Készítette: Alexin Zoltán (2011) (C.) Copyright, Alexin Zoltán 2011, 2015

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Készítette: Alexin Zoltán (2011) (C.) Copyright, Alexin Zoltán 2011, 2015"

Átírás

1 Alexin Zoltán 118 lap Programozás II. Egyetemi előadás fóliák a Szegedi Tudományegyetem programozó II. programozó közgazdász II., mérnök informatikus II., fizikusinformatikus II. és számítástechnika tanár II. évf. szakos hallgatók számára Készítette: Alexin Zoltán (2011) (C.) Copyright, Alexin Zoltán 2011, 2015 Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport 2011.

2 Alexin Zoltán 2/118 Programozás II., nappali és levelező tagozat, A kurzus teljesítésének feltételei I. Évközi számonkérés: Elérhető maximális pontszám: 100 pont (a) Előadáson teljesitendő egy írásbeli dolgozat (teszt), időpontja: 7-8 héten Elérhető maximális pontszám: 40 Teljesitendő minimális pontszám: 16 (40%) Megjegyzés: amennyiben a hallgató nem szerzi meg a minimális pontszámot egy javítási lehetőséget kell biztosítani (b) Egy projekt munka (kötelező program), a bemutatás határideje: december elején, gyakorlatvezetővel egyeztetett időpontig Elérhető maximális pontszám: 40 Teljesitendő minimális pontszám: 20 (50%) Megjegyzés: a gyakorlatvezetők a kurzus elején megadják a pontozási feltételeket, a pontszám a vizsgajegybe nem számit be! (c) Gyakorlati vizsga (programírás számítógép előtt) időpontja: utolsó hetek egyike nélküle nem lehet vizsgázni Elérhető maximális pontszám: 60 Teljesitendő minimális pontszám: 24 (40%) Megjegyzés: amennyiben a hallgató nem szerzi meg a minimális pontszámot egy javítási lehetőséget kell biztosítani II. Kollokvium Elérhető maximális pontszám: 100 Teljesitendő minimális pontszám: 50 Megjegyzés: amennyiben a hallgató nem szerzi meg a minimális pontszámot két javítási lehetőséget kell biztosítani Az elérhető összes pontszám: 200 (I. és II.) Mind a négy alkalommal el kell érni mindenben a minimumot, (ez 90 pont) továbbá még 10 pontot a 2-es osztályzathoz. Jegyek ponthatárai: jeles (85%-) jó (75%-) közepes (65%-) elégséges (50%) 99 (vagy valamelyik topicbol minimum alatti ismételt teljesítés esetén) elégtelen

3 Alexin Zoltán 3/118 Ajánlott irodalom Herbert Schildt: C/C++ Referenciakönyv Panem Kft Budapest (1998) Herbert Schildt: C/C++ Programmer s Reference (3rd extended edition) Osborne McGraw-Hill (2002) ISBN: Bjarne Stroustrup: The C++ Programming Language (special 3rd edition), Addison-Wesley (2000), ISBN: Scott Meyers: Hatékony C++, ISBN: , Scolar Kiadó Budapest, (2003) A. Koenig, B. E. Moo: Accelerated C++ (Practical Programming by Example) Addison-Wesley (2000) ISBN: X C. Hughes, T. Hughes: Mastering the Standard C++ Classes: An Essential Reference, New York, (1999) Clovis L. Tondo, Bruce P. Leung: C++ Primer Answer Book Massachusetts, (1999) Clovis L. Tondo, Scott E. Gimpel: C Programozási feladatok megoldásai Műszaki Könyvkiadó Budapest (1995) Kris Jamsa: C++ Kossuth Könyvkiadó Budapest (1997) James O. Coplien: Advanced C++ Programming Styles and Idioms Addison-Wesley (1992) B. W. Kernighan, D. M. Ritchie: A C Programozási Nyelv Műszaki Könyvkiadó Budapest (1985) Robert Sedgewick: Algorithms in C Addison-Wesley (1990)

4 Alexin Zoltán 4/118 Tartalomjegyzék Ajánlott irodalom... 3 I. Bevezetés: az objektum-orinetált programozás alapjai... 6 Az öröklődés... 7 Az objektumok egymáshoz való viszonya... 9 Az objektum-orinetált programozás előnyei II. A C/C++ programozási nyelv III. C/C++ erőforrások az egyetem oktató kabineteiben Változások a C++ nyelv szintaxisában IV. C/C++ érvényességi tartomány típusok A függyény-prototípus scope A blokk scope A függvény scope A global scope Hogyan használhatjuk a C-ben megszokott header fájlokat C++-ban? A fájl scope A blokk és a fájl scope átlapolása V. A névtér (namespace) scope VI. A class utasítás és a class scope Az osztály tagjainak láthatósága Hogyan nevezzük el az osztályok tagjait? Különbségek a C és a C++ között, struct, union? VII. Beágyazott osztályok, típusok (embedded classes and types) Az osztályok implementációja VIII. Az öröklődés (inheritence) A viruális öröklődés (virtual inheritence) IX. Objektumok életciklusa (létrehozás és megszüntetés), konstruktorok és a destruktor.. 56 A konstruktorok Az ős osztály konstruktorának kézi hívása A destruktor Mikor van szükség konstruktor és destruktor alkalmazására? Objektumok klónozása, avagy a (copy) másoló konstruktor X. Az operátor overloading Operátor eljárás megvalósítása osztály tagjaként Operátor eljárás megvalósítása global scope eljárásként Néhány különlegesebb operátor kiterjesztés Az inline és const függvények A volatile módosító használata Az iostream template... 88

5 Alexin Zoltán 5/118 XI. Virtuális eljárások, absztrakt osztályok, késői hozzárendelés Korai és késői hozzárendelés Virtuális eljárások használata Pure virtual eljárások és az absztrakt osztályok XII. A static memberváltozók és metódusok XIII. A static memberváltozók és metódusok A static tagváltozók A static metódusok Visszahívható (callback) függvények A privilegizált operációs rendszerek működésének alapelvei A callback eljárások tulajdonságai XIV. Kivételkezelés XVI. Függelék: fontosabb ANSI C eljárások és használatuk A main() eljárás paraméterei A C/C++ prepocesszor utasítások A szövegkezelés eljárásai (string.h) A matematikai könyvtár eljárásai (math.h) Az ANSI C standard stream B/K eljárásai

6 Alexin Zoltán 6/118 I. Bevezetés 1967 Simula (Dahl és Nygaard) 1980-as évek eleje Smalltalk (Kay, Goldberg és Ingalls) 1980-as évek vége C++ (Stroustrup) Objective-C (Cox) Eiffel (Meyer) Az objektum-orientáltság paradigma első látásra nem a programozási nyelvet jelenti, hanem új módon történő szoftverfejlesztést. Az objektumokat állapotok és viselkedési tulajdonságaik egyesítésének tekinti, amelyek egy szoros és szabatos interfésszel kapcsolódnak egymáshoz. Elősegíti: az információ elrejtést az újrafelhasználást új analízis és tervezési eljárásokat új programozási stílus kialakulását. Az objektum-orientáltság három alappillére: Encapsulation & information hiding (magyarul kb. egységbezárás és információ elrejtés) Reusability, polymorphism & inheritence (magyarul kb. újrafelhasználás, polimorfizmus és öröklődés) Magasabb fokú absztrakció (az absztrakt adattípus = class)

7 Alexin Zoltán 7/118 Az objektum-orientált filozófia a következőkön alapul: Egységbezárás (adat elrejtés) Döntés arról, hogy milyen modulok szükségesek, a programot úgy kell partícionálni, hogy az adatok a modulok belsejében elrejtve legyenek Absztrakt adattípus Döntés arról, hogy milyen típusokra van szükség, minden típushoz definiálni kell az elvégezhető összes műveletet Objektum-orientáltság Döntés arról, hogy milyen osztályokra van szükség, a közös tulajdonságokat láthatóvá teszi az öröklődés Az öröklődés Bankszámla Csekkszámla Megtakarítási számla Különleges megtakarítási számla Betétkönyves számla Befektetési számla

8 Alexin Zoltán 8/118 A gyerek (leszármaztatott, angolul derived class) osztály örökli a szülő osztály (basic class, parent class) attribútumait (ezek az adat tagok), illetve a viselkedését (ezek a metódusok, vagy eljárások). Az öröklődés során lehetőség van a gyermek osztályban: Új adat tagok, attribútumok (memberek) felvételére, Új eljárások (metódusok) felvételére, A szülő osztályban meglévő eljárás viselkedésének (törzsének) módosítására. Példák: Jármű (szülő osztály) Gépjármű (gyerek osztály) Bankszámla (szülő osztály) Lekötött betétszámla (gyerek osztály) Windows Ablak (szülő osztály) Windows Dialógus Ablak (gyerek osztály) Nyomtató (szülő osztály) Postscript nyomtató (gyerek osztály) Természetes nyelvi mondatban ezt úgy fejezzük ki, hogy: a... [gyermek osztály] az egy... [szülő osztály], amely... [extra tulajdonságok]. Pld. A gépjármű az egy olyan jármű, amelynek a mozgását egy beépített motor biztosítja. A postscript nyomtató, az egy olyan nyomtató, amely a feladatát Postscript lapleíró nyelven is tudja fogadni. Alapfogalmak: Objektumok Osztályok Absztrakt adattípusok Üzenetek Öröklődés Polimorfizmus (az azonos feladatot ellátó eljárások tetszőleges környezetben ugyanazt a nevet viselik)

9 Alexin Zoltán 9/118 Az objektumok egymáshoz való viszonya Aggregáció (egyik objektum néhány meghatározott számú másikból épül fel) Asszociáció (egyik objektum felhasznál egy másik objektumot, az eljárásai törzsében, paraméter átadáskor; a pointerrel történő hivatkozás is használatnak minősül) Öröklődés (egyik osztály speciális esete egy másik osztálynak) A gyermek osztály szinte mindig kifinomultabb; több, jobban kidolgoztt eljárást tartalmaz, ezért helyes rájuk így is gondolni. A programozási nyelv lehetővé teszi az osztályok (absztrakt adattípusok), az öröklődés és a használat leírását. A használat során megkülönböztetünk kliens (aki igénybe veszi) és szerver objektumot (aki nyújtja a szolgáltatást). Az adattag nélküli osztályok tekinthetők hasznos eljárások egy erőforrásának, amelyekből öröklődéssel számos egyedi osztályt alkothatunk, adattagok hozzáadásával.

10 Alexin Zoltán 10/118 Az objektum-orientált programozás előnyei Milyen kritériumai vannak a jó programok elkészítésének? 1. Korrektség, verifikálhatóság 2. Robusztusság (figyelem az extrém abnormális esetekre) 3. Bővíthetőség (kiterjesztés és javítás) 4. Újrafelhasználhatóság 5. Integritás (autonóm, zárt komponensek) 6. Kompatibilitás (hasonló programokkal, adatcsere, helyettesíthetőség) 7. Hatékonyság 8. Hordozhatóság 9. Könnyű használhatóság 10. Karbantarthatóság (a karbantartás a szoftver életének nagy részén vonul végig)

11 Alexin Zoltán 11/118 II. A C/C++ programozási nyelv Bjarne Stroustrup, Bell Labs. (http://www.hitmill.com/programming/cpp/cpphistory.asp), első implementáció 1983, ötleteket vett át a Simula67-ből (osztályok, származtatott osztályok), Algol68-ból (operátor kiterjesztés), Ada (templatek), Clu, B CPL programozási nyelvekből Minden C program lefordítható C++ ban is (így futtatható is), azonban az nem garantált, hogy ugyanaz a tárgymodul jön létre! A C++ a C programozási nyelv magasabb absztrakciót lehetővé tevő objektum-orientált bővítése Nagy volumenű fejlesztések támogatása, névterek, információ elrejtés, csoportmunka, szigorú típus ellenőrzés

12 Alexin Zoltán 12/118 III. Erőforrások az egyetem oktató kabineteiben 1. GNU C/C++ for MSDOS A programfejlesztési környezet az Irinyi oktató kabinetekben a 224 és a 226-os teremben az N: disken található a N:\GNU alkönyvtárban. Mielőtt használni kívánja, el kell indítani az N:\BAT\GNU.BAT eljárást, ami az útvonalakat beállítja. Az N:\GNU\ZIP alkönyvtárban található.zip fájlokat minden hallgató hazaviheti és telepítheti a saját gépére. Az itt található GNU C/C egy ingyenes (freeware) programcsomag. Ugyanebben az anyagban megtalálható a GNU Pascal 2.0 is. A fordító program neve gcc.exe, a szerkesztő programé ld.exe, a szövegszerkesztőé rhide.exe. 2. GNU C/C++ for Unix A home.cab.u-szeged.hu (rozi): GNU C/C fejlesztési környezet található. Használatához nincs szükség semmilyen előkészítésre, minden felhasználó indíthatja. A program neve gcc. Gyári Motorola C/C++ fordító program neve: cc Sun WorkShop 6 update 2C5.3 (2001. május 15.) A sirius-on: A GNU C/C verziója van meg (2001. március 15.) korszerű, fejlesztési környezet. A program neve gcc. A gyári SUN C/C++ fordító program neve cc, de nem működik. A forráskód szerkesztésére Unix operációs rendszerben a következő programok használhatók: vi, xedit, pico, xwpe, nedit, emacs, xemacs. 3. Visual C/C (illetve a Visual Studio.NET 2005)

13 Alexin Zoltán 13/118 A programfejlesztési környezet az Irinyi oktató kabinetekben megtalálható. A programmal egyebek mellett 32 bites MS-DOS alkalmazások, Windows (API, MFC, EXE, DLL, Console Application) programok készíthetők. A 32-bites Win 2000/XP operációs rendszert elindítva a programok használhatók, a parancssori fordító használatához szükséges beállításokat a számítógépek elvégzik. A parancssori fordító neve: cl.exe. 4. STL A C++ programozáshoz használható általános célú template könyvtár, mind a siriuson, mind pedig a Visual C/C (6.0) fejlesztői környezetben használható. A template könyvtár már telepítésre került, a dokumentációja viszont innen: /pub/program/c++/stl_doc/index.html érhető el. Az STL egy ingyenes (freeware) programcsomag, amit mindenki szabadon használhat olyan ANSI C/C++ fordító programokkal, amelyek képesek lefordítani a benne szereplő defíníciókat. A könyvtár lényegében néhány header fájl, amelyben paraméteres osztályok (templatek) és (template)paraméteres eljárások vannak. 5. Honlap Nemcsak a C/C++, hanem más programrendszerekkel kapcsolatos információk találhatók a honlapomon: Például: Prolog, funkcionális programozás, Oracle, programok használati rendje, levelezési listák, honlapok. Vannak helyben olvasható dokumentációk, amelyek csak azokon a gépeken olvashatók, amelyekre fel van mountolva a /pub/programozas-ii.

14 Alexin Zoltán 14/118 Változások a C++ nyelv szintaxisában Minden változás permanens bővítés, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban is minden C program lefordítható C++ -ban is. (Fordítva természetesen nem igaz.) A C++ nyelv számára azonban új tárgymodul struktúra volt szükséges, ezért a visszafelé kompatibilitás miatt a fordító programnak tudnia kell, hogy C vagy C++ tárgymodult állítson elő. A fordító a parancs sorból veszi az ehhez szükséges információkat (az input fájl kiterjesztése szerint végez C vagy C++ fordítást), illetve parancssori paraméterekkel is lehet befolyásolni. (cl -TP C). Itt most a fontosabb változások szerepelnek: Egysoros megjegyzés. A régi /* és */ jelek közé zárt többsoros megjegyzés továbbra is használható int k ; // ez egy megjegyzés Blokk utasításban nem kell a típus/változó definícióknak megelőzniük a végrehajtható utasításokat. int sum(int a, int b) int c ; c = a ; int d ; d = b ; return c+d ; A for utasításban létrehozható ciklusváltozó az első paraméter helyén for(char c = 0, *p = "Alma" ; c < (char) strlen(p) ; ++c)...

15 Alexin Zoltán 15/118 Az eljárások default paraméterei long int sum(long a, long b = 0, long c = 0) return a+b+c ; az eljárás ezután meghívható sum(1) ; sum(2, 5) ; sum(1, 2, 3) ; Az eljárások visszaadott értéke bármilyen típusú lehet struct abc long tomb [40] ; ; abc fill(abc in, long f = 0) for (int i = 0 ; i < 40 ; ++i) in.tomb[i] = f ; return in ; Referencia típus (cím szerint átadott var paraméter) int strlen (char &str) int i ; for (i = 0 ; (&str)[i]!= '\0' ; ++i) ; return i ; Szigorú típus egyeztetés Prototípus megkövetelése Új utasítások: class, template, namespace,...

16 Alexin Zoltán 16/118 Referencia változók használata 1. Deklarációk: #include <stdio.h> int main() int k = 6 ; int l = 7 ; int &pk = k ; printf("1: %d %d %p(%d)\n", k, l, pk, pk) ; // 6 7 0x001F8820(6) //*((int **) &pk) = &l ; _asm lea eax, dword ptr l mov pk, eax pk = pk+2 ; // pk alias l printf("2: %d %d %d\n", k, l, pk) ; // _asm lea eax, dword ptr k mov pk, eax pk = pk-1 ; // pk alias k printf("3: %d %d %d\n", k, l, pk) ; // return 1 ;

17 Alexin Zoltán 17/118 _main PROC ; COMDAT ; 5 : push ebp mov ebp, esp sub esp, 228 ; e4H... ; 6 : int k = 6 ; mov DWORD PTR _k$[ebp], 6 ; 7 : int l = 7 ; mov DWORD PTR _l$[ebp], 7 ; 8 : ; 9 : int &pk = k ; lea eax, DWORD PTR _k$[ebp] mov DWORD PTR _pk$[ebp], eax prológus referenciaváltozó létrehozása a veremben ; 10 : ; 11 : printf("1: %d %d %p(%d)\n", k, l, pk, pk) ; mov esi, esp a paraméterek mov eax, DWORD PTR _pk$[ebp] berakása a verembe mov ecx, DWORD PTR [eax] hátulról előrefelé push ecx mov edx, DWORD PTR _pk$[ebp] mov eax, DWORD PTR [edx] push eax az imp printf mov ecx, DWORD PTR _l$[ebp] eljárás meghívása push ecx DLL-ből mov edx, DWORD PTR _k$[ebp] push edx push call DWORD PTR imp printf add esp, 20 cmp esi, esp call RTC_CheckEsp ; H a cdecl eljárás kiürít a veremből 5*4 = 20 bájtot

18 Alexin Zoltán 18/118 ; 14 : _asm ; 15 : ; 16 : lea eax, dword ptr l lea eax, DWORD PTR _l$[ebp] az l változó címének kiegészítése a bp regiszterrel ; 17 : mov pk, eax mov DWORD PTR _pk$[ebp], eax ; 18 : ; 19 : pk = pk+2 ; mov eax, DWORD PTR _pk$[ebp] mov ecx, DWORD PTR [eax] add ecx, 2 mov edx, DWORD PTR _pk$[ebp] mov DWORD PTR [edx], ecx az új referencia tárolása a pk változóban a referenciaváltozó használata ; 20 : printf("2: %d %d %d\n", k, l, pk) ;// mov esi, esp mov eax, DWORD PTR _pk$[ebp] mov ecx, DWORD PTR [eax] push ecx mov edx, DWORD PTR _l$[ebp] push edx mov eax, DWORD PTR _k$[ebp] push eax push call DWORD PTR imp printf add esp, 16 cmp esi, esp call RTC_CheckEsp ; 23 : _asm ; 24 : ; 25 : lea eax, dword ptr k lea eax, DWORD PTR _k$[ebp] ; 26 : mov pk, eax mov DWORD PTR _pk$[ebp], eax ; 27 : ; H az imp printf hívása

19 Alexin Zoltán 19/118 ; 28 : pk = pk-1 ; mov eax, DWORD PTR _pk$[ebp] mov ecx, DWORD PTR [eax] sub ecx, 1 mov edx, DWORD PTR _pk$[ebp] mov DWORD PTR [edx], ecx ; 29 : printf("3: %d %d %d\n", k, l, pk) ;// ; 32 : return 1 ; mov eax, 1 visszatérési érték ; 33 : add esp, 228 cmp ebp, esp call RTC_CheckEsp mov esp, ebp pop ebp ret 0 ; e4H Epilógus

20 Alexin Zoltán 20/118 Deklarációk szintaxisa a C/C++ nyelvben 1. Deklarációk: típus/attr ; init deklarátor lista 2. Init deklarátor lista: deklarátor = kifejezés, 3. Példák: int k, l, m ; int k=1, l=3, m=k+3 ; int a[2], b[3,4], *pint, ifgv(long) ; az utolsó sor az alábbi négy deklarációt rövidíti: int a[2] ; int b[3,4] ; int *pint ; int ifgv(long) ;

21 Alexin Zoltán 21/118 IV. C/C++ érvényességi tartomány típusok (scope) Scope: a forráskód egy pontosan meghatározott része (modul név (fájl), sor, kezdő és záró character pozíció). A scope lehet összefüggő illetve összefüggő forráskód részek halmaza. Egy scope kiterjedhet több modulra, amelyek különböző alkönyvtárakban vannak. A scope-ban definiált programobjektumok élettere általában csak erre a területre terjed ki. prototípus érvényességi kör int skip_over(file *file, char *pattern, long *) ; int skip_over(file *file, char *pattern, long *line) typedef unsigned long ULONG ; while (!feof(file)) char *p = pattern; while (*p!= '\0') c=fgetc(file); if (c == '\n') (*line)++; if (c == *p) ++p; else break; if (*p == '\0') return 1; return 0; formális paraméterek hatásköre az eljárás az ULONG típus hatásköre a külső blokk a p változó a blokkban érvényes

22 Alexin Zoltán 22/ A függvény-prototípus scope long int sum(int a, int b) ; long int sum(int x, int y) ; void * (*proto_type(long int, char *b)) (const char *b, unsigned short int d) ; long int sum(int a, int a) ; helytelen int record_func(struct A int a; long b; *param) ; // a struct A csak a prototípusban érvényes! A függvény-prototípus scopeban használt azonosítók érvényessége a függvény paramétereket közrezáró zárójelek közötti forráskód részlet. void * (*proto_type(long int, char *b)) (const char *b, unsigned short int d) ; A prototípusban a paramétereket nem kötelező elnevezni, Ha azonban adok nevet, akkor egy paraméterlistában nem lehet név ütközés, Ha később ismét definiálom egy függvény prototípusát, más paraméter azonosítókkal, az megengedett. A fordító csak a típusokat tárolja.

23 Alexin Zoltán 23/ A blokk scope A C/C++ programozási nyelv leggyakrabban előforduló érvényességi tartomány típusa. A block scopeban definiált programobjektumok érvényességi köre a blokk-utasítást határoló és (kapcsos zárójelek) közötti terület. Egy belső blokkban megismételt azonosítóval létrehozott programobjektum eltakarja a külső blokkbeli ugyanilyen nevű programobjektumot. Egymásba ágyazott blokkok esetén belűlről kifelé haladva keresi meg a fordító a megadott azonosítójú programobjektumot. A blokkba belépve létrejönnek a blokkban definiált programobjektumok, a blokkból kilépve megszűnnek. Az egymásba ágyazott blokkoknak megfelelő programobjektumok létrehozásának és megszüntetésének technikai megvalósítása veremmel történik. Ennek következménye, hogy a blokkból kilépve, az ott definiált programobjektumok fizikailag is megszűnnek létezni (a helyüket újabb programobjektumok foglalhatják el). if (pint!= NULL) int a ; if (k!= 4) double a ; a = 6.26 ; a = 3 * 2 ; else char a[20] = abcdefg ; printf( %s\n, a) ;

24 Alexin Zoltán 24/ A függvény scope A C/C++ programozási nyelv eljárásaiban a formális paraméterek és a goto címkék érvényességi tartománya az a teljes eljárás (fej és törzs), amelyben azokat definiálták. Ennek két fontos hatása van: a formális paramétereket a blokkokban definiált lokális változók elfedhetik a blokkok között szabadon lehet ugrani a goto utasítással, azonban az eljárásból kiugrani nem lehet. Egy vezérlési szerkezetből (ciklus, feltételes utasítás) kiugrani megengedett, ellenben egy vezérlési szerkezet belsejébe beugrani nem logikus és rossz programozási stílus. int strlen (char *p) int len = 0 ; char *q = p ; if (p == NULL) goto exit ; len = 0 ; while(1) long p ; p = 4 * 12 ; if (*q == '\0') goto end ; ++q ; end : return len ; exit: return 0 ;

25 Alexin Zoltán 25/ A global scope A global scope, a több modulból álló projekt egész területét jelenti. A C/C++ programozási nyelvben az (ún. globális) eljárások és az eljárástörzsön kívül definiált (ún. globális) változók érvényességi tartománya ez. Ez azt jelenti, hogy ha másként nem rendelkezik a programozó, akkor egy projekten belül minden globális változó és globális eljárás korlátozás nélkül látható, használható, illetve meghívható. /* a.c forrás fájl */ int a ; void seta(int b) a = b ; /* b.c forrás fájl */ #include <stdio.h> extern int a ; extern void seta(int) ; int main() a = 67 ; printf("a = %d\n", a) ; // az a a másik modulból seta(88) ; // seta a másik modulból printf("a = %d\n", a) ; Fordítás és futtatás: c:>cl a.c b.c c:>a.exe a = 67 a = 88

26 Alexin Zoltán 26/118 Tárolási osztályok a C nyelvben: register - a CPU egy regiszterében auto - veremszegmensben (csak eljáráson belül) static - adatszegmensben, lokálisan extern - adatszegmensben, globálisan (tárgymodulban extern-ként) a default: - adatszegmensben, globálisan (tárgymodulban public-ként) pl. auto int s ; register long k ; static char s[30] ; long int u ; A global scope érvényességű programobjektumok tárolási osztálya az extern volt. C++-ban az extern modifierrel jelezzük, hogy az adott program objektum a global scope-hoz tartozik. A programobjektum definiálásakor nem írunk extern-t (ez alapértelmezés automatikus). Ha kitesszük, akkor az azt jelzi, nem szükséges helyfoglalás, a programobjektum számára már korábban foglaltak helyet egy másik modulban. A C++ programozási nyelvben két új tárolási osztályt vezettek be a régebbi extern helyett az extern C és az extern C++ -t. Az utóbbi az alapértelmezett. extern C long int Sum(int a, int b) ; és az extern C++ long int Sum(int a, int b) ; vagy röviden: long int Sum(int a, int b) ; Ez a két eljárás C++ programozási nyelvben különbözik.

27 Alexin Zoltán 27/118 Hogyan használhatjuk a C-ben megszokott header fájlokat C++ban? A C-ben megismert és használt standard C header fájlok továbbra is használhatók C++-ban. Ehhez kisebb változtatást kellett rajtuk végrehajtani, amely után lehetséges a további használat. A C/C++ fordító program egy belső ún. define makró segítségével jelzi, hogy az éppen fordított modul C vagy C++ nyelvű. A makró neve: cplusplus. A standard header fájlok így néznek ki: #ifndef STDIO_H #define STDIO_H #ifdef cplusplus extern C #endif korábbi C nyelvű deklarációk pld. FILE * fopen (const char *, const char *) ; int fclose(file *) ;... #ifdef cplusplus #endif #endif // STDIO_H

28 Alexin Zoltán 28/ A fájl scope Amennyiben nem kívánjuk, hogy a programobjektumaink a global scope-ba kerüljenek, akkor helyette használhatjuk a fájl scope érvényességi tartományt. Ezt a static módosító (modifierrel) alkalmazásával érhetjük el. Az adott programobjektum neve és címe ilyenkor nem kerül be a tárgymodulba, ami kizárja, hogy egy másik modul azonos nevű programobjektumával ütközés léphessen fel. static int Sum(int a, int b) return a+b ; static char filename[_max_path] ; Tárgymodulok felépítése: publikus szimbólumok (assemblyben: public) táblázata. Ebben a táblázatban a modulban definiált objektumok neve és eltolási címe. Lehet rájuk más modulból hivatkozni, vagy meghívni az eljárásokat. hivatkozott szimbólumok (assemblyben: extern + FIXUP lista). A modulban hivatkozott objektumok neve, amelyek definíciója nem található meg a modul forrásában. Az ismeretlen címek helyére 0x00 bájtokat tesz a fordító. A helyet, ahová az érvényes címet szerkesztéskor kell majd tenni, megjegyzi a FIXUP listán. gépi kód (bájtkód). Az ismeretlen címek helyén 0x00 bájtok állnak, a szerkesztő program javítja cseréli ki a szerkesztéskor megállapított érvényes eltolási címekre.

29 Alexin Zoltán 29/118 A tárgymodul belső felépítése FIXUP lista, az ext 1 szimbólum címét hová kell beilleszteni. Header public szimbólumok szimb 1 szimb 2.. szimb n 0x0010 0x016A.. 0x0CB6 extern szimbólumok _TEXT segment proc szimb 1 (bájt kód) call ext 2 proc szimb 2 call ext 1 ext 1 0x0077 knd 1.. 0x009F knd n1 ext 2 0x01A5 knd 2. 0x01DF knd n2 _DATA segment (adat bájtok) szimb 4 DW? ext k 0x034B knd k.. 0x04CE knd nk A knd i mutatja, hogy a cím mely részét kell beírni a megadott helyre, szegmenscím, 16 bites eltolási cím, 32-bites eltolási cím, 16- bites relatív cím, stb.

30 Alexin Zoltán 30/118 A blokk és a fájl scope átlapolása A C/C++ programozási nyelv blokkjaiban lehetőség van fájl scope érvényességű változók definiálására. if (k == 0) static int s = 0 ;... else static int s = 1 ; Ebben az esetben egy olyan változó jön létre, amely viselkedésében sztatikus, (a program teljes futási idejében létezik), viszont érvényességi köre csak blokk scope. Ez azt jelenti, hogy a két ugyanolyan nevű (s) változó az adatszegmens két különböző című helyén tárolódik (valóban két teljesen különböző változó lesz). Fontos tudni(!), hogy az inicializálás nem hajtódik végre csak egyszer, akkor amikor a fordítóprogram helyet foglal a változónak, a blokkba való belépéskor már nem. Az s változók megőrzik az értéküket, amit a blokkban való legutóbbi tartozkodáskor felvettek. Ha ismét belépünk a blokkba ezek rendelkezésre állnak. A static változók címét tetszés szerint továbbíthatjuk a programban (a változók mindig elérhetőek, nem úgy mint a veremben tárolt lokális változók).

31 Alexin Zoltán 31/118 void f() static int i = 0 ; void g() static int i = 0 ; Az f() és a g() eljárásokban használt két változó különböző lesz! Ezért a fenti példában nem lehet közös adatterületként használni őket. Helyette a következő megoldást képzelhető el: static int i = 0 ; void f() használom az i változót void g() használom az i változót

32 Alexin Zoltán 32/118 V. A névtér (namespace) scope [C++] A C++ programozási nyelvben egy új szolgáltatás áll a programozók rendelkezésére nagy rendszerek készítéséhez: ez a névtér. A névtér egy hierarchikus programobjektum-azonosító tárolási struktúra (vö. mappák, folderek). A programobjektumok elhelyezése a névterekben egyszerű. A keresési útvonal programozható. A megkezdett névtér folytatható, a folytatások száma nincs korlátozva. Szintaxis: namespace ::> namespace [identifier opt ] namespace-törzs namespace A int a ; namespace B int a ; short C(short k) ; namespace A int a ; // hiba: azonosító ütközés int b ; long C(int k) ;

33 Alexin Zoltán 33/118 A névtérbeli programobjektumokra történő hivatkozás: A::B::a. A hivatkozásnak teljesnek kell lennie, a névtér hierarchia minden azonosítójának kell benne szerepelni. Az azonosítókat a scope-resolution (scope feloldó) operátor (a ::) választja el egymástól. A global scope szintén egy névtér, amit jelezhetünk így ::Sum(23, 23) ; (az azonosítók elé tett :: jellel). A névtérbeli eljárások definíciója: long A::C(int k) return k+1 ; short A::B::C(short k) return k+1 ; A névtér implementációja: a tárgymodulba kimentett azonosítók megváltoztatásával. Lásd később. Keresési útvonal megadása: a using utasítással. Egymás után több using utasítást is írhatunk. A nem egyértelmű hivatkozások elkerülése a teljes útvonal megadásával mindenképpen javasolt. Szintaxis: using ::> using namespace scope ; Például: using namespace D ; using namespace E::F::G ;

34 Alexin Zoltán 34/118 namespace D int d1; void f(int); void f(char); using namespace D; int d1; // nincs ütközés a D::d1 -gyel namespace E int e; void f(int); namespace D // namespace folytatása int d2; using namespace E; void f(int); void f() d1++; ::d1++; D::d1++; d2++; e++; f(1); f('a'); // hiba, melyik ::d1 or D::d1? // ok // ok // ok: D::d2 // ok: E::e // melyik D::f(int) or E::f(int)? // ok D::f(char) Ez a példa a Microsoft Visual C/C (6.0) MSDN Helpben a using utasításnál megtalálható.

35 Alexin Zoltán 35/118 /* a.cpp programfájl */ namespace Gyar namespace Telep int k ; int l ; int sum_kl() ; int Gyar::Telep::sum_kl() return k+l ; /* b.cpp programfájl */ #include <stdio.h> namespace Gyar namespace Telep extern int k ; extern int l ; extern int sum_kl() ; using namespace Gyar::Telep ; int main() A Gyar::Telep::k k = 56 ; helyett elég csak a k l = 45 ; printf("sum_kl() = %d\n", sum_kl()) ; fordítás: c:>cl a.cpp b.cpp futtatás: c:>a.exe sum_kl() = 101 minősített eljárásnév hivatkozás másik modulban definiált programobjektumokra Nem kell kiírni a Gyar::Telep:: prefixet

36 Alexin Zoltán 36/118 /* az a.cod fordítási lista fájl */ ; Listing generated by Microsoft (R) Optimizing Compiler Version TITLE.686P.XMM include listing.inc.model flat ; 14 : return k+l ; H:\H-Disk \VCProjects\a.cpp a tárgymodulból kilátszik a két azonosító a mov eax, DWORD ; Gyar::Telep::k add eax, DWORD ; Gyar::Telep::l ; 15 : 0000e 5d pop ebp 0000f c3 ret ENDP ; Gyar::Telep::sum_kl _TEXT ENDS END extern C++ azonosítók képzése ; Gyar::Telep::l ; Gyar::Telep::k _BSS SEGMENT /* Begin of Stack Segment DD 01H DUP (?) ; DD 01H DUP (?) ; Gyar::Telep::k _BSS ENDS ; Gyar::Telep::sum_kl ; Function compile flags: /Odtp ; File h:\h-disk \vcprojects\a.cpp _TEXT PROC ; Gyar::Telep::sum_kl ; 13 : push ebp 32-bites eltolási cím b ec mov ebp, esp A cím nincs kitöltve

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter Programozás II. 4. Dr. Iványi Péter 1 inline függvények Bizonyos függvények annyira rövidek, hogy nem biztos hogy a fordító függvényhívást fordít, hanem inkább az adott sorba beilleszti a kódot. #include

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Programozás C és C++ -ban

Programozás C és C++ -ban Programozás C és C++ -ban 2. További különbségek a C és C++ között 2.1 Igaz és hamis A C++ programozási nyelv a C-hez hasonlóan definiál néhány alap adattípust: char int float double Ugyanakkor egy új

Részletesebben

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés.

Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Visual C++ osztály készítése, adattagok, és metódusok, láthatóság, konstruktor, destruktor. Objektum létrehozása, használata, öröklés. Az osztály egy olyan típus leíró struktúra, amely tartalmaz adattagokat

Részletesebben

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás

Memóriagazdálkodás. Kódgenerálás. Kódoptimalizálás Kódgenerálás Memóriagazdálkodás Kódgenerálás program prológus és epilógus értékadások fordítása kifejezések fordítása vezérlési szerkezetek fordítása Kódoptimalizálás L ATG E > TE' E' > + @StPushAX T @StPopBX

Részletesebben

Osztály és objektum fogalma

Osztály és objektum fogalma Osztály és objektum fogalma A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Az osztály (class) class: adatok és módszerek (method) (függvények) együttese, amely absztrakt adattípusként működik. objektum: egy osztály

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

Programozás 1. Dr. Iványi Péter

Programozás 1. Dr. Iványi Péter Programozás 1. Dr. Iványi Péter 1 C nyelv B.W. Kernighan és D.M. Ritchie, 1978 The C Programming language 2 C nyelv Amerikai Szabványügy Hivatal (ANSI), 1983 X3J11 bizottság a C nyelv szabványosítására

Részletesebben

C programozás. 1 óra Bevezetés

C programozás. 1 óra Bevezetés C programozás 1 óra Bevezetés A C nyelv eredete, fő tulajdonságai 1. Bevezető C nyelv alapelemei többsége a BCPL (Basic Combined Programming Language {1963}) Martin Richards B nyelv Ken Thompson {1970}

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/4

Programozás C++ -ban 2007/4 Programozás C++ -ban 2007/4 1. Az adatokhoz való hozzáférés ellenőrzése Egy C programban a struktúrák minden része mindig elérhető. Ugyanakkor ez nem a legkedvezőbb helyzet. Több szempontból is hasznos

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 13. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. december A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/10 Tartalomjegyzék Objektumok

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS

JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda JAVA PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2014-2015 tavasz Tömbök, osztályok, objektumok, konstruktorok Tömbök 2 Referencia típusú változó Elemtípus Primitív Referencia: osztály,

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/7

Programozás C++ -ban 2007/7 Programozás C++ -ban 2007/7 1. Másoló konstruktor Az egyik legnehezebben érthető fogalom C++ -ban a másoló konstruktor, vagy angolul "copy-constructor". Ez a konstruktor fontos szerepet játszik az argumentum

Részletesebben

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj.

OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00. Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. OOP #1 (Bevezetés) v1.0 2003.03.07. 18:39:00 Eszterházy Károly Főiskola Információtechnológia tsz. Hernyák Zoltán adj. e-mail: aroan@ektf.hu web: http://aries.ektf.hu/~aroan OOP OOP_01-1 - E jegyzet másolata

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

Web-technológia PHP-vel

Web-technológia PHP-vel Web-technológia PHP-vel A PHP programnyelv 2, futtatókörnyezet beálĺıtások Erős Bence February 26, 2013 Erős Bence () Web-technológia PHP-vel February 26, 2013 1 / 19 Szuperglobális változók $ GET : request

Részletesebben

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016

Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS. Objektumorientált programozás 2015-2016 Dr. Pál László, Sapientia EMTE, Csíkszereda WEB PROGRAMOZÁS 2.ELŐADÁS 2015-2016 Objektumorientált programozás OOP PHP-ben 2 A PHP az 5.0-as verziójától megvalósítja az OO eszközrendszerét OO eszközök:

Részletesebben

Objektumorientált programozás C# nyelven

Objektumorientált programozás C# nyelven Objektumorientált programozás C# nyelven 2. rész Öröklés és többalakúság Nemvirtuális metódusok, elrejtés Virtuális metódusok, elrejtés Típuskényszerítés, az is és as operátorok Absztrakt osztályok, absztrakt

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe

Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Bevezetés a C++ programozási nyelvbe Oktatási segédlet Összeállította: Ficsor Lajos 2001. 1. A C++ programozási nyelv története A C++ programozási nyelv

Részletesebben

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere

A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere. Függvény mint függvény paramétere 2012. április 10. A PROGAMOZÁS ALAPJAI 1 Vitéz András egyetemi adjunktus BME Híradástechnikai Tanszék vitez@hit.bme.hu Miről lesz ma szó? alaki szabályok használata - mintapélda használata - mintapélda

Részletesebben

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. GYAKORLAT JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013. április 12. Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamas.hu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! -

Részletesebben

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance

OOP alapok Egy OOP nyelvet három fontos dolog jellemez. egységbezárás ( encapsulation objektumoknak öröklés ( inheritance Az objektum-orientált programozás (röviden OOP) a természetes gondolkodást, cselekvést közelítő programozási mód, amely a programozási nyelvek tervezésének természetes fejlődése következtében alakult ki.

Részletesebben

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek

OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN. vizsgatételek OBJEKTUM ORIENTÁLT PROGRAMOZÁS JAVA NYELVEN vizsgatételek 1. Az objektumorientált programozás szemlélete, az objektum fogalma 2. Az objektumorientált programozás alapelvei 3. A Java nyelv története, alapvető

Részletesebben

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai

Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Objektumorientált szoftverfejlesztés alapjai Gyakorlatorientált szoftverfejlesztés C++ nyelven Visual Studio Community fejlesztőkörnyezetben @Katona József Kővári Attila Lektorálta: Dr. Fauszt Tibor DOI:

Részletesebben

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia

Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Öröklés ism. Programozás alapjai II. (9. ea) C++ többszörös öröklés, cast, perzisztencia Szeberényi Imre BME IIT Egy osztályból olyan újabb osztályokat származtatunk, amelyek rendelkeznek

Részletesebben

Konkurens TCP Szerver

Konkurens TCP Szerver A gyakorlat célja: Konkurens TCP Szerver Megismerkedni a párhuzamos programozás és a konkurens TCP szerver készítésének az elméleti és gyakorlati alapjaival és egy egyidejűleg több klienst is kiszolgáló

Részletesebben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben

C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben C++ programozási nyelv Struktúrák a C++ nyelvben Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. szeptember A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/37 Bevezetés A

Részletesebben

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus

Programozás II gyakorlat. 6. Polimorfizmus Programozás II gyakorlat 6. Polimorfizmus Típuskonverziók C-ben: void * ptr; int * ptr_i = (int*)ptr; Ez működik C++-ban is. Használjuk inkább ezt: int * ptr_i = static_cast(ptr); Csak egymással

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu

Széchenyi István Egyetem. Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu Programozás III. Varjasi Norbert varjasin@sze.hu 1 A java virtuális gép (JVM) Képzeletbei, ideális számítógép. Szoftveresen megvalósított működési környezet. (az op. rendszer egy folyamata). Feladata:

Részletesebben

500. AA Megoldó Alfréd AA 500.

500. AA Megoldó Alfréd AA 500. Programozás alapjai 2. NZH 2010.05.13. gyakorlat: / Hiány:0 ZH:0 MEGOLD IB.027/51. Hftest: 0 Minden beadandó megoldását a feladatlapra, a feladat után írja! A megoldások során feltételezheti, hogy minden

Részletesebben

C++ programozási nyelv

C++ programozási nyelv C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. november A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/12 Tartalomjegyzék Miért

Részletesebben

Assembly Rekurzív függvények, EXE, C programok. Iványi Péter

Assembly Rekurzív függvények, EXE, C programok. Iványi Péter Assembly Rekurzív függvények, EXE, C programok Iványi Péter Algoritmusok előadás Rekurzív függvény FÜGGVÉNY nyomtat(n) print n HA n!= 0 nyomtat(n-1) ELÁGAZÁS VÉGE FÜGGVÉNY VÉGE Rekurzív függvény org 100h

Részletesebben

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban

Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Java programozási nyelv 6. rész Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/16 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag

C# osztálydeníció. Krizsán Zoltán 1. .net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag C# osztálydeníció Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem.net C# technológiák tananyag objektum orientált programozás tananyag Tartalom 1 Bevezetés 2 Osztály létrehozása, deníció

Részletesebben

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás.

Emlékeztető: a fordítás lépései. Szimbólumtábla-kezelés. Információáramlás. Információáramlás. Információáramlás. Emlékeztető: a fordítás lépései Forrás-kezelő (source handler) Szimbólumtábla-kezelés Fordítóprogramok előadás (A, C, T szakirány) Lexikális elemző (scanner) Szintaktikus elemző (parser) Szemantikus elemző

Részletesebben

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.

Programozás. C++ osztályok. Fodor Attila. Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein. Programozás C++ osztályok Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. április 8. Csak bázisosztályként használt/értelmezhető

Részletesebben

OOP és UML Áttekintés

OOP és UML Áttekintés OOP és UML Áttekintés Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) OOP és UML Áttekintés 2013 1 / 32 Tartalom jegyzék 1 OOP Osztály Öröklődés Interfész, Absztrakt Osztály Kivétel kezelés

Részletesebben

5. Gyakorlat. struct diak {

5. Gyakorlat. struct diak { Rövid elméleti összefoglaló 5. Gyakorlat Felhasználó által definiált adattípusok: A typedef egy speciális tárolási osztály, mellyel érvényes típusokhoz szinonim nevet rendelhetünk. typedef létező_típus

Részletesebben

15. Programok fordítása és végrehajtása

15. Programok fordítása és végrehajtása 15. Programok fordítása és végrehajtása Programok fordítása és végrehajtása. (Fordítás és interpretálás, bytecode. Előfordító, fordító, szerkesztő. A make. Fordítási egység, könyvtárak. Szintaktikus és

Részletesebben

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. ELŐADÁS JEGYZET

PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP. ELŐADÁS JEGYZET PROGRAMOZÁSI NYELVEK - CPP ELŐADÁS JEGYZET Szerkesztette: Balogh Tamás 2013 április 12 Ha hibát találsz, kérlek jelezd a info@baloghtamashu e-mail címen! Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Programozás I. gyakorlat

Programozás I. gyakorlat Programozás I. gyakorlat 1. gyakorlat Alapok Eszközök Szövegszerkesztő: Szintaktikai kiemelés Egyszerre több fájl szerkesztése pl.: gedit, mcedit, joe, vi, Notepad++ stb. Fordító: Szöveges file-ban tárolt

Részletesebben

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód:

Szerző. Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: Név: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: Szerző Név: Varga Péter ETR azonosító: VAPQAAI.ELTE Email cím: vp.05@hotmail.com Kurzuskód: IP-08PAEG/27 Gyakorlatvezető neve: Kőhegyi János Feladatsorszám: 20 1 Tartalom Szerző... 1 Felhasználói dokumentáció...

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése

2011.11.29. JUnit. JUnit használata. IDE támogatás. Parancssori használat. Teszt készítése. Teszt készítése Tartalom Integrált fejlesztés Java platformon JUnit JUnit használata Tesztelési technikák Demo 2 A specifikáció alapján teszteljük a program egyes részeit, klasszikus V-modell szerint Minden olyan metódust,

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

Programozási technológia I.

Programozási technológia I. Programozási technológia I. 2.gyakorlat A tárgy célja A tárgy alapvető Java ismeretek nyújt. A fő célja, hogy a hallgatók képesek legyenek az UML diagramokból Java kód előállítására. Félév tematikája Bevezetés,

Részletesebben

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter

Adatszerkezetek Tömb, sor, verem. Dr. Iványi Péter Adatszerkezetek Tömb, sor, verem Dr. Iványi Péter 1 Adat Adat minden, amit a számítógépünkben tárolunk és a külvilágból jön Az adatnak két fontos tulajdonsága van: Értéke Típusa 2 Adat típusa Az adatot

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Programozás I. 5. Előadás: Függvények

Programozás I. 5. Előadás: Függvények Programozás I 5. Előadás: Függvények Függvény Egy alprogram Egy C program általában több kisméretű, könnyen értelmezhető függvényből áll Egy függvény megtalálható minden C programban: ez a main függvény

Részletesebben

Programozás. Programozás villamosmérnököknek

Programozás. Programozás villamosmérnököknek Programozás (NGB_SZ019_1) Programozás villamosmérnököknek (NGB_SZ002_1) Takács Gábor Széchenyi István Egyetem Matematika és Számítástudomány Tanszék 1 / 92 A számítógép felépítése A számítógép

Részletesebben

Programozás C++ -ban 2007/1

Programozás C++ -ban 2007/1 Programozás C++ -ban 2007/1 1. Különbségek a C nyelvhez képest Több alapvető különbség van a C és a C++ programozási nyelvek szintaxisában. A programozó szempontjából ezek a különbségek könnyítik a programozó

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str="zh"; str[0]++;

- 1 - Konstansok használata. Döntsük el, van-e fordítási idejű hiba az alábbi programrészletekben! a) const char * str=zh; str[0]++; Az alábbi feladatokat a AUT.BME.HU tanszéki weboldalon fellelhető AUT C++ Példatárból másoltam ki. A feladatokat a Programozás alapjai 2. ZH-ra való felkészülés jegyében válogattam, a példák nagy részét

Részletesebben

Programozás I. - 11. gyakorlat

Programozás I. - 11. gyakorlat Programozás I. - 11. gyakorlat Struktúrák, gyakorlás Tar Péter 1 Pannon Egyetem M szaki Informatikai Kar Rendszer- és Számítástudományi Tanszék Utolsó frissítés: November 16, 2009 1 tar@dcs.vein.hu Tar

Részletesebben

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek.

4. Laborgyakorlat. A fájlokról ezeket az adatokat, a fájlrendszer tárolja. Számunkra az 1, 3, 4. oszlopok lesznek az érdekesek. Linux fájlrendszerek. 4. Laborgyakorlat Előző gyakorlaton, már volt szó a fájlrendszerekről, mikor a mount parancs -t kapcsolójáról volt szó. Linux alatt, az egyes fájlokhoz való hozzáférések miatt, a

Részletesebben

Programozás I. Első ZH segédlet

Programozás I. Első ZH segédlet Programozás I. Első ZH segédlet Ezen az oldalon: kiírás az alapértelmezett (hiba) kimenetre, sztring konkatenáció, primitív típusok, osztály létrehozás, példányosítás, adattagok, metódusok Kiíratás alapértelmezett

Részletesebben

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7.

Fordítóprogramok. Aszalós László. 2009. szeptember 7. Fordítóprogramok Aszalós László 2009. szeptember 7. 1. Bemelegítés Honlap: www.inf.unideb.hu/ aszalos/diak.html (Fordítóprogramok, 2009) Jegymegajánló: utolsó hét előadásán. PótZH (csak gyakorlat) vizsgaidőszak

Részletesebben

Oktatási segédlet 2014

Oktatási segédlet 2014 Oktatási segédlet 2014 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012- 0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése

Részletesebben

Programozási alapismeretek 1. előadás

Programozási alapismeretek 1. előadás Programozási alapismeretek 1. előadás Tartalom A problémamegoldás lépései programkészítés folyamata A specifikáció Az algoritmus Algoritmikus nyelvek struktogram A kódolás a fejlesztői környezet 2/33 A

Részletesebben

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem

C# nyelv alapjai. Krizsán Zoltán 1. Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag. Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem C# nyelv alapjai Krizsán Zoltán 1 Általános Informatikai Tanszék Miskolci Egyetem Objektumorientált programozás C# alapokon tananyag Tartalom Bevezetés Lokális változó Utasítások Szójáték Why do all real

Részletesebben

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán

Adatbázis rendszerek. dr. Siki Zoltán Adatbázis rendszerek I. dr. Siki Zoltán Adatbázis fogalma adatok valamely célszerűen rendezett, szisztéma szerinti tárolása Az informatika elterjedése előtt is számos adatbázis létezett pl. Vállalati személyzeti

Részletesebben

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés

Tartalom DCOM. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés. Történeti áttekintés Tartalom D Szoftvertechnológia elıadás Architektúra D vs CORBA Példá 2 1987 Dynamic Data Exchange (DDE) Windows 2.0-ban Windows alkalmazások közötti adatcsere Ma is használatos (pl. vágólap) NetDDE NetBIOS

Részletesebben

Iman 3.0 szoftverdokumentáció

Iman 3.0 szoftverdokumentáció Melléklet: Az iman3 program előzetes leírása. Iman 3.0 szoftverdokumentáció Tartalomjegyzék 1. Az Iman rendszer...2 1.1. Modulok...2 1.2. Modulok részletes leírása...2 1.2.1. Iman.exe...2 1.2.2. Interpreter.dll...3

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07.

Java VI. Egy kis kitérő: az UML. Osztály diagram. Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI. Öröklődés Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2006. 03. 07. Java VI.: Öröklődés JAVA6 / 1 Egy kis kitérő: az UML UML: Unified Modelling Language Grafikus eszköz objektum

Részletesebben

Programozas 1. Strukturak, mutatok

Programozas 1. Strukturak, mutatok Programozas 1 Strukturak, mutatok Strukturak Tömb: több egyforma típusú változó együttese Struktúra: több különböző típusú de logikailag egybetartozó változó együttese, amelyet az egyszerű kezelhetőség

Részletesebben

Assembly. Iványi Péter

Assembly. Iványi Péter Assembly Iványi Péter További Op. rsz. funkcionalitások PSP címének lekérdezése mov ah, 62h int 21h Eredmény: BX = PSP szegmens címe További Op. rsz. funkcionalitások Paraméterek kimásolása mov di, parameter

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

Delphi programozás I.

Delphi programozás I. Delphi programozás I. Konzol alkalmazások készítése Delphiben A Delphi konzol alkalmazása (console application) olyan 32 bites program, amely nem grafikus felületen, hanem egy szöveges konzol ablakban

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

Programozás 5. Dr. Iványi Péter

Programozás 5. Dr. Iványi Péter Programozás 5. Dr. Iványi Péter 1 Struktúra Véges számú különböző típusú, logikailag összetartozó változó együttese, amelyeket az egyszerű kezelhetőség érdekében gyűjtünk össze. Rekord-nak felel meg struct

Részletesebben

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System

VB C++ C# JScript J# Common Language Specification. ADO.NET and XML. Base Class Library. Common Language Runtime. Operating System P r o g r a m o z á s i n y e l v e k I I. C # E jegyzet másolata nem használható fel szabadon,az előadás anyagának kivonata. Ezen teljes jegyzetről,vagy annak bármely részéről bármely másolat készítéséhez

Részletesebben

III. OOP (objektumok, osztályok)

III. OOP (objektumok, osztályok) III. OOP (objektumok, osztályok) 1. Természetes emberi gondolkozás Az Objektumorientált paradigma alapelvei nagyon hasonlítanak az emberi gondolkozásra. Érdemes ezért elsőként az emberi gondolkozás elveit

Részletesebben

Generikus Típusok, Kollekciók

Generikus Típusok, Kollekciók Generikus Típusok, Kollekciók Tóth Zsolt Miskolci Egyetem 2013 Tóth Zsolt (Miskolci Egyetem) Generikus Típusok, Kollekciók 2013 1 / 26 Tartalomjegyzék 1 Enumeráció 2 Generikus Típusok 3 Kollekciók System.Collections

Részletesebben

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként

találhatók. A memória-szervezési modell mondja meg azt, hogy miként Memória címzési módok Egy program futása során (legyen szó a program vezérléséről vagy adatkezelésről) a program utasításai illetve egy utasítás argumentumai a memóriában találhatók. A memória-szervezési

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila

Programozás. Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak. Fodor Attila Programozás Objektum Orientált Programozás (OOP) Alapfogalmak Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010. február 18.

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net ESEMÉNYVEZÉRELT PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 1. ELŐADÁS - C# ÁTTEKINTÉS - 1 2015 Bánsághi Anna 1 of 84 TEMATIKA I. C# ÁTTEKINTÉS II. WPF III. Modern UI 2015 Bánsághi Anna 2 of 84

Részletesebben

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010

Programozási technikák Pál László. Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Programozási technikák Pál László Sapientia EMTE, Csíkszereda, 2009/2010 Előadás tematika 1. Pascal ismétlés, kiegészítések 2. Objektum orientált programozás (OOP) 3. Delphi környezet 4. Komponensek bemutatása

Részletesebben

Az assembly nyelv sor-orientált nyelv, tehát minden sorba pontosan egy utasítás kerül. Egy sor mezőkből áll a következőképpen:

Az assembly nyelv sor-orientált nyelv, tehát minden sorba pontosan egy utasítás kerül. Egy sor mezőkből áll a következőképpen: Informatika szigorlat 16-os tétel: Az assembly nyelvek tulajdonságai és fordítása Az assembly nyelv tulajdonképpen a gépi kód szimbolikus megfelelője, azért jött létre, hogy könnyebben lehessen programozni

Részletesebben

Java I. A Java programozási nyelv

Java I. A Java programozási nyelv Java I. A Java programozási nyelv története,, alapvető jellemzői Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2007. 02. 12. Java I.: Történet, jellemzők, JDK JAVA1 / 1 Egy kis történelem

Részletesebben

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat

C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat C++ programozási nyelv Konstruktorok Gyakorlat Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2004. október A C++ programozási nyelv Soós Sándor 1/17 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus

Alkalmazott Modul III 6. előadás. Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Alkalmazott Modul III 6. előadás Objektumorientált programozás: öröklődés és polimorfizmus 2011.10.24. Giachetta Roberto groberto@inf.elte.hu http://people.inf.elte.hu/groberto

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeș-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Matematika és Informatika 1.3 Intézet Magyar Matematika és Informatika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető

Bevezetés a programozásba. 6. Előadás: C++ bevezető Bevezetés a programozásba 6. Előadás: C++ bevezető ISMÉTLÉS PLanG features Utasítások Értékadás, KI:, BE: Programkonstrukciók Elágazás Ciklus Típusok Egész, valós, logikai, szöveg, karakter, fájl Típuskonstrukciók

Részletesebben

Információs Technológia

Információs Technológia Információs Technológia A C programozási nyelv (Típusok és operátorok) Fodor Attila Pannon Egyetem Műszaki Informatika Kar Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék foa@almos.vein.hu 2010 szeptember

Részletesebben

VBA makrók aláírása Office 2007 esetén

VBA makrók aláírása Office 2007 esetén VBA makrók aláírása Office 2007 esetén Windows tanúsítványtárban és/vagy kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office 2007 alkalmazással 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott.

Mindenki abból a három tantárgyból tesz szigorlatot, amelyet hallgatott. Szigorlati témakörök az Informatika (szigorlat) (BMEVIAU0181) c. tantárgyat felváltó Informatika (BMEGERIEEIS) tantárgyból az okleveles energetikai mérnökképzés (2N-0E) hallgatói számára 1. tantárgy: Programozás

Részletesebben

Elemi alkalmazások fejlesztése I.

Elemi alkalmazások fejlesztése I. Steingart Ferenc el adása alapján készítette: Szabóné Nacsa Rozália Integrált fejleszt környezet Linux MS Win* www.kdevelop.org www.bloodshed.net Bevezetés 1 A kdevelop f ablaka Editor és böngész Projektszerkezet

Részletesebben

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31

Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net. 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Bánsághi Anna anna.bansaghi@mamikon.net 9. ELŐADÁS - OOP TERVEZÉS 2014 Bánsághi Anna 1 of 31 TEMATIKA I. ALAPFOGALMAK, TUDOMÁNYTÖRTÉNET II. IMPERATÍV PROGRAMOZÁS Imperatív paradigma

Részletesebben