4. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői. Fogalmak:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői. Fogalmak:"

Átírás

1 4. Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői Fogalmak: Középszint a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok korlátai (mások jogai,bűncselekmény) Emelt szint a szerződések alapvető formai és tartalmi követelményei, a jogorvoslati lehetőségek Jogi norma, jogszabály, jogrend, jogrendszer Az emberi közösségek mindig is védekeztek a létüket vagy tagjaik életét, testi épségét, egészségét veszélyeztető, az egyén, illetve a közösség tevékenységét akadályozó magatartások ellen. Az állam kialakulása előtt ezt a szabályozó funkciót az erkölcsi-etikai normák, az illemszabályok és a közösségben kialakult szokások töltötték be. Az állam megjelenését követően a magatartás szabályozásának egy sajátos új formája jelent meg: nevezetesen a jogi norma. A jogi normában testet öltött magatartásszabályok alapvetôen különböznek a korábbi erkölcsi-vallási, szokás-alapú normáktól: a jogi normát az állam alkotja, és a benne rögzített magatartásszabályok betartását saját hatalmi apparátusával kikényszerítheti. A jog tehát állami kényszereszközökkel kikényszeríthető általános magatartási szabály. Jogforrások: Alkotmány: évi XX. tv. Törvények (Országgyqlés alkotja) Kormányrendeletek Miniszterelnöki, miniszteri rendeletek, MNB elnökének rendelete Önkormányzati rendeletek (csak az ÖK területén hatályos) A polgári ügyekben eljáró bíróságok Első fokon: - helyi bíróságok (városi bíróság, kerületi bíróság) - megyei bíróság (FQvárosi Bíróság) pl.: olyan vagyonjogi perekben, amelyeknél a pertárgy értéke meghaladja az ötmillió Ft-ot. Másodfokon: - helyi bíróságokhoz tartozó ügyekben: megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) - megyei bírósághoz tartozó ügyekben az ítélqtábla - az ítélqtáblához tartozó ügyekben a LegfelsQbb Bíróság. Vajon a bűn elkövetését miért bünteti a társadalom? Mi a büntetés célja? Mit jelent a büntetés arányossága? Milyen alternatív formái vannak a büntetésnek?

2 BÜNTETÉS (BÜNTETŐJOGI) Hogy a jog szabályainak érvényt szerezzen, a súlyos jogsértőket az életet, testi épséget, személyes szabadságot, vagyont, társadalmi állást érintő hátránnyal sújtja az állam. Az állam büntetési monopóliuma a megtorlást (talio) meghatározóvá tette. A kegyetlen büntetéseket és a halálbüntetést a modern jogrendszerek legtöbbje már nem alkalmazza (emberi jog). A klasszikus büntetőjog szerint az állami büntetés nem okozhat nagyobb hátrányt, mint amit az elkövető okozott. A társadalomvédelmi felfogások az elkövető személyes veszélyességére is tekintettel vannak (totalitariánus jog). A büntetéstől századi vallási és szociális reformerek átnevelő hatást vártak (a bűn megbánásán illetve a munkavégzésen keresztül). A társadalmi életbe beilleszkedést lehetővé tevő átnevelés a börtönrendszer körülményei között kevéssé érhető el, ezért ma alternatív büntetések, mint félig nyitott börtön, közösségi munka kezdik felváltani a börtönbüntetést. A szabadságvesztést az elvetemült bűnözők társadalomból kivonására irányuló büntetésként működtetik. A társadalomnak a bűnözéstől távol tartását a bűntettektől való általános elrettentés szolgálja. A jog gazdasági elemzése szerint a tiltott magatartást a várható hátránnyal olyan költségessé kell tenni, hogy ne érje meg az előírást megsérteni. (Magyar Virtuális Enciklopédia) A büntetés jogosságát magyarázó alapelvek változása: az isteni törvény megsértése az, ami okot ad arra, hogy ezt a sérelmet az Isten helyett a társadalom torolja meg, nehogy az Isten az egész társadalmat sújtsa az elkövetett tett miatt. (Szophpklész: Antigoné) mindenki saját sérelmét maga orvosolja, ezért kialakul a szemet szemért, fogat fogért elv, az ún. talio elv (Hammurappi Kr.e. 18. sz), Platónnál (Törvények) jelenik az a gondolat, hogy a büntetés igazságos megtorlás, olyan rossz okozása, mely a jogtalan tett igazságos viszonzása, kiegyenlítése. Prótagorász szerint, aki ésszerűen jár el, nem amiatt bünteti meg a gonosztevőt, mert az jogtalanságot követett el, mert aki így járna el, azt pusztán állati bosszú hajtaná. Aki

3 tervszerűen akar eljárni, az nem a már megtörtént bűntettet akarja megtorolni, ugyanis azt már nem teheti meg nem történté, hanem a jövõ szempontjából büntet: hogy a tettes ne essen újra bűnbe, és általában mindenki, aki csak tanúja volt megbüntetésének, visszariadjon a gaztettõl. A régebbi korokban elsősorban az elrettentés miatta alkalmaztak brutális büntetéseket, melyen keresztül a társadalom többi tagja visszaretten bűncselekmények elkövetésétõl. A felvilágosodás az állam büntetési jogát a társadalmi szerzõdésbõl vezette le. Az egyén szabadságának és létének biztosítása érdekében bizonyos jogairól lemond, hogy azt az állam gyakorolja. Az állam e joga gyakorlásában köteles a polgárok érdekeinek megfelelően eljárni, biztosítani a közösség létét, ennek biztosítására az állam kizárólagosan rendelkezik az erőszak monopóliumával. Cesare Beccaria, olasz jogtudós nagy hatású művében ítélte el a halálbüntetést és a kínzásokat (A bűnökről és a büntetésekről, 1764).Jeremy Bentham ( ) angol jogtudós, filozófus a hasznosságot és az érdeket alapelvvé tevő etikai irányzat megalapítója (utilitarizmus), mely szerint a legtöbb embernek legnagyobb boldogságot okozó cselekedet vagy rendszer egyben az erkölcsileg legjobb is (Bevezetés az erkölcsök és a törvényhozás alapelveibe). Gondolatai a büntetések kiszabásának racionalizálását alapozták meg A büntetés célja ma A Magyarországon hatályos évi büntetõ törvénykönyv szerint a táradalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövetõ, akár más, bűncselekményt követhessen el. A büntetõjogi büntetés kilátásba helyezése, a fenyegetettség megelõzési célt szolgál, illetve erõsíti a jogállamiság elvét. Az elkövetõ tudja az elkövetéskor, hogy bűnt követ el és azt mivel fogják büntetni, gyakorlatilag a jogbiztonság követeli meg ezt. A bíróság által kiszabott büntetés megerõsíti az igazságosság eszméjét és annak közösségi

4 tudását, befolyásolja a társadalom tagjainak és az elkövetõnek a gondolkodását. A végrehajtás pedig a nevelést, a reszocializációt hivatott biztosítani. A hatályos törvény szankciórendszere A büntetési nemek Főbüntetések Szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés (Btk ) Mellékbüntetések Közügyektől, foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, kitiltás, kiutasítás, pénzmellékbüntetés (Btk ) Példák: Milyen változtatás szerepel a törvényben? Van-e visszatartó ereje a büntetés növelésének? Gyűjts a statisztikai adatok alapján érveket mellette és ellene! 1. A három csapás törvény Az elfogadott törvénymódosítás beemeli a Btk.-ba a "három csapás" bevezetését. E törvénymódosítás "a bűnhalmazatban lévő legsúlyosabb bűncselekmény" büntetési tételének felső határát a kétszeresére emeli, ha azok közül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény. További szigorítást jelent, hogy ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladja, vagy a halmazatban lévő bűncselekmények közül a törvény szerint valamelyikre életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, az elkövetőre életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben a büntetés enyhítésének nincs helye - mondja ki a jogszabály. A zárószavazás előtt az Országgyűlés összhangba hozta a Btk. két paragrafusának büntetési tételeit, így az intézkedést végrehajtó rendőrt vagy pénzügyőrt, továbbá a közfeladatot ellátó pedagógust, nevelőt, oktatót megtámadót ugyanolyan mértékben büntetik, azaz egyes esetekben kettőtől nyolc évig, vagy öttől tíz évig tartó szabadságvesztéssel. A parlament a Btk.-módosítás részeként változtatott a holokauszttagadásról szóló passzuson is, és kimondta, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja, vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Korábban azt mondta ki a jogszabály, hogy aki nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.) Tovább:

