A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele"

Átírás

1 DEF BULLETIN A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele 2/2005.

2 IMPRESSZUM A DEF Bulletin a Duna Környezetvédelmi Fórum rendszeres kiadványa A Bulletin hozzájárul a DEF céljainak eléréséhez: a Duna védelméhez, mellékfolyóival, biológiai sokféleségével és erőforrásaival együtt, a kormányok, a nem kormányzati szervezetek, a helyi lakosság és minden érintett együttműködése által, a természetes ökológiai rendszerek fenntartható használata érdekében. A Bulletint minden érdeklődő megkaphatja. Elektronikus formában is elérhető a internetcímen. További információ és megrendelés: DEF Secreatriat Rytierska Bratislava Slovak Republic Tel: Fax: Szerkesztő: Milan Vogrin, Magyar fordítás: Goda Zoltán, Mrekva László, Dr. Szabó Judit Magyar változat szerkesztése: Tamás Enikő Anna Magyarországon kiadja: BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: A cikkírók véleménye és látásmódja nem feltétlenül egyezik a DEF és a szerkesztő nézeteivel. Ezt a kiadványt az UNDP/GEF Danube Regional Project és az Európai Bizottság támogatta A címlapon: Híd a folyón (fotó: Kalocsa Béla) 2

3 Ebben a számban... Árvíz katasztrófa vagy természetes folyamat?...3 Sajtóközlemény...4 A vizes élőhelyek védelme nélkül a vízvédelem sem lehetséges az EU-ban - állítja a DEF...4 A DEF Víz-politikai munkacsoportjai...6 Társadalmi Részvétel Munkacsoport.6 Hidromorfológiai munkacsoport...7 Vizes Élőhelyek Munkacsoport...8 A kétszívű folyó halála...8 Hagyjuk a folyókat szabadon áradni!.9 Ünnepeljük meg a Száva Napot!...11 A Duna-Odera-Elba csatorna jelenlegi helyzete a Morva folyó völgyében...12 WWF Duna-Kárpátok Program DOEN projektje: A fenntartható falusi turizmus szerepe a Közép-Duna árterei természetvédelmi kezelésének javításában...13 A DEF a Duna deltában: a kollégák találkozása...14 Óvd a fehér gólyák fészkeit!...15 Árvizek Bulgáriában Hídépítés kezdődik a Gornje Podunavlje Zöld övezetben...17 A DEF koordinátor-szervezetei...19 A DEF szóviői...20 A DEF titkársága...20 Árvíz katasztrófa vagy természetes folyamat? A Európai Környezetvédelmi Hivatal szerint a leggyakoribb természeti katasztrófa Európában az árvíz. Az árvizek magas emberi és gazdasági költséggel járnak és a kormányok erős nyomás alatt vannak árvízvédelmi védekezés tekintetében. Általános megközelítés például gátak és egyéb árvízvédelmi létesítmények építése és vésztározók létrehozása, ahová az árvíz elvezethető. Mindkét megközelítés komoly következménnyekkel jár a biológiai sokféleségre nézve. A vízszintingadozás gátak és töltések építése által okozott megváltozása jelentős változásokat eredményez az árterületen élő növényfajok térbeli elterjedésében és a fajösszetételben. Ez a folyamat az állatokra is hatással van. Az egyik legjobban tanulmányozott állatcsoportot, a madarakat, a legtöbb esetben a költési időszak alatt éri hatás, ami a legrosszabb esetben a költés teljes meghiúsulásához vezethet. Természetesen néhány esetben a tavaszi áradás jelentősen befolyásolhatja a költési sikert (akár a költés meghiúsulását okozva), például az ártéri réteken fészkelő madarak esetében. De ezt normális folyamatnak kell tekinteni. A Duna medence területén mindig is voltak árvizek, bár úgy tűnik, napjainkban ezek egyre komolyabb következményekkel járnak az emberek számára, amiért csak magunkat hibáztathatjuk. Hogy miért? A bolgár Petko 2005-ös nagy árvizekről írt cikkét olvasva választ találhatunk néhány kérdésre. Tisztelettel, Milan 3

4 Sajtóközlemény A vizes élőhelyek védelme nélkül a vízvédelem sem lehetséges az EU-ban - állítja a DEF (2006. február 2. Pozsony, Szlovákia). Ma, a Vizes Élőhelyek Világnapján, a Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) nemzetközi mozgalmat indított el a Duna vizének és vizes élőhelyeinek védelmében. Hogy megfeleljenek az Európai Unió vízvédelmi törvénye, a Víz Keretirányelv (Water Framework Directive) előírásainak, a dunai országok nemzeti kormányainak 2015-ig védelem alá kell helyezniük az országhatáraikon belül lévő vizeket. A folyamat jelenleg a tervezési stádiumban van. Ez a rendelet kihat olyan nem európai uniós tagországokra is, melyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak és önkéntesen elfogadták az uniós víztörvény joghatóságát. Véleményünk szerint ezek a tervek nem veszik a vizes élőhelyeket elég komolyan mondja Johannes Wolf, a DEF szóvivője. Ez nem mehet így tovább, mivel a vizek védelme nem lehetséges a vizes élőhelyek védelme nélkül. A DEF szerint a dunai országok által a vizeik állapotáról korábban készített országos felmérések nem foglalkoztak kellőképpen a vizes élőhelyekkel. A vizes élőhelyek olyan területek, ahol a víz és szárazföld természetesen együttműködik a víz, az állatok, a növények és az emberek védelmében. A vizes élőhelyek hozzájárulnak a környezetszennyezés és az árvizek hatásainak csökkentéséhez, javitják az ivóvíz minőségét és otthont biztosítanak fontos állat-, és növényfajoknak. Korábbi emberi beavatkozások révén számos dunai vizes élőhely megsérült és a jövőbeli befektetések is sokat veszelyeztetnek. A mozgalom A DEF mozgalom arra fogja bíztatni a vízügyi tervezésben országos szinten illetékes szakertőket, hogy többet tanuljanak a vizes élőhelyek védelméről és a tanultakat jobban alkalmazni tudják. Nemzetközi szervezetek, mint például a Nemzetközi Duna Védemi Bizottság (ICPDR), az ENSZ Környezetvédelmi Részlegének (UNDEP- GEF) Dunai Regionális Programja (DRP), a Világ Vadvédelmi Alap és a Ramsari Egyezmény Titkársága mind hasznos segítséggel szolgálnak a tervezési folyamatban. A DEF ezenkívül egy új DRP programot is támogat, ami új irányelvekkel és gyakorlati megoldásokkal fog szolgálni a vizes élőhelyek védelmére. 4

5 A vizes élőhelyeket védő világszintű Ramsari Egyezmény Titkársága, a Vizes Élőhelyek Világnapjának szervezője, szintén támogatja a DEF mozgalmat. A DEF szerint kulcsfontosságú hiány mutatkozik a vizes élőhelyek országos szintű felmérésének felállításában, ami jelenleg a legtöbb országban gyakorlatilag nem létezik. Hogy is lehetne megvédeni a vizes élőhelyeket anélkül, hogy egyáltalán lenne egy lista arról, hogy hol vannak? mondja Wolf. A DEF erősen támogatni fogja a jobb információ-áramlást és a nagyobb társadalmi párbeszédet az országos vízvédelmi tervek felállításában. A civil társadalom hasznos segítséggel szolgálhat többek között információ, tapasztalat, tudás és hozzáértés terén. A DEF felügyelni fogja a folyamatot, ahogy a dunai országok kormányai beiktatják a vizes élőhelyek védelmét az országos tervekbe. Az eredményeket a 2006 június 29-i Duna Napon és a 2007-es Vizes Élőhelyek Világnapján hozzák nyilvánosságra. Ezenkívül a DEF-hez tartozó civil szervezetek helyi akciónapokat tartanak a Duna országaiban a Vizes Élőhelyek Világnapjának népszerűsítésére. Ilyen események például a Németországban és a Cseh Köztársaságban a vizes élőhelyek fontosságáról és árvizvédelemben való szerepéről szóló sajtókonferenciák, a Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában vizes élőhelyekre szervezett kirándulások, melyek célja a társadalmi tudatosság növelése és Romániában a tervezett hajozási projektek vizes élőhelyeket fenyegető következményeinek ismertetése. Szlovéniában pedig országos vizes élőhelyek konferenciát szerveznek és új vizes élőhelyeket helyeznek védelem alá. 5

6 A DEF Víz-politikai munkacsoportjai Társadalmi Részvétel Munkacsoport Társadalmi Részvétel Tevékenységi Prioritásai 2006 folyamán A DEF Víz Politika Csoport - Társadalmi Részvétel Munkacsoport (TRM) felhívja a DEF hálózatában lévő tagszervezetek figyelmét a közelgő tevékenységekben való közreműködésre és azok támogatására. A TRM azzal a fő szándékkal jött létre, hogy hatékonyan támogassa a különböző érdekeltek konzultációját és részvételét a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (DRBMP) kidolgozási folyamatában. A munkacsoportnak nemkülönben szándéka, hogy tanácsaival és javaslataival ellássa a DEF (Duna Környezetvédelmi Fórum) Vezetőségét a társadalmi részvételre vonatkozó politika irányvonalat illetően. A DEF Víz Politika Csoport és a Munkacsoport koordinátora felkérik a DEF tagszervezetek érdekeltségeinek képviselőit a Társadalmi Részvétel Munkacsoportban (TRM) való részvételre. Kezdetben a csoport egyesíti a kilenc tagszervezetből és hét Duna menti országból származó képviselőket azért, hogy megnöveljük a képviseletet ebben a Munkacsoportban és megerősítsük a nemzeti hálózatok teljesítményét a társadalmi részvétel témakörében. A es időszakra a következő fő tevékenységek vannak betervezve: Társadalmi Részvétel Munkacsoport létrehozása ideális esetben legalább 1 fő foglalkozzon a Társadalmi Részvétellel minden egyes nemzeti DEF hálózatban. Kommunikáció kialakítása a munkacsoportok tagjai között speciális e- mail lista. Együttműködés kialakítása az ICPDR és a DRP végrehajtó csoportjainak nemzetközi és nemzeti küldöttségeivel illetőleg kommunikáció és Társadalmi Részvétel a Duna vízgyűjtőjén. Tervezett tevékenységek A Társadalmi Részvételt illetően nemzeti és vízgyűjtő szinten egyaránt és a terveknek a nemzeti és a DEF munkatervekbe való beolvasztása a következő 3 évre. A részvételi és kommunikációs tevékenységek kiaknázása azáltal, hogy gondoskodunk a nemzeti Társadalmi Részvételért felelős személyek támogatásáról. Sajátságos politika és a tudatosságot növelő tevékenységek kifejlesztése a Társadalmi Részvételre vonatkozó Nemzeti Programok előmozdítása és fejlesztése érdekében, összefüggésben a nemzeti Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekkel. A Társadalmi Részvételi tevékenységekről szóló információk és kidolgozott tanulmányok összegyűjtése más a Duna Medencét és Európát érintő projektekből. Társadalmi Részvételre és kommunikációra vonatkozó képzés indítványozása a Víz Politika Csoport tagjai és más érdekelt személyek számára a nemzeti DEF hálózatból. Kommunikációs trénerek képzése, társadalmi részvételt és köztudatosságot növelő kampányok. 6

7 A DEF újszerű megítélésének nemzetközi szinten történő elősegítése. A már létező DEF szakértői adatbázis felülvizsgálata és aktualizálása, különös figyelmet fordítva a Társadalmi Részvételben jártas szakértőkre. Más Munkacsoportokkal és a DEF Titkársággal történő együttműködés, a Társadalmi Részvétellel összefüggő DEF tevékenységek továbbfejlesztését biztosító anyagi eszközök megszerzése. Egy a Vízgyűjtő-gazdálkodás folyamatában a helyi érdekeltek részvételével kapcsolatos projekt kifejlesztése. Az új Munkacsoport résztvevőinek szóló javaslatokat, a szükséges képzésekre vonatkozó indítványokat és a tervezett tevékenységek fejlesztését a DEF hálózat valamennyi tagja örömmel várja. Kérem lépjen kapcsolatba a Munkacsoport koordinátorral vagy a DEF Titkársággal. Milena Dimitrova, Társadalmi Részvétel Munkacsoport koordinátor Hidromorfológiai munkacsoport A DEF létrehozott egy hidromorfológiai munkacsoportot, amelynek a feladata, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik a környezetromboló beruházások ellen küzdenek, vagy folyóink természeti értékeit próbálják megóvni. A munkacsoport feladata, hogy tájékoztassa és segítse ezeket az embereket. Mindenképp szükséges, hogy legyen egy olyan szint, ahonnan a Duna egész vízgyűjtőjén folyó tevékenységek átláthatók. Először a Prágai Hidromorfológiai Csoporttal vettük fel a kapcsolatot és vettünk részt a munkájukban. A folytatásban segíteni kívánjuk az ICPDR szakértői csoportjának munkáját is. Szükséges, hogy felvilágosítsuk az embereket és a döntéshozókat a hajózhatóság javítása és a vízenergia hasznosítása kapcsán történő beavatkozások legveszélyesebb hatásairól, mert ezek legtöbbször nem hangzanak el a fórumokon. Gerhard Nagl, M.A. DEF Water Policy Team, Coordinator Hydromorphology 7

