HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT"

Átírás

1 ORSZÁGGYŰLÉSI K ÖNYVTÁR HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK RÉSZÉRE ÁPRILIS

2 Összeállította: ELEKHÁZY NÓRA Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálat Telefon: (1) / A háttéranyag Szabó Imre környezetvédelmi- és vízügyi miniszterjelölt bizottsági meghallgatására készült az Országgyűlési Könyvtár állománya, adatbázisai, valamint a Parlamenti Információs Rendszer (PAIR) és az internet, mint nyilvános forrás alapján. A szerkesztés lezárva: április 14. Reméljük, hogy a bizottság tagjai hasznosítani tudják az összeállítást felkészülésük során. További kérdéseikkel és észrevételeikkel forduljanak bizalommal az összeállítás készítőjéhez. 2

3 Tartalomjegyzék A miniszterjelölt életrajza... 4 Nyilatkozatok, interjúk... 6 Magyar-osztrák környezetvédelmi miniszteri találkozó: heiligenkreuzi hulladékégető, Rába, GMO KvVM Sajtóiroda, Fürödhetnénk a Dunában Pest alatt Magyar Nemzet Online, Nemzetközi kerekasztal-megbeszélés a határokat átszelő folyók kommunálishulladékszennyezéséről Magyarország.hu, Interjú Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a Víz Világnapja alkalmából www. vizminoseg.hu, Törvény születhet a megújuló energiaforrásokról? Magyar Nemzet Online, Zöld országgá kell válnunk Világgazdaság, Újabb környezetvédelmi nagyberuházások készülnek InfoRádió, Riasztási küszöbértéket vezetett be a szálló porra a KVVM Világgazdaság, Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Közéleti Gazdasági Krónika, október Ma már presztízskérdés a környezettudatosság Népszava, Ne épüljön új atomerőmű! A környezetvédelmi miniszter az energiapolitikáról Világgazdaság,

4 A miniszterjelölt életrajza ÉLETRAJZI ADATOK: április 1-jén született Esztergomban. Felesége köztisztviselő, jogász az Országgyűlés Hivatalánál ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett. Tanítóképző Főiskola elvégzése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári diplomát, ezzel egyidőben a Testnevelési Főiskolán labdarúgóedzői diplomát szerzett. Nyolcévi pedagógiai munka után 1983 és 1987 között az Úttörő Szövetség Országos Központjában a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse március 1-jétől az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetője, november 27-én az Magyar Természetbarát Szövetség főtitkárává választották, mely tisztségében többször újraválasztották, így azt 2003-ig töltötte be között szervezője az első ifjúsági kerekasztalnak, a MISZOT létrehozásának. Megalakulásától ig az Ezredforduló Alapítvány kurátora, az ÖKO projektek vezetője től a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány tagja lett, től 2000-ig elnöke februárjában a Magyar Természetbarát Szövetség elnökévé választották ben belépett az MSZMP-be ben csatlakozott az MSZP-hez, ben a szentendrei városi szervezet elnöke től Pest megyei pártelnök; tisztségében többször újjáválasztották, legutóbb a októberi tisztújítás során között az MSZP környezetvédelmi tagozat vezetője. 4

5 1994 decemberében Szentendrén városi képviselővé választották májusában Pest megyei listáról parlamenti mandátumot szerzett ben frakcióvezető-helyettes, majd a ciklus második felében az ifjúsági és sportbizottság elnöke áprilisában ismét a Pest megyei területi listáról szerzett mandátumot májusában a társadalmi szervezetek bizottsága elnöke lett. Elnöki tisztségétől 2002 novemberében megvált, miután az októberi önkormányzati választások során a Pest Megye Közgyűlésének elnökévé választották. Ezzel egyidőben lett a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A év áprilisában országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot novemberében a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács újjáalakulásakor ismét elnökévé választotta. A sport területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Eszterházy Miksa díjat kapott. Kedvenc időtöltése: természetjárás, kerékpározás, kalandsportok, tenisz, utazás, irodalom-, történelemtudomány tanulmányozása május 5-től környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Forrás: PAIR / utolsó módosítás dátuma: május 07. 5

6 Nyilatkozatok, interjúk Magyar-osztrák környezetvédelmi miniszteri találkozó: heiligenkreuzi hulladékégető, Rába, GMO KvVM Sajtóiroda, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására Nikolaus Berlakovich, osztrák környezetvédelmi miniszter Budapestre látogatott kedden. A két miniszter többek között a heiligenkreuzi hulladékégetőről, a Rába akcióprogramról és a génmódosított kukoricafajták tilalmának fenntartásáról tárgyalt. Szabó Imre hangsúlyozta: a zöldtárca vezetése kiemelten kezeli a heiligenkreuzi hulladékégető ügyét és mindent elkövet annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a szentgotthárdiak és a térségben élők érdekeinek. A miniszter közös politikai megoldást szorgalmazott az országhatártól lényegesen távolabbi helyszín keresése érdekében. Emlékeztetett rá: a hivatalos magyar álláspontot kormányhatározat is megerősíti. Mint ismeretes, a zöld tárcához tartozó Őrségi Nemzeti Park fellebbezést nyújtott be a Bécsi Környezetvédelmi Szenátushoz a burgenlandi tartományi döntés ellen, amellyel első fokon engedélyezték a heiligenkreuzi hulladékégető megépítését, mivel a természetvédelmi érdekek is sérülnek a hulladékégető közelsége miatt. A Rábáról szólva Szabó Imre jelezte: a magyar fél ragaszkodik a Rába vízminőségének javítását célzó akcióprogramban rögzített feladatok így valamennyi bőrgyári szűrőberendezés megépítésének maradéktalan végrehajtásához. A miniszterek a felelősségteljes közös cselekvés példájaként említették a Duzzasztók átjárhatósága a határvidéki Rábán (Openwehr) elnevezésű magyar-osztrák fejlesztést is. A beruházás melynek projektindító találkozóját tegnap tartották Fehringben a szentgotthárdi és két osztrák (a hohenbruggi és a Reverencic) duzzasztó ökológiai átjárhatóságának megteremtését célozza. Magyar oldalon átépítik a szentgotthárdi duzzasztót, így biztosított lesz a halak számára az átjárhatóság, és javulni fog a folyó öntisztító képessége is. A fejlesztés emellett árvízvédelmi és turisztikai (vízisportok, horgászat) szempontból is jótékony hatással lesz térségre, a Magyarlak és Alsószölnök közötti 22 km-es folyószakaszra. Az Európai Területi Együttműködés elnevezésű uniós program által finanszírozott, közel 600 millió forintos fejlesztésből mintegy 300 millió forint jut a hazai félre, ennek az összegnek a 15%-át a magyar költségvetés, a 85%-át pedig az Európai Unió biztosítja. Jelenleg tart a projekt előkészítése. A kivitelezés ősszel kezdődhet, és a tervek szerint 2011 első felében fejeződik be. A tárgyaláson a génmódosított kukoricafajták tilalmának fenntartásáról is egyeztetett a két miniszter. Szabó Imre elmondta, hogy a tárca nagy és közös sikerként könyveli el, hogy március 2-án az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa fenntartotta Magyarországon egy, Ausztriában pedig két génmódosított kukoricafajtára vonatkozó kereskedelmi és termesztési tilalmat. A zöldtárca szerint a jelenlegi uniós eljárási rend nem megnyugtató, középtávon új megoldásokra van szükség. Magyarország olyan szigorú elveket tartalmazó útmutatót szeretne, amilyet Ausztria is. Az Európai Bizottság javaslatot tett két új GMO (a Bt 11 és a 1507 kódjelű kukoricák) köztermesztési engedélyezésére Magyarország fontolgatja a moratórium bevezetését erre a két GM kukoricavonalra. 6

