ELŐMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ABALIGETI ROMA SKANZEN - TANULMÁNY. Baranyai cigány kultúrát bemutató skanzen kialakítása Abaligeten

Átírás

1 ELŐMEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY - ABALIGETI ROMA SKANZEN Baranyai cigány kultúrát bemutató skanzen kialakítása Abaligeten Készítette: CampInvest Kft. a Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter megbízásából Pécs,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Vezetői összefoglaló Kulturális örökségturizmus A tárgyi örökségvédelem kibővíthetősége Projektgazda bemutatása Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter Korábbi fejlesztések, tevékenységek Fejlesztési igény megalapozása Kereslet-kínálat elemzése Versenytárs elemzés SWOT elemzés Projekt célkitűzései, elvárt eredménye Megvalósítási javaslat kidolgozása Projekt nélküli eset bemutatása Műszaki tartalom és a kialakítandó attrakció, vagy szolgáltatás leírása Az üzemeltetés technikai feltételei Az üzemeltetés személyi feltételei Együttműködő partnerek Cselekvési ütemterv Kockázatelemzés Marketingstratégia Előzetes pénzügyi- és költség-haszon elemzés

3 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Abaligeti Roma Skanzen projekt( alternatív elnevezése: Abaligeti Roma Turisztikai és Kulturális Központ) megvalósításával több célt is szolgálunk. Létrehozunk a kulturális turizmus növekvő divatjához illeszkedve egy országos vonzerőt kifejteni képes új interaktív turisztikai attrakciót, és hozzájárulunk a roma kultúra megőrzéséhez, az előítéletek csökkentéséhez. A projekt az alábbi fő elemekre épülne a) Roma építészetet bemutató, a szabadtéri népi építészeti bemutatóhelyekhez (skanzenekhez) hasonló tematikus park kialakítása (lásd: Szennai Skanzen) b) Roma kultúra és életmód tárgyi emlékeit bemutató tájház létrehozása c) Élő roma népművészet (kézművesség, zene, tánc, stb.) alkotó színterének és bemutatóhelyének a kialakítása. A helyszín kiválasztása során mindenképpen olyan területet kerestünk, ahol a turizmus alapinfrastruktúrája adott, ahol már most jelentős turisztikai forgalom realizálódik. Az Abaligeti Cseppkőbarlang ezer fős éves látogatószáma, vagy az Orfűi Vízimalom több mint 10 ezer fős éves látogatószáma alátámasztja azt, hogy egy kellően átgondolt attraktív és interaktív új látogatóközpont elérheti a fenntartáshoz szükséges több tízezer fős látogatószámot. Abaliget rendelkezik roma kisebbséggel, így a projekt társadalmi beágyazottsága erősebb, mint pl. Orfűn. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a későbbi foglalkoztatás során a projektbe helyi roma munkaerő is bevonható. A fejlesztés csak pályázati forrásból valósulhat meg. Ennek egyik lehetséges forrása a megyei önkormányzatnál kezelt TOP. A TOP keretében jelenleg is zajlik a projektgenerálás. Ha sikerülne ezt az elképzelést belobbizni a megyei projektek közé, akkor a fejlesztés finanszírozása megoldott lenne. A másik lehetséges verzió a 2015-ben újra megnyíló Horvát- Magyar IPA projekt, ahol egy tájház hálózatfejlesztési program keretében lenne lehetőség egy kisebb léptékű projekt megvalósítására. Az elkészült fejlesztés működési modellje még nem került részletes kidolgozásra, de az előzetesen is látszik, hogy csak komplex, több pilléren álló működési forma lesz fenntartható: 3

4 a) A fő pillért a turizmus jelenti. Ennek keretében a belépőjegyet vásárló látogatók száma meg kell haladja az évi főt. b) A turizmus pillér részeként egy alacsony komfortfokozatú diákszállást is ki kell alakítani, mely alapvetően a hagyományőrző táborok és más képzési programok célját szolgálják, de a szabad kapacitást bevetve a piacon hasznosítani. c) Kulturális és oktatási tevékenységet is ki kell alakítani. Ha van rá mód, akkor normatív támogatásra jogosító tevékenységet, (pl. alapfokú művészeti iskola, családi napközi stb.) ha nincsen, akkor pályázati projektekre épülő tevékenységeket. d) Az aktív foglalkoztatáspolitika eszközét széleskörűen alkalmazni kell; a közmunka, pályakezdők munkatapasztalatot szerző támogatása, szociális szövetkezet létrehozása stb. e) Intenzív adománygyűjtő tevékenységet kell folytatni (pl. külföldön) és nemzetközi projektekben kell részt venni. A fentiek megvalósulása esetén az Abaligeti Roma Skanzen nem jelent fenntartási problémát a település önkormányzatának, ugyanakkor jelentős gazdasági hasznot (foglalkoztatás, turizmus) és ugyancsak jelentős társadalmi hasznot (cigány kultúra ápolása, a roma kérdés pozitív kontextusba helyezése stb.) eredményezne a térség számára. 2. KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGTURIZMUS A 21. században a turizmus motivációi között egyre erőteljesebben jelenik meg az élményszerzés. A felnövekvő generáció mellett, az idősebb korosztályok igényszintje is növekszik, ennek hatására a turizmus vonzerői között megjelenik a 3S csoport -, amely magában foglalja a következő három elemet: sport (sport), látnivalók (spectacle), megelégedettség (satisfaction) -. Ez a kategória már jelzi, hogy az alternatív turizmus válfajai - esetünkben a kulturális örökség turizmus- kerülnek előtérbe (Lengyel, 2001). A turizmuson belül tehát egyre nagyobb szerepet kap a kulturális turizmus. A jelenség az utóbbi években, a fogyasztói szokások változásával, a diszkrecionális jövedelem növekedésével, a megváltozott költési szokásokkal, végül a kulturális igények iránti kereslet növekedésével magyarázható (Csapó-Matesz,2007). 4

5 A GPHARE támogatásával készített magyarországi felmérés eredményeire támaszkodva elmondható, hogy az örökségturizmus, kulturális célok egyre nagyobb mértékben jelennek meg turisztikai motivációként. A vizsgálat szerint a megkérdezett vendégek 30%-a műemlékek, nevezetességek látogatása miatt érkezik a térségbe. Annak ellenére, hogy önálló vonzerőként nem általános a kulturális cél megjelölése. Ezzel ellentétben viszont fő motivációként a megkérdezett turisták 11,6 %-a kulturális örökséget jelölt meg, 1,4%-a múzeumot, 0,8%-a pedig színházat, illetve mozit (Szabó, 2005; Sulyok, 2005) A TÁRGYI ÖRÖKSÉGVÉDELEM KIBŐVÍTHETŐSÉGE A turizmus rendszerében a tényezőellátottság a kínálati oldalon, elsődlegesen a vonzerőben jelenik meg. Az örökségi termék összeállításának speciális elemei, jellegzetességei vannak. Figyelembe kell venni a termék védett jellegét, illetve a társadalomban és annak fejlődésében betöltött szerepét, funkcióját. 1. ábra: Örökségi termék összeállítása. saját szerk. Forrás: Czene Zs Az örökségi tervezés melynek része az örökségturisztikai termék is a múlt emlékeinek megfelelő felhasználását jelenti. 5

6 2. ábra: Az örökségi termék kialakításának modellje. Saját szerk. Forrás: Kozma, Az örökségi tervezés során kiemelten kell figyelembe venni, hogy a tevékenység - így a szelekció, a csomaggá szervezés - Abaligeten, azaz az orfűi desztináció területén történik, így annak sikerességét meghatározza az Orfű-Abaliget térségében tevékenykedő szervek/szervezetek, intézmények, illetve azon szervezetek, melyek a Nyugat-Mecsek e térségében végzik kutatásaikat, munkájukat - esetünkben a Abaliget Község Önkormányzata, Abaligeti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Orfűi Turisztikai Egyesület TDM Szervezete, PTE- BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék -. A sikeresség emellett attól is függ, hogy a helyi lakosság mennyiben érzi magáénak, mennyire válik identitásának részévé. 3. PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA 3.1. DÉL-DUNÁNTÚLI ÖRÖKSÉGTURISZTIKAI KLASZTER A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter célja a régió épített, tárgyi és szellemi kulturális örökségén alapuló turisztikai szolgáltatók együttműködésének erősítése, közös eredmények elérése a turisztikai szolgáltatások fejlesztése és értékesítése terén. 6

7 A kulturális örökség megismerésére irányuló növekvő igény valamint az örökség megőrzésének fontossága, egyben fenntartható hasznosításában rejlő térségfejlesztési lehetőségek kihasználása felveti az e területen meglévő szakmai tapasztalatok összekapcsolásának szükségességét. Az örökség védelme és hasznosítása ugyanakkor komplex szaktudást igényel (építészet, műemlékvédelem, muzeológia, régészet, szociológia, néprajz, területfejlesztés és területrendezés, gazdasági, jogi és pénzügyi ismeretek, stb.). A klasztertagok közös érdeke, hogy az általuk végzett tevékenységek eredményességének, saját és közös versenyképességük növelésére a menedzsment szervezet olyan feladatokat vállaljon fel, melyek egyenként csak alacsony hatékonysággal kezelhetőek. A klasztertagok felismerték, hogy számos területen tudják segíteni egymást: - örökségturizmussal kapcsolatos régiós fejlesztések koordinálása, - kutatóhelyek és az örökségi helyszínek közötti innovációs fejlesztések, illetve igények közvetítése, (alább külön kitérve az egyetem és a területi partnerek együttműködésére) - fejlesztések, marketingprogramok összehangolása egységes arculati elemek alkalmazása, - célcsoportok összehangolása - hosszútávon kiemelkedő örökségi értékekkel rendelkező települések összefogása, szaktanácsadási hálózat működtetése önkormányzatok, civil közösségek számára - adatbázis építés, örökség térkép létrehozása, annak folyamatos fejlesztése, bővítése - kiegészítő projektek, fejlesztések koordinálása, menedzselése közös piaci érdekek felismerése - klasztertagok összehangolt, közös bázison szervezett humán erőforrás fejlesztése, - kompetencia kézikönyv - együttműködés utazási irodákkal hasznosítható információk a keresletről - informatikai fejlesztések, digitális technológia fejlesztéseinek alkalmazása 7

8 3.2. KORÁBBI FEJLESZTÉSEK, TEVÉKENYSÉGEK Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter kialakítása (DDOP-2.1.3/A ) című projektet 5 örökségi helyszín részvételével és közel 20 szolgáltató partner részvételével 5 fő témakör mentén került megtervezésre: Világörökség-helyszínek együttműködése a meglévő világörökségi helyszínek (Pécs) és a szellemi világörökség részét képező mohácsi busójárás kiemelt kezelése mellett a Limes Tolna megyei és Baranya megyei szakaszának turisztikai attrakció fejlesztése és a világörökségi cím elnyerése - közös fenntartási-üzemeltetési kérdések; megfelelés az UNESCO szabályozási követelményeinek, előírásainak; közös lobby tevékenység; pályázati források közös lehívása, világörökségi terméklánc kialakítása, stb. A kézműves örökség - a meglévő örökségekre üzleti alapon tervezett innovatív termékfejlesztés a dél-dunántúli kézműves mesterségekre alapozva (megtartva az örökségi értékek, helyszínek egyediségét) Hálózatfejlesztés mentén különböző érdekcsoportok kialakítása - az örökség mind teljesebb kiterjesztésével, a természeti örökség, a nemzetiségi örökség irányába is. (a kulturális örökség több mint kultúra, hiszen a kultúra csak egy szelete az örökség magában hordozza egy térség és az ott élő közösség legáltalánosabb jellemzőjét: magát a kultúrát, tehát a kultúra csak egy részét képezi az örökségnek). Klaszter működésének célja továbbá, hogy megtalálja azt az üzleti tevékenységet, ami mentén összekapcsolhatóak az örökségi értékek. Az ifjúság és a helyi lakosság bevonása, fogékonnyá tétele, aktiválása - pedagógiai programok, interaktív játékok, örökségnevelés már óvodás kortól, kézműves tevékenységekben az örökséghez kötődő témák megjelenítése 8

