A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele"

Átírás

1 DEF BULLETIN A Duna Környezetvédelmi Fórum hírlevele 2/2005.

2 IMPRESSZUM A DEF Bulletin a Duna Környezetvédelmi Fórum rendszeres kiadványa A Bulletin hozzájárul a DEF céljainak eléréséhez: a Duna védelméhez, mellékfolyóival, biológiai sokféleségével és erőforrásaival együtt, a kormányok, a nem kormányzati szervezetek, a helyi lakosság és minden érintett együttműködése által, a természetes ökológiai rendszerek fenntartható használata érdekében. A Bulletint minden érdeklődő megkaphatja. Elektronikus formában is elérhető a internetcímen. További információ és megrendelés: DEF Secreatriat Rytierska Bratislava Slovak Republic Tel: Fax: Szerkesztő: Milan Vogrin, Magyar fordítás: Goda Zoltán, Mrekva László, Dr. Szabó Judit Magyar változat szerkesztése: Tamás Enikő Anna Magyarországon kiadja: BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: A cikkírók véleménye és látásmódja nem feltétlenül egyezik a DEF és a szerkesztő nézeteivel. Ezt a kiadványt az UNDP/GEF Danube Regional Project és az Európai Bizottság támogatta A címlapon: Híd a folyón (fotó: Kalocsa Béla) 2

3 Ebben a számban... Árvíz katasztrófa vagy természetes folyamat?...3 Sajtóközlemény...4 A vizes élőhelyek védelme nélkül a vízvédelem sem lehetséges az EU-ban - állítja a DEF...4 A DEF Víz-politikai munkacsoportjai...6 Társadalmi Részvétel Munkacsoport.6 Hidromorfológiai munkacsoport...7 Vizes Élőhelyek Munkacsoport...8 A kétszívű folyó halála...8 Hagyjuk a folyókat szabadon áradni!.9 Ünnepeljük meg a Száva Napot!...11 A Duna-Odera-Elba csatorna jelenlegi helyzete a Morva folyó völgyében...12 WWF Duna-Kárpátok Program DOEN projektje: A fenntartható falusi turizmus szerepe a Közép-Duna árterei természetvédelmi kezelésének javításában...13 A DEF a Duna deltában: a kollégák találkozása...14 Óvd a fehér gólyák fészkeit!...15 Árvizek Bulgáriában Hídépítés kezdődik a Gornje Podunavlje Zöld övezetben...17 A DEF koordinátor-szervezetei...19 A DEF szóviői...20 A DEF titkársága...20 Árvíz katasztrófa vagy természetes folyamat? A Európai Környezetvédelmi Hivatal szerint a leggyakoribb természeti katasztrófa Európában az árvíz. Az árvizek magas emberi és gazdasági költséggel járnak és a kormányok erős nyomás alatt vannak árvízvédelmi védekezés tekintetében. Általános megközelítés például gátak és egyéb árvízvédelmi létesítmények építése és vésztározók létrehozása, ahová az árvíz elvezethető. Mindkét megközelítés komoly következménnyekkel jár a biológiai sokféleségre nézve. A vízszintingadozás gátak és töltések építése által okozott megváltozása jelentős változásokat eredményez az árterületen élő növényfajok térbeli elterjedésében és a fajösszetételben. Ez a folyamat az állatokra is hatással van. Az egyik legjobban tanulmányozott állatcsoportot, a madarakat, a legtöbb esetben a költési időszak alatt éri hatás, ami a legrosszabb esetben a költés teljes meghiúsulásához vezethet. Természetesen néhány esetben a tavaszi áradás jelentősen befolyásolhatja a költési sikert (akár a költés meghiúsulását okozva), például az ártéri réteken fészkelő madarak esetében. De ezt normális folyamatnak kell tekinteni. A Duna medence területén mindig is voltak árvizek, bár úgy tűnik, napjainkban ezek egyre komolyabb következményekkel járnak az emberek számára, amiért csak magunkat hibáztathatjuk. Hogy miért? A bolgár Petko 2005-ös nagy árvizekről írt cikkét olvasva választ találhatunk néhány kérdésre. Tisztelettel, Milan 3

4 Sajtóközlemény A vizes élőhelyek védelme nélkül a vízvédelem sem lehetséges az EU-ban - állítja a DEF (2006. február 2. Pozsony, Szlovákia). Ma, a Vizes Élőhelyek Világnapján, a Duna Környezetvédelmi Fórum (DEF) nemzetközi mozgalmat indított el a Duna vizének és vizes élőhelyeinek védelmében. Hogy megfeleljenek az Európai Unió vízvédelmi törvénye, a Víz Keretirányelv (Water Framework Directive) előírásainak, a dunai országok nemzeti kormányainak 2015-ig védelem alá kell helyezniük az országhatáraikon belül lévő vizeket. A folyamat jelenleg a tervezési stádiumban van. Ez a rendelet kihat olyan nem európai uniós tagországokra is, melyek a Duna vízgyűjtő területéhez tartoznak és önkéntesen elfogadták az uniós víztörvény joghatóságát. Véleményünk szerint ezek a tervek nem veszik a vizes élőhelyeket elég komolyan mondja Johannes Wolf, a DEF szóvivője. Ez nem mehet így tovább, mivel a vizek védelme nem lehetséges a vizes élőhelyek védelme nélkül. A DEF szerint a dunai országok által a vizeik állapotáról korábban készített országos felmérések nem foglalkoztak kellőképpen a vizes élőhelyekkel. A vizes élőhelyek olyan területek, ahol a víz és szárazföld természetesen együttműködik a víz, az állatok, a növények és az emberek védelmében. A vizes élőhelyek hozzájárulnak a környezetszennyezés és az árvizek hatásainak csökkentéséhez, javitják az ivóvíz minőségét és otthont biztosítanak fontos állat-, és növényfajoknak. Korábbi emberi beavatkozások révén számos dunai vizes élőhely megsérült és a jövőbeli befektetések is sokat veszelyeztetnek. A mozgalom A DEF mozgalom arra fogja bíztatni a vízügyi tervezésben országos szinten illetékes szakertőket, hogy többet tanuljanak a vizes élőhelyek védelméről és a tanultakat jobban alkalmazni tudják. Nemzetközi szervezetek, mint például a Nemzetközi Duna Védemi Bizottság (ICPDR), az ENSZ Környezetvédelmi Részlegének (UNDEP- GEF) Dunai Regionális Programja (DRP), a Világ Vadvédelmi Alap és a Ramsari Egyezmény Titkársága mind hasznos segítséggel szolgálnak a tervezési folyamatban. A DEF ezenkívül egy új DRP programot is támogat, ami új irányelvekkel és gyakorlati megoldásokkal fog szolgálni a vizes élőhelyek védelmére. 4

5 A vizes élőhelyeket védő világszintű Ramsari Egyezmény Titkársága, a Vizes Élőhelyek Világnapjának szervezője, szintén támogatja a DEF mozgalmat. A DEF szerint kulcsfontosságú hiány mutatkozik a vizes élőhelyek országos szintű felmérésének felállításában, ami jelenleg a legtöbb országban gyakorlatilag nem létezik. Hogy is lehetne megvédeni a vizes élőhelyeket anélkül, hogy egyáltalán lenne egy lista arról, hogy hol vannak? mondja Wolf. A DEF erősen támogatni fogja a jobb információ-áramlást és a nagyobb társadalmi párbeszédet az országos vízvédelmi tervek felállításában. A civil társadalom hasznos segítséggel szolgálhat többek között információ, tapasztalat, tudás és hozzáértés terén. A DEF felügyelni fogja a folyamatot, ahogy a dunai országok kormányai beiktatják a vizes élőhelyek védelmét az országos tervekbe. Az eredményeket a 2006 június 29-i Duna Napon és a 2007-es Vizes Élőhelyek Világnapján hozzák nyilvánosságra. Ezenkívül a DEF-hez tartozó civil szervezetek helyi akciónapokat tartanak a Duna országaiban a Vizes Élőhelyek Világnapjának népszerűsítésére. Ilyen események például a Németországban és a Cseh Köztársaságban a vizes élőhelyek fontosságáról és árvizvédelemben való szerepéről szóló sajtókonferenciák, a Magyarországon, Horvátországban és Szlovéniában vizes élőhelyekre szervezett kirándulások, melyek célja a társadalmi tudatosság növelése és Romániában a tervezett hajozási projektek vizes élőhelyeket fenyegető következményeinek ismertetése. Szlovéniában pedig országos vizes élőhelyek konferenciát szerveznek és új vizes élőhelyeket helyeznek védelem alá. 5

6 A DEF Víz-politikai munkacsoportjai Társadalmi Részvétel Munkacsoport Társadalmi Részvétel Tevékenységi Prioritásai 2006 folyamán A DEF Víz Politika Csoport - Társadalmi Részvétel Munkacsoport (TRM) felhívja a DEF hálózatában lévő tagszervezetek figyelmét a közelgő tevékenységekben való közreműködésre és azok támogatására. A TRM azzal a fő szándékkal jött létre, hogy hatékonyan támogassa a különböző érdekeltek konzultációját és részvételét a Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervének (DRBMP) kidolgozási folyamatában. A munkacsoportnak nemkülönben szándéka, hogy tanácsaival és javaslataival ellássa a DEF (Duna Környezetvédelmi Fórum) Vezetőségét a társadalmi részvételre vonatkozó politika irányvonalat illetően. A DEF Víz Politika Csoport és a Munkacsoport koordinátora felkérik a DEF tagszervezetek érdekeltségeinek képviselőit a Társadalmi Részvétel Munkacsoportban (TRM) való részvételre. Kezdetben a csoport egyesíti a kilenc tagszervezetből és hét Duna menti országból származó képviselőket azért, hogy megnöveljük a képviseletet ebben a Munkacsoportban és megerősítsük a nemzeti hálózatok teljesítményét a társadalmi részvétel témakörében. A es időszakra a következő fő tevékenységek vannak betervezve: Társadalmi Részvétel Munkacsoport létrehozása ideális esetben legalább 1 fő foglalkozzon a Társadalmi Részvétellel minden egyes nemzeti DEF hálózatban. Kommunikáció kialakítása a munkacsoportok tagjai között speciális e- mail lista. Együttműködés kialakítása az ICPDR és a DRP végrehajtó csoportjainak nemzetközi és nemzeti küldöttségeivel illetőleg kommunikáció és Társadalmi Részvétel a Duna vízgyűjtőjén. Tervezett tevékenységek A Társadalmi Részvételt illetően nemzeti és vízgyűjtő szinten egyaránt és a terveknek a nemzeti és a DEF munkatervekbe való beolvasztása a következő 3 évre. A részvételi és kommunikációs tevékenységek kiaknázása azáltal, hogy gondoskodunk a nemzeti Társadalmi Részvételért felelős személyek támogatásáról. Sajátságos politika és a tudatosságot növelő tevékenységek kifejlesztése a Társadalmi Részvételre vonatkozó Nemzeti Programok előmozdítása és fejlesztése érdekében, összefüggésben a nemzeti Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervekkel. A Társadalmi Részvételi tevékenységekről szóló információk és kidolgozott tanulmányok összegyűjtése más a Duna Medencét és Európát érintő projektekből. Társadalmi Részvételre és kommunikációra vonatkozó képzés indítványozása a Víz Politika Csoport tagjai és más érdekelt személyek számára a nemzeti DEF hálózatból. Kommunikációs trénerek képzése, társadalmi részvételt és köztudatosságot növelő kampányok. 6

7 A DEF újszerű megítélésének nemzetközi szinten történő elősegítése. A már létező DEF szakértői adatbázis felülvizsgálata és aktualizálása, különös figyelmet fordítva a Társadalmi Részvételben jártas szakértőkre. Más Munkacsoportokkal és a DEF Titkársággal történő együttműködés, a Társadalmi Részvétellel összefüggő DEF tevékenységek továbbfejlesztését biztosító anyagi eszközök megszerzése. Egy a Vízgyűjtő-gazdálkodás folyamatában a helyi érdekeltek részvételével kapcsolatos projekt kifejlesztése. Az új Munkacsoport résztvevőinek szóló javaslatokat, a szükséges képzésekre vonatkozó indítványokat és a tervezett tevékenységek fejlesztését a DEF hálózat valamennyi tagja örömmel várja. Kérem lépjen kapcsolatba a Munkacsoport koordinátorral vagy a DEF Titkársággal. Milena Dimitrova, Társadalmi Részvétel Munkacsoport koordinátor Hidromorfológiai munkacsoport A DEF létrehozott egy hidromorfológiai munkacsoportot, amelynek a feladata, hogy felvegye a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik a környezetromboló beruházások ellen küzdenek, vagy folyóink természeti értékeit próbálják megóvni. A munkacsoport feladata, hogy tájékoztassa és segítse ezeket az embereket. Mindenképp szükséges, hogy legyen egy olyan szint, ahonnan a Duna egész vízgyűjtőjén folyó tevékenységek átláthatók. Először a Prágai Hidromorfológiai Csoporttal vettük fel a kapcsolatot és vettünk részt a munkájukban. A folytatásban segíteni kívánjuk az ICPDR szakértői csoportjának munkáját is. Szükséges, hogy felvilágosítsuk az embereket és a döntéshozókat a hajózhatóság javítása és a vízenergia hasznosítása kapcsán történő beavatkozások legveszélyesebb hatásairól, mert ezek legtöbbször nem hangzanak el a fórumokon. Gerhard Nagl, M.A. DEF Water Policy Team, Coordinator Hydromorphology 7