7 Az osztrák fél is egyetértett azzal, hogy az érintett tagállamok közötti szakértői egyeztetésére van szükség. Magyarország szerint hasznos lenne a moratóriumot fenntartó országok közös érvrendszerének a kidolgozása is. Fürödhetnénk a Dunában Pest alatt Magyar Nemzet Online, Két vízminőség-javító és két árvízvédelmi nagyprojekt előkészítési eljárása válhat egyszerűbbé és gyorsabbá a kormány szerdai döntése értelmében mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó Imre elmondta: a döntés a Kis-Balaton vízvédelmi, a Duna árvízvédelmi és a Tiszahullámtér árvízvédelmi projektet, valamint a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág komplett vízminőség-javító programját érinti. A kabinet által kiemelt jelentőségűvé előléptetett, összesen 82 milliárd forint értékű beruházások közigazgatási engedélyeztetése akár fél évvel is felgyorsulhat hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a pályázatok beindulásához azonban még az Európai Unió jóváhagyására is szükség van, így a beruházások kivitelezése várhatóan csak az év végén, illetve 2010 első felében kezdődhet. A tárcavezető a beruházásokat részletezve aláhúzta: a Kis-Balaton vízvédelmi projekt 7,3 milliárd forintos beruházásával csökkenhet a Balaton tápanyagterhelése, így javítva annak vízminőségét. A miniszter szerint a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág vízminőség-javítása az egyik legjelentősebb vízügyi nagyprojekt, a 35 milliárd forintos beruházással ugyanis a folyó Budapest és Tas között is alkalmassá válhat a fürdésre. A Duna 30 milliárd forintba kerülő árvízvédelmi programjának köszönhetően mintegy 200 kilométer hosszú töltést fejlesztenek, egyebek mellett számos műtárgy felújításával, illetve kerékpárutak építésével emelte ki a miniszter. A Tisza-hullámtér árvízvédelmi projekt 10 milliárd forintos keretéből pedig mintegy 40 centiméterrel csökkenthető a folyó árszintje a Kisköre és Szolnok közötti mintegy 60 kilométeres szakaszon fűzte hozzá. Megjegyezte: a négy zöldberuházás a Környezet és energia operatív program (KEOP) forrásaiból valósulhat meg, 85 százalékos brüsszeli, valamint 15 százalékos magyar állami támogatásból. 7

8 Nemzetközi kerekasztal-megbeszélés a határokat átszelő folyók kommunálishulladékszennyezéséről Magyarország.hu, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére romániai, ukrajnai, szlovákiai és hazai vízügyi és környezetvédelmi, valamint önkormányzati szakemberek folytattak ma megbeszélést a határokat átszelő folyókat érintő kommunálishulladékszennyezésekről Nyíregyházán. A tárgyaláson a felek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kimondják, hogy lépéseket tesznek a Felső-Tisza és mellékfolyóinak hullámtereiben található háztartási hulladékok eltávolítására és az illegális hulladéklerakás visszaszorítására. A megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta: a fenti célok megvalósításához a résztvevők a közeljövőben közös pályázatokat dolgoznak ki és nyújtanak be a négy ország határon átnyúló együttműködési programjának uniós forrásaira. A Felső-Tiszán és mellékfolyóin az elmúlt években az áradásokat követően rendszeressé vált, hogy kommunális hulladékot - jellemzően műanyag-palackokat - hoz a víz. Ennek oka, hogy a folyó vízgyűjtőjén - elsősorban az ukrajnai területeken - sok az illegális hulladéklerakó, és az utóbbi időben a hulladék mennyisége is megnövekedett. Az úszó hulladékok kifogása és kezelése évről-évre jelentős költségekkel jár, és komoly kiadást jelent a magyar államnak. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén Magyarország, Románia, Ukrajna és Szlovákia osztozik, a vízgyűjtő területen a környezet és a vizek védelme, a szennyezések megakadályozása és elhárítása az érintett ország kötelessége. Magyarország kezdeményezésére a négy ország vízügyi és környezetvédelmi szervezeteinek vezetői, valamint az illetékes területi önkormányzatok képviselői kerekasztal-megbeszélést tartottak a határfolyók szennyezésének megelőzéséről és a szilárd kommunális hulladék kezeléséről. A felek hangsúlyozták: mindegyik országnak érdeke a természetes környezeti állapotok megőrzése, a vízminőség javítása, az EU Víz Keretirányelvben foglalt jó kémiai és ökológiai állapot megteremtése. A szakemberek megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a folyók hullámtereiben található hulladékok eltávolításának és az illegális hulladéklerakás visszaszorításának érdekében, és addig is minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák a határon való átterjedés lehetőségét. A célok eléréséhez szükséges pénzügyi források megteremtéséhez a közeljövőben közös pályázatot dolgoznak ki és nyújtanak be a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program forrásaira. Az együttműködési programot az Európai Unió finanszírozza, célja, hogy támogassa a közösség külső határai mentén elhelyezkedő, egyelőre tartósan az Unión kívül maradó partnerországok érintett régióival történő együttműködést. A résztvevő országok feladatuknak tekintik továbbá a lakosság szemléletformálását, a környezettudatos magatartás népszerűsítését. 8

9 Interjú Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a Víz Világnapja alkalmából www. vizminoseg.hu, Azokra a településekre vonatkozóan, amelyeken 2009 végéig nem biztosítható az ivóvíz minősége uniós határértékeknek történő megfelelése, szeptemberben további három éves halasztás iránti kérelmet nyújtunk be az Európai Bizottságnak mondta a Vízminőség.hu-nak Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Víz Világnapi interjújában. A szaktárca vezetőjétől továbbá azt is megtudhattuk, hogy az EU elvárja az ivóvízminőségfejlesztés utáni vízdíj előzetes kalkulációját, valamint a minisztérium szerint a díjmegállapítás során a többtényezős díjkalkuláció a jelenlegi legmegfelelőbb. Az EU-kötelezettségek (főként a víz-keretirányelvből fakadók) egyre nagyobb feladatot jelentenek az országnak. Hogyan állnak ezzel? Ilyen feladatok többek között a teljes költségmegtérülés elve és az amortizáció (közművek felújítása, pótlása) díjakba építése. A Víz Keretirányelv szerint a tagállamokban, 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A keretirányelv jelentősége abból adódik, hogy egységes alapokon szabályozza a felszíni, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, illetve a pontszerű és diffúz szennyezőforrásokkal szembeni fellépést. Előírja továbbá a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések országhatárokon és belső, adminisztratív határokon átnyúló vízgyűjtő szintű összehangolását. Hazánk esetében ez a vízgyűjtő a több mint 800 ezer négyzetkilométeres Duna medencét jelenti. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőterületére esik, ennek megfelelően a többi érintett országgal együttműködve kell a 2015-re kitűzött célt elérni. A Víz Keretirányelv rendelkezéseinek végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés biztosítja. A tagországoknak 2009 végére kell az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervüket elkészíteniük az érdekeltek széleskörű bevonásával. Ezek a tervek tartalmazzák majd azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként a jó állapot elérhető. Magyarországon, az országos terven kívül a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőire, valamint azokon belül 42 tervezési alegységre készül egységes szemléletű terv. Ezek összhangban lesznek az egész Duna medencére készülő tervvel, melyet a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény titkársága koordinál. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk számára jelentős uniós források váltak elérhetővé. Ezek felhasználásához kapcsolódik a CBA (költség-haszon) számítás, amelyet a jelenlegi pályáztatási eljárásokban is alkalmazni kell. A pályázó csak úgy juthat hozzá az EU-s forráshoz, ha a pályázatában bemutatja a költség-haszon számítás eredményeként kalkulált díjat is. Ez ad garanciát az EU-nak arra, hogy a rendszer fenntartható, üzemeltethető lesz, az amortizációnak lesz fedezete, illetve érvényesül a teljes költségmegtérülés elve. A támogatási szerződés aláírásával vállaltuk ennek az elvnek az érvényesítését, így az ettől való eltérés szankcióhoz, a támogatási összeg visszafizetéséhez vezethet egy EU-s ellenőrzés esetén. 9

10 Ez persze érzékeny terület. A fogyasztókkal nehéz lesz ezt elfogadtatni, bár indokolt minél hamarabb, a gázárak emelésének halogatása is nehezebb volt. Itt ráadásul nemcsak a fogyasztókat kell meggyőzni, hanem a vízdíjak kapcsán az ármegállapító jogkörrel rendelkező helyi önkormányzatokat is (egyfajta megoldás lehet erre a díjképzés módszertanának központi meghatározása). Van erre valamilyen forgatókönyvük? Hogyan próbálják ezt a kérdést kezelni? Jelenleg nincs olyan konkrét előírás, amely meghatározná, hogy az árhatóságként működő állam, illetve az önkormányzatok mit kötelesek a díj megállapításakor figyelembe venni. Ennek eredményeként a díjképzési rendszer rendkívül heterogén, a szükséges rekonstrukciós költségek, illetve az amortizáció nem, vagy csak részben épülnek be a szolgáltatás díjába, aminek eredményeképp a víziközmű hálózatok állapota sok helyen hagy kívánnivalót maga után. Ezért szükséges a díjképzés vonatkozásában a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése. Ennek egyik első lépéseként, a vízgazdálkodási törvény módosításának tervezete rögzíti a többtényezős díj megállapításának lehetőségét. Ez jelenleg is gyakorlat a víziközmű szolgáltatásban, de a jogalkalmazás egységesítése érdekében szükség van erre a lépésre. A közszolgáltatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen költségeik emelkednek (környezetvédelem, fogyasztóvédelem nonstop ügyfélszolgálat kötelező bevezetése, hatósági kötelezések stb.). Terveznek erre valamit? Annak érdekében, hogy az eddig elmaradt amortizációs költségek folyamatos beépítését megkezdjük, illetve kövessük a villamos energia árának növekedését, 2009-ben 9 százalékkal nőttek a víz- és szennyvízdíjak az állami regionális víziközmű vállalatok működési területén. Törvény születhet a megújuló energiaforrásokról? Magyar Nemzet Online, A jelenlegitől teljesen eltérő állami támogatási rendszer kialakítására van szükség a megújuló energiaforrások gyors és hatékony terjedésén alapuló valódi zöldforradalom eléréséhez mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Megújuló Energia Fórum ülésén pénteken Budapesten. ( ) Szabó Imre előadásában kifejtette: a jelenlegi, összesen mintegy milliárd forintos magyarországi támogatási lehetőség csak rendkívül szétaprózódott formában érhető el, így például az amerikai vagy a portugál rendszerrel ellentétben nem képes a megújuló energiaforrások részarányának hatékony növelésére. Elmondása szerint Magyarországon az összes megújuló energia részaránya 2006-ban nem érte el az 5 százalékot, ráadásul annak összetétele is kedvezőtlenül alakult, mivel abban a tűzifa aránya 47 százalék, az egyéb biomassza hányada pedig 38 százalék volt. A további megújuló energiaforrásokból egyedül a geotermikus energia emelkedett ki 6,6 százalékos aránnyal, míg a vízenergia 1,2 százalékot, a szélenergia 0,3 százalékot, a napenergia pedig mindössze 0,2 százalékot tett ki a zöldenergia felhasználásában mutatott rá a tárcavezető. 10

11 Szabó Imre hangsúlyozta: a kormánynak megvan a világos politikai szándéka a megújulók részarányának növelésére, amit a közötti időszakot szabályozó energiapolitikai stratégia foglal össze. Az ország természeti adottságait figyelembe véve a következő években a biogázt kell elsőrendű prioritásként kezelni, nem elfeledkezve ugyanakkor a kitörési lehetőséget jelentő geotermikus, illetve a 2020-ig megháromszorozható kapacitású szélenergiáról. Zöld országgá kell válnunk Világgazdaság, Sok milliárdot spórolhatunk azzal, ha kevesebb és jobb energiát fogyasztunk, ha úgy óvjuk a környezetünket, ahogy a szívünk mélyén szeretnénk. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter ráadásul úgy látja, hogy mindebből életminőségben és a gazdasági talpra állásban egyaránt profitálhatunk. Fontos üzenete az is, hogy Magyarország nem válhat Európa szemétlerakójává. - Jókor jött az Európai Unió klímacsomagja? - A klímacsomag elfogadása sürgető volt, hiszen az éghajlatváltozás nincs tekintettel a gazdasági válságra. Ez egy globális veszély, és az Európai Unió jó példával járt elöl: vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Magyarországnak el kell érnie, hogy 13 százalékra nőjön a megújuló energiák aránya, és javuljon az energiahatékonyság is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem kizárólag Európára hárul a feladat. Most az amerikaiakra irányul a figyelem, s az új elnök, Barack Obama részéről biztatók a jelek. Amennyiben az Egyesült Államok az év végi koppenhágai konferencián felsorakozik azokhoz az országokhoz, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatás csökkentéséhez, akkor nagy valószínűséggel a harmadik világbeli óriás kibocsátókat Kínát, Indiát, Mexikót is rá lehet venni erre. - Magyarország tudja teljesíteni a maga vállalásait? - Teljesítenünk kell. A gazdasági válság nem téríthet le erről az útról. - A költségvetés helyzete sem? - Az sem. A kibocsátáscsökkentés vállalati, intézményi és lakossági oldalról egyaránt az energiafelhasználás függvénye. A cégek emissziómérséklése mellett hangsúlyos a lakosság szerepe is, amely az ország energiaszükségletének harmadát használja fel, ennek 70 százalékát fűtésre és meleg vízre. Ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy csak annyi energiát használjanak, amennyire szükségük van, ezzel sok milliárdot takaríthatunk meg. Nem drasztikus változtatást várunk, hanem apró lépéseket. Például azt, hogy negyven fok helyett harminccal menjen a mosógép, csupán egy fokkal csavarják lejjebb a lakás fűtését, és ne tartsák folyamatosan készenléti állapotban, áram alatt az elektronikai berendezéseket. 11

12 - A jelek szerint pazarlók vagyunk? - Számos tekintetben igen. - És környezetszennyezők is? - Sajnos igen, mert mindez fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Épületeink zöme és nemcsak a panelekre gondolok, hanem a hatvanas-hetvenes években épült családi házakra is nem felel meg a mai energiaszabványoknak. Szigeteléssel, nyílászárócserékkel jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás, és így a károsanyag-kibocsátás is. Ráadásul ehhez támogatás is kapható, akár az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia operatív programja (KEOP), akár a tárcánknál a kvótaeladások bevételéből hamarosan induló Zöldberuházási rendszer (ZBR) keretében. - Ám a pályázatok csak akkor lehetnek igazán csábítók, ha nagyobb arányú a támogatás - Természetesen. Érdemi támogatás kell ahhoz, hogy megmozduljanak az emberek. Ezt a kormány is felismerte, és könnyítette a feltételeket: a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokból hamarosan kevesebb önerővel és magasabb támogatással lehet energiatakarékossági felújításokat kezdeményezni. A ZBR épületenergetikai pályázatain 40 százalékos támogatási arányt szorgalmazunk, s az indulás a kvótatárgyalások lezárásától függ. Közösségek és egyének egyaránt pályázhatnak majd épületek energiatakarékos, környezetbarát felújítására, például napkollektorok alkalmazására. Nálunk a minisztérium tetején már működik egy napkollektor, ma ez biztosítja a szükséges meleg víz jó részét. - Miért zajlanak a kívülálló szemével szupertitkos körülmények között a kvótatárgyalások? - A szerződésekből az ár kivételével minden publikus. Nyilvánosságra hoztuk, kikkel kötöttük az első két üzletet, és nem titok az sem, hogy tovább folynak a tárgyalások. A Belgiummal és Spanyolországgal létrejött megállapodás keretében a partnereink kérték az ár titokban tartását. Hazánk tárgyalási pozíciója is azt kívánja, egyelőre ne ismerje a piac az árainkat. Magyarország a világon az elsők között adott el a kvótájából, és ezen a szűz piacon még meglehetősen kialakulatlanok az árak. Mi jó terméket kínálunk, az eddig megkötött szerződésekben ugyanis vállaltuk: a ZBR-en keresztül kizárólag olyan pályázatokat, beruházásokat támogatunk a bevételből, amelyek kimutathatóan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek köszönhetően eddig sikerült jó pozíciót elérnünk, és nem akarjuk, hogy bármi befolyásolja az árat, hiszen most is jelentős tételű eladásról folynak tárgyalások. - Mennyi bevételünk lehet a kvótakereskedelemből? - Ha egy évvel ezelőtt kérdez, akkor több százmilliárdot mondtam volna. Most a válság miatt óvatosabb vagyok. Ha ebben az évben a bevételünk a már lezajlott két eladással együtt eléri az 50 milliárd forintot, az jó eredmény lesz. Nincs kényszer, 2012-ig bármikor el lehet adni a szabad kvótáinkat. 12

13 - Az EU-csatlakozáskor Magyarország mentességet derogációt kapott bizonyos uniós kötelezettségek teljesítése alól. A közösségi források miként segítik ezek teljesítését? - A KEOP as keretének csaknem 70 százaléka közvetlenül a derogációs kötelezettségek teljesítését szolgálja. Magyarország egyébként első helyen áll a környezetvédelmi projektek területén is az új tagállamok között. Az eddig előkészített pályázatok 963 milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházást generálhatnak. Visszatérve az uniós kötelezettségekre: a szennyvíz- és hulladékkezeléssel már jól állunk, az ivóvízminőség esetében elsősorban a dél-alföldi program csúszása miatt az arzén határértékére 2012-ig halasztási kérelmet nyújtunk be. - Mi a helyzet a levegőtisztasággal? Az elég dermesztő volt, amikor szmogriadót rendeltek el - Olyan kritikát kaptunk, hogy pápábbak akarunk lenni a pápánál, de lássuk be, az egészség védelmében ez elkerülhetetlen. Miniszteri rendelettel önálló határértéket vezettünk be a szálló porra, így az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadóterveiket. Noha nálunk az első szmogriadónak megvoltak a maga gyermekbetegségei, mindenképpen ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagyvárosok belső részein a közlekedés miatt sokszor olyan rossz minőségű a levegő, hogy az káros az egészségre, a gyerekekre és az idősekre pedig kifejezetten veszélyes. Ha egy NATO-csúcs alkalmából Budapesten a fél belvárost lezárhatják, akkor talán az egészségünkért is hozhatunk annyi áldozatot, hogy korlátozzuk az autóhasználatot. A cél egyébként a megelőzés, tehát hogy az önkormányzatok figyelemfelhívással és egyéb intézkedésekkel elkerüljék a szmog kialakulását. Európa számos nagyvárosában működik például zónarendszer vagy dugódíj, így a legszennyezőbb járművek már nem hajthatnak be a belvárosba. - A szavaiból úgy tűnik, még elégedetlen az emberek környezettudatosságával? - Kétségkívül sok még a tennivaló, de egyre több az eredmény is. A termékdíj szabályozása körüli viták során a PET-palackok ügyében komoly indulatokat váltott ki az a javaslatunk, hogy előnyben részesítenénk a betétdíjas palackokat. Azt mondtuk, ha a gyártók, a kereskedők megoldják a visszagyűjtést és újrahasznosítást, cserébe visszatérítjük a termékdíj 80 százalékát. A Cora és a Tesco áruház is elindította a visszagyűjtést, s lám, a vásárlók tömegesen élnek a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy jó példával, praktikus ösztönzőkkel, szigorú előírásokkal az eddigieknél jobb eredményeket érhetünk el, mert az emberek fogékonyak a környezetvédelemre. - Sokakat ugyanakkor elbizonytalanít az, hogy illegális szeméthegyek tűnhetnek fel az ország bármely pontján, amelyek gyakran külföldről érkeznek - Magyarország nem válhat Európa szemétlerakójává. Mára elértük, hogy Németországból már nem érkeznek ilyen szállítmányok, ugyanakkor a Zöld-kommandó még most is sok hazai eredetű illegális lerakót kényszerül felszámoltatni. Az idén a szabálytalan autóbontókra szeretnénk lecsapni, ezen a téren fokozott ellenőrzésre kell számítani. - Több a vitás ügyünk Ausztriával. Sikerül rendezni ezeket? - Elmozdulást értünk el a Rába ügyében. A folyó habzásáért felelős osztrák bőrgyárak 2009 végére beépítik a még hiányzó szűrőket, és addigra valamennyi gyár technológiát is vált. 13

14 A heiligenkreuzi hulladékégető esetében ugyanakkor nem ilyen együttműködők a burgenlandi hatóságok. Noha minden követ megmozgattunk ebben az ügyben, és továbbra is segítjük a szentgotthárdiakat, az erőfeszítéseink egyelőre nem vezettek eredményre. A helyiek mindenképpen fellebbeznek az égetőmű ellen, hiszen a beruházó arcátlanul közel tervezte azt a határhoz, ráadásul túlméretezett kapacitása jelentős közlekedési-szállítási terheléssel fenyegeti a környéket. Ugyanakkor már hallhatók olyan hírek is, hogy a beruházó pénzügyi nehézségek miatt nem is tudná megvalósítani a projektet. - Érdekes azt látni, hogy a válságkezeléssel mennyire átalakul a világ, a környezet is. A szakértők egy része kifejezetten a zöld növekedés projektjeire adna több pénzt a gazdaságélénkítési programokban. Mit kellene tenni Magyarországnak? - Ha azt nézem, hogy a magyar gazdaságélénkítési csomag összeállításánál milyen forrásátcsoportosítások történnek, és emellett elértük, hogy a KEOP keretéhez nem nyúltak hozzá, akkor azt kell mondjam, soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre az ország környezeti állapotának a javítására. A zöldtechnológiák és az alternatív energiaforrások válság idején is a gazdaság húzóerejévé nőhetik ki magukat. -Megérné Magyarországnak zöld országnak maradni? - Feltétlenül. Ha szó szerint értelmezem, növekedne a zöld terület, ha szimbolikusan, akkor rohamosan haladhatnánk előre a környezettudatosság terén, és ez jobb életminőséget eredményez. A gazdaság pedig a világon mindenütt a versenyképes környezetipar, a zöldberuházások irányába mozdulhat el. Nulltolerancia a zöldbűnözéssel szemben: 200 milliós bírság tavaly Magyar Nemzet Online, A környezetvédelmi hatóságok mintegy 200 millió forintos bírságot szabtak ki az illegális színesfém-hulladék kereskedőkre 2008-ban, a Zöldkommandó elnevezésű akciósorozatban mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó Imre hangsúlyozta: a szaktárca a nulla tolerancia elvét alkalmazza a zöldbűnözéssel szemben, mivel megengedhetetlennek tartja a társadalomnak sokszorosan ártó környezetvédelmi károkozás minden fajtáját. Hozzátette: a hatósági ellenőrzések célja nem a minél nagyobb bírság kiszabása, hanem a természettudatos, jogkövető magatartásra ösztönzés. 14

15 Újabb környezetvédelmi nagyberuházások készülnek InfoRádió, Jövőre kezdik a Mecsek-Dráva hulladékkezelő rendszer kiépítését és Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna-hálózatának bővítését mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Nem csak gyűjtik, kezelik is a hulladékot a jövő januártól 2011-ig épülő Mecsek-Dráva hulladékkezelő rendszerben mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Egy nagyon jelentős nagytérségi kezelési rendszerről beszélhetünk, amiben a hulladékkezelő központok, az átrakó állomások, a hulladékudvarok, a szelektív gyűjtő rendszerek azt eredményezik, hogy csak és kizárólag a másképpen már nem kezelhető, nem feldolgozható és hasznosítható anyagok kerülnek lerakásra magyarázta a tárcavezető. Szabó Imre kitért arra is, hogy a rendszer várhatóan 313 település 426 ezer lakosának a hulladék-kezelését oldja meg, kiépítésével 90 település hulladéklerakóját tudják rekultiválni. Ezek zöme rosszul szigetelt, ami veszélyezteti a talajt és a vízbázist, így a lakosság egészségi állapotát is. Hatvanöt lerakót szigetelnek és lezárnak, 25-öt pedig kiürítenek, és betemetnek, így egymillió négyzetméternyi terület tisztul meg. A hulladék-gazdálkodási rendszer 8,6 milliárd forintos összköltségből valósulhat meg. Védik a Velencei-tavat Székesfehérvár szennyvízprojektjével kapcsolatban Szabó Imre kiemelte: ezzel négy jelentős település Székesfehérvár mellett Pátka, Pákozd és Seregélyes szennyvízelvezetését rendezik. Ezáltal a Velencei-tó közvetlen környéke, a felszíni és a felszín alatti vizek is védelem alá kerülnek. A munkát várhatóan 2009 első felében kezdik, és 2010 végére fejezik be. A projekt összköltsége, a 8,57 milliárd forint. Idén egyébként e kettővel együtt összesen tíz környezetvédelmi nagyberuházásra bólintott rá a kormány, ebből nyolc már az Európai Bizottság jóváhagyására vár Brüsszelben. Riasztási küszöbértéket vezetett be a szálló porra a KVVM Világgazdaság, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére a minisztérium az EU-s tagállamok közül elsőként önálló küszöbértéket vezetett be szálló porra, a légszennyezésért egyik leginkább felelős anyagra. A svájci mintára bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban tehetik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság védelmében, ezzel is javítva a levegőminőséget. A közlönyben pénteken megjelent rendelet még a héten hatályba lép. 15

16 Hazánkban eddig csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére. Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Közéleti Gazdasági Krónika, október Szabó Imre magánemberként és most már hivatalból is a környezet a természeti értékek védelmezője. Fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, ezt bizonyítja, hogy az idei tanévtől évente négy napon ingyen látogathatják a Nemzeti Parkokat az ökoiskolák és zöld óvodák növendékei. Ezen kívül a zöldtárca kétéves éghajlat-változási akcióprogramot is indít. Ahhoz, hogy céljainkat el tudjuk érni, a nemzeti éghajlatvédelmi stratégia keretein belül dolgoznunk kell azon, hogy további olyan forrásokat tárjunk fel, amely által csökkenteni tudjuk a szén-dioxid felhasználást. Az ember mindig a maga háza táján söpörjön először, mondja egy jó magyar közmondás, ezért egy saját példát mondanék hallottuk Szabó Imre minisztertől. Tavaly, amikor felújítottuk a házunkat, beépítettünk egy földhőcserés rendszert, ami a fűtést, a melegvíz előállítást kompletten biztosítja, környezetbarát módon. Sőt, még egy napkollektor is került a ház tetejére. A családom tagjai nem igen hitték, hogy télen, mínusz 12 fokban működni fog és a szobában 22 fokos kellemes melegben lesznek a gyerekeink, főleg amikor a gázbekötést sem tartottam szükségesnek. Ma már elmondhatom, túl vagyunk az első télen. A hőmérséklet nagyon kellemes volt a lakásban, nem bántuk meg a változtatást. De mondanék még egy példát. Azt tudják - e, hogy Budapestre utazva 50 km-es távolságból, annyi széndioxiddal szennyezzük a levegőt, amit huszonegy darab fa tud csak elnyelni, megtisztítani? És ha 1200 kilométert megyünk, akkor a hagyományos benzines autónk annyi széndioxidot bocsát ki, mintha villanyvonattal megkerülnénk a földet? Én azzal kerestem meg a miniszterelnök urat és a miniszterelnöki hivatalt, hogy adjanak engedélyt a szokásos közbeszerzési eljárás keretében, hogy környezetbarát, hibrid autót kapjak hivatali gépkocsiként, amely nagyon jó káros anyag kibocsátási mutatókkal rendelkezik. Örülök, hogy akceptálták, jelzés értéke van annak, ha a környezetvédelmi miniszter környezetbarát autót használ. Remélem, októberben már ezt az autót használhatom. Európában ez egy aktuális téma, hogyan lehet az autógyárakat rákényszeríteni a káros anyag kibocsátás csökkentésére. Sokan a kényelmüket, a civilizációs vívmányokat féltik az alternatív energiaforrások bevezetésétől, pedig csak egy kis alkalmazkodás, odafigyelés kellene és sok energiát meg spórolnánk. 16

17 A káros anyag kibocsátást is csökkenthetnénk, amellyel most terheljük a légkört, veszélyeztetve bolygónk jövőjét a felmelegedés elősegítésével. Mert egyértelműen mutatják a tudósok által végzett számítások, hogy a föld egészének átlaghőmérséklete, ha másfél fokkal emelkedik, az már katasztrófákhoz vezethet. Sok lehetőségünk van mindennek az elkerülésére, például a hőmérséklet-szabályozástól a vízfogyasztásunk csökkentéséig. ( ) Az ÖKO-Pannon Kht. Újrahasznosító Kamionjában berendezett interaktív tárlat nyitóeseményén Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter arról számolt be, hogy a szelektív hulladékgyűjtés terén egyre jobb eredményeket könyvelhet el az ország, mára a hulladék ötvenegy százalékát forgatjuk vissza, ami szép eredmény ugyan, de még mindig nem kielégítő. Ezért a cél az, hogy minél több szelektív kukát és úgynevezett gyűjtőszigetet hozzanak létre, hogy kényelmessé tegyék a lakosság számára a környezetbarát hulladékgyűjtést. Fontos, hogy a szemétlerakó minél közelebb, a lakóházakhoz viszonyított kétszáz méteres távolságon belül legyen, ugyanis csak az elszántak tesznek meg több kilométert azért, hogy szelektíven gyűjthessék a hulladékot. Szabó Imre azt hangsúlyozta, hogy ezzel a kampánnyal elsősorban a fiatalokhoz szeretnének szólni, ugyanis ők azok, akik a tapasztalatok szerint a leginkább fogékonyak az újdonságokra. Tőlük várhatjuk, hogy megteszik az első lépést bolygónk megmentése érdekében és ők lesznek azok, akik megtanítják az idősebb generációkat arra, miképp cselekedjenek mondta a miniszter. Az elmúlt évben 885 ezer tonna, csomagolásból származó hulladékot termelt a magyar lakosság, amiből 451 ezer tonnát újból feldolgoztak, így több mint ötvenszázalékos volt hazánkban a hulladék-újrahasznosítási arány. A nyugat-európai átlagtól viszont még így is elmarad hazánk, hiszen míg nálunk tavaly tíz kilogramm szelektíven gyűjtött szemét jutott egy főre, addig a nyugati országokban ez az arány húsz-harminc kilogramm volt. Figyelemreméltó azonban a magyar eredmény annak tükrében, hogy két évvel ezelőtt a hulladékok újrahasznosításának aránya csupán százalékos volt. Van azonban még behoznivalónk, hiszen egy uniós irányelv értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg és papír alapanyagú csomagolási hulladék hatvan százalékának, a fémhulladék ötven százalékának, a műanyag hulladék 22,5 százalékának, illetve a fahulladék 15 százalékának összegyűjtéséről és hasznosításáról kellene gondoskodnia. Az irányelv szerint a hulladék begyűjtése és újbóli felhasználása a csomagolást végző vagy a csomagolt termékeket forgalmazó cégek felelőssége, a szakemberek szerint azonban az emberek hozzáállása is nagyban befolyásolja az elérhető eredményeket. Egy felmérés szerint ugyanis a magyarok egy részében csak addig mutatkozik bármiféle hajlandóság a szelektív hulladékgyűjtésre, amíg az erre alkalmas kukák - amelyek a szeméttípustól függően eltérő színűek - kétszáz méteres távolságon belül találhatók az otthonuktól. Napjainkban egyébként nagyjából 4500 hulladékgyűjtő sziget szolgálja országszerte a szelektív hulladékgyűjtés ügyét, ami elvileg ötmillió ember számára teszi lehetővé, hogy szétválogassa szemetét. A hatóság elképzelése szerint 2012-re már nyolc-kilenc millió lakóra terjedhet ki országszerte a szelektív hulladékgyűjtés hallottuk a minisztertől. 17

