G MONDOM AN- ELJÁRTUNK RÉ- A, HOGY VALAMI L, VISSZAJÖHET- ÜNKET A NAGY- NT, VISSZAJÖHE-, VAGONOKBAN BÜKI ROMÁKAT, OMÁROMBA.
|
|
|
- Ede Hegedüs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÉRDIK, HOGY HOL DOLGOZTUNK, ÉN MEG NAK A FALUNAK A NEVÉT, AHOVA ÉPPEN E PÁT, KRUMPLIT SZEDNI. ERRE AZT MONDJA, OTT ELVESZETT. HA NEM TI LOPTÁTOK EL, TEK. ( ) AZT MONDTÁK, ELVISZNEK BENNÜN CENKI ŐRSRE, OTT, HA TISZTÁZUNK MINDENT TÜNK. ( ) ESTE TÍZKOR MÁR SOPRONBAN, V VOLTUNK. MEGÁLLT BÜKÖN, FÖLVETTÉK A B CSEPREGIEKET, ÉS MENTÜNK TOVÁBB, KO HÓDOSI MAGDOLNA 1 28
2 G MONDOM AN- ELJÁRTUNK RÉ- A, HOGY VALAMI L, VISSZAJÖHET- ÜNKET A NAGY- NT, VISSZAJÖHE-, VAGONOKBAN BÜKI ROMÁKAT, OMÁROMBA. 2 FEJEZET ELLENSÉGGÉ TÉVE 29
3 AKKOR MOST MI IS VAGYOK, ÉS MIT TEHETEK? Egy 12 éves roma kisfiú adatlapja A cigányokkal kapcsolatos rendeletek kezdettől homályos fogalmakat használtak. Így a helyi hatóságok gyakorlatilag szabad kezet kaptak abban, hogy a lehetséges üldözöttek közül kiket kényszerítsenek, hurcoljanak el, vagy éppen kiket mentsenek meg. Bár a korlátozások eleinte rendre csak a romák egy csoportjáról szóltak, a gyakorlatban azokra érthették, akikre akarták. Így válhattak egyazon tábor áldozatává vándorló cigányok éppúgy, mint a generációk óta Újpesten élő szegkovács cigány család fiai. Nagyon kiszolgáltatottá teszi az embert, ha egy rá vonatkozó szabályt a hatalom tetszése szerint értelmezhet. Így gyakorlatilag lehetetlen megfelelni a rendelkezéseknek. Lássunk néhány fontosabb meghatározást a cigányokkal kapcsolatos rendelkezésekből. 30
4 ILONA 1939-ben Nagysároson, ahol Ilona él, egy nap a telepen megjelent egy dobos, úgy püfölte a dobját, mint aki megvadult, és amikor mind előjöttünk a kunyhókból, közhírré tette, hogy a cigányokat törvényen kívül helyezték. Ez azt jelenti, hogy tilos belépniük kocsmákba, és más nyilvános helyekre, a faluba sem mehetnek be, napi két órát kivéve mégpedig tizenkettő és tizennégy óra között és nem használhatják a tömegközlekedési eszközöket. Eperjes városába teljességgel tilos a cigányoknak belépniük. Ezt a rendelkezést azért adták ki, mert a cigányok aszociális elemek: fertőző betegségeket és tetveket terjesztenek. Aki ezt a rendelkezést nem tartja be, kényszermunka-táborba küldik. 2 Elhatároztam, hogy elmegyek én az ispánhoz [a vármegye első emberéhez] Eperjesre, és megkérdem tőle, miért üldöznek minket, romákat ( ). Miért teszik velünk, romákkal mindazt, amit tesznek? Miért nyírnak meg bennünket? Miért nem engednek be a városba? Miért nem hagyhatjuk el a telepet? Tátott szájjal bámult rám. ( ) Megkérdezte tőlem, ki vagyok. Mondtam, hogy a sárosi roma elöljáró lánya, és hogy elvégeztem a polgári iskolát. Máskülönben pedig Kapiba mentem férjhez, rendes, jómódú romához. Megkérdezte, hogy hogyhogy nem féltem eljönni Eperjesre? ( ) Elmeséltem neki, miként készítettek rólam rádióműsort, mert verseket írok, de hogy a folyóiratban már nem nyomtatták ki a rólam szóló cikket, mert időközben a cigányokat törvényen kívül helyezték. Tehát ha egy cigány mégoly rendes ember is lenne, ha minden erejét megfeszítve igyekezne tisztességesen élni, óhatatlanul mindig is cigány marad, mert a fehérek be nem fogadják maguk közé. Erre hellyel kínált és áttért a magázódásra. Elmondta, hogy mindez Pozsonyból jött, felsőbb utasítás, hogy ő maga a cigányok üldözését ki nem gondolta, ahhoz ő túlságosan kicsi úr, és hogy nem tud ezzel mit kezdeni. - És én akkor mit tegyek? kérdeztem, és sírhatnékom támadt. - Menjen haza, és vigyázzon, nehogy elkapják. A múltkor szerencséje volt, hogy nem nyírták le a haját, ma már nem biztos, hogy ugyanilyen szerencsével jár. (.) Másnap a csendőrök lefogták a férjemet, bevitték az őrsre, és megverték, amiért panaszt tettem Lieskovsknál. Én Milánekkel a karomban jártam, úgyhogy hozzám mégsem mertek nyúlni. De büntetésként megverték Jozefet. Meg elrettentésül a többieknek: hogy elmenjen a kedvük a panaszkodástól. 31
5 A KÓBOR - VONAL Az első rendeletek általában a vándorlást tiltják meg. Magyarországon 1916-ban hoznak a kóborló cigányok nyilvántartásba vételét, a renitensek állami munkatáborba küldését lehetővé tevő rendeletet től egy másik cigányrazziák tartását írja elő 4 a vándorcigányok kapcsán (akiket már akkor is nehéz találni: az 1893-as első országos összeíráskor a történelmi Magyarországon élő cigányok mindöszsze 3,3 százalékát sorolták ide). 5 A 16 éven át minden magyar járás területén elvileg kétszer megismételt razziák során összesen 1 (egy) főt tartóztattak le, és ítéltek el. 6 Endre László, aki később országosan a deportálások egyik szervezője lett, Pest vármegye alispánjaként 1939 és 1944 között különösen szigorúan kérte számon a cigányrazziákat. A vármegyében 125 jelentés született ezekről. Közülük mindössze kettő számol be arról, hogy romáknál lovat és kocsit találtak. Egyetlen jelentés sem említ sátrakat, lakókocsikat, ideiglenes táborhelyeket bármi olyat, ami arra utalt volna, hogy tényleg léteztek azok az úgynevezett vándorcigányok. A fennmaradt 125 jelentésből 104-ben az áll: területükön egyetlenegy kóbor cigányt sem találtak. 7 BIZALMAS a Rendőrfőnök Úr részére A június 18-i 9493-as számú parancs nyomán tájékoztatom, hogy az Államtitkár Úr rendelkezése szerint, ha a nomád cigányoknak vannak szekereik, akkor a csendőrök elfogják, összegyűjtik és elküldik őket a többiek után Transznyisztriába. Ha nincsenek szekereik, akkor abba a kategóriába esnek, akiket most összegyűjtenek és később indítanak útnak. Azután azonban, hogy e rendeletek kiegészültek olyan megfogalmazásokkal, mint pl. a henye életmódot folytató, tulajdonképpen bárki célkeresztbe kerülhetett. TARTOMÁNYI FELÜGYELŐ ALÁÍRÁS A BIZTONSÁGI HIVATAL FŐNÖKE ALÁÍRÁS 32
6 ANA 1942-ben Romániában Anát és testvéreit egy olyan parancs alapján viszik el, miszerint a züllött embereket össze kell gyűjteni. Nem mindenütt zajlik úgy a deportálás, mint náluk. Voltam Alexandriában, ahol nem történt ilyesmi, a polgármesteren is, a rendőrfőnökön is múlott. Alexandriáról nem vitték el a cigányokat, akiknek volt házuk, munkájuk Ana fekete ruhában, 1942 Romániában 1941-től először a letelepült romákat kezdik áttelepíteni Transznyisz triába, mert tőlük féltették leginkább a román nép faji tisztaságát. Egy idő múlva azonban már a vándorló (nomád) cigányok jelentették a fő veszélyt. A hetekig tartó, szekereken vagy a letelepültek esetén tehervagonokban megtett utat és a kemény telet a mintegy negyvenezer kitelepített roma negyede sem élte túl. 8 33
7 UGYANAZ A CSALÁD, TÖBB INDOK - AZ ASZOCIÁLIS VONAL Németországban a származás mellett használják az úgynevezett aszociális (a társadalomra káros, beilleszkedni képtelen) kategóriát is. Az 1937 decemberében kiadott, A bűnözés megelőzéséről szóló rendelkezéshez írt körlevél a csavargókat így azonosítja a cigányokkal: azokat kell aszociális elemeknek tekinteni, akik ha önmagában nem is bűnözői magatartással, de a társadalommal szembeni viselkedésükkel megmutatják, hogy nem akarnak a társadalomhoz alkalmazkodni. Példák az aszociális elemekre: a./ Azok akik, ha kisebb mértékben is, de a törvényt ismételten megszegve kimutatták, hogy nem kívánnak alkalmazkodni a nemzetiszocialista állam természetes fegyelméhez, mint pl. a koldusok, csavargók (cigányok), a szajhák, az alkoholisták, a fertőző betegségeket hordozók különös tekintettel a szexuális úton terjedő betegségekre, akik kivonják magukat a közegészségügyi szervek intézkedései alól. 9 A ravensbrücki női koncentrációs tábort legalább 5000, az aszociálisok fekete háromszögét viselő roma és szinti nő járta meg. A cigányok beilleszkedésre képtelenként való megbélyegzése később megnehezítette a roma holokauszt elismerését is. A felelősök megbüntetésén dolgozó egyik legismertebb holokauszttúlélő, Simon Wiesenthal így ír erről: az államigazgatás és a rendőrség, különösen az NSZKban, változatlanul megannyi tyúktolvajt látott bennük, és úgyszólván természetesnek tartotta, hogy Hitler annak idején rács mögé dugta őket. 10 Otto rendőrségi nyilvántartó lapja Magyarországon 1944 júliusában több gyűjtőtábort állítanak fel a henye életmódot folytató, kóbor, megbízhatatlan cigányoknak. De mit jelent a henye egy mezőgazdasági napszámos esetében télen, amikor nincs munka a földeken? És kik tekinthetők megbízhatatlan -nak? 34
8 UNKU / OTTO Unku a harmincas években családjával Dessau-Rosslauban, majd Magdeburg környékén él egy, a hatóságok által kialakított táborban. Unku férjét, Otto Schmidt-et és a tábor összes férfi tagját június 13-án tartóztatják le, bűnöző életvitelük miatt. A deportálásáról fennmaradt jelentés szerint jóllehet Otto nem bűnöző, és részt vett a helyi kaszárnya építésében, a munkakönyvét nem tudta felmutatni, valószínűleg elveszítette. Másnap két testvérével és apjával együtt a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolják. Unkuék a férfiak elvitele után még maradhatnak. A származástani vizsgálaton Unkut július 14-én ún. cigánykeverékként sorolják be, akiket a nácik a legveszélyesebb roma csoportnak tartanak. Az 53 veszélyes cigánykeverék közül egy hónapos a legfiatalabb. Unku azonosítási fotója és adatlapja 35
9 A SZÁRMAZÁSI VONAL A német döntéshozók a faji törvények előkészítésekor még bizonytalanok abban, hogy cigányokat hova sorolják. A náci meghatározásban eleinte a cigányok, indiai eredetük miatt elvileg szintén a felsőbbrendű faj -hoz tartozhattak. Végül találnak egy meghatározást, amely ötvözi a származás és a viselkedés szempontjait. A németországi Fajhigiéniai és Népességbiológiai Kutatóközpont vezetője, Robert Ritter egyik műve 11 alapgondolatát igazolandó 1938 és 1942 között romát vesz nyilvántartásba. A fajilag kiértékelt emberek közül 172-őt minősítenek tiszta fajú cigánynak, a túlnyomó többséget cigánykeverékeknek. Őket tekintik a társadalomra legveszélyesebbnek. Már akkor is cigánykeverék valaki, ha tizenhat ükszülője közül kettő cigány. 36 Ritter vért vesz egy szinti asszonytól, A képet az intézet készítette egy beszámolójához.
10 37
11 HOMÁLYOS MEGHATÁROZÁSOK KISZÁMÍTHATATLAN GYAKORLAT Magyarországon, noha a romákra általánosan vonatkozó rendelkezések csak viszonylag későn születnek, jó pár helyen nincs jelentősége annak, hogy a rendelkezések elvileg a kóbor vagy henye életmódot folytató és megbízhatatlan cigányokra vonatkoztak. Éppúgy deportálnak napszámban dolgozó fiatal lányokat (úgy, hogy közben a testvérük katona), mint a pankaszi prímás fiát - muzsikálás közben, a vendégsereg megrökönyödésére. Másokat kitalált történetek alapján deportáltak. 12 A homályos megfogalmazások miatt emberek tömegei éltek bizonytalanságban, nem tudva, hogy célpontok-e. Ezt a bizonytalan ságot az is jól mutatja, hogy milyen változatos indokkal magyarázaták ezt maguk az elhurcoltak. Oroszi Rudolf szerint például volt itt egy olyan cigány király, akinél dolgoztak az emberek. Hát nem volt király, dolgozott a németeknek, Németországba exportált kosarat. A csendőrök odajártak a lányáho, egy Rigó nevű csendőr, az udvarolt a lányának. Az írta össze a csendőröknek, na ez nem biztos, de sejtjük, hogy az irkálta össze, kiket vigyenek el, ki nem dolgozik neki. Aki neki dolgozott, azt nem vittek egyet se. 13 A rendeletek szándékos homályosságáról és a végrehajtás bizonytalanságáról tanúskodik egy későbbi SS-katona vallomása: 14 Ki kellett volna hagyni [az Auschwitzba deportálásból] azokat a cigányokat és cigánykeverékeket, akiknek állandó lakóhelyük volt, szociálisan beilleszkedtek, 38 és állandó munkaviszonyban álltak. Ez a kikötés [azonban] csak papíron létezett, és sehol nem vették figyelembe. Mivel éppen ezeket a cigányokat lehetett a legkönnyebben kézre keríteni, ők adták a táborlakók legnagyobb százalékát. (...) [Mindenki] tudta, hogy a... [Führernek] az a kívánsága, hogy a cigányok, amennyire csak el lehet őket érni, eltűnjenek a föld színéről. Mindenki tudta, hogy a kivételeket tartalmazó záradékok csak papírdekorációt jelentenek a kiirtási rendeleten, és enyhe elbírálás révén nagyon könnyen kegyvesztetté válhat az ember. A háború alatt átmenetileg német kézre került szovjet területeken már ürügy sem nagyon kellett a gyilkoláshoz. Egy dokumentum szerint a megszállók a Szovjetunióban egyszer egy egész cigány családot végeztek ki partizánként a legfiatalabb partizán két hónapos volt. 15 Egy ilyen helyzetben a védekezés is többféle lehet. Vannak, akik ahogy majd azt a holland kocsilakók esetében látjuk azzal ússzák meg, hogy bár vándorolnak, ők nem cigányok. Oroszi Rudolf pedig azzal, hogy csak félig az. Én jelentettem, hogy magyarul megmondom nem vagyok cigány. Apám nem volt megesküdve anyámmal, az anyám meg magyar asszony volt. Telefonáltam a rokonoknak, hogy hozzanak származási igazolványt paptól, tanácstól. Hát hozták is a származási igazolványt nekünk, akik köpködtük, hogy nem vagyunk cigányok, a bátyám meg a sógorom hozták. Oszt egyik reggel olvasták föl, hogy Kecskés Pál, Oroszi Lajos, az öcsém, és Oroszi Rudolf származása magyar, szabadulnak. Engöm utoljára. Azt hittöm elfelejt.( ) Ha apám nevén vagyunk, akkor mink is ott maradunk. 16 Mások, mint Katharina Rheinhardt, a jogba próbálnak kapaszkodni.
12 JÓZSEF Az Újpestre az egyik legkorábban betelepült szegkovács család fia, József november 8.-án indul haza édesanyjával Érsekújvárról. Rokonlátogatóban voltak: évente legalább egyszer felkeresik egymást az Érsekújváron maradt családtagokkal. A Nyugati pályaudvaron a vonatról leszállva azonban mint cigány származású egyént letartóztatja, és elhurcolja a rendőrség. ZSUZSI Zsuzsi esetében még indoklás sincs. Őt 1944 végén, pár nappal a 14-ik születésnapja előtt hurcolják el. Néhány órával azelőtt ér haza édesapjával egy hosszú idénymunkából. Azt mondták, hogy nem kell megijedni, csak öltözzünk fel, mert Sárvárra visznek bennünket a cukorgyárba dolgozni. Hát, én nem féltem a munkától, mert gyerekkorom óta dolgoztam, nem ijedtem meg. József a negyvenes évek elején 39
13 NYILVÁNTARTÓ LAP Románia BACĂU VÁROS RENDŐRSÉGE CSALÁDI ÁLLAPOT: SZEMÉLYLEÍRÁS: nevezett: Vasile Vasile Életkor: 18 éves Családnév: Vasile Termet: közepes termetű Utónév: Vasile Haj: fekete Becenév: Feraru Szemöldök: fekete Foglalkozása: nincs Arc: hosszúkás Végzettség: írástudatlan Bőrszín: barna Születési időpont: január 28. Szem: fekete Megye: Tutova, Település: Mirceşti Homlok: vékony Apja: vérszerinti Orr: egyenes Anyja: nem tudja, született: - Nyelv: megfelelő Szülők foglalkozása: - Áll: hegyes Szülők lakóhelye: - Ismertetőjel: anyajegy a bal arcon Házastársa: nőtlen Házastársa neve: - Házastársa lakóhelye: - Házastársa foglalkozása: - 40
14 MEGHATÁROZÁSOK ÉS INDOKOK kinézete, szokásai és tradíciója alapján cigány vagy cigányfélvér, akik cigányok módjára vándorolnak. (Német hatóságok Hollandiában) árja vértől fajilag különböző kisebbség (Németország) közártalmú cigány személyek (Lengyelország) két hónapos partizán (keleti front) kóbor cigány, vándorcigány aszociális, társadalomba beilleszkedni képtelen (Németország) csavargók (cigányok) (Németország) a kóbor cigányok és a letelepedett, de foglalkozás nélküli cigányok (Magyarország) henye életmódot folytató, kóbor, megbízhatatlan (Magyarország) cigányok és más ellenséges elemek (Horvátország) a cigányok, akik lopkodtak, és a katonákat magyar nőkhöz vezették (Kötegyán-Doboz) cigánykeverék muzulmán romák ortodox romák (Horvátország) züllött emberek (Rosiorii de Vede, Románia) 41
15 A zavaros meghatározásokat jól mutatja egy, a németek által megszállt Hollandiában végrehajtott intézkedés május 14-én, egy vasárnap délután több hollandiai rendőrfőkapitányság sürgős és titkos üzenetet kapott. A német utasítás így szólt: május 16-án kedden 7:00 órára - a Németalföldön lévő cigány jellegű személyek letartóztatása céljából minden cigánycsaládot, a gyerekeket is beleértve, azonnali hatállyal küldjenek a holland rendőrség segítségével a westerborki táborba. Ez minden olyan személyre vonatkozik, akit kinézete, szokásai és tradíciója alapján cigánynak vagy cigányfélvérnek tartanak, ahogy azon személyekre is, akik cigányok módjára vándorolnak. A holland hatóságok összesen 578 férfit, nőt és gyereket küldtek Westerborkba. A németek a transzportot átnézve azonnal észrevették, hogy a holland rendőrség túl tágan értelmezte a»cigányjellegűséget«. Azok mellett, akiket az állam már között cigánynak tekintett, 279 holland kocsilakót, vagy ahogyan a német hatóságok ne vezték, aszociális elemet is letartóztattak. Őket néhány nap után szabadon engedték, feltehetőleg azért, mert felháborodottan közölték, hogy ők nem cigányok. Így 299 valódi cigány maradt fogságban, döntő többségüket Auschwitzba deportálták. 17 A meghatározások homályossága a háború végén, sőt, később is jellemzi a cigányokkal kapcsolatos intézkedéseket. Így lehet például később a Vörös Hadsereg nyilvántartásában Mizsei József, a Kiskunfélegyházi 48.sz. putriban élő férfi nemzetiségét tekintve magyar, foglalkozását tekintve pedig cigányzenész. 18 Az ben az Országos Rendőrkapitányság által számon tartott, erősen túlzó becslés a ezer fő kóborcigány -ról beszél. Olyan új, teljesen zavaros kifejezésekkel operál, mint a kóbor telep vagy a telep jellegű kóbor település
16 Katharina Rheinhardt ben született Párizs környékén, édesapja németországi vándorcigány, édesanyja szinti. Tizennégy éves, mikor apja meghal, és Frankfurtban telepednek le. Huszonhét, amikor megismerkedik későbbi férjével, Anton Kohllal februárjában, nem sokkal azután, hogy Antont besorozzák, megszületik kisfiuk, Hans. Egyre erősebbek a cigányokkal szembeni korlátozások. Katharina úgy érzi: a házasság jelenthet védelmet saját maga és a gyermek számára től azonban Németországban kötelező a házasságképességi engedély és az orvosi vizsgálat. Katharina a vizsgálaton anyósa tanácsára hogy az igazolást biztosan megkapja azt mondja: várandós második gyermekükkel. A pár perc alatt összeállított családfából kiderül, hogy a kérelmező anyjának apja cigány volt. Az intelligenciavizsgálaton iskolázatlansága ellenére jól szerepel, ennek ellenére közepesen gyengeelméjű -nek nyilvánítják. Mivel a faji törvények nem rendelkeztek arról a helyzetről, amikor valaki már állapotos, ezért ahhoz, hogy a gyermeket elvetethessék, azt kellett bizonyítani, hogy Katharina fogyatékos. De a fogyatékosokkal kapcsolatos rendelkezések meg a faji kategóriákat nem használták. A bizottság szerint Katharina születési rendellenessége a cigány származás volt - holott ez a törvény szerint nem számított betegségnek. Az Öröklődés-egészségügyi Bíróság így ahelyett, hogy elrendelte volna a művi vetélést azt állapította meg: Katharina ugyan nem használ az iskolában tanulható fogalmakat, de a gyakorlati élet problémáit jól érti. A korábbi orvosszakértő, Von Verschuer véleményét ejtették. Az orvos fellebbezett, de a megismételt vizsgálat is kizárta a fogyatékosságot. Von Verschuer azonban elérte az ügy újratárgyalását. Azzal érvelt, hogy nem vették figyelembe Katharina legalább felerészben cigány származását. Ritter kutatásaira támaszkodva immár azt állította: Katharina ravasz módon képes megtéveszteni a vizsgálókat. Ritter erre az eshetőségre egy külön kategóriát is bevezetett: az álcázott gyengeelméjűség -et. Egy újabb fellebbezéshez Ritter intézete egy hét alatt kiállította a szakvéleményt, hogy Katharina degenerált fajú nemzetséghez tartozik. Erre a bíróság részletes beszámolót kért a rendőrségtől a Rheinhardt családdal kapcsolatban ám a válasz nem igazolta az intézetet: nem volt ugyanis bűnlajstromuk. A rendőrség a szomszédok bizonytalan vallomásai, és annak alapján, hogy kihallgatás közben kétszer is összeesett, kételyeket fogalmazott meg Katharina egészsége kapcsán. A bíróság újabb szakértői vizsgálatot rendelt el, ami újra kizárta a gyengeelméjűséget. Ráadásul leírta azt is: egy esetleges sterilizáció tárgyalása során nem hozható fel az a körülmény, hogy Rheinhardt cigány május 22-én, tizenöt hónappal azután, hogy először fölvetődött Katharina Rheinhardt kényszersterilizálása, a bíró azzal zárta le az ügyet, hogy Katharina újabb utódokat is szülhet március 13-án az auschwitz-birkenaui cigánytábor férfi névjegyzékében a 2402-es számot kapó kis rab: Hans Rheinhardt. A tábor női nyilvántartásába 2695-ös számmal pedig Katharina Rheinhardt kerül. Az egy nappal korábbi transzporttal Katharina két testvére is megérkezik a cigánytáborba, később mindketten itt halnak meg, csakúgy, mint édesanyjuk. Katharina és Hans sorsáról nincs további adat. 43
17 ÉN A GETTÓBAN VAGYOK LENYÍRTÁK AZ ÉN HAJAMA JAJ ISTENEM MIT CSINÁLJA SZALADJAK-E VAGY MEGÁLLJ HA SZALADOK, AGYONLŐNE HA MEGÁLLOK, AGYONVERNE RÉSZLET A KOMÁROMI GETTÓSZOBA KEZDETŰ CIGÁNY DALBÓL 44
18 K AT AK LJAK? NEK NEK. LBÓL 1 3 FEJEZET KISZORÍTVA 45
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA
AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2273/I/2006 (X. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény
bibliai felfedező B12 1. történet: József és az angyal Bibliaismereti Feladatlap
Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliaismereti Feladatlap bibliai felfedező 1. történet: József és az angyal Olvasd el: Máté
ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval
Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett
ő ü ő ü ő ü ő Ő ü ő ú ő ű ü ú ő ű ű ű ú ű ő ő ő ő ő Ó Á Á ő ő ő ő ő ő ő ő Ó Ó ü ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ü ü ü ü ü ő Á ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ő ü ő ő ő ü ű ű ű ű ű ú ű ú ű ú ü É ü ő É ű ő ű
É Ő É É Á É Á Ü Ú ű Á ü Á ú ü ú ü Á Á Ú Ü ü ű ú ü ú Ü ű Ü ü ü ű ü ü ű ű ü ü ü ü ü ü ú ü ü ú ű ü ü ü ü ü ü ú Ü ü ü Á Ü ú ü ú ü ü ü ü ü ü ú ü Ú ú ü ü ü ü ú ú ű ú ü ü ú ű ü ü É ú ü ü ü ü ú Á ü ü É Á ü ü ü
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között
Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi
GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége
MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24
Pasarét, 2012. július 1. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK Horváth Géza SZOLGA VAGY FIÚ? Lekció: Lk 15,11-24 Alapige: Galata 4,4-7 De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló
BMSzKI 1134 Budapest Dózsa György út 152. Átmeneti szállás 2015. évi Szakmai beszámoló Készítette: Juhász Arnold és Beczéné Bálint Mónika Intézményünk bemutatása: A Dózsa Átmeneti szállás a BMSzKI Központi
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Z G I A T K Ö E R É E T T N
Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)
ú ú ü ű ü ü ú ú ü ű ü ü ú ú ü ü Í ű ű ü ü ü É ú ü ü ü ú ú ú ü ú ű ü ú ü ü Í ü ű ü ü ü Á ű ú ú ü ú Í ü ú Í ú ü ü Í ű Í ü ü É ü ü ü ú ü ü ü ü Í ú ü ű Á ü ü ú ú ü Í ü ű Í ú ú ü ü ü ú ü ű ú ú Á Í Í ú Í Í Í
ú ü Ü ó í Í í ű ő ő í í í ű ő ó ő ő ő ő ú ő ő í í ó ó ó ó ű ő ő í í ű ü ő ó ő ő ő ó í ő ő ő í ő í ó ü Íí ő ü ű ő ó ő í ő ő ő ó ű ó ó ű ő ő ő ű í ő ú ő ü ó ó ő ó ű ő Ó ü ó ő ű ű ű ő ó ű ő ű ő í ó ű ő ő
ő ő Í ű ő ő ű ő ő ű ő ő É Á ű ő ű ő ő ő ü Á ü ő ű ő ő ő ü ü ő ű ő ő ü ő ú ő ő ő ű ü ő ü ő ü ő ü ő ü ü ő ű ő ü ő ü ő ő ő ő ű ü ű Í Í ő ü ő Í ü ő ü ő ü ü ü ő ü ű ő ü ü ü ü ü ü ü ő ú ü ő ű ő ő ü ü ü ő ő ő
ó ó ó ú ó ó ó ó ó ú ő ú ú ó ű ü ó ü ő ú ü ű ó ű ű ő ő ó ó ű ő ú ó ű ó ó ó ó ű ü ü ó ü ó ó ü ú ó ó ű ó ú ó ú ő ú ó ű ü ő ő ó ü ó ó ű ó ű ó ó ó ó ú ó ű ó ó ű ü ó ü ű ü ó ü ő ó ű ú ó ű ó ő ó ű ó ó ú ó ű ó
Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt.
Eredetileg a szerző honlapján jelent meg. Lásd itt. Andrassew Iván A folyó, a tó és a tenger A platón ültünk Avrammal, a teherautót egy szerzetes vezette. A hegyoldalból a menekülttábor nem tűnt nagynak.
- Hétévesen kezdtél hegedülni. Volt aki zenei múlttal rendelkezett a családban és ennek hatására kezdtél el tanulni vagy teljesen önszántadból?
Balczó Péter operaénekessel, a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház oszlopos tagjával, a nagykörúti Szamos Cukrászdában találkoztam. Észnél kell lenni, hiszen interjúalanyaimnak általában fogalmuk
Ó ő Á ú ő ő ő ő ű ű ő É ű ő ő ű Á Ó Ó ú Á Ú Ó Ú ű ő ő ú ú ú ő ő ő ú ű ő ű űú ő ő ú ű ő ő ő Ü Ü ő ő ő ú ő Ú ő ú ő ű ő ú ű ú ő ő ő ű ő ű ő ő ő ú Ú őúő Ó Ó ú ő ő ő ő ő ú ő ú ő ő ú ő ő ő ő ű ő ő ú É Ü ú ú
J e g y z ő k ö n y v
J e g y z ő k ö n y v az Országos Kisebbségi Bizottság 2008. december 16-án, kedden, 11 órakor az Oktatási és Kulturális Minisztérium (Budapest V. Szalay utca 10-14.) 610. számú tárgyalójában megtartott
Ü ő ő Á ű ő ő ő ő ő É Á ű ő ű ű ő ű ű ő ű ő ű É ő ő ő ő ű ő ő ő ő ű ő ű É ő ű ű ő ő ű ű ő Ü ő ű ő ű ő ű ű ű ő ű É ő Ú ű ű ő ű ő Á É Á Ú Ú Ú ő ő ő ű ű ő ő ő Ú ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő É ő ő ő ő ő Ú ű ű ő ű ő
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy
Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
1 Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:
ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú
ű ú ű ű ű É ű ú É É ú Ó Á ú ú Á ú É É ű ű É ú ú ű ú ű ú ű Ó Ú Á ú Ú ú ú ú Ú Ú Ó ú ú Ö ú É ű ú ú ú ú É ú ű ű Ú ú É ű ú ú ú ú ú Á Ú ú Ú ű ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú Ú ú ú ű ú ú Á ú ú ú ű ú Ú ú ú ú ű ú ú Ú ú ű
Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?
(Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután
ő ú ú ú ú ő É Á Ő ú ő ű ő ő ü ú Ö É É Á Á Á Á ú ő ü ú ő Ö ú ú Á Á Á ő ü É Á Á ú Ö Ö É É ü Á É Á Ü É Ö Á Á Á Á Ó É Ó Á Á É É É Ü Ö Ú É ú Á É É ü ú Ö Ú É É Ő Ó Ó Ö Ó ú Ő ű ú Ő ű ő ő ú Ö ű ő ő ű É Ő É ű Ü
ő Á Á Á ő ó Á Ö É Ö Á Á É Ó Á É É ó ő ü ő ü ő ő ó ó ő ó ó ő ó ő ő Ö ü ó ú ó ő Ö ő ü ó ő ő ú ó ő ü ő ő ü ü ő ő ő ő ő ő ő ü ü ó ó ő ü ő ő ü ü ő ü ó ő ó ü ü ő ú ü ő ü ü ő ő ü ó ő ü ó ó ő ü ú ő ó ő ü ó ú ő
Az apa állandó metamorfózisa
Az apa állandó metamorfózisa Deres Kornélia Szőrapa című kötetéről Deres Kornélia első kötete már címével is felkeltheti a mindenkori olvasó érdeklődését. Miként az Kemény István fülszövegéből is kiderül,
bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap
Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:
Egy fényképbe írt családtörténet
Egy fényképbe írt családtörténet 1. A szülőfalum nevének eredete Vámosmikola Hont vármegyéhez tartozott, s ez a falu a XX. század elején központi szerepet töltött be a vármegyében. Itt volt/van a buszjárat
ű ű ű ű É ű É Ú É É ű Ú É ű ű É É ű ű ű ű É É ű É ű ű ű É ű ű Á Ü Á ű Ú É É ű É ű ű É É ű ű É Á Á ű É É Ü ű Ú Ü ŰŰ ű ű ű Ó Ú ű ű Ö É ű Ú ű ű ű ű ű ű ű Ú Á É Ö Ü ű ű ű É É Á Á Á Á Ú É ű É ű ű Ü É É Ú ű
REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország
REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak
ö ö ö ö ü ő ű ó ö ö ű ó ú ó ű ó ú ó ó ü ó ö ó ó ű ö ó ű ö ö ü ü ó ó ü ü ó ő ó ü ó ü ó ó ó ó ő ő ü ő ü ű ó ó ü ó ö ó ó ű ű ő ű ö ö ü ű ő ü ő ű ő ú ü ö ö ó ó ü ü ó ü ó ű ú ó ú ó ö ű ő ü ö ó ó ó ő ó ö ó ő
Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés
Szociális és Gyermekvédelmi Iroda Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzatának, mint fenntartónak a szociális intézményekre vonatkozó 2011. évi ellenőrzése és az értékelés A Segítő Kéz Kispesti
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
Á Á ó ó ő ó ü ó ó ó ó ó ő ó Á ó Í Í ő ő É Á ó ó ó ó Á ő É ó ő ő ő ő ü ó ő Ö Ö Ö ő ó ő ó ő ő ő ú ő Á Ö É ó ó ő ó Á ő ó ő ő ő ő ó Ö ú ú ú ű ó ó ő ó ú ú ő ó ü ó ó Ö ú ű ó ű ü ű ü ű ű ü ű ü Ö ó ő ó ú ő ó ó
É ü ü ü ü ü ú ü ű ü ű ú ű ü ú ü ű ü ü ü ű É ü ű ű Í ú ü ű Í ú ű ü ü Í ú É É ú Á Á É Á Á Á Á Á Á Á É Á Á Á ú Á É É ű Á Á ű Á Á Á É Á Á Á ú Ó É É Ó ú ű É É Á ú Ó ü ű ü ú Í ű ú ű ű ű ű ű ű ú Í ű ü ű Í ű ü
ő ő ó ő ó ó ő ő ó ú ó ú ó ő ő ő ó ő ő ő ő ó Á ő Í ó ü ő ó ő ű ó ó ő ő ő ú ő ő ő ü ő ü ó ő ő ü ő ő ő ü ó ó ő ő ó ő ő ü ó ó ü ő ü ő ü ő ő ő ü ő ó ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Í ó ó ő ó ő ü ő ú ü ő ő ó ő ú ő
ú ű ű ü ú Ó ú ü É ú ű ú ú ü ú ű Á ü ú ü ü ű ú ü ü ü ú ü ü ú Ú ü ű ú ü ű ü É ú ú ú ü ú ú Ö ú ü ü ü ü ü ü Á ú ú ú ú ü ü ű ü ú ú ü ü ü ü Ö ü ú ü Ö ü ü ű ű ü ü ü ű ü ÍÓ ú ü ü ü ü ú ü ú ú Á É ú ü ü ű ü ú Á
Á Ő É ú ó ő ó ó ó ü ő ö ű ő É ü ö ö ő ű ü ő Á Ő É ö ó ú ó ő ó ö ú ó ú ó ő ó ö ő ó Ü ő ö ó ő Ü ő ü ö ö Ü ö ö Ő É É ó ö ő ö ó ü ö ö ű ő ú ó ő ó ó ó ő ő ó ó ö ó ó ó Ö ü ő ó ó ó ö ö ö ő ú ó ő ó ó ó ü ó ö ű
ő ő ű ú ő ü ü ü ü ü ü ő ő ü ü ü ü ű ü ü ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Ö Ö Á Í Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ú ű ü ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü ú ü Ö ő ú ű ű ő ő ő É ü ű ő ő ő ű ú ü ű ő ő ő
ű ű ű É Ü ű ű ű Ö Ü Ö ű Ö Ú Ö ű ű ű Á ű ű Á É ű Ú ű Ó ű É Ó É ű ű É ű ű ű Á ű ű ű ű Ö Ö É Ú Í ű Ó ű Ö ű Ö Ö Ö Ö Ö ű ű ű ű ű Ö É É Á Á É Ö Ö É Ú Á ű Ö ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű É ű Ő ű Á ű
ő ú ö ú ű ő Á ö ő Á ö ű ö ő Á ö Á Á ú ö ő ő ő ú ű ö ú ű ő Á ö ö ű ű ő ö Á ö ő ő ö Á ö ű ö ő ő ő ö ő ö ő ű ú ö ő ö Á ö Á Á ö ű ö ö ű ö ő ő ű ő ö ő ő ö ö ű ö ö ú ö ú ö ö ö ű ö Á ő Ü ö ű ö ő ő ö ö ö ö ő ú
Á Í Ü Ü Á ü Ü Á Á Í Ü Íú Í Ü Ű Í ü ü Í ű ú ú ü ü ü ú ú ű Á É Á Í ú ü ú ü ü Í Í ú Í ú Á É Ő Á ű ű ú ű Í ű ü ű ú ű ú ú Í ü ü ú É ű ü Í Í ú ú Í Ü Ő Á É Á ú ű ú ü Ú Í ü Í ú Í Í ú ú ű ú Í ú ű ű ü ü ü ú ü ü
ő Á Ó ő ú ő ő ő ő ü ü ő ü ö ö ű ű ö ő ú ü ő ű ö ő ü ö ö ő ö ő Ú ú ü ö ő ö ü ő ő ü ő ü ü ö ő ű ű ö ö ö ö ö ű ö ő ű ű ö ö ő ü ő ü ő ö ú ú ő ő ú ö ö ü ü ö ő ő ü ő ő Í ü ő ü ő ö ö ő ú ű ö ú ő ő ő ő ű ö ü ö
ó Á Á É ó ó ó ó ű ó ó ú ó ó ú ü ó ó ó ü ó ó ó ó ó ó ü Í ű ó ű ú ü ű ó É ó ű ó ó ű ó ü ű ó ó ü ü ó ó ó ó Í ü ó ó ü ó ű ú ó ó ó ü ó ü ú ű ó ú Í Ú ű Í Ö ó Á Á Á Á É Á Á Á É ó ó ó ó ú ó ó ü ü ó ü ó ó ó ó ó
ú Í Ú É Á É É ú ú ü ü Í ÍÍ Á Í Í ú É Í ú ú Í Í ű ú ú ú ú ú ú ü ú Í ú Ö ü ú Í Í ü Í Í É ű ú Í Í Á ú Á Í ú ü Í ú Í ü Í Í ü Í ú Í Í Í Í ú Í Ú Í ü Í ü Í ú Ó Í ü Í É ú É ú Í ü Í ú ú ú ú Í ü ú Í ü ü É Í Í ú
ű Ó ú ú ú ú ú Ö Ö ú Á Ú ű ú ú Ú É ú ú Ö Ö Ű ú ú ú ű ú É ű ú É ú ú ú ű ű ű ú ű ú ű ú ű ű ú ű ű ú ú Á ú É ű ú ú ű ú Ü ű ú ú ű ű ú ú ú ú Ö Ö Ú ú ú ú ú ú ú ú ű É ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú É Í ú ű ú ú ú ú ű ű É ú
KALOCSA ÉS KÖRNYÉKE TÁRSULT ÓVODÁJA, BÖLCSŐDÉJE Zrínyi telephelyén működő bölcsőde házirendje
KALOCSA ÉS KÖRNYÉKE TÁRSULT ÓVODÁJA, BÖLCSŐDÉJE Zrínyi telephelyén működő bölcsőde házirendje Hatályos: 2010 12.01-től visszavonásig. Készítette: Katus Györgyné Kelt: 2010. 12. 01. Intézményvezető 1. A
Á Á É ó ú ó ő ö ü ő ó ó ö ö ö ő ó ó ó ő ö ü ő ó É Á ő ó ö É ó ú ö ű ú ó ú ö ő ó ú ó ó ó ó ú Ú ő ú ó ü ó ü É ő ő ő Ö ő ö Á ó ö ó ö ó ö ó Á ő ö Í ó ő ó ó ó ő ő ó ü ó ó ó ö ö ó ö Á ü ú ó ő ő ó ó ü ó É Ö Á
Á Ú ő ú Ö ó ó ó ő ő ó Ö ő ú ó Ö ú ú ó Ü ú ó ó ó ó ű ó ó Í ú ő É É ő ő ű Ü ő ú ó ő ó ú ú ó ó ó Ö ú ő ú ő ú ő Ö ő Ü ő ó ó ó Ö ú ő ó ó Í Á É É É Á Á É É ó ú ó ő ó ó ó ó Ó ó ű ő ű ó É ú ó Ö ő ú ó Á É Á Í ó
ő ő ő ő ő ő ő ő ő ú ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ü ő ő ő ő ü Ó ő ő Í ő ő ű ő ő ő ő ő ő ő ú ő ű ü ú Á ő ü Ö ü ő ő ő ü ő ü ú ü ú ő ü ű ő Á ő Ó ú ü ő ő ő Ö ő ü ő ő ü ő ü ő ü ő ő ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ú ő ő ő ő ő
ú ö Á ö Á Á ő ö ö ő ö ő ű ő ü ú ö ő ő ú ö ö ő ű ő ü Ó ö ö ü ö ú ö ü ü ü ő ö ö ú ü É ő ö ő ő ö ű ú Ü ő ő Á É ő ű Ü ő ő Ű ö ő ű ő ü ű ö ü ö ő ő ő ő ő ö ü ü ő ü ö ö ő ü ö ö ő ö ő ö ö ü ö ü ő ö ő ü ö ö ő ü
ő ő ű ú ü ő ü ü ü ü ő ü Ú Í Á Ó É ü ü ü ő ő ő ő ü ú ő ű ő ő ú ú Á ú É ű ő ő ő ő Á ü É ő Ö Á ő ő ő ő É ő ő ú ú ú ő Á Ö ő ő ő ű ő ú ú Á É ű ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É Í ü ű ő ü Ö ő ú ű ű ő ő É ü ű ő ű ő ú ú
É ü Ó É É ö É Á Ó Á É É ö É ü ü ű ö ű ö Á Á ö ő Á ő Á Á Ó ü ö ö ő ű ú ú ő ő ú ú ö ö ű ő ú ü ü ö Ó Á ö ü ö ö ü ő őü ö ö ö ő ű ő ö ö ő ő ö ú ö ö ö ú ö ú ű ö ő ö ö ö Ó ö ö ü ö ö ü ö Í ö ö ö ő ű ú ú ő ő ú
ú ő ű ű ő ő ő ő ú ő ü ü ü ú ú ü ő Ó ő ü ő ú ü ú ü ő ú ü ú ü ü ü ü ü ú ü ő ü ü ű ü ő ü ü ü ü ú ü ü ő ú ü ő ú ú ü ü ü ü ü ü ő ü ü ü ú ü ü ü Ö ü ú ú ü ü ű ű ü ü ü ő ü ő ü ü ú ú ú Í ü Ü Ö ű ú Ú ú ü ű ü ú ü
ó ű ü É ü ü í É ő É ü ü í ű ő í í ő ő ő ő í ő í ó ú ő ú ü Í ó ü ó í ü í ü ü ú ő ü í ü í ü ü ü Ü É É Ö ü Í í í ú ű ű ü í ú ó í í ó ü ű í ü Ü ü ő í ő ó ü í ó ü ü ű ü ú í ü ű ü ő ó ő í ü ú í ű ó ü ú ő Í ú
Ű Ő É É Á É Ö Á É É Í É É ö ő Ö ő ö ü ó ő ű ő ű ű ő ú ó ü ő Ü ő ö ö ő ö ő ő ő ö ó ő ö ú ó ó ó ö ö ő ő ű ü ü ő ü ü ü ü ü ó ü ő ő ő ö ő ú ü ő ö ö ő ő ó ú ö ö ö ó ö ó Ü ő ő ö ő ó ó Ü ő ó ő ú ó ő ő ö ő
Á Í Á ü É ó ü ÍÉ ó ü ü ó Á ü ó ö ö ó ú ü ü É ú ü ó ó ó ü ü ü É ó ö ö ö ú ü ü ü ö ö ö É É ú ó ö ó ó ő É ö ö ó ó ú ü ó ó Á É ó ó ü ó É ó ó ü ó ó ó ó óű Á ü óű ú ü ú ü ü ú ü ú ü ú ü ö ü ü ó ó ü ó ó ű ü ü