8 Vizes Élőhelyek Munkacsoport Melyek a nemzetközi jelentőségű Vizes Élőhelyek a Duna-medence területén? A Duna-medence területén számos vizes élőhely található, úgymint folyók, tavak, holtágak, árteri erdők és rétek és néhány mesterséges víztest, mint például halastavak és sóderbányák. Ezen példák mindegyike valamilyen szempontból fontos, legalább helyi szinten. De, tudjuk-e melyikük jelentős nemzetközi szinten is? Véleményem szerint egy vizes élőhely akkor tekinthető nemzetközi jelentőségűnek, ha az alábbiak közül legalább egynek megfelel: A Ramsari Egyezmény által elfogadott kritériumoknak a nemzetközi fontosságú vizes élőhelyek jegyzékének felállításakor, a BirdLife által elfogadott kritériumoknak a Fontos Madárélőhelyek (IBA) felállításakor vagy az EU által elfogadott kritériumoknak a NATURA 2000 terültek kijelölésekor. Mivel ezek a kritériumok közismertek és régóta használatban vannak, a Duna-medence területére is használhatóak lehetnének. A Duna-medence területén például mintegy 100 Ramsari terület található, számos egyéb nemzetközi fontosságú terület, például Fontos Madárélőhelyek mellett. Részletes tanulmányok nélkül is el kell ismernünk, hogy a Duna-medence területe nagyon fontos és nemzetközi fontosságú vizes élőhelyekkel rendelkezik. Itt kezdődik a mi feladatunk, ezen területek védelme, tanulmányozása és az állampolgároknak való bemutatása. Ha érdekelnek a vizes élőhelyek, rendelkezel valamennyi szaktudással és úgy hiszed a segítségünkre lehetsz, csatlakozz a csoportunkhoz! Milan Vogrin, WWG koordinátor, E- mail: A kétszívű folyó halála november 4-én a boszniahercegovinai Spreca folyót komoly szennyezés érte, melynek hatására tömeges halpusztulás következett be. A boszniai vezetést pontosan értesítették a történtekről. Az esetet csupán egy helyi lap néhány hasábján, valamint az elektronikus média néhány perces beszámolójában említették meg aznap és az esetet követő második napon. Azóta a Spreca folyó gyakorlatilag meghalt. Élő folyó helyett most szennyfolyamunk van. Mi történt az egészséges környezethez való jogunkkal? Tekintettel erre, a doboji Oktatási és Fejlesztési Központ komolyabb küzdelmet indított el a manapság legkönnyebben hozzáférhető média, az internet segítségével. Szétküldtünk t boszniahercegovinai és más szervezeteknek, továbbá nyitottunk egy oldalt a címen, ahol közzétettünk minden hozzászólást és levelet, amit a nyilvánosságtól kaptunk. A doboji Sporthorhász Egyesület jelentette az esetet a témában érdekelt szervezeteknek, azután gyászszertartást rendezett a folyónak, amely valaha Európa halban leggazdagabb folyójának számított. 8

9 Leállították a forgalmat a doboji hídon, és rézfúvósok zenei kísérete mellett virágkoszorúkat dobtak a folyóba, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a történtekre és arra, hogy komoly lépéseket tesznek az elkövetők ellen. Azokban a halakban, amelyeket Banja Luka-ba küldtek elemzésre detergens vegyületek nyomait mutatták ki. (a folyóparthoz közel egy vállalat mosószereket állít elő.) De ez még nem minden. Néhány nappal később, november 8-án, egy doboji horgász újabb szennyezésre hívta fel a figyelmet ezúttal a Bosna folyón. (A Spreca Dobojnál ömlik a Bosna-ba) Tömeges mennyiségű hal szenvedett el mérgezést, és a kisebb, vagy gyengébb példányok gyorsan elpusztultak. Amint a szennyezés levonult a nagyobb halak kigyógyultak a mérgezésből és az ügy kapcsán ismét csönd lett. A nagyvállalaltok kihasználják a társadalom ökológiai problémákkal kapcsolatos tudatlanságát és továbbra is hulladéklerakónak használják folyóinkat, így próbálják megtakarítani a veszélyes hulladékok biztonságos kezelésének költségeit. A független szervezeteknek nincsenek megfelelő anyagi erőforrásai az elkövetők elleni küzdelem folytatásához, és a kétszívű folyó a Spreca szíve, november 4-e óta egyre gyengébben dobog. Borisa Ilić,Association of fishermen Bosna, Doboj Miodrag Bosić, Center for Development Humanitas, Doboj Hagyjuk a folyókat szabadon áradni! A folyókat és kisebb vízfolyásokat mint ökoszisztémákat nagy változatosság jellemzi. Morfológiájuknak köszönhetően a folyók életterek és élőhelyek. Ha megvizsgáljuk a folyóinkat, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb gátakkal és töltésekkel szabályozott. A szabályozásoknak tudható be, hogy egyre nagyobb pusztítást okoznak az árvizek, romlik a vizek minősége és rengeteg különleges állat-, és növényfaj élettere tűnik el. A leginkább veszélyeztetett ökoszisztémák a folyók és ártereik és Európa a világon élen jár a folyók duzzasztásában és szabályozásában. Elég csak megnézni a Duna németországi és ausztriai szakaszát, valamint a mellékfolyókat, azt láthatjuk, hogy közel az egész folyót visszaduzzasztották. A Duna alsóbb szakaszain, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még találunk szabályozatlan szakaszokat, szigeteket, de a Duna alsó szakaszán található Vaskapu akadályt jelent a vándorló halfajok, köztük a viza számára. A Víz Keret Irányelv Roof Report vizsgálatának eredménye elkeserítő: a Duna teljes hosszának 78 %-a erősen módosított víztest -ként (HMWB) jellemezhető. Ez a szám igaz a 6300 km összhosszúságú mellékfolyókra is. A legsúlyosabb problémát a Duna esetében a hidromorfológiai változások jelentik. E számok ismeretében szigorú szabályokat kellene létrehozni a megmaradt területek védelmére, valamint a folyó ökoszisztéma további romlásának megakadályozására. A Víz Keret Irányelv célja, hogy megvédje, javítsa és helyreállítsa a vizi ökoszisztémák állapotát. 9

10 A DEF teljes mértékben támogatja ezeket a törekvéseket és támogatásának hangot is adott az ICPDR számára a Roof Report - ról készített értékelésében. Szükségesek az új gátak? A hidromorfológiai változások problémái valóban komolyak, számtalan új terv született a hajózás, a vízenergia és az árvízvédelem kapcsán. Ezek a tervek komoly fenyegetést jelentenek a még megmaradt természeti értékekre. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a terveket, akkor láthatjuk, hogy nem feltétlenül szükséges a végrehajtásuk az energiaellátás fenntartásához, vagy az árvízvédelem javításához. A projektek vezetői általában szűklátókörűek és profitorientáltak. A legnagyobb fenyegetést az európai országok vizi közlekedési terve okozza, amely fel kívánja számolni a Duna utolsó útszűkületeit is. Az útszűkületek összhosszúsága több, mint 1000 km és általában ezek a még érintetlen, természeti értékekben gazdag területek. Ez azonban még nem minden. Olyan új csatornák létesítését is tervezik, mint az Elba-Odra-Duna, vagy a Duna-Száva csatorna. A folyók jövője A Víz Keret Irányelv céljait figyelembe véve a jövőben nem csupán a folyók és kisebb vízfolyások állapotának további romlását kell megakadályozni, hanem a cél a vizi ökoszisztémák egy olyan állapotának visszaállítása, amelyet jó állapotúnak mondhatunk. Néhány esetben (Németországban és Szerbia-Montenegroban) azzal szembesültünk, hogy több helyen a víztestek módosítása indokolatlanul történt legtöbbször anyagi okokból. A műszaki létesítmények tervezésekor egyaránt figyelembe kellene venni a gazdasági szempontokat és a környezeti vizsgálatok eredményeit is. Szintén fontos feladat, amely a mi programunk lelke is egyben, hogy minden készülő terv foglalja magába a biodiverzitás megőrzésének proramját is. Ez szabja meg a tervek és programok irányvonalát, a fejlődés mértékét a Víz Keret Irányelv 2009-ig tervezett programja szerint. De figyelem mindkét szempont alapjait 2006-ban le kell fektetni, ugyanis a Duna menti országok eldöntötték, hogy eleget tesznek ennek a feladatnak 2007-ig. Pontosan megfogalmazott tervek nélkül nem lehet lényeges előrelépést tenni. Szükséges, hogy a Víz Keret Irányelv elérje a célját. A fő probléma az, hogy a beruházásokban érdekelt csoportoknak nem érdeke, hogy olyan feladatokat teljesítsen, amely a folyók jó, vagy legalább a jelenleginél jobb ökológiai állapotát eredményezné. Szóval sok tennivalónk van és sok akadályt kell legyőznünk. Akkor boldogulhatunk, ha képesek vagyunk összehangolt csoportokban dolgozni a téma irányában elkötelezett barátainkkal a Duna egész vízgyűjtőjén. De a remélt eredmény megéri a fáradozásokat. Gerhard Nagl, M.A. DEF Water Policy Team, Coordinator Hydromorphology. 10

11 Ünnepeljük meg a Száva Napot! Együttműködésünk a DEF Szlovéniával vetette fel azt az ötletet, hogy ünnepeljük meg a Száva Napot. A Duna Nap helyett, melyet a Duna Vízgyűjtő országai ünnepelnek, mi a Száva folyót választottuk, mint hozzánk közelállót és számunkra kedveset. Ljubljana városával és a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt iskolánk növendékei készítették elő a Ljubjanai Városháza előtti úttesten a munkálatokat. A víz mindenkinek minden volt a címe az eseménynek. A célunk az volt, hogy városunk lakóit tájékoztassuk az ivóvizünket és annak vízkészletét érintő problémákról. Nem kezeljük kellő elővigyázatosággal a Ljubljanai mocsárvidéket érintő éghajlati hatásokat, továbbá a Ljubljanica folyót amelyik a Száva folyóba ömlik, amely pedig a Duna mellékfolyója. Kevés emberben tudatosult, hogy városunk milyen módon jut ivóvízhez, habár mindenkit érint annak a víznek a minősége, amit megiszik. Így hát fontos megértenünk, hogy hatással vagyunk a vízre, amit fogyasztunk. A természetben a víz állandó körforgásban van. Egy egyszerű vízfolyás vagy ivóvízkészlet megóvása által védjük környezetünket és egészségünket továbbá minden szomszédunk környezetét, ahogyan mi elvárjuk, hogy ők is védjék a miénket. Azt akartuk, hogy az emberek megértsék, hogy egy csepp víz, ami előttünk folyik el, életbevágóan fontos lehet valaki számára aki a folyó alsóbb szakaszán él. Tanulóink posztereket készítettek a környezetvédelmi problémákra és az ivóvízre vonatkozóan és kavicsra készített rajzokat osztottak szét. A fő esemény mégis annak a sárkánynak az elkészítése volt, amelyhez kavicsokat használtak. A folyóparton gyűjtögették a kavicsokat, amelyeket zöldre szineztek, mely zöld szín városunk szimbóluma is egyben. Sárkányunk az úttesten tűnt fel, a Robba szökőkút mellett, amely a három Szlovéniai folyót jeleníti meg. Ezek együttesen szimbolizálták a tisztább környezetért és egészségesebb ivóvízért folytatott harcunkat és egyesítették azokat az embereket akik egy tisztább környezet megóvásán fáradoznak. Az esemény nagy sikert aratott, még az idő is szép volt és sok ember látogatott el ide, állt meg körülnézni és beszélgetni velünk. A diákok, a városlakók és a külföldi túristák között tiszteletét tette Erwan Fouere úr az EU magasrangú biztosa és néhány újságíró, akik azért jöttek, hogy fényképeket és intejúkat készítsenek a résztvevőkkel. A diákjaink nagyon büszkék voltak, amikor fényképeik megjelentek az újságokban. A környezetről való gondoskodás igen hosszú folyamat, terveink szerint a jövőben több ilyen eseményt valósítanánk meg. Sava Osole 11

12 A Duna-Odera-Elba csatorna jelenlegi helyzete a Morva folyó völgyében Nem csökkentek a törekvések, amelyek a sokat vitatott csehországi Duna-Odra-Elba csatorna építését kívánják megvalósítani. Úgy tűnik azonban, hogy a terveket ért bírálatoknak sikerül megfékezniük ezeket a törekvéseket. A csatorna építésének Duna - Břeclav szakaszára vonatkozó tervei részét képezték a cseh kormány közlekedéssel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos két indítványának. Végül mindkét tervet elvetették, amely a civil szervezetek munkájának köszönhető. A bizottság feladata a csatorna környezeti hatásának vizsgálata volt. A végleges eredmény remélhetőleg 2005 novemberében kerül publikálásra és várhatóan elősegíti a Duna-Odra-Elba csatorna terveinek elvetését. Pavel Přibyl, Hnutí DUHA - Friends of the Earth Czech Republic ben a Morva völgyében fekvő települések helyi önkormányzatai megkezdték a területre vonatkozó új tervek előkészítését. A csatorna nyomvonalának terve a cseh kormány 1996-os rendeletét veszi alapul és az érintett települések területrendezési terveiben is szerepel. Annak ellenére történt ez, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat komolyan bírálta a tervet, kihangsúlyozta az építkezés hatásait a környezetre és a következményeket a nagyon komoly és katasztrofális szavakkal jellemezte. Az emberi környezetre gyakorolt hatás leginkább úgy jelenne meg, hogy szinte teljesen leállítaná a régió további fejlődését. Új építkezések, illetve felújítások nem kaphatnának engedélyt a csatorna vonalának egy bizonyos szélességű sávjában. Továbbá a sávban élőknek további, az állam által kiszabott korlátozásokat kellene elszenvedniük ban a cseh Környezetvédelmi Minisztérium létrehozott egy szakértő bizottságot, amelyben részt vettek a civil szervezetek képviselői is. 12 Az Unió a Morva folyóért nevű szervezet végigjárta a tervezett Duna - Břeclav csatornát a Duna Nap rendezvényei keretében Fotó: Jaroslav Ungerman

13 WWF Duna-Kárpátok Program DOEN projektje: A fenntartható falusi turizmus szerepe a Közép-Duna árterei természetvédelmi kezelésének javításában A Dunai árterek, melyek folyamatos, több országot érintő területet alkotnak Magyarország déli részén, Horvátországban és Szerbia-Montenegró Vajdaság tartományában, egyedülálló természeti kincset képviselnek Közép Európában. Ez a terület számos ritka és veszélyeztetett fajnak ad otthont, kritikus fontosságú menedék és pihenőhely számos vonuló állat, elsősorban vizimadarak számára. Ez egy gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő, de gazdag természeti és kultúrális örökséggel rendelkező terület, amely jelentős fenntartható turizmust lenne képes támogatni. Ennek a programnak elsődleges célja az ökoturizmus elősegítése, betanításon és marketingen keresztül elsősorban a szerbiai területen. Ezenkívül azt is céljául tűzte ki, hogy a turizmusban dolgozó szolgáltatók tisztában legyenek azzal, hogy egy megfelelően kezelt természet gazdaságilag értékes, és hogy támogassák őket mint gazdaságilag érdekelt feleket hogy aktívan vegyenek részt ennek hatékony elérésében. Úgy hisszük, a program másik pozitív eredménye egy javult, országhatárokon átnyúló, igazgatók, turistaiparban dolgozók és állampolgárok közti kapcsolat és együttműködés lesz. David Reeder, Technikai főtanácsadó, Világ Vadvédelmi Alap Duna Kárpáti Program. Az árterület összessége jelenleg három különböző országos szintű védelmi rendszer alá esik. Ezek a területek azonban egy ökológiai egységet képviselnek és annak érdekében, hogy ezt az egyedülálló európai természeti örökséget megóvjuk, megőrizzük és eredeti állapotába visszaállítsuk, egyesített kezelés és Európa legjobb termeszetvédelmi gyakorlatához hasonlóan magas szintű védelem szükséges. A közelmúlt konfliktusai által előidézett politikai akadályok ellenére európai szakértők és a három ország bizonyos szervezetei hisznek egy három részből álló, határokat áthidaló védett terület eszményében. Ez a program lehetőséget fog teremteni ennek az eszménynek a továbbfejlesztésére és arra, hogy más érdekelt felek is csatlakozzanak. Lehetőség lesz arra is, hogy a védett területeken kezelesi szakértelmet felülvizsgálják. 13

14 A DEF a Duna deltában: a kollégák találkozása Munkatársak találkoznak a Duna deltában a Duna Környezetvédelmi Fórum szervezésében A Duna Környezetvédelmi Fórum kezdeményezésében és támogatásával Civil szervezetek által szervezett megmozdulások beindítása a Duna területén a Víz Keretirányelv kivitelezésének tükrében címmel szemináriumot tartottak Ogyessza oblast-ban (a Duna körzetében) 2005 December 10-én. A gyűlés Ogyesszában kezdődött (pontossabban az Ogyesszai Állami Ökológiai Egyetem Ökológiai gondolkodás terjesztéséért felelős területi központjának az irodájában), ahol a résztvevők megismerkedtek a Dnyeszer folyó torkolatának egy illegalisan épített kikötő-komplexum miatt felmerülő problemáival és meglátogatták a Reneszánsz Regionális Civil Szervezet irodáját. Miután megérkeztek a Duna Bioszféra Rezervátumba, a szeminárium résztvevői kerekasztal vitafórumon vettek részt a civil szervezetek szerepéről Ukrajna ökológiai törvényhozásában. A kerekasztal vitafórum vezetője, Petro Grytsyshyn bemutatta a Duna Környezetvédelmi Fórum szerepét az európai ökológiai törvényhozásban a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsággal együttműködve és beszélt partnerkapcsolatok létrehozásáról a Duna mentén. A szeminárium résztvevői között volt több ukrajnai civil szervezet, a vilkovo-i Duna klub, a tatarbunary-i Reneszánsz Regionális Civil Szervezet, az M. I. Andrusov egyesület, melynek feladatköre az Ökológiai biztonság és extrém esetek által okozott hatások közömbösítése, az Ukrán Ökológiai Tudományos Akadémia fekete tengeri körzeti tagozata, a Világlaboratórium Tudományos Kultúra Nemzetközi Központjának ukrán ágazata, a Közép és Kelet Európai és Független Államok Közösségének Ökológiai Jogi Szervezete, a Civil Szervezetek Fekete tengeri Regionális hálózata, az Ukrán Tudományos Akadémia Duna Bioszféra Rezervátuma és a Lviv Állami Természettudományi Múzeum. A szeminárium résztvevői a következőket javasolták: - Javítani kell a civil szervezetek együttműködését a vizek védelmében azzal a céllal, hogy megosszák egymással a Víz Keretirányelv ismeretét és használatát és bemutatassák a természetes vizek védelmének és fenntartható használatának alapelveit. 14

15 - Elő kell segíteni a köz bevonását a vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos döntéshozási folyamat minden szintjén: helyi, területi és országos szinten. - Támogatni kell az ukrán kormány törvényhozási folyamatát, szem előtt tartva a fenntartható fejlődés, ökológiai hálózat látrehozása, ökológiai törvényhozás betartását és a közvélemeny figyelembe vételét az ökológiai döntéshozásban. - Össze kell fogni az ukrán civil szervezetek erőfeszítéseit a Duna Bioszféra Rezervátum megóvásában a Rezervátum közepén átvezető hajózási csatorna építése által okozott kárral szemben. - Támogatni kell a Sasyk folyótorkolat ökoszisztémájának visszaállítását és a szomszédos területek ökológiai állapotának javítását. - Segíteni kell a tudományos ismeretek bemutatását és a tudományos és civil szervezetek közti együttműködést, és a szakértők felelősségének megerősítését az ökológiailag káros tevékenységek tudományos megalapozásában. - Segíteni kell az illetékes tudományos intézmények és civil szervezetek által gyakorolt szakszerű felügyelet kivitelezését az ökológiai etika megtartása érdekében. Óvd a fehér gólyák fészkeit! A Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület (BSPSV) utolsó felmérésének eredménye szerint mintegy 1100 pár fehér gólya fészkel Vajdaságban, de a fészkek 26%-a villanyoszlopok elektromos vezetékén található. Az ilyen fészken való költés veszélyes mind a gólyák, mind az áramszolgáltató vállalat számára. A vezetékeken lévő fészkek és maguk a madarak is zárlatot okozhatnak. Ennél is gyakoribb az fajta áramütés által okozott pusztulás, amikor a vezeték és a leföldelt oszlop kerül kapcsolatba a madár testén vagy fészekanyagon keresztül. A madarak által okozott áramkimaradással járó meghibásodások meglehetősen költségesek. A Rufford Maurice Laing Alapitvány Rufford pályázat programja által támogatott Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület erre a problémára keres praktikus megoldásokat a Biztonságos fészkek a fehér gólyának program keretei között. Szoros együttműködesben az Elektrovojvodina regionális áramszolgáltató vállalattal, 61 fém fészektartó állványt készítettek. Oleg Rubel, Anastasiya Tarasenco, Ogyessza, Ukrajna A platformok 2005 tavaszán, a költési időszak kezdete előtt felkerültek tíz, a projekt által fontosnak ítélt közép-bánáti településen: 15

16 Neuzina, Taraŝ, Botoŝ, Orlovat, Tomaŝevac, Sakule, Perlez és Belo Blato. Mivel a program eredményeként a gólyák a fészkek 90%-át már 2005-ben elfoglalták, a program 2006-ban is folytatódni fog platformok felállításával a gólya más vajdasági költőterületein. További információ: cakov.html Marko Tucakov Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület, Árvizek Bulgáriában 2005 A meteorológusok szerint a 2005-ös felhőszakadások az elmúlt ötven évet figyelembe véve példa nélkül állók, hatásuk Bulgária egész területére kiterjedt. Egyes régiókban az esőzések és felhőszakadások l/m3 csapadékot okoztak februárja és szeptembere közötti időszakban öt hullámban érkezett az esőzés és komoly károkat okozott, valamint emberéletet is követelt. Több, mint 25 ember vesztette életét az áradásokban, hatalmas kiterjedésű megművelt terület került víz alá, és a pusztító víztömeg számtalan helyen megrongálta a közutakat és a vasútvonalat. Számtalan ház tűnt el az iszapos vízben. A leginkább súlytott területek a Szófia melletti régiók, ahol több száz ember vált hajléktalanná. Több faluban és városban az áramszolgáltatás szünetelt. Sok település vízellátás nélkül maradt. Az áradások Bulgária teljes infrastruktúrájában komoly károkat okoztak. Jelenleg még nincs végleges becslés arról, hogy mekkora a kár. Azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül érintett a természeti katasztrófa meghaladja a 3 milliót. A Bulgáriai Önkormányzatok Szervezete szerint az árvizek által érintett helyi önkormányzatok száma több, mint száz. A legnagyobb problémák ott merültek fel, ahol az infrastruktúra komoly károkat szenvedett, ahol közutak, vagy hidak rongálódtak meg. Hivatalos információk szerint 2250 kilométernyi úthálózat és több, mint 600 híd pusztult el. Több teret a folyóknak nagyobb biztonságot az embereknek a bulgáriai civil szervezetek mozgalma A bulgáriai civil szevezetek koalíciója azért jött létre, hogy megpróbálja megállapítani a bulgáriai árvizek főbb okait és indítványozza a korszerű árvízvédelem megvalósítását az országban. 16

17 A civil szervezetek szerint az árvizek fő okai: olyan elavult és nem környezetbarát beavatkozások a folyók árterületein, mint az átgondolatlan folyamszabályozás, a folyók kiegyenesítése és árvízvédelmi töltések építése. (A bulgáriai vízfolyások több, mint 90%-a szabályozott) Az okok közé sorolható a folyók árterületének leválasztása, vagy az ártér növényzetének pusztítása is. További problémát jelent az elavult gátak üzemeltetése, a mederanyag kitermelése, valamint a vízgyűjtő területek erdeinek kitermelése. A koalícióban több nagy civil szervezet is részt vesz: a Bulgáriai Biodiverzitás Alap, a WWF DCP, a BirdLife Bulgaria, a BALKANI Természetvédelmi Csoport, a Természetért Öko-fórum, a Környezeti Információk Központja, és a DEF Bulgária. Petko Tzvetkov, Hídépítés kezdődik a Gornje Podunavlje Zöldövezetben Hídépítés volt a mottója a páneurópai zöldövezeti kezdeményezés délkelet-európai partnerei által tartott első gyűlésnek 2005 november 7 és 10-e között a szerbia es montenegrói Újvidéken. A konferenciát az Euronatur, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) délkelet-európai programirodája szervezte a Szerbiai Természetvédelmi Intézettel együttműködve és a Német Szövetségi Természetvédelmi Ügynökség anyagi támogatásával. A mintegy 40, délkelet-európai Zöldövezet országaiból érkezett résztvevőnek lehetősége nyílt információ-cserére a Zöldövezetben jelenleg történő és tervezett projectekkel és természetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban. A résztvevők végiglátogatták az országos Zöldövezeti fókuszpontokat és a nemzetközi együttműködés más gyakorlati példáit a Gornje Podunavlje Különleges Természetvédelmi Területen (SNR), amely a Szerbia és Montenegro, Horvátország és Magyarország közötti hármashatári területen helyezkedik el. A Roussenski Lom folyó Fotó: Milena Dimitrova/CEIE A Zöldövezet egyedülálló kezdeményezés, mivel célja a volt Vasfüggöny átalakítása védett területek hálózatává. A kezdeményezés 2004-ben került páneurópai szintre a nemzetközi természetvédelmi együttműködés és területi fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A Zöldövezet három területi egységből áll: skandináv, közép-európai és délkelet-európai egységekből. A Zöldövezet kezdeményezés titkársága az IUCN-hez tartozik, és a dél-kelet európai egység területi koordinátora a németországi Euronatur. 17

18 Ez a projekt minden kétséget kizárva előnyökkel fog járni helyi és országos szinten, európai szinten pedig az eredmények hozzá fognak járulni a páneurópai zöldövezet munkaprogram kivitelezéséhez és az eredményeket terjeszteni fogják az érdekelt szervezetek és hálózatok között. Az IUCN Belgrádban lévő dél-kelet európai irodája jelenleg két, a Zöldövezet teljes területére kiterjedő projektet futtat: az egyik az övezet mentén elhelyezkedő védett területek feltérképezésével kapcsolatos, a másik pedig értekezletek összehívásával, melyeknek célja a főrészvényesek közti információ-, és eszmecsere elősegítése. Az IUCN dél-kelet európai szervezete ezenkívül megkezdte az első zöldövezeti terep-projekt, A helyi közösségek bevonása és természetvédelem az európai Zöldövezetben kivitelezését, a Holland Mezőgazdasági Minisztérium, Természet és Élelmiszer Minőség (LNV), BBI Matra tervezetének anyagi támogatásával. A projekt kivitelezése a Gornje podunavlje Különleges Természetvédelmi Terület próbaterületén történik és remélhetőleg számos olyan ténykedéshez fog vezetni, melyek szilárd alapot teremtenek a terület kezelési tervének kidolgozásához, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez, a terület kezeléséért felelős hatóságok és a főrészvényesek hozzáértésének növeléséhez és a társadalmi tudatosság megerősítéséhez. További információ található a weboldalon vagy Alois Lang, IUCN dél-kelet európai Zöldövezeti Koordinátortól Az IUCN dél-kelet európai tevékenységeiről keressék Maja Zitković, Projekt felelőst Az Euronatur IUCN dél-kelet európai Zöldövezet Internet-címe: A Gornje Podunavlje egy vizes terület, mely Horvátország (Kopácsi rét Természeti Park) és Magyarország (Duna-Dráva Nemzeti Park) határán helyezkedik el. A projekt keretei között kivitelezésre kerülő élőhely-felmérés és térképezés révén a nemzetközi együttműködés is erősödni fog. 18

19 A DEF koordinátor-szervezetei AUSZTRIA Distelverein Franz Mair Strasse Deutsch Wagram, Austria Tel.: ( ) Fax: ( ) Kapcsolattartó: Johannes Wolf BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA Center for Environmentally Sustainable Development (CESD) S.Tomica Sarajevo, Bosnia and Herzegovina Tel: Fax: Web page: Kapcsolattartó: Igor Palandzic BULGÁRIA Centre for Environmental Information and Education 17A Sofroniy Vratchanski Str., 3rd floor, app. 9, 1303 Sofia, Bulgaria Tel.: (359-2) Fax: (359-2) Kapcsolattartó: Milena Dimitrova HORVÁTORSZÁG Zelena Akcija/Green Action Ozaljska 93 P.O. Box Zagreb, Croatia Tel.: (385-1) Fax: (385-1) Kapcsolattartó: Irma Popovic CSEHORSZÁG Union for Morava River Panska Brno, Czech Republic Tel.: (420-5) Fax: (420-5) Kapcsolattartó: Jaroslav Ungerman NÉMETORSZÁG Bund Naturschutz in Bayern e.v. Pettenkoferstrasse 10a/I Munchen, Germany Tel.: (49-941) Fax: (49-941) Kapcsolattartó: Christine Margraf MAGYARORSZÁG BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: Kapcsolattartó: Tamas Enikő Anna MOLDOVA Ecological Movement of Moldova Serghei Lazo St. no MD Chisinau, Republic of Moldova Tel.: Fax: Kapcsolattartó: Victoria Resetnic ROMÁNIA Eco Councelling Center Galati Str. Basarabiei nr Galati, Romania Tel.: (40-236) Fax: (40-236) Kapcsolattartó: Petruta Moisi 19

20 SZLOVÁKIA DAPHNE - Institute of Applied Ecology Podunajska Bratislava, Slovakia Tel/fax: (421-2) Tel/fax: (421-2) Kapcsolattartó: Jan Seffer SZLOVÉNIA Society of Bird Research and Nature Protection (DPPVN) Ptujska c. 91 SI-2327 Race, Slovenia Tel.: (+386-2) Fax: (+386-2) Kapcsolattartó: Milan Vogrin UKRAJNA The Western Center of the Ukrainian Branch of the World Laboratory 4 Mateyko St , Lviv, Ukraine Tel.: ( ) Fax: ( ) Kapcsolattartó: Petro Hrytsyshyn SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ Danube Environmental Forum Yugoslavia Andricev venac 2, Beograd, (Planinarski savez) Serbia and Montenegro Tel / Fax: Kapcsolattartó: Mirjana Bartula A DEF szóviői FELSŐ-DUNA Johannes Wolf Distelverein Franz Mair Strasse Deutsch Wagram, Austria Tel.: ( ) Fax: ( ) KÖZÉP-DUNA Tamás Enikő Anna BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: AL-DUNA Petruta Moisi Eco Councelling Center Galati Str. Basarabiei nr Galati, Romania Tel.: (40-236) Fax: (40-236) A DEF titkársága Helena Carska DEF Secretariat Rytierska Bratislava, Slovakia Tel.: (421-2) Fax: (421-2)

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai

A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai http://eionet.kormany.hu/pecha-kucha A Duna Régió Stratégia környezetvédelmi aktualitásai EU Macro-Regional Strategy EU Strategy for the Baltic Sea

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról SEESARI Szándéknyilatkozat Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról 1. Cikkely A SEESARI SZÁNDÉKA ÉS CÉLJA A SEESARI szándéka és célja a közlekedési

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26.

Duna Transznacionális Program. Budapest, 2015 március 26. Duna Transznacionális Program Budapest, 2015 március 26. Tartalom - Danube Transznacionális Program: területi fókusz, prioritások és specifikus célok, költségvetés, ütemezés - Duna Program (DTP) Duna Stratégia

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP

IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök

DUNA Új Transznacionális Együttműködési Program. Közép-Európa Pecze Tibor Csongor elnök A Duna 2014-2020 - Új Transznacionális Együttműködési programban rejlő lehetőségek és kihívások BKIK - Budapest, 2014. október 16. DUNA 2014-2020 Új Transznacionális Együttműködési Program Közép-Európa

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 10.6.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Az Anton Huber, német állampolgár által benyújtott 0832/2008. számú petíció a Duna Staubing és Vilshofen közötti

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Balatonfüred, 2014. november 7. Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri

Részletesebben

ICPDR Árvízi munkacsoportjának tevékenysége, határon átnyúló árvízkockázat-kezelés lehetőségei

ICPDR Árvízi munkacsoportjának tevékenysége, határon átnyúló árvízkockázat-kezelés lehetőségei ICPDR Árvízi munkacsoportjának tevékenysége, határon átnyúló árvízkockázat-kezelés lehetőségei - Szeged, 2014. július 3. - GOMBÁS KÁROLY ELNÖK, NEMZETI KÉPVISELŐ ÁRVÍZVÉDELMI SZAKÉRTŐI CSOPORT (FP-EG)

Részletesebben

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba

NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN. Csont Csaba NYILVÁNOS KOMMUNIKÁCIÓ A TERVEK FEJLESZTÉSE SORÁN Csont Csaba Árvízszintek emelkedése Mi a PP public participation szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? Mi a PP szerepe? A FELADAT

Részletesebben

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló

Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló Európai Területi Együttműködés Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési program 2007-2013 (South-East Europe Space SEES) Összefoglaló 2008. március 21. Tartalomjegyzék 1. Háttér 3 1.1. Előzmények

Részletesebben

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ

Délkelet Európai Aszálykezelı Központ. Bihari Zita OMSZ Délkelet Európai Aszálykezelı Központ Bihari Zita OMSZ Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) szervezet projekt DMCSEE mint projekt Résztvevık Szerkezet Cél, feladatok Alapító

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Délkelet Európai Aszálykezelő Központ. Szalai Sándor SZIE/MKK

Délkelet Európai Aszálykezelő Központ. Szalai Sándor SZIE/MKK Délkelet Európai Aszálykezelő Központ Szalai Sándor SZIE/MKK Tartalom Drought Management Centre for Southeast- Europe (DMCSEE) mint szervezet Története Szerkezete Tevékenysége A szervezet története (1)

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben

Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Az aszály kezelése a Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási tervben Szakmai Konzultáció a Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából Heilmann Diána /Vízrendezési Osztály 2014. június 17. Budapest,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember

A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása szeptember A Duna, Central Europe és INTERREG Europe együttműködési programok bemutatása 2015. szeptember INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8 948 000 000 9 000 000 000 8 000 000 000 7 750 000 000 7 000 000

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN

DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN DR. FAZEKAS SÁNDOR VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER BESZÉDE A BUDAPESTI VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓ NYITÓ PLENÁRIS ÜLÉSÉN Tisztelt Királyi Felségek, Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Főtitkár Úr, Excellenciás Hölgyek és Urak!

Részletesebben

A KRITéR projekt nyitórendezvénye

A KRITéR projekt nyitórendezvénye A KRITéR projekt nyitórendezvénye Tove Skarstein A Norvég Királyság budapesti nagykövete 2015. június 1. Tisztelettel köszöntöm a Projektpartnereket, a REC munkatársait és a kedves vendégeket! Nagy öröm

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program

Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program Transznacionális együttmőködés és a Balkán a Délkelet-európai Transznacionális Együttmőködési Program SEE Joint Technical Secretariat Közös Szakmai Titkárság Tartalom Bevezetés Transznacionális együttmőködés

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató

Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Bonifertné Szigeti Márta - ügyvezető igazgató Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) Nemzetközi szervezet a

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén

Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén Fenntartható közlekedés a Vasfüggöny nyomvonal mentén ICT - Vasfüggöny fórum Tiszasziget 2014. augusztus 4. Budai Krisztina - Hogyor Veronika Magyar Falusi és Zöldturizmus Programiroda NAKVI Financial

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!

Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is! Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

EU Compass projekt ismertetése 1.

EU Compass projekt ismertetése 1. EU Compass projekt ismertetése 1. Támogató alap: Magyarország- Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Pályázat benyújtás: 2010. 09. 15. Döntés: 2011. 03. 25. Szerződéskötés:

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:

Részletesebben

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről

Tájékoztatás a közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Tájékoztatás a 2014-2020 közötti Határmenti Programok keretében az ETT-k számára megnyíló lehetőségekről Shiraishi Renáta, Endrész Kinga Határmenti Gazdaságfejlesztési Főosztály Európai Területi Együttműködési

Részletesebben