9 - a pécsi világörökségi helyszínhez kapcsolódó északi várfal-sétány hasznosítása, mint értékközpontú tematikus park (interaktív kézműves foglalkozások, szakmai programok, agórák, játszóházak, kamasz-játszóterek kreatív foglalkozó-terek) - A Kultúrkert adottságainak hasonló kihasználási lehetőségei Minőségbiztosítás jogi szabályozás - minősítési szempontrendszer felállítása minőségbiztosítási modell (az Európai Kulturális Városok Hálózatának projektjeként kidolgozott minőségbiztosítási standard adaptálása, tesztelése) 4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 4.1. KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE Keresletelemzés A kultúra jelentősen befolyásolja a turisták keresletét, hiszen az egyén intellektuális és esztétikai fejlődése meghatározza azt, hogy milyen tevékenységekben leli örömét, mivel tölti szabadidejét és mire fordítja diszkrecionális jövedelmét, valamint hatással van arra, hogy a turista milyen attrakciókat keres fel. Az egyén iskolázottsága, műveltsége egyúttal azt is befolyásolja, hogy mennyire tudja turistaként értékelni a felkeresett vonzerőket. Egyre keresettebb célterületté válnak azon települések, városok, melyek gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, ezáltal a tengerparti üdülések helyett egyre nagyobb arányban választják a turisták a városlátogatásokat, kulturális, történelmi vonatkozású kirándulásokat. A projekt keretében a térség roma közösségének kulturális örökségét bemutató skanzen jellegű kiállítótér kerül megvalósításra, amely - a turisztikai kereslet jelenlegi tendenciái szerint- további kulturális vonzerőként jelenhet meg az örökségturizmus palettáján. A Magyar Turizmus Zrt. (továbbiakban: MT Zrt.) 2013-ban reprezentatív minta alapján végzett vizsgálata is arra enged következtetni, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a 9

10 kulturális célú utazások, a megkérdezettek majdnem fele kifejezetten kulturális célból utazott, a válaszadók további 16 százaléka szintén részt vett valamilyen kulturális tevékenységben az adott utazása alkalmából, csupán az utazók 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem érdeklődött kirándulása során kulturális tevékenység iránt (3. ábra). 4. ábra: Belföldi utazás megoszlása (%), Forrás: MT Zrt., ábra: Kulturális aktivitás, Forrás: Eurobarometer,

11 Magyarországon 2008-ban megközelítőleg 9 ezer kulturális szolgáltatást nyújtó intézmény működött, amelyek 40%-a közművelődési intézmény volt, a fennmaradó 10%-on pedig a mozik, színházak és múzeumok osztoztak. Hazánkban működő kulturális intézmények országosan több mint félmillió kulturális eseményt szerveztek, közel 14 ezer színházi előadást, 100 ezer közművelődési rendezvényt és mintegy háromezer múzeumi kiállítást. A kulturális intézményekben, illetve azok rendezvényein csaknem 50 millió látogatást regisztráltak, amelyek nagy része a kulturális turizmus keretében valósult meg. A belföldi és nemzetközi turizmus kiemelkedő célpontjai a muzeális intézmények kiállításai és az emlékhelyek. Évek óta mintegy 10 millió látogatót regisztrálnak a múzeumokban, közülük becsült adatok szerint 17 20%-a külföldi turista. A fentiekben vázolt statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy az Abaliget térségében tervezett Roma Skanzen kialakítása hasonló mértékű érdeklődést mutatna, mivel egyértelműen a muzeális értékekhez kapcsolható jelen előmegvalósíthatósági tanulmány turisztikai termékkínálat bővítésének lehetősége. Célcsoportok A kultúra a turisztikai mobilitás egyik legjelentősebb motivációja. Bár a kulturális turizmusban részt vevő utazók heterogén jellemzőkkel rendelkeznek, általánosságban elmondható, hogy a kulturális turisták viszonylag magasan iskolázottak, az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkeznek, és az átlagosnál kissé magasabb körükben a nők aránya. Életkorukat tekintve egyaránt megtaláljuk köztük a fiatalabb és az idősebb generációkat, megfigyelhető azonban némi eltérés a különböző korú látogatók érdeklődési körét tekintve: az idősebbek jobban érdeklődnek a kulturális örökségattrakciók iránt, a fiatalabbakat pedig jobban vonzzák a rendezvények és a populáris kultúra. Viszonylag magas azon kulturális turisták aránya, akiknek a foglalkozása kapcsolódik a kulturális szférához. A Magyar Turizmus Zrt. (továbbiakaban: MT Zrt.) kutatásai is arra engednek következtetni, hogy mind a éves, mind a 40 év feletti korosztály érdeklődési körét lefedi a kulturális 11

12 turizmus által kínált lehetőségek. Jellemző tendencia továbbá, hogy az ott éjszakázó turisták teljes költésük mintegy 2%-át fordították kulturális kiadásokra, túlnyomó részét pedig szállásra (45%) és vásárlásra (21%). Amennyiben azonban nem rendelkezne mindazokkal a kulturális értékekkel, amelyek a város fő attrakcióit jelentik, a turizmusból származó bevételei a jelenlegi szint töredékére zsugorodnának, tehát összességében a kulturális szféra teremti meg a turizmus alapját. Megfigyelhető továbbá, hogy egy-egy jelentős kulturális turisztikai desztináció a környezetében is képes komoly turisztikai keresletet generálni, tehát a kulturális vonzerők hasznosításának multiplikátor hatása térben is érvényesül. Kínálatelemzés A kulturális és örökségturizmus terminust Silberberg a következőképpen definiálja: A kulturális és örökségturizmus a gazdasági fejlődés olyan eszköze, amely a gazdasági növekedést az olyan, a helyi közösségen kívüli látogatók vonzásával éri el, akiket részben vagy egészben az adott régió, közösség, csoport vagy intézmény történetének, művészetének, tudományának,életstílusának vagy örökségének megismerése motivál. Mivel az élő hagyományok megismerése egyre fontosabb utazási motivációvá válik napjainkban, ezért napjaink utazói a passzív megfigyelés helyett az aktív bevonódás élményét keresik, amelyen keresztül a helyi közösség és kultúra részévé válhatnak, és az átélt autentikusság élményét tapasztalhatják meg. A keresleti trendek értelmében a meglátogatott közösség kultúrájának, szokásainak megtapasztalása olyan turisztikai termékek középpontját jelenti, mint a kulturális turizmus, az ökoturizmus, és a falusi turizmus. Az összemosódás tendenciája érezhető ezen turisztikai termékek között, hiszen a desztináció atmoszférájának, életstílusának megtapasztalása a kulturális turizmus egyre élményeleme szegmense, és a népi hagyományok megismerése és átélése akár a városlátogató turizmus része is lehet. A kulturális turizmus az összes idegenforgalom mintegy 7-8%-át adja és a turizmus ágának legdinamikusabban növekvő szektora. Figyelembe véve, hogy a turizmusból származó jövedelem az UNWTO adatai szerint 2010-ben elérték a 919 milliárd amerikai dollárt ez 64-12

13 74 milliárd dolláros forgalmat jelent.. Emiatt érthető, hogy miért is kapott kiemelkedően fontos szerepet több európai országban, így Magyarországon is (lásd Kulturális Turizmus Fejlesztési Stratégia ). Abaliget Abaliget (németül Abaling) község a Dél-Dunántúli régióban, Baranya megyében, Pécstől kb. 16 km-re északnyugatra, Orfűtől kb. 5 km-re nyugat-délnyugatra fekvő közkedvelt kirándulóés üdülőhely. 5. ábra: Abaliget. Forrás: maps.google.com A kora vaskor idején bukkant fel az illyr nép a térségben. Majd az illyr népcsoportot a kelták hódították meg és elfoglalták földváraikat. A rómaiak a kelták által lakott területekre telepedtek, ezt követően a népvándorlás idején több népcsoport vonult át a vidéken; a hun, germán, avar, illetve szláv népcsoportok mozgása után megérkeztek a honfoglaló magyarok. A falut végül az Aba nemzetség alapította a 11. században. Nevének előtagja - Aba - bolgártörök eredetű "atya" jelentésű személynév és ősi magyar nemzetségnév. Utótagja - liget - a 13

14 "kisebb erdő" jelentésű szóból ered. Az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először "Abaligethe" neve. A török hódoltság idején elnéptelenedett a vidék, továbbá a mecseki völgyek magyar lakossága jórészt kicserélődött. Ezt követően több hullámban zömmel német jobbágyok érkeztek a térségbe, majd a század közepén magyarok is megjelentek a faluban. A letelepedett kisebb népcsoportok jellemzően hosszú ideig megőrizték zárt közösségüket. Majd a nagyobb történelmi fordulópontok, mint az 1848-as szabadságharc, illetve az első és második világháború megmozgatta a letelepedett népcsoportokat. A két világháború közti időszakban jellemzően jómódú földbirtokosok lakták a vidéket, főként állattartással és földműveléssel foglalkoztak. Emellett a környékhez tartozó erdők és az akkor működő kőfejtők is munkalehetőséget biztosítottak. A második világháború időszakában az itt élők nagy részét is érintette a kitelepítés, ennek köszönhetően jelentős változások következtek be a települési lakossági összetételét illetően. A diszidált, vagy kitelepített lakosság helyébe a Felvidékről, a Nyírségből, a Dél-Alföldről érkeztek kisebb népcsoportok, illetve a letelepedést vállaló cigányság is megjelent és a mai napig meghatározó közössége Abaliget lakosságának. A cigányok különböző népcsoportjai közül elsősorban legmagasabb arányban beások, de kisebb számban oláh-, illetve romungrók is élnek a térségben. A beások népneve az ó-román bányász szót őrzi, egyéni, de jellegében tiszta román nyelvjárást használnak. A beás cigányok Moldvából és Erdélyből vándoroltak a délvidéki területekre. A magyar köznyelv a beás cigányokat legtöbbször teknővájó cigányokként említi, illetve a Dunántúlon használják rájuk még az oláh cigány elnevezést is. A beások tulajdonképpen a hazánkba legkésőbb betelepülő cigány etnikai csoport, az 1800-as évek végén, sőt az 1900-as évek elején is érkeztek a mai Magyarország területére. Túlnyomó többségük mint ahogy azt már említettük, a dél-dunántúli térségben telepedett le. A beások a következő nyelvjárások szerint három csoportba különíthetők: az árgyelán (erdélyi), a muncsán (munténiai) és a ticsán (tiszai) dialektust beszélőkre, amelyek közül az árgyelán a leggyakoribb nyelvi forma. 14

15 1. kép: Cigány asszony 1917-ből. Forrás: Az oláh cigányok elsősorban a cerhári-k (sátorosok), csurári-k (rostakészítők), mashari-k (halászok), colari-k (szőnyegesek), khelderashi-k (házalók), valamint guvári-k (marhahajcsárok, pásztorok) csoportjaira különíthetők el. A romungrók, vagyis magyar cigányok -általában rájuk használják a muzsikusok kifejezést - magyar anyanyelvűek. Elnevezésük két romani szó összekapcsolásával jött létre: a rom és az ungro. Jelentése a magyarországi cigány ember. Elnevezésüket az oláh cigányoktól kapták. Ez az etnikai alcsoport érkezett a legkorábban, a században a Kárpát-medencébe. Az a cigány nyelvjárás, amit ideékezésükkor használtak, már csak nyomokban található meg kis településeken, mint például a Baranya megyei Versenden. Hagyományos cigány mesterségek, foglalkozások A kézművesség mindig is a cigányság egyik legfőbb megélhetési forrását jelentette. Magyarországon egészen az 1700-as évekig jellemző ez a tendencia, majd az ipari forradalom időszaka fokozatosan háttérbe szorította a kézműves munkák és szakmák iránti igényt. A 15

16 cigányok a kereskedés mellett rengeteg fa- és fémipari munkát végeztek, munkájukra pedig igen magas szintű kereslet volt; olyannyira, hogy sok roma közösség kifejezetten a kovácsolásra specializálódott: egyszerű technikával, hordozható eszközökkel, helyben fellelhető anyagok felhasználásával dolgoztak, őket nevezzük kolompároknak. Az asszonyok jövedelmi forrása a kártyavetés, a jóslás, házaknál tevékenykedés (mosás, takarítás, stb.). Majd a technika rohamos ütemű fejlődésének és a tömegtermelés előretörésének köszönhetően a fémből készült eszközök, tárgyak egyre olcsóbbá váltak, így a cigányság fémmegmunkáló tevékenysége - ezzel együtt a legfőbb megélhetési forrása - elveszítette jelentőségét. Ugyanakkor továbbra is megmaradt megélhetési lehetőségként a fa megmunkálásához köthető kézműves tevékenységek; mint a cirokseprű kötő, a kosárfonó és a teknővájó. Jellemzően jó minőségű faeszközöket készítettek, így a mai napig népszerűek a cigányok által, kézzel készített kézműves használati tárgyak. Emellett fontos kiemelni, hogy egy-egy cigány közösség általában egyfajta kézműves foglalkozást sajátított el, így a megtanult kézműves szakma generációról generációra öröklődött (pl. kosárfonó, rézműves, kovács, tippanos, stb.). Vándorló népként településről településre járva kínálták szolgáltatásaikat, termékeiket, emellett gyakran megjelentek helyi vásárokon, piacokon. 2. kép: Kosárfonó cigány. Forrás: 3. kép: Teknővájó cigány. Forrás: 16

17 A kézműves foglalkozások mellett jellemző megélhetési formák közé sorolható a vándorkereskedelem velejárójaként a mutatványozás, jóslás, cirkuszozás. Az 1700-as években viszont egyre nagyobb igény mutatkozott a nemesi családokban a cigányzenészek szolgáltatásaira. Népszerűségüket széleskörű zenei tudásuknak és ehhez kapcsolódóan alkalmazkodóképességüknek köszönhették, minden kéréshez igazodtak, tehát nem kifejezetten a zeneművészet szempontjai voltak mérvadóak ekkor. Ennek ellenére megfigyelhető a cigányság zenei kultúrájában egy bizonyos kettőség. Egyrészt a cigány nemzetségek zárványok voltak, azaz zárt csoportok, akik igyekeztek hűen megőrizni saját közösségükre jellemző zenei hagyományaikat, kultúrájukat, ápolni azokat. Másrészt a zene egy fontos megélhetési forrásként is funkcionált. Ebben az esetben hátérbe szorult a hagyományőrzés és a megrendelő igényeihez igazodva zenéltek, bármilyen kívánságot teljesítve, ennek köszönhetően széles zenei tudással rendelkeztek, a cigányzenétől a magyar nótákon át a keringőig, mindent el tudtak játszani. A cigány kultúra tehát a fentiekben említett ún. hagyományos, illetve klasszikus cigány foglalkozási formákban jelenik meg, e tekintetben elsősorban nem szellemi, inkább tárgyi kultúráról beszélhetünk a Dél-Dunántúli cigányság esetében is. A cigányság szellemi kultúrájához is szorosan kapcsolódik a hit és hitvilág. A cigányság hitvilága nem tekinthető vallásnak, eltér mindattól, amit vallásként ismerünk. Ha kimondjuk, hogy vallás, máris megteremtődik tudatunkban a hittan; templom, pap, egyházközség, stb. A cigányság esetében ez hiányzik. Mégsem lehet azt mondani, hogy a cigányok pogányok. A cigány nem ismeri a Paradicsom szó jelentését. A vallásban az szerepel, hogy a Paradicsom a mannák országa. A cigányoknál van Paradison. Azt jelenti, hogy a lélek után való vagyok", amely utal a lélekvándorlás jelenségére, tehát egy magasabb szellemi, lelki kategóriára. A cigányság mai hitvilága három hit keverékéből állt össze. Az egyik a Paradisonból, a lélekvándorlásból, tehát a többistenhitűségből, a másik keresztény hitből, valamint a babonák világából. A három keveréke speciális és sajátos, minden más európai néptől eltérő hitvilágot alakított ki, hozott létre a cigányság körében. 17

18 Dél-Dunántúli cigány népesség demográfiai jellemzői A Dél-Dunántúlon élő népesség jellegzetes nemzetiségi összetétellel rendelkezik. A hazai nemzetiségekhez tartozók döntő többsége (mintegy 95%-a) három kisebbségi népcsoportból került ki: több mint 43%-a a cigány, 43%-a a német és közel 9%-a a horvát nemzetiséghez kötődött. A Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálás adatai szerint a Dél-Dunántúlon összeírt, magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók 43,4%-a mondta magát cigány nemzetiségűnek. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségek közül a cigányság képviseltette magát a relatíve legnagyobb arányban a régióban. Az összeírás során fő vallotta magát e nemzetiséghez tartozónak, számuk nagymértékben az országos átlagot meghaladóan, 64%-kal bővült az elmúlt évtizedben. Népességen belüli arányuk az országos hányadot másfél, a évi dél-dunántúlit két százalékponttal felülmúlva 4,7%-ot tett ki, ami az ország ezen területi egységeinek rangsorában a harmadik helyet jelentette a Dél-Dunántúl számára. A régió megyéi közül a cigányság Somogy népességében érte el a legmagasabb hányadot (5,3%), Baranyában 4,6, Tolnában pedig 3,9% volt a részarányuk. A megyék rangsorában ezzel Baranya a hetedik helyet foglalta el (6.ábra). 6. ábra: A cigány nemzetiségű népesség aránya a Dél-Dunántúlon, 2011 (%). Forrás: KSH. 18

19 A cigányság a Dél-Dunántúl népességénél jóval fiatalabb korösszetételű népesség. A romák körében a gyermekkorúak aránya amely duplája a teljes népességre jellemzőnek 28%-ot tett ki, a éves fiatal felnőttek 41%-os hányada pedig 8 százalékponttal haladta meg a teljes népesség átlagát. A éves korosztály 25%-os részaránya ugyanakkor 4 százalékponttal alatta maradt az össznépességet jellemző mutatónak. A cigányság nemek szerinti megoszlása kiegyensúlyozottabb a dél-dunántúli népességre jellemzőnél, ezer férfira 1007 nő jutott, míg a régióban összességében Szinte minden korcsoportban viszonylag kicsi a különbség a nemek között, a gyermekkorúaknál és a éveseknél kisebb férfitöbblet tapasztalható (50,9, illetve 50,6%-ot képviseltek), a fiatal felnőttek körében ellenben kismértében, az időskorúaknál pedig számottevően több a nő, mint a férfi (50,5, illetve 56,3% volt a nők aránya) (7.ábra). 7. ábra: A cigány nemzetiségű és a teljes népesség korcsoportok szerinti megoszlása nemenként a Dél-Dunántúlon, 2011 (%). Forrás: KSH. 19

20 4.2. Versenytárs elemzés Versenytársak Nyújtott szolgáltatások ár (felnőtt napijegy példáján) Pozicionálás Pécs Pécs Budapest Néprajzi Múzeum Erdős Kamill Cigány Múzeum Néprajzi Múzeum Baranya sokféle nemzetiséggel rendelkező megye. A horvát, német, magyar, cigány lakosság életmódját, hagyományait, szokásait ismerhetik meg az érdeklődő diákcsoportok. (tisztaszoba, kerámia, viselet, busójárás, népi vallásosság). A foglalkozás során a múzeumi látogatás időszakához közel eső jeles napokból és népszokások is bemutatásra kerülnek. A kiállítás otthont ad a naiv cigányfestészet és a cigányfafaragás kiemelkedő alkotásainak, valamint kutatások eredményeként egy folyamatosan bővülő könyvtári és adattári adatbázisnak is helyet biztosít. Hitelesen bemutatásra kerül a cigányság színes néprajza. Lehetőség nyílik megismerkedni a cigányság mesterségeivel, csoportjaival, akik a kosárfonók, teknővájók, vályogvetők,drótosok. A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek gyűjteménye. Társadalmi Felnőtt: 500 Ft/fő 6-26 éves korig: 250 Ft/fő éves korig: belépő: 250 Ft/fő Diákcsoportokn ak: 50 Ft/fő kedvezmény Felnőtt: 6000 Ft/25 fő Diák, nyugdíjas: 5000 Ft/fő regionális jelentőségű attrakció helyi jelentőségű attrakció országos jelentőségű attrakció 20

21 Szentendre Göcsej Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Park múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíne, a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia meghatározó magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye. Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteménye. Bemutatja a Kárpátmedence jellegzetes tájegységeinek népi építészetét, a falusi és mezővárosi társadalom különböző rétegeinek lakáskultúráját, életmódját. A Finnugor Néprajzi Park alapkoncepciója az volt, hogy a göcseji épületeket és életmódot bemutató falumúzeumi együtteshez tematikájában kapcsolódva állítsák ki nyelvrokon népeink anyagi- és építőkultúráját, az adott területen élő népcsoportra jellemző lakóhelyek felépítésével és berendezésével. A szabadtéri néprajzi múzeumok adta lehetőségeket felhasználva, magukban a tárgyak életterét adó házakban mutatják be nemcsak a mindennapi tevékenységhez kapcsolódó tárgyakat, hanem használati helyüket és a hozzájuk kapcsolódó életmódot is. Felnőtt: Ft Diák / /nyugdíjas: 500 Ft Felnőtt: 700 Ft/fő Diák /nyugdíjas: 350 Ft/fő csoportos: 500 Ft/fő országos jelentőségű attrakció helyi jelentőségű attrakció 21

22 Nyíregyháza Sóstói Múzeumfalu Az 1971 óta épülő Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprjazi múzeuma, amely 19. századi faluképet tár a látogatók elé. Korhű épületegyüttesek, berendezések, kismesterségek műhelysora várja a látogatókat. Felnőtt: 800 Ft/fő Diák/nyugdíjas: 400 Ft/fő Csoportos felnőtt: 700 Ft/fő Csoportos diák/nyugdíjas: 350 Ft/fő Nagycsaládos: Ft Szenna Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény A szennai szabadtéri néprajzi gyűjtemény 4.3. SWOT ELEMZÉS A tervezett attrakciók létrehozásának létjogosultságát a jelen tanulmányban elvégzett kereslet és kínálatelemzés alapján összeállított SWOT elemzés támasztja alá. A táblázatból kiderül, hogy a fejlesztés alapját az Abaligeten kialakított Roma Skanzen jelentené, amelynek kínálata (a baranyai roma kultúrára építve), unikális természeti adottságai (Abaligeti Cseppkőbarlang, Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, stb.), komplex turisztikai termék kialakítására alkalmasak, országos ismertsége szolgál. A település mindeddig a természeti kínálat nyújtotta vonzerőkre épített jórészt. Mindehhez hozzájárul, hogy kevés a desztinációban az időjárás független vonzerő, és interaktivitást nyújtó, animált program lehetőség. A projektnek köszönhetően bővül a desztináció szolgáltatáspalettája, csökken a szegregáció, erősödik az elfogadást segítő szemléletformálás, a térségben nő az együttműködések száma, valamint a létrejövő attrakció új és régi látogatókat vonz a településre. Legfőbb veszélynek tekinthető a tömegturizmus terjedése. 22

23 Erősségek 1. A roma kultúra iránti megnövekedett érdeklődés 2. Hagyományok, helyi értékek védelme 3. Rendkívül sokoldalú vonzerők, komplex kínálat (történelmi-kulturális turizmus, aktív-ökoturizmus) 4. Jó megközelíthetőség / Pécs és Orfű közelsége 5. Azonosított célcsoportok és fogyasztói szokások 6. Jó ár-érték arány 7. Az egyes kínálati elemek egymás vonzerejét növelik 8. A térség már meglévő vonzereje 9. A turizmus jelenleg és várhatóan a legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazat 10. Törvényi szabályozás, mely feladatul jelöli meg a kulturális értékek bemutatását 11. Meglévő együttműködések a térségben működő, meghatározó jelentőségű civil szervezetekkel 12. Kiegészítő szolgáltatások megléte 13. Kulturált társadalmi környezet 14. Mind a nemzetközi, mind a tömegturizmushoz képest alacsony árak 15. Önkormányzati szándék a fejlesztések megvalósítására és a helyi kulturális értékek megóvására 16. Regionális kultúra fejlődése 17. A tájegység fókuszba helyezése 18. Helyi hagyományok, kultúra, örökség erősítése, védelme 19. Turisztikai szezon nyújtása (nem szezonális látnivaló) 20. Fenntartható turizmus lehetőségét hordozza Lehetőségek 1. Szolgáltatáspaletta bővítése 2. Kulturálisturizmus erősítése 3. Az újdonság ereje új látogatókat vonz és a Gyengeségek 1. Élettel teli, közösségi helyek hiánya 2. Romákkal szembeni elutasítás 3. Turisztikailag még kevéssé kiaknázott terület 4. Forráshiányos civil szervezetek 5. Kevés a desztinációban az időjárás független vonzerő, és interaktivitást nyújtó, animált program lehetőség 6. A kulturális turizmus szolgáltatói közötti kellő együttműködés hiánya 7. Humán erőforrás problémái a turisztikai képzettség tekintetében Veszélyek 1. Etnikai bezárkózás 2. Belföldi turizmus visszaesése gazdasági problémák miatt 23

24 régieket is visszatérésre készteti 4. Intenzív bekapcsolódás a országos roma projektekbe 5. Időjárás független, interaktív szolgáltatások kialakítása 6. Pécs és Orfű lakosságának jobb kiaknázása, újabb célcsoportok megnyerésével, intenzívebb marketing tevékenységgel 7. Az kulturális turizmus általános megítélésének javulása, erősödése. 8. Együttműködések erősítése civil szervezetekkel, vállalkozókkal és önkormányzatokkal, természetvédelmi szakmai szervezetekkel. 9. Gyermekek, diákok érdeklődésének felkeltése, ők jelenthetik a később a térségbe visszalátogató fizetőképes keresletet. 10. Kiegészítő turisztikai fejlesztések (kínálatbővítés, minőségi fejlesztés) 11. Európai együttműködés keretében best practice-k átvétele 12. Aktív, elhivatott, tenni akaró civil szervezetek összefogása 13. Fizetőképes kereslet növekedése 14. Célcsoport-orientált marketing kialakítása 3. Értékőrző (falusi, és öko) turizmus háttérbe szorulása 4. Potenciális források ki nem használása (kapacitás hiány). 5. A társadalom nem ismeri fel a kulturális értékek, az épített örökség fontosságát, és nem áldoz rá anyagi forrásokat (kereslet hiánya). 6. A szükséges minőségi és mennyiségi fejlesztések elmaradása 7. A vendégéjszakák számának hosszú távú stagnálása, csökkenése 8. A szükséges térségi összefogás elmaradása a gyakorlatban 9. Társadalmi-gazdasági szabályozók kiszámíthatatlansága 10. Szálláshely-fejlesztés elmaradása 11. Tőkehiány a fejlesztésekhez és a fenntartáshoz 12. Jogszabályi környezet kedvezőtlen változása 13. Tömegturizmus terjedése 14. Kultúra kommercializálódása 15. Kis területen koncentrálódó túlzott turistaforgalom 16. Konfliktus forrás 17. Esetlegesen tájidegen építészet megjelenése 4.4. PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE Projekt célkitűzései, elvárt eredménye A projekt legfontosabb célja a baranyai roma közösség kultúrájának, örökségének bemutatása, a helyi értékek védelme, valamint az értékmentés. 24

25 A projekt közvetlen célja a térség turisztikai termékkínálatának bővítése elsősorban egy abaligeti Roma Skanzen megvalósításával másodsorban marketing eszközökkel, melyek hatékony alkalmazásával a megvalósított beruházás sikeresen bevezethető a piacra. Ezen felül a projekt célja a térségbe látogató turisták számának, illetve az itt eltöltött időnek, az igénybe vett szolgáltatásoknak, végső soron a turisztikai árbevételnek a növelése. A projekt operatív céljai a következők: A Roma Skanzen kialakítása során a projekt célja a térség roma kultúrájának, emlékeinek felkutatása, feltárása és egy interaktív bemutatótérben történő elhelyezése. Ennek részeként Abaligeten egy skanzen jellegű kiállítótér kerülne kialakításra, melynek része lenne több, a roma építészetet bemutató épület (putri, viskó, földbe vájt lakás, fakunyhó, vályogház) berendezési tárgyakkal, egy látogatótér a baranyai roma közösség hétköznapi életét, kultúráját bemutató tárlattal, valamint egy olyan interaktív közösségi helyiség, ahol a hagyományos roma szakmákba (pl. fazekasság, kosárfonás, késélezés, teknővájás stb.) kapnának betekintést a látogatók. A projekt keretében bemutatásra kerülnek a Baranya megyében élő roma közösségek, amelyekhez kapcsolódóan a kiállítás területén a látogatók nemcsak megtekinthetik a baranyai romák kulturális örökségét, hanem át is élhetik azt. A projekt részeként így összegyűjtésre és bemutatásra kerülhetnek a megye roma népességének szellemi, tárgyi, gasztronómiai különlegességei, amelyeket az állandó tárlatbemutatók mellett a különféle kulturális ismeretterjesztő programokon keresztül ismerhetnek meg a látogatók. A skanzen élményt pedig az élő múzeumi helyszínek megismerésével élhetik át a látogatók. A berendezett épületekben és azok udvarán az épített örökségen túl a mindennapok élő hagyományai is megelevenednek. A kialakított közösségi térben kézműves programok várják majd a látogatókat, akik így az élő múzeumi helyszíneken megismerhetik a fazekasság, kosárfonás mesterségeket, valamint a szervezett kulturális programok részeként a cigány zenébe, táncokba kaphatnak betekintést. 25

26 A projekt eredményeként Magyarország legnagyobb számú kisebbségének kulturális sokszínűsége kerülhetne bemutatásra. A projekt legfőbb hozadéka, hogy megőrizzük a jövő számára a hagyományos roma kultúra különböző megnyilvánulási formáit. Mindezek mellett egy társadalmilag kirekesztett, hátrányos helyzetű csoport életébe nyújt betekintést a kiállítás, amelynek eredményeként erősíthetjük a romák elfogadását és a roma közösség saját maga felé történő értékmentését. A roma szakemberek bevonásának eredményeként a tudást őrző közösségek és a múzeumi világ egymásra találásával, a jövő generációja számára közvetít ismereteket a tárlat. 5. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA 5.1. PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA Abaligeti Roma Skanzen Jelenlegi műszaki állapot bemutatása, felmérése: Támogatás nélkül a Skanzen nem épül meg semmilyen formában. A projekt nélküli esetben tervezett beruházás, a beruházási költségek becslése: Nincs Hatások: A terület változatlan marad, nem valósul meg egy jelentős vonzerőt képviselő turisztikai fejlesztés, amiből fakadóan elmarad a látogatószám növekedés, valamint a tervezett új munkahelyek is. 26

27 Jelenlegi műszaki állapot bemutatása, felmérése: A projekt részeként megvásárlásra kerülne egy régi abaligeti épület, amely alkalmas helyszínként szolgálhat egy kiállítótérnek. Az épülethez kapcsolódnia kellene egy nagyobb területnek, ahol kialakításra kerülne több, a cigányságra jellemző épülettípus. A cigányság az évszázadok során vándorló életmódot folytatott, azonban a történelem folyamán, sokszor szabad akaratukból, sokszor kényszer hatására letelepedtek, hazájuktól távol, különböző országokban. Ez lakhatási módjukra erős hatással volt, hiszen legtöbb esetben abból építkeztek, amit a természetben találtak. Épületeik, így minden területen más-más stílust mutattak. A Skanzenben a következő épülettípusok kerülnek bemutatásra: Sátor: A vándorló cigányok nélkülözhetetlen felszerelése volt a szekér, a sátor és a ló. A vándorkaravánok, gyakran fős sátras, bódés szekérből összeálló csoporttá váltak. A letelepedési időszak általában ősztől, a hidegebb hónapok beálltával kezdődött és egészen tavaszig eltartott. Ilyenkor az erdők szélén vertek sátrat, biztosítva a hideg hónapok átvészeléséhez szükséges tüzelőanyagot. A sátrak nagy különbözőségeket mutatnak mind minőségi szempontból, mind megjelenés szempontjából, az anyagi javakat figyelembe vétele mellett. A díszesebb, állatbőrből készült sátrakat módosabb, tehetősebb vándorcigányok lakták, amelyek az időjárás ellen sokkal nagyobb védelmet nyújtottak lakóiknak. Méretét és szerkezetét tekintve akkora sátrakat állítottak, hogy a vándor család mellett sokszor a lovak is elfértek, helyet kaptak a sátor alatt. A szegényebb cigányok egyszerű háromszög sátrakban laktak, a szerény méretekből adódóan zsúfolt körülmények között. Lovaik elhelyezésére külön lombsátort állítottak. Az esetek nagy részében a szegényebb családok sátrait belülről pokróc borította, majd kifelé haladva, leveles ágakkal borították hézagmentesen. Az építmény tetejére attól függően mit találtak a közeli területeken fedésként nádat, vagy napraforgót használtak. A sátrakat árokkal vették körül elkerülve a beázást. A sátrak közepén hagyott lyuk biztosította az állandóan, éjjel nappal égő tűz füstjének kiszellőzését. 27

28 Putri: A 18. századot követően erősen korlátozták a cigányok vándorlását, több határozatot is hoztak a cigányok letelepítésére a falvak határaiban kijelölt területeken. A falu ezen részeit nevezték putrinak. A cigány putrik földbe vájt lakásokból, viskókból, kunyhókból álló falu széli településrészek lettek, ahova letelepedési határozat értelmében telepítették a vándorló cigányságot. Földbe vájt lakás: A vándorló életmódot kényszerből maguk után hagyott cigányok áttértek az épített sátorról a természetből vett szilárdabb építőanyagokra. A földbe vájt lakások nagyon szerény mérettel rendelkező 3*3, 3*4 méteres kiterjedésben épülő domboldalba vájt lyukak. Ebben az építési rendszerben a tető és a falak adottak voltak, a kivájás végeredményeként egyetlen falat kellett csak megépíteni. Ezen általában egyetlen ajtónyílás, ritkább esetben az ajtó mellé ablakkal is társult, így több fény jutott be az amúgy sötét házba. Az épített falat sárral tapasztott fa oszlopok tartották. A belső föld padló szalmaterítéssel tettek komfortosabbá. Viskó: A putrik nagy részét képző viskók a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb anyagból és legegyszerűbb módszerrel épített teljesen komfort nélküli épületek. A viskókat abból építették, amit a közelben találtak. Legtöbb esetben faoszlopokhoz rögzített lécvázra, vagy nádra felvitt sártapasztás alkotta a falszerkezetet, a tetőt pedig legtöbb esetben nád borította. Az épületek sok tekintetben mutattak különbözőségeket, mivel az egyes területeken eltérő természeti adottságok, így eltérő építésre is használható anyagok álltak rendelkezésre. Az építkezésekhez gyakran a lerakókban talált anyagokat is felhasználták. Ezek az egy, két helységből álló házak sokszor 8-10 tagú családnak adtak otthont. 28

29 Fakunyhók: Az erdők szélén letelepedő cigányok lomb kunyhóit az idő folyamán felváltották a fakunyhók. Az erdő sok lehetőséget biztosított lakóinak, volt elegendő fa az építkezéshez és a téli időszak fűtési igényének kielégítéshez is. A fa kunyhókat szorosan egymás mellé helyezett fa oszlopokból építették fel, melynek hézagait sárral tapasztották be, más esetekben léccel, fadarabokkal burkolták be. Vályogházak: A cigányság építkezési szokásai mindig is természet közeli jelleget mutattak, lévén, hogy abból építkeztek, amit találtak. Így teljesen eltérő épületek születtek a különböző tájegységeken. Az először vándorló, sátorban élő cigányság a letelepedést követően eljutott egészen a vályogvetés mesterségéig, ami egyben megélhetésük biztosítéka lett. Épületeiket vályogtéglából építették, de vert fallal is készítették földaljzatú házaikat. A projekt nélküli esetben tervezett beruházás, a beruházási költségek becslése: A projekten kívül nem terveznek beruházást. Hatások: A terület változatlan marad, nem valósul meg egy jelentős vonzerőt képviselő turisztikai fejlesztés, amiből fakadóan elmarad a látogatószám növekedés, valamint a tervezett új munkahelyek is MŰSZAKI TARTALOM ÉS A KIALAKÍTANDÓ ATTRAKCIÓ, VAGY SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Az Abaligeti Roma Skanzen épületegyüttese a Pécs közelében található Abaligeten kerülne kialakításra. 29

30 Az előzetes tervek alapján egy felújított, összkomfortos épületben kerülne kialakításra a fogadótér. A teret belsőépítészeti eszközökkel, a kiállítási installációval, illetve a kiállított tárgyakkal tagolják. A kiállítás anyagát a Baranya megyei romákról készült fotók, használati tárgyak tagolnák, amelyek mellett helyet biztosítana a tér roma képzőművészek időszakos tárlatainak is. A bejárat közelében elhelyezésre az információs pult, ahol a jegyárusítás, a kiadványok, emléktárgyak, roma művészek termékeinek értékesítése és természetesen a megfelelő információ szolgáltatása történik. A főépületben kerülne elhelyezésre a látogatók számára tervezett vizes blokk, amelyet úgy helyeznének el, hogy a belépéskor ne ez legyen, amivel szemben találja magát a látogató, megközelítése előtere kényelmes, kulturált, mégis intim legyen. A gépészeti rendszerek tervezése során természetesen a kor elvárásainak megfelelően törekednének az energiahatékonyságra, ugyanakkor figyelembe véve a hely szellemét olyan eszközök kerülnének beépítésre, amelyek illeszkednek egy hagyományokat bemutató kulturális létesítménnyel támasztott elvárásokhoz. A Roma Skanzen fogadóépületéhez kapcsolódva kialakításra kerülne egy melléképület, amely alkalmas lenne a hagyományos mesterségek bemutatására, valamint olyan kultúra közvetítő események megrendezésére, amelyekben lehetőség nyílna a roma táncok, a roma zene megismerésére. Épület terv feladattervezet, műszaki tartalom, tervrajzok (tervezés következő fázisában kerül kialakításra, árajánlatok részét képezi) Kiállítás, tárlat konkrét kialakítása - feladattervezet, műszaki tartalom (árajánlat részét képezi) 30

31 Roma skanzen épületek Sátor Díszesebb, állatbőrből készült sátrak, amelyekben a lovak is elfértek gazdagabb családok számára. Háromszög sátrak lombsátorral a lovak számára szegényebb családok számára Földbe vájt lakás Földbe vájt lakások 3*3 vagy 3*4 méteres kiterjedésben épülő domboldalba vájt lyukak, egyetlen épített fallal. A falon ajtónyílás, az ajtó mellé ablak is társul. Az épített falat sárral tapasztott fa oszlopok tartják. A belső föld padló szalmaterítéssel fedve. Viskó Két helyiségből álló ház, faoszlopokhoz rögzített lécváz, vagy nádra felvitt sártapasztás alkotja a falszerkezetet, a tetőt nád borítja. Fakunyhó Szorosan egymás mellé helyezett fa oszlopokból, hézagait sárral tapasztják be, léccel, fadarabokkal burkolják Vályogház Vályogtéglából épített/vert fallal készített földaljzatú ház. Épületek tervei feladattervezet, műszaki tartalom, tervrajzok (tervezés következő fázisában kerül kialakításra, árajánlatok részét képezi) Épületek belső kialakítása, kiállítási tárgyak feladattervezet (árajánlat részét képezi). Az Abaligeti Roma Skanzen nagyban hozzájárulhat a szezonalitás csökkentéséhez, hiszen az évszaktól függetlenül látogatható, a közösségi helyiségek rosszabb időjárás esetén is biztosíthatnak kulturális programot a térségbe látogatóknak. Az Abaligeti Roma Skanzen napi nyitva tartással látogatható a turisztikai szezonban, azon kívül pedig előzetes bejelentkezéssel, illetve időpont egyeztetéssel. 31

32 5.3. AZ ÜZEMELTETÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI Az Abaligeti Roma Skanzenbe történő belépéshez a főépületben lévő recepciónál lesz lehetőség a jegyek megvásárlására. A működéshez szükséges egyéb szoftver és hardver háttér biztosítása ugyancsak alapkövetelmény a megfelelő működéshez. Az ehhez szükséges technikai felszerelések (például pénztárgép) a projekt keretén belül kerülnének beszerzésre AZ ÜZEMELTETÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI A fejlesztés eredményeképp létrejövő humánerőforrás igényt 2 szinten szükséges vizsgálni, egyrészt a projekt sikeres lebonyolítása érdekében felállított projektmenedzsment szervezettel, másrészt a projekt üzemeltetésében résztvevők számbavételével. A projektmenedzsmentet ellátó vállalkozással szembeni elvárás, hogy legalább 3 db hasonló méretű (kb millió Ft beruházási értékű) sikeresen lezárult turisztikai projekt megvalósításában vett már részt, valamint további elvárás, hogy a projekt megvalósítása során minimum az alábbi szakembereket biztosítsa: Projekt menedzser Feladatok: A projekt koordinálása, projekt levezénylésének segítése, a projektmenedzsmentet segítő szakemberek elszámoltatása, beszámoltatása A projektgazdák képviselete a projekt során Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel, a projektmenedzsment szervezettel és a projekt vezetővel Közreműködés a Kifizetési kérelmek és a Projekt Előrehaladási Jelentések összeállításában 32

33 A projekttel kapcsolatos elkülönült nyilvántartás és a projektadminisztrációs rendszer vezetése, kezelése A felmerülő, nem stratégiai jellegű kérdések megválaszolása Elvárások: Szakirányú felsőfokú végzettség (turisztikai, vagy közgazdasági, vagy műszaki) Legalább 5 év gyakorlat a turizmus területén, vagy Minimum 3 év projektmenedzseri / területfejlesztési gyakorlat, vagy Legalább 2 db, millió forintnál magasabb összköltségű, lezárt uniós fejlesztési projekt megvalósításának menedzselése, referenciával Egy idegen nyelv legalább középfokú ismerete Pénzügyi szakember / menedzser Feladatok: A projekt pénzügyi elszámolásának lebonyolítása Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel és a projektmenedzsment szervezettel és a projektmenedzserrel A támogatásigénylő csomagok összeállítása A projekttel kapcsolatos elkülönült nyilvántartás és a projektadminisztrációs rendszer vezetése, kezelése Elvárások: Szakirányú felsőfokú végzettség (turisztikai, vagy közgazdasági, vagy műszaki) Legalább 3 év gyakorlat a turizmus területén, vagy Minimum 2 év projektmenedzseri / területfejlesztési gyakorlat, vagy 33

34 Legalább 1 db, millió forintnál magasabb összköltségű, lezárt uniós fejlesztési projekt megvalósításának menedzselése, referenciával. Jogász munkatárs / Jogi tanácsadó Feladatok: A projekt jogi felügyeletét látja el Elkészíti a vállalkozói szerződéseket, részt vesz a vállalkozók kiválasztásában Vitás kérdésekben eljár Elvárások: Szakirányú felsőfokú végzettség (jogász) Legalább 2 év releváns szakmai tapasztalat, vagy Legalább 1 db, millió forintnál magasabb összköltségű, lezárt uniós fejlesztési projektben való közreműködés Projekt asszisztens Feladata: A pénzügyi menedzser munkájának segítése. Összegzi, kezeli a beérkezett számlákat, közreműködik az elszámolások készítésében. A kiválasztott vállalkozásnak a feladathoz szükséges háttér infrastruktúrával rendelkeznie kell. Fentiek mellett a projektmenedzsment szorosan együttműködik: a tervezővel, a műszaki ellenőrökkel, a könyvvizsgálóval. 34

35 A menedzsmentet segítő szakértői szolgáltatások elsődlegesen a következőkre irányulnak: pénzügyi elszámolások elvégzése, projekt koordináció, előrehaladási jelentések készítése, beszámolók készítése, közreműködés a projektek véglegesítésében, ellenőrzési, felügyeleti feladatok ellátása, döntés előkészítési feladatok ellátása. Projektmenedzsment szervezetben dolgozók Név/Munkakör Munkatapasztalat Képzettség Szervezetnél eltöltött megnevezése (év) idő (év) projektmenedzser 5 Szakirányú felsőfokú végzettség pénzügyi menedzser 3 Szakirányú felsőfokú végzettség jogi tanácsadó 2 Szakirányú felsőfokú végzettség projekt asszisztens 2 Szakirányú felsőfokú végzettség tervező 15 Szakirányú felsőfokú végzettség műszaki ellenőr 10 Mérnök- műszaki ellenőr 0 könyvvizsgáló 10 Szakirányú felsőfokú végzettség 0 A Látogatóközpont üzemeltetéséhez szükséges humánerőforrás állomány az alábbiakban kerül meghatározásra: 35

36 Tervezett humánerőforrás állomány Munkakör megnevezése Létszám (fő) Munkakör betöltéséhez kapcsolódó elvárások Bér bruttó, (Ft) Skanzen vezető 1 muzeológiai tapasztalatok, gazdasági és pénzügyi, illetve marketing ismeretek, szervezőkészség Idegenvezető/Múzeumpedagógus 1 Kulturális ismeretek, jó kommunikációs és retorikai készség, idegen nyelvtudás, történelmi jártasság, a roma kultúra magas szintű ismerete, néprajzi értékek ismerete, szeretete Recepciós-animátor 1 Kiváló szervező és kommunikációs készség, turisztikai animátor végzettség, idegen nyelvismeret (angol, német, horvát) Ft Ft/hó Ft Takarító 1 szakmunkás végzettség Ft Gondnok 1 szakmunkás végzettség Ft 5.5. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK A projekt fenntartása során a projektgazda számos turisztikai területen jelentős szerepet betöltő szervezettel kötne együttműködési szerződést, melyek az alábbi táblázatban kerülnek összefoglalásra. 36

37 Partnerek Együttműködés területei Együttműködés alátámasztása Abaliget Község Önkormányzata Orfű Község Önkormányzata Abaligeti Helytörténeti Kiállítás Orfűi Turisztikai Egyesület TDM Szervezete Dél-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége turisztikai vásárokon való közös megjelenés, fesztiválokon közös kitelepülési lehetőség, termékek népszerűsítése turisták széleskörű informálása, turisztikai vásárokon való közös megjelenés, fesztiválokon közös kitelepülési lehetőség, termékek népszerűsítése a látogatók Abaligeten töltött idejének növelése színvonalas programok biztosításával, programok, foglalkozások szervezése a létesítményekben, kiadványok terjesztése a vendégek körében honlapon való megjelenés, kiadványok terjesztése, nyomtatott turisztikai információs anyagok kihelyezése, közös részvétel megszervezése hazai és nemzetközi bemutatkozásokon, közös fejlesztési irányok meghatározása honlapon való megjelenés, link biztosítása, kiadványok terjesztése, közös fejlesztési irányok meghatározása szakmai háttér biztosítása, tanácsadás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás 37

38 Abaligeti Cigány Kisebbségi Önkormányzat Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület PTE-BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Tájházszövetség szakmai háttér biztosítása, tanácsadás szakmai háttér biztosítása, tanácsadás szakmai háttér biztosítása, tanácsadás szakmai háttér biztosítása, tanácsadás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás együttműködési megállapodás 5.6. CSELEKVÉSI ÜTEMTERV A projekt jelenleg még előkészítési szakaszban tart, ezért a projektek során megszokott általános cselekvési terv követése szükséges a sikeres megvalósításhoz. Az alábbi táblázat azon szükséges tényezők mátrixa, melyek szükségesek a sikeres kulturális turisztikai beruházás kialakításához. Szervezetiműködési keretek megteremtése Jogszabályi keretek megteremtése Gazdasági alapok biztosítása Kulturális kínálatra épülő attrakciófejlesztés Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése A kulturális turisztikai marketing erősítése A humán erőforrás háttér biztosítása A kulturális értékek turisztikai hasznosítása Komplex kínálat kialakítása Területileg differenciált fejlesztési irányok x x x x x x x x x x x x Versenyképesség növelése Emberi erőforrás fejlesztése x x x x x x x x 1. táblázat: Szükséges tényezők mátrix. 38

39 A döntést követően a projektmenedzsment azonnal megkezdi működését, hiszen egyrészt a TSZ kötés folyamatának gördülékenysége érdekében elő kell készítenie azon dokumentumokat, melyek a Támogatási Szerződés megkötésének feltételei, másrészt le kell folytatni az egyes tevékenységek beszállítóinak versenyeztetését. A pályázat kedvező elbírálását követően a pályázó megindítja a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárást, így az építési rész az árajánlatok beszerzése és értékelés után megkezdődhet. Ekkor kezdi munkáját a műszaki ellenőr valamint a marketinget és nyilvánosságot biztosító szállító is, majd egy későbbi ütemben történnek meg az eszközbeszerzések. A pályázó minden szállító kiválasztásához - és a projekt elszámolása folyamán a piaci árak igazolásához legalább 3 árajánlatot kér be és az azonos tartalommal bírók közül az alacsonyabb összegűt fogadja el, azon esetekben, ahol a tevékenység értéke nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárokat. A projekt keretében a nyilvánosság és üzleti marketing tevékenységek esetében egybeszámítási kötelezettség áll fenn, melynek megfelelően nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást bonyolít le pályázó a Kbt (7) a) pontja szerint. A Roma Skanzen építési költségeinek esetében nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást bonyolít le a pályázó a Kbt (1) b) pontja szerint vagy a nemzeti eljárásrend szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást a Kbt (7) a) pontja szerint. A projekt fizikai megvalósítására a pályázónak várhatóan 24 hónap áll majd a rendelkezésére. A várható megvalósítási időre való tekintettel prognosztizálható, hogy 8 db kifizetési kérelem kerül benyújtásra. 39

40 5.7. KOCKÁZATELEMZÉS A kockázatelemzés elsődleges célja, hogy meghatározásra kerüljenek azon kedvezőtlen események, amelyek a projekt megvalósíthatósági, üzembe helyezési és működtetési feltételeit befolyásolhatják. A cél annak vizsgálata, hogy a projektben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás megvalósíthatóságát, fenntarthatóságát, illetőleg gazdasági és pénzügyi vonatkozásait. Az így azonosított kockázatok elkerülését és minimalizálását kockázatkezeléssel érheti el a pályázó, amely jelenleg stratégiai szinten kerül kidolgozásra és a kockázati tényezőkre történő reakciókat tartalmazza. Projektkockázat jelen esetben minden olyan esemény vagy feltétel, amely esetleges bekövetkezése esetén negatív hatással van bármelyik projektcélkitűzésre. Ezen kockázatok a projektben jelen lévő bizonytalanságokból erednek. A kockázatkezelési stratégia kidolgozásával cél a lehetséges negatív hatású kockázati tényezők beazonosítása, mivel az ismert kockázatok bekövetkezési valószínűségének minimalizálásához és proaktív menedzseléséhez ez elengedhetetlen. A releváns kockázatokat alapvetően öt kategóriába sorolhatjuk: Műszaki kockázatok Jogszabályváltozás miatti kockázatok Társadalmi szempont Gazdasági környezet változása miatti kockázatok Intézményi szempont 40

41 Műszaki kockázat Esetleges probléma meghatározása Megelőzés Kezelés módja Időzítés Az építési kivitelező nem tudja határidőre, illetve a vállalt minőségben teljesíteni a feladatot Csúszás a kivitelezés ütemezése során (belső, szervezési típusú, vagy külső környezeti típusú) Csökkenthető és kivédhető a munkák pontos és magas szakmai színvonalon történő előkészítésével, a gondosan kiválasztott, megfelelő referenciával rendelkező kivitelező kiválasztásával. Ennek megfelelően a műszaki kockázatok megelőzhetőek. A kiválasztott kivitelező szerződésében meghatározott kötbér alkalmazása A projekt ütemtervének átdolgozása, a többi tevékenység esetleges előre hozása, igazítása a csúszáshoz A kiválasztott kivitelező szerződésében meghatározott kötbér alkalmazása A projekt ütemtervének átdolgozása, a többi tevékenység esetleges előre hozása, igazítása a csúszáshoz Az esetleges nem teljesítéskor Az esetleges időbeli csúszás esetén Az esetleges nem teljesítéskor Az esetleges időbeli csúszás esetén Jogszabályváltozás miatti kockázatok Megelőzés Kezelés módja Időzítés Tapasztalt jogi szakértő alkalmazása, aki elvégzi a jogszabálykövetést, és tájékoztatja a projektben résztvevő személyeket a következményekről, a megfelelő alkalmazkodás érdekében A beruházást érintő jogszabály-tervezetek figyelése A beruházást érintő jogszabálymódosítások figyelése A beruházást érintő jogszabályok hatásainak felmérése a beruházásra A beruházást érintő jogszabályok hatásainak beépítése a projektbe A beruházást érintő jogszabályok hatásainak beépítését követően azok alkalmazása a megvalósítás során Folyamatos a projekt megvalósítása során Folyamatos a projekt megvalósítása során Folyamatos a projekt megvalósítása során, az adott jogszabály életbelépését követően Az adott jogszabály életbelépését követően Az adott jogszabály életbelépését követően 41

42 Társadalmi kockázat Esetleges probléma meghatározása Megelőzés Kezelés módja Időzítés A terület beépítése elleni lakossági tiltakozás Továbbiakban is aktív kommunikáció szükséges az elfogadottság fenntartásához, esetleges növeléséhez. A hatékony PR segítségével kezelhető. Fontos, hogy a beruházás pozitív hozadékai kerüljenek kiemelésre a kommunikáció során. Folyamatos a projekt megvalósítása és fenntartása során is. Pénzügyi-gazdasági környezet változásából adódó kockázat Megelőzés Kezelés módja Időzítés A projekt előkészítése, tervezése során figyelembe kell venni az elmúlt néhány év negatív gazdasági tendenciáit, és a jövőre vonatkozó előrejelzéseket (pl. az üzleti terv elkészítésekor) A beruházást érintő gazdasági folyamatok figyelése A beruházást érintő gazdasági folyamatok hatásainak felmérése a beruházásra Folyamatos a projekt megvalósítása során Folyamatos a projekt megvalósítása során A beruházást érintő gazdasági változások hatásainak beépítése a projektbe Az adott gazdasági változás bekövetkezését követően A beruházást érintő gazdasági folyamatok hatásainak beépítését követően azok alkalmazása a megvalósítás során Az adott gazdasági változás bekövetkezését követően Intézményi kockázat Esetleges probléma meghatározása Megelőzés módja Kezelés módja Időzítés Szakemberek kiválása a projektmenedzsmentből, a projekt teamből, a vezetőségéből, a kivitelező, beszállítók Megfelelő humánerőforrás keresésének időben történő megkezdése folyamatosan a tervezés Amennyiben a szakemberek fluktuációja következtében hiány áll be, a megfelelő humánerőforrás hiányának A megvalósítás során 42

43 menedzsmentjéből és a megvalósítás során mielőbbi megszüntetése Megfelelő referenciákkal rendelkező külső szakértők kiválasztása, a keresés megkezdése a támogatási szerződéskötést megelőzően, valamint megfelelő szerződéses háttér kialakítása 6. MARKETINGSTRATÉGIA A marketingtervezés folyamata magában foglalja a termék legfontosabb tulajdonságainak számbavételét éppúgy, mint a célcsoportok és célpiacok meghatározását, a versenytársak azonosítását, a kereslet pontos felmérését és a termék pozícionálását. A projekt kötelezően megvalósítandó tájékoztatási követelményein felül a potenciális látogatók minél hatékonyabb elérése érdekében színvonalas, átgondolt szakmai marketingtevékenységre is szükség van, melynek célja főként a megvalósítási időszakon túlmenően, hogy a megfogalmazott, célul kitűzött eredményeket maradandóan és tartósan biztosítani tudja. A marketingtervezés célja a fejlesztéssel kialakuló új kínálati elemek piaci bevezetése, ismertségének kialakítása, fokozása annak érdekében, hogy a fő piaci célcsoportok szempontjából pozitív attitűd alakuljon ki, a fejlesztés értékeit, versenyelőnyeit hatékonyan közvetítse a piac felé. A marketingtervezési folyamat a marketingstratégia megfogalmazásával kezdődik. A marketingstratégia az előkészítő elemzések elvégzése után az adott projekttel kapcsolatos legfontosabb feladatokat, fő csapásvonalakat tartalmazza. A marketingstratégia elfogadása után kezdődhet meg a marketing terv elkészítése, amely már részletesen tartalmazza a marketingstratégiában megfogalmazott feladatok gyakorlati megvalósítását, a kommunikációs és promóciós tervet. 43

44 A megvalósuló fejlesztés legfontosabb elemei marketing szempontból: Általános marketing célok: A megvalósuló szolgáltatás piaci bevezetése, értékesítésének elősegítése Figyelmet felkeltő, aktivizáló, hatékony marketingeszközök meghatározása (honlap, kiadványok, stb.) Egyedi arculati elemek kialakítása, a vetélytársaktól való markáns megkülönböztetés elérése céljából Stratégiai marketing célok: célcsoport megnyerése szezonalitás csökkentése a térségben komplex igények kielégítése látogatószám növelése Operatív marketing célok: A desztináció erősítése Abaliget kínálatának bővítése Piaci pozícionálás bemutatása A kelta eredetű település, mely az írásos emlékekben 1332-ben bukkant fel először Abaligete néven az Orfűi Desztináció része. A település turizmusa a rendszerváltást megelőző évtizedekben élte fénykorát, ugyanakkor jelenleg is a desztináció egyik meghatározó eleme kínálatával. A településen a turisztikai szezon áprilistól késő őszig tart. Abaliget legfőbb vonzerejét a szép, csendes természeti környezet mellett elsősorban az 1768-ban felfedezett, gyógyhatásáról is ismert cseppkőbarlang nyújtja. A kagylós mészkőben kialakult 44

45 cseppkőbarlang a Dél-Dunántúl leghosszabb patakos barlangja, amely a Katya-patak forrása. A mélyből előtörő víz egykor több malmot hajtott, ma a barlang vize táplálja Abaliget két mesterséges tavát. A tudósok az abaligeti barlang korát félmillió évre becsülik. A triászból származó mészkőréteg a pleisztocén középső szakaszában keletkezett. A barlang történetével kapcsolatos legrégebbi adatot az abaligeti plébánia iratai őrzik. A Decreta visitacionis című kéziratos feljegyzése alapján a barlangot 1768-ban fedezte fel Mattenheim József helybéli molnár. A hagyomány szerint vízimalma a Katya-patak partján állt. Miután feltűnt neki a rendszertelen vízhozam, és egy hosszabb száraz időszakban a malmot hajtó patak vize elapadt, a víz folyását követve bejutott a barlangba. A barlangot tudományos igénnyel először Kölessy Vince, a káptalani birtok ispánja kutatta át 1819 nyarán. Elkészítette a barlang alaprajzát és keresztmetszetét. Dolgozata 1820-ban a Tudományos gyűjtemény című folyóiratban jelent meg, amely az első hiteles és tudományos igényű barlangleírás. Az 1920-as években a figyelem a barlang növény- és állatvilágára is kiterjedt. Bokor Elemér 1923-ban korszerű térképet készített a barlangról. A barlang élővilágának vizsgálatában Gebhardt Antal érte el a legnagyobb eredményeket. Kutatásai az 1930-as évektől jelentek meg a folyóiratokban, tudományos közleményekben. Napjainkban a gyógyulni vágyók mellett főleg turisták, iskolai csoportok keresik fel a cseppkőbarlangot. A cseppkőbarlang mellett a településen csónakázó tó és denevér múzeum működik, valamint a településen áthaladó Kék-túra vonzza a legtöbb turistát. A település tagja az Orfűi Turisztikai Egyesületnek, amelynek TDM Szervezete a desztináció turizmusának legfőbb koordinációs feladatait látja el. Jelen projekt nagyban illeszkedik a szervezet által kidolgozott térségi versenyképességi és pozícionálási stratégiába, amelyben meghatározásra kerültek a desztináció főbb élménykategóriái. A Roma Skanzen 5 élménykategória közül két kategóriába tökéletesen beilleszthető, azaz a már meglévő élményígéretek jó bázisul szolgálhatnak a projekt marketingjének felépítésekor. 45

46 ÉLMÉNYKATEGÓRIA TERMÉK, SZOLGÁLTATÁS, ATTRAKCIÓ Kicsiknek és nagyoknak Régmúlt idők varázsa Ide sorolható valamennyi, a gyermekes családok és iskolai osztályok, osztálykirándulások szempontjából érdekes szolgáltatás. Orfűi Tájház és Kemencés Udvar, Malommúzeum, kápolnák és kolostorok, forrásház, abaligeti pajtaudvar, éttermek és vendéglátóhelyek, gasztronómiai és kulturális rendezvények Roma Skanzen - Abaliget Az orfűi desztinációban meghatározott élménykategóriák és a hozzájuk kapcsolódó, már jelen lévő termékek, szolgáltatások, attrakciók (Forrás: Az orfűi desztináció versenyképességi és pozícionálási stratégiája, 2010.) A térségben végzett korábbi kutatások alapján megállapítható, hogy az orfűi desztinációba látogatókat a vizes élmények mellett a különböző kultúrprogramok, valamint az aktív turizmus legalább annyira vonzotta az úti cél kiválasztásakor, mint a tavak és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek. Ezért mindenképpen indokolt a projektelem kialakítása, fejlesztése. CÉLCSOPORT MOTIVÁCIÓ VÁRAKOZÁSOK 18 év alatt általános és középiskolás diákok, iskolai osztályok év között pécsi felsőfokú oktatásban tanuló diákság, fiatal alkalmazottak év között pécsi/baranyai fiatal diplomás, alkalmazott; Osztálykirándulás, tanulmányi kirándulás, természetjárás, földrajzi, biológiai, kultúrtörténeti tanulmányok, sport, lovaglás, országjárás Strand, lazulás, szórakozás, (kultúr-) programok, bringaés gyalog túra, társaság Strand, kaja, szórakozás, lazulás, programokra fogékony, aktív turisztikai érintettség is 46

47 18-35 év között Budapest és országos év között pécsi/baranyai, fiatal családos (gyerekkel) év között pécsi/baranyai, egyedül/párban év között Budapest és NyMo év között Budapest és NyMo Nagy buli, viszonylag olcsó ellátás, sátorhely, jó közlekedés, alacsony árak (!) Strand, büfé, megfelelő közlekedés, játék lehetőség és foglalkozás a gyereknek (gyermek-központú) Pihenni, fürödni, sportolni, kikapcsolódni; komplexitás Felfedezni a tájat, strandolni, kikapcsolódni, többnyire kapcsoltan gyermekprogramokkal; Felfedezni a tájat, strandolni, sportolni, kikapcsolódni, többnyire kapcsoltan pécsi/villányi programokkal, komplex igények, elvárások; 56 év felett Alföldi nagyvárosok Pihenés, nyugalom, ár/érték kedvező, kultúrprogramok; + új / RÉS célcsoportok, melyeket a kerékpárút, az Aquapark, esetleg a víziturisztikai kp. generál, vagy specialisták: barlangászok, csapatépítők, lovas találkozók vendégei, amatőr és profi sportolók, egészségmegőrzők kiemelten! Kerékpárral egy csobbanásra, duatlon, triatlon, egészség-megőrzés (30-55), családi kerékpártúra, egyéb autó- és busz-mentes családi programok; A 2010-es kérdőíves felmérés eredményei alapján az Orfűre látogató célcsoportok jellemzői, motivációik, várakozásaik (Forrás: Az orfűi desztináció versenyképességi és pozícionálási stratégiája, 2010.) A desztinációba látogatók részéről igény mutatkozik mind a kultúrprogramok, mind a tág értelemben vett örökségturizmus irányába történő fejlesztésekre. A Roma Skanzen, mint újonnan kialakított, speciálisan a helyi értékekre építő létesítmény kiválóan kiegészítené az osztálykirándulásra érkező diákok, kirándulók, nyaralók programlehetőségeit. Az Abaligeti Roma Skanzen mindezek mellett jól kapcsolható turisztikai termékként jelenhetne meg a térség kínálatában, hiszen Pécs, mint 2010 Európa Kulturális Fővárosa számos örökségturisztikai helyszínnel rendelkezik, akárcsak a közelben fekvő Orfű, ahol a 47

48 Kemencés Udvar és Tájház mellett a Malommúzeum 2014/2015-ben lezajló fejlesztéseinek köszönhetően a már érintett célcsoportok nagyobb számú megjelenése prognosztizálható. Versenyképességre gyakorolt hatások Az attrakció az alábbi versenyelőnyökkel rendelkezik, melyek együttese egyedülállóvá teszi: már létező keresletre épít a projektelem állandó fizetőképes kereslet van jelen a térségben nem önálló attrakcióként jelenik meg az elem a piacon, hanem kiegészítő jelleggel is bír a Roma Skanzen révén Magyarországon egyedülálló, kuriózumnak számító kínálat jöhet létre Összességében megállapítható, hogy a fejlesztés következtében új, örökségturisztikai szempontból fontos tér jelenhet meg a térség palettáján, mely kiegészítve a már recens kínálatot, további turistákat vonzhatna a térségbe, a már érintett korcsoportok kibővülnének, ugyanakkor a kiegészítő funkciók révén más társadalmi csoportokat is megfoghatna. Marketingkommunikációs stratégia A stratégiai célok elérése érdekében az alábbi eszközök kerülnek megvalósításra: A megvalósuló projektelem piaci bevezetése A meglévő célcsoportok számára új attrakció megjelentetése Abaligeten, emellett pedig új piaci rések nyitása a célcsoport-orientált marketing eszközökön keresztül Figyelmet felkeltő, aktivizáló, hatékony marketingeszközök meghatározása (honlap, kiadványok, stb.) 48

49 A hosszabb tartózkodási időt elősegítő, illetve kiegészítő jellegű szolgáltatások, térségi programlehetőségek biztosítása, együttműködések megvalósítása (nem csak a projektelemek alkotnak egy komplex egységet, hanem a térségben megvalósult korábbi turisztikai termékcsomagokhoz való kapcsolódással is) Promóciós eszközök Kiadványok Napjainkban egyre inkább az online marketing eszközök térhódítása a jellemző, ugyanakkor a promóciós eszközök terén továbbra is igen jelentős súlyt képeznek a kiadványok. Ennek megfelelően az alábbi kiadványok elkészítése javasolt: Abaligeti Roma Skanzen reprezentatív kiadványa és/vagy bemutatkozó leporellója Érdemes megvizsgálni a Magyar Turizmus Zrt. tematikus kiadványaiban való megjelenés lehetőségét is. Elektronikus információhordozók Abaligeti Roma Skanzen weboldalának kialakítása magyar/angol/német/horvát nyelven magyar nyelvű hírlevélmotor beépítése a weboldalba Egyéb promóciós eszközök Az online közösségi portálok lehetőségeinek kihasználásával relatíve egyszerű módon rendkívül nagy tömegeket lehet elérni. A facebook, twitter, instagram, pinterest alkalmazásain keresztül történő ingyenes megkeresésekkel, az attrakciók népszerűsítése valósul meg. Mindezek mellett javasolt a google eszközeinek bevonása, mint az Ad-Words kampányok vagy a google+. 49

50 Hirdetések Regionális lapokban való megjelenés sajtóközlemények, promóciós cikkek, révén (online és nyomtatott sajtó egyaránt) Fényképes bemutatkozás magyar utazási magazinokban, roma kisebbségi folyóiratokban Rádió és TV szereplések, hirdetések elkészítése, elhelyezése különböző médiafelületeken Településen belüli tájékoztató táblák kihelyezése A fenti marketingstratégia konzekvens alkalmazása javasolt az attrakció rentábilis, hosszú távú működésnek biztosításához, elősegítéséhez. Nyilvánosság biztosítása A projekt méretének függvényében várhatóan a II. számú kommunikációs csomag végrehajtása kötelező a projekthelyszín számára. Ennek keretében az alábbi eszközök megvalósítása történik meg: Internetes honlap készítése, vagy meglévő honlap esetén a projekthez kapcsolódó tájékoztató oldal létrehozása és folyamatos működtetése, frissítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése A beruházás helyszínén 1 db B típusú tábla elkészítése és elhelyezése Fotódokumentáció készítése Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal A beruházás helyszínén 1 db D típusú tábla elkészítése és elhelyezése A marketingprogram várható hatása 50

51 A marketingstratégia megvalósításának eredménye a fenti célok realizálódása, melynek hatására az Abaligeti Roma Skanzen tekintetében: - megtörténik az új attrakció piaci bevezetése, elindul a népszerűsítése, - piacképes üzleti vállalkozás valósul meg, amely tartós keresletet eredményez, - gazdag programkínálatot igénybe vevő, elégedett vendégek, akik jó hírét viszik a településnek, - az attrakció imázsa megerősödik. A térségi vetület tekintetében: - csökken a magasabb színvonalú, komplex szolgáltatások hiányából eredő piaci rés, - a programcsomagokhoz kapcsolódó, a település más részein működő szolgáltatások kihasználtsága növekszik, - csökken a település jellegéből adódó szezonalitás,növekvő látogatószámot generál a desztinációban az attrakció. 7. ELŐZETES PÉNZÜGYI- ÉS KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS Az alapadatok megadása A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter célja jelen projekt esetében Orfű - Abaliget turisztikai termékkínálatának bővítése elsősorban jelentős volumenű beruházások megvalósításával: egy Roma Skanzen kialakításával, melynek köszönhetően megismerhetővé válik a látogatók számára a baranyai roma közösség kultúrája. Emellett a kulturális örökségturizmus jegyében lehetőség nyílik a baranyai cigányság örökségének bemutatására. 51

52 A projekt közcélú, jövedelemtermelőnek minősül. A Dél-Dunántúli Örökségturisztikai Klaszter az ÁFA tekintetében annak levonására nem jogosult, így az elemzés bruttó értéken készül. Pénzügyi tervezési elvek A térség kulturális turisztikai fejlesztésével összefüggésben a legfontosabb pénzügyi tervezési elv a fenntarthatóság. A kulturális turisztikai termékek pénzügyi alapját döntően a központi költségvetési, a fenntartói támogatások (haza és uniós) pályázati támogatások, saját bevételek, valamint nonprofit és civil szféra hozzájárulásai teszik ki. A fenntarthatóság hosszú távon újabb szereplők és források bevonásával valósítható meg, emellett a kulturális turizmus területén bizonyos fokú piacosítás szintén jó lehetőséget kínál. Pénzügyi tervezés vonatkozásában a fenntarthatóság mellett elengedhetetlen a tervezhetőség szem előtt tartása. A költségvetési támogatásoktól való függés, valamint a gyakori visszavonás a tervezhetőséget nem teszi lehetővé. A projektben szereplő skanzen esetében a sikeres működtetés lehetőségét egyesület, alapítvány, illetve egyéb civil közreműködők bevonásával, mint Abaliget Község Önkormányzata, Orfűi Turisztikai Egyesület TDM Szervezete, Abaligeti Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület. Ehhez szorosan kapcsolódva stratégiai célként fogalmazódhat meg a fenntarthatóság és a tervezhetőség érdekében a finanszírozás kérdése; így a nonprofit, illetve a civil szektor erőteljesebb bevonása válik szükségessé jelen projekt keretében is. A projekt közgazdasági költségeinek összegzése,várható bevételi és kiadási elemek: Bevételi lehetőségek: Kiadások: 52

53 Költségvetési (fiskális) kiigazítások A közgazdasági elemzés közvetett adókat nem tartalmazhat, ezért a KHE készítése előtt az alábbi megállapításokat tehetjük a szóban forgó költségvetési kiadások kapcsán: 1. áfa: pályázónak nincs levonási joga, mely alapján a pénzügyi elemzés teljes egészében bruttó költségekre épült, így azok kiigazítása szükséges. 2. támogatások: a pénzügyi elemzés során támogatásokkal nem kalkuláltunk Piaci árról való eltérés elszámoló árra Egyes termékek, szolgáltatások esetében a piac a legkülönfélébb torzulások miatt nem képes az erőforrásokat reálisan értékelni, nem tudja kifejezni azok tényleges társadalmi költségét. Elemzésünkben az alábbi területek kiigazításait vesszük figyelembe: természeti erőforrások földterület Természeti erőforrások A természeti erőforrásokra kivetett járulékok a természeti erőforrások árába kívánják beépíteni a jövőbeni használók érdekeit és ekként externális hatások korrekciójának tekinthetők. A fentiek alapján a fiskális korrekcióknál járulék levonásra nem került, ezért itt sem kell hozzáadni a járulékokat. Földterület A beruházással érintett földterület jelentős része önkormányzati tulajdonban van, így mindenképpen számolnunk kell ezen területek opportunity cost -jával. A projekt hasznainak elméleti becslése 53

54 Használónál jelentkező hasznok becslése A projekt keretében kialakított infrastruktúrához kapcsolódó díjak híven tükrözik a használók hasznait. Az ÁFA levonása ezen esetben nem releváns, hiszen a célcsoportokból kiindulva megállapítható, hogy a használók közel 100%-a nem ÁFA visszaigénylő, így az ÁFÁ-t nem szabad levonni. Az externális hasznok becslése A hasznok becslését az alábbi területeken végezzük el: Gazdasági forgalomnövekedés Idegenforgalmi adó-bevételnövekedés Az attrakciófejlesztés szűkebb környezetében megvalósuló életminőség-javulás Gazdasági forgalomnövekedés Közvetlen forgalomnövekedés Az projekt létrejöttével a térségbe érkező látogatók száma számításaink szerint folyamatosan növekedni fog. Értékelésünkben ezen szám 50%-ával számoltunk, tekintettel arra, hogy feltehetően az alábbi tanulmányban vázolt turisztikai termékfejlesztéshez kapcsolódó projektelemeket (Roma Skanzen kialakítása interaktív bemutatótérrel, baranyai roma közösség hétköznapi életét, kultúráját bemutató tárlattal, illetve egy interaktív közösségi helyiséggel) látogatók a megtekinti. Számításaink szerint Abaligetre tervezett Roma Skanzen iránt érdeklődők 35%-a csoportosan fognak érkezni, mely leginkább a közép- és általános iskolákra, családokra, illetve nyugdíjas csoportokra jellemző. Az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások jellemzően 2-3 naposak, így az előre bejelentkezők a csoportosan érkezők mintegy 70%-át teszik ki, melyek az olcsóbb szálláshelykínálatot részesítik előnyben, mely esetünkben Abaliget, illetve a közeli településeken, Orfűn, illetve Pécsett jelentkezik többletbevételként. A családokra leginkább a hétvégéken lehet számítani, ők több napot tölthetnek a térségben, ha van megfelelő kínálat. 54

55 Az Abaligeten található Cseppkőbarlang, illetve a Denevérmúzeum és a júniusára elkészülő Ökoturisztikai Látogatóközpont (Medvehagyma Ház) és a Malommúzeum Orfűn jó kiindulási alap, emellett egyéb ehhez kapcsolódó turisztikai attrakciók megtekintése is növelheti a térség kínálatát. A családos látogatók száma megközelítően 30-35%-a a látogatói létszámnak. Közülük átlagosan 30% száll meg Abaligeten és térségében. Az idősebb korosztály a minőségi szálláshelyeket részesíti előnyben; így a térségben eltöltendő vendégéjszaka száma Pécsett realizálódik, köszönhetően az elmúlt évek jelentős szállodafejlesztéseinek. Ezen célcsoport képviselőinek átlagosan 60%-ának van szüksége szálláshelyre. 8. ábra: Belföldi vendégéjszaka szám , Abaliget. Forrás:KSH. 55

56 A KSH adataira támaszkodva elmondható, hogy 2013-ban a belföldi látogatók, akik Abaligeten, illetve a környéken szállnak meg, átlagosan 3,1 éjszakát töltöttek el (8.ábra), melyek a hétvégékre esnek, a külföldi látogatók jóval több időt töltenek a térségben, 6,7 éjszakát 1 (9.ábra). Összességében viszont országos tendencia, hogy 2011 óta mind a belföldi, mind a külföldi turisták egyre kevesebb időt töltenek el egy adott térségben. Az utazás motivációja is megváltozott, egyre nagyobb az igény a rövidebb, de aktívabb, ingergazdagabb időtöltésre; jelen projektben szereplő fejlesztések illeszkednek ehhez a turisztikai trendhez. 9. ábra: Külföldi vendégéjszaka szám , Abaliget. Forrás: KSH. 1 Szakmai tapasztalatainkra támaszkodva a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett külföldi vendégek átlagos tartózkodási idejére (Abaliget) vonatkozó adatok felülvizsgálatra szorulnak. 56