8 Vizes Élőhelyek Munkacsoport Melyek a nemzetközi jelentőségű Vizes Élőhelyek a Duna-medence területén? A Duna-medence területén számos vizes élőhely található, úgymint folyók, tavak, holtágak, árteri erdők és rétek és néhány mesterséges víztest, mint például halastavak és sóderbányák. Ezen példák mindegyike valamilyen szempontból fontos, legalább helyi szinten. De, tudjuk-e melyikük jelentős nemzetközi szinten is? Véleményem szerint egy vizes élőhely akkor tekinthető nemzetközi jelentőségűnek, ha az alábbiak közül legalább egynek megfelel: A Ramsari Egyezmény által elfogadott kritériumoknak a nemzetközi fontosságú vizes élőhelyek jegyzékének felállításakor, a BirdLife által elfogadott kritériumoknak a Fontos Madárélőhelyek (IBA) felállításakor vagy az EU által elfogadott kritériumoknak a NATURA 2000 terültek kijelölésekor. Mivel ezek a kritériumok közismertek és régóta használatban vannak, a Duna-medence területére is használhatóak lehetnének. A Duna-medence területén például mintegy 100 Ramsari terület található, számos egyéb nemzetközi fontosságú terület, például Fontos Madárélőhelyek mellett. Részletes tanulmányok nélkül is el kell ismernünk, hogy a Duna-medence területe nagyon fontos és nemzetközi fontosságú vizes élőhelyekkel rendelkezik. Itt kezdődik a mi feladatunk, ezen területek védelme, tanulmányozása és az állampolgároknak való bemutatása. Ha érdekelnek a vizes élőhelyek, rendelkezel valamennyi szaktudással és úgy hiszed a segítségünkre lehetsz, csatlakozz a csoportunkhoz! Milan Vogrin, WWG koordinátor, E- mail: A kétszívű folyó halála november 4-én a boszniahercegovinai Spreca folyót komoly szennyezés érte, melynek hatására tömeges halpusztulás következett be. A boszniai vezetést pontosan értesítették a történtekről. Az esetet csupán egy helyi lap néhány hasábján, valamint az elektronikus média néhány perces beszámolójában említették meg aznap és az esetet követő második napon. Azóta a Spreca folyó gyakorlatilag meghalt. Élő folyó helyett most szennyfolyamunk van. Mi történt az egészséges környezethez való jogunkkal? Tekintettel erre, a doboji Oktatási és Fejlesztési Központ komolyabb küzdelmet indított el a manapság legkönnyebben hozzáférhető média, az internet segítségével. Szétküldtünk t boszniahercegovinai és más szervezeteknek, továbbá nyitottunk egy oldalt a címen, ahol közzétettünk minden hozzászólást és levelet, amit a nyilvánosságtól kaptunk. A doboji Sporthorhász Egyesület jelentette az esetet a témában érdekelt szervezeteknek, azután gyászszertartást rendezett a folyónak, amely valaha Európa halban leggazdagabb folyójának számított. 8

9 Leállították a forgalmat a doboji hídon, és rézfúvósok zenei kísérete mellett virágkoszorúkat dobtak a folyóba, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a történtekre és arra, hogy komoly lépéseket tesznek az elkövetők ellen. Azokban a halakban, amelyeket Banja Luka-ba küldtek elemzésre detergens vegyületek nyomait mutatták ki. (a folyóparthoz közel egy vállalat mosószereket állít elő.) De ez még nem minden. Néhány nappal később, november 8-án, egy doboji horgász újabb szennyezésre hívta fel a figyelmet ezúttal a Bosna folyón. (A Spreca Dobojnál ömlik a Bosna-ba) Tömeges mennyiségű hal szenvedett el mérgezést, és a kisebb, vagy gyengébb példányok gyorsan elpusztultak. Amint a szennyezés levonult a nagyobb halak kigyógyultak a mérgezésből és az ügy kapcsán ismét csönd lett. A nagyvállalaltok kihasználják a társadalom ökológiai problémákkal kapcsolatos tudatlanságát és továbbra is hulladéklerakónak használják folyóinkat, így próbálják megtakarítani a veszélyes hulladékok biztonságos kezelésének költségeit. A független szervezeteknek nincsenek megfelelő anyagi erőforrásai az elkövetők elleni küzdelem folytatásához, és a kétszívű folyó a Spreca szíve, november 4-e óta egyre gyengébben dobog. Borisa Ilić,Association of fishermen Bosna, Doboj Miodrag Bosić, Center for Development Humanitas, Doboj Hagyjuk a folyókat szabadon áradni! A folyókat és kisebb vízfolyásokat mint ökoszisztémákat nagy változatosság jellemzi. Morfológiájuknak köszönhetően a folyók életterek és élőhelyek. Ha megvizsgáljuk a folyóinkat, azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb gátakkal és töltésekkel szabályozott. A szabályozásoknak tudható be, hogy egyre nagyobb pusztítást okoznak az árvizek, romlik a vizek minősége és rengeteg különleges állat-, és növényfaj élettere tűnik el. A leginkább veszélyeztetett ökoszisztémák a folyók és ártereik és Európa a világon élen jár a folyók duzzasztásában és szabályozásában. Elég csak megnézni a Duna németországi és ausztriai szakaszát, valamint a mellékfolyókat, azt láthatjuk, hogy közel az egész folyót visszaduzzasztották. A Duna alsóbb szakaszain, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában még találunk szabályozatlan szakaszokat, szigeteket, de a Duna alsó szakaszán található Vaskapu akadályt jelent a vándorló halfajok, köztük a viza számára. A Víz Keret Irányelv Roof Report vizsgálatának eredménye elkeserítő: a Duna teljes hosszának 78 %-a erősen módosított víztest -ként (HMWB) jellemezhető. Ez a szám igaz a 6300 km összhosszúságú mellékfolyókra is. A legsúlyosabb problémát a Duna esetében a hidromorfológiai változások jelentik. E számok ismeretében szigorú szabályokat kellene létrehozni a megmaradt területek védelmére, valamint a folyó ökoszisztéma további romlásának megakadályozására. A Víz Keret Irányelv célja, hogy megvédje, javítsa és helyreállítsa a vizi ökoszisztémák állapotát. 9

10 A DEF teljes mértékben támogatja ezeket a törekvéseket és támogatásának hangot is adott az ICPDR számára a Roof Report - ról készített értékelésében. Szükségesek az új gátak? A hidromorfológiai változások problémái valóban komolyak, számtalan új terv született a hajózás, a vízenergia és az árvízvédelem kapcsán. Ezek a tervek komoly fenyegetést jelentenek a még megmaradt természeti értékekre. Ha közelebbről megvizsgáljuk ezeket a terveket, akkor láthatjuk, hogy nem feltétlenül szükséges a végrehajtásuk az energiaellátás fenntartásához, vagy az árvízvédelem javításához. A projektek vezetői általában szűklátókörűek és profitorientáltak. A legnagyobb fenyegetést az európai országok vizi közlekedési terve okozza, amely fel kívánja számolni a Duna utolsó útszűkületeit is. Az útszűkületek összhosszúsága több, mint 1000 km és általában ezek a még érintetlen, természeti értékekben gazdag területek. Ez azonban még nem minden. Olyan új csatornák létesítését is tervezik, mint az Elba-Odra-Duna, vagy a Duna-Száva csatorna. A folyók jövője A Víz Keret Irányelv céljait figyelembe véve a jövőben nem csupán a folyók és kisebb vízfolyások állapotának további romlását kell megakadályozni, hanem a cél a vizi ökoszisztémák egy olyan állapotának visszaállítása, amelyet jó állapotúnak mondhatunk. Néhány esetben (Németországban és Szerbia-Montenegroban) azzal szembesültünk, hogy több helyen a víztestek módosítása indokolatlanul történt legtöbbször anyagi okokból. A műszaki létesítmények tervezésekor egyaránt figyelembe kellene venni a gazdasági szempontokat és a környezeti vizsgálatok eredményeit is. Szintén fontos feladat, amely a mi programunk lelke is egyben, hogy minden készülő terv foglalja magába a biodiverzitás megőrzésének proramját is. Ez szabja meg a tervek és programok irányvonalát, a fejlődés mértékét a Víz Keret Irányelv 2009-ig tervezett programja szerint. De figyelem mindkét szempont alapjait 2006-ban le kell fektetni, ugyanis a Duna menti országok eldöntötték, hogy eleget tesznek ennek a feladatnak 2007-ig. Pontosan megfogalmazott tervek nélkül nem lehet lényeges előrelépést tenni. Szükséges, hogy a Víz Keret Irányelv elérje a célját. A fő probléma az, hogy a beruházásokban érdekelt csoportoknak nem érdeke, hogy olyan feladatokat teljesítsen, amely a folyók jó, vagy legalább a jelenleginél jobb ökológiai állapotát eredményezné. Szóval sok tennivalónk van és sok akadályt kell legyőznünk. Akkor boldogulhatunk, ha képesek vagyunk összehangolt csoportokban dolgozni a téma irányában elkötelezett barátainkkal a Duna egész vízgyűjtőjén. De a remélt eredmény megéri a fáradozásokat. Gerhard Nagl, M.A. DEF Water Policy Team, Coordinator Hydromorphology. 10

11 Ünnepeljük meg a Száva Napot! Együttműködésünk a DEF Szlovéniával vetette fel azt az ötletet, hogy ünnepeljük meg a Száva Napot. A Duna Nap helyett, melyet a Duna Vízgyűjtő országai ünnepelnek, mi a Száva folyót választottuk, mint hozzánk közelállót és számunkra kedveset. Ljubljana városával és a Környezetvédelmi Minisztériummal együtt iskolánk növendékei készítették elő a Ljubjanai Városháza előtti úttesten a munkálatokat. A víz mindenkinek minden volt a címe az eseménynek. A célunk az volt, hogy városunk lakóit tájékoztassuk az ivóvizünket és annak vízkészletét érintő problémákról. Nem kezeljük kellő elővigyázatosággal a Ljubljanai mocsárvidéket érintő éghajlati hatásokat, továbbá a Ljubljanica folyót amelyik a Száva folyóba ömlik, amely pedig a Duna mellékfolyója. Kevés emberben tudatosult, hogy városunk milyen módon jut ivóvízhez, habár mindenkit érint annak a víznek a minősége, amit megiszik. Így hát fontos megértenünk, hogy hatással vagyunk a vízre, amit fogyasztunk. A természetben a víz állandó körforgásban van. Egy egyszerű vízfolyás vagy ivóvízkészlet megóvása által védjük környezetünket és egészségünket továbbá minden szomszédunk környezetét, ahogyan mi elvárjuk, hogy ők is védjék a miénket. Azt akartuk, hogy az emberek megértsék, hogy egy csepp víz, ami előttünk folyik el, életbevágóan fontos lehet valaki számára aki a folyó alsóbb szakaszán él. Tanulóink posztereket készítettek a környezetvédelmi problémákra és az ivóvízre vonatkozóan és kavicsra készített rajzokat osztottak szét. A fő esemény mégis annak a sárkánynak az elkészítése volt, amelyhez kavicsokat használtak. A folyóparton gyűjtögették a kavicsokat, amelyeket zöldre szineztek, mely zöld szín városunk szimbóluma is egyben. Sárkányunk az úttesten tűnt fel, a Robba szökőkút mellett, amely a három Szlovéniai folyót jeleníti meg. Ezek együttesen szimbolizálták a tisztább környezetért és egészségesebb ivóvízért folytatott harcunkat és egyesítették azokat az embereket akik egy tisztább környezet megóvásán fáradoznak. Az esemény nagy sikert aratott, még az idő is szép volt és sok ember látogatott el ide, állt meg körülnézni és beszélgetni velünk. A diákok, a városlakók és a külföldi túristák között tiszteletét tette Erwan Fouere úr az EU magasrangú biztosa és néhány újságíró, akik azért jöttek, hogy fényképeket és intejúkat készítsenek a résztvevőkkel. A diákjaink nagyon büszkék voltak, amikor fényképeik megjelentek az újságokban. A környezetről való gondoskodás igen hosszú folyamat, terveink szerint a jövőben több ilyen eseményt valósítanánk meg. Sava Osole 11

12 A Duna-Odera-Elba csatorna jelenlegi helyzete a Morva folyó völgyében Nem csökkentek a törekvések, amelyek a sokat vitatott csehországi Duna-Odra-Elba csatorna építését kívánják megvalósítani. Úgy tűnik azonban, hogy a terveket ért bírálatoknak sikerül megfékezniük ezeket a törekvéseket. A csatorna építésének Duna - Břeclav szakaszára vonatkozó tervei részét képezték a cseh kormány közlekedéssel és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos két indítványának. Végül mindkét tervet elvetették, amely a civil szervezetek munkájának köszönhető. A bizottság feladata a csatorna környezeti hatásának vizsgálata volt. A végleges eredmény remélhetőleg 2005 novemberében kerül publikálásra és várhatóan elősegíti a Duna-Odra-Elba csatorna terveinek elvetését. Pavel Přibyl, Hnutí DUHA - Friends of the Earth Czech Republic ben a Morva völgyében fekvő települések helyi önkormányzatai megkezdték a területre vonatkozó új tervek előkészítését. A csatorna nyomvonalának terve a cseh kormány 1996-os rendeletét veszi alapul és az érintett települések területrendezési terveiben is szerepel. Annak ellenére történt ez, hogy a környezetvédelmi hatásvizsgálat komolyan bírálta a tervet, kihangsúlyozta az építkezés hatásait a környezetre és a következményeket a nagyon komoly és katasztrofális szavakkal jellemezte. Az emberi környezetre gyakorolt hatás leginkább úgy jelenne meg, hogy szinte teljesen leállítaná a régió további fejlődését. Új építkezések, illetve felújítások nem kaphatnának engedélyt a csatorna vonalának egy bizonyos szélességű sávjában. Továbbá a sávban élőknek további, az állam által kiszabott korlátozásokat kellene elszenvedniük ban a cseh Környezetvédelmi Minisztérium létrehozott egy szakértő bizottságot, amelyben részt vettek a civil szervezetek képviselői is. 12 Az Unió a Morva folyóért nevű szervezet végigjárta a tervezett Duna - Břeclav csatornát a Duna Nap rendezvényei keretében Fotó: Jaroslav Ungerman

