PAX ET GAUDIUM Nyári kerékpártúra a győri bencés gimnázium diákjaival július Az idei nyáron is szerveztünk kerékpártúrát a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, amit a korábbi évek hagyománya szerint, az iskola valamennyi diákja számára meghirdettünk. Az idén úgy alakult, hogy minden évfolyam képviseltette magát. A kirándulók többségét a tízedik évfolyam tapasztalt túrásai adták. Kísérőkkel együtt összesen 25-en vettünk részt a túrán. Résztvevők: Vass Rózsa (7.B), Tóth Károly Béla (8.A), Tóth Mária (leendő 9-es), Tóth Anna (9.C), Dénes Márton (10.A), Harsányi Ádám (10.A), Lukács András (10.A), Nagy Zénó (10.A), Soós Dávid (10.A), Veisz Richárd (10.A), Bakacs Eszter (10.B), Dévényi Pál (10.B), Dömötör Mihály (10.B), Glóner Márk (10.B), Lévai Barna (10.B), Skultéty Anna Bianka (10.B), Kamocsai Márta (10.C), Sándor Andrea (10.C), Vincze Nóra (10.C), Molnár Márton (11.C), Füzi Tamás (12.C). Kísérők: a kísérőautót Molnár Jenő (Gy 80) barátunk vezette, de a mindennapi főzés kivitelezője is volt, ezért nagy köszönettel tartozunk áldozatos munkájáért! Barkó Gábor Ágoston (Gy 04) tihanyi bencés testvér a szervezőmunkában, időnként az autó vezetésében, de a kerékpáros kísérésben is nagy tapasztalatával (11 túra az elmúlt 10 évben) volt segítségére a csoportnak. Tóth Konstantin atya (Ph 80) kerékpárral tartott a csoporttal (22 év kb. 20 túrájának tapasztalatával), valamint elkísért bennünket Hegedűs Odó atya is. Útvonal és szálláshelyek: Klosterneuburgtól Tullnig a kerékpárút (Donauradweg) jól ki van táblázva, 10 km után jó minőségű úton halad a Duna töltésén. A kremsi új híd után Mautern-nél átkeltünk a Duna északi partjára, ahol az egyik leglátványosabb szakasz, a Wachau kezdődik. Egészen a melki apátsággal átellenben lévő Emmersdorf nevű község kempingjéig kerekeztünk. A következő szálláshelyünk a Linztől 9 km-re lévő wilheringi ciszterci apátságban volt, ahol nagy vendégszeretettel fogadtak bennünket. A harmadik nap estéjét már Passauban töltöttük. Másnap délelőtt városnézés, majd az egyik legszebb táborhelyen, Inzellben éjszakáztunk, közvetlenül a Duna partján, a híres schlögeni kanyar (Schlögener Schlinge) közvetlen közelében. A visszaútban még két szálláshelyünk volt, Grein és Krems, végül a hetedik napon visszaértünk Klosterneuburgba. Tóth Konstantin OSB (Ph 80) igazgatóhelyettes

11 BESZÁMOLÓK 11 Öregdiák-kerékpártúra másodszor augusztus 1-5. Mintegy húsz, egyetemista-főiskolás győri bencés öregdiák (és néhányuk barátnője) gyülekezett augusztus 1-én, kilenc óra tájban a szombathelyi vasútállomás előtt ragyogó napsütésben. A győri bencés gimnázium kisbuszával érkezett a helyszínre a stáb : a túra állandó autóskísérője, Nagy András (Gy 99) tanár úr, az idősebb nemzedék bölcsességével Tóth Konstantin atya, és a túra szervezője, Barkó Gábor Ágoston (Gy 04). Az első nap Jákon és Körmenden keresztül a szlovén-magyar határ melletti nyugodt kisvárosba, Lendvára bicikliztünk. A község déli részén fekvő termálvíz-parkban lévő kempingben (Lipa) szálltunk meg. A második nap Muraszombatba tekertünk, többnyire magyar községeken keresztül. Muraszombat után Ausztriába keltünk át, ahol mindjárt az egykori határátkelő után kezdődött a Murradweg (murai kerékpárút). Este a Mureck melletti Röcksee kempingjében szálltunk meg. A harmadik nap a folyó menti kerékpárúton Grácba tekertünk fel. Grácban (is) eredetileg sátoroztunk volna, de a hosszantartó felhőszakadás miatt egy ifjúsági hotelben kellett megszállnunk. Eddig jórészt sík vidéken haladtunk keresztül, most következett a hegyes nap. Grácból mindjárt 14%-os emelkedőn lehetett kijutni, az út Felsőőrig (Oberwart) folyamatosan fel-és-le-szakaszokból állt, merőlegesen a folyóvölgyekre. A történelmi Magyarország területére Alhónál léptünk be (Markt Allhau): mögöttünk hegyek, előttünk a csökkenő magasságú dombvidék. Az utolsó éjszakát Alsóőr (Unterwart) község régi iskolájában töltöttük, Kereszt falvi Péter atya jóvoltából, majd másnap az indulási helyre tekertünk vissza. Az indulás előtt azonban még megnéztük a község múzeumát, ahol Szabó Ernő bácsi aki őrt áll az Őrvidéken és vigyázza a magyar kultúrát mutatta be az egyre mélyebb ködbe vesző múltat, és régi nótákkal köszöntött bennünket. Nagyon örültem annak, hogy minden este szinte az egész társaság egy asztalhoz telepedett jó hangulatban beszélgettünk egymás terveiről, tanulmányairól és munkájáról és, hogy kulturális programokat is tudtunk beiktatni. Jó, hogy létezik egy ilyen biciklis közösség! Köszönet a győri bencés közösségnek, hogy idén is rendelkezésünkre bocsá totta a kisbuszt; köszönet Keresztfalvi Péter atyának a kiváló szállásért, kö szönet Nagy András tanár úrnak odafigyeléséért, és mindenkinek a szép élményekért! Barkó Gábor Ágoston OSB (Gy 04) Tihany

