A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac"

Átírás

1 A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac Kutatási zárótanulmány Készítette: Dr. Krémer Balázs Debrecen, február 15.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A TÉMA ÉS ANNAK AKTUALITÁSA... 3 II. A HAGYOMÁNYOS (CÉLSZERVEZETI, EQUAL, STB.) PARADIGMA... 5 II.1. A fogyatékos ember foglalkoztatása: szociális jog, és sajátos, szociális intézmény keretében nyújtott ellátás... 5 II.2. Piaci részvétel támogatása a piacoktól védett környezetben... 6 III. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK A NYÍLT MUNKAERŐPIACON KÉT MODELL III.1. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon III.2. A nyílt munkaerőpiacon megváltozott munkaképességű ember nincsen. Sérült, beteg, gyenge, elesett az van III.2.1. Munkaadói tapasztalatok arról ami nincs és mégis van III.2.2. A nyílt piacon ismeretlen szerep a megváltozott munkaképességű munkavállaló IV. MIK A TANULSÁGOK: MITŐL LENNE TÖBB ÁLLÁS? AZAZ: MITŐL LENNE MÁS A SZEREP? IV.1. Képzés IV.2. Munkaerő-piaci rugalmasság IV.3. CSR Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása IV.4. A produktivitási kockázatok részleges állami átvállalása V. ÖSSZEFOGLALÁS: A VÉDETT MUNKAHELYTŐL A TÁMOGATOTT MUNKAVÁLLALÁS FELÉ... 26

3 I. A téma és annak aktualitása A fogyatékos, tartósan beteg, sérült, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása hagyományosan elkülönített, speciális szervezeti és pénzügyi kondíciókkal működő munkahelyeken történt, és lényegében ma is így történik. E speciális munkahelyek megnevezése időről időre megváltozott megváltozik (szociális foglalkoztató, célszervezet, védett munkahely, akkreditált rehabilitációs munkahely, stb.), ám a sajátos tartalmi lényeg, az évtizedek óta semmit sem. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek valamiféle sajátos jogállásra (besorolásra, akkreditációra, stb.) tesznek szert, és e sajátos jogi státuszuk következményeként más vállaltoknál kedvezőbb adóztatási szabályok vonatkoznak rájuk, valamint viszonylag jelentős állami szubvenciót, dotációt kapnak az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak kifizetett bér, foglalkoztatási költség után, annak jellemzően egyénileg, az adott szervezetre megszabott arányában. A megváltozott munkaképességű embereket alkalmazó szervezetek ténykedését mindig is súlyos fenntartások és kifogások vették körül. Az utóbbi években felerősödött averziók amelyek első pillanatra radikálisnak tűnt, ám, azóta nyilvánvalóvá váltan, gyakorlatilag hatástalan szabályozási változásokban vezetődtek le nagyjából két alapvető kifogásra épültek. Az egyik, és a legkézenfekvőbb kifogás arról szólt, hogy a speciális szervezetek költségvetési támogatása egyre csak nőtt, méghozzá, tízmilliárdos nagyságrendekben. Dinamikáját tekintve a dotáció vált az egyik leggyorsabban növekedő jóléti kiadási tétellé. Másfelől e radikálisan növekvő költségvetési tehernek nem látszódott az ellenértéke, az ellentétele : nem lett ettől érzékelhetően jobb a megváltozott munkaképességűek jövedelmi helyzete. Sem azáltal, hogy érzékelhetően több megváltozott munkaképességű ember jutott tisztességes jövedelemhez a támogatott, speciális szervezetek alkalmazottjaként; sem azáltal, hogy a speciális szervezetek munkavállalójaként olyan rehabilitációs folyamaton estek volna át, amely eljuttathatta volna őket valamiféle normál munkavégzési körülmények mellett végezhető, a nyílt munkaerőpiacokon elérhető állások, munkakörök betöltéséhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség okán nyújtott pénzbeni ellátások (első sorban: a rokkantnyugdíj) és egyéb támogatások (pl. a célszervezetek által biztosított dotált foglalkoztatás) iránti igények növekedése elsősorban nem a fizikai állapotok romlásának, hanem a munkaerő-piaci kiszorító tendenciák hatásának tudható be. Nagyrészt e beismerés következménye az, hogy a speciális munkahelyek és munkakörök számának még jelentős növekedése sem eredményezheti az igények, a szükségletek teljes körű lefedettségét. Azaz, a speciális, magasan szubvencionált munkahelyek és munkakörök 3

4 számának gyarapodása nemcsak azt a veszélyt vetíti előre, hogy finanszírozhatatlan költségvetési terhek keletkeznek hanem azt is, hogy ettől semmit nem fog javulni az egészségi hátrányokkal küzdő emberek munkaerő-piaci helyzete. Ha a speciális munkahelyek számában nemhogy bővülésre, hanem egyenesen szűkülésre kell berendezkedni akkor ennek ellensúlyozására, a helyzet romlásának megakadályozására gyakorlatilag egyetlen elvi lehetőség kínálkozik. Ez az elvi lehetőség a fogyatékos emberek nagyobb arányú nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedése, illetve ezen elvi lehetőség esélyeinek javítására, a létező speciális munkahelyek rehabilitációs tartalmainak, az itt történő foglalkoztatás átmeneti és a máshol történő elhelyezkedést megalapozó-támogató jellegének az elősegítése. Ez az elvi lehetőség igen nagy nyomatékkal jelent meg a fogyatékos emberek foglalkoztatását támogató, hazai és nemzetközi forrásokból finanszírozott programok, projektek elvárásaiban, pályázati követelményeiben. E folyamat részeként, talán a leghangsúlyosabban, explicit pályázati követelményként az EQUAL programok pályázati követelményei között tűnt fel az az elvárás, hogy a támogatott foglalkoztatást olyan átmeneti ideig tartó, fejlődési folyamatnak, rehabilitációs folyamatnak kell tekinteni, amely elvezet, kivezet a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésekhez is. Jelen elemzés megrendelése is ennek a folyamatnak a része. A nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedések kapcsán érzékelhető nehézségek, kétes kimenetekkel és fenntarthatósággal kecsegtető eredmények láttán arra a kérdésre próbálunk meg a különféle szakértőkkel és munkaadókkal készült, egyéni és csoportos (fókusz-csoportos) interjúk alapján választ keresni, hogy vajon milyen nehézségek akadályozzák a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiacokon való megjelenését, az oda történő átlépését, illetve, hogy milyen tanulságok szűrhetők le a viszonylag ritka nyílt munkaerő-piaci részvételek tapasztalataiból. 4

5 II. A hagyományos (célszervezeti, EQUAL, stb.) paradigma Sokan, így a témában megkérdezett hivatalnoki, kutató, fejlesztő szakemberek is alapvetően elfogadják a jelenlegi szervezeti és szabályozási kereteket, és ezen kereteket adottságnak tekintve, a kereteken belül keresik azokat a fejlesztési irányokat és lehetőségeket, amelyek a jelenleginél sikeresebb nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéseket eredményezhetnek. Az alábbiakban tehát ezen hagyományos gondolkodásmód kereteit (ha úgy tetszik: korlátait), és az e kereteken belüli útkereséseket próbáljuk meg röviden összefoglalni. II.1. A fogyatékos ember foglalkoztatása: szociális jog, és sajátos, szociális intézmény keretében nyújtott ellátás A hagyományos szociális gondolkodásmód és ehhez illeszkedően, a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozó szociális gondolkodásmód néhány megkérdőjelezhetetlen tézisre, mint axiómára épül. Ilyen axiómák a következők: Bármilyen társadalmi hátrányból valamiféle olyan jognak, jogosultságnak kell keletkeznie, amely enyhíti, kompenzálja e hátrányt. Fogyatékos, egészségkárosodott emberek esetében ezek a jogok a leszázalékolás a megváltozott munkaképességűvé nyilvánítás által keletkeznek és intézményesülnek. A megváltozott munkaképességűvé nyilvánításból származtatott jog a rokkantnyugdíjra való jog, valamint a speciális szervezeteknél történő foglalkoztatás esetén, a szervezet által megigényelhető dotációra való szervezeti jogosultság. Bármilyen szociális jog valamilyen elkülönült, speciális, az állami szociálpolitikával szoros kapcsolatban álló szervezet által váltható be tényleges ellátássá. Ilyen speciális szervezet a pénzbeni és bizonyos természetbeni (pl. segédeszköz) ellátások esetében a társadalombiztosítás vagy az önkormányzat; más természetbeni és szolgáltatási jogosultság esetén az önkormányzati-állami fenntartású, illetve az állammal szoros finanszírozási és szerződési függésben álló nem-állami szolgáltató. E szolgáltatói körbe a sajátos ápoló-gondozó szolgáltatások mellett, nagyjából velük hasonló státuszba sorolhatóak az igen nagy arányban állami (közalapítványi, önkormányzati szociális foglalkoztatók) fenntartású, illetve a különféle privát speciális foglalkoztatók, szervezetek is. 5

6 Az állammal való szoros összefüggés alapvetően azt jelenti, hogy a speciális szervezetek működési szabályait és feltételeit az állami szabályozás határozza meg a piaci hatások legfeljebb másodlagosként, addicionális követelményként jelennek meg (mint amilyen követelmény a lehívható dotáció felső korlátjának az árbevételhez történő hozzákapcsolása). A vonatkozó állami szabályozások (mint általában valamennyi állami befolyás és szabályozás) a bemenetekre vonatkozó szabályozás, legyen szó akár követelményekről (pl. működési engedélyeztetés szabályai, az alkalmazandó munkaerőre vonatkozó követelmények), akár jogosultságokról (alapvetően: a finanszírozásra, a dotáció lehívhatóságára vonatkozó jogosultságok). A kimenetekre vonatkozó szabályok, így pl. a kibocsátásra, a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre vonatkozó elvárások puhák, kemény eszközökkel nem érvényesíthetőek, inkább vágyak, törekvések, elvi célkitűzések. Ebben a sajátos működési környezetben bárminemű feladat, cél elérése az állami szabályozás kemény keretei között képzelhetők el a piacokkal való érintkezések, a piaci elvárásoknak való megfelelések a puha elvárások, vágyak körébe sorolható körülmények, követelmények. II.2. Piaci részvétel támogatása a piacoktól védett környezetben A fenti körülményeket elfogadva erőteljesen lehatárolhatók azok az elvi esélyek, lehetőségek, amelyek a piacoktól távoli, a piaci hatásoktól védett környezetben ellátott feladatok teljesítése révén a piacokon való részvételt támogathatják. Ám, a hagyományos paradigma kereteit elfogadva, mégiscsak ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázása jelentheti a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítésének kizárólagos feltételrendszerét. E lehetőségeket, azok kibontakoztatását jelölték meg a legfontosabb feladatoknak a területen dolgozó, általunk megkérdezett szakértők is, mégpedig a következőkben: A támogatott szervezetekben és programokban lehetőleg olyan munkakörökben kell alkalmazni a megváltozott munkaképességű embereket, amely munkakörökben jelentkezik nyílt munkaerő-piaci kereslet is. Tehát, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkatapasztalatra, referenciákra tesznek szert olyan munkakörökben, amelyekben van álláslehetőség akkor ez javítja az esélyeiket arra, hogy az adott munkakörben a nyílt munkaerőpiacokon is elhelyezkedjenek. Elvi reményként gyakran megfogalmazódik bár ilyen tapasztalatról nincsen tudomásunk -, hogy a nyílt 6

7 munkaerőpiacra nemcsak alkalmazottként, egyéni munkavállalóként, hanem normál nem speciális (dotációt igénybe nem vevő, a piaci bevételeiből megélő) vállalkozás, szervezet létrehozása és működtetése révén is nyílhat így esély. Ha ilyen munkák megszervezésére, ilyen munkák révén előálló termékek vagy szolgáltatások megrendeléseinek megszerzésére nincsen lehetőség akkor is, a rendszeres munkavégzés, munkatapasztalat, a munkában való tanulás ( learning by doing ), a munkavégzés komolyan vétele révén enyhíthetők, kompenzálhatók az egészségkárosodásból származó munkaerő-piaci hátrányok. Az utóbbi idők legnépszerűbb, a fenti keretekhez illeszkedő gondolata az, hogy akár a támogatott, speciális foglalkoztatást végző szervezet keretein belül, akár attól függetlenül, állami forrásokból működtetett civil szervezetek keretein belül működtetett szolgáltatások révén kellene segíteni a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéseket. Ilyen szolgáltatások lehetnek részben az általános munkaerő-piaci, álláskeresési szolgáltatások szakosodott verziói (álláskeresési információszolgáltatás és tanácsadás, speciális közvetítés, képzések és felkészítő tréningek, stb.), illetve a munkavégzést segítő, speciálisan a fogyatékos emberek részére megtervezett és megszervezett szolgáltatások (pl. távmunka megszervezése és logisztikája, szállító szolgáltatás, stb.). Végül, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a szolgáltatási lehetőségek, amelyek fogyasztói nem maguk a megváltozott munkaképességű emberek, hanem az őket foglalkoztató nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók, munkaadók. Ilyen jellegű szolgáltatások pl. a munkahelyek és műhelyek akadálymentesítését támogató ergonómiai, mérnöki szolgáltatások; a rendkívüli helyzetekben hívható, közvetlen zöld számok, mediáló szolgáltatások, stb.) A felmerült javaslatok ésszerűeknek és megvalósíthatóknak tűnnek ám a jelenlegi helyzet, a fennálló keretek a legtöbb esetben rendkívül messze állnak az előbbiekben megfogalmazottaktól. Meglehetősen hiú ábrándnak tűnik, hogy a megváltozott munkaképességűeket nagy tömegben foglalkoztató szervezetek épp azokban a konjunkturális piaci szegmensekben legyenek képesek versenyképesen működni, ahol amúgy is éles a piaci verseny. Valójában ennek az ellenkezője a jellemző: a bértámogatás révén leginkább azokat a munkákat lehet megszerezni, amelyek iránti kereslet kizárólag a minél alacsonyabb bérköltségeken dől el, és nem igényelnek sem sajátos kvalifikált munkaerőt, sem magas értékű, speciális tőkebefektetéseket. A támogatott szervezetek által végzett munkák jellemzően manufaktúra jellegű, alacsony hozzáadott értéket jelentő munkák (ennyiben: a speciális szervezetek a kínai termékekkel ver- 7

8 sengő, azoknál olcsóbb áru produktumokat állítanak elő). Azt mondhatjuk, hogy szerencsére a magyar gazdaságban, a nyílt munkaerőpiacokon nem jellemző az, hogy hasonló munkakörökre jelentős kereslet mutatkozna. Ennek folyományaként, a hasonló munkakörökben szerzett tapasztalatok még tágabb körben sem teremtenek jelentős esély-javulást hasonló munkakörök betöltésére. Bonyolultabb kérdés a szolgáltatások hangsúlyainak megítélése. Hasonló szolgáltatási tartalmak ugyanis a mainstream európai gondolkodásmódokban is igen nagy jelentőségűek, hasonló szolgáltatásfejlesztések a jelenkori európai fogyaték-ügyben is igen nagy számban, jelentős politikai és szakmai hangsúlyokkal jelennek meg. Ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindezek a szolgáltatási tartalmak a fejlett európai és amerikai (USA, Kanada) országokban más intézményi, szakmai és kulturális kontextusban jelennek meg. Ezekben az országokban ugyanis az 50-es években megkezdődött, és gyakorlatilag a 60-as évekre be is fejeződött az az átalakulás, amely a fogyatékosok foglalkoztatása területén a mai magyar védett szervezetek világával igen rokon shektered employment politikájáról átért minden politikai-szakmai beavatkozást a nyílt munkaerő-piaci vállalkozások, munkaadók munkahelyein ténykedő supported employment ( támogatott foglalkoztatás ) politikájára. Más szavakkal azt mondhatnánk, hogy a hazai környezetben egyre népszerűbb, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogató szolgáltatások ottani terepe azoknak a normál munkahelyeknek a világa, ahol úgy dolgoznak megváltozott munkaképességű emberek, hogy a támogatások nem a sajátos működésű engedélyekkel rendelkező szervezetek működését támogatják. Hanem bármilyen foglalkoztató számára a foglalkoztatás költségeit csökkentő kedvezményeket adnak az általa foglalkoztatott valamennyi megváltozott munkaképességű munkavállaló után; illetve, ahol a munkavállaló fogyatékos ember speciális támogatásokban részesülhet, ha bárhol elhelyezkedik. Magyarországra még egyáltalán nem ért el ez a fajta támogatási politika, nálunk a nyílt munkaerőpiacon sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem élvez semmilyen támogatást egy megváltozott munkaképességű munkavállalása esetén nálunk a támogatások kizárólagos alanya az elkülönült, sajátos állami szabályozás hatálya alatt álló szervezet. A fejlett országok korszerű támogatási gyakorlatával, a támogatott foglalkoztatás szakmai politikájával szemben ezt az alapvető sajátosságot tekinthetjük a címben jelzett hagyományos paradigma sarokkövének. A piaci foglalkoztatás sem munkaadói, sem munkavállalói oldalról nem élvez támogatást csak a piacokon kívüli, attól lényegében elzárt, a fo- 8

9 gyatékos embereket tömegesen alkalmazó szervezetek vehetnek igénybe állami támogatást, szubvenciót, kedvezményt. Értelemszerűen a fejlett országoknak a mienkről alapjaiban különböző támogatásfilozófiája és gyakorlata alapján vélhetjük úgy, hogy a hagyományos paradigma keretein belüli fejlesztések, átalakítások, reformok lehetőségeit igen korlátozottak. 9

10 III. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon két modell III.1. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon Számos munkaadóval készült interjúink során egyetlen esetben találkoztunk azzal, hogy egy cég történetesen az ország egyik legnagyobb, külföldi tulajdonban álló cége tudatos stratégiaként alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Szeretnénk előre jelezni: az itteni tapasztalatok nem feltétlenül progresszív perspektívákat jeleznek a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci alkalmazása dolgában. Egyrészt, már maga az alkalmazás körülményei sem felelnek meg teljes mértékben a nyílt piaci foglalkoztatás elvi kereteinek (a cég pályázati támogatást kapott arra, hogy callcenterében megváltozott munkaképességűeket alkalmazzon). Az is igencsak komoly óvatosságra int, hogy a nyílt piaci foglalkoztatás egyáltalán nem jelent integrált foglalkoztatást. A cég a vizsgált szervezeti egységében (a call centerben) alkalmazza gyakorlatilag az összes megváltozott munkaképességű munkavállalót (a 2000 fős alkalmazott létszámból 24-en megváltozott munkaképességűek köztük 23-an a call centerben dolgoznak). A call centerben található egy külön csoport a tudakozó csoport, amely kizárólag megváltozott munkavégző képességű munkatársakból áll (11 fő). A sajátos szegregáció mögött ugyanazokat az előítéleteket találjuk, mint általában: És azt gondolom mindenképp ez egy társadalmi felelősségvállalás ilyen szinten. De tudatos döntés volt, tehát szerettük volna megadni a lehetőséget ezeknek a munkavállalóknak is, hogy egyrészről hogy munkához jussanak, másrészről pedig azt gondoltuk, hogy a call center tevékenység az tipikusan az a munkakör, amihez nem szükséges az, hogy valaki, hát idézőjelesen ugye fizikálisan egészséges legyen, tehát megfelelnek ezek a munkavállalók is, akik csökkent képességűek. Mindezzel együtt, a dolgot nem kell titkolni akkor, ha ebből egyéb hasznok származnak. Ilyen haszon az, ha a cég ezáltal bekerülhet a médiába, ha mindez a cég társadalmi felelősségvállalását, elkötelezettségét, jóindulatát hathatósan reklámozza: V1: Hanem azt kell, hogy mondjam, folyamatosan vannak látogatóink külföldről is, és ezt igazából a többiek is használják, tehát hogy mi ezt hogy kezdtük el csinálni, hogy van ma. És 10

11 meg kell mondjam, minden hónapban vannak látogatók, minden hónapban prezentálom, beszélgetünk erről, hogy hogyan kezdtük el foglalkoztatni őket, milyen tapasztalataink vannak. Tehát azt mondom, hogy mások is példaként használják a mi üzletpolitikánkat. K: A saját cégen belülről vagy kívülről vannak a látogatók? V1: Kívülről. V2: Kívülről. Abszolút kívülről. V1: Akár a média részéről. Még a Strucc című műsorban volt riportfilm, vagy legutóbb a TV2- n is, Duna tv-n, számos ilyen civil V2: Rádióban, V1: akár civil szervezet vagy egyéb ilyen amatőr filmesek megkeresnek minket. K: És akkor ők V1: Igen. Akár a mozgáskorlátozott kollega oldaláról készítenek filmet, akár a mi oldalunkról. De természetesen minket mindig megkérdeznek. És természetesen, a jó média-megjelenés, az olcsó reklám egyéb módokon is behozza a ráfordításokat. Így pl. a cég több kormányzati és civil díjat nyert áldásos ténykedése eredményeképpen, és valamennyi díj önmagában is újabb és újabb reklám, média-megjelenés és valamennyi elnyert díj feltüntethető más vállalati reklámanyagokon, a vállalat jóhírét és társadalmi elfogadottságát erősíteni szándékozó kommunikációs csatornán. Mielőtt azonban abba hibába esnénk, hogy fanyalgásaink elragadtassanak bennünket, érdemes e visszásnak is tartható megnyilvánulások mögé is látnunk. Egyrészt, nem szabad elfelejteni azt, hogy mégiscsak itt tucatnyi mozgáskorlátozottnak lett állása, sőt, már évek óta van is állása. Hogy egy munkaadó a hasznát keresi, hogy még ilyen speciális esetben is a hasznát keresi ez ellen lehetnek esztétikai kifogásaink, de azért, jobb mindezt különösen a piaci szférában természetesnek tartani. Másrészt, a munkaadói tapasztalatok, az emberekkel való közvetlen kapcsolat akkor is egyfajta árnyalt, a nehézségeket kezelhető, megértő modorban tárgyaló, ugyanakkor az előnyöket elismerő és értékelő hozzáállást eredményez az évek múltával, ha az eredeti célok kissé cinikusnak tarthatók voltak is: V1: Tehát sokkal többet kellett törődni velük abból a szempontból, hogy ők érezzék azt, hogy ők képesek megfelelni az általam támasztott elvárásoknak. Merthogy az elvárásokban nyilván meg kellett felelni az elvárásoknak, amit többiekkel szemben is támasztunk, hiszen mégiscsak egy mobil, egy vezető mobilkommunikációs cégről van szó. Tehát nem engedhetjük meg, hogy 11

12 abból a minőségből alább adjunk, mint amit az ügyfeleink megszoktak. Ez mindenképpen nehézséget okozott. Erre volt külön a HEA-tól is kirendelve. A HEA-tól, ugye? V2: Igen. Egy segítő. V1: Kirendelve egy szociális munkás. A problémák, azt már mondtam, hogy a betanulás folyamatában sokan jelezték azt hogy ők nem érzik magukat alkalmasnak arra, hogy ők elsajátítsák mindazt a tudást, amire szükség van ahhoz, hogy ügyintézőként, normál ügyintézőként foglalkoztassuk őket. Tehát ugye alapvetően és a normál ügyintézőknek is a tanítás folyamata az kb. egy 6-8 hetes időszak, ami elég megfeszített. Mert úgy néz ki, hogy amit egyik nap tanultak, annak másnap számot kell adni a tudásról. Tehát egyből tesztírás következik igazándiból. Akár azzal is probléma volt, hogy ugye nem voltak ahhoz hozzászokva, a V1 az előbb említette, hogy többen voltak közöttük, akik 15 éve nem dolgoztak. Nem voltak hozzászokva, hogy bizony oda kell érni egy bizonyos időre, mert elkezdődik mondjuk a képzés. Hogy elkezdődik a munkaideje és operátorként kezelnie kellene a hívásokat, mert ott lenne az ügyfél a vonalban már. Nehézséget okozott az is, hogy esetleg olyan betegséggel küszködnek, ami, ami mondjuk gyógyszer. Volt olyan, volt olyan közöttük, aki azt mondta, hogy 10 óráig nem tud fölkelni reggel, mert ő beveszi a gyógyszerét, nem tudom én, 6 órakor, neki akkor még le kell feküdnie, akkor még nem tud elindulni. De, a nehézségek mellett határozott, igen markáns megfogalmazásokban jelennek meg az előnyök is: Azt mondhatjuk, hogy a motiváltságuk és a lojalitásuk lényegesen magasabb, mint az átlag munkavállalónak. Tehát míg egy átlag munkavállaló teljesen tisztában van a képességeivel és a lehetőségeivel és elindul a munkaerő piacon, keres magának más munkahelyet, egy csökkent munkaképességű kollega jobban megbecsüli, hogyha érzi, hogy bevált neki egy munkahely, egy munkáltató. És azért ezek a juttatások, ezek nagyon sokat számítanak, hogy őket behozzuk a munkahelyre, hogy hazaszállítjuk a munka végén, hogy az ajtó kinyílik, hogyha a kerekes székkel jön, kitárul az ajtó és nem kell neki manuálisan nyitogatnia, hogy akadálymentesítve eljut itt házon belül bárhová, ezek mind olyan plusz juttatások, amik a béren felül vannak és az ő komfortérzetükhöz hozzájárulnak. 12

13 Én azt gondolom, hogy ők alapvetően egy állandó munkahelynek tekintik a call centert, míg egy normál munkavállaló egy lépcsőnek az életében. Sokkal rugalmasabbak nyilván azok, akik huszonévesen, egészségesen ide jönnek, és ha viszszamegyünk az előző kérdésre, hogy szerintem elsősorban ugye karrierlépcsőnek tekintik, karrier út van előttük, az lebeg és azt mondják, hogy eljönnek operátornak és aztán majd továbblépnek. Míg egy mozgáskorlátozott kollega örül ennek a lehetőségnek is nyilván. Ő ezért jobban megbecsüli, mert egyrészt nem látja azt, hogy milyen karrier lehetőségei vannak, milyen egyéb lehetőségei vannak vagy nem is hisz ebben annyira, mint egy egészséges kolléga. Ha tehát a tapasztalatokat tárgyilagosan akarjuk összefoglalni, akkor hajlunk arra, hogy elfogadjuk interjúalanyunk értékelését: Tehát igazándiból azt kell, hogy mondjam, hogy hatalmas feladat ez. Már csak azért is, mert mind a két oldalról kell az a megfeszített akarás, hogy valaki, valaki tudjon egyáltalán munkát vállalni. Itt Magyarországon én azt gondolom, hogy ez különösen fontos, már csak azért is, mert nagyon kevés a lehetőség arra, hogy csökkent munkaképességűként munkát vállaljon valaki. Úgyhogy ez egy kölcsönös nagyon kemény erőfeszítés volt mind a két félnek, hogy, hogy ezek a munkavállalók itt maradjanak a cégnél és tudjunk nekik valamiféle lehetőséget kínálni. Ezen kívül még két más cég esetében történt említés megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról. Egy munkakölcsönzéssel foglalkozó cég munkatársa beszámolt arról, hogy a nyilvántartásukban van néhány kölcsönözhető munkatárs akiknek a fogyatékossága nem látható, és legfeljebb az amúgy is bejáratott ügyfél munkatársait szokták ebbe beavatni. A másik esetről egy textilüzemi-kisvállalkozó számolt be: ők bedolgozóként többször adtak megbízást megváltozott munkaképességűeket alkalmazó célszervezetnek. III.2. A nyílt munkaerőpiacon megváltozott munkaképességű ember nincsen. Sérült, beteg, gyenge, elesett az van III.2.1. Munkaadói tapasztalatok arról ami nincs és mégis van A multinacionális cégek munkaügyesei, valamint kis- és középvállalatok menedzserei körében elvégzett egyéni és csoportos interjúink meglepő tapasztalata volt az, hogy első kérdésünkre, mely szerint volt-e tapasztalatuk megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatá- 13

14 sa dolgában? a válaszolók túlnyomó többsége azt felelte, hogy nem. Ez még talán nem is volt annyira meglepő tudjuk, hogy kevés megváltozott munkaképességű ember dolgozik a nyílt munkaerőpiacokon. Meglepetésünk azonban gyakran fokozódott akkor, amikor akár felsőfokú végzettségű, személyzeti munkára specializálódott interjúalanyainkról az derült ki, hogy még nagyjából sem értik azt, hogy kikre utal a megváltozott munkaképesség fogalma. A meglepetések mindezek után tetőztek. Többször visszatérő eleme volt beszélgetésünknek az, hogy, bár megváltozott munkaképességű kollégákról szerzett tapasztalatokról nem tudtak beszámolni interjúalanyaink azért vak, rossz a keze, levették a mellét, by pass eret operáltak a szívébe, stb. kollégákról szóló tapasztalatokról már igen sokan beszámoltak. Nekem egyszer volt, felvételiző jelölt akiről nem is lehetett észre venni hogy bármi is történt vele, de aztán mondta hogy a térde alatt műlábat hord. Fiatal srác volt Nekem abszolút nem tűnt fel, mackósan járt - csak később utalt erre a problémára. Másik interjúalanyunk, aki könyvelő és adótanácsadó cégét vezeti, a beszélgetés egy elég késői fázisában, önmagának is meglepetést okozva kiáltott fel, hogy: De hát, a kolléganőm, hát, mondhatnám, a helyettesem őt tulajdonképpen szóval, neki rossz a keze, kezet nyújtani is bal kézzel nyújt. De, hát ő nem megváltozott munkaképességű, ő ugyanúgy tud mindent, mint bármelyikünk, sőt, az adóügyekben ő a legjobb meg még fél kézzel is gyorsabban gépel nálam. Nem, ő nem olyan az nálunk úgy van, hogy hat nő dolgozik az irodában, és mindig beosztjuk, hogy este ki rak rendet munka után, mert akkor nem alkalmazunk takarítót. És, hát mondtuk ennek a kolléganőnknek, hogy elegen vagyunk, be tudjuk osztani úgy, hogy neki ne kelljen amire ő úgy megsértődött! Hogy, hát igenis, ő is ki tud takarítani, meg minden. Meg kell mondjam, még sohasem lestem meg, hogy hogyan fogja a rossz kezével a lapátot amikor felseper de épp olyan rend van az ő takarítása után is, mint bármelyik másikunk után Hogy sérült, beteg emberek mi alapján lehetnek fel sem tűnő, teljességgel beilleszkedett tagjai munkaszervezeteknek, kollektíváknak erre nem lehet egyféle választ adni. Olykor a sérültség, a fogyatékosság nem jelent gátló, korlátozó tényezőt az adott munka elvégzésében: pl. egy vak ügyvédről nem tűnik fel, hogy vak akkor, ha amúgy a munkáját megbízhatóan végző, jó ügyvéd. 14

15 Máskor a fogyatékosság, a betegség épp úgy a kollégáktól elviselhető gyengeségek közé sorolódik, mint másnál a túl hangos beszéde, a kövérsége vagy éppen a nehéz természete. Ismét máskor valamiféle sajnálat, részvét, segíteni akarás teszi megszokottá, természetessé a sérült kollégák beilleszkedését. Különösen gyakran figyelhető meg ez olyan esetekben, amikor a régebben ott dolgozó kolléga az együtt-dolgozás alatt, az ottani munkához köthetően sérül meg, betegszik meg ilyenkor egyfajta rossz lelkiismeret és felelősségvállalás kötelezettséggé teszi azt, hogy ne tetézze a bajt a munkahely azzal, hogy kiveti magából a kollégát. Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy a munkahelyeken számos beteg, sérült, valamilyen baja van embert találhatunk akik integrált formában dolgoznak, pénzt keresnek a nyílt piacokon. Ám ezek az emberek a kollégák, a főnökök, a munkaadók érzékelése és értékítélete szerint: nem megváltozott munkaképességű munkavállalók és éppen annyit követelnek tőlük is, mint egészséges kollégáiktól. Az ellentmondás feloldására teszünk kísérletet a következőkben. III.2.2. A nyílt piacon ismeretlen szerep a megváltozott munkaképességű munkavállaló Korábbi tanulmányunkban 1 a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, munkát kereső emberekkel elkészült interjúink alapján fejtettük ki az alábbiakat: Valamikor a két világháború között Talcott Parsons, a szociológiai rendszerelméletek atyjának tartott amerikai szociológus írt egy kis pamfletet a Betegség, mint szerep címen. Parsons sziporkázó szellemességgel kifejtett ötlete az a meglátás volt, hogy valaki nem az egészségi állapota szerint beteg, hanem attól, hogy elfogadja azokat az intézményes mechanizmusokat és játékszabályokat, amelyeket egy betegnek követnie kell. Elmegy az orvoshoz, elfogadja az egészségügyi szolgálatok és szolgáltatók ügyfeleire (a betegekre ) vonatkozó játékszabályokat, tudomásul veszi azt, hogy neki mindent meg kell tennie a gyógyulás érdekében, különösen, bizonyos köteles rituálékat (a terápiák, az ágyban fekvő életformák, a gyógyszerszedés rítusait) minden körülmények között követnie kell. Parsons olykor a szociológiától szokatlan irónia felségterületeire is elmerészkedik: a szerep leírásai közben minden olvasóban felderengenek a szerep szabályait kitűnően elsajátító és előadó hipochonder ismerősei miközben felderengenek azok a betegségeiket eltitkoló, a beteg szerepeiket viselni 1 Dr. Krémer Balázs Nagy Zita Éva: A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaéletútjának, valamint jövőbeni képzési és munkavállaláshoz kötődő terveinek feltárása. Kutatási zárójelentés. Készült a Motiváció Alapítvány megbízásából, a jelen kutatást is magába foglaló EQUAL program keretében. 15

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin

SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287

Foglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának

Részletesebben

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.

A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása

kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil

Részletesebben

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet :

Foglalkoztatáspolitika. Bevezet : Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai

A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ

FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció

Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Orbán Péter SEED - konferencia 2008. június 26. A Napra Forgó Rehabilitációs Kht. Alapítva: 2000. január 03. Tulajdonosok: hat magánszemély és a Szép

Részletesebben

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről

/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 9666-1/2006. TERVEZET /2006. ( ) ICSSZEM r e n d e l e t e a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT

A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.

Pályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci

Részletesebben

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései

A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Magyarország

Vállalati kérdőív - Magyarország Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Bécs

Vállalati kérdőív - Bécs Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti

Részletesebben

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria

Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Tréningszokások Európában 2012

Tréningszokások Európában 2012 Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.

+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved. Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető

Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi

Részletesebben

BUDAPEST. 2006. január 30.

BUDAPEST. 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete

Részletesebben

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.

Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról

Részletesebben

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás.

A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. A mikrovállalkozók tipikus foglalkoztatási problémája a szezonalítás: megoldás az alkalmi foglalkoztatás. Nonprofit Munkaerő Közvetítő Iroda bemutatása Mikrovállalkozás, növekedés, foglalkoztatás, esélyteremtés

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez

N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Melléklet az ADATLAP-hoz N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Figyelemfelhívás! Figyelem! A NYILATKOZAT-ban adott válaszait a szakértői vizsgálat és a véleményezés folyamán felhasználjuk, mivel

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)

J e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház

Részletesebben

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei

A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei Keszi Roland A célszervezetek körében készült kérdőíves felmérés eredményei www.krolify.hu Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Kisterem 2005.április 22. A célszervezetek számának időbeli változása (N)

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási

A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási A megváltozott munkaképességű személyek megújult foglalkoztatástámogatási rendszere Előadó: Boros Attila Főosztályvezető Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Foglalkozási Rehabilitációs Főosztály

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása

Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása Az év társadalomtudatos vállalkozása Magyarország 2007. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Bemutatása Shadow ECOFIN - pénzügyi árnyékkonferencia Budapest, 2011. április 08-09. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

Esélyegyenlőség a callcenterben

Esélyegyenlőség a callcenterben Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett?

Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Konstantinusz Kft. 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 2. Mi is az Iskolaszövetkezet?...2 3. Milyen elvárásokat támaszt a munkaerőpiac a diákokkal szemben?...4

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ. Előterjesztés. a Kormány részére Miniszterelnöki Hivatal Iktatószám: XIX- 174 / 9 /2007. Elektronikuskormányzat-központ Előterjesztés a Kormány részére az egységes európai segélyhívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR)

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja

Tudatosság, fenntarthatóság, növekedés: a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja : a családi vállalkozások gazdaságélénkítő és foglalkoztatási potenciálja Horváth Anna, SEED Alapítvány 2008. szeptember 11., Budapest Komplex képzés a családi vállalkozások növekedéséért, versenyképességéért

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez

T Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 19. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a TÁMOP- 1.4.3-12/1-2012-0141,,e-KARRIER

Részletesebben

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat

Dr. Szőrös Gabriella NRSZH. Előadás kivonat Dr. Szőrös Gabriella NRSZH Előadás kivonat Alkalmassági vizsgálatok Rehabilitációs alkalmasság Motivációs vizsgálatok Gépjárművezetői alkalmasság Munkaszimulátoros vizsgálatok Jogszabályi változás Mkcs

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007.

A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA 2007. KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ FEHÉR BOT ALAPÍTVÁNY 4087 HAJDÚDOROG NÁNÁSI U. 4. A LÁTÁSSÉRÜLTEK FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK 2007. I. Fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

A családi háttér és az iskolai utak eltérései

A családi háttér és az iskolai utak eltérései 13 Szanyi-F. Eleonóra A családi háttér és az iskolai utak eltérései Az alábbi cikk első része egy, e folyóiratban korábban megjelent írás (Hiányszakmát tanuló végzős szakiskolások; ÚPSz 211/6) folytatása.

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat?

A kompetenciamérés szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? szezonja van: Ki mint vet, úgy arat? Írta: dr. Majoros Mária Ezt a cikket gondolatébresztőnek szánom. Semmit sem szeretnék állítani, hiszen a magyar közoktatás jelenlegi helyzete nagyon összetett és a

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása

Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatos tudnivalók összefoglalása Készítette: Korycki Adrienn SALIO Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető, partner adrienn.korycki@salio.hu +36 1 240-4352 Ha valami hatással

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013

A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 A FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM LÉTREHOZÁSA A HEGYHÁTI KISTÉRSÉGBEN C. PROJEKTHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSOK ELVÉGZÉSE (HIVATKOZÁSI SZÁM: ROP-3. 2. 1.-2004-09-0005/32) A VASI HEGYHÁT FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Részletesebben

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése

Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben