KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA. Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás

Átírás

1 KEREKEGYHÁZA VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Készítette: Zöld Övezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás honlap: tel: június -

2 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 5 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése 6 2. A település bemutatása A település elhelyezkedése A település története Természetföldrajzi adottságok ismertetése Domborzati adatok Földtani és talajtani adottságok Éghajlat Vízrajz A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása Népességi adatok bemutatása Gazdasági adottságok bemutatása Látnivalók, turisztikai adottságok Környezeti állapotfelmérés Környezeti elemek állapota Levegő Víz Talaj A természet állapota TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA Települési környezet, infrastruktúra Épített környezet állapota KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ÖNÁLLÓAN KEZELT HATÓTÉNYEZŐK Hulladékgazdálkodás Zajterhelés Oktatás, nevelés, képzés Környezetbiztonság Helyzetértékelés Kerekegyháza település SWOT analízise Környezetvédelmi átfogó célok, a település környezetpolitikai stratégiája Tematikus akcióprogramok 83

3 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETMINŐSÉG Településfejlesztés, -rendezés Zöldterület-gazdálkodás Épített környezet KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Levegőminőség Biológiai allaergének Zaj- és rezgés vízminőség Élelmiszerbiztonság Klíma és egészség VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA A vizek jó ökológiai állapotának elérése Ivóvízbázis védelem Nitrát akcióprogram Bel- és külterületi vízrendezés A KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLET ÉS GONDOLKODÁSMÓD ERŐSÍTÉSE Környezeti nevelés, oktatás Környezettudatos szemléletformálás Fenntartható fogyasztói szemlélet kialakítása Információs szabadság TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM A természeti táj és értékek védelme Károsodott területek helyreállítása Genetikai erőforrások megőrzése Ökoturizmus FENNTARTHATÓ -TERÜLET ÉS FÖLDHASZNÁLAT Talajok védelme és fenntartható használata Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat ÉGHAJLATVÁLTOZÁS Energiagazdálkodás Közlekedés, Éghajlatváltozás hatásaira való felkészülés HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Megelőzés Hasznosítás Ártalmatlanítás 105

4 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja KÖRNYEZETBIZTONSÁG Természeti katasztrófák elleni védekezés Emberi tevékenységgel kapcsolatos környezetbiztonság A megvalósítás eszközei PROGRAM FELÜLVIZSGÁLATA, BESZÁMOLÓ KÉSZÍTÉSE SZEMLÉLETFORMÁLÁS TERVEZÉS, ENGEDÉLYEZTETÉS INTÉZMÉNYRENDSZER FEJLESZTÉSE ANYAGI FORRÁSOK MEGTEREMTÉSE SZAKMAI PARTNEREK 116 Irodalomjegyzék 117 Mellékletek 118

5 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 5 Bevezetés A természeti erőforrásokat nem fenntartható módon használja az emberiség, amivel párhuzamosan a környezetrombolás is jelentősen megnőtt. A kialakult helyzetet a kiváltó okok szintjén kell elsősorban orvosolni, és nem csupán a következmények szintjén. Ehhez jelentős szemléletváltozásra lenne szükség. Mindezek figyelembe vételével kell meghatározni jövőbeni környezetvédelmi feladatainkat, melynek keretét a Program határozza meg a közötti időintervallumra vonatkozóan. A Program céljáról, tartalmáról, megvalósításáról az évi LIII. törvény rendelkezik. A közelmúltban jelentős gazdasági változások mentek végbe a világban, hazánkban, melynek következtében a környezetvédelmi célok és prioritások is módosultak. A települési Program tervezési elvei az országos Programmal (NKP III) összehangoltan lettek meghatározva, így nagyobb szerepet kap a tervezés során a település fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, a szükséges intézkedések meghatározása. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a végrehajtás során az együttműködésre, a szubszidiaritás 1 és a decentralizáció elvére. Ezen elveket hivatott előmozdítani a környezetvédelmi törvény évi módosítása, mely változtatások a különböző tervezési szintek (országos, területi, települési), közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányul. A törvénymódosítás a programkészítés tartalmi elemeit is módosította, illetve kiegészítette. Ennek megfelelően a jelen települési program is az elkészült országos programmal összehangolva, a regionális és megyei tervezési szintek bevonásával készült el, figyelembe véve a tartalmi követelmények változását. A tematikus akcióprogramok kidolgozása a különböző ágazati és szakpolitikai programok, tervek figyelembe vételével készültek. 1 Kisegítés, a hatalmi szintek közötti munkamegosztásról szól, a különféle kérdéseket a keletkezési szinten kell megoldani, a felsőbb hatalmi szint akkor lép közbe, ha azt az alsóbb szinten nem tudják megoldani

6 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 6 1. A Program tervezésének alapelvei, célja és felépítése A települési környezetpolitikának feladata, hogy meghatározza a környezeti célokat és az elérésükhöz szükséges eszközöket. A környezetpolitikának a sokoldalú tervezési rendszerben elsősorban horizontális szakpolitikai szerepet kell betöltenie, ami biztosítja a környezetvédelmi szempontok érvényesülését a társadalmi-gazdasági tevékenységek során. A Program készítése során figyelembe lett véve az ágazati stratégiákból, a szakterületi programokból adódó, környezetvédelmet érintő főbb törekvések. A települési környezetpolitika főbb kapcsolódási pontjai: A települési környezetpolitika - kialakításban, működtetésben egyaránt - kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez. A Települési Program célkitűzései a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Megye Környezetvédelmi Programjával, valamint a Régió Stratégiai Tervével összhangban került meghatározásra. A Települési Környezetvédelmi Program a települési környezetügy átfogó középtávú programja, mely más ágazati és szakterületi terveket és programokat is magába integrál. (pl.: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Energiapolitikai Koncepció, Nemzeti Erdőprogram, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia, Országos Kármentesítési Program, Ivóvízminőség-javító Program, Szennyvíz-elvezetési és Tisztítási Program). Helyi Hulladékgazdálkodási Terv. A célok és feladatok megfogalmazása a következő alapelvek alapján történtek: Helyi erőforrások fenntartható hasznosításának elve. A környezetvédelmi törvényben megfogalmazott alapelvek (elővigyázatosság, megelőzés, szennyező fizet, tájékoztatás, nyilvánosság). Szubszidiaritás, decentralizáció előmozdítása. Kiemelt hangsúlyt kell helyezni a megelőzés elvére a jövőben. A Program túlmutat a hagyományos megközelítésekkel, az okozati, csővégi környezetpolitikával szemben az okokra, a "hajtóerőkre" is koncentrál, ugyanis csak így van lehetőség megelőző környezetvédelemre. A Települési Program

7 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 7 célrendszerének meghatározása során fő szempont a hajtóerők, okozatok, tendenciák és a komplexitás vizsgálata volt. A környezetvédelmi programok elkészítésénél alapvető szemléletváltozásra van szükség mind a tervezők, mind az önkormányzatok részéről. A tervezésnél az állapotfelmérést és értékelést követően, a célok és programok megfogalmazásánál, hangsúlyosan a Környezeti- Energetikai Operatív Programjához (KEOP) való kapcsolódási pontokat is meg kell találni. A helyi települési stratégiai célkitűzéseket, a régiós stratégiai célkitűzésekhez kell igazítani. Megjegyezzük, hogy a Környezetvédelmi Program feladata az öt éves időtartamra szóló - felméréseken alapuló - stratégiai célkitűzések, az ehhez kapcsolódó intézkedések, cselekvési programok meghatározás. Nem feladata azonban a kapcsolódó intézkedési tervek kidolgozása (pl: zöldfelületrendezési, kerékpárút fejlesztési, energiahatékonysági, stb.). A évben módosított környezetvédelmi törvény előírásainak megfelelően a Települési Környezetvédelmi Programnak a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmaznia kell: a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezetkárosodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. A törvény alapján a települési környezetvédelmi program - a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban - tartalmazhatja továbbá: A települési környezet

8 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 8 minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen, a területhasználattal, a földtani képződmények védelmével, a talaj, illetve termőföld védelmével, a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, a rekultivációval és rehabilitációval, a természet- és tájvédelemmel, az épített környezet védelmével, az ár- és belvízgazdálkodással, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Ahhoz, hogy az önkormányzat át tudja tekinteni a település területén jelentkező környezetvédelmi problémákat, kötelezettségük szerint priorálni és kezelni tudja azokat, megfelelő környezetvédelmi helyzetértékeléssel és szakmai stratégiai elképzelésekkel kell rendelkeznie. Ezek biztosításának egyik korszerű eszköze a Települési Környezetvédelmi Program. A Program célja, a környezeti jellemzők meghatározása, a meglévő környezeti értékek megóvása, a problémák feltárása, rangsorolása és javaslat készítése a prioritások megjelölésével a további feladatok meghatározására. Célja továbbá a környezetkárosító tevékenységek megelőzése illetve felszámolása, a környezeti állapot helyreállítása, a település lakossága, a környezet és a településen működő gazdasági szervezetek közötti harmonikus kapcsolat megteremtése, a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása. A III. NKP-al és a Megyei Környezetvédelmi Programmal összefüggésben, a környezeti célkitűzések a következők: a települések légszennyezésének csökkentése, a települések csatornázottságának fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fejlesztése,

9 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 9 a környezeti zaj- és rezgésterhelés egészséget, közérzetet és környezetet veszélyeztető szint alá történő csökkentése, a zöldfelületek fejlesztése mind minőségi, mind mennyiségi vonatkozásban, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák támogatása az agráriumban, a települési rendezési tervek és minden egyéb, természetes élőhelyeket esetlegesen érintő tervek környezet-szempontú összehangolása. az agglomerációs elhelyezkedéssel járó, ipari fejlődésből adódó környezeti veszélyeztetések korlátozása. A Környezetvédelmi Program a következőképpen épül fel: A 2. fejezet a település bemutatásából áll, általános jellegű tájékoztatásként szolgál. A terület környezeti jellemzőit bemutató részt a 3. fejezet részletezi. Bemutatja a település környezetében elfoglalt helyét, rávilágít azokra a tényezőkre, folyamatokra és emberi tevékenységekre, amelyek a környezet helyzetét alakítják. A 4. fejezet tartalmazza a helyzetértékelést, az 5. pedig a SWOT analízist, mely két fejezet előkészíti a tervezési feladatok stratégiaalkotását, a tervezési döntések megalapozását. A 6. fejezet magában foglalja az átfogó célokat, a 7. fejezet pedig a tematikus akcióprogramokat. A 8. fejezet a megvalósítás eszközeivel foglalkozik, mely tartalmazza a tervezési, szabályozási és finanszírozási feladatokat, és javaslatokat ad a finanszírozás lehetséges forrásaira. A Program elkészítésének első fázisát a település környezet állapotfelmérése képezte. A felmérésre azért volt szükség, hogy reális képet alkothassunk a jelenlegi környezeti állapotokról, az azt befolyásoló tényezőkről. A megszerzett információk, és azok elemzése alapját képezik az átgondolt programalkotásnak. A célkitűzések megvalósítása érdekében meghatározott időközönként (évente) Beszámolót kell kidolgozni. A tervben foglaltak megvalósulásának fontos részét kell, hogy képezze, a helyi viszonylatban történő tájékoztatás. Egyik kiemelt célkitűzés, a lakosság környezettudatos magatartásának alakítása, kedvező irányba történő befolyásolása. Környezetünk védelme mindannyiunk érdeke, hiszen természeti és épített környezetünk degradálódása, saját életminőségünk romlásához vezet. A természeti tényezők túlzott leterhelésének, és kizsákmányolásának következményei a mai nemzedék számára kézzelfogható: Elszennyezett felszíni vizek, nem megfelelően kezelt hulladék-hegyek, vagy - akár globális szinten - a klímaváltozás hatásai. Ezek a problémák egy-két generációt megelőzően, az emberiség több ezer éves történelmébe visszatekintve nem jelentkeztek ilyen aktuális módon, mint manapság. Elmondhatjuk

10 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 10 sajnos, hogy a mai emberiség legnagyobb problémáját az éhezés, betegségek, térségi konfliktusok mellett a környezeti elemekben bekövetkezett kedvezőtlen irányú változások adják. De mit tehetünk mi ennek megváltoztatására? A legfontosabb az, hogy helyi települési szinten próbáljuk meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. Települési környezetünkben is számos olyan tényezőt lehet befolyásolni, amelyek kedvező irányba hatnak a környezeti elemek állapotára. A környezeti elemek megőrzése a jövő nemzedékek számára mindannyiunk alapvető kötelessége. A Települési Környezetvédelmi Program - a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési intervallumát is figyelembe véve- középtávú (5 év) program. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének - a források rendelkezésre állásának függvényében - hosszú-, vagy nagytávú feladat meghatározásai. A programkészítés során figyelembe vettük az országos és megyei szintű kapcsolódási pontokat, amiket a települési Környezetvédelmi Program kidolgozásakor, és végrehajtásakor is figyelembe kell venni.

11 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja A település bemutatása 2.1 A település elhelyezkedése Kerekegyháza város az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 19 km-re. A város a megyeszékhelytől északnyugatra helyezkedik el, az 52-es út felől, valamint az M5 autópálya -Lajosmizse felől is megközelíthető. 1. tékép: település elhelyezkedése (forrás: TeiR) 2.2 A település története A régészeti leletek azt mutatják, hogy már az ősidők óta különböző népcsoportok éltek ezen a területen: avarok, bolgárok, szlávok, szarmaták. A település első jelentősebb tárgyi emléke egy majdnem kör alakú templom alapzata, melyet valószínűleg a XI-XIII. században építettek. Egyes vélemények szerint ennek a templomnak a jellegzetes alakja ihlette a falu elnevezését is az első írásos emlék, mely szerint a falu Kerekyghazi Folkus fia István kezében volt.

12 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 12 A XVI. században török hódoltság alatt áll; ez időben a falu neve mind a török kincstári adminisztrációban, mind pedig a királyi adománylevelekben szerepel I. Lipót a jászkun településekkel együtt eladja a területet a Német Lovagrendnek Mária Terézia engedélyével az eladott területek lakossága visszaváltja azt, melynek túlnyomó részét Jászárokszállás váltja meg, ezért a falu neve Jászkerekegyháza lesz. A címerbe így kerül a jász vitéz, jobb kezében a jász kürttel Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak A település hivatalos neve: Kerekegyháza község lesz A református gyülekezet Baksay Sándor püspök adományának segítségével templomot épít Kunpusztán Kerekegyháza népessége 4450 főre emelkedik. A lakosság fő foglalkozása a földművelés. A futóhomokot kezdetben erdő, majd később szőlő és gyümölcsös telepítéssel kötik meg A Szent István római katolikus templom megépülése. Ez az ország első vasbeton szerkezetű temploma és mint ilyen, ipartörténeti műemlék A Községháza építése Megépül a Kerekegyházi Általános Iskola épülete. A II. világháború előtt Kerekegyháza kimondottan agrárfalu. Főleg a zöldségtermesztés - paradicsom, sárgarépa, tarlózöldbab - és a gyümölcstermesztés - alma, sárgabarack, szilva - jelentős. A növénytermesztés mellett fejlődik az állattenyésztés is (szarvasmarha és lótenyésztés). A II. világháború után a település gazdasági és társadalmi szerkezete alapvetően átalakul. A korábban szinte kimondottan mezőgazdasági jellegű községből ipari - mezőgazdasági község lesz. Gazdaságának profilját az élelmiszeripar (baromfi, tej, tojás, üdítő) és a fémtömegcikk gyártás jellemzi.

13 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja Megépül a Katona József Művelődési Ház, ahol ismeretterjesztő foglalkozásokat és egyéb előadásokat is tartanak. Az intézmény keretében különböző kulturális és művészeti csoportok működnek, amelyeknek kiemelkedő szerepük van a helyi hagyományok őrzésében Az aktív keresők többsége már az iparban vállal főfoglalkozású állást, de a mezőgazdasági szövetkezetek is melléküzemági tevékenységként jelentősek. A járások megszűntéig (1983-ig) a kecskeméti járáshoz, azt követően Kecskemét városkörnyékéhez tartozik a nagyközség Kerekegyháza önálló önkormányzattal rendelkezik és 1994 óta a Kecskemét központú kistérség része július 1. - A Köztársaság Elnöke az 53/2001. (VI.6) KE határozatával Kerekegyháza nagyközségnek városi címet adományozott. 2.3 Természetföldrajzi adottságok ismertetése Magyarországot természetföldrajzi adottságai alapján, nagytájakra, azon belül középtájakra, a középtájakat kistájcsoportokra, majd a kistájcsoportokat kistájakra osztották fel. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete 1990-ben elkészítette eme felosztás szerint Magyarország kistájainak kataszterét, mely tartalmazza a kistájak domborzati, földtani, éghajlati, vízrajzi adottságait, növényzetének, talajainak ismertetését, sajátos táji adottságait és tájtipológiai összegzését. Kerekegyháza település a Kiskunsági-homokhát természeti kistáj területén helyezkedik el, változatos élővilággal rendelkezik DOMBORZATI ADATOK A kistáj 94 és 139 m közötti tszf-i magasságú, szélhordta homokkal fedett hordalékkúp síkság. Átlagos relatív relief értéke 5 m/km 2, a futóhomok zónákban 8-10 m, egyébként m/km 2 a tipikus. Orográfiai típusa jórészt enyhén hullámos síkság, amelyet mésziszapos, szikes - olykor vízzel borított - elzárt láposok tarkítanak. Legjellemzőbb formák a közel párhuzamos elhelyezkedésű buckacsoportok. A buckaközi laposokat, mélyedéseket gyakran tőzeg, kotu, ill. mésziszapos tavak, mocsarak töltik ki. A felszín horizontálisan igen gyengén szabdalt.

14 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja FÖLDTANI ÉS TALAJTANI ADOTTSÁGOK A felszín közeli üledékek döntő többsége futóhomok. Vastagsága a néhány métertől K felé növekedve néhány tucat m-ig terjed. A futóhomok szemcseösszetétele eléggé egyöntetű, jól osztályozott. A futóhomokos rétegsort gyakran löszderivátum szakítja meg. A földtani természeti értékek védelme a tájvédelmet, továbbá az élettelen és meg nem újítható természeti erőforrások, az élővilág létfeltételeinek megóvását szolgálja. A földtani természeti értékek általános védelme kiterjed a földtani, felszínalaktani képződményekre, ásványokra, ásványtársulásokra, ősmaradványokra is. A jelen kulcs a földtörténeti múlthoz, hiszen a folyamatok végeredményéből következtethetünk a régmúltban lejátszódó földtani eseményekre. Medencealjzat A Középmagyarországi Törési Öv (mely Zágráb - Hernád folyó vonalában húzódik) a Duna-Tisza köze medence aljzatát is két részre osztja. E vonaltól É-ra a terület a Magyar Középhegységi (Pelsoi) egység része. A törési övtől D-re eső rész pedig a Tiszai Egységhez tartozik. A medencealjzatban ópaleozoós kristályos képződmények, karbon korú gránit, majd uralkodólag mezozoós mészkövek jelentkeznek. A medencealjzat különböző mélységekben jelenik meg: Dunapatajnál és Bugyinál alig m-es mélységben, Algyőn viszont már 1800 m-ben. Medencekitöltés A medencealjzatra az eocén és az oligocén kimaradásával elszórtan nem nagy vastagságú miocén vulkáni képződmények és sekélytengeri üledékek (lajta és szarmata mészkövek) rakódtak le. A Hátságon a pliocén pannóniai rétegek a Tétel-halmon még a felszínen vannak, innen K felé tektonikai süllyedés eredményeként egyre mélyebbre kerülnek és Kecskeméttől K-re Nyárlőrincen már 273 m mélységben találhatók. Kalocsán a pannóniai rétegek felszíne 80 m, Szentesen pedig már 800 m mélységben van. A pliocén végén a Duna-Tisza közén megjelenik a Duna folyó, amely átlós irányban Szeged felé folyva rakja le hordalékát, nagy hordalékkúpot építve. Ez a hordalék részben átnyúlik a mai Tiszántúlra is. A Tisza üledékével fogaskerékszerűen érintkezve és egymásban kiékelődve. Valószínűleg a günz-mindel interglaciális után kialakul a Kalocsai-süllyedék, mely a Duna folyását alapvetően megváltoztatja és a Duna egyre nyugatabbra kerülve elfoglalja mai É-D-i irányú folyását. A Duna-Tisza köze ettől az időtől kezdve a Duna árteréről kifújt futóhomokkal és lösszel váltakozva töltődik fel. A futóhomok és a lösz együttesen, váltakozó településben a Duna-völgytől keletre egyre jelentősebb vastagságot ér el. Legnagyobb, 120 m-es vastagságát a Duna-Tisza köze K-i részén Nagykőrös-országhatár vonalában éri

15 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 15 el. Ezek a rétegek is túlterjednek a mai Tisza vonalán és pl. Szentesnél a tiszai folyóvízi rétegek között ékelődnek ki. A tiszai folyóvízi üledékek délen viszont az eolikus üledékek között a mai Tiszától km távolságban pl. Pálmonostorig terjednek el (Molnár B. 1961). A Hátságon a felszínen a következő üledéktípusok jelennek meg: futóhomok, finom homokos típusos lösz és az egykori tavakból kivált karbonát és tőzeg. A Duna-Tisza közén a földtani fejlődés, a felszínt borító képződmények és a morfológiai helyzet alapján három, egymástól eltérő földtani egységet lehet megkülönböztetni: a Duna-völgy, a Duna-Tisza közi Hátság, a Tisza-völgy. A Duna-Tisza közi Hátság Ny-K-i irányban 80 km széles, és Dabas, valamint a déli határ között 170 km hosszúságú. A Solt-Kiskunfélegyháza vonalig tartó része É-D-i irányban a Lajosmizse Kecskemét, vagyis középvonalában m tszf-i magasságú. E területtől D-re morfológiailag kevésbé szimmetrikus kifejlődésű és a Duna-völgyhöz közelebbi része Illancs-Pirtó környékén m tszf-i magasságot ér el. Nyugaton a Duna-völgy m, K-en a Tisza-völgy m tszf-i magasságú, a Hátság tehát átlagosan mintegy m-re a Duna-és a Tisza völgy fölé kiemelkedik. Az utolsó würm kori glaciálisban a Hátságon futóhomok közbetelepüléssel tagolt lösz keletkezett. A legfelső lösz rétegben ott ahol a szél nem fújt rá homokot talajképződés indul meg. A Hátság Ny-i részén, ahol a Hátság és a Duna-völgy között legnagyobb a magasságkülönbség (mintegy 70 m) a stadiálisokban a megnövekedett csapadékvíz a Duna-völgy felé záporként zúdult le és DK-ÉNy-i irányú deráziós völgyeket alakított ki (ilyeneket találunk Császártöltés környékén). A Duna-völgy északabbi részén a völgy a Hátságba lényegesebb morfológiai emelkedés nélkül megy át, Keceltől délre azonban az egykori Duna a Hátságot alámosta és erodálta, így itt a völgy és a Hátság között m magasságkülönbség van. A holocén elején a Hátságon tehát lösszel váltakozó futóhomok térszín volt. Morfológiailag a maihoz hasonlóan hullámos a térszín. A futóhomok-képződés az ÉNy-i uralkodó széliránynak megfelelően tovább folytatódik és ennek eredményeként a korábbi löszt, illetve futóhomok területet beborítja. A talajvízszint a megemelkedett csapadék hatására megemelkedik és a mélyebb területeken létrejönnek a sekély mélységű tavak. Ezek egy része közvetlenül a lösz felszínén, másrészük a futóhomokbuckák között, már a homokkal fedett mélyedésekben jelennek meg. Mindkét helyen azonban megindul a karbonát-képződés. Ott, ahol a víz állandóbb, először tőzegképződés jön létre (Kolon tó), majd a

16 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 16 tómeder feltöltődése valószínű-leg a szárazabbá váló klíma hatására legtöbbször ezeken a helyeken is megindul és ez karbonát-képződést hoz létre. Az utóbbi évtizedekben a legtöbb tó a hátsági talajvízszint süllyedése miatt kiszáradt. A mindenkori tóvízből kivált karbonát-iszap elterjedése azonban ezeknek az egykori tavaknak a helyét is jelzi. A Hátság azon területein ahol a talajvízszint már korábban mélyebbre került, a dolomitiszap a talajvíz ingadozási övében cementálódik, tehát diagenetikusan átalakul és kemény karbonát-kőzetté válik. Ilyen részben átalakult karbonát-kőzeteket Orgoványtól DK-re egészen Sándorfalváig találunk. Futóhomok A hátsági futóhomok nagy része ma már kötött. Magyarország nem tartozik az arid klímaövbe, a nyári aszályok idején azonban igen nagy a szárazság. A homok nedvességtartalma a sivataginál lényegesen nagyobb és a talajvízszint is relatíve magasan helyezkedik el. A nedvesség még a legnagyobb buckákon is lehetővé teszi a szárazságtűrő növények részbeni megtelepülését, így a növényzet a mozgó homokot megköti. Ha a növényzetet valami megsérti, úgy a homok-mozgás megindul (pl. Fülöpházi homokbuckák). A hátsági futóhomok-felhalmozódásoknál mikro és makro formákat figyelhetünk meg. Makro formák közé tartozik a drift (valamelyik fix akadály Hátságon ez általában kisebb fűcsomó, vagy alacsony bokor mögötti homok-felhalmozódás) és a homokbucka (a Hátságon több esetben az uralkodó ÉNy-DK-i széliránnyal párhuzamos homokbuckasort jelent, ilyen kifejlődést találunk a bugaci ősborókásban). A mikro formákhoz tartoznak a homokfodrok, melyek a szél irányára merőlegesen jönnek létre. Lösz A hátsági lösz jelentős vastagságban futóhomok közbetelepülésekkel váltakozva jelenik meg. A löszre jellemző, hogy legtöbbször típusos finomhomokos lösz. Vastagsága 3-5 m körüli, a bácskai területen azonban a 10 m-t is meghaladja. A Duna-Tisza közi lösz (és homok) kifejlődést jól jellemzi a császártöltési feltárás (ez a DK-ről ÉNy-felé haladó deráziós völgy DNy-i sarkán lévő szelvény a Hátság Ny-i peremén van, ott ahol a Hátság és a Duna-vögy között több mint 10 m a magasságkülönbség). A tiszalpári templomdomb szelvénye a Hátság K-i peremi képződményeit mutatja be. Tőzeg A Duna-Tisza köze legjelentősebb tőzegkifelődése a Duna-vögyben a Kecel és Hajós közötti Vörösmocsár területén található. A Hátságon egyedül a Kolontóban fejlődött ki jelentősebb tőzeg, de ez a tó is egykori Duna ág helyén található. Több helyen a tőzeg eltemetett állapotban, a legfelső lösz rétegben is megjelenik.

17 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja ÉGHAJLAT Mérsékelten meleg és száraz vidék, az ország legnapfényesebb területe. Az évi napsütés eléri a órát. A nyári összeg 840 óra, a téli 210 óra körüli. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 0 C, a tenyészidőszaké 17,2 0 C. A csapadék évi összege D-en csak , máshol mm. A tenyészidőszakban 330 mm körüli esőre számíthatunk. A hótakarós napok átlagos száma 32, az átlagos maximális hóvastagság cm. Az ariditási index D-en 1,28-1,32, máshol 1,24-1,28. Száraz vidék, ezért főként az öntözéses gazdálkodás lehet gazdaságos VÍZRAJZ A kistájon igen sok a kisebb-nagyobb természetes állóvíz. A belvizeket kb. 200 km-es csatornahálózat gyűjti össze. Kifejezetten száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A talajvíz ÉNY-on és DK-en 2 m felett, máshol 2-4 m között helyezkedik el. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A keménysége csak a települések körzetében haladja meg a 25 nk 0 -ot, ugyanígy a szulfáttartalom is a 60 mg/l-t. 2.4 A település népességi, gazdasági és turisztikai adottságainak bemutatása NÉPESSÉGI ADATOK BEMUTATÁSA A települések lakónépességének változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/1. táblázat: település lakónépességének változása (forrás: KSH) Település neve év év év év év év Kerekegyháza (Forrás: KSH adatbázis) A táblázat szemléletesen mutatja a lakosszám 1941-ig tartó folyamatos gyarapodását és az ezt követő 60 évben a fő körüli stagnálást. Fentiek mellett ugyanakkor figyelemreméltó a népességszámon belül a bel- és külterületeken élők számában történő változás, mely szerint 1960-ban még a lakosság 42%-a élt külterületen, 2001-ben pedig csak 12%-a (774 fő), s ők is az idősebb generációhoz tartoznak (a fő/lakás mutató külterületen 1,58).

18 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 18 A fejlesztési koncepció a népesség számának alakulásában az alábbiakkal számol: a.) 2001-es népszámlálási adatok: lakosszám belterület 5399 fő külterület összesen 774 fő 6173 fő lakásszám belterület 2052 db külterület összesen 468 db 2520 db b.) 15 éves távlatban tervezett: lakosszám belterület fő külterület összesen ~300 fő fő lakásszám belterület db külterület összesen 200 db db A tervezett cca. 13%-os népességszám növekedést indokolja az a tény, hogy a város egyre kedvezőbb közmű és ellátási infrastruktúrával bír, mind a mezőgazdasági üzemi, mind az ipari gazdasági területek növelésére rendelkezik szabad területtel és befektetői szándékkal, az idegenforgalom fejlesztéséhez már jelenleg is kedvező adottságokkal, létesítményekkel rendelkezik, gazdaságában az ökológiai szempontok ökotérség egyre inkább teret nyernek. Az élve születések száma 78, a halálozás 68, a belföldi vándorlási különbözet 20 fő volt 2008-ban. A népsűrűség 76,6 fő/km 2.

19 fő Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja diagram: lakónépesség alakulása lakónépesség alakulása év GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK BEMUTATÁSA Az elmúlt időben a növénytermesztés vesztett gazdasági jelentőségéből (aszály, talajvízszint süllyedése, szél pusztító hatása stb.) helyette a takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, a baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása került előtérbe. Az aktív keresők döntő többsége helyben dolgozik. A gazdasági tevékenység legjelentősebb része az állattartás, szolgáltatás területén található. Az alábbi táblázat is szemlélteti az állattartás súlyát a településen 2/2. táblázat: állatállomány létszáma (2008. év KSH) Megnevezés Létszám (db) Tyúk Liba Kacsa Pulyka Sertés Szarvasmarha 367 Ló 291 Összesen:

20 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 20 Kerekegyháza a térségben az idegenforgalom, ökoturizmus, falusi-tanyai turizmus egyik kiemelt jelentőségű települése, mely természeti és kultúrtörténeti értékekkel is bír. Ma a város a Kecskeméti kistérség Kecskemét melletti legjelentősebb települése. Vonzáskörzetébe öt község tartozik: Ágasegyháza, Ballószög, Fülöpháza, Kunadacs és Kunbaracs. Kerekegyháza e térség gazdasági, közigazgatási és szellemi központja. Fentiek miatt a város intézményhálózata fejlettnek mondható, igen sokrétű igény kielégítésére alkalmas. Jelenleg Kerekegyházán található az országos tojótyúk állomány 10%-a. Az állattenyésztés mellett jelentős az alumíniumipar (a Kőnig Kft európai hírű), a könnyűipar és az idegenforgalom. Mezőgazdasági jellegű gazdasági egységek: KEREKI-TÁP Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft Aviland 2001 Kft. (EU I-es minősítésű) VIADOR Mezőgazdasági Szövetkezet Aviform Kft. (sertéstelep) Kereki Farm Kft. Biotojás Kft. Kereki Tojás Kft. Benkő Kft. Szijártó Kft. Porvan Kft. Berente Eggs Kft. Leporex Kft. (nyúltelep) Bács-Baromfi Szövetkezet J.I.M.G. Kft. BAMBINÓ üdítőitalt gyártó üzem SÜTŐIPARI Kft Az 1960-as évektől indult el az iparosítás, melynek köszönhetően jelentős ipari üzemek jöttek létre. A rendszerváltás után is töretlenül fejlődtek. A privatizáció gyorsan lezajlott, s a tulajdont elsősorban hazai tőke szerezte meg. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 250 fő volt ban.

21 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 21 Ipari jellegű gazdasági egységek: Gorter Fémipari Zrt KŐNIG Járműablak Szerkezet és Fémtömegcikket Gyártó és Forgalmazó Kft alumínium feldolgozással, járműszerkezet gyártással foglalkoznak, ezek európai minősítésűek, és a legnagyobb nyugat-európai cégek bedolgozói. FANYŰVŐ Bt Raklap és raklapelemek gyártása és forgalmazása INTERIMEX Kft varroda Kalfém Kft. Peri-Pack Kft. Harangpack Kft. Szelce Kft. Az ipari szektorban foglalkoztatottak száma 904 fő, a működő társas vállalkozások száma 173 db, a korlátolt felelősségű vállalkozások száma 83 db, az egyéni vállalkozások száma 233 db volt a évben. A művelési ágak alakulását az alábbi táblázat szemlélteti: 2/2. táblázat: a terület művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ág Terület (ha) Szántó Gyep 851 Szőlő 94 Kert 11 Gyümölcsös 46 Nádas 18 Erdő Kivett 745 Összesen: 6 082

22 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja LÁTNIVALÓK, TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK Turisztikai érdekességét a térség elsősorban földrajzának, a kiskunsági táj sajátosságainak, a végtelenbe nyúló pusztáinak, az egymásba omló homokbuckáinak, a homoki tölgyeseknek, az ősborókások világának, az apró hófehér tanyáknak és gémeskútjainak, Európa szerte egyedülálló növény- és állatvilágának köszönheti. A település egyik legjelentősebb ágazata az idegenforgalom. Kerekegyháza külterületén, Kunpusztán kiépített idegenforgalmi létesítmények rövid idő alatt országos hírnévre tettek szert: Kunsági Major, Varga Tanya, Csorba Tanya, Újvári Tanya, Gedő Tanya, Bodor Tanya, Táltos Tanya, Langó Ház Rendek Tanyamúzeum Ezek a tanyák, mindenkor kellemes és sokrétű pihenést nyújtanak az idelátogató turisták számára, a természet közeli életteret jelentő falusi-tanyasi vendégfogadás színvonalas szolgáltatásaival. A kialakított ökotúra útvonalak mentén megismerhetik az itt élő emberek hagyományait, szokásait, természeti és kulturális örökségeit (Tanyamúzeum, kunpusztai református templom, védett természeti értékek, Kondor-tó stb.), valamint megkóstolhatják a helyi borok és üdítőitalok mellett a messze földön híres magyar konyha alföldi specialitásait (gulyáslevest, birka- és marhalábszár pörköltet, csirkepaprikást, töltött káposztát, vagy részt vehetnek egy esti ökörsütésen). A sportolni vágyók számára lehetőség van lovaglásra, kocsikázásra, teniszezésre, tekézésre, golfozásra, fürdésre, kerékpározásra, stb. A vendégek megtekinthetik a Rendek Tanyamúzeumot, a Kunpusztai református templomot, a Halász tanyát és a római katolikus templomot, a Langó-kápolnát, valamint tavasszal az országos távlovagló bajnokságot, és az októberi szüreti felvonulást.

23 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 23 Látnivalók, kirándulási lehetőségek: Római katolikus templom (1913), Szent István tér Református templom (1911) Szent István tér Langó-kápolna Temetőben Kunpusztai református templom (1901) Kunpuszta Kunpusztai régészeti leletek Kunpuszta - Herczegegyháza Rendek Élőtanya (tanyamúzeum, biogazdaság) (Rendek Lászlóné) Kunpuszta tanya S. Nagy-tanya (népi ház) Kunpuszta dűlő 50. Halász tanya (népi ház) Kondor-tó partján Borbély Béláné magángyűjteménye Jókai u. 7. Helytörténeti gyűjtemény Szent István tér 4. Kerekegyháza-Kunpuszta KNP védett területe (szikes puszta, Búhegyi ősborókás, Kunpusztai nádas) Kondor-tó, madárvárta KNP védett területe a várostól délnyugatra

24 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja Környezeti elemek állapota 3. Környezeti állapotfelmérés LEVEGŐ A környezeti levegő szennyezettségét az ipari-, szolgáltatói tevékenységekből, lakossági fűtésből, valamint a közlekedésből származó légszennyező anyagok együttesen határozzák meg. A szennyező ipari tevékenységek, forgalmas közlekedési útvonalak közelében a szennyező anyagok koncentrációja lényegesen magasabb, mint a szennyező forrásoktól távol. Az ország levegőminőségét a vonatkozó kormányrendelet alapján az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) méri és értékeli. Az OLM automata mérőhálózatból és manuális (RIV) mérőhálózatból áll. Az automata mérőhálózat 32 településen 59 mérőállomást foglal magába. A mérőhálózatot a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása mellett a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (felügyelőségek) üzemeltetik. A levegőminőség minősítésére alkalmas mérőhálózat nincs a településen. Ennek hiányában a levegőminőség állapotának jellemzésére általában a bejelentés köteles légszennyező forrást üzemeltető telephelyek önbevalláson alapuló kibocsátási értékei szolgálnak alapul. A településhez legközelebb található automata (Tóth László sétány) és manuális mérőhely Kecskeméten található. Az elmúl egy év NOx mérési eredményeit az alábbi grafikonon szemléltetjük.

25 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 25 Kecskemét levegője NO 2 tekintetében, - a mérőhálózati mérések alapján - megfelelő. Az éves átlag 33,8 g/m 3 /2008. év volt. A NO 2 koncentráció alakulását a közötti időszakra vonatkozóan, az ATI KTVF (Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) területén, az alábbi táblázatban közöljük 3/1. táblázat: NO 2 koncentráció alakulását a közötti időszakra Év Kecskemét Kiskunfélegyháza Kistelek ,13 24,2 27, ,97 24,47 41, ,53 25,1 43, ,07 20,01 21, ,8 20,99 16,83 A légszennyezettség éves egészségügyi határértékei a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 1. számú melléklete szerint: CO x : 3000 g/ m 3 PM10: 40 g/ m 3 Kén-dioxid: 50 g/ m 3 Nitrogén-dioxid: 40 g/m 3 A 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet 1. és 2. számú mellékletének figyelembe vételével Kerekegyháza település, a légszennyezettségi zónába sorolás alapján, a 10. zónacsoportba tartozik 3/2. táblázat: a 10. zónacsoport szennyező anyagok szerinti jellemző besorolása: Légszennyező anyag Csoport Zóna típus ismertetése megnevezése Kén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Nitrogén-dioxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Szén-monoxid F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. PM 10 E Azon terület, ahol a légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van.. Benzol F Azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. Az alábbi táblázatban Kerekegyháza település 6 évre vonatkozó szennyezőanyag emissziós adatait közöljük. A kibocsátási adatok a bejelentett pontforrások adatait tartalmazzák.

26 3/3. táblázat: összes szennyezőanyag kibocsátás Kerekegyháza településen ( év). Szennyezőanyag Összesen (kg) 1 - Kén-oxidok ( SO2 és SO3 ) mint SO Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) <0, Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO Etil-alkohol / etanol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Butil-alkohol (primer-butanol) / butanol-1 / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Formaldehid <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Aceton <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Ecetsav <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etil-acetát / ecetészter; ecetsav-etil-észter / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Etilén-glikol-monobutil-éter / 2-butoxi-etanol;butil-glikol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Szilárd anyag Nátrium-hidroxid Butil-diglikol / dietilén-glikol-monobutiter / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Propilén-glikol-monometil-éter / metil-proxitol; 1-metoxi-2-propanol / <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, Ón és vegyületei Sn-ként <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0,5 <0, SZÉN-DIOXID

27 A éves időszakot nézve a településen összesen kg szennyezőanyag került a levegőbe az ipari, gazdálkodói tevékenység következtében. Ennek a mennyiségnek a 99,5%-a a széndioxid kibocsátásból származott. Kerekegyházán ebben az időszakban tíz bejelentett, légszennyezőanyag kibocsátó gazdálkodó szervezet volt. 3/4. táblázat: A szennyezőanyag kibocsátó ipari létesítmény adatai ( év) Cég neve Tevékenység Cím 6041 Kerekegyháza Arany J. Aviland 2001 Kft. Baromfifeldolgozó üzem u. 35. Baromfitartó Kft. Takarmánykeverő üzem 6041 Kerekegyháza Arany János u. 35. Fanyűvő Kft. Fafeldolgozó üzem 6041 Kerekegyháza Szabadság u. 27. Gabonapehely Kft. Gabonapehely Kft. - Pelyhesítő Üzem 6041 Kerekegyháza Arany J. u. 35. Gall-Vitál Kft. GORTER Fémipari Zrt. Harangpack Kft. Kőnig Kft. Rotary Zrt. baromfifeldolgozó üzem technológiai szennyvízgyűjtő aknája Felületkezelő üzem Műanyag-feldolgozó felületkezelő üzem kommunális szennyvizének alagcsöves szikkasztója 4. sz. szénhidrogén felderítő-kutató mélyfúrás 6041 Kerekegyháza Arany J Kerekegyháza Dózsa Gy. u Kerekegyháza DOHÁNY U Kerekegyháza Arany J. út Kerekegyháza külterület Segheria-Europa Kft. Fűrészüzem 6041 Kerekegyháza A szennyezőanyag termelők részletes kibocsátási adatait az 1. számú mellékletben közöljük. A lakossági gázellátási program gyorsütemű megvalósításának eredményeként a településen a hőenergia termelés során jelentős mértékben csökkent a kén-dioxid és a szilárd légszennyező anyag kibocsátás. Az egyedi és lakossági fűtések energiahordozó felhasználásából keletkező emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésből származó átlagos légszennyezőanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetők. Kén-dioxid kibocsátás A szilárd tüzelőanyagok, szénfajták éghető kéntartalma 0,7...6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezőtlenebbek az emissziós paraméterei. A zelő- és fűtőolajok maximális kéntartalma 0,5...2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma

28 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 28 legfeljebb 100 mg/m 3 lehet. A tüzelőolaj fűtés kén-dioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészőnek tekinthető. (Az égés során 1 kg kénből 2 kg kén-dioxid keletkezik.) Szén-monoxid kibocsátás A szén-monoxid képződése a tüzelési módtól és a hőtermelő berendezés kialakításától függ. A szénmonoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony műszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentősebb mértékű kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elő. A gáz- és olajtüzelésű berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelő beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max. 1,5 x 10-3 kg/h,kw. Nitrogén-oxidok kibocsátása Az égéstermékben jelenlévő nitrogén származékok (NO x, NO, NO 2, stb.) jelentős része magas hőmérsékleten (1500 C felett) az égési levegő nitrogénjéből és oxigénből keletkeznek. A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max. 3 x 10-4 kg/h,kw. A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezőanyag keletkezése ennél kevesebb. Szilárdanyag kibocsátás Az égéstermék káros szilárd szennyezőanyaga a korom és a pernye. Legkedvezőbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10-6 kg/h,kw. A tüzelőolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A fűtőfelületen a por teljes mennyiségének 1/3...2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát. Széntüzelés esetén az égéstermékben lévő káros szennyezőanyag mennyisége függ a hőtermelő berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától. Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függően (0,05...0,2) x G hamu (keletkező hamu mennyisége) összefüggéssel jellemezhető. A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a gázellátó rendszerre való további rácsatlakozást, illetve a Pb-gázzal való átmeneti környezetkímélő fűtések kialakítását, melyek alkalmasak a későbbiekben a földgázra való átállásra.

29 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 29 A település elhelyezkedéséből, domborzati fekvéséből és a környező talajok tulajdonságaiból adódóan a talajszemcsékhez tapadó káros anyagok, mikroorganizmusok, növényvédő szerek szél általi szállítása okozhat levegőtisztasági problémákat. Ehhez jön még a környező földterületeken növő növények allergén virágporainak hatása. Ezek ellen hatásos védelmet a mezővédő erdősávok, zöldfolyosók biztosítják. Mivel jelentős a mezőgazdasági tevékenység a településen, ezért fontos szempont a bűzhatás elleni védelem - valamint a felszín alatti vizek védelme -érdekében a belterületi állatállomány létszámát szabályozni szükséges. Ennek érdekében született a 11/2003. (V.05.) ÖR. sz. helyi önkormányzati rendelet (módosítva: 15/2004. (IV.29.) Ör. sz. rendelettel). Kerekegyháza közigazgatási területén állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartásával lehetséges. A település belterületén az állattartó haszonállatot tarthat. A tartott haszonállatok száma azonban nem lehet több mint, 3 db nagyhaszonállat, 10 db közepes haszonállatok. Anyakoca tartása esetén, 2 db tartható. Ezek szaporulata választási korig tartható létszámkorlátozás nélkül. 200 db kis haszonállat, de ebből liba, kacsa, pulyka összesen nem lehet több 50 darabnál. Galamb 500 db tartható. A 2 vagy ennél több lakásos lakóépület közös udvarában haszonállatot tartani, valamint az állatokat az udvarba, kertbe kiengedni, vagy ott legeltetni az ingatlan használóinak egyetértésével szabad. A város belterületének közterületén tilos haszonállatot tartani és legeltetni, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedni. A haszonállat és a kedvtelésből tartott állat által közterületen okozott szennyeződést a tulajdonos azonnal köteles eltávolítani. Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol ketrec megfelelően elhelyezhető. Méheseket létesíteni és fenntartani a hatályos jogszabályok és előírások szerint lehet. Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt vagy birtokháborítást senkinek ne okozzon. Az esetleg okozott kárért az állat tulajdonosa felelős.

30 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 30 Az állattartó köteles az általa tartott állat részére megfelelő életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani, egyúttal köteles betartani az állategészségügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi, valamint az állatvédelmi előírásokat. Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről, különösen fásítással, bokrosítással, a kellemetlen szagú takarmány fedett tárolásával, vagy más hasonló módon. Külterületen az újonnan létesítendő állattartó telepeket védőerdősávval kell körülvenni. Az állatok tartási körülményeinek, valamint az állategészségügyi szabályok betartásának vizsgálatánál a jegyző megkeresi a kerületi főállatorvost, és a szakvéleményében javasolt egészségügyi szabályok betartására legfeljebb 30 napos határidő biztosításával felszólítja az állattartót. A határidő eredménytelen eltelte után a jegyző az állattartást megtilthatja. Az állatok tartására vonatkozó előírásokon túl minden állattartó köteles biztosítani, hogy az állattartás során mások jogai ne szenvedjenek sérelmet, valamint köteles betartani a hatályos közegészségügyi, állategészségügyi, környezetvédelmi és egyéb jogszabályokat VÍZ Víz nélkül nincs élet. A környezetvédelem egyik legfontosabb feladata tehát a víz védelme. A vizek mennyiségi és minőségi védelmét, valamint a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást biztosítanunk szükséges, és az esetleges károsodásokat meg kell előzni. A lakosság tájékoztatása nem mindig megfelelő, ösztönözni kell a vízbázisok védelmére, a takarékos vízhasználatokra, a szennyvízgyűjtés,- elvezetés,- tisztítás fontosságára, a vízi környezet megóvására. Felszíni vizek Az utóbbi időszakban a felszíni vizek minősége jelentősen romlott. Ennek okai a túlzott igénybevétel, valamint a magas szennyezőanyag-kibocsátás. A probléma mérséklése helyi és globális szinteken egyaránt égetően fontos. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítéséhez Magyarország területét - amely teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik - 42 tervezési alegységre osztották fel. Kerekegyháza városa a Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegységhez tartozik.

31 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 31 A tervezési alegység területe 5562 km 2, amely a Duna-Tisza közi természetföldrajzi tájegység területén található. A Duna bal-parti vízgyűjtő területéhez tartozik. A terület 5 vízrendszerből, a Ráckevei(Soroksári)Dunamenti, a Gyáli, az Észak-Duna-völgyi, a Dél- Duna-völgyi, valamint a Sárközi vízrendszerből tevődik össze. A tervezési terület Ny-i határát képezi és egyben szervesen kapcsolódik hozzá a Duna Csepel-sziget és Baja közötti szakasza. A tervezési alegység területén 57 víztestet határoztak meg, amelyből 30 vízfolyás és 27 tó víztest. Természetföldrajzi szempontból a vizsgált területet a középvonalán húzódó Duna-völgyi főcsatorna két részre tagolja. Az egyik területrész a Duna-völgyi főcsatornától Ny-ra fekvő mélyártéri terület, a csatornákkal, fokokkal sűrűn behálózott Duna-völgy, melynek lejtésiránya É-D. A legmagasabb pontja (140 mbf) az Észak-Duna-völgyi vízrendszer vízgyűjtőjének K-i határán, míg a legmélyebb pontja a Dél- Duna-völgyi vízrendszer legdélebbi területén, Bajánál (90 mbf) található. A másik területrész a Dunavölgyi főcsatornától K-re fekvő magasabb fennsíki terület, amely homokdombokkal és a közéjük ékelt tavakkal, mocsarakkal jellemezhető homokhátság. A homokhátsági terület K-i határa (Duna-Tisza vízválasztó) mentén a 125,00 mbf-i szintről Ny felé viszonylag egyenletesen lejt a 95,00 mbf-i magasságú Duna-völgyi főcsatorna szintjéig. A tervezési terület É-i részén lévő Gyáli vízrendszer átmenet a sík- és dombvidéki területek között, ÉK-DNy-i lejtésiránnyal a Ráckevei(Soroksári)Duna felé. A vízrendszerek csatornái többnyire a belvizek levezetését szolgálják. A Duna-völgyben épült csatornák kettős hasznosításúak, vízellátási feladatokat is ellátnak. Éghajlatát tekintve a térség jellegzetesen kontinentális, mérsékelten meleg, száraz éghajlattal jellemezhető. Magyarország legmelegebb vidékei közé tartozik. Az évi középhőmérséklet sokéves átlaga 11,0 C körüli. A meteorológiai állomások észlelési adatai alapján az évi középhőmérsékletekben folyamatos emelkedés tapasztalható. Az átlaghőmérsékletek területi eloszlása meglehetősen homogén, de a szélsőséges hőmérsékleti értékek sem ritkák, nyáron a 35 C-ot meghaladó napi maximumok, vagy a -25, - 30 C-os téli fagyok is előfordulnak. Az ország mérsékelten csapadékos területei közé tartozik. A csapadék mennyisége délről észak felé haladva fokozatosan csökken. Míg Baja térségében az évi csapadékösszeg sokéves átlagértéke 600 mm körüli, addig a térség É-i részében mm. A csapadékmennyiség évenkénti, valamint éven belüli eloszlása is változékony. A nyári félév csapadékösszege az éves mennyiség 60 %-át teszi ki. Az 1970-es évek közepe óta az éves csapadék összegek a sokéves átlag alatt maradnak. Az utolsó 25 évben kb. egy év teljes csapadékösszege hiányzik.

32 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 32 Az OMSZ bajai állomás mérési adatai alapján a térségben a relatív páratartalom sokéves átlaga 75 %. Az irodalmi adatokat alapul véve a homokhátságon ez az érték 64 % alatt van. A szabad vízfelszín párolgás sokéves átlagértéke 760 mm körüli. Az utóbbi két évtizedben a párolgási értékek növekedtek. A tényleges evapotranszspiráció éves átlaga mm között alakul. A nyári hónapokban magas, eléri a mm-t, a téli hónapokban viszont nulla körüli. A térségben a leggyakoribb szélirányok egy ÉNy-DK-i irányú tengely mentén koncentrálódnak. A szél felszínformáló hatása a homokhátságon még ma is érvényesül. A napsugárzás tartama és erőssége az ország e területén a legnagyobb. A napsütéses órák száma óra, amiből mintegy 1500 óra jut a nyári félévi hónapokra. A talajtípusok kialakulásában a természeti tényezőknek és a Duna által lerakott hordalékanyagnak meghatározó szerepe volt. A talaj jellemző mechanikai összetétele tekintetében a mélyártéri területen a középkötött vályog, a löszös üledék, míg a fennsíki területen homok és kisebb részben (fennsíki tározók környezetében) homokos vályog, löszös üledék a jellemző. A Duna-völgyben a löszös üledékeken jó termőképességű csernozjom-, réti öntéstalajok alakultak ki, amik jó vízvezető, vízraktározó képességű talajok. A hátsági homokon gyenge víztartó képességű csernozjomos-, humuszos homok-, helyenként futóhomok talajok találhatók. A mélyedésekben, laposokban szikesek képződtek. A térség természetes növénytakarójára jellemző növénytársulások a folyóvölgyekben az ártéri élőhelyekre jellemző bokorfüzesek, fűz ligetek; magasabb területen pusztai, sziki tölgyesek, tölgykőris-szil ligeterdők és borókás fehérnyárasok. A Hátsági területeken a legelterjedtebbek a homokpusztai rétek, homokpuszták, homoki legelők és pusztarétek. A természetvédelmi területek zöme a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) mozaikos területeihez tartozik. Ezek jellegüket tekintve a következők: hazánk legnagyobb összefüggő meszes-szódás szikes pusztája, mélyedéseiben lefolyástalan, magas sótartalmú szikes tavak, szikes mocsarak, nádas mocsarak, zsombékosok, fűzlápok, láp- és mocsárrétek, láp- és ligeterdők, homokpuszták, homokbuckás területek, homoki erdők mozaikjai. A Nemzeti Parkon kívüli védett területek: Szelidi-tó, tőzeges mocsárvonulat, turjános lápvidék, homoki sztyepprét és löszpart. A vízgyűjtő déli részéhez tartozó védett területek a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci tájegységéhez kapcsolódó hullámtéri vizes élőhelyek (a Dunába ömlő belvízcsatornához kapcsolódó holtmeder maradványok, gödrök). Az országos mérési törzshálózatba tartozó mérési pont a településen nem található. A legközelebbi mérési pontok II. övcsatorna és a Kolon tó (Izsák). A II. övcsatorna vízminőség mérési eredményeit a 2. mellékletben közöljük.

33 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 33 Kerekegyháza település környezetében találhatunk egyaránt folyó és álló vizeket, mesterséges tavakat és időszakos szikes tócsákat. Csatornák: XIX/k-csatorna- befogadó Kondor II. csatorna K-5 csatorna XIX./k-3 csatorna Felszín alatti vizek Kerekegyháza település a 27/2004. (XII.25.) KvVM, rendelet szerint felszín alatti víz szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. A 27/2006. (II.7.) Kormány rendelet, és a 43/2007. (VI.01.) FVM rendelet szerint a település területe nitrát érzékeny terület. A település ipari jellegű létesítményei által okozott szennyeződéséről nincs tudomásunk. Az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet meghatározza részletesen a helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásait a nitrátérzékeny területeken. Évente mezőgazdasági területre szervestrágyával kijuttatott nitrogén hatóanyag mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket, beleértve a legeltetés során az állatok által elhullajtott trágyát, továbbá a szennyvizekkel, szennyvíziszapokkal, valamint szennyvíziszap komposzttal kijuttatott mennyiséget is. Tilos kijuttatni trágyát november 15-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ahol február 1-jétől a trágyakijuttatás megengedett. Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére. Amennyiben az állatsűrűségből származóan a kijuttatott trágya nem haladja meg éves szinten a 120 kg/ha nitrogén hatóanyag mennyiséget, úgy a téli legeltetés megengedett. Ültetvények esetében 15%-nál meredekebb lejtésű területeken csak talajvédelmi tervben meghatározott erózió elleni védelem biztosításával juttatható ki trágya. Hígtrágya nem juttatható ki

34 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 34 6%-os terepesés felett, kivéve csúszócsöves (csőfüggönyös) eljárással, melynek alkalmazása 12%-ig megengedett. Injektálási technológia 17% meredekségig alkalmazható. Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki, kivéve a fejtrágyázás műveletét. 17%-nál meredekebb lejtésű területre trágya nem juttatható ki. Fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. A trágyázás során a tápanyagok közvetlenül vagy közvetve, beszivárgás vagy erózió útján sem juthatnak a felszíni vizekbe. Ennek érdekében nem juttatható ki: a) műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; b) szervestrágya: ba) tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, bb) egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; a védőtávolság 3 m-re csökkenthető, ha a mezőgazdasági művelés alatt álló tábla 50 m-nél nem szélesebb és 1 ha-nál kisebb területű, bc) forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben. A mezőgazdasági területen a tápanyag-gazdálkodás tervezése során a kijuttatandó tápanyagok mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a talaj tápanyag-ellátottságát, a termesztett növénynek a termőhely adottságaihoz igazított termésszintjéhez tartozó tápanyagigényét. Hígtrágya, trágyalé kizárólag műszaki védelemmel ellátott tartályban vagy medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Istállótrágyát szivárgásmentes, szigetelt alapú, a trágyalé összegyűjtésére is alkalmas gyűjtőcsatornákkal és aknával ellátott trágyatárolóban kell tárolni. A trágyalé a hígtrágyával azonos módon használható fel, vagy az istállótrágyára visszaöntözhető. Az istállótrágya-tároló kapacitásának elegendőnek kell lennie legalább 6 havi istállótrágya tárolására TALAJ A talaj állapotának ismerete és az állapotváltozás nyomon követése kiemelten fontos feladat. E célból hozták létre a Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszert, valamint ennek egy speciális alegységét, a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszert (TIM). A TIM országos mérőhálózata 1236 mérési pontot foglal magába, melyeket kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív

35 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 35 területein jelölték ki, a jellemző talajsajátosságokat követve. Az 1236 pontból 865 található mezőgazdasági területen. A kistáj felszíne hullámos, a terület döntő része homokos, a mélyebb fekvésekben szikes talajok találhatók. Kerekegyháza természeti értékekben gazdag, jelentős tájképi és tájhasználati értékeket felmutató település. A gazdálkodásra kevéssé alkalmas térségi adottságok, az átlagosnál alacsonyabb aranykorona érték, a térség egészére jellemző talajvízszint süllyedés ellenére a mezőgazdasági termelés megtartó erőt képvisel, de zömmel a táji hagyományoknak megfelelő tanyasi gazdálkodás formájában. A gazdálkodás tehát szintén hozzájárul a táj változatosságához. A szerves anyagban szegény homoktalajok fokozottan érzékenyek a különböző talajszennyezésekre és terhelésekre, így a hagyományokra is épülő, környezetkímélő gazdálkodási formák lassú terjedése összhangban van a táj terhelhetőségével. A mezőgazdasági termőterület nagysága azonban az évi 73%-os területi arányról 2000-re 51%-ra csökkent. Ezen belül a szőlő és gyümölcskertek aránya az átlagnál nagyobb fogyatkozást mutat. A térségi vízhiány miatt drasztikusan csökken a nagy ökológiai kapacitású nádasok termőterülete is. Kedvező jelenség a tájhasználatban az erdőterületek növekedése, 5 év alatt 13%-ról 15%-ra nőtt az erdőállományok területi aránya, ami az országos átlagnál valamivel jobb érték. Az erdők fafaj megoszlása azonban már nem mutat ilyen kedvező tendenciát, mert a tájidegen fajok, örökzöldek és akácosok nagy területeket foglalnak el. A homoktalajok a váztalajok közé tartoznak, melyekre jellemző, hogy a talajképző tényezők érvényesülése csak igen kis mértékben észlelhető. Különösen a biológiai talajélet hiányzik, vagy csak minimális mértékű. A talajképződés genetikai folyamatában nagy jelentőséggel bír a defláció, a szél eróziós hatása, valamint az ásványosodás. A térségben karbonátos humuszos homoktalaj altípus található, melyben bizonyos mértékű humuszosodás figyelhető meg. A humuszosodás mértéke az 1 %- ot, a humuszos réteg vastagsága a 40 cm-t általában nem haladja meg. Erre az altípusra jellemző még, hogy már a felszíntől több-kevesebb meszet tartalmaz. Egy másik váztalaj is előfordul itt, a karbonátos többrétegű humuszos homoktalaj altípus, amely abban tér el az előzőtől, hogy a homokos talajszint alatt egy eltemetett humuszos réteg található. Ez a réteg a hajdani növényzetből alakult ki, melyet a földtörténet során futóhomok borított be.

36 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 36 A szikes talajok képződésében a döntő szerepet a vízben oldható sók játsszák, azok közül is a legnagyobb jelentőséggel a Na+ ionok. A szikes területekre jellemző, hogy keveredik a szoloncsákos szik, szolonyec szikes talajok. A szoloncsák a magasabb talajvízállású, mélyebb helyeken fordul elő. A szoloncsák szikeseknél a sófelhalmozódás a talajfelszínen jelentkezik, ellentétben a szolonyecekkel, ahol a sófelhalmozódás valamivel lejjebb van A TERMÉSZET ÁLLAPOTA A különböző életközösségek, geológiai, vízrajzi, tájképi értékek megóvásának leghatékonyabb eszközei a természetvédelmi területek. A védettségi kategóriák egyrészt az élővilág táj- és természetvédelem szempontjából legértékesebb területeit jelölik, amelyek a területi érzékenységi kategóriarendszerben a legérzékenyebbek. A védettség jogszabályokban, illetve védetté nyilvánítási határozatban rögzített tilalmakat, korlátozásokat jelent az adott területen, amely jelentősen befolyásolja e területek távlati terület felhasználását, hasznosítását. A Kiskunsági Nemzeti Park Magyarország egyik legjellegzetesebb földrajzi térsége a Duna-Tisza köze. Az itt található természetvédelmi értékek megóvását a - hazánkban másodikként, 1975-ben megalakult - Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága látja el. A védett területek összkiterjedése hektár, melyből több mint ha a kilenc különálló egységből álló Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), míg a fennmaradó részt a tájvédelmi körzetek (TK), és természetvédelmi területek (TT) teszik ki. A település természetvédelmi területének nagysága 920 ha, a helyi védettségű területé, pedig 480 ha. A Duna-Tisza köze természeti értékeinek jellegzetességei négy tájegységhez tartoznak: a Duna-völgy, az egykori öntésterületeken kialakult szikes pusztákkal és tavakkal a Duna-Tisza közi Hátság, a dunai hordalékanyagból képződött, szélformálta homokbuckákkal, homokpusztákkal, lefolyástalan mocsarakkal, maradvány-erdőkkel az Alsó-Tiszavidék, a folyószabályozás során átvágott, holtágakká vált folyókanyarulatokkal, természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdőkkel, az ármentesített területeken kialakult szikesekkel a Bácska magyarországi része a homokbuckás területekkel (Illancs) és az uralkodóan löszös térség néhány hektáros maradványfoltjaival, valamint a dunavölgyi löszpartokkal

37 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 37 E területeken a természetvédelem célja a Duna-Tisza köze természetszerű tájainak, élővilága változatosságának, földtani és felszínalaktani képződményeinek, vizeinek megőrzése, ezen értékek tudományos kutatása és oktatási, ismeretterjesztési célú bemutatása. Alapvető feladat még az évszázadok alatt kialakult tanyasi életforma, a hagyományos gazdálkodási módszerek, az ősi jellegű háziállat fajták fenntartása. Kerekegyháza határában viszonylag nagy kiterjedésű védett, vagy védelemre érdemes természeti terület, természetközeli növényállomány található. Az országos jelentőségű KNP és a 6 szikes tó mellett helyi természetvédelmi jelentőségű védett területek találhatók mind a kunpusztai, mind a Lajosmizse és Fülöpháza közelében lévő pusztai területeken is. A természeti területek közül a szikes tó, az un. Repülő-tó környéke az egyik legnagyobb és legtöbb természeti értéket magába foglaló terület, olyan, az elmúlt években szikntén erősen kiszáradó, változatos vizes szikes élőhely együttes, amely több védett növényfaj és állat élőhelye. Az egykor nagy összefüggő láprét mára jobbára kiszáradt, kisebb egységekre szakadozott. Maradványait, két kisebb egységet, egy mocsárrét jellegű természetközeli gyepterületet és egy szikesedő kaszálórétet foglal magába a szomszédos természeti terület. A lajosmizsei határhoz közeli részben helyi jelentőségű természetvédelmi területként listázott természetközeli szikes rét mutatja a tájra jellemző növényállományt egy nagy, összefüggő területen. A helyi védettség azonban nem terjed ki a természeti terület egészére. A szikes tavak kisebb egységei találhatók meg a kunpusztai, korábban már helyi természetvédelmi területként védetté nyilvánított területeken. A természetvédelmi törvény országos jelentőségű védettséget mond ki ezekre a területekre, így ma kettős szintű védettség áll fenn ezeken a területeken. Egyedi természeti, illetve kultúrtörténeti tájértéket jelentenek a kunpusztai temető, a búhegyi iskola, a Pongrácz major kocsányos tölgy hagyásfái, a maradvány tölgyes a belterület északi határában. Helyi jelentőségű védett területek Búhegy borókás nyaras-homokbuckás Kerekegyháza lakói nagy figyelmet fordítanak a természeti értékek védelmére, és ezt mind a hagyományápolással, mind a természetkímélő turizmussal igyekeznek összekapcsolni. A közel 200 hektáros területen megőrződött a nyílt homokpuszták érdekes világa. A szélfútta buckák a

38 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 38 homokhátság központi vonulatához tartoznak: a természet itt úrrá lett az emberen. A silány termőképességű talajt már senki nem akarja megművelni, az elcsapott szőlőknek sincs gazdája, az elhagyott tanyák omladékain csak sütkérező gyíkok lesik táplálékukat. A természet képeskönyve azonban csodás látnivalókkal várja az idelátogatókat. Május tájékán a homoki árvalányhaj virágai ezüstszínű tengerként hullámzanak a buckákon, majd a nyár második felében a kék szamárkenyér nyílásában, ősszel a borókás puszta megkapó színeiben gyönyörködhetünk. A könnyen megközelíthető terület Kerekegyházától mindössze három kilométerre fekszik. Csordajárás Közlegelő Néhány évtizede faluhelyen mindennapos látvány volt, ahogy a háziállatokat a közös legelőről hazahajtották. A kora esti összeterelés után a főutcán végigvonuló gulya a városi ember számára mindig érdekes látvány volt. A terület elnevezése arra a régi szokásjogra emlékeztet, amelynek alapján a falvak közös legelőjét a helyi lakosok szabadon használhatták. A tartós igénybevétel ellenére ez a 44 hektáros gyep még ma is őriz természeti értékeket.bár a kisebb-nagyobb vízállások már a hetvenes években kezdtek eltűnni, kiszáradni, a szikesek jellemző növényfajai közül még ma is gyakorinak mondható a sovány csenkesz és a sziki üröm, a mélyebb részeken a pozsgás zsázsa és a bárányparéj. A területet szegélyező nyárfasorok idősebb fáiban szalakóták költenek. A legelő felett rendszeresen megfigyelhetjük a vörös vércséket, a kerecsensólyom azonban csak ritkán fordul elő. Ez a fokozottan védett ragadozómadár-faj nagy valószínűséggel nem fészkel a környéken, mivel a legeltetés visszaszorulásával az egykoron gazdag ürgeállomány is jelentősen leapadt. Kunpuszta A település Kunpuszta elnevezésű külterületének védetté nyilvánítása az összefogás szép példája: bár a terület nagy része magánkézben van, a tulajdonosok mégis támogatták a természetvédelem célkitűzéseit. Itt egy 377 hektáros egység került védelem alá. Kunpuszta közvetlenül határos a Fülöpházához tartozó nemzeti parki homokbuckás és szikes részekkel, egyben ezeknek szerves folytatása. Területén az egykori szikes tavak, nádasok és mocsarak maradványai mellett kisebb vizenyős, ingoványos rétek, úgynevezett semlyékek is megfigyelhetőek. A kiszáradt tavakat művelt és felhagyott homoki szántók, valamint a sztyeppesedést összetételükkel is jelző társulások szegélyezik. Míg a szikes gyepek tipikus lágy szárú növényfaja a sovány csenkesz a mélyebb részeken a sziki mézpázsit, a vakszikeken a sóballa és a bárányparéj a jellemző. A szikes pusztai társulásban sok helyütt megjelenő homokpusztai növényfajok közé tartozik a homoki csenkesz, a deres fényperje, a homoki varjúháj, valamint a pusztai és kunkorgó árvalányhaj. A zömében telepített erdőállományok

39 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 39 védett lágyszárúi közül a mocsári kosbor, a kékvirágú szamárkenyér és a vörösbarna nőszőfű mindenképpen említést érdemel. A kétéltűeket a levelibéka, a barna ásóbéka és zöld varangy képviseli, a madárvilágot a pusztákon és a homoki erdőkben általánosan előforduló fajok jellemzik. Az időszakosan vízzel borított, nagy kiterjedésű Kunpusztát szépen keretezik a magasabb partoldalon létesült tanyák. Közülük sok ma is lakott, Kunpusztán ugyanis még napjainkban is folyik a hagyományos tanyás gazdálkodás. A Kerekegyháza-Kunpuszta védett területen ősgyep, szikes puszta, ősborókás jellemzi az eredeti szépségében megőrzött szép és tiszta természeti környezetet. A kedvező természeti adottságokra épülő idegenforgalom meghatározó a város életében, a jelentős szálláshely-kapacitással rendelkező településen az üdülőtanyák egy része külföldi tulajdonban van. A város határában húzódik a Kiskunsági Nemzeti Park. A homokbuckás, mozgóbuckás sziki mélyedéseivel ritka növény- és állatvilágával (árvalányhaj, homoki csenkesz, homoki báránypirosító, homoki rózsa, ugartyúk, szürke gém stb.) szép túrákra ad lehetőséget. Ősborókás: Búhegy lankás buckáin a buckás homokvidék záró társulása, a borókás-fehérnyáras alakult ki, melyet "ősborókásnak" neveznek. Nagy részük másodlagos képződmény. Kialakulásukat az erdőirtás, a már megkötött futóhomok megindulása serkentette. Fennmaradásukhoz nagyban hozzájárult a legeltetés. A homoki fehérnyáras-borókások az egyik legmagyarabb vegetációtípust képviselik a bennszülött növény- és állatfajok nagy száma miatt. A Kondor-tó egy része Kerekegyháza külterületén Kunpusztán található. A térség legnagyobb szikes tava 1983-ban száradt ki, majd 1999-ben átmenetileg ismét vizes élőhellyé alakult. A. kunpusztai rész tájképi, természeti értékekben lényegesen gazdagabb, mint a nagyrészt mezőgazdasági ellátó körzetként művelt déli homokpusztai külterület. A kunpusztai részen a tanyasi és bio-gazdaságok mellett az idegenforgalmi és üdülőtanyák fejlődése jellemző. A nagy vendégforgalmat lebonyolító idegenforgalmi tanyákon koncentrált terhelést jelent a lovas- és pusztai-csikós bemutatókkal és látványosságokkal szórakoztatott autóbuszos tömegturizmus. A hosszabb-rövidebb idejű üdülő-idegenforgalom számára a változatos kunsági táj, a hagyományos tanyai gazdálkodás, a jó tereplovaglási lehetőségek, a természet közelsége jelentik a legfőbb értéket. Az IUCN tanulmány által javasolt ökotúra útvonal ügyesen tárja fel a táj szinte minden jelentősebb értékét, látványosságát a belterülettől a Nemzeti Parkig (IUCN Oktatópark, Búhegyi iskola, Varga tanya, kunpusztai alkotóház, kézműves műhely, kunpusztai templom, Dömök tanya, Rendek tanya,

40 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 40 Pongrácz major, Kondor-tó, Madárvárta). Az útvonal mentén egyedi tájértéket jelent még a kunpusztai régi temető is. Madárvárta: a Kondor-tó partján helyezkedik el. A telepen madármegfigyelést, védett madarak szaporítását végzik. Lehetőség van fiatalok nyári táborozására is. Puszta: a pusztán többféle társulás tudott kialakulni a táj, a mikroklíma, a talaj változásától függően. A homoki legelő többféle változata található meg: - csillagpázsitos homoki legelő, - réti-csenkeszes homoki legelő, - kékperjés homoki legelő. Natura 2000 hálózat Az Európai Uniós természetvédelem legfontosabb eszközei a madárvédelmi (79/409/EEC) és az élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelv. A két jogszabály rendelkezései szerint kijelölt természetvédelmi területek közös európai rendszere a Natura 2000 hálózat. A Natura 2000 hálózat célja a közösségi szinten jelentős, veszélyeztetett növény- és állatfajok és élőhely típusok védelme, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megőrzése és hosszú távú fennmaradásának biztosítása. A Natura 2000 hálózat kialakítása az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik feltétele volt. Az irányelvek átültetése a magyar jogrendbe és a területek kijelölése a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről kormányrendelettel történt meg. A Natura 2000 hálózat által érintett területek (különleges madárvédelmi területek és különleges természetmegőrzési területek) helyrajzi számainak átdolgozott listáját a 14/2010. (V.11.) KvVM r. tartalmazza. A 14/2010. (V.ii.) KvVM r. melléklete szerint, Kerekegyháza város kiemelt jelentőségű természetmegőrzési helynek jelölt területe a Fülöpházi-homokbuckák. A települést érintő területek helyrajzi-számos listáját a 3. melléklet tartalmazza.

41 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja térkép: természetvédelmi területek (forrás: TeiR) A Homokhátság buckavonulatai csak néhány tíz méterrel magasodnak a Duna és Tisza-völgy fölé. A homokterületek az Ős-Duna hordalékkúpjainak maradványa. A folyóvízi feltöltődés után a Duna elhagyta a területét, és szél által mozgatott homoküledék felhalmozódás indult meg. A Hátságot sokfelé jellemző homokbuckák Ény-Dk-i települési irányúak, mely az uralkodó széliránynak felel meg. A Hátság felszínét lepelhomok-síkságok, tagolt homokbucka vonulatok jellemzik a szél által kifújt mélyedésekkel, melyekben korábban időszakos szikes tavak, szikes mocsarak sokasága volt. A szinte érintetlen állapotban levő homokbuckások egyik legszebb védett része a Fülöpházi homokbuckák, melynek területe 1992 hektár. A homokbuckák nagy részét nyílt homoki gyepek fedik. Az egymástól viszonylag távol, laza csomókban növő homoki csenkesz (Festuca vaginata) tövei között zuzmók és mohák borítják a talajt. Májusban virágzik a homoki árvalányhaj (Stipa sabulosa), mely az összes buckát beborítja. Később bontja szirmait a kék virágú báránypirosító (Alkanna tinctoria), a homoki vértő (Onosma arenaria), a szalmagyopár (Helichrysum arenarium) és az apró termetű, sárga virágú homoki varjúháj (Sedum hillebrandtii). Nyár derekán virít a kék szamárkenyér (Echinops ruthenicus), a mezei iringó (Eringium

42 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 42 campestre) és a királydinnye (Tribulus terrestris), melynek szúrós termései augusztus derekától érnek be. A nedvesebb buckaközi mélyedésekben a serevényfűz (Salix rosmarinifoliae) jellemző. A napsütötte buckaoldalakon a naprózsa (Fumana procumbens) és a napvirág (Helianthemum ovatum) sárga virágai nyílnak. A legeltetés megszűntével lassan megszűnt a homok mozgása is. Ma már csak két mozgó homokbucka található a fokozottan védett területen. Lassan a fás szárú növények is megjelentek a területen. Az elsők között az egybibés galagonya (Crataegus monogyna), a sóskaborbolya (Berberis vulgaris) és a közönséges boróka (Juniperus communis) hódítja meg meg a csupasz homokot. A fákat elsősorban a nyárfa fajok - a fehér- és a szürke nyár (Popukus alba, P. canescens), és a fehér akác (Robinia pseudoacacia) képviseli. A homokvidék állatvilágából az ízeltlábúak a legfajgazdagabbak. A hangyalesők tölcséreit mindenhol könnyű megtalálni a nyílt homokon, de sok poloska, sáska, szöcske és pók is él a gyorsan felmelegedő és gyorsan kiszáradó homokon. Csak nedvesebb időben, vagy alkonyat után láthatjuk a barna ásóbékákat (Pelobates fuscus), a zöld varangyokat (Bufo viridis), de a zöld levelibékák (Hyla arborea) hangját bármikor hallhatjuk. A zöld-, a fürge- (Lacerta viridis, L. agilis) és a homoki gyíkok (Podarcis taurica) szívesen sütkéreznek a fűcsomók között, vagy fatörzseken. A homokbuckások gyakori madara a földön fészkelő a mezei pacsirta (Alauda arvensis). Más madarak inkább a bokrosokban találják meg élőhelyüket. Az idős nyárfák odvaiban harkályok költenek. Nem használt fészkeiket szívesen foglalják el a szalakóták (Coracias garrulus), melyek állománya sajnos fogyatkozóban van ugyanúgy, mint a búbos bankáé (Upupa epops). Egyre többfelé lehet látni viszont a színpompás tollú gyurgyalagot (Merops apiaster). A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölését az Unió Élőhelyvédelmi Irányelve (Habitats Directive) írja elő. A kijelölés célja a vadon élő növény- és állatfajok, illetve élőhelytípusok védelme. Az irányelv függelékeiben felsorolt, közösségi szempontból jelentős fajok és élőhelytípusok képezik a területkijelölés alapját.

43 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja TELEPÜLÉSI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET, INFRASTRUKTÚRA A települési környezet tisztasága A település környezetvédelmi megítélésében jelentős szerepe van a köztisztaságnak. Nemcsak a kívülálló, hanem a településen élő ember számára is a legszembetűnőbb a közterületek tisztasága, a zöldterületek gondozottsága, a közutak állapota. A város környezetének rendezettsége, tisztasága növeli az ott élők komfortérzetét, esztétikusabb életteret biztosít. Települési környezetünk tisztaságát legjobban mi magunk tudjuk befolyásolni. A köztisztaságról és a kötelező közszolgáltatások igénybevételéről a többször módosított 20/2004. (V.27.) Ör. sz. helyi rendelet foglalkozik. Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlantulajdonosok kötelesek gondoskodni. A város tereinek, a piactér, a vásártér, a közterületen lévő csatornák, folyókák tisztántartásáról és a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala gondoskodik. Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlan előtt levő járdát tisztántartani, télen a hó eltakarításáról, a síkos járdarész felszórásáról, nyáron a portalanításáról gondoskodni, - kivéve locsolási tilalom esetét az ott lévő fákat, növényeket gondozni, azokat a növényi kártevők ellen megvédeni. Közterületen gazdasági növény nem termelhető. A növényeket védő kerítés nem építhető. Az ingatlan tulajdonosa köteles a tulajdonában lévő belterületet gondozni, tisztántartani, kaszálni, vagy kaszáltatni, illetőleg a tulajdonát képező ingatlan(ok) előtt lévő zöldterületek gondozni, tisztántartani, kaszálni, vagy kaszáltatni. Az ingatlantulajdonosok figyelmét az önkormányzat felhívja, hogy a város kulturáltabb környezetének kialakítása végett évente egy alkalommal (lehetőleg tavasszal) a lakóházak előtti járda mentén (ahol erre lehetőség van) virágot ültessen. A fajta meghatározása tetszés szerint történhet, lehetőleg azonban hosszú tenyészidejű, sokáig nyíló virágfajta kerüljön kiültetésre. Az ingatlantulajdonos folyamatosan köteles gondozni a saját maga és az önkormányzat által kiültetett növényeket.

44 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 44 A Városi Önkormányzat Polgármestere az ingatlan tulajdonosa költségére elrendelheti a gondozatlan járdaszakasz hótól, jégtől, vagy egyéb szennyeződéstől való megtisztítását, ha az előzetes felszólítás eredménytelen marad. Mindennemű anyag szállításánál figyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék, és az érintett szállítási útvonalon a szállítmányból semmi sem hulljon le, por vagy bűz ne keletkezzen, illetve elfolyás, csepegés ne forduljon elő. Ha bármilyen szállítmány fel- és lerakásánál a köz- vagy magánterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban megtisztítani. Az anyagok lerakásánál, mozgatásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő felszerelési tárgyak fák, cserjék, növények, pázsitfelület és egyéb berendezések szabadon maradjanak, ne rongálódjanak. Építkezéseknél, egyéb közterület igénybevételeknél a fákat, díszcserjéket és egyéb létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálódásból keletkező kárt annak okozója köteles megtéríteni, illetve az eredeti állapot helyreállításáról gondoskodni. A közterület bármilyen módon való beszennyezése tilos. A játszóterekre, homokozókba és egyéb parkosított területekre kutyát, vagy más állatokat szükségleteik elvégzése céljából bevinni, vagy beengedni tilos. Közterületi élőfán, önkormányzati épületen, hirdetések elhelyezése, plakát ragasztása tilos! Közterületen építési, bontási és egyéb anyagot csak közterület használati engedély alapján szabad tárolni vagy az építési engedély érvényességének időtartama vagy közterület-használati engedélyben foglalt időtartam ideje alatt. Építési, bontási, valamint tatarozási munkákat, ezen kívül minden közmű építéssel kapcsolatos munkát úgy kell elvégezni, a kitermelt, illetve kiásott földet úgy kell tárolni, hogy a környezetet ne szennyezze és a vízelvezetés biztosított legyen. Minden parkosított vagy egyéb zöldövezeti terület építési anyag tárolására történő használatba vétele esetén a használó köteles saját költségére az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást, növényápolást elvégezni. Szórakozóhelyek, vendéglátó ipari egységek, üzlethelyiségek, és más elárusító helyek előtti járdaszakasz közterület tisztántartásáról az üzemeltető (használó) köteles gondoskodni, tekintet nélkül arra, hogy a szemét üzleti tevékenységből keletkezett-e vagy sem. Ezen üzemeltetők (használók) kötelesek a közterületre nyíló ajtók, rakodóterületek közelében szeméttárolókat elhelyezni, és ezek

45 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 45 naponta történő kiürítéséről gondoskodni. A helyiségek felmosásából eredő szennyvizet, szemetet a járdára kiönteni tilos. Az engedéllyel rendelkező utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet, valamint annak környékét az árusításból származó szennyeződéstől megóvni és állandóan tisztántartani, a keletkező hulladékot összegyűjteni, és annak elszállításáról gondoskodni. Közterületen a járművek üzembentartói kötelesek a területet saját gépjármű által okozott szennyeződéstől megóvni. Közterületeken közlekedési eszközök, valamint szennyeződést okozó berendezések tisztítását, mosását, vegyszeres anyaggal történő kezelését elvégezni nem szabad. Az épület tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről lefolyó esővíz, a hólé a járdán ne álljon meg. A csapadékvizek akadálytalan levezetése útján az ingatlantulajdonos köteles meggátolni a pangó vizek keletkezését és posványosodását. Lakóterületen létesített belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, azt szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad. A lakások (lakás céljára használt helyiségek) valamint a tömegtartózkodásra alkalmas épületek, úgyszintén az ezekhez tartozó mellékhelyiségek, udvarok, pincék, padlások tisztántartásáról rendszeres takarítás és a szemét eltávolítása, illetve az épületben és a bennlévő bútorokban esetlegesen előforduló rovarok rendszeres irtása útján a bérlő (használó) köteles gondoskodni. Mind a magán, mind a közhasználatú illemhelyeket állandóan használható állapotban, jókarban, és tisztán kell tartani. Az ingatlanokon lévő használatban, vagy használaton kívül lévő ásott kutakba szennyvizet, trágyalevet, fekáliát vagy bármilyen szennyező anyagot engedni tilos Csapadékvíz elvezetés A települési vízrendezés feladata a települést fenyegető vízkárok megelőzése és elhárítása, a felszínen lefolyó csapadékvíz biztonságos elvezetése. A csapadékvíz megfelelő elvezetése a beépített területekről a közúthálózat, közterületek használhatóságának jelentős minőségváltozását eredményezi. A városi nyílt vízelvezető árkokat, vízfolyásokat az önkormányzat kezeli. Nagyobb hozamú csapadék esetén komoly problémák adódnak. A nyílt árkok jelenlegi állapota, vízelvezetése nem minden esetben kielégítő. Számtalan út menti árok teljesen elveszítette funkcióját. Ezek rekonstrukciója

46 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 46 környezetvédelmi szempontból is fontos feladat. A teljes települési hálózat összefüggéseinek tisztázására tanulmányterv készítése szükséges. A jelenlegi beépítéseket figyelembe véve részletes tervek alapján akár szolgalmi eszközök alkalmazásával kell a csapadékvíz-elvezetési feltételeket javítani. A vízelvezetéshez továbbra is nyíltmedri árkokat célszerű alkalmazni, mely alól kivétel lehet a városközpont és az esetleges szolgalommal történő átvezetések területein a zárt csapadékgyűjtők kialakítása Ivóvízellátás Az ivóvízellátás - mint közszolgáltatás - környezetvédelmi szempontból általában nem vizsgálandó tényező, de egy település életében, és az ott élők életminőségében meghatározó fontosságú elem. Egyrészt infrastrukturális fejlettségi mutató, hogy a lakásokba hogyan jut el a vezetett ivóvíz. Másrészt környezet-egészségügyi szempontból lényeges, hogy a lakosság milyen minőségű vizet fogyaszt, ezért, mint kritikus faktort, az egészséges ivóvízzel való ellátást is meg kell vizsgálni. A vízbázis védelembe-helyezésével és a megfelelő víztisztítási technológia üzemeltetésével sem garantált ugyanis teljes mértékben az, hogy a lakossághoz kifogástalan víz jut el, hiszen a vízelosztás és a vízvezetés során is szennyeződhet az ivóvíz. Ennek az ún. másodlagos vízszennyezésnek a megelőzése, felderítése, a bekövetkezett minőségromlás emberi egészséget veszélyeztető hatásának kivédése üzemeltetési és környezet-egészségügyi feladat. A település egészséges ivóvízellátása biztosított. A vízellátást 4 db védett vízadó-rétegre telepített mélyfúrású kút biztosítja. A település ivóvízbázisát szolgáltató kutakban a vas és mangán koncentráció okozhat problémát. Településen lévő víztárolók száma: Térszíni tároló: 2 db 100 m 3 Víztorony: 1 db 500 m 3 Vízmű mértékadó kapacitása: Vízbázis kapacitása: Közkifolyók száma: 1221 m 3 /nap 4080 m 3 /nap 31 db A település saját vízbázisa a fejlesztéseket is figyelembe véve kellő kapacitással rendelkezik. A külterületen található puszták vízellátását a gazdálkodók saját kútjaikról érvényes vízjogi engedéllyel biztosítják.

47 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 47 3/5. táblázat: Közüzemi vízhálózatra csatlakozó lakások (Forrás: KSH adatbázis) Év Lakásállomány összesen (db) Közüzemi vízvezeték hálózat (km) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakás (db) Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Közkifolyók száma (db) Lakosságnak szolgáltatott víz 1000m , , ,7 A vízminőség a víz fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak összessége. A vizek minősítése a következő jellemzők alapján történik: oxigénháztartás, nitrogén- és foszforháztartás, mikrobiológiai jellemzők, mikroszennyezők (szerves és szervetlen mikroszennyezők), toxicitás, valamint egyéb jellemzők. Az egyes csoportokba számos mérendő komponens tartozik. A víz kémiai minősége szempontjából a vízben oldott gázok, az oldott sók és a szerves anyagok jelentősége a legnagyobb. A vízben részben fizikailag, részben kémiailag oldott gázok közül az oxigén, a széndioxid, az ammónia és a kénhidrogén a legjelentősebbek. A víz fizikai tulajdonságai közül elsősorban a vízmozgások, a hőmérsékleti és a fényviszonyok azok, amelyeknek mind a vízterek jellemzése, mind az élőlények előfordulása szempontjából döntő jelentősége van. A közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter 18/1992 (VII. 4.) KHVM sz. rendelete a közműves vízellátás üzemeltetési követelményeiről előírja a települési ivóvízigények kielégítését szolgáló kutak nyersvizének rendszeres ellenőrzését. A Kormány 201/2001 (X. 25.) Korm. sz. rendelete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről már előírja a vízellátó vállalatoknak a nyersvíz részletesebb, a mikroszennyezőket is magában foglaló elemzését. A közüzemi vízművek termelőkút adatait a vízügyi igazgatóságoknak küldik meg. A településen az Észak-Bécs-Kiskun megyei Víz- és Csatornaművek Zrt. (6000 Kecskemét, Vízmű u. 1.) végzi az ivóvíz szolgáltatást. 3/6. táblázat: település vízminőségi adatai (forrás: Bácsvíz Zrt.) Dózsa Gy. u. ejektoros kút Széchenyi-Kossuth u. ejektoros kút Vizsgált anyagok határérték 0,51 0,7 KOl *(mg/l) 5 2 n.a. Klorid (mg/l) 250 0,03 0,21 Vas (mg/l) 0,2 <0.01 <0.01 Nitrit (mg/l) 0,5 0,91 1,13 Ammónium (mg/l) 0,5 0 0 Escherichia coli Vezetőképesség (us/cm) * KOI= Kémiai Oxigénigény

48 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja Szennyvízkezelés A településen keletkező szennyvizek tisztítása a korszerűsített Kecskeméti szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvizek nyomott vezetéken keresztül áramlanak a tisztító felé. A kecskeméti szennyvíztisztító alkalmas a szippantott szennyvizek fogadására, így a majorokból, a külterületi ellátatlan ingatlanokról, a zárt gyűjtőkből közvetlenül beszállítható a szennyvíz. A Bácsvíz Zrt. üzemeltetésében lévő szennyvízcsatorna hálózatra a belterületen minden fogyasztót bekapcsoltak. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség , /2003. vízjogi létesítési engedélyei alapján, a település távlati fejlesztési terveinek figyelembe vételével meghatározott szennyvízmennyiség értéke 852 m 3 /nap (6 900 LEÉ). A településszennyvizeit 7 db átemelő gyűjti össze, és a település K-i részén elhelyezett végátemelőből nyomja az Ny-1-es nyomóvezetéken keresztül a Kecskemét-hetényegyházi hálózat jelű csatorna végaknájába, ahonnan a kecskeméti szennyvíztisztító telepre kerül. A szennyvízátemelők ROCLA elemekből, aktív biofilterek kiépítésével készültek. A rákötések száma 2009-ben volt, élő szerződés van Energiaellátás Gázellátás 3/7. táblázat: a település gázellátásának adatai (2008. év) Település neve Lakások száma (db) Gázfogyasztók száma (db) Háztartásoknak értékesített gázmennyiség (ezer m 3 ) Értékesített gáz összesen (ezer m 3 ) Kerekegyháza Földgázellátása jónak és biztonságosnak, alkalmazása környezetvédelmi szempontból kedvezőnek minősíthető. A kerekegyházi gázfogadó állomásról még számos környező település kapja a vezetékes gázt, mint pl. Izsák, Fülöpháza, Hetényegyháza. A táblázatból megállapítható, hogy a gázellátás, a bekapcsolt lakások aránya megfelelő, így a fűtésből származó levegőszennyezés - a hagyományos fűtési megoldásokkal szemben - kisebb mértékű a településen. Gázszolgáltató a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. (6701 Szeged, Pf. 2320)

49 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 49 Elektromos energia A település elektromos ellátottságát jellemző adatok az alábbi táblázatban találhatók 3/8. táblázat: elektromos energia-ellátottság (2008. év) Település neve Áramfogyasztók száma (db) Háztartási áramfogyasztók száma (db) Háztartások részére szolgáltatott elektromos energia (Kwh ) Kerekegyháza Elektromos energia szolgáltatója az EDF DÉMÁSZ Zrt. Alternatív energiaforrások A fosszilis energiahordozók készleteinek behatárolódása, szolgáltatási anomáliái, használatuknak környezetünkre gyakorolt káros hatásai, s nem utolsó sorban világpiaci árszintjük emelkedése, egyre inkább a figyelem középpontjába helyezte az energiahatékonyság és energiatakarékosság kérdéseit, valamint az alternatív, megújuló, természetes energiaforrások feltárását, illetve felhasználásuk kiszélesítését. Az Európai Unió vezető testületei egyre több direktívában fogalmazzák meg ez irányú ajánlásaikat és elvárásaikat tagállamaik felé. Az üvegház hatás előidézésében jelentős szerepet játszó szén-dioxid kibocsátás mérséklésében Magyarország különösen érdekelt, hiszen a klímaváltozási előrejelzésekben hazánk komoly elsivatagosodásra számíthat.

50 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezők közül ez az a talán legfontosabb - elem, melynek fejlesztése illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. Mind a turisztikai fejlesztések, mind a kikapcsolódásra alkalmas, frissebb levegőjű lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel- és külterület fásítását. Kerekegyháza belterületi magját a 1860-as években kialakított 16 telektömb alkotja, mely körül az 1900-as évek elejétől egyre újabb lakóterületi tömbök épültek be. Ezt a belterületi magot gazdag növényállomány, relatíve jó zöldfelületi adottságok jellemzik. A település magja így zöld szigetként emelkedik ki a Duna-Tisza-közi homokhátság jellegzetes erdős-pusztai tájából. Az újabban beépített településrészeken azonban nagyobb részt hiányzik a többszintes növényállomány mind a lakótelkeken, mind a közterületeken, így ezek a városrészek sivárak, ridegek. 3/9. táblázat a települések zöldterületei (2008. év) Település település területe (ha) zöld terület (ha) temető területe (ha) sportpálya területe (ha) Kerekegyháza ,48 1,64 A település zöldfelületi rendszere hálózatos és szigetes jelleget mutat. A hálózat legfőbb elemei a széles közterületi zöldsávok, melyek megfelelő kiépítés, fasortelepítés esetén jó szerkezeti kapcsolatot és kedvező utcaképet nyújthatnak. A település kisebb-nagyobb közkertjei, közparkjai és intézménykertjei főként a központban csoportosulnak, részben szórtan, szigetesen inkább a településszegély mentén. Jellegzetes a Szent István tér, az egykori Piac tér negyedének szépen fejlett, gazdag növényállománnyal borított zöldfelülete. A hálós településszerkezet és a széles utcák miatt a településképben a fasorok, az utcák növényállományai rendkívül fontos szerepet töltenek be. A fasorok, ill. az utca léptékéhez igazodó közepes vagy nagy lombkoronájú fákból alakított egységes fasorok szinte teljes hiánya (kivéve a Fő utcát) miatt az utcaképben nem ritkán a telefon- és villanypóznák adják a hangsúlyos vertikális elemet. Még a szélesebb lakóutcákban is szinte csak gyümölcsfákat telepítettek, vegyesen Armeniaca vulgaris, Cerasus vulgaris, Juglans regia fordulnak elő, a telektulajdonosok egyedi fatelepítési akcióinak köszönhetően. Helyenként díszfák, sőt örökzöldek is megjelennek a zöldsávokban. A fasorok hiánya, illetve a vegyes telepítés miatt nincs egységes karakter, utcakép.

51 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 51 Kerekegyháza zöldfelületi rendszerének gerincét a közel 1,8 km hosszú, 38 m széles Fő utca alkotja. A tágas szabályozási szélesség kettős fasor és széles zöldsáv kialakítását teszi lehetővé. A kettős fasor házak felőli, külső sora zömmel gyümölcsfákat (Armeniaca vulgaris, Prunus domestica, Cerasus vulgaris, Cerasus avium) tartalmaz; a közút felőli, belső fasort díszfák sora jellemzi. Itt a fasor és egyben az utca képét is az oszlopos koronájú, termetesre nőtt nyárfák (Populus simonii, Populus nigra Italica ) határozzák meg. A fasor sajnos nem alkot egységes képet néhány csonka, torz koronájú fa miatt, és részben hiányos is, vagy itt-ott más fafajok keverednek a fasorba (Aesculus hippocastanum, Platanus hispanica, Populus canadensis). A rövid élettartamú, idős korban balesetveszélyes nyárfák cseréje időszerű lenne. A város délnyugati peremterülete zömmel a II. világháború utáni időkben kezdett beépülni. Az oldalhatáron álló, nyeregtetős, földszintes parasztházak mellett sátortetős, sőt az újabb tetőtérbeépítéses lakóházak is megtalálhatók itt. A Béke tér környékén a közterületek és szegélyterületek rendezetlenek. A teleosztás változó, gyakoriak a keskeny, m széles telkek, ahol a változatos beépítés okozta vegyes utcakép erősen feltűnő. Mivel az utcák szabályozási szélessége itt már visszalép a méteres szélességre, a zöldsávok takaró, tagoló szerepe sem érvényesül igazán annál is inkább, mert tervszerű, egységes telepítés itt nem történt, szórványos fásítás során zömmel gyümölcsfákat ültettek a lakók. A szegélyterületek felől az északnyugati városrészben beállt erdők, részben értékes tölgyes állományok adják a belterület markáns vizuális határát. Az északi oldalon új iparterületet jelöltek ki. Nem szerencsés, hogy a szerviz út közvetlenül a lakóterületek mellett halad el. A munkahelyi terület rendezetlen, és hiányzik a szükséges mértékű növényzet, fásítás. A kijelölt iparterületen található a község védett hársfája, egy rendkívül szép, mintegy 100 cm törzsátmérőjű, terebélyes koronájú Tilia cordata, továbbá a védelemre érdemes és felújításra, kezelésre szoruló, mára sajnos akáccal besűrűsödött pusztai tölgyes liget maradványa (Quercus robur). Közkertnek, közparknak kiépített zöldterület a központi magban található. A Szent István tér északi térnegyedében jól fásított, újonnan kiépített játszókert várja a gyerekeket. A homokos talajon és a nagy terhelés, taposás miatt a gyepszint alig zárt. A Béke tér zöldterület számára kijelölt, de nem kiépített terület. A szomszédos sportpálya zöldfelületei viszonylag jól gondozottak. A Dózsa György úti zöldsávban frissen telepített facsemeték képviselik a fasort, a területet sportesemények és piacnapok alatt parkolósávként használják, ezért a szegélyek rendezetlenek. A piac területe is

52 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 52 rendezetlen, a szegélyterületek elhanyagoltak, gyomosak, a parkolás nem megoldott, a zöldsávok fásításai hiányoznak. A sűrű, kertvárosias jellegű új beépítésnek köszönhetően a Lajosmizse felől a városba érkezőket furcsa, vegyes kép fogadja. Az építkezések dinamizmust, fejlődést sugallnak, a terület sivársága a terület-előkészítés hiányosságát mutatja. Az új beépítés mögött szemet nyugtató módon zöld szigetként emelkedik a település régi magjának zöld szigete, tovább fokozva a régi és új közötti ellentétet. Az újonnan nyitott telektömbökben a közterületek fásítása rendre elmaradt, az egyéni kezdeményezések során kicsiny facsemetéket telepítettek, vegyes növényanyagból. A kerekegyházi temetőt - alföldi viszonyok között - mozgalmas domborzati viszonyok jellemzik (megkötött futóhomokbuckák). A kisrégióra jellemző maximum 4-5 méteres domborzati szintkülönbségek itt mintegy összezsúfoltan jelennek meg. Az alaprajzban erősen kirajzolódik a főtengely, amely a bejáratot köti össze a rossz állapotú, de szép műemléki jellegű kápolna épületével. Az út két oldalán Aesculus hippocastanum (vadgesztenye) fasor vezet végig, amely helyenként hiányos. A tengelyt középütt egy kisebb magaslaton egy kőkereszt és egy harangláb töri meg. A kápolnától É-ra terül el a "zsidó temetőnek" nevezett rész, mely teljesen elhanyagolt, új betemetések egyáltalán nincsenek, s a felverődött akácállomány és a rákúszó borostyán érdekes, hangulatos képet ad ennek a résznek. A temetőben néhány igazán értékes fát kivéve (tölgy, szomorú eperfa stb.) az akác az uralkodó fafaj. A sűrű betemetés miatt térelválasztó, tagoló fásításnak nyoma sincs. A kialakult, általánosan elterjedt temetkezési mód a műkő vagy terméskő sír, s ezért a sűrűn betemetett temetőrészben alig van növénytakaró. A ravatalozó és előtere, valamint a fogadótér felújításra vár, igényesebb burkolat, növénydíszítés, fasortelepítés szükséges. A munkahelyi területeken 1 éves határidővel, beültetési kötelezettség alapján a be nem épített telekterület minden 100 m 2 ére számítva egy nagy lombkoronát növelő, a tájra jellemző lombos fa telepítése javasolt, elsősorban intenzív szegélytelepítés formájában. A lakóterületek és intézmények telkein 150 m 2 enként kell egy nagy lombos fát számítani. Ajánlott fafajok: Populus, Tilia, Morus, Quercus, Platanus, Fraxinus, Acer, Juglans, Aesculus. Közterületi zöldsávba, fasorba örökzöldek telepítése nem javasolt. A lakótelkeken az örökzöldek, fenyők aránya ne haladja meg a fás állomány 20%-át. A fatelepítés lehetőség szerint ne erdészeti suhánggal vagy csemetével, hanem többször iskolázott, jó minőségű faiskolai anyaggal történjen.

53 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja Közlekedés Kerekegyháza város területét behálózzák az országos közutak. A település bel- és külterületén halad az 5214 j. Kecskemét-Kerekegyháza-Szabadszállási ök. út, valamint az 5212 j. Ladánybene- Kerekegyházi ök. út. Az 5212 j. út északról érkezik a település belterületébe és a főutcán halad, a város központjában van a végszelvénye. Az 5214 j. ök. út déli irányból érkezik a belterületbe, szintén egy szakasza a főutcán halad, és a városközpontból Ny-i irányba hagyja el a település belterületét. Könnyen megközelíthető a település az M5-ös autópályáról, illetve az 52-es főútvonalról. A város külterületén haladnak az alábbi utak: A település északi részén halad K-Ny-i irányban az 5211 j. Lajosmizse- Kunszentmiklósi ök. út. Belterület déli részénél kapcsolódik be az 5218 j. Kecskemét-Hetényegyháza-Kerekegyházi ök. út. Az 52 sz. Kecskemét-Dunaföldvár II.r. főút a külterület déli részén (szinte a déli határon) halad K- NY-i irányban j. Kecskemét-Izsák-Kiskőrös-Kalocsai ök. út a külterület déli részén határolja a város területét. A településen áthaladó állami utak összes hossza kb. 30 km. A teljes úthálózat ki van építve. Szélességük megfelelő, 6,0 ill. 7,0 m, csak az 5214 j. ök. útnak az 52 sz. főútig tartó mintegy 1 km-es szakasza 3,0 m szélességű, de e szakasznak a forgalma is jelentéktelen. A települést nem érinti vasútvonal. A kiépített kerékpár utak a város és környékének üdülőövezetét érintik. A belterületen 80 db kiépített parkolóhely található. 3/10. táblázat: az 52. sz. főút járműforgalmi adatai (2008. év) Szelvénye (km) Kapacitás (E/ó) Kihasználás (%) Összes forgalom (j/nap) Személygépkocsi (j/nap)

54 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 54 Szelvénye (km) Kapacitás (E/ó) Kihasználás (%) Összes forgalom (j/nap) Személygépkocsi (j/nap) /11. táblázat: az 5211 j. összekötő út járműforgalmi adatai (2008. év) Szelvénye (km) Kapacitás (E/ó) Kihasználás (%) Összes forgalom (j/nap) Személygépkocsi (j/nap) Az önkormányzati utak hossza m, felülete m 2 és kiépítettség 66 %. A kiépített belterületi utak, utcák burkolatszélessége általában 4,0 6,0 m közötti. A járdák kiépítettsége hiányos, helyenként csak az utca egyik oldalán van kiépített járda. Kerekegyháza tömegközlekedési kapcsolatát az autóbusz-közlekedés oldja meg, menetrend szerinti autóbuszjárat indul naponta Budapestre. A Kecskemét és Kistérsége Komplex Fejlesztési terve Kerekegyháza vonatkozásában útfelújításokat, belterületi járdaépítést és Kunbaracs felé kerékpárútépítést tartalmaz. Az elmúlt évek ( ) útépítéseinek mennyiségi mutatói: ISPA m út a csatorna mentén TEUT Kun utca 350 m (saját) Nyár utca 711 m DAOP Kölcsey 2200 m DAOP Dózsa 1360 m TEUT Bajcsy 711 m saját Árokszállási 200 m

55 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÁLLAPOTA A városképet a természeti elemek mellett alapvetően az épített környezet határozza meg. Fontos feladatunk a különböző korokból ránk maradt építészeti alkotások megőrzése. Ezek a települések arculatának jellegzetes meghatározói, megfelelő védelmük közös érdekünk. Ez vonatkozik egy-egy épületre, jellegzetes utcasorokra, de a településkép egészére is. Ez alapján az épített környezet még fennmaradt egyedi értékeit helyi védettség alá kell helyezni, annak érdekében, hogy a település múltjának még meglévő, értékes elemei fennmaradjanak. Szabályos településszerkezete, a széles utcák, a tágas terek, a nagy zöldfelületek sajátos hangulatot biztosítanak. Mai lakóinak a mezőgazdaság, helyi ipari cégek, s vendégfogadás nyújt megélhetést. Az Árpádházi királyságig visszanyúló település mind a tatárjárás alatt, mind a török hódoltság folyamán elpusztult, önálló községgé 1856-ban alakult, s közel 80 év alatt már 1310 ház állt a településen, melynek 45%-a a külterületen valósult meg. A tervezett alaprajzú, az északi iránytól cca. 45 -os szöggel elforduló utcarendszer sajátos karaktert képez. A község magjának tekinthető a 600x1800 m-es terület. Három északnyugati-délkeleti irányú, m-es szabályozási szélességű, és három északkeleti-délnyugati irányú, ugyancsak m-es szabályozási szélességű utcája között mindkét irányban 2-2, m-es szabályozási szélességű utca tagolja a településközpontot 16 (410x120 m-es) tömbbé. A téglalap súlypontjában jött létre és alakult ki napjainkig a település központja. E központi mag fejlődött az előző 150 évben elsősorban északkeleti irányban, az utóbbi években pedig északnyugat felé kialakítva a mai belterületet. E szabályos szerkezethez szervetlenül kapcsolódik a városba három irányból (52-es számú főút, Szabadszállás és Kunbaracs iránya) érkező közúti kapcsolat, hiszen a beérkező utcák csupán m szélességgel csatlakoznak a nagyvonalú utcarendszerhez. A belterület területfelhasználásában a falusias, telkes, családi házas lakóterület a meghatározó. Az alapításkor kialakított telekméret ( m 2 ), beépítési mód (előkert nélküli, északnyugati oldalhatáron álló) mind a mai napig meghatározza a település központi részének karakterét, melyre alapvetően a rendezettség, tágasság, szellősség, a zöldfelületek nagy aránya a jellemző.

56 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 56 A Széchenyi utcától északkeletre, a Zrínyi utcától északnyugatra, illetve a bejárati utak mentén kialakított lakóterületek karaktere az előbbiekhez hasonló, azonban a telekméretek már szerényebbek (telekterület cca m 2, szélesség m). A város központja a Szent István tér a két főtengely (Fő utca, Kossuth L. utca) kereszteződésében alakult ki. Itt találhatók Kerekegyháza, valamint a környék lakosságát is kiszolgáló alap- és középfokú intézmények. Az igazgatási és társadalmi, szociális és egészségvédelmi, művelődési és kulturális, oktatási, testnevelési és sport, ellátási és szolgáltatási intézmények megfelelő helyen és nagyrészt megfelelő nagyságrendben állnak a lakók rendelkezésére. E központi mag a két főtengely mentén terjeszkedik, szélesítve az ellátás választékát. A belterület szerkezetét, területfelhasználását színesítik a Kölcsey utca északi végén, valamint a Farkas J. és Dohány utcákban kialakult gazdasági területek, a Dózsa Gy. utcában meglévő sportpálya, valamint a Pásztor utcai temető. A város jelentős nagyságú (7756 ha) külterülete elsődlegesen ugyancsak a már említett északnyugatidélkeleti tengely mentén (13,5 km hosszúságban és 4,5 km szélességben) alakult ki, illetve bővült a belterülettől nyugatra található Kunpuszta-Kondor tó térségével. A külterület Kerekegyháza történetében mind a gazdálkodás, mind a lakás vonatkozásában komoly szerepet játszott, jelentősége azonban mára csökkent, hiszen a 2001-es népszámlálás adatai szerint itt már csak 774 fő (468 lakás) található, mely a népesség 12,5%-a. A külterület terület felhasználásában a mezőgazdasági ezen belül is a szántó területek dominálnak, de jelentősnek minősíthető az erdőfelületek (cca ha a várostól északnyugatra), valamint a kunpusztai szikes puszta (cca ha). A 2001-ben városi rangot nyert Kerekegyháza a térségben betöltött szerepe, kellemes lakóterületei, az idegenforgalomban egyre növekvő jelentősége révén nemcsak Bács-Kiskun megyei, hanem országos és nemzetközi szinten is egyre ismertebbé válik. DAOP városi örökség megőrzése pályázat keretén belül a Főtér felújítására is sor került.

57 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 57 Kerekegyháza lakásállományának alakulását jól jellemzik az alábbi adatok: 3/12. táblázat: A település lakásállománya (forrás: KSH) Megnevezés Lakások száma Országos védettségű műemlékek: Halász-tanya (népi) Kerekegyháza, Kunpuszta tanya. Halász mesterséget folytató helybeli ember kunyhója a Kondor-tó partján. Kunpusztai református templom (eklektikus) Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz.: 073/3. Országos védettségű templom, 1901-ben épült Kerekegyháza külterületén Kunpusztán. Közadakozásból és Baksai Sándor püspök adományaiból a pusztai emberek építették vallásuk gyakorlásához. Érdekessége, hogy nem egy nagy település központjában, hanem a puszta közepén található. Istentiszteletek minden hónap első, harmadik és ötödik vasárnapján vannak. S Nagy-tanya (népi) Kerekegyháza, Kunpuszta tanya 50., hrsz.: 078/3.A műemlék tanya a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében áll. Helyi védettségű épületek: Római katolikus templom (Szent István templom, szecessziós; az első vasbeton szerkezetű, ipartörténeti műemlék) szeptember 8-án kezdték építeni, Györgyi Dénes budapesti építész tervei alapján augusztus 20-án áldotta meg ünnepélyes keretek között Révész István kecskeméti prelátus-plébános. A templom neogót stílusban épült, Szent István tiszteletére. Református templom (eklektikus) 1911-ben Gy. Papp József és Hunyadi István vállalkozók tervei és kivitelezése alapján épült. Címe: 6041 Kerekegyháza, Szent István tér 13. (hrsz: 727/1). Kunpusztai református templom Az ismertetőt lásd az országos védettségű műemlékek leírásában. Címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya (hrsz: 073/3). Kunpusztai temető (címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz: 063/12)

58 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 58 Rendek Tanyamúzeum és Ökogazdaság Az ismertetőt lásd a múzeumok leírásában. Címe: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya 81., tulajdonosok: Rendek László és neje Langó kápolna (Köztemetőben) A Langó család építette családi sírboltnak 1898-ban. A későbbi évtizedekben ravatalozónak használták. Címe: 6041 Kerekegyháza, Jókai utca, hrsz: André Emánuel síremléke (Köztemetőben) Címe: 6041 Kerekegyháza, Jókai utca, hrsz: Herczegegyházi kápolna lelet A kunpusztai területen 1998-ban tárták fel a középkori Herczegegyháza nevű települést, amely már a bronzkorban is lakott hely volt. Tervek között szerepel egy szabadtéri régészeti múzeum létrehozása. Cím: 6041 Kerekegyháza, Kunpuszta tanya, hrsz: 072/13. Emlékművek: Lány galambbal szobor (1980) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Balás Eszter szobrászművész I-II. világháború áldozataiért emlékmű (1992) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Paulkovics István II. világháború áldozatainak emlékoszlopa és kopjafái (2004) - Kerekegyháza, Köztemető készítette: Liszicsán Antal A 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére emelt kopjafa (2009) Készítette: Juhász András (Vác) Köztéri alkotások: Díszkút (1994) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Jona Gudvardardóttir és Probstner János Oroszlánfejes ivókút (1996) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Balás Eszter szobrászművész Ivókút (1997) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Dobány András Vörösmarty Mihály szobor (2000) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Acsa Szűcs István Milleneumi kopjafa (2000) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: Székely György Szökőkút (2003) - Kerekegyháza, Szent István tér készítette: P-SZER Kft.

59 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY Az élőlény így az ember is- és környezete szoros kölcsönhatásban áll egymással. Lényegében megállapítható az a tény, hogy minden környezeti elem szennyezettsége hatással van az emberi szervezet egészségére. 3/13. táblázat: az egyes allergén növények virágzási ideje Virágzás - Pollenszórás Magyar név Latin név Allergenitás már szep febr. ápr. máj. júni. júli. aug. c t okt. bálványfa Ailantus * bodza Sambucus ** bükk Fagus * ciprusfélék Cupressaceae ** csalánfélék Urticaceae ** Dió Juglans * éger Almus *** eperfa Morus * ernyősök Umbelliferae * fenyőfélék Pinaceae * fészkesek Compositae *** füvek Poaceae **** fűz Salix *** gyertyán Carpinus ** hárs Tilia ** juhar Acer ** kender Cannabis * kőris Fraximus *** libatopfélék Chenopodiacea *** lórom, sóska Rumex *** mogyoró Corylus *** nyár Populus ** nyír Betula *** olajfafélék Oleaceae ** ostorfa Celtis * parlagfű Ambrosia **** pillangósok Fabaceae ** platán Platanus *** sások Cyperaceae * gesztenye Castanea * szil Ulmus * tiszafa Taxus ** tölgy Quercus *** útifű Plantago *** üröm Artemisia **** vadgesztenye Aesculus ** **** - nagyon gyakori allergén, igen sokan szenvednek tőle; *** - gyakori allergén; ** - nem gyakori allergén, keveseket betegít meg * - panaszokat nem okoz illetve allergenitásáról nincsenek adatok

60 Kerekegyháza Város Települési Környezetvédelmi Programja 60 Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata által monitorozott toxonok pollenszórása (Forrás: ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának tájékozatója) Az elmúlt tíz év alatt az asztmás és allergiás megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A regisztrált szénanáthás betegek száma 10-szer magasabb, mint tíz évvel ezelőtt. Az újonnan regisztrált asztmás betegek megbetegedésének 64%-a valamilyen allergiás eredetű okra vezethető vissza. A külső és belsőtéri biológiai légszennyezők, elsősorban a rendkívül allergén parlagfű pollen, országszerte magas koncentrációját is fontos kockázati tényezőnek kell tekinteni. Az önkormányzat az 5/1997 (III.25.) számú helyi rendeletben szabályozza a parlagfű visszaszorítással kapcsolatos kérdéseket. Kerekegyháza Város közigazgatási területén a jogi és a magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani. A parlagfű irtásáról virágzás előtt az időjárástól függően szükséges gyakorisággal kell gondoskodni. A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (poszticidek) felhasználásával kell elvégezni. Környezeti hatással bír még a településen közlekedő gépjárművek forgalma, a fő közlekedési utak por- és zajhatása. Légszennyezés szempontjából említésre méltó a mezőgazdasági művelésből származó porszennyeződés. Ezek ellen erdősávok telepítésével lehet védekezni.