13 WWF Duna-Kárpátok Program DOEN projektje: A fenntartható falusi turizmus szerepe a Közép-Duna árterei természetvédelmi kezelésének javításában A Dunai árterek, melyek folyamatos, több országot érintő területet alkotnak Magyarország déli részén, Horvátországban és Szerbia-Montenegró Vajdaság tartományában, egyedülálló természeti kincset képviselnek Közép Európában. Ez a terület számos ritka és veszélyeztetett fajnak ad otthont, kritikus fontosságú menedék és pihenőhely számos vonuló állat, elsősorban vizimadarak számára. Ez egy gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő, de gazdag természeti és kultúrális örökséggel rendelkező terület, amely jelentős fenntartható turizmust lenne képes támogatni. Ennek a programnak elsődleges célja az ökoturizmus elősegítése, betanításon és marketingen keresztül elsősorban a szerbiai területen. Ezenkívül azt is céljául tűzte ki, hogy a turizmusban dolgozó szolgáltatók tisztában legyenek azzal, hogy egy megfelelően kezelt természet gazdaságilag értékes, és hogy támogassák őket mint gazdaságilag érdekelt feleket hogy aktívan vegyenek részt ennek hatékony elérésében. Úgy hisszük, a program másik pozitív eredménye egy javult, országhatárokon átnyúló, igazgatók, turistaiparban dolgozók és állampolgárok közti kapcsolat és együttműködés lesz. David Reeder, Technikai főtanácsadó, Világ Vadvédelmi Alap Duna Kárpáti Program. Az árterület összessége jelenleg három különböző országos szintű védelmi rendszer alá esik. Ezek a területek azonban egy ökológiai egységet képviselnek és annak érdekében, hogy ezt az egyedülálló európai természeti örökséget megóvjuk, megőrizzük és eredeti állapotába visszaállítsuk, egyesített kezelés és Európa legjobb termeszetvédelmi gyakorlatához hasonlóan magas szintű védelem szükséges. A közelmúlt konfliktusai által előidézett politikai akadályok ellenére európai szakértők és a három ország bizonyos szervezetei hisznek egy három részből álló, határokat áthidaló védett terület eszményében. Ez a program lehetőséget fog teremteni ennek az eszménynek a továbbfejlesztésére és arra, hogy más érdekelt felek is csatlakozzanak. Lehetőség lesz arra is, hogy a védett területeken kezelesi szakértelmet felülvizsgálják. 13

14 A DEF a Duna deltában: a kollégák találkozása Munkatársak találkoznak a Duna deltában a Duna Környezetvédelmi Fórum szervezésében A Duna Környezetvédelmi Fórum kezdeményezésében és támogatásával Civil szervezetek által szervezett megmozdulások beindítása a Duna területén a Víz Keretirányelv kivitelezésének tükrében címmel szemináriumot tartottak Ogyessza oblast-ban (a Duna körzetében) 2005 December 10-én. A gyűlés Ogyesszában kezdődött (pontossabban az Ogyesszai Állami Ökológiai Egyetem Ökológiai gondolkodás terjesztéséért felelős területi központjának az irodájában), ahol a résztvevők megismerkedtek a Dnyeszer folyó torkolatának egy illegalisan épített kikötő-komplexum miatt felmerülő problemáival és meglátogatták a Reneszánsz Regionális Civil Szervezet irodáját. Miután megérkeztek a Duna Bioszféra Rezervátumba, a szeminárium résztvevői kerekasztal vitafórumon vettek részt a civil szervezetek szerepéről Ukrajna ökológiai törvényhozásában. A kerekasztal vitafórum vezetője, Petro Grytsyshyn bemutatta a Duna Környezetvédelmi Fórum szerepét az európai ökológiai törvényhozásban a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottsággal együttműködve és beszélt partnerkapcsolatok létrehozásáról a Duna mentén. A szeminárium résztvevői között volt több ukrajnai civil szervezet, a vilkovo-i Duna klub, a tatarbunary-i Reneszánsz Regionális Civil Szervezet, az M. I. Andrusov egyesület, melynek feladatköre az Ökológiai biztonság és extrém esetek által okozott hatások közömbösítése, az Ukrán Ökológiai Tudományos Akadémia fekete tengeri körzeti tagozata, a Világlaboratórium Tudományos Kultúra Nemzetközi Központjának ukrán ágazata, a Közép és Kelet Európai és Független Államok Közösségének Ökológiai Jogi Szervezete, a Civil Szervezetek Fekete tengeri Regionális hálózata, az Ukrán Tudományos Akadémia Duna Bioszféra Rezervátuma és a Lviv Állami Természettudományi Múzeum. A szeminárium résztvevői a következőket javasolták: - Javítani kell a civil szervezetek együttműködését a vizek védelmében azzal a céllal, hogy megosszák egymással a Víz Keretirányelv ismeretét és használatát és bemutatassák a természetes vizek védelmének és fenntartható használatának alapelveit. 14

15 - Elő kell segíteni a köz bevonását a vizek védelmével és fenntartható használatával kapcsolatos döntéshozási folyamat minden szintjén: helyi, területi és országos szinten. - Támogatni kell az ukrán kormány törvényhozási folyamatát, szem előtt tartva a fenntartható fejlődés, ökológiai hálózat látrehozása, ökológiai törvényhozás betartását és a közvélemeny figyelembe vételét az ökológiai döntéshozásban. - Össze kell fogni az ukrán civil szervezetek erőfeszítéseit a Duna Bioszféra Rezervátum megóvásában a Rezervátum közepén átvezető hajózási csatorna építése által okozott kárral szemben. - Támogatni kell a Sasyk folyótorkolat ökoszisztémájának visszaállítását és a szomszédos területek ökológiai állapotának javítását. - Segíteni kell a tudományos ismeretek bemutatását és a tudományos és civil szervezetek közti együttműködést, és a szakértők felelősségének megerősítését az ökológiailag káros tevékenységek tudományos megalapozásában. - Segíteni kell az illetékes tudományos intézmények és civil szervezetek által gyakorolt szakszerű felügyelet kivitelezését az ökológiai etika megtartása érdekében. Óvd a fehér gólyák fészkeit! A Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület (BSPSV) utolsó felmérésének eredménye szerint mintegy 1100 pár fehér gólya fészkel Vajdaságban, de a fészkek 26%-a villanyoszlopok elektromos vezetékén található. Az ilyen fészken való költés veszélyes mind a gólyák, mind az áramszolgáltató vállalat számára. A vezetékeken lévő fészkek és maguk a madarak is zárlatot okozhatnak. Ennél is gyakoribb az fajta áramütés által okozott pusztulás, amikor a vezeték és a leföldelt oszlop kerül kapcsolatba a madár testén vagy fészekanyagon keresztül. A madarak által okozott áramkimaradással járó meghibásodások meglehetősen költségesek. A Rufford Maurice Laing Alapitvány Rufford pályázat programja által támogatott Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület erre a problémára keres praktikus megoldásokat a Biztonságos fészkek a fehér gólyának program keretei között. Szoros együttműködesben az Elektrovojvodina regionális áramszolgáltató vállalattal, 61 fém fészektartó állványt készítettek. Oleg Rubel, Anastasiya Tarasenco, Ogyessza, Ukrajna A platformok 2005 tavaszán, a költési időszak kezdete előtt felkerültek tíz, a projekt által fontosnak ítélt közép-bánáti településen: 15

16 Neuzina, Taraŝ, Botoŝ, Orlovat, Tomaŝevac, Sakule, Perlez és Belo Blato. Mivel a program eredményeként a gólyák a fészkek 90%-át már 2005-ben elfoglalták, a program 2006-ban is folytatódni fog platformok felállításával a gólya más vajdasági költőterületein. További információ: cakov.html Marko Tucakov Vajdasági Madárvédelmi és Madártani Egyesület, Árvizek Bulgáriában 2005 A meteorológusok szerint a 2005-ös felhőszakadások az elmúlt ötven évet figyelembe véve példa nélkül állók, hatásuk Bulgária egész területére kiterjedt. Egyes régiókban az esőzések és felhőszakadások l/m3 csapadékot okoztak februárja és szeptembere közötti időszakban öt hullámban érkezett az esőzés és komoly károkat okozott, valamint emberéletet is követelt. Több, mint 25 ember vesztette életét az áradásokban, hatalmas kiterjedésű megművelt terület került víz alá, és a pusztító víztömeg számtalan helyen megrongálta a közutakat és a vasútvonalat. Számtalan ház tűnt el az iszapos vízben. A leginkább súlytott területek a Szófia melletti régiók, ahol több száz ember vált hajléktalanná. Több faluban és városban az áramszolgáltatás szünetelt. Sok település vízellátás nélkül maradt. Az áradások Bulgária teljes infrastruktúrájában komoly károkat okoztak. Jelenleg még nincs végleges becslés arról, hogy mekkora a kár. Azoknak az embereknek a száma, akiket közvetlenül érintett a természeti katasztrófa meghaladja a 3 milliót. A Bulgáriai Önkormányzatok Szervezete szerint az árvizek által érintett helyi önkormányzatok száma több, mint száz. A legnagyobb problémák ott merültek fel, ahol az infrastruktúra komoly károkat szenvedett, ahol közutak, vagy hidak rongálódtak meg. Hivatalos információk szerint 2250 kilométernyi úthálózat és több, mint 600 híd pusztult el. Több teret a folyóknak nagyobb biztonságot az embereknek a bulgáriai civil szervezetek mozgalma A bulgáriai civil szevezetek koalíciója azért jött létre, hogy megpróbálja megállapítani a bulgáriai árvizek főbb okait és indítványozza a korszerű árvízvédelem megvalósítását az országban. 16

17 A civil szervezetek szerint az árvizek fő okai: olyan elavult és nem környezetbarát beavatkozások a folyók árterületein, mint az átgondolatlan folyamszabályozás, a folyók kiegyenesítése és árvízvédelmi töltések építése. (A bulgáriai vízfolyások több, mint 90%-a szabályozott) Az okok közé sorolható a folyók árterületének leválasztása, vagy az ártér növényzetének pusztítása is. További problémát jelent az elavult gátak üzemeltetése, a mederanyag kitermelése, valamint a vízgyűjtő területek erdeinek kitermelése. A koalícióban több nagy civil szervezet is részt vesz: a Bulgáriai Biodiverzitás Alap, a WWF DCP, a BirdLife Bulgaria, a BALKANI Természetvédelmi Csoport, a Természetért Öko-fórum, a Környezeti Információk Központja, és a DEF Bulgária. Petko Tzvetkov, Hídépítés kezdődik a Gornje Podunavlje Zöldövezetben Hídépítés volt a mottója a páneurópai zöldövezeti kezdeményezés délkelet-európai partnerei által tartott első gyűlésnek 2005 november 7 és 10-e között a szerbia es montenegrói Újvidéken. A konferenciát az Euronatur, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) délkelet-európai programirodája szervezte a Szerbiai Természetvédelmi Intézettel együttműködve és a Német Szövetségi Természetvédelmi Ügynökség anyagi támogatásával. A mintegy 40, délkelet-európai Zöldövezet országaiból érkezett résztvevőnek lehetősége nyílt információ-cserére a Zöldövezetben jelenleg történő és tervezett projectekkel és természetvédelmi tevékenységekkel kapcsolatban. A résztvevők végiglátogatták az országos Zöldövezeti fókuszpontokat és a nemzetközi együttműködés más gyakorlati példáit a Gornje Podunavlje Különleges Természetvédelmi Területen (SNR), amely a Szerbia és Montenegro, Horvátország és Magyarország közötti hármashatári területen helyezkedik el. A Roussenski Lom folyó Fotó: Milena Dimitrova/CEIE A Zöldövezet egyedülálló kezdeményezés, mivel célja a volt Vasfüggöny átalakítása védett területek hálózatává. A kezdeményezés 2004-ben került páneurópai szintre a nemzetközi természetvédelmi együttműködés és területi fenntartható fejlődés elősegítése érdekében. A Zöldövezet három területi egységből áll: skandináv, közép-európai és délkelet-európai egységekből. A Zöldövezet kezdeményezés titkársága az IUCN-hez tartozik, és a dél-kelet európai egység területi koordinátora a németországi Euronatur. 17

18 Ez a projekt minden kétséget kizárva előnyökkel fog járni helyi és országos szinten, európai szinten pedig az eredmények hozzá fognak járulni a páneurópai zöldövezet munkaprogram kivitelezéséhez és az eredményeket terjeszteni fogják az érdekelt szervezetek és hálózatok között. Az IUCN Belgrádban lévő dél-kelet európai irodája jelenleg két, a Zöldövezet teljes területére kiterjedő projektet futtat: az egyik az övezet mentén elhelyezkedő védett területek feltérképezésével kapcsolatos, a másik pedig értekezletek összehívásával, melyeknek célja a főrészvényesek közti információ-, és eszmecsere elősegítése. Az IUCN dél-kelet európai szervezete ezenkívül megkezdte az első zöldövezeti terep-projekt, A helyi közösségek bevonása és természetvédelem az európai Zöldövezetben kivitelezését, a Holland Mezőgazdasági Minisztérium, Természet és Élelmiszer Minőség (LNV), BBI Matra tervezetének anyagi támogatásával. A projekt kivitelezése a Gornje podunavlje Különleges Természetvédelmi Terület próbaterületén történik és remélhetőleg számos olyan ténykedéshez fog vezetni, melyek szilárd alapot teremtenek a terület kezelési tervének kidolgozásához, a nemzetközi együttműködés erősítéséhez, a terület kezeléséért felelős hatóságok és a főrészvényesek hozzáértésének növeléséhez és a társadalmi tudatosság megerősítéséhez. További információ található a weboldalon vagy Alois Lang, IUCN dél-kelet európai Zöldövezeti Koordinátortól Az IUCN dél-kelet európai tevékenységeiről keressék Maja Zitković, Projekt felelőst Az Euronatur IUCN dél-kelet európai Zöldövezet Internet-címe: A Gornje Podunavlje egy vizes terület, mely Horvátország (Kopácsi rét Természeti Park) és Magyarország (Duna-Dráva Nemzeti Park) határán helyezkedik el. A projekt keretei között kivitelezésre kerülő élőhely-felmérés és térképezés révén a nemzetközi együttműködés is erősödni fog. 18

19 A DEF koordinátor-szervezetei AUSZTRIA Distelverein Franz Mair Strasse Deutsch Wagram, Austria Tel.: ( ) Fax: ( ) Kapcsolattartó: Johannes Wolf BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA Center for Environmentally Sustainable Development (CESD) S.Tomica Sarajevo, Bosnia and Herzegovina Tel: Fax: Web page: Kapcsolattartó: Igor Palandzic BULGÁRIA Centre for Environmental Information and Education 17A Sofroniy Vratchanski Str., 3rd floor, app. 9, 1303 Sofia, Bulgaria Tel.: (359-2) Fax: (359-2) Kapcsolattartó: Milena Dimitrova HORVÁTORSZÁG Zelena Akcija/Green Action Ozaljska 93 P.O. Box Zagreb, Croatia Tel.: (385-1) Fax: (385-1) Kapcsolattartó: Irma Popovic CSEHORSZÁG Union for Morava River Panska Brno, Czech Republic Tel.: (420-5) Fax: (420-5) Kapcsolattartó: Jaroslav Ungerman NÉMETORSZÁG Bund Naturschutz in Bayern e.v. Pettenkoferstrasse 10a/I Munchen, Germany Tel.: (49-941) Fax: (49-941) Kapcsolattartó: Christine Margraf MAGYARORSZÁG BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: Kapcsolattartó: Tamas Enikő Anna MOLDOVA Ecological Movement of Moldova Serghei Lazo St. no MD Chisinau, Republic of Moldova Tel.: Fax: Kapcsolattartó: Victoria Resetnic ROMÁNIA Eco Councelling Center Galati Str. Basarabiei nr Galati, Romania Tel.: (40-236) Fax: (40-236) Kapcsolattartó: Petruta Moisi 19

20 SZLOVÁKIA DAPHNE - Institute of Applied Ecology Podunajska Bratislava, Slovakia Tel/fax: (421-2) Tel/fax: (421-2) Kapcsolattartó: Jan Seffer SZLOVÉNIA Society of Bird Research and Nature Protection (DPPVN) Ptujska c. 91 SI-2327 Race, Slovenia Tel.: (+386-2) Fax: (+386-2) Kapcsolattartó: Milan Vogrin UKRAJNA The Western Center of the Ukrainian Branch of the World Laboratory 4 Mateyko St , Lviv, Ukraine Tel.: ( ) Fax: ( ) Kapcsolattartó: Petro Hrytsyshyn SZERBIA ÉS MONTENEGRÓ Danube Environmental Forum Yugoslavia Andricev venac 2, Beograd, (Planinarski savez) Serbia and Montenegro Tel / Fax: Kapcsolattartó: Mirjana Bartula A DEF szóviői FELSŐ-DUNA Johannes Wolf Distelverein Franz Mair Strasse Deutsch Wagram, Austria Tel.: ( ) Fax: ( ) KÖZÉP-DUNA Tamás Enikő Anna BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület Petőfi sziget 11. H 6500 Baja, Hungary tel: fax: AL-DUNA Petruta Moisi Eco Councelling Center Galati Str. Basarabiei nr Galati, Romania Tel.: (40-236) Fax: (40-236) A DEF titkársága Helena Carska DEF Secretariat Rytierska Bratislava, Slovakia Tel.: (421-2) Fax: (421-2)

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése

A civil társadalom erősítése. A civilbarát önkormányzatok és. kapacitásépítése és helyi szintű együttműködések fejlesztése A kedvezményezett neve 1. Aranyeső 2. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 4. Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 5. MAGOSFA Környezeti nevelési és Ökoturisztikai 6. DemNet

Részletesebben

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani

Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani SAJTÓKÖZLEMÉNY Offshore cégeknek nem jár állami támogatás nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani Budapest, 2013. április 17. Egy hétfői bejelentés értelmében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Balatonfüred, 2014. november 7. Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri

Részletesebben

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31.

A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben. Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. A nemzetközi együttműködés fontossága a vízügyben Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Lajosmizse, 2012. május 30-31. VÍZKÉSZLETEK KONFLIKTUSOK A víz elérhetősége (1000 m 3 /fő évi szinten)

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása

Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása Az Országos Környezetvédelmi Tanács 2010. január 8-án tartott ülésén elfogadott állásfoglalása a Szob feletti és a Szob alatti Duna szakaszon a hajózhatóság feltételeinek javítására tervezett beavatkozások

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra. vonatkozó európai stratégiáról

Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra. vonatkozó európai stratégiáról Az Európai Parlament, Az Európai Parlament állásfoglalása a Duna-régióra vonatkozó európai stratégiáról tekintettel a Szerződés 192. cikkére és 265. cikkének (5) bekezdésére, tekintettel a Duna-régióra

Részletesebben

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása

HAND IN HAND for. A dél-kelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása HAND IN HAND for RIVERS A délkelet európai országok nemzetközi folyó folyosóinak fenntartható, integrált gazdálkodása SEE River Helyi szinttől a határokon átnyúlóig, Felülrőllefelé és alulrólfelfelé tervezési

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon Természetbarát halgazdálkodás homoródszentpálon (Románia) AGROPISC HAKI együttműködés 2008 július 12., Sáregres - Rétimajor Halgazdálkodás természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d

PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d PRIORITÁSI TENGELY = 3. tematikus célkitűzés: A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása IP3d 3d) A kkv-k kapacitásának támogatása a növekedésben és innovációs folyamatokban való részvétel

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba

Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba O R I E N T G A T E H Á L Ó Z A T Éghajlat-változási ismeretek beépítése a tervezési folyamatokba Az OrientGate projekt alapvető célja, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos tudásanyagot felhalmozó közösségek

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban Schmidt András Vidékfejlesztési Minisztérium Természetmegőrzési Főosztály Natura 2000 területek az EU területén Jelenleg 26 106 Natura 2000 terület,

Részletesebben

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449

Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 1. Általános információk Megvalósíthatósági tanulmány NCA-NK-10-B-0449 Projekt címe: Túra utak a Szatmár-Beregben Megvalósulás helyszíne: Szatmár-Bereg, Fehérgyarmat Kedvezményezett(ek) bemutatása: Szabolcs-Szatmár-Beregi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata

A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS The borderline as an axis of innovation A magyar-szerb határmenti térség környezeti ágazati stratégiáját megalapozó dokumentum rövidített változata INNOAXIS PROJECT Hungary-Serbia IPA Cross-border

Részletesebben

41/2001. (III. 14.) Korm. rendelet

41/2001. (III. 14.) Korm. rendelet 41/2001. (III. 14.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában aláírt Egyezmény kihirdetéséről (A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia

EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia EUSDR 5. Prioritásterület: Környezeti kockázatok kezelése Bakonyi Péter & Olimpia Negru Magyarország Románia Vázlat Mi történt az elmúlt évben? Az 5. prioritásterület Előrehaladás Mi várható? Vázlat Mi

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE

INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS IN SOUTH EAST EUROPE A SEE-ITS projekt röviden Partnerek A SEE-ITS egy több államot érintő projekt, amelynek célja az együttműködés, a harmonizáció és az átjárhatóság serkentése az elszigetelt délkelet-európai intelligens

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019. Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság 2014/2204(INI) 5.1.2015 VÉLEMÉNYTERVEZET a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Részletesebben

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai

A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai Dr. Perger László főosztályvezető, EUSDR koordinátor NeKI A Duna régió vízminőségvédelmi feladatai MHT XXXI. Vándorgyűlése GÖDÖLLŐ 2013. Június 3-4. A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA ALAPJAI (PILLÉREI) ÉS KIEMELT

Részletesebben

Emlékeztető. Börcsök Áron

Emlékeztető. Börcsök Áron VGT társadalmi vitafórum Emlékeztető Esemény: Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés területi vitafóruma 1-10 Dun-völgyi főcsatorna alegységen Dátum: 2009.07.17. 10:00 Helyszín: Wellness Hotel Kalocsa, Konferenciaterem

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról

Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról IEE Projekt BiogasIN Páneurópai felmérés a biogáz finanszírozási és jóváhagyási eljárásainak problémáiról Kérdőív a berendezéseket szolgáltatók, tervezők, beruházók és üzemeltetők számára Kidolgozva: Kérdõív

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese EGT Támogatási Alap Alkalmazkodás az Éghajlatváltozáshoz Program és Nemzeti

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése

A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése A 2014-2020-as határon átnyúló együttműködési programok tervezése 2013. NOVEMBER 29. DEBRECEN A 2014-2020-as határmenti programok tervezése A 2014-2020- as programozási időszakban az Európai Terüle= Együ?működési

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27

Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27 Közös ipari park működésének tapasztalatai Gmünd ( Ausztria) Tótszerdahely 2012. szeptember 27 1 A helyszín 2 3 A helyszín: ACCESS Ipari Park Hely: Gmünd Czech (Ceske) Velenice - 180 kmre délre a Prágától

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.

ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Web Értékesítő" 3. 1. Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" 4. 2.1 Profil összefoglalása" 4. 2.2 Részletes profil" 5

Web Értékesítő 3. 1. Szerepkör leírás 3. 2 Szerepkör profil 4. 2.1 Profil összefoglalása 4. 2.2 Részletes profil 5 ! Web Értékesítő Web Értékesítő" 3 1. Szerepkör leírás" 3 2 Szerepkör profil" 4 2.1 Profil összefoglalása" 4 2.2 Részletes profil" 5 2 Web Értékesítő 1. Szerepkör leírás Profil neve Profil alternatív nevei

Részletesebben

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz

A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz A TRANSENERGY projekt hozzájárulása a hazai és nemzetközi vízgazdálkodási és környezetvédelmi feladatokhoz Szőcs Teodóra Nádor A., Tóth Gy., Rotárné Szalkai Á., Kerékgyártó T., Gál N. (MFGI), J. Prestor,

Részletesebben

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135)

Az IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft.,akkreditált tanácsadó vállalat (ROP-VTSA-2012-1135) HU-SRB IPA II CBC 2014-2020 Tervezet 1. Prioritás: Határokon átnyúló vízgazdálkodás és kockázat megelőző rendszerek fejlesztése Prioritás azonosítása A környezet védelme, éghajlatváltozáshoz való alkalmazás,

Részletesebben

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv

Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv ZÖLD OT, TOKAJ, 2015 VIZEINK SZEKCIÓ, Reflex, Nabe, WWF VGT, ÁKK, CIVIL SZERVEZETEK SZEREPE Víz Keretirányelv és Árvíz Irányelv A Víz Keretirányelv előírja, hogy a jó ökológiai és kémiai állapot elérése

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

A CAPINFOOD projekt adatai

A CAPINFOOD projekt adatai ACAPINFOODprojektről Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.(BZN) Tudásmenedzsment Központ Kurucz Katalin osztályvezető 2015. június 30. A CAPINFOOD projekt adatai A dél-kelet-európai

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok -

Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Településen kívüli zöld infrastruktúra projektek, programok - Dr. Gellér Zita Márta vezető stratégiai koordinátor Green City konferencia - CONSTRUMA 2015. április 17. 1 Védett természeti területek 1. Országos

Részletesebben

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről

Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről Bevezetés Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, Bezárva találkozóját, amelyet 1992. június 3-14. között Rio de Janeiróban tartott, Megerősítve

Részletesebben

G E overn E EE j pro ekt kt

G E overn E EE j pro ekt kt GovernEE projekt A projekt háttere, előzmény A Good Governance in Energy Efficiency Jó kormányzás az energiahatékonyság területén! - Energiabiztonság és a klímaváltozás problémája - Energia hatékonyság

Részletesebben

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium

TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME. Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium TÁJAINK INTEGRATÍV FEJLESZTÉSE ÉS VÉDELME Csőszi Mónika Vidékfejlesztési Minisztérium 1 A folyó oly simán, oly szelíden Ballagott le parttalan medrében, Nem akarta, hogy a nap sugára Megbotoljék habjai

Részletesebben

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma

AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, TELEI. Az ökoturizmus fogalma MTSZ 3. AZ ÖKOTURIZMUS FOGALMA, FORMÁI ÉS S FELTÉTELEI TELEI Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. A tömegturizmus t hatása A 20. század végére nyilvánvalóvá vált a természeti

Részletesebben

Határon átnyúló együttműködés a vízgazdálkodásban Ausztria és Magyarország között ma és a jövőben. Lajosmizse, 2012. május 30.

Határon átnyúló együttműködés a vízgazdálkodásban Ausztria és Magyarország között ma és a jövőben. Lajosmizse, 2012. május 30. Határon átnyúló együttműködés a vízgazdálkodásban Ausztria és Magyarország között ma és a jövőben Lajosmizse, 2012. május 30. Államok közötti szerződések valamennyi szomszédos országgal Olaszország kivételével

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.4.23. C(2015) 2583 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2015.4.23.) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról ( a Fenntartható

Részletesebben

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége

Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli Kirendeltsége Beszámoló az Országos Vízgazdálkodási Tanács (OVT), a Dráva Részvízgyűjtő Tanács (DRVT) tisztújításáról és tevékenységének újbóli megkezdéséről Előadó: Juhász Zoltán Nemzeti Környezetügyi Intézet Dél-dunántúli

Részletesebben

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN

ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN A VÍZ KERETIRÁNYELV ÉS AZ ÁRVÍZ IRÁNYELV ÖSSZHANGJÁNAK LEHETŐSÉGEI, AZ ÖKOLÓGIAI SZEMPONTOK ÉS A TERMÉSZETI ÉRTÉKEK FIGYELEMBEVÉTELE AZ ÁRVÍZ KOCKÁZAT KEZELÉS TERVEZÉSE SORÁN - VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ - Az

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben