A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac
|
|
- Erika Fülöpné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A megváltozott munkaképességű emberek és a nyílt munkaerőpiac Kutatási zárótanulmány Készítette: Dr. Krémer Balázs Debrecen, február 15.
2 TARTALOMJEGYZÉK I. A TÉMA ÉS ANNAK AKTUALITÁSA... 3 II. A HAGYOMÁNYOS (CÉLSZERVEZETI, EQUAL, STB.) PARADIGMA... 5 II.1. A fogyatékos ember foglalkoztatása: szociális jog, és sajátos, szociális intézmény keretében nyújtott ellátás... 5 II.2. Piaci részvétel támogatása a piacoktól védett környezetben... 6 III. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEK A NYÍLT MUNKAERŐPIACON KÉT MODELL III.1. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon III.2. A nyílt munkaerőpiacon megváltozott munkaképességű ember nincsen. Sérült, beteg, gyenge, elesett az van III.2.1. Munkaadói tapasztalatok arról ami nincs és mégis van III.2.2. A nyílt piacon ismeretlen szerep a megváltozott munkaképességű munkavállaló IV. MIK A TANULSÁGOK: MITŐL LENNE TÖBB ÁLLÁS? AZAZ: MITŐL LENNE MÁS A SZEREP? IV.1. Képzés IV.2. Munkaerő-piaci rugalmasság IV.3. CSR Vállalatok Társadalmi Felelősségvállalása IV.4. A produktivitási kockázatok részleges állami átvállalása V. ÖSSZEFOGLALÁS: A VÉDETT MUNKAHELYTŐL A TÁMOGATOTT MUNKAVÁLLALÁS FELÉ... 26
3 I. A téma és annak aktualitása A fogyatékos, tartósan beteg, sérült, megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása hagyományosan elkülönített, speciális szervezeti és pénzügyi kondíciókkal működő munkahelyeken történt, és lényegében ma is így történik. E speciális munkahelyek megnevezése időről időre megváltozott megváltozik (szociális foglalkoztató, célszervezet, védett munkahely, akkreditált rehabilitációs munkahely, stb.), ám a sajátos tartalmi lényeg, az évtizedek óta semmit sem. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató szervezetek valamiféle sajátos jogállásra (besorolásra, akkreditációra, stb.) tesznek szert, és e sajátos jogi státuszuk következményeként más vállaltoknál kedvezőbb adóztatási szabályok vonatkoznak rájuk, valamint viszonylag jelentős állami szubvenciót, dotációt kapnak az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak kifizetett bér, foglalkoztatási költség után, annak jellemzően egyénileg, az adott szervezetre megszabott arányában. A megváltozott munkaképességű embereket alkalmazó szervezetek ténykedését mindig is súlyos fenntartások és kifogások vették körül. Az utóbbi években felerősödött averziók amelyek első pillanatra radikálisnak tűnt, ám, azóta nyilvánvalóvá váltan, gyakorlatilag hatástalan szabályozási változásokban vezetődtek le nagyjából két alapvető kifogásra épültek. Az egyik, és a legkézenfekvőbb kifogás arról szólt, hogy a speciális szervezetek költségvetési támogatása egyre csak nőtt, méghozzá, tízmilliárdos nagyságrendekben. Dinamikáját tekintve a dotáció vált az egyik leggyorsabban növekedő jóléti kiadási tétellé. Másfelől e radikálisan növekvő költségvetési tehernek nem látszódott az ellenértéke, az ellentétele : nem lett ettől érzékelhetően jobb a megváltozott munkaképességűek jövedelmi helyzete. Sem azáltal, hogy érzékelhetően több megváltozott munkaképességű ember jutott tisztességes jövedelemhez a támogatott, speciális szervezetek alkalmazottjaként; sem azáltal, hogy a speciális szervezetek munkavállalójaként olyan rehabilitációs folyamaton estek volna át, amely eljuttathatta volna őket valamiféle normál munkavégzési körülmények mellett végezhető, a nyílt munkaerőpiacokon elérhető állások, munkakörök betöltéséhez. Teljesen nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság, a megváltozott munkaképesség okán nyújtott pénzbeni ellátások (első sorban: a rokkantnyugdíj) és egyéb támogatások (pl. a célszervezetek által biztosított dotált foglalkoztatás) iránti igények növekedése elsősorban nem a fizikai állapotok romlásának, hanem a munkaerő-piaci kiszorító tendenciák hatásának tudható be. Nagyrészt e beismerés következménye az, hogy a speciális munkahelyek és munkakörök számának még jelentős növekedése sem eredményezheti az igények, a szükségletek teljes körű lefedettségét. Azaz, a speciális, magasan szubvencionált munkahelyek és munkakörök 3
4 számának gyarapodása nemcsak azt a veszélyt vetíti előre, hogy finanszírozhatatlan költségvetési terhek keletkeznek hanem azt is, hogy ettől semmit nem fog javulni az egészségi hátrányokkal küzdő emberek munkaerő-piaci helyzete. Ha a speciális munkahelyek számában nemhogy bővülésre, hanem egyenesen szűkülésre kell berendezkedni akkor ennek ellensúlyozására, a helyzet romlásának megakadályozására gyakorlatilag egyetlen elvi lehetőség kínálkozik. Ez az elvi lehetőség a fogyatékos emberek nagyobb arányú nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedése, illetve ezen elvi lehetőség esélyeinek javítására, a létező speciális munkahelyek rehabilitációs tartalmainak, az itt történő foglalkoztatás átmeneti és a máshol történő elhelyezkedést megalapozó-támogató jellegének az elősegítése. Ez az elvi lehetőség igen nagy nyomatékkal jelent meg a fogyatékos emberek foglalkoztatását támogató, hazai és nemzetközi forrásokból finanszírozott programok, projektek elvárásaiban, pályázati követelményeiben. E folyamat részeként, talán a leghangsúlyosabban, explicit pályázati követelményként az EQUAL programok pályázati követelményei között tűnt fel az az elvárás, hogy a támogatott foglalkoztatást olyan átmeneti ideig tartó, fejlődési folyamatnak, rehabilitációs folyamatnak kell tekinteni, amely elvezet, kivezet a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésekhez is. Jelen elemzés megrendelése is ennek a folyamatnak a része. A nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedések kapcsán érzékelhető nehézségek, kétes kimenetekkel és fenntarthatósággal kecsegtető eredmények láttán arra a kérdésre próbálunk meg a különféle szakértőkkel és munkaadókkal készült, egyéni és csoportos (fókusz-csoportos) interjúk alapján választ keresni, hogy vajon milyen nehézségek akadályozzák a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerőpiacokon való megjelenését, az oda történő átlépését, illetve, hogy milyen tanulságok szűrhetők le a viszonylag ritka nyílt munkaerő-piaci részvételek tapasztalataiból. 4
5 II. A hagyományos (célszervezeti, EQUAL, stb.) paradigma Sokan, így a témában megkérdezett hivatalnoki, kutató, fejlesztő szakemberek is alapvetően elfogadják a jelenlegi szervezeti és szabályozási kereteket, és ezen kereteket adottságnak tekintve, a kereteken belül keresik azokat a fejlesztési irányokat és lehetőségeket, amelyek a jelenleginél sikeresebb nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéseket eredményezhetnek. Az alábbiakban tehát ezen hagyományos gondolkodásmód kereteit (ha úgy tetszik: korlátait), és az e kereteken belüli útkereséseket próbáljuk meg röviden összefoglalni. II.1. A fogyatékos ember foglalkoztatása: szociális jog, és sajátos, szociális intézmény keretében nyújtott ellátás A hagyományos szociális gondolkodásmód és ehhez illeszkedően, a fogyatékos emberek foglalkoztatására vonatkozó szociális gondolkodásmód néhány megkérdőjelezhetetlen tézisre, mint axiómára épül. Ilyen axiómák a következők: Bármilyen társadalmi hátrányból valamiféle olyan jognak, jogosultságnak kell keletkeznie, amely enyhíti, kompenzálja e hátrányt. Fogyatékos, egészségkárosodott emberek esetében ezek a jogok a leszázalékolás a megváltozott munkaképességűvé nyilvánítás által keletkeznek és intézményesülnek. A megváltozott munkaképességűvé nyilvánításból származtatott jog a rokkantnyugdíjra való jog, valamint a speciális szervezeteknél történő foglalkoztatás esetén, a szervezet által megigényelhető dotációra való szervezeti jogosultság. Bármilyen szociális jog valamilyen elkülönült, speciális, az állami szociálpolitikával szoros kapcsolatban álló szervezet által váltható be tényleges ellátássá. Ilyen speciális szervezet a pénzbeni és bizonyos természetbeni (pl. segédeszköz) ellátások esetében a társadalombiztosítás vagy az önkormányzat; más természetbeni és szolgáltatási jogosultság esetén az önkormányzati-állami fenntartású, illetve az állammal szoros finanszírozási és szerződési függésben álló nem-állami szolgáltató. E szolgáltatói körbe a sajátos ápoló-gondozó szolgáltatások mellett, nagyjából velük hasonló státuszba sorolhatóak az igen nagy arányban állami (közalapítványi, önkormányzati szociális foglalkoztatók) fenntartású, illetve a különféle privát speciális foglalkoztatók, szervezetek is. 5
6 Az állammal való szoros összefüggés alapvetően azt jelenti, hogy a speciális szervezetek működési szabályait és feltételeit az állami szabályozás határozza meg a piaci hatások legfeljebb másodlagosként, addicionális követelményként jelennek meg (mint amilyen követelmény a lehívható dotáció felső korlátjának az árbevételhez történő hozzákapcsolása). A vonatkozó állami szabályozások (mint általában valamennyi állami befolyás és szabályozás) a bemenetekre vonatkozó szabályozás, legyen szó akár követelményekről (pl. működési engedélyeztetés szabályai, az alkalmazandó munkaerőre vonatkozó követelmények), akár jogosultságokról (alapvetően: a finanszírozásra, a dotáció lehívhatóságára vonatkozó jogosultságok). A kimenetekre vonatkozó szabályok, így pl. a kibocsátásra, a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésre vonatkozó elvárások puhák, kemény eszközökkel nem érvényesíthetőek, inkább vágyak, törekvések, elvi célkitűzések. Ebben a sajátos működési környezetben bárminemű feladat, cél elérése az állami szabályozás kemény keretei között képzelhetők el a piacokkal való érintkezések, a piaci elvárásoknak való megfelelések a puha elvárások, vágyak körébe sorolható körülmények, követelmények. II.2. Piaci részvétel támogatása a piacoktól védett környezetben A fenti körülményeket elfogadva erőteljesen lehatárolhatók azok az elvi esélyek, lehetőségek, amelyek a piacoktól távoli, a piaci hatásoktól védett környezetben ellátott feladatok teljesítése révén a piacokon való részvételt támogathatják. Ám, a hagyományos paradigma kereteit elfogadva, mégiscsak ezeknek a lehetőségeknek a kiaknázása jelentheti a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés elősegítésének kizárólagos feltételrendszerét. E lehetőségeket, azok kibontakoztatását jelölték meg a legfontosabb feladatoknak a területen dolgozó, általunk megkérdezett szakértők is, mégpedig a következőkben: A támogatott szervezetekben és programokban lehetőleg olyan munkakörökben kell alkalmazni a megváltozott munkaképességű embereket, amely munkakörökben jelentkezik nyílt munkaerő-piaci kereslet is. Tehát, ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkatapasztalatra, referenciákra tesznek szert olyan munkakörökben, amelyekben van álláslehetőség akkor ez javítja az esélyeiket arra, hogy az adott munkakörben a nyílt munkaerőpiacokon is elhelyezkedjenek. Elvi reményként gyakran megfogalmazódik bár ilyen tapasztalatról nincsen tudomásunk -, hogy a nyílt 6
7 munkaerőpiacra nemcsak alkalmazottként, egyéni munkavállalóként, hanem normál nem speciális (dotációt igénybe nem vevő, a piaci bevételeiből megélő) vállalkozás, szervezet létrehozása és működtetése révén is nyílhat így esély. Ha ilyen munkák megszervezésére, ilyen munkák révén előálló termékek vagy szolgáltatások megrendeléseinek megszerzésére nincsen lehetőség akkor is, a rendszeres munkavégzés, munkatapasztalat, a munkában való tanulás ( learning by doing ), a munkavégzés komolyan vétele révén enyhíthetők, kompenzálhatók az egészségkárosodásból származó munkaerő-piaci hátrányok. Az utóbbi idők legnépszerűbb, a fenti keretekhez illeszkedő gondolata az, hogy akár a támogatott, speciális foglalkoztatást végző szervezet keretein belül, akár attól függetlenül, állami forrásokból működtetett civil szervezetek keretein belül működtetett szolgáltatások révén kellene segíteni a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedéseket. Ilyen szolgáltatások lehetnek részben az általános munkaerő-piaci, álláskeresési szolgáltatások szakosodott verziói (álláskeresési információszolgáltatás és tanácsadás, speciális közvetítés, képzések és felkészítő tréningek, stb.), illetve a munkavégzést segítő, speciálisan a fogyatékos emberek részére megtervezett és megszervezett szolgáltatások (pl. távmunka megszervezése és logisztikája, szállító szolgáltatás, stb.). Végül, egyre nagyobb hangsúlyt kapnak azok a szolgáltatási lehetőségek, amelyek fogyasztói nem maguk a megváltozott munkaképességű emberek, hanem az őket foglalkoztató nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatók, munkaadók. Ilyen jellegű szolgáltatások pl. a munkahelyek és műhelyek akadálymentesítését támogató ergonómiai, mérnöki szolgáltatások; a rendkívüli helyzetekben hívható, közvetlen zöld számok, mediáló szolgáltatások, stb.) A felmerült javaslatok ésszerűeknek és megvalósíthatóknak tűnnek ám a jelenlegi helyzet, a fennálló keretek a legtöbb esetben rendkívül messze állnak az előbbiekben megfogalmazottaktól. Meglehetősen hiú ábrándnak tűnik, hogy a megváltozott munkaképességűeket nagy tömegben foglalkoztató szervezetek épp azokban a konjunkturális piaci szegmensekben legyenek képesek versenyképesen működni, ahol amúgy is éles a piaci verseny. Valójában ennek az ellenkezője a jellemző: a bértámogatás révén leginkább azokat a munkákat lehet megszerezni, amelyek iránti kereslet kizárólag a minél alacsonyabb bérköltségeken dől el, és nem igényelnek sem sajátos kvalifikált munkaerőt, sem magas értékű, speciális tőkebefektetéseket. A támogatott szervezetek által végzett munkák jellemzően manufaktúra jellegű, alacsony hozzáadott értéket jelentő munkák (ennyiben: a speciális szervezetek a kínai termékekkel ver- 7
8 sengő, azoknál olcsóbb áru produktumokat állítanak elő). Azt mondhatjuk, hogy szerencsére a magyar gazdaságban, a nyílt munkaerőpiacokon nem jellemző az, hogy hasonló munkakörökre jelentős kereslet mutatkozna. Ennek folyományaként, a hasonló munkakörökben szerzett tapasztalatok még tágabb körben sem teremtenek jelentős esély-javulást hasonló munkakörök betöltésére. Bonyolultabb kérdés a szolgáltatások hangsúlyainak megítélése. Hasonló szolgáltatási tartalmak ugyanis a mainstream európai gondolkodásmódokban is igen nagy jelentőségűek, hasonló szolgáltatásfejlesztések a jelenkori európai fogyaték-ügyben is igen nagy számban, jelentős politikai és szakmai hangsúlyokkal jelennek meg. Ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy mindezek a szolgáltatási tartalmak a fejlett európai és amerikai (USA, Kanada) országokban más intézményi, szakmai és kulturális kontextusban jelennek meg. Ezekben az országokban ugyanis az 50-es években megkezdődött, és gyakorlatilag a 60-as évekre be is fejeződött az az átalakulás, amely a fogyatékosok foglalkoztatása területén a mai magyar védett szervezetek világával igen rokon shektered employment politikájáról átért minden politikai-szakmai beavatkozást a nyílt munkaerő-piaci vállalkozások, munkaadók munkahelyein ténykedő supported employment ( támogatott foglalkoztatás ) politikájára. Más szavakkal azt mondhatnánk, hogy a hazai környezetben egyre népszerűbb, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását támogató szolgáltatások ottani terepe azoknak a normál munkahelyeknek a világa, ahol úgy dolgoznak megváltozott munkaképességű emberek, hogy a támogatások nem a sajátos működésű engedélyekkel rendelkező szervezetek működését támogatják. Hanem bármilyen foglalkoztató számára a foglalkoztatás költségeit csökkentő kedvezményeket adnak az általa foglalkoztatott valamennyi megváltozott munkaképességű munkavállaló után; illetve, ahol a munkavállaló fogyatékos ember speciális támogatásokban részesülhet, ha bárhol elhelyezkedik. Magyarországra még egyáltalán nem ért el ez a fajta támogatási politika, nálunk a nyílt munkaerőpiacon sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem élvez semmilyen támogatást egy megváltozott munkaképességű munkavállalása esetén nálunk a támogatások kizárólagos alanya az elkülönült, sajátos állami szabályozás hatálya alatt álló szervezet. A fejlett országok korszerű támogatási gyakorlatával, a támogatott foglalkoztatás szakmai politikájával szemben ezt az alapvető sajátosságot tekinthetjük a címben jelzett hagyományos paradigma sarokkövének. A piaci foglalkoztatás sem munkaadói, sem munkavállalói oldalról nem élvez támogatást csak a piacokon kívüli, attól lényegében elzárt, a fo- 8
9 gyatékos embereket tömegesen alkalmazó szervezetek vehetnek igénybe állami támogatást, szubvenciót, kedvezményt. Értelemszerűen a fejlett országoknak a mienkről alapjaiban különböző támogatásfilozófiája és gyakorlata alapján vélhetjük úgy, hogy a hagyományos paradigma keretein belüli fejlesztések, átalakítások, reformok lehetőségeit igen korlátozottak. 9
10 III. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon két modell III.1. Megváltozott munkaképességűek a nyílt munkaerőpiacon Számos munkaadóval készült interjúink során egyetlen esetben találkoztunk azzal, hogy egy cég történetesen az ország egyik legnagyobb, külföldi tulajdonban álló cége tudatos stratégiaként alkalmazott megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Szeretnénk előre jelezni: az itteni tapasztalatok nem feltétlenül progresszív perspektívákat jeleznek a megváltozott munkaképességűek nyílt munkaerő-piaci alkalmazása dolgában. Egyrészt, már maga az alkalmazás körülményei sem felelnek meg teljes mértékben a nyílt piaci foglalkoztatás elvi kereteinek (a cég pályázati támogatást kapott arra, hogy callcenterében megváltozott munkaképességűeket alkalmazzon). Az is igencsak komoly óvatosságra int, hogy a nyílt piaci foglalkoztatás egyáltalán nem jelent integrált foglalkoztatást. A cég a vizsgált szervezeti egységében (a call centerben) alkalmazza gyakorlatilag az összes megváltozott munkaképességű munkavállalót (a 2000 fős alkalmazott létszámból 24-en megváltozott munkaképességűek köztük 23-an a call centerben dolgoznak). A call centerben található egy külön csoport a tudakozó csoport, amely kizárólag megváltozott munkavégző képességű munkatársakból áll (11 fő). A sajátos szegregáció mögött ugyanazokat az előítéleteket találjuk, mint általában: És azt gondolom mindenképp ez egy társadalmi felelősségvállalás ilyen szinten. De tudatos döntés volt, tehát szerettük volna megadni a lehetőséget ezeknek a munkavállalóknak is, hogy egyrészről hogy munkához jussanak, másrészről pedig azt gondoltuk, hogy a call center tevékenység az tipikusan az a munkakör, amihez nem szükséges az, hogy valaki, hát idézőjelesen ugye fizikálisan egészséges legyen, tehát megfelelnek ezek a munkavállalók is, akik csökkent képességűek. Mindezzel együtt, a dolgot nem kell titkolni akkor, ha ebből egyéb hasznok származnak. Ilyen haszon az, ha a cég ezáltal bekerülhet a médiába, ha mindez a cég társadalmi felelősségvállalását, elkötelezettségét, jóindulatát hathatósan reklámozza: V1: Hanem azt kell, hogy mondjam, folyamatosan vannak látogatóink külföldről is, és ezt igazából a többiek is használják, tehát hogy mi ezt hogy kezdtük el csinálni, hogy van ma. És 10
11 meg kell mondjam, minden hónapban vannak látogatók, minden hónapban prezentálom, beszélgetünk erről, hogy hogyan kezdtük el foglalkoztatni őket, milyen tapasztalataink vannak. Tehát azt mondom, hogy mások is példaként használják a mi üzletpolitikánkat. K: A saját cégen belülről vagy kívülről vannak a látogatók? V1: Kívülről. V2: Kívülről. Abszolút kívülről. V1: Akár a média részéről. Még a Strucc című műsorban volt riportfilm, vagy legutóbb a TV2- n is, Duna tv-n, számos ilyen civil V2: Rádióban, V1: akár civil szervezet vagy egyéb ilyen amatőr filmesek megkeresnek minket. K: És akkor ők V1: Igen. Akár a mozgáskorlátozott kollega oldaláról készítenek filmet, akár a mi oldalunkról. De természetesen minket mindig megkérdeznek. És természetesen, a jó média-megjelenés, az olcsó reklám egyéb módokon is behozza a ráfordításokat. Így pl. a cég több kormányzati és civil díjat nyert áldásos ténykedése eredményeképpen, és valamennyi díj önmagában is újabb és újabb reklám, média-megjelenés és valamennyi elnyert díj feltüntethető más vállalati reklámanyagokon, a vállalat jóhírét és társadalmi elfogadottságát erősíteni szándékozó kommunikációs csatornán. Mielőtt azonban abba hibába esnénk, hogy fanyalgásaink elragadtassanak bennünket, érdemes e visszásnak is tartható megnyilvánulások mögé is látnunk. Egyrészt, nem szabad elfelejteni azt, hogy mégiscsak itt tucatnyi mozgáskorlátozottnak lett állása, sőt, már évek óta van is állása. Hogy egy munkaadó a hasznát keresi, hogy még ilyen speciális esetben is a hasznát keresi ez ellen lehetnek esztétikai kifogásaink, de azért, jobb mindezt különösen a piaci szférában természetesnek tartani. Másrészt, a munkaadói tapasztalatok, az emberekkel való közvetlen kapcsolat akkor is egyfajta árnyalt, a nehézségeket kezelhető, megértő modorban tárgyaló, ugyanakkor az előnyöket elismerő és értékelő hozzáállást eredményez az évek múltával, ha az eredeti célok kissé cinikusnak tarthatók voltak is: V1: Tehát sokkal többet kellett törődni velük abból a szempontból, hogy ők érezzék azt, hogy ők képesek megfelelni az általam támasztott elvárásoknak. Merthogy az elvárásokban nyilván meg kellett felelni az elvárásoknak, amit többiekkel szemben is támasztunk, hiszen mégiscsak egy mobil, egy vezető mobilkommunikációs cégről van szó. Tehát nem engedhetjük meg, hogy 11
12 abból a minőségből alább adjunk, mint amit az ügyfeleink megszoktak. Ez mindenképpen nehézséget okozott. Erre volt külön a HEA-tól is kirendelve. A HEA-tól, ugye? V2: Igen. Egy segítő. V1: Kirendelve egy szociális munkás. A problémák, azt már mondtam, hogy a betanulás folyamatában sokan jelezték azt hogy ők nem érzik magukat alkalmasnak arra, hogy ők elsajátítsák mindazt a tudást, amire szükség van ahhoz, hogy ügyintézőként, normál ügyintézőként foglalkoztassuk őket. Tehát ugye alapvetően és a normál ügyintézőknek is a tanítás folyamata az kb. egy 6-8 hetes időszak, ami elég megfeszített. Mert úgy néz ki, hogy amit egyik nap tanultak, annak másnap számot kell adni a tudásról. Tehát egyből tesztírás következik igazándiból. Akár azzal is probléma volt, hogy ugye nem voltak ahhoz hozzászokva, a V1 az előbb említette, hogy többen voltak közöttük, akik 15 éve nem dolgoztak. Nem voltak hozzászokva, hogy bizony oda kell érni egy bizonyos időre, mert elkezdődik mondjuk a képzés. Hogy elkezdődik a munkaideje és operátorként kezelnie kellene a hívásokat, mert ott lenne az ügyfél a vonalban már. Nehézséget okozott az is, hogy esetleg olyan betegséggel küszködnek, ami, ami mondjuk gyógyszer. Volt olyan, volt olyan közöttük, aki azt mondta, hogy 10 óráig nem tud fölkelni reggel, mert ő beveszi a gyógyszerét, nem tudom én, 6 órakor, neki akkor még le kell feküdnie, akkor még nem tud elindulni. De, a nehézségek mellett határozott, igen markáns megfogalmazásokban jelennek meg az előnyök is: Azt mondhatjuk, hogy a motiváltságuk és a lojalitásuk lényegesen magasabb, mint az átlag munkavállalónak. Tehát míg egy átlag munkavállaló teljesen tisztában van a képességeivel és a lehetőségeivel és elindul a munkaerő piacon, keres magának más munkahelyet, egy csökkent munkaképességű kollega jobban megbecsüli, hogyha érzi, hogy bevált neki egy munkahely, egy munkáltató. És azért ezek a juttatások, ezek nagyon sokat számítanak, hogy őket behozzuk a munkahelyre, hogy hazaszállítjuk a munka végén, hogy az ajtó kinyílik, hogyha a kerekes székkel jön, kitárul az ajtó és nem kell neki manuálisan nyitogatnia, hogy akadálymentesítve eljut itt házon belül bárhová, ezek mind olyan plusz juttatások, amik a béren felül vannak és az ő komfortérzetükhöz hozzájárulnak. 12
13 Én azt gondolom, hogy ők alapvetően egy állandó munkahelynek tekintik a call centert, míg egy normál munkavállaló egy lépcsőnek az életében. Sokkal rugalmasabbak nyilván azok, akik huszonévesen, egészségesen ide jönnek, és ha viszszamegyünk az előző kérdésre, hogy szerintem elsősorban ugye karrierlépcsőnek tekintik, karrier út van előttük, az lebeg és azt mondják, hogy eljönnek operátornak és aztán majd továbblépnek. Míg egy mozgáskorlátozott kollega örül ennek a lehetőségnek is nyilván. Ő ezért jobban megbecsüli, mert egyrészt nem látja azt, hogy milyen karrier lehetőségei vannak, milyen egyéb lehetőségei vannak vagy nem is hisz ebben annyira, mint egy egészséges kolléga. Ha tehát a tapasztalatokat tárgyilagosan akarjuk összefoglalni, akkor hajlunk arra, hogy elfogadjuk interjúalanyunk értékelését: Tehát igazándiból azt kell, hogy mondjam, hogy hatalmas feladat ez. Már csak azért is, mert mind a két oldalról kell az a megfeszített akarás, hogy valaki, valaki tudjon egyáltalán munkát vállalni. Itt Magyarországon én azt gondolom, hogy ez különösen fontos, már csak azért is, mert nagyon kevés a lehetőség arra, hogy csökkent munkaképességűként munkát vállaljon valaki. Úgyhogy ez egy kölcsönös nagyon kemény erőfeszítés volt mind a két félnek, hogy, hogy ezek a munkavállalók itt maradjanak a cégnél és tudjunk nekik valamiféle lehetőséget kínálni. Ezen kívül még két más cég esetében történt említés megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról. Egy munkakölcsönzéssel foglalkozó cég munkatársa beszámolt arról, hogy a nyilvántartásukban van néhány kölcsönözhető munkatárs akiknek a fogyatékossága nem látható, és legfeljebb az amúgy is bejáratott ügyfél munkatársait szokták ebbe beavatni. A másik esetről egy textilüzemi-kisvállalkozó számolt be: ők bedolgozóként többször adtak megbízást megváltozott munkaképességűeket alkalmazó célszervezetnek. III.2. A nyílt munkaerőpiacon megváltozott munkaképességű ember nincsen. Sérült, beteg, gyenge, elesett az van III.2.1. Munkaadói tapasztalatok arról ami nincs és mégis van A multinacionális cégek munkaügyesei, valamint kis- és középvállalatok menedzserei körében elvégzett egyéni és csoportos interjúink meglepő tapasztalata volt az, hogy első kérdésünkre, mely szerint volt-e tapasztalatuk megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatá- 13
14 sa dolgában? a válaszolók túlnyomó többsége azt felelte, hogy nem. Ez még talán nem is volt annyira meglepő tudjuk, hogy kevés megváltozott munkaképességű ember dolgozik a nyílt munkaerőpiacokon. Meglepetésünk azonban gyakran fokozódott akkor, amikor akár felsőfokú végzettségű, személyzeti munkára specializálódott interjúalanyainkról az derült ki, hogy még nagyjából sem értik azt, hogy kikre utal a megváltozott munkaképesség fogalma. A meglepetések mindezek után tetőztek. Többször visszatérő eleme volt beszélgetésünknek az, hogy, bár megváltozott munkaképességű kollégákról szerzett tapasztalatokról nem tudtak beszámolni interjúalanyaink azért vak, rossz a keze, levették a mellét, by pass eret operáltak a szívébe, stb. kollégákról szóló tapasztalatokról már igen sokan beszámoltak. Nekem egyszer volt, felvételiző jelölt akiről nem is lehetett észre venni hogy bármi is történt vele, de aztán mondta hogy a térde alatt műlábat hord. Fiatal srác volt Nekem abszolút nem tűnt fel, mackósan járt - csak később utalt erre a problémára. Másik interjúalanyunk, aki könyvelő és adótanácsadó cégét vezeti, a beszélgetés egy elég késői fázisában, önmagának is meglepetést okozva kiáltott fel, hogy: De hát, a kolléganőm, hát, mondhatnám, a helyettesem őt tulajdonképpen szóval, neki rossz a keze, kezet nyújtani is bal kézzel nyújt. De, hát ő nem megváltozott munkaképességű, ő ugyanúgy tud mindent, mint bármelyikünk, sőt, az adóügyekben ő a legjobb meg még fél kézzel is gyorsabban gépel nálam. Nem, ő nem olyan az nálunk úgy van, hogy hat nő dolgozik az irodában, és mindig beosztjuk, hogy este ki rak rendet munka után, mert akkor nem alkalmazunk takarítót. És, hát mondtuk ennek a kolléganőnknek, hogy elegen vagyunk, be tudjuk osztani úgy, hogy neki ne kelljen amire ő úgy megsértődött! Hogy, hát igenis, ő is ki tud takarítani, meg minden. Meg kell mondjam, még sohasem lestem meg, hogy hogyan fogja a rossz kezével a lapátot amikor felseper de épp olyan rend van az ő takarítása után is, mint bármelyik másikunk után Hogy sérült, beteg emberek mi alapján lehetnek fel sem tűnő, teljességgel beilleszkedett tagjai munkaszervezeteknek, kollektíváknak erre nem lehet egyféle választ adni. Olykor a sérültség, a fogyatékosság nem jelent gátló, korlátozó tényezőt az adott munka elvégzésében: pl. egy vak ügyvédről nem tűnik fel, hogy vak akkor, ha amúgy a munkáját megbízhatóan végző, jó ügyvéd. 14
15 Máskor a fogyatékosság, a betegség épp úgy a kollégáktól elviselhető gyengeségek közé sorolódik, mint másnál a túl hangos beszéde, a kövérsége vagy éppen a nehéz természete. Ismét máskor valamiféle sajnálat, részvét, segíteni akarás teszi megszokottá, természetessé a sérült kollégák beilleszkedését. Különösen gyakran figyelhető meg ez olyan esetekben, amikor a régebben ott dolgozó kolléga az együtt-dolgozás alatt, az ottani munkához köthetően sérül meg, betegszik meg ilyenkor egyfajta rossz lelkiismeret és felelősségvállalás kötelezettséggé teszi azt, hogy ne tetézze a bajt a munkahely azzal, hogy kiveti magából a kollégát. Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy a munkahelyeken számos beteg, sérült, valamilyen baja van embert találhatunk akik integrált formában dolgoznak, pénzt keresnek a nyílt piacokon. Ám ezek az emberek a kollégák, a főnökök, a munkaadók érzékelése és értékítélete szerint: nem megváltozott munkaképességű munkavállalók és éppen annyit követelnek tőlük is, mint egészséges kollégáiktól. Az ellentmondás feloldására teszünk kísérletet a következőkben. III.2.2. A nyílt piacon ismeretlen szerep a megváltozott munkaképességű munkavállaló Korábbi tanulmányunkban 1 a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal, munkát kereső emberekkel elkészült interjúink alapján fejtettük ki az alábbiakat: Valamikor a két világháború között Talcott Parsons, a szociológiai rendszerelméletek atyjának tartott amerikai szociológus írt egy kis pamfletet a Betegség, mint szerep címen. Parsons sziporkázó szellemességgel kifejtett ötlete az a meglátás volt, hogy valaki nem az egészségi állapota szerint beteg, hanem attól, hogy elfogadja azokat az intézményes mechanizmusokat és játékszabályokat, amelyeket egy betegnek követnie kell. Elmegy az orvoshoz, elfogadja az egészségügyi szolgálatok és szolgáltatók ügyfeleire (a betegekre ) vonatkozó játékszabályokat, tudomásul veszi azt, hogy neki mindent meg kell tennie a gyógyulás érdekében, különösen, bizonyos köteles rituálékat (a terápiák, az ágyban fekvő életformák, a gyógyszerszedés rítusait) minden körülmények között követnie kell. Parsons olykor a szociológiától szokatlan irónia felségterületeire is elmerészkedik: a szerep leírásai közben minden olvasóban felderengenek a szerep szabályait kitűnően elsajátító és előadó hipochonder ismerősei miközben felderengenek azok a betegségeiket eltitkoló, a beteg szerepeiket viselni 1 Dr. Krémer Balázs Nagy Zita Éva: A fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaéletútjának, valamint jövőbeni képzési és munkavállaláshoz kötődő terveinek feltárása. Kutatási zárójelentés. Készült a Motiváció Alapítvány megbízásából, a jelen kutatást is magába foglaló EQUAL program keretében. 15
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma
Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási
RészletesebbenPartnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról
Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:
RészletesebbenSZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET. Kaucsicsné Zsóri Katalin
SZAKKÉPZÉS, FOGLALKOZTATÁS, KERESET, ÖNÁLLÓ ÉLET Kaucsicsné Zsóri Katalin SZAKKÉPZÉS - informatikai képzés - kertészeti munkacsoport - háztartási tanfolyam HÁZTARTÁSI TANFOLYAM ELKÉSZÜLT A VACSORA SZOCIÁLIS
RészletesebbenEU 2020 és foglalkoztatás
EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci
RészletesebbenFOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ - a rehabilitációs orvos gondolatai - Dr. Pettyán Ilona, Dr. Weinhoffer Judit HM ÁEK Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet A foglalkoztatási rehabilitáció Egy folyamat,
RészletesebbenFoglalkoztatás és önálló közlekedés. Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287
Foglalkoztatás és önálló közlekedés Kaucsicsné Zsóri Katalin Down Alapítvány II. sz. Gondozóháza 06-20-260-2287 Szociális foglalkoztatás 112/2006 (V.12.) Kormányrendelet alapján A szociális foglalkoztatás
RészletesebbenTársadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon
PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja
RészletesebbenDr. Fodor Imréné PRKK igazgató
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató
RészletesebbenA Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015.
A Rehabjob bemutatkozó diasora megváltozott munkaképességű munkavállalók integrációja területén 2015. Bemutatkozás REHABJOB - JOBGROUP REHABJOB (www.rehabjob.hu) üzletágunk mellett az alábbi divíziók tartoznak
RészletesebbenTÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
TÁMOP 1.1.1-12/1 Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A projekt célja TÁMOP-1.1.1-12/1-2012-0001 Megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációjának
RészletesebbenTÁMOP PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése
Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1 PROGRAM Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése A TÁMOP 1.1.1 program célja Az Új Magyarország Fejlesztési
Részletesebbenkiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása
kiadvány bemutatása Lépéselőny Egyesület Huri Beáta, elnök 2011.11.15. Agora kiadvány bemutatása Összegzés A női életpálya sajátosságai A nők munkaerő-piacra való visszatérését akadályozó tényezők Civil
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenSzociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenNapra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció
Napra Forgó Munkacsapat outsourcing és rehabilitáció Orbán Péter SEED - konferencia 2008. június 26. A Napra Forgó Rehabilitációs Kht. Alapítva: 2000. január 03. Tulajdonosok: hat magánszemély és a Szép
RészletesebbenTájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Tájékoztató az akkreditált szolgáltató szervezetekről és az általuk nyújtott foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokról A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók
RészletesebbenCIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA
CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az
RészletesebbenA foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai
A foglalkoztatási rehabilitáció jelentősége Magyarországon: a rendszer sajátosságai Dr. Sullerné Polgár Márta szakvizsgázott szociálpolitikus, pedagógus A Fény Felé Alapítvány elnöke A munkaerő-piaci helyzet
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenA sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés
A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett
RészletesebbenNŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL
NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia
RészletesebbenRehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél
Rehabilitációs tanácsadás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél 1. A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott
RészletesebbenA FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT
A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ JELENLEGI HELYZETE DR. CSEH JUDIT A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ MUNKAVÁLLALÓK INTEGRÁLT FOGLALKOZTATÁSA Megváltozott munkaképességű munkavállalók Makrogazdasági szint Társadalmi
RészletesebbenMunkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.
Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenNők a foglalkoztatásban
projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve
Részletesebbenproability Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac? Fertetics Mandy Alternate Tanácsadó Kft november 26.
proability Megváltozott munkaképesség és/vagy nyílt munkaerőpiac? 2015. november 26. Fertetics Mandy Alternate Tanácsadó Kft. CSR Akadémia: Jelentésírás képzés 2012. február 2. Tanácsadó testület Szakértők:
RészletesebbenMotivációs teszt válaszok, kiértékelés
A tesztalany sorszáma (áldozatvállalási készség) 1 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 2 3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 2 3 3 2 2 3 0 2 2 2 1 2 2 1 3 1 2 3 2 4 1 3 3 1 1 2 2 3 2 3 0 2 1 3 2 2 5 2 3 2 1 1 1 3
RészletesebbenTÁRSADALMI BEFOGADÁS A TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁSOKBAN MAGYARORSZÁGON KISS JULIANNA PRIMECZ HENRIETT TOARNICZKY ANDREA
EFOP-3.6.2-16-2017-00007 "Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban TÁRSADALMI
RészletesebbenPályára lépünk. Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft.
Pályára lépünk Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Innovatív, integrált non-profit munkaerő-piaci modell kísérleti bevezetése a pályakezdő (és részben megváltozott munkaképességű) fiatalok nyílt munkaerőpiaci
RészletesebbenSalva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu
Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének
RészletesebbenTréningszokások Európában 2012
Tréningszokások Európában 2012 A Cegos Németországban, Spanyolországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Hollandiában és Magyarországon elvégzett kutatásának eredményei 2,800
RészletesebbenMunkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása
Munkaerő-piaci tréning tantárgy bemutatása TÁMOP-2.2.4-08/1.-2009-0008 A foglalkozási rehabilitációs koordinátor képzés adaptációja Szlovéniába A projekt az EU társfinanszírozásával az Új Magyarország
RészletesebbenA fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December
RészletesebbenHELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS
Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát
RészletesebbenEsélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető
Teremts esélyt magadnak és másoknak! Támogatók: Esélyegyenlőségi kézikönyv mikrovállalkozások számára Könyvismertető Sellei Anna 2008. június 26., Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány FAT intézményi
Részletesebbenszociális ellátásban részesülők száma (fő)
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma megváltozott munkaképességű személyek egészségkárosodott személyek szociális év ellátásaiban részesülők
RészletesebbenA fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban
A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása
SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása 1. Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulást a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenPályázati adatlap. Alapadatok
Pályázati adatlap Kérjük, töltse ki a részvételi nyilatkozatot és a kérdőívet. A 250, illetve 1000 főnél többet foglalkoztató pályázók számára a kiegészítő kérdéseket ( Csak 250/1000 főnél többet foglalkoztató
Részletesebben+36 20 316 6766 mail@adatkezelo.hu www.adatkezelo.hu 2015 Első Hazai Adatkezelő Kft. All Rights Reserved.
Rólunk Az Első Hazai Adatkezelő Kft. contact center, HR és tréning, munkaerő-kölcsönzés valamint facility management szolgáltatások nyújtásával áll Megbízói rendelkezésére. A rábízott feladatokat 2002
RészletesebbenTurisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla. Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01.
Turisztikai vállalkozások mindennapjai, kilátások! Kocsy Béla Nehéz gazdasági helyzet, fogyatékkal élő munkavállalók! Budapest, 2013. Március 01. Honnan indultunk? Összehasonlító elemzése, az elmúlt időszakról
Részletesebbenn.a. n.a
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma megváltozott munkaképességű
RészletesebbenKözösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.
Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó. a Képviselő-testülethez
1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5./Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 19. T Á J É K O Z T A T Ó a Képviselő-testülethez a TÁMOP- 1.4.3-12/1-2012-0141,,e-KARRIER
RészletesebbenA digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon
Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális
RészletesebbenMegváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei
Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenA TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
A TELEPÜLÉSEK LAKOSSÁGMEGTARTÓ EREJÉT TÁMOGATÓ HUMÁN FEJLESZTÉSEK METZKER ERIKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TELEPÜLÉSEK JÖVŐKÉPE VÍZIÓ FEJLESZTÉS
Részletesebben/2006. ( ) ICSSZEM. r e n d e l e t e. a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi és tárgyi feltételeiről
IFJÚSÁGI, CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTER Szám: 9666-1/2006. TERVEZET /2006. ( ) ICSSZEM r e n d e l e t e a szociális intézményen belüli foglalkoztatás szakmai követelményeiről, személyi
RészletesebbenKompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/
Kompetencia és performancia /Egy útkeresés tapasztalatai/ Oktatáspolitikai alapdokumentumok kívánják meg a ma iskolájától, hogy mielőbb jusson túl azon a tartalmi és módszertani váltáson, amit már maga
RészletesebbenA foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései
A foglalkozási rehabilitáció aktuális kérdései Foglalkoztatási célok 2020 Az Europa 2020 Stratégia egyik kiemelt célkitűzése: a 20 64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. A Központi
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenBemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június
Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu
RészletesebbenVállalati kérdőív - Magyarország
Vállalati kérdőív - Magyarország kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy
RészletesebbenTÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT
TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal
RészletesebbenHasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea
Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen
RészletesebbenGyakornoki képzési program
Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális
RészletesebbenBUDAPEST. 2006. január 30.
A jó gyakorlat megosztása Európa szerte BUDAPEST 2006. január 30. A jó gyakorlat megosztása Európa szerte Mike Buckley Stratégiai és kampány igazgató A Fogyatékosság és Rehabilitáció Királyi Egyesülete
RészletesebbenEDUCATIO 1997/2 AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI
AZ ISKOLARENDSZERÛ FELNÕTTOKTATÁS KÉRDÕJELEI A felnõttoktatás funkciója, az intézményrendszer mûködésének feltételei évek óta átalakulóban vannak. Változik a képzés iránti kereslet, s változik a kínálat
RészletesebbenTárgyszavak: munkaerőpiac; minimálbér; betegbiztosítás; globalizáció; szakszervezet; jövedelempolitika
BÉR- ÉS JÖVEDELEMPOLITIKA Akik a szegénységért dolgoznak Az Egyesült Államokban a jelenlegi munkaerő-piaci túlkínálat következtében nagyon sok dolgozónak esélye sincs arra, hogy a legalacsonyabb bérkategóriánál
RészletesebbenVállalati kérdőív - Bécs
Vállalati kérdőív - Bécs kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy személyzeti
RészletesebbenEsélyegyenlőség a callcenterben
Esélyegyenlőség a callcenterben Munkahelyi stressz kezelés és egészségmegőrzés, a callcenteres munkahelyeken Készítette: Urbánné Biró Brigitta A munkahelyi stressz fogalma A munkahelyi stressz olyan ártalmas
RészletesebbenVállalati kérdőív - Alsó-Ausztria
Vállalati kérdőív - Alsó-Ausztria kérdezett személy üzem fajtája az üzem tevékenysége szakágazat / gazdasági szempontból történő osztályozás személyzeti osztályvezető legmagasabb jogkörrel rendelkező személy
RészletesebbenMit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok. Teremts esélyt magadnak és másoknak!
Mit tehet egy mikrovállalkozás az esélyegyenlőség előmozdításáért és megéri-e neki? Gyakorlati tapasztalatok Horváth Anna, vállalkozó 2008. június 26., Budapest Teremts esélyt magadnak és másoknak! 2 Egy
RészletesebbenAz alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai
OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat
RészletesebbenHEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.
HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
Részletesebben- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban -
- Esélyegyenlőségi szempontok érvényesítése a pályázatokban - A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése ÁROP-1.1.5/C A Tokaji kistérség fejlesztési
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2015.december december. okt. márc. máj. aug. szept. febr.
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2017. DECEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2017. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.
AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban
RészletesebbenJ e g y zőkönyv. Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés)
Ikt. sz.: FVB/31-1/2013. FVB-14/2013. sz. ülés (FVB-116/2010-2014. sz. ülés) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi bizottságának 2013. május 21-én, kedden, 10 óra 37 perckor a Képviselői Irodaház
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenRugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa
Rugalmas foglalkoztatás, a munkaerő-megtartás egyik kulcsa II. Dél-dunántúli Regionális Humán Erőforrás Konferencia Pécs, 2017. április 11. Kálmán Edina, szakmai vezető Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit
RészletesebbenSZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ
SZAKMAI KÉPZÉSBEN ÉS MUNKAERŐPIACI ELHELYEZKEDÉSBEN SEGÍTŐ TÁJÉKOZTATÓ KIADVÁNY A ZALAI INNOVATÍV FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM MEGVALÓSÍTÁSA KERETÉBEN TOP-5.1.1-15-ZA1-2016-00001 Készítette: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési
RészletesebbenScharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése
Scharle Ágota: Családi napközi hálózat működtetésének költség-haszon elemzése Ez a fejezet a hálózatban működő családi napközik átlagos hozamára és költségére ad becslést, illetve felvázol egy lehetséges
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA
2. melléklet az előterjesztéshez AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS MEGERŐSÍTÉSÉNEK KONCEPCIÓJA EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG 2015. április Tartalom BEVEZETÉS...4 A stratégiai dokumentum célja és előzménye...4
Részletesebben- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról
- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenBelső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk!
Belső Nóra: Utak egymáshoz (részlet) Beszélgessünk! Sokszor nagyon kevés dolgon múlik, hogy egy kapcsolat miképpen alakul. Ugyanazzal az energiával lehet építeni és rombolni is. A lényeg a szándék, illetve
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
Részletesebben9. SZER GYORSJELENTÉS
9. SZER GYORSJELENTÉS A Szolgáltatáselemző Rendszer (SZER) adatállományának elemzése a 2014. április 1. és 2016. november 30. közötti időszakra vonatkozóan Tartalom Bevezetés... 3 Álláskeresőkre vonatkozó
RészletesebbenN Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez
Melléklet az ADATLAP-hoz N Y I L A T K O Z A T a komplex minősítéshez Figyelemfelhívás! Figyelem! A NYILATKOZAT-ban adott válaszait a szakértői vizsgálat és a véleményezés folyamán felhasználjuk, mivel
RészletesebbenCÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.
CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek
RészletesebbenEgy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére
Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
RészletesebbenCSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében
CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal
RészletesebbenMindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető
Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenA nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában
RészletesebbenHogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett?
Hogyan dolgozhatok tanulmányaim mellett? Konstantinusz Kft. 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...2 2. Mi is az Iskolaszövetkezet?...2 3. Milyen elvárásokat támaszt a munkaerőpiac a diákokkal szemben?...4
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
Részletesebben