NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA

Átírás

1 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA SZABÓ ISTVÁN ŐRNAGY A HONVÉDSÉG, MINT NAGYFOGLALKOZTATÓ JELENLÉTÉNEK HATÁSA A DÉL- ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁRA Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. habil Kiss Zoltán László alezredes egyetemi docens Budapest 2013

2 A jelölt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskolájának Doktori szabályzatában foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. Az értekezés műhelyvitájában elhangzott javaslatokat és észrevételeket az értekezés átdolgozásakor figyelembe vette. Az értekezés nyilvános vitára bocsájtható. Budapest, szeptember 13. Dr. habil Kiss Zoltán László alezredes egyetemi docens 2

3 TARTALOM 1. Bevezetés A KUTATÁSI TÉMA AKTUALITÁSA, A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKLÁSA A KUTATÁS CÉLJA KUTATÁSI MÓDSZEREK ÉS A KUTATÁS IDŐDIMENZIÓJA HIPOTÉZISEK A magyar munkaerőpiac általános jellemzői ÁLTALÁNOS TENDENCIÁK A NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA A foglalkoztatottság mértéke A munkanélküliség A BÉREK ALAKULÁSA A MUNKAERŐPIAC TRENDJEI MUNKAADÓI VERSENYKÉPESSÉG A MAGYAR MUNKAERŐPIACON VERSENY- VAGY KÖZSZFÉRA? RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A Dél-Alföld régió és a régió munkaerőpiaca A DÉL- ALFÖLD RÉGIÓ Demográfiai folyamatok Eltérő fejlettségű és jövedelemmel rendelkező területek A DÉL- ALFÖLD RÉGIÓ GAZDASÁGI SZERKEZETE A régió gazdasága 2012-ben A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁNAK JELLEMZŐI A foglalkoztatottság A munkanélküliség A keresetek alakulása A regionális különbségek

4 3.4 A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ LEGNAGYOBB FOGLALKOZTATÓI RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK Az önkéntes katonai szolgálat vállalásán alapuló haderő humánpolitikai és munkaerő-piaci vetületei A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ ÉS ANNAK ÁLLOMÁNYSZERKEZETE A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ ÉS A MUNKAERŐPIAC A hivatásos haderő munkaerőpiacon betöltött szerepét, sikerességét alapvetően befolyásoló tényezők A megfelelő létszámú és képzettségű önkéntes biztosításának stratégiai kérdései A MAGYAR HONVÉDSÉG HUMÁNPOLITIKÁJA ÉS SAJÁTOS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A Magyar Honvédség jelenléte a Dél-Alföld régióban A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓBAN JELENLEG SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ ÁLLOMÁNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása Az állomány nemek és életkorok szerinti megoszlása A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti megoszlása A MUNKAERŐ MEGSZERZÉSE ÉS MEGTARTÁSA RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A régióban lévő munkavállalói réteg és az önkéntes katonai szolgálatvállalás A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK Pályakezdőnek lenni ma Magyarországon A pályakezdők és az önkéntes katonai szolgálat vállalása A MÁR MUNKAHELYI TAPASZTALATOKKAL RENDELKEZŐ MUNKAVÁLLALÓK A NŐK RÉGIÓS KATONAI SZOLGÁLATVÁLLALÁSA

5 6.4 A MUNKAERŐPIACON HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK KATONAI SZOLGÁLATVÁLLALÁSA A RÉGIÓ TEKINTETÉBEN A HONVÉDSÉG, MINT MUNKÁLTATÓ VERSENYKÉPESSÉGE A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐ-PIACÁN RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK A Magyar Honvédség jelenlétének hatása a Dél-Alföld régió munkaerőpiacára A NAGYFOGLALKOZTATÓI JELENLÉT KÖZVETLEN HATÁSAI (A MUNKAERŐ- FELVEVŐ KÉPESSÉG RÉGIÓS SZINTEN) Befogadó hatás Kibocsátó hatás A NAGYFOGLALKOZTATÓI JELENLÉT KÖZVETETT (SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI) HATÁSAI A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói Oktatás, képzés területén keletkező hatások A munkaügyi szervekkel történő együttműködés indirekt hatásai A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával összefüggő szolgáltatások RÉSZKÖVETKEZTETÉSEK Összegzett következtetések, javaslatok A FEJEZETEK RÉSZKÖVETKEZTETÉSEINEK ÖSSZEGZÉSE A KUTATÁS HIPOTÉZISEINEK IGAZOLÁSA Elméleti hipotézisek Empirikus hipotézisek VÉGKÖVETKEZTETÉSEK ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK A KUTATÁSI EREDMÉNYEIMNEK HASZNOSÍTHATÓSÁGA AJÁNLÁSOK, JAVASLATOK A KUTATÁS EREDMÉNYEI TÜKRÉBEN

6 8.7 TOVÁBBI LEHETSÉGES KUTATÁSI IRÁNYOK Irodalomjegyzék Mellékletek A szerző publikációs jegyzéke

7 1. BEVEZETÉS 1.1 A kutatási téma aktualitása, a témaválasztás indoklása Amikor 2004-ben a Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) a sorozás szüneteltetésével áttért az önkéntes alapon működő katonai szolgálatvállalásra, teljes egészében kilépett a munkaerő-piacra. A munkaerő-piacon való megjelenéssel annak nem csupán része, de munkaerő igényével több régióban jelentős tényezője is lett. A honvédség döntő többségében határozott idejű szerződéssel kínál munkalehetőséget legnagyobb számban operatív szinten lévő beosztásaiban történő szolgálat vállalására. Természetesen az első időszakban meglévő munkaerő-igény miatt sok esetben a megcélzott munkavállalói réteg gyengébb képességekkel és sok esetben magatartásbeli és erkölcsi problémákkal bíró részét szólította fegyverbe. Jelenleg ez a helyzet talán már némileg változott, ám megtartási nehézségek csaknem folyamatosan jelen vannak. A kezdetektől fogva sok tanulmány, kutatás foglakozik az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálatteljesítés különböző irányokból való vizsgálatával. A megjelent publikációk túlnyomó része az állomány megjelenésének a honvédségre, a katonai képességekre gyakorolt hatására fókuszál, illetve a honvédség és a szerződéses katonai állomány közötti kapcsolatokat vizsgálja. Kutatómunkám során mindezeket felhasználva tovább elemezve döntően a honvédség nagyfoglalkoztatói mivoltából adódó munkaerő-piaci hatásokkal foglalkoztam. Ez a munka nem nélkülözheti azonban az említett már elvégzett kutatások eredményeit, megállapításait abból a szempontból sem, mivel az önkéntes szolgálatot választók általános szociológiai jellemzői döntő befolyással bírhatnak választott témámmal kapcsolatban is. Kutatási területemnek a Dél-Alföld régiót 1 választottam. Egyrészt azért, mivel immár 16 éve teljesítek szolgálatot a régióban állomásozó alakulatoknál, másrészt a Magyar Honvédség műveleti erejének jelentős része szintén itt található. A téma aktualitását alátámasztja a rendszerváltás utáni magyar munkaerő-piaci helyzet, különös tekintettel ennek regionális szinten meglévő sajátosságai, illetve éppen az önkéntes katonai szolgálat megjelenésének és a már említett munkaerőpiacnak az egymásra gyakorolt hatása. 1 A régió megnevezése nem egyértelmű. Munkám során a Földrajzinév-bizottság 2010-ben hozott határozata szerint használom a régió megnevezését. Forrás: Letöltve:

8 1.2 A kutatás célja Kutatómunkám céljául azt tűztem ki, hogy a lehetőségek függvényében minél alaposabban feltérképezzem a régió munkaerő-piacát, annak érdekében, hogy megfelelő képet kapjunk a régióban állomásozó alakulatok jelenlegi munkaerőigényéről és a régió munkaerőpiacára gyakorolt hatásairól. Kiemelt célom volt az is, hogy kutatásom segítséget nyújthasson a humánstratégia végrehajtásának operatív feladataiban is. Bízom benne, hogy az itt kapott eredmények hozzá tudnak járulni a honvédség jövőbeli humán-erőforrás tervezésének folyamatához is. Az alábbi főbb kérdésekre keresem a válaszokat: Általában milyen alapvető foglalkoztatási jellemzőkkel bír a vizsgált térség? A honvédség számára számba vehető munkaerőből melyek azok a csoportok (társadalmi rétegek, korosztályok) amelyek foglalkoztatása leginkább megoldott és melyek azok, amelyek kirekesztődnek a térség munkaerőpiacról? Milyen közvetett és közvetlen hatásai vannak a térségben lévő laktanyáknak a közvetlen környezetükre? Képes-e a honvédség versenyképes jövedelmet biztosítani és ez által vonzó foglalkoztatóként jelen lenni a régiós munkaerőpiacon. Mennyire és milyen módon befolyásolják a hazai és nemzetközi és kiváltképpen a régiós munkaerő-piaci változások az önkéntes katonai szolgálat vállalását (befogadó és kibocsátó hatás) és ez milyen befolyással bír a régiós munkaerőpiacra? 1.3 Kutatási módszerek és a kutatás idődimenziója Annak érdekében, hogy a kutatás elején feltett kérdéseket a lehető legalaposabban tudjam megválaszolni célirányosan feldolgoztam és elemeztem a szakirodalmi hátteret melyek kapcsolódó összefüggéseit elméleti háttérként beépítettem dolgozatomba. Ezen túl empirikus kutatásokat végeztem, illetve korábbi kutatások másodelemzését is elvégeztem. A munkaerőpiac általános helyzetével és tendenciáival kapcsolatban elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal, az EUROSTAT, illetve a regionális munkaügyi szervek felméréseit, idősorait alkalmaztam. Nehezítette a munkamát, hogy a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ 2010 után nem készített összevont statisztikákat a három megye 8

9 vonatkozásában, így a megyénkénti bontásban rendelkezésre álló adatokból személyesen készítettem el azokat. A régióban lévő katonai szervezetek statisztikai adatait a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság által rendelkezésemre bocsátott táblázatokból állítottam össze. Munkám során 2006 és 2012 között több alkalommal végeztem empirikus kutatásokat is a témában. A kérdőíves kutatások eredményét minden esetben publikáltam, mértékadó folyóiratokban, elektronikus és nyomtatott formában. Egyik 2006-ban készült kutatásom mintegy utánkövetéseként, Makai Katalin 2012-ben ismételten megkérdezte a szentesi alakulat katonáit és eredményeit (mindamellett, hogy rendelkezésemre bocsátotta) az Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében című szakdolgozatában foglalta össze. Kutatásom idődimenziója a 2006 és 2012 közötti időszak. Ezt az időszakot három részre bonthatjuk. Az első három év munkaerő-piaci szempontból kevés változással telt. Ezzel párhuzamosan a katonai pálya iránt érdeklődők száma sem mutatott nagy különbséget. A második időszak( ) egyértelműen a gazdasági válság hatásairól szólt, úgy munkaerő-piaci vonatkozásban, mint a katonai szolgálatvállalás terén. A harmadik időszakban ( ) a foglalkoztatottság csökkenését, majd stagnálását emelném ki, a Magyar Honvédség tekintetében pedig szolgálati nyugdíjrendszer változásai a legfontosabbak, majd ezt követően az új szolgálati törvény kialakítása. 1.4 Hipotézisek Munkám kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel. Elméleti hipotézisek: 1. A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek feltöltési és folyamatos utánpótlási (különös tekintettel a szerződéses szolgálatra) igénye a régió munkaerő-piaci kínálati listáján lévő munkaképes korú lakosság széles köre számára kínál és biztosít munkalehetőséget. 2. Régiós szinten az elérhető és az elvárt jövedelmek alapján a honvédség, mint munkáltató megfelelő jövedelmet képes biztosítani, ezáltal versenyképes a Dél- Alföld régió munkaerőpiacán. 9

10 3. A honvédség jelenlétével és meglévő munkaerő-igényével meghatározó tényező a régióban. Empirikus hipotézisek: 1. A régió demográfiai mutatói alapján magas a év közötti korosztály részaránya 2, így a honvédség specifikus munkaerő igényének kielégítése komoly hatást gyakorolhat az említett korosztály munkaerő-piaci helyzetére. 2. A Dél-Alföld régióban éves szinten az első sorban a középfokú oktatási intézményekből kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedési mutatóira kedvező befolyást gyakorol a honvédség jelenléte és munkaerőigénye. Kutatómunkám eredményeit az alábbi felépítésű értekezésben szándékozom bemutatni: Bevezetés A hazai és nemzetközi munkaerő-piaci tendenciák bemutatása A Dél-Alföld régió munkaerőpiacának bemutatása Az önkéntességen alapuló katonai szolgálatvállalás humánpolitikai és munkaerőpiaci vetületeinek áttekintése A Dél-Alföld régióban lévő alakulatok jelenlegi állomány-összetételének bemutatása A régió munkavállalói korú népességének vizsgálata, az önkéntes katonai szolgálatvállalás tekintetében A Magyar Honvédség jelenlétének hatása a régió munkaerőpiacára Javaslatok, elképzelések ismertetése a kapott kutatási eredmények függvényében 2 A katonai pálya sajátosságai (egészségügyi, fizikai, határozott idejű alkalmazás) szempontjából a honvédség számára leginkább megfelelő célcsoport. 10

11 2. A MAGYAR MUNKAERŐPIAC ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Amikor egy ország bizonyos területi egységeinek (régióinak) munkaerő-piaci helyzetét vizsgáljuk természetesen fontos áttekinteni az ország és az országra leginkább befolyással bíró nemzetközi munkaerőpiac tendenciáit, egymásra gyakorolt hatásait. Ez a vizsgálat elengedhetetlen abból a szempontból is, hogy ismernünk kell azt a piaci környezetet, amelyben működik, amely az egyes gazdasági szereplők mozgásterét befolyásolja, akár direkt módon (pl. a munkaerő hozzáférhetősége adott régiókban), vagy indirekt módon (pl. a munkaerő-kínálat ágazatok közötti mobilitása, mint a humán stratégiát alakító tényező). Első lépésként célszerű értelmezni a munkaerőpiac fogalomkörét és annak legfontosabb alapfogalmait. A munkaerőpiac a munkaerő adásvételével kapcsolatos közgazdasági értelemben vett piac. Az eladók (kínálat) a munkát keresők, aminek az összessége a munkaerő-kínálat. A vevők (kereslet) a munkaerőt kereső munkaadók, aminek az összessége a munkaerőkereslet. A munkaerő-kereslet és kínálat közötti különbség a munkaerőhiány vagy a munkaerő-felesleg (munkanélküliség). A munkaerőhiány előnyös a munkavállalók számára. A munkaerő-felesleg a vevőknek kedvez. A munkaerőpiac az egyes szakmák, foglalkozási ágak és térségek szerint további részpiacokra bontható. 3 Nyilvánvaló, hogy az az elméleti modell, ahol a kereslet-kínálat tökéletes egyensúlyban van, a valóságban nem igazán létezik. Ez alapján a munkaerő-kereslet és a munkaerőkínálat tökéletes összhangja gyakorlatilag sehol nem jön létre. Az összhang vagy egyensúlyhiány két legfőbb oka a munkaerőhiány és a munkanélküliség. Elméleti megközelítésben akkor beszélünk egy ország, térség, foglalkozás munkaerőpiacán munkanélküliségről, ha a kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát. A munkaerőhiány az egyensúly fordított zavara: a kialakult bérszinten a munkáltatók egy része nem, vagy csak rövidebb-hosszabb idő elteltével talál megfelelő munkavállalót. 4 Abban az esetben, amikor egy ország munkaerőpiacáról beszélünk első lépésben meg kell különböztetnünk a népességen belüli (munkaerő-piaci szempontból nézve) 3 Forrás: 4 Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/a munkaerőpiac makroökonómiája

12 munkaerőforrást és a munkaerőforráson kívüliek csoportját. Amíg munkaerőforráson kívüliek csoportját az inaktívak alkotják, addig a munkaerőforráson belül (gazdaságilag aktív népesség) megkülönböztetjük (főcsoportként) a munkaerő állományt illetve a munkaerő állományon kívülieket. A munkaerő állományon belül lévő két (már leginkább közismert) alcsoport a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek csoportjai. 1. ábra A foglalkoztatás és munkanélküliség vizsgálatában alkalmazott népességkategóriák Forrás: Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/a munkaerőpiac makroökonómiája Fontosabb fogalmak 5 Gazdaságilag aktívak (gazdaságilag aktív népesség) a munkaerőpiacon megjelenők, vagyis a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együtt. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik nem sorolhatók be sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Ők a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, akire egyidejűleg érvényesek a következő feltételek: - az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt), - aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán, - rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást vagy talált már munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. 5 Forrás: : KSH

13 A foglalkoztatási ráta a foglalkoztatottaknak a népességhez viszonyított aránya. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli aránya. Az aktivitási arány a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül. Dolgozatom szempontjából fontos fogalom továbbá a relatív bérszínvonal fogalma ami: Relatív bérszínvonalon az egy munkavállalóra jutó bérnek és az egy lakosra jutó fogyasztásnak a hányadosát értjük, azaz a mindenkori bérszint eltartóképességét. Bérnek a munkavállalók munkahelyi keresetének azt a részét tekintjük, amelyre a normál munkaidejük alatt végzett munkájuk ellentételeként, garantáltan és rendszeresen tesznek szert. (Nem bér tehát a túlóra, a prémium, a jutalom.) 6 A relatív bérszínvonal fogalmához szervesen kapcsolódik és szintén munkám későbbi fejezetében többször elemzésre kerül a minimális bér, melynek meghatározása, szintén Polónyi István munkája alapján, a következő: A minimális bér az a bér, amely egy, még elfogadhatóan szerény színvonalon, az ún. társadalmi létminimumon biztosítja a megélhetés költségeit. A minimális bér összefügg a fogyasztás átlagos színvonalával, minél magasabb az átlagos fogyasztás, annál magasabb a minimálbér. 2.1 Általános tendenciák A fejlett országokban mindenekelőtt az USA-ban és Európában a 90-es évtized második felének bíztató gazdasági növekedését követően 2000 után érzékelhetően lelassult néhány meghatározó ágazat, elsősorban az információ-technológia addig dinamikus fejlődése. A megtorpanás kedvezőtlenül hatott a munkaerőpiacra is. Az európai unió tagállamaiban a gazdaság eredményei néhány évig azonban még elégségesek voltak az addig kedvező munkaerő-piaci folyamatok fennmaradásához: a foglalkoztatás 2002 évben az unió átlagában 0,2%-al csökkent, majd folyamatosan bővült, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 2011-re 8,7%-ról 9,7%-ra szintén emelkedett. 6 Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana/a munkaerőpiac makroökonómiája 13

14 Foglalkoztatási ráta ( ) geo\time EU (27 countries) 66,6 66,9 66, , ,9 70, ,5 68,6 68,5 Belgium 65, ,7 65,6 66,5 66,5 67, ,1 67,6 67,3 67,2 Bulgaria 55,3 54,8 55, ,1 61,9 65,1 68,4 70,7 68,8 65,4 62,9 63 Czech Republic 71 71,2 71,6 70,7 70,1 70,7 71, ,4 70,9 70,4 70,9 71,5 Denmark 78 78,3 77,7 77,3 77, , ,7 77,5 75,8 75,7 75,4 Germany 68,8 69,1 68,8 68,4 68,8 69,4 71,1 72, ,2 74,9 76,3 76,7 Estonia 67,4 67,8 69, , ,8 76, ,9 66,7 70,4 72,1 Ireland 70,4 71,1 70,7 70,6 71,5 72,6 73,4 73,8 72,3 66,9 64,6 63,8 63,7 Greece 61,9 61,5 62,5 63, ,6 65, ,5 65, ,9 55,3 Spain 60,7 62,1 62, ,2 67,2 68,7 69,5 68,3 63,7 62,5 61,6 59,3 France 67,8 68,5 68,7 69,7 69,5 69,4 69,3 69,8 70,4 69,4 69,2 69,2 69,3 Croatia : : 58,4 58,3 59, ,6 62,3 62,9 61,7 58, ,4 Italy 57,4 58,5 59, ,5 61,6 62,5 62, ,7 61,1 61,2 61 Cyprus 72,3 74,1 75,1 75,4 74,9 74,4 75,8 76,8 76,5 75, ,4 70,2 Latvia 63,5 65, ,9 69,3 70,3 73,5 75,2 75,8 67, ,3 68,2 Lithuania 65,6 64,2 67,2 68, ,6 71,6 72, ,2 64, ,7 Luxembourg 67,4 67,7 68,2 67,2 67, ,1 69,6 68,8 70,4 70,7 70,1 71,4 Hungary 61,2 61,3 61,4 62,4 62,1 62,2 62,6 62,6 61,9 60,5 60,4 60,7 62,1 Malta 57,2 57,2 57,7 57,8 57,9 57,9 57,6 58,5 59,1 58,8 60,1 61,5 63,1 Netherlands 74,3 75,4 75,8 75,2 74,9 75,1 76,3 77,8 78,9 78,8 76, ,2 Austria 71,4 71,5 71, ,8 71,7 73,2 74,4 75,1 74,7 74,9 75,2 75,6 Poland 61 59,4 57,4 57,1 57,3 58,3 60,1 62, ,9 64,6 64,8 64,7 Portugal 73,5 73,9 73,6 72,9 72,6 72,3 72,7 72,6 73,1 71,2 70,5 69,1 66,5 Romania 69,1 68,3 63,3 63,7 63,5 63,6 64,8 64,4 64,4 63,5 63,3 62,8 63,8 Slovenia 68,5 69, ,1 70,4 71,1 71,5 72, ,9 70,3 68,4 68,3 Slovakia 63,5 63,5 63,6 64,8 63,7 64, ,2 68,8 66,4 64, ,1 Finland 71,6 72,6 72,6 72,2 72, ,9 74,8 75,8 73, ,8 74 Sweden 77,7 78,7 78,5 77,9 77,4 78,1 78,8 80,1 80,4 78,3 78,1 79,4 79,4 United Kingdom 74 74,4 74,5 74, ,2 75,2 75,2 75,2 73,9 73,6 73,6 74,2 Iceland : : : 85,1 84,4 85,5 86,3 86,7 85,3 80,6 80,4 80,6 81,8 Norway 80,3 80,1 79,6 78,4 78,2 78,2 79,5 80,9 81,8 80,6 79,6 79,6 79,9 Switzerland 80,9 81,9 81,2 80, ,9 80,5 81,3 82,3 81,7 81,1 81, táblázat Foglalkoztatási ráta EU Forrás: EUROSTAT 7 7 Forrás: EUROSTAT =en Letöltve:

15 Munkanélküliségi ráta ( ) geo\time Belgium 6,9 6,6 7,5 8,2 8,4 8,5 8,3 7,5 7 7,9 8,3 7,2 7,6 Bulgaria 16,4 19,5 18,2 13,7 12,1 10,1 9 6,9 5,6 6,8 10,3 11,3 12,3 Czech Republic 8,8 8,1 7,3 7,8 8,3 7,9 7,1 5,3 4,4 6,7 7,3 6,7 7 Denmark 4,3 4,5 4,6 5,4 5,5 4,8 3,9 3,8 3,4 6 7,5 7,6 7,5 Germany 8 7,9 8,7 9,8 10,5 11,3 10,3 8,7 7,5 7,8 7,1 5,9 5,5 Estonia 13,6 12,6 10,3 10,1 9,7 7,9 5,9 4,6 5,5 13,8 16,9 12,5 10,2 Ireland 4,2 3,9 4,5 4,6 4,5 4,4 4,5 4,7 6, ,9 14,7 14,7 Greece 11,2 10,7 10,3 9,7 10,5 9,9 8,9 8,3 7,7 9,5 12,6 17,7 24,3 Spain 11,7 10,5 11,4 11,4 10,9 9,2 8,5 8,3 11, ,1 21,7 25 France 9 8,2 8,3 8,9 9,3 9,3 9,2 8,4 7,8 9,5 9,7 9,6 10,3 Croatia 15,8 15,9 15,1 14,1 13,8 12,8 11,4 9,6 8,4 9,1 11,8 13,5 15,9 Italy ,5 8,4 8 7,7 6,8 6,1 6,7 7,8 8,4 8,4 10,7 Cyprus 4,8 3,9 3,5 4,1 4,6 5,3 4,6 3,9 3,7 5,4 6,3 7,9 11,9 Latvia 13,7 12,9 12,8 11,3 11,2 9,6 7,3 6,5 8 18,2 19,8 16,2 14,9 Lithuania 16,4 17,4 13,8 12,4 11,3 8 5,2 3,8 5,3 13, ,3 13,3 Luxembourg 2,2 1,9 2,6 3,8 5 4,6 4,6 4,2 4,9 5,1 4,6 4,8 5,1 Hungary 6,3 5,6 5,6 5,8 6,1 7,2 7,5 7,4 7, ,2 10,9 10,9 Malta 6,7 7,6 7,4 7,7 7,2 7,3 6,9 6,5 6 6,9 6,9 6,5 6,4 Netherlands 3,1 2,5 3,1 4,2 5,1 5,3 4,4 3,6 3,1 3,7 4,5 4,4 5,3 Austria 3,6 3,6 4,2 4,3 4,9 5,2 4,8 4,4 3,8 4,8 4,4 4,2 4,3 Poland 16,1 18, ,8 19,1 17,9 13,9 9,6 7,1 8,1 9,7 9,7 10,1 Portugal 4,5 4,6 5,7 7,1 7,5 8,6 8,6 8,9 8,5 10, ,9 15,9 Romania 6,8 6,6 7,5 6,8 8 7,2 7,3 6,4 5,8 6,9 7,3 7,4 7 Slovenia 6,7 6,2 6,3 6,7 6,3 6,5 6 4,9 4,4 5,9 7,3 8,2 8,9 Slovakia 18,9 19,5 18,8 17,7 18,4 16,4 13,5 11,2 9,6 12,1 14,5 13,7 14 Finland 9,8 9,1 9,1 9 8,8 8,4 7,7 6,9 6,4 8,2 8,4 7,8 7,7 Sweden 5,6 5,8 6 6,6 7,4 7,7 7,1 6,1 6,2 8,3 8,6 7,8 8 United Kingdom 5,4 5 5,1 5 4,7 4,8 5,4 5,3 5,6 7,6 7,8 8 7,9 2. táblázat Munkanélküliségi ráta EU Forrás: EUROSTAT 8 Magyarországot bár gazdasága egyre erősebben kötődik a világgazdasághoz től érinti egyre inkább a munkanélküliség növekedése, melynek drasztikus emelkedése 2009-ben következik be (2,2% az előző és 4,3% a 2000-es évek legalacsonyabb mutatójához képest 9 ). A foglakoztatás a évek 62,6%-os adataihoz képest ben 1,9%-os csökkenést mutat (ez egyébként évekhez képes néhány tizedes emelkedést jelentett). Sajnálatos módon európai összehasonlításban Magyarország munkaerőpiacának helyzete alapján az Európai Unióban az utolsók között szerepel, így a kevésbé fejlett 8 Forrás: EUROSTAT Letöltve: ben, a válság legsúlyosabb évében 3,7 százalékos csökkenés volt a foglalkoztatásban, a magánszektorban pedig drámai, 6,6 százalékos - Talpra tud állni a munkaerőpiac? Interjú Köllő Ákos közgazdásszal a Munkaerőpiaci Tükör egyik szerkesztőjével Letöltve:

16 országokhoz hasonlít.(15-74 éves korosztály munkaerő-piaci státusa az 1. számú mellékletben található) Ennek okát sokan sokféleképpen magyarázzák. A Magyar Tudományos Akadémián 2012 áprilisában bemutatott, Az eltűnt egymillió munkahely nyomában című tanulmánykötet az elmúlt két évtized munkaerő-piaci történéseit, azok lehetséges okát és a hogyan tovább kérdéskörét tárgyalja. A kötet empirikus kutatásokra alapozva keresi a főbb okait annak a ténynek, miszerint a rendszerváltozás első időszakában ( ) közel 1 millió 250 ezer munkahely tűnt el a magyar munkaerőpiacról. Annak ellenére, hogy a 2000-es évek elejéig (2003-ig), a gazdasági fellendülés nyomán megközelítőleg ezer új állás keletkezett, a 2008-ban kirobbant gazdasági válság ezeknek nagy részét felmorzsolta. A válság kirobbanásával így csaknem visszaállt az eredeti helyzet. Fazekas Károly 10 a tanulmánykötet bemutatásakor rámutatott, hogy jelen körülmények között legkevesebb 600 ezer új munkahelyre lenne ahhoz szükség, hogy felzárkózzunk az EU átlagához (az élvonalba lépéshez további 400 ezer új álláslehetőség kellene). Az átfogó vizsgálat megállapításai szerint a fennálló helyzetet a következő tényezők váltották ki: A lezajlott belső szerkezeti átalakulások A képzetlenek foglalkoztatására ható specifikus okok Gyenge közoktatás, szakoktatás, felnőttképzés Közlekedési rendszer Szakpolitikai hibák 2.2 A népesség gazdasági aktivitása Amennyiben ország foglalkoztatási helyzetképét 2000 és 2011 között három részre osztjuk, a következő megállapításokat tehetjük. Az első harmad 2000 és 2003 közé tehető ahol a foglalkoztatás bár kismértékben, de folyamatosan növekedett. A évek során stagnálás következett, majd 2006-tól ismét növekedés állt be. A megtorpanás, a válság kirobbanásakor 2008-ban kezdődött és az év III. negyedévében körülbelül 100 ezer fő foglalkoztatatott létszám csökkenésével ismét negatív irányt vett. A válság az egyébként is alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező hazai munkaerőpiacon 2010-ig folyamatos szűkülést indukált, amin a évi foglalkoztatotti létszámcsökkenés megállása sem 10 Fazekas Károly a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutató Központ főigazgatója 16

17 változtatott érdemben. A év némi emelkedést mutat, ami 2012-ben gyakorlatilag stagnált. A gazdasági aktivitási rátát európai összevetésben vizsgálva megállapíthatjuk, hogy hazánk az utóbbi tizenkét évben sem tudott érdemben előlépni a sereghajtók közül. A éves népesség gazdasági aktivitása ( ) Ország Ezer fő, Gazdasági aktivitási ráta, százalék Ausztria ,3 70,7 71,6 71,7 70,2 72,4 73,7 74,7 75,0 75,3 75,1 75,3 75,9 Belgium ,2 63,6 64,1 64,3 65,3 66,7 66,5 67,1 67,1 66,9 67,7 66,7 66,9 Bulgária ,6 63,4 62,5 61,7 62,8 62,1 64,5 66,3 67,8 67,2 66,5 66,0 67,1 Ciprus ,9 70,7 70,9 72,2 72,7 72,4 73,0 73,9 73,6 73,0 73,6 73,5 73,5 Csehország ,2 70,7 70,4 70,2 69,9 70,4 70,3 69,9 69,7 70,1 70,2 70,5 71,6 Dánia ,0 79,2 79,9 79,4 80,2 79,8 80,6 80,1 80,7 80,2 79,4 79,3 78,6 Egyesült Királyság ,2 74,8 75,0 75,0 74,9 75,4 75,7 75,5 75,8 75,7 75,5 75,7 76,3 Észtország ,6 69,6 68,3 70,1 70,2 70,1 72,4 72,9 74,0 74,0 73,8 74,7 74,9 Finnország ,8 77,1 77,2 76,8 76,2 74,7 75,2 75,6 76,0 75,0 74,5 74,9 75,2 Franciaország ,8 68,6 69,0 69,9 69,8 69,9 69,8 69,9 70,0 70,5 70,5 70,4 71,0 Görögország ,9 63,2 64,2 65,1 66,5 66,8 67,0 67,0 67,1 67,8 68,2 67,7 67,9 Hollandia ,9 75,7 76,5 76,5 76,6 76,9 77,4 78,5 79,3 79,7 78,2 78,4 79,3 Horvátország ,6 62,3 63,9 63,3 62,8 63,4 63,2 62,4 61,5 60,8 60,5 Írország ,5 67,7 68,0 68,2 68,7 70,8 71,9 72,5 72,0 70,6 69,4 69,2 69,2 Lengyelország ,1 66,0 64,9 64,0 63,7 64,4 63,4 63,2 63,8 64,7 65,6 66,1 66,5 Lettország ,1 68,0 69,8 69,1 69,2 69,6 71,3 72,8 74,4 73,9 73,2 72,8 74,4 Litvánia ,2 70,1 69,8 72,1 69,3 68,4 67,4 67,9 68,4 69,8 70,5 71,4 71,9 Luxemburg ,2 64,1 65,3 64,6 65,8 66,6 66,7 66,9 66,8 68,7 68,2 67,9 69,4 Magyarország ,9 59,6 59,7 60,6 60,5 61,4 62,0 61,9 61,5 61,6 62,4 62,7 64,3 Málta ,2 58,9 59,1 59,1 57,6 58,1 57,6 58,4 58,9 59,1 60,3 61,6 63,1 Németország ,0 71,3 71,5 72,1 72,1 73,3 74,9 75,6 75,9 76,3 76,6 77,2 77,1 Olaszország ,9 60,3 61,0 61,6 62,7 62,5 62,7 62,5 63,0 62,4 62,2 62,2 63,7 Portugália ,1 71,8 72,6 72,9 72,8 73,4 73,9 74,1 74,2 73,7 74,0 74,1 73,9 Románia ,6 68,3 64,2 63,4 63,9 62,3 63,6 63,0 62,9 63,1 63,6 63,3 64,2 Spanyolország ,1 64,4 66,0 67,4 68,5 69,7 70,8 71,6 72,6 73,0 73,4 73,7 74,1 Svédország ,3 78,1 78,0 77,9 77,7 78,7 78,8 79,1 79,3 78,9 79,1 79,9 80,3 Szlovákia ,5 70,4 69,5 69,8 69,7 68,9 68,6 68,3 68,8 68,4 68,7 68,9 69,4 Szlovénia ,4 67,5 68,5 66,9 69,9 70,7 70,9 71,3 71,8 71,8 71,5 70,3 70,4 Európai Unió ,6 68,9 69,2 69,7 70,1 70,3 70,7 70,9 70,9 71,1 71,7 Európai Unió ,5 68,5 68,6 68,9 69,2 69,7 70,2 70,4 70,8 70,9 71,0 71,2 71,8 Eurózóna ,5 67,6 68,1 68,8 69,2 69,9 70,5 70,9 71,3 71,4 71,4 71,5 72,0 3. táblázat A éves népesség gazdasági aktivitása EU ( ) Forrás: KSH 11 Szakértők szerint az előrelépés csak egy komplex változtatási csomag segítségével lehetséges, amelynek alapja egy hosszútávon kiszámítható gazdaságpolitika. Az előzőekben már említett MTA tanulmány 12 a következő fontos feladatokat jelöli meg a kiszámítható gazdaságpolitikára építve: Ahhoz, hogy a népesség szélesebb körében javuljon a foglalkoztathatóság, elő kell segíteni a mobilitást, ennek eleme az oktatás- és lakáspolitika, lemaradó régiók tőkevonzó képességének erősítése, célzottabb és jobb minőségű átképzései programok kellenek, jobb minőségű rehabilitációs szolgáltatás. 11 Forrás: KSH, Letöltve: Hová tűnt egymillió munkahely? html Letöltve:

18 2.2.1 A foglalkoztatottság mértéke A válság csaknem minden európai ország munkaerőpiacát negatívan érintette. Annak ellenére, hogy a gazdasági problémák kirobbanása után több elemző úgy jósolta, hogy napjainkra többé-kevésbé helyreáll a rend a munkaerőpiacon is, 2012 decemberében az EUROSTAT adatai alapján a foglalkoztatás 2006 óta a legalacsonyabb szintre került az euró övezetben. Leginkább Görögország, Spanyolország és Portugália foglalkoztatottsági mutatói romlottak. Növekedést Észtország, Ausztria és Németország mutatott csupán a 2012-es év végén. Hazánk elmaradása már a válság kialakulása előtt is jelentősnek volt mondható. Természetesen a nyugati országokhoz képest meglévő lemaradásunkat néhány év alatt eltűntetni, behozni nem is lehetett és nem is lehet elsődleges célként megjelölni, azonban sajnálatos módon Közép-Európa államainak jelentős hányadával sem vagyunk azonos helyzetben. A foglalkoztatás alakulása ( ) Ország Ezer fő, Foglalkoztatási ráta, százalék Ausztria ,9 67,8 68,1 68,2 66,5 68,6 70,2 71,4 72,1 71,6 71,7 72,1 72,5 Belgium ,9 59,7 59,7 59,3 60,5 61,1 61,0 62,0 62,4 61,6 62,0 61,9 61,8 Bulgária ,5 50,7 51,1 53,1 55,1 55,8 58,6 61,7 64,0 62,6 59,7 58,4 58,8 Ciprus ,4 67,9 68,5 69,2 69,4 68,5 69,6 71,0 70,9 69,0 68,9 67,6 64,6 Csehország ,9 65,0 65,5 64,9 64,1 64,8 65,3 66,1 66,6 65,4 65,0 65,7 66,5 Dánia ,4 75,9 76,4 75,1 76,0 75,9 77,4 77,0 77,9 75,3 73,3 73,1 72,6 Egyesült Királyság ,0 71,3 71,2 71,3 71,5 71,7 71,6 71,5 71,5 69,9 69,5 69,5 70,1 Észtország ,3 60,8 61,7 62,3 62,9 64,4 68,1 69,4 69,8 63,5 61,0 65,1 67,1 Finnország ,1 69,1 69,1 68,7 68,3 68,4 69,3 70,3 71,1 68,7 68,1 69,0 69,4 Franciaország ,7 62,7 62,9 63,9 63,4 63,7 63,7 64,3 64,8 64,0 63,8 63,9 63,9 Görögország ,6 56,5 57,7 58,9 59,6 60,1 61,0 61,4 61,9 61,2 59,6 55,6 51,3 Hollandia ,9 74,1 74,5 73,8 73,1 73,2 74,3 76,0 77,2 77,0 74,7 74,9 75,1 Horvátország ,9 53,4 54,9 55,0 55,6 57,1 57,8 56,6 54,0 52,4 50,7 Írország ,5 65,2 65,1 65,1 65,5 67,6 68,7 69,2 67,6 61,9 59,6 58,9 58,8 Lengyelország ,1 53,7 51,7 51,4 51,4 52,8 54,5 57,0 59,2 59,3 59,3 59,7 59,7 Lettország ,4 58,9 60,5 61,7 62,2 63,3 66,3 68,3 68,6 60,9 59,3 60,8 63,1 Litvánia ,6 58,1 60,6 62,8 61,4 62,6 63,6 64,9 64,3 60,1 57,8 60,3 62,2 Luxemburg ,7 63,0 63,6 62,2 62,5 63,6 63,6 64,2 63,4 65,2 65,2 64,6 65,8 Magyarország ,9 56,1 56,2 57,0 56,6 56,9 57,3 57,3 56,7 55,4 55,4 55,8 57,2 Málta ,5 54,7 55,0 54,6 53,4 53,9 53,6 54,6 55,3 55,0 56,1 57,6 59,0 Németország ,3 65,7 65,4 64,9 64,3 65,5 67,2 69,0 70,1 70,3 71,1 72,5 72,8 Olaszország ,4 54,5 55,4 56,1 57,7 57,6 58,4 58,7 58,7 57,5 56,9 56,9 56,8 Portugália ,2 68,9 69,2 68,2 68,0 67,5 67,9 67,8 68,2 66,3 65,6 64,2 61,8 Románia ,2 63,3 58,6 58,7 58,7 57,6 58,8 58,8 59,0 58,6 58,8 58,5 59,5 Spanyolország ,1 57,7 58,6 59,7 60,9 63,3 64,8 65,6 64,3 59,8 58,6 57,7 55,4 Svédország ,1 74,4 74,0 73,6 72,4 72,5 73,1 74,2 74,3 72,2 72,1 73,6 73,8 Szlovákia ,3 56,7 56,5 57,9 56,7 57,7 59,4 60,7 62,3 60,2 58,8 59,5 59,7 Szlovénia ,7 63,6 64,3 62,5 65,6 66,0 66,6 67,8 68,6 67,5 66,2 64,4 64,1 Európai Unió ,3 62,6 62,7 63,4 64,3 65,3 65,7 64,5 64,0 64,2 64,1 Európai Unió ,1 62,5 62,4 62,7 62,8 63,4 64,4 65,3 65,8 64,5 64,1 64,3 64,2 Eurózóna ,2 62,0 62,3 62,6 62,7 63,6 64,6 65,5 65,9 64,5 64,1 64,3 63,8 4. táblázat A foglalkoztatás alakulása EU Forrás: KSH Forrás: KSH, Letöltve:

19 Az egyébként is alacsony foglalkoztatási szinttel rendelkező Magyarországon a kialakult válság a csökkenés mellett, 2009 és 2011 között a férfiak és nők foglalkoztatási mutatóinak közeledését is hozta. 14 Továbbra is erőteljesen differenciált a foglalkoztatási ráta az iskolai végzettségek szerint. A kutatások alapján, jelenleg Magyarországon a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők esélye a foglalkoztatottá válásra (életkortól függetlenül) körülbelül a fele a felsőfokú végzettségűekhez hasonlítva. 15 Annak ellenére, hogy ezt a problémát valamelyest mérsékelték az utóbbi évek közfoglalkoztatási programjai hosszú távú változást csupán az alapfokú végzettségűek arányának csökkenése eredményezhet. 16 Számottevő különbség tapasztalható továbbá foglalkoztatási téren a régiók között is. Amíg Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon a 2012-es évben 62% feletti volt a foglalkoztatás addig a sereghajtó Észak-Magyarországon alig haladta meg a 49%-ot. Annak ellenére, hogy egyrészt a válság a magasabb mutatókkal rendelkező régiókat érintette kedvezőtlenebbül, a közmunka programok viszont volumenükben az elmaradottabb régiókat támogatták jobban, tartós közeledés nem alakult ki a foglakoztatási ráták tekintetében. A belső munkavállalási célú mobilitásra való csekély hajlandóságot tovább csökkentik a fejlettebb régiók magasabb ingatlan árai és a családi, baráti kapcsolatrendszerhez való ragaszkodás Ennek oka egyértelműen az, hogy a válság a férfitöbbségű területeken (építőipar, autógyártás és a hozzájuk kapcsolódó területek) erőteljesebben éreztette hatását. Forrás: A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, KSH Társadalmi Helyzetkép Letöltve: A közmunkát végzők számának növelése, mint aktív munkaerő-piaci eszköz megosztja a szakértőket. Sokan közülük azzal indokolják negatív véleményüket, hogy az erre fordított anyagi eszközöket (amelyek a közmunkások számának emelkedésével tetemesen nőnek) inkább gazdaságélénkítésre kellene fordítani. A másik tábor viszont úgy vélekedik, hogy gazdasági növekedés maga nem képes enyhíteni a foglalkoztatási problémákon (erre jó példa lehet, hogy a 2006-ig meglévő gazdasági növekedés ellenére számottevő változás nem indukálódott a foglalkoztatás terén). 17 Az átlagnál magasabb mobilitási hajlandóságot mutató munkavállalók napjainkban gyakorlatilag az ország teljes meglévő munkakínálatából válogathatnak. 19

20 Regionális különbségek a foglalkoztatási ráta alapján (15-64 éves életkor) 5. táblázat Regionális különbségek a foglalkoztatási ráta alapján (15-64 éves életkor) Forrás: KSH STADAT A munkanélküliség Az ILO (International Labour Organization) által kidolgozott és általánosan elfogadott definíció szerint munkanélküli az, aki a következő három kritériumnak egyidejűleg eleget tesz: Év Közép- Közép- Nyugat- Dél- Észak- Észak- Dél- Magyarország Dunántúl Dunántúl Dunántúl Magyarország Alföld Alföld Összesen ,3 57,7 62,0 57,2 52,2 52,5 57,9 58, ,4 55,2 60,5 52,9 49,3 48,4 53,4 54, ,2 54,4 59,9 52,4 47,7 47,5 53,0 53, ,1 53,1 58,5 48,8 46,3 46,4 53,0 52, ,8 52,7 59,3 50,3 45,7 45,6 52,8 52, ,8 53,6 59,8 50,0 45,7 45,2 53,6 52, ,7 56,0 61,6 51,5 46,2 46,4 54,2 53, ,7 58,5 63,1 52,8 48,1 48,8 55,3 55, ,5 59,2 63,4 53,5 49,4 49,0 56,0 56, ,6 59,3 63,1 52,3 49,7 49,5 55,8 56, ,9 60,0 63,7 51,6 50,3 49,3 54,2 56, ,7 62,3 61,9 53,4 51,2 51,6 53,2 57, ,9 60,3 61,4 52,3 50,6 50,4 53,6 56, ,3 60,2 62,0 53,4 49,5 50,2 53,8 56, ,7 61,4 62,8 53,6 50,4 51,1 54,3 57, ,7 61,8 63,4 51,2 50,8 50,5 55,2 57, ,7 60,3 62,1 51,0 49,5 49,9 54,5 56, ,6 57,8 59,7 52,1 48,6 48,1 53,2 55, ,3 57,3 59,0 53,1 48,7 49,3 54,4 55, ,2 59,9 60,2 51,8 48,7 50,3 54,5 55, ,2 59,9 61,7 52,9 49,3 52,1 55,8 56,3 Nem végez jövedelemszerzést célzó munkát Keres munkát- És képes is azt elvállalni 19 Az általánosan elfogadott mérőszám, a munkanélküliek ILO-kritériumok szerinti száma, a 2000-es évek elején még 230 ezer alatt volt. Az inaktivitás irányába történő kilépés lehetőségeinek szűkülésével ez a létszám már a válság kitörése előtt is folyamatosan nőtt, majd a válság következményeként 2010-ben már 475 ezren, de még 2011-ben is 468 ezren voltak munkanélküliek. 18 Forrás: KSH STADAT online: Letöltve: Természetesen az ILO szerinti besorolásnál jóval többen vannak állás nélkül. Hazánkban a KSH által önbesorolás alapján végzett kutatások szerint ez a szám akár 30-40%-kal is meghaladja az ILO definíciója alapján mért értéket. 20

21 A munkanélküliség mérésének emellett többféle alternatívája is létezik. Az egyik az önbesorolás, mely szerinti munkanélküliek száma körülbelül százalékkal meghaladja az ILO-kritériumok szerintit. Egy másik, az EUROSTAT által kidolgozott megközelítés az inaktívak közül a munkaerő-piaci tartalékállományhoz (kvázi munkanélküliek) sorolja azokat, akik szeretnének munkát, de valamilyen okból nem keresnek, illetve azt a néhány ezer főt, akik keresnek ugyan munkát, de nem tudnak abban két héten belül kezdeni ben a munkaerő-felmérésben éves átlagban 678,1 ezren határozták meg magukat munkanélküliként, közülük 417 ezren az ILO-definíció szerint is munkanélkülinek minősültek, míg további 164 ezren a kvázi munkanélküliek voltak. A hazai munkanélküliség egyik legkedvezőtlenebb jellemzője a tartósan munkanélküliek magas aránya. A munkanélküliként töltött időszak elhúzódása ugyanis erőteljesen csökkenti az egyén munkaerő-piaci értékét és újbóli alkalmazásának esélyét ben a munkanélküliek egyébként is népes táborán belül az igen tartósan, azaz legalább 2 éve munkát keresők aránya 25,3%, míg a legalább már egy éve állást keresők aránya további 24,3% volt. 20 Az elmúlt években a kormányzati intézkedések hatására egyre kevesebb munka nélkül lévő hagyja el a munkaerőpiacot. A különböző közmunkaprogramok, bár segítséget nyújtanak a munkanélküliségi ráta emelkedésének megakadályozása tekintetében, csökkenteni azt nem képesek. A évesek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint III. Munkanélküli; 456,9 efő; 6,8% Nyugdíjrendszerű ellátásban részesül*; (906,5 efő;13,4%) Gyermekggondozási ellátásban részesül; (265,8 efő; 4,0%) Foglalkoztatott; 3901,4 efő; 58,2% Gazdaságilag inaktívak; 2348,8 efő; 35,0% Álláskeresési, szoc. ellátásban részesül; (77,3 efő; 1,2%) Nappali tagozaton tanul; (734,6 efő; 11,0%) Egyéb inaktív**; (364,7 efő; 5,4%) 2. ábra A évesek megoszlása gazdasági aktivitásuk szerint III. Forrás: KSH MEF 20 Forrás: KSH STADAT online

22 Amennyiben a foglalkoztatottsághoz hasonlóan hazánk munkanélküliségi rátájának változásait szintén a Közép-Európai állomokéhoz hasonlítjuk, itt is megállapítható, hogy sajnálatos módon a második legmagasabb rátával Magyarország rendelkezik. (A éves népesség munkaerő-piaci státusát 2012-ben lásd az 1. számú mellékletben) A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban 3. ábra A munkanélküliségi ráta alakulása a régióban (15-64 éves korosztály) Forrás: EURSTAT A témával foglalkozó szakértők döntő többsége szerint a munkanélküliek száma kizárólag a közfoglalkoztatás eredményeként változhat, és amíg a gazdasági fellendülés be nem indul, amelynek eredményeként a versenyszféra ismét megfelelő munkakínálattal jelenik meg a munkaerőpiacon, a év első időszakának 11,6%-os munkanélküliségi rátája sem fog jelentősen csökkenni A bérek alakulása A válság kitörése természetesen érintette a foglalkoztatottak bérét is. A gazdasági megtorpanás leginkább a közszférában foglalkoztatottak bérdinamikájára hatott kedvezőtlenül. Itt a válság kitörése óta a reálbérek csökkenése folyamatosnak tekinthető. A versenyszféra tekintetében a reálkeresetek a válság előtti szinthez képest nem csökkentek. 21 A nyári időszak idénymunkáinak eredményeként nyár végére a mutatószám 10,3%-ra csökkenhet, de az idény befejezésével valószínűleg újra az első időszak számai jelennek meg a statisztikákban. 22

23 A bruttó reálkeresetek alakulása 4. ábra A bruttó reálkeresetek alakulása (2006. I. negyedév=100%) Forrás: KSH Intézményi Statisztika A közszféra reálbércsökkenése az állami hiánycélok tartása okán, mintegy 25%-os 2012-re a 2007-es szinthez viszonyítva. A versenyszféra tekintetében, bár emelkedés gyakorlatilag nem tapasztalható, a válság nem hozott a közszférához hasonló meredek csökkenést. 2.4 A munkaerőpiac trendjei Az állást kínálók és keresők: A 90-es évek elejéhez viszonyítva az álláskeresés és az állást kínáló cégek munkaerő keresése úgy kultúra, mint technikák tekintetében is nagyot változott. Egyre inkább előtérbe kerül az online álláskeresés, amit a munkaerőt kereső vállalatok is egyre szélesebb köre részesít előnyben. Az állásportálok feltűnésével a vállalatok hamar felfedezték az online toborzásban rejlő lehetőségeket. A Profession oldalán a 2002-es induláskor alig több mint 700 hirdető kínált állást, számuk azonban öt év alatt több mint négyszeresére nőtt. 22 Az utóbbi években a legkeresettebb szakmák, a könyvelő az értékesítő, illetve a területiképviselő volt. Az elmúlt évben ehhez a hármashoz csatlakozott a mérnök, az IT fejlesztő és az ügyfélszolgálati szakma. A válság megjelenésekor a legnagyobb vesztes a banki és bróker szakma (75%-os kereslet visszaesés), de jelentősen csökkent az ingatlanértékesítői és az építőmérnöki meghirdetett pozíciók száma is (50%-os csökkenés). 23 Az előzőekben 22 Zsédelyi Krisztián a Profession.hu portál értékesítési vezetője. 23 Mik a magyar munkaerőpiac trendjei?

24 említett szakmákkal szemben azonban nagyságrendekkel kisebb (16%-os) az informatikai területen lévő álláskínálat visszaesése. Természetesen regionális szinten is kimutatható a visszaesés. Leginkább a fejlettebb régiókban csökkent a kínálat. Ennek ellenére a legtöbb állást (a meghirdetett állások csaknem felét) Budapesten és Pest megyében adták fel, míg a legkevesebb pozíciót Békés megyében kínálták. Idegen nyelvtudás tekintetében egyre inkább elvárt a kettő nyelv megfelelő szintű ismerete. A top listát az angol, a német, illetve a francia nyelv vezeti. Őket az olasz, a spanyol és a holland nyelv követi. Az utóbbi években egyre inkább keresetté válik a svéd, a norvég, a román és a finn nyelv. Az elmúlt három évben az orosz, az arab és a török nyelv egyre több álláshirdetésben olvasható és az elemzők leginkább ez utóbbi nyelvek iránti kereslet bővülésére számítanak. Míg az országhatáron belül nem szívesen költöznek a magyar munkavállalók, addig a külföldi munkalehetőségek egyre népszerűbbek. Egymás után kezdik meg működésüket a külföldi munkát hirdető cégek. A kínálatukban már legtöbbször külön vannak választva a nyelvtudást igénylő és a nyelvtudás nélkül is betölthető pozíciók. A különböző statisztikákat elemezve azt becsülhetjük, hogy (2010-ben a hazai népesség mintegy 2 százalékát érintette tartósan vagy rövidebb ideig az Európába irányuló munkavállalás) a munkavállalási célú emigrációban a hazai foglalkoztatottak hozzávetőleg 5 százaléka vesz részt az elkövetkező években. A preferált országok között azonban jelentősek az eltérések. A munkavállalás szerkezete célországonként eltérő, a magyarok hagyományosan Németországban és Ausztriában vállaltak munkát, mindkét országban jellemzően szakmunkások dolgoznak, míg az újabb célként megjelenő EU 15 országok, mindenekelőtt az Egyesült Királyság munkaerőpiaca, iskolázottabb munkaerőt vonz nem szükségképpen kvalifikáltabb munkahelyekre. Ezekben az országokban jelentősebb a túlképzett, a munka jellegéhez képest túlkvalifikált migráns munkavállaló jelenléte. 24 Jellemző továbbá, hogy amíg a Németországban dolgozó munkavállalók nagy része tartósan él és dolgozik külföldön, addig az Ausztriában vagy az Egyesült Királyságban és kisebb részben a többi EU 15 ország munkaerőpiacain megjelenő magyar állampolgárok közvetlenebb kapcsolatban vannak az otthoni családtagjaikkal, illetve gyakrabban térnek vissza a hazai munkaerőpiacra es vállalnak ismét munkát külföldön. 24 Forrás: Magyarok külföldi munkavállalása - KOPINT-TÁRKI ZRT

25 2.5 Munkaadói versenyképesség a magyar munkaerőpiacon Az utóbbi csaknem két évtizedben több nagy erejű gazdasági és társadalmi változást élt meg az ország. Ezeknek, a változásoknak a hatásai csaknem minden téren kihatottak a hazai munkaerőpiacra. A kilencvenes években a rendszerváltás utáni átalakulások, az állam gazdasági monopolhelyzetének fokozatos leépítése (privatizáció), majd 2004-től, az Európai Unióhoz való csatlakozás rendezte át jelentős mértékben a munkaerőpiacot. Amíg rendszerváltás után a magánvállalkozások megjelenése és piackeresése, a külföldi vállalatok és vállalkozások termelésének beindulása addig a csatlakozás után a magyar lakosság számára megnyílt külföldi munkaerőpiac, illetve az Uniós munkaügyi szabályzók, bevezetése fejtette ki leginkább hatásait. Ma már köztudott hogy az európai országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a gazdaságilag aktív (tehát foglalkoztatott vagy aktívan állást kereső) lakosság aránya. 25 Az Európai Unió országai között hazánk sereghajtó. Ennek a ténynek több oka és összetevője ismert. Elsőként az állami transzferek 26 negatív hatáskifejtését említem meg. Az egyén munkavállalási döntését a várható bér (és a munkába járás esetleges nem pénzbeli hozamainak), illetve a munkavállalással járó kellemetlenségek, összevetésével hozza meg. Ha az egyén munka nélkül jut hozzá valamilyen jövedelemhez, akkor ebből a többletjövedelemből több terméket, és több szabadidőt is tud vásárolni, így munkakínálata alacsonyabb lesz, mint a külön jövedelem hiányában. 27 Természetesen nem az állami transzferek drasztikus nagyarányú csökkentése, de legalábbis egy megfontolt, racionális szabályzása lenne szükséges. Olyan szabályzásra, amely által e jóléti juttatások alapfunkciójuk betöltése mellett nem fejtenek ki ilyen mértékű negatív hatást a munkaerőpiacra. Másodsorban a munkaadói oldal által fizetett adók, és járulékok munkaerőpiacra kedvezőtlen hatásairól kell megemlíteni. 28 Bár ebben a témában nem teljes az egyetértés a 25 A EUROSTAT évi adatai szerint Európában csupán Olaszország, Spanyolország, Horvátország, illetve Görögország rendelkezik alacsonyabb gazdasági aktivitási adatokkal hazánknál. 26 Transzfer, segély: az állam által a háztartásoknak nyújtott ellenszolgáltatás nélküli jövedelem, negatív adó. 27 Killingsworth, Lay Csaba, Tóth Péter: A munkabérhez kötődő munkáltatói járulékterhek vizsgálata versenyképességi szempontból. 25

26 vezető gazdasági szakemberek között sem, valószínűsíthető, hogy a gazdasági válság és annak hatásaként kialakult recesszió okán jelentős átrendeződés következik be hosszú távon ezen a területen. Harmadsorban a magyar lakosság nagyon alacsony földrajzi mobilitása fejt ki negatív hatást a munkaerőpiacra. 29 Ennek okai lehetnek a magas költözési és ingázási költségek, illetve az elmúlt évtizedekből örökölt kényelmes munkavállalói magatartás is. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy a rendszerváltás előtt csaknem minden város képes volt a saját és agglomerációja munkaképes korú lakosságának munkát biztosítani. A mezőgazdasági termelés szintén a települések közvetlen környezetében lévő termőföldeken és a közeli városokban lévő feldolgozóipari vállalatok által alkotott kisebb nagyobb egységekben folyt. Ezeknek a termelő egységeknek túlnyomó többsége mára felszámolásra került, illetve többségében külföldi érdekeltségbe ment át. A tulajdonosi körök átrendeződése, illetve a nagy számban hazánkban letelepedett külföldi vállaltok számának térnyerése következtében a vállalatok képzett, nyelveket beszélő munkaerőigénye már nem csupán a munkaerőpiacra, de az oktatási és képzési (továbbképzési) intézményekre is folyamatos befolyást gyakorol. 30 Az alacsony aktivitási rátával párhuzamosan természetesen a munkanélküliség is befolyással bír a munkaerőpiacon kialakult helyzetre. A gazdasági és társadalmi folyamatok hatására napjainkban munkanélküliség nem olyan erős mértékben, de tartósan és folyamatosan nő (lásd 3. számú ábra). Érdekesség viszont, hogy munkanélküliek összetétele változott. Ez a változás leginkább a képzettség tekintetében mutatható ki, mégpedig olyan téren, hogy fokozatosan a magasabb végzettségűek felé tolódik el. Ennek okai között említhető például, hogy amíg a rendszerváltás után a friss diplomások jó eséllyel indultak a munkaerőpiacon, addig napjainkban a diploma a szellemi munkát végzők körében már legtöbbször nem előny, hanem követelmény. Természetesen a hatásellenhatás törvénye itt is jelentkezik: Mivel sok fiatal pályakezdő munkanélküliként lenne kénytelen elkezdeni felnőtt életét, mintegy menekülési lehetőséget keresve, a lehető leghosszabb ideig igyekszik az iskolapadban maradni. Sajnos ennek eredményeként több olyan szak (vagy álszak) van jelen az oktatási rendszerben, amely használható (eladható) tudást nem közvetít. A felsőoktatás egyre szélesebb réteg számára történt megnyitása az 29 A foglalkoztatottak munkába járási, ingázási sajátosságai KSH Statisztikai Tükör. 30 Természetesen a külföldi tulajdonú vállalatok nagy számban alkalmaznak alacsonyabb képzettséggel rendelkező munkavállalókat is, ám ennek a rétegnek legtöbbször az EU átlagnál jóval alacsonyabb (nyomott) bért kínálnak csupán. 26

27 élethosszig tartó tanulás koncepcióját ugyan erősíti, 31 de a középfokú végzettségűek hátrányát növeli. Ráadásul több diploma elértéktelenedéséhez is vezet. Egyre nagyobb problémaként jelentkezik továbbá a képzett szakmunkások hiánya a munkaerőpiacon. 32 Mivel a hagyományosan mezőgazdasági és ipari termelésre berendezkedett ország az említett ágazatok közül csaknem mindkettőt felszámolta, mára már nem meglepő hogy a magyar munkaerő döntő többsége a szolgáltató iparban helyezkedett el. A szakmunkás-bizonyítvány értékét vesztette, minden szülő diplomást szeretne csemetéjéből. a gazdasági kamarák, érdek-képviseleti szervezetek évek óta súlyos és egyre súlyosbodó szakmunkáshiányról beszélnek, amely a bérigények, illetve az élőmunka költségeinek növekedésével együtt záros határidőn belül a külföldi beruházók elriasztásához, a gazdasági növekedés visszaeséséhez vezet. Folyamatos kritikák érik a középfokú és a felsőfokú oktatási rendszert is a munkaerőpiacra frissen belépő pályakezdők életidegen és sokszor elavult tudása, tapasztalatlansága miatt. 33 Az egyes szektorok közötti versennyel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy hagyományosan termelő ágazatok térvesztése miatt a szolgáltató ágazatokban foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót. A diplomások közül leginkább az informatikai, illetve a műszaki, műszaki-gazdasági diplomával rendelkező fiatalok indulnak a legjobb eséllyel a munkaerőpiacon. A pedagógiai, szociális illetve agrár területen lévő munkakörök mára gyakorlatilag telítődtek. 34 A gazdasági válság és piac diktálta fokozott verseny kiszámíthatatlan munkaerő-piaci hatásinak következtében a közszféra lassan visszanyerni régi vonzerejét. Mivel ez a szektor mindig is szívesen fogadott friss diplomásokat valószínűleg egyre több pályakezdő gondolkodik az ebben a szektorban történő elhelyezkedésen. A változásokat földrajzilag elemezve megállapítható, hogy az ország régiói közötti különbségeket gyakorlatilag a rendszerváltás óta nem sikerült megszűntetni, sőt a 31 A Barát Tamás által évben végzett LLL kutatás végkövetkeztetése alapján a megkérdezettek szerint a érvként a sikeresség, motiváció szempontjából a több tudás megszerzése céljából hasznos az élethosszig tartó tanulás. 32 Forrás: Hiánycikk lett a szakmunkás Letöltve: Forrás: Hiánycikk lett a szakmunkás Letöltve: Busch Irén: A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában Népszabadság TOP Kiadványok

28 szegényebb, munkanélküliekben bővelkedő területek (elsősorban az Alföld, annak is az északi része) helyzete fokozatosan tovább romlik. A legjobb helyzetben a középmagyarországi és a dunántúli régiók vannak. Dunántúl tekintetében főként a Nyugat- Dunántúl, ahol a határ közelsége miatt akár Ausztriában találhatunk jobb megélhetést biztosító állást, de a terület bevételét növelik a nyugati turisták is, akik itt érkeznek be az országba. A magyar lakosság külföldi munkavállalása tekintetében leginkább a nyelveket beszélő, fiatalok körében beszélhetünk. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás hatásaként említhetjük meg, hogy friss diplomások közül egyre többen próbálkoznak meg külföldön elhelyezkedni. Különösen magasnak tűnik a kivándorlás, például az orvosok körében, akik külföldön is tudják kamatoztatni szaktudásukat, és sokszorosát keresik a Magyarországon megszerezhető fizetésüknek. Az uniós országok a fizikai munkásokat is várják, de ők (alacsonyabb képzettségüknél fogva) nem igazodnak el annyira a külföldi munkavállalás útvesztőjében, így inkább a szakképesítéssel rendelkező dolgozók (ápolók, pincérek, gépjárművezetők stb.) előtt nyitott az út. 2.6 Verseny- vagy közszféra? A munkavállalói döntések (elhelyezkedés tekintetében) hátterében általában egy soktényezős mérlegelés áll. A köz- és versenyszféra közötti mérlegelés esetében a közszféra tekintetében még a mai napig (a sok változás ellenére is) a biztos jövő, a hierarchiában történő előrejutás tervezhetősége, illetve számos kedvezmény esik leginkább latba. A versenyszféra mellett a sok esetben jelentősebb jövedelem és a napjainkban divatos juttatások (telefon, gépjármű, laptop stb.) szól. A magasabb jövedelemhez és az elért eredménykehez, azért hozzátartozik ez esetben, hogy mindezek elveszítése sokszor éppen olyan gyors lehet, mint amilyen gyorsan megszereztük azokat. Arról nem is beszélve, hogy egy jól jövedelmező állásért nagyon sokan állnak sorba, így például egy multinak legtöbb esetben nagy fejtörést nem okoz egy ember elvesztése. A plusz juttatások tekintetében a versenyszférában, időben hamarabb megjelent az úgynevezett cafetéria rendszer, amelyben a dolgozó a maga igénye alapján választhatja meg (az adott kereteken belül) a felkínált lehetőségek között lévő juttatásokat. A rendszer egyébként már létezik a közszférában is, de az igénybe vehető juttatásokra legtöbb esetben a versenyszféránál szerényebb összeg áll rendelkezésre. Kedvezmények tekintetében a közszférában minden területen létezik a munkába járás költségei bizonyos hányadának térítése, az étkezési utalvány biztosítása, illetve a gyermekszületés esetén járó egyszeri juttatás is. Ezek mellett 28

29 a közszféra honorálja a nyelvismeretet is. Ezzel szemben a versenyszféra több területén nem plusz, hanem elvárás, vagy munkaköri követelmény például a nyelvismeret (újabban már sok esetben nem csupán egy, hanem minimum két nyelv megfelelő ismeretéről beszélhetünk), így külön ezért egyetlen fillért nem áldoznak a munkáltatók. Szintén a versenyszférára jellemző, hogy több munkáltató gondolja úgy, hogy aki nála kíván dolgozni, oldja is meg a munkába járását maga, ezért ehhez külön nem járul hozzá. Évekig problémát jelentett a versenyszférában dolgozó nők számára a gyermekszületés utáni ismételt munkába állás is. Több esetben volt alkalmazójuk elutasította azt. A törvények változásával ez a probléma valamelyest mérséklődött, de a közszférához hasonló helyzetről azért nem beszélhetünk. Hasonló a helyzet a betegség esetén történő távolléttel kapcsolatban is. Amíg a közszférában ez jelentős problémát nem okoz, a versenyszférában akár a munkahely elvesztését is jelentheti egy hosszabb idejű betegség. A talán leginkább helytálló megközelítése a témának az lehet, hogy aki stabilabb foglalkoztatásra, kiszámíthatóbb anyagi biztonságra törekszik, illetve családi életet is akar élni, annak a közszféra, még az utóbbi időszak szigorításaival együtt is, lehet a legjobb megoldás. Annak, aki nem fél a kihívásoktól, képes sok mindent a munkájának (és munkaadójának) alárendelni egy magasabb jövedelem és gyorsabb karrier érdekében, érdemes megpróbálnia a versenyszféra kínálta lehetőségeket. 2.7 Részkövetkeztetések A magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta alacsony foglalkoztatási és változó, de az utóbbi időszakban magas munkanélküliségi rátával jellemezhető. Foglalkoztatás tekintetében a már a válság kitörése előtt komoly problémákkal küzdő Magyarország egyelőre nem képes tartós és jelentős emelkedésre. Komoly differenciálódás figyelhető meg az iskolai végzettségek és a különböző régiók között. Végzettségek tekintetében az alacsony iskolázottságú réteg elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, míg a felsőfokú tanulmányokat végzetteké a legjobbak. Régiók tekintetében a Közép-és Nyugat-Magyarországi régiók foglalkoztatási rátái és az Észak-Magyarországi mutatók között nagy különbséget találunk, az elsőként említett régiók javára. A munkanélküliségi rátát vizsgálva szintén megállapíthatóak a foglalkoztatás területén már említett regionális és iskolai végzettségek szerinti különbségek. 29

30 Hazánk munkanélküliségi rátája jelenleg (2013.I. negyedév) 11,8%. 35 Komoly problémát jelent továbbá a tartósan munka nélkül lévők magas száma (a 2 éve állást keresők száma meghaladja az összes álláskereső 25%-át) is. Bérek tekintetében a válság egyértelmű vesztese a közszféra, melyben az utóbbi évek reálbér csökkenése 25%. A versenyszférában nagyarányú csökkenés nem volt tapasztalható, de növekedéssel sem számolhattak az itt elhelyezkedők. A munkaerőpiac legújabb trendjei közül a leginkább a külföldön munkát vállalók egyre magasabb száma a legszembetűnőbb. Ez azért is érdekes, mert az országhatáron belüli mobilitási hajlandóság nagyon alacsony. A köz- és versenyszférában történő munkavállalás közötti hasonlóságok és különbségek összehasonlítása során leginkább a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és talán a stabilabb foglalkoztatottság az, ami a közszféra felé billentheti a mérleg nyelvét. Ezzel szemben a versenyszféra a relatíve magasabb kockázatok mellett több esetben a gyorsabb karrier utat, illetve a magasabb jövedelmet jelentheti. 35 Forrás: KSH Gyorstájékoztató

31 3. A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ ÉS A RÉGIÓ MUNKAERŐPIACA 3.1 A Dél- Alföld régió Európa egyik legnagyobb egybefüggő síkságának legjelentősebb részét magába foglaló Dél-Alföld régió az ország délkeleti részében helyezkedik el. Területét három megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye alkotja. Földrajzi határait Nyugaton a Duna, délen és keleten Szerbia valamint Románia alkotja. A 25 kistérségből álló régió területileg több mint 18 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma meghaladja az 1,3 millió főt. A régió központja Szeged, amely az ország jelenleg 3. legnagyobb lélekszámú települése. A régió megyéi közül Bács-Kiskun megye területe és lakossága a legnagyobb, míg területileg Csongrád megye a sereghajtó, lélekszám tekintetében viszont Békés megye áll az utolsó helyen. A Dél-Alföld régió elhelyezkedése 5. ábra a Dél-Alföld régió elhelyezkedése Forrás: NMSCPfm8gOAF&ved=0CDsQsAQ&biw=1366&bih=664 31

32 3.1.1 Demográfiai folyamatok 37 A Dél-Alföld régió lakosságszáma 1990 óta 1 millió 430 ezerről 2011-re 1 millió ezerre, több mint százhuszonegyezer fővel csökkent. A régióban él az ország lakosságának 19,7%-a, s ezzel az ország harmadik legnépesebb régiója. Az ország területének csaknem 20%-át fedi le, s ezzel az ország legnagyobb régiója. Bács-Kiskun megye teszi ki régió lakosságának 40 %-át, s a másik két megye (Csongrád 32 %-kal - és Békés 28 %-kal) osztozkodik a maradékon. A népességszám az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben ( fő) 2001-hez képest ( ) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb. 39 Magas halálozási arány és magas elvándorlás: A halálozási ráta 2010-ben 13,8 ezrelék volt, ez magasabb, mint az országos átlag. Békés megye népességének halálozási rátája pedig jelentősen meghaladja az országos értéket (15 fő ezer lakosra). A természetes szaporodás és fogyás egyenlege valamennyi megyében negatív, azaz többen halnak meg, mint amennyien születnek. Különösen nagy a veszteség Békés megyében (- 6,9 ezrelék, 2012-ben). Ez jóval az országos átlag (-4,1) feletti érték. (A természetes fogyás és szaporodás statisztikai táblái a 3. számú mellékletben találhatóak) A belső és külső vándorlási egyenleg is hasonló tendenciát mutat, egyedül Csongrád megyét illetően állapíthatjuk meg, hogy többen vándorolnak be, mint amennyien elhagyják. Különösen nőtt az elvándorlás a válság évei alatt Békés megyében, 2008-ban a belső elvándorlási egyenleg csaknem -8 ezrelék volt! (A vándorlással kapcsolatos statisztikai tábla a 2. számú mellékletben található) Eltérő fejlettségű és jövedelemmel rendelkező területek A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Ezt a régiót jellemzi a legalacsonyabb településhálózat, a mezővárosokat és az óriásfalvakat az egyre inkább differenciálódó tanyák veszik körül. Az átlagosnál kedvezőbb a jövedelmi helyzet a régió Duna menti, nyugati peremén, valamint a fontosabb közlekedési hálózatokkal összekapcsolt településeken. Békés megyében a 44-es főút csupán Békéscsaba előtt válik 2x2 sávossá, gátolva a megye bekapcsolódását az ország vérkeringésébe és kevésbé kívánatossá téve a 37 Forrás: Munkaerőpiaci helyzetkép a Dél-alföldi régióban Marmol, Bács-Kiskun megye: fő, Békés megye: fő, Csongrád megye: fő (KSH) 39 Forrás: KSH 32

33 külföldi tőke előtt. Az út biztonságossága rossz, sok a baleset. A térség modernizációjának egyik feltétele lenne az M44-es gyorsforgalmi út megépítése, ami azonban nem utolsósorban politikai viták következtében egyelőre várat magára. A gazdasági, társadalmi és szociális értelemben is halmozott hátrányokkal küzdő Békés megye felzárkózásánál az említett gyorsforgalmi út fejlesztése alapvető fontosságú lenne, egyelőre Békéscsaba 120 km-re fekszik a legközelebbi autópályától és 200 km-re Budapesttől. A régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját mutatja az is, hogy az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően Csongrád megye a 10. helyet foglalta el a megyék között, Bács-Kiskun megye a 13., és Békés megye a 18. helyen található, mindössze Szabolcs- Szatmár-Bereg és Nógrád megyét előzve meg (2011, KSH STADAT, 5. számú melléklet). 3.2 A Dél- Alföld régió gazdasági szerkezete A régió egészében a gazdasági szerkezet egyoldalúsága figyelhető meg, ami az agrárgazdaság az ország többi régiójában mért arányához képest többszörös súlyát jelenti. Ezt a gazdasági szerkezetet jelentős mértékben meghatározta a térség történelme és a természeti adottságok. A klíma és a talajadottságok azt eredményezték, hogy az elmúlt századokban a mezőgazdálkodás alakíthatta döntően ennek a vidéknek az életét. A régió népességének 34,8%-a folytat mezőgazdasági tevékenységet, területének nagy része, 76,4%-a mezőgazdasági művelés alatt áll. A gazdaság agrárkaraktere az ország hét régiója közül itt a leghangsúlyosabb: a bruttó hozzáadottérték-termelés ágazatszerkezeten belül az agrárium részesedése egyedül ebben a régióban haladja meg a 10%-ot; Magyarország teljes agrár-hozzáadott értékének negyede ebből a régióból származik. Mindemellett az egyes ágazatok közül a Dél-Alföldön is a feldolgozóipar adja az értéktermelés legnagyobb részét, 20%-át. 40 Jelentős fejlődésen ment viszont keresztül az energia ipar, mely a területen talált szénhidrogén kitermelésére és részleges feldolgozására épült, így a régió az átlagosnál magasabb energia igényű ipari szektorokat is képes kielégíteni. A régió jelenével kapcsolatos kutatásom során, bár több esetben ellentmondásokkal találkoztam, a legnagyobb problémát abban látom, hogy az agrárgazdaság, illetve a ráépülő különböző gazdasági tevékenységet folytató egységek munkaerő-piaci hatása sokkal 40 PROGNOZIS 2009: Dél-Alföld - készítette: Németh Nándor, PhD. - Letöltve:

34 inkább a munkaerő-kibocsátás, mint munkahely-teremtés - ezáltal munkaerő felvétel - terén érvényesül. Sajnálatos módon ezt a problémát erősíti az a tény, hogy a régió megyéit a rendszerváltás utáni nagyobb állami beruházások elkerülték, vagy az ország nyugati feléhez képest olyan időbeni csúszással érték el (az infrastrukturális beruházások tekintetében például az M5 autópálya is csupán néhány éve került olyan hosszúságban kiépítésre, amely bekapcsolta a régiót az ország vérkeringésébe) ami gyakorlatilag konzerválta a már meglévő hátrányos helyzetet. Amíg a nyugati országrész fejlettebb infrastruktúráját kihasználó külföldi vállalatok megfelelő felvevőié váltak a rendszerváltáskor megszűnt állami vállalatok munka nélkül maradt alkalmazottainak, addig az egyébként is munkaerő kibocsátó mezőgazdaságból távozni kényszerülők egyre nagyobb hányada maradt az ország e részében munka nélkül. Az utóbbi évek egyik legnagyobb országos szintű beruházásaként mindenképpen meg kell említeni a Kecskemét mellé települt Mercedes-Benz tulajdonában lévő jármű összeszerelő üzemet. Az alkalmazottak száma közel 3000 fő jelenleg. 41 Több tudósítás is foglalkozik a gyár termelésének a hazai gazdasági helyzetre gyakorolt hatásáról. Annak ellenére, hogy a szakértők többsége rövid időn belül jelentős pozitív változást várt a termelés beindulásának gazdaságra gyakorolt hatásától, a gyártás elindulásával csupán mérséklődött a visszaesés. Ennek egyik oka lehet, hogy a járműipar a hazai termelés csupán 18%-át teszi ki és a többi szektor gyengélkedését nem képes ellensúlyozni ennek a szektornak a kiemelkedő termelése sem. A térségben jelen lévő meghatározó gazdasági vállalkozások csaknem egésze nagyvállalat, a hozzájuk kapcsolódni képes kis- és középvállalkozások száma nem elég a gazdasági teljesítmény fokozására. Különösen azért, mert amíg például 2011-ben 9442 vállalkozás szűnt meg addig 2012-ben a régióban csupán 7497 új jött létre. (A vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikai adatokat lásd a 4. számú mellékletben) Az egy főre jutó hazai termék aránya a régióban 2011-ben 1860 ezer Ft volt. Ennél kevesebb csupán Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld tekintetében volt a vizsgált évben. Ez az érték egyébként az országos átlag csupán 66,5%-a volt 2011-ben. (Az egy főre jutó hazai termékkel kapcsolatos statisztikai adatokat lásd az 5. számú mellékletben.) 41 Forrás: 34

35 K+F relatíve kedvező pozíció: 2009-ben az összes K+F ráfordítás az országos ráfordítás 7%-a volt, s a K+F helyek tekintetében pedig a régiók között a második helyet foglalja el. A régióban fontos képzési és kutatási potenciál a Szegedi Tudományegyetem ben a Szegedi Tudományegyetem három esztendőre elnyerte az első ízben kiosztott kutatóegyetemi címet A régió gazdasága 2012-ben 42 a) Bács-Kiskun megye 43 December végén 102,8 ezer Bács-Kiskun megyei székhelyű gazdasági szervezet volt regisztrálva, némileg 1%-kal több, mint egy évvel korábban. Mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozások száma hasonló mértékben nőtt, a nonprofit szervezeteké pedig valamelyest meghaladta a 2%-ot. A társas vállalkozások közül a jogi személyiséggel bírók, elsősorban a kft-k, az egyéni vállalkozások közül pedig az adószámmal rendelkező magánszemélyek száma emelkedett. A 97,3 ezer vállalkozás 76%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedett, amely arány az elmúlt évben nem változott. A közel 23 ezer társas vállalkozás legnagyobb hányadának, 28%-ának a kereskedelem volt a főtevékenysége. Ezen kívül az iparba, valamint a tudományos és műszaki tevékenységbe soroltak aránya volt jelentősebb, egyaránt 12%-ot tett ki. Gazdálkodási forma szerint több mint kétharmaduk korlátolt felelősségű társaságként került bejegyzésre. Részvénytársaságból mindössze 151 et, de szövetkezetből is csak 232 szervezetet regisztráltak a megyében. A részvénytársaságok kivételével, ahol iparba sorolt szervezetből volt a legtöbb, a főbb társas vállalkozási formákban a kereskedelmi tevékenységet végzők képviseltek legnagyobb részarányt.(ksh 2012) 42 A KSH 2012/4 Statisztikai Tájékoztatói megállapításai megyénként 43 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Bács-Kiskun megye 2012/4 p

36 A regisztrált társas vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele 6. ábra A regisztrált társas vállalkozások gazdasági ág szerinti összetétele, december 31. Forrás: KSH b) Csongrád megye december 31-én a Csongrád megyei székhellyel regisztrált gazdasági szervezetek száma a 83 ezret közelítette, ez mintegy 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A gazdálkodási forma szerinti összetételben sem következett be érdemi elmozdulás: az egyéni vállalkozások aránya 72, a társasoké közel 21%-ot tett ki, a nonprofit szervezetek valamivel több mint 6, a költségvetési szervek pedig nagyjából fél százalékot képviseltek. A mintegy 17 ezer regisztrált társas vállalkozás több mint kétharmada korlátolt felelősségű társaság, nagyjából 30%-a betéti társaság volt, előbbiek száma az egy évvel korábbihoz képest mintegy 6%-kal tovább bővült, utóbbiaké viszont több mint 5%-kal csökkent. Az egyéni vállalkozások száma az év végén a 60 ezret közelítette. A munkavégzés jellege szerinti összetételük közel azonos volt a év végivel: a mellékfoglalkozásúak nem egészen 38, a főfoglalkozásúak 34, a nyugdíjasok 28%-ot képviseltek. A regisztrált vállalkozások száma a főbb gazdasági ágakban nem változott jelentős mértékben, így főtevékenységük alapján több mint négytizedük továbbra is a mezőgazdaságba koncentrálódott. A sorban utána következő ingatlanügyletek területén, illetve a kereskedelemben a vállalkozások mintegy 10-10%-át tartották nyilván.(ksh 2012) 44 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Csongrád megye 2012/4 p

37 Ezer lakosra jutó vállalkozás (%) 7. ábra Ezer lakosra jutó vállalkozás, december 31. Forrás: KSH december 31-én ezer lakosra a megyében 185 vállalkozás jutott, míg országosan 168. Ez az érték az egyéni vállalkozások országoshoz viszonyított magas arányából adódik, a társas vállalkozások ezer lakosra jutó száma ugyanis csak alig több mint kétharmada volt az országos átlagnak.(ksh 2012) c) Békés megye 45 A vállalkozások megoszlása gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint 8. ábra A vállalkozások megoszlása gazdasági ág és gazdálkodási forma szerint, december 31. Forrás: KSH Békés megyében december végén mintegy 69 ezer gazdasági szervezet volt regisztrálva, amely közel azonos az előző év végivel. A gazdasági szervezetek nyolctizede 45 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató, Békés megye 2012/4 p

38 egyéni vállalkozás, a társas vállalkozások aránya 14%; az előbbi lényegesen magasabb, az utóbbi viszont alacsonyabb az országosan kimutatottnál.(ksh) december végén Békés megyében ezer lakosra 185 vállalkozás jutott, 17-tel több, mint országosan. Az egyéni vállalkozások ezer lakosra vetített száma 156, a társas vállalkozásoké 27, az előbbi érték Szabolcs-Szatmár-Bereg megye után a második legmagasabb, az utóbbi viszont csak Nógrádban alacsonyabb. A vállalkozói aktivitás az egyéni vállalkozásoknál közel másfélszerese az országosnak, a társas vállalkozásoké viszont csak valamivel több, mint négytizede annak. A vállalkozások gazdasági ágankénti összetétele az előző évek tendenciáját követi: az egyéniek valamivel több, mint hattizede mezőgazdasági tevékenységet végez, még viszonylag nagyobb hányadot, 10%-ot képviselnek az ingatlanügyletekbe regisztráltak. A társas vállalkozások mintegy negyede a kereskedelembe, 21%-a az iparba, építőiparba, 12%-a a tudományos és műszaki tevékenység gazdasági ágba, 6%-a a mezőgazdaságba tartozott, a többi aránya viszont jellemzően 6% alatti. Az egyéni vállalkozások közel negyede vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik; 37%-a mellékfoglalkozásban, 29%-a főfoglalkozásban, mintegy 35%-a pedig nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. Ez utóbbiak aránya a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekben volt átlag feletti.(ksh 2012) 3.3 A Dél-Alföld régió munkaerőpiacának jellemzői A Dél-Alföld Magyarország gazdaságilag egyik legkevésbé fejlett, országos viszonylatban magas munkanélküliséggel és alacsony foglalkoztatási aránnyal küzdő régiója. A régión belüli, megyei szintű egyenlőtlenségek viszonylag nagyok: Csongrád megye gazdaságilag érzékelhetően jobb állapotban van, mint Bács-Kiskun 46 és különösen, mint Békés. A régiót nagyarányú elvándorlás 47 es természetes fogyás sújtja, Békés megye e tekintetben is rosszabb helyzetben van, 48 mint Csongrád es Bács-Kiskun. Az ipari növekedés kiegyensúlyozott, a munkanélküliség trendje viszont növekvő, különösen Békés megyében. A kistérségek közötti munkanélküliségi egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek, egyre tágul a munkaerő-piaci rés a régió legjobb (Szeged, Kiskunfélegyháza, Kecskemét) és legrosszabb helyzetű (Mezőkovácsháza, Sarkad, Bácsalmás) kistérségei között. A 46 A már a fentiekben említett Mercedes-Benz beruházás pozitív hatásai jelenleg még csak szűk keresztmetszetben érzékelhetőek. 47 Csongrád megye kismértékű vándorlási nyeresége régiós szinten nem volt képes kiegyenlíteni Bács- Kiskun és főként Békés megye veszteségét. 48 Békés megye természetes szaporodás, illetve fogyás száma fő 38

39 régióból öt kistérség került be az ország komplex beavatkozási programmal kezelt 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé A foglalkoztatottság 49 A Dél-Alföldön mintegy 490 ezer foglalkoztatottat tartottak nyilván 2008-ban, akik mellett közel 47 ezer munkanélkülit találtunk, így a gazdaságilag aktív népesség száma 537 ezer fő körül alakult. A gazdaságilag inaktívak száma alig marad el a foglalkoztatottakétól. A gazdasági aktivitás a Dél-Alföldön általában néhány százalékponttal elmarad az országos átlagtól, viszonylag jelentős belső egyenlőtlenségek mellett. Míg ugyanis Csongrád és Bács-Kiskun megyében az országos átlag közelében, időnként azt meg is haladva alakul az aktivitási arány, addig Békésben folyamatosan igen alacsony, az országos átlagot messze alulmúló értékeket találunk.(ksh) 9. ábra Foglalkoztatási ráta, Dél-Alföld megyénként. Forrás: KSH A belső megoszlást tekintve ezek a különbségek visszavezethetők mind a foglalkoztatottság, mind a munkanélküliség egyenlőtlenségeire. A foglalkoztatási arány egyik megyében sem éri el az országos átlagot, de míg Csongrád alig marad el attól, Békés esetében a differencia már igen jelentős ben ez a megyék közötti különbség csökkent. Békés megye foglalkoztatási rátája Csongrádéhoz képest 4%-ra, Bács-Kiskun megyéhez képest pedig 1,7% javult Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye 50 A ráta 2000-ben még 6% körüli volt, mindkét megyéhez viszonyítva. 39

40 51, , , ,5 48 Foglalkoztatási arány (%) Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Ország 11. ábra Foglalkoztatási arány a Dél-Alföld régió megyéiben december Forrás: KSH Szerkesztette: Szerző Amennyiben a év végi foglalkoztatási adatokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a régió megyéi közül legkedvezőbb adatokkal Bács-Kiskun megye, míg legkedvezőtlenebbel továbbra is Békés megye rendelkezik. Bács-Kiskun megye előnye viszont valószínűleg a már említett autóipari beruházás során keletkezett munkaerőigény eredménye. A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévében a Csongrád megye éves népességének közel 56%-a, mintegy 181 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak körébe. Közülük 162 ezren foglalkoztatottként, valamivel több, mint 19 ezren pedig munkanélküliként voltak jelen a munkaerőpiacon, előbbiek száma alig több mint egy, utóbbiaké viszont csaknem 15%-kal nőtt. A megyében éves szinten mind a foglalkoztatási arány (49,1%), mind a munkanélküliségi ráta (10,6%) alatta maradt az országosnak (50,6, illetve 10,9%). Békés megyében élő éves népesség gazdasági aktivitása az országos átlagtól ugyan továbbra is elmaradt, de az első negyedévihez képest számottevő javulást mutat IV. negyedévben a népesség 54,8%-a volt jelen a munkaerőpiacon, közülük 133,1 ezren foglalkoztatottként, 15,4 ezren pedig munkanélküliként év egészét figyelembe véve a foglalkoztatottak száma 1,2, a munkanélkülieké 2,4%-kal haladta meg a évit. A megyében az aktivitási arány 1,3, a foglalkoztatási arány 1,1 százalékponttal, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal növekedett. A megye aktivitási és 40

41 foglalkoztatási aránya a javulás ellenére alacsonyabb az országosnál, de a különbség az előző évihez képest mérséklődött.(ksh) Bács-Kiskun megyében utolsó negyedévében romlott a foglalkoztatási helyzet. A éves népesség körében a III. negyedévihez képest a foglalkoztatottak száma 3 ezer fővel csökkent, ugyanakkor a munkanélkülieké mintegy ezer fővel emelkedett. A munkanélküliségi ráta fél százalékponttal, 9,2%-ra emelkedett, igaz a kelet-magyarországi térségben továbbra is ez a legkedvezőbb mutató. Az év közben tapasztalt pozitív tendenciák eredményeként azonban a IV. negyedévi mutatók az egy évvel korábbihoz képest pozitív irányba mozdultak el. A megfigyelt korcsoportban 6 ezerrel több a foglalkoztatott, a munkanélküliek pedig csaknem 2 ezerrel kevesebben voltak. A kedvező változások mértéke összességében erőteljesebb volt, mint országosan.(ksh) 10. ábra A nyilvántartott álláshelyek száma a Dél-Alföld régió megyéiben Forrás: ÁFSZ A munkanélküliség A munkanélküliségi ráta 2002-től folyamatosan nőtt a Dél-Alföld régióban ben a ráta meghaladta a 10%-ot, ami csaknem kétszerese volt a 2000 évinek ben ez az érték megegyezett az előző évivel és valamivel kedvezőbben alakult, mint az országos átlag. 41

42 11. ábra Munkanélküliségi ráta a Dél-Alföld régióban, megyénként Forrás: KSH A dél-alföldi munkanélküliségi ráta, ha nem is sokkal, de a kilencvenes években mindvégig meghaladta az országos átlagot. A két ráta közötti differencia a kétezres években határozottan megnőtt, elsősorban saját becslésünk szerint. A belső egyenlőtlenségek, igen élesen kirajzolódnak. Csongrád megyében általában alacsonyabb, am Békésben es időnként jellemzően a kilencvenes évek elején, valamint az elmúlt néhány évben Bács-Kiskunban sokkal magasabb a munkanélküliségi ráta, mint az országos érték. E két megye értékei a regionális átlagot is feljebb húzzák. Mindemellett a ráta hosszú távú változásának trendje mind regionálisan, mind a három megye esetében egyenként alapvetően stabilitást mutat. A őszen kitört gazdasági válság hatásai Csongrád megyét egyelőre tompítottabban érték csak el, a munkanélküliség nem nőtt olyan mertekben, mint országosan. 51 Bács-Kiskun megyében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint december végén a megyei kirendeltségek álláskeresőt tartottak nyilván, mintegy 5%-kal többet, mint év végén. A növekedés valamelyest meghaladta az országos mértéket. Békés megye vonatkozásában december végén álláskereső jelent meg a nyilvántartásokban, az egy évvel korábbinál mintegy 4,6%-kal kevesebb. A megyében az elhelyezkedési esélyek javultak, mivel a december hónap folyamán bejelentett álláshelyek száma 26%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Csongrád megyében az álláskeresők száma továbbra is az országos átlag alatt maradt 2012-ben, annak ellenére is, hogy számuk 15%-os növekedést mutatott december hónapban, az előző évhez képest.(ksh) 51 Forrás: Gazdasági és Vállalkozáskutató Intézet 42

43 Sajnálatos módon minden megyében tovább romlottak a pályakezdők munkába állási lehetőségei. Bács-Kiskun megyében a pályakezdő munkanélküliek száma 30%-kal, Békés megyében 4%-kal emelkedett. Az alábbi ábrán is jól megfigyelhető, hogy a évek stagnálása után 2009-től a munka világába belépni szándékozó fiatalok száma meredek emelkedést mutat. Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban ( ) 12. ábra Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban Forrás: KSH A keresetek alakulása 52 A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2012-ben megközelítette a 162 ezer forintot, a fizikaiak valamivel több, mint 129 ezer, a szellemiek közel 211 ezer forintot kerestek. A megyei átlagkereset 2%-kal volt nagyobb az egy évvel korábbinál, országosan a növekedés mértéke 4,6%-os volt. A megyei átlagkereset 61 ezer forinttal volt alacsonyabb, mint az országos. Legmagasabb átlagkeresettel a pénzügyi szolgáltatásban és a közigazgatásban dolgozók, legkisebbel ezúttal az építőiparban és a vendéglátásban dolgozók rendelkeztek; keresetcsökkenés csak a közigazgatásban és az egészségügyi szolgáltatásban mutatkozott. A családi kedvezmény nélküli nettó átlagkereset 105 ezer forintos havi átlaga 3,1%-kal maradt el a évitől, miközben a fogyasztói árak 5,7%-kal emelkedtek.(ksh) 52 Forrás: KSH Statisztikai Tájékoztató Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye 43

44 Az alkalmazásban állók száma és keresete Békés megye táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Békés megye Forrás: KSH A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012-ben 184,5 ezer forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók mintegy 180 ezer, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 192 ezer forintot kerestek. Megyei szinten a bruttó átlagkeresetek az országosnál jelentősebben, valamivel több, mint 5%-kal emelkedtek 2011-hez képest. A versenyszférát 8,5%-os növekedés jellemezte, míg a költségvetés területén a közfoglalkoztatás súlyának emelkedése miatt a keresetek nagyjából az előző évi szinten maradtak. A gazdasági ágak közül a megyei átlagot jelentősen meghaladó volt a növekedés a kereskedelemben (14%) és a szálláshely-szolgáltatásban (13%). A gazdasági ágak közötti keresetkülönbség továbbra is jelentős: a bruttó átlagkeresetek 2012-ben is az iparon belüli energiaszektor, illetve a pénzügyi közvetítés területén voltak a legmagasabbak, míg legkevesebbet a vendéglátásban dolgozók kerestek. A megyei keresetek országostól való lemaradása változatlanul jelentős, összességében mintegy 17%- os. Az előző évhez hasonlóan 2012-ben is az oktatás volt az egyetlen gazdasági ág, ahol a megyében dolgozók bruttó átlagkeresete meghaladta az országos értéket.(ksh) 44

45 Az alkalmazásban állók száma és keresete Csongrád megye táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Csongrád megye Forrás: KSH A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a 179 ezer forintot közelítette, az egy évvel korábbihoz képest 6%-kal emelkedett. Országosan a havi 223 ezer forint mérsékeltebb, 5% alatti növekedést mutatott. Gazdálkodási forma szerint a legmagasabb bruttó kereseteket a vállalkozásoknál dolgozók érték el, az előző évihez képest viszont a nonprofit szféra emelte legnagyobb, egytizedet meghaladó mértékben a kereseteket. A gazdasági ágak közül a vendéglátó, a művészeti, szórakoztató valamint az egyéb szolgáltatási tevékenységet végzők keresete növekedett leginkább.(ksh) Az alkalmazásban állók száma és keresete Bács-Kiskun megye táblázat Az alkalmazásban állók száma és keresete Bács-Kiskun megye Forrás: KSH 45

46 3.3.4 A regionális különbségek A magyar munkaerőpiac a rendszerváltozás óta jelentős különbségeket mutat a különböző régiók vonatkozásában. Ennek egyik oka lehet, hogy mint a legtöbb volt szocialista európai államban, a külföldi töke elsősorban a főváros, illetve az országok nyugati (nem földrajzilag) országokkal határos területeire áramlott be először. Hazánkban tovább növelte a keleti országrész lemaradását az is, hogy ezek, az elsősorban mezőgazdasági termelést és feldolgozást folytató, régiók többnyire a keleti (KGST, illetve szovjet) piacra termeltek. Ezek a különbségek jelenleg is jellemzik a magyar munkaerőpiacot. Az alábbi ábrán az egyes régiók közötti foglalkoztatási különbségek látszanak. Foglalkoztatási ráta Magyarország régióiban ( ) 13. ábra Foglalkoztatási ráta Magyarország régióiban Forrás: KSH MEF Jól látható, hogy a Dél-Alföld régió 2001 óta 55%-os foglalkoztatási arány alatt teljesített. A IV. negyedévi KSH statisztikák alapján Bács-Kiskun megye 1.5%-kal, Békés megye 2,7%-kal, Csongrád megye pedig 1,6%-kal marad le az országos foglalkoztatási rátától. Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban ( ) ábra Munkanélküliségi ráta Magyarország régióiban. Forrás: KSH MEF

47 Munkanélküliség tekintetében Csongrád megyében országos átlaggal megegyező, Bács- Kiskun megyében ettől az átlagtól 0,8%-kal és Békés megye 0,3%-kal kedvezőbb értékeket mutat. Ebben a tekintetben a régió országos átlaghoz való eltérése nem annyira jelentős, mint a foglalkoztatottság és a keresetek vonatkozásában. Keresetek tekintetében a ben. Dél-Alföld régió, alig megelőzve a sereghajtót, az országos átlag 78,9%-át érte el A havi bruttó átlagkeresetek alakulása régiónként 2011 Régió Bruttó átlagkereset, 2011 Keresetek az országos átlag %-ában forint 2010 = 100, ben 2011-ben Közép- Magyarország ,8 119,4 Közép-Dunántúl ,6 91,1 90,5 Nyugat-Dunántúl ,6 87,9 88,3 Dél-Dunántúl ,6 82,9 83,2 Észak ,5 82,3 83,4 Magyarország Észak-Alföld ,1 77,5 78,9 Dél-Alföld , ,9 ORSZÁG ÖSSZESEN , táblázat A havi bruttó átlagkeresetek alakulása régiónként 2011 Forrás: KSH Nettó keresetek tekintetében a évet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a régió az utolsó előtti helyen az országos összevetésben. 10. táblázat A keresetek (nettó) regionális jellemzői Forrás: KSH Forrás: KSH: Letöltve:

48 Annak ellenére, hogy a 2000-es évek második fele után egyre több működő tőke áramlik a régióba, a Dél-Alföld régió országos összehasonlítás alapján jelenleg a legtöbb mutató tekintetében lemaradást mutat a legkedvezőbb helyzetű régiókkal szemben. 3.4 A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói A régióban foglalkoztatott közel 264 ezer fő ( fő) 54 több mint hatvan százaléka a versenyszférában kerül foglalkoztatásra. A közszféra által foglalkoztatottak döntő többsége az oktatás és az egészségügy területén tevékenykedik, így az állam által alkalmazott munkavállalók legnagyobb foglalkoztatói a különböző egészségügyi intézmények, illetve az óvodák és iskolák. A köz- és versenyszférában foglalkoztatottak Dél-Alföld régió 2012 (%) versenyszféra 65% közszféra 35% 15. ábra A Dél-Alföld régióban foglalkoztatottak megoszlása 2012 Forrás: KSH Szerkesztette: szerző A versenyszféra legnagyobb foglalkoztatói az ipar és a feldolgozóipar vállalkozásai közül kerülnek ki. Az ezer főnél többet foglalkoztató vállalatok száma viszonylag alacsony a régióban. A legnagyobb számban a kecskeméti Mercedes gyár foglalkoztat munkavállalókat. A képzeletbeli dobogó második fokán a szegedi székhelyű Pick, a harmadikon a Békés megyei Linamar Zrt áll. Jelentős számú munkaerőt foglalkoztat még a Tiszavolán Zrt és a szentesi Hungerit Zrt is. 54 Forrás: KSH Összehasonlító Táblák 48

49 A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) (fő) ábra A Dél-Alföld régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) Forrás: APEH TOP Szerkesztette: szerző A legnagyobb foglalkoztató (Mercedes-Benz) az autógyártás minden területén kínál munkalehetőséget. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számára elsősorban a különböző kiszolgáló (karbantartás, takarítás stb.) tevékenységek jöhetnek szóba. A középfokú végezettséggel jelentkezők már az álláskínálatok szélesebb körével találkozhatnak. Legnagyobb számban természetesen a járműiparhoz kapcsolódó szaktudással rendelkező autóvillamossági, autószerelői, gépkezelői munkakörökből válogathatnak, de jelentős a logisztikai terület kínálata is. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők csoportjából természetesen az autó, illetve gépgyártás területén szaktudással rendelkező mérnökök azok, akik számára a legtöbb munkakör áll rendelkezésre. Természetesen a közép-, illetve felsőfokú végzettségűekre számítanak továbbá a vállalatirányítás munkaköreiben is, beleértve a munkaügy, pénzügy, tervezés stb. területeit. Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik a gyár az oktatás különböző szintjein lévő intézményekkel is, így a fiatal pályakezdők számára akár különböző gyakornoki programok keretében, is megfelelő lehetőségeket kínál. A szegedi Pick Zrt, az ország legnagyobb húsfeldolgozó üzeme, napjainkban több telephelyen közel 2800 főt foglakoztat. Álláskínálata elsősorban az élelmiszeripari területen képzettséggel rendelkezőknek és elhelyezkedni vágyók számára széleskörű. A képzetlen munkaerő különböző betanított munkakörökben, a középfokú végzettségűek viszont az élelmiszeripar több területén helyezkedhetnek el a vállalatnál. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül az élelmiszeripari és gyártástechnológia területen képzett 49

50 munkaerő számára kínál lehetőséget a Pick. Természetesen több lehetőség biztosított a logisztikai, adminisztratív és vállalatirányítási területeken is. Az orosházi székhelyű Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az Alföld egyik legnagyobb mezőgazdasági gépgyártó vállalata napjainkban közel 1500 fő részére biztosít munkahelyet. A cég profiljából adódóan túlnyomó többségében a gép- és alkatrészgyártás területén kínál álláslehetőséget. Jelentős számban foglalkoztat karbantartó, géplakatos, gépbeállító, forgácsoló stb. végzettségű munkavállalókat. A felsőfokú végzettségűek közül, szintén javarészt a gépgyártás területén elhelyezkedni szándékozó mérnökök, minőségellenőrök számíthatnak munkalehetőségre a cégnél. A nagyobb vállaltokhoz hasonlóan a Linamar is kínál lehetőséget továbbá a logisztikusok, kereskedők és különböző adminisztratív dolgozók részére. A szegedi központú Tiszavolán Zrt a személyszállítás mellett, a gépjárműjavítás és alkatrész kereskedelem területén is foglalkoztat munkavállalókat és jelenleg közel 1400 fő számára biztosít munkát. A betölthető álláshelyek döntő többsége a közúti személyszállításhoz kapcsolódik. Itt elsősorban gépjárművezetők (busz, tehergépkocsi), logisztikusok, szállítással foglalkozó szakemberekre számítanak. A gépjármű javítási profil a különböző gépjárműszerelő és karban tartó munkavállalók számára kínál lehetőségeket. A képzetlen munkaerő takarítási és karbantartási munkakörökben kerülhet alkalmazásra. A vállaltirányítás munkakörei pedig a felső és középfokú végzettségűek számára jelenthet elhelyezkedési esélyt. A szentesi Hungerit Zrt az ország legnagyobb baromfifeldolgozó vállalata. A több mint 1300 főt foglalkoztató cég elsősorban az élelmiszer feldolgozás területén kínál lehetőségeket. Itt az alapfokú (betanított munkás) végzettségűektől a felsőfokúig a munkavállalók széles köre helyezkedhet el. A vállalat az utóbbi években fokozatosan áll át a saját nevelésű baromfi feldolgozására, így az állattenyésztés területére is keres alkalmazottakat. A Zrt termékeinek értékesítése érdekében megfelelő számú kül- és belkereskedelmi pozíció is található az álláskínálati listán. Természetesen a logisztikai és irányítási területen elhelyezkedni vágyók számára is rendelkezik a Hungerit ajánlattokkal. 3.5 Részkövetkeztetések Az Európa egyik legnagyobb összefüggő síkságának jelentős részét magába foglaló Dél-Alföld régiót három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés alkotja. A régió megyéit magas halálozási arány és szintén magas elvándorlás jellemzi. Fontos jellemzője a 50

51 régiónak továbbá, hogy az azt alkotó megyék közötti különbségek több területen is szignifikánsak. Foglalkoztatottság tekintetében a régióban Csongrád megye áll a legkedvezőbben, majd Bács-Kiskun megye következik. A sereghajtó Békés megye lemaradása hosszú évekre visszamenőleg megállapítható. Annak ellenére, hogy a válság hatásaként a megyék közötti különbség csökkent, az előbbiekben említett különbségek nem tűntek el. Munkanélküliség vonatkozásában országos összehasonlításban sem sereghajtó a régió, viszont a megyék közötti különbség itt is érzékelhető. Bruttó átlagkeresetek tekintetében a régió országos összevetésben a sereghajtók között található. A megyék közötti sorrend : legmagasabb a bruttó átlagkereset Csongrád megyében, majd Bács-Kiskun és végül Békés megye következik. Az országos átlag alig több mint 78%-át keresik az ebben a régióban foglalkoztatottak. Nettó átlagkeresetek tekintetében több mint -20%-os az eltérés a régió vonatkozásában. Regionális összehasonlításban a fent elemzett három mutató (foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek) közül a munkanélküliség kivételével jelentősnek mondható a különbség az országos átlaghoz és a vezető régiókhoz viszonyítva. A régióban foglalkoztatottak közel 60%-a a versenyszférában kerül foglalkoztatásra. A versenyszférában alkalmazott munkaerő leginkább az ipar és a feldolgozóipar területein kerül foglalkoztatásra. A régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) közül foglalkoztatott létszám tekintetében első helyen lévő autóipari cég több mint 3000 főnek biztosít munkát, az 1000 fő fölött csupán öt vállalat foglalkoztat. A legnagyobb foglalkoztatók álláskínálati listája régiós szinten a foglalkoztatási ágak több területét is lefedi. 51

52 4. AZ ÖNKÉNTES KATONAI SZOLGÁLAT VÁLLALÁSÁN ALAPULÓ HADERŐ HUMÁNPOLITIKAI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VETÜLETEI A év fontos dátum a magyar haderő számára november 3-án ugyanis leszerelt az utolsó sorkatona a Magyar Honvédségből. Ezzel befejeződött a hadkötelezettségen alapuló tömeghadsereg intézménye hazánkban. Amellett, hogy sokak számára megkönnyebbülést jelentett a kötelező katonai szolgálat eltörlése (szüneteltetése), komoly kihívások elé állította a mindenkori katonai vezetést az új helyzet. Ennek az új helyzetnek az egyik fontos sarokpontja, hogy a katonai hivatás, mindamellett, hogy a professzionális katonaság haza iránti elkötelezettséget is követel, foglalkoztatási jelleget kap. Ez a foglalkoztatási jelleg pedig együtt jár a piac (jelen esetben a munkaerőpiac) diktálta feltételrendszerhez való rugalmas alkalmazkodással is. Ez az alkalmazkodás kiemelt tényezőként kell, hogy jelentkezzem. Kiemelt tényező, mert a tradicionálisan a társadalmak által megbecsült és stabil, akár élethosszig történő alkalmazást ígérő, közszféra, mára hazánkban például éppen az egyik vonzó tulajdonságát, azokat a bizonyos előjogokat veszíti el és csaknem azonos kondíciókat ígér, mint a versenyszféra. Ebben a folyamatosan változó környezetben kell jelenleg a honvédségnek megszereznie és nem utolsó sorban megtartania katonáit. A következő alfejezetekben a professzionális haderő legfontosabb szerkezeti és munkaerő-piaci jellemzőit mutatom be. 4.1 A professzionális haderő és annak állományszerkezete Sok vita tárgya, hogy tulajdonképpen mit is jelent az, hogy professzionális hadsereg. A professzionális szó, hivatásos, szakértői, mesteri jelentésekkel bír. 55 A Magyar Honvédségen belül a hivatásos jelző egy másik, a honvédséggel deklaráltan élethosszig tervezett szolgálatvállalást jelent, szemben a határozott idejű szerződéssel rendelkező állománnyal. A professzionalizmus talán megfelelőbb jelentésbeli alkalmazása a tárgyalt témában leginkább azt a magas szakmai tudást, ami az önkéntesség mellett a profi katona, és általa a professzionális haderő, szakszerű, gyors, hatékony katonai feladat végrehatását jelenti. 56 A hivatásos katona speciális hozzáértése megnyilvánul a hadsereg-működtetés képességében és az ehhez szükséges magas szintű szakértelmiségi tudás igényében. Az 55 Idegen szavak gyűjteménye. Letöltve: Komplexebben értelmezve a professzionalizmus speciális szakértelmet, széleskörű felelősséget és magas fokú elkötelezettséget jelent. 52

53 univerzális felelősség - túlmutatva a munkakörökhöz kapcsolható, egyszerű állampolgári felelősségen - több dimenziós, élet és halál kérdését széles értelemben magába foglaló, oszthatatlan döntési felelősséget is felölel. Az elkötelezettség - a hazához és a nemzethez való kötődésen túl - erős testületi szellem létezését is feltételezi. Ez képezi az alapját azon megpróbáltatások elviselése képességének, amire a háború kényszeríti a katonát. 57 Az hivatásos haderőbe belépők egyéni motivációján, felelősségtudatán és elkötelezettségén túl új és lényegében más elvárások 58 fogalmazódnak meg a társadalom részéről is a professzionális hadsereggel szemben és a hivatásos hadsereg társadalmi integrációja szintén komoly kérdéseket hoz felszínre. Több tanulmány foglalkozik például azzal az egyébként nem bizonyított felvetetéssel, miszerint a hidegháború vége után az évtizedeken át erős katonai jelleget öltött társadalmakban, a társadalom jelentős hányada elfordult a fegyveres szervezetektől, ezen belül a hadseregtől is. 59 Fontos kérdés a haderő és társadalom viszonya tekintetében továbbá az is, hogy melyik társadalmi réteg érzi leginkább közel magához az önkéntes katonai szolgálatot. A harmadik, nem elhanyagolható terület, a mindenkori munkaerőpiac hatásainak megfelelő és rugalmas kezelése. A profi hadseregek állományának szerkezetére komoly befolyást gyakorol a politikai és társadalmi környezet, illetve fontos tényezőként az adott állam gazdasági lehetőségei és ezeknek a lehetőségeknek a változása is. Az elmúlt évtizedek hazánkban is alapvető változások éle állították a haderőt. A rendszerváltás előtti zárt, elkülönített csaknem társadalmon belüli társadalomban élő katonák rövid időn belül egyenruhás állampolgárokká váltak. Ezzel párhuzamosan a hadsereg szintén hirtelen elvesztette kiemelt társadalmi szerepét is. A hadsereg alapvetően totális háborúra felépített állományszerkezete (kötelező katonai szolgálattal nagyszámú, folyamatosan rotálódó fiatal és egy alacsonyabb létszámú különböző szintű vezető, aki élethivatásként tekintett a szolgálatra) átalakult. Az átalakulás folyamatában vagy egyik okaként, változott a feladat és feltételrendszer és változott az állományszerkezet is. Ennek oka összetett, egyrészt 57 Az önkéntes haderő humánpolitikája - Letöltve: Nyilvánvaló társadalmi elvárás, hogy megfelelően felkészült, feladatait magas szinten ellátni képes katonák biztosítsák az ország függetlenségét. 59 Az önkéntes haderő humánpolitikája - Letöltve:

54 funkcióváltozások és a modern harceljárások, illetve fegyverek megjelenése, másrészt a hadseregek másodlagos funkcióinak előtérbe kerülése. Nagyobb hangsúlyt kaptak olyan korábban másodlagosnak tekintett funkciók, mint: ipari, civilizációs katasztrófák elhárítása; a természeti katasztrófák (árvíz, földrengés) következményeinek felszámolása; tevékenység tömeges baleset esetén; rendfenntartó tevékenység (ha a más szervek erőit meghaladja a feladat); és a már említett béketeremtő (kikényszerítő), békefenntartó. 60 Az átalakulás legjelentősebb mozzanataként az állományszerkezetből eltűntek a sorozás útján kötelezettek és megjelentek az önkéntes katonai szolgálatteljesítést vállalók. Foglalkoztatási szempontból ezért két csoport különül el. Az egyik csoport a hivatásos katonai állomány. Ez a csoport az, amely élethivatásként, nyugállományba vonulásáig kötelezi el magát és vállalja a katonai szolgálatot. Értelemszerűen ők szereznek pályájuk végén nyugdíjjogosultságot a szolgálat után. A másik csoport, amelynek tagjai határozott időre szerződnek a honvédséggel, a szerződéses katonai állomány. Ennek tagjai életpályájuk egy részére csatlakoznak a szervezethez és nyugdíjjogosultságuk csupán egy részét szerzik meg innen. Az átjárhatóság a szerződéses oldal irányából biztosított. 61 A modern haderők állományszerkezete funkcionális alapjaiban is változott. Általánosságban, napjainkban ez a következőképpen strukturálódik: 1. A tiszti állomány a hadsereg katona állományának meghatározó tagja, magas szintű szakmai és általános műveltséggel rendelkezik. A legtöbb országban szakaszparancsnoki és ennél magasabb parancsnoki és szakbeosztást lát el, parancsnokságokon, törzsekben és más vezető szervekben, valamint intézményekben teljesít szolgálatot. Jog-és hatásköre alapján vezeti, irányítja az alegység, egység, magasabb-egység tevékenységét, biztosítja azok működőképességét, tervezési, szervezési, illetve ellenőrzési tevékenységet folytat. Általános jellemzőként fogalmazható meg, hogy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek és többségükben eleve tiszti beosztásra készülve lépnek be a hadseregekbe. Viszonylag kevés országban lehet nagyobb arányban átlépni a tiszthelyettesi pályáról a tiszti pályára és ott is elsősorban szaktiszti beosztásokba. 60 Krizbai János: A hadseregek működési, foglalkoztatási összefüggései a modern társadalomban 61 A két kategória munkaügyi szempontból is elkülönül. 54

55 2. Jelentősen megváltozott a tiszthelyettesi állomány szerepe, funkciója és rekrutációja. (Különösen markánsak ezek a változások a volt VSZ tagállamokban, ahol meglehetősen ellentmondásos volt korábban a szerepük.) A legtöbb országban a hadsereg napi működésében vezető, biztosító funkciók ellátásában tevékenységük alapvető jelentőséggel bír. Az utóbbi években növekszik a szerepük a NATO vezetési rendszereiben, törzsbeosztásaiban is. Szakterületükön önálló feladatsorral, hatáskörrel és felelősséggel rendelkeznek. A legénység, a kis alegységek közvetlen békekiképzői, funkcionális összeköttetést biztosítanak a vezető-irányító tisztek és a végrehajtó legénység között. További fontos momentum, hogy az önkéntes haderőben döntően a legénységi állományból történik utánpótlásuk, biztosítva a kellő gyakorlati ismeret megszerzését. 3. A legénységi állomány az önkéntes alapon szerveződő rendszerben a katonai hierarchia alapját képező legnagyobb számú állománycsoport. Tagjai a honvédség szervezetében végrehajtó feladatokat látnak el, működtetik, kezelik, kiszolgálják a fegyverzeti-harci technikai eszközöket, elvégzik a katonai szervezetek tevékenységének biztosítását. Legjobbjaik számára van továbblépési lehetőség a tiszthelyettesi állománycsoportba. 62 Az ebbe az új struktúrába belépőkkel kapcsolatban ez előző időszakhoz képest (tömeghadsereg) más elvárások kerültek megfogalmazásra. Ezekkel az elvárásokkal kapcsolatban a legjelentősebb talán a 2003-ban megjelent tanulmánygyűjteményben Dr. Magyar László által említett amerikai példa: A professzionális követelményeknek megfelelően senkitől nem igénylik, hogy szeresse is, amit csinál és kitartson mellette, de azt igen, hogy amit csinál akár csak négy évig is -, azt profi módon tegye. A teljesítményorientált követelmény (évente újra kezdődő pontozásos értékelés) majdnem egyenes következménye, hogy aki jó eredményt ér el, az valószínű profi a munkaterületén, jogosult az előléptetésre, meg is szereti munkáját és ki is tart mellette. De aki nem teljesít némi türelmi idő után elköszönnek tőle A professzionális haderő és a munkaerőpiac Az önkéntesség megjelenésével az állomány szükséges létszámának biztosítása tekintetében a haderő amellett, hogy teljes mértékben kilép a munkaerőpiacra, néhány régióban meghatározó foglalkoztatóvá válhat. A munkaerő-piaci jelenléttel, foglalkoztatás szempontjából, a haderő gyakorlatilag piacgazdasági mechanizmusok alapján is kell, 62 Krizbai János: Humánerőforrás menedzsment 63 Magyar László: Sorozott, zsoldos, hivatásos, önkéntes és professzionalista Hadtudományi tájékoztató 2003/1 p

56 működjön. Ezzel párhuzamosan a megfelelő mennyiségű és nem utolsó sorban minőségű, önkéntes megszerzése és megtartása érdekében, hatékonyan kell reagálnia és válaszolnia a munkaerőpiac mindenkori kihívásaira. Ezeket a kihívásokat némileg bonyolítja a haderő speciális munkaerőigénye is. Speciális mert egyrészt komoly egészségügyi, fizikai és nem utolsó sorban pszichikai követelményeknek kell megfelelnie a jelentkezőknek, másrészt a katonai pálya sajátosságai alapján a megszerzett munkaerő egy részét néhány év után vissza kell bocsátania a munkaerőpiacra A hivatásos haderő munkaerőpiacon betöltött szerepét, sikerességét alapvetően befolyásoló tényezők A munkaerőpiac helyzete: milyen mechanizmusok mentén működik a munkaerőpiac, mik az aktuális trendek, milyen összetételű (életkor, képzettség stb.) munkavállalók vannak jelen a piacon, milyenek a versenytársak. A gazdasági tényezők: mennyire versenyképes a haderő által kínált jövedelem azokban a szegmensekben ahol munkakínálattal van jelen a hadsereg; mennyire stabil az a juttatási rendszer, és milyen előrejutási lehetőségeket tartalmaz, amelyet kínál; milyen munkafeltételeket képes biztosítani a hadsereg. A politikai és jogi környezet, amely keretet ad a hadsereg működésének: milyen elvárásokat fogalmaz meg a politikai vezetés a haderő számára és ehhez milyen anyagi és erkölcsi támogatást nyújt; milyen jogi szabályzók szabályozzák a feladatellátást és mik azok az esetleges jogi keretek amelyek között az adott feladatokat végezni kell. A kulturális háttér: milyen fokú a katonai pálya társadalmi megbecsülése; milyen a szervezeti kultúra. A közszférában történő munkavállalás több szempontból is vonzó volt hosszú éveken keresztül. A biztos munkahely, a legtöbb területen lévő hierarchikus felépítés sokak számára jelentett az elképzeléseinek leginkább megfelelő munkát. Napjainkban azonban legtöbb országban jelentős leépítés folyik az állam által fenntartott intézményekben. Sok kormány próbál megtakarítani az állami költségvetések számára a közszféra átalakításával, racionalizálásával, amelyek sok esetben létszámcsökkentéssel, vagy a közért dolgozóknak adott különböző kedvezmények karcsúsításában jelentkeznek. Ez a folyamat nem erősíti a munkaerőpiacon lévő hivatásos haderő piaci kondícióit sem. Azokban az országokban ahol 56

57 a hadsereg komplex kínálattal jelenik meg a munkaerőpiacon lehetségessé válik a már említett létszám- és minőségigény kielégítése a katonai szervezetek számára. Természetesen a haderő munkaerő-piaci kondíciója szempontjából fontos a már tárgyalt politikai környezetet és a hadsereg társadalomban elfoglalt helye is. Ebből a szempontból fontos kérdés, hogy azok a társadalmi rétegek, amelyek bármilyen okból kifolyólag elutasítják, a haza katonai szolgálatát mennyire érzik magukénak az ilyen típusú (önkéntes vállaláson alapuló) hadsereget és ebből kifolyólag milyen társadalmi presztízzsel ruházzák fel ezt a fajta (az önkéntes katonai) szolgálatot. E gondolat mentén továbbhaladva valószínű, hogy a társadalom támogatása, elismerése, megbecsülése tudatában az önkéntes szolgálatot vállalókban egy bizonyos idő eltelte után kialakulhat az a valós elkötelezettség és erős testületi szellem, amely amellett, hogy elősegíti a haderő valóban professzionális működését, vonzóvá teszi az önkéntes katonai szolgálatot a munkaerőpiacon. Nyilvánvalóan nagyon fontos a fent említett társadalom és haderő közötti viszony, illetve a professzionális szolgálat vállalásának motivációja a tárgyalt témában, azonban a legfontosabb, hogy a mindenkori politikai vezetés hogyan gondolkodik a haderőről. A politikai vezetés mondja meg ugyanis, hogy pontosan mit vár el a hadseregétől, kivel, hol és milyen módon kívánja biztosítani az országvédelmi feladatokat és természetesen mindezekhez milyen anyagi forrásokat biztosít. Ez sarokpontja a honvédség és munkaerőpiac kapcsolatának is A megfelelő létszámú és képzettségű önkéntes biztosításának stratégiai kérdései A kérdéskört kettő részre osztom. Egyrészt fontos, hogy a haderő béke időszakban lévő feladatait biztosító létszám és minőség rendelkezésre álljon, másrészt szükséges egy megfelelően kiképzett tartalékállomány megléte is, amely a minősített időszakok feladatellátását biztosítja. A békeidőszakban élő katonai szervezetek emberi erőforrás igényének kielégítése részletekre lemenő, átgondolt, a mindenkori kihívásokra válaszolni képes humánerőforrás gazdálkodás útján lehetséges. A gazdálkodás szó különösen hangsúlyos e tekintetben. Napjainkban minden állam számára kiemelkedő fontossággal bír a költséghatékonyság és ez igaz a humánerőforrás gazdálkodás tekintetében is. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen feladatot kivel, mennyi idő alatt és a rendelkezésre álló technikai háttér milyen fokú kihasználtsága és amortizációja mellett végeztetem. Fontos továbbá, hogy mennyit fordítok 57

58 az egyes személyekre (bér, képzés stb.) és ezzel párhuzamosan a technikai háttér biztosítására (eszközök, fegyverzet stb.). Módosító tényezőként léphet fel a mindenkori humánerőforrás gazdálkodást a különböző nemzetközi szerződéseken alapuló katonai kötelezettségvállalások, a technikai eszközök, a fegyverzet modernizálása, az esetleges jogszabályi környezet változása során fellépő erőforrásigény-változás. Amellett, hogy a haderő a mindenkori munkaerőpiacról biztosítja létszámszükségletét, elengedhetetlen egy stabil utánpótlásbázis kialakítása is. Ezt a bázist hatékonyság szempontjából egy alulról építkező, hosszú távú koncepció véghezvitele útján lehet létrehozni. Ennek a létrehozásához járulnak hozzá például a különböző katonai ifjúsági programok. A minősített időszakok létszámszükséglete egyrészt az önkéntes tartalékos állománnyal, másrészt (háború esetén) a kötelező katonai szolgálat visszaállításával biztosítható. A békeidőszakban élő tartalékos rendszerrel kapcsolatban államonként különböző megoldások figyelhetőek meg, viszont a legtöbb ország törekszik arra, hogy a hivatásos hadseregben már szolgálatot teljesített (felkészített, kiképzett) állomány lehető legnagyobb hányada a hivatásos szolgálatból történő kilépés után tartalékállományban maradjon. 4.3 A Magyar Honvédség humánpolitikája és sajátos munkaerő-piaci helyzete A rendszerváltással, illetve az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálat bevezetésével a Magyar Honvédségnek az alapvető rendeltetésnek való megfelelés mellett megjelent egyéb hosszú távú célok elérése és ezek eredményeinek fenntartása érdekében több, a kötelező katonai szolgálat idején még nem jelentkezett lépést meg kellett tenni. Ezek közül a legfontosabbak talán a szövetségi rendszerekhez (NATO, EU) történt csatlakozással kapcsolatos feladatok, követelmények, de természetesen megjelent a magyar munkaerőpiac sajátosságaihoz való alkalmazkodás, illetve az önkéntesség bevezetésével együtt járó struktúraváltás indukálta változásokhoz való alkalmazkodás fontossága is. A Magyar Honvédség tekintetében természetesen szintén érvényesülnek a fejezetben már említett hatások. Sajnálatos módon hazánkban az önkéntességen alapuló szolgálatvállalás alapjainak letétele szerencsétlenül párhuzamos pályára került a szervezet átalakításával is. Ezt azért fontos kiemelni, mert az átalakítások során jelentkező létszámcsökkentések nagymértékben érintették az önkénteseket is. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a folyamatosan operatív szinten meglévő létszámhiány mellett nagy tömegek kerültek ki (mintegy belső törvényi szabályozási kényszer hatására) a szervezetből. A 58

59 kiáramló szakértelem mellett komoly befektetett munka, idő és anyagi ráfordítás veszett így el. A szervezet rendelkezik stratégiával a humánerőforrás biztosítása érdekében, de annak ellenére, hogy próbálja ezt a mindenkori kihívásoknak megfelelően módosítani különböző intervallumokban véleményem szerint komoly problémák jelentkeznek. Az első időszakban talán leginkább a minőség kérdése vetődhetett fel problémaként, de például a munkaerő megtartásának problémája a kezdetektől fogva jelen van. A szervezet céljainak állandósága a fejlődés irányának pontos meghatározása alapvető kérdés a humánstratégia vonatkozásában. Természetesen a stratégiának megfelelő rugalmasságot is kell magában hordoznia, de a gyakori változások a honvédség alapvető céljai tekintetében nem feltétlenül támogatják a humánstratégia végrehajthatóságát (éveken keresztül éves intervallumokban volt meghatározva a Magyar Honvédség humánstratégiája, majd közép és hosszú távú stratégiák váltották egymást. Jelenleg 2021-ig van meghatározva a honvédség humánerőforrás stratégiája). Jellemzően több szomszédos ország haderejéhez hasonlóan véleményem szerint a Magyar Honvédség hosszú évek óta alulfinanszírozott. Ebből kifolyólag több területen az éppen aktuális anyagi lehetőségek és a mindenkori politikai és katonai vezetés alkotta prioritás alapján történtek kényszerintézkedések. Humánerőforrás-gazdálkodás tekintetében ezek a lehetőségek, a külső és belső tényezők változása indukálta helyzetek nem minden esetben lettek megfelelően lekövetve. Belső tényezők tekintetében a struktúraváltozásokat említeném, de a technika változásának humánerőforrásra gyakorolt kihívásai is fontosak. Mindkét változás tekintetében az állomány át- és továbbképzése, illetve a szervezetben maradni nem tudók vagy nem akarók munkaerőpiacra történő visszahelyezése tekintetében lehettek hiányosságok. Külső tényezőként legfontosabb a gazdasági változások hatásaként megjelent állami szervezetek irányában történt forráscsökkenés vagy szintén a gazdaság indukálta munkaerő-piaci változások. Nyilvánvalóan ennek kezelése összetett feladat és csupán humánstratégia szintjén nem kezelhető. A jövő szempontjából elengedhetetlenül fontos kialakítani: a szükséges állomány megszerzésének világos feladatrendszerét; a megszerzett munkaerő hatékony képzését és szintén hatékony alkalmazását; a pálya sajátossága okán a határozott idő után kiválók visszaillesztésének 59

60 rendszerét; a szintén megfelelő számú és felkészültségű tartalékállomány biztosításának feladatrendszerét; Mindezek végrehajtásához természetesen szükséges egy bizonyos fokú előrelátás és nem utolsó sorban egy gazdasági stabilitás is. 4.4 Részkövetkeztetések Az önkéntes vállaláson alapuló szolgálatteljesítés bevezetése komoly kihívások elé állítja a haderők humánerőforrás-gazdálkodásával foglalkozókat. Annak ellenére, hogy létszám tekintetében általában a tömeghadsereg létszámának sok esetben csupán a töredékét kell biztosítani, több tényező is nehezíti ezt a folyamatot. Fontos tényező a társadalom hozzáállása a katonai szolgálathoz. Különösen azért, mert az erősen militarizált társadalmak átalakulása után a lakosság legtöbb országban elfordult a fegyveres erőktől. Ezért óriási felelőssége van a politikai döntéshozóknak is. Egyrészt abban a tekintetben, hogy pontosan megfogalmazzák az elvárásaikat a fegyveres erők vonatkozásában, másrészt, hogy ezeknek megfelelő financiális hátteret biztosítsanak és nem utolsó sorban, hogy meglévő eszközeikkel törekedjenek a honvédelem és a honvédség társadalmi szükségességének elfogadtatására. A professzionális hadseregek működésben és állományszerkezeben is eltérnek a kötelező katonai szolgálatteljesítésen alapuló tömeghadseregektől. Ennek okai nem csupán a létszámbeli csökkenésben keresendők, hanem a gazdasági és társadalmi változások, a feladatrendszer és a technikai modernizáció is szerepet játszanak benne. Egyik legfontosabb változásként megjelennek az önkéntes katonák és ezzel párhuzamosan a határozott idejű foglalkoztatás intézménye is. Munkaerő-piaci szempontból lényeges, hogy a már említett társadalom mely rétegei érzik magukénak leginkább az önkéntes katonai szolgálat vállalását. A haderő munkaerőpiacon való sikeressége szempontjából alapvető fontosságú: a munkaerőpiac helyzete, a gazdasági tényezők, a politikai és jogi környezet és kulturális háttér. A Magyar Honvédség sajátos munkaerő-piaci helyzete szintén a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások következtében formálódott. Sikerességét 60

61 komolyan befolyásolja és behatárolja az állami finanszírozás mértéke. Ez kihat a legfelsőbb szintű stratégiákra és természetesen az operatív szinten történő végrehajtásra egyaránt. A változások (stratégiai, technikai) és a financiális háttér csökkenése lekövetése több humánerőforrás gazdálkodási területen nem került pontos lekövetésre. 61

62 5. A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLÉTE A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓBAN 64 Magyar Honvédség közel 3600 főt foglalkoztat a Dél-Alföld régióban. A régióban található a honvédség repülőezrede (MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis), a legnagyobb dandár (MH 5. Bocskai István Lövészdandár) jelentős része, illetve az egyetlen önálló műszaki alakulat is (MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred). A nagy létszámú alakulatok mellett több katonai szervezet kihelyezett alegysége is szolgál a Dél- Alföldön. Ezek: a MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred, a MH 54. Veszprém Radarezred, a MH Veszélyesanyag Ellátó Központ 65, a MH Logisztikai Ellátó Központ 66, a MH Légijármű Javítóüzem, a MH Honvédkórház, MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság a HM Tábori Lelkészi Szolgálat és a MH Katonai Közlekedési Központ. A fentiekből jól látható hogy a katonai szakterületek széles köre megjelenik a régió alakulatainál. Nyilvánvalóan az említett területeken szolgálók legmeghatározóbb létszámban a nagyobb alakulatoknál találhatóak és úgy tűnhet, hogy például az egy-két beosztással jelenlévő MH Tábori Lelkészi Szolgálat nem meghatározó tényező a témával kapcsolatban, viszont jelenlétük, bárhogy is közelítjük meg a kérdést, szélesíti a honvédség munkaerő-piaci kínálati listáját. 5.1 A Dél-Alföld régióban jelenleg szolgálatot teljesítő állomány általános jellemzői Az alábbiakban, a Dél-Alföld régióban jelenleg szolgálatot teljesítők (aktív katonai szolgálatot teljesítők és közalkalmazotti jogviszonyban lévők) általános mutatóit vizsgálom. A munkavállalás, illetve a szolgálatellátás tekintetéből leginkább fontosnak ítélt mutatók alapján bemutatom a jelenlegi állománykategória-összetételt, az életkori megoszlást, illetve a foglalkoztatottak állandó lakóhelyének elhelyezkedését, mint általam fontosnak ítélt tényezőt A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása A Magyar Honvédség mindösszesen 3593 főt foglalkoztat a régióban jelen lévő alakulatainál, alegységeinél (az alakulatok részletes statisztikái a 7. számú mellékletben találhatóak). Ez a létszám az alábbiak szerint oszlik meg: Hivatásos katona: 1144 fő Szerződéses katona: 1965 fő 64 A fejezethez az adatokat, a HVK Személyzeti Csoportfőnök engedélyével a Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság (Továbbiakban: MH HKNYP) biztosította ban névváltozás: MH Anyagellátó Központ Hetényegyháza ban névváltozás: MH Anyagellátó Központ Kalocsa 62

63 Közalkalmazott: 484 fő A régióban szolgálatot teljesítők állományviszony szerinti megoszlása (%) Közalkalmazott 13% Hivatásos katona 32% Szerződéses katona 55% 17. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az állomány 87%-a katona, a fennmaradó 17% (484 fő) közalkalmazotti státuszban dolgozik a Magyar Honvédségnél. A katonaállomány megoszlása szerint 32% hivatásos, míg 55% szerződéses jogviszonyban szolgál. Jól látszik, a szerződéses állomány túlsúlya a kimutatásban. Nyilvánvalóan legnagyobb számban végrehajtói szinten jelenik meg ez a létszám (legénységi állomány, altiszti állomány), a különböző tiszti rendfokozati kategóriákban leginkább hivatásos katonák szolgálnak. A közalkalmazotti állomány aránya nem éri el a 20%-ot. Annak ellenére, hogy a közalkalmazottak foglalkoztatása költségvetési szempontból kedvezőbb (alacsonyabb bért kell számukra biztosítani), nagyobb számban történő alkalmazásuk éppen a szervezet feladatrendszeréből adódóan, alakulatok szintjén nem megoldható. 67 Az állománykategóriák vonatkozásában az altiszti és legénységi állomány (gyakorlatilag az operatív szint) aránya 73%. A tisztek aránya 14%, a közalkalmazottak pedig az összlétszám 13%-át teszik ki. 67 Szélesebb körű alkalmazásuknak több foglalkoztatási és munkaügyi korlátja is van. 63

64 A szolgálatot teljesítők állománykategória szerinti megoszlása (%) Közalkalmazott 13% Tiszt 14% Legénység 41% Altiszt 32% 18. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az állomány nemek és életkorok szerinti megoszlása A Dél-Alföld régióban a honvédséggel munkajogviszonyban lévő állomány (teljes állomány) tekintetében a férfiak aránya 82%, a nőké 18%. A férfiak és nők aránya a teljes foglalkoztatotti létszám tekintetében (%) nő 18% férfi 82% 19. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Amennyiben csupán a katonaállományt vizsgáljuk ez az arány 86% a férfiak és 14% a nők tekintetében. 64

65 A férfiak és nők aránya (katonák) (%) nő 14% férfi 86% 20. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A foglalkoztatottak életkora az alábbi megoszlást mutatja: az átlagéletkor 34,4 év. Ez egy fiatal összetételű állományt jellemez. A szolgálatot teljesítők átlagéletkora (év) 36, , , , ,5 36,1 34,4 33,9 33,9 33,7 tiszt altiszt legénység közalkalmazott össz.átlag 21. ábra A szolgálatot teljesítők átlagéletkora Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Megállapítható, hogy amíg a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti állomány rendelkezik addig a legalacsonyabb a legénységi állományé. Érdekes, hogy a tiszti, illetve altiszti állomány átlagéletkora tized pontosságra megegyezik. A legénységi állományt tovább vizsgálva megállapítható, hogy az ebben az állománykategóriában szolgálók döntő többsége (43%) 30 és 40 éves életkor közötti. 65

66 A legénységi állomány életkori megoszlása (%) 28, ,9 0,8 22. ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az altisztek esetében szintén a 30 és 40 éves állomány létszáma a meghatározó (66,7%), sőt ennél az állománykategóriánál még szembetűnőbb az említett életkorok legénységi állománynál is szembetűnőbb aránya. Az altisztek vonatkozásában a statisztikai adatok egyértelműen arra vezethetőek vissza, hogy a rendszerváltás után az átalakítások, az elmúlt időszakban pedig a katonai szolgálatvállalással kapcsolatos törvényi szabályzók változása miatt, sok esetben tömegesen hagyták el a szervezetet a nyugállományba vonuláshoz szükséges minimális szolgálati idő (25 év) megszerzése után az altisztek (ne felejtsük el, hogy hosszú évekig az altiszti állomány túlnyomó többsége hivatásos katona volt). A legénységi állomány átlagéletkorát valószínűleg nagyrészt a már 5-8 évnél régebben szolgálók átlagéletkora határozza meg (a felvett legénységi állomány átlagéletkorának csökkenését lásd a későbbiekben). 68 Ez azt is jelentheti, hogy a 2000-es évek végéig a 30-as éveiben járó réteg önkéntes katonai szolgálatvállalási hajlandósága volt a leginkább meghatározó a régióban. Motivációjuk egyrészt valószínűleg összefügg mobilitási hajlandóságukkal, illetve bizonyára szerepet játszott a szervezethez történt csatlakozásukban, hogy a honvédség által fizetett bérek vásárlóértéke régiós szinten megfelelő, illetve elfogadható volt. Nem utolsó sorban (ez a téma akár később külön vizsgálat tárgyát is képezhetné) a legénységi állomány egy részének megélhetését sok esetben nem a laktanyákban 68 A későbbiekben még szintén megemlítésre kerül, hogy a jelenlegi szabályzók okán (leszerelési segély) pontosan ez az állomány az aki a kiváláskor kapott nagyobb összeg miatt elhagyja a katonai szervezeteket. 66

67 megkeresett bér, hanem a kötelező munkaidő után segéd, illetve szakmunkás munkakörökben megkeresett kiegészítő jövedelem biztosítja még napjainkban is. Az altiszti állomány életkori megoszlása (%) ,7 14,7 10,1 5, ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A tiszti állomány tekintetében szintén a 30 és 40 év közötti korosztály a meghatározó (51,5%). Érdekes, hogy az 50 év felettiek aránya nem éri el a 2%-ot (1,8%)! A tiszti állomány életkori megoszlása tekintetében szintén meg kell említeni, hogy az altisztekhez hasonlóan, az átszervezések és a törvényi szabályzók a pályaelhagyás irányába terelték ezt az állományt is. Nyilvánvalóan döntő többségük nyugállományba vonult, mivel a nyugdíjszámítási szabályok sok esetben kedvezőbb havi bevételt eredményeztek számukra, mintha tényleges állományban maradnak (főtisztek esetében sok esetben a társadalombiztosítási nyugdíjmaximum került számfejtésre). A tiszti állomány életkori megoszlása (%) ,5 24,9 21,6 1, ábra Adatok: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 67

68 A közalkalmazottak tekintetében a 40 év feletti állomány a legjelentősebb létszámú (65,7%) és itt is leginkább az 50 év felettiek száma a mérvadó. Ez a nagy különbség a katona és a közalkalmazotti állomány vonatkozásában, egyrészt valószínűleg az eddig jelentősen eltérő nyugdíjszabályok miatt keletkezett, másrészt valószínűleg magas a régióban a közszférában történő munkavállalás lehetőségének munkaerő-piaci értéke. Ebből következik, hogy a közalkalmazotti állomány tekintetében valószínűleg hosszabb a munkaerő forgásának időintervalluma, így ebben a foglalkoztatási kategóriában nem folyamatosan megújuló a honvédség munkaerő-piaci igénye A közalkalmazotti állomány életkori megoszlása (%) 8,8 25,1 28,8 36, ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti megoszlása Az állandó lakóhelyek szerinti megoszlás vizsgálatát abból a szempontból tartom fontosnak, miszerint a magyar munkavállalói korú népesség, földrajzi mobilitási hajlandósága alacsony és ez egyik oka lehet a különböző régiók közötti sokszor jelentős foglalkoztatási mutatói és még inkább a munkanélküliség tekintetében (lásd: 2. és 3. fejezet). Az állandó lakóhelyeket a régió szintjén (megyénként), a rendelkezésemre bocsátott kimutatásokat elemezve megállapítható, hogy a Dél-Alföld régióban a honvédség által foglalkoztatott állomány döntő többségének (86%) a régión belül van állandó lakhelye bejelentve. 68

69 A Dél-Alföld régióban a MH-gel munkaviszonyban lévő állomány állandó lakóhelyének megoszlása (régió tekintetében) (%) Más régiók 14% Dél-Alföld régió 86% 26. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Amennyiben a régión belül tovább vizsgáljuk a témát szembetűnő, hogy amíg Bács- Kiskun és Csongrád megyéből majdnem azonos mértékben, addig Békés megyéből csupán az állomány 14%-ka van jogviszonyban a honvédséggel. Békés megyében jelenleg a MH 54. Veszprém Radarezred, illetve a MH Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság állományából szolgálnak. Abból a szempontból is érdekes Békés megyeiek relatíve alacsony aránya, mivel például a szentesi és a hódmezővásárhelyi alakulat is Csongrád megye Békés megyével közvetlenül határos területén állomásozik, így viszonylag rövid távolságokról megoldható lehet akár a napi ingázás is. Ennek oka egyrészt adódhat abból, hogy a honvédség esetlegesen nem megfelelő intenzitással toboroz a megyéből, másrészt elképzelhető, hogy az önkéntes katonai szolgálat iránti érdeklődés alacsony békésben. Közvetettebb hatásai lehetnek még a bérezésnek is (a későbbiekben foglalkozom a témával). A honvédségnél elérhető jövedelem elképzelhető, hogy éppen a megye foglakoztatási problémáiból adódóan, nem jelent előrelépést sokak számára a katonai szolgálattal szerezhető jövedelem. 69 Nem utolsó sorban szerepet játszhat, hogy a nagyszámú képzetlen munkavállalói réteg sok esetben nem felel meg csak az alapfokú végzettséggel rendszeresített beosztásokra, amelyek éppen a szintén nagyszámú végzettséggel nem rendelkező jelentkező miatt telítettek. 69 Olyan pénzügyi helyzetben élnek sokan, hogy például a legénységi beosztásokban kapható nettó illetmény semmiféle előrelépést nem eredményezne anyagi helyzetükön, vagyis az állami transzferek, illetve az alkalmi és idénymunkák nagyságrendileg magasabb bevételt jelenthetnek. 69

70 A Dél-Alföld régióban szolgálatot teljesítők és állandó lakóhellyel rendelkezők megyénkénti megoszlása (%) Csongrád megye 41% Békés megye 14% Bács-Kiskun megye 45% 27. ábra Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 5.2 A munkaerő megszerzése és megtartása A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek létszámigényét a régióba települt toborzóirodák hivatottak kielégíteni. A évben 724 fő jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra a régióban. A jelentkezők közül 146 fő került a honvédség állományába. Ez a jelentkezők 20,1%-a. Az állományba vettek döntő többsége (78%) a régión belül állomásozó alakulatok létszámát növelte. Csupán alig több mint 20% (22%) azoknak az aránya, akik a régióból más, a régión kívül lévő alakulatoknál vállaltak szolgálatot. A évben katonai szolgálara felvettek Dél-Alföld régió (%) régión kívüli katonai szervezethez 22% régiónban lévő katonai szervezethez 78% 28. ábra A Dél-Alföld régióból katonai szolgálatra felvettek Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 70

71 Megyénként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Békés megyében legmagasabb (33%) azoknak a száma, akik nem a régióban választottak katonai szervezetet szolgálati helyül. 70 A sorban következő Bács-Kiskun megye tekintetében ez az arány 29%. Itt jelentős a Budapesten elhelyezkedők száma. A főváros a megyéből autópályán egyszerűen és gyorsan megközelíthető, így a szolgálati helyre történő eljutás akár napi szinten történő ingázás esetén sem okoz nagy problémát. Legkevesebben (14%) Csongrád megyéből gondolták, hogy átlépik a régiós határt. Ennek egyik oka lehet, hogy Csongrád megyében kettő nagyobb katonai szervezet is állomásozik, így sok esetben rövid idejű ingázással megoldható a munkába járás. 29. ábra A katonai szolgálatra felvettek Dél-Alföld régió megyénként Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az állományba vettek életkorát tekintve az alábbi ábrán láthatjuk, hogy leginkább a 25 év alatti korosztályból kerültek ki azok a katonák (74%) akik 2012-ben csatlakoztak a honvédséghez, a régióban. Legalacsonyabb a 36 éves életkor feletti szolgálatvállalók száma (10%). A év közöttiek a 16%-át teszik ki a szolgálatot vállalóknak. Amint már azt az előző fejezetben is elemeztem a statisztikai adatokból az olvasható ki, hogy elindult egy eltolódás a fiatal (25 év alatti) korosztály irányába. Ennek okai között a már említett anyagi okok (amíg egy pályakezdő fiatal számára megfelelő lehet a jelenleg biztosított jövedelem, egy családot eltartó munkavállaló már nem biztos, hogy boldogul azzal), a pályakezdő munkanélküliek magas régiós aránya játszhatják a legnagyobb 70 A HKNYP nyilvántartása szerint a Békés megyéből legtöbben Szolnokon (Észak-Alföld régió) kerültek beosztásba. 71

72 szerepet. Ez az életkori eltolódás véleményem szerint pozitív hozadékkal bír a honvédség tekintetében. A évben felvettek életkora Dél-Alföld régió (%) év 16% 36 év felett 10% 25 év alatt 74% 30. ábra A Dél-Alföld régióban katonai szolgálatra felvettek életkori megoszlása Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 31. ábra A Dél-Alföld régióban katonai szolgálatra felvettek életkori megoszlása megyénként Forrás: HKNYP Szerkesztette: szerző Megyénként vizsgálva megállapíthatjuk, hogy legnagyobb arányban Bács-Kiskun megye tekintetében (93%) vannak a 25 év alatti önkéntesek. Ez azért is érdekes, mivel az 72

73 utóbbi évek egyik legnagyobb beruházása (Mercedes-Benz) éppen ebben a megyében valósult meg ami 3000 fő számára teremtett munkalehetőséget. Szintén ebből a megyéből kerültek beosztásba a legkevesebben a 36 év felettiek közül (2%), de Békés megyéből szintén viszonylag alacsony az arányuk (4%) az ebből az életkorból bekerülőknek. Érdekes azonban, hogy Csongrád megye tekintetében a 36 év felettiek aránya (a bekerülők között) a másik két megyéhez mérten kiugróan magas (18%). Ennek oka szintén összetett lehet. Egyrészt elképzelhető, hogy a Csongrád megyében működő vállalatok, vállalkozások érdeklődése a fiatalabb korosztály felé fordult. Ezt kiválthatta például a pályakezdők foglalkoztatásának állami támogatása, de nem zárható ki, hogy ebben a megyében élnek, legnagyobb számban azok a 36 év feletti munka nélkül lévők, akik az állami támogatásokért kötelezően teljesítendő közmunkaprogramok helyett inkább az önkéntes szolgálatot választották. Nem zárható ki természetesen az sem, hogy a megyében lévő alakulatok képzettségi igényeinek az ebbe a korosztályba tartozók feleltek meg a másik két megyéhez mérten nagyobb arányban. Iskolai végzettség tekintetében legmagasabb számban a középfokú végzettséggel rendelkezők kerültek a régió katonai szervezeteihez (77%). Viszonylag alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma (4%), csupán alapfokú tanulmányokkal az állományba vettek 19%-a rendelkezett 2012-ben. Az állományba vettek iskolai végzettsége Dél-Alföld régió alapfokú 19% felsőfokú 4% középfokú 77% 32. ábra A Dél-Alföld régióban katonai állományba vettek iskolai végzettsége Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Megyénkénti bontásban vizsgálva kiderül, hogy amíg a felsőfokú végzettségűek aránya Békés megye tekintetében a legmagasabb (7%), addig Csongrád megyéből került a katonai szervezetekhez a legtöbb alapfokú végzettségű katona (27%). A felsőfokú végzettségűek 73

74 döntő többsége nem végzettségének megfelelő munkakörben tevékenykedik (ez adott esetben feszültségeket is okozhat). Érdekes, hogy Békés megyéből a legjelentősebb a felsőfokú végzettséggel állományba vettek száma, ami valószínűleg a megye országos viszonylatban is alacsony foglalkoztatási mutatóira vezethető vissza. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők számának Csongrád megyei emelkedése szintén a megye foglalkoztatási helyzetéből adódhat. Amint azt az előző fejezetekben már elemeztem, Csongrád megye foglalkoztatási mutatói régiós szinten a legjobbak. Az ebben a megyében felvett, középfokú végzettséggel rendelkezők arányából arra következetek, hogy az alakulatok a jelentkezők kiválasztásakor inkább a magasabb végzettséggel rendelkezők közül választanak (a jelentkezők 48%-a volt alapfokú, 50% középfokú végzettségű; a felvettek tekintetében 77% középfokú és 19% alapfokú iskolai végzettségű), illetve nagyobb számban vannak azok a beosztások amelyek valamilyen képzettséget igényelnek már belépéskor. 33. ábra Az állományba vettek megoszlása iskolai végzettség szerint megyénként. Dél-Alföld régió Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A katonai szolgálatot vállalók nemenkénti megoszlása tekintetéeben 2012-ben túlnyomó többségében férfiak kerültek állományba (94%). Ennek okai valószínűleg nem csupán a női jelentkezők számának csökkenésében keresendő. Nem volt továbbá 74

75 semmiféle változás a felvételi kritériumokban sem. Az okok között valószínűleg leginkább szintén az üres beosztások képzettségi igénye játszott szerepet. A régióban működő toborzó irodák vezetői (személyesen folytattam velük le több beszélgetést a témában) szerint a leginkább női katonák számára alkalmas (parancsnoki megítélés) beosztások feltöltésre kerültek és a nők munkaerő-piaci helyzete miatt kevesebb a kilépő katonanő. Az üres beosztások között viszont túlnyomó számban a különböző tehergépjárművezetői pozíciók találhatóak, 71 a nehezebb fizikai követelményekkel járó beosztásokba (főfegyverkezelő, hidász stb.) pedig a parancsnokok elsősorban férfiakat keresnek. 72 Az utóbbi időszak érdekessége azonban az is, hogy a számukra felajánlható beosztások körének szűkülése miatt, megnőtt azoknak a nőknek a száma, akik éppen a katonai alkalmazás feltételeinek való megfelelés céljából, magasabb kategóriás gépjárművezetői vizsgát tesznek és szolgálatra jelentkeznek. Vagyis a honvédség igénye bizonyos szinten hatást gyakarol a régió képzési rendszerére is. Az állományba vettek nemenkénti megoszlása Dél-Alföld régió nő 6% férfi 94% 34. ábra A Dél-Alföld régióban 2012-ben állományba vettek nemenkénti megoszlása Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Az elvégzett elemzés alapján megállapítható, hogy a szükséges számú munkaerő toborzása a régió munkaerőpiacáról biztosított. Azonban ezzel párhuzamosan a toborzási statisztikákból szintén kimutatható, hogy különböző okok miatt alig több mint 20%-uk került az elmúlt évben állományba. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem 71 Ezek feltöltése, illetve a már szolgáló gépjárművezetők megtartása a leginkább problémás, mivel a civil munkaerőpiacon magasabb jövedelem érhető el a hasonló munkakörökben. 72 Vagyis a hiányzó szabályzók (nők alkalmazása tekintetében) a tényleges foglalkoztató szinten kerülnek megoldásra. 75

76 volt nagyobb igénye az alakulatoknak, illetve a jelentkezők kirívóan magas számban nem feleltek meg a kritériumoknak 73, hanem minden bizonnyal a honvédelmi tárca takarékos létszámgazdálkodása is közrejátszott az adatok alakulásában. Megtartás tekintetében a Magyar Honvédség igen rapszódikus képet mutat. A gazdasági válság előtti időszakban minden állománykategóriában hullámzó volt a kiáramlás mértéke. A gazdasági válság indukálta országos munkaerőpiaci problémák miatt a kiáramlás megtorpant sőt a legénységi állomány tekintetében, a év nagyon magas kiáramlása után, ben drasztikus visszaesés volt tapasztalható. Hasonló a visszaesést hozott ez az időszak a tiszti és altiszti állománykategória tekintetében is, bár ezekben a kategóriákban nem volt a legénységi állományhoz hasonló magas kiválás ben. A Humán Szakemberek Országos Szövetsége a Szent István Egyetem és a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara által 2012-ben végzett felmérés alapján a magyar vállalatokat (190 értékelhető kérdőív feldolgozása alapján) alacsony fluktuáció jellemezte a vizsgált évben. A kilépési forgalom tekintetében a fizikai dolgozók vonatkozásában a megkérdezett vállalatok 64%-a 0-2%-os értékeket jelzett. 10% feletti értékről a válaszadók csupán 8-9%-a jelentett. 35. ábra Forrás: HSZOSZ Megtartás-fluktuáció felmérés A kritériumoknak való megfelelés tekintetében fontos megjegyezni, ahogyan azt már említettem, hogy az alakulatok nagy számban igénylik a különböző kategóriákra érvényes vezetői engedéllyel rendelkezőket. Ismerve ezen engedélyek megszerzésének költségeit, illetve, hogy a civil szféra szállítással foglalkozó szegmense sok esetben magasabb bért fizet érthető a feltöltetlen gépjárművezetői beosztások magas száma. Több próbálkozás után kiderült, hogy az alakulatok által szervezett tanfolyamok elvégzése sok esetben nem elsősorban megtartó, hanem sajnálatos módon pályaelhagyó hatást indukált. 76

77 Kiáramlás a Magyar Honvédségből ábra Kiáramlás a Magyar Honvédségből december Forrás: MH KIAK Érdekes módon, a válság kitörése utáni jelentős visszaesés után, a tisztek kiáramlása vett leginkább meredek emelkedési irányt 2010-ben. Ennek oka egyrészt a magasabb vezető szintek átalakítása 74 (valószínűleg a kiválók egy része nyugállományba vonult), másrészt már a levegőben volt a szolgálati nyugdíjrendszer átalakításának terve, ami szintén a szervezetet elhagyók körét bővítette. A év tekintetében az alábbi táblázatok a MH Összhaderőnemi Parancsnokság (Továbbiakban: MH ÖHP) növedék/fogyaték helyzetét mutatják. A MH ÖHP alárendeltjeinél történt kiáramlás 2011 Fogyaték/kiáramlás tiszt altiszt legénység ka. összesen 1 Jogviszonya megszűnt, leszerelt Áthelyezve más szervezethez Kinevezés más 3 állománycsoportba Összesen táblázat A MH ÖHP alárendeltjeinél történt kiáramlás Forrás: MH ÖHP 74 A Honvédelmi Minisztérium és háttérintézmények átalakítása. 77

78 A MH ÖHP alárendeltjeihez bevonultak létszáma 2011 Növedék/beáramlás tiszt altiszt legénység ka. összesen 1 Polgári életből Áthelyezve más szervezettől Kinevezés más 3 állománycsoportból Összesen táblázat A MH ÖHP alárendeltjeihez bevonultak létszáma Forrás: MH ÖHP A számokból jól látható, hogy a katonai szervezeteket elhagyó (megszűnt jogviszony) 1397 fő mellett, 878 fő érkezett 2011-ben a MH ÖHP állományába. Ez több mint 500 fős (519 fő) létszámcsökkenést mutat ben ez a tendencia csökkent, viszont az MH ÖHP munkaerő-forgalom mutatószámai még ebben az évben is magasak. Az alábbi ábrán a ki- és belépők száma látható A kilépők és belépők száma (fő) MH ÖHP Kilépők Belépők 37. ábra A MH ÖHP ki és belépők száma Adatok: MH ÖHP Készítette: Szerző A létszámcsökkenéssel, illetve a főbb fluktuációs folyamatokkal kapcsolatban a MH ÖHP statisztikai adatait részletesen vizsgálva a következő megállapítások tehetők: Munkaerő-forgalom: 15,6 % ( ) ( ) ( ) 75 Véleményem szerint az 500 fős csökkenés igen jelentős. Ez jelentheti akár pl. egy lövészzászlóalj kiválását, de ha szintén a példa kedvéért vizsgálódunk, ez a kiváló létszám majdnem a Műszaki Ezred létszáma! 78

79 Kilépési-forgalom: 9,04% ( ) ( ) Belépési-forgalom: 6,59% ( ) ( ) Az MH ÖHP magasnak mondható fluktuációs értékei alapján megállapítható, hogy a évben jóval az országos átlag feletti pályaelhagyó létszámmal volt kénytelen a honvédelmi tárca számolni. A katonai pálya megtartó képessége a fenti adatok és elemzések alapján nem mondható kielégíthetőnek. Arra a kérdésre, hogy vajon az általam vizsgált régióban hogyan jelentkezik ez a már említett magas kiáramlás, kiválasztottam kettő a Dél-Alföld régióban lévő alakulatot és vonatkozásában havi bontásban szintén megvizsgáltam a fluktuációs mutatókat. A vizsgálatot a katonaállományra terjesztettem ki és az összlétszámon kívül az állománykategóriák tekintetében külön-külön is megvizsgáltam. Az elemzés az alábbi eredményeket hozta: MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis (Kecskemét) Munkaerő-forgalom: 10,05 % Kilépési-forgalom: 7,46% Belépési-forgalom: 2,59% Állománykategóriák vonatkozásában: Tiszt: o Munkaerő-forgalom: 8,33% o Kilépési-forgalom: 5,55% o Belépési-forgalom: 2,77% Altiszt: o Munkaerő-forgalom: 6,23% o Kilépési-forgalom: 4,38% o Belépési-forgalom: 1,38% 79

80 Legénység: o Munkaerő-forgalom: 16,4% o Kilépési-forgalom: 5,99% o Belépési-forgalom: 3,47% A munkaerő-forgalom a legénységi állomány tekintetében a legmagasabb, ezen belül a kilépési-forgalom több mint 2%-al meghaladja a belépési-forgalmat. A kecskeméti toborzókkal folytatott beszélgetések során elhangzott, hogy a bázis őrzés-védelmét ellátó alegység állománya 3-4 év alatt szinte teljesen kicserélődik. Ezt a toborzóiroda munkatársai egyrészt a munka monotonságával, másrészt azzal magyarázzák, hogy a felvett állomány döntő többsége alacsony iskolai végzettségű, akik már akár ezer forintos jövedelemkülönbség esetén is viszonylag könnyen elhagyják a pályát. Az altiszti és a tiszti állomány tekintetében szintén megállapítható, hogy a belépők és kilépők arány a kilépők tekintetében magasabb. A tisztek esetében valószínűleg azzal magyarázható a magas munkaerő-forgalom, hogy az állomány más alakulatokhoz mérten is nagyszámú tisztet foglalkoztat a repülés speciális munkaerőigénye miatt. MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred (Szentes) Munkaerő-forgalom: 13,9 % Kilépési-forgalom: 9,55% Belépési-forgalom: 4,41% Állománykategóriák vonatkozásában: Tiszt: o Munkaerő-forgalom: 19,23% o Kilépési-forgalom: 7,69% o Belépési-forgalom: 11,53% Altiszt: o Munkaerő-forgalom: 14,1% o Kilépési-forgalom: 8,3% o Belépési-forgalom: 5,8% 80

81 Legénység: o Munkaerő-forgalom: 13,09% o Kilépési-forgalom: 10,41% o Belépési-forgalom: 2,67% Az alakulat munkaerő-forgalma szintén magasnak mondható, de elmarad a MH ÖHP átlagától. Jelentős a legénységi állomány kilépési-forgalma, amely a kecskeméti bázishoz hasonlóan alacsony belépési-forgalommal párosul. A magas tiszti munkaerő-forgalom oka valószínűleg egyrészt az egyébként is alacsony tiszti létszámmal magyarázható, amely esetében már egy kisszámú változás is magas százalékértéket indukál. A legénységi állomány magas számú pályaelhagyása (kilépési kérdőívek, illetve személyes interjúk alapján) leginkább a kedvezőbb civil munkaerő-piaci kondíciókban, illetve a kilépéssel járóanyagi juttatásokban (leszerelési segély) keresendő. Külön érdekesség, hogy sok esetben amennyiben a kilépő elhagyja a régiót (munkavállalási célból) az leginkább külföldi lehetőség miatt valósul meg. 76 Az elemzésből jól látszik, hogy úgy Csongrád, mint Bács-Kiskun megye tekintetében az ott állomásozó alakulatok közül kiválasztott kettőnél a munkaerő forgalom 10% feletti. A szentesi alakulatnál a kilépési forgalom csaknem kettő százalékkal meghaladja a kecskeméti bázisét, viszont a műszaki ezrednél a belépési forgalom több mint 1,5%-al magasabb a repülőcsapaténál. A legénységi állomány tekintetében a legjelentősebb a kiáramlás, amellyel párhuzamosan sajnálatos módon a belépések száma elmarad a kívánt mértéktől, így ez az állomány folyamatos létszámcsökkenését eredményezi. Mindkét vizsgált alakulat mutatói arra engednek következtetni, hogy a Dél-Alföld régióban is problémát jelent az állomány megtartása. A magas munkaerő forgalom egyrészt magas kiképzési költséget jelent (a kilépőkkel elveszett befektetés, illetve az új belépők kiképzése), másrészt az állomány alegységszintű együttműködésének esetleges hiányosságait vetítheti előre hosszútávon. Harmadrészt a magas fluktuáció nem feltétlenül közvetít pozitív képet a szervezetről a munkaerőpiac felé Sok esetben a már korábban kilépők gyakorlatilag toboroznak a szervezetből. 77 Az egy-egy vállalatról kialakult pozitív kép nagyban befolyásolhatja a munkaerőpiacon mindenkor munkát keresők választását. A modern HR ezzel megfelelő módon foglalkozik, a HR Branding például a munkáltatóról kialakult pozitív kép image-építő hatását használja fel. 81

82 5.3 Részkövetkeztetések A régióban jelenleg 3593 fő dolgozik a Magyar Honvédség állományában. Nemek megoszlása alapján (összes foglalkoztatott tekintetében) a nők 18%, a férfiak 82% (a katonaállomány tekintetében a nők aránya 14%). Életkorok tekintetében a legfiatalabb a legénységi állomány, a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak rendelkeznek. A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy döntő többségük a régión belül rendelkezik állandó lakhellyel, más régiókból az állomány csupán 14%-ka ingázik (esetlegesen ideiglenes lakóhelyet létesített a régióban). Szembetűnő a Békés megyéből a honvédségnél foglalkoztatottak alacsony száma, ismerve a megye magas munkanélküliségi mutatóit. Az szükséges számú munkaerő toborzás útján való megszerzése biztosított, azonban nagyon alacsony (20% körüli) a felvételi arány. Ennek egyik oka valószínűsíthetően a válság indukálta megszorításokban keresendő. Megtartás tekintetében több vizsgálatot elvégezve megállapítható, úgy a MH ÖHP, mint leszűkítve a Dél-Alföld régió katonai szervezetei vonatkozásában, a pálya megtartó képessége nem megfelelő és az utóbbi időszak magas kiáramlása problémákat okozhat. Mivel a régió alakulatainál átszervezések az utóbbi években nem voltak, valószínűleg a munkaerő-piaci változások ( elsősorban anyagi vonatkozásban) hatásaként emelkedett a kilépők száma. 82

83 6. A RÉGIÓBAN LÉVŐ MUNKAVÁLLALÓI RÉTEG ÉS AZ ÖNKÉNTES KATONAI SZOLGÁLATVÁLLALÁS Ebben a fejezetben megvizsgálom, hogy a Dél-Alföld régióban élő munkavállalói rétegek milyen számban és nem utolsó sorban milyen munkavégzési képességekkel vannak jelen a munkaerőpiacon. Természetesen a vizsgálat a katonai szolgálatvállalás tekintetében történik. Jelen pillanatban önkéntes katonai szolgálatot vállalhat minden olyan 18. életévét betöltött felnőtt, aki a jogállási törvényben 78 és a különböző rendeletekben meghatározott kritériumoknak megfelel. 31. (1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. (2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, a) aki büntetett előéletű, b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig, c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig, d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll, f) akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig, vagy g) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról 83

84 (3) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki öregségi nyugdíjban, vagy más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, kivéve, ha annak folyósítása szünetel, és ezt a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy öregségi nyugdíjban vagy e bekezdés szerinti pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony létesítése céljából szünetelteti-e. 79 A régió munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit a harmadik fejezetben már tárgyaltam. Jelen fejezetben négy részre osztom a régió munkavállalóit és így mutatom be a különböző csoportokat, az önkéntes katonai szolgálatvállalás tekintetében vizsgálva. Először a pályakezdő fiatalok csoportját, majd a már munkahelyi tapasztalatokkal rendelkezőket vizsgálom. Külön alfejezetben tekintem át a nők helyzetét, mivel a régióban jelenleg a honvédség által foglalkoztatottak 18%-a (a katonák 14%-a) nő. A fejezet következő részében néhány gondolatban áttekintem a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők csoportját is, majd külön alfejezetben elemzem a honvédség régiós versenyképességének néhány aspektusát. 6.1 A pályakezdő fiatalok A katonai pálya sajátosságai (magas fokú fizikai, pszichikai terhelhetőség, kifogástalan egészségi állapot, illetve, hogy a döntő többségében határozott idejű szerződéssel rendelkezőket egy idő után lehetőleg versenyképesen vissza kell illeszteni a civil munkaerőpiacra) miatt leginkább a fiatal korosztályból kerülhetnek ki legnagyobb számban a honvédség számára a szigorú követelményeknek megfelelni képes önkéntesek. Operatív szinten a Magyar Honvédség számos olyan beosztással rendelkezik, amelyek betöltéséhez komolyabb előzetes munkatapasztalat nem szükséges, így akár pályakezdőkkel is sikeresen feltölthetőek Pályakezdőnek lenni ma Magyarországon A mai pályakezdőknek fel kell készülni arra, hogy akár hosszú hónapokig sem találnak a végzettségüknek megfelelő állást. Aggodalomra ad okot, hogy az összes munkanélküli több mint ötöde 24 évesnél fiatalabb, és arányuk növekszik. Ez azt jelenti, hogy mintegy 50 ezer fiatal mondja magáról azt, hogy hiába keres állást. A fiatalok, elhelyezkedését a évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról, 31 (1-3) 84

85 gazdasági folyamatokon túl alapvetően az is nehezíti, hogy nyugdíjkorhatár megnövelésével kevesebb álláshely üresedik meg ábra Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és aránya Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat A fenti táblázat adatait vizsgálva jól látszik az a tendencia, hogy az utóbbi években csaknem folyamatosan növekedett a pályakezdő álláskeresők száma. Természetesen az adatokra nagy befolyással bírnak a gazdasági válság indukálta munkaerő-piaci problémák is. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit, esélyeit tovább rontja, hogy a munkaerőt kereső vállalatok, vállalkozások közül legtöbben nem csupán a megfelelő képzettséget, hanem a meglévő tapasztalatot is keresik, így az iskolapadból frissen kikerülőknek még ezzel a hátránnyal is szembesülniük kell. A cégek sem a pályakezdőket keresik manapság, hanem a fiatal, de már tapasztalattal rendelkezőket, akik már valahol bizonyítottak, ismertek a képességeik, a szükséges (át)képzésük rövidebb ideig tart és költséghatékonyabb. 81 Külön probléma a már említett pályakezdő diplomások számának növekedése. Itt ne felejtsük el, hogy a felsőoktatásban megjelent dömping eredményeként csak az utóbbi időben kezdtek megjelenni a pályakezdő diplomások nagy számban a munkaerőpiacon. A felmérések szerint közös jellemzője a diplomás álláskeresők csoportjának, hogy viszonylag 80 Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Consultation magazin Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete Consultation magazin Letöltve:

86 alacsony számban jelennek meg a munkaügyi központokban. Ennek oka lehet egyrészt, hogy nem szeretnének munkanélküli múlttal megjelenni a munkaadók előtt, illetve saját maguk próbálnak boldogulni a különböző pályázati módszerekkel. Nyilvántartott pályakezdők megoszlása iskolai végzettségenként és nemenként 13. táblázat Nyilvántartott pályakezdők megoszlása iskolai végzettségenként és nemenként Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási szolgálat Kétségtelen azonban, hogy a szakképzettséggel nem rendelkezők a leginkább hátrányos helyzetben lévők a munkaerőpiacon. Nem csupán az elhelyezkedés szempontjából jelentkezik a már említett hátrányos helyzet, hanem ők azok, akik a képzettség nélküli munkakörökben gyakorlatilag bármikor helyettesíthetőek, ezért az elbocsátások idején is leginkább ez a kör kerül első lépcsőben leépítésre A pályakezdők és az önkéntes katonai szolgálat vállalása Kutatásaim során elsősorban a Dél-Alföld régió tekintetében vizsgáltam többek között a haderő megfelelő létszáma biztosításának és utánpótlásának lehetőségeit. A pályakezdők önkéntes szolgálatvállalásának vonatkozásában az alábbi megállapítások tehetők. A KSH decemberi adatai alapján a Dél-Alföld régióban fő álláskereső közül fő 25 év alatti és fő pályakezdő. Az alábbi táblázat a évben közép, illetve akkreditált iskolarendszerű felsőfokú képzésből kikerülők megoszlását mutatja, a Dél-Alföld régió tekintetében. 86

87 A végzés utáni továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresők száma 14. táblázat A végzés utáni továbbtanulók, elhelyezkedők, illetve álláskeresők száma (Dél-Alföld régió) A táblázatból kiderül, hogy a végzettek több mint 16%-a nem tud a végzést követően azonnal elhelyezkedni és álláskeresővé válik. Az alábbi táblázat a pályakezdő munkanélküliek számának változását mutatja régiós szinten, 2000 és 2010 között. Jól látszik, hogy a tanulmányaikat befejezők közül egyre többen szorulnak ki a munka világából már önálló életük kezdetekor. Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban ábra Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-Alföld régióban Forrás: Munkaerőpiaci helyzetkép a Dél-Alföld régióban Úgy gondolom, hogy amennyiben éves szinten fő közötti fiatal pályakezdő álláskeresői létszámmal számolunk, megfelelő stratégiával a régión belül biztosítható a honvédség számára az adott évben kiválók jelentős százaléka. Természetesen ez a csupán matematikai alapon történő feltételezés. Minden bizonnyal a régió nem minden esetben, abban a szakképzettségi megoszlásban lenne képes biztosítani az utánpótlást, mint amely munkakörök megüresednek, de a külön képzettséget nem igénylő beosztások döntő 82 Forrás: KSH 87

88 hányadát fedezni tudná ez a létszám. Amennyiben áttekintjük a 2012-es év toborzási statisztikáit kiderül, hogy a régióban összesen 727 fő jelentkezett önkéntes katonai szolgálatra. Önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők létszáma (fő) Békés megye; Bács-Kiskun 76 megye; 163 Csongrád megye; ábra Önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők Dél-Alföd régió (megyénként) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A jelentkezők életkori megoszlását vizsgálva, láthatjuk, hogy régiós szinten leginkább a 25 éves életkor alatti jelentkezők száma a meghatározó (59%), illetve viszonylag alacsony a 35 év feletti jelentkezők száma (13%). A jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió 35 év felett 13% év között 28% 25 év alatt 59% 41. ábra Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 88

89 42. ábra A jelentkezők életkori megoszlása Dél-Alföld régió (megyénként) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Amennyiben megyénkénti bontásban vizsgáljuk a kérdést megállapíthatjuk, hogy életkor tekintetében Bács-Kiskun megyéből jelentkeztek a legnagyobb számban a 25 év alattiak (74%). A 35 év feletti jelentkezők legnagyobb aránya pedig Csongrád megyében mutatható ki (15%). 83 A Csongrád megyei toborzóirodában katonai szolgálatra jelentkezők életkora (%) 8% 23% 12% 32% % 43. ábra A Csongrád megyei toborzóirodában katonai szolgálatra jelentkezők életkora (%) Forrás: Szabó István: A honvédség, mint munkáltató versenyképességének vizsgálata a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán 83 A legnagyobb számú jelentkezői létszám szintén Csongrád megyében található 89

90 Összehasonlításképpen megvizsgáltam és a évi toborzási adatokkal összehasonlítottam a Csongrád megyei 2008-as adatokat. Megállapítható, hogy amíg a 25 éves életkor alatti jelentkezők száma 2012-ben 27%-kal nőtt addig a éves jelentkezők esetében 20%-os a 35 év felettiek esetében pedig 8%-os csökkenés realizálódott. Az összehasonlítás tehát azt igazolja, hogy 2008-hoz képest 2012-ben a fiatalabb korosztály felé tolódott el a jelentkezők életkora. Ez a megállapítás nyilvánvaló párhuzamosságot mutat az 5. fejezetben már leírtakkal, miszerint az állományba vettek átlagéletkora szintén csökkenő tendenciát mutat, tehát nem elsődlegesen a katonai szervezetek kiválasztása okán csökken a felvett állomány átlagéletkora, hanem ez a jelentkezőkre vezethető vissza. A jelentkezők iskolai végzettségét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy 2012-ben legkevésbé a felsőfokú végzettségűek szerettek volna csatlakozni a honvédséghez (2%), a közép-, illetve alapfokú végzettségű jelentkezők tekintetében csupán 2% különbség realizálódott, a középfokú végzettségűek javára. A jelentkezők megoszlása iskolai végzettség szerint Dél-Alföld régió felsőfokú 2% alapfokú 48% középfokú 50% 44. ábra A katonai szolgálatra jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (Dél-Alföld régió 2012) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Megyénkénti bontásban vizsgálva leolvasható, hogy amíg Békés megye tekintetében az alapfokú végzettségűek alacsony aránya (4%) mellett nem volt felsőfokú végzettségű jelentkező, addig alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Csongrád megyében a legjelentősebb. Bács-Kiskun megye tekintetében leginkább a középfokú végzettségűek keresték fel jelentkezési céllal a toborzókat. 90

91 45. ábra A jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása Dél-Alföld régió (megyénként) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A jelentkezők iskolai végzettsége tekintetében szintén elvégezhető egy összehasonlítás a Csongrád megyei a évi és évi adatok vonatkozásában. Az összehasonlításból kiderül, hogy jelentős módon csökkent (2012-ben) a középfokú (-28%) és szintén csökkent a felsőfokú (-10%) végzettségű jelentkezők aránya. A Csongrád megyei toborzóirodában jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) % 8% 4% 18% 35% általános iskola szakmunkásképző szakközépiskola főiskola egyetem 46. ábra A Csongrád megyei toborzóirodában jelentkezők iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) (Forrás: Szabó István: A honvédség, mint munkáltató versenyképességének vizsgálata a Dél-alföldi régió munkaerőpiacán) Ezzel párhuzamosan viszont szintén jelentősen nőtt (+38%) az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező jelentkezők száma. A megye toborzói szerint valószínűleg 91

92 szerepet játszik ebben, hogy a közép- és felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési lehetőségei változtak Csongrád megyében, illetve a képzettséggel rendelkező réteg európai munkavállalási hajlandósága jelentősen megnövekedett. A Dél-Alföld régióban önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők életkori és iskolai végzettség szerinti megoszlását elemezve az adatokból kiolvasható, hogy az utóbbi időszakban a 25 éves életkor alatti közép, illetve alapfokú végzettséggel rendelkező fiatalok érdeklődése megnőtt a honvédség iránt. 6.2 A már munkahelyi tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók A fiatal pályakezdők mellett nagy számban vannak jelen a régió munkaerőpiacán a már tapasztalattal rendelkező munkavállalók. Az alkalmazásban lévők megnyerése a honvédség számára egy többváltozós kérdéskör. Itt elsősorban a munkavállalói döntések vizsgálata szükséges a munkahelyváltás tekintetében, ami jelen munkámnak nem képezi részét. A pályakezdőkhöz hasonlóan a munkaerőpiacon legkönnyebben elérhető, már tapasztalattal rendelkező réteg, az álláskeresők rétege. A KSH decemberi statisztikai adatai szerint a Dél-Alföld régióban fő álláskeresőt tartottak nyilván. A nyilvántartottak közül fő pályakezdő és fő 25 év alatti életkorú. Amennyiben a pályakezdők, illetve a 25 év alattiak számát az összlétszámból levonjuk, megállapítható, hogy több mint fő 25 év feletti álláskereső volt jelen a statisztika készültének időpontjában. Erre álláskeresői létszámra az említett időszakban egyébként mindösszesen db bejelentett betöltetlen állást tartottak nyilván a régióban. Az álláskeresők megyénkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti. Az arányokat vizsgálva láthatjuk, hogy amíg Bács-Kiskun megyében volt a vizsgált időszakban a legmagasabb az álláskeresők aránya, addig Csongrád megyében a legalacsonyabb. 92

93 Az álláskeresők megyénkénti megoszlása (Dél-Alföld régió december) % Békés megye 31% Csongrád megye 27% Bács-Kiskun megye 42% 47. ábra Az álláskeresők megyénkénti megoszlása Dél-Alföld régió december hónap Forrás: KSH Szerkesztette: szerző A régió toborzóirodáiban évben megjelent önkéntes szolgálatra jelentkezők 41%- a 26 éves életkor feletti (2008-ban Csongrád megyében a 68%-uk). Feltételezem, hogy döntő többségük már rendelkezik munkatapasztalattal. Régiós szinten (2012-ben) a jelentkező 257 főből mindössze 38 fő 26 éves életkor feletti szerződéskötő található, szemben a 107 fő 26 éves éltkor alatt lévőkkel. A felvételi arányok tehát szintén alátámasztják az önkéntes katonai szolgátra jelentkezők és felvettek életkori eltolódását (összehasonlítva a korábbi évekkel) a fiatalabb korosztály felé. Azzal kapcsolatban, hogy milyen okok vezettek az említett korosztály csökkenő jelentkezési és felvételi arányához külön vizsgálatot nem folytattam. 6.3 A nők régiós katonai szolgálatvállalása A haderőkben a nők esélyegyenlősége akkor válik fontossá, amikor már nemcsak azért húznak egyenruhát, mert úgy jobbak az anyagi kondíciók, hanem a valóságban is a férfiakkal azonos beosztásokat töltenek, vagy legalábbis tölthetnek be. (Ballainé Krikker Zsuzsanna) 84 Hazánkban a katonanők nagyobb létszámban történő megjelenésével több fórumon, több színvonalas előadás publikáció jelent meg. Katonai alkalmazásuk, helyzetük valószínűleg még hosszú időn keresztül kiemelt téma lesz a kutatók körében, mivel egy olyan területen végeznek munkát, ahol tradicionálisan nem, vagy csupán alacsony 84 Ballainé Krikker Zsuzsanna ezredes a MH Katonanői Bizottság elnöke 93

94 létszámban voltak sokáig jelen. A Dél-Alföld régióban állomásozó katonai szervezeteknél alkalmazásban álló nők aránya az összlétszám tekintetében 18%, a katonaállomány tekintetében 14% a nők aránya. 48. ábra Az alkalmazásban állók nemenkénti megoszlása a Dél-Alföld régióban állomásozó katonai szervezetek tekintetében Forrás: HKNYP Szerkesztette: szerző A Dél-Alföld régióban álláskereső nők évi létszámát az alábbi diagram mutatja. Ez alapján megállapítható, hogy régiós szinten Bács-Kiskun megyében a legjelentősebb a számuk. A másik két megye összehasonlításában csupán néhány ezerfős eltérést látunk. Regisztrált álláskeresők száma megyénként (nők) Békés megye; Csongrád megye; Bács-Kiskun megye; ábra Regisztrált álláskereső nők száma (fő) a Dél-Alföld régió megyéiben Forrás: KSH Szerkesztette: szerző Amennyiben megyénként százalékos arányban vizsgáljuk az álláskeresőket jól érzékelhető, hogy minden megye tekintetében 50%-ot meghaladó mértékben vannak jelen az álláskereső nők a munkaerőpiacon. Ezek az arányok: Csongrád megye: 52,5% Bács-Kiskun megye: 51,9% 94

95 Békés megye: 50,3% A fenti adatokkal párhuzamosan megvizsgáltam az önkéntes katonai szolgálatvállalásra jelentkező nők számát 2012-ben a régió vonatkozásában. A vizsgálat előtt úgy gondoltam, hogy figyelemmel munkaerő-piaci helyzetükre, magas számban találok női jelentkezőket a toborzási adatok sorában. Meglepetésemre azonban a jelentkezők között csupán mindösszesen 100 fő nő 2012-ben a Dél-Alföld régióban. Katonai szolgálatra jelentkező nők száma megyénként (fő) Bács-Kiskun megye; 12 Békés megye; 2 Csongrád megye; ábra A Dél-Alföld régióban 2012-ben katonai szolgálatra jelentkező nők létszáma megyénként Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző Ez a szám az összes jelentkező százalékos arányban 2012-ben 13,7%-ot tett ki, ami csaknem azonos a jelenleg a katonai szervezetnél szolgáló nők százalékos arányával. Felvételi arányuk azonban a jelentkezők létszámának kevesebb, mint a fele, 6% volt (lásd 34. ábra). A nők alkalmazásával kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Nyilvánvaló (ahogy a fentiekben is látható), hogy a nők munkaerő-piaci helyzete általában kedvezőtlenebb a férfiakénál. Ebből következik, hogy egyre több munkakörben jelennek meg női munkavállalók. A modern haderőkhöz hasonlóan a Magyar Honvédségben is egyre több beosztásban vannak jelen katonanők, jelenlétük a vizsgált régió laktanyáiban 14%. Alkalmazásukkal kapcsolatban a honvédségi szabályzók 85 döntően a nők egészségének védelme érdekében és alkalmazhatóságuk miatt korlátozásokat nem vezettek be. Ez a tény amellett, hogy egyenlő feltételeket biztosít számukra, több esetben feszültségeket is 85 20/2002 HM rendelet, 7/2006 HM rendelet 95

96 okozhat, mivel előfordul, hogy különböző okok miatt nem beosztásukban alkalmazzák a katonanőket, így ez többletfeladatokat róhat közvetlen munkatársaikra. A hiányzó jogszabályi háttér biztosítása érdekében kedvező hatást hozhat a közszolgálati átjárhatóság okán is megkezdett munkakörelemzések várható eredménye. A már említett szabályzás hiányosságainak feszültségét tapasztalataim szerint sok esetben a beosztások követelményeinek való meg nem felelés (például viszonylag kevés magasabb gépjárművezetői kategóriákra is érvényes vezetői engedéllyel rendelkező női jelentkező van) oldja fel. 6.4 A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek katonai szolgálatvállalása a régió tekintetében A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportok közül az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők részére is megfelelő lehetőséget kínál a honvédség. A legénységi beosztások egy része nem kötött semmiféle előképzettséghez és akár alapfokú végzettséggel is betölthető. A különböző képzések vállalása pedig elősegítheti a hosszú távú szervezetben maradás mellett az előrelépést is. Az idősek esetében a katonai pálya nem kínál sok lehetőséget. Annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályzás nem köt ki felső felvételi korhatárt, a pálya alkalmassági követelményei miatt valószínűleg egy bizonyos életkor felett alacsony lenne a megfeleltek aránya. A különböző fogyatékkal élők alkalmazása a katonaállomány vonatkozásában nem valósulhat meg, civil munkavállalóként azonban vannak lehetőségek. Körükben végzett célzott toborzással van lehetőség arányuk növelésére, ezáltal munkaerő-piaci helyzetük javítására. Az etnikai kisebbségekhez tartozó munkavállalóiról a Magyar Honvédség nem vezet nyilvántartást, hiszen mindenféle megkülönböztetéstől mentes a működése. A belépők számára ugyanolyan lehetőségek és követelmények rendszerét biztosítja a haderő függetlenül származásuktól. Mindenkinek meg kell adni az őt megillető tiszteletet, megbecsülést, lehetőséget, ugyanakkor mindenkitől elvárjuk ugyanazt a teljesítményt, pontosságot, elkötelezettséget és csapatszellemet az egy mindenkiért, mindenki egyért szellemében Hende Csaba honvédelmi miniszter 96

97 6.5 A honvédség, mint munkáltató versenyképessége a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán Az önkéntes vállaláson alapuló katonai szolgálatteljesítés egyik legfontosabb hozadéka a haderő munkaerőpiacra történő kilépése. Természetesen a kötelező katonai szolgálat teljesítésének időszakában is volt kapcsolata a honvédségnek a munkaerőpiaccal, viszont ez kapcsolat szűkebb keresztmetszeten valósult meg. A munkaerőpiacon jelen lévő munkáltatóknak (így a honvédségnek is) együtt kell élnie a kereslet-kínálat generálta körülményekkel. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen folyamatos versenyhelyzetben kell megszereznie a számára leginkább megfelelő munkaerőt. A munkaadók versenyképességét leginkább a bérezés, mint a foglalkoztatás meghatározó tényezője tekintetében érdemes megvizsgálni. Szükséges ez azért, mivel a munkavállalói döntések döntő többségének hátterében a bérezés, illetve az elérhető jövedelmi viszonyok állnak. A munkaerőpiac kínálati oldala egyéni oldalról megközelítve leginkább az alábbiakban felsorolt tényezőktől (ezeknek összességétől) függ: életminőség munkaidő hossza szabadidő jövedelem A kínálati oldalt nemzetgazdasági szempontból befolyásolja: demográfiai adottságok munkajogi előírások, törvények A fenti megállapításokból is kiderül tehát, hogy a munkaadói oldal egyik legnagyobb fegyvere a bérezés. A bérek régiós versenyképességének vizsgálata során, először tekintsük át az egy főre jutó havi jövedelmek nagyságát régiónként, százalékos arányban. A régiós jövedelem-különbségek az országos átlag százalékában a 7. és 8. számú táblázatban láthatóak. Az átlag alakulását jelentősen befolyásolja a közép-magyarországi régió súlya és kiugró értéke. A legkisebb az észak-alföldi és dél-alföldi egy főre jutó bruttó jövedelem, amelyek az országos átlag nyolcvan százaléka körül realizálódnak. 97

98 Természetesen a meglévő, elért, illetve elérhető jövedelmek régiónként esetlegesen nagy eltérést is mutathatnak. A Dél-Alföld régió gazdasága, mint ismert, leginkább a mezőgazdaság a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, illetve a szolgáltató szektorra épült. A mezőgazdaságból a rendszerváltás óta kiáramlott nagyszámú munkaerő egy része a mai napig álláskereső, vagy átképzés után nem a saját eredeti szakmájában helyezkedett el. Az építőipar és a feldolgozóipar képesítést nem igénylő, betanított munkakörei pedig a középfokú végzettséggel nem rendelkező, képzetlen munkavállalóknak kínál elhelyezkedési lehetőséget. Az utóbbi években a gépipari szektor jelentős beruházásokkal és az ezekre a beruházásokra települt beszállítói kör jelentősen átrajzolta a régió munkaerőpiacát is. A német autógyártó vállalat kecskeméti beruházása a már említett beszállítók mellett befolyással bír a régió képzési rendszerére is, amely a munkaerőpiacra lépők képzettsége tekintetében is valószínűleg néhány éven belül jelentkezni fog. Elvárt jövedelmek tekintetében, egy viszonylag régi táblázat áll csupán rendelkezésre. A felmérés a Dél-Alföld régió Munkaügyi Központja által készült, az országos felmérések adatait alapul véve. A felmérés adatai szerint az elvárt jövedelmek a régió tekintetében az országos átlag 90%-a körül mozogtak minden szinten. A Dél-Alföld régióban elvárt jövedelmek Megélhetési szint Az országos átlag ezer Ft Az országos átlag %- ában Nagyon szűkös Szűkös Átlagos Jó Nagyon jó táblázat A Dél-Alföld régióban elvárt jövedelmek Készítette: Szerző Forrás: KSH A bérek a munkaerő-piaci verseny hatásaként gazdasági áganként, egy-egy az ágazatra jellemző munkakörre meghatározható intervallumban mozognak. A számú táblázatokban évben összesített gazdasági ágak szerinti átlagkereset (Dél-Alföld régió, megyénként) látható. Amennyiben a fizikai dolgozók nettó átlagkeresetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a közigazgatás, védelem, 87 Sajnálatos módon az utolsó elvárt jövedelmekkel kapcsolatos publikált felmérés 2006-ban volt. 98

99 társadalombiztosítás gazdasági ágban elérhető jövedelmek régiós átlagban a többi szektorhoz viszonyítva nem az élmezőnyhöz tartoznak. 88 Szellemi munkakörben foglalkoztatottak tekintetében is csupán az építőipar, az adminisztratív tevékenységet végzők és a közszféra más ágazatit sikerült maga mögé utasítani a képzeletben felállított sorban. Ha tovább vizsgáljuk a táblázatot, akkor többek között az is nyilvánvaló, hogy a versenyszféra jobban fizeti szellemi munkakörben foglalkoztatott munkavállalóit, míg a fizikaiak tekintetében a költségvetési szervek több területtel szemben is versenyképesek lehetnek. Békés megye tekintetében az országos helyzetnek megfelelően az előző évhez képest a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén munkát végzők az építőipar, illetve a szociális ellátás szektorok mellett az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt évek gazdasági folyamatainak. Az állami költségvetés megszorításai miatt úgy bruttó, mint a nettó átlagkeresetek tekintetében közel 10%-os csökkenés realizálódott a tárgyalt szektorban. Csongrád megyében szintén csökkenést mutatkozik a keresetek tekintetében a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén. Bács-Kiskun megye vonatkozásában érdekes módon, a statisztika alapján magasabb jövedelem érhető el a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosításban dolgozók számára, mint az iparban. Ez azért is meglepő, mivel a már több esetben említett autógyár úgy tűnik nem emelte jóval a többi foglalkoztató fölé az elérhető jövedelmeket. 88 Mivel a statisztikai felmérések a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás területét összevonva jelenítik meg, az átlagjövedelmek tekintetében ez az említett három terület egyenkénti vonatkozásában torzított adatokat eredményezhet 99

100 Gazdasági ág Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Havi bruttó átlagkereset fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi összesen összesen összesen összesen foglalkozású foglalkozású foglalkozású foglalkozású Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Havi nettó átlagkereset A B C D Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás ,5 104,5 110,5 104,3 103,3 103, ,8 104,2 107,1 99,1 100,5 100, ,7 103,4 108,5 102,7 103,7 103,1 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül ,7 103,4 108,5 102,7 103,7 103,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz ,4 100,6 102,5 98, ,7 dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s B+C+D+ E Ipar , ,8 102,2 103,4 102,6 F Építőipar ,9 109,4 103,1 91, ,1 G H Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás , ,5 101,7 108, ,3 105,2 108,2 101,4 103,6 102 I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ,4 103,6 110,3 100,3 96,7 98,4 J K L M N O Információ, kommuniká ció Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás ,9 104,4 103,5 97,4 101,1 99, ,5 105,6 105,2 92,7 105,4 104, ,3 100,1 104,9 103,7 97, ,9 109, ,4 105,2 104, ,1 100,2 117,3 109,9 96,3 107, ,9 102,9 93,8 79,3 103,8 93,2 P Oktatás ,4 100,7 101,1 96,6 97,4 96,8 Q R S Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,3 107,4 89,7 78,9 101,5 83, ,6 106,4 112,6 99,5 101,5 105, ,8 118,6 115,9 107,6 112,2 107,1 A S Ö sszesen , ,4 102,3 96,9 Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra ,8 106,4 108,9 101,7 104,8 102, ,5 103, , ,3 16. táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, év Békés megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák 100

101 Gazdasági ág Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Havi bruttó átlagkereset fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi összesen összesen összesen összesen foglalkozású foglalkozású foglalkozású foglalkozású Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Havi nettó átlagkereset A B C D Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás ,6 105,7 109,2 101,2 105,1 102, ,8 93, ,3 94, ,3 106,4 108,4 103,2 106,6 104, ,4 108,6 108, ,6 109,7 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül , ,5 103,4 107,7 105,1 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz ,4 107, , ,7 dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s B+C+D+ E Ipar ,6 107,1 108,8 103,7 107,7 105,3 F Építőipar ,7 110,3 105,8 95,6 107,6 98,4 G H Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás ,8 111,8 113,6 102,4 108,2 106, ,4 100,7 106,2 99,5 99,9 100 I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ,4 105,3 112,6 101, ,6 J K L M N O Információ, kommuniká ció Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás ,2 106, ,4 105, ,9 97,1 97,8 107,7 98,9 99, ,8 103,1 109,8 104,1 99,8 102, ,3 99,4 101,8 100,8 98,4 99, ,5 99, ,4 96,2 96, , ,7 101,1 92 P Oktatás ,3 104,5 105, ,2 103,9 Q R S Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,6 107,9 99,2 83, , ,6 97, ,2 93,9 97, ,7 108,3 108,4 97,4 100,9 98,8 A S Ö sszesen ,7 104,9 105,3 99,1 103,9 101,5 Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra ,1 108, ,1 103, ,8 104,3 99,9 88,1 103, táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, év Csongrád megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák 101

102 Gazdasági ág Havi bruttó átlagkereset Havi nettó átlagkereset Havi bruttó átlagkereset fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi fizikai szellemi összesen összesen összesen összesen foglalkozású foglalkozású foglalkozású foglalkozású Ft előző év azonos időszaka = 100,0 Havi nettó átlagkereset A B C D Mezőgazdas ág, erdőgazdálk odás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozói par Villamosene rgia-, gáz-, gőzellátás, légkondicio nálás ,2 107,5 107,3 98,8 106,8 100, ,1 99,1 108,4 102,1 94, ,9 109,8 104,7 108,1 105, ,8 105,5 111,7 111,4 106,8 109,9 B+C+D Ipar, víz- és hulladékgaz dálkodás nélkül ,1 107,9 109,8 104,7 108,1 105,4 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgaz ,4 105,1 108,5 104,3 105,7 104,9 dálkodás, szennyeződ ésmentesíté s B+C+D+ E Ipar ,9 107,8 109,7 104, ,3 F Építőipar ,5 107,8 106, ,3 98,5 G H Kereskedele m, gépjárműjav ítás Szállítás, raktározás ,5 109,7 110,9 101,8 106, ,3 104,6 108, ,5 100,7 I Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás ,9 108,1 112,6 100,5 101,7 100,5 J K L M N O Információ, kommuniká ció Pénzügyi, biztosítási tevékenysé g Ingatlanügy letek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenysé g Adminisztra tív és szolgáltatás t támogató tevékenysé g Közigazgatá s, védelem; kötelező társadalomb iztosítás ,4 99,3 97,9 101,5 96,8 95, ,3 106, ,8 105,8 105, ,5 103, ,9 103,2 101, ,6 103, ,2 99,7 101, ,1 100,4 109,6 102, , ,6 102,6 98,7 93,5 103,8 98,3 P Oktatás ,8 99,5 100,5 95,9 97,2 97,1 Q R S Humánegészségügy i, szociális ellátás Művészet, szórakoztat ás, szabad idő Egyéb szolgáltatás ,1 111,7 100,9 83,1 105,2 93, ,7 110,1 112,4 100,3 105,7 105, ,1 112,5 111,1 99,4 105,7 101,8 A S Ö sszesen ,3 106,1 106,4 100,8 104,3 101,6 Ebből: versenyszfé ra költségveté si szféra ,6 107,9 109, , ,8 103,3 99,3 90,1 101,2 96,1 18. táblázat Az alkalmazásban állók keresete gazdasági ág szerint, év Bács-Kiskun megye Forrás: KSH Összehasonlító táblák 102

103 A honvédség által fizetett bérek versenyképessége a Dél-Alföld régióban Az önkéntességen alapuló katonai szolgálat bevezetésekor fontos szempontként jelent meg több a témával foglalkozó elemzésben is, hogy amennyiben az önkéntes katonai szolgálatot vállaló állománnyal szemben magasabbak az elvárások, megterhelőbbek és veszélyesebbek az általuk végrehajtandó feladatok, mint más dolgozói rétegek esetében, ennek tükröződnie kell fizetésükben, juttatásaikban is. Megvizsgálva a legénységi állomány bértábláját kiderül, hogy a legalacsonyabb rendfokozatú legénységi állományú katona tábla szerinti bére bruttó forint, egy hasonló beosztásban lévő szakaszvezetőé bruttó forint. Jelenleg ehhez a havi jövedelemhez Ft nyugdíjpénztári hozzájárulást, egészségpénztári hozzájárulást, illetve egyszeri étkezést (ebéd) vagy élelmiszerutalványt biztosít a honvédség. 89 Az előzőekben felsoroltakkal és egy 24 órás szolgálattal kb. bruttó ezer forintos havi jövedelemre tehet szert egy legénységi beosztásban szolgáló szakaszvezető. Nem számoltam nyelvpótlékkal, különböző veszélyességi, illetve gyakorlati pótlékokkal. Érdemes megjegyezni, hogy a legénységi beosztások betöltésének feltétele az általános iskola 8 osztályának elvégzése. A fenti adatok tükrében megállapítható hogy a honvédségnél szerezhető havi jövedelem (a részletesen számolt szakaszvezetői rendfokozat tekintetében) meghaladja a régió bármelyik megyéjében a fizikai munkát végzők bruttó átlagbérét (2012. év KSH adatai alapján). Csupán a régió statisztikai adataihoz viszonyítva, az elérhető havi jövedelmek tekintetében, a már említett szakaszvezetői rendfokozatú katona bruttó bére meghaladja a régió megyéiben elérhető jövedelmeket (fizikai munkát végzők), így akár ki is jelenthetjük, hogy a honvédség által biztosított (legutoljára jelentősen 2002-ben emelt) jövedelem versenyképes a vizsgált régió munkaerőpiacán. A valóság azonban kicsit árnyaltabb képet mutat. Az állomány családi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy a régióban szolgáló katonák több mint fele (57%-a) nem egyedülálló és feltételezhetően egy részük egy, illetve több gyermeket is nevel. Természetesen az egyedülálló katonák (43%) közül is többen nevelnek gyermeket, gyermekeket. 89 Az úgynevezett cafetéria (de valójában nem egyezik meg ténylegesen a cafetéria rendszerrel) rendszer jelenleg évente bruttó 200 ezer forint értékhatárig vehető igénybe 103

104 Családi állapot (katonák) nőtlen/özvegy 43% nős/férjezett/él ettársi kapcsolatban élő 57% 51. ábra A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél szolgálók családi állapota (katonák) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A jövedelem versenyképességét tovább vizsgálva tehát az alábbi rövid vizsgálatot végeztem: Egy átlagos családot vizsgálok, feltételezve, hogy az egyik szülő katona, szakaszvezető a másik szülő is alkalmazásban áll. A másik szülő szintén fizikai munkát végez és a családban kettő kiskorú gyermek van. A katona keresete: Ft (családi pótlékkal) (bruttó Ft-al számolva) A másik szülő keresete: Ft (bruttó Ft. (Csongrád megye, mezőgazdaság)) A család jövedelme: Ft 104

105 Az alábbi táblázat a KSH által számított létminimum értékeket mutatja. 90 A magyar háztartások létminimuma (Ft) Háztartástípusok felnőtt 1 felnőtt 1 gyermekkel 1 felnőtt 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt 2 felnőtt 1 gyermekkel 2 felnőtt 2 gyermekkel 2 felnőtt 3 gyermekkel 2 felnőtt 4 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt 3 felnőtt 1 gyermekkel 3 felnőtt 2 gyermekkel 3 felnőtt 3 gyermekkel 3 felnőtt 4 gyermekkel Egytagú Kéttagú Háromtagú 1 felnőtt 1 felnőtt 1 gyermekkel 1 felnőtt 2 gyermekkel 2 aktív korú felnőtt 2 felnőtt 1 gyermekkel 2 felnőtt 2 gyermekkel 2 felnőtt 3 gyermekkel 2 felnőtt 4 gyermekkel 3 aktív korú felnőtt 3 felnőtt 1 gyermekkel 3 felnőtt 2 gyermekkel 3 felnőtt 3 gyermekkel 3 felnőtt 4 gyermekkel Egytagú Kéttagú Háromtagú Egy háztartásra számítva Aktív korúak háztartásai Nyugdíjas korúak háztartásai Egy főre számítva Aktív korúak háztartásai Nyugdíjas korúak háztartásai táblázat A magyar háztartások létminimuma (Ft) Forrás: KSH A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét. E küszöbérték olyan érték összeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan alapvetőnek minősülő szükségletek kielégítését. A létminimum-számítás nemzetközileg elfogadott két alaptípusa közül a hazai gyakorlat az ún. normatív számítást alkalmazza, amely az élelmiszer-fogyasztás értékének meghatározására épül. A kiadvány tartalmazza a létminimum értékek meghatározását, mely összegben szerepelnek az élelmiszer-normatíván túl az élelmiszereken kívüli szükségletekre fordítandó forintösszegek is. Bemutatja továbbá a különböző háztartástípusokra jellemző létminimum értékeket. Forrás: KSH Létminimum

106 A fentiekben vizsgált család (2 felnőtt, 2 gyermek) esetében a létminimum értéke (országos szint) Ft. Amennyiben ezt összehasonlítjuk képzeletbeli katonacsaládunk jövedelmével ( Ft), megállapíthatjuk, hogy sajnálatos módon ez a család a magyarországi létminimum alatt él. A régióban szolgáló 1463 fő legénységi katona tekintetében, 576 fő él házasságban vagy élettársi kapcsolatban. Ebből az állományból tehát, amennyiben az egyik fél legénységi állományú katona (szakaszvezető), a másik fél fizikai dolgozó a régióban, amennyiben egy gyermekük van abban az esetben még nem, de kettő gyermek esetében a statisztikai adatok alapján valószínűleg az országos létminimum alatt él. A létminimummal kapcsolatos megállapításom után tovább vizsgáltam a már említett családot. A következő táblázat a szegénységi küszöbértéket mutatja hazánkban 2006 és 2011 között. A szegénységi küszöbértékek idősora (FT/hó) 20. táblázat A szegénységi küszöbérték Magyarországon Forrás: KSH Létminimum A KSH táblázata alapján egy gyors számítást végezve az alábbi megállapítást tettem: Vizsgált családunk esetében az egy főre jutó jövedelem ( Ft) csupán Fttal haladja a szegénységi küszöbértéket Szintén a KSH Létminimum alapján számolva 106

107 Abban az esetben, ha egy katonacsalád bármilyen oknál fogva kénytelen nélkülözni az egyik szülőt, nagy valószínűséggel komoly megélhetési problémákkal szembesülhet. Hasonló helyzetben lehet a honvédség által alkalmazott közalkalmazottak egy része is, különösen azok, akik a besorolásuk szerinti kötelező bérminimumot kapják. Ebből kifolyólag a már belépés előtt létminimumon vagy a létminimum alatt élők számára nem jelent megoldást sem a katonai szolgálatvállalás sem a honvédségnél lévő közalkalmazotti munkavállalás még átmenetileg sem. Megfelelő lehet azonban a pályakezdők számára, akik leginkább a szülőkkel egy háztartásban élnek, így jövedelmük jelentős hányada valószínűleg nem az alapvető létfenntartásra kerül felhasználásra. Ahogyan ezt már említettem az előző fejezetekben ez a tény szintén erősíti a pályakezdők alkalmazásának előtérbe helyezését. A jövedelmeket a fentiekben a havi keresetek szintjén vizsgáltam, azonban éves szinten meghatározóak lehetnek a különböző szociális és béren kívüli juttatások is. A szociális és béren kívüli juttatások nem azonosak a bér jellegű juttatásokkal, azoktól formájukban és tartalmukban is különböznek. A munkáltató ebben a formában mégis többletjövedelmet biztosít dolgozóinak, melyen keresztül érvényesül a munkaerő vonzása és megtartása is. A szociális és béren kívüli juttatások pozitív hatással vannak a munkahelyi légkörre, a dolgozók testi-lelki egészségére, ezek a gondoskodási formák növelik a munkáltató iránti elkötelezettséget, kihatással vannak a munkavégzésre és a termelési eredményekre is. A szociális és béren kívüli juttatásokat a munkáltatók, a szakszervezetek és a munkavállalók fontos jövedelempolitikai eszköznek is tekintik. A Magyar Honvédség jelenleg több szociális és jóléti juttatások körébe tartozó juttatást biztosít munkavállalóinak. Ezek közül a legfontosabbak: Étkezési utalvány (+EMC kártya) Ruházati illetmény Családalapítási támogatás Illetményelőleg Parancsnoki segély Iskolakezdési támogatás 107

108 Nevelési segély Bankszámla költségtérítés Kegyeleti gondoskodás Gyermek születése esetén járó egyszeri támogatás Lakhatási támogatás Az említett juttatások több esetben versenyképesek lehetnek a civil szféra hasonló juttatásaival, bár sok helyen kritikaként hangzott el, hogy a támogatások, illetve juttatások egy része speciális alkalomhoz, speciális élethelyzethez kötött, ezáltal nem mindenki számára azonos mértékben érhető el éves szintre lebontva. Hátránya lehet még ehhez kapcsolódóan az, hogy nem egyéni választáson alapuló felhasználást tesz lehetővé. Fontos megemlíteni, hogy ezen a téren nagy előrelépést jelenhet a családtámogatási rendszer 92 megfelelő működtetése, kiterjesztése amennyiben ennek a rendszernek a financiális igénye is megfelelő mértékben biztosított lesz. A szociális és béren kívüli juttatások fejlettebb, modernebb formája a civil szférában már több munkahelyen bevezetett úgynevezett cafetéria rendszer. A cafetéria típusú béren kívüli juttatási rendszer biztosítja, hogy a munkavállaló saját belátása szerint választhasson a vállalat által biztosított szolgáltatások közül és a számára biztosított keretösszeget valós igényei, szükségletei szerint használhatja fel. A cafetéria rendszer kerete minden munkavállalóra nézve azonos, így igazságossága miatt népszerű a dolgozók körében. Fontos a juttatás értékállóságának garantálása, így évente szükséges a keretösszeget felülvizsgálni, mely ma a munkáltatók teherbíró képességétől függően a minimális összegtől akár több százezer forintig terjedhet. 93 A cafetéria rendszert alkalmazó vállaltok jellemzően a következő választási lehetőségeket kínálják: az utazási támogatás, a hideg vagy meleg étkezés támogatása, a nyelvtanulás, az üdülés, a biztosítás, a munkáltatói kölcsön, az egészségpénztár, a nyugdíjpénztár, az iskolakezdési támogatás, a kultúra, a sport támogatása, az otthoni Internet használat. A rendszer alkalmazása már többször napirendre kerül a Magyar Honvédségnél is, de tényleges bevezetése még várat magára. 92 A katonai hivatással, katonai szolgálattal járó különböző élethelyzetek kialakulása során megfelelő biztonságérzetet, illetve a feladatra történő teljes koncentrációt segíti elő ez a támogató rendszer, mivel az önkéntes családja a hosszabb távollétek esetén is megfelelő gondoskodásban részesül. 93 A béren kívüli juttatások területén a 2009-es évben változásként jelenik meg a munkáltatói adóterhek csökkenése, illetve a cafetéria rendszerek Ft-os maximalizált határának eltörlése. 108

109 A fentiekben említettek, illetve az amerikai hadsereg példája alapján (lásd lentebb) érdemesnek tartom a szociális és béren kívüli juttatások át-, illetve újragondolását és a meglévő erőforrások esetleges átcsoportosításával egy megújult bércsomag megtervezését az állomány részére. Ez a csomag tartalmazhatja például a cafetéria rendszer kínálta egyéni választáson alapuló juttatások körét is, bár véleményem szerint a katonai szolgálat speciális jellegéből adódóan létezhetnek jobb alternatívák is. Az Egyesült Államok hadserege toborzó oldalán IT S MORE THAN JUST A SALARY (több mint fizetés) szlogennel hirdeti a katonai szolgálat kínálta lehetőségeket. A katonai szolgálattal járó jövedelemcsomag csaknem 60%-át nem bérjellegű juttatásként biztosítja a hadsereg. Az alábbiakban egy altiszti és egy tiszti juttatási csomag látható. Altiszt/legénység (Enlisted Soldier) Jövedelemtáblázat (amerikai hadsereg, altiszt) Civil állás (Civilian Job) Rendőrjárőr (Police Patrol Officer) Katonai beosztás (Army Job) Katonai rendész őrmester (Military Police Sergeant) Bér (Salary) $49,953 $29,380 Lakhatásitámogatás (Housing) 0 $16,164 Étkezési juttatás( Food Allowance) 0 $3,900 Különleges pótlék (Special Pay) 0 $1,800 Adómentesség (Tax Advantages) 0 $2,716 Egészségügyi (Health Care) járulék - $13,100 Külön térítés nélküli járandóság (Included) Nettó kereset (Net Income) $36,368 $53, táblázat Jövedelemtáblázat (amerikai altiszt/ rendőrjárőr) Forrás: US Army Letöltve:

110 Tiszt (Officer) Jövedelemtáblázat (amerikai hadsereg, tiszt) Civil állás (Civilian Job) Híradástechnikai mérnök (Telecommunications Engineer II) Katonai beosztás (Army Job) Híradó tiszt (Signal Corps Officer) Bér (Salary) $67,578 $52,189 Lakhatásitámogatás (Housing) 0 $17,844 Étkezési juttatás( Food Allowance) 0 $2,686 Különleges pótlék (Special Pay) 0 $1,800 Adómentesség (Tax Advantages) 0 $3,623 Egészségügyi járulék Külön térítés nélküli - $13,100 (Health Care) járandóság (Included) Bér (Salary) $54,478 $78, táblázat Jövedelemtáblázat (amerikai tiszt/civil mérnök) Forrás: US Army 95 Jól látható, hogy mindkét esetben a civil munkakör magasabb fizetéssel jár, viszont a különböző kedvezmények és támogatások juttatásával, a hadsereg jóval kedvezőbb feltételeket kínál. Természetesen az amerikai hadsereg lehetőségei nem hasonlíthatóak a hazai viszonyokhoz, azonban ne felejtsük el, hogy valószínűleg a tengerentúli munkaerőpiac is alapjaiban különbözik a jelen magyar valóságtól. Ezzel együtt a fentiekben nem az anyagi oldalát, hanem inkább a fizetés és a fizetés feletti juttatások arányát, mint esetleges versenyelőnyt kívántam bemutatni. A közszférában foglalkoztatottak a versenyképesség szempontjából fontos lehet továbbá egy, a versenyszféránál merevebben szabályozott pályamodell is. Ennek a pályamodellnek az ismeretében már a belépéskor pontosan láthatja az állami alkalmazást választó az előmenetelét és azon hosszú távú hasznát amely alapján megéri bármely az állam által kínált lehetőséget választania. Igaz lehet ez a megállapítás a honvédségre is. A Magyar Honvédség Humánstratégiája ennek érdekében így fogalmaz: A katonák sajátos közszolgálatot látnak el, a katonai pálya a közszolgálati életpálya részét képezi. A katonai pálya megtartó- és vonzerejét a hagyományos katonai értékeket és a teljesítményt elismeri, társadalmi megbecsülést nyújtó, kiszámítható és tervezhető életpálya és pályakép biztosítja. Az életpálya elismeri azt a különleges közszolgálatot, 95 Letöltve:

111 melyben az állomány tagja vállalja az élet feláldozását is magába foglaló elkötelezettséget, továbbá a szolgálat érdekében lemond állampolgári jogai egy részéről. A Magyar Honvédség a hivatásos állomány részére életpályát biztosít, a nyugállományba helyezést követően pedig gondoskodik az érintettekről. A szerződéses állomány számára a munkaerőpiacra történő visszailleszkedést, annak támogatását is magába foglaló kiszámítható pályaképet nyújt. A katonai pályamodelleket a katonai és közszolgálati hagyományokra alapozva, a katonai szolgálattal járó fokozott megterhelést figyelembe véve, a társadalomban érvényesülő folyamatokkal és normákkal, illetve a gazdasági lehetőségekkel összhangban kell kialakítani. Szervezeti elvárásként kell megfogalmazni a katonai pályát a pusztán foglalkoztatotti jogviszonytól megkülönböztető nagyobb áldozatvállalást, bajtársiasságot és a hazaszeretetből eredő elkötelezettséget. 96 Természetesen a haderő speciális voltából adódóan ez a kiszámítható pályamodell különböző állománykategóriák számára különböző időbeli intervallumot kell jelentsen. 6.6 Részkövetkeztetések A fejezetben áttekintettem a régióban lévő munkavállalói csoportokat és vizsgáltam a katonai szolgálatvállalással kapcsolatban. A pályakezdő fiatalok tekintetében megállapítottam, hogy számuk a régióban, az országos helyzetnek megfelelően, szintén emelkedő tendenciát mutat. Az iskolapadból kikerülők közül sokaknak okoz nehézséget az első munkahely megtalálása. A év decemberi statisztikai adatok alapján a Dél-Alföld régióban több mint pályakezdő fiatal volt munka nélkül. A toborzóirodák adatai alapján megállapítható továbbá, hogy a 25 év alatti korosztály érdeklődése a katonai pálya iránt megnőtt (2012-ben a Dél-Alföld régióban az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők aránya 59% volt). A már munkatapasztalattal rendelkezők nagy számban keresnek állást a régióban (több mint regisztrált 26 év feletti álláskereső 2012 decemberében). A toborzók statisztikái alapján számuk csökkenő tendenciát mutat a katonai pálya iránti érdeklődés tekintetében. A katonanők aránya a régió alakulatainál 14%. A munkaerőpiacon mindhárom 96 Forrás: A Magyar Honvédség humánstratégiája közötti időszakra 111

112 megyében 50% feletti a regisztrált munkanélküli nők aránya. Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők esetében, a más szolgálatot teljesítők arányához hasonlóan 14% a nő. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek csoportjából az alacsony iskolai végzettségűek, illetve az etnikai kisebbségekhez tartozók esetében nem csupán állást, de előrejutási lehetőséget is kínál a honvédség. A régióban elérhető jövedelmek alapján megállapítható, hogy fizikai dolgozók tekintetében több gazdasági ággal szemben versenyképes a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Sajnálatos módon azonban, főként a legénységi állomány esetében, komoly problémák körvonalazódnak. Sok esetben létminimum alatt élő katonacsaládokról kell beszélnünk, sőt valószínűleg több család él a szegénységi küszöbérték alatt. Ebből valószínűsíthető, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Megoldást, sőt jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez. 112

113 7. A MAGYAR HONVÉDSÉG JELENLÉTÉNEK HATÁSA A DÉL-ALFÖLD RÉGIÓ MUNKAERŐPIACÁRA Az előző fejezetekben bemutattam és elemeztem a Dél-Alföld régió munkaerőpiacát, és a jelenleg a régióban állomásozó alakulatokat. A katonai szervezetek tekintetében megvizsgáltam az állomány összetételét több szempont alapján is. Ezek után áttekintettem a régió munkaerőpiacán jelenleg meglévő munkaerő-kínálatot. Külön figyelmet szenteltem a pályakezdő fiatalok csoportjának, mivel egyik hipotézisem szerint ez az a réteg amely leginkább megfelelő számú és minőségű munkaerőt, illetve utánpótlást biztosíthat a régióban lévő alakulatok számára. Ezt követően megvizsgáltam a honvédség versenyképességét a régiós munkaerőpiacon. Az alábbiakban arra keresem a választ, hogy milyen hatást gyakorol a honvédség jelenléte a régió munkaerőpiacára. 7.1 A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetlen hatásai (a munkaerő-felvevő képesség régiós szinten) A Magyar Honvédség a rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg közel 3600 főt foglalkoztat a régió három megyéjében. 97 Ez a létszám, bár például az államigazgatás, vagy az egészségügy nagyobb létszámot foglalkoztat, meghatározó a régió munkaerőpiacának több területén. A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetlen hatásait a következőképpen bontom szét: Befogadó hatás o o Munkaerő-felvevő képesség és foglalkoztatás Szolgáltatások (a katonai objektumokon belül; befogadó nemzeti támogatás) Kibocsátó hatás Befogadó hatás Befogadó hatás alatt a munkaerő-felvevő képességet (foglalkoztatás), illetve a fizikai jelenléttel kapcsolatos objektumokon belüli szolgáltatásokat és a befogadó nemzeti támogatás nyújtása esetén megjelenő hatásokat értem. Az 5. fejezetben elemzett statisztikák alapján a jelenleg alkalmazásban állók 86%-a a régióban él (lásd: 26. ábra) ami 97 Ebben a létszámban a tényleges állomány van csupán benne. Nem tartalmazza az önkéntes védelmi, illetve műveleti tartalékos erőket, illetve az objektumok kiszolgálásában résztvevő vállalatokat. 113

114 több mint 3000 fő. Ez a régióban lévő alkalmazásban állók egészének (270 ezer fő) 1,11%-a. A befogadó hatás tekintetében elsősorban három lényeges dolgot vizsgáltam kutatásaim során. Elsőként, hogy milyen befolyása van a lakóhely és a szolgálati hely távolságának, majd hogy pontosan melyik munkavállalói réteg szempontjából jelentkezik ez a hatás leginkább. Harmadikként megvizsgáltam, hogy a munkaerőpiac szűkülése milyen befolyással bír a tárgyalt témára. Figyelemmel a hazai munkavállalók alacsony földrajzi mobilitási hajlandóságára, a munkáltatók döntő többsége elsősorban közvetlen környezetére gyakorol hatást. Hazánkban a munkahely lakóhelytől való távolsága különösen fontos a munkavállalói döntések szempontjából. A Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő cég felméréseket végzett az említett témában. 98 A felmérés az alábbi főbb megállapításokat hozta: A munkavállalók 64%-a fontolgatja, hogy egy jó állásért más városba költözzön. 61% gondolkodik azon, hogy esetleg külföldön telepedik le, ha ott találja meg a megfelelő munkát. A munkavállalók 57%-a azonban nem költözne egy olyan országba, amelynek nyelvét nem beszéli folyékonyan. 68% eddig nem költözött más városba, hogy munkát találjon. Az emberek 53%-a szívesebben élne és dolgozna jelenlegi lakóhelyén egészen nyugdíjba vonulásáig. Csak 9 % kész naponta összesen több mint két órát ingázással tölteni. A fent hivatkozott felmérés alapján tehát megállapítható, hogy amennyiben lakóhelyet szükséges változtatni, a döntő többség inkább a külföldi munkavállalást választja, mint napi több órát ingázással töltsön. A munkahely és az állandó lakóhely távolságával kapcsolatban, a régión belül kettő felmérést készítettem. Az első (2006) felmérést a MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki 98 A fiatal magyar munkavállalók többsége hajlandó költözni egy jó állásért Letöltve:

115 Dandár vonatkozásában. Egy rekonverziós kérdőíves felmérés részeként 99 vizsgáltam az alakulat állománya tekintetében a munkahely és az állandó lakóhely közötti távolságot. A felmérést alapul véve, mintegy után követve, Makai Katalin 2012-ben ismét megkérdezte az állományt. 100 A második felmérést 2012-ben az 5. Bocskai István Lövészdandár Hódmezővásárhelyi laktanyájával kapcsolatban végeztem el. 101 A felmérések megállapításai: év A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állománya állandó lakóhelyének elhelyezkedése (2006) 52. ábra A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állományának állandó lakóhelye 102 Amennyiben az alakulat állományában szolgálatot teljesítők állandó lakhelyének elhelyezkedését vizsgáljuk megállapítható, hogy a munkavállalók 67%-a Szentes város és 40 km-es vonzáskörzetében él. Ezen állomány 79%-a az alakulatnál történő munkavállalást megelőzően is a fent említett kistérségben élt. A fennmaradó 21% (csaknem teljes egészében hivatásos állományú tiszt, illetve tiszthelyettes) pedig az ország különböző településeiről költözött a helyőrségbe. Ezzel magyarázható tehát többek között az is, hogy a honvédség által a laktanyán belül, illetve kívül lévő legénységi és tiszti szállókon összesen csupán 120 fő kért elhelyezést. 99 A rekonverzió lehetőségei alulnézetből. Kard éstoll 2006/3 100 Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében. Szakdolgozat 101 Humánstratégia, Karriermodell, Mobilitás. Honvédségi Szemle 2012//3 102 Forrás: Szabó István: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerőpiacára (2006) 115

116 Mivel az alakulat tiszti, tiszthelyettesi állományában szolgálatot teljesítők létszáma csupán kis eltérést mutat a hivatásos hadsereg magyarországi bevezetése előtti és utáni állapotában, megállapítható, hogy a dandár legénységi beosztásaiban szolgáló munkavállalók döntő többsége a vizsgált kistérségből toborzódott év A Makai Katalin által hat évvel később, a már ezred szervezetként működő műszaki alakulatnál végzett felmérés a következő megállapításokat eredményezte: A lakóhely és a munkahely közötti távolság esetében a vizsgált állomány 58,18% 40 km-es vonzáskörzetben lakik. Ez is indokolja, hogy a szervezet ismerje a munkaerőpiac jelenlegi helyzetét és az ott felmerülő igényeket. A tisztek esetében a több mint a vizsgált állomány fele lakik 40 km-es körzeten belül. A tiszthelyettesek esetében is hasonló ez az arány, a legénységi állomány esetében 62%. A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred állománya állandó lakóhelyének távolsága (2012.) A hódmezővásárhelyi laktanyában szolgálók állandó lakhelyének helyőrségtől való távolsága (km) 15% 10% 8% 25% 42% ábra A MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezrednél szolgálók állandó lakóhelyének távolsága 103 A Humánstratégia karriermodelljének tükrében, szintén 2012-ben elemeztem a MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Hódmezővásárhely) állományát a már említett állandó lakóhelyek távolsága szempontjából. Az elemzés eredményeképpen a megállapítottam, hogy: 103 Forrás: Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében Készítette: Makai Katalin (2012) 116

117 Hódmezővásárhely helyőrségben szolgálatot teljesítők, állandó lakóhelyeiket figyelembe véve, az ország 335 településéből érkeztek/érkeznek a laktanyába; a laktanyában dolgozók 25%-a helyi, vagyis a városban lakik (A város lakosságának ( fő) a 0,9%-a dolgozik a laktanyában); sok helyi (Hódmezővásárhely) lakos mellett a legtávolabb lakónak mintegy 491 kilométerre van a bejelentett állandó lakóhelye. Az adatok összegzése után az alábbi diagramot készítettem: A hódmezővásárhelyi laktanyában szolgálók állandó lakhelyének helyőrségtől való távolsága (km) 10% 8% 15% 42% 25% ábra A MH 5. Bocskai István Lövészdandár (Hódmezővásárhely) állományának állandó lakhelye és a helyőrség közötti távolság 104 A diagramról leolvasható, hogy összességben a helyőrségben szolgálatot teljesítők mintegy 67%-a a laktanya ötven kilométeres körzetében rendelkezik állandó lakóhellyel. A fennmaradó 33%-ból további 15% állandó lakóhelye nem esik kívül Hódmezővásárhely 100 kilométeres körzetéből. A 100 kilométert meghaladó távolságban mindössze az állomány 18% rendelkezik bejelentett állandó lakóhellyel. A megállapításra megfelelő magyarázat lehet a laktanya földrajzi elhelyezkedése is. Hódmezővásárhely a Dél-Alföld régió egyik legnagyobb városa. A felmérésekből arra következtetek, hogy a régióban többen élnek a lehetőséggel, hogy nagyobb távolságra történő költözés vagy napi több órás ingázás helyett az önkéntes katonai szolgálatot válasszák és a lakóhelyükhöz közeli laktanyában vállaljanak munkát. A szentesi, illetve hódmezővásárhelyi alakulatnál végzett felmérések alapján 104 Forrás: Szabó István: Humánstratégia,Karriermodell,Mobilitás (2012). 117

118 valószínűsíthető, hogy éppen az alacsony mobilitási hajlandóság az, ami biztosíthatja a megfelelő utánpótlást, bár nem elhanyagolható a katonai pálya vonzerejének megléte sem a régióban, mivel a katonai szolgálatvállalás népszerűnek mondható a lakosság körében. 105 Arra a kérdésre, hogy melyik az a munkavállalói réteg, amely jelenleg a rekrutációs bázist alkotja és mi ennek az oka (az alacsony mobilitási hajlandóság mellett) a válasz egyrészt a régió történelmében keresendő. A Dél-Alföld régió alapvetően mezőgazdasági termelésre és a mezőgazdaságban megtermelt javak feldolgozására rendezkedett be az elmúlt évszázadokban. A rendszerváltozással együtt a mezőgazdaság jelentős munkaerőkibocsátóvá vált és hosszú évekig nem jelent meg olyan számú munkaadó, amely teljes egészében fel tudta volna venni a mezőgazdaságból kiáramló munkaerőt. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy a régióban több ezer fős munkaerőigényével jelen lévő honvédség, több kistérség szintjén jelentős szerepet tölt be. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy sok esetben a munkáltató által bejelentett munkaviszony és a külszolgálat teljesítésének lehetősége komoly motiváció volt az önkéntes szolgálat vállalása tekintetében. Annak ellenére, hogy azt gondolnánk a mezőgazdaságból kiáramlott képzetlen réteg, illetve szintén a képzetlenség miatt a régiós munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudók csoportja keres boldogulást a laktanyák kerítésein belül az elemzések során ez nem volt bizonyítható. Az alábbi diagram a jelenleg szolgáló legénységi állomány 106 legmagasabb iskolai végzettségét szemlélteti. Az alakulatoknál jelenleg legénységi beosztásban lévők döntő többsége (57%) középfokú végzettségű. Az alapfokú végzettségű legénységi állomány 40%-át teszi ki a jelenleg e kategóriában szolgálóknak. A legénységi állomány legmagasabb iskolai végzettsége (%) középfok 57% alapfok 40% felsőfok 3% 55. ábra A legénységi állomány iskolai végzettsége (Dél-Alföld régióban állomásozó alakulatok) Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző 105 Érdekes kérdés lehet a témában, hogy ez a népszerűség a katonai hivatás, vagy az önkéntes katonai szolgálat foglalkoztatás jellegének köszönhető. 106 Az altiszti állomány végzettségi követelménye az érettségi bizonyítvány. 118

119 Annak ellenére, hogy 2012-ben régiós szinten a jelentkezők (legénységi állomány) iskolai végzettsége (lásd. 32. ábra) tekintetében kismértékű negatív visszalépés tapasztalható (nőtt az alap- és csökkent a közép-, illetve felsőfokú végzettséggel jelentkezők aránya) 107 jól látható, hogy a közép és felsőfokú végzettséggel rendelkezők jelentős aránya. Ezek alapján nem látom igazoltnak, hogy leginkább a képzetlen réteg érezné magáénak az önkéntes katonai szolgálatvállalást. Életkori megoszlásban szintén elmozdulás következett be a jelenleg szolgálók, illetve az elmúlt évben jelentkezők tekintetében. A jelenleg szolgálók (legénységi állomány) életkori megoszlásához képest (lásd. 22. ábra) megállapítható, hogy a évben jelentősen csökkent a 28 éves életkor felett lévők aránya (lásd. 42. ábra). Ezek alapján megállapítható, hogy a honvédség munkaerő-piaci hatása egyre inkább a 30 év alatti korosztály körében kezd érvényesülni és válik az említett korosztály számára megfelelő lehetőséggé. Fontos továbbá és véleményem szintén pozitív, hogy a szolgálat iránt érdeklődők és a szolgálatot ténylegesen vállalók között egyre több a 25 év alatti fiatal. Ez nem csupán a katonai alkalmazás-alkalmazhatóság szempontjából pozitív, 108 de munkaerő-piaci szempontból is fontos. 109 Ez egyébként a katonai pálya sajátosságai szempontjából fontos és pozitív változás. 110 Arra a kérdésre, hogy nőhet-e a honvédség munkaerő-piaci befolyása az országos még inkább a régiós foglalkoztatás csökkenés hatásaként, sajnálatos módon a gazdasági válság megfelelő választ adott. A gazdasági válság kezdete után az egyébként is megfelelő számú jelentkezői létszám erősödött és ezzel párhuzamosan emelkedett a felvett létszám is. 107 A 33. ábrán jól látható, hogy Csongrád megye tekintetében legmagasabb az alapfokú iskolai végzettséggel jelentkezők aránya. Ez a megye bír egyébként a legjobb foglalkoztatási mutatókkal és a legnagyobb foglalkoztatók is ezen a részen találhatóak. A régió megyéi közül szintén itt szolgál a legtöbb katona. 108 A pálya jellege megkövetel bizonyos, a civil szféránál magasabb fokú fizikai és mentális képességeket, amelyek leginkább a fiatal felnőttek csoportjának lehet jellemzője. 109 Fontosnak ítélem meg mivel, bár a jelenlegi törvényi szabályzók nem maximalizálják a civil szféránál alacsonyabb szinten a szolgálat felső korhatárát mégis leginkább a fiatalok alkalmazása véleményem szerint a megfelelő irányvonal. Ebből kifolyólag egy bizonyos szolgálati idő után ezeket a fiatalokat vissza kell integrálni a civil munkaerőpiacra. Ez a visszaillesztés minél fiatalabb életkorban történik meg, annál nagyobb eséllyel realizálódhat. 110 Annak ellenére, hogy a legénységi állomány tekintetében a 25 éves életkor feletti munkavállalók felvételi aránya a évben jelentősen csökkent, a jelenleg szolgálatot teljesítők több mint 70%-át a éves korosztály teszi ki (lásd: 21. ábra). Jelenleg ez az állomány képezi tehát a gerincét a régióban szolgálóknak. 119

120 300 Jogviszonyt létesített (fő/év) ábra A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél jogviszonyt létesítettek száma Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: szerző A válság önkéntes katonai szolgálat vállalására gyakorolt hatásaival kapcsolatban ben felmérést végeztem a műszaki ezrednél. A vizsgálat előtti feltételezésem az volt, hogy a válság okán megnőtt az érdeklődés a katonai szolgálatvállalás iránt és ez kimutatható a vizsgált alakulat szintjén is. A felmérés a következő eredményt hozta: 111 Amint azt az előzőekben már tárgyaltuk a kérdőívet kitöltők 44%-a az utóbbi két évben került a szervezetbe, így a megkérdezés előtt feltételezhető volt, hogy leginkább a válság okozta munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülése öltöztette mundérba őket. Befolyásolta-e a válság a katonai szolgálat vállalásában 4% A válság hatására megszűnt munkalehetőség miatt vállaltam 48% 8% 40% Nem befolyásolta, de a válság hatására hosszabb távra tervezem Nem befolyásolta A válság enyhülésével más lehetőséget keresek 57. ábra A válság befolyása a szolgálatvállalásra 112 A kiértékelés után ebben a kérdésben meglepő arányok rajzolódtak ki. A válaszadók mindössze 8%-a került munkahelyének megszűnése után az alakulathoz. A meghatározó 111 Szabó István: Átmeneti vonzerő? Sereg Szemle, VIII. évfolyam, 2. szám pp A szerző által készített ábra. 120

121 többség (45%) döntését nem befolyásolta a belépésekor meglévő munkaerő-piaci helyzet. Érdemes azonban külön figyelmet fordítani arra a csoportra (40%) amelynek tagjait, bár nem befolyásolta döntésekor a válság, hatására azonban hosszabb távon szeretnének önkéntesként szolgálni, mint azt belépéskor tervezték. Az alábbi két ábrán a belépéskori és a jelenlegi tervezett szolgálatvállalási idő összehasonlítása válik lehetővé. Belépéskor milyen időtartamra tervezte a szolgálatvállalást 2% 0-2 év 41% 10% 14% 18% 15% 3-6 év 7-10 év év év Hivatásos állományban szeretne szolgálni 58. ábra A belépéskor tervezett szolgálatteljesítési időtartam 113 Jelenleg milyen időtartamra tervezi a szolgálatvállalást? 3% 15% 46% 13% 10% 13% 0-2 év 3-6 év 7-10 év év év Hivatásos állományban szeretne szolgálni 59. ábra A jelenleg tervezett szolgálatteljesítés időtartama A szerző által készített ábra. 114 A szerző által készített ábra. 121

122 Jól látható, hogy legnagyobb vonzereje a hivatásos állományban történő foglakoztatásnak van. A tervezett szolgálati idők tekintetében leginkább a 3-6 év és a már említett hivatásos állományban történő foglalkoztatás irányába történt átrendeződés. A rövid távú, válság idejére történő, szolgálatvállalás a felmérések alapján kevésbé jellemzi a jelenleg Szentesen szolgáló önkénteseket. A többség véleménye szerint a gazdaság és a munkaerőpiac napjainkban meglévő helyzetében a honvédség, mint munkáltató leginkább a biztos és viszonylag hosszú távú foglalkoztatást kínálja katonáinak. A válaszadók 71%-a emelte ki a kiszámíthatóságot és biztonságot. A munkavállalók foglalkoztatás-biztonság iránti igénye megnőtt, a hosszú távú lehetőséget biztosító munkáltatók munkaerő-piaci helyzete felértékelődött. Úgy gondolom tehát, hogy a munkaerő-piaci változások, bár hatással vannak a katonai szolgálatvállalás iránti érdeklődésre, az alapvetően meglévő rekrutációs bázist létszám tekintetében negatívan egyelőre nem befolyásolják, vagyis stabilnak ítélem meg a honvédség munkáltatói helyzetét a régióban. Befolyás tekintetében elsősorban a már említett kistérségek vonatkozásában töltenek be szerepet az alakulatok, viszont azokon belül fontos tényezővé váltak. Az utóbbi időszak magas kiáramlása az én meglátásom szerint csupán azért okoz egyre súlyosabb problémát, mert a honvédség részéről nincs fogadókészség a kiválók utánpótlására. 115 Nyilvánvaló, hogy a 2012-ben felvett alig másfélszáz fő régiós szinten közel sem elégítette ki a felmerült igényeket. Becslésem szerint évente, amennyiben ilyen magas szintű fluktuációval lesz szükséges számolni (lásd: 6. fejezet), régiós szinten fő felvétele lehet szükséges. Természetesen ez a munkáltató (jelen esetben a Magyar Honvédség) részéről jelentős kiadásokkal jár (elég csak az állomány alapképzésének költségeit figyelembe venni). Valószínűleg azonban ilyen létszámban új munkaerőt felvenni egyetlen régiós munkaerő-piaci résztvevő sem fog évente ami erősítheti a honvédségi munkaerő-piaci helyzetét. Abban az esetben, ha a honvédségtől kiválók 4-6 év után keresnek más munkahelyet és, mint az előző fejezetekben már elemzésre került megfelelő létszámú új munkaerő továbbra is rendelkezésre áll, véleményem szerint mind a munkáltató (honvédség) mind a munkavállaló megtalálhatja a számítását. A megfelelő számú jelentkező (2008: 965 fő, 2012: 727 fő) biztosított, a kiválók és a hiányok pótlása véleményem szerint a régióban hosszú távon megoldott és a honvédség stabil foglalkoztató maradhat a régióban. 115 Ez valószínűleg inkább financiális kérdés, mint humánpolitikai, így ennek elemzése nem képezi dolgozatom tárgyát. 122

123 A befogadó munkaerő-piaci hatás elemzése során mindenképpen néhány gondolatban ki kell térni az Önkéntes Tartalékos rendszerre és a rendszer indukálta hatásokra. Az előző fejezetekben nem került elemzésre sem az Önkéntes Védelmi Tartalékos Rendszer sem a közelmúltban meghalkításra került Önkéntes Műveleti Tartalékos Rendszer és ezek munkaerőpiacra gyakorolt hatása. Önkéntes védelmi tartalékosok már évek óta jelen vannak és biztosítják a létesítmények őrzés-védelmét. Ők a tényleges állományhoz hasonlóan, elsősorban a már tárgyalt kilométeres körzeten belül, a régióból toborzódnak. Jogállásuk kettős. Egyrészt a HM EI Zrt alkalmazottai, másrészt a régióban lévő alakulatok önkéntes védelmi tartalékosai. Létszámuk jelen pillanatban a Dél- Alföld régióban 282 fő. Az állományon belül a nők aránya 4,2%. Az önkéntes védelmi tartalékosok váltásokban, folyamatosan jelen vannak a laktanyákban, objektumokban. Ezzel ellentétben az önkéntes műveleti tartalékosok évente meghatározott időt töltenek munkavégzéssel a honvédségnél. Az állomány végleges létszáma még kialakulóban van, a 2013-as év az első, amikor a ténylegesen felvett állomány úgy létszámban, mint egyéb mutatók alapján (életkor, lakóhely, eddigi vagy jelenlegi alkalmazás stb.) az alakulatoknál realizálódik. Várhatóan az állomány döntő többsége volt katonákból, illetve rendvédelmi dolgozókból verbuválódik. Ennek oka jelenleg egyértelműen az átalakult szolgálati nyugdíjrendszerben keresendő. Valószínűsíthető továbbá, hogy minden alakulat igyekszik a későbbiekben is az előző időszakban nála szolgáltak közül kiválasztani a számára szükséges létszámot. Szintén előtérbe kerülhet a kiválasztás és a kiválasztottak szempontjából, hogy a leendő önkéntes tartalékos milyen távolságra lakik az őt alkalmazó helyőrségtől. A régiós toborzóirodákban az elmúlt évben 426 fő jelentkezett önkéntes műveleti tartalékos szolgálatra. A jelentkezőkből 327 fővel kötött szerződést a Magyar Honvédség. 123

124 Jelentkezők 60. ábra Önkéntes műveleti tartalékos állományba jelentkezők. Dél-Alföld régió Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: Szerző Állományba vettek 61. ábra Önkéntes műveleti tartalékos állományba vettek. Csongrád megye Forrás: MH HKNYP Szerkesztette: Szerző 124

125 Az állományba vettek közül 311 fő (95%) 35 év feletti életkorú, ami alátámaszthatja, hogy az előzőekben már említett jelenleg szolgálati járandóságot kapó volt katonák és rendvédelmi dolgozók vannak többségében jelen az önkéntes műveleti tartalékosok között. Szolgáltatások tekintetében egyrészt a működő honvédségi objektumokban szolgáltatást nyújtók köre (folyamatos) másrészt a szövetségi kereteken belül biztosítható befogadó nemzeti támogatás keretében jelentkező hatások (eseti) érvényesülnek. Ezek a hatások nagyságrendekkel alacsonyabbak a tényleges állomány munkaerő-piaci hatásához képest, viszont a különböző katonai objektumokban szolgáltató vállalkozások (bolt, fodrász, szabó stb.) és azok munkaerőigénye, még ha nem is számottevő, jelentkezik a régió foglalkoztatási mutatóiban. A befogadó nemzeti támogatással kapcsolatban rendszer elemként megjelenő, információ nem ismert, azonban amennyiben ez megvalósul, akár már rövid távon is bizonyos fokú hatással lehet a régió munkaerőpiacára Kibocsátó hatás Kibocsátás tekintetében legfontosabb a katonai szolgálatot elhagyók munkaerő-piaci hatása. Itt egy időben, nagyobb létszámban elsősorban a tervezetten kiválókra gondolok, mivel az ő létszámuk és a kilépés ideje a leginkább tervezhető. Ez olyan nézőpontból is fontos, hogy sem a munkavállaló, sem a munkaerő-piac szempontjából nem elhanyagolható kérdés, hogy mennyi idő után, mennyire felkészítetten és esetlegesen milyen kilátásokkal kerül ki a katona a rendszerből. A zökkenőmentes kilépést és visszaillesztést hivatott támogatni a honvédség rekonverziós programja. A jól megtervezett és kivitelezett visszaillesztés komoly feladat. Gyakorlati megvalósulása és hasznossága csak részben került vizsgálatra, amely elsősorban a haderőcsökkentés utáni visszailleszkedésre irányult. Jelenleg nem állnak rendelkezésünkre számszaki adatok annak bizonyításához, vagy cáfolásához, hogy a humánerőforrások rekonverziójának sikere, annak elmaradása, vagy kudarca nem csak a honvédség kötelékéből kivált katonákra és a katonai szervezetekre lehet hatással, hanem hosszabb távon közvetve kihathat a társadalomra, annak széleskörű szegmenseire, az állami foglalkoztatáspolitikán keresztül pedig közvetlenül, a társadalom munkaerőpiac egészének működésére Benkő Tibor: A rekonverzió, mint a professzionális haderő humánerőforrás gazdálkodásának egyik stratégiai kérdése p

126 Annyi bizonyos, hogy a hosszabb időt a honvédség kötelekében eltöltött és kilépő munkavállaló könnyebben integrálódhat vissza egy civil munkahelyre, ha erre a váltásra fel lett készítve. Ez a felkészítés csak több szálon működtetve lehet véleményem szerint sikeres. Egyrészt folyamatosan ismernie és követnie kell a katonai szervezeteknek a munkaerőpiac (kiváltképpen a régió vonatkozásában) változásait, igényeit. Másrészt ezzel párhuzamosan a kilépők elképzeléseinek megfelelően azokat a képzéseket kell támogatnia, amelyek leginkább biztosíthatják a visszailleszkedést (ez esetben valószínűleg nem mindig találkoznak a kilépők igényei és az aktuális munkaerő-piaci lehetőségek). 117 A már idézett, Benkő Tibor által elkészített munka, kitér a kiválók igényeire is. Az igények közül leginkább a Munkaügyi Kirendeltségekkel való együttműködés, a képzések, illetve az elhelyezkedés elősegítése szerepel. 118 Természetesen nem elhanyagolható kérdés a szervezetben töltött idő mellett az ott végzett munka jellege sem. Nyilvánvaló, hogy több olyan katonai szakterület van, amelyben a végzett feladat és az ez által a megszerzett szakmai tapasztalat nem illeszkedik a civil munkaerőpiac egyetlen szegmensébe sem (díszelgő, különleges műveleti katona, lövész stb.). Mivel ezen beosztások (itt a legénységi beosztásokra gondolok elsősorban) belépési feltétele alapfokú iskolai végzettség, amennyiben a katonai szolgálat ideje alatt semmiféle új, a civil munkaerőpiacon is eladható végzettséget nem szerez az egyén valóban komoly elhelyezkedési gondokkal szembesülhet a katonai szolgálatból kilépő. A honvédségből kilépők, a tárgyalt régiós munkaerőpiacra gyakorolt hatása szempontjából legfontosabbnak a következőket ítélem meg: Évente milyen létszám kilépése várható Ez mennyire tervezhető, előre jelezhető Milyen képzettséggel (gyakorlattal) rendelkeznek a kilépők 117 Meggyőződésem, hogy nagyon komolyan meg kell találnia a honvédségnek a rekonverziós és a katonai alkalmazhatóság követelte képzések közötti egyensúlyt, mivel a szűkülő anyagi lehetőségek mellett nem feltétlenül engedheti meg magának egy szervezet sem, hogy az alkalmazásában állók kiválást elősegítő felkészítése bármilyen csökkenést jelentsen a bent lévők képzésére fordítható eszközökben. Úgy gondolom tehát, hogy a honvédségnek elemi érdeke, hogy az általa biztosított képzéseken elsajátítottak a szervezeten belül, a szervezet érdekében hasznosuljanak. A visszaillesztési képzések finanszírozása pedig, amennyiben elfogadjuk, hogy a katonák visszaillesztése egyrészt társadalmi érdek is, állami foglalkoztatáspolitikai feladat is. 118 Megjelenik egy kilépéskori nagyobb összegű támogatás folyósításának igénye is. Ez jelenleg létezik, ám gyakorlati hasznossága számomra nem bizonyított. Gyakorló HR vezetőként úgy látom, hogy ennek, az úgynevezett leszerelési segélynek a folyósítása, sok esetben inkább pályaelhagyási motivációt indukál. Több esetben tapasztaltam továbbá, hogy a megkapott támogatás felhasználása után, sokan a honvédséghez való visszatérés lehetőségével próbálkoznak. 126

127 A kilépő előre tervezetten konkrét munkahelyre távozik, vagy munkát keres Számításaim szerint az éves szinten (előre tervezetten, illetve előre nem tervezetten) a régióban lévő katonai szervezetektől kiválók létszáma fő lehet. Ez a létszám, a régió közel 500 ezer fős munkaerőpiacán összességében nem meghatározó. Véleményem szerint azonban kistérségi szinten már jelentősebb hatást gyakorolhat, amennyiben a kilépők jelentős hányada munka nélkül marad. A munkaerő-piaci befogadó hatás alapján megállapítható, hogy a honvédség régióra gyakorolt hatása munkaerő-piaci tekintetben egyértelműen pozitív, az önkéntes katonai szolgálatvállalás népszerű és kistérségi szinten mindenképpen meghatározó jelentőségű. 7.2 A nagyfoglalkoztatói jelenlét közvetett (szociális és gazdasági) hatásai A honvédség nagyfoglalkoztatói jelenlétének közvetett (indirekt) hatásai a következő fő területek tekintetében realizálódnak: A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói o o o Napi ellátás biztosítása Javítás-karbantartás Technikai háttér biztosítása, kiszolgálása Oktatás, képzés o o Regionális tanfolyamok, át- és továbbképzések A katonai szervezetek által biztosított képzések (KatonaSuli) A munkaügyi szervekkel való együttműködés o Közmunkaprogramok kínálta lehetőségek kihasználása A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával összefüggő szolgáltatások o o o o Családtagok számára munkahely, elhelyezkedés biztosítása, szociális ellátása Lakhatással kapcsolatos szolgáltatások (szolgálati lakás, lakásvásárlás, bérlés, fenntartás) Gyermekek részére oktatás, képzés (bölcsödétől az iskolákig) Háztartások fenntartásához szükséges fogyasztási cikkek vásárlása 127

128 7.2.1 A katonai szervezetek által igénybe vett szolgáltatások beszállítói Ebben az esetben az objektumok fenntartása, az ott szolgálók ellátása területén igénybe vett szolgáltatások hatásairól beszélünk. Leginkább mérhető a fenntartásban feladatokat ellátó szolgáltató vonatkozásában indukált hatás. Jelenleg a KLH-Masters Kft szolgálja ki a régió laktanyáit, fenntartás tekintetében. A cég ügyvezetője által megadott adatok szerint jelenleg 103 fő munkavállalójuk dolgozik közvetlenül a régió katonai objektumainak kiszolgálásában. Ez a létszám a régióból toborzódott. Leginkább fizikai dolgozók teszik ki az állomány döntő többségét, adminisztratív és irányítói vonalon kevesebb, mint 15 fő dolgozik. A feladatok jellegéből adódóan különböző szakmunkásokat (kőműves, villanyszerelő stb.), illetve betanított munkásokat alkalmaznak (takarítók). A napi élet fenntartása, a különböző eszközök technikai kiszolgálása és biztosítása érdekében az alakulatok átlagosan különböző beszállítóval vannak szerződéses kapcsolatban (ebbe nem értendők a magasabb irányítói szinten megkötött beszállítói szerződések). A szolgáltatások köre az élelmiszerek biztosításától, a különböző javításokon át, az informatikai eszközök karbantartását is magába foglalja. Ide tartoznak továbbá a katonai szervezetek közbeszerzési értékhatár alatti eseti igényeit kielégítő kapcsolatok is (irodaszer, virág stb.). Az említett formában a honvédséggel kapcsolatban lévő vállalkozások munkaerőigénye véleményem szerint szintén megközelítheti a 100 főt. Figyelemmel a már tárgyalt alacsony mobilitási hajlandóságra, az említett feladatokat ellátó túlnyomó többségét szintén az alakulatok környezetéből verbuválják a szolgáltatásokat végzők Oktatás, képzés területén keletkező hatások Az elmúlt években jelentős létszám képzését biztosították civil szolgáltatók a honvédség részére. A képzésben részt vevők létszáma több ezer főre tehető és ebben a létszámban a vizsgált régió katonai szervezetei is részesültek. Elsősorban a regionális képzések azok, amelyek kapcsán együttműködés valósul meg Dél-Alföld régióban lévő alakulatok és a szintén a régióban szolgáltató vállalkozások között. Itt a gépjárművezető képzéstől a nyelvtanfolyamokig (a nyelvtanfolyamok magukban több száz fős létszám képzését jelentik), a különböző OKJ-s képzésig bezárólag az utolsó 10 évben úgy gondolom, hogy az 1000 főt is meghaladhatta a képzettek száma. Ez jelentős anyagi bevétel biztosítása mellett szintén jelentős emberi erőforrás igényt támasztott a vállalkozások részére. 128

129 Képzés és oktatás tekintetében mindenképpen ki kell térni a honvédség által biztosított oktatásra is, amely bár bizonyítottan plusz civil munkaerőigényt nem támaszt, hosszú távon hatást gyakorolhat a régió munkaerőpiacára. Itt a KatonaSuli program biztosította lehetőségre gondolok, amelynek népszerűsége a régióban lévő osztályok többszörös túljelentkezésében mérhető. Munkaerő-piaci hatása az általam már kiemelt és legfontosabbnak tartott fiatal korosztály katonai alkalmazása tekintetében realizálódhat A munkaügyi szervekkel történő együttműködés indirekt hatásai Ebben az esetben egyrészt a már említett kiválók munkaerő-piaci visszaillesztése tekintetében beszélhetünk a jelenlét hatásairól, azonban nem elhanyagolható a közalkalmazotti pozíciók, illetve a speciális területre (orvos, jogász, ápoló) való katonai toborzás jelentősége sem. Az együttműködés tekintetében fontos előrelépés lehet, hogy az utóbbi időszak törvényi szabályzása lehetővé teszi a közmunkaprogram keretében alkalmazottak katonai szervezeteknél való munkavégzését is. Ez a lehetőség csupán az utóbbi időben került feltérképezésre, de egyre több alakulat tervezi (van ahol már ez meg is valósult) ennek a lehetőségnek az igénybe vételét és a szolgáltatói szerződések által le nem fedett elsősorban fenntartási, kiszolgálási feladatok tekintetében, közmunkások alkalmazását. Ismereteim szerint ez a lehetőség különösebb anyagi ráfordítást a katonai szervezetek részéről nem is igényel, így valószínűleg egyre több alakulat veszi igénybe a lehetőséget és biztosít munkát a programban résztvevőknek A személyi állomány és az alkalmazottak jelenlétével, kiszolgálásával összefüggő szolgáltatások Amikor a nagyfoglalkoztatói jelenlét indirekt hatásait vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a laktanyákban szolgálók (esetenként több száz vagy akár ezer fő) szolgálati időn kívüli élete által esetlegesen indukálódó hatásokat sem. Elsődleges hatásként a szolgálatot teljesítők családtagjainak munkaerő-piacra gyakorolt hatását kell megemlítenünk. Amint az előző fejezetekben már elemzésre került a szolgálatot teljesítők közel 60%-a valamilyen párkapcsolatban él (lásd: 51. ábra). A párkapcsolatok egy része egy vagy több gyermeket nevel. Ezáltal több ezer fő munkaerő-piaci jelenléte mellett a 119 A későbbiekben még ki fogok térni rá, azonban itt is megemlítem, hogy a program hasznossága tekintetében célszerű lehet elsősorban a működő alakulatok közvetlen közelében folytatni ezt a programot. 129

130 családokban nevelt gyermekek oktatásának munkaerőigénye is jelentkezik. Nem beszélve a szociális ellátásokról, mint például az egészségügy. Következő fontos tényező a lakhatással és a napi élettel kapcsolatos hatások. Ne felejtsük el, hogy régiós szinten akár a 10 ezer főt is meghaladhatja 120 az érintettek köre, ami már mindenképpen jelentős létszám. Ne feledkezzünk meg továbbá a katonai szervezetek nyugdíjas állományáról sem, akik igényeikkel szintén jelen vannak a régióban. A honvédség jelenlétének direkt munkaerő-piaci hatása a több ezer fő tényleges alkalmazása mellett több száz egyéb munkahely létrejöttét és megmaradást teszi lehetővé, sőt egyes térségekben, kistérségekben komoly hatást gyakorol a munkaerőpiacra. Indirekt módon elsősorban a családok régiós jelenléte által indukált munkaerő-piaci hatás érvényesül, de fontos tényező a katonai objektumok és szervezetek kiszolgálása terén keletkező foglalkoztatási igény is. 7.3 Részkövetkeztetések A Magyar Honvédség által foglalkoztatott munkavállalói létszám direkt és indirekt módon is érezhető hatást gyakorol a régió munkaerőpiacára. Több felmérés alapján igazolható, hogy a foglalkoztatottak leginkább a laktanyák kilométeres körzetéből toborzódtak, így megállapítható, hogy a honvédség elsősorban kistérségi szinten, meghatározó foglalkoztatói szerepet tölt be a régióban. A régió tekintetében a honvédség munkaerő-piaci helyzete jelenleg stabil, a munkaerőpiac változásai, alapjaiban nem befolyásolják a rekrutációs bázist. Kibocsátó hatásként a pályát elhagyókkal kell számolni. A tervezett pályaelhagyások humán háttere nem minden esetben működik megfelelően. A honvédség jelenlétének közvetett hatása elsősorban a katonacsaládok, illetve a laktanyák ellátásában, kiszolgálásában résztvevő vállalkozások tekintetében mérhető. Ebben az esetben a kistérségekre gyakorolt munkaerő-piaci hatás szintén jelentősnek mondható. 120 Ez a létszám a Dél-Alföldön akár több kisebb település együttes népessége adott esetben! 130

131 8. ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Dolgozatomban foglalatak alapján kijelenthető, hogy kutatásaim kezdetén elhatározott célkitűzéseimet sikerült megvalósítanom. Disszertációm elején felvetett hipotéziseimmel kapcsolatos bizonyításokat vagy cáfolatokat az alábbiakban összegzem. Értekezésem elkészítése folyamán megfelelő támogatást biztosított, hogy az elmúlt több mint tíz évben, különböző beosztásokban, személyügyi területen dolgozhattam. Bizonyos tekintetben azonban nehezítette kutatómunkámat, hogy a már említett tapasztalataimat végrehajtó szinten szereztem, vagyis a különböző időszakok humánerőforrás stratégiáinak kialakítása során megjelenő elgondolások miértjét és az ezeket befolyásoló tényezők jelenlétét nem láthattam. Annak ellenére, hogy rengeteg különböző szintű (tudományos és kevésbé tudományos) publikációt sikerült elemeznem, megállapítottam, hogy a honvédség és a munkaerőpiac kapcsolatának vizsgálatával nagyon kevesen foglalkoztak az elmúlt időszakban. Úgy gondolom, mindamellett, hogy nem kérdőjelezem meg az önkéntes haderővel kapcsolatos kutatások eredményeit és szükségszerűségét kiemelten fontos lenne megvizsgálni minden a katonai szervezetekkel közvetlen kapcsolatban lévő régiót, térséget, kistérséget, mivel, mint azt dolgozatomban bízom benne sikerült is bizonyítanom, kulcsfontosságúak a már említett közigazgatási egységek munkaerőpiacai a katonai szervezetek munkaerőigényének biztosítása szempontjából. 8.1 A fejezetek részkövetkeztetéseinek összegzése A 2. fejezetben áttekintettem Magyarország munkaerőpiacának legfontosabb jellemzőit. A különböző hazai és nemzetközi statisztikák elemzése alapján jól látható, hogy a magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta alacsony foglalkoztatási és változó, és az utóbbi időszakban magas munkanélküliségi rátával működik. Mindezek közül foglalkoztatás tekintetében (a már a rendszerváltás óta komoly problémákkal küzdő Magyarország) a gazdasági válság hatásainak megjelenése óta az az előtti állapothoz képest sem képes tartós és jelentős emelkedésre. Hazánk munkanélküliségi rátája az utóbbi években folyamatosan 10% fölötti. Az egyébként is jelentős számú munkanélküliek csoportján belül további problémát jelent a tartósan munka nélkül lévők magas száma (a 2 éve állást keresők száma meghaladja az összes álláskereső 25%-át) is. A munkaerőpiacon jelenlévők iskolai végzettségének elemzéséből kiderül, hogy az alacsony iskolázottságú réteg elhelyezkedési esélyei a legrosszabbak, míg a felsőfokú tanulmányokat végzetteké a legjobbak. 131

132 Bérek tekintetében a válság egyértelmű vesztese a közszféra, melyben az utóbbi évek reálbér csökkenése 25%. A versenyszférában nagyarányú reálbér csökkenés nem volt tapasztalható, de növekedéssel nem számolhattak az ott foglalkoztatottak sem. A köz- és versenyszféra bérezése közötti különbségek mellett néhány gondolatban kitértem a két foglalkoztatás közötti előnyökre és hátrányokra egyaránt. Legfontosabb különbségek leginkább a karrierút, illetve a foglalkoztatási biztonság terén jelentkeznek. A munkaerőpiac különböző mutatószámait vizsgálva kiderül az is, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a különböző régiók tekintetében. A Közép- és Nyugat- Magyarországi régiók foglalkoztatási rátái és az Észak-Magyarországi mutatók közötti különbség szembeötlő, az elsőként említett régiók javára. A munkanélküliségi rátát vizsgálva szintén hasonló különbségek láthatóak. A munkaerőpiac legújabb trendjei közül a leginkább a külföldön munkát vállalók egyre magasabb száma a legszembetűnőbb. Ez azért is érdekes, mert egyébként az országhatáron belüli mobilitási hajlandóság nagyon alacsony. A 3. fejezetben, kutatásom fő területének, a Dél-Alföld régió, munkaerőpiacának legfőbb jellemzőit tekintettem át. Az Európa egyik legnagyobb összefüggő síkságának jelentős részét magába foglaló Dél-Alföld régiót három megye, Bács-Kiskun, Csongrád és Békés alkotja. A régió megyéit magas halálozási arány és szintén magas elvándorlás jellemzi. Fontos jellemzője a régiónak továbbá, hogy az azt alkotó megyék közötti különbségek több területen is szignifikánsak. Foglalkoztatottság tekintetében a régióban Csongrád megye áll a legkedvezőbben, majd Bács-Kiskun megye következik. A sereghajtó Békés megye lemaradása hosszú évekre visszamenőleg megállapítható. Annak ellenére, hogy a válság hatásaként a megyék közötti különbség csökkent, az előbbiekben említett különbségek nem tűntek el. Munkanélküliség vonatkozásában országos összehasonlításban nem sereghajtó a régió, viszont a megyék közötti különbség itt is érzékelhető. Bruttó átlagkeresetek tekintetében viszont a régió országos lista utolsó harmadában található, az országos átlag alig több mint 78%-át keresik a Dél-Alföld régióban foglalkoztatottak. A megyék közötti sorrend : legmagasabb a bruttó átlagkereset Csongrád megyében, majd Bács-Kiskun és végül Békés megye következik. 132

133 Regionális összehasonlításban a fent elemzett három mutató (foglalkoztatottság, munkanélküliség, keresetek) közül a munkanélküliség kivételével tehát jelentősnek mondható a különbség az országos átlaghoz és a vezető régiókhoz viszonyítva. A fejezet végén néhány gondolatban bemutattam a régió legnagyobb foglakoztatóit (versenyszféra) is. A megvizsgált statisztikai adatok alapján a foglalkoztatottak közel 60%-a a versenyszférában dolgozik. Ez a munkaerő leginkább az ipar és a feldolgozóipar területein kerül foglalkoztatásra. A régió legnagyobb foglalkoztatói (versenyszféra) közül foglalkoztatotti létszám tekintetében első helyen lévő autóipari cég több mint 3000 főnek biztosít munkát, az 1000 fő fölött csupán öt vállalat foglalkoztat. A 4. fejezetben áttekintettem az önkéntes katonai szolgálat vállalásán alapuló haderő humánpolitikai és munkaerő-piaci vetületeit. Ennek szükségességét abban láttam, hogy megfelelő stratégiai szintű alapot biztosítsak dolgozatomnak, amely gyakorlatilag operatív szinten elemzi a feltett kérdéseket. Az önkéntes vállaláson alapuló szolgálatteljesítés bevezetése komoly kihívások elé állítja a haderők humánerőforrás-gazdálkodásával foglalkozókat. Annak ellenére, hogy létszám tekintetében általában a tömeghadsereg létszámának sok esetben csupán a töredékét kell biztosítani, több tényező is nehezíti ezt a folyamatot. Fontos tényező a társadalom hozzáállása a katonai szolgálathoz. Különösen azért, mert az erősen militarizált társadalmak átalakulása után a lakosság legtöbb országban elfordult a fegyveres erőktől. Komoly szerepe van a mindenkori politikai döntéshozóknak is a témában, elsősorban a hadsereg feladatainak meghatározása, majd az ehhez szükséges anyagi források biztosítása tekintetében. A professzionális hadseregek működésben és állományszerkezetükben is eltérnek a kötelező katonai szolgálatteljesítésen alapuló tömeghadseregektől. Ennek okai nem csupán a létszámbeli csökkenésben keresendők, hanem a gazdasági és társadalmi változások, a feladatrendszer és a technikai modernizáció is szerepet játszanak benne. Fontos alapja a professzionális hadseregeknek, hogy békeidőben a haza fegyveres védelme foglalkoztatási jelleget kap, melyben a munkavállalók két nagy csoportra oszlanak. Az egyik csoport a hivatásszerűen a katonai pályát választók csoportja, a másik csoport (szerződéses állomány) az életpályája csupán egy bizonyos hányadát a katonai szervezetekben töltő, határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezők csoportja. Ezek a csoportok tovább bonthatóak különböző funkcionális csoportokra, amelyeken belül szintén tovább 133

134 strukturálódva mindenkinek világosan meghatározásra kerülnek a munkakörével kapcsolatos jogok és kötelezettségek. Amint a fentiekben említettem, a professzionális hadsereg békeidőben a mindenkori munkaerő-piaci mechanizmusok alapján működik. Munkaerő-piaci szempontból pedig lényeges, hogy a társadalom mely rétegei érzik magukénak leginkább az önkéntes katonai szolgálat vállalását. A haderő munkaerőpiacon való sikeressége szempontjából ezért alapvető fontosságú: a munkaerőpiac helyzete, a gazdasági tényezők, a politikai és jogi környezet és kulturális háttér. A Magyar Honvédség sajátos munkaerő-piaci helyzete egyrészt a politikai, társadalmi és gazdasági átalakulások következtében formálódott. Sikerességét komolyan befolyásolja és behatárolja az állami finanszírozás mértéke. Ez kihat a legfelsőbb szintű stratégiákra és természetesen az operatív szinten történő végrehajtásra egyaránt. A változások és az alulfinanszírozás lekövetése több humánerőforrás gazdálkodási területen nem került pontos lekövetésre. Az 5. fejezetben megvizsgáltam a Dél-Alföld régióban jelenleg állomásozó katonai szervezeteket. A régióban, napjainkban 3593 fő dolgozik a Magyar Honvédség állományában. Nemek megoszlása alapján (összes foglalkoztatott tekintetében) a nők 18%, a férfiak 82% (a katonaállomány tekintetében a nők aránya 14%). Életkorok tekintetében a legfiatalabb a legénységi állomány, a legmagasabb átlagéletkorral a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak rendelkeznek. Az tiszti és az altiszti állomány alacsony átlagéletkora nagy valószínűséggel a rendszerváltás utáni átszervezések, illetve a nyugállományba vonulás szabályzóiból adódó magas számú kiáramlás következtében alakult ki. A legénységi állomány életkori összetételében az utóbbi időszakban eltolódás tapasztalható a 25 év alatti korosztály irányába. Ennek okai között valószínűleg a bérezés, illetve a már 5-8 éve szolgáló katonák kiáramlása mérvadó. A közalkalmazotti munkakörökben való foglalkoztatás a régióban népszerű, ezért az ilyen munkakörökben alacsony mozgás tapasztalható. Az állomány iskolai végzettsége tekintetében leginkább a középfokú végzettségűek magas aránya a szembetűnő, viszont az elmúlt időszakban, főleg Csongrád megyében nőtt az alapfokú végzettségűek érdeklődése az önkéntes katonai szolgálat iránt. A foglalkoztatottak állandó lakóhely szerinti vizsgálata alapján megállapítható, hogy döntő többségük a régión belül rendelkezik állandó lakhellyel, más régiókból az állomány csupán 14%-ka ingázik (esetlegesen ideiglenes lakóhelyet létesített a 134

135 régióban). Szembetűnő a Békés megyéből a honvédségnél foglalkoztatottak alacsony száma, ami a megye magas munkanélküliségi mutatói és például a Csongrád megyében lévő alakulatok megyehatárhoz lévő közelsége miatt kérdéseket fogalmaz meg. Az okok valószínűleg több tényező mentén formálódnak. Egyrészt az alacsony életszínvonalon élők számára valószínűleg nem előrelépés a honvédségnél elérhető jövedelem, másrészt a képzettség nélküli réteg számára felajánlható beosztások telítődése lehetnek a fő kiváltó okok. Ebben a fejezetben vizsgáltam továbbá a munkaerő megszerzésének és megtartásának legfontosabb jellemzőit is, a régióban állomásozó alakulatok tekintetében. A toborzóirodák adatai alapján a szükséges számú munkaerő toborzás útján való megszólítása biztosított, a ténylegesen jelentkezők száma is megfelelő lehet átlagos fluktuációval számolva, azonban a felvételi arány nagyon alacsony (20% körüli). Ennek egyik oka valószínűsíthetően a válság indukálta megszorításokban keresendő, vagyis a honvédség költségvetési okokból korlátozhatja a felvételi létszámot. Másik okként a jelentkezők különböző kritériumoknak történő meg nem felelése valószínűsíthető. Ebben az esetben az alapvető követelményeken túl (egészségügyi, pszichikai, fizikai), sok esetben probléma már a minimális belépési kritériumok feletti alkalmazási követelményeknek való megfelelés is. Megtartás tekintetében több vizsgálatot elvégezve megállapítható, hogy a pálya megtartó képessége nem megfelelő, ami az utóbbi időszakban magas kiáramlással járt. Mivel a régió alakulatainál átszervezések az utóbbi években nem voltak, valószínűleg a munkaerő-piaci változások ( elsősorban anyagi vonatkozásban) hatásaként emelkedett a kilépők száma, illetve ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a már 8-12 éve szolgálatot teljesítők számára sok esetben komoly pályaelhagyási motiváció a leszerelési segélyek biztosította milliós bevétel is. Az 6. fejezetben áttekintettem a régióban lévő munkavállalói csoportokat és vizsgáltam a katonai szolgálatvállalással kapcsolatban, illetve külön foglalkoztam a honvédség régiós munkaerő-piaci versenyképességével is. A pályakezdő fiatalok száma a régióban éves szinten 15 ezer fő feletti. Az iskolapadból kikerülők közül egyre többüknek okoz nehézséget az első munkahely megtalálása. A év decemberi statisztikai adatai alapján a Dél-Alföld régióban több mint pályakezdő fiatal volt munka nélkül. Ahogyan erre dolgozatom során több esetben is rámutattam, ez a korosztály lehet a legmegfelelőbb a honvédség régiós rekrutációs bázis szempontjából, ezért fontos lehet kiemelt prioritásként kezelni 135

136 megszólításukat. Régiós szinten egyébként az elmúlt időszakban (a toborzóirodák adatai alapján) a 25 év alatti korosztály érdeklődése a katonai pálya iránt megnőtt (2012-ben a Dél-Alföld régióban az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők aránya 59% volt). A már munkatapasztalattal rendelkezők szintén nagy számban vannak jelen a régió munkaerő-piaci kínálati listáján (több mint regisztrált 26 év feletti álláskereső 2012 decemberében). Nyilvánvalóan ebből a korosztályból is meríthet a honvédség, viszont a belépéskori életkor emelkedésével arányaiban csökken a kilépéskori munkaerő-piaci visszailleszkedés esélye az ebbe a csoportba tartozóknak. A régióban (szintén a toborzók statisztikái alapján) számuk csökkenő tendenciát mutat a katonai pálya iránti érdeklődés tekintetében. A katonanők alkalmazása hosszú idő óta megosztja a témával foglalkozókat. Arányuk a régió alakulatainál 14%, ami a régiós munkaerőpiac mindhárom megyében 50% feletti regisztrált munkanélküli arányukhoz hasonlítva nem kimagasló. Az utóbbi időszakban önkéntes katonai szolgálatra jelentkezők esetében, szintén 14% körüli a nők aránya. Felvétel tekintetében ez az arány a jelentkezők mindössze 6%-a. A katonanők alkalmazásával kapcsolatban véleményem szerint a törvényi szabályzás jelenleg hiányos, viszont ezt a hiányosságot sok esetben a parancsnoki gyakorlat kiküszöböli. A munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek csoportjából az alacsony iskolai végzettségűek, illetve az etnikai kisebbségekhez tartozók esetében egyértelműen nem csupán állást, de előrejutási lehetőséget is kínál a honvédség. Fontos kiemelni, hogy a honvédség külön programokkal segíti a hátrányos helyzetűek katonai szolgálatvállalását. Ebben a fejezetben külön alfejezetet szenteltem a honvédség régiós versenyképességének vizsgálatára. A honvédség versenyképessége régiós szinten fontos kérdés, mert a vizsgálat következtetései segítséget nyújthatnak a közép és hosszú távú munkaerő-piaci stratégia kialakítása szempontjából is. A régióban elérhető jövedelmek alapján látható, hogy fizikai dolgozók tekintetében több gazdasági ággal szemben versenyképes a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás. Ebbe a foglalkoztatási ágba tartozik a honvédség is. Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok alapján vannak sokkal kedvezőtlenebb helyzetben lévő foglalkoztatási ágak is, a honvédség tekintetében főként a legénységi állomány esetében, komoly problémák körvonalazódnak. Az alfejezetben végeztem egy rövid összehasonlítást (fiktív családdal kapcsolatban, egy teljesen egyszerű matematikai számolást) ami alapján valószínűsíthető, hogy sok esetben bizony létminimum alatt élő katonacsaládokról kell beszélnünk a 136

137 régióban, sőt valószínűleg ezek közül a családok közül többek a szegénységi küszöbérték alatt élnek. Ebből esetlegesen arra lehet következtetni, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Megoldást, sőt jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez. A 7. fejezet legfontosabb megállapításai, hogy a foglalkoztatottak leginkább a laktanyák 50 kilométeres körzetéből toborzódtak, így megállapítható, hogy a honvédség elsősorban kistérségi szinten tölt be meghatározó foglalkoztatói szerepet a régióban. A régió tekintetében a honvédség munkaerő-piaci helyzete stabil, a munkaerőpiac utóbbi időben történt változásai alapjaiban nem befolyásolták a rekrutációs bázist, viszont a bérezés színvonala a meglévő állomány tekintetében kibocsátó hatást indukál és már középtávon is szűkítheti a jelenleg még meglévő utánpótlási bázist. A tervezett pályaelhagyások humán háttere nem minden esetben működik megfelelően. A honvédség jelenlétének közvetett hatása elsősorban a katonacsaládok, illetve a laktanyák ellátásában, kiszolgálásában résztvevő vállalkozások tekintetében mérhető, amely leginkább szintén kistérségi szinten jelentős. 8.2 A kutatás hipotéziseinek igazolása Elméleti hipotézisek Első hipotézisem, miszerint a Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek feltöltési és folyamatos utánpótlási (különös tekintettel a szerződéses szolgálatra) igénye a régió munkaerő-piaci kínálati listáján lévő munkaképes korú lakosság széles köre számára kínál és biztosít munkalehetőséget, részben igazoltnak tekintem. A régió megyéinek foglalkoztatási és munkanélküliségi mutatói, változó mértékben ugyan, de az országos átlag alatt találhatóak. A munkavállalási korú lakosságon belül közel 50 ezer fő az, aki munka nélkül kénytelen élni. Ez a szám magas és különösen aggasztó a már több mint két éven túl munka nélkül lévők (tartós munkanélküliek), illetve a pályakezdő fiatalok aránya. A régióban lévő alakulatok jelenleg közel 3600 főt foglalkoztatnak, legnagyobb számban operatív szinten, legénységi beosztásokban. Ezeknek a beosztásoknak a betöltése alapfokú iskolai végzettséghez kötött, tehát nagyobbrészt képzettség nélküli állomány alkalmazása lehetséges az említett munkakörökben, sőt több területen biztosított a ki- az át- és a továbbképzésük is. Természetesen azonban szép 137

138 számmal vannak olyan beosztások is, amelyek bizonyos fokú és irányú előképzettséget igényelnek már belépéskor. Az ezekre a beosztásokra felvehető munkavállalók köre már azonban erősen szűkül. A felállított hipotézisben megfogalmazott széles kör valójában tehát specifikálódik. Egyrészt úgy, hogy valójában az előképzettséget nem igénylő beosztások tekintetében széles az a kör, amely az alapvető belépési követelményeknek való megfeleléssel (egészségügyi, pszichikai, fizikai) beléptethető. Azonban ahogy a beosztás munkaköri követelményeinél megjelennek különböző kritériumok (például gépkocsivezetői engedély) már érezhetően szűkül a merítési lehetőség. Nem beszélve az olyan speciális igényekről, mint például gépszerelő, mentőápoló vagy a magasabb szinten lévő orvos, meteorológus beosztások, amelyek feltöltése akár éveket is igénybe vehet. 121 Másrészt, bármennyire is hajlamosak vagyunk elsiklani fölötte, a honvédség speciális feladataiból (sok esetben nagyon komoly fizikai és pszichikai megterhelés) és a szerződéses munkajogviszony alapvető foglakoztatási szabályaiból (határozott idejű szerződés, amely végén lehetőleg még versenyképesen vissza kell illeszteni a kiválót a civil munkaerőpiacra) kifolyólag, leginkább a fiatal korosztály alkalmazása kell, hogy előtérbe kerüljön. Azért is ítélem különösen fontosnak ezt a feltöltési és utánpótlási kérdést, mert, ahogy a későbbiekben még ki fogok térni rá, bizonyított, hogy a Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezetek állományának (86%) döntő többsége a régióban is él, így valószínűleg hosszú távon szintén a régióból fogja biztosítani a honvédség a szükséges állományt. Második számú hipotézisem, hogy régiós szinten az elérhető és az elvárt jövedelmek alapján a honvédség, mint munkáltató megfelelő jövedelmet képes biztosítani, ezáltal versenyképes a Dél-Alföld régió munkaerőpiacán, bizonyítása véleményem szerint jelen helyzetben csupán szintén részben történhet meg. A régiós keresetek vizsgálata során megállapítottam, hogy operatív szinten, fizikai munkakörök tekintetében, bizonyos területekkel versenyképes a honvédség által fizetett bér. Szellemi munkakörök vonatkozásában, a közszféra többi szegmenséhez hasonlóan, már jelentős a lemaradás több foglakoztatási ággal szemben is. A bérek tekintetében 121 Itt mindenképpen meg kell említeni, hogy problémaként jelentkezik az a tény, hogy magasabb iskolai végzettségű jelentkezők számára is több esetben csupán előképzettséget nem igénylő beosztásokat tud biztosítani a honvédség, természetesen ezzel, arányos jövedelemmel. Ezekben az estekben a belépő szakértelem hasznosságának ellentételezése nem valósul meg ami amellett, hogy feszültségeket okozhat, sok esetben rövid idő utáni kiválást is indukálhat. 138

139 történt elemzések után megállapítottam, hogy annak ellenére, hogy több foglakoztatási ág is alacsonyabb béreket biztosít, a katonák és katonacsaládok egy része valószínűleg az országos létminimum alatt él. Ami még talán ennél is nagyobb probléma, de szintén valószínűsíthető, hogy vannak olyan katonák, akik a szegénységi küszöbérték alatt kénytelenek szervezni mindennapjaikat. Úgy gondolom tehát, hogy a már belépés előtt komoly anyagi problémákkal küzdő jelentkezők számára nem feltétlenül jelent megoldást foglalkoztatási szempontból a honvédség. Jó lehetőséget biztosíthat azonban a pályakezdő fiataloknak, akik az iskolapadból kilépve életpályájuk első állomásaként kerülhetnek a katonai szervezetekhez. A hipotézis bizonyítottsága szempontjából érdekes tény továbbá, hogy a fent leírtak ellenére mégis megfelelő létszámú jelentkező volt az elmúlt időszakban. Ennek okai között az egyik valószínűleg az alacsony földrajzi mobilitási hajlandóság. A jelenleg szolgáló állomány állandó lakóhelyének vizsgálata alapján ugyanis alátámasztható, hogy a vizsgált alakulatok állománya javarészt a laktanyák kilométeres körzetéből toborzódik, illetve a hosszú távon az önkéntes katonai szolgálatot vállalók tekintetében, az ebbe a régióba történő letelepedést erősíti. Az alacsony mobilitás hajlandóság, a munkaerőpiac helyzet, illetve több esetben a kényelmes munkavállalás a régióban lévő alakulatok számára egy bizonyos fokú versenyképességet biztosít a belépési/munkavállalási hajlandóság tekintetében. Ez a versenyképesség a megtartás tekintetében az utóbbi években azonban nem kielégítő, így a megfelelő számú jelentkező ellenére komoly munkaerő problémák jelentkezhetnek az alakulatoknál. Annak ellenére tehát, hogy a jelentkezők száma alapján versenyképes a honvédség, egy jelentősebb illetményemelés biztosításáig véleményem szerint a magas fluktuáció folyamatosan jelen lesz a katonai szervezeteknél, és ami talán még a magas fluktuációnál is jelentősebb probléma, nagy valószínűséggel szűkül az utánpótlási bázis is. Ez mindamellett, hogy költséges, a szervezet külső megítélése szempontjából is káros lehet hosszú távon. Harmadik hipotézisem, amely szerint a honvédség jelenlétével és meglévő munkaerőigényével meghatározó tényező a régióban részben bizonyítottnak tekintem. Megvizsgálva a jelenleg a régióban szolgálatot teljesítők állandó lakóhelyét megállapítottam, hogy döntő többségük (86%) a régión belül rendelkezik állandó lakóhellyel (lásd. 24. ábra). A megállapítás alapján, közvetlen családtagokkal együtt (az állomány 57%-a kapcsolatban él, lásd. 40. ábra) így feltételezhetően közel 10 ezer fő direkt és indirekt hatása érvényesül a régió munkaerő-piacán. Figyelemmel azonban a régió 139

140 munkaerő-piacára (több mint 450 ezer foglalkoztatott), illetve a szolgálatot teljesítők állandó lakóhelye és a katonai szervezetek közötti távolságra, leginkább kistérségi szinten jelentkezik a honvédség nagyfoglalkoztatói jelenlétének hatása. Ezekben a kistérségekben azonban erős befolyással bír a már említett jelenlét Empirikus hipotézisek Első számú empirikus hipotézisem, melyben megfogalmaztam, hogy a régió demográfiai és foglalkoztatási mutatói alapján magas a év közötti korosztály részaránya, így a honvédség munkaerő igényének kielégítése hatást gyakorol az említett korosztály munkaerő-piaci helyzetére, a statisztikai adatok elemzése alapján részben tekintem bizonyítottnak. Amint azt már az előzőekben leírtam, a honvédség leginkább a kistérségek munkaerő-piacára gyakorol érzékelhető hatást. Ez a hatás minden esetben meghatározó. A éves korosztály a régió demográfiai és munkaerő-piaci részaránya tekintetében lehetővé teszi, hogy a honvédség leginkább ebből a korosztályból toborozzon. Ezt erősíti a már szintén leírt tény, hogy a honvédség számára legkedvezőbb mutatókkal (életkor, visszaillesztés, egészségügyi és fizikai állapot) ez a korosztály rendelkezik. Az utóbbi időszak toborzási statisztikái azt mutatják, hogy a éves korosztályból leginkább a 25 éves életkor alattiak jelentkezési hajlandósága nőtt, viszont az alkalmazás képzettségi követelményeinek nem bizonyított, hogy minden esetben megfelel ez a korosztály, sőt sok esetben már a minimális követelményeket kismértékben meghaladó kritériumok hiánya (például a már említett gépjárművezető engedélyek megléte) is jelentősen szűkíti a munkáltató lehetőségeit. Második empirikus hipotézisem szerint a Dél-Alföld régióban éves szinten az első sorban a középfokú oktatási intézményekből kikerülő pályakezdő fiatalok elhelyezkedési mutatóira kedvező befolyást gyakorol a honvédség jelenléte és munkaerőigénye szintén részben tekintem bizonyítottnak. A régióban évente ezer fő végez középfokú oktatási intézményben. Ennek a létszámnak körülbelül 16%-a nem talál azonnal munkát, álláskeresővé válik. Attól függően, hogy a régióban lévő alakulatoknak milyen igényei jelentkeznek, az ebből a létszámból megfelelő módon és kínálattal megszólított (és természetesen az egyéb kritériumoknak megfelelő) létszámból pontosan ki lehet választani ki az, aki azonnal operatív szintre felvehető és ki az, aki a honvédség közép- vagy felsőfokú intézményeibe 140

141 irányítható. Amennyiben a hosszú távú stratégia a középfokú oktatási intézmények végzős fiataljaira fókuszál csupán a létszámadatokat vizsgálva már ebből a csoportból biztosítható lehet az éves utánpótlás. Nem beszélve arról, hogy pontosan ez a korosztály az, amelyik egy ideális határozott idejű szolgálatvállalás után még fiatalon, megfelelő esélyekkel visszailleszthető a civil munkaerőpiacra. Ami miatt azonban nem teljesen tekinthető a hipotézis bizonyítottnak az szintén az a tény, hogy a feltevés leginkább ebben az esetben is kistérségi szinten mérhető és a képzettségi követelményeknek való megfelelés tekintetében erősen szűkül a felvehető létszám. 8.3 Végkövetkeztetések Az önkéntes katonai szolgálatvállaláson alapuló honvédelem több társadalmi és politikai hatás mentén valósul meg. Nagyon fontos a politika szempontjából, hogy pontosan meghatározza az irányokat, a feladatokat és ezekhez megfelelő anyagi hátteret is biztosítson. Ezek után részben politikai feladat a honvédelem és honvédség társadalmi elfogadottságának biztosítása, erősítése. Mindemellett, a honvédségnek ki kell alakítania egy olyan humánerőforrás stratégiát, amely hosszú távon biztosítja a meghatározott feladatrendszerének az ellátását. Sajátos munkaerő-piaci helyzetben működik a Magyar Honvédség. Sajátos, mert a katonai pálya megkövetel több olyan a civil munkaerőpiacon jelen nem lévő alkalmassági követelményt, emellett állománya néhány nagyon fontos állampolgári jogát is korlátozza. Sajátos továbbá, mert éppen a pálya speciális követelményei miatt alapvetően határozott idejű foglalkoztatást ígér, amelynek végén nagy számban vissza kell illesztenie volt katonáit a munkaerőpiacra. Mindezeket úgy, hogy jelentős hatást gyakorol mind a toborzás, mind a megtartás és visszaillesztés tekintetében a mindenkori munkaerőpiac a szervezetre. Nyilvánvaló, hogy a munkaerő-piaci versenyben nem képes megfelelő időben reagálni a haderő, így egy stabil pályamodell kínálata szükséges a fent említett feladatok elvégzéséhez. Dolgozatomban a Dél-Alföld régió és a régióban lévő katonai szervezetek kapcsolatát, egymásra gyakorolt hatását vizsgáltam. Megállapítottam, hogy valós az az elgondolás, hogy az alakulatok elsősorban közvetlen környezetükből biztosítják állományuk döntő többségét. Ez a tény, ismerve a hazai munkaerő-piaci helyzetet, önmagában nem igényel cselekvést és amellett, hogy lehetővé teszi a hosszú távú létszámszükséglet biztosítását, pozitív hatást gyakorol a régió kistérségeinek munkaerőpiacára. Annak ellenére, hogy a gazdasági válság hatása inkább megtartó erőként érvényesült (lásd 7. fejezet) napjainkban 141

142 problémává vált a magas kiáramlás. Ennek oka egyrészt a honvédség által biztosított jövedelem alacsony mivoltában, másrészt talán a foglalkoztatás újra szabályzásában keresendő. 122 A kilépési hajlandóság tekintetében komoly befolyásoló tényező a kilépéskor járó leszerelési segély is, amely egy hosszabb idejű szolgálat után milliós összeget jelent. A jövedelem reálértékének csökkenése sajnálatos módon mára olyan helyzetet idézett elő, hogy több katona a létminimum közelében, sőt alatta él. Éppen ezért sok esetben már a belépési szándék mérlegelésekor felmerülhet, hogy a jelenleg elérhető jövedelem nem biztosít semmiféle előrelépést azoknak sem, akik éppen anyagi problémáik miatt keresnék az önkéntes szolgálatvállalás lehetőségét. Különös figyelmet fordítottam a fiatal, pályakezdők lehetőségeire, ugyanis azt gondolom, hogy ez a réteg jelentheti a magas színvonalú, ha úgy tetszik professzionális, haderő alapját. Természetesen ehhez szükséges az említett réteg megszólítása és a megszólításkor már egy olyan lehetőség felvázolása, amely vonzó lehet a fiatalok számára. Több tanulmányomban kifejtettem, hogy véleményem szerint nem megfelelő az önkéntesek széles rétegének hosszú távú foglalkoztatást ígérni. Inkább egy rövid vagy középtávú, fejlődési és tapasztalatszerzési időszakká kellene az önkéntes szolgálatnak válnia minél több fiatal életében és kvázi egy életpálya kezdeti, első szakaszát kitöltenie. Éppen ezért meg kell látni, fel kell ismerni azt lehetőséget, amelyet a pályakezdők foglalkoztatási problémái teremtenek és ezeknek a fiataloknak minél nagyobb hányadát kell a honvédséghez csábítani. Ennek történelmi aspektusa mellett a honvédség újra komoly társadalmi szerepet is betölthetne. Itt nem egy militarizált társadalomba történő visszalépés víziójára gondolok, hanem a fiatalkori szocializáció szerepének fontos állomásaként tekintek a honvédségre. Az ide vezető út első mérföldköve pedig az éppen az utóbbi években újra (nagyon helyesen) előtérbe került honvédelmi nevelés lehet. Amennyiben ennek a honvédelmi nevelésnek a szintjei pontosan meghatározásra kerülnek, véleményem szerint akkor kell majd a megfelelő szinteket, például éppen a kutatásom által is bizonyítottaknak megfelelően, azokra a régiókra irányítani ahol katonai alakulatok állomásoznak. Nem gondolom, hogy rövid időn belül különösebb kényszer nélkül nagy változás áll be a társadalom földrajzi mobilitási hajlandósága tekintetében, így a honvédségnek kell odavinni a lehetőségeket a laktanyák környezetébe. Ebben az esetben szintén nem óriási dolgokra gondolok, hanem például arra, hogy amíg a honvédelem 122 Többek között változtak az előmenetel szabályai, a különböző pótlékok és nem utolsó sorban az eddigieknél erőteljesebben jelent meg a fel vagy ki elv. 142

143 általános elveinek bemutatása, a honvédség civil társadalommal történő megismertetése országos szintű lehet, addig a katonai nevelés központjai (lásd KatonaSuli program, Honvéd Középiskola) a meglévő alakulatok közvetlen környezetében kell összpontosuljanak. Ennek eléréséhez azonban elengedhetetlenül fontos a kutatásom másik szegmense, a meglévő állományról való gondoskodás. Mert hiába a jó stratégia, hiába a társadalmi támogatottság, amíg csak egyetlen esetben is előfordulhat, hogy a katona a létminimum alatt (súrolva a szegénységi küszöböt) kénytelen ellátni feladatait a fentiekben felvázolt vízió megvalósíthatatlan lesz. Akkor továbbra is magas fluktuációval kell számoljunk és nem életpálya-kezdés hanem a kilátástalanságból történő menekülés lesz a katonai pályát választók legfőbb motivációja. Mindazok mellett, hogy a pálya ezáltal társadalmi szinten leértékelődik ez nagyon magas költségekkel is jár. Bemutattam, hogy a honvédség munkaerő-igényével direkt módon több mint 3500 fő foglalkoztatását biztosítja a Dél-Alföld régióban. A jelenlét indirekt hatásait vizsgálva megállapítottam, hogy a közvetlen hozzátartozók jelenléte, illetve a különböző szolgáltatások igénybevétele további munkaerő-igényt indukál és ez által munkahelyet is teremt. Az a feltételezés, hogy a régió egészére nézve jelentős befolyással bír a nagyfoglalkoztatói jelenlét teljes mértékben nem bizonyítható, bár mivel kimutattam, hogy az állomány döntő többsége a régión belül él, már egy alakulat megszűnése, vagy jelentős létszámcsökkentése is érezhető negatív hatással bírna az egész régió tekintetében. Más a helyzet a kistérségek szintjén. Itt már sok esetben komoly feszültségeket és munkaerő-piaci problémákat idézne elő egy jelentős létszám egyidejű kiáramlása (nem elemeztem külön, de a szabadszállási kiképző bázis bezárása után, a különböző tudósításokból egyértelműen kiderül, hogy Szabadszállás városa a mai napig nem tudta kiheverni a honvédség kivonulását, sem gazdasági sem társadalmi vonatkozásban). Az általam elemzett és bizonyított nézőpontok alapján egyértelmű, hogy amellett, hogy a Dél-Alföld régió hosszú távon képes biztosítani a megfelelő rekrutációs bázist az ott állomásozó alakulatok számára a katonai szervezetek munkaerő-piaci jelenléte szintén fontos szerepet tölt be a régió foglakoztatásában, elsősorban kistérségi szinten. Annak érdekében azonban, hogy ez a helyzet hosszú távon fenn is maradjon, több fontos lépést meg kellene tennie a honvédségnek, úgy financiális, mint humánerőforrás-gazdálkodási területen. 143

144 8.4 Új tudományos eredmények 1. Kutatásom és elemzéseim alapján bizonyítottam, hogy bár a régió egészére vonatkozóan nem kulcsfontosságú (direkt és indirekt hatások) a honvédség munkaerő-piaci jelenléte, a kistérségek tekintetében, elsősorban a szerződéses katonai szolgálat határozott idejű foglalkoztatási formája miatt, folyamatosan megújuló munkaerő-igényével, meghatározó tényező. 2. Kimutattam, hogy a Dél-Alföld régióban, egyre inkább a 25 éves életkor alattiak irányába történt elmozdulás a befogadó munkaerő-piaci hatás tekintetében. 3. Bizonyítottam, hogy régiós szinten több más foglalkoztatási ággal szemben versenyképes a Magyar Honvédség, mint foglalkoztató. Megállapítottam azonban, hogy a bérezés színvonala miatt elkezdődött a honvédség munkaerőpiaci lehetőségeinek szűkülése. 4. Toborzási adatokkal bizonyítottam, hogy a régióban lévő alakulatok által foglalkoztatott létszám döntő többsége a régió határain belülről toborzódott és figyelemmel a meglévő állomány mobilitási igényére a katonai szolgálatra jelentkezők létszáma tekintetében hosszútávon megfelelő utánpótlásbázis állhat a honvédség rendelkezésére. 5. Megtartás tekintetében kimutattam, hogy a régióban lévő katonai szervezetek kiáramlási mutatói magasan az országos átlag felettiek és bár a kilépők utánpótlása megoldható lehet, a magas fluktuáció jelentős problémákat eredményezhet. 8.5 A kutatási eredményeimnek hasznosíthatósága Kutatómunkám feltérképezi a Dél-Alföld régió munkaerő-piaci helyzetét, a térség munkavállalói rétegének összetételét, elhelyezkedési esélyeit, különös figyelmet fordítva az önkéntes katonai szolgálat vállalására. Mivel a csapatok jelenlegi földrajzi elhelyezkedése a kutatott régió a feltöltés és feltölthetőség szempontjából kiemelt fontosságú, időszerű felméréssel támasztja alá a folyamatos utánpótlás megtervezésének lehetséges irányait. Munkám segítséget nyújthat a honvédség rekonverziós stratégiájának, az egyéni érdekeken és igényeken kívül, a valós lehetőségek figyelembe vételének elemzéseinél is. 144

145 Dolgozatom kiegészítheti a toborzás, kiválasztás megtartás és visszaillesztés humánstratégiai területeinek kontrollingját, segítséget nyújthat a stratégia végrehajtásának az aktuális munkaerő-piaci helyzetnek megfelelő alakításához. Végül úgy gondolom, eredményeim az oktatásban is hasznosíthatóak. 8.6 Ajánlások, javaslatok a kutatás eredményei tükrében 1. Folyamatosan támogatni kell a honvédség humánerőforrás biztosításának kutatását. Ezeknek a kutatásoknak ki kell terjednie a legalsóbb szintekre is, mert véleményem szerint az ebből származó eredményeket be kell építeni a stratégiába. 2. Javaslom átgondolni, éppen a munkaerőpiac sajátosságaiból adódóan, a tényleges állomány tekintetében a maximális felvételi korhatár újbóli bevezetését és főként a legénységi állományban tölthető leghosszabb szolgálati idő megállapítását. Ezzel párhuzamosan egy olyan juttatási rendszer kialakítását, amely biztosítja a megfelelő munkaerő szükséges ideig történő megtartását és utánpótlását. Ennek egyik lehetőségeként javaslom megvizsgálni a béren kívüli juttatások rendszerét (esetleges adómentesség egyes területeken, képzéstámogatás stb.). 3. Javaslom újragondolni és megállapítani a honvédelmi nevelés szintjeit és színtereit. Dolgozatomban bizonyítottam, hogy az alakulatok állománya leginkább a közvetlen környezetükből (60-80 km) toborzódik. Ezt alapul véve javaslom a honvédelmi nevelés olyan szempontból történő átszervezését, hogy annak színterei az élő alakulatok vonzáskörzetében összpontosuljanak leginkább. 4. Javaslom folyamatosan figyelemmel kísérni a katonai szervezetek közvetlen környezetének munkaerőpiacát és szoros kapcsolatot tartani ezen területek munkaügyi intézményeivel. Amennyiben a rekonverziós tevékenységre megfelelő súlyt kíván helyezni a honvédelmi vezetés, ennek a kapcsolattartásnak a legmagasabb szinten is meg kell valósulnia. Különösen fontos részévé kell válnia ezen együttműködésnek az életpályamodell közszolgálati átjárhatósága tekintetében. 8.7 További lehetséges kutatási irányok 1. Figyelemmel, a év közötti fiatalok foglalkoztatási mutatóira és létszámára, véleményem szerint biztosítható a leginkább az ebből a korosztályból való utánpótlás a honvédség számára. Különösen fontosnak ítélem meg az életkor 145

146 szerepét a jelenlegi munkaerőpiac szempontjából, mivel egy bizonyos életkor felett az elhelyezkedési esélyek drasztikusan csökkennek. Annak érdekében, hogy az önkéntes katonai szolgálatvállalás ne egy menekülés, vagy szükségmegoldás legyen, hanem a fiatalok egyre szélesebb körének az életpályája részévé váljon, a toborzás és kiválasztás tekintetében változtatások szükségesek. Ezért javaslom elemezni, hogy milyen hatást gyakorolna az utánpótlási bázis kialakítása, illetve a honvédség társadalmi megítélése szempontjából, a felső felvételi korhatár esetleges újbóli bevezetése, illetve a szerződéses szolgálat idejének szintén újbóli maximalizálása. 2. További kutatási iránynak javaslom a középfokú oktatási intézményekből kikerülők megszólításának lehetőségeit, illetve azoknak az általuk legfontosabbnak tartott előnyöket, amelyek biztosításával a honvédség számára legmegfelelőbb rekrutációs bázis alakítható ki ebből a rétegből. Javaslom továbbá a szintén fiatal, de a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek (kisebbség, alacsony iskolai végzettségűek) csoportjának vizsgálatát, a katonai szolgálatteljesítés szempontjából. Ennek érdekében szükséges megvizsgálni a régiós képzési intézményekkel való szorosabb együttműködés lehetőségét, amely alapján már speciálisan a lehető legkorábban a katonai pálya irányába lehet terelni az érdeklődőket. 3. Kétségtelen, hogy valamilyen szintű illetményemelés minél előbb kell, hogy realizálódjon a honvédségnél. Annak ellenére, hogy megállapításom szerint a jelen körülmények között régiós szinten több gazdasági ággal szemben versenyképes lehet a jelenleg elérhető jövedelem, nem engedheti meg sem a szervezet, illetve tágabban értelmezve az állam, hogy a haza fegyveres szolgálatát vállalók akár minimális százaléka is a létminimum alatt éljen, nem beszélve a szegénységi küszöbértékről. Javaslom megvizsgálni, hogy melyek azok a csoportok a jelenlegi állományon belül, akik a legnagyobb mértékű segítségre szorulnak. 4. Nyilvánvaló, hogy a közszféra és ezen belül a honvédség sem képes pontosan lekövetni a munkaerőpiac változásait, kihívásait. Ennek egyik oka talán az állami szabályzás rendszere. Annak érdekében, hogy a munkaerőpiac dinamikus változásai ne okozzanak bizonyos időszakonként nagyarányú kiáramlást fontosnak tartom megvizsgálni, hogy melyek azok az eszközök, lehetőségek (pl. 146

147 adókedvezmények bizonyos szolgálatban eltöltött idő után, széles körű képzési lehetőségek kínálata), amelyek biztosításával folyamatosan stabilan megtarthatóak a szükséges létszámok. 5. A honvédség nagyfoglalkoztatói mivoltából adódóan fontosnak tartom, a legoptimálisabb utánpótlásbázis kialakítása érdekében, utánkövetési vizsgálatok lefolytatását a kilépők körében, amelyek tapasztalatai beépíthetőek lehetnek úgy a toborzás, mint a visszaillesztés feladatrendszerébe. Dolgozatom végén szeretném megköszönni mindazon személyek és intézmények támogatását, akik munkámat tanácsokkal, illetve különböző adatok biztosításával segítették. Külön köszönöm Prof. Dr. Padányi József dandártábornok és Prof. Emeritus Dr. Malomsoki József ny. ezredes Urak segítségét és támogatását. 147

148 IRODALOMJEGYZÉK Könyvek, jegyzetek, folyóiratcikkek 1. A fegyveres erők a munkaerő piacán. Hadtudomány szám pp Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Osiris kiadó Budapest Balla Tibor: A jóléti ellátás és az ösztönzési rendszer Új Honvédségi Szemle LIX évf. 2005/11 szám pp Busch Irén: A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában. Népszabadság TOP Kiadványok Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor, Szörfi Béla: A Magyarországi Munkapiac ben. MTA kiadvány 6. Dávid János: Az önkéntes hivatásos hadsereg létrehozásának munka-erőkínálati lehetőségei és problémái. Humán Szemle XIX. évf. 2003/1 szám pp Dúl Sándor: A rekonverzió- és ami mögötte van. Új Honvédségi Szemle LX évf. 2006/9 szám pp Eszényi József: A szerződéses katonák toborzásának munkaerő-piaci és illaténydeterminánsai. Új Honvédségi Szemle LV. évf. 11. szám pp Földesi Ferenc: Gondolatok a toborzásról. Honvédségi Szemle, 2009/4 szám pp Fregan Beatrix: A francia haderő átalakítása és aktuális problémai. Kard és toll 2005/1 szám pp Hadtudományi tájékoztató (2003): Tanulmányok-cikkek az önkéntes haderőről és az áttérés előkészítéséről. HM Oktatási és Tudomány Szervező Főosztály 12. Juhász Ágnes: Önkéntes vagy sorozott haderő néhány NATO ország vizsgálatának tükrében. Kard és toll 2005/3 pp Kádár Pál: Létszám-tan. Új Honvédségi Szemle LXI. évf. 2007/6 szám pp Kladek András - Dr. Szigeti Lajos: Az önkéntes tartalékosok munkáltatói kompenzációja. Kard és toll 2005/1 pp Kladek András: Önkéntes haderő hiányzó képességekkel? Új Honvédségi Szemle LIX évf. 2005/12 pp

149 16. Kolossa László: A magyar honvédség munkaerő-piaci marketingje. Kard és toll 2006/2 szám pp Komor Levente: Az önkéntes haderő humánpolitikája. Humán Szemle (2005) XXI. évf. 4. szám pp Kovács Zoltán: Az önkéntes haderő megtartó képességének néhány aspektusa a Magyar Honvédségben. Humán Szemle 2005/2. szám pp Krizbai János: Gondolatok az önkéntes haderőről (Tanulmány). Humán Szemle XIX. évf. 2003/3. szám pp Krizbai János: Humánerőforrás menedzsment (Egyetemi Jegyzet). Nemzeti Közszolgálati Egyetem 21. KSH Statisztikai tükör. VI. évf. 14. szám március Magyarok külföldi munkavállalása. KOPIT-TÁRKI Budapest Kutatásvezető: Hárs Ágnes vezető kutató 23. Megnégyszereződött a kibocsátás (Interjú Busch Irénnel a Foglalkoztatási és Szociális Hivatala Statisztikai és Elemző Főosztály vezetőjével). A 25 legkeresettebb diploma a versenyszférában. Népszabadság TOP kiadványok sorozat december 5. pp Mónus Miklós: Hölgyek Lajtán innen Lajtán túl. Humán Szemle XXI. évf. 2005/2. szám pp Munkaerőpiaci Tükör Szerkesztette: Fazekas Károly, Benczúr Péter, Telekdy Álmos. MTA Budapest Régiók a HVG melléklete január. 27. Rosemarie Heckmann: Nők az Európai Unió fegyveres erőinél. Az egyszerű katona nőtől a dandártábornokig (fordította: Dr. Lits Gábor). Humán Szemle XVIII. évf. 2002/4. szám 28. Szabó István: A rekonverzió lehetőségei alulnézetből. Kard és toll 2006/3 pp Szabó István: A honvédség, mint nagyfoglalkoztató jelenlétének hatása a kistérség munkaerő piacára. Kard és toll 2006/3 pp

150 30. Szabó István: Economic crisis Labour market Hungarian Defence Forces. Hadtudományi Szemle 5. évf szám pp Budapest Szabó István: Humánstratégia, karriermodell, mobilitás. Honvédségi Szemle 140. évf. 2012/3 szám pp Szabó János: A társadalom megváltozott viszonya az önkéntes haderőhöz. Humán Szemle (2005) XXI. évf. 4. szám pp Szilágyi Klára: Pszichológia. Egyetemi jegyzet GATE Budapest Társadalmi Helyzetkép KSH kiadványa. Készítette: Lakatos Judit 35. Tefancsik Ferenc haderőkörkép Európából. Új Honvédségi Szemle LIX. évf. 2005/11 pp Varga András: Marketingmódszerek felhasználása a toborzásban: az America s Army. Honvédségi Szemle 2009/4. pp Vastag László: Romák a haderőben (Egy konferencia az előítéletesség csökkentéséért) - Humán Szemle XXI. évfolyam, 2005/1. szám pp Vilner Péter-Jobbágy Zoltán: A toborzás és megtartás egyes kérdései nemzetközi összehasonlításban. Honvédségi Szemle, 2009/4. szám pp Virágcsokros fegyverszünet Riport a MH Katonanői Bizottság elnökével. Magyar Honvéd (2006) XVII. évf. 9. szám p.4. Internetes cikkek 1. A fiatal magyar munkavállalók többsége hajlandó költözni egy jó állásért. Letöltve: Magyarország számokban Letöltve: A munkaerőpiac átalakulása az utóbbi években Letöltve: A top munkahelyek is leépítenek

151 medium=feed&utm_campaign=feed%3a+infomediahirek+%28info- M%C3%A9dia+h%C3%ADrek%29, Letöltve: Az önkéntes haderőről és a munkavállalók visszailleszkedéséről. Letöltve: Durbák Ildikó: Mérlegen a munkaerőpiac. Letöltve: Egyre több fiatal szeretne katona lenni. ml, Letöltve: Hegedűs Henrik: Globalizáció és a humántőke gazdasági felértékelődése. Letöltve: Hiánycikk lett a szakmunkás. Letöltve: Hová tűnt egymillió munkahely? _puszta_uzemzavar html, Letöltve: Kissné András Klára: Személyzetfejlesztés, mint motivációs eszköz Letöltve: Kovács Gyula: A Varsói Szerződésben felejtett sereg. Letöltve: KSH gyorstájékoztató. Letöltve: Lay Csaba, Tóth Péter: A munkabérhez kötődő munkáltatói járulékterhek vizsgálata versenyképességi szempontból. Letöltve: Lázin Miklós András: Hívja a honvédség a roma fiatalokat. Letöltve:

152 16. Megtartás fluktuáció: A magyarországi vállalatok és intézmények megtartási és fluktuáció kezelési gyakorlata Letöltve: Megtörte az álláspiacot a válság. Letöltve: Mennyire bevállalós a magyar dolgozó? Letöltve: Miért nem látszik a Mercedes- gyár hatása? Letöltve: Mik a magyar munkaerőpiac trendjei? Letöltve: Munkáért csak külföldre költözne a magyar. Letöltve: Rég volt ilyen alacsony a foglalkoztatottság., Letöltve: Szűcs László: A hazáért mindhalálig! Katonai tiszteletadással fogadták Hende Csabát a minisztérium előtt Letöltve: Talpra tud állni a munkaerőpiac? Interjú Köllő Ákos közgazdásszal a Munkaerőpiaci Tükör egyik szerkesztőjével Letöltve:

153 25. Tóth Sándor: Pályakezdők munkaerő-piaci helyzete. Consultation magazin Letöltve: Cseres-Gergely Zsombor, Kátay Gábor, Szörfi Béla: A magyarországi munkapiac ben Letöltve: Törvények, határozatok 1. 20/2002. (IV. 10.) HM rendelet a Magyar Honvédség egyes beosztásaihoz kapcsolódó munkaköri követelményekről évi XCV. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról évi CCV. törvény a honvédek jogállásáról 4. A Magyar Honvédség humánstratégiája ( ) 5. A Magyar Honvédség humánstratégiája közötti időszakra 6. Az Országgyűlés 51/2007. (VI. 6.) OGY-határozata a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól 7. Az országgyűlés 51/2007. (VI.) OGY. Határozata a Magyar Honvédség további fejlesztésének irányairól Disszertációk, szakdolgozatok, tanulmányok 1. Benkő Tibor: A rekonverzió, mint a professzionális haderő humánerőforrás gazdálkodásának egyik stratégiai kérdése. PhD értekezés ZMNE Budapest Dr. habil Kiss Zoltán László - Dr.habil Krizbai János - Dr. Kanyó Mária: Szervezeti kommunikáció, humán stratégia, Empirikus katonaszociológiai kutatás, zárójelentés. NKE Budapest Fekete Imre Szabó István: A szerződéses állomány rekonverziója felmérés az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandár állománya körében Szentes

154 4. Görög István: A szárazföldi csapatok humán erőforrás biztosítása és fejlesztése a hadsereg modernizációs időszakában, különös tekintettel a szerződéses legénységi állomány biztosítására. PhD értekezés ZMNE Budapest Makai Katalin: Életpálya-modellek és rekonverzió a Magyar Honvédség Humánstratégiájának tükrében. Szakdolgozat. SZTE Szeged Mészáros Géza: A Magyar Honvédség vezetői szemlélet változásának társadalomlélektani megközelítése, különös tekintettel a szervezeti és vezetői mentálhigiénére. PhD értekezés ZMNE Budapest Ujházy László: Tartalékos szövetségek a NATO-ban. PhD értekezés ZMNE Budapest Uzzoli Annamária: Az egészségi állapot társadalmi-területi különbségei Magyarországon. PhD értekezés ELTE Budapest

155 MELLÉKLETEK 155

156 1. számú melléklet A éves népesség munkaerő-piaci státusa évben Forrás: KSH Letöltve:

157 2. számú melléklet Vándorlási különbözet ( ) 124 Belföldi vándorlási különbözet területi egységenként: a mutató egy adott közigazgatási egység esetében az odavándorlók és az elvándorlók számának különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva, amely magába foglalja az állandó és az ideiglenes vándorlást is. Egy adott földrajzi terület népesség vonzó hatását, illetve annak hiányát fejezi ki. A nemzetközi vándorlási különbözet az adott évben Magyarországra bevándorló és kivándorló külföldi állampolgárok számának különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva. Ennek alapján egy adott ország népesség befogadó vagy kibocsátó. Mutató/dimenzió Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország 0,1 0,6 1,9 2,9 3,0 3,3 5,1 8,0 8,0 7,9 7,6 4,8 Közép-Dunántúl 3,1 2,0 0,4 0,7 0,6 0,7 1,2 0,2 0,6 0,8 0,9 0,1 Nyugat-Dunántúl 1,4 1,7 1,6 1,4 1,6 1,2 0,6 1,4 2,4 0,6 1,3 2,9 Dél-Dunántúl 0,3 0,2 0,3 1,2 1,9 1,8 2,4 3,5 3,7 3,0 3,5 2,8 Dunántúl 1,5 1,2 0,6 0,3 0,1 0,1 0,1 0,7 0,2 1,0 1,0 0,1 Észak-Magyarország 1,1 1,6 2,4 3,1 3,1 3,0 4,9 7,7 7,5 7,0 6,9 5,2 Észak-Alföld 1,4 1,4 2,1 2,9 2,3 3,0 4,2 5,3 6,5 5,4 5,0 4,3 Dél-Alföld 0,5 0,8 0,7 0,6 1,1 1,0 1,3 2,5 2,8 2,7 2,8 1,7 Alföld és Észak 1,0 1,2 1,7 2,2 2,2 2,3 3,4 5,1 5,6 5,0 4,9 3,7 Nemzetközi vándorlási 1,8 1,8 1,5 1,7 1,8 2,2 1,9 1,8 3,1 2,0 1,8 2,0 különbözet ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország 3,4 3,9 3,7 4,5 4,5 4,3 4,1 3,9 6,1 4,0 3,8 3,7 Közép-Dunántúl 1,1 1,2 1,0 0,6 0,6 1,3 0,9 0,8 1,7 0,9 1,1 0,9 Nyugat-Dunántúl 1,8 0,4 0,9 0,7 0,7 2,3 1,4 1,4 2,2 1,8 2,0 1,9 Dél-Dunántúl 0,8 0,7 0,7 0,7 0,6 1,8 0,8 0,5 2,3 1,3 0,2 1,2 Dunántúl 1,2 0,8 0,9 0,7 0,6 1,8 1,0 0,9 2,1 1,3 1,0 1,3 Észak-Magyarország 0,5 0,5 0,4 0,4 0,5 0,6 0,6 0,5 0,7 0,3 0,1 0,5 Észak-Alföld 1,1 1,3 0,6 0,6 1,0 0,9 1,0 0,6 1,5 1,2 1,0 1,2 Dél-Alföld 1,7 1,7 0,8 0,5 1,2 1,8 1,9 2,2 3,1 1,6 1,6 1,9 Alföld és Észak 1,1 1,2 0,6 0,5 0,9 1,1 1,2 1,1 1,8 1,1 0,9 1,2 124 Forrás: KSH - Letöltve:

158 3. számú melléklet Természetes, tényleges szaporodás/fogyás ( ) 125 A természetes szaporodás, fogyás az élve születések és a halálozások különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva. Természetes szaporodásról akkor beszélünk, ha a születések száma meghaladja a halálozásokét (a mutató pozitív előjelű), ellenkező esetben természetes fogyásról van szó (a mutató negatív előjelű). A tényleges szaporodás, fogyás a születések és a halálozások különbözete mellett a belföldi és a nemzetközi vándorlások egyenlegéből adódó népességszám növekedést, illetve csökkenést is tartalmazza ezer lakosra számítva. A mutató a természetes népmozgalmi folyamatok (születések, halálozások) mellett egy adott földrajzi terület népességmegtartó erejét, vagy annak hiányát is kifejezi. Mutató/dimenzió Természetes szaporodás, 3,7 3,4 3,5 4,1 3,7 3,8 3,2 3,5 3,1 3,4 4,0 4,1 fogyás, ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország 4,3 4,0 3,7 3,8 3,3 3,2 2,3 2,4 1,7 1,9 2,3 2,6 Közép-Dunántúl 2,9 2,8 2,9 3,6 3,2 3,2 3,2 3,2 2,9 3,6 3,9 4,2 Nyugat-Dunántúl 4,4 3,7 4,0 4,5 4,2 4,1 3,3 4,0 3,7 4,2 4,9 5,0 Dél-Dunántúl 4,3 4,0 4,2 5,0 4,5 4,7 4,3 4,7 4,4 4,9 5,7 5,4 Dunántúl 3,8 3,5 3,7 4,3 4,0 3,9 3,6 4,0 3,6 4,2 4,8 4,8 Észak-Magyarország 3,4 3,4 3,7 4,4 4,5 4,8 3,8 4,4 4,1 4,7 5,4 5,3 Észak-Alföld 1,7 1,7 2,0 2,7 2,2 2,8 2,1 2,5 2,5 2,6 3,4 3,2 Dél-Alföld 4,9 4,5 4,6 5,4 5,0 5,2 4,6 5,2 4,7 5,0 5,8 6,0 Alföld és Észak 3,3 3,1 3,4 4,1 3,8 4,2 3,5 4,0 3,7 4,0 4,8 4, Tényleges szaporodás, 2,1 2,5 3,2 2,5 1,9 2,1 1,0 2,1 1,4 1,7 2,9 2,8 fogyás, ezer lakosra Régiók szerint Közép-Magyarország 4,8 0,7 1,5 1,8 4,0 5,2 5,9 8,5 9,7 8,8 6,7 4,6 Közép-Dunántúl 1,4 0,1 6,2 0,6 1,9 2,5 0,6 2,4 1,5 4,1 4,2 3,4 Nyugat-Dunántúl 0,9 0,9 1,4 1,1 2,8 0,2 0,8 1,4 0,2 1,8 1,7 1,3 Dél-Dunántúl 2,1 4,2 4,1 5,9 6,3 6,9 3,1 7,9 7,4 5,3 7,8 7,2 Dunántúl 0,5 1,7 3,1 2,5 3,6 3,2 1,5 3,8 2,8 3,7 4,5 3,9 Észak-Magyarország 1,7 4,9 5,8 6,9 7,0 7,6 8,0 11,9 10,9 11,6 12,0 10,2 Észak-Alföld 0,5 3,0 3,1 4,6 3,4 5,6 5,1 7,4 7,7 6,6 7,1 6,0 Dél-Alföld 2,4 5,2 4,5 5,0 3,9 5,7 3,8 5,8 6,8 5,5 7,4 6,9 Alföld és Észak 1,5 4,3 4,4 5,5 4,6 6,2 5,6 8,2 8,4 7,8 8,7 7,6 125 Forrás: KSH Letöltve:

159 4. számú melléklet Működő, valódi új, valódi megszűnt vállalkozások száma területi egységenként Megye, régió Működő vállalkozások száma Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Valódi új vállalkozások száma Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Forrás: KSH STADAT - Letöltve:

160 Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Valódi megszűnt vállalkozások száma Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok

161 Szabolcs-Szatmár- Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen

162 5. számú melléklet Egy főre jutó bruttó hazai termék (2000-) Területi egység Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft Budapest Pest Közép- Magyarország Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Dunántúl Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Ország összesen Egy főre jutó bruttó hazai termék az országos átlag százalékában Budapest 198,1 202,2 210,0 204,1 206,7 210,8 217,9 215,5 219,0 225,7 219,4 215,9 Pest 77,2 82,8 87,8 89,1 88,8 88,9 86,3 93,1 87,6 85,0 87,3 84,8 Közép- Magyarország 152,9 156,6 162,6 158,7 159,5 161,6 164,2 165,2 164,7 167,2 164,4 161,2 Fejér 116,5 102,2 93,4 93,9 97,0 96,2 97,4 95,8 94,5 84,5 88,0 94,6 Komárom- Esztergom 83,2 91,7 91,4 104,6 110,7 115,2 104,1 109,0 106,0 98,2 102,3 102,9 Veszprém 84,8 83,5 78,5 79,5 78,0 75,2 72,9 74,4 73,1 69,2 73,3 71,0 Közép-Dunántúl 96,4 93,0 87,9 92,1 94,6 94,7 91,2 92,6 90,8 83,4 87,3 89,3 Győr-Moson- Sopron 132,0 118,2 116,8 118,3 113,9 111,2 114,6 113,1 113,0 107,2 119,2 124,3 Vas 111,9 98,2 97,4 104,2 99,2 94,6 99,0 90,7 86,7 82,2 85,7 89,2 Zala 86,1 85,9 87,9 94,8 92,7 87,5 81,9 80,8 83,1 82,4 83,0 80,6 Nyugat-Dunántúl 112,9 103,2 103,0 107,6 103,7 99,8 100,9 97,8 97,4 93,5 100,0 102,6 162

163 Baranya 75,7 75,1 73,3 74,5 73,1 72,8 71,8 71,1 70,6 69,6 67,5 64,9 Somogy 69,3 69,0 68,8 70,4 68,6 66,2 63,2 62,8 63,5 63,8 64,5 63,9 Tolna 81,9 78,5 77,7 70,4 68,9 68,3 67,0 70,1 72,0 76,5 74,5 75,6 Dél-Dunántúl 75,1 73,9 72,9 72,1 70,5 69,4 67,7 68,0 68,6 69,3 68,2 67,2 Dunántúl 94,9 90,2 88,0 90,8 89,9 88,4 87,0 86,6 86,0 82,3 85,5 86,8 Borsod-Abaúj- Zemplén 64,5 64,3 62,2 63,6 66,1 68,8 66,6 65,6 63,5 61,9 62,1 61,7 Heves 71,4 75,4 73,0 73,8 72,2 70,5 69,3 71,8 70,6 70,2 69,3 68,7 Nógrád 56,1 57,6 55,8 55,9 53,7 51,4 50,4 46,0 46,5 46,2 45,1 44,7 Észak- Magyarország 64,8 65,9 63,9 64,8 65,5 66,3 64,5 63,9 62,5 61,4 61,0 60,6 Hajdú-Bihar 73,6 75,9 74,9 77,1 76,2 75,0 73,0 71,3 71,0 73,8 74,1 74,4 Jász-Nagykun- Szolnok 67,2 69,7 67,5 66,0 64,4 62,3 65,5 64,4 65,2 68,1 61,7 66,1 Szabolcs- Szatmár-Bereg 58,1 59,9 56,8 58,5 56,7 55,3 53,7 53,8 53,6 54,6 54,6 54,4 Észak-Alföld 66,0 68,2 66,0 67,1 65,7 64,2 63,7 62,9 62,9 65,1 63,5 64,7 Bács-Kiskun 71,9 71,8 70,8 68,9 69,7 68,2 67,7 65,9 67,9 66,6 65,0 67,8 Békés 69,0 68,7 64,0 62,4 62,8 60,8 58,7 59,1 59,1 56,4 56,0 57,6 Csongrád 83,5 82,5 77,6 77,5 77,4 77,7 75,0 72,7 74,1 75,0 73,3 72,6 Dél-Alföld 74,7 74,2 70,9 69,7 70,1 69,1 67,4 66,1 67,4 66,4 65,2 66,5 Alföld és Észak 68,5 69,5 67,0 67,3 67,1 66,4 65,2 64,2 64,3 64,4 63,3 64,1 Ország összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Sorrend az egy főre jutó GDP alapján Budapest Pest Közép- Magyarország I I I I I I I I I I I I Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl III III III III III III III III III III III III Győr-Moson- Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl II II II II II II II II II II II II Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl IV IV IV IV IV IV IV IV IV IV IV IV Borsod-Abaúj- Zemplén Heves Nógrád Észak- Magyarország VII VII VII VI VI VI VI VI VII VII VII VII Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Észak-Alföld VI VI VI VII VII VII VII VII VI VI VI VI Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld V V V V V V V V V V V V 163

164 6. számú melléklet Önkéntes műveleti tartalékos állományba jelentkező és állományba vettek Csongrád megye: Jelentkezők Ssz. Katonai szervezet MH HKNYP Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Iskolai végzettség szerint Felsőfokú 57 5 Középfokú 28 4 Alapfokú - - Életkor szerint 25 év alatt év között 1-35 év felett 82 7 Állományba vettek Ssz. Katonai szervezet MH HKNYP Ideiglene s állományj egyzék férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) Felsőfokú Iskolai végzettség szerint 71 5 Középfokú 34 5 Alapfokú 9 - Életkor szerint 25 év alatt év között 3-35 év felett

165 Bács-Kiskun megye: Jelentkezők Katonai Ssz. szervezet Ideiglene s névjegyz 1. ékre jelentkez ett Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú 97 9 Alapfokú 10 Életkor szerint 25 év alatt év között év felett Állományba vettek Katonai Ssz. szervezet Ideiglene s 1. állományt áblába MH 2. HKNYP Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Iskolai végzettség szerint Felsőfokú Középfokú 56 5 Alapfokú Életkor szerint 25 év alatt év között 3 35 év felett

166 Békés megye: Ssz. Katonai szervezet MH HKNYP Jelentkezők férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) Iskolai végzettség szerint Felsőfokú 25 2 Középfokú 22 2 Alapfokú Életkor szerint 25 év alatt év között év felett 44 1 Állományba vettek Ssz. Katonai szervezet MH HKNYP férfi nő ti. tts. lgs. ti. tts. lgs Összesen Mindösszesen (férfi/nő) Mindösszesen (jelentkező) Felsőfokú Iskolai végzettség szerint 15 2 Középfokú 11 1 Alapfokú Életkor szerint 25 év alatt év között év felett 24 1 A mellékletben szereplő táblázatok forrása: MH HKNYP. 166

167 7. számú melléklet A Dél-Alföld régióban lévő katonai szervezeteknél szolgálók főbb statisztikai adatai MH 5. Bocskai István Lövészdandár MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis 167

168 MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred MH 54. Veszprém Radarezred 168

169 MH 43. Nagysándor József Híradó és Vezetéstámogató Ezred MH Veszélyesanyagellátó Központ 169