KÜRTÖS FELTÁMADÁSI MENET ÁPRILIS A FÁK ÉS ERDŐK HÓNAPJA. Április A költészet napja Reményik Sándor Templom és iskola

Átírás

1 k W r t s Q KÜRTÖS VI. évfolyam 4. szám Közéleti havilap április Ára 10,- korona Április A költészet napja Reményik Sándor Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincsen, aki köztetek E szent harcot ne állaná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Ti megbecsültök minden rendet, Melyen a béke alapul. De ne halljátok soha többé Isten igéjét magyarul?! S gyermeketek az iskolában Ne hallja szülője szavát?! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! E templom s iskola között Futkostam én is egykoron, S hűtöttem a templom falán Kigyulladt gyermek-homlokom. Azóta hányszor éltem át ott Lelkem zsenge tavasz-korát! Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A koldusnak, a páriának, A jöttmentnek is van joga Istenéhez apái módján És nyelvén fohászkodnia. Csak nektek ajánlgatják templomul Az útszélét s az égbolt sátorát? Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Kicsi fehér templomotokba Most minden erők tömörülnek. Kicsi fehér templom-padokba A holtak is mellétek ülnek. A nagyapáink, nagyanyáink, Szemükbe biztatás vagy vád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! 1925 A december 5-i népszavazás elszomorító nemzeti látlelete keltette életre a zamárdi római katolikus egyházközség kezdeményezését, a feltámadási menet meghirdetését. Céljuk az volt, hogy e zarándoklattal hirdessék az elfásult vagy csalódott honfitársaiknak a föltámadott Krisztussal való szövetségünket s nemzeti újjászületésünk tiszta vágyát. A feltámadási menet 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben is megvalósult: a csaknem 2000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan Tihanytól Csíksomlyóig áthaladt minden magyarok lakta utódállamon. Ezt a távolságot a résztvevők körülbelül km-es szakaszokat vállalva, stafétaszerűen adták össze. Nem egy csoport zarándoklatát jelenti tehát, hanem több mint százét. Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencében. (Folytatás a 12. oldalon) ÁPRILIS A FÁK ÉS ERDŐK HÓNAPJA FELTÁMADÁSI MENET Amikor ezek a sorok napvilágot látnak, számításaim szerint már április, régies nevén Szent György havának derekán járunk. Feltehetően a természet, a rétek, a fák ilyen tájt való szinte észrevétlen zöldre váltása ihlette a régi rendszer természetideológusait, hogy az áprilist, az igazi tavasz első hónapját az erdők és fák hónapjának nevezzék ki. Meg aztán erre a hónapra esik a Föld világnapja is, tehát mindenképpen a természet- és környezetvédelmet kívánták a figyelem középpontjába állítani. Ebből óhatatlanul arra lehet következtetni, hogy már a szoci virágkorában is erős környezetszennyezés volt tapasztalható, és már akkor figyelmeztettek elkötelezett környezetvédők, hogy bár a fejlett műszaki civilizáció nem kevés előnnyel jár, és számos új lehetőséggel kecsegtet, ugyanakkor mind jobban eltávolítja az embert a természettől. Idestova húsz év telt el a rendszerváltástól, de úgy tűnik, társadalmi rendszerek felett áll a környezetszennyezés. És félő, hogy korunk embere gyakran már nincs is teljesen tudatában annak, hogy valójában maga is a természet elválaszthatatlan része. Megfeledkezik róla, hogy a természetben szigorú törvények uralkodnak, s megszegésük olyan változásokkal járhat, amelyek végzetes következményeit az ember többé nem teheti jóvá. Évekkel ezelőtt olvastam egy újságcikkben, hogy óránként hatezer hektár elpusztuló föld, 700 tonna olaj- és olajtermék a tengerben, a futószalagokról legördülő 1600 gépkocsi - megdöbbentő adatok Földünk elszennyeződéséről. S ez a szomorú statisztika azóta minden bizonnyal csak romlott. Ugyancsak régebbi hír, hogy a stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet közlése szerint annyi robbanóanyagot tárolnak az atomhatalmak, hogy hagyományos robbanóanyagra átszámítva a föld minden lakójára 15 tonna jut! Egy ökológiai problémákkal foglalkozó kiadvány előszavában olvastam, hogy korunk legfőbb jellemzője, hogy az előző koroktól eltérően az ember pillanatok alatt meg tudja semmisíteni önmagát és környezetét, ám érthetetlen módon ez a tény mindmáig nem változtatta meg gondolkodás- és cselekvésmódját. Folytatódik a rombolás, a tékozlás, a természet szennyezése és mindenekelőtt az egyre pusztítóbb fegyverek fölhalmozása. Mindezt a fejlődés örvén követik el. Szerencsére egyre többen, főleg fiatalok szállnak szembe ezzel az őrült halálfutammal. Önmaguktól kérdezik, vajon milyen fejlődési mód az, amely új életlehetőségek és boldogság helyett a megsemmisülés felé sodor bennünket. Végső ideje, hogy meghúzzuk a vészféket. Mi pedig kérdezzük meg önmagunktól, hogy nemde mi is cselekvő részesei vagyunk - igaz, csak kicsiben, ám sok kicsi sokra megy! - a környezetszenynyezésnek? Erdők szélén, rétek, legelők közelében, patakok, folyók partján (elvétve medrében is!) megannyi illegális szemét- és hulladéklerakóval lehet találkozni. Építkezési törmelékek, használt gumiabroncsok, üvegek, flakonok, elhullott háziállatok tetemei, kiselejtezett háztartási gépek, megunt használati tárgyak díszítik a természet lágy ölén pihenő szemétkupacokat. Természet iránti lángoló szeretetünk és óhatatlan vonzódásunk árulkodó jegyeit. Jól van ez így? (Br)

2 2 Kürtös K ö z é l e t április M I AZ, AMIT ELÉRHETÜNK? Az SZPK-hoz eljuttatott nyílt levélben többek közt az áll, hogy a nemzetiségileg vegyes területeken levő plébániák lelkipásztorai és az ott élő magyar nemzetiségű hívek mély csalódottságuknak adnak hangot az egyházmegyei átszervezést illetően. Mégis, mi az, amit elérhetünk? Mármint az új szlovákiai egyházmegyei felosztás után? Az aláírók azt szeretnék, ha a szlovákiai püspökök vagy segédpüspökök egyike a magyar ajkú hívek pasztorációjával volna megbízva. Mivel az egyházmegyei felosztás már évek óta készült, megoldást lehetett volna találni a magyar hívők pasztorációjával kapcsolatos problémára is. Annál is inkább, mivel ezt a magyar nemzetiségű hívők és lelkipásztoraik éveken keresztül kérték a Komáromi Imanapokon és más alkalmakkal is. Bár a püspök kinevezése, mint az a nyílt levélben is olvasható, a Szentszék kizárólagos joga. Ám az is nyilvánvaló, hogy szükség esetén egy püspök kinevezését általában a megyéspüspöknek vagy a Szlovák Püspökkari Konferenciának (SZPK) kell kérnie a Szentszéktől. Az, hogy a Szentszék eddig még nem nevezett ki püspököt a magyar nemzeti kisebbség sorai közül az ő lelkipásztori ellátásukra való jogkörökkel, nyilván annak tulajdonítható, hogy ilyen kéréssel az SZPK eddig még nem fordult a Szentszék felé. Mint ismeretes, Jozef Kovarčík, a püspöki kar szóvivője visszautasította a médiákon keresztül megnyilvánuló nyomásgyakorlást, és ismételten annak a véleményének adott hangot, miszerint a magyar hívek pasztorációja megoldott, és figyelemmel kísérik a helyzet alakulását az új egyházmegyékben is. Baláž püspök a párbeszéd híve Hamerlik Richárd, az MKP vallásügyi bizottságának elnöke március 25-én találkozott Baláž Rudolf besztercebányai megyéspüspökkel. Milyen eredménnyel zárult a megbeszélés? - kérdeztük Hamerlik Richárdtól. - A püspök úr a vele folytatott megbeszélésen több ígéretet is tett az egyházmegyéjébe került magyar katolikus hívek helyzetével kapcsolatban. Hangsúlyozta, jó pásztora kíván lenni a magyar híveknek, valamint a lelkipásztorokkal és a világiakkal együtt szeretne konzultálni az üres magyar plébániák betöltése és a papok áthelyezése kapcsán. Fontos ígéretet tett arra is, hogy egy-két hónapon belül szeretne egy magyarul beszélő vagy magyar nemzetiségű püspöki helynököt kinevezni. A püspök úr a párbeszéd fontosságát emelte ki, és mint mondotta, nem szeretne olyan intézkedéseket foganatosítani, amelyek a magyar hívek kedélyét borzolják, és nyugtalanságra adnak okot. Magyar püspöki helynök kinevezése Rudolf Baláž besztercebányai megyéspüspök április 10-én három évre szóló megbízatással püspöki helynökké nevezte ki Mahulányi József ipolysági esperes-plébánost. Feladata lesz a megyéspüspököt segítve az egyházmegye területén élő magyar katolikus hívek pasztorációja, többek közt a bérmálás szentségének kiszolgáltatása is. Püspöki vizitálás Miután az új egyházmegyei felosztást követően térségünk katolikus egyházközségeit a besztercebányai egyházmegyéhez csatolták, Rudolf Baláž megyéspüspök rövid idő alatt kétszer is járt a Nagykürtösi járásban. Első alkalommal egyházmegyéjének itteni plébániahivatalait látogatta sorra, legutóbb, április 3-án pedig az egyházi iskolákban vizitált a püspök úr. Látogatásának első állomásán, Óvárban a megüresedett plébániahivatalban találkozott a környező egyházközségek lelkipásztoraival, Marek Kosorín nagykürtösi járási esperessel, továbbá az óvári plébániához tartozó egyházközségek lelki gondozását is ellátó Diós László bussai, František Krnáč szklabonyai, Parák József volt óvári, jelenlegi ipolynyéki és Mede Károl zsélyi plébánossal. Jelen volt a találkozón Mahulányi József ipolysági esperes is. Mivel szükséges, hogy Óvárban helyben lakó lelkipásztor működjön, a püspökkel való találkozásuk tárgyát képezte lelkipásztor kinevezése a betöltetlenül álló helyi plébániára. Hamerlik Richárd, az MKP országos vallásügyi bizottságának elnöke már második alkalommal, ezúttal Óvárban találkozott Rudolf Baláž besztercebányai megyéspüspökkel. Miről beszélgettek? Lapunk kérdésére Hamerlik Richárd elmondta, hamarosan megoldódik az óvári lelkészhivatal irányítása, mert nagy valószínűséggel Mede Károly, jelenlegi zsélyi plébános kerül majd július 1-jével az óvári plébániahivatal élére. Nem mindegy viszont, hogy kit neveznek ki helyébe. Mindenképpen szorgalmazni fogjuk, hogy Zsélyben továbbra is legyenek magyar nyelvű szentmisék. Örömmel újságolhatom, hogy Baláž püspök úr tartja magát az első találkozásunkon tett ígéretéhez, hogy belátható időn belül magyar püspöki helynököt nevez ki. Beszélgetésünk során újból megerősítette ama szándékát, hogy az együttműködés híve, keresi az utat felénk, és persze elvárja, hogy mi is ezt tegyük irányába. A püspöki látogatás programjába tartozott még a térségünkben működő egyházi iskolák felkeresése. Mind Óvárban, mind Kelenyén, mind Ipolyhidvégen, valamint Paláston és Ipolyságon is szívélyesen fogadták a magas rangú egyházi méltóságot, aki nemcsak az intézmények oktatóival, hanem növendékeivel is szívesen megosztotta egykori iskoláskori élményeit, hangsúlyozva, hogy annak idején jómaga is az itteniekhez hasonló kis létszámú iskolában ismerkedett a betűvetés tudományával. Az oldal anyagát összeállította Bodzsár Gyula

3 2008. április Közélet Kürtös 3 Szlovák-magyar vasutasnapok Szécsény, április 26 - május 4. A közel tíz napig tartó és rendkívül gazdag programot kínáló rendezvénysorozat április 26-án 10 órakor vasúti konferenciával veszi kezdetét Szécsényben a művelődési ház kamaratermében. Kora délután az egykori járásbíróság épületében Vasút és gazdaság címmel nyílik kiállítás, amely május 4-ig naponta ingyenesen látogatható. Május 1-jén a Civilek a vasútért - vasút az olimpiáért program keretében tól látványvonatozásra várják az érdeklődőket a szécsényi várkertben. Itt kerül sor többek közt az olimpiai láng fogadására és az olimpiai zászló felvonására, továbbá a rajzverseny díjainak átadására és kultúrműsorokra. Ugyancsak május 1-jén más helyszínen, a szécsényi vasútállomáson 10 órakor kezdődik és 17 óráig tart a vasúti járműbemutató. Megtekinthető a Nagykürtös-Bussa- Szécsény útvonalon közlekedő személyvonat, a Zólyom-Losonc-Ipolytarnóc- Szécsény útvonalú modern személyvonat, vasúti mozdonyok is érkeznek a kiállításra, a vasúti hajtány pedig a helyszínen lesz használható. M.K. Nosztalgiavonatozás III. 29-én Polgári társulásunk tagjainak nagy örömére megtudtuk, hogy a zólyomi vasutasklub tagjai nosztalgiavonatozást szerveznek ezen a napon. A klub tagjai olyan megszállott vasutasok, akik a meglévő, de használaton kívüli vasútvonalakat kutaják fel, és járják körbe. Ezzel hívják fel a közvélemény figyelmét az értékekre és a meglévő vasúti kapcsolatokra. Ilyen a Losonc - Nagykürtös vonal is, amelyet ben adtak át /PEAGE-átmenő/ Kissztrácinig, majd 1973-ban pedig Nagykürtösig. Ennek a vasútvonalnak a jellegzetessége hogy Losoncról indulva, Kalondán átmegy Magyarország területére, és egészen Bussáig magyar területen halad. A mai napig működik a teherforgalom napi két alkalommal. Sajnos 1992-ben a személyforgalom megszűnt, érdeklődés és utasok hiányában. A megváltozott közlekedési körülmények talán lehetővé teszik, hogy ez a személyforgalom újra meginduljon. Nagy esélyét látjuk továbbá a Losonc - Balassagyarmat közötti személyforgalom megindításának is, mindkét fél nagyon szorgalmazza. Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás egyik tevékenysége és aktivitása az Ipolyvölgyi vasút fellendítése. Örülünk, hogy az értékek megmentésében nem vagyunk egyedül, hiszen a nosztalgiavonaton utazók - kb. 110 ember - csodálattal nézte ezt a gyönyörű tájat, szívta a csodálatos levegőt. Sajnos a volt vasútállomásokon szeméthegyeket és az épületek (ha még annak lehet nevezni) elhanyagoltságát látták. A csodálatos tájat a jó Istennek köszönjük meg, de mi, emberek, hogy is vagyunk ezzel??? Molnár Katalin Szent-Iványi Ferencz Országbíró Napok Az idén április 27-én rendezik meg Ipolyvarbón a Szent- Iványi Ferencz Országbíró Napokat hagyományos keretek közt és tartalommal. Az ünnepi megemlékezés a 13 órakor kezdődő szentmisével veszi kezdetét, melyet Budai Károly esperes-plébános celebrál, majd koszorúzás lesz a templom kriptájában, ahol Szent-Iványi Ferencz országbíró és királyi ítélőmester nyugszik, aki a Mindenszentek templomát építtette 1789-ben. Ünnepi megemlékezést tart Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere. Az ezt követő kultúrműsorban fellépnek a kisgyarmati, őrhalmi, bussai, óvári ének- és tánccsoportok, valamint a helyi Mikszáth Kálmán Alapiskola diákjai. Az emléknap hagyományos politikai fórummal zárul. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. szerk. Benzinkút építését tervezik Csáb - A község és a vonzáskörzetéhez tartozó települések autósainak, motorosainak mindenképpen jó hír, hogy újra lesz töltőállomás a községben. Zatyko Ferenc polgármester tájékoztatása szerint a néhány évvel ezelőtt lebontott slovnaftos benzinkút helyén épül majd az új létesítmény, és ha minden a terveknek megfelelően halad, három hónap alatt, de még ebben az évben elkészül az új - Jurki - üzemanyagtöltő állomás. -ár- Nemzetközi hegyikerékpárverseny Szlovákgyarmaton Nézők ezreire és közel versenyzőre számítanak az első szlovákgyarmati nemzetközi hegyikerékpár-versenyen, amelyet április 20-án, vasárnap rendez meg a Vitalitás SE. Az 5,8 km hosszú és 270 méter szintemelkedésű pálya a Fehérhegy emelkedőin, kanyargós erdei utakon halad a szlovákgyarmati autóbusz-pályaudvartól indulva hegynek fel és le. A versenyzők és a nézők számára a pálya egyes szakaszai csodálatos kilátással szolgálnak Balassagyarmatra, a Cserhátra és a Börzsönyre. A versenyt a gyerek U7 korosztály kezdi 9 órakor, de fél tizenegykor már a női és férfi juniorok hegy- és völgymenete veszi kezdetét, és 12 órát követően a master és a senior korosztály izzad a kitartást és sok ügyességet követelő hegyi pályán. A leglátványosabb versenyszámokat az elit kategóriákban 14 órától indulók produkálják. Szász Viktor versenyigazgató a szlovákgyarmati polgármesterrel, Árvay Denisával közösen járta végig, és jelölte ki a hegyi kerekesek pályáját, amely a helyi önkormányzat reményei szerint remélhetőleg határokon túl is ismert lesz a jövőben, és nemes hagyománnyá válik. Az egészségügyi felügyeletet a Salgótarjáni Speciális Mentők látják el, és készenlétben áll a szlovákgyarmati körzeti mentőállomás is. A kicsik és nagyok, valamint a családok számára is látványos versenyre a rendező, Vitalitás SE és Szlovákgyarmat község szeretettel várja az érdeklődőket. Szendre

4 4 Kürtös Közélet április S ORSOK Sokáig téves adatként szerepelt szóban és írásban, hogy a magyar aviatika jeles képviselője, Zsélyi Aladár Bussán született. Ezzel szemben a valóság az, hogy december 12-én Csalárban látta meg a napvilágot, ahol gyermekéveit töltötte édesanyjával, bátyjával és két nővérével. Idén emlékeznek a településen Dr. Beke Lajos középiskolai tanár születésének 140. évfordulójára, aki július 7-én született Csalárban. Középiskoláit Losoncon, Besztercebányán és Rozsnyón, egyetemi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol 1896-ban szerzett tanári oklevelet. Pályafutását Sátorújhelyen a piarista gimnáziumban kezdte, utána Aradon és Pozsonyban működött. A pozsonyi Kossuth Lajos körnek volt alelnöke. Testvérei: bátyja, Gábor, nénjei, Kriszta, Mária, Irma (1860), Beáta, Klára (1862). Voltak még fiatalabb testvérei is, de azok már nem Csalárban - C SALÁR HÍRES születtek. Feleségét Balázsovits Margitnak hívták. Négy év házasság után elváltak, és a kislányt a feleségének ítélte a bíróság körül a Beke család elköltözött Csalárból, vagyonukat az apjuk, Beke Sándor eladta Koch László bussai kereskedőnek, aki a híres aviatikus, Zsélyi (Koch) Aladár édesapja volt. Ezt az állítást egy, a Beke Lajos levelezéséből fennmaradt levél bizonyítja, amelyet 65 éves korában írt bátyjának, Gábornak. Idézet a levélből:... Egy volna még, amit mi megtehetnénk. Zsélyi (Kocs) Géza (Aladár bátyja) megöregedett, és belefáradt a gazdálkodásba és abba, hogy nincs utóda, akiért érdemes volna dolgoznia. Eladná a birtokot, sőt szívesen el is költözne megunt falujából. Azaz: mi ketten most visszatudnánk vásárolni apánk családi birtokát. De ebben is megállít a te gondolkodás- és cselekvésmódod - és most már öreg korunkban, hogy minek is? Hiszen mi eddig sem tudtunk egyezni SZÜLÖTTEI soha, jólehet sokkal csekélyebb anyagi kérdésekben sem, hogy tudnánk mi egy birtokon közösen gazdálkodni? Sőt, ha megtelepednél Csalárban, én nem mehetnék oda többé. De kérdés az is, hogy minek és kinek vennénk meg? Magunknak? Életünk öreg napjainak terhesebbé tételére? És kinek másnak? Neked sincs utódod, nekem sincs fiam, aki a Beke családunkat feltartaná. Hiszen még Sziláskámat is a csalári iskolára kell hagynom, és ami befásítást most végzek, az inkább arra való, hogy az ottani iskolás gyerekeket tanítsák rajta a fatenyésztésre és kertészetre, s hogy legyenek ott jó gyümölcsösök, amelyekből a csaláriak nemesíthetnek! Azaz: mi úgy öregedtünk meg, hogy nem voltunk jóban soha, és nem oldottunk meg együtt semmi életfeladatot. Pozsony, február 5. Lajos Összeállította: B.Gy. Az alábbiakban Beke Lajos Szerettem, tehát éltem c., nem minden tanulságoktól mentes verséből adunk közre. Ifjú tavasz, lágy fuvalmak, legelőkön kinn a nyájak. Virág nyílik, porzó hullik, bibén termés megfogamzik. A dús patak frissen halad, erdőn, kertben a lomb fakad. Pintyő, rigó vígan hangzik, a pacsirta fenn hallatszik. Korzó s határ ím népes lett, a nap nekitüzesedett. Sugárzók az emberképek, zümmögnek a rajzó méhek. A pillangók keringenek, kergetőznek a gyerekek. Legény s leány - kézbe kezet - keresik a magány helyet. Mind szeretnek, tehát élnek.... Szánd meg, Isten, ezt a népet, - adjad vissza az eszüket! Hogy belássák, mit csináltak, hogy így mennek pusztulásnak! Tönkreteszik így életüket - tönkreteszik nemzetüket. Szeressed csak embertársad - meglásd, Isten más éltet ád. Boldog asszonyt, jobb szomszédot, jobb gyermeket, biztos sorsot. Derék polgárt, hasznos népet, kikkel alkotsz nagy nemzetet! Míg gyűlöltök, szerte hordtok, ha szerettek, egybeforrtok. Boldog s gazdag, aki szeret, míg a vadak mind szegények. Szeressetek, s meglásd: éltek! Újjáalakult a Csemadok Csalárban Ha nem is történelmi, de bizonyára jeles napként kerül majd a község legújabb kori történetének krónikájába április 6-a, amikor is Ádám Béla polgármester kitartó szorgalmazására újjáalakult a Csemadok helyi alapszervezete. Van annak már húsz éve is, hogy Csalárban szinte észrevétlenül leállt, és az évek múltán feledésbe is merült a Csemadok-szervezet. Valószínűleg ezzel magyarázható, vagy ennek rovására írható, hogy gyér érdeklődés kísérte az újjáalakuló gyűlést, amelyen a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya képviseletében Bodzsár Gyula járási titkár vett részt. Csak reménykedni lehet abban, hogy Farkas Sándor elnökkel az élen a héttagú - Ádám Béla, Bacsa Lídia, Dobra Gábor, Csóri Klaudia, Kis Róbert, Molnár József - vezetőség nemcsak a szervezet taglétaszámát, hanem tevékenységét is hamarosan felfuttatja. Terveik közt szerepel a település gazdag történelmi múltjának fokozatos feltárása és bemutatása, egy asszonykórus létrehozása, és a mai tizen- és huszonéves fiatalok megnyerése a szervezetnek. -ár R ENDELET A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK TÁMOGA TÁSÁRA A szaktárca vezetése nemrégiben tette közzé a szőlőültetvények átalakítására (restrukturalizálására) vonatkozó támogatások folyósításának feltételeiről szóló javaslatát, amely májustól lép érvénybe, s egyrészt meghatározza azokat az intézkedéseket, amelyek a szőlőültetvények átalakítása keretében megvalósíthatók. Egyúttal megszabja azokat a feltételeket is, amelyek alapján a szőlőültetvények átalakítására vonatkozó támogatásokat folyósítani lehet. A szőlőültetvények átalakítására vonatkozó támogatásra azoknak lesz jogigényük, akik Szlovákiában szőlőt termesztenek, és a szőlőtermelők jegyzékében nyilvántartottak. A kifizetések többek között a termesztett szőlőfajták cseréjére vonatkoznak. Az erre a célra fordított költségeknek a felét, illetve háromnegyed részét költségvetési támogatással kompenzálják. A rendeletben ugyanakkor meghatározták a szőlőültetvények átalakítására folyósítható maximális kifizetéseket is. Ennek alapján a pozsonyi kerületben erre a célra hektáronként eurót, a többi kerületben maximálisan eurót kaphatnak az igénylők. A szőlőtőkék számának megváltoztatására folyósítható támogatások maximális összege a pozsonyi kerületben 13 ezer euró, másutt euró. Az öntözőrendszer kiépítésére maximálisan 4200 eurót, illetve 6300 eurót igényelhetnek a szőlősgazdák a már említett felosztás alapján. A szőlőkivágásra folyósítandó támogatások maximális összege 2200, illetve 3300 euró. Az átalakításra alkalmas legkisebb összefüggő termőterület nagysága, amelyen az intézkedések megvalósíthatók, 0,1 hektár. (sz) ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ

5 2008. április Közélet Kürtös 5 Soha többé Milliós károkat okozott a vihar Március 8-án Ipolynyék művelődési háza adott otthont a NEVER AGAIN (Soha többé) című kiállításnak és előadásnak. Köztudott, hogy a kassai kormányprogram jóváhagyta azt is, hogy nemcsak a németeket, hanem a magyarokat is megfosztják jogaiktól. Állampolgárságuk elvesztése mellett elkobozták vagyonukat, és kitoloncolták őket az országból. A II. világháború után a Felvidékről Csehországba deportált és Magyarországra telepített magyar családok sorsa, kemény és megalázó élete volt a témája az előadásnak, amelyet Fehér Csaba tolmácsolásában hallhattunk és láthattunk. Ezt a kiállítását először Brüsszelben az Európai Parlamentben mutatta be, és örülünk, hogy szülőfaluja, Ipolynyék is otthont adhatott ezen kiállításnak. A kultúrház előterében az előadáshoz kapcsolódó korabeli dokumentumokból összeállított anyag volt megtekinthető. - n - Jótékonysági keresztény bál Apátújfalu - Hosszú évtizedekig nem változott a plébániák száma a nagykürtösi espereskerületben. Inkább az volt a jellemző, hogy egyre több maradt üresen, pap nélkül, főleg a magyarlakta településeken. Legutóbb, mintegy másfél évtizede, Nagykürtösön létesült új plébániahivatal, nemrégiben pedig, még az új egyházmegyei felosztás előtt Apátújfaluban hoztak létre új lelkészi hivatalt. Jól megszervezett jótékonysági keresztény bált rendeztek április 5-én a községben, és a bál bevételét a létesítmény befejezési munkálataihoz szükséges anyagi kiadások csökkentésére fordították. -ra- FIGYELEM! Jótékonysági keresztény bált rendeznek április 26-án, szombaton, Kiscsalomján a kultúrházban. Április 7-én, hétfőn délután járásunk nagy részén rendkívül erős szél kíséretében az évszakhoz képest szokatlanul sűrű eső esett. Aznap este sokan már a szlovák tévécsatornákból sugárzott lehangoló képsorokból értesülhettek, másnap pedig az újságok híradásaiból, hogy Zahora és Zsély településeken súlyos károkat okozott a jégesővel is kísért hatalmas szélvihar vagy tornádószerű forgószél. Olyannyira, hogy mind a két községben rendkívüli állapotot kellett kihirdetni, és a körzeti válságstáb is a helyszínen tájékozódott a természeti csapás következtében kialakult helyzetről. Értesüléseink szerint Zsélyben mintegy harminc házban keletkeztek súlyos károk, míg Zahorán közel 30 ház tetőszerkezetét valószínűleg le kell bontani, és húszra tehető a komolyabban megrongálódott ingatlanok száma. Előzetes felmérések szerint csak a községi vagyonban több milliós kár keletkezett. (br, Új Szó) Segítségre szorulunk! A körülmények kevésbé szerencsés alakulása folytán két kiskorú gyermekünkkel rendkívül súlyos anyagi válságba kerültünk. Ha rövid időn belül nem sikerül előteremteni mintegy 80 ezer korona készpénzt, akkor a végrehajtó könyörtelenül magával viszi a még megmaradt szerény ingóságainkat is, és nekünk jóformán csak az üres lakás marad. Végső elkeseredésünkben segíteni tudó és akaró emberekhez fordulunk egyszeri szerény anyagi támogatásért, amit hálás köszönettel fogadnánk a /0200 bankszámlára. Ha a szükségesnél több pénz gyűlne össze, ígérjük, a felesleget jótékonysági célra fordítjuk, és e lap hasábjain nyilvánosságra hozzuk a támogatott intézmény vagy egyházközség nevét. Szívesen vennénk a támogatás hatékonyabb és gyorsabb formáját, mégpedig a kölcsönt. Ha valaki - megfelelő garanciákat kapva írásos szerződés alapján és meghatározott időtartamra - kölcsönözni tudná a kért összeget, nagy segítségünkre lenne. A segíteni kívánók leinformálhatnak bennünket. Név, teljes cím és telefonszám a szerkesztőségben.(b Gy 0905/ ) Minden segítséget előre is köszönünk. Ünnepi szentmisével kezdődik Május 25-én, vasárnap Nagycsalomján nagyszabású járási ünnepséget tartanak az MKP megalakulása 10. évfordulója alkalmából. Lapzártánkkal egy időben kerül jóváhagyásra a rendezvény részletes programja, annyit azonban már most tudni lehet, hogy délután órakor a Béke parkban szabadtéri ünnepi szentmisével veszi kezdetét a program. Az istentiszteletet Herdics György c. apát, a Remény főszerkesztője celebrálja. A szórakoztató műsorban többek közt bemutatkoznak saját programmal az MKP helyi szervezetei, és a rendezvény ideje alatt ingyenes étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket. Együttes ülést tartottak Ipolyvarbó - A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége, a párt helyi szervezeteinek elnökei és a járás MKP-s és független magyar polgármesterei március 15-én együttes ülést tartottak. Első alkalommal került sor ilyen jellegű és összetételű tanácskozásra, amelynek fő napirendi pontja az MKP megalakulása 10. évfordulója alkalmából május 25-én Nagycsalomján, a Béke parkban tartandó nagyszabású járási ünnepség szervezési feladatainak megbeszélése volt. Hamerlik Richárd, a párt járási elnöke ismertette a jelenlevőkkel az ünnepség célját, vagyis, hogy a párt születésnapi rendezvénye legyen a térségben élő magyarság valódi összefogásának és közös érdekeinek látványos megjelenítése, és nyújtson jó szórakozási lehetőséget és kellemes kikapcsolódást fiataloknak, időseknek egyaránt. Természetesen részletesen szólt az ünnepi rendezvény tervezett programjairól is. A tanácskozás végén Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere mindenkit szeretettel meghívott a községben tartott kistérségi nemzeti ünnepségre. -r-

6 6 Kürtös Közélet - Oktatás április Megalakult a Járási Koordinációs Tanács Évtizedeken át március 28-a kapcsán a tanítónap jutott eszünkbe. A hivatás, egy-egy született pedagógus arca, egy-egy csínytevés, a megtorlás ban sok egyéb más is. Nemzetiségi oktatásügyünket ismét veszély fenygeti. Megmentésére a készülő oktatásügyi törvény ellenünk irányuló - diszkriminatív - passzusai ellen kell lépnünk. Akár a polgári engedetlenség eszközeivel is. Erről döntöttek a magyarokat képviselő legnagyobb országos szervek elnökei. Az ő határozatuk alapján (l0 év elteltével másodszor) alakulnak országszerte iskoláink megmaradásáért koordinációs tanácsok. Március 28-ig a regionális tanácsoknak kellett megalakulniuk. A nagykürtösi régiót az MKP járási elnöke, Hamerlik Richárd mobilizálta. Az alakuló ülésen a Csemadokot Balogh Gábor, a Via Nova ICS-t Czibulya Márk, a Szlováliai Magyar Szülők Szövetségét Hamerlik Mária járási elnök, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét Skabela Rózsa járási megbízott képviselte. Megalakulása után a tanács először részletes ismertetést kért a jelenlévő pedagógustól a készülő törvénytervezetről. Ezt követően megegyeztek abban, mely községekben alakítanak helyi koordinációs bizottságokat, s hogy a többi község magyarjait miképpen értesítik az elkövetkező lépésekről, hogy szükség esetén mindenki megkapja az információkat, és tevékeny résztvevője lehessen a történéseknek. Utolsó pontként a régió legveszélyeztetettebb részével, Ipolyvarbóval és környékével foglalkozott a tanács. Ugyanis az ipolyvarbói teljes szervezettségű alapiskola és óvoda egyetlen tanítója sem tagja a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségnek (miután az intézmény igazgatóhelyettesének, Borik Anasztázia óvónőnek megszűnt a munkaviszonya), és az iskola mellett lévő szülői szövetség működése is sok kívánnivalót hagy maga után. Ezért a járási koordinációs tanács elsőként ebben a régióban tervezi a helyi tanács megalakítását. Hamerlik Mária M I VÁR RÁNK SZEPTEMBERBEN? Az új közoktatási törvény tervezetének az SZMPSZ által leginkább vitatott pontjai: Általános jellegű részek: - A törvény bevezetésének időpontját szeptemberére teszi. Addig nem készülnek el az államilag irányított tartalmi módosítások, a tantervek, kerettantervek, az iskolai programok kidolgozásáról nem is szólva. - A tankönyvkiadást, forgalmazást, a tankönyvhasználatot a törvénytervezet a minisztérium privilégiumaként kezeli. - Eltörli a 2 éve életbe lépett kétszintű érettségit. - Rendkívül hiányos a szakoktatásra vonatkozó rész. - Növeli a tanfelügyelet jogköreit. - Módosítja az iskolatanácsok szerkezetét, csökkentve önkormányzati jellegét. - A törvényben jelentős szerepet kap a rendeletekkel történő szabályozás. Nemzetiségi szempontból vitatott pontok: - A nemzetiségi oktatás nem kapott külön fejezetet sem értelmezést a törvényben. - Az általános iskola alsó tagozatán, de elsősorban az 1. évfolyamban csökkenti az anyanyelvi, és növeli a szlovák nyelvi órák számát. - Az alkotmány az államnyelv elsajátításának jogáról, a törvény a kötelezettségéről szól. - Nem biztosított a tankönyvhasználat szabadsága. - A tanfelügyelőktől nem követeli meg az iskola tanítási nyelvének ismeretét. Az SZMPSZ OV felhívja a magyar tanítási nyelvű iskolák pedagógusait, vezetőit, hogy odafigyeléssel, cselekvő hozzáállással és szakmailag magas színvonalon végezzék nevelő-oktató munkájukat, állják útját az anyanyelvű oktatást veszélyeztető lépéseknek, hogy magyar tanítási nyelvű iskoláink versenyképesek legyenek, korszerű oktatást és hasznosítható tudást nyújtsanak diákjainak. Ehhez kérjük a szülők támogatását, a többségi nemzet tagjainak megértését és az Európai Unió szerveinek és intézményeinek odafigyelését. Skabela Rózsa az SZMPSZ Országos Választmányának tagja Járási Pedagógusfórum Az MKP Nagykürtösi Járási Elnöksége kezdeményezésére április 11-én az ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola adott helyet a Járási Pedagógusfórumnak. Skabela Rózsa, a vendéglátó tanintézmény igazgatója üdvözölte a járás magyar iskoláiból és óvodáiból megjelent közel 50 pedagógust, és külön Hamerlik Richárdot, az MKP járási elnökét. A rendezvény bevezetőjében a párt járási elnöke egyebek közt elmondta, fontos feladatának tartja a járásban működő magyar tanintézmények pedagógusaival és az oktatási érdekképviseletek vezetőivel való együttműködés szorosabbra fűzését. Erre annál is inkább szükség van, mert egyrészt az MKP az oktatáspolitika kérdéseit változatlanul stratégiai fontosságú témaként kezeli, másrészt a közoktatási törvénytervezet némely cikkelye negatívan érinti a hazai magyar oktatásügyet. Szólt a járási és helyi koordinációs tanácsok megalakításának fontosságáról, és tájékoztatta a jelenlevőket, hogy az MKP megalakulása 10. évfordulója alkalmából május 25-én Nagycsalomján tartandó járási ünnepség műsorában bemutatkozási lehetőséget kapnak térségünk magyar iskolái is. A Járási Pedagógusfórum vendége volt Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője, volt iskolaügyi miniszter, aki a közoktatási reformmal és a közoktatási törvénytervezettel kapcsolatosan tájékoztatta a hallgatóságot, majd válaszolt a pedagógusok kérdéseire. A rendezvény második felében élénk beszélgetés folyt a magyar iskolába járó gyerekek nemzettudata elmélyítésének és önbizalmuk erősítésének fontosságáról. Mind a pedagógusok, mind a szervezők hasznosnak találták a rendezvényt, és a jövőben is igénylik ilyen és hasonló fórumok szervezését. -ra-

