Várak, kastélyok, kastélyszállodák

Átírás

1 Várak, kastélyok, kastélyszállodák

2

3 Magyarország Kastélyszállók, várak Kedves Olvasó! Magyarországon bármikor is indul útnak, mindig talál valami érdekeset: hangulatos falvakat ma is élő hagyományokkal, ékszerdoboz kis városokat, hívogató borospincéket, rengeteg izgalmas fesztivált és természetesen számtalan kastélyt, várat és kúriát. A kiadvány Önnek készült, ha szeretné átélni a lovagi kor hangulatát, kíváncsi az arisztokrácia életének színtereire, vagy csak szeretne egyszer baldachinos ágyban aludni és könyvtárszobában olvasgatni. A következő oldalakon összegyűjtöttük Magyarország legszebb, legérdekesebb várait, múzeumként működő kastélyait és mindazon kastélyszállodákat, amelyek tárt kapukkal várják a pihenni vágyó vendégeket. A kép természetesen nem teljes, hiszen a bemutatottakon kívül is számos érdekes vár és kastély vár még felfedezésre. Egy bizonyos: ha felkerekedik, érdemes több napra csomagolni! A térkép segítségével néhány napos útvonalakat éppúgy összeállíthat, mint egyvagy többhetes vár- és kastélytúrákat. Segítségül mi is ajánlunk néhányat: Ha Észak-Magyarország felé veszi az irányt, akkor rengeteg érdekességgel találkozik akár a Horpács Csesztve Szécsény Gyöngyös, akár az Eger Miskolc Szerencs Pusztaradvány, akár a Mád Füzér Füzérradvány Pácin Sárospatak Tarcal útvonalakon. Ha a dunántúli régiókban kalandozik, ajánljuk a Hédervár Fertőd Nagycenk Győr, a Röjtökmuzsaj Kőszeg Körmend Sárvár Szeleste, a Martonvásár Nádasdladány Tata Komárom, a Kutas Szigetvár Siklós Bikal, vagy a Simontornya Ozora Hőgyész vár- és kastélytúrákat. A Balaton környéke is gazdag látnivalókban, sorban meglátogathatja például Zalacsány Keszthely Szigliget Nagyvázsony és Sümeg nevezetességeit. A fővárosból több irányba indulhatunk, az Esztergom Visegrád, vagy a Nagytétény Érd Gödöllő Tápiószele útvonalon más-más érdekességeket találunk. Ha az Alföldön érzi otthon Magát, ajánljuk a Békéscsaba Gyula Vaja túrát! Kerekedjen fel tehát, ismerje meg Magyarország kulturális értékeit, és érezze magát hercegnek, királynak vagy középkori lovagnak! Jó kalandozást kívánunk itthon! Magyar Turizmus Zrt. MAGYARORSZÁG

4 Budapest Budai Vár Budapest I. kerület, Budai Vár tel.: (1) fax: (1) Budapest DE4 Magyarország leglátogatottabb turisztikai vonz ereje a Duna fölé magasodó sziklabércen hosszan elnyúló budai vár. Az tatárjárás előtt a budai várhegyen egy falu állt, IV. Béla király ezt a vész elmúltával fallal vette körül. A királyi palota a században épült fel a várhegy déli részén, Zsigmond király és Mátyás király is komoly építkezéseket folytatott itt. A várat egész Európában megcsodált ékességgé kiépítő Mátyás király alakjához egész sor budai történet kapcsolódik, az egyik leghíresebb azt beszéli el, hogyan tréfálta meg a király elé járuló szegény juhász a mohó, kapzsi palotaőröket: száz botütést kért jutalmul az uralkodótól, megjegyezve, hogy osszák ki azoknak, akik tőle a továbbengedés fejében a várható jutalomból részt akartak ki csi karni. kínál, az egykori királyi palota termeiben található a Magyar Nemzeti Galéria az ország kiemelkedő képzőművészeti értékeivel, a Budapesti Történeti Múzeum pedig a főváros változatos történetével ismerteti meg a látogatókat. Kihagyhatatlan látnivaló a Mátyás-templom, ahol több magyar királyt is koronáztak, és a mellette lévő Halászbástya, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Dunára és a túlparti Pest műemlékeire. Itt található a köztársasági elnök hivatala, a klasszicista Sándor-palota is, mellette a híres Budavári Sikló felső állomása látható. Különleges látnivaló a várhegy gyomrában lévő budavári labirintus, a hosszú járatok bebarangolása különleges élményt nyújt a vendégeknek. A várban szinte egész évben tartanak rendezvénye ket, így például a Mesterségek Ünnepét, kirako dóvásárokat, a hungaricumnak számító pá linkához kötődő fesztiválokat, borkóstolókat. A vár ma is őrzi középkori utcaszerkezetét, az ódon házakban kiváló éttermek, nívós bárok, hangulatos kávézók találhatók ben a törökök elfoglalták Budát, visszavé te lére 1686-ban került sor. Napjainkban az ország egyik turisztikai központjának számító, a Világörökség részévé nyilvánított budai vár számos látnivalót Eger Vár, Dobó István Vármúzeum Eger, Vár 1. tel.: (36) fax: (36) varmuzeum@egrivar.hu Március 2. november 2. H.-V.: November 3. március 3. H.-V.: Eger F3 A Bükk hegység lábainál elterülő, barokk műemlé kekben bővelkedő Eger város Magyarország egyik gyöngyszeme. A település fölé magasodik a legendás egri vár, amelynek elődje már az Árpád-korban felépült a várhegyen, ez azonban a tatárjárás idején elpusztult. A várat az egri püspökök hamarosan újjáépítették. A török időkben Eger végvár lett, 1552-ben báró Dobó István várkapitánynak és vitézeinek még sikerült megvédenie az oszmánok sokszoros túl erejével szemben, 1596-ban azonban be vet - ték a törökök. A vár 1687-ben került vissza magyar kézre. Sokak fantáziáját megmozgatták a Gárdonyi Géza híres regényében, az Egri csillagokban szereplő titkos alagutak, amelyek Egert állítólag más várakkal kötötték össze. Sokan lel ke sen kutatták a Gárdonyi-regény főhősei, Bor - nemissza Gergely és Cecey Éva romantikus szerel mi történetének emlékeit is. A vármúzeum állandó kiállításai bemutatják a vár tör ténetét, a középkori büntetési módokat és kín zóeszközöket, a turisták talán legkedveltebb célpontja pedig a föld alatti erődrendszer a kazamatafolyosókkal. A kőtárban megtekinthetők az elpusztult egykor a vár területén álló katedrálisok maradványai, a hősök termében az 1552-es várvédelmet irányító várkapitány, Dobó István márvány síremlékének fedőlapja látható. A várban található Egri Képtár jelentős kép zőművészeti gyűjtemény, amely németalföldi, itáliai, osztrák és magyar festményeket őriz. A történelmi hagyományokat sokrétű programok keltik életre, és történeti játszótér is várja itt a gyermekeket. A várból a hangulatos barokk házaktól kísért, ódon hangulatot árasztó utcákon lesétálva elérjük a város szívét, Eger főterét. A település számos nevezetességét egy hét alatt is alig lehet bejárni, a főszékesegyház, a minorita templom, a török kori minaret amelybe fel is lehet menni a rendkívül szűk csigalépcsőn, az egyházmegyei könyvtár és a líceum régi csillagvizsgálója feltétlenül érdemes a megtekintésre, a megfáradt kiránduló pedig egy pohár egri bikavérrel csillapíthatja szomját.