18 Ma már presztízskérdés a környezettudatosság Népszava, Egyik első lépése hivatalba lépését követően az volt, hogy felvette a kapcsolatot osztrák kollégájával a hulladékégető ügyében. Ezt tartja most a legfontosabbnak a környezetvédelem területén? - Az egyik legfontosabb teendő ez, mert a hulladékégető és a Rába vize alapvetően befolyásolja a határ mentén élő emberek életminőségét. Nem teremthetünk abból gyakorlatot, ami ebben az esetben történt, hogy határon túli területekről érkezzen szennyezés hazánkba. Ez megengedhetetlen környezet-egészségügyi és környezetbiztonsági szempontból egyaránt. A Rába-ügy kezelése korábban megkezdődött, látható eredménye várhatóan 2009-re lesz. Elértük, hogy idén már osztrák területen is végezhetnek méréseket magyar szakemberek, ami jelentős áttörés a Rába ügyében. A következő két évben szigorúan ellenőrzik majd, hogy az osztrák bőrgyárak átállítják-e technológiájukat. - Oláh Lajos, a tárca államtitkára korában még szocialista képviselőként azt mondta, hogy amit a románok Verespataknál meg tudtak fékezni, azt az osztrákok nem tudták megtenni a Rábánál. Tényleg ennyire szigorúan állnak ehhez a kérdéshez? - Határozottan kívánunk fellépni a Rába és Heiligenkreuz esetében is. Míg a Rába esetében működő bőrgyárakkal szemben kell érvényesíteni a szándékainkat, addig Verespatakon egy még csak tervezett beruházást kell megakadályozni. Elődömhöz hasonlóan mindent megteszek az aranybánya megépítése ellen. Aki emlékszik, tudja, hogy az osztrák cégek kezdetben vitatták, hogy egyáltalán tőlük származik-e a szennyezés. Először be kellett bizonyítani nekik, hogy ebben felelősek. - A kis- és középvállakozásokról egy felmérés nyomán kiderült: 70 százalékuk nem foglalkozik a környezetvédelemmel, miközben 70 százalékát adják az ipari szennyezésnek. Hogyan lehet a legkisebb cégeket arra ösztönözni, hogy jobban odafigyeljenek erre? - Szerencsére a környezettudatosság egyre inkább presztízskérdéssé válik, nagyobb társaságoknál jellemző, hogy külön részleg foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel. A cégek méretéből fakad, hogy a kisebbek nem tudnak kellő figyelmet szentelni a környezetvédelemnek. Ezért is fontos, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben uniós források nyílnak meg a környezetbarát technológiák alkalmazására. Nagyon szívesen működnék együtt az ÁNTSZ-szel, illetve az egészségügyi tárcával annak érdekében, hogy a környezet-egészségügy még inkább a figyelem középpontjába kerüljön. Rengetegszer beszélünk állatfajokról, a vizeink tisztaságáról, ám valahogy mindig azt érzem, hogy kimarad mindebből maga az ember. Holott az embernek nemcsak úgy kellene megjelennie, mint szennyező, mint a gonosz, hanem úgy is, hogy az ő egészségének a védelme az elsődleges, neki kell segíteni abban, hogy minél környezettudatosabb lehessen. 18

19 - A Vásárhelyi tervet bizottsági meghallgatásán is forszírozták, tudakozódva, hogy milyen ütemezésre számíthatnak? - Felpörgetjük az eseményeket és idén már nagyobb támogatás jut a Vásárhelyi-terv megvalósítására, két tározót is átadunk. Ám azt szeretném, ha ez több lenne, mint pusztán árvízvédelmi beruházás. Magyarországnak a legnagyobb kincsei közé tartozik az édesvízi készlete. Nem elég tározókat építeni, ha azokból nincsenek oldalcsatornák, amelyek elviszik a vizet azoknak a gazdálkodóknak, akiknek szükségük van öntözővízre. Cél továbbá, hogy minél több természetes élőhelyet hozzunk létre. - És mikor lehet mindebből valóság? - Az uniós támogatású beruházások között a kiemelt projektek kategóriájába tartoznak az árvízvédelmi beruházások, a magyar kormánynak kell Brüsszellel egyeztetnie. Az előkészítő szakaszt nagyon gyorsan szeretném lezárni, s reményeim szerint még ebben az évben befejezzük a tárgyalásokat, megkötjük a szerződéseket és el tudjuk kezdeni a beruházásokat. - Azt mondta hivatalba lépését megelőzően, hogy a Fodor Gábor képviselte irányvonalat szeretné követni. Most is így látja? - Az alapkérdésekben hasonló álláspontot képviselünk, elődöm is nagy hangsúlyt helyezett a környezettudatosság erősítésére. Folytatni kívánom azokat a nemzetközi ügyeket is, amelyeket ő felkarolt, de amelyek közül egyik sem zárult le. Erőfeszítéseket fogok tenni például a szlovák-magyar határ mellé tervezett környezetszennyező széntüzelésű erőmű tervének meghiúsítása érdekében. Holubár Zita Ne épüljön új atomerőmű! A környezetvédelmi miniszter az energiapolitikáról Világgazdaság, Az atomenergiával Magyarországnak számolnia kell a jövőben is mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön, egy budapesti sajtótájékoztatón. Szabó Imre kifejtette: a klímavédelem felértékelődésével a szén-dioxid kibocsátással nem vagy csak kis mértékben járó energiatermelési módok egyre inkább előtérbe kerülnek, és ide tartozik a nukleáris energia is. A miniszter megjegyezte: egyetért a magyar klímapolitika megalapozásában közreműködő Láng István professzorral, aki szerint az atomenergia jelentőségét újra kell értékelni. Új atomerőmű ne épüljön, de a meglévőt valószínűleg bővíteni kell a növekvő energiaigények fedezésére vélte Szabó Imre. 19

20 A miniszter kifejtette: akár mellőzni is lehetne az atomenergiát a magyar energiaellátásból, és energiatakarékossági intézkedésekkel, illetve megújuló energiaforrásokkal lehetne fedezni az igényeket, ám ennek szerinte ma még nincs realitása. 0Utalt arra, hogy maga is hőszivattyút szereltetett be leányfalui házába, ezzel csökkentve az épület energiafelhasználását. Ez a megoldás azonban finanszírozási és egyéb gondok miatt széles körben nem tud elterjedni tette hozzá. 20

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S a 2009. október 29.-i képviselő-testületi ülés 13-as számú - A saját naperőmű létrehozására pályázat beadásáról tárgyú - napirendi pontjához. Előadó: Gömze Sándor polgármester

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11.

Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1. 2012. április 11. Az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség tevékenysége, 2012. Q1 2012. április 11. Az új termékdíjas törvény Az új koncepció céljai: Egyablakos rendszer kiépítése Átlátható Számonkérhető Nyomon követhető

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A Fejlesztési program eszközrendszere: Energiahatékonyság Zöldenergia megújuló energiaforrások

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13.

Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció. 2005. április 13. Az első hazai csomagolási hulladékhasznosítást koordináló szervezet AZ ÖKO-PANNON KHT. Bemutatkozó prezentáció 2005. április 13. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS HAZAI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁSI HÁTTÉRE EU

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM Fejlesztési

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása

Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása Budapest Főváros Önkormányzata házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszerének bemutatása A fejlesztés céljainak meghatározása Az Európai Uniós pályázatot 2011 októberében nyújtottuk be A fővárosi

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője Dr. Aszódi Attila elnök, MTA Energetikai Bizottság igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet Energetikáról Másként Budapest, Magyar Energetikusok Kerekasztala,

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály

Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások, célkitűzések és szabályozási rendszer Varga Tamás Zöldgazdaság-fejlesztési Főosztály Build Up Skills Hungary I. projekt konferencia Budapest, Ramada Resort

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14.

Havasi Patrícia Energia Központ. Szolnok, 2011. április 14. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programjához kapcsolódó megújuló energiaforrást támogató pályázati lehetőségek Havasi Patrícia Energia Központ Szolnok, 2011. április 14. Zöldgazdaság-fejlesztési

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság Energiastratégia 2030 a magyar EU elnökség tükrében Globális trendek (Kína, India); Kovács Pál helyettes államtitkár 2 A bolygónk, a kontinens, és benne Magyarország energiaigénye a jövőben várhatóan tovább

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13.

Az OHÜ működése, feladatai. Pécs, 2012. november 13. Az OHÜ működése, feladatai Pécs, 2012. november 13. Mintacím Az OHÜ belső szerkesztése működési modellje Vidékfejlesztési Minisztérium Termékdíj Bizottság Ügydöntő Felügyelő Bizottság Országos Hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015

Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság hírlevele 48/2015 Kedves Kolléga! Kérem engedje meg, hogy tájékoztassuk az Államreform Operatív Program keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22.

Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Civil környezetvédelmi programok a KEOP-ban Budapest, 2009.06.22. Szabó Gábor Dávid (tanácsadó projekt menedzser, KvVM FI) Prioritás HÁTTÉR KEOP 2007-13 Keret Keret Mrd Ft (260Ft/ ) Százalékos megoszlás

Részletesebben

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17.

Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Fenntartható közösségi kezdeményezések támogatási lehetőségei 2014-2020 között Répceszemere 2015. június 17. Bozzay Balázs Pannon Megújuló Energia Klaszter www.bfh.hu, 30/226 77 55 Környezetileg minimum

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17.

2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. 2010. MEGÚJULÓ ENERGIA ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök

Részletesebben

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A Széchenyi Programiroda tevékenységei. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Széchenyi Programiroda tevékenységei Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 EU-s forrásfelhasználás növelése Aktuális pályázati kiírások megismertetése, pályázók körének

Részletesebben

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Energiatakarékossági szemlélet kialakítása Nógrád megye energetikai lehetőségei Megújuló energiák Mottónk: A korlátozott készletekkel való takarékosság a jövő generációja iránti felelősségteljes kötelességünk.

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai

Nemzetközi Geotermikus Konferencia. A pályázati támogatás tapasztalatai Nemzetközi Geotermikus Konferencia A pályázati támogatás tapasztalatai Bús László, Energia Központ Nonprofit Kft. KEOP 2010. évi energetikai pályázati lehetőségek, tapasztalatok, Budapest, eredmények 2010.

Részletesebben

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!

Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! Adjon zöld utat irodai megtakarításainak! - Zöld Iroda Program - Lontayné Gulyás Mónika Green IT konferencia 2010. szeptember 22. A KÖVET dióhéjban Kiemelkedően közhasznú egyesület Tudatformálás: képzések,

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés

10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Értékteremtés szelektív hulladékgyűjtéssel 10 éves az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Baka Éva Ügyvezető igazgató Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés Az előadás tartalma Honnan indultunk?

Részletesebben

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató

Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei. Vámosi Gábor igazgató Önkormányzatok megújuló energia használatának lehetőségei Vámosi Gábor igazgató Energiaügynökségek Európában Energia Ügynökség Magyarországon Észak-Alföldi Régió Megyék (települések száma): - Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben