Orbán Viktor. részére

Átírás

1 Orbán Viktor részére

2 Bevezető I. a BAU és az alternatív utak

3 Bevezető II. Tények Világszintű megfigyelések Hazai és regionális valóság 1. A felhasznált energia, a Föld népessége és a gazdaság teljesítőképessége között közel 100%-os korreláció van. 2. A felhasznált energia 87%-a, a közlekedés és szállítás energiaigényének 92-93%-a fosszilis energiahordozókból származik. 3. A fosszilis energiahordozók éves szintű kitermelése gyakorlatilag nem fokozható tovább. 4. Az export csökken. 5. A fentiek miatt teljes jelenlegi társadalmi paradigmánk felülvizsgálatra szorul. A. Magyarország teljes energiafelhasználásából közel 90% import. (kőolaj, földgáz, szén, urán, fa) B. Legjelentősebb kereskedelmi partnerünk Oroszország. C. Kiszolgáltatottságunk belátható időn belül NEM szüntethető meg. (Csővezetékek léte, nyersanyagok hiánya máshol.) D. Gazdaságunk működése az EU politikájához és az exponenciális gazdaság-növekedési modellhez kötött. E. Önellátásra való képtelenségünk évről-évre nő. Kihívás elé nézünk.

4 Bevezető III. Következtetések I. Hazánk energiaimportra szorul: 1. Kőolajból (kb. 85% import) 2. Földgázból (kb. 85% import) 3. Szénből (kb. 50% import, dinamikusan nő) 4. Dúsított uránból (100% import) 5. Elektromos áramból (kb. 11% import) 6. Biomasszából (jelentős faimport) II. III. A megújuló energia felhasználására vonatkozó adottságaink: 1. Szélenergia: gyenge 2. Napelemek (PV): gyenge, közepes 3. Vízerőművek: közepes 4. Biomassza: gyenge, közepes 5. Bioüzemanyagok: jó 6. Koncentráló naperőművek: jó 7. Geotermikus energia: jó, kiváló Az import drágulása és a lehetőségek beszűkülése miatt alapos elemzésnek kell alávetnünk helyzetünket, hogy élhessünk VALÓBAN létező lehetőségeinkkel.

5 Bevezető IV. A legfontosabb tennivalók Energetika és mezőgazdaság Kritikus infrastruktúra Energetikai hatékonyság Optimalizálás, EROEI Negawatt-szemlélet Termésátlagok fokozása (mű?)trágyázás, EM-technológia Geotermikus energia alkalmazása Távfűtés felülvizsgálata (CHP) Decentralizálás Villamosenergia-hálózat (SG) Vasút fejlesztése, elektrifikálása Tömegközlekedés fejlesztése Kapcsolt erőművek építése Versenyképesség (GDP) Társadalmi felkészítés GDP energiaintenzitása Adóreform (energia-adózás) Távmunka, távoktatás ehealth, eü-önellátás (gyógyszer) Hálózatos társadalom Szigetelés, panelprogram, stb. Tömegközlekedés propagálása Takarékosság Általános tájékoztatás Új, valós és vonzó célok kijelölése

6 A prezentáció felépítése 1. Energia és gazdaság Összefüggések 2. Energetikai körkép a) Fosszilis energiahordozók b) Atomenergia c) Megújuló energiaforrások d) CO2 és CH4 e) Import és kiszolgáltatottság 3. Nyersanyagok a) Mezőgazdaság b) Ipar 4. Kritikus infrastruktúra 5. Lehetőségek és tennivalók 6. Összefoglalás

7 Energia és gazdaság I. A növekedésről Az exponenciális növekedésről 1. A társadalmi felhasznált energia mennyisége az élelmiszer termelésén és a szállításon keresztül döntő hatással volt és van a népesség alakulására. 2. A GDP változásának iránya és a felhasznált energia mennyiségi változásának iránya között 100% a korreláció. 3. A fenti változás mértékét a GDP energiaintenzitása, az energetikai hatékonyság és optimalizáció adja. 4. Ha növekvő népességet és gazdaságot tűzünk ki célul, ahhoz az elérhető energia mennyiségén és a GDP energiaintenzitásának fokozásán keresztül vezet az út.

8 Energia és gazdaság II. Energia és GDP Alapelvek A GDP és az energia közötti összefüggés univerzális. A GDP és a közlekedésben és szállításban megtett kilométerek száma közötti összefüggés kifejezett. A regnáló paradigma alapján a GDP szabja meg a világban elfoglalt helyünket. Ha a társadalmi szinten elérhető energia mennyisége csökken, a GDP is csökkenni fog. Ellenlépések: Energiahatékonyság Optimalizáció Fenntartható energiaforrások Decentralizálás, hálózatosodás Nagy elosztórendszerek biztonsága

9 Energia és gazdaság III. Az EROEI és a ROI EROEI ROI és NPV Társadalmi szinten a nettó energia számít. E[net] = E[out] - E[in] E[net] alapvetően az EROEI értékétől függ. EROEI = E[out] / E[in] A nettó energia EROEI = 10 környékén meredeken zuhanni kezd. A teljes életciklust kell nézni! Az üzleti megtérülést a ROI és a nettó jelenérték alapján számoljuk. A társadalmi ROI szoros kapcsolatban van az EROEI-vel. Az árak emelkedésével a befektetés nagysága is nő. (LRH) Rossz EROEI = csökkenő határhaszon

10 Energia és gazdaság IV. Energiamixünk

11 Fosszilis energia Kőolaj I. Felfedezés és kitermelés A felfedezések maximuma az 1960-as években volt. Jelenleg 4-szer annyi olajat termelünk ki, mint amennyi újat találunk. A kitermelés (flow) növelésének nincs készlet (stock) alapja. Projekciók A várható kitermelési csúcs A kitermelés meredek zuhanása prognosztizálható Az árak emelkedése nincs döntő hatással a kitermelt mennyiségre A csökkenő mennyiség emeli az árakat

12 Fosszilis energia Kőolaj II. Árak és mennyiségek A világ olajtermelése 2004 óta stagnál 2010 után csökkenni fog A stagnálás meredek áremelkedéshez vezetett Az árak emelkedése révén a polgárok nem jutnak (elég) üzemanyaghoz Export (lásd részletesen: ELM) A csökkenő kitermelés csökkenő exportot jelent A csökkenő export magasabb árakat A magasabb árak korlátozott hozzáférést A korlátozott hozzáférés szegénységet

13 Fosszilis energia Földgáz Mennyiségek 1. Az EU gáztermelése csökken, importja nő. 2. Hazánk importpartnere Oroszország, ami NEM változtatható meg. 3. Az orosz kitermelés növelésébe hatalmas összegeket kell fektetni 4. Magyarország kiszolgáltatott. Árak A földgáz ára az olaj árához kötött Az árak folyamatos emelkedésére kell számítanunk A jelenlegi fűtési- és erőműrendszert döntően érinti mindez A polgárok teherbírása véges

14 Fosszilis energia Szén Mennyiségek Az EU szénkészletei kicsik, a felhasznált szén 45%-át importból fedezzük A világ szénkészletei túlbecsültek Kína és India növekedése beszűkíti az exportpiacokat A szállítási infrastruktúra (is) korlátos Hazai termelés vs. Import(árak) A német és lengyel import csökkenni fog Hazai bányáinkat újra kell nyitni Ukrajna potenciális kereskedelmi partner A CO2 kibocsátás kérdését meg kell oldani (CCS) A szén (és az áram) ára meredeken emelkedik

15 Fosszilis energia A teljes spektrum Mennyiségek (terv-tény) 1. A hivatalos előrejelzés a tényszerű adatok alapján irreális. 2. A fosszilis energia részaránya az elmúlt 20 évben NŐTT. 3. Az atomerőművek és a vízerőművek által adott energia mennyisége stagnál. 4. A megújuló energia részaránya minimális. Implikációk Megújuló energiaforrások fejlesztése Energiahatékonyság és optimalizálás Takarékosság

16 A fosszilis energiahordozók, a CO2 és a metán, valamint a globális klímaváltozás

17 Atomenergia I. A nemzetközi helyzet Tények 1. A fűtőelemként szolgáló (dúsított) urán mennyisége véges 2. Az EU-ban gyakorlatilag nincsenek urántartalékok 3. Az atomerőművek száma az elmúlt 20 évben nem nőtt 4. Jelenleg nincs elegendő építési kapacitás (szakértelem, cég) 5. A szaporító-reaktorok technológiája kiforratlan Következtetések Évtizedek munkája új erőművek építése A most jelentkező problémára az atomenergia nem megoldás

18 Hazai realitás Atomenergia II. Magyarország 1. Hazánk villamosenergia-ellátásában Paks nélkülözhetetlen 2. A reaktorok élettartamát meg kell hosszabbítani 2035-ig 3. Új blokkok építése kívánatos, de nem reális (kapacitás-problémák) 4. Uránkészletünk nem jelentős, önálló kitermelésére és dúsítására képtelenek vagyunk 5. Partnerünk Oroszország Meglátások Paksnak nincs alternatívája Áramtakarékosság Kapcsolt erőművek

19 Megújuló energiaforrások Naperőművek Áttekintés A napsugárzást hőfejlesztésre kell használni, 70%-os hatásfok érhető el A technológia olcsó és egyszerű Létező erőműveinkkel energetikai kapcsolás hozható létre Zéró emisszió megteremtésének lehetősége Kis területen nagy teljesítmény Részletek 5 ezer négyzetméteren 3-4 MW csúcsteljesítmény érhető el 1 MW átlagos teljesítmény bekerülési ára cca. 700 millió Ft A működtetés olcsó

20 Megújuló energiaforrások Geotermia Tények 1. Hazánk geotermikus adottságai jók 2. A geotermikus energiát azonban főként fűtésre, fóliasátrazásra és erőművi hőhasznosításra érdemes használni 3. A közvetlen áramtermelésre való lehetőségeink nem kiemelkedők, a technológia igen költséges Következtetések A geotermikus adottságokat ki KELL használnunk Elsődleges alkalmazási terület a mezőgazdaság és lakóépületeink fűtése Erőművi alkalmazásban az energetikai kapcsoltság megteremtése a cél

21 Megújuló energiaforrások Bioenergia Etanol és biodízel 1. A gabona (kukorica) alapú etanol mennyiségének növelése éhínséghez vezet 2. A cukornád-alapú etanol csak a trópusi területeken rentábilis 3. A cellulóz alapú etanol EROEI-je gyenge, technológiája kiforratlan 4. A biodízel a mezőgazdasági gépek hajtására, LOKÁLISAN jó alternatíva 5. Az etanol és a biodízel növeli a globális CO2 kibocsátást Algaolaj Ígéretes K+F irány, fejlesztés alatt Erőművi kapcsoláshoz ideális lenne Gyengén termő földek bevonása a termelésbe, jó EROEI

22 Megújuló energiaforrások PV, szél, egyéb Szélerőművek Napelemek Hazánk szélviszonyai nem állandók A tényleges kapacitás a névleges mennyiség 12%-a A Bakony egyes részeinek kivételével a szélerőművek építése önmagában nem hoz eredményt A nyersanyagigény nagy, az elérhető energiasűrűség kicsi A technológia igen költséges A napelemek hatásfoka alacsony, 15% körüli A szükséges nyersanyagok mennyisége erősen korlátos, az elérhető energiasűrűség alacsony Hazánk adottságai gyengék a napelemek szempontjából Biomassza Egyéb Erdeink részaránya alacsony, a további csökkentés ellenjavallt Az elmúlt évek növekedése elsősorban importon alapult Komolyabb további skálázás nem lehetséges A biodiverzitás megőrzése fontos Tengerünk nem lévén, hullám- és árapály energiára nem számíthatunk A háztartási hulladék hasznosításában rejlenek lehetőségeink Legnagyobb energiaforrásunk a takarékosság és optimalizáció Kapcsolt erőműveket kell építenünk!

23 Megújuló energiamix Kapcsolt erőművek

24 Import és kiszolgáltatottság ELM I. 1. Adott egy energia-exportőr ország. Jelöljük a termelését x-szel, a belső fogyasztását pedig y-nal. Tételezzük fel, hogy az exportőr ország már nem tudja fokozni a kitermelését, tehát az export esik. Tételezzük fel, hogy ez egy olyan világgazdaságban történik, ahol az összes megtermelt energia mennyisége is csökken! Tételezzük fel továbbá, hogy az energia iránti kereslet nem csökken. 2. Az előzőekből következik, hogy az energia(-hordozók) ára nő. Ha az energia ára nő, az több pénzt jelent az exportőrnek. Bizonyos adatok szerencsés együttállása esetén még akkor is igaz ez, ha a teljes exportmennyiség csökken. (Azaz, ha az ár nagyobb arányban emelkedik, mint amennyivel az export csökken, akkor az exportőr bevételei nőnek. Természetesen ezzel párhuzamosan nőnek az importőr kiadásai is!) 3. Ha az exportőr bevételei nőnek, akkor felpörög a hazai fogyasztása (pl. több autót vesznek ott, több terméket importálnak, stb.) ami fokozott energia-felhasználásban jelentkezik azaz még kevesebb jut jövőbeni exportra. 4. Az importőrök egyre többet fizetnek az energiáért. Ezáltal a saját energiaimportjuk egy ponton túl csökken (nincs elég pénzük), miközben az ezzel párhuzamos gazdasági teljesítményük is csökken(het), lásd optimalizálás.

25 Import és kiszolgáltatottság ELM II. Az imént ismertetett folyamat eredménye: egyre kevesebb, de egyre drágább energia az exportpiacon, szegényedő importőrök, gazdagodó exportőrök. Ezt a különbséget mutatja az export-import olló. Ahogy ez az export-import olló kinyílik, úgy szűkülnek be hazánk lehetőségei a nemzetközi piacokon, és úgy csökken a változtatásra való képességünk is!

26 Import és kiszolgáltatottság Tennivalók 1. Takarékosság és a GDP energiaintenzitása (EROEI, ROI, hatásfok) 2. Energiahatékonyság, optimalizáció (erőművi és lakossági egyaránt) 3. Mezőgazdaság fejlesztése (műtrágyázás felülvizsgálata, vízellátottság, EM, stb.) 4. Megújuló energiaforrások növekvő, optimális felhasználása (kapcsolt erőművek) 5. Atomenergia-termelés megtartása (Paks engedélyhosszabbítása, új reaktor [?]) 6. A nagy ellátórendszerek biztonságának áttervezése (országos és regionális szint) 7. Közlekedés, szállítás, kritikus infrastruktúra (elektrifikáció, vasút, tömegközlekedés.) 8. A lakossági életkörülmények biztosítása (távmunka, panelprogram, stb.)

27 Nyersanyagok Mezőgazdaság Műtrágya, Foszfor, Nitrogén, Kálium 1. Előállítása energiaigényes, Haber- Bosch folyamat kiváltása szükséges 2. Fokozzák a termésátlagot, nélkülözhetetlenek 3. A műtrágyának egészségügyi kockázatai vannak, elérhetősége várhatóan korlátozottá válik 4. Kiváltása megfontolandó, ám a nyomelemek biztosítása szükséges Szerves trágya, EM-technológia, VÍZ 1. A szerves trágya termelése fokozandó, egészséges, fenntartható 2. A termésátlagok szinten tartása fontos, EM-technológia lehetséges 3. A jó vízellátottság esszenciális! 4. Lokalizáció, kevés szállítás kívánatos

28 Nyersanyagok Ipar 1. Olyan iparágakat kell támogatnunk, amelyek nyersanyag-igénye: a. Alacsony b. Hazai forrásból kielégíthető c. Nem távoli országból importálható, akár barter-alapon is 2. Törekednünk kell a magas hozzáadott értékre, a humán munkaerő képzésére és fontosságára 3. Elsődleges feladat lenne, hogy a hazai igényeket hazai gyártásból tudjuk fedezni 4. A globalizáció várható megtorpanásával és az exportimport piacok vonatkozó beszűkülésével összhangban a hazai termelésre való képesség fontosabb, mint a külföldre történő eladáson realizálható haszon

29 Kritikus infrastruktúra I. 1. Olaj- és gáz infrastruktúránk csővezetékeken alapul, ennek következtében Oroszország megkerülhetetlen kereskedelmi partnerünk kell, hogy maradjon. 2. Villamosenergia-hálózatunk egyes részei felújítandók, egyre inkább importra szorulunk, ám ennek növelése nem sokáig lehetséges. 3. Erőművi rendszerünk egyre komolyabban földgázra támaszkodik, a további skálázás azonban mennyiségi problémákat vet fel. 4. Távfűtési rendszerünk elavult, nem hatékony, költséges. 5. Vasúthálózatunk gyenge, elektrifikálása elmaradott, kihasználtsága a lehetőségektől is elmarad. 6. Úthálózatunk javítása fontos feladat, az újabb autópályák építése azonban nem találkozik a várható fizikai realitással. 7. Tömegközlekedésünk fejlesztése kiemelkedően fontos feladat, nagyobb szerepet kell kapnia az elektromos hajtásnak.

30 Kritikus infrastruktúra II. I. Meg kell teremteni a távmunka és távoktatás gyakorlati és jogszabályi feltételeit (protokollok, LLL, stb.). II. III. IV. Egészségügyünk állapota és demográfiai viszonyaink miatt nagyobb hangsúlyt kell kapnia a járóbeteg-ellátásnak, az otthonápolásnak, a monitoring és ehealth rendszereknek (AAL). Mezőgazdaságunkat minél inkább függetleníteni kell a nagy elosztórendszerektől, az élelmiszerek fogyasztásának helyszínét közelebb kell vinni a termelés helyszínéhez. Meg kell teremteni a társadalom hálózatosodásának feltételeit, regionális alapokon gondolkodva, szervesen egymásra épülő módon a jelenlegi, központosított rendszerek helyett. V. Minden szinten propagálni és támogatni kell a hatékonyságot és a takarékosságot

31 Következtetések I. 1. A gazdaság és társadalom tervezésénél a fizikai valóság adta lehetőségekből kell kiindulnunk. 2. Az előttünk álló probléma az energetikai helyzet megfelelő kezelése nélkül teljességgel megoldhatatlan. 3. A jelenleg uralkodó gazdasági-társadalmi paradigma alapján a GDP energiaintenzitásának növelése elkerülhetetlen. 4. Noha minél nagyobb önellátásra kell törekednünk, energetikai függetlenedésünk Oroszországtól NEM reális. 5. Hazai fosszilis energiahordózó-készleteink nem elégségesek, a megújuló energia felhasználását lehetővé tévő adottságaink egyik területen sem kiemelkedőek. 6. A fentiek miatt a létező részmegoldások rendszerbe szervezése a követendő irány. 7. A legfontosabb feladat mezőgazdaságunk és nagy elosztórendszereink fejlesztése és decentralizálása.

32 Következtetések II. I. Tömegközlekedésünk és vasúthálózatunk fejlesztése elengedhetetlen, az elektrifikáció a kívánatos irány. II. Lakóépületeink szigetelése elsődlegesen fontos, egy ilyen program csak a gázár-támogatás átstrukturálásával lehetséges. III. Adórendszerünk átalakításánál végig kell gondolni egy energiaadó bevezetésének lehetőségét. IV. Meg kell oldanunk a kevesebb helyváltoztatást igénylő távmunka és távoktatás, valamint a távgyógyászat elterjedését. V. Mezőgazdaságunkat fejleszteni kell, végig kel gondolni a trágyázási lehetőségeket, EM-technológiát és geotermikus energiát kell alkalmaznunk. VI. Jelenlegi, erősen központosított energia- és elosztórendszerünket hálózatos alapon kell újragondolni. VII. A polgárokat megfelelően tájékoztatni kell az előttünk álló nehézségekről, valamint az alkalmazkodás lehetőségeiről, megoldva az ehhez szükséges esetleges átképzéseket is.

33 Lehetőségek és tennivalók

34 Zárszó A fentiekben egy, a fizikai realitásokra épülő gazdaságélénkítő programot mutattunk be Meggyőződésünk, hogy a programnak nincs komolyan vehető alternatívája A létező lehetőségek közül kell választanunk, azonban mindennemű késlekedés végzetes lehet országunkra nézve (A prezentáció elkészítésében közreműködött: Hetesi Zsolt, ELTE /JPTE)