5 A fogvatartottak létszáma 2007.

6 A fogvatartottak iskolai végzettsége, 2009

7 2. Példa Vita az eutanáziáról SZABAD-E EGY ANYÁNAK MEGÖLNIE GYERMEKÉT? Egy különös haláleset évekkel ezelőtt mélyen felkavarta a magyar közvéleményt: egy gyermekét egyedül nevelő anya vízbe fojtotta tízéves kislányát, mivel az gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Egy képes hetilap tanúsága szerint így vallott a tragédiáról: Kislányom egészségesen született, és ki lencéves koráig - a szokásos gyermekbeteg ségeken kívül - teljesen egészséges volt. Ép pen a harmadik osztályt kezdte az iskolában, amikor egy ismeretlen betegség támadta meg. Magas láza volt és állandóan hányt. El vittem orvoshoz - akkor már csak ketten voltunk, mert előző évben váltam el a fér jemtől, aki más városba költözött, és nem nagyon törődött a gyerekkel -, s az küldöz getett mindenhová bennünket. Kivizsgálás ról kivizsgálásra jártunk, de nem tudták megmondani, hogy mi baja. Végül kiderült, hogy a kislánynak nagyon speciális betegsé ge van, amely a legritkábbak közé tartozik a földön: a saját immunrendszere támadta meg. Ez a betegség az orvostudomány mai állása szerint teljességgel gyógyíthatatlan. Még a fájdalmakat sem tudják igazán csillapí tani. Mert akkor már egyre nagyobb fájdalmai voltak, lesoványodott, kihullott a haja, s már többet volt kórházban, mint otthon. Két évig csináltuk ezt a szenvedést, kórházról kórház ra jártunk, természetgyógyásztól csodadokto rig mindent kipróbáltunk. Minden hiába! Egy re csak fogyott, egyre gyengébb és kiszolgáltatottabb lett. Én meg már az őrület határán jártam. Kiléptem a munkahelyemről, fokoza tosan feléltünk mindent. Már csak ő tartotta bennem a lelket, mert nagyon bizakodott, hogy meg fog gyógyulni. Sokat segítettek barátaink is, az osztálytársai is rendszeresen látogatták a kórházban is meg otthon is.