5 Magyarország Várak 4 5 Esztergom Vár, Vármúzeum Esztergom, Szent István tér 1. tel.: (33) fax: (33) varmegom@invitel.hu Vármúzeum Április 1. október 31. K.-V.: November 1. március 31. K.-V.: Esztergom D3 A Duna fölé magasodó festői hangulatú várhegyen Géza nagyfejedelem építtette fel az első erősséget, amely később az államalapító Szent István király székhelye lett. A folyamatosan bővített várban lakott az esztergomi érsek is. A török seregek 1543-ban elfoglalták az erős séget. A tö rök időkhöz fűződik az a monda, amely szerint amikor az utolsó esztergomi pasa érezte, hogy veszélyben van az uralma, és kin cseit biztonságba akarta helyezni, faragtatott egy nagyméretű kő szamarat, és abban rejtette el aranyait. A 19. század első felében a vár területén építették fel a klasszicista stílusú érseki székesegyházat, amely Magyarország legnagyobb temploma. A mo numentális épület hatalmas oszlopaival, tim - panonjával és kupolájával lenyűgöző látvány, bármelyik irányból is közelít Esztergom felé az utazó. Mindenképpen érdemes felmenni a meredek csiga lépcsőkön a 118 méter hosszú, 49 méter széles és 100 méter magas bazilika kupolájába, ahol körbe sétálva fantasztikus panoráma tárul a Dunára, a városra és a környező hegyekre. A székesegyházba belefoglalták a Bakócz-kápolnát is, amely Magyaror szág egyik legszebb reneszánsz emléke. A vármúzeumban az Esztergom Évszázadai című kiállításon a turisták az esztergomi várhegy és a vár történetével, a Vas és arany kiállításon pedig a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből szár mazó díszfegyverekkel ismerkedhetnek meg. A pénzverés történetét bemutató anyag és a kőtár (lapidarium) is érdemes a megtekintésre. Az ország egyik leghangulatosabb városának számító Esztergomban igen sok látnivaló találha tó, a Főszékesegyházi Kincstárban remek ötvös mű veket, a Keresztény Múzeumban egyházi kin cseket, a Ba lassi Bálint Múzeumban értékes mű alkotásokat tekinthetnek meg a látogatók. A vá ros főterén és utcáin kávézók, éttermek csá bít ják megállásra a fáradt utazót. Füzér Vár Füzér, Vár-hegy tel.: (30) , (47) info@fuzer.hu, Március 15. október 25. 9: Október 26. március :00-15:00 Füzér G1 Magyarország talán legfestőibb fekvésű várromja egy sziklabérc tetején áll évszázadok óta. A füzéri vár már az es tatárjárás előtt felépült, épületeinek egy részét így a ma is meglévő kápolnát gótikus stílusban emelték. A 14. század végétől a Perényi család birtokolta. A legenda szerint rabló törökhad támadta meg egyszer a várat, és Perényi Gábor várúr elesett a küzdelemben, de felesége és két ikerfi a a titkos alagúton át elmenekülhetett az erődből. A me nekülés közben azonban az egyik fi únak nyoma veszett, a másik fi ú pedig évek múltán török fogságba esett egy vadászaton. A szultáni udvarban aztán a foglyot a janicsárok agájára, Juszufra bízták, akiről kiderült, hogy nem más, mint kiskorában elrabolt ikertestvére. Miután a szultánnak elmondták történetüket, az mindkettejüket hazaengedte. A Perényi fi vérek az tán hazatérve beleszerettek az anyjuknál vendégeskedő két Csáky lányba, így a szomorúan indult történet kettős házassággal végződött. Szintén nevezetes epizód a füzéri vár történetében, hogy egy évig itt őrizték a magyar koronát tól a gróf Károlyi család birtokolta a hadi jelentőségét vesztett várromot. A természetvédelem alatt álló várhegy meredek kaptatóján kapaszkodhatnak fel a látogatók a várba, a fentről kitáruló lélegzetelállító panoráma a Hegyköz és Zempléni-hegység felé azonban bőven kárpótol a fáradságért. A vár rekonstrukciója folyamatosan zajlik, és saját rendezvénye is van a várnak, augusztusban Füzéri Vár Napok fesztivált tartanak itt. A környék bővelkedik látnivalókban, a vár alatti táj házat, a hollóházi porcelángyár múzeumát, a kékedi középkori várkastélyt, és az ősi bá nyász - település, Telkibánya nevezetességeit min den képpen érdemes felkeresni. Felejthetetlen élmény a Pálháza Rostalló közötti keskenynyomtávú erdei kisvasúton történő utazás, amely a Zemplén festői patakvölgyében kapasz kodik felfelé, az egyik megállónál pedig a sziklabércre épült kőkapui vadászkastély remek étterme várja a vendégeket.

6 Gyula Vár, Corvin János Múzeum Vármúzeuma Gyula, Várkert 1. tel./fax: (66) Szeptember 1. június 14. K.-V.: Június 15. augusztus 31. K.-V.: Gyula G6 Magyarország legépebben megmaradt gótikus téglavára Gyulán található, 1405-ben említette első ízben oklevél ban a Kerecsényi László várkapitány által védett erősséget bevették a török seregek, a vár 1695-ben került vissza ma gyar kézre. A 18. században már a báró Harruckern család birtokolta a hadászati jelentőségét vesztett várat. Azt regélik, hogy egykor itt volt Attila hun király székvárosa, és itt született az uralkodó legkedvesebb fi a, Csaba királyfi is. Egy másik legenda szerint Mátyás király, hogy itt élő fi a, Corvin János herceg nagyobb biztonságban legyen, titkos alagutat ásatott Gyuláról a sarkadi és az aradi várakig. A hagyomány szerint a törökök is alagutat építettek a várból a városban lévő török fürdőig. Napjainkban vármúzeum található a közelmúltban felújított és korhű bútorokkal, enteriőrökkel berendezett erődben, a vár középkori történelmébe és a reneszánsz mindennapjaiba tekinthet be itt a látogató. A vár kiválóan alkalmas esküvők, kisebb konferenciák lebonyolítására felszentelt kápolnájával, lovagtermével, Castrum Borozójával. A várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának színhelye. A vártól kőhajításnyira található a híres gyulai termálfürdő, valamint a Wenckheim Almásy-kastély. Gyulán országos ritkaságnak számító turisztikai látnivalók is találhatók, így például a polgári életmódtörténeti kiállítással berendezett Ladics-ház vagy a ma is eredeti funkcióját őrző, 1840-ben megnyitott Százéves Cukrászda. Érdemes felkeresni a Kohán György Képtárat, a Dürer Termet és az Erkel Ferenc Emlékházat, a látogatók bebarangolhatják a város közelmúltban felújított történelmi városközpontját is. Gyulán számos fesztivál kerül évente megrendezésre, így például a Végvári Esték, a Várkerti Vigasságok, a Minden Magya rok Néptáncfesztiválja és a Nemzetközi Kisüsti Pálinkafesztivál. Komárom Vár, Monostori Erôd Hadkultúra Központ, Múzeum Komárom, Dunapart 1. tel./fax: (34) info@fort-monostor.hu November 24. március 7. H.-V.: (tárlatvezetés nincs) Március 7. november 24. H.-V.: (hétfôn nincs tárlatvezetés) Tárlatvezetés indul: 9.00, 10.00, 11.00, 13.00, 14.00, Komárom C3 A festői környezetben, a Duna két partján elterülő komáromi erődrendszer a században épült fel az akkor legkorszerűbbnek számító hadiépítészeti elvek alapján. A révkomáromi Öregvár bástyájának sarkán látható a legendás kőszűz, egy kőből faragott nőalak, aki fügét mutat az ellenségnek, demonstrálva, hogy Komárom bevehetetlen vár. Az es szabadságharc idején kulcsszerepe volt Komárom erődjeinek, utoljára ennek őrsége tette le a fegyvert 1849 októberében. Klapka Györgyön kívül nevezetes parancsnoka volt 1849 telén az angol származású Guyon Richárd, aki rettenthetetlen bátorságával példát mutatott a csüggedő, az osztrák ágyúktól tartó polgároknak. Az erőd részben föld alá épített kazamatáiban napjainkban Közép-Európában egyedülálló Hadkultúra Központ működik, a kongó termekben és folyosókon a Várak, erődök, vitézek kiállítás az erőd történetét mutatja be, az egykori katonai pékségben kenyérmúzeumot alakítottak ki. Izgalmas látnivalót kínál a haditechnikai park, de látható itt római kori kőtár is. A nagy alapterületű erődben szakszerű vezetéssel járhatják be a látogatók az érdekességeket az egyik leg iz galmasabb a különleges kazamata-túra, megpihenhetnek a kávézóban, és részt vehetnek történelmi ját szóházon is. Minden évben sokféle rendezvényt szerveznek az erődben, a péknapoktól az amerikai autó fesztiválig több visszatérő program látogatható itt. Az erődök hajóval is megközelíthetők Budapestről, mivel a Monostori Erőd melletti Duna-szakaszon a közelmúltban kikötő létesült. A látogatóknak érdemes felkeresni Komárom nevezetességeit, így a Klapka György Múzeumot is.