7 2008. április Közélet Kürtös 7 KÖZELEBB HOZNI EURÓPÁT AZ IPOLY VÖLGYÉHEZ Ennek a gondolatnak a szellemében tartotta meg Ipolyságon éves közgyűlését az ipolynyéki székhelyű Ipoly Eurorégió, mely közel hatvan civil szervezetetet és önkormányzatot tömörít tagjai sorában. A szervezet elnöke, Hrubík Béla a 2007-es esztendő kiértékelésében rendkívül pozitív tényként említette, hogy az Eurorégió, elsőként a szlovákiai Eurorégiók sorában, megfigyelői státuszt kapott a németországi Glendben székelő Európai Határrégiók Szövetségében, s így kilépett az európai színtérre. A Közgyűlés több fontos kérdést is megvitatott, többek között az Európai Gazdasági és Területi Együttműködés (EGTC) elindítását az Eurorégió működési terülétén lévő önkormányzatok között, mely létrejötte esetén a térség gazdasági potenciálját fogja erősíteni, hiszen az együttműködés keretén belül bejegyzett szövetség komoly anyagi forrásokat hívhat le az európai költségvetésből a as időszakban. A Közgyűlés megbízta a szervezet elnökségét, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a szervezet megalakításához és bejegyzéséhez, melyre várhatóan a szeptemberi hónapban már sor is kerülhet. További fontos határozata volt a Közgyűlésnek az Ipoly völgye közlekedési infrastruktúrájának egységes csomagként való prezentálása az európai, valamint a hazai kormányzati szerveknél, hogy a régió felzárkózása érdekében ne kelljen újabb évtizedeket várnia. Ezzel kapcsolatban elfogadtak egy felhívást is, melyet teljes egészében az alábbiakban közlünk. A határozatok elfogadását, melybe belekerült az Ipoly völgye stratégiai fejlesztési tervének a kidolgozása is, a jelenlévők egyhangúan támogatták. A Szlovák Köztársaság határmenti községei és civil szervezetei által létrehozott Ipeľský Euroregion Egyesület október 25-én, Ipolynyéken az Ipoly-hidak nemzetközi konferencián hívta fel először Szlovákia és Magyarország, valamint az Európai Unió illetékes szerveinek figyelmét, hogy az Ipoly völgyének gazdasági leszakadása, közlekedési infrastruktúrájának alacsony szintje és az ebből eredő, a térség fejlődését hátráltató mivolta tovább tarthatatlan, ezért szorgalmazta az Ipolyhidak, valamint a régió közlekedési hálózatának, többek között az Ipolyság - Drégelypalánk között egykor létező vasúti fővonal újjáépítését. A konferencia zárónyilatkozatának szellemében, melyet eljuttattunk az illetékes szlovák és magyar kormányzati szervekhez és civil szervezetekhez, új lendületet vett az Ipoly-hidak újjáépítésének kérdése. Az elmúlt, közel hat esztendőben számos hatástanulmány, terv, megállapodás született ebben a kérdésben, melyek közül kiemelkedő a Rárós- Ráróspuszta, valamint a Pöstyénpuszta-Pető közötti Ipoly-hidak újjáépítésének kormányközileg is aláírt és elfogadott terve. F ELHÍVÁS Az Ipoly völgye komplex közlekedési infrastruktúrájának felújításához, melybe beletartozik az előzetesen elfogadott és jóváhagyott további hat híd, valamint a vasúti összeköttetés felújítása is, a két, már említett Ipoly-híd, várhatóan 2009-ben való befejezése azonban nem elég. A régió további leszakadásának megakadályozása érdekében szorgalmazzuk, hogy az Európai Unió az érintett két országgal, Szlovákiával és Magyarországgal közösen, a as költvégvetési időszakában, az Ipoly völgyének teljes közlekedési infrastruktúráját maradéktalanul újítsa fel, hiszen erre minden anyagi és szakmai feltétel adott. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy négy évvel az Európai Unióba való belépésünk és a schengeni határok megszűnése után a probléma megoldásának határidejét újabb évvel ki akarják tolni - erre utalnak egyes kormányzati körök nyilatkozatai - mert ez beláthatatlan következményekkel járna a régió felzárkózását illetőleg, és teljes mértékben ellentétes lenne az Európai Unió azon szándékával és elvárásaival, mely az említett as időszakban irányozza elő a régiók közötti különbségek csökkentését. Meggyőződésünk, hogy az említett infrastrukturális beruházásokhoz szükséges európai uniós és hazai források rendelkezésre állnak, csak a megfelelő akarat és határozottság hiányzik, hogy ezt a kérdést egyszer s mindenkorra a XXI. század követelményeinek szellemében rendezzék. Az Ipeľský Euroregion, az Ipoly Eurorégió és az Ipoly völgye valamennyi civil szervezete és önkormányzata nevében felhívással fordulunk a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság, valamint az Európai Unió illetékes szervei és az érintett ország európai parlamenti képviselői felé, hogy az Ipoly völgye közlekedési infrastruktúrájának komplex felújítását a as időszakban oldják meg, hogy ez a régió is, hasonlóan a Rajna-mentéhez, a természetes választóvonal nélküli, az átjárható Európa része lehessen ne csak a deklarációk szintjén, de a valóságban is. Ipolyság, április 17-én Palócz

8 8 Kürtös április A NEMZETI EMLÉKEZET ŐRHELYEI Térségünk számos településén tartottak helyi vagy kistérségi megemlékezéseket a magyar polgári forradalom és szabadságharc 160. évfordulóján. Ezekről olvashatnak az alábbi összeállításban. Hagyományosan - immár 19 éve - Ipolyvarbón rendezik meg a járás magyarságának kistérségi nemzeti ünnepét. A község önkormányzata és Csemadok-alapszervezete, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya és az MKP Nagykürtösi Járási Elnöksége közös szervezésében március 15-én megtartott rendezvény ünnepi műsorát Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere nyitotta meg, s egyben köszöntötte a kultúrházat zsúfolásig megtöltő ünneplőket. Az ünnepi versek elhangzása után Ágh András, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének tanácsosa emelkedett szólásra, és rövid üdvözlő beszéde után felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek a külhoni magyar honfitársaihoz intézett levelét. Ebben egyebek mellett szabad és megosztottság nélküli, valódi ünnepet kívánt minden magyarnak. Az ünnepség színvonalas kultúrműsorában felléptek az Ipolyvarbói Mikszáth Kálmán és az Ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulói, a magyarországi Őrhalom testvértelepülés Hagyományőrző Körének asszonykórusa, a Csemadok Bussai Alapszervezetének női énekkara, a Csemadok Nagycsalomjai Alapszervezetének Sisa Pista citerazenekara. Nagy sikert aratott zenés irodalmi összeállításával a balassagyarmati Csábi István előadóművész. A rendezvény második felében történelmi megemlékezést tartottak a temetőben Erdélyi János honvéd sírjánál és a 48-as emlékműnél. Itt ifj. Koyš Szilvia Sajó Sándor Láthatatlan lobogó c. költeményének tolmácsolása után a Fidesz Magyar Polgári Szövetség képviseletében Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármestere emlékezett a 160 évvel ezelőtti történelmi eseményekre, kiemelve, hogy mind az anyaországban, mind a határokon túl a negyvennyolcas emlékhelyek a nemzeti emlékezet őrhelyeinek számítanak. A Magyar Koalíció Pártja nevében Hamerlik Richárd, az Országos Elnökség tagja, a párt járási elnöke mondott ünnepi beszédet. A koszorúzást követően a Himnusz eléneklésével zárult a kistérségi nemzeti ünnepség Ipolyvarbón. -br- LUKANÉNYE - A márciusi a fényes napokra emlékeztek a lukanényeiek március 16-án. Az ünnepség Gracza László szabadságharcos hős sírjának megkoszorúzásával kezdődött, ami immár hagyománnyá vált Lukanényén. A koszorúzáson részt vettek Lukanénye képviselő-testületének tagjai, Kuzma Zoltán polgármester és az MKP helyi szervezetének képviselői, valamint kedves vendégeink, Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke és Miklós László, parlamenti képviselő. A koszorúzási ünnepségnek Török Mihály szavalata adott méltó keretet. A koszorúzás után megemlékezésre került sor a művelődési házban, ahol az MKP helyi szervezete nevében Tóth László, az alapszervezet elnöke mondott megnyitó beszédet, majd Miklós László és Hamerlik Richárd csatlakozott hozzá az 1848-as szabadságharc méltatásával. Ezután Molnár Tamás, a helyi alapiskola pedagógusa foglalta történelmi keretbe a szabadságharc történéseit. A helyi alapiskola magyar tagozatának pedagógusai, Balázs Éva és Török Teréz magas színvonalú kultúrműsort készítettek az alapiskola felső tagozatos tanulóival, amely nagy sikert aratott a jelenlévők körében. Az irodalmi színpad jellegű előadás a magyar himnusz eléneklésével zárult. Ezután a Skerlec Szabolcs vezette modern táncosok adták elő koreográfiájukat, amelyet erre az alkalomra tanultak be. Ugyancsak magas színvonalú előadásával emelte az ünnep fényét a Csábi Szeder Fábián dalegylet, amely - mint egyéb alkamakkor is - szívesen látott vendég Lukanényén. A kultúrműsor záróakkordjaként lépett fel a Csemadok lukanényei alapszervezetének citerazenekara, amely ugyancsak a tőle megszokott magas nívójú előadással örvendeztette meg a közönséget, amely lélekben gazdagabban, fennkölt hangulatban térhetett haza a megemlékezésről. M.M. BUSSA - A Csemadok helyi alapszervezete és az MKP helyi szervezete közös szervezésében első alkalommal tartottak a településen megemlékezést nagy nemzeti ünnepünk alkalmából. Március 16-án, vasárnap a kopjafánál került sor az ünnepi megemlékezésre. -mk- CSÁB - A helyi iskola éttermében az intézmény magyar tagozata diákjainak irodalmi összeállításával kezdődött március 15-én az ünnepi megemlékezés. A műsor színvonalát nagyban emelte a helyi Csemadok mellett működő Szeder Fábián Dalegylet közreműködése. -cs- SZÉCSÉNKE - Március 16-án a Csemadok helyi szervezete tartott ünnepi megemlékezést a helyi kultúrházban. A kultúrműsort, amelyet a község iskolás korú fiataljai adtak elő, Kelemen Mária tanította be. -ke-

9 2008. április Kürtös 9 INÁM - Március 14-én a délutáni szentmise után a helyi temetőben nyugvó Nagy Tamás nemzetőr síremlékénél tervezték az ünnepi megemlékezést. Ám a szakadó eső miatt a templomban került sor a helyi iskolások műsorának bemutatására, és itt mondta el ünnepi beszédét Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke is. A rendezvény végén a rossz időjárás ellenére is kivonultak az emlékezők a temetőbe, ahol megkoszorúzták a fiatalon elhunyt negyvennyolcas nemzetőr sírját. -n- Kopjafa a is őrzi a Mátyás-huszár emlékét Ipolynyék yéken ÓVÁR - Március 16-án, vasárnap délelőtt a szentmise után a 48-as emlékműnél emlékeztek a helybeliek a 160 évvel ezelőtti történelmi eseményekre. A helyi Szent Erzsébet Egyházi Alapiskola tanulóinak irodalmi összeállítása után Benkocs Irma, a település polgármestere köszöntötte az emlékezőket, majd rövid beszédben méltatta az es magyar forradalom és szabadságharc jelentőségét. Az ünnepi megemlékezés koszorúzással zárult. -ka- KŐKESZI - Idén március 16-án, vasárnap a szentmise után a templomkertben álló kopjafánál tartottak megemlékezést a magyar szabadságharc 160. évfordulóján. Az ünnepi versek elhangzása után Doncs-Bojtos Katalin, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke mondott ünnepi beszédet, majd koszorúzással ért véget a megemlékezés. -ra- Talán megkockáztatható, hogy soha még ennyiféle gyönyörű emlékező rendezvény nem volt a Felvidéken, mint az idei március 15-én, szent forradalmunk kitörésének 160. évfordulóján. A soha a trianoni nemzetcsonkítás utáni időkre értendő, hiszen a széttört, szétszabdalt Kárpáthazában évtizedeken át álmodni sem mertük, hogy egykor közösen emlékezhetünk az erdélyiekkel, vagy más, határon túlra kényszerített magyar töredéknép képviselőivel. Ipolynyéken március 16-án ez történt: Rácz Levente, Bakó Botond és Demény Piroska személyében nagyenyedi küldöttség járt Ipolynyéken, akik a szülőföld szeretetét, üzenetét hozták el a messzi hazából, Erdélyből, gyulai Sáska Sándor, egykori Mátyás-huszár sírjához, aki az ipolynyéki temetőben pihen örök nyugalomban. A műsoros megemlékezés idén, a megszokottól eltérően, lévén kerek évfordulóról szó, a helyi művelődési házban kezdődött, ahol Bakó Botond, nyugalmazott tanár osztotta meg a hallgatókkal felvidéki élményeit, mutatta be szülőföldjét, Erdélyt. Őt a helyi Balassi Bálint Alapiskola tanulóinak megható és értékes műsora követte, Nagy Teréz pedagógus munkáját dicsérve, majd Nagy Ferenc, komáromi előadóművész kápráztatta el Wass Albert verseinek feldolgozásával a helyi nagyérdeműt. Ezt követően Ipolynyék főterére vonult az ünneplő sereglet, ahol Refka György szavalata és a helyi énekcsoport rövid műsora után megkoszorúzták Pajor István, 48-as hadnagy emléktábláját. A helyi új temetőben gyulai Sáska Sándor sírjánál, a frissen faragott és emelt kopjafa mellett Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, valamint Rácz Levente, Nagyenyed város önkormányzati képviselője mondtak beszédet, Nagy Ferenc pedig tolmácsolta Wass Albert: Láthatatlan lobogó című versét. Az ünnepség bensőséges és meghitt volt. A kopjafa, az erdélyi vendégek szerint is, bármelyik erdélyi fafaragó dicséretét kiérdemelné, pedig helyi kezek munkájaként került a helyére, Hrubík Béla és Gömöry Lóránt jóvoltából. Az erdélyi vendégek a lehető legtermészetesebben illeszkedtek bele az eseménybe, igazolva, hogy a Kárpáthaza elpusztíthatatlan, s csak rajtunk múlik, hogy kultúránk mikor ötvözi ismét egységessé. Szép pillanata volt a kopjafaavatásnak és az ünnepségnek, amikor Sáska Sándor Balassagyarmaton élő 87 éves dédunokája, Sáska Edith asszony könnyes szemmel simította meg a dédnagyapa, egykori huszár hadnagy sírkövét. Itt találkozott múlt és jelen, s érezni lehetett, valaki csendesen meglobogtatta a láthatatlan lobogót, mely alatt elférünk mindannyian, kik hisznek a nemzetben, hazában, akiknek fontos a szülőföld megtartó ereje és szeretete. Köszönjük mindenkinek, aki ezt az ünnepet méltósággal velünk együtt ünnepelte. Palócz Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny április 1-jén Nagykürtösön került sor a Tompa Mihály Országos Versés Prózamondó Verseny országos elődöntőjére a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében. A Losonci, Nagyrőcei, Nagykürtösi és Rimaszombati járások versenyzőinek megmérettetésére a nagykürtösi kultúrházban került sor. A versenyt magyarországi és hazai szakemberekből álló zsűri értékelte, s döntésük értelmében az országos fordulóba járásunkból a következő versenyzők jutottak be: a vers II. kategóriájában 3. helyezettként az ibolybalogi Németh Márton, 4.-ként pedig a lukanényei Török Máté, a versmondás III. kategóriájában a terbegeci Paulenda Éva (ipolynyéki AI) 2. helyet ért el, szintén versben, az V. kategóriában Trevalecz László Ipolyhidvégről ugyancsak 2. helyen jutott tovább a rimaszombati döntőbe. A továbbjutóknak gratulálunk, és csak remélhetjük, a többi versenyző kedvét sem szegték az időnként erős kritikai megjegyzések, amelyek a próza kiértékelésén elhangzottak. szerk. Zenei fesztivál A nagykürtösi székhelyű Hont-Ipoly Művelődési Központ szervezésében került sor április 11-én a Gyermekek Zenei Fesztiváljára, vagyis a fiatal népdalénekesek, hangszerszólisták és zenekarok járási seregszemléjére. A rendezvényen az ipolybalogi Lenicky Erik, aki citerán játszott, a hangszerszólisták kategóriájában aranyminősítést szerzett, s egyben továbbjutott a Rimakokaván sorra kerülő kerületi fordulóba. Játékáról a zsűri tagjai nagyon elismerően nyilatkoztak. Gratulálunk a tehetséges fiatalnak, s egyben további sikereket kívánunk neki. szerk.

10 10 Kürtös Közélet április TELEPÜLÉSENKÉNTI demográfiai eltérések A 21. század elején jelentős demográfiai változások /elöregedés, migráció, elvándorlás, betelepítés stb./ figyelhetők meg szűkebb pátriánk településein is. Kis lélekszámú falvaink nagy részét az elöregedés veszélye fenyegeti, melynek okai a múlt század utolsó harmadába nyúlnak vissza. Hiszen - és csupán csak emlékeztetőül - abban az időben az erőltetett központosítás miatt a kis falukban építkezési zárlatot rendeltek el, és a fiatalabb nemzedék a közeli város/ok/- ban talált nemcsak jobb munkalehetőséget, de a gomba módra szaporodó lakótelepeken könnyebben jutott lakáshoz is. Míg a nagyobb vagy központi községekben valamivel mégis csak kedvezőbbek voltak az érvényesülési és megélhetési lehetőségek, és ennek köszönhetően valamivel kisebb méretű volt az elvándorlás. Hasonlóképpen a népszaporulat fokozatos csökkenése sem mostani jelenség, mert már a rendszerváltást megelőző évtizedekben is divatban volt az egyke gyerek a családokban. S ez napjainkban még inkább tapasztalható, természetesen más előjelű okok miatt, mint a régi rendszerben. S ha már a gyermekvállalási kedv csökkenésénél tartunk, mindenképpen meg kell említeni, hogy ebben - bizonyos tekintetben - közrejátszanak a megváltozott társkapcsolati viszonyok, és nemcsak csökkent a házasságkötés iránti érdeklődés, de sok esetben kitolódott maga a korhatár is. Míg valaha a lányok éves koruk között mentek férjhez, ez már régóta - legalábbis az esetek többségében - 20 éves kor felett van. Miként a fiúk sem igyekeznek nagyon fiatalon házasodni. Hogy hullámzó képet mutat a népszaporulat, vagyis hogy egyenlőtlen a gyermekszületések száma, annak részben oka az is, hogy a házasságra, családalapításra alkalmas nők és férfiak egyes korcsoportjaiban sok esetben alig mutatkozik eltérés a hajadonok és a nőtlenek száma között. Például a mai évesek korcsoportjában viszonylag sok a tudatosan is szingli nő és férfi. Vagyis, akinek /még/ nincs szándékában házasságot kötni, és ezzel egyidejűleg gyermeket vállalni. Ebből kiindulva kíváncsiak voltunk arra, hogy járásunk egyes településein milyen demográfiai eltérésekkel találkozni ezen a területen. Találomra szólítottunk meg községi hivatalokat, és kértük ki a lakosság számát, a településen található özvegyek számát, valamint azt, hogy a 25-30, a és a évesek korcsoportjában hogyan oszlik meg a szabad állapotú nők és férfiak száma. Település/Lakos Özvegyek Szabad Szabad Szabad száma állapotúak állapotúak állapotúak Óvár/ /N 43, F 5 N 6 N 2 N 8 /15,04 %/ F 8 F 4 F 7 Kőkeszi/ /N 35, F 1 N 8 N 1 N 1 /10,25 %/ F 9 F 2 F 7 Kelenye/ /N 32, F 6 N 3 N 0 N 0 /12,25 %/ F 7 F 2 F 15 Szécsénykovácsi/ /N 40, F 9 N 7 N 1 N 3 /12,96 %/ F 13 F 6 F 7 Apátújfalu/ /N 48, F 7 N 11 N 3 N 6 /8,49 %/ F 27 F 6 F 17 Ipolyhidvég/ /N 50, F 7 N 6 N 1 N 3 /9,20 %/ F 15 F 8 F 20 Inám/ /N 57, F 8 N 7 N 2 N 2 /13,54 %/ F 12 F 2 F 7 Haraszti/ /N 13, F 2 N 3 N 4 N 3 /6,38 %/ F 9 F 6 F 3 Bizonyára egy szociológus sok mindent ki tudna olvasni a fenti táblázat egyes oszlopaiból. A magamfajta avatatlan, szociográfiában járatlan ember annyit mindenképpen kiolvas belőle, hogy településeinken meglehetősen magas a férfi elhalálozás arányszáma, ami nemcsak abból adódik, hogy a nők átlagéletkora magasabb a férfiakénál. Éppen ezért az okok felderítése külön kutatás és tanulmány tárgyát képezhetné. Azt is érdemes megfigyelni, hogy pl. a évesek korcsoportjában viszonylag magas a hajadonok és nőtlenek száma. Erre következtetni lehet abból, hogy például Óvárból kéretlenül is annyira részletes kimutatást kaptunk, hogy abból arra is fény derült, hogy a évesek korcsoportjában 20 lakost tartanak nyilván, s ebből 14 a szabad állapotúak száma. Vagy nézzük Harasztit, ahol azonos korcsoportban 21 lakosból 12 szabad állapotú. Vagyis elméletileg az ebbe a korcsoportba tartozók már házasok lehetnének, és akár két gyermekük is születhetett volna már. Ahogy mondani szokás, evés közben jön meg az étvágy, ezért úgy gondoltuk, hogy a következő lapszámainkban, akár folytatásban is, szívesen közölnénk a fentihez hasonló kimutatást járásunk többi településéről is. Ezúton kérjük a polgármestereket, juttassák el szerkesztőségünkbe legkésőbb április 30- ig a csemadokntv@azet.sk címre a szóban forgó kimutatást, amit mindenképpen érdemes lenne kiegészíteni olyan adatokkal is mint a lakosság átlagéletkora, elváltak száma, csonka családok /ahol valamelyik szülő egyedül neveli gyermekét, gyermekeit/ száma, egygyermekes /18 éves korig/ családok száma, nyugdíjasok száma /nő/férfi/, munkanélküliek /nő/férfi/ száma, gyermekek száma 0-18 éves korig, felsőfokú /főiskolai, egyetemi/ végzettséggel /nő/férfi/ rendelkezők száma. Polgármesterek figyelmébe! Arra kérjük településeink polgármestereit, figyelmesen tanulmányozzák át a fenti írásunkat, és ha jónak, hasznosnak látják kezdeményezésünket, juttassák el szerkesztőségünk címére a cikk zárórészében is kért adatokat. A teljesség igényét kizáró szociográfiai összeállításunkkal mintegy dokumentálni kívánjuk falvaink kondícióját a 21 század első évtizedében. Újfent kérjük polgármestereinket, feltétlenül legyenek segítségünkre ennek a dokumentumértékű munkának a létrehozásában. Elképzelhető, hogy ez majd vagy akár 100 év múlva lesz értékes anyag a kutatók számára. Megértésüket, támogatásukat ezúton is köszönjük. Bodzsár Gyula

11 2008. április K ö z é l e t Kürtös 11 TEMPLOMÉPÍTŐK Azt emlegeti Szlovákgyarmaton Árvay József nyugalmazott gépkocsivezető, hogy az édesanyja mindig fölpanaszolta, miért nősült olyan helyre, ahol nincs templom. Aztán az egekbe költözött hívő édesanyjának boldogságot okozhatott, mert egyike lehetett a szlovákgyarmati templom építőinek az 1990-es évek elején. Akkoriban még nem kapott nagyobb nyilvánosságot egy templom építése, amelyet az akkori plébános Pintér Zoltán javasolt a helyieknek, akik addig Apátújfaluba, Leszenyére vagy az Ipoly túloldalára, Balassagyarmatra jártak szentmisére. Zallus Milán és Pollág Péter terveit és a templom makettjét 1990-ben a kultúrházban mutatták be a falu lakóinak, akik elfogadták azokat, és az öreg harangláb környékén kijelölt helyet is. A plébános javaslatára megbízták az ügyek vezetésével Árvay Józsefet, Schmid Gábor vízvezetékszerelőt, valamint Kosik Ferenc szabómestert és a megjelentek megegyeztek abban, hogy a katolikus és evangélikus családok lehetőségeik szerint segítik az építkezést. Így kezdődhetett meg a szlovákgyarmati templom építése, amelyet az egyház is segített, és a kicsit szabadabbá váló időben még németországi támogatás is érkezett a költségek fedezésére. A környező települések is jelentős összegű pénzadománnyal támogatták a szlovákgyarmati templom építését. De támogatta az ügyet lehetőségei szerint anyagilag is a falu vezetése, az építész végzettségű Marczik Milán polgármesterrel az élen, aki szakmai segítséggel is szolgált. Azt mondja Árvay József, hogy Kosik Ferenc egy szóra jött és segített, ahol tudott, de így voltak ezzel mások is. Az építésvető Rados István kőműves lett, aki 1991-ben kimérte az alapokat, és megindulhattak a munkálatok. Sok gépi segítséget biztosított a leszenyei gazdaságból az ipolynyéki Tóth Imre, és kistraktoraikkal számos fuvart lebonyolított két helybeli, Bolla Géza és Kiss István. A kézi munkáknál sokak mellett számíthattak Babolcsai Istvánra és Józsefre, Surina Jánosra, Pavlokin Tiborra és Margitra, valamint Zauskin Istvánra. Az akkori Csehszlovákiához tartozó Szlovákgyarmaton volt az országosan elismert Vetőmagtermelő Állami Gazdaság központja, és az igazgató Strhar Sámuel mérnök minden lehetséges segítséget, főleg a fuvar területén, megadott a templomépítéshez. Még egy kőművest is biztosított Mihna Pál személyében, aki jó hírű vadászként nem egyszer még vadhúst is szerzett a munkásoknak készült gulyáshoz. A munkálatokban részvevők számára a falu családjai beosztották a főzést. A nők sorában segített, ahol tudott Surina Irén, a harangozó Jóri Mariska, Oroszlán Anna, Rimóczi Ilona, és az asszonyok összefogtak, ha több ember élelmezését kellett biztosítani. Akkor még megtehette Árvay József, hogy autóbuszával akár építkezési anyagot is szállítson a munkálatokhoz, és az is megtörtént vele, hogy mikor Kékkőbe jártak Schmid Gáborral anyagot vásárolni, a kocsi tetején felejtette a plébános által aláírt számlatömböt és a készpénzt. Mikor észrevették a bajt, visszafordultak, és az út közepén érintetlenül megtalálták a szél által lesodort borítékot. - A Jó Isten vigyázott ránk! - vélekedik a nyugalmazott buszsofőr, és azt is felemlegeti, hogy sok falat maga zsaluzott fel, és az építésvezető megnyugodva látta, hogy jó munkát végzett. A templom tornyát a lukanényei Híves Pál zsaluzta fel, és ebben a fontos munkában az ipolybalogi Zolczer Miklósra is lehetett számítani. A villanyszerelést Sinko János irányította, és ebben sokat segített az ipolyvarbói Budai Béla, aki egy szóra jött segíteni. Az apátújfalui kőművesek Blaho Emil, Básti János, Rimóczi László és Kosik József keze nyomát is őrzik a templom falai, de érkezett segítség a leszenyei hívektől is. Amikor már emelkedtek a falak, a darumunkákat Káger Rudof végezte el és Gergai József kőműves is egy kérésre jött segíteni, mint ahogy Ondrejka Jan és családja is önzetlenül tette a dolgát az építkezésen. Ha sóder és egyéb anyag kellett, annak a szállítását Petróczki József és István lebonyolították. A templom kútját Varga József és Sulina Pál fúrták ki. Közben a halottas házban tartottak katolikus és evangélikus miséket, majd az épülő templom udvarán, s közben a hívek örömmel láthatták az Isten Házának épülését. Aztán a toronyba beköltöztették a katolikus és az evangélikus harangot, amelyek azóta is ott laknak. A modern tervezésű templom belső kialakításának fontos részeként szolgáló padokat Kilmayer Vladomir asztalos készítette el vörösfenyőből, amelynek anyagát a bussai kántornő ingyen átadta az épülő szlovákgyarmati templom javára. A még hiányzó faanyagot a tetőre, a gyóntatószékre az erdészet igazgatója, Balázs úr biztosította és Lamóczi László szállította le. - Amikor a falak fölé fedél került, megtartottuk az első szentmisét, amelyen a lukanényei Híves István volt a kántor, - emlékezik a kezdetekre Árvay József, akinek akkoriban, 1993 májusában született meg az unokája, Kriszta, akit meg szerettek volna keresztelni. - Mondtam a papnak, hogy mit szeretne a család, de lehet-e, mert nincs felszentelve a templom. Pintér Zoltán plébános azt mondta, itt már szentmisét tartottam, és ez azt is jelenti, hogy fel van szentelve az Isten Háza. A jó pap akkor jött meg a Szentföldről, és hozott vizet a Jordán folyóból, és így azzal lett meg az unokám keresztelője. Kétszeresen is boldog voltam, mert megkeresztelték az unokámat, és teljesíthettem édesanyám kérését, és az én segítségemmel is lett templom Szlovákgyarmaton - fátyolosodik el Árvay József szeme. Aztán a Szent Imréről elnevezett új templom építése befejeződött, és a szentelésének is eljött az ideje november 6-án, amely a falu lakóinak és a templom építőinek emlékezetes napja lett. Hiába esett az eső, a nevezetes, régen várt eseményen dugig volt hívekkel, katolikusokkal és evangélikusokkal a templom belseje és környéke. Örülhetett Pintér Zoltán plébános, hogy a Mindenható segítségével a hívek és a jó akaratú emberek összefogásával megvalósulhatott sokak álma, hogy temploma legyen Szlovákgyarmatnak. Dominik Tóth püspök szentelte fel az új templomot, és a falu nagy ünnepére az Állami Gazdaság két disznót is vágatott, a falu nagy vendégséget csapott. Azóta is látogatottak a magyar és szlovák nyelvű misék, és az evangélikusoknak is otthona lett az új templom. Az építkezés egyik résztvevője Kosik Ferenc, aki jelenleg is az egyháztanács tagja, arra kért, a békesség kedvéért hangozzon itt el az is, hogy a nem említett templomépítők neve is be van jegyezve az Úrnál, és ez bizonyára így is van. Szabó Endre

12 12 Kürtös Hitélet április FELTÁMADÁSI MENET (Befejezés az 1. oldalról) A feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. A feltámadási menet jelvénye - az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt - úgy van fából kifaragva, hogy mindkét útvonalé a teljes jelképet mutassa. Ez a motívum egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény egységünk eszméje. Benne rejlik e zarándoklat idejének - húsvét (kereszt), pünkösd (szárny) - szimbolikája is. A kezdet egysége úgy fejeződik ki, hogy nagypénteken a tihanyi kálvária feszületénél még egy a feltámadási jelvény, majd ott vált ketté, s vitték át egyik felét Zamárdiba. A jelvényre a résztvevő közösségek - kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését - egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják a mindnyájunknak szánt üzenetüket és élményeiket. A feltámadási menetben részt véve ki-ki hite szerint erősíti a magyarság éggel való szövetségét. Az ősi magyar, útnak indító mítikus létminta - Hunor és Magyar csodaszarvas követése - ma így valósulhat meg. Április 7-én, Medvén, a Duna-hídon átkelve a győri zarándokok hozták el a Felvidékre a feltámadási jelvényt, így elindulhatott a feltámadási menet északi szakasza. Immár harmadik évben Dunaszerdahelyen fogadták elsők közt a Zamárdiban kettéválasztott Árpád-kori motívumú szárnyas keresztet. Régiónkban elsőként az ipolybalogi plébániához tartozó községek, Kelenye, Szécsénke, Ipolynagyfalu köszöntötték a feltámadási jelvényt, majd Ipolybalog következett a sorban. A keresztet Karaffa Attila, a Pázmáneum Társulás titkára adta át György Ferenc ipolybalogi plébánosnak a polgármester, a civil szervezetek képviselői és a mintegy 150 fős hívősereg előtt. A jelenlévők (vagy tízen népviseletbe öltözve) énekekkel köszöntötték a keresztet és a zarándokokat. Karaffa Attila röviden ismertette a feltámadási menet fontosságát. Ezután szentmise következett, majd a Szent Korona másolata előtt imák és könyörgések után a polgármester kötötte fel a falu szalagját a keresztre. Ipolybalogról a feltámadási menet György atya vezetésével Ipolykeszire ment, majd onnan tovább Nagycsalomjára és Kóvárra. Mindenütt szép ünneplésben részesült. A nálunk megtett útvonal tulajdonképpen az északi ág mellékága volt. Az elágazás Felsőtúron volt, majd Ipolybalog, Balassagyarmat, vissza Ipolyvarbón keresztül Bussa, majd újra átkelve az Ipolyon Somoskőújfalu-Salgótarján, ahonnan a mátraverebély-szentkúti Szűzanyát is meglátogatva - Pásztó volt a mellékág idei utolsó állomása. Az eredeti menethez Hévízgyörknél volt a visszakapcsolódás. A feltámadási menetet a balassagyarmatiak az egykori határátkelőhelyen fogadták népes csapattal. A fogadók részéről a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége vezető tagjai: Dr. Limbacher Gábor, Juhászné Gajzinger Ágnes és Juhász Péter, aki mindannyiuk nevében köszöntötte régiónk zarándokait. Köszöntő beszédében többek közt elmondta, hogy ma a véres kard helyett a feltámadási menet jár körbe az országban és jelképe a szárnyas kereszt, ő azonban nem harcra, hanem összetartozásra szólít bennünket. Nagyon reméljük, hogy meghallgató fülekre talál ez a megszólítás. György Ferenc plébános úr válaszbeszédében kifejtette mindannyiunk óhaját, hogy a magyar a magyart szeresse. Mi eljöttünk és felkínáljuk szeretetünket. Reméljük, ez a szent kereszt az anyaországbelieket is, és a perifériákon élő magyar testvéreinket is összeforrasztja. Tudjuk, hogy nehéz. Nem ez a sok kicsi grammos szalag teszi nehézzé, hanem az a sok reá akasztott, hozzáforrasztott vágy, ima, kérés, kereszt, a könny, de majd Mária segít ebben is. Az ünnepségre és a feltámadási jelvény átadására a Nagy Richárd atya celebrálta szentmise keretében került sor, melyen Molnár Zsigmond erdélyi református tiszteletes is részt vett. Medvácz Lajos polgármester úr pedig a város A tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény nevében üdvözölte a menetet, és kötötte fel a - hazaszeretete és hősiessége okán a büszke Civitas Fortissima nevet viselő - város szalagját. Másnap, pénteken indult megint útjára a feltámadási kereszt, amit gyalogos zarándoklattal juttattak el Bussára a balassagyarmatiak. A reggel 7 órai szentmisén még Apátújfalu polgármestere is köszöntötte a feltámadási jelvényt, és vitte el települése szalagját. Az 50 fős gyalogos zarándoklat városi és magyar zászlókkal követte a feltámadási keresztet. Sorukban szép számmal fiatalok is voltak jelen, mely a jövő reményét jelképezte. Az ipolyvarbói katolikus templomban Zólyomi Károly polgármester úr és a falu apraja-nagyja ott volt - az iskolások tanáraik kíséretében - s gyönyörű ünnepség keretében került sor a feltámadási menet hivatalos fogadására. Pöstyénpusztánál 50 fő csatlakozott a menethez, amely így 100 főre duzzadt. Csalár községben az emberek az utcán várták a menetet, és nagy szeretettel, jó szóval, virággal fogadták az énekszóval érkezőket. Bussára délután 5 óra felé érkezett a menet, ahol a plébános atya, Molnár Katalin helyi szervező, a Gyarmatról gépkocsival érkezők és a falusiak népes tömege vonult a templomba, és ünnepélyes szentmisét tartottak a zsúfolásig megtelt templomban. Itt a sokszínű közösség a hitben, reményben és szeretetben egyesült. Balogh Gábor

13 2008. április Hitélet Kürtös 13 XIX. KOMÁROMI IMANAP Jó Pásztor vasárnap - hivatások világnapja A katolikus egyházban a húsvétot követő negyedik vasárnapot Jó Pásztor vasárnapjának nevezik, mely egyben a papi hivatások világnapja is. E nap idén április 13-ára esett. Ekkor a szentmiséken világszerte papjaikért és új papi hivatásokért imádkoznak a hívek. Ezen a napon immár 19. alkalommal tartották meg a Komáromi Imanapot a helyi római katolikus plébánia, a Jó Pásztor Alapítvány és a Pázmáneum szervezésében. Komáromban az utóbbi évekhez képest lényegesen nagyobb létszámban voltak jelen mind a hívek, mind a papok. Az Imanap programja keresztúttal kezdődött. A lelkiatyák felváltva vitték a Komáromi Imanapok keresztjét a vállukon. Ebben az évben a Molnár Imre történész által összeállított, Esterházy János szenvedéseiről szóló részletek hangzottak el az egyes keresztúti állomások alatt. Fél négykor a Szent Andrásplébániatemplomban Karaffa János, a Pázmáneum Polgári Társulás elnöke tartott előadást a felvidéki magyarok mártírjáról, gróf Esterházy Jánosról. Az ünnepi főpapi szentmisét Orosch János nagyszombati segédpüspök mutatta be negyven oltártestvérével együtt, akik négy különböző egyházmegyéből jöttek, hogy Jó Pásztor vasárnapján híveikkel együtt közösen kérjék a teremtőt magyar papi és szerzetesei hivatásokért, valamint magyar főpásztorért. A püspök atya szentbeszédében oltártestvéreihez és a hívekhez is szólt egyaránt. Buzdította a lelkiatyákat, hogy bátor hithirdetői legyenek az evangéliumnak, és Jézust kövessék egész életükben. A híveket arra kérte, hogy imádkozzanak a papi hivatásokért, és segítsék az ifjúságot, a magyar jövő zálogát. Emlékeztette a templomot megtöltő zarándokokat, hogy magyar hitvallóinkhoz imádkozzunk, és azokhoz a felvidéki magyar papokról se feledkezzünk el, akik életüket hivatásuknak szentelték, és vállalták sokszor a megaláztatást, sőt még a börtönbüntetést is. Orosch János többek között elmondta: Élni a hívekért, élni a hívekkel, együtt haladni az üdvösség útján teljes odaadásban, szolgálatkészen, ezt várja tőlünk, lelkiatyáktól az Isten. A békemozgalmakban vagy ügynökként szolgáló papokról elmondta: Most olyanok akarják megmondani nekünk, hogy mit tegyünk, akik egy pár évvel ezelőtt nem nagyon buzgólkodtak. Békemozgalmakban működtek, sőt, sajnos voltak olyanok is, akik közelebb álltak a rendszerhez. Sajnos ez tény, ez valóság. A magyar nép egy kis nemzet itt, Közép- Európában. Mária népe, Szent István király öröksége ez a nép. És ez a nép, csak akkor láthat maga előtt jövőt, ha a szent királyhoz hasonlóan Isten kezébe helyezi magát. Jólétben és balsorsban is. A püspök atya figyelmeztette a híveket, hogy a magyar népen nem a hangzatos beszédek, hanem csakis az élő hit segíthet. A szentatya gondolatait tárta a zarándokok elé, aki hangsúlyozta, hogy a népek közötti békesség egyedüli lehetősége az Isten. Kifejtette azt is, hogy csak a Krisztusban való összefogás segíthet elérni földi és örök céljainkat. Az egyházmegyék felosztásával kapcsolatban a püspök atya elmondta, hogy el kell fogadnunk a szentatya döntését, és a kialakult helyzetben megtalálhatjuk a jó Isten törődésének nyomait. Ilyenek az egyes egyházmegyékben kinevezett helynökök is. Különösen a besztercebányaiban a magyar nemzetiségű Mahulányi József ipolysági esperes kinevezése. Az egyetemes könyörgéseket világi személyek, idősek és fiatalok olvasták fel, és kérték az Urat, hogy hallgassa meg a hívek óhaját a magyar főpásztort illetően. Illetve megemlékeztek Lénár Károly - az Imanapok elindítója - születésének 85. évfordulójáról is. A szentmise végén Farkas Zsolt, a Jó Pásztor Alapítvány nemrégiben megválasztott elnöke köszönte meg a püspök atya buzdító szavait, az oltártestvérek fáradságát, hogy a vasárnapi szentmisék után áldozatot hoztak, és eljöttek Komáromba a felvidéki magyar katolikusok imatalálkozójára, és a templomot színültig megtöltő zarándokseregnek, hogy jelenlétükkel bizonyították ragaszkodásukat hitükhöz, és imáikkal kérték a teremtő Istent további hivatásokért, hogy ne árvuljon el a felvidéki magyar katolikus közösség. Külön köszönetet mondott Orosch János püspök atyának, hogy a volt pozsony-nagyszombati egyházmegyében fellendítette a hitéletet, és több magyar lelki program elindítója vagy aktív résztvevője is volt. Kérte, hogy a továbbiakban se feledkezzen el a magyar nyájról, ha az szét is lett szabdalva. Megköszönte azoknak a szlovák lelkipásztoroknak is a részvételt, akik részt vettek az Imanapon, hiszen az ima a jó szándék jele, és nem irányul senki ellen. Orosch János biztosította a híveket, hogy imáiban mindig megemlékezik a magyar katolikusokról, és továbbra is szeretné folytatni pasztorációját. Kijelentését hangos taps fogadta. A XIX. Komáromi Imanap a pápai és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Pázmáneum Társulás

14 14 Kürtös Kultúra április Eredményes évet zártak Inám - Eredményes évet zárt a Szlovákiai Rokkantak Szövetsége Inámi Helyi Szervezete - derült ki a nemrégiben megtartott évzáró taggyűlés tevékenységi beszámolójából. Csáky Ferenc elnök örömmel állapította meg, hogy az elmúlt évben a 15 új taggal 53-ra emelkedett a tagság létszáma. Örvendetes tényként említette a tagság aktivitásának élénkülését is, amit az is bizonyít, hogy a tavaly saját sütésű túrós, mákos és diós rétessel tették változatosabbá a helyi mézfesztivál menükínálatát. Mi több, Ipolynyéken a szüreti ünnepségen is kínálták a finom rétest. A rokkantak helyi szervezetének tagjai a múlt évben a községi hivatal anyagi támogatásának is köszönhetően a nyár folyamán két alkalommal jártak ismert magyarországi fürdőhelyen. Mlinárik József, a rokkantak járási szervezetének elnöke is megtisztelte jelenlétével az évzáró taggyűlést, és rövid felszólalásában nagyra értékelte a helyi szervezet aktivitását. A rendezvény végén a magyarországi Rimóc község Hagyományőrző Körének tagjai énekekkel, táncokkal szórakoztatták a résztvevőket. -cs- Jól sikerült nyugdíjastalálkozó Inám - Szépen terített asztaloknál köszöntötte Nagy József polgármester április 6-án, vasárnap délután a falu nyugdíjas polgárait. Ezen, a már hagyományosnak mondható rendezvényen Dr. Repka körorvos tartott egészségügyi előadást a várható időskori betegségek kezeléséről, míg a járási rendőrkapitányság képviseletében egy rendőrnő figyelmeztette a jelenlevőket az idős emberek kárára elkövetett ismétlődő bűncselekmények veszélyeire, illetve azok kivédésének lehetőségeire. A rendezvény szórakoztató programjában a helyi óvoda és iskola növendékei, valamint a Csemadok hagyományőrző asszonykórusa és Kéknefelejcs női énekkara szórakoztatta a nagy számban megjelent nyugdíjasokat. A találkozó színvonalas megvendégeléssel ért véget. (Br) Bort, búzát, békességet A Lukanényei Amatőr Színjátszócsoport nagy sikerrel, hasadásig megtelt nézőtér előtt játszotta el március 23-án, húsvét vasárnapján Somos Erzsébet: Bort, búzát, békességet című parasztkomédiáját négy felvonásban. Balko Zsófia rendezését kedvelt amatőr színjátszóink keltették életre a színpadon. A nézősereg nem fukarkodott a tapssal, így jutalmazva meg Híves Magdi, Nemcsok Attila, Buris Anaszti, Híves János, Tomasik Zoltán, Török Teréz, Kovács József, Tóth Ági, Kovács Klári, Varga Árpád, ifj. Nozdrovicky István, Bodzsár József, Ohajda Mária, Fonodi Miklós, Híves László, Gyuros Mária, Skerlec Szabolcs, Ohajda Milan, Fonodi Monika, Ohajda Katka, Cvengel Júlia, Lőrinc Valéria, Tomasik Veronika, Fekete Ivett, Lendvay Erika és Antolík Darinka színpadi teljesítményét. A jelmezek és a díszlet hangulatában követte a darab élményvilágát. A remek színészi teljesítmények s a dramaturgiailag is jó rendezés felejthetetlen szórakozást nyújtottak a közönség számára. A nagy érdeklődés miatt sokaknak már nem jutott hely a színházteremben, de sokan szívesen megnéznék az előadást még egyszer, ezért reménykedünk abban, hogy lesz ismétlés! M.M. Hát ismét sikerült! Nem titkolt büszkeséggel mondom: az ipolynyéki Csemadok KARNEVÁL csoportja idén immár 5. alkalommal mutatta meg, hogy vigad a magyar ember. Március 30-án ismét megtelt a nyéki kultúrház előadóterme. Külön örömet jelentett számunkra, hogy környékbeli falvaink műkedvelőit is a nézők soraiban tudhattuk. A NAPOCSKA gyermektánccsoport tagjai izgatottan leskelődtek a függöny mögül, várva szüleiket, barátaikat. A Segeč Irénke vezette moderntánccsoport új kreációival választotta szét az énekesek műsorblokkjait ban újabb színfolttal gazdagodott műsorunk. Magyarországról Klátyik Szörény hozott újdonságot: tőle a Time to say good by mellett az eddig hiányzó műfajt - áriát - hallhattuk (Levél ária). Jelen voltak már ismert előadóink is magukkal hozva kedvelt műfajukat: Csinger Gabi Kovács Kati örökzöldjével - Úgy szeretném meghálálni - bűvölte el a közönséget, 100 piros rózsa c. operettdalában pedig választ kaptunk arra: válhat-e valóra kétszer is egy álmodás. Gabriella dalát Í GY MULATOK! a Petrezsél Attila - László Brigitta tánckettős tette még üdébbé akárcsak Cseri Icu Kié vagy, mondd kezdetű tangóját (Miss Amerika). Icu bevezető száma a Luxusvonat c. operettszám volt, s duóban is előállt Kelemen Dáviddal. Párosban a Miss Saigon betétdalát - Szóló szaxofon - énekelték. Dávidról most azt tudnám elmondani: nagyot szakított. Színészi előadása által biztosan bekerülne a hair döntőjébe. bolond lettem és lezser, bennem másként ver a szív haver - zúgta a közönség fülébe. Gömöry Mária magasra tette a mércét: az Evita betétdalára - Don't cry for me Argentina - esett választása. A délután folyamán még egy másik stílust is képviselt: az örökös szép magyar nóták világába kalauzolta a közönséget férjével, Gömöry Imrével. Balázs Anasztázia kedvelt együttesétől a NOX-tól énekelt ismét, a Napocska táncosai színesítették műsorát, majd az ábrándos szép napokkal folytatta előadását. Ha itt lennél velem és fognád a két kezem - milyen jó is lenne, ugye, Gyuri? Refka György a csapat benjáminja minden évben új arcát mutatja meg a zenében. Neki üzenjük: csak így tovább! Szabó Erzsi idén is dinamizmusával hergelte a közönséget. Fiatalos lendülettel táncolta végig a táncos lányokkal a Társasjáték és az I love you számokat. Mindkettő a Neotonhoz kötődik. Zorán édes, minden női szívet megdobogtató hangját sajnos nem hallottuk, de egyik gyöngyszeme köztünk volt. Szép Júliának énekelt Molnár Tamás. Miután Kelemen Feritől megtudtuk, hogy életében csak két nőt szeretett, utána még megígérte: Egyszer megjavul (Zámbó Jimmy). A zárószámnál már Balázs Ottó, a műsor művészeti vezetője is fellélegezhetett, hisz az, amit kiötlött, most ismét jól sikerült. Látható, sőt hallható volt ez az elégedettség a közönség részéről is, mert gyakran összecsattantak a tenyerek. Köszönettel tartozunk még Balík Juditnak a konferálásért, Cseri Árpádnak és Jámbor Nándornak a színpad-, ill. fénytechnikáért, Jámbor Máriának, Cseri Katalinnak, Gömöry Lórántnak a zavartalan bejutásért (értsd: jegyszedés), ill. Cseri Ilonának az ízletes finomságok elkészítéséért. -csi-

15 2008. április Szabadidõ Kertészet tavasszal A kiskertek kedvelt növénye a málna. Sokan azért ültetik, mert úgy vélik, hogy a málna igénytelen növény. Az valóban igaz, hogy a számára kedvező tájakon a málna kevés gondozással is beéri, de bőséges és szép termést csak megfelelő ápolással érlel. Aki ősszel még nem távolította el a tavaly letermett, most már száraz vesszőket, az ezt a munkát sürgősen végezze el, ügyelve arra, hogy minél rövidebb csonk meghagyásával vágja ki az elszáradt vesszőket. A málnasor hiányait is most pótolhatjuk. Ennek a legegyszerűbb módja az, hogy a sarjakat ásóval kiemeljük a földből, és azonnal a hiányzó tövek helyére ültetjük őket. A termő málnavesszők ritkításáról is gondoskodnunk kell. Előnyös, ha a tövek egybefüggő sövényt alakítanak, de ne legyen cm-nél szélesebb, mert a permetezés és a málna leszedése is nehézkessé válik. A málna meghálálja a trágyázást, az öntözést és a talaj gyomtalanítását. Vigyázzunk, mert a málna vékony szálú gyökérzete nagyon sekélyen, közvetlenül a talaj felszíne alatt helyezkedik el. Ezért a felszínre kiszórt és sekélyen bemunkált műtrágyákat rövid idő alatt és jól hasznosítja. Öntözésre is emiatt van szüksége: a felszínen elhelyezkedő gyökerek körül a talaj gyakran kiszárad, tehát az egyenletes növekedés feltétele a talaj állandó nedvesen tartása. Ugyancsak a sekély gyökérzet miatt nem szabad a málnát mélyen kapálni. Már kora tavasszal el kell kezdeni a sekély kapálást, a gyökérzet megsértése nélkül. Természetes légfrissitők Környezetünk levegője nem kifejezetten tiszta, sőt sok esetben inkább káros, de ez senkinek nem jelent újdonságot. A nagyvárosokban még épp csak az elviselhető kategóriában van, és a lakásokban sem biztos, hogy jobb a helyzet. Az emberek többsége abban a tudatban van, hogy a lakásában tiszta a levegő, és nem kell tartani az utca káros kipufogógázaitól, portól, pollenektől stb. Egy külvilágtól elzárt biolaborban lehet, hogy így is van, de egy forgalmas út mellett fekvő ház esetében ez nem biztos: mérések alapján a beltéri levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint a kinti. Nem kell azonban ezreket költenünk légszűrőkre, bár ezt is lehet. Van egy sokkal egyszerűbb, olcsóbb és főleg esztétikusabb megoldás is: szobanövények betelelepítése lakásunkba. Egyes növények - fotoszintézisük során - képesek megkötni a levegőben keringő, káros benzin, szén-monoxid, nitrogén-dioxid stb. molekulákat. A NASA kutatói a következő kísérletet végezték: magas szén-monoxid (CO) és nitrogén-dioxid (NO2) tartalmú szobába zöldikét (Chlorophytum comosum) helyeztek. 24 óra elteltével a CO-tartalom 96%-kal csökkent. Kipróbálták ugyanezt szobai futókával is, amivel 75%-os légtisztítást értek el. A kísérlet eredményeként arra is fény derült, hogy a növények légszűrő képessége eltérő, egyesek a benzingőzt, mások a cigarettafüstöt képesek jobban kiszűrni. A legjobb bioszűrő növények: * Szobaborostyán /Hedera/ * Zöldike /Chlorophynum comosum/ * Gyompálma /Chamaedorea sefritzii/ * Kúszó filodendron /Philodendron scandens/ * Dracénák * Anyósnyelv /Sansevieria trifasciata/ * Szobapáfrány /Nephrolepis exaltata/ Egy növény légköbmétert képes megszűrni, tehát egy 25 négyzetméteres helyiség esetén minimum 3 szobanövény munkájára van szükségünk. Ehhez viszont az kell, hogy mi is kellőképpen gondoskodjunk a megfelelő helyükről és ápolásukról. -ber- Számítógép a mindennapokban Kürtös 15 A cikksorozat aktuális részében a Közigazgatás Informatikai Koncepciójáról ejtenék pár szót. A Szlovák Köztársaság Pénzügyminisztériuma a közigazgatási egyeztetés után beterjesztette a kormányhoz, amely azt jóváhagyta. A tervezet a közigazgatás jelenlegi informatikai szintjét veszi alapul, és a Közigazgatás Informatikai Stratégiája című dokumentum alapján készült, amely az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) fejlesztési vízióját ismerteti 2013-ig. Legalább a dokumentumok terén, úgy tűnik, a kormány jól teljesít az elektronikus közigazgatás fejlesztésében. Szlovákia az e-kormányzat terén hatékony, az állampolgárok igényeit mind jobban kiszolgáló közigazgatást szeretne biztosítani polgárainak. A koncepció három alapelvet határoz meg: a jogi, törvényességi feltételek biztosítása, a technikai feltételek biztosítása, és a kormányzat egyes részlegeinek elektronikus úton biztosítani a szolgáltatásait. Az infrastruktúra architektúrája szolgáltatásorientált lesz a koncepció szerint. Az utolsó fejezetben, amely a prioritásokat sorolja fel, valójában minden alapelvet ide sorol, amiből az következik, hogy Szlovákiában az e- kormányzat fejlesztése terén minden elsőbbséget élvez, vagyis mindenben le vagyunk maradva. A témához (szinte) mindent megtalálunk a portálon. RNDr. Balázs Péter

16 16 Kürtös Hirdetés - Felhívás április Elhunyt Pásztor István Szomorú szívvel értesültünk róla, hogy rövid ideig tartó súlyos betegség után 82 éves korában elhunyt Pásztor István nyugalmazott tanító. Hosszú pedagógusi pályafutása alatt kisiskolásokat oktatott Ipolykeszin, Ipolybalogon, Apátújfaluban, Ipolykérben és legutoljára Ipolyvarbón. Innen ment nyugdíjba 1985-ben, és még ebben az évben családjával Nagykürtösre költözött, és ott élte nyugdíjas éveit. Pásztor István a Csemadok alapító tagjai közé tartozott. Hosszú évekig, és idősebb korában is megbecsült vezetőségi tagja volt a Csemadok Nagykürtösi Alapszervezetének. A rendszerváltás után aktívan bekapcsolódott lakóhelyén az Együttélés politikai mozgalomba, amelynek egyik alapító és vezetőségi tagja volt Nagykürtösön. Az elődpártok egyesülése után tisztséget is vállalt az MKP helyi szervezetében. Emlékét tisztelettel megőrizzük! Köszönetnyilvánítás Fájó szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, ismerősnek és külön az ipolykérieknek, akik április 5-én elkísérték drága halottunkat, P á s z t o r I s t v á n t a nagykürtösi temetőbe. Köszönjük az együttérzést, a virágokat és a koszorúkat. Emlékét szívünkbe zártuk. Felesége, lánya, Judit családjával, fia, István családjával. V E S Z E M A L A P O T A márciusi lapszámunk szelvényét 12-en küldték vissza kitöltve. Sorsolással a következő válaszadóknak kedvezett a szerencse: Balla Etelka, Ipolyhidvég; Faggyas Julianna, Ipolykeszi; Gyurcsek Éva, Apátújfalu; Jász Ferenc, Ipolynagyfalu; Nagy Károly, Inám, akiknek postán küldjük el a vásárlási utalványt. Továbbra is érvényes, hogy azok között a játékos kedvű olvasóink között, akik megszakítás nélkül játszanak velünk, tehát mind a 12 játékszelvényt (fénymásolatot nem fogadunk el) eljuttatják szerkesztőségünk címére, ezévi karácsonyi számunkban 5 értékes tárgyi nyereményt sorsolunk ki. A 4. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb május 2-ig. Szerkesztőség: KÜRTÖS Cesta slobody Vinica VESZEM A LAPOT 4. Boldog születésnapot! Ipolybalogon április 21-én ünnepli 9. születésnapját Lenicky Krisztián Márciusban a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya új hely helyre költözött, megváltozott a postacíme is, ezért kérjük Önöket, hogy a jövőben mindennemű kapcsolattartás érdekében levelüket a következő címre küldjék: Csemadok - Oblastný výbor Veľký Krtíš Cesta slobody 457, Vinica 10 éves az MKP A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének megbízásából a párt megalakulása 10. évfordulója alkalmából indított olvasói játékunk harmadik fordulója kérdéseinek helyes válaszai: 1. A Magyar Koalíció Pártjának 20 képviselője van a szlovák parlamentben. 2. A Magyar Koalíció Pártja országos elnöke Csáky Pál. A játék fővédnöke Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke. Áprilisi számunkban az alábbi két kérdésre várjuk a helyes válaszokat: 1. Ki a Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának vezetője: A/ Duray Miklós B/ Bárdos Gyula C/ Szigeti László 2. A Magyar Koalíció Pártjának a Nagykürtösi járásból hány képviselője van a Besztercebányai Megyei Önkormányzatban? A/ 4 B/ 1 C/ 3 Kérjük bekarikázni az Önök által helyesnek talált választ, és megfejtéseiket küldjék be szerkesztőségünk címére legkésőbb május 2-ig. NÉV: LAKHELY: Cím: KÜRTÖS szerkesztősége Cesta slobody 457, Vinica. KÜRTÖS Közéleti havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/ Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: Vinica, Cesta slobody csemadokntv@fre .hu. Telefon: 0905/ Nyilvántartási szám: OÚ 2003/ ISSN Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.- korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.