12 12 BESZÁMOLÓK PAX ET GAUDIUM Két szám három betű Bencsés kápolnát áldott meg Asztrik főapát úr május 22-én Szigligeten A helytörténeti adatok szerint éppen 750 éve annak, hogy Favus pannonhalmi főapát bencés kolostort alapított és kápolnát szentelt fel Szig li geten, a Balaton északnyugati partján. A gyönyörű környezetben megújuló vár ezentúl szakrális élményt is nyújthat, hiszen a várban egy bencés kápolna megáldására került sor május 22-én. A kápolna belső homlokzatán két évszám és három betű hirdeti a történelem és a jelen kor eseményét, azt, hogy 750 év után bencés kápolnában adhatunk hálát Istennek megmaradásunkért és kérhetjük áldását közös jövőnkre. Dr. Jobbágy Lajos (Ph 69) Aki befogadja, ha valakit elküldök, engem fogad be Jn Még az elmúlt évben vetődött fel a gondolat, hogy volt bencés diákok és családjai szívesen fogadnának a történelmi Magyar or szá gon élő, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium testvériskoláiból diákokat, ismerkedés, nyaraltatás céljából. Ez a gondolat ebben az évben megvalósulhatott. Karácsfalvi és a csíkszeredai testvériskolákból 6-6 diák és egy tanárnő töltött el néhány napot itthoni családoknál. A visszajelzések alapján mind a vendégek, mind a vendéglátók nagyon jól érezték magukat. Nálunk Kárpátaljáról volt egy lány és egy fiú Gazdag Gabriella és Egressy Márton. Nagyon kedves, a családunkba öröm mel és könynyen be illeszkedő kamaszokat ismertünk meg bennük. Vasárnaptól péntekig lehettünk együtt velük. Jó volt látni és megtapasztalni, hogy a közös értékek, hasonló világlátás milyen gyorsan összekovácsolhatja azokat is, akik még sosem találkoztak azelőtt. Jellemző az együtt töltött időre, hogy mikor elbúcsúztunk és eltűnt az őket elvivő busz, Marci fiam megszólalt: De hiányoznak! Tényleg hiányoznak. Jó volt velük. Köszönjük,hogy megismerhettük őket. Következzen azok neve, akik szeretetüket,idejüket ajándékozták a fiataloknak: Udvarhelyi Miklós és családja; Deák Gábor és családja; Lázár Levente és családja; Vancsura László és családja; Dr.Lei Attila és családja. Köszönöm, hogy társaim voltak ebben a nagyszerű vállalkozásban. Köszönöm Bajnóczi Gábor tanár úr nagy-nagy segítségét a szervezésben. Isten áldja meg mindannyiójukat! Többen is jelezték a befogadó családok közül, hogy jövőre is szívesen látnak vendégül diákokat. Aki kedvet kapott ahhoz, hogy jövöre fogadjon diákokat, kérem jelezze a következő címre: drlei@t-online.hu; Dr. Lei Attila (Ph 84 - Maurus atya osztálya) Már hetekkel előbb megkezdtem egy kirándulás szervezését Várpalotára, a Trianon Múzeum látogatását tűzve ki célul. A szervezés érdekében közel száz telefonbeszélgetést bonyolítottam le. Saj nos, korosztályom az idősebb BDSZ tagság csoportjába tartozik, ezért sokan betegségre hivatkozva, mások egyéb, már korábban elhatározott programjukra hivatkozva nem kapcsolódtak be a programunkba. Végül is folyó év június 17-én megvalósítottuk eltervezett programunkat. A Déli Pályaudvarról 8:11-kor induló gyorsvonattal utaztunk, Várpalota állomásról kellemes, beszélgetéssel eltöltött gyalogtúrával tettük meg az utat a múzeumig. Éppen nyitásra érkeztünk, már vártak bennünket, hiszen telefonon bejelentkeztünk. A múzeumban több hasznos, tanulságos órát töltöttünk el, szinte el sem akartunk jönni, de közben megéheztünk és betértünk a közvetlen közelben lévő kellemes étterembe. Itt megebédeltünk és új erőt gyűjtve látogatást tettünk a Bányászati és Vegyészeti Múzeumba. Közben már estébe nyúlt a délután, felszálltunk a vasútállomás felé közlekedő autóbuszra és 18:22-kor induló vonattal hazafelé vettük utunkat. Útban hazafelé élményeinek megpróbáltuk beszélgetésben összegezni. Meg álla pí - tottuk, hogy kirándulásunk hasznos, élményekben gazdag volt. Köszönhetjük ezt nem utolsó sorban Elnökségünk anyagi támogatásának, mert jelentős részt vállalt kirándulásunk költségeiből. Kovács Dezső (Cs 51) Főváros Környéki Szervezet

13 BESZÁMOLÓK 13 Itt és most egy árvízi önkéntes gondolatai Ajelenidő vitrinében égek cseng fülembe Pilinszky fáradt hangja egy frissen kapott lemezről. Ezt a jelszót is írhattam volna a szívembe, amikor áradni kezdtek a folyók 2010 tavaszán. A vizsgaidőszak réme egyre halványodott a rádió fenyegető hírei mellett. Itt és most áll egyik könyvem borítóján, és benne ezt olvasom: Az igazi együttérzés ott kezdődik, ahol éppen vagyunk. (Henry Nouwen: Itt és most című könyvéből) Ezzel a jeligével jelentkeztem önkéntesnek Borsodba. Ahogy a buddhisták mondják, gyémántszívvel léptem ki az utolsó vizsgámról. Megrendülve értesültem róla, hogy hajnalban Edelényt elöntötte a víz, és elhatározásom még nagyobb lett. Aznap délután kattintottam az egyik diákmunka szövetkezet hirdetésére, és a következő hajnalon már egy Borsod felé tartó buszon ültem. Csak Miskolcra érve tudtam meg, hogy a közeli Ónodra irányítottak minket, így a velem utazó kéttucatnyi fiatallal együtt hamarosan a szép kis falu főterén álltunk. Tudtam, hogy mi következik, hiszen négy évvel korábban Visegrádnál segítettem a helyieknek megvédeni otthonaikat a Dunától. A homokzsákolás is csak egy munka. Fárasztó és monoton tevékenység, amiért senki nem fizet majd. Néhány óra után csökken a fájdalom, és az ember eggyé válik a tevékenységgel. A csatárláncon látszólag magától hullámzik végig az érdes és nehéz zsák, a lapát szinte magától döf bele újra és újra a hatalmas homokkupacba. Ilyenkor van idő gondolkodni. Mi történik? Miért vagyok itt? Miért segítek? Egy-egy összevillanó tekintetben meglátom a másikat. Akik eddig azok voltak a hírekből, egyszerre mind Te-vé válnak. Ebben az új viszonyban értem meg, hogy emiatt érkeztem ide: ezt az én és a te közötti kapcsolatot helyreállítani jöttem. Ki tudja, talán éppen az volt Isten terve, hogy ezen a helyen jusson eszembe Szent Márton, aki az út szélén álló koldussal megosztotta köpenyét. Ha csak kicsiben, ha csak a jelenidő szűkös vitrinében is, de a másfél évezrede fáklyaként világító Szent Márton példáját követtem. Szemközt állni azzal a másikkal, akit végre Te-nek nevezhetek, osztozni vele a szenvedésében és megosztani vele azt, amim van. Nem volt már árvíz, nem voltak már a homoktól véresre dörzsölődött kezek, nem volt veszély sem. Másnap hallottam a rádióban, hogy Ónod az emberfeletti munkának köszönhetően megmenekült. Schell Gergely (Ph 05)

14 14 BESZÁMOLÓK PAX ET GAUDIUM 60 éves érettségi találkozó AZ ESZTERGOMI BENCÉS ÖREGDIÁKOK ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓI Az azóta megszűnt esztergomi bencés gimnázium öregdiákjai to - vábbra is összetartanak, így ebben az évben három volt osztály tanulói tartották jubileumi találkozójukat. A hetven éves találkozóra a régi iskolában május 15.-én még öten tudtak eljönni a harmincnyolc érettségiző közül. Ebből az alkalomból írta Füvessi József aki később a gimnázium énektanára is volt a következő verset, amelyet meg is zenésített: Ballagásra 1940 május 14. (Így énekeltük ) Eltesszük a könyvet tarsolyunk mélyére, Együtt indulunk el az élet elébe, Az öreg diáknak merre visz az útja: Jövünk-e még erre, csak az Isten tudja. Vidám diákévek velünk együtt élnek Emléket idézve padba visszatértek: Kopott öreg padban nem dolgozat készül, Élet-leckét mondjuk el az elmúlt időkről. Ballagó diákok, kedves jó pajtások Isten is megáldjon, amerre csak jártok Könnyes szemmel, de bátran induljunk az útra, Sok-sok év múltán is: itt találkozunk újra május 15 (most meg így) Eltettük a könyvet tarsolyunk mélyére, Együtt indultunk az élet elébe, Az öreg diáknak visszatért az útja: Hetven év után itt találkoztunk újra. Az ünneplőket megtisztelte jelenlétével Németh Szilárd, a BDSZ alelnöke és felesége, és átadta a Diákszövetség rubin emléklapját. A hatvanöt éves találkozóra június 12-én került sor a Budapesten a Maka - dám mérnök Klubban. A nyolcadik osztály hadi érettségit tett 1945-ben. A tanítás a hadi események miatt 1944 decemberében megszakadt, a megszállás után eleinte néhány tanuló Sághegyi Medárd osztályfőnök szobájában tanult, majd áprilisban folytatódott a tanítás. Az 1944 őszén in - dult osztály létszáma még 33 volt, ezekből csak 17-en érettségiztek. A többi tanuló orosz fogságban várta a szabadulást. (Ami inkább dúlás volt). A találkozón még tizenegyen részt tudtak venni. Ebből az alkalomból megkapták a Bencés Diákszövetség vas matúra emléklapját. 64 éves érettségi találkozó A hatvan éves találkozót is a régi iskola épületében tartották. Az osztály első évét 55-en kezdték 1942-ben Simon Árkád osztályfőnökkel. A háború után több felvidéki osztálytárs a határmódosítás miatt elszakadt tőlük. Az iskolák államosításakor tovább csökkent a létszám, a hét növendékpap osztálytárs is kénytelen volt elhagyni az iskolát. Mind össze 18- an érettségiztek 1950-ben. A találkozóra heten tudtak eljönni. Meghívták az érettségi előtt elszakadt osz tálytársakat is. A találkozón Szo - leczky Ferenc adta át a Bencés Diák - szövetség gyémánt matúra emléklapját. Az Eszter gom Hotelben tartott közös ebéden és a délutáni baráti beszélgetésen megemlékeztek a volt tanárokról és osztálytársakról. Elhatározták, hogy folytatják a két éve már elkezdett évenkénti találkozót. Nem kerek évforduló ugyan, de a hatvannégy éves találkozót is megtartották a 70 évesekkel együtt, ezzel is megtisztelve az öregebbeket. Az osztályból még heten tudtak eljönni. Dr. Boromisza Tibor (Eg 45) 65 éves érettségi találkozó 70 éves érettségi találkozó

15 BESZÁMOLÓK 60 ÉVES ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ A Győri Szent Benedek Rendi Czuczor Gergely Gimnáziumban án az iskola által rendezett közös találkozó alkalmával tartottuk 2009.május 60 éves találkozónkat. Az elmúlt 60 évet és a megelőző 8 év diákkort elevenítettük fel, akik el tudtunk jönni ben 123 fővel indult az A és B osztály Dr. Németh Bódog és Hollósi Konrád osztályfőnökök vezetésével A tanulmányaink a II. világháború kiterjedése miatt, csak III. osz tályos korunkig volt zavartalan, mert március 19-én a német megszállás miatt vége lett az iskolaévnek. Az iskolánkból ugyanis hadikórház lett. Áprilisban pedig megkezdődtek a bombázások, az elsőnél két osztálytársunk lakása pusztult el, de hála Istennek személyi sérülés nem történt. A napi két légiriadó állandósult és Győrt 13 alkalommal érte légitámadás a háború végéig. (1945. IV.1.) 1944 őszén elkezdtük a tanévet, de csak kis létszámmal, mivel délután volt a tanítás. A Kar - melita Rend adott egy kis kápolnát az iskolának, ahol 8-15-en jelentünk meg. Ez a kényszerhelyzet október végéig tartott, mert délután volt a tanítás és akkor már csak 3-5-en tudtak megjelenni. A IV. osztály tanévét 1945 április 10. körül kezdtük már a saját iskolánkban egy osztályban fővel Dr. Németh Bódog osztályfőnök irányításával. Sajnos a háború nagyon megtizedelte osztályainkat, mert a 123 főből csak 43-an maradtunk. A nagy létszámú osztályból több társunkról még az érettségiig sem tudtunk meg semmit, hogy hova sodorta őket a világégés. Az V-VII. osztályt régi tanárainkkal végezhettük, de a VII. év végén sajnos elbúcsúztak tőlünk, mert az iskolát államosították. Az osztályunk két részre szakadt. Az egyik rész Igazgatónkkal és osztályfőnökünkkel és nyolc osztálytársunkkal a Papnevelő Intézetbe került. A papi pályára készülő VIII. osztályt a Püspökség kérésére a Bencés Atyák tanították. (VI.-VII.-VIII. osztály volt) A másik 4 főből hárman az Állami Gimnáziumban végezték az I.-VII.-ig a középiskolát, egy személy pedig olyan volt, akit az ország összes középiskolájából kizártak, mert olyan kijelentéseket tett az államosításra. I-VII.-ig a Szombathelyi Premontrei Gimnáziumba járt. ) Az állami iskolában 50-en végeztünk. A végzős osztálynak 31 tanulója kezdte együtt a továbbtanulást 1941-ben, míg a többiek a háború miatt évvesztesek, és a családok költözése miatt kerültek közénk. Osztályfőnökünk is volt, de Ő azt mondta, hogy neki nincs semmi keresnivalója a tablón, s ezért csak az Igazgató képviseli a tanárokat. Tekintve, hogy első évfolyamosok voltunk az államosított iskolában, a civil érettségi elnök kiélezte a szigorát. A szigor abban nyilvánult meg, hogy 21 főt küldött pótérettségire, ami a győri állami (Révai) gimnáziumban volt. Az ottani tanárok nevettek az elnök buzgóságán, mert mindenkinek sikerült az érettségi. Az érettségi után többen tanultak tovább. Akiket nem vettek fel azok igyekeztek munkába állni. A papi osztályunkból egy fő nyugatra szökött, s ott szentelték fel. Később Kastl-ban lett igazgató, majd a Vatikánba került az NSZK részéről, de a magyar ügyeket is intézte. Az 1996-os pápai látogatásnak Ő is tagja volt a Vatikán részéről. Egy másik kispapot harmadéves