7 Magyarország Várak 6 7 Kôszeg Vár, Jurisics Miklós Vármúzeum Kôszeg, Rajnis u. 9. tel.: (94) , (94) jurisics@koszeg.hu muzeum.koszeg@t-online.hu K.-V.: Kôszeg A4 amikor az ostrom után a tanácsos elmenekült, a kőszegiek itt találtak rá, és elevenen megnyúzták. Később a herceg Esterházy família volt a vár ura több évszázadon keresztül. Napjainkban Vármúzeum található az épületben, látható itt például a városkapitány kardja, századi enteriőrökkel berendezett szobák, az egyik legérdekesebb bútordarabnak pedig a városi tanácsterem egykori nagyméretű asztala számít, amely mellett a tanácsosok régen fontos döntéseket hoztak. A napjainkban már a városszövetben álló kőszegi vár a 14. század elején épült fel, ekkor a várost is fallal vették körül ben a törökök megostromolták a várat, amelyet a csekély számú őrség Jurisics Miklós várkapitány vezetésével, aki később bárói rangot kapott érdemei elismeréseként sikerrel vé dett meg a sokszoros túlerővel szemben. A ha - gyomány szerint 1532-ben a döntőnek szánt, utolsó rohammal egyes török csapatok a falakon belülre jutottak. A templomokban hangosan jajveszékelő asszonyok és gyermekek hangjától azonban úgy megrémültek, hogy kimenekültek a várból, mivel azt hitték, hogy erős tartalék-csapatok közelednek. Egyedülálló, csak Kőszegen fennmaradt látványosság a várban őrzött Szőlő Jövésnek Könyve, amelybe 1740 óta minden évben szőlőhajtásokat rajzolnak be, és abból következtetnek, hogy milyen termés várható abban az évben. Az eseményhez ma már fesztivál is kapcsolódik. A barokk város festői utcáin szinte minden épület műemléknek számít, a szűk utcákon és hangulatos kis tereken barangoló látogatók évszázadok óta működő éttermekben is csillapíthatják éhségüket. A város mellett szép kirándulóhely a Hörmannforrás, amely a nevét egy Hermann nevű városi tanácsosról kapta, aki 1532-ben állítólag áruló volt; Miskolc Diósgyôr Vár Miskolc Diósgyôr, Vár u. 24. tel.: (46) fax: (46) info@diosgyorivar.hu Május 1. szeptember 30. H.-V.: Október 1. április 30. H.-V.: Miskolc Diósgyôr G2 A várhoz, amely a Bükk hegység keleti szélén húzódó völgyben található, napjainkban is Magyar ország egyik legszebb, 52 fából álló védett vadgesztenyesora vezet be, a fák összeboruló koronája kupolaként borítja az utat különleges hangulatot árasztva. Diósgyőrben az első vár a 12. században épült fel, ez azonban az es tatárjárás idején elpusztult. Az új vár fénykora a században volt, Zsigmond király uralkodásától kezdve a mindenkori magyar királynék birtoka volt. Egy monda szerint Zsigmond királyt nem szerette a felesége, Mária királyné, hanem egy ifjú lovag volt az imádottja, akit egy éjjel miközben az aludt a várkertben megcsókolt. Ennek emlékére két kis mogyorófát ültetett, amelyek állítólag évszázadokig megmaradtak. A században Diósgyőr végvár lett, a törökök soha nem foglalták el. A Rákóczi-szabadságharc idején már romos volt az erősség, így nem volt hadá szati szerepe. A négytornyú várban napjainkban többféle érde kesség látható, a rondellában korhű ruhákba öltöztetett bábukon bemutatott fegyvertörténeti és páncélkiállítás található, az északkeleti torony ban a turini békekötés jelenetét ábrázoló panoptikumot, a kazamatában történelmi panop tikumot rendeztek be, az északnyugati toronyban pedig éremverdét alakítottak ki, ahol a turisták saját kezűleg készíthetik el a várlátogatás emlékét megörökítő érméjüket. Az ötszögletű olaszbástyán az újra öntött díszágyút közelről is tanulmányozhatják a hadtörténet iránt érdeklődők. Diósgyőrben érdemes felkeresni a pálos kolostor maradványait, a Déryné-házat és a fürdőt. A környék is számos érdekességet kínál, Miskolc nevezetességeit, Miskolctapolca Termál- és Barlang fürdőjét, de az idilli környezetben fekvő Lillafüred Palotaszállója, az előtte elterülő csónakázótó és az innen a Bükk hegység belsejébe induló erdei kisvasút is felejthetetlen élmény marad a kirándulóknak.

8 Nagyvázsony Vár, Kinizsi Pál Vármúzeum Nagyvázsony, Vár u. 9 tel.: (88) fax: (88) turistaszallo@nagyvazsony.hu Március 15 június 30. K.-V.: Július 1. augusztus 31. H.-V.: Szeptember 1. október 31. K.-V.: Nagyvázsony C5 A Bakony hatalmas erdőségei között fekvő várat a Vezsenyi család építtette a 15. század első felében, majd 1472-ben Kinizsi Pál hadvezér tulajdonába került, aki jelentősen kibővíttette. Kinizsi Mátyás király legendás törökverő hadvezére volt, aki a rege szerint molnárlegényként dolgozott a vázsonyi vízimalomban, és amikor Mátyás király egyszer erre vadászgatott, s megszomjazva vizet kért, az iszonyú erejű Kinizsi egy malomkövön mint tálcán nyújtotta át neki a kupát. Az uralkodó az ifjút rögvest felfogadta híres fekete seregébe, amelynek tehetsége révén később legendás vezérévé vált. Napjainkban a szépen helyreállított középkori erősségben vármúzeum található, bemutatásra kerülnek a feltárás során talált leletek, a középkori életet bemutató tablók, bútorok, fegyverek, de látható itt egy életnagyságú figurákból álló történelmi panoptikum is, amely a magyar királyokat ábrázolja. A vár egyik leghíresebb nevezetessége az a terepasztal, amelyen több ezer kisméretű bábu segítségével történelmi életképet mutatnak be a magyarság történetéről, a honfoglalástól napjainkig. A várban nyaranta várjátékokat rendeznek, adventi időszakban pedig az itt felállított betlehemben élő állatok láthatók. A festői szépségű környéken a vár meglátogatása után rövid túrákat tehetünk, de megtekinthetjük a közeli postamúzeumot is. Sárospatak Vár, Rákóczi Múzeum Sárospatak, Szent Erzsébet út 19. tel.: (47) fax: (47) spatak@rakoczimuzeum.axelero.net K.-V.: Sárospatak H2 A Bodrog folyó partján, csodálatos természeti környezetben áll a történelmi hangulatot árasztó Sárospatak városka és legendás vára, amelyet az 1530-as években emeltek, a városfal ben készült el. A reneszánsz palotaszárnnyal is rendelkező várat a Perényi család birtokolta, majd a Rákóczi fejedelmi család tulajdonába került ban egy lőpor-robbanás megrongálta a Vöröstornyot, 1702-ben pedig a várfal egyes szakaszait rombolták le, így katonai jelentőségét elvesztette. A Rákóczi-szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem országgyűlést is tartott Sárospatakon 1710-ben. A legenda szerint a várból több környékbeli erődhöz vezetett titkos alagút; a vár és a város alatt valóban hatalmas pincerendszer van, ezekben érlelik a híres hegyaljai borokat. A Vö rös-toronyban őrzött Rákóczi-kincseket egy másik legenda szerint egy pataki diák úgy dézsmálta meg, hogy betanított egy csókát, és a madár az ablakon berepülve a csőrében kihozott minden nap egy aranyat. Amikor a diák már elég gazdagnak érezte magát, hogy a turpisság ki ne derüljön, agyonütötte a csókát, és elköltözött Sárospatakról. Később német hercegi családok birtokolták a kastéllyá átalakított egykori várat. Napjainkban a Rákóczi Múzeum működik a szépen restaurált épületben, többféle állandó kiállítás látható itt, így például a látogatóbarát módon berendezett Rákócziak dicső kora kiállítás, amely igen gazdag és látványos anyaggal mutatja be a fejedelmi család történetét és a Rákóczi-szabadságharcot. A vár legősibb részében, a Vörös-toronyban egy régi lakótorony életének mindennapjaiba pillanthat be a látogató, az olaszbástya-kazamatában pedig a későreneszánsz hadművészettel ismerkedhet meg. A várban ajándékbolt és a békeidők hangulatát idéző kávézó is működik. A város nevezetességei közül érdemes megnézni a híres Református Kollégium épületegyüttesét a lenyűgöző műemlékkönyvtár hatalmas termével, a gótikus csarnoktemplomot ( vártemplomot ), a Makovecz-féle művelődési házat vagy az egykori trinitárius kolostort, amely ma a Múzsák Temploma. A település az egyik helyszíne a Zempléni Fesztiválnak, és itt tartják a Szent Erzsébet Ünnepet is minden évben. A város határában található a festői Megyer-hegyi tengerszem, a gyalogtúrákat kedvelő vendégeknek ezt mindenképpen érdemes felkeresni.

9 Magyarország Várak 8 9 Sárvár Vár, Nádasdy Ferenc Múzeum Sárvár, Várkerület 1. tel./fax: (95) muzeum.sarvar@mail.globonet.hu K.-V.: Sárvár B4 Magyarország egyik legépebben megmaradt várát első ízben 1288-ban említette oklevél. Az 1320-as években a hatalmaskodó Kőszegi főúri család volt a vár birtokosa, akik igazi kiskirályok voltak a Dunántúlon. Tőlük Károly Róbert király parancsára Köcski Sándor országbíró szerezte meg ostrommal a várat. Köcski volt a Frigyes német király se gítségére küldött magyar hadnak is a vezetője, ekkor egy királyi oklevél szerint az ütközetben dicsőségünk növelésére olyan serényen harcolt, hogy katonai tetteit és csatáját a németek örökké emlékezetükbe vésték. Hősi tettei jutalmául Köcski Sándor Sárvár várnagya és Vas vármegye ispánja lett. Később a Kanizsai, majd a gróf Nádasdy család volt a vár tulajdonosa, utóbbiak 1560 táján reneszánsz stílusú várkastéllyá építtették ki azt tól a Habsburg família főhercegi ága, től pedig a Wittelsbach bajor királyi család birtokolta a várkastélyt. A vár napjainkban múzeumként működik, le nyűgöző nevezetessége a teknőboltozatos díszterem, amelynek mennyezetét hét nagyméretű, kavargó barokk csatajelenet díszíti, a képeket pompás, színes stukkók keretezik. Igen jelentős a múzeum iparművészeti gyűjteménye is, láthatók itt míves reneszánsz és barokk bútorok, gazdag európai üvegkollekció, a vendégek találnak itt a bajor királyi gyűjteményből származó, lovagi tornát ábrázoló antwerpeni képet 1494-ből, XVII. századi nürnbergi ezüsttálat és 60 darabból álló XVII XX. századi szablyagyűjteményt. Igazi kuriózum a magyar huszárság történetét bemutató kiállítás, ahol a különféle huszárezredek ruhái is tanulmányozhatók. A vár külső falait a közelmúltban renoválták, az erődöt övező egykori vizesárok ma is látható. Kőhajításnyira található a vártól a kilenc hektár területű arborétum, a kisváros felújított történelmi városmagja, és nincs messze Sárvár másik híres turisztikai vonzereje, a 44 Celsius fokos gyógyvízzel rendelkező termálfürdő sem. Siklós Vár, Vármúzeum Siklós, Vajda János tér 8. tel.: (72) fax: (72) siklos@tourinform.hu Április 15. október 15. H.-V.: Október 16. április 14. H.-V.: Hétfônként csak a vár látogatható, a múzeum zárva tart Siklós C8 A Tenkes kapitánya című történelmi kalandfi lmsorozat révén belföldön az egyik legismertebb vár a siklósi. Az atmoszférateremtésben is kiváló fi lm remekül adta vissza az ősi falak egyedülálló történelmi hangulatát. A dombtetőn álló, messzire látszó várat a Kán nemzetség építtette a 13. század második felében. A folyamatosan bővített erősség később a Garaiak birtokába került. A monda szerint a várbörtönben tanyázó hatalmas óriáskígyó őrizte a Garai família kincseit. Ez a hüllő tizenkét méter hosszú és fatörzs vastagságú volt, aki bemerészkedett a rejtekébe, az nem került ki élve. Az egykor a várat uraló Garaiak címerében is egy kígyó képe látható, a hagyomány szerint ez ennek a kincset őrző óriáskígyónak az emlékét őrzi. (Ezt a kígyós címert ma is megtekinthetik a látogatók a kápolna bejárata felett.) Később Mátyás király és fi a, Corvin János herceg tulajdonát képezte az erősség, majd ben herceg Perényi Imre nádor lett a reneszánsz stílusú várkastély ura tól 1686-ig török kézen volt Siklós, majd a Rákóczi-szabadságharc idején kuruc kézre került. A várban lévő kiállítások közül mindenki talál az érdeklődési körének megfelelőt, látható itt vár-, városés hadtörténeti anyag, középkori kőtár, valamint vadászati, festészeti és néprajzi tárlat. A turisták különösen a Tenkes kapitánya pa noptikumot és a középkori kínzókamrát látogatják előszeretettel. A kesztyű- és divattörténeti kiállítás igazi kuriózum, a várban helyet kapott a Villány-Siklósi Borvidéket bemutató Bormúzeum és Vinotéka is. A várból leereszkedve érdemes felkeresni Siklós más látnivalóit is, így a restaurált török műemléket, a Malkocs bej dzsámit, a ferencesek pompás templomát, és nincs messze a vártól a híres máriagyűdi kegytemplom sem. A fáradt vándor az új siklósi Thermál Spa-ban frissülhet fel.

10 Sümeg Vár, Vármúzeum Sümeg, Várhegy tel./fax: (87) Április, május, szeptember, október: H.-V.: Június: H.-V.: Július, augusztus: H.-V.: Sümeg B5 A környező tájból kiemelkedő, magányos sziklakúpon álló ódon várat már messziről észreveszi a Sümeg felé haladó utazó. Ez az erősség is sok száz éves múltra tekint vissza, magját a veszprémi püspök építtette fel a 13. század második felében után a sümegi vár lett a püspökség székhelye, sohasem került török kézre. A Rákóczi-szabadságharcban ez a vár volt a kurucok egyik legfontosabb dunántúli támaszpontja, a 18. század közepén azonban már romos állapotúként említették. Sümegen élt a Balaton-felvidék várainak regéit-legendáit versbe foglaló Kisfaludy Sán- dor költő, és érdekes, hogy éppen a legközelebbinek, a sümegi várnak nem szentelt verset. Pedig sok érdekes történet kapcsolódik ehhez az erődítményhez is, sokáig úgy hitték, hogy már Koppány vezér idején létezett a sümegi vár. Mások szerint a Szentföld egyik nevezetes lovagrendjének, a híres-hírhedt templomos lovagrendnek a tagjai emelték. Egyesek tudni vélték, hogy a Sajó-menti csata után a tatárok elől menekülő IV. Béla király egy éjszakára itt pihent meg. S természetesen mesés kincsekről és titokzatos alagutakról is regéltek. A várban napjainkban vártörténeti kiállítás, lovagterem és történelmi panoptikum is látható, az igazi vonzerőt azonban a történelmi lovasjátékok és a középkori lakomák jelentik, amelyek egész nyáron várják az érdeklődőket. A műsor a vár lábánál található Lovagi Arénában vagy a fedett Nagy Lovagteremben zajlik, mindenképpen érdemes megnézni a korabeli jelmezben előadott ügyességi fegyverbemutatót (íjászat, csatabárd- és dárdahajítás), valamint a lovas- és gyalogos bajvívást (kardokkal, pajzsokkal, buzogánnyal). A kisváros barokk kori központja számos látnivalót kínál, a püspöki palotát a kiállításaival, a Maulbertschfreskókkal díszített római katolikus templomot, a városi múzeumot, és érdemes végigsétálni a kúriák utcáján is. Különleges látnivaló a Mogyorósdombon lévő őskori kovakőbánya geológiai kiállítása. Szerencs Vár, Zempléni Múzeum, Városi Kulturális Központ Szerencs, Rákóczi-vár, Huszárvár u. 1. tel./fax: (47) muzeum@szerencs.hu zemplenimuz@hermuz.hu hétköznapokon Szerencs G2 Tokaj-Hegyalja kapujában áll Szerencs városa, a műemlékekben gazdag település a Világörökség részét képezi. Az itteni várat 1556-ban egy romos bencés monostor romjainak a felhasználásával építtette fel Némethy Ferenc tokaji várkapitány. A későreneszánsz várat 1565-ben Miksa király egyik hadvezére foglalta el. A török időkből maradt fenn egy a várral kapcsolatos történet, amely szerint egyszer a szerencsiek éppen a szőlőhegyen szüreteltek, amikor váratlanul török lovascsapat támadt rájuk. A gyermekeket még sikerült idejében elrejteni, a férfi ak és a nők pedig szőlőkarót ragadtak, és azzal csépelték az ellenséget. Egy bátor Ágnes nevű asszony átverekedte magát a törökökön, s fölkapva egy lóra, a várba vágtatott segítségért. A fellármázott magyar vitézek idejében érkeztek, így sokáig megemlegették az életben maradt törökök a szerencsi szüretet. A 16. század végén a Rákóczi fejedelmi család tulajdonába került a szerencsi vár, de a szabadságharc idején már nem volt hadászati szerepe. Az erősséget a gróf Szirmay család a 18. században várkastéllyá építtette át. Napjainkban a Zempléni Múzeum működik a vár egyik szárnyában, itt található Magyarország legnagyobb, több mint 900 ezer darabot számláló képeslevelezőlap-gyűjteménye, és igazi kuriózum a mintegy 36 ezer darabos ex libris (a könyvekbe ragasztott, a tulajdonost jelölő egyedi grafi kai alkotás) kollekció. Szerencs gótikus református templomában nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, és a város cukorgyárában található a világ harmadik cukormúzeuma, amely számos érdekességgel szolgál a gyártás történetéről, és 5 világrész 48 országából csaknem 800 cukorcsomagolási mintát is bemutat.