Minden kedves olvasónak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet! ÁTADTÁK A CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT ZÖLD KOMMANDÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Minden kedves olvasónak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet! ÁTADTÁK A CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT ZÖLD KOMMANDÓ"

Átírás

1 AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA DECEMBER XX. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁTADTÁK A CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT ZÖLD KOMMANDÓ VIHAR DÚLT A BÜKKBEN A MEXIKÓI-PATAKOT TAKARÍTOTT Minden kedves olvasónak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új évet!

2 MEGÉPÜLT A VÁSÁRHELYI-TERV ELSŐ TÁROZÓJA SZABÓ IMRE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTER NOVEMBER 14-ÉN ÜNNEPÉLYES KERE- TEK KÖZÖTT ÁTADTA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSSAL MEGÉPÜLT, MAGYARORSZÁG EGYIK LEGNAGYOBB ÁRVÍZVÉDELMI LÉTESÍTMÉNYÉT, A 94 MILLIÓ KÖB- MÉTER VÍZ BEFOGADÁSÁRA KÉPES CIGÁNDI ÁRAPASZTÓ TÁROZÓT. A MINISZTER BESZÉDÉ- BEN HANGSÚLYOZTA, HOGY A VÁSÁRHELYI TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE A MAGYAR VÍZÜGY EGYIK LEGNAGYOBB SZABÁSÚ FEJLESZTÉSE, AMI JELEN- TŐS MÉRTÉKBEN NÖVELI A TISZA MENTÉN ÉLŐ MÁSFÉL MILLIÓ EMBER ÁRVÍZI BIZTONSÁGÁT. A MINISZTER HANGSÚLYOZTA AZT IS, HOGY AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN 2007 ÉS 2013 KÖZÖTT 110 MILLIÁRD FORINT ÁLL RENDEL- KEZÉSRE A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉ- RE. EZ AZ ÖSSZEG A TÖBBSZÖRÖSE ANNAK, MINT AMIT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN ERRE A CÉLRA A KÖLT- SÉGVETÉS BIZTOSÍTANI TUDOTT. A kétszintes be- és kirekesztő műtárgy Szabó Imre miniszter ünnepi beszédében méltatja a nagyszabású beruházást A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek egyik felét a hazai költségvetés, a másikat a NFT keretein belül (KIOP) az Európai Unió biztosította. A tározót az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja működtetni. Számítások szerint a tározó a vízkivezetés szelvénye alatti folyószakaszon mintegy 25 centiméterrel csökkenti a tiszai árhullámok szintjét, ezzel jelentősen javítja a térségben élő emberek árvízi biztonságát. A Velencei-tó nagyságú (24,7 km 2 ) tározó a Bodrogközben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén valósult meg. A 23,8 km hosszú töltéseken teljes hosszban kerékpárutat alakítottak ki, amely csatlakozni fog az országos kerékpárút-hálózathoz. A töltésekbe 2,1 millió köbméter anyagot építettek be, átlagosan 4,5 méter magasak, koronájuk 5 méter széles. Az erős hullámzásnak kitett töltés-szakaszok elé méter széles véderdősávot is telepítenek. A szivárgás megakadályozására vízzáró agyagréteget és ahol erre szükség volt vízzáró résfalat is beépítettek a töltés alá. A biztonságot a mentett oldalon elvezető árok is szavatolja. A Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú hidat is meg kellett építeni, és elkészült 46 vízkormányzási műtárgy is. Kialakítottak 500 hektár vizes élőhelyet, és 10 km hosszan a kisvízfolyásokat is rehabilitáltak. Az elárasztásra a becslések szerint harminc-negyven évente kerülhet sor. A Cigánd határában, a Tisza mellett épült kétszintes be- és kieresztő műtárgy alsó szintjén a tájgazdálkodáshoz szükséges vízmennyiség beeresztéséhez szükséges nyílások helyezkednek el, amelyek kisebb tiszai vízszint-emelkedésnél is lehetőséget adnak a tájgazdálkodás vízigényeinek kielégítésére. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek találhatók, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszteni. A műtárgy pillérei 9,3 méter magasak, a szerkezet 43 méter széles. A zsilip megépítéshez 20 ezer köbméter vasbetonra volt szükség, amiből tízemeletes házat is fel lehet építeni. A zsiliptáblák másfél centiméter vastag acéllemezből készültek, hogy ellenálljanak a rendkívüli árvízi nyomásnak. A lehető legnagyobb biztonság érdekében minden elzárást duplán építettek ki. A kivitelezésen hatvan munkás, tíz nagyjármű és két toronydaru tizenegy hónapon keresztül dolgozott. INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK A tározó építéséhez kapcsolódóan jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek a térségben. Cigándon, Ricsén, Tiszakarádon, Nagyrozvágyon és Pácinban összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékben szennyvízberuházás, belterületi vízrendezés, útépítés és szelektív hulladékgyűjtési beruházás valósult meg. A fejlesztésekhez a kormány 4,8 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormányzatoknak. TÁJGAZDÁLKODÁS A Bodrogköz vízellátottsága szélsőséges, az aszály okozta gondokat belvíz követi, vagy fordítva, ami sok gondot okoz a gazdálkodóknak. A tározó nem csupán az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízviszonyok visszaállítását, és ezzel a helyi gazdálkodók számára biztosítja az ártéri gazdálkodás kereteit. A tározó területén és annak környezetében 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki. A Tisza kellően magas vízállásakor kivezetett víz a megépített, belső vízkormányzást biztosító létesítmények segítségével végigvezethető a tájgazdálkodás területein, így életre kelthetők a korábbi erek és vízállások, és ezzel megteremthetők az ártéri gazdálkodás feltételei. Mindez tájhasználat-váltást eredményezhet, a mostani szántók mellé erdők, gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhetnek, de halászatra is lehetőség nyílik. A tájhasználat-váltást segítik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jövő évtől induló konstrukciói. Az ÚMVP-ben nagy hangsúlyt kap a környezetkímélő, környezetbarát gazdálkodási módok támogatása, a tájhasználat-váltás ösztönzése, ezért jövőre olyan új célprogramokra is lehet pályázni, mint a környezetvédelmi célú földhasználat-váltás, a vizes élőhelyek kialakítása és gondozása és a hagyományos ültetvény célprogram. Az új konstrukciókra 2009 tavaszától lehet pályázni. A VTT-területeken gazdálkodók előnyt élveznek a beérkezett pályázatok részletes pontozásánál. Ilyenek például az ökológiai szántóföldi gazdálkodás, az extenzív vagy az ökológiai gyepgazdálkodás, az ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés, a nádgazdálkodás és a vizes élőhelyen történő gazdálkodás célprogramok, a felsorolt célprogramokra érkező pályázatok. A VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSE Az árvízvédelem a 2000-es évekig elsősorban a töltések magasításán alapult, de az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek ezért felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT). Ennek három fő eleme van. Fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, például megerősítik és magasítják a töltéseket, felújítják a zsilipeket. Javítják a nagyvízi meder (az árvízvédelmi töltések közötti terület) vízszállító képességét, a hordalék lerakódása, a beépítések, illetve a telepített és felsarjadt növényzet miatt ugyanis megváltoztak a lefolyási viszonyok, az ár nehezen tud levonulni. A harmadik elem pedig, hogy az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására alkalmas a Tisza hazai hossza mentén mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el. A Cigándi és a Tiszaroffi tározók átadását követően 2013-ig további négy árvízszint-csökkentő tározó épülhet meg uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi Tiszasülyi, a Szamos Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága. 2

3 ZÖLD KOMMANDÓ AKCIÓSOROZAT 2008 ÖSSZEFOGÁSSAL A SZÍNESFÉMLOPÁSOK ELLEN A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2008-BAN AKCIÓSOROZATOT INDÍTOTT, MELYNEK SORÁN AZ ILLEGÁLIS FÉMHULLADÉK BEGYŰJTÉS FOKOZA- TOS VISSZASZORÍTÁSA ÉS A LEGÁLIS BEGYŰJTŐK FOKO- ZOTT ELLENŐRZÉSE ÚTJÁN LÉP FEL A SZÍNESFÉMLOPÁ- SOK ELLEN. AZ AKCIÓSOROZAT ELLENŐRZÉSEI EGYRÉSZT KIEMELTEN ÉRINTIK AZ ILLEGÁLIS BEGYŰJTŐHELYEKET, AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKKEZELŐKET, KÜLÖNÖS TEKINTET- TEL A FÉMHULLADÉKOT BEGYŰJTŐ VÁLLALKOZÁSOKRA ÉS MAGÁNSZEMÉLYEKRE, MÁSRÉSZT A FÉMHULLADÉKOT ÁTA- DÓKRA ÉS AZ AUTÓBONTÓKRA TERJEDNEK KI. Illegális bontó A lebonyolítás ütemezése a április - december közötti időszakot öleli fel. Az első ütemben a fémhulladékot átvevők, majd az itt szerzett információkra is alapozva a második ütemben a fémhulladék átadói kör ellenőrzése zajlott. Ezt követték a visszaellenőrzések, majd az akciósorozat kiértékelése. A zöld kommandó országos koordinátora az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, a helyi ellenőrzések szervezői és területi koordinátorai pedig a területileg illetékes felügyelőségek. Részt vettek az akciósorozatban Kábel és gumiabroncs égetés nyomai a helyi önkormányzatok, a megyei rendőr-főkapitányságok, ill. a városi rendőrkapitányságok, a VPOP regionális parancsnokságai, valamint további társhatóságok. Az egyes konkrét ellenőrzésekbe a bevonást a szakmai és célszerűségi szempontok határozták meg. ORSZÁGOS KITEKINTÉS A Zöld Kommandó akciósorozat célja a zöldbűnözés visszaszorítása, ennek érdekében az akciósorozat első félévében, április elejétől szeptember végéig közel 706 helyszíni ellenőrzésre került sor. Az ellenőrzött színesfém-hulladék átvevők mintegy fele nem rendelkezett megfelelő engedéllyel, és több esetben a hulladék is illegális eredetűnek bizonyult. A feltárt engedély nélkül kezelt hulladék mennyisége 71 esetben haladta meg a 10 tonnát, 34 esetben pedig a 100 tonnát. A feltárt hulladék 195 esetben volt alapvetően vasfém, és 37 esetben jellemzően veszélyes hulladék. Az ellenőrzések közel fele vont maga után hatósági intézkedést vagy büntetőeljárást, a zöldhatóságok öszszesen 54,6 millió Ft bírságot szabtak ki 6844 tonna hulladék szabálytalan kezelése miatt. Az ellenőrzések 570 esetben belterületet, 166 esetben vízvédelmi szempontból érzékeny területet érintettek. A vizsgálatok 29 esetben tártak fel környezetveszélyeztetéssel járó kábelégetést, talajszennyezést. A FELÜGYELŐSÉGI ELLENŐRZÉSE TAPASZ- TALATAI Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a zöld kommandós akciósorozat keretében több mint 100 helyszíni ellenőrzést hajtott végre. A feltárt kötelezettségszegések jellemzően engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységhez kapcsolódnak. Ezen illegális tevékenységek legtöbbször: hulladék szállítás, hulladék begyűjtés, hulladék előkezelés. Az akció céljánál fogva a hulladékok ez esetben elsősorban fém köztük színesfém hulladékok, emellett hulladék akkumulátorok és gépjármű roncsok, vagy gépjármű roncs darabok. A jogsértő tevékenységek szankcionálása folyamatos. Ez idáig 10 db kötelezést adott ki a Felügyelőség. Ezek jellemzően az engedély nélkül végzett hulladékkezelési tevékenységtől való eltiltás, ill. a felhalmozott hulladékok arra engedéllyel rendelkező szervezet részére történő átadására való kötelezés. A kiszabott hulladékgazdálkodási bírságok összege meghaladja a 7,5 millió forintot. Ez szám szerint 25 db bírsághatározatot jelent. A zöld kommandó keretében szoros együttműködés alakult ki a rendőri szervekkel. Ez a közös ellenőrzések mellett abban is megnyilvánult, hogy a területileg illetékes rendőrkapitányságok közel feljelentést tettek magánszemélyek illegális fémhulladék begyűjtési, szállítási tevékenységével, hulladék külföldről történő behozatalával kapcsolatban. A Felügyelőség a közigazgatási eljárásokat megindította. Ahol megállapításra került az engedély nélküli hulladékkezelési tevékenység, az eltiltó határozatok kiadásra, a hulladékgazdálkodási bírságok kiszabásra kerültek. A hulladék országhatáron túli behozatala tekintetében a hatáskörrel rendelkező Főfelügyelőség mintegy harminc bírsághatározatot hozott, közel 6 millió forint összegben. Az ellenőrzések megállapították, hogy a hulladékátadóként megjelenő magánszemélyek, vállalkozók gyakran hulladék-átvételi tevékenységet is folytatnak jellemzően engedély nélkül. Nehezíti a tényállás teljes körű tisztázását, hogy az átvevők által bediktált személyi adatok gyakran nem felelnek meg a valóságnak, több átadó ellenőrzésére nem kerülhetett sor, mert kiderült, hogy az átvevői nyilvántartásból származó adatok hamisak (nem létező személyek és lakcímek). A magánszemélyek esetei nehezen kezelhetők a felügyelőség hatósági eszközeivel. Az eljárások megindítása is hosszú időbe telik, a leveleket nem veszik át, arra nem válaszolnak, ha mégis, akkor ellenkezőt állítanak, mint a rendőrségi jelentésben. A tevékenységtől való eltiltás többségében nem vezet eredményre, a bírságot sok esetben nem lehet behajtani. Hulladékkezelési engedélyt nem tudnak szerezni, telephelyet nem tudnak - vagy nem is akarnak - kialakítani. A tapasztaltak alapján elmondható, hogy az illegális, engedéllyel nem rendelkező begyűjtők esetében még a rendőrség jelenlétében is gyakran lehetetlen olyan adatok birtokában jutni, amelyek segítségével teljes körűen tisztázható a tényállás, s amelyek megalapozott közigazgatási döntés eredményeznének. NÉHÁNY JELLEMZŐ AKCIÓ Illegális autóbontási tevékenységet tárt fel egy zöld kommandós ellenőrzés Miskolcon és Ózdon. Miskolcon és Ózdon is nagy mennyiségű fémhulladékot halmoztak fel az ehhez szükséges hatósági engedélyek (működési, telep-, ill. hulladékkezelési engedély) nélkül. Az ellenőrzések igazolták az illegális hulladék begyűjtési, -szállítási és előkezelési tevékenységet. A Felügyelőség az eltiltó határozatokat kiadta, valamint kötelezte az elkövetőket a begyűjtött hulladékok engedélyes részére történő átadására. Minkét ügyben hulladékgazdálkodási bírság kiszabására is sor került, ill. mindkét ügyben nyomoz a rendőrség. A rendőrségi feljelentések között jellemző a Szlovákiából történő illegális fémhulladék és hulladék akkumulátor behozatal. Ez esetekben a hatáskörrel a Főfelügyelőség rendelkezik, ő szabja/szabta ki a hulladékgazdálkodási bírságokat. A Felügyelőség az engedély nélküli begyűjtés és szállítás tekintetében jár(t) el. Több esetben az illegális hulladékkezelés mellett felmerült az adócsalás, ill. Büntető Törvénykönyv megsértése. Bese Barnabás osztályvezető

4 VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS SALLAI FERENC (I. rész) RENDKÍVÜLI VÍZSZENNYEZÉS Rendkívüli (váratlan) vízszennyezésnek nevezzük klasszikus értelemben a felszíni és felszín alatti vizek minőségi állapotát, öntisztuló képességét, valamint felhasználásra való alkalmasságát károsító vagy veszélyeztető ártalmak összességét. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet értelmezése szerint rendkívüli vízszennyezés: üzemszerű működésen kívülálló okból (műszaki meghibásodás, gondatlan kezelés, baleset) bekövetkező vízszennyezés, illetve a közcsatorna károsító szennyezése, továbbá, ha a felszíni víz, közcsatorna szennyezése nem szennyvízzel történik. A rendkívüli vízszennyezések bekövetkezése több okra vezethető vissza. Leggyakrabban valamely potenciális szennyező forrás műszaki hibája, gondatlan kezelése, baleset vagy természeti tényező, szándékos károkozás, országhatáron túlról érkező szennyezés állnak a háttérben. A rendkívüli vízszennyezés fogalomkörébe kell sorolni még a bármely okból bekövetkező rendkívüli vízminőség romlás (így a kedvezőtlen hidrometeorológiai viszonyok következtében kialakuló vízminőség változás is), amely káros hatással lehet a vízi élővilágra, a természeti környezetre, vagy a vízhasználatokat veszélyezteti. A rendkívüli szennyezések először az üzemi létesítményekben (belső csatornarendszer, szennyvíztisztító) okoznak kárt. Ha az üzemi kárelhárítás nem eredményes a szennyezőanyag bejut a felszíni, felszín alatti befogadókba, ahol a vízminőség romlása, használati értékének csökkenése, a vízi élővilág pusztulása révén újabb károk keletkeznek. A továbbiakban már a szennyezett víz okoz károkat az ivó, ipari és mezőgazdasági vízhasználatokban. VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS KONCEPCIÓJA A vízminőségi kárelhárítás több, mint a rendkívüli vízszennyezés elleni védekezés, mivel utóbbi a szenynyezőanyag vízbe jutását igyekszik megakadályozni, előbbi pedig a vízkészletek védelmén túl a szennyezett víz által okozható kártételek megelőzését, enyhítését, elhárítását egyaránt szolgálja. A vízminőségi kárelhárítás: a rendkívüli szennyezések megelőzéséből, a szennyező anyagoknak a vízből történő eltávolításából, ill. a vízminőségnek egyéb vízminőségszabályozási eszközökkel történő javításából, valamint a szennyezett vizek által okozott vagy okozható károk elhárításából, csökkentéséből áll. A rendkívüli szennyezéseket leghatékonyabban a potenciális szennyező forrásoknál lehet megelőzni. Az üzemen belüli sikeres megelőzés feltétele, hogy a tároló, szállító, hasznosító és termelő berendezéseket, valamint az üzemi vízgazdálkodási létesítményeket olyan környezetbiztonsági, műszaki megoldásokkal alakítsák ki (kármentő, lyukadás-érzékelő, vésztározó stb.), amelyek megakadályozzák a közvetlen környezetszennyezést. A több évtizedes tapasztalat azt mutatja, hogy a rendkívüli szennyezéseket, nem mindig tudjuk megelőzni. Például közötti években évente országos átlagban 200 esetben fordult elő rendkívüli vízszennyezés. A rendszerváltást követő évtizedben ugyan csökkent a rendkívüli vízszennyezések száma, nőtt a környezetbiztonság, viszont a gazdasági fellendüléssel a rendkívüli szennyezések ismét növekednek (az elmúlt évtizedek tapasztalatairól az előző számban olvasható részletes elemzés). Ezért fel kell készülni a rendkívüli szennyezések megelőzésére, elhárítására, a kártételek csökkentésére, melyben a szennyezések megelőzésének, a vízminőségi figyelő hálózatnak, a vízminőség monitoringozásának, az alkalmazható védekezési módok (technológiák) ismeretének kitüntetett szerepe van. VÍZSZENNYEZÉSEK ÉSZLELÉSE, FIGYELŐ HÁLÓZAT A felszíni vizek vízminőségének érzékszervi úton észlelhető romlását, rendkívüli szennyezését, elsősorban a vízfolyásokat felügyelő mederőrökből, gátőrökből álló vízminőségi figyelő hálózat észleli. Mellettük a vízmű kezelőkre, szennyvíztelep kezelőkre, a lakosságra, horgászokra, zöld szervezetekre, továbbá olyan emberekre számíthatunk akiket a munkájuk (vízirendőr) vagy kedvtelésük (túrázók) a vízhez köt. VÍZMINŐSÉGI MONITORING A vízfigyelés és szennyezés-felderítés egyik legfontosabb eszköze a vízminőségi monitoring. Ezek a meghatározott gyakorisággal végzett felszíni vizek megfigyelését és állapotértékelését szolgáló vízminőség-ellenőrző vizsgálatok, melyet a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek laboratóriumai végeznek. Rendkívüli szenynyezés szempontjából legmegbízhatóbb monitoring a folyamatos üzemű automatikus vízminőség-mérő és riasztó állomás. Ilyen automatikus monitorállomások létesültek a Tisza vízgyűjtőn három vízfolyás határszelvényében: a Hernádon Hernádszurdoknál, a Szamoson Csengernél és a Berettyón Pocsajnál. (A Tiszán Técsőnél (Kárpátalján) magyar segítséggel ugyancsak épült egy ilyen állomás, sajnos az ukrán fél az utóbbi időben még a folyamatos karbantartást sem tudja biztosítani, így már hosszabb ideje nem küld adatokat). A folyamatosan üzemelő három automatikus vízminőség-mérő- és riasztó monitorállomás rendszerben működik. A Felügyelőségünkön működő rendszerközpont a mért adatok jelentős mértékű növekedése esetén, a riasztási küszöbérték meghaladása esetén alarm jelzést küld a rendszergazdának. A riasztó jelzés ellenőrzését követően sor kerül a riasztási folyamat végrehajtására. A kárelhárítás sikerének alapja a gyors észlelés és az észlelt jelenség azonnali bejelentése. Legeredményesebben a szennyezés helyéhez legközelebb lehet védekezni. Így az időtényező mind az észlelés mind a riasztás és mozgósítás szempontjából döntő jelentőségű. VÉDEKEZÉSI LEHETŐSÉGEK A felszínen úszó szennyezések elleni leggyakoribb és legismertebb védekezési forma a merülő falakkal történő terelés és felfogás, majd a vízből különböző technológiai megoldással történő eltávolítás. Ezt a megoldást hazai vízfolyásainkon leggyakrabban olajszennyezések elleni védekezésnél eredményesen használják évtizedek óta, kis és közepes vízfolyásokon, valamint állóvizeken. Lebegő szerves és szervetlen szennyeződések a vízkivételi művek tisztító berendezésein viszonylag könnyen tisztíthatók. Az ülepedő szervetlen anyagok (ha vízben oldódó káros anyagot nem tartalmaznak) vízfenékre kiülepedve általában további vízminőségi problémát nem okoznak. Itt külön meg kell említeni az ércbányászati meddőt és flotációs zagyokat, amelyek esőzéssel, hirtelen hóolvadással lemosódva nehézfém szennyeződést okozhatnak, részben a folyó medrében, részben pedig áradással a hullámtéren, vagy az ártéren kiülepedve. Példaként a Tisza évi romániai eredetű nehézfém szennyeződése említhető. Itt a lebegőanyag finom frakciójához kötött réz, cink, ólom krónikus környezeti hatásával kellett számolni. (Nem elhanyagolhatóak a fenéküledékben lejátszódó redox folyamatok sem, amelyek oldatba vihetik a fémeket.) Az ülepedő szerves anyagok a mederüledékben oxigénelvonó hatásával okoznak oldott oxigén hiányos állapotot ill. másodlagos vízminőség romlást, szennyezést. Az oldott szennyezések ellen melyek a vízi ökoszisztémára, az emberi egészségre és a vízhasználatokra egyaránt veszélyt jelentenek alapvetően kétféle módon tudunk védekezni: - a szennyező agyagot a vízfolyásban történő kezeléssel (pl. hígító víz leeresztés, oldott szerves anyagot levegőztetéssel, oldott vegyi anyagot kémiai kezeléssel), - a szennyezett víz lokalizálásával (átmeneti visszatartással, tározással, vízkivezetéssel stb.), majd kezelés után szabályozott vízleeresztés. Hígító víz vízminőség-védelmi célú leeresztésére ott van lehetőség ahol megfelelő mennyiségű és minőségű víz áll rendelkezésre. Ilyen beavatkozásra került sor a Hernádon 2001-ben, amikor a Kassa városi szennyvíztisztítóról tisztítatlan szennyvízleeresztés történt a Hernádba 1,3 m 3 /s vízsugárral. A Hernádba vezetett szennyvíz kedvezőtlen vízminőségi hatásának csökkentésére a szlovák vízügyi szervek a Ruzsini-víztározóból 15 m 3 /s vízsugárral hígító vizet bocsátottak le. Így a Hernád akkori 19,1 m 3 /s vízhozamát és a lebocsátott 15 m 3 /s hígító vizet figyelembe véve a szennyvíznek mintegy 25-szörös hígítását sikerült elérni. A szennyvízlevezetés hatását, a vízminőség alakulását óránkénti vízmintavétellel és laboratóriumi vizsgálattal, továbbá a Hernádszurdokon 4

5 üzemelő automatikus vízminőség mérő állomás által szolgáltatott adatokkal ellenőriztük. Betározásra, vízvisszatartásra általában potenciális szennyező források esetében, külön erre a célra kiépített vésztározókban, vízminőség-védelmi tározókban van lehetőség, vagy ott, ahol szerencsés módon ilyen természetes lehetőségek éppen adottak. Vízminőség-védelmi tározó létesült 1986-ban a Szartos patakon a Hernád-folyó jobb partján, a 100 fkm szelvénye környezetében (1. ábra). A tározó építésének célja az volt, hogy a Szartos-patakon az országhatáron túlról (a Kassai Vasműből) érkező savas és vasas jellegű szennyező hullámokat átmeneti tározással szükség szerint vegyszeres kezeléssel visszatartsa, kiegyenlítse, a lebegő szennyező anyagokat kiülepítse. Vízkormányzással kell levonultatni a szennyezett vizet akkor, ha a ma használatos technikai eszközökkel nem tudunk hatékonyan védekezni Ilyen volt a olyan váratlan vízszennyezések, amelyek a vizek élővilágában és a vízhasználatokban jelentős károkat okoztak. Kezdetben a kárelhárítást a vízügyi igazgatóságok igazgatói utasítással szabályozták, majd ban OVH elnöki utasítás került kiadásra A vízminőségi kárelhárítás műszaki szabályzata címmel. Ezt követően számos, az állami szervek és az üzemek kárelhárítási feladatát szabályozó jogszabály született. Jelenleg vízminőségi kárelhárításával összefüggő feladatokat a környezeti károsodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet szabályozza. A kormányrendelet szerint azonnali beavatkozás szükséges, ha a környezetkárosodás a közegészségügyet, a közbiztonságot veszélyezteti, ill. ha a kárelhárítás azonnali beavatkozással eredményesen végrehajtható. A Kormány rendelet kimondja, hogy a környezethasználó (aki a vízminőség veszélyeztetését, rom- - kárelhárítási műveletek végrehajtása szakaszokra különülnek el. A felkészülés legfontosabb eleme a különböző kárelhárítási tervek (területi és üzemi) elkészítése. A területi terveket a rendelet értelmében a KÖVÍZIG köteles elkészíteni. Üzemi kárelhárítási terv készítésére a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt tevékenység végzője köteles. Az üzemi és területi kárelhárítási terveket a felügyelőség hagyja jóvá. A KÖVÍZIG köteles évente kárelhárítási gyakorlatot tartani. A védekezési helyek kiépítése a kárelhárítási anyagok és eszközök készenlétben tartása ugyancsak a felkészülés része. A rendkívüli vízszennyezések észlelése a KÖVIZIG feladata, melyet a figyelőhálózat útján lát el. A bejelentés alapján a KÖVÍZIG a felügyelőség bevonásával az esetet haladéktalanul köteles a helyszínen kivizsgálni. A vízszennyezés minősítése a felügyelőség feladata a KÖVÍZIG (szükség szerint az ÁNTSZ és a mezőgazdasági szakigazgatási hivatal) bevonásával. A KÖVÍZIG-eken és a felügyelőségeken állandó ügyeleti szolgálat működik. A vízminőségi kárelhárítás feladatait készültségi fokozatokban látják el: - I. fok: a szennyezés felderítése, - II. fok: az operatív (műveleti) feladat előkészítése (vízvizsgálatok és minősítése), felkészülés a védekezésre, - III. fok: a kárelhárítás operatív végrehajtása. Az operatív kárelhárítási feladatok végrehajtása a KÖVIZIG feladata. A felügyelőség a kárelhárítást megalapozó vízminőség-vizsgálatokat végzi. Amennyiben a kárelhárítást tűz- és robbanásveszélyes körülmények között kell végezni, vegyi, biológiai ill. radiológiai veszély áll fenn a védekezést részben vagy egészben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság végzi. A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS TERVEZÉSE 1. ábra Szartos-pataki vízminőség-védelmi tározó helyszínrajza Tisza romániai eredetű évi cianid szennyeződése. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ekkor a vízkormányzásnak egy speciális módját alkalmazva akadályozta meg a szennyezett Tisza víznek a Tisza-tóba való bejutását és élővilágának pusztulását. A Tisza-tó ugyanis ekkor téli üzemmódban, csökkentett vízszinttel üzemelt. A szennyeződés oda érkezéséig eltelt néhány napban Kiskörén a duzzasztási szint növelésével megkezdték a tónak a feltöltését, majd a szennyezett víz megérkezése előtt a duzzasztás nagymértékű csökkentésével olyan leszívó hatást idéztek elő, hogy a víz a tározó terekből a főmeder irányába áramolt jelentősen hígítva a Tiszát. Így elérték, hogy a szennyezés a Tisza-tónak csak alig 10 %- át érintette. A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS SZABÁLYOZÁSA Az ötvenes évek nagy iparfejlesztéseit követően egyre gyakrabban jelentkeztek a felszíni vizeken lását előidézte) azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést köteles végezni. A környezethasználó a környezetveszélyeztetés, ill. környezetkárosodás helyéről, jellegéről, és mértékéről haladéktalanul köteles tájékoztatni a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságot (KÖVÍZIG). Amennyiben önmaga nem képes a beavatkozásra, a KÖVÍZIG szakmai irányítása mellett köteles részt venni a kárelhárításban. A megelőző intézkedéseket és a kárelhárítást a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (KTVF) megbízása alapján a KÖVÍZIG végzi, amennyiben - a szennyezés határon túlról érkezik, vagy az okozó ismeretlen, - az okozó nem vagy nem megfelelően végzi az elhárítást. A kárelhárítással kapcsolatos feladatok: - felkészülés, - a szennyezés felderítése és minősítése, Egy-egy rendkívüli szennyeződésre utaló bejelentésnél általában kevés konkrét információ áll rendelkezésre, ezért fontos, hogy a jelentősebb vízfolyásokra és vízgyűjtő területükre vonatkozó - vízminőségi kárelhárítás szempontjából - meghatározó alapinformációk adatbázisba rendezve mindenkor rendelkezésre álljanak segítve a rendkívüli vízszennyezésekre való gyors reagálást, a kárelhárítási intézkedések (felderítés, minősítés, mérési feladatok, készültségi fokozat elrendelése, beavatkozás) megalapozását, a szükséges és elégséges beavatkozás tervezését. A rendkívüli szennyezések elleni védekezés csak akkor lehet hatékony és eredményes, ha ismertek a kárelhárítás technológiai módszerei, ha biztosítottak a műszaki, gazdasági és jogi feltételek, valamint a rendkívüli szennyezés elhárítására, a károk csökkentésére előre elkészített műszaki és szervezeti tervek állnak rendelkezésre. A vízminőségi kárelhárítás végrehajtásához országos és területi védelmi tervek készülnek. 1./ Az országos terv a területi tervek egy-egy példányából, valamint az ezekből készített országos öszszesített tervből áll. Az országos terv részei még a nemzetközi határvízi együttműködési megállapodások, melyek a határvizet érő rendkívüli szennyezéseknél végrehajtandó tevékenységeket szabályozza. Részei továbbá a határvizekre elkészült összehangolt illetve közös kárelhárítási tervek is. 2./ A területi kárelhárítási tervek egy-egy vízgyűj- 5

6 tőre, rész vízgyűjtőre készülnek, ahol ezt a potenciális szennyező források és a védendő vízhasználatok száma, nagysága azt indokolja. A terv tartalmazza: a vízgyűjtő terület részletes leírását; hidrológiai-hidraulikai jellemzését; a vízhasználók és vízszennyezők adatait, a potenciális szennyező forrásokat. Tartalmazza a kárelhárítás észlelő-, riasztó és végrehajtó rendszerét, a kiépített kárelhárítási helyeket, a védelmi raktárakat, a védekező anyagokat, eszközöket, berendezéseket. Végül része a tervnek a mozgósítási terv, az együttműködési terv és a műveleti terv. a./ A mozgósítási tervrészben kerül kidolgozásra a rendkívüli vízszennyezésektől veszélyeztetett területen a védelmi intézkedések és műveletek időigénye, az észleléstől a beavatkozás megkezdéséig eltelt idő. b./ Az együttműködési tervrészben az érintett területen a vízminőségi károk elhárításában résztvevő veszélyeztetett üzemek társ-hatóságok, intézmények, helyi hatóságok közreműködését, kapcsolattartását, az együttműködés módját és feltételeit kell megtervezni. c./ A lokalizációs tervrészben elsősorban a szenynyező anyagnak a befogadóba való bejutását kell megakadályozni. Amennyiben az nem lehetséges, a szennyezés helyéhez minél közelebb történő megfogását (lokalizálását) kell tervezni, kijelölve a beavatkozásra alkalmas, esetleg kiépített védekezési helyeket. d./ A műveleti tervrészben a kárelhárítás során alkalmazandó, végrehajtandó vízminőségi kárelhárítási technológiákat kell megtervezni, a szennyezés jellegének, helyének, mértékének, a veszélyeztetett víztér és a vízhasználatok érzékenységének figyelembe vételével. 3./ Az üzemi vízminőségi kárelhárítási tervek - melyek az üzemen belüli védekezési feladatokat tartalmazza - a területi tervek részét képezik. 4./ Összehangolt vízminőségi kárelhárítási tervek készülnek a határvízfolyásokra a határon átterjedő rendkívüli szennyezések elhárítására. Ezek a tervek egységes metodika szerint az osztott vízgyűjtőre külön-külön készülnek, majd a két ország Határvízi Bizottságának Vízminőség-védelmi Albizottságában a szakértők elvégzik a tervek összehangolását. Közös határvízfolyás szakaszra közös kárelhárítási tervek készülnek. Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer. A Dunavédelmi Egyezmény (ICPDR) 16. cikkelye előirányozza az országhatárokon átterjedő szennyezésekre vonatkozó figyelmeztető, riasztó rendszerek létesítését. Ennek a törekvésnek a szellemében az Európai Unió támogatásával és a dunai országok együttműködésével épült ki a Danube Accident Emergency Warning System (Danube AEWS), a Duna-völgyi Regionális Riasztórendszer (DRR), üzembe helyezésére 1997 áprilisában került sor A Danube AEWS célja az országhatárokon átterjedő vízszennyezésekről azonnali információk, szükség esetén pedig riasztás szolgáltatása, az egyes országok felelős szervei által végzett környezetvédelmi, illetőleg vízvédelmi tevékenység időben történő segítése érdekében. Ezen információk áramlása az együttműködő 13 Duna-menti országban kialakított Országos Központok (angol neve: Principal International Alert Centre, rövidítve: PIAC ) között történik. A Duna-medencében Németországban, Ausztriában, a Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Romániában, Bulgáriában, Moldovában, Ukrajnában és Magyarországon működnek Országos PIAC Központok. (2. ábra) A VÍZMINŐSÉGI KÁRELHÁRÍTÁS VÉGREHAJTÁSA ÉSZLELÉS, KIVIZSGÁLÁS A figyelőhálózat, horgászok, lakosság által bejelentett, vagy a rendszeres és automatikus vízminőség ellenőrző és riasztó állomások által észlelt rendkívüli szennyezéseket a KÖVIZIG a felügyelőség bevonásával haladéktalanul kivizsgálja, a felügyelőség laboratóriuma a szükséges vízvizsgálatokat elvégzi. A vizsgálatokba azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ) szükséges bevonni, amelyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti. MINŐSÍTÉS A szennyezés kivizsgálása során feltárt adatok és a vízgazdálkodási érdekek figyelembe vételével a károk elhárítására vagy minimalizálására szükséges intézkedések kiválasztása jelenti a szennyezés minősítését. A szennyezés súlyosságának a minősítését általában a KÖFE készíti elő, a vízvizsgálatok eredményeire támaszkodva. A minősítésbe is be kell vonni azokat a szakhatóságokat (ÁNTSZ, NTSZ), amelyeknek a hatáskörét a szennyezés érinti. VÉDEKEZÉSI TECHNOLÓGIÁK KIVÁLASZTÁSA A technológia kiválasztásánál mérlegelni kell a védekezési lehetőségeket, esetleg azok kombinációját, az adott szennyeződés sikeres elhárítására legalkalmasabb technológia, beavatkozás meghatározását. OPERATÍV BEAVATKOZÁS, VÉDEKEZÉS A védekezés eredményességét nagymértékben befolyásolja az operatív beavatkozás gyorsasága és a védekezés tervszerűsége. Általános esetben a kárelhárítás fázisai: - a szennyezés okának és utánpótlásának megszüntetése, - a szennyezett víz vagy szennyező anyag lokalizálása, - a szennyezőanyag semlegesítése (hatástalanítása), eltávolítása, - eredeti állapot helyreállítása. 2. ábra HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK A vízminőségi kárelhárítás eredményességét, az ismétlődés lehetőségének megelőzését hatósági intézkedésekkel (kötelezés bizonyos feladatok végrehajtására, tevékenységtől való eltiltás, környezetvédelmi bírság stb.) kell elősegíteni. A védekezés utómunkálatai A vízminőségi kárelhárítás utolsó munkafázisa az eredeti állapot helyreállítása, a gépek, berendezések, eszközök karbantartása, elhasznált anyagok pótlása és levonulás a helyszínről. VÍZSZENNYEZŐ ANYAGOK A rendkívüli vízszennyezést okozó anyagok változatossága indokolja, hogy röviden megismerjük a viselkedésüket és hatásmechanizmusukat, elsősorban az alkalmazható védekezési technológiák szempontjából. Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések: - ásványolaj és származékai, - települési hulladékok, - papíripari (cellulózipari) rostos hulladékok, - fermentáló üzemek cefréje, - elhalt növényi és állati eredetű anyagok (halhulla, békalencse, fonalas gomba), - bőripar szilárd hulladékai, - csapadék által bemosott hordalék, bányameddő. Oldott szennyezések: - biológiailag könnyen bontható szerves anyagok, - élelmiszeripari szennyvizek, - állattartó telepek szennyvizei (hígtrágya, trágyalé), - biológiailag nehezen bontható szervesanyagok, - egyes ásványi olaj származékok, - detergensek, - szulfit-szennylúg, - szerves vegyipari szennyvizek, - toxikus anyagok, - növényvédőszerek, - nehézfémsók, - ciánvegyületek, - patogén mikroorganizmusok, - szervetlen anyagok, - szervetlen vegyipari szennyvizek, - foszfor és nitrogén vegyületek,(műtrágyák), - savak, lúgok - sók, - gázok (ammónia, kénhidrogén), - hőszennyezés (erőműi hűtővizek). Egyes vízszennyező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa Mechanikai (úszó, lebegő) szennyezések viselkedése, hatásmechanizmusa A mechanikai úszó szennyező anyagok viselkedé- 6

7 se és hatásmechanizmusa az olaj és olajszármazékok példáján jellemzően mutatható be. A vízfelszínre kikerülő olaj gyorsan szétterül és vékony filmszerű réteget alkot, majd kb. 1 mm vastag olajréteg alakul ki. Tiszta vízben 0,2 mm-nél vékonyabb hártyává vékonyodik. Az olajréteg még szemmel érzékelhető legkisebb vastagsága kb. 4x10-5 mm, amit 1 km 2 felületre számítva 40 liter olaj is okozhat. Az olajszennyezés vízbe jutásának pillanatában megkezdődnek azok a folyamatok, melyek hatására a felszínen úszó olaj mennyisége állandóan csökken. Megkezdődik a könnyű frakciók párolgása és oldódása a vizes fázisban. Kémiai reakciók hatására az olaj összetevői vízben oldódó vegyületekké alakulnak. A hullámzás és egyéb vertikális irányú vízmozgások hatására az olaj egy része lebegőanyagokhoz kötődik (adszorbeálódik), valamint a vizes fázissal emulziót képez. Az olajok lebegőanyaghoz való adszorpciójának sebessége nagyobb, mint az onnan történő lebomlásé, emiatt a vizes fázisba került olajszenynyezés legnagyobb része a lebegőanyaghoz kötötten található. Az ásványolaj káros hatása a vízfelszín lezárásában, a légköri oxigén és napfény vízbe hatolásának megakadályozásában rejlik. A halak kopoltyújára ragadt olaj fulladást okoz. Az olaj íz- és szagrontó hatása a felszíni vízkivételeket, vízhasználatokat is veszélyezteti. Például 1 liter gázolaj 1 millió liter vizet képes ihatatlanná (élvezhetetlenné) tenni. Oldott szennyezések viselkedése és hatásmechanizmusa Az oldott szennyezések hatását az oldott oxigén hiányt okozó és túlnyomóan szerves vegyületeket tartalmazó anyagok viselkedésén keresztül jól lehet szemléltetni. Ha a felszíni vizeket biológiailag könynyen bontható, magas szerves anyag tartalmú szenynyezés éri, akkor az a víz oldott oxigén tartalmát fokozatosan elvonja, legrosszabb esetben teljes mértékig felemészti. Amíg a vízbe jutó szerves anyagok bontásához szükséges oxigén elvonás és a levegőből diffúzió útján a vízbe beoldódó oxigén, valamint a fotoszintetikus oxigéntermelés egyensúlyban van, a vízminőség javulása (öntisztulás) várható. A további szerves szennyezés esetén az oxigén teljesen elfogyhat a vízből, anaerob körülmények alakulnak ki, halpusztulás következhet be, esetleg a víz emberi használatra is alkalmatlanná válhat. Minden további olyan tényező, amely az oxigén bejutását gátolja (pl. olajfilm, mosószerhab stb.) az öntisztulást is akadályozza. Az oldott oxigén hiányt okozó rendkívüli szennyezés hatása mesterséges levegőztetéssel csökkenthető. Az oxigén csökkenés és pótlás mértéke a víz oldott oxigéntartalmának változásával jellemezhető. Ha a változást a folyó hossz-szelvényében folyásirányban ábrázoljuk, az ún. oxigéngörbét (oxigénvonalat) kapjuk. Az oldott oxigén minimum a szerves anyag terhelés nagyságától függ. Rendkívüli szennyezés alkalmával a leszálló ág zérusra csökken, a görbe alsó íves része hiányzik, itt az előbb már említett anaerob körülmények uralkodnak. Az oxigéngörbe a folyó szervesanyag-lebontó képességének és öntisztuló képességének leghasználhatóbb mutatója, a szerves eredetű szennyezés oxigén elvonó képességének és a lebomlás viszonyainak, s így az oxigénhiány elhárítását célzó védekező beavatkozásnak is alapul szolgálhat. 9/3. ábra Vízfolyások oxigénviszonyai különböző mértékű szerves terhelésnél Mérgező anyagok viselkedése és hatásmechanizmusa A felszíni vizekre rendkívül káros anyagok között különleges helyet foglalnak el a mérgező anyagok. Viselkedésüket és hatásmechanizmusukat a növényvédő szereken keresztül lehet legjobban bemutatni. A vízbe jutó mérgező anyagok elsősorban a vízi ökoszisztémára, a vízzel kapcsolatba kerülő állatokra (házi és vad), a vízhasználatokra, s magára az emberre jelentenek veszélyt. A mérgező anyagok hatása a töménységétől, a behatás idejétől függően lehet végleges és átmeneti. A mérgezés lehet helyi, az élőlényeknek csak egyes részeire ható, vagy felszívódva a szervezetben felhalmozódik. Sajátossága még, hogy a hatás lehet gyors, hirtelen (akut) és lehet idült (krónikus). Az eddigi tapasztalatok szerint a felszíni vizek szennyezését főleg a szerves- klór-származékot tartalmazó inszekticidek (rovarölőszer) okozzák. Ezek stabilitásuk, felhalmozódási készségük révén hoszszan tartó hatást fejtenek ki. A gyomirtók közül a triazinok és a karbamid típusúak erősen toxikusak, de kevéssé stabilak, viszont a bomlástermékük mérgező hatása nem egyszer meghaladja a kiindulási anyagét. A rendkívül sokféle toxikus anyag hatásának öszszehasonlítására a biológiai tesztvizsgálatok szolgálnak, melyekben valamely vízi élőlény (hal, vízibolha) élettani reakciója segítségével lehet számszerű adatokhoz jutni. Laborvizsgálattal megállapítható a vízben lévő mérgező anyag mennyisége és azt a koncentrációt adják meg, amely esetében a tesztélőlények 50%-a elpusztul. (LC50) ZAJVÉDELMI SZEMINÁRIUM Az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesület (OPAKFI) október én rendezte meg szokásos éves zajvédelmi szemináriumát Nyíregyházán. A szemináriumot Kvojka Ferenc, a Zaj- és Rezgéscsökkentési Szakosztály titkára nyitotta meg, aki beszámolt az Egyesület fennállásának 75. évfordulójára rendezett Jubileumi Emlékülésről. Parászka Viola a KvVM Levegő, Zaj és Közlekedési Osztály tanácsosa az Európai Unióban folyamatban lévő zajvédelmi ügyekről tartott előadást. Tájékoztatást adott a Közlekedés Zöldítésével kapcsolatos pogramról valamint a kültéri berendezések zajkibocsátására vonatkozó irányelv felülvizsgálatáról. A Közlekedés Zöldítése programban szerepel a környezetbarát közlekedés megteremtése, ezen belül a zajkibocsátási határérték bevezetése az EU-ban használt gördülőállományra, valamint a meglévő vasúti járműállomány zajkibocsátásának csökkentését célzó intézkedések megtételére. A Szemináriumon előadások hangzottak el a január 1-től hatályos, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemről szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet hatósági alkalmazásának tapasztalatairól, a hatásterülettel kapcsolatos problémákról valamint az önkormányzati rendeletekkel történő zajvédelmi szabályzásról. Tájékoztatót kaphattak a résztvevők Budapest stratégiai zajtérképének és az erre épülő intézkedési terv készítésének tapasztalatairól, valamint a közúti stratégiai zajtérképek eredményeinek statisztikai értékeléséről. Dr. Kocsis Edit vezető főtanácsos 7

8 A Z U N I O H Í R E I JOGSZA- BÁLYFI- Környezeti szempontok a Járművásárlásnál Az Európai Parlament (EP) Strasbourgban nagy többséggel megszavazta az EU kormányának, az Európai Bizottságnak azon irányelv-tervezetét, amely szerint a közbeszerzéses járművásárlásnál nemcsak az árat, hanem a széndioxid-kibocsátást, a légszennyezést és az energiafogyasztást is kötelező figyelembe venni. Évente mintegy 110 ezer személygépjárművet, ugyanennyi kisteherautót, 35 ezer kamiont és 17 ezer buszt vásárolnak közbeszerzéssel az Európai Unióban. Az irányelv nemcsak a hatóságokat vagy közintézményeket kötelezi, hanem az olyan magáncégeket is, amelyek szerződéses keretek között látnak el közfeladatot. Természetvédelmi programok támogatása Jóváhagyta az Európai Bizottság 143 tervezet európai uniós támogatását az új környezetvédelmi program, a LIFE+ keretében, az első pályázati felhívás eredményeként. Az összesen 367 millió eurós összbefektetésből az Európai Unió 186 millió eurót finanszíroz. Magyarországról négy projektet választottak ki: a Mohács melletti Szabadság-sziget és Béda- Karapancsa vízi világának megőrzésére hivatott tervet, a keleti Bakony természeti védelmét célzó projektet, a rákosi vipera védelmére indított programot, valamint a hortobágyi szikes mocsarak és halastavak élővilágának visszaállítását célzó tervet - derül ki a brüsszeli közleményből. A Life+ a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra 2,143 milliárd euró összköltségvetéssel rendelkezik. Új uniós irányelv a növényvédő szerekről Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága november 5-én szavazott a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló rendeletről és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvről. Az Európai Parlament szerint azokat a növényvédő szereket engedélyezhetik a tagországok, melyek megfelelnek a biztonsági kritériumoknak, azaz például nem lehetnek rákkeltők, génkárosítók, nem károsíthatják a szaporodási képességeket és nem károsíthatják a hormonrendszert. A legfontosabb, hogy a Bizottság álláspontjával ellentétben a Parlament kimondta: minden ország maga döntheti el, hogy melyik szereket akarja használni és melyikeket nem, az uniós pozitív listáról. Az új irányelv szerint minden tagországnak nemzeti akciótervet kell készítenie a fenntartható növényvédő szer használatról. Az akciótervek célja a környezeti és egészségi károk minimalizálása, hiszen az Európa szerte forgalmazott élelmiszerek közel fele tartalmaz növényvédő szer maradékot. A jogszabályokról a Tanács francia elnöksége és az Európai Parlament még idén meg szeretne állapodni, így várhatóan legkésőbb jövő év elején elfogadásra kerülnek. Fel kíván lépni az EU Fel kíván lépni az Európai Unió az éghajlatváltozásnak és az emberi tevékenységeknek az Északi-sarkvidékre gyakorolt kedvezőtlen hatásai ellen, illetve igyekszik kihasználni a felmelegedés miatt ott keletkező speciális előnyöket. Az Európai Unió szomszédos területeivel fenntartott kapcsolatokért is felelős biztos, Benita Ferrero-Waldner csütörtökön Brüsszelben arra hivatkozva jelentette be egy északi-sarkvidéki EUpolitika kidolgozását, hogy a térség egyedülálló és veszélyeztetett régió Európa közvetlen szomszédságában,... állapotának alakulása jelentősen befolyásolja majd Európa jövő nemzedékeinek életét. A brüsszeli bizottság közléseiből ugyanakkor az is kiderül, hogy meglátása szerint a felmelegedés új energiaforrásokat és halászati távlatokat nyit az európai országok számára. Az olvadó jég a hajózás számára is új útvonalakat teremthet - például rövidebb összeköttetést a Csendes-óceánnal. Az osztrák biztos az unió elsődleges céljaként nevezte meg a környezet megóvása és a természeti erőforrások köztük a szénhidrogének fenntartható felhasználásának szükségszerűsége közötti helyes egyensúly megteremtését. Az uniós kormány olyan lépésekkel kívánja segíteni a sarkvidék megóvását és a lehetőségek kihasználását, mint egy új kutatási infrastruktúra létrehozása, a vegyi anyagok biztonsági ellenőrzése, fokozott együttműködés a katasztrófa-elhárítás terén, rendszeres párbeszéd az őslakossággal és a tengeri felügyelet javítása. Az Uniós tagállamok esélyei Románia, Finnország és Svédország a legesélyesebb arra az uniós tagországok közül, hogy teljesítsék a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó uniós előirányzatok rájuk vonatkozó célszámait, sőt még szabad kapacitásokat is teremtsenek, amelyeket szomszédaiknak értékesíthetnek - adta hírül a Financial Times brit napilap egy tanulmányra hivatkozva. A lap szerint Németországnak, az Egyesült Királyságnak és Hollandiának kell a legjobban igyekeznie, hogy elérje a rá eső hányadot az uniós célkitűzésből, amely szerint 2020-ra a megtermelt energia 20 százalékát megújuló energiaforrásokból kell előállítania. Németországban erős a megújuló energiaforrások szektora, de új helyeket kell találni a szélturbináknak és bővíteni kell a napenergia hasznosítását - írja a Financial Times. Helmut Edelmann, a lap által idézett tanulmány szerzője elmondta: a célok teljesítése 500 milliárd eurót igényelne, amelynek előteremtésére az unió valószínűleg nem lesz képes, tekintettel arra, hogy a világméretű recesszió elszívja a szükséges tőkét. A mostani pénzügyi válság és a visszaesés miatt arra kell számítanunk, hogy ádáz verseny indul be a szűkösen rendelkezésre álló tőkéért, mind az energiaipari cégek között, mind az uniós tagállamok között - figyelmeztet Edelmann. GYELŐ 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeler A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/148. sz old.) 41/2008. (X. 30.) EüM-KvVM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM KöM együttes rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/154. sz old.) 264/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet a hőtermelő berendezések és légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról (MK 2008/157. szám, november 6.) 266/2008. (XI. 6.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (MK 2008/157. szám, november 6.) 116/2008. (XI. 6.) OGY határozat a második Nemzeti Környezetvédelmi Program évi végrehajtásáról szóló jelentés elfogadásáról (MK 2008/157. szám, november 6.) 149/2008. (XI. 12.) FVM rendelet Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/159.sz old.) évi LXIX. tv. A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló évi LVI. törvény módosításáról (MK 2008/161. szám, november 15.). 287/2008. (XI.28.) Korm. rendelet A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 2008/169.sz old.). 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról (Magyar Közlöny 2008/170. sz old.) 8

9 T A L L Ó Z Ó NÉGYSZER TÖBB AZ ÜVEGHÁZHA- TÁST OKOZÓ GÁZ Az üvegházhatást okozó gázok mennyisége a korábbiakban feltételezettnél négyszer több, derül ki az Egyesült Államokban végzett mérésekből. A légkörben 5400 ezer tonna nitrogén-trifluorid található, és a mennyiség évente 11 százalékkal növekszik - ezt állítja a Kaliforniában lévő Scripps Institution of Oceonography kutatóintézet. A kutatók szerint ennek a színtelen, szagtalan és éghetetlen gázféleségnek a mennyiségét korábban nem lehetett pontosan mérni. A kutatók szerint a nitrogén-trifluorid a légkört - azonos szén-dioxid mennyiséggel összevetve - 17 ezerszeresen erősebben melegíti fel, ám egyelőre az összmennyisége a globális felmelegedésnek nem a legfőbb okozója. A korábbi, 2006-ban végzett mérések ennek a gáznak a mennyiségét 1200 ezer tonnára becsülték. A félvezető-iparban is használatos gázzal kapcsolatban az intézet az elmúlt 30 évben az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) megbízásából végzett méréseket. A kutatók szerint a nitrigén-trifluorid kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok Kiotói megállapodásához hasonló szerződésben kellene szabályozni. (Reuters - Washington) Ötven éven belül elolvadhat egy kutatás szerint a chilei Echaurrengleccser, amely a főváros, Santiago de Chile vízigényének bő kétharmadát fedezi. A jégmezők a legszélsőségesebb helyeken jelenleg évente tizenkét méterrel zsugorodnak - írta a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. Az ország egyik legjelentősebb vízszolgáltatójának, a DGA-nak a gleccserszakértője, Antonio Vergara úgy nyilatkozott, hogy ha az olvadás mostani üteme megmarad, akkor ötven éven belül az Echaurren és több főváros közeli kis gleccser is eltűnik. Az Echaurren táplálja többek között a Majpo-folyót és annak egyes mellékágait is, ezáltal Santiago de Chile legfontosabb vízkészleteit. A gleccserek eltűnése esetén Chile új vízkészleteket kényszerül majd keresni, ami pedig a népesség nagyszabású mozgásához fog vezetni - figyelmeztet Vergara. Az Andok nyugati lejtőin, a fővárostól mintegy 50 kilométerre elterülő Echaurren-gleccser a világ tíz leginkább kutatott gleccsereinek egyike. BRAZILIÁBAN A KIHALÁS VESZÉ- LYE FENYEGET TÖBB SZÁZ ÁLLATOT ROHAMTEMPÓBAN OLVAD A CHILEI ECHAURREN- GLECCSER Megháromszorozódott a kihalással fenyegetett állatok száma az utóbbi tizenöt évben Brazíliában. A brazil környezetvédelmi miniszter, Carlos Minc bemutatta az egész ország állatvilágának helyzetét feltérképező Vörös Könyvet. Brazíliát tartják az egyik legsokszínűbb élővilággal rendelkező országnak a világon. A 627 veszélyeztetett faj között szerepel 208-féle gerinctelen, madár, hal, emlős és hüllő. A veszélyben lévő állatok 60 százaléka az atlanti esőerdőkben él, a brazil tengerparton húzódó sűrű erdőségekben, amelyeknek majdnem hetven százalékát kiirtották az utóbbi ötven évben. A kihalás fenyegette állatok 9 százaléka az Amazonas vidékén él, és közel öt százalékuk Pantanalban, a világ legnagyobb ezer négyzetkilométeres - mocsaras területén, amely elnyúlik a paraguayi és a bolíviai határig. Az állatok helyzetét az utolsó huszonöt évben súlyosbították az erdőirtások, az új termőföldek érdekében történt szándékos gyújtogatások, a földek műtrágyázása, valamint az illegális állatkereskedelem - mondta el a környezetvédelmi miniszter. 9 A Vörös Könyv szerint az utóbbi tizenöt évben 418 állatfaj került fel a fenyegetett állatok listájára, s ugyanez idő alatt csak 78 került le onnan. AZ EMBER OKOZZA A SARKVIDÉKI MELEGEDÉST Az ember az oka, hogy az Északi-sark és a Déli-sark az elmúlt években egyre jobban felmelegszik. Erre az eredményre jutott egy nemzetközi kutatócsoport szimulációk segítségével, amelyeket a Nature Geoscience című szaklapban publikált. Első ízben vezethetjük vissza az Északiés a Déli-sark felmelegedését közvetlenül az ember hatására - mondta Nathan Gillett, a norwichi (Nagy-Britannia) East Anglia Egyetem kutatója. Kollégáival az Északi-sark 100 és a Déli-sark 20 meteorológiai állomásának 1900 és 2008 között gyűjtött adatait futtatták le különböző szimulációs programokon. Az eredmény: csupán azok a szimulációk adták ki a valós hőmérsékletváltozást, amelyek figyelembe vették az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Északi-sarkon az elmúlt negyven évben 2 Celsius fokot emelkedett az átlaghőmérséklet ben a Jeges-tenger jégtakarója a valaha mért legkisebb volt, idén ősszel rekordhőmérsékleteket mértek. Az Antarktisz esetében már nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel itt csak pontszerűen mértek emelkedő hőmérsékleteket, a tenger mélyén még csökkennek is az értékek. A Kormányközi Éghajlati Tanács (IPCC) ezért meg is jegyezte egy 2007-es jelentésében, hogy az ember éghajlatra gyakorolt hatása minden földrészen bizonyított, kivéve az Antarktiszt. A kutatók úgy hiszik, új kutatásuk választ ad erre is. Azt írják, hogy bár a Déli-sarkon kevésbé észlelhető a felmelegedés, a mérések bizonyítják, hogy a hőmérséklet azokon a területeken, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, emelkedik. Andrew Monaghan és David Bromwich amerikai éghajlatkutatók szerint ezek a helyek nem reprezentatívak, mert szinte csak a part menti területeken és az Antarktiszi-félszigeten lévő mérőállomások szolgálnak elegendő adattal - ezekből pedig nem lehet az egész Antarktisz éghajlatára következtetni. Az Antarktiszi-félszigeten például 1950 óta három fokot emelkedett az átlaghőmérséklet - és a régió ezzel az értékkel a világ éllovasai közé tartozik. AZ ÉGHAJLATVÁL- TOZÁS VESZÉLYEZTETI NORVÉGIA ÁLLATVI- LÁGÁT Az éghajlat felmelegedése veszélyezteti a norvégiai lemminget, ami több ragadozó népességének csökkenését is kiválthatta - olvasható a Nature című brit tudományos folyóirat legfrissebb számában. A lemmingpopuláció eddig arról volt nevezetes, hogy létszáma váltakozó volt, három-öt évenként valóságos népességrobbanással megszaporodott. A francia CNRS tudományos kutatóközpont keretében dolgozó norvég tudósok azonban az 1990-es évek óta nem tapasztalták ezt a jelenséget. A kis rágcsálók télen általában a hótakaró alatti járatokba fészkelik be magukat, mert ott melegebb a hőmérséklet és védettek a ragadozóktól, továbbá növényeket is találnak a táplálkozáshoz és a kicsinyek neveléséhez. Az utóbbi 38 év körülményeinek vizsgálata azonban azt mutatta, hogy a hőmérséklet emelkedése veszélybe sodorta a lemmingek élőhelyeit. Norvégiában 1756 óta mérik a hőmérsékletet, és az utóbbi évtizedekben az átlaghőmérséklet eddig soha nem látott mértékben nőtt. Ilyen körülmények között a lemmingek áttelelése veszélybe került, a népességrobbanások elmaradtak, és ez lehet az oka annak, hogy a sarkiróka- és a hóbagoly-populáció drámai mértékben csökkent a Skandináv-félszigeten - olvasható az oslói egyetem biológusa, Nils Stenseth által vezetett kutatócsoport tudományos közleményében. (AFP - Párizs)

10 ÖNÁLLÓ RIASZTÁSI KÜSZÖBÉRTÉK SZÁLLÓPORRA Az Európai Unió tagállamai közül elsőként hazánkban vezetnek be önálló küszöbértéket a légszennyezésért leginkább felelős szálló porra. Október végén hatályba lépett a 25/2008. (X. 17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet, mely a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletet módosította (Magyar Közlöny 2008/148. sz.). Az új rendelet önálló riasztási küszöbértéket vezet be a szálló porra. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por (PM10) küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3-t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3-t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon sem várható javulás. Jelenleg szállóporra egy EU tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték, csak egyes nagyvárosok helyi szabályozásukban vezettek be erre vonatkozó előírásokat. Eddig Magyarországon is csak a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A fűtési rendszer korszerűsítésével visszaszorult a széntüzelés, így a kén-dioxid értéke soha nem lépte át a határértéket. A szálló porra viszont önálló küszöbértékek nem léteztek, így nem is lehetett szmogriadót elrendelni. Az önkormányzatoknak az új küszöbérték alapján át kell dolgozniuk szmogriadó terveiket. Az elmúlt években, főként a téli hónapokban a levegő szálló por (PM10) terhelése több esetben jelentősen meghaladta az egészségügyi határértéket. A finom szálló por egészségkárosító hatásai közismertek, joggal merült fel az igény arra, hogy a szálló porra vonatkozóan is legyen jogszabályi kötelezettség szmogriadó elrendelésére. Magyarország szálló por szennyezettsége, hasonlóan más országokéhoz, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik. Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedések, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedések jelenthetnek hosszú távú megoldást. A levegő-szennyezettség állapotát mérő immissziós mérőállomásokat a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek üzemeltetik. Felügyelőségünk az illetékességi területén (B.- A.- Z. és Heves megyében) öszszesen 10 mérőállomást üzemeltet. A jogszabályi előírás szerint minden túllépési esetben azonnal értesíteni kell az érintett önkormányzatokat. Ennek érdekében megkerestük a monitorállomás telepítési helyén illetékes polgármesteri hivatalokat, hogy egy olyan kapcsolattartó személyt jelöljenek ki, aki jogosult a polgármester tájékoztatására ill. a szükséges intézkedések megtételére, valamint a hétvégeken is elérhető. A feladat ellátásához a felügyelőségünk segítséget nyújtott az önkormányzatoknak azzal, hogy rendelkezésre bocsátotta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztató mintalevelét. Emellett helyszíni egyeztető tárgyalásokat kezdeményeztünk az ellátandó feladatok tisztázására. Tájékoztatót adtunk továbbá az alábbi hasznos internet címeken található információkról, így: - a honlapon folyamatosan figyelemmel kísérhető a légszennyezettségi adatok alakulása, - a honlap tartalmazza az aktuális meteorológiai adatokat és az előrejelzést, - a l honlap elemzi az aktuális légszennyezettségi helyzetet és tájékoztatást ad annak egészségügyi hatásairól. A jogszabály hatályba lépését követően megvizsgáltuk, hogy az illetékességi területen hány alkalommal lett volna szükség a tájékoztatásra ill. a riasztásra, amennyiben már ez év január elsejétől érvényben lettek volna a tájékoztatási és riasztási értékek. Az összesítésből megállapítható, hogy a legtöbb intézkedést igénylő helyzet fűtési időszakra esik, tehát jelentős szerepet játszik kialakulásukban a lakossági kibocsátás (táblázat). Célszerű tehát felhívni valamennyi önkormányzat figyelmét arra, hogy tájékoztatási és riasztási helyzetekben csak jó minőségű tüzelőanyagot használjanak és kerüljék a nyílt téri avar- és kerti hulladékok égetést. Uramné Lantai Katalin osztályvezető MAGYARORSZÁG HALASZTÁST KÉRT Magyarország - az Európai Unió nyolc másik tagállamával együtt - halasztást kért a kis méretű szálló porra (PM10) vonatkozó uniós légszennyezési határérték alkalmazására. A halasztási kérelemről, amelyet október végén nyújtott be Magyarország Brüszszelnek, az Európai Bizottság még nem döntött január elseje óta valamennyi tagországnak tartania kellene magát ahhoz, hogy a szállópor-szenynyezettség egy évben legfeljebb 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket, mely napi átlagértékben köbméterenként 50 mikrogramm. Magyarországon évente napon mérnek egyes monitorállomások az egészségügyi határértéket meghaladó szállópor szennyezést. A napi átlagértékben a köbméterenkénti 50 mikrogrammra vonatkozó előírást eddig egyetlen tagállam sem volt képes teljesíteni, s ezt jelezték is a bizottságnak. Brüsszel ezért jogsértési eljárást indíthatott volna, de elfogadta, hogy a tagországok fontos intézkedéseket tettek a levegő minőségének javításáért. Az EU új levegőminőségi irányelve szerint, amely idén júniusban lépett hatályba, a tagállamok haladékot kérhetnek a határérték alkalmazására 2011 júniusáig olyan, különösen szennyezett területeken, ahol komoly intézkedéseket terveznek a levegőminőség javítására, s ezzel az átmeneti időszak végére teljesíthetik a határértéket. A kérelem benyújtásának feltétele volt, hogy a tagállam csatolja az átmeneti időre kidolgozott intézkedési programokat. Magyarország Budapest és környéke, Győr-Mosonmagyaróvár, Komárom-Tatabánya-Esztergom, Dunaújváros környéke, Pécs környéke, a Sajó völgye, Debrecen környéke, Ajka, Nyíregyháza, Sopron és Szeged zónákra kért felmentést a szállópor-határérték alkalmazása alól. Az ipari szennyezőanyag kibocsátásánál Magyarország teljesíti a követelményeket. A haladék kérésére a közlekedés és a lakossági fűtés okozta szennyezés miatt volt szükség. Az intézkedési programokban egyebek között infrastrukturális beruházások szerepelnek: elkerülő utak építése olyan településeknél, ahol az átmenő forgalom jelentősen növeli a levegőbe kerülő szennyezőanyag mennyiségét, továbbá a tömegközlekedés fejlesztése, a közlekedést a településeken belül korlátozó intézkedések, illetve a távfűtés (kiépítésének, fennmaradásának) ösztönzése ott, ahol a hagyományos fűtésmódok vagy azok visszaállításának következményei terhelik a környezetet. 10

11 DERÉKBA TÖRT, TÖVESTŐL KIFORDULT FÁK Hatalmas vihar tombolt október 31-én a Bükk térségében, mely 15óra 30 perc és 15 óra 45 perc között érte el a Bükk hegységet. A szél Bánkút környezetétől (Nagyvisnyó községhatár) kiindulva ÉK-i irányban kb. 5,8 km hosszban m-es sávban haladt, mintegy hektár területet érintett, helyenként minden útjába eső fát kidöntött, vagy kitört, máshol csak részleges károkat okozott. Mai ismereteink szerint ez az Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészeténél mintegy m3, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő erdőben mintegy 50 m3, az Északerdő Zrt. Lillafüredi Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy m3, az Északerdő Zrt. Keletbükki Erdészeti Igazgatósága által kezelt erdőkben mintegy m3 fát döntött, vagy tört ki a szél, ez utóbbi több mint a Keletbükki Erdészeti Igazgatóság teljes évi fakitermelése. Bánkút és a Látó-kő között védett, ezután fokozottan védett, majd ismét védett természeti területet érintett a vihar, főleg bükkösöket, kevés fenyvest. A szél erejére jellemző, hogy a fák jelentős részét nem a megszokott módon, a tányérgyökérzetet a földből kifordítva döntötte ki, hanem derékba törte őket. Nehéz elképzelni, milyen erők szükségesek ahhoz, hogy több száz egészséges, esetenként cm átmérőjű bükkfa derékban eltörjön. A kidőlt és kitörött faanyag kitermelését, elszállítását az érintett erdészetek, illetve Igazgatóságunk is megkezdte, a munkálatok engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság részére adott szakvéleményünkben a következő szempontokat mérlegeltük: A széldöntés természetes esemény az erdők életében, a természetes szerkezetű mérsékelt övi lomberdők, különösen a bükkösök természetes erdődinamikájának egyik lényeges mozgatórugója. Általában a mostaninál jóval kisebb területet szokott egyszerre érinteni, de alapvetően természetes jelenség. Klaszszikus rezervátumokban, őserdőkben semmiféle beavatkozásra nem volna szükség. A Bükki Nemzeti Parkban viszont számottevő erdőgazdálkodási tevékenység folyik, tekintettel kell lennünk erre, ehhez kapcsolódóan az erdőtörvény vonatkozó előírásaira, továbbá a jelentős sport és turisztikai tevékenységre is. Ennek megfelelően négy csoportra osztottuk az erdőket, attól függően, hogy a természetvédelmi szempontokon kívül milyen mértékben kell az egyéb célokat is figyelembe vennünk. 1. Védett területen, a sport, turisztikai rendeltetésű erdőkben (ez jellemzően a bánkúti sípálya környezetét jelenti) minden kidőlt, kitört fát, facsonkot öszszegyűjt az erdőgazdálkodó, az akadálymentes terep biztosítása érdekében. 2. A többi védett területen, az erdőgazdálkodás alá vont erdőkben a kidőlt, kitörött fák, és a facsonkok egy részének, mintegy 10 %-ának a visszahagyását kezdeményeztük. Erdeinkben ugyanis, a több évszázados erdőgazdálkodási tevékenység következtében napjainkban alig akad holt (álló, illetve fekvő, száraz, korhadó) fa. A hazánk természetes növénytakaróját alkotó mérsékelt övi lomberdőkben természetes viszonyok között az összes faanyag 30 %-a is lenne a korhadás különböző fázisában leledző, száraz fa. Eltekintve attól, hogy számos védett, fokozottan védett élőlény kizárólagos lakhelyéül és táplálékául szolgál, mára az is tudható, hogy bonyolult ökológiai láncolatok révén az erdő általános egészségi állapotát is befolyásolja, az erdő immunrendszerének lényeges eleme a holtfa. Ezért nyilvánvaló természetvédelmi törekvés védett területen a holtfa arányának növelése. 3. Fokozottan védett, de erdőgazdálkodás alá vont erdőkben több, mintegy 15%-nyi fa, facsonk visszahagyását kezdeményeztük. 4. Két olyan erdőrészletet is érintett a széldöntés, melyek faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódban, teljes gazdasági korlátozás alatt állnak. Mindkét esetben viszonylag kicsi az érintett terület, 0,5 hektár összefüggő területnagyság alatt marad. Ezekben az erdőrészletekben szeretnénk elérni, a mesterséges beavatkozás kizárását, az erdők regenerálódását kizárólag a természetes folyamatokra bízni. Szabó Szilárd osztályvezető Bükki Nemzeti Park Igazgatóság KÖNYVÚJDONSÁG A SUBA-LYUK BARLANG Neandervölgyi ősember a Bükkben A közelmúltban tanulmánykötet jelent meg A Suba-lyuk barlang címmel, Neandervölgyi ősember a Bükkben alcímmel a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadásában. A tudományos alapossággal szerkesztett, rendkívül igényes, míves könyv Csiffáry Gergely, Gyenis Gyula, Hevesi Attila, Kordos László, Mester Zsolt, Pelikán Pál, Regős József, Ringer Árpád, Székely Kinga, Vörös István és a szerkesztő, Baráz Csaba szerzők tanulmányait rendezi kötetbe. A könyvet Duska Józsefnek, a Bükki Nemzeti Park igazgatójának a könyvhöz írott előszavával ajánljuk mind a szaktudományok (a geológia, a geomorfológia, a paleontológia, az antropológia és a régészet) iránt, mind pedig a barlang feltárásának társadalmi háttere iránt érdeklődőknek a figyelmébe. A Bükkben rendkívül nagy számban találunk leletanyagban gazdag őskőkori lelőhelyként számon tartott barlangot. A bükki ősemberkutatás novemberében indult el, amikor Kadić Ottokár megkezdte a Szeleta-barlang feltárását, negyed évszázad múltán pedig egy másik bükki barlangból az ősember csontmaradványai is előkerültek. A Hórvölgy elején lévő Suba-lyukból a Moustérien-kultúra kőeszközei, április 27-én a ezer évvel ezelőtt lerakódott rétegből pedig a híres neandervölgyi ősemberleletek csontmaradványai kerültek elő. A Dancza János és Kadić Ottokár nevével fémjelzett ásatásra a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a cserépfalui önkormányzattal közös szerezésben május én tudományos emlékülés keretében emlékezett meg. A 220 oldalas kötet a tanácskozás előadásainak anyagát, valamint az időközben ismertté vált dokumentumokat, az ásatásokon készült eredeti fényképfelvételeket (Kovács József 58 felvételből álló hagyatékát), továbbá a korabeli sajtóhíradásokat és az azok nyomán kialakult polémiát tárja a nagyközönség elé. ÚJ KÖR-KÉP OKTÓBER 11 ÚJ KÖR-KÉP OKTÓBER

12 A MEXIKÓI-PATAKOT TISZTÍTOTTÁK Az elmúlt évi akció után idén is folytatták a Miskolci Öko-Kör és MIVÍZ Kft. szakemberei a miskolci karsztvízbázis védelmében végzett munkát Bükkszentlászlón. November 21-én újabb takarítási akciót szerveztek a Mexikó-patak mentén, melybe most már az edelényi Izsó Miklós Gimnázium természetvédelem szakos tanulói is bekapcsolódtak. Az emlékezetes 2006-ban történt miskolci ivóvízfertőzést követően a tényfeltáró vizsgálatok meg állapították, hogy a nyár elején lezúdult rendkívüli csapadékvíz a bükki karsztfelszínen illegálisan elhelyezett hulladékból szennyező anyagot mosott a kasztvízbe. Ekkor (több más szennyezési lehetőség mellett) Miskolcon Bükkszentlászló városrész is, mint potenciális szennyező forrás került a látótérbe. A helyszíni vizsgálatok és mérések alapján kiderült, a lakosság egy része szemétlerakónak és szennyvíz befogadónak használta a patak belterületi szakaszát. Több takarítási akció, lakossági tájékoztató és fórum is volt a témában, melynek eredményeként a patakmeder rendezett és tiszta lett, és a vízminőség is helyreállt. A Miskolci ÖKO-KÖR munkatársai idén újabb mintákat vettek a vízből és megvizsgálták. A szeptemberi vizsgálat még rendezett patakmedert és jó vízminőséget talált. Azonban a novemberi hideg beköszöntével a patakban ismét megjelent a fűrészpor és a hamu, ugyanis sokan visszatértek a hagyományos fűtéshez. A másik probléma, amivel szembesültek a szakemberek, hogy a Mexikó-patak település alatti szakaszán illegális szemétlerakót találtak, amelyről nem állapítható meg, hogy ki, vagy kik helyezték el ott a szemetüket. Amellett, hogy a szeméttel teli zsákok, az eldobott használati tárgyak, az ottfelejtett autógumik látványnak sem szépek, a váratlanul lezúduló, nagy mennyiségű csapadék esetén újabb veszélyt jelenthetnek a karsztra. Ezért a MIVÍZ Kft. és a Miskolci Öko-Kör ismét öszszefogott, ezúttal kiegészülve az edelényi Izsó Miklós Gimnázium környezetvédelem szakos diákjaival, és a Városgazda Kht. támogatásával november 21-én takarítási akciót szerveztek, melynek során a hulladékot összeszedték és elszállították. A vízszolgáltató MIVÍZ Kft. az ilyen akciók mellet egyéb műszaki intézkedéseket is tett a évihez hasonló eset megismétlődésének elkerülése érdekében. Már években a teljes karsztbázisra vonatkozóan kiépítették a monitoring-rendszert. A rendszer folyamatosan végez ellenőrző méréseket, képes zavarosság, oldott szerves anyag, ph-érték, stb. mérésére, a megváltozott vízminőség előrejelzésére. Ha bármely paraméter meghaladja a megengedett értéket, a monitoring rendszer azonnal riaszt. Ekkor a kút azonnal kizárásra kerül, ezért az ivóvízhálózatba nem kerülhet be a természetben található, esetlegesen szennyezett nyersvíz. A szakemberek által megtett intézkedések garantálják, hogy újabb vízfertőzés nem fordulhat elő Miskolcon. A társaságnak jelenleg négy, fejlesztésre vonatkozó érvényes pályázata van. Az egyik az ivóvízhálózat rekonstrukciójára, víztároló medence, távfelügyeleti rendszer kiépítésére vonatkozik a keleti városrészben. A második a szennyvízcsatornával ellátatlan utcák csatornázására, illetve a szennyvíztelep III. tisztítási fokozat és iszaprothasztó mű tervezésére, kivitelezésére vonatkozik. A harmadik a 293 négyzetkilométernyi vízbázis-védelmi terület felülvizsgálatára, a védőidom-meghatározásra és a vízbázis-védelemre. A negyedik a legjelentősebb, pedig a tapolcai vízmű víztisztítójának megépítése. Balog Ákos, a Miskolci Öko-Kör ügyvezető elnöke elmondta, a jövőben is folytatják a rendszeres ellenőrzéseket, és mintavételeket, mert a folyamatos jelenlét és vizsgálatok a megelőzést és a vízzel kapcsolatos közgondolkodás megváltozását szolgálják. AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG LAPJA SZERKESZTŐSÉG: MISKOLC, MINDSZENT TÉR 4. TELEFON: 46/ FŐSZERKESZTŐ: SALLAI FERENC FELELŐS KIADÓ: PINTÉR ISTVÁN

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Összefogással a színesfémlopások ellen

Összefogással a színesfémlopások ellen Zöldkommandó Zöldkommandó 2008 Összefogással a színesfémlopások ellen Az akciósorozat célja az illegális begyűjtés visszaszorítása; a legális begyűjtők fokozottabb ellenőrzése; a színesfém-lopások mérséklése

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata

Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG. mintaszabályzata XXXII. MHT - Vándorgyűlés Szeged 2014. július 02. Lovas Attila - Fazekas Helga KÖTIVIZIG Az árvízcsúcs csökkentő tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata Előzmények 2 Kedvezményezett: OVF

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban Környezeti megfelelés s a gyakorlatban 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap 2010. június 17. Nagy Gréta DANDELION Kft. DANDELION Kft. 1 I. Szabályoz lyozás s hatékonys konysága érvényes szankció A közigazgatási

Részletesebben

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport

kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport A klímaváltozás várható hatása az agrárágazatra Harnos Zsolt MHAS kutatócsoport-vezető MTA-BCE Alkalmazkodás a Klímaváltozáshoz Kutatócsoport IV. ALFÖLD Kongresszus Békéscsaba 2008. november 27. 1 A klímaváltozás

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

A katasztrófavédelem megújított rendszere

A katasztrófavédelem megújított rendszere A katasztrófavédelem megújított rendszere MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGA ÁLLAM BM OKF ÁLLAM- POLGÁR... A régi Kat. törvény alapvetően jó volt DE 10 év 2010. évi árvízi veszélyhelyzet; vörösiszap katasztrófa kezelésének

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft

Algyői-főcsatorna vízgyűjtőjének vízpótlása DAOP-5.2.1/B-09-2010-0007 A projekt támogatás tartalma: 696 421 086 Ft A megvalósítás tervezett ütemezése: 2012. december 21-2013. december 31. Projektgazda neve: Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Projektgazda székhelye: 6720, Szeged, Stefánia 4. Közreműködő szervezet:

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Szóbeli vizsgatevékenység

Szóbeli vizsgatevékenység KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 19-06/ Vízminőség-védelem, árvíz-, belvíz- és környezetvédelem, biztonságtechnika Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV

ÚJHARTYÁN KÖZSÉG HELYIVÍZKÁR_ELHÁRÍTÁSI TERV Újhartyán Község Önkormányzata 2367 Újhartyán, Fő utca 21.sz. Telefon:29/372-133.Fax:372-025 E-mail cím: Nyilvántartási szám: Jóváhagyom Újhartyán, 2008.szeptember 20. Egyetértek: Budapest, 2008 Schulcz

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére

A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére A közúti forgalom hatása Pécs város levegőminőségére Készítette: Emesz Tibor Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014. május 29. Jogszabályi háttér 306/2010 (XII.23.) Korm.

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013

J ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013 A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület

A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület A veszélyességi övezet és a veszélyeztetett terület. Laczkó Levente tű. százados Iparbiztonsági Szakértői napok 2012. november 8-9. -1- -2- Előadás tartalma: 1. Településrendezési tervezés jogi szabályozása

Részletesebben

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében 2015.06.03. Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Klímaadaptáció Hajdú-Bihar megyében Hajdú-Bihar megyében

Részletesebben

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár

A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai. Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár A költségvetés környezetvédelmi vonatkozásai Dr. Bathó Ferenc helyettes államtitkár Tévhit, hogy a költségvetés mindenható, vele minden problémát meg lehet oldani. A környezetvédelemhez kapcsolódó elvonási

Részletesebben

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása

A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Kunhegyes, 2013. április 17. Abádszalók, 2013. április 18. A Nagykunsági árapasztó tározó üzemeltetésének bemutatása Előadó: Fejes Lőrinc szakaszmérnök szakasz védelemvezető KÖTIVIZIG Árvízszintek alakulása

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását.

1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. 1) Ismertesse és értelmezze a katasztrófa lényegét, csoportosítási lehetőségeit, részletezze a tárcák felelősség szerinti felosztását. A katasztrófa kritikus esemény, események hatásának olyan következménye,

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei

A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei A vízgyűjtő-gazdálkodás és az erdőgazdálkodás összehangolásának lehetőségei Clement Adrienne, BME Simonffy Zoltán, BME Deák József, GWIS Kft. Mozsgai Katalin, ÖKO Zrt. Rákosi Judit, ÖKO Zrt. Podmaniczky

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ELEKTROMOS ÉS ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT

Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Magyar Hidrológiai Társaság Soproni és Győri Területi Szervezet XVI. FERTŐ ANKÉT Partvonal értelmezései: Hazai értelmezés: - Vízgazdálkodási lexikon (1970): A folyó v. tó középvízi medrének és a környező

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat

Aktuális környezetvédelmi jogszabályok - kivonat 2007. Éghajlat 2005. 2005. évi XV. Törvény. az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről 2005. évi CXXVII. Tv. 2007. évi LX. Tv. 2007. évi CVI. tv. 07.09.25 2008.01.30 Éghajlat 2006.

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai Papp Zsolt Csaba ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 4 May 2012 vállalti zöldek avagy vállalati zöldségek ÉMI-TÜV SÜD Kft. 2 4 May 2012 egyedi vagy

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉKKÁ VÁLT GÉPJÁRMŰVEK KEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel figyelmét,

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések

Kommunikációs terv. I. Együttműködési megállapodás aláírása. II. Szakmai egyeztetések Kommunikációs terv Összeállította a Tisza-tó Fejlesztési Kft. I. Együttműködési megállapodás aláírása A Tisza-tó működtetői és működésében érdekelt szervezetek között megkötendő Együttműködési Megállapodás

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

Az állattartó telepek ammónia

Az állattartó telepek ammónia Az állattartó telepek ammónia kibocsátásának meghatározása Bejenaru-Sramkó Gyöngyi tanácsos Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetmegőrzési Főosztály sramko@mail.kvvm.hu Az ammónia emisszió

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság

Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép- Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság Az 1838. évi árvíz előtti szabályozások-árvízvédelmi töltések építése ( az 1775. évi árvizet követően; Váci gát, Soroksári gát, stb.) Az 1838. évi árvizet követően

Részletesebben