korában ítélték el 3,5 évre, de utána nem engedték vissza, és 1956-ban elhagyta az országot. A kulák üldözés is talajra talált osztályunkban, mert 3 fő 27 hónapos munkával segítette a honvédségi létesítmények bővítését, mint munkaszolgálatos, és ezzel védte a Békét. Ezen kívül egy társunk várt még ítéletre, de a forradalom felmentette. Előzetesben volt és Pálfi Aurél atyával raboskodott Pest börtöneiben. Az 1956-os októberi forradalom is ritkította hazai sorainkat, mert 13-an az osztályból, és öten a papi osztályból külföldre távoztak. Amerikába négyen, Ausztráliába 1 fő ment, a többi pedig Európa nyugati és déli részén telepedett le. Sajnos a halál sem kíméletes osztályunkkal, mert a találkozóig 28-an haltak meg. Többen egészségi állapotuk, és a külföldön élők a nagy távolság miatt nem tudtak a találkozóra eljönni. Tizenöten jöttünk össze, de a mellékelt képen 14 vagyunk. A képen levő személyek balról jobbra: Felső sor: Molnár Benő, Tóth László, Borbély Imre, Takáts Lajos, Csapó Tibor, Szabó Endre Alsó sor: Ábrahám Imre, Gerencsér János, Pozsgai Gyula, Horváth Kázmér, Mohilla Rezső, Vörös Rezső, Mohilláné, Pozsgai Mihály, Pázmándi Péter Borbély Imre (Gy 49)

16 16 BESZÁMOLÓK PAX ET GAUDIUM Beszámoló a évi győri találkozóról Bencés öregdiákok találkoztak Győrött A szokásos időpontban, május utolsó előtti szombatján tartotta a Bencés Diákok Győri Egyesülete és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium a már évtizedek óta hagyományos közös bencés érettségi találkozót, melynek az idén az éve érettségizett bencés öregdiákok voltak a soros ünnepeltjei. Az ünnepi szentmisét Horváth Dori Tamás (Gy 66) perjel, gimnázium igazgató celebrálta. Homíliájában a találkozás fontosságáról elmélkedett, valamint a bencés diák lét életre szóló, életet meghatározó fontos szerepéről beszélt. Az ünnepi rendezvény a Gimnázium dísztermében folytatódott, melynek díszvendége Prof. Dr. Gergátz Elemér (Gy 60) egyetemi tanár, nyugalmazott agrárminiszter az ötven éve érettségizettek nevében köszöntötte az Alma Matert. A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium vezetése a hetven éve érettségizett bencés öregdiákokat jubileumi emlékéremmel ajándékozta meg, majd Péter Tamás (Gy 00) titkár átadta a Bencés Diákok Győri Egyesülete nevében a Győri Bencés Diákokért-díjat dr. Horváth Viktor (Gy 75) sebész főorvosnak, a bencés diákokért végzett kiemelkedő és önzetlen társadalmi munkája elismeréseként. Az ünnepséget a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium énekkara, a Collegium Musicum Jaurinense műsora színesítette, majd a találkozó végén átadásra kerültek a bencés ösztöndíjak, melyek a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért egyetemista bencés öregdiákokat segítik. Péter Tamás (Gy 00) FELHÍVÁS Egykori anyaiskolánk: a Horváth Mihály téri Gya kor ló Általános Iskola ma Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium néven ismert ben ünnepli 100 éves fennállását. Ebből az alkalomból nagyszabású programsorozatra kerül sor, aminek szervezése már elkezdődött. Erről bővebben az iskolánkban és szerény személyemben adunk majd hírt több újság hasábján. Várom az egykori növendékek : hölgyek és urak jelentkezését, akik ebbe az iskolába jártak, az itt megadott elérhetőségeken. Keresem hajdani iskolánk növendékeit, de keresem a Fazekas Mihály Gimnázium elődje: 1. képen balról jobbra: dr. Magssy Dániel (Gy 57) elnökségi tag, Molnár Zsolt (Gy 85) elnök, Balogh Pál (Gy 62) elnökségi tag, dr. Horváth Viktor (Gy 75) kitüntetett, Péter Tamás titkár (Gy 00). 2. kép balról jobbra: dr. Magssy Dániel (Gy 57) elnökségi tag, Nagy Jenő (Gy 86) elnökségi tag, dr. Horváth Viktor (Gy 75) kitüntetett, Péter Tamás titkár (Gy 00). a Szent Benedek rendi Budapesti Bencés Gimnáziumban VIII.kerület, Rigó u. végzett diákokat is, akik 1947/48- ig bencés növendékek voltak. Lehet, hogy több hasonló korú volt növendék ismer majd magára és az iskolánkra, de az is lehet, hogy gyermekeink, unokáink esetleg ismerőseink nyúlnak a telefon után, akik valaha az iskola padjait koptatták. Élményeikkel gazdagíthatják az emlékezést. Egyben főhajtás az egykori és a ma is aktív pedagógusok előtt, akik sokat tettek, hogy életre való, tehetséges emberpalántákat neveljenek belőlünk. Asztalosné, Gergely Erzsébet egykori diák Elérhetőségeim: e.a.asztalos@fre .hu asztalosbobe@t-online.hu culinaris44@gmail.com telefon : 06 /

17 Az évben Pannonhalmán érett ségizett A. és B. osztályok ötven éves érett ségi találkozója június án került megrendezésre. A két osztály hagyományosan jó kap csolatára jellemző, hogy a nagy esemény időpontjának kijelölése közösen egyeztetett módon történt, hogy legyen mód a találkozásra. Az A. osztályban a Pannonhalmán eltöltött négy év alatt évek között 49 diák fordult meg. A volt diáktársak közül négyen haltak meg, heten élnek külföldön, kettőről nincs információ. A jubileumi 50 éves érettségi találkozón 27 diák, két tanár és 13 fő családtag, összesen 42-en vettek részt. Min - den ötévenkénti érettségi találkozó első mozzanata, hogy a gimnázium bejárati lépcsőjénél, a kőoroszlánoknál osztálykép készül, idén elkészült a tizedik kép. Ezekre a napokra esett Rozmán Vilmos Tivadar prefektus-testnevelő tanár és Domnanovits Tamás Ábel orosztanár születésnapja. A méltó megünneplés, egy szép mozzanata a találkozónak: parádés kétlovas hintó, díszes öltözetű fogathajtóval jelent meg és a várkerületen, a nagy szeretetnek ör - vendő tanárokat megkocsikáztatták. A találkozó fénypontja délután öt órakor, osztálymise a Káptalanban. Áment Ferenc Lukács és Zsebedics József atyák, az osztály papjai mondták a Szentmisét. Egy osztályteremben került sor az ünnepi vacsorára az osztályfőnöki órára. Bensőséges beszélgetések, az igen erős diáktársi kapcsolat meg nyilvánulása: lélekben mindenki hozott magával valamit és vitt haza magával valamit Pannonhalmáról. BESZÁMOLÓK Arany Maturások Találkozója Pannonhalmán Június án 17 Vasárnap a tíz órás nagymisén találkoztak a bazilikában az A. és B. osztály tanulói. A mise után az arany matúrások átsétáltak a Boldogasszony kápolnába, és a kriptában megemlékeztek elhunyt tanáraikról. Közös ebéd a gimnáziumi ebédlőben. A nagy család ötven éves találkozója, mint felejthetetlen esemény lebonyolódott. Hálás köszönet Pintér Ambrus Atyá nak az atyai törődésért és gondoskodásért, hogy ismét otthon lehettünk két napig. Ez a két nap évekre szóló lelki töltést adott mindenkinek! A B. osztály huszonnégy, még élő osztálytársából huszonketten vettek részt feleségeikkel a Bagó Ferenc pannonhalmi polgármesterünk portáján jó, baráti hangulatban, szép időben rendezett összejövetelen. A diákévek hangulatát korabeli zenei felvételekkel, valamint a korabeli és későbbi eseményeket bemutató vetített képekkel elevenítették fel. Az elhunyt diáktársakról az A. osztállyal közösen tartott vasárnapi szentmisén történt megemlékezés. A B. osztály egybentartásáért, összejöveteleink öt évtizeden át tartó megszervezéseiért, barátságaink ápolásáért, az 50. érettségi találkozónk emlékére Gereben Ferencnek hálájukat fejezték ki osztálytársai. A Ph 60 öregdiákjai a Bencés Diákszövetség arany matúra emléklapjában küldött megemlékezést köszönik, és további eredményes munkálkodást, jó egészséget kivánnak a Szövet - ségnek. Meggyes Gábor (Ph 60 A) Szép Ferenc (Ph 60 B)

18 18 BESZÁMOLÓK PAX ET GAUDIUM Bíró László püspök úr Szekszárd város Pro Urbe díjának kitüntetettje A2010. év Szent István napja a szekszárdiak a város keresztény katolikus közössége, közöttünk az Alsó- városiak számára a szokottnál is emlékezetesebb volt. A bencés diákok körére pedig különösen felemelő, hiszen legkiválóbbjaink közül választtatván Bíró László Ordinárius, Tábori püspök urat Szekszárd, megyei jogú város Közgyűlése a város legrangosabb, Pro Urbe Díjával tüntette ki. A szekszárdiak iránta ápolt szeretetét, tiszteletét zsúfolásig telt padsoraival tükröző Belvárosi Templomban mutatta be Püspök Úr az ün ne pet megnyitó szentmiséjét. Homíliájában nagyívű történelmi párhuzammal szemléltette a megmaradás szükségességét, előfeltételeit, s mutatott rá a közösségeknek, családoknak a fennmaradást szolgálani hivatott, elengedhetetlen értékőrző kötelességeire. A kenyér ökumenikus megáldását, szentelését követően, az ünnepség-sor polgári részének helyet adó Művészetek Házában nyújtotta át a város Polgármestere Bíró Lász ló Püspök Úr kitüntetését, bensőséges, méltó, a kitüntetettek életútját, törekvéseit is bemutató ünnepség keretében. Püspök Úr 1950-ben született Szekszárdon. A Győri Bencés Gim ná zium, majd a Győri Hittudományi Főiskola elvégzése után Szek szár don szentelték pappá 1974 júniusában. Mágocson, majd Szigetváron teljesített szolgálata után ban káplán a pécsi Székesegyházban, majd 1980-tól 1989-ig püspöki szertartó és titkár től a pécsi Székesegyház plébánosa ben püspöki helynök, ben mesterkanonok, 1994-től teológiai tanár ben címzetes püspöki és Kalocsa-kecskeméti segédpüspök kinevezést kap től a budapesti Központi Papnevelő Intézet rektora és az Egyetemi Templom igazgatója től Magyarország katonai ordináriusa. Az eddig is értékes, az ora et labora elhivatást példaszerűen meg valósító életút írott tömörsége nem képes híven megvilágítani a figyelmet, törődést, sokszor hegyeket is megmozgató folyamatos szolgálatot, ami László Püspök Úr sajátja. Szülővárosa különösen sokat kö szönhet Neki, rendszeres Vendégünk különböző ünnepekhez kötődően (azokon kívül is), mindenkori épülésünkre és hasonlóképpen érezhetnek igen sokan Hazánkban, sőt határainkon kívül is. Nevéhez köthetően a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Köz hasz nú Egyesület mozgató, lelkesítő szellemi atyjaként is széles közös ségi összefogás, áldozatkészség és munka bontakozott ki. Ennek eredményeként idén június 25- én lehetővé vált a (korábban részben romos) Szent János és Pál kápolna felépítésének 250 éves évfordulóján a kápolna megyéspüspöki, együttes megáldása, a külső felújítás befejeztével. Egyházközségi közreműködéssel így fokozatosan megvalósulhat a régi szekszárdi családokban mély gyökereket érintő megszentelt hely újbóli használata. Kapcsolódóan szülővárosához indokolt megemlíteni Püspök Úr kulcsfontosságú közreműködését abban, hogy Szekszárd védőszentje, Szent László nevét kaphatta a ban átadott új Duna-hídunk. Köszöntsük tehát sok szeretettel, tisztelettel Bíró László Püspök Urat kitüntetése alkalmából! Kívánjuk az Úr erőt adó kegyelmét továbbra is, őrizze, óvja Őt és adjon Néki jó egészséget, további kellő energiát Hivatásához! Szeretettel a Tolna megyei bencés diákok nevében: Endrődi István (Ph 63)

19 KÖNYVAJÁNLÓ 19 NOVUM POCKET KIADÓ Dr. Szunyogh Xavér Ferenc: A Lét bölcselete A bölcselet arra keresi a választ, hogy mi az életünk célja és értelme. Ez a könyv ezt a nem könnyû témát, világos, egyszerû és olvasmányos módon fogalmazza meg elsősorban az életbe induló éves fiataloknak. A szerző egyházi iskola érettségiző diákjainak írta, de lényegében minden fiatalnak szól, akiket érdekelnek létük alapvető kérdései. Mindazoknak akik olvasták, évtizedek után is mankóul szolgál a világ dolgaiban való helyes eligazodáshoz. ISBN: Ár: Ft Formátum: 12 x 19 cm Oldalszám: 212 Dr. Szunyogh Xavér Ferenc, május 13-án született Tereskén, egyszerű, szegény családban. Okos gyermek volt, kitűnt társai közül. Felkarolta és taníttatta az Egyház, ő pedig ezt úgy hálálta meg, hogy egész életében Istent és az Egyházat szolgálta. Érettségi után, 18 éves korában lépett be Szent Benedek rendjébe, amelyhez egész életén át hűséges maradt augusztus 1-jével helyezte a Főapát Úr a budapesti gimnáziumba tanárnak, ahol húsz éven keresztül, az iskola államosításáig tanított. A II. világháború éveiben egy ideig tábori lelkész volt, de háborúellenes szókimondásáért hadbíróság elé állították, és lefokozták egészségügyi tizedessé. Az évi szétszóratás után a létszámában korlátozott Rend nem tudta megtartani sem a monostor, sem a megmaradt két iskola falai között. Ekkor saját szavai szerint bencésből kincés lett augusztusában a kommunisták hat rendtársával együtt letartóztatták, de később fel is mentették ben a magyar katolikus egyház elleni újabb bekeményítés keretében, házkutatás után összes irodalmi munkásságával együtt elvitte az ÁVO, lakását lepecsételték. Márianosztrán a kötélfonóban és a szőnyegszövőben dolgoztatták ban a nagy amnesztiával szabadult 28 havi börtön után, már betegen, 90 paptársával együtt. Szabadulása után nem sokkal nyugdíjasként visszavonult Pannonhalmára az idős papok otthonába, és ott lakott október 7-én bekövetkezett haláláig. BENCÉS KIADÓ MEGJELENT! BENCÉS HUMOR 1. Áldás, áldomás hangoskönyv a borról A Bencés Kiadó sorozatának első kötete Zsoldos Xavér, Kovács Márk, Bánhegyi Jób és Heckenast Kolos írásaiból nyújt ízelítőt összekötő szöveggel, zenei háttérrel, néhány esetben eredeti hangfelvétellel. Nem csupán hangoskönyv, de szórakoztató hangjáték. Sorozatszerkesztő: Hortobágyi Cirill o.s.b. Közreműködnek: Blaskó Péter, Kovács Ákos, Kubik Anna, Suha Balogh József és zenekara Rendező: Szigethy Gábor

20 20 KÖNYVAJÁNLÓ Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkönörökké, miként a csillagok (Dán 12,3) PAX ET GAUDIUM Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából Danczi József Villebald október 16-án született Kürtön. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az érsek újvári Csehszlovák Állami Gimnáziumban tanult és szerzett érettségit ( ) ben belép a Szent Benedek Rendbe, majd a prágai Károly Egyetemen folytat teológiai tanulmányokat ( ) ban pappá szentelik a pozsonyi Komenský Egyetemen végez tanulmányokat ban, Szlovákia déli, magyar lakta területeinek Magyarországhoz való csatolásával magyar állampolgárként tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen fejezi be, tanári oklevelet kap ben doktori címet szerez magyar nyelvből és szlavisztikából. Disszertációjának címe: A kürti nyelvjárás hangtana, fonetikai és fonológiai vizsgálata ben Pannonhalmára kerül, s az akkor induló főiskola és gimnázium tanára lesz. Még ebben az évben osztályfőnök is egyben, és nyolc évig vezeti diákjait. Közben nyelvjárási és néprajzi kutatásokat végez, többek között szülőfalujában, Kürtön ben a szláv nyelvekkel való elmélyültebb foglalkozás végett beiratkozik a Zágrábi Egyetemre, ahonnan azonban a háborús körülmények m iatt rövid időn belül haza kell térnie. Még ugyanebben az évben rövid ideig tartó katonai szolgálata után Pannonhalmára tér vissza tanítani ban a környező falvakban dűlőneveket gyűjt, diákjait is bevonja a néprajzgyűjtésbe ben Pannonhalmán éri őt a front. Rövid idő alatt megtanul oroszul, és az érkező orosz katonákat a várban már saját nyelvükön köszönti. Azáltal, hogy tolmácsként működött, hozzájárult ahhoz, hogy a vár, és a benne élő menekültek túlélték a háború borzalmait. Emberek ezrei köszönhetik neki életüket ben Orosz nyelvkönyv az általános iskolák V. és VI. osztálya számára címen tankönyvet ír. Miután 1949-ben megindul a szerzetesrendek feloszlatása, ő önként vállalja a lemondást. Ekkor kerül Balatonendrédre plébánosnak ben viszont el kellett hagynia plébániáját. Győrbe költözik között tizenegy évig állami iskolákban orosz nyelvet tanít ben tér vissza Pannonhalmára, az államilag elismert rendi keretbe között tíz éven át a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium igazgatója és a rendház házfőnöke. Vezetése alatt a gimnázium hírneve egyre erősödik. A NÁDASI ALFONZ KATEDRA őszi előadásai. NEMCSAK ÉRETTSÉGIZŐKNEK! IRODALMI ESTÉK a kapuvári Szent Anna Plébánián minden alkalommal este 6 órai kezdettel. Szeptember Kedd Literatura sacra a XX. századi magyar lírában: Adytól Nagy Gáspárig. Október Kedd Katolikus költők a XX. században: Harsányi Lajos, Sík Sándor, Mécs László,... Mentes Mihály, Vitnyédi Németh István... November 9. - Kedd Tolsztoj és az orosz irodalom és magyar fogadtatása December 7. - Kedd A XX. századi prózafejlődés és Németh László életműve: a regény-, dráma- és esszéíró. A RENDEZVÉNY NYILVÁNOS, A BELÉPÉS DÍJTALAN. MINDENKIT SZERETETTEL HÍVUNK ÉS VÁRUNK. Dr. Cs. Varga István (Gy 64) Miközben tanít, nevel, oktat, állami iskolákban, majd a gimnázium igazgatójaként, soha nem feledkezik meg papi teendőiről. Amikor titokban lehetett csak, akkor is bejárt a rendházba elvégezni a szentmisét. Majd igazgatóként is, minden reggel háromnegyed hatkor misézik. Mindemellett pedig kutat, fordít, publikál, előadásokat tart. A nyelvészet és a szlavisztika a fő területe. Kutatja bencés elődeinek, Czuczor Gergelynek, Jedlik Ányosnak, és Szeder Fábiánnak életét. A szlovák költészet nagyjainak műveit Ludovit Štur, Ján Kollár, Ján Hollý) szlovákból, valamint misztikusokat, szentek életét latin nyelvből fordítja magyarra. Dolgos és eredményes élete december 21-én bekövetkezett halálával zárul. Az Emlékkönyv amellett, hogy részletesen bemutatja Danczi József Villebald gazdag életútját, hangsúlyosan saját műveinek a megismertetését tűzte ki célul. Újraolvashatóak itt a legfontosabb, nyomtatásban is megjelent nyelvészeti és néprajzi munkái, továbbá néhány, kéziratban maradt történeti, nyelvészeti, néprajzi dolgozata. A kötetet kiegészítő fénykép- és dokumentumanyag szintén az életmű minél árnyaltabb megismertetését szolgálja. Aki szeretné megrendelni a könyvet, a peterthomas81@gmail.com címemen, illetve a 70/ as flottás számomon megteheti. Péter Tamás (Ph 00) BDGYE titkár