8 Aztán valami eltörött" benne. Fájdalmait egyre nehezebben lehetett csillapítani, sokszor órákig vergődött az ágyban hangosan jajgatva. Én meg ott álltam tehetetlenül Senkinek nem kívánom azt az érzést. Egyik tiszta pillanatában azt mondta - bele is írta a naplójába -, hogy nem bírja tovább, "menjünk föl a tetőre és ugorjunk le" - mondta Aztán meg olvasta valahol, hogy valaki hajszárítót dobott a kád vízbe, amelyben fürdött, és úgy halt meg. Könyörgött, hogy tegyem meg vele én is. Akkor még nem tudtam, nem akartam megtenni, de amikor a következő vizsgálat után közölte a doktor úr, hogy ő itt már nem tud mit tenni, s láttam, hogy egyre nagyobb fájdalmai vannak. Éppen fürdött, amikor rátört egy irtózatos fájdalomroham, amitől elájult. Én meg már nem emeltem ki a fejét. Miután meghalt, kiemeltem a kádból, virágokat tettem köré, majd elmentem a remdőrségre. Úgy gondolom, jogom, sőt kötelességem volt megtenni. Én szültem, én akartam, hogy legyen. Életre, örömre. Nagyon szerettem. Nem bírtam elnézni, hogy egyre jobban szenved. És már ő sem akart így élni. Az anyja vagyok, meg kellett tennem. (Lányi András- Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok) Mi az eutanázia? Magyarországon milyen jogi szabályozás van érvényben? Milyen emberi jogokat mérlegelnek az eutanázia kapcsán? Hogyan ítélhetjük meg az esetet? Háttérinformációk Az eutanázia szó az eu (jó) és a Thanatos (a görög mitológiában a halál istene) szavakból származtatható. Orvosetikai meghatározás alapján az eutanázia végrehajtásának módja szerint aktív és passzív eutanáziát különíthetünk el. Aktív az eutanázia, ha az orvos tesz valamit, ami megrövidíti a beteg életét, míg passzív eutanázia esetén az orvos elmulaszt megtenni valamit, ami a beteg életét meghosszabbítaná. Aktív eutanázia esetén tehát az orvos megöli a beteget, passzív eutanázia esetén csak hagyja meghalni. Binder Györgyi 1993 szeptemberében végzett gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, nagyfokú fizikai fájdalomnak kitett 11 éves lányával, gyermeke kérésére. A kislány fürdővizébe egy működő hajszárítót ejtett, majd a víz alá nyomta a gyermekét, aki néhány másodpercen belül meghalt. Az eutanáziára hivatkozó anyát a Fővárosi Bíróság kétévi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészi fellebbezésnek helyt adva a Legfelsőbb Bíróság 1995 októberben úgy döntött, hogy az emberölésért kiszabott szabadságvesztést a vádlottnak le kell töltenie. Az ítélet szerint, ha a büntetőjogi szabályozás lehetőséget adott volna az eutanáziára, azt akkor is egyértelműen az orvos és a beteg viszonyára kellett volna leszűkíteni. A bíróság kitért arra is, hogy a magyar büntetőjog a passzív eutanázia megítélésében is szigorú, ilyen esetekben emberölés állapítható meg. Az LB ítélete után Binder Györgyi a köztársasági elnökhöz fordult kegyelemért; Göncz Árpád akkori államfő 1996 májusában négy évi próbaidőre felfüggesztette az asszony börtönbüntetésének végrehajtását. A kegyes halál kérdése Magyarországon 2001 februárjában, az úgynevezett fekete angyal-ügy kapcsán került újból az érdeklődés középpontjába, bár a bíróság szerint a fővárosi Nyírő Gyula kórház volt nővére nem eutanáziát hajtott végre. A nővért emberölésért, illetve annak kísérletéért 2002 decemberében kilenc évnyi fegyházbüntetésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Fővárosi Bíróság. Magyarországon az 1997-ben elfogadott egészségügyi törvény szerint a beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén egészségi állapotában várhatóan súlyos vagy maradandó

9 károsodás következne be, csak közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban, írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza. A törvény szerint az életfenntartó vagy életmentő beavatkozás visszautasítására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. Európában csak két országban, Belgiumban és Hollandiában nem büntetik az eutanáziát, míg más államokban jelképes szankciókat szabnak ki a kegyes halált választók segítőire. Svájcban nincs törvény az eutanáziáról, egy zürichi klinikán az utóbbi 4 évben mintegy 150 ember, köztük az idén az első brit kapott segítséget az önként választott halálhoz. Nagy-Britanniában ugyanis az eutanázia-tilalom megsértői 14 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatnak. Amerikai Egyesült Államok legfelsőbb bírósága nem ismerte el sem a végső önrendelkezést mint alapvető alkotmányos jogot, sem pedig azt, hogy a polgárokat hátrányosan érinti az a törvényi rendelkezés, amely bünteti az orvos aktív közreműködését a halál siettetésében. Szabadlábon a Fekete Angyal :00:46 (MTI) POMÁZ Kiengedték a börtönből a Fekete Angyalként elhíresült F. Tímeát (30), akit 11 év börtönbüntetésre ítéltek betegei megölése miatt. Tímea takaros házukba tért haza, ahol szobája már hat éve érintetlenül várta. Tegnap a család nem nyitott ajtót, az egyik környékbeli azonban készségesen elmondta, gyakorta látja a lányt, amióta kint van. Május végén, körülbelülegy hete jött haza Timi. Nekem úgy tűnt, nagyon jól van. Jelenleg semmi különöset nem csinál, vagy otthon van, vagy sétál a településen mondta a a család közvetlen szomszédjában élő idős ember. Mint megírtuk, a volt nővért több emberen elkövetett emberölés kísérletéért és négyrendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt ítélték el még 2003ban. F. azt mondta, segíteni akart a végső stádiumban lévő szenvedő betegeken a Nyírő Gyula Kórházban. Tulajdonképpen állította aktíveutanáziát végzett a betegek kifejezett kérésére, vénába juttatott morfint, illetve Seduxen és kálium keverékét. A vád szerint heten kaptak ilyen injekciót. A Fekete Angyal az ítélethirdetés előtt viszszavonta a vallomásait, mint mondta, mindent csak kitalált. Tímea szülei utoljára négy éve nyilatkoztak a sajtónak. Erzsébet, az édesanyja ártatlannak tartja Tímeát. A lányunk kóros hazudozó. Ezt derítette ki az igazságügyi pszichológus is állította akkor Erzsébet. A nővér azóta elhunyt ügyvédje, dr. Szőgyényi József szerint Tímea valóban Münchausen-szindrómás, emiatt védhetetlen ügyfél volt. A Fekete Angyal hat év után szabadult. Úgy tudjuk, jó magaviselete miatt negyedelték a büntetését. Cs. K. S. Zs. Hollandiában 1973-ban alakult meg az Eutanázia Társaság, miután egy orvosnőt súllyosan beteg édesanyjának megöléséért bíróság elé állítottak (Boven doktornő egy hét felfüggesztett börtönt kapott egy év próbaidővel). A tárgyaláson amely precedens értékűvé vált a bíróság kimondta, hogy a holland orvosok automatikusan mentesülnek a holland büntetőtörvény 293- as paragrafusa alapján indítható vád alól (ez tiltja az eutanáziát), amennyiben a beteg gyógyíthatatlan; fizikai vagy szellemi szenvedése embertelen; vagy határozottan kérte, hogy életének vessenek véget vagy segítsenek szenvedése megszüntetésében; vagy mert haldoklik, és nagyon közel van a halálhoz. Hollandiában a törvények kidolgozottsága elősegíti, hogy a lehetőségekhez mérten a lehető legkifinomultabb kontroll alá kerüljön a betegek, ápolók és orvosok kapcsolata. Maga a halálba segítés rituáléja is kidolgozott: ideje van a végső döntésnek (amely természetesen meggondolható és visszavonható), az elbúcsúzásnak és a távozásnak.

10 Az eutanázia így semmiképpen sem egy ember döntése és magányos cselekedete, hanem egy egész csoporté, beleértve a beteg hozzátartozóit is, akiknek ezáltal jelentősen könnyebb lesz a gyászt elviselniük és lezárniuk. S éppen, mert meghatározott körülmények között de csakis így megengedett az eutanázia, sokkal kisebb a lehetősége annak, hogy bárki a saját, egyéni belátása alapján, akár őszinte szánalomból, akár egyéb okból mások halálba segítése mellett döntsön. (Mégis, kinek az élete? 12. évfolyam)

4/A Témakör: Jogi alapismeretek. Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak:

4/A Témakör: Jogi alapismeretek. Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak: 4/A Témakör: Jogi alapismeretek Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak: a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok korlátai

Részletesebben

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás.

A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. A.18. A szabadságvesztés-büntetés kialakulása; a büntetési nem hatályos szabályozása (tartam és végrehajtási fokozatok). Az elzárás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

2010 1,IAJ 17, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l

2010 1,IAJ 17, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a lwrkclt. í7 2010 1,IAJ 17, TI... számú törvényjavaslat A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban

A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban A büntetés fogalma és célja a Btk-ban és a jogirodalomban Szankció törvényi fogalma Btk. 37. A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány 2 következtetés A törvény

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak

Részletesebben

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés

A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés A.25. A büntetés kiszabása (a vonatkozó kúriai jogértelmezésre is tekintettel) és a büntetés enyhítése. A mentesítés Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban

A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása. a bírói gyakorlatban 1 A feltételes szabadságra bocsátás próbaidejének meghosszabbodása a bírói gyakorlatban A téma aktualitását az indokolja, hogy a büntető anyagi jog általános részében van arra vonatkozó szabály (Btk. 91.

Részletesebben

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya

Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya EURÓPAI SZEMMEL LAKOS NÓRA Az euthanázia mint a filozófia, a politika és a törvényhozás tárgya A hazai sajtó több héten keresztül foglalkozott az általa Fekete angyal -nak elkeresztelt ápolónõ állítólagos

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2003. évi július hó 8. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő Í T É

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.

A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás

Részletesebben

Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége

Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Téma: Az igazságszolgáltatás folyamata, részvevői, a büntetés ésszerűsége Fogalmak: a jogegyenlőség elve, jogsérelem, jogorvoslat, büntetés, büntetőeljárás, a jogok korlátai (mások jogai,bűncselekmény)

Részletesebben

A büntetés kiszabása

A büntetés kiszabása A 2011 11 05 a törvényi meghatározás 83. (1) A büntetést - céljának (37. ) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása

Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN)

A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI (AZ 1997.ÉVI CLIV.TÖRVÉNY ALAPJÁN) I. Az egészségügyi ellátáshoz való jog Minden betegnek joga van jogszabályban meghatározott keretek között az egészségi állapota által

Részletesebben

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok

A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok A.15. A társas bűnelkövetési alakzatok (bűnszövetség, bűnszervezet, csoportos elkövetés) és a bűnkapcsolatok Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

Részletesebben

A jogi ismertek oktatásának célja kettős:

A jogi ismertek oktatásának célja kettős: A jogi ismertek oktatásának célja kettős: az egészségügyi joganyag elsajátítása: azoknak az ismereteknek a megszerzése, ami a gyakorló orvos munkájához elengedhetetlenül szükséges az igazságügyi orvostan

Részletesebben

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint

A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint VAVRÓ ISTVÁN: A bűnözés szerkezeti különbségei előélet szerint A büntetőjogi normákkal történő ismételt szembekerülés a bűnügyi tudományok régi, kedvelt témája. Két változata: a halmazati bűnelkövetés

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Szegedi Ítélőtábla Bf.I.335/2003/16. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 27. napján és 2004. évi május hó 25. napján tartott nyilvános

Részletesebben

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Összbüntetés. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Összbüntetés A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak

Büntetőjog II. Igazságügyi igazgatási alapszak ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR II. Egyes kiemelt bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. tv. alábbi fejezeteiből: XIX. fejezet - A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények;

Részletesebben

A közigazgatási szankcionálás

A közigazgatási szankcionálás Szabálysértési jog A közigazgatási szankcionálás Közigazgatásvédelem Büntetőjogi szankciók dekriminalizáció Közigazgatási szankciók bíróságok Szabálysértési büntetések és intézkedések Ágazat-specifikus

Részletesebben

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS Mohai Gabriella Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Témavezető: Hack Péter A KÖZÉRDEKŰ MUNKA MINT ALTERNATÍV BÜNTETÉS I. A közérdekű munka mint alternatív büntetés a büntetőeljárás

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től A MAGYAR JÉGKORONG SZÖVETSÉG VERSENYSZABÁLYZATA 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: 2016.10.12-től Átdolgozta: Dr. Szilasi András, Somogyi Attila A kiadmány hiteléül: P.H. Such György elnök Dömötör Róbert a Versenybírósági

Részletesebben

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék

Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék Számonkérés A számonkérés formája: írásbeli dolgozat Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb.

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc,

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan

Közigazgatási szankciótan Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2013 Történeti áttekintés II. vh előtt: - alapvetően büntetőjogi irodalom - Bűntett / vétség (= Csemegi) + kihágás (1879. évi XL. törvénycikk) -

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek, különös tekintettel a törvényesség,

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.8. A jogellenességet (társadalomra veszélyességet) kizáró rendszere; a jogos védelem és a végszükség A.9. Az alannyá válást kizáró : a kóros elmeállapot, a kényszer és a fenyegetés; a kényszergyógykezelés

Részletesebben

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához ORSZAGGYÜLÉS HIVATA L I', T/11105/31. szám Érkezett : 2013 JuN 0 3. Az Országgyűlé s Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának ajánlás a az egyes büntetőtárgyú törvények módosításáról szóló

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály

1978. évi IV. törvény ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. Időbeli hatály. Területi és személyi hatály A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt

Részletesebben

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ

MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika MAGYAR BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ.CompLex Woiters Kluwer márka Tartalomj egyzék Előszó 19 Első rész

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T :

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! Í T É L E T E T : Szegedi Ítélőtábla Bf.I.185/2003/10. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla Szegeden, 2004. évi április hó 13. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Általános jogi ismeretek III.

Általános jogi ismeretek III. Általános jogi ismeretek III. Prof. Dr. mult. Gellér Balázs József ELTE ÁJK Büntetőjog fogalma Objektív büntetőjog (ius poenale): a büntetőjog azon jogi normák összessége, amelyek meghatározzák: (1) mely

Részletesebben

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet

1. oldal, összesen: 86. 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet 1. oldal, összesen: 86 A jogszabály mai napon hatályos állapota 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály

Részletesebben

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához

Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához Iránymutatás az EU halálbüntetéssel kapcsolatos, harmadik országok felé irányuló politikájához I. BEVEZETÉS (i) Az Egyesült Nemzetek, többek között a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában,

Részletesebben

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV

BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV BÜNTETŐJOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK ÉS TANANYAG 2013/2014. TANÉV TAVASZI FÉLÉV I. ÁLTALÁNOS RÉSZ l./ A büntetőjog forrásai. A büntető törvény értelmezése. A diszpozíció. 2./ A speciális büntetőjogi alapelvek,

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014.

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Kiskorú elkövetők országosan, Budapesten ENYÜBS2013 Erőszakos jellegű bűncselekmények

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA

A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA A HELYREÁLLÍTÓ IGAZSÁGSZOLGÁLATATÁS GONDOLKODÁSMÓDJA PARADIGMAVÁLTÁS ARÁNYOSSÁGELVE A BŰN KÖVETKEZMÉNYE és ÉRINTETTEK KÖRE ÖRDÖGI KÖR és a MEGBOCSÁTÁS FOLYAMATA FELELŐSSÉGVÁLLALÁS és KÖZÖSSÉGI JÓVÁTÉTELI

Részletesebben

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016.

A.16. A bűncselekményi egység és halmazat. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. A.16. A bűncselekményi egység és halmazat Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász Alapszak Miskolc, 2016. Jelentősége, büntetőjogi következménye: I) Büntető anyagi jogban:

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz

Büntetőjog általános rész. Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Büntetőjog általános rész Témavezető: Prof. Dr. Domokos Andrea Előadó: dr. Kubisch Károly Ph.D. doktorandusz Kötelező: Irodalom 2012. évi C. tv. A Büntetőtörvénykönyvről Prof. Dr. Domokos Andrea: Büntető

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)

2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) 2009/augusztus (136. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Na, mit írtam májusban? Bizony azt, hogy AB döntés ide vagy oda a jogalkotók bohócot csinálnak a testületből

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Számítástechnika-alkalmazási és Információs Főosztály 2011. év ISSN 1418-7590 3 ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54

TARTALOMJEGYZÉK. 53/2007. BK vélemény... 53 56/2007. BK vélemény - A büntetéskiszabás során értékelhet tényez kr l... 54 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 5 AJÁNLÓ... 11 EL SZÓ... 13 A BTK. ÁLTALÁNOS RÉSZÉHEZ... 15 1.) A BÜNTET TÖRVÉNY HATÁLYA, A KÉS BBI BÜNTET TÖRVÉNY VISSZAMEN LEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI. 16 1/1999. Büntet

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HAJDÚ-BIHAR MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Előadó: Dr. Juhász Zoltán r. alezredes Készítette: HBm RFk Elemző-Értékelő Osztály Kereskedelmi televízió hírei a közelmúltból Meghalt a soför, aki nem adott elsőbbséget

Részletesebben

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel

BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Dr. Diós Erzsébet Dr. Vaskuti András BÜNTETŐJOG I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Mintatétel Jogi szakvizsga kézikönyvek Novissima Kiadó Budapest, 2011. Büntetőjog I. - Általános rész mintatétel 12/1 Dr. Diós Erzsébet

Részletesebben

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a május 13-i előadáshoz. Igazságügyi igazgatási alapszak Büntetőjog I. 2015/2016. tanév, 2. félév ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSSOR a 2016. május 13-i előadáshoz Az intézkedések. A büntetés kiszabása. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések Igazságügyi

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Meghalt Biszku Béla-TV2 Elhunyt Biszku Béla- RTL II Meghalt Biszku Béla- DUNA TV Meghalt Biszku

Részletesebben

BENCSIK PÉTER. A Mansfeld-ügy jogi háttere. A forradalom után

BENCSIK PÉTER. A Mansfeld-ügy jogi háttere. A forradalom után BENCSIK PÉTER A Mansfeld-ügy jogi háttere A közvéleményben sok tévhit él a forradalom legfiatalabb áldozatáról. Már ez a megnevezés is pontatlan, hiszen Mansfeld Péter nem a forradalom áldozata volt, és

Részletesebben

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében

Gyermekkor. A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében Gyermekkor A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 8. dr. Ficsór Gabriella

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től

VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től Elrendelte a 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás (OSAP 1523 nytsz.) VÁDKÉPVISELETI V LAP 2015. január 1-től JOGERŐS! MEGJEGYZÉS: RENDŰ VÁDLOTT 1. ALAPADATOK 1. Az első fokon eljáró (fő)ügyészség:. iktatószám:

Részletesebben

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra

Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel. Összeállította: dr. Scheiber Dóra Az EACH Charta összevetése a magyar jogrenddel Összeállította: dr. Scheiber Dóra A magyar Egészségügyi Törvénykönyvben nem szerepelnek a gyermekek és a serdülők kórházi ellátására vonatkozó jogai az EACH

Részletesebben

OBDK. Esettanulmány. Jogsérelem a házi segítségnyújtásban

OBDK. Esettanulmány. Jogsérelem a házi segítségnyújtásban OBDK Esettanulmány Jogsérelem a házi segítségnyújtásban 1. Az eset leírása. TP, 82 éves, mozgásában korlátozott ellátott, - aki egy bérház 3. emeletén él, hozzátartozói nincsenek a településen, - panasszal

Részletesebben

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel)

A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) A.12. A büntethetőséget megszüntető okok rendszere, különös tekintettel a tevékeny megbánásra (a külön törvényi rendelkezésekre is figyelemmel) Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból

Részletesebben

A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó T/11705 számú törvényjavaslatról

A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó T/11705 számú törvényjavaslatról A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet véleménye A büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó T/11705 számú törvényjavaslatról Készítette: dr. Simon Éva Politikai szabadságjogok programvezető

Részletesebben

A közvetítői eljárás

A közvetítői eljárás A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló T/18090. számú törvényjavaslat közvetítői eljárást érintő rendelkezései 85. (4) A Be. 190. -a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,

Részletesebben

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR

A BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II.

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

5'sz, ie g-v/o.z. dcezen MM 2 9. Tisztelt Elnök Úr! módosítójavaslato t 33.

5'sz, ie g-v/o.z. dcezen MM 2 9. Tisztelt Elnök Úr! módosítójavaslato t 33. ~~ a r fi litl l I LIlliftlr ~~ ;thi ti ]~f (111 i~ul~i~li11~fn {{ { ORSZÁGGYŰ LÉSI KÉPVISEL Ő Országgyü16 Hivatal a 5'sz, ie g-v/o.z dcezen- 2012 MM 2 9. Dr. Kövér László, az Országgy űlés elnökének részére

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben