MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MARKETINGSTRATÉGIÁJA"

Átírás

1 Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében lezajló, Területi Információs- és Fejlesztési hálózat kialakítása című (REG-NET), SI-HU számú projekt MARKETINGSTRATÉGIÁJA Készítő: Borostyánkő Tanácsadó és Marketing Kft

2 Tartalomjegyzék 1. A marketingstratégiáról 3. oldal 2. Vezetői összefoglaló 4. oldal 3. Helyzetelemzés 8. oldal 3.1. A céltérség bemutatása 8. oldal 3.2. A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei 11. oldal 3.3. A projektben érintett főbb települések bemutatása 14. oldal 4. Célcsoportok meghatározása 41. oldal 5. SWOT-elemzés 42. oldal 6. Marketingkommunikáció 44. oldal 6.1. Kommunikációs stratégia 44. oldal 6.2. A marketingkommunikáció során használt publikációs eszközök, és ezek jellemzői 45. oldal 6.3. A sajtóval való kapcsolattartás legfontosabb eszközei és ezek részletes bemutatása 46. oldal 6.4. Főbb sajtómegjelenések 54. oldal 6.5. Közös marketingkommunikáció 61. oldal 6.6. Marketingtevékenységek időzítési terve 61. oldal 7. A projekt célkitűzései 62. oldal Forrásjegyzék 66. oldal 2

3 1. A marketingstratégiáról A marketingtervezési folyamat egymással összekapcsolódó lépések sorozata, amelynek végeredménye a marketingstratégia. A marketingstratégia azokat az egymáshoz illesztett, összehangolt cselekvési lehetőségeket jelenti, amelyeket a vállalat alkalmazhat a céljai elérése érdekében. A marketingstratégia tehát egy általános terv arra vonatkozóan, hogy mit szeretnénk elérni adott célpiacon, továbbá ennek érdekében mit szándékozunk tenni a marketingmix elemekkel. A marketingterv magában foglalja a megvalósítási lépéseket, ezek sorrendjét, valamint az elérésükhöz szükséges időt. A marketingstratégia egyesíti a marketing összes feladatát. A marketingstratégia tartalmazza a marketingcélok meghatározását, a célok eléréséhez szükséges eszközöket, valamint azt a folyamatot, ahogy a célokat elérik. Marketingstratégiánk kidolgozásakor a vezetői összefoglalóban kiemeljük a projekt országon átívelő szerepét. A helyzetelemzés során bemutatjuk a céltérséget gazdasági, turisztikai és társadalmi mutatóival, a projekt jelentőségét, a kulturális turizmus jellemzőit, a turisztikai tájegységeket látnivalóikkal együtt. Ezután következik a célcsoportok bemutatása, majd a SWOT-elemzésből kiderül, hogy mi jelenti a projekt erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, és veszélyeit. Szólunk a marketingkommunikáció elemeiről, bemutatva a kommunikációs stratégiát, a marketingkommunikáció során használt publikációs eszközöket, és ezek jellemzőit, a sajtóval való kapcsolattartás módját, a közös marketingkommunikáció alapjait. Majd zárásként szólunk a projekt céljairól, lehetőségeiről, a program folytatásáról. A REG-NET projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása. Három területi szintnek megfelelően egy háromelemű együttműködési rendszerre tesznek javaslatot a projekt keretében, amelynek különböző intézményesültségi szintek felelnek meg. Az együttműködés sikere mindazonáltal attól függ, hogy a térségi szereplők mennyire érzik fontosnak, hogy együtt dolgozzanak. Ezen fontos feladatot kívánja előmozdítani ezen marketingstratégia is. 3

4 2. Vezetői összefoglaló 1 A projekt célja egy határon átnyúló magyar-szlovén határon átnyúló területfejlesztési ernyőszervezet kialakítása, létrehozása, amely a határtérség átfogó, integrált fejlesztését koordinálná, és mediátorként segítené a helyi szereplőket a határ menti együttműködésekben történő sikeres részvételben. Másik fő feladat az ennek működését segítő területi adatbázis kialakítása. Az ernyőszervezetre vonatkozó javaslatokat két szempontból vizsgálták. (1) Az együttműködés területi lefedettsége Egyrészt elemezték a területi relevanciát. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen területi lefedettséggel célszerű létrehozni egy ilyen szervezetet. Vizsgálták a táji adottságokat, a tágabb régió funkcionális városhálózati viszonyait (beleértve a jelenlegi városi funkciók sűrűségét, a potenciális gravitációs viszonyokat, a településhierarchiát, határon átnyúló vonzáskörzeteket), a határ menti közlekedési infrastruktúra és a gazdasági-logisztikai funkciók térbeli elhelyezkedését, a foglalkoztatási és demográfiai viszonyok térbeli vonatkozásait. Ezen kívül átvilágították a térséget abból a szempontból is, hogy a területfejlesztésben jelenleg érintett szervezetek, intézmények milyen területi (állami, regionális, helyi) hatókörrel tevékenykednek. A vizsgálatba bevonták a formálódóban lévő határon átnyúló kezdeményezéseket (európai területi társulások, háromoldalú natúrpark), valamint a helyi szintű partnerségi kapcsolatokat is. Utóbbival kapcsolatban fontos adalékot jelentett a magyar-szlovén program irányító hatóságának pályázói adatbázisa, és a jelen projekt keretében elkészített stakeholder-elemzés, amely térképi módon is megjelenítette a pályázók elhelyezkedését. Külön kitértek a magyar-szlovén határ menti vegyes bizottság és a kapcsolódó CBC operatív program szerepére is. A fenti vizsgálatok alapján az alábbi megállapításokat fogalmazták meg: a) A határszakasz térszerkezeti kérdései nem értelmezhetőek osztrák és horvát kitekintés nélkül, a belső perifériahelyzetek nem oldhatók fel komplex, a központok funkcionális vonzáserejét a határokon túli vidékies területeken is megnövelő akciók nélkül. A fejlesztési partnerségnek figyelembe kell vennie a szorosan vett magyar-szlovén határtérség tágabb kontextusát. Ezt az is indokolja, hogy a NUTS III-as területi egységek illeszkedése látványosan esetleges, miközben a résztvevő térségek ugyanazon külső irányokban is kooperálnak. A már ma is meglévő, többoldalú kapcsolatrendszerre alapozott partnerség a 1 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 3-7. oldal

5 rendelkezésre álló határ menti források integrációjával az egész régió komplex fejlesztését teszi lehetővé. A javasolt együttműködés területi relevanciájának első szintje a magyar-szlovén-horvát-osztrák négyes határvidék integrációjában található meg. A jelenleg létező együttműködések közül ehhez a területi szinthez a legközelebb a 24 Város-kezdeményezés áll, de abból is hiányoznak a muraközi és a dél-burgenlandi partnerek. A Pannon ETT a rövidesen csatlakozó horvát tagok révén ugyan a releváns célterület jelentős részét egyesíteni fogja, de a társulás természetes és funkcionális központja a magyar-szlovén határtérségtől messze esik (a program jogosultsági területén is kívül), így az ETT nem játszhat integrátori szerepet a térségben, bár fontos partner marad. b) Az ernyőszervezeti kezdeményezés ugyanarról a szintről jön, amely a magyar-szlovén program jogosultsági szintjét jelenti. Bár ez a szint, amely megjelenik a vegyes bizottság munkájában is, térszerkezeti szempontból nyilvánvalóan tökéletlen, a finanszírozási modell e tekintetben kényszerítő erővel bír: a regionális szereplők számára továbbra is ez lesz a releváns területi scope. c) Kitapinthatóan létezik az együttműködéseknek egy harmadik szintje. A magyarszlovén határterület két eltérő karakterisztikájú (és ezzel fejlesztési adottságú) szakaszra osztható. Az északi területen inkább a táji, természeti, vidékfejlesztési, turisztikai adottságok jelentik a kapcsolódás legígéretesebb területét, míg a déli szakaszon inkább a jelentős átmenő forgalmat bonyolító közlekedés-földrajzi adottságokra épülő városfejlesztési, logisztikai potenciálok. A kétoldali centrumhiányosságból, perifériahelyzetből adódó hasonló kitörési szándékok, és a közös kulturális értékek azonban a teljes határ mentén komoly kohéziós tartalékokat rejtenek. Az északi térségben a nemzeti parki és natúrparki együttműködés világosan kijelöli a releváns területi kereteket. Délen a Muraszombat Lendva Lenti Letenye kisvárosi hálózat tölthet be hasonló szerepet, de egészen más funkcionalitással. (2) A tervezett ernyőszervezet intézményi vizsgálata A másik vizsgálat az ernyőszervezet intézményi kereteire irányult. Ebben a részben számba vették a nemzetközi jog és az uniós jog keretein belül kialakítható intézményi formákat, kezdve a legkevésbé formalizáltaktól az önálló jogi személyiséggel rendelkezőkig. Részletesebben kitértek a fejlesztési partnerségre, amely egy lazább együttműködési formát jelent. Elemezték a Madridi Keretegyezmény és kiegészítő jegyzőkönyveinek 5

6 szerepét a formalizált határ menti együttműködések elterjedésében, illetve az ennek nyomán kialakult együttműködési formákat (munkaközösségek, eurodistrictek). Új lehetőséget jelent a Madridi Keretegyezmény harmadik kiegészítő jegyzőkönyve által létrehozott euroregionális együttműködési csoportosulás (ECG: Euroregional Cooperation Grouping), amelyet a közösségi jog alapján alapítható európai területi társulás (EGTC: European Grouping of Territorial Cooperation) modelljével is összevetettünk. Röviden érintették az uniós határ menti programokat és az eurorégiós együttműködéseket is. Áttekintették a két ország közigazgatási rendszerét is, mivel a potenciális szervezetiintézményi megoldást meghatározza, hogy milyen adminisztratív-területi szintek vehetnek abban részt. Külön kitértek a két ország EGTC-szabályozására is, mivel a pályázat célul tűzte ki egy EGTC alapítását. Beazonosították az ernyőszervezet feladatait és funkcionális helyzetét abban a háromszintű rendszerben, amelyben a tervezett ernyőszervezeten (szakmai-stratégiai szint) kívül a magyar-szlovén vegyes bizottság (politikai szint) és a helyi szereplők (végrehajtási szint) vesznek részt. Az egyes megoldási lehetőségek összehasonlítását 11 szempont szerint végezték el: Tényező Magyarázat 1 Az intézményesülés igénye Mennyire jellemzi a határtérség szereplőit az adott modellnek megfelelő szintű intézményesülés igénye? 2 Intézményes együttműködési tapasztalat Mennyire rendelkeznek a határtérség szereplői az adott modell szintű együttműködés tapasztalatával? 3 Intézményesülés indokoltsága Indokolt-e a jelenlegi helyzet alapján az adott szintű intézményesültség a helyi szereplők véleménye szerint? Az alternatívákat ötfokozatú Likert-skálával értékelték, majd az így nyert pontszámokat aggregálták. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy az ernyőszervezet létrehozásához a jelenlegi helyzetben a fejlesztési partnerség a legkedvezőbb megoldás, mivel nem kívánja meg új intézmény létrehozását nem jár jelentős finanszírozási igénnyel képes integrálni a határ menti együttműködésben részt vevő szereplőket (az osztrák és a horvát oldalról is) 6

7 a vegyes bizottság irányában legitim módon tudja megjeleníteni a helyi érdekeket létrehozásához ma is adottak a kapacitások. A javasolt fejlesztési partnerségi modellben a két magyar megye fejlesztési ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek stb.), a 24 Város együttműködés, a Pannon ETT, a háromnemzetiségű natúrpark, valamint a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt. Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek. A tanulmány végén konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a partnerség működtetésére vonatkozóan. Összességében az a legfontosabb, hogy a területfejlesztési ernyőszervezetbe bevonható partnerek relevánsnak tudják elfogadni az együttműködés intézményi megoldását, ne érezzék azt túlságosan bonyolultnak, plusz tehernek, hanem egy esélyt lássanak benne az uniós és egyéb források ésszerűbb és hatékonyabb felhasználására. A másik fontos szempontot a kohézió erősítése jelenti. A régió belső területi, gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése révén ugyanis a helyi szereplőkben is erősödni fog az igény a kooperációra, és megjelenhetnek olyan intézményi megoldások, amelyek ma még nem kivitelezhetőek, de egy magasabb elkötelezettség esetén mégis ésszerűvé válnak. Ehhez azonban először az együttműködés szellemiségét kell elterjeszteni a régióban, amire a fejlesztési partnerséget megfelelő eszköznek tekintjük. 7

8 3. Helyzetelemzés 3.1. A céltérség bemutatása 2 A tervezett együttműködés területi aspektusát három tényező határozza meg: az adott térség táji adottságai, funkcionális viszonyai, valamint a ma is meglévő, területileg beazonosítható irányítási-kormányzási keretek. A határok gyakran választanak el egymástól táji karakterükben azonos vagy nagyon hasonló térségeket. Ilyen esetekben az együttműködés, a releváns területi szintű kooperációk kialakítása egyszerűbb, mint amikor a határ markáns különbségekkel jellemezhető régiók között húzódik, vagy olyan fizikai barriert alkot, amely meghaladása eleve nehézségeket okoz. A magyar-szlovén határvidék esetében egy táji folytonosságot, lassú átmenetet figyelhetünk meg, ami a táj-karakterisztikai adottságok állandóságát jelenti a határ mindkét oldalán: az államhatártól eltekintve igen hasonlatos, egybefüggő, egymással szerves táj- és kultúrafejlődési kapcsolatban álló vidékekről beszélhetünk. Mindez jól nyomon követhető a területhasználat alakulásában, hiszen míg a térség északi részén az érintetlenebb, jól erdősült tájkép folytatódik a határ túloldalán, a déli oldalon a táj által determinált közlekedési folyosók mentén sűrűsödő beépítettségről, gazdasági hasznosításról mondható el ugyanez. A területhasználat szempontjából a nyugat-pannon térségnek a Rába, a Mura és a Dráva folyóvölgyeivel jellemezhető része jórészt egységesnek tekinthető. Magyar-szlovén viszonylatban ennek a nagyrészt homogén tájnak a határai Maribortól nyugatra, valamint a Balaton nyugati vidékein húzhatóak meg. Az így körülhatárolt integráns térség azonban hangsúlyeltolódásokkal ugyan, de közös jellegzetességeket mutat a dél-burgenlandi, drávaközi (Horvátország) és részben a dél-stájer vidékekkel. A magyar-szlovén határtérség tipikus periféria, jelentősebb térszervező erővel bíró városok nélkül, ilyenek csak a határtól km-es távolságra találhatóak, ezért határon átnyúló potenciális vonzáskörzetekkel a régióban csak elvétve találkozunk. Ez még abban az esetben is igaz, ha nagyobb térségi kitekintéssel közelítjük meg a kérdést. A magyarszlovén-osztrák hármas határvidék természetes nagyvárosi központjának a közel lakosú Graz tekinthető. A megközelítőleg azonos népességszámú Ljubljana a földrajzi távolság okán nem tud hasonló hatást gyakorolni a vizsgált térségre. 2 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata oldal

9 Ugyanakkor várható, hogy a horvát uniós csatlakozásnak és a határok átjárhatóságának köszönhetően a közel 1 milliós zágrábi agglomeráció gravitációs ereje fokozatosan érvényesülni fog. Ez a jelenség újabb érvet szolgáltat a területi együttműködésnek a szomszédos horvát térségekre történő kiterjesztése mellett. A szűkebb régión belül jelentősnek mondható Maribor és Szombathely határon átnyúló térszervező ereje, viszont hatásukat főleg Ausztria határvidékeire fejtik ki, nem a magyar-szlovén közös határszakasz térségére. Podravska régió déli határszélén pedig a horvát Varasd és Csáktornya vonzóhatása érvényesül. A szűkebb határtérség településhálózatában Muravidék régió központja, Muraszombat a legnépesebb. Elméleti vonzáskörzete átnyúlik az ausztriai Bad Radkersburg környékére, valamint igen csekély mértékben Magyarország területére is. A város magyarországi vonzáskörzetébe olyan települések tartoznak, amelyek közigazgatási központjai távolabb esnek, így a határon átívelő együttműködések kiteljesedése e települések periférikus helyzetén érdemben tudna javítani. Szentgotthárd tágabb vonzáskörzete szintén magában foglal mind osztrák, mind szlovén településeket is. A sűrű határ menti pontoknak köszönhetően a Muravidék északkeleti falvainak is képes városi szolgáltatásokat nyújtani. Szentgotthárd különlegessége, hogy Szlovénia főkonzulátust tart fenn a városban, ami még inkább erősíti központi szerepkörét. Meg kell továbbá említeni, hogy a város szlovén identitással és szlovén nyelvű oktatási intézménnyel is rendelkezik. Lenti és Letenye, illetve Lendva térszervező ereje csekély mértékben szintén érzékelteti hatását a határ túlsó oldalán. A régió északabbra fekvő térségeiben kisebb mértékű határon átnyúló területi potenciált azonosíthatunk be Körmend és Kőszeg esetében. A vonzáskörzeti vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a tervezett területfejlesztési együttműködés szempontjából három településkategória különíthető el. A középvárosi szintet a nél népesebb települések alkotják (Maribor, Szombathely, Zalaegerszeg, Varasd, Nagykanizsa), amelyek közül a határtérségre valójában kizárólag Maribornak van kisugárzó gravitációs hatása, kisebb mértékben Varasd és Zalaegerszeg szerepét tudjuk beazonosítani. A második szintet a kisvárosok jelentik, amelyek lakosságszáma 8 és 25 ezer között változik. Ezek között Muraszombat rendelkezik meghatározó súllyal, a hasonló népességszámú Ptuj inkább a maribori városi övezet irányából Horvátország felé teremt határon átnyúló kapcsolati lehetőséget. Rajtuk kívül a lakosú Csáktornya, a es Körmend és Gornja Radgona, a lakosú alsólendvai község, valamint Szentgotthárd és Lenti említhető meg olyan kisvárosokként, amelyek valamilyen szintű határon átnyúló területi potenciállal rendelkeznek. A harmadik szintet a centrumhiányos határ menti térségekben fekvő kisebb települések jelentik. Jóllehet Muraszerdahely, Perlak, Letenye, Gyanafalva, 9

10 Németújvár lakosságának száma a et, sőt, a legtöbb esetben az et sem éri el (Őriszentpéternek mindössze lakosa van) a településhálózati sajátosságoknak köszönhetően mégis releváns szereplői lehetnek a határ menti együttműködésnek. Graz külön szintet képvisel, területi potenciálja révén messze kiemelkedik a középvárosi szint fölé. 1. ábra: Városok elméleti vonzáskörzeti határai 3 A terület közigazgatási felosztásainak különbségeiből adódik az eltérő települési funkciósűrűség. A szlovén oldal látszólag kiegyenlítettebb funkcióeloszlása abból vezethető le, hogy itt egy önkormányzat egy nagyobb és több kisebb településből tevődik össze. Ez a szint átmenetet képez a magyar települési önkormányzati és az újonnan kialakított járási szint között. Meg kell továbbá említeni, hogy a szlovén felsőoktatási rendszer területileg egyenletesebb eloszlása miatt számos esetben találkozunk felsőoktatási intézményekkel kis lélekszámú önkormányzatok esetében is, ami jelentősen erősíti az adott település funkcionális szerepét. A legkisebb települések igen funkcióhiányosak, egy-két kisebb, közepes központ intézményellátottságát tudják kihasználni. Különösen erős a települési 3 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 12. oldal

11 intézményhiányosság a határtérség északi felében, ahol a Muraszombat és Szentgotthárd közé ékelődő települések lakói számos területen kényszerülnek e funkciók elérése érdekében ingázásra. A határterület déli részén az intézményellátottság lényegesen kiegyenlítettebb képet mutat, azonban kiemelkedő központot itt nem találhatunk, az szintén a közeli Muraszombatban, illetve a távolabbi Ptujban vagy Zalaegerszegen azonosítható. Míg a magyar oldalon a nagyvárosok funkciógazdagsága mellett a vidéki térségek jóval kedvezőtlenebb helyzetben vannak, addig a szlovén oldalon a funkciók jóval egyenletesebben oszlanak meg. A határtérség magyar oldalán a gazdaság infrastruktúrájának fontos elemét képezik az ipari parkok, amelyek a térség számos városában, így Lentiben, Szentgotthárdon, Zalalövőn, valamint a községi jogállású Rédicsen is működnek. A szlovén oldalon az inkubátorházak, technológiai parkok töltenek be a magyar ipari parkokéhoz hasonló funkciót. A magyar oldal gazdaságának erőssége, hogy magas vállalkozássűrűség jellemzi, szemben a szlovén oldallal, a határ ebből a szempontból markánsan eltérő adottságokkal rendelkező térségeket választ el egymástól A határon átnyúló fejlesztési együttműködés jelenlegi területi keretei 4 A magyar-szlovén határon kialakítható együttműködéseknek ma három, egymástól elkülöníthető területi szintje van: az állami, a regionális, valamint a helyi. Állami szint: a magyar és a szlovén állam intézményei az együttműködésben kétféleképpen érintettek, a Magyarország-Szlovénia Határon Átnyúló Vegyes Bizottság, valamint a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program révén. Regionális szint: a magyar-szlovén program átmenetet képez az állami és a regionális szint között, mivel a határ menti programok alapvetően a NUTS III. szintű területi egységeket jelölik ki jogosultként. Magyarország esetében a jelzett két megye egyben közigazgatási szintet is jelent, és a megyéknek önálló területfejlesztési intézményeik is vannak. A között végrehajtott átalakítás ugyanakkor jelentős változásokat is indukált a magyar közigazgatásban, ami a területfejlesztésre is kihatással van. A tervezési-statisztikai régiók szintje teljesen kikerült a rendszerből, a regionális fejlesztési ügynökségek 2013-ban megszűnnek. A feladatot az új törvények a megyei önkormányzatokra ruházták, miközben számos funkciót a megyei kormányhivatalok és 4 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 24. és oldal oldal

12 az újonnan kialakított járási hivatalok vettek át, amelyek az állami bürokrácia dekoncentrált intézményeiként működnek. Ez a fordulat egyfelől kedvező, mivel a területfejlesztési feladatok közelebb kerültek a helyi szinthez, és a korábban regionális szinten elérhető hivatalok szintén könnyebben hozzáférhetőek az állampolgárok számára. Ugyanakkor a CBC-programok által támogatott megyei önkormányzatok számára kompetencia hiányában jelentősen beszűkült azoknak a potenciális ágazati együttműködéseknek a köre, amelyek esetében határ menti fejlesztéseket kezdeményezhetnének. Az új rendszerben területfejlesztési szempontból mindenképpen meghatározó szereplővé lépnek elő a megyék, és ezt a közös magyar-szlovén ernyőszervezet kialakításánál is figyelembe kell venni. Várható, hogy mindkét megyének saját fejlesztési ügynöksége lesz, de a fejlesztésekben célszerű számolni a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványokkal is. A magyar oldallal szemben Szlovéniában a helyi szinten kívül az adminisztratív funkciókkal bíró járások és a központi kormány szintje különíthető el. A területfejlesztésnek így a statisztikai szempontból beazonosított, és a program által érintett két régió nem önálló szereplője, ez a funkció kizárólag a helyi és az állami szinten beazonosítható. Mindemellett mindkét régióban működnek területfejlesztésben érdekelt szervezetek, amelyek az adott régió fejlesztésében aktívak: így a Mura Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Fejlesztési Ügynökség, a Prlekija Fejlesztési Ügynökség, a Maribori Turisztikai Intézet, a Pannon Európai Területi Társulás. Egyfajta átmenetet képez a regionális és a helyi szint között a 24 Város Együttműködés. A városhálózat 8 osztrák, 9 szlovén, és 7 magyar várost foglal magában. Az ötletgazda egy stájer vállalkozó volt, akinek az elsődleges célja egy turisztikai hálózat kialakítása volt, de a kooperáció végül túlnőtt az eredeti terveken. A kezdeményezés megvalósítását két projekt tette lehetővé, az egyiket a magyar-osztrák, a másikat a szlovén-osztrák program finanszírozza. Az együttműködés az alábbi területekre terjed ki: terület-, város- és vidékfejlesztés, gazdaság-, infrastruktúrafejlesztés, munkaerő-piaci kezdeményezések, közlekedés, KKV-k támogatása, környezetvédelem, műemlékvédelem, kultúra, turizmus, térségi identitás erősítése. Helyi szint: Vas Megyei Elmaradt Térségek Önkormányzati Szövetsége, Őrség- Vendvidék Natúrpark, Rába Natúrpark, Goriĉko Natúrpark szervezetek a természeti örökség közös védelmét és fenntartható hasznosítását szolgálják a határ mentén. Az Őrségi Nemzeti Park 2002-es megalakulása a határ menti természetvédelmi együttműködés átalakulását hozta magával. Míg a német nyelvterületen igen népszerű natúrparkok alulról szerveződnek, szerves együttműködéseket alakítanak ki, és a helyi 12

13 igényeket első helyen kezelik, addig a nemzeti park állami szereplő, a területen folyó tevékenységeket szigorú jogszabályok írják körül, így a helyi igények csak másodlagos szerepet játszanak. A nemzeti park jelenleg szorosan együttműködik a natúrparki kezdeményezéssel, és határ menti projektek aktív szereplője. Az állandósult helyi kezdeményezések modelljeit a testvér-települési kapcsolatok jelentik, amiben a szűken vett határtérségben mindössze 18 önkormányzat vesz részt. A magyar-szlovén határtérségben felállítani tervezett ernyőszervezet egyfajta szakmai koordinációt látna el a jövőben a helyi és az országos szint között. Ennek keretében helyi szintről begyűjti a fejlesztési igényeket, terveket, adatokat gyűjt a régióról és a régióban működő szereplőkről, akik érdekeltek a határ menti együttműködésben. A helyi szint irányában információkat szolgáltat, segíti az új kohéziós politika által sürgetett integrált stratégiai szemléletmód elterjedését, a stratégiai tervezési folyamatokat, a határon átnyúló partnerségek kialakítását, bővítését, részt vesz a helyi szereplők kapacitásfejlesztésében és a konkrét projektek előkészítésében. A politikai szint irányában egységesen jeleníti meg a határrégió érdekeit. E tekintetben újra hangsúlyozzuk a szoros együttműködés szükségességét a szomszédos osztrák és horvát térségek szakmai szervezetivel, intézményeivel. Döntés-előkészítő háttérdokumentumokat készít elő, és a határtérség fejlesztéséhez szükséges stratégiákat készít és juttat el a VB-nek. Folyamatosan informálja a VB-t a régió helyzetének alakulásáról, rendszeres időközönként elkészített status reportok formájában. A VB az ernyőszervezet számára biztosítja a megfelelő döntésekhez szükséges információkat, és a szabályozási folyamatokon keresztül segíti a helyi fejlesztési munkát. Az ernyőszervezet ezen kívül a saját keretein belül ellátja a szakmai és szakpolitikai koordinációt az együttműködésben résztvevő felek között, biztosítja az információk rendszeres, megfelelő színvonalú cseréjét, segíti a partnerek kapacitásfejlesztési munkáját, közös projekteket generál, és ellátja a háromszintű partnerségi rendszer adminisztrációját. A felsorolt funkciók szükségessé teszik az ernyőszervezet valamilyen szintű intézményesülését, mivel a sokrétű feladatok elvégzésének ellenőrizhetősége, számon kérhetősége, eredményessége a jelenlegi esetleges partnerségi kapcsolatok között nem oldható meg. A javasolt fejlesztési partnerségi modellben a két magyar megye fejlesztési ügynöksége, a két szlovén regionális fejlesztési ügynökség, a régióban működő, ágazati 13

14 intézmények (munkaügyi központok, nemzeti parki igazgatóság, vízügyes szervezetek, stb.), a 24 város együttműködése, a Pannon ETT, a háromnemzetiségű natúrpark, valamint a határtérség horvát és osztrák fejlesztési szervezetek képviselői vesznek részt. Minden más helyi szereplőt a fenti szervezetek képviselnek A projektben érintett főbb települések bemutatása (gazdaság, turizmus) Szlovéniából a program a Drávavidék és a Muravidék régiókat, Magyarországról pedig Vas és Zala megyéket foglalja magában. Bár nem a programterületen fekszik, de közelsége nagyban befolyásolja a projekt sikerét: Graz (Ausztriában), illetve Varasd (Horvátországban), ezen kívül a következő táblázatban a programterületen fekvő legfontosabb közép- és kisvárosokat mutatjuk be a települések elhelyezkedésével, népességszámával, gazdasági jellemzőivel és turisztikai adottságaival. 2. ábra: A négyszintű központhierarchia 5 5 forrás: Határ Menti Innovációs Kft.: Szlovén-magyar területfejlesztési ernyőszervezet létrehozásának vizsgálata 15. oldal

15 TELEPÜLÉS NEVE NÉPESSÉG SZÁMA TELEPÜLÉS FEKVÉSE FŐBB GAZDASÁGI SZEREPLŐK LÁTNIVALÓK GRAZ 6 szlovénül: Gradec, csehül Štýrský Hradec, vendül Gráca, a város német neve a szlovén Gradec, "kis vár" szóból Stájerország osztrák tartomány székhelye. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa (négy egyetemén összesen hallgatóval) ben az UNESCO Graz történelmi központját és a Várhegyet felvette a világörökségi helyszínek közé, ban Európa kulturális fővárosa volt, 2010-ben az Eggenberg-kastély is felkerült a világörökségi helyszínek listájára, majd 2011-ben elnyerte az UNESCO Dizájn városa címét fő (2012. jan 1.) Graz a Mura folyó két partján fekszik, ott, ahol az a Grazihegyvidékről kilép a Grazi-medencébe. A város a Grazimedence északi részét teljesen kitölti, így három oldalról hegyek fogják közre, csak dél felé néz a Grazimedencére. A város legmagasabb pontja a Plabutsch (763 m) a város északnyugati részén. A legmélyebb pont (kb. 330 m) ott található, ahol a Mura dél felé elhagyja a város területét. Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő. Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert. A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is. Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör-, és a szövőipar. Schlossberg: ide vezet fel Európa legmeredekebb siklója (kábel vontatású hegyi vasútja). Érdekességei: Harangtorony (1588), Szabadtéri Színpad, Mesevasút, Óratorony (1561, 80 mázsa, Graz jelképe), Törökkút. Belváros: Városi Múzeum, Városháza ( ), Főtér, Erzherzog Johann szobra, Landhaus, Fegyvertár, Johanneum Tartományi 6 forrás: 15

16 Múzeum, Máriaoszlop, Operaház, Kanonok-ház, Jezsuita kollégium, Városi Park (Stadtpark), Dóm ( ), II. Ferdinánd mauzóleuma Eggenberg kastély: a város egyik legnevezetesebb műemléke, három emeletes gyönyörű barokk reprezentációs épület fényűzően berendezett termekkel. Dóm (Szt. Ägidius) Színház Művészetek Háza (Kunsthaus) Ferences-rendi kolostor és 16

17 templom Evangélikus templom a Ferenc József téren (1824) Szt. Leonard templom Jézus szíve templom Botanikus kert Mura-sziget (Murinsel), melyet 2003-ban annak örömére építettek, hogy Graz Európa kulturális fővárosa lett. Repülőmúzeum Érzékelés Múzeuma Operaház Új Galéria 17

18 Városi múzeum Művészház Camera Austria Néprajzi múzeum Püspöki múzeum Irodalomház Frida&Fred gyerekmúzeum Villamosmúzeum Krimimúzeum Repülőmúzeum SZOMBATHELY 7 németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul: Sambotel, szlovákul: Kamenec fő (2013. jan 1.) A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld sík vidékét Szombathely gazdaságában hagyományosan fontos szerepet tölt be az ipar, azon belül is a feldolgozóipar. Jelentőségét megtartotta jövedelemtermelésben és a foglalkoztatásban annak ellenére, hogy az elmúlt másfél Kámoni Arborétum Egyházmegyei Gyűjtemény és Kincstár 7 forrás: 18

19 Magyarország legrégibb alapítású városa, amelyet a Nyugat királynőjének is neveznek Vas megye (a korábbi Vas vármegye) székhelye től megyei jogú város. az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint feletti magassága kb. 220 m, de mivel dombokra épült, a városon belül is jelentős szintkülönbségek vannak. évtizedben gyökeresen átalakult a struktúrája. Az 1990-es évektől kezdve a gépipar tört előre a tőkebefektetések és a zöldmezős beruházások nyomán. Az itteni székhelyű, közepes- és nagyméretű vállalatok által reprezentált iparról ma összességében elmondható, hogy nagy termelési értéket állít elő, exportorientált (a bevétel 86%-a külföldről származik) és még mindig magas arányban alkalmaz betanított munkaerőt. A kibocsátás és a foglalkoztatás rangsorában második legfontosabbnak a fa-, papírtermékek gyártása, nyomdai tevékenység tekinthető. A textília, ruházati, bőrtermék gyártása a város iparának tradicionális, ugyanakkor a nemzetközi piaci hatásoknak leginkább kiszolgáltatott területe. Az olcsó import, a gyártási költségek elmúlt időszakban történt jelentős emelkedése és az erős bérmunka jelleg miatt a gazdaságban betöltött súlya egyre Északi Vízmű - Vízmű Történeti Múzeum Gothard Asztrofizikai Obszervatórium Múzeuma Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Fusz Ernő Mentőmúzeum Járdányi Paulovics István Romkert Savaria Múzeum Smidt Múzeum Szent Márton Látogatóközpont Szombathely 8 forrás: 19

20 zsugorodik. A helyi élelmiszergyártást ma már csak néhány, alapvetően helyi igényeket kiszolgáló sütőipari vállalkozás testesíti meg. A szombathely keleti övezetében letelepedett és itt befektetni szándékozó ipari és kereskedelmi egységek részére nyújt magas szintű infrastrukturális hátteret, innovációs és egyéb gazdasági szolgáltatásokat a Claudius Ipari és Innovációs Park. Közel 70 vállalkozásnak van itt a székhelye, illetve telephelye. A szervezetek mérete széles skálán mozog, mikro vállalkozások mellett ezernél több munkavállalót foglalkoztató üzemekkel is találkozhatunk. 8 katonatörténete - Katonaságtörtén eti gyűjtemény Szombathelyi Képtár Vasi Múzeumfalu Zsinagóga Főbb gyárak: Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot BPW Hungária Delphi Hungary Falco 20

MARKETINGSTRATÉGIÁJA

MARKETINGSTRATÉGIÁJA Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében lezajló, Területi Információs- és Fejlesztési hálózat kialakítása című (REG-NET), SI-HU-2-2- 018 számú projekt MARKETINGSTRATÉGIÁJA

Részletesebben

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja

Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Az RFH csoport tagja Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. Szeretjük a kihívásokat! TANÁCSADÁS FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁS KÖZVETÍTÉS PÁLYÁZATÍRÁS PROJEKTMENEDZSMENT

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat

KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. I. kötet: Megalapozó vizsgálat Pro Via 91 Kft. 1034 Budapest, Szomolnok u. 14. KŐSZEG INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: NYDOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Nyugat Dunántúli Operatív Program

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS

ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS ZALA MEGYEI KÖZGYŰLÉS ZALA MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATTEVŐ FÁZIS (1. SZÁMÚ MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT) (v.06.) 2013. június 5. Tartalomjegyzék 1. Jövőkép és átfogó célok... 3 1.1. Zala megye

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest

Határmenti kapcsolataink fejlesztési irányai Vagyongazdálkodási Napok 2014. május 6. Budapest Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Dr. Egyházy Zoltán főosztályvezető Projekt Koordinációs Osztály Közlekedésfejlesztési Koordinációs

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 SZENTGOTTHÁRD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA II. kötet: INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Projekt azonosító: NYDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Nyugat-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai

Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 0 Az Ausztria-Magyarország határmenti együttműködés tapasztalatai 1 Programterület A program központi területe Ausztria Burgenland Bécs környéki területek déli része Bécs Magyarország Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu

Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 9. email: varosfejlesztes@pecs2010.hu Alapadatok Emberi erőforrás Regionális erőforrás Befektetői kézikönyv Terület: 163 km² Tengerszint feletti magasság: 120-250m Éves csapadékmennyiség: 620 mm Éves átlagos középhőmérséklet: 10, 3 C Januári

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat

Európa szívében. Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat. Fejlett vasúti hálózat üdvözöljük! Európa szívében Három ország szomszédságában Az M3-as, M30-as autópálya révén az európai autópályahálózat része Fejlett vasúti hálózat E75 GYŐR E71 BUDAPEST M1 M7 M6 E75 M5 E71 SK M3 MISKOLC

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része

Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Egy speciális szlavóniai eset - Gorjani, mint az UNESCO szellemi kulturális világörökség része Lović Ivan Gorjani - Općinski načelnik, közösségi polgármester Végh Andor PTE Földrajzi Intézet Szlavónia,

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA

POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA POGÁNYVÖLGYI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2011 Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Terv felülvizsgálata 2011 TARTALOMJEGYZÉK 1

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6.

Az EGTC-k jövője. Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k jövője Esztergom, 2012. december 6. Az EGTC-k Európában Az EGTC-k Magyarországon Az EGTC-k jövőjével kapcsolatos kérdések 1. A jogi keretek változása 2. Finanszírozási kérdések 1. A jogi keretek

Részletesebben

Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27

Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27 Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27 1 A helyszín 2 3 A helyszín: ACCESS Ipari Park Hely: Gmünd Czech (Ceske) Velenice - 180 kmre délre a Prágától

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben

A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben A Nonprofit Szövetség szerepe a gazdaságfejlesztésben Apró Antal Zoltán programvezető, mentor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács civil tagja Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége 1136

Részletesebben

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében

A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében A gazdasági válság hatása az ipari struktúrára Nyugat- és Közép- Dunántúl térségében Szabó Sándor PhD. hallgató Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei tudományos konferencia

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése

A Nyugat-dunántúli Régió Innovációs potenciál helyzetelemzése South East Europe Transnational Cooperation Programme Jointly for our common future Project FIDIBE Development of Innovative Business Parks to Foster Innovation and Entrepreneurship in the SEE Area A Nyugat-dunántúli

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben