Archivum. Rigó Béla: Megtört sorok. Rigó béla: Megtört sorok. megmondta régen kuczka pét. er hogy a léted bucka lét. a lélek porral osztozik

Átírás

1 5.szám Archivum Rigó Béla: Megtört sorok Rigó Béla Formabontó vers Rigó béla: Megtört sorok megmondta régen kuczka pét er hogy a léted bucka lét a lélek porral osztozik hiába lát a kozmoszig megmondta régen kuczka pét er hogy ma még ott futsz a rét füvén de más nap jön te meg

2 látod betonba öntenek megmondta régen kuczka pét er hogy ne vágjad puccba még magad ha pártod ünnepel elvtársaid meg tünnek el megmondta régen kuczka pét er hogy talán az utcanép unokái megértenek ha megéred sem érte meg megmondta régen kuczka pét er hogy cézár a kocka rég elvetve kapd fel légy ügyes hat lapja cinkelt és üres

3 Tavaszi köszöntő Szepes Erika Baranyi Ferenc köszöntése Kossuth-díjjal történt kitüntetése alkalmából Tavaszi köszöntő Baranyi Ferencnek, Kossuth-díja alkalmából Nagy öröm érte a legszebb tavaszi ünnepünk, március 15-e alkalmából mindazokat, akik szeretik, tisztelik, pályáján figyelemmel követik Baranyi Ferencet: az őt régen megillető Kossuth-díj végre méltó gazdára talált. Ez ünnep alkalmából a magyar kormányzat egy új díjat is létesített, a 35 éven aluli fiataloknak szánt Március 15-e díjat. Bizony, én ezt is szívesen láttam volna Baranyi Ferenc kezében: a díjazottak közül feltétlenül ő képviseli leginkább ama hajdani ifjak szellemét, lendületét, a közösségért mindent vállalás fáradságát és nem ritkán kockázatát. De hát a márciusi ifjak forradalmi lelkületét úgysem lehet egy életkorhoz kötött díjjal méltatni: örökké él az az olyan, felelősségteljes alkotóban, mint Baranyi, és örökké él az a szeretet is, amivel ő közönségéhez és közösségéhez fordul.és ezt a szeretetet mindazok viszonozzák, akik felé irányul: Baranyi köteteinek bemutatóin kígyóznak a dedikálásra várók sorai, előadásain vastapssal ünneplik nézői, hallgatói. Mindezen barátok, tisztelők nevében, az irodalmi szakma azon részének, amely még igényli a képviseleti költészetet, barátai, a Nagy Lajos Társaság nevében szívünkben igaz örömmel köszöntöm a neki járó díjat sokszorosan kiérdemelt, szeretetétől és forradalmi lelkétől örökifjú Baranyi Ferencet. Budapest, március 18-án Szepes Erika Kertész Ákos Kosuth-díjas Gyimesi László Az írót köszönti kitüntetése alkalmából KERTÉSZ ÁKOS KOSSUTH DÍJAS A művészet egyfajta reneszánszában reménykedem. A fiktív, átélt történet örömélményt ad, hiszen veszélytelenül megélhetek egy másik sorsot. Ez az érzés újra meg kell találja az utat az emberekhez. Ha a művész akar is, mer is, tud is igazat mondani, úgy, hogy a közönség meg is értse, akkor nem kell attól tartania, hogy a jövőben nem lesz rá szükség. mondta nemrégiben egy interjúban Kertész Ákos, a Kossuth-díj legújabb kitüntetettjeinek egyikeként. A józan ész reneszánszának ígérete is felsejlik ebben a kitüntetésben ritkán került hasonlóan jó, méltó helyre ez a díj. Makra és Zakariás megteremtője, a sikeres prózai művek, filmforgatókönyvek alkotója azon elkötelezett, a megalázottak és megszomorítottak, a kirekesztettek sorsával szolidáris, az aktuálpolitikai felhangoktól mentes baloldali írók közé tartozik, akiknek a szolgálat nem vállalás, hanem életforma. A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság, a Világszabadság szerkesztősége, és természetesen a magam nevében is gratulálok a kitüntetéshez, s kívánok az örökifjú mesternek további sikeres alkotó éveket, magunknak pedig újabb megrendítő, felemelő Kertész Ákos-műveket. Gyimesi László ÂŔËĹĐČ ĎĹŇĐÎÂ dr. Jakócs Dániel A költő értékelése - köszöntése. Даниел Якоч:

4 ВАЛЕРИ ПЕТРОВ Доколкото даже краткото лирическо произведение има няколко степени и множество външни връзки, то напълно завършен комплексен анализ не само, че не е възможен, но и фактически не е нужен. Ние можем да анализираме само произволно ниво, само една определена страна на литературното произведение. В този случай ние можем да стигнем до изводи,които са верни само в определени рамки. И така ние можем да имаме достатъчно много отличаващи се удин от друг, но взаимно допълващи се един друг анализи на едно и също произведение. Ние обаче не можем да смятаме за еднакво верни два анализа, които взаимно се изключват един друг, както смятат някои 'теоретици на литературата' в наше време.в зависимост от нашите практически цели ние можем да синтазираме резултатите на взаимно допълващи се анализи.в определена степен такъв синтез е желателен, защото само така ние можем да изключим скритите грешки, вътрешните взаимно изключващи се едно друго противоречия.поради това,че опосредствените връзки и взаимоотношения на всяко произведение по принцип могат да бъдат безкрайни,съвершено пълен и комплексен анализ, не е възможен, но практически такъв анализ не и нужен, защото твърде отдалечените връзки само незначителна степен допълнят нашите знания за произведението, което анализираме. Образът на морето се повтаря в няколко стихотворения на Валери Петров. Ограниченото време, в което трябва да се прочете един доклад не позволява да се разгледат тези стихотворения. Аз избрах само три:' Лято', 'Крайморският балкон' и 'Море срещу заплащане', в които са писани в последните години и които са свързани помежду си от дълбоко, сложно и характерно за автора настроение. В тези три стихотворения не само се появява образът на морето, но и този образ е един от основните, към който авторът има дълбоко, лично отношение. Любовта на автора към морето възниква още в детството и това, разбира се, е отразено и в други произведения. В образа на морето се разкрива отношението на поета към основни въпроси на живота и човешкото съществувание. Присъствието на морето, образът на което включва в себе си момента на безкрайността на света, примирява автора със смъртта, но в това примирение - както се вижда от следващите редове - с мисълта за смъртта се съчетава утвърждаването за отново растащия живот: А какво по-прекраснокато място намерено и време избраноот това,да те стигне последният миг пред морето със чайки, във утрото ранно, сред детското ухание и гъдел и вик! ( ' Лято ') Стихотворението 'Крайморският балкон ' съдържа в себе си един необичаен 'цитат', цитат не от друго литервтурно произведение, а от живописта. Валери Петров строи това стихотворение върху сравнението на реалното Черно море с морето от картината на Питър Брьогел Старши ( ) 'Падането на Икар '( 1569).Благодарение на описанието на Валери Петров на картината на Брьогел в стихотворението присъстват две морета: реалното Черно море и морето, създадено художественото въображение на Брьогел. Темата на картината - смелата и трагична постъпка на Икар - изпраща далеч назад в епохата на античната митология. За отбелязване е,че герой на дадената картина не е само Икар, но и селянинът-орач,изпълняващ своя съзидателен творчески труд. Валери Петров се отъждестява с тях-и не без основание; и в дейността на земеделеца, и в митологическия мечтател, и в поета има една обща основа на основите-творческия труд. И така,валери Петров обединява в едно античността, епохата на Възраждането и нашата епоха. Във връзка с това не може да не припомним определението за изкуството, дадено от Лев Толстой. Според Толстой 'изкуството е средство за общуване между хората'. Струва ми се, че можем да се съгласим с това определение, само че даденото определение не указва на всички основни елементи на изкуството, а разглежда изкуството само от една страна, от страната на обществената му функция. Това определение не изключва, а обратно, предполага други определения на изкуството, които го допълват. На нас обаче сега ни е нужно именно това толстоевско определение, понеже то само по себе си утвърждава, че художественото произведение, в това число и литературното, носи в себе си такова съдхржание, което адресирано към дригите хора, т.е. изкуството е своеобразно послание към другите хора и поколения. Всичко това не изключва този

5 несъмнен факт, че литературното произведение, особено лирическото, е израз на човешката личност. Изразяването на личността с особена сила и интензивност се проявява в стихотворението на Валери Петров 'Море срещту заплащане', в което подобно на морски вълни едни след други следват емоционално обагрени образи. Причина за силните преживявания на автора е факт, който на пръв поглед е прост, ежедневен: морският бряг е ограден с бодлива тел, та по такъв начин се заставят хората да си купят билет. Морето е станало частна собственост, свободният достъп до него е прекратен. След това следват бурни протестиращи мисли и образи. Поетът спори с пазача, представител на новия ред, но, както узнаваме в края на стихотворението, той не произнася думите гласно. Всичко се случва в душата на автора и значението на бодливата тел, заграждаща пътя към морето се разширява, задълбочава, преосмисля: Какво? Една табелка смешна да се опитва мен да спре Да плащам ход, за да се срещна със лично моето море?... Да сме се гледали през мрежи като на свиждане в затвор? И пред очите ни изниква картината на огромен затвор, в който са заключили морето, или не морето, а човека, тъй като морето е безкрайно, него не можеш да пъхнеш в затвора. По този начин бодливата тел се оказва затвор за човека. Личният протест на автора против конкретните ограничения прераства в протест против тези ограничения на личността, които възникват върху почвата на абсолютното господство на 'свещената частна собственост'. Абсолютното, тотално господство на частната собственост на едни хора лишава от свобода нямащите. При такива условия повечето хора се чувстват като в затвор. Именно поради тези идеи и настроения стихотворението на Валери Петров излезе извън пределите на неговата родина. Духът на поезията му е съзвучен с това, което чувстват милиони хора в цяала Европа - и на Запад, и на Изток. Неговите схотворения, написани през последните години, изразяават мъката и страданието на голямата част от българския народ и именно поради това те предизвикват съчувствие и състрадание у всички хора, които не могат да се отнасят равнодушно към съдбата на другия човек. Поезията на Валери Петров от последните години е сълзи, предизвикани от трагичната съдба на България и заедно с това исторически документ за преживяванията на хората, отправен към други народи и други поколения. Разбира се, и образите, и изразените чрез тях настроения, и световъзприатието в поезията на Валери Петров имат своите исторически корени в развитието на световна култура. Сравняването на обществото със затвор се среща при Анатол Франс, при Толстой и преди всичко при Шекспир. Мисля, че някои шекспировски мотиви не случайно се появяват в творчеството на поета след като той преведе всички произведения на Шекспир на български език. Преводачът в някаква степен винаги попада под влияние на превеждания поет, но такова влияние довежда до практически резултати само тогава, когато е подкрепено от съвременния живот.така стоят нещата със стихотворението на Валери Петров. Ако разгледаме не само формата на проява на протеста, но и неговото глъбинно съдържание, т. е. осъждането на обществената несправедливост, прекомерното обогатяване на едни и - по същия начинобедняване на други, то в този случай намираме много стари корени в книгите на такива древноеврейски пророци - писатели като Амос, Исай и още други. Амос и Исай живеят преди 27 века ( осми век пр.н.е.). В повечето случаи ние четем тези древни текстове в превод, но и така чувстваме силата на техния език и твърдостта на убежденията им. Поради липса на място ще приведа само една строфа от книгата на Исай: 'Тежко на вас, - пише той - добиващи къща

6 след къща, така че за другите не остава място, като че ли едни вие живеете на земята'. (Исай,5:8) От това време протестът на Исай като лайтмотив се повтаря през столетията в епропейската култура. Може ли да поставим стихотворението 'Море срещу заплащане' в този ред произведения? Да, може, но стихотворението на Валери Петров в никакъв случай не е само повторение, и това,което се повтаря в него, в контекста на другите мотиви звучи оригинално.като цяло това стихотворение съобщава на външния свят това, че в последна степен мнозинството български хора са проникнати от стремеж към свобода и справедливост и те са убедени в това, че без свобода няма истинска справедливост, а без справедливост няма истинска свобода. Тук завършвам своя анализ. Искам да кажа оше няколко думи за това можем ли да анализираме стихотворения, написани не на нашия роден език. Не подлежи на съмнение това, че носителите на езика имат много преимущества пруд чужденците, но има една област, където преимуществото е на страната на представителите на други национални култури. Това е виждането какви произведения могат да бъдат интересни извън пределите на дадена национална култура, т.е. определянето на това какви произведения и кои автори излизат извън рамките на дадената национална култура и имат по -широко, общочовешко значение. Превод от руски: Стилиян Стоянов First published in :Balkan and Sea, messages to time and generations Blagoevgrad University, 1999 Dunatáj A földmüves Emil Isac vers Magyar és Román nyelven A FÖLDMŰVES Plugarul Szánt az eke, szánt az eke. Éj követi, zord, fekete. Szánt az eke, szánt az eke. Mindhiába szántasz, testvér, Rosszabbul élsz korcs ebeknél, Korcs ebeknél.

7 Szánt az eke. É s a bojár Méltán örvend a vetésnek, Fölhízlalja verejtéked. Szánt az eke, beléd szánt ma, A te bús életed szántja, Szánt az eke, beléd szánt ma. Fölvirradsz a végső napra, S vígan szánt az eke, mintha Kidöltödön is kacagna. PLUGARUL Plugul ară, plugul ară... Şi în urma lui e sară Plugul ară, plugul ară... în zadar ari, măi fraţîne. Soarta ta e tot de cîne. Tot de cîne... Plugarul arâ... Şi boierul Munca ta o odihneşte. Bogăţia lui tot creşte. Plugul ară, tot te ară. Ară viaţa ta amară, Plugul ară, tot te ară. Şi cînd viaţa ta se curmă, Plugul rîde şi tot ară... Vesel, căci rămîi în urmă... A Gyársziréna Emil Isac vers Magyar és Román nyelven A GYÁRSZIRÉNA Sirena fabricii Tömör füst száll az égre. Zúg, zúg a gyár bús szirénája. Gyülnek az emberek. Arcukat Álmatlan álom barázdálja.

8 Nem szólnak, nem is panaszolnak, Hangtalan lépnek, mint a holtak. Még könnyezésre sincs idejük. Tömör füst száll az égre... A szomszéd palotában Cseng az urak pohárcsörrentő lakomája, Ott mélabús szerelmes nóta járja. Zúg, zúg a gyárak szirénája... SIRENA FABRICII... Fum gros se-nalţă-n cer. Sirena fabricii sună. Oameni palizi de visul nevisat La poartă se adună... Şi nu grăiesc, şi nu se căiesc, Ai crede că nu trăiesc; îşi şterg ochii şi n-au răgaz să plîngă, Fum gros se-nalţă-n cer... Palatul din vecini De chiote şi de pocnet de sticle răsună. Lăutrii cîntă dragose din strună... Sirena fabricii şună, tot şună...

9 A Hajdani Kúriánál Emil Isac vers Magyar és Román nyelven A HAJDANI KÚRIÁNÁL La conacul de-odinoară A hajdani kúriánál Úri hintó be nem fordul, Hercegasszony már ki nem száll, És a koldus már nem koldul. Félénken a kapumélyben Szolga posztját már nem állja, Az úrasszony meghalt régen, Vagy tán elment más országba. Az ablakokból víg gyermekek Kacagnak és integetnek. Mi történt a kúriában? Ki lakja az ősi termet? Hol vannak a herceglánykák? Hol a vendég? A cigány? Hol a lovag, aki rózsát Hozott ide hajdanán? A hajdani kúriánál Úri hintó be nem fordul, És az ősök megremegnek Börtönében képkeretnek, S futva hagynák el a termet. S a falakról vén arcképek A lányokra dühvel néznek: Hiszen ezek parasztlányok! Vitték malomba a zsákot Most itt járnak termeikben, Ahol immár övék minden. Nincs már herceg, szolgahad, Nincs muzsikus, hercegasszony, A gyermekek énekelnek, Ők lettek itt most urak! És az élet már dagasztja A jövőt: cipójukat. A hajdani kúriában Nem lelsz lakájt, hercegnőket

10 Legény kurjant ott vidáman, Parasztlányok neki szőnek. A kapuban szélben, fagyban Koldusember nem vacog, Nem jönnek az alkonyatban Rózsacsokros lovagok. Dalok vidám fészke mostan A hajdani kúria. Hej, a lánynak a malomban Mennyit kellett sírnia... Csoda ez? Kik birtokolják A kúria fényes termét? Frakkjukat az úri szolgák Felölteni elfeledték? Csoda történt! Borús képpel Néz a kastély annyi őse A zsibongó gyermekekre, A vöröslő nyakkendőkre. Nem véletlen, hogy sehonnan Nem látsz jönni hercegnőket És hogy benn a nagy szalonban, Parasztlányok vásznat szőnek. Élet zeng a kúriában, Benne úrrá lett a rab, S nem riasztja hajnaltájban A kutyahad, szolgahad. LA CONACUL DE ODINIOARĂ La conacul de-odinioară O căleaşcă nu s-opreste, Şi prinţesa nu coboară, Cerşetorul nu cerşeşte. Nu stai slugi timizi la poartă Cu privirea aplecată. Poate e sţăpîna moartă, Ori în alte ţari plecată. Dar la geamuri rîd copiii Şi cintarea e zglobie, Ce s-a întimplat aice? Ce poate-n conac să fie?

11 Unde-i cărdul de prinţese? Nici lăutari, nici musafiri, Unde-s cavalerii palizi Cu buchet de trandafiri? La conacul de-odinoară O căleaşcă nu s-opreşte, Şi strămoşii se-nfioară Pe pereţi închişi în ramă, Ş-ar fugi din pînza moartă. Şi strămoşii pe părete Furioşi privesc la fete, Ţărăncuţe, care-odinioară Ridicau saci grei la moară, Şi acum prin săli aleargă, Căci a lor e lumea largă Dispărut-au slugi şi prinţi. Şi lăutarii şi prinţesa. Şi în săli copiii cîntă. Tot conacul e al lor! Viaţa pentru frămînţă Pîne albă: viitor. în conacul de-odinoară Nu-s lachei, nu sînt prinţese. Hăulesc flăcăi la moară. Ţărăncuţa lor pe ţese. Cerşetori nu stau la poartă Cum stăteau în vint şi-n ploi. Cavalerii nu mai poartă Trandafiri cu braţe moi. Şi conacul de odinoară Cuib de cîntec s-a făcut. Cît de mult odat la moară Fete-au plîns şi-au tot tăcut... S-a-ntîmplat aici mînule? Alt stapîn are conacul? Au uitat, ca-n vremuri bune, Lacheii să-mbrace fracul? S-a-ntîmplat minunea mare, în conac sînt trişti strămoşii Şi privesc de pe părete La copii cravate roşii. Nu a fost o întîmplare Că-n conac nu sînt prinţese. Că-n salonul cel mai mare O ţărancă-n tihnă ţese.

12 în conac intrat-a viaţa, Sclavii s-au făcut stăpîni Sin nu pleacă dimineaţa Vînători cu slugi şi cîini. JANNISZ MOTSZIOSZ, AZ EMBER, AZ ÍRÓ, A TUDÓS Jakócs Dániel A mai görög irodalom nagy alakját méltatja az írás. JANNISZ MOTSZIOSZ, AZ EMBER, AZ ÍRÓ, A TUDÓS A barátságok többsége még fiatal korban keletkezik, ezek egy része az idők folyamán elhalványodik, gyengül,különösen,ha a folyamatos együttlét nem tartja össze, a másik része - talán a kisebbik - egy életre megmarad. Idősebb korban csak ritkán keletkezik szoros barátság. A miénk ilyen. Már túl voltunk jóval a hatvanon, amikor Blagojevgrádban egy balkanisztikai konferencián megismerkedtünk. Nagyon gyorsan barátokká váltunk, ennek a magyarázata az, hogy eszményeink és törekvéseink már régen találkozásunk előtt azonosak voltak. Mind a ketten a kultúra segítségével a népek kölcsönös megismerését és közeledését szolgáltuk. Közös tevékenységünk során megismertük egymás életének legfontosabb korábbi szakaszait is. Ezek alapján úgy látom, hogy Jannisz Motsziosz egyik legfontosabb emberi tulajdonsága az okos bátorság, ami a történelem különböző szakaszaiban és a gyakran váltakozó élethelyzetekben mindig másként nyilvánult meg.bátorságának legláthatóbb bizonyítéka a görög polgárháborúban való részvétele volt a Görög Demokratikus Hadseregben, azaz a dolgozó nép oldalán. Ezt a háborút csak bizonyos megszorításokkal lehet tisztán polgárháborúnak nevezni hiszen közvetve vagy közvetlenül részt vettek benne külföldi nagyhatalmak is, és ezek túlereje döntötte el a háború kimenetelét.végső fokon az amerikai imperializmus közvetlen anyagi és haditechnikai támogatása döntötte el a háborút, ezért ezt a harcot bizonyos mértékig a görög nép szabadságharcának is lehet tekinteni, amit nemzeti függetlenségéért és a társadalmi igazságosságért folytatott. Jannisz Motsiosz számára példaként szolgálhatott apjának hősies harca és anyjának bátor és okos magatartása az antifasiszta harcban. Szüleinek küzdelme is megérdemelne egy regényt. Mindezt azért írtam, mert ezek az ifjúkori élmények meghatározó szerepet játszottak később, amikor elindult az írói úton, már amennyire ezt én megítélhetem. Itt hozzá kell tennem szerényen, hogy ismereteim költészetéről a nyersfordításokból készült műfordításokból származnak.nálunk Magyarországon még sokat kell tenni a háború utáni újgörög irodalom megismeréséért. Jannisz Motszioszról az első ismertetés Magyarországon 1972-ben jelent meg a világirodalmi folyóiratban, majd ezt követte egy lexikoncikk a 18-kötetes világirodalmi lexikonban, utána azonban majdnem semmi 2004-ig. Nehéz megmagyarázni ezt, mert az antik görög irodalom iránt a magyar kultúra képviselői a kezdetektől folyamatosan érdeklődtek, és az antik görög irodalom ismerete a magyar műveltség szerves része maradt napjainkig. De térjünk vissza az életúthoz. A Görög Demokratikus Hadsereg veresége után 1949-ben Jannisz Motsziosz emigrációba kényszerült. A Szovjetunióba került, Taskent, Kijev, Moszkva következett. Az új és ismeretlen körülmények között szintén komoly bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy mindent elölről kezdjen. Megtanult oroszul, befejezte a háború miatt befejezetlen középiskolát, egyetemre ment tanulni és eredetiben ismerte meg a klasszikus és a kortárs orosz irodalom alkotásait. Költészete az emigrációban bontakozott ki, ott megírhatta mindazt, amit otthon nem írhatott volna meg. Nagyon hamar a Szovjet Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetének a tudományos munkatársa lett, ahol az újgörög irodalom kutatása lett a feladata.

13 Közben folyamatosan írta saját verseit és állandóan fordított újgörögről oroszra és oroszról újgörögre.az orosz és újgörög kultúra kiemelkedő közvetítője lett. Szakmailag befutott, versei folyamatosan jelentek meg, családot alapított, lakása volt Moszkvában. Röviden fogalmazva: a Szovjetunió a második hazája lett. Mindezek után élete második legbátrabb döntését hozta meg. Amikor lehetősége nyílt rá, 1976-ban visszatért hazájába. Kétszeresen bátor tett volt, vállalnia kellett, hogy közvetlen barátai sem helyeslik elhatározását - és talán ez a legnehezebb, - ráadásul vállalni kellett azt is, hogy családjával együtt mindent elölről kell kezdeni, munkát találni, otthont teremteni és kiharcolni az elismerést. Az eltelt idő igazolta őt. Nyugdíjazása után hozta létre egyik legnagyobb tudományos alkotását, összegyűjtötte dallammal együtt szinte a teljes újgörög nyelvterületről a még megtalálható siratóénekeket. Ezzel a görög s egyben az európai zene és irodalom egyik legrégibb rétegébe hatolt be, és tette azt elérhetővé a következő nemzedékek számára. Talán zenei szempontból ez a gyűjtemény még fontosabb,mint irodalmiból. Közismert tény, hogy a népzene olyan több évezredes dallamokat őrzött meg, amelyeket a múltban semmilyen eszközzel nem lehetett legyezni, és ezért nem is jegyeztek le. Kutatók egész sorának- irodalomtörténészeknek, néprajzosoknak lesz a feladata ezt a hatalmas anyagot elemezni és feldolgozni.remélhetőleg lesznek rá vállalkozók. Ezzel az egész európai kultúra művelői lettek adósai Jannisz Motsziosznak, tartóznak neki azzal, hogy az általa összegyűjtött hatalmas anyagot komplex módon feldolgozzák. Itt és most talán ez volt a legfontosabb, amit nekem el kellett mondani. Jannisz Motsziosznak pedig kívánunk további sikereihez jó egészséget, erőt és hosszú életet. Majakovszkij szavaival fejezem be orosz eredetiben: " Let do szta " Лет до ста rasztyi расти nam нам bez sztarosztyi. без старости. God ot goda Год от года rasztyi расти nasej bodrosztyi." нашей бодрости. " Jannisz Mociosz mitológiája Szepes Erika A költők, még a világlátásban és a stílusban egyaránt realisták is, szívesen fordulnak az európai gondolkodás első komplex tudatformájához, a mítoszhoz. Nem ködösítésből, nem a környező világtól való elfordulásként, hanem azért, hogy kijelöljék: a világ melyik alaptörvényét szeretnék újrafogalmazni, az emberi karakterek megszemélyesítőinek, az isteneknek és a hősöknek melyike áll olyan közel hozzájuk, hogy alakját magukra öltve, mintegy az ő történetével, az ő szavaival azonosuljanak a ma jobb megértéséért, saját személyük tisztább, pontosabb artikulációjának kedvéért. Szepes Erika Jannisz Mociosz mitológiája A költők, még a világlátásban és a stílusban egyaránt realisták is, szívesen fordulnak az európai gondolkodás első komplex tudatformájához, a mítoszhoz. Nem ködösítésből, nem a környező világtól való

14 elfordulásként, hanem azért, hogy kijelöljék: a világ melyik alaptörvényét szeretnék újrafogalmazni, az emberi karakterek megszemélyesítőinek, az isteneknek és a hősöknek melyike áll olyan közel hozzájuk, hogy alakját magukra öltve, mintegy az ő történetével, az ő szavaival azonosuljanak a ma jobb megértéséért, saját személyük tisztább, pontosabb artikulációjának kedvéért. Nem olcsó szereplíra jön létre ezáltal, hanem a szerep révén rájuk háruló feladatok vállalása és jó esetben beteljesítése. Elég itt csupán arra emlékeztetni, milyen hatalmas dramatikus utóélete van az Élektra és Antigonémítoszoknak, milyen magasztossá nemesült az archaikus mítoszban hiábavalóan küszködő Sziszüphosz Camus nagyszerű mítoszátértelmezésében: a világháború ellen tiltakozó Európa jövőjén felelősen gondolkodó, magasabb társadalmi pozíciókra törő munkás szimbolikus alakja formálódott belőle. A görög mítoszkincs Európa más kultúrjavaival együtt átkerült Észak-Amerikába is, ahol O Neill, Th.Dreiser és mások a mitikus görög hősök alakjainak, konfliktusainak megidézésével viszonyították saját koruk tragédiáit a mindenkori értéket és mértéket képviselő görög világéhoz. S ha egész Európa, még Észak-Amerika is, megtalálja saját életének modelljeit, viselkedéstípusait, a magyarázatokat-megoldásokat saját konfliktusaira, hogyan ne tenné meg azt sokszoros átéléssel, teljes azonosulással egy görög költő, aki azokon a köveken lépdel, ahol hajdan az olümposziak vettek űzőbe akár szerelmi célzattal is földi halandókat, aki azon a tengeren hajózik, amely az európai történelem első elbeszélt, archetipikus háborújának, a trójainak a harcosait szállította hátán tíz évig, és akinek szerettei abban a földben nyugszanak, ahová Perszephoné, Eurüdiké és oly sok kedves, szánnivaló társuk szállt alá? S hogyne érezné magát sokszorosan hasonlónak, sőt azt merném mondani: azonosnak Jannisz Mociosz azzal az Odüsszeusszal, aki tíz évig hányódott távol szülőföldjétől és családjától (Jannisznak ez két és félszer ennyi időbe tellett), s akinek kalandjaihoz képest még az alvilágiakat is beleszámítva - az ő megélt sorsa sokszorosan hányatott volt? Jannisz átéli a mitikus hasonlóságot, és megalkotja saját mítoszvariációját az Odüsszeusz-témára. Ithaka című, nagyívű költeménye nem elbeszélő költészet, hanem hatalmas terheket hordozó hol szubjektív, hol gondolati líra, emelkedett, himnikus részekkel, ilyen mindjárt az Előszó monológikus imája, amely az Istennel perlekedő próféták hangját is megidézi, majd a szerelmi költészet szubjektív, bensőséges hangján szól az Asszonyhoz, akit itt, a téma feldolgozásának megfelelően, természetesen Pénelopénak nevez. És elemzi kettejük szerelmének lényegét: két, egymással teljesen ellentétes de, és ez a fontos és hangsúlyos -, egyenrangú jellem egymásnak feszülését és eloldódását: Odüsszeusz, az ismeretlen felé vágyódó, kockázatokat, veszélyeket a megismerésért ( szirének, Alvilág) és a tudásért (Kirké, Kalüpszó, Teiresziasz) vállaló, a változást, a mozgalmasságot kedvelő egyik Érv (Jannisz szavával), Pénelopé az állhatatosságot, változatlanságot, rendíthetetlenséget, hűséget megtestesítő Ellenérv.A mítosz itt vezet át a filozófiába: Jannisz pontosan tudja, hogy ami a mítosz nyelvén két különféle karakterű embert és viselkedéstípust jelent, azt a filozófia, Empedoklész harmónia-tanát kifejtve, úgy fogalmazza meg, hogy ha Érv és Ellenérv egyenlő erővel hat a világra, kettejük között nem a Viszály, hanem a Szeretet (erósz) működik, s ez tartja egyensúlyban, biztonságos helyzetben- tehát Harmóniában - a világot ( Ithaka VIII.rész).És amikor Odüsszeusz hű kutyájáról ír, aki Ithaka kapujában vár rá tíz évig, majd hazaérkeztekor vele együtt tér vissza otthonába, lehetetlen, hogy ne lássam magam előtt Janniszt, a hegyi embert, aki kutyájával szinte egy testté olvadva kaptat felfelé a szürke sziklákon a hegygerincre. Jannisz, a múltja fölött taposó ember magányos, sok-sok barátját veszítette el a harcban. De Jannisz, a költő a tanár, a kultúra ma is tevékeny harcosa, nincs egyedül. S bár az Emlékezés című versben halott bajtársait hiába éleszti kiáltozásával, és úgy érzi, a poklot nyitják meg előttem,/ egyszál magam maradtam, / kezemben nem érzek baráti kezet, én most innen, a messzi Magyarországról, közös Antológiánk létrehozásának nem csekély küzdelmeit magunk mögött tudva, üzenem Neki: Drága Jannisz, ha veszítettél is sok barátot, s ha hiányoznak is tenyeredből a baráti kezek, antológiánk címe: - Kézfogás mutatja: új barátokra leltél bennünk. Budapest, 2007.december 6.

15 Hétköznapjaink Kertészeti teendők a téli hónapokban Cs. Nagy László A téli hónapok, december és január folyamán alapvetően az időjárás alakulása határozza meg a lehetőségeinket és a,,kötelező gyakorlatokat,, is. Ezekhez sorolandó a havazások nyomán keletkező veszélyek megelőzése, a diszcserjék bokrainak összefogása, összekötözése révén, továbbá a hó védelme alatt tevékenykedő rágcsálók kártételeinek elháritása a hóréteg jó tömöritése, letaposása utján, miután a kemény hórétegben nem tudnak közlekedni, illetve fészket csinálni... Kertészeti teendők a téli hónapokban A téli hónapok, december és január folyamán alapvetően az időjárás alakulása határozza meg a lehetőségeinket és a,,kötelező gyakorlatokat,, is. Ezekhez sorolandó a havazások nyomán keletkező veszélyek megelőzése, a diszcserjék bokrainak összefogása, összekötözése révén, továbbá a hó védelme alatt tevékenykedő rágcsálók kártételeinek elháritása a hóréteg jó tömöritése, letaposása utján, miután a kemény hórétegben nem tudnak közlekedni, illetve fészket csinálni. A nyul, az őz és a szarvasok kártételét zig-zag alakban kifeszitett huzalra aggatott és kevés vizet is tartalmazó flakonokkal lehet eredményesen megakadályozni. E célból legalább két soros védelem az eredményesebb. Az egyik sor kb.5o cm-re a talaj felszinétől, a másik pedig cca l2o cm-re legyen. A flakonok távolságát a rendelkezésünkre álló flakonok mennyisége határozza meg. az a jó, ha arasznyira vannak egymástól. Szél és eső alkalmával a zörgésük, holdfénynél pedig a villogásuk is riasztó hatásu, amit akár belül, akár pedig kivül elhelyezett szines sztaniolokkal is növelni lehet. A téli hónapok csapadékát is igyekezzünk az utolsó cseppig hasznositani. Hófuvás esetén cél-szerü hófogókat létesiteni. E célból minden olyan anyag alkalmazható, amely a szél erejét meg-töri, avagy csökkenti, pl. gallyakból készithető és mozgatható hófogó-rács, nejlon-fólia, deszka kerités-elem, stb. A lényeg az, hogy a magasságuk érje el a kb. másfél métert. Elhelyezésük a szél irányára keresztben történhet, mert csak igy van visszafogó hatásuk. A felgyülemlett hóréteget tömöritsük össze lapáttal s igy megóvhatjuk a szélelhordás veszélyétől. A hótakaró minden növény számára a legjobb fagyvédelem, ezért érdemes rá figyelmet forditani. Amig a szabadban élő növények a téli álmukat alusszák, a kertész ember már a tavaszhoz készül. A legkorábbi termések a decemberi- januári magvetésekből származnak, ezért a korai paradicsom, paprika, saláta, petrezselyem, sárgarépa, spenót és sóska magvetését fóliasátrak alá, avagy a palántanevelő berendezésekbe el kell végezni. A hidegtürő zöldségfélék a kisebb fagyokat is jól türik, mig a melegkedvelők legalább szobahőmérsékletü körülményeket igényelnek. Ezek magvetése céljából igen jó eredménnyel hasznosithatók a használaton kivüli hütőszekrények, amelyek temperálását melegvizes flakonokkal oldhatjuk meg, elhelyezésüktől és méreteiktől függetlenül. Ám a magkelést követően már gondoskodni kell a napfényről is, amit pl. fóliázott ajtó-betétekkel oldhatunk meg sikeresen. Az igen sok keserüséget okozó 2OO7. esztendő után egy sikerekben gazdag uj évet kivánok minden kedves olvasónknak. Fogyasszunk csicsókát Cs. Nagy László A különböző nyomelemek emésztés-élettani jelentőségét ma már senki nem vitatja. Egészséges szervezetről csak akkor beszélhetünk, ha ha minden szervünk és azok minden egyes sejtje is rendeltetésének megfelelően funkcionál. Ám ennek előfeltétele a funkcionálásukhoz szükséges vegyületek és elemek megszakitás nélküli rendelkezésre állása. Gyakran egyetlen elem hiánya is sulyos egészségkárosodáshoz vezethet. Jó példa erre a jód hiánya, amely a golyvásodás nehezen kezelhető kórképet okozza... Fogyasszunk csicsókát A különböző nyomelemek emésztés-élettani jelentőségét ma már senki nem vitatja. Egészséges szervezetről csak akkor beszélhetünk, ha ha minden szervünk és azok minden egyes sejtje is rendeltetésének megfelelően funkcionál. Ám ennek

16 előfeltétele a funkcionálásukhoz szükséges vegyületek és elemek megszakitás nélküli rendelkezésre állása. Gyakran egyetlen elem hiánya is sulyos egészségkárosodáshoz vezethet. Jó példa erre a jód hiánya, amely a golyvásodás nehezen kezelhető kórképet okozza. Azonban nem minden elem-hiány jelenik meg jól látható formában, ezért feltételezhető, hogy azok a különféle betegségek kialakulását segitik elő, elsősorban is a szervezet ellenálló képességének, az immunitásának gyengitése révén. A szervezet megfelelő ellátását a vegyes táplálkozás van hivatva kielégiteni, ám ha ez nincs, avagy az elfogyasztásra kerülő táplálék is szegényes, hiányos beltartalmi értékü, ugy annak az egészségre kedvezőtlen következményeivel is számolni kell, különösen akkor, ha az adott táplálék még mérgező vegyületekkel is szennyezett (pl.növényvédőszerek-kel, kemikáliákkal). Vigyázni kell ugyanakkor a bio-termékek mentességére is, miután sokkal szegényebbek lehetnek beltartalmilag, mint az integrált termesztésből származó termékek. Az lenne jó, ha beltartalmi értékük szerint lehetne beszerezni ezen termékeket. Ám ugy tünik, erre még várni kell. Addig is jó kiutat, jó megoldást jelenthet a csicsóka ( amit valamikor a szegény ember krumplijának neveztek ) fogyasztása. A csicsóka gumó beltartalom szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy minden létfontosságu elemet a lehető legjobb arányokban tartalmazza s klinikai vizsgálatok bizonysága szerint szinte minden népbetegség legjobb ellenszere, beleértve a csontritkulást és a daganatos, vagy rákos megbetegedéseket is. Egyedül a csicsóka képes pl. a csontritkulás megállitására és visszaforditására is. ( Érdemes lehetne a receptre történő gyógykezelésre is. ) Fogyasztása nincs korlátozva, mellékhatása pedig azért nincs, mivel csak jó hatása van. Minden termőhelyen eredményesen termelhető és ősztől késő tavaszig a termőhelyről fogyasztható, tehát tárolást sem igényel. Ezek után néhány receptet javaslok kipróbálásra. Megtisztitás és enyhe hámozás után reszelőn pépesitve joghurtba, vagy kefirbe keverhető kb.feles arányban, avagy körözöttbe izlés szerint. Főtt állapotban sokféle étel készithető vele, pl. paprikás krumpli is kb. egyharmados arányban. A szeletelt csicsókát akkor adagoljuk a krumplihoz, amikor az már majdnem megfőtt, mert hamar megfő. Mintegy 5O ételreceptet tartalmaz a Gyógyitó csicsóka c. 2OOO.-ben megjelentetett könyv a Mezőgazda Kiadótól,cime:ll65.Bp.Koronafürt u.44. Minden család asztalán ott a helye. Jó étvágyat. Kertészeti teendők februárban Cs. Nagy László Fagymentes napokon elkezdhetjük az alma, a körte, a bogyósgyümölcsüek és a szőlő metszését is. A csonthéjasok: a cseresznye,meggy,szilva,kajszi és őszibarack metszését hagyjuk a rüggypattanás idejére, mert nyugalmi állapotban a fertőzés veszélye nagyobb.... Kertészeti teendők februárban Fagymentes napokon elkezdhetjük az alma, a körte, a bogyósgyümölcsüek és a szőlő metszését is. A csonthéjasok: a cseresznye,meggy,szilva,kajszi és őszibarack metszését hagyjuk a rüggypattanás idejére, mert nyugalmi állapotban a fertőzés veszélye nagyobb. A metszés legfőbb célja a rendszeres optimális terhelés és az elérhető legjobb minőség biztositása. Ennek megfelelően a termő felület olyan alakitása, amely biztositja a napfény lehető legjobb, leghatésosabb érvényesülését, hasznositását, Ez azt jelenti, hogy átláthatóvá kell tenni a fa koronáját, mert csakis ez esetben jut el szinte minden levélhez és minden egyes gyümölcshöz a napsugár és csakis ez esetben lehet szakszerü növényvédelmet is megvalósitani. Csak annyit vágjunk, amennyit feltétlenül muszály. A koronát más módon is átlátjhatóvá tehetjük, pl. ugy, hogy a vázágakat kifelé irányitjuk akár egy karó bekötözése révén is, a végeit egy-egy ághoz erősitve. Kisebb ágak esetében pedig jó eredménnyel alkalmazható a vizzel töltött flakon is, S kapoccsal az ág megfelelő helyére akasztva. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy minél közelebb van egy ág a vizszinteshez, annál visszafogottabb lesz a növekedése, de annál jobban berakodik termő-részekkel is viszont. Az ágak egymástól való távolsága vázágak esetén elérheti a 7O-8O cm-t is, mig a termésthozó ágak távolságát arasznyira célszerü beszabélyozni. A vékonyabb ágakat mindössze néhány cm-esre, a legalább ceruzavastagságut pedig hosszabbra célszerü metszeni, illetőleg meghagyni. A metszést követően fagymentes napokon, amikoe a levegő hőmérséklete eléri a l4-l5fokot és szélcsend van még a rügypattanást megelőzően végezzük el az un. télvégi lemosó permetezést valamilyen réztartalmu szerrel, a javasolt koncentrációt alkalmazva. Most uj szert is lehet javasolni, az olajos rézként, amelyet igen hatásosnak tartanak. Ezt kövesse az Agroll elnevezésü szerrel történő permetezés,különösen a körtefáknál a körtebolha ellen. A szőlő metszését azért érdemes már februárban elvégezni, akár ráhagyással is, mert lo-l4 nappal is korábban érnek a korábban metszett szőlők. A télvégi lemosó permetezést ezuttal is ajánlatos elvégezni a fenti szerekkel. A februári teendők közé sorolható még a zöldségfélék magvetése, jobb hiján a használaton kivüli hütőgépek igénybevételével. A megfelelő hőmérsékletet forróvizzel telt flakonok segitségével biztosithatjuk a nevelés alatt álló palánták hőigényének megfelelően. Áprilisi teendők a kertészetben Cs. Nagy László A hosszantartó márciusi tél megakadályozta a tervbevett munkálatok optimális időben történő elvégzását ezért most gyorsan végeznünk kell a csonthéjasok metszésével és azt követő permetezésükkel, ha nem nyiltak volna még ki a virágok. Ha pedig kinyiltak, ugy azokat a szereket válasszuk, amelyek a virág bibéjét nem perzselik meg s a megtermékenyülést sem akadályozzák, mint pl. a Rovral és a Ronilan.

17 Áprilisi teendők a kertészetben A hosszantartó márciusi tél megakadályozta a tervbevett munkálatok optimális időben történő elvégzását ezért most gyorsan végeznünk kell a csonthéjasok metszésével és azt követő permetezésükkel, ha nem nyiltak volna még ki a virágok. Ha pedig kinyiltak, ugy azokat a szereket válasszuk, amelyek a virág bibéjét nem perzselik meg s a megtermékenyülést sem akadályozzák, mint pl. a Rovral és a Ronilan. Ezekkel a virágzás elején és a vége felé is célszerü elvégezni a permetezést. Ugyanugy más gyümölcsfajok esetében is. A permetléhez keverhetünk rovarölő szert is a bimbólikasztó bogár és a levéltetvek ellen. Réztartalmu szert ne használjunk, mert perzsel. A lisztharmat és az almavarasodás ellen ezuttal több uj szer közül választhatunk s célszerü is uj szert használni a rezisztencia kialakulását megelőzendő. Ugyanez vonatkozik a szőlő lisztharmat és a peronoszpóra elleni védelemre is, amelyre a hónap végéig bizonyosan sor fog kerülni, a hajtások 2-3 cm-es fejlettségénél. A hónap folyamán a szabadföldbe is kiültethetők az előnevelt palánták. Elsőként a káposztaféléket, majd pedig a hónap második felében a melegigényeseket is kiültethetjük. Jó megoldásnak tartom, mert a gyakorlatban bevált a nagyobb üditőitalos flakonok kettévágásával nyerhető burával lefedni a palántákat rögtön a kiültetés és beöntözés után, legalább egy hét időtartamra, amig jól begyökeresednek. Ezzel a kiszáradástól és az esetleges talajmenti fagyoktól is megóvható a palánta. A dinnyetermesztők egy része az év századik napján veti el az áztatott dinnyemagot a melegágyi gyepkockákba, avagy a szabadföldi trágyás fészkekbe. Ez utóbbi esetben is jó eredménnyel alkalmazható a flakonbura, de az uborkatermesztés esetében is, ezért kipróbálásra javaslom, különösen támrendszeres termesztés esetén. A szamóca a hónap folyamán már virágzásba kezd, ezért a talajmunkákkal egyidőben adagoljunk ki a területükre négyzetméterenként 2-3 dkg nyomelemes komplex mütrágyát és dolgozzuk azt be a talajba pár cm mélyen gereblyével, vagy kiskapával. Eközben távolitsuk el az elszineződött leveleket, mert azok fertőzöttek gombabetegségekkel. Ezt követően permetezzük meg a növényzetet valamilyen réztartalmu permetező szerrel. A MAGYAR KONYHA JELLEMZŐI Tusor András Részlet Tusor András: GASZTRONÓMIA c. könyvéből Forrás: mek.iif.hu A MAGYAR KONYHA JELLEMZŐI "Nemcsak abban áll a magyar szakácsművészetnek a titka, hogy egyes ételeket milyen ízlésesen tud előállítani, hanem hogyan tálalja föl egymás után úgy, hogy az elköltött étel valósággal kívánja a következőt, s mikor már az ember azt hiszi, hogy egészen jóllakott, akkor hoznak megint valamit, amire azt kel mondani, hogy de már ebből eszünk!" (Jókai Mór: A barátfalvi levita) A magyar konyha az elmúlt századok során folyamatosan teremtette meg a maga külön gasztronómiai világát. Az ősöktől örökölt ételek mellett számos hatás érte konyhánkat. Például az olasz szakácsoktól megtanultuk a fokhagyma, a vöröshagyma, a száraztészták használatát, a Közép-Amerikából származó paprika, paradicsom, burgonya szerves részévé vált táplálkozásunknak, a más népek konyháin használt tejszín a magyar gasztronómiában főleg tejfölként jelenik meg. Meg kell említenünk néhány szakács és vendéglő nevét, akik az elmúlt idők alatt jelentős szerepet vállaltak abban, hogy gasztronómiánk korszerűvé, ugyanakkor hagyományőrzővé vált. Marchal Jószef III. Napóleon konyhamestere volt. Görög Rezső a francia konyhaművésznek, Escoffiernek volt munkatársa. Jelentős gasztronómia műveket hagytak ránk még: Gundel János és leszármazottai, Wampetich Ferenc, Glück Frigyes, Standler Károly, Dobos C. József. Más nemzetek konyháihoz hasonlóan a magyar konyha jellegzetességét a többféle alapanyag, a jellegzetes fűszerezés és sajátos konyhatechnológiai műveletek együttes hatása alakított ki. Ennek megfelelően a magyar konyha alapvető jellemzői:

18 a sertészsír, a vöröshagyma és a fűszerpaprika együttes használat a sertéshús és sertészsír domináns alkalmazása a tejföl nagymértékű felhasználása sajátos ételkészítési módok (pörköltalap készítés, pirítva párolás, rántással, sűrítés) sajátos fűszerezési eljárások magas szénhidráttartalmú köretek és főzelékek fogyasztása A sertéshússal és zsírral készült ételek nagy számának a magyarázata a török időkre vezethetők vissza. A sarcoló török katonák - mohamedánok lévén - minden más házi állatot elvittek, csak a sertést hagyták meg. A másik ok, hogy hazánk adottságai rendkívül kedvezőek a sertéstenyésztést illetően. A sertészsír használata konyhánk egyik jellegzetessége. A sertészsírt nálunk a szalonna kiolvasztásával, míg más népeknél préseléssel nyerik. A kiolvasztással nyert zsír aromája különleges jelleget ad ételeinknek. A sertészsír fogyasztása a nehéz fizikai munkát végző földműveléssel foglalkozó népeknél honosodott meg először. A középkori sertésfajták az erdőkben makkoltatáson a téli disznótorig jól meghíztak. A sertészsír jól tárolható, a következő évig kitartott. Az étolajat, a vajat, a margarint hidegkonyhai készítményekhez, a diétás étkezésekben és a nemzetközi ételek készítésénél használják. A vöröshagyma sok magyaros ételnek adja meg aromáját, sőt képezi alapját. A sertészsírban történő pirítás során felszabadulnak a hagymában található illóolajok. A készítendő étel jellege határozza meg, hogy a hagymát zsírban fonnyasztják halványan vagy aranysárgára pirítják, hiszen más-más ízhatás érhető el vele. A fűszerpaprikát a régi magyar konyhákon nem ismerték, használata csak lassan terjedt el. A sertészsírban pirított vöröshagymához adva, optimálisan oldódnak ki a paprika íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részénél pörköltek, gulyások, paprikások, tokányok készítésénél alkalmaznak. A felsorolt ételekhez fűszerként a fokhagyma pépszerű keverékét adják, valamint a pörköltek készítésének sajátos technológiája, a rövid lén történő párolás, a többszöri zsírjára pirítás adja az ételeknek a sajátos ízt, magas élvezeti értéket. Más jellegű húsételeink a disznótoros, a sült csülök, a bőrös malacsült, a libamáj. Káposztás ételeink, a tökfőzelék, a töltött tök elmaradhatatlan fűszere, a finomra vágott friss kapor. Különleges illatot, aromát ad, ha közvetlenül tálalás előtt hintik az ételre. A sertészsírral történő főzésből adódik konyhánknak az a sajátossága hogy bátran fűszerez. A fűszerezés - bármilyen fűszerről van szó -, mindig mértéktartó legyen. Az a jó fűszerezés, ahol a fűszerek aláfestik, kihangsúlyozzák az ételek egyéni ízét. Tévedés lenne azt hinni, hogy a magyaros étel az, ami méregerős. A fűszereknek azokat az anyagokat tekintjük, melyek ételeinknek és italainknak kellemest ízt, illatot adnak. Nem tápértékeik, hanem az élvezeti értéket növelő hatásaik miatt tesszük az ételeinkben. A fűszerek az ételek nyers ízét tompítják, finomítják, teszik. Az étel jellegével összhangban álló fűszerezés a szakács feladata. Tejfölből a magyaros főzési móddal dolgozó konyha az átlagosnál nagyobb mennyiséget használ, de a tejszín is jellegzetes ételízesítőnk. A tejföl jól harmonizál a paprikás csirke, a borjú, a bárány ízanyagaival. De nem képzelhetők el káposztás ételeink /pl. töltött-, rakott-, székelykáposzta/, a túros csúsza, a sonkáskocka és egy sor édes tészta sem tejföl nélkül. Sok levesünk, mártásunk, főzelékünk készül tejföllel és gyakran díszítésként is használjuk. Hentesáruink egy része világhírnévre tett szert. Ilyenek a gyulai kolbász, a téli szalámi, a magyar sonka, a füstölt szalonna, amelyek ugyancsak hozzájárultak ételeink kitünő ízéhez. A füstölt szalonna kiolvasztva nagy mértékben befolyásolja az ételek ízét, de szalonnával tűzdelik a pulykát, a vadételeket. Választékos a magyar konyha leveseinek kinálata, az elkészítési módok és a felhasznált alapanyagok terén egyaránt. A levesek egy részét és a főzelékeket rántással sűrítjük. Ez a fajta ételkészítési mód jószerint csak a magyar konyhára jellemző. A rántás megolvasztott sertészsír - vagy egyéb zsiradék - és ugyanennyi finomliszt keverékével készül. A lisztet a felmelegitett zsírban az étel jellegének megfelelően megpirítjuk. A rántást a tűzről levéve hideg vizzel felengedik és

19 simára keverik. Az így nyert emulziót a vízben puhára főzött leves- és főzelékalapanyaghoz öntik. A levesek között sok laktató egytál jellegű /pl. Jókai bableves, palócleves/ található, mely a főfogás szerepét is betöltheti. Természetesen készülnek könnyebb zöldség-, püré-, krém- és gyümölcslevesek is. Salátáinkat sós, ecetes lével készítjük és általában húsételekhez savanyúságként fogyasztjuk. Sok más nemzet konyháján cukor nélkül, olajjal készítik a salátaöntetet és gyakran önálló fogásként fogyasztják. Az étlapjainkon szereplő főzelékek, köretek szénhidráttartalma, ebből következőleg az energiaértéke magas. A galuska-, tarhonya-, burgonyaköreteket megváltoztatni nem tudjuk, nem is lehet célunk. Azonban a mennyiségüket csökkentve, párolt, főtt zöldségekkel kiegészítve táplálkozástani szempontból is értékessé tehetjük ételeinket. A nagy választékban készült tésztafélék gasztronómiánk büszkeségei. Gyúrt tésztából készülnek a levesbetétek, az édes és sós tészták. A sós tészták /káposztás, sonkás kocka/ befejező fogásként való fogyasztása a magyar konyhára jellemző. A burgonyatésztából különféle gyümölccsel töltött gombócok készülnek. A palacsinták, a rétesek, a vargabéles, a kelt tésztából készült aranygaluska, fánkok, valamennyi ízletes, tápláló befejező fogások. Szót kell ejteni a cukrászatról is, ami szerves része a magyar gasztronómiának. A Dobostorta, a Rigó Jancsi, a somlói galuska, a Gerbaud szelet, a Rákóczi túróslepény, a Szapáry torta a legismertebb készítményei a magyar cukrászatnak. Ételeinket az egészséges, korszerű táplálkozás szerint is értékelnünk kell. A magyaros ételek változatosak, jó ízűek, a külföldiek számára érdekesek, de a korszerű táplálkozás követelményeinek sokszor nem felelnek meg. Ez főleg a magas sertészsír, szénhidráttartalom és erős fűszerezés miatt van. A méregerős, zsírban úszó étel úgy gasztronómiai, mind táplálkozástani szempontból helytelen. Hazánk tájegységeinek étkezési szokásai, ünnepi hagyományai A paraszti rétegek között nagy táplálkozási különbségek voltak. A szegények elsősorban növényi ételeket ettek, így pl. kásaféléket, kukoricát, kölest, hajdinát, burgonyából készült ételeket, gyúrt és kifőtt tésztákat. A hús elsősorban sertéshúst jelentett, tájegységenként változóan birkát vagy baromfit főztek, vasárnaponként vagy ünnepnapokon. Marhavagy borjúhúst inkább csak lakodalmakkor ettek. A sütemények készítése is jeles ünnepekhez kapcsolódott. A különböző vallások előírásai is befolyásolták mikor mit ettek. A hagyományos paraszti ételek az adott tájegység jellegzetes ízeit képviselik és átalakítva, finomítva, korszerűsítve megtalálhatók az éttermek, vendéglők étlapjain. Észak - Magyarország Itt él a palóc népesség, akiknek a táplálkozásában nagy szerepe volt a különféle kásából, lisztből készült ételeknek. Egyik kedvelt ételük a sült pép, más néven görhe vagy málé. Kukoricalisztből készül tejjel leforrázva, majd kizsírozott tepsibe öntve, sütőben megsütve. A sütés után szeletelve tálalják. A burgonya ezen a tájon előbb kapcsolódott be a néptáplálkozásba, mint az Alföldön. Ma is szívesen fogyasztják a burgonyából készült ételeket. Legismertebb a tört pép vagy krumpliganca: főtt összetört burgonya liszttel, tejjel elkeverve fölforrósítva. Tepertős, túros változata is ismert. Levesek a napi étrendben mindig szerepelnek. Legegyszerűbb leves, amikor a kifőtt tészta levét ízesítik pirított hagymával, fűszerezik paprikával, esetleg berántják és betétként csíkot - metéltre vágott tésztát - tesznek bele. Ez az úgynevezett "maga levi".

20 A húsok közül a legnagyobb jelentősége a disznóhúsnak volt és van is. Húsvétra lakodalomra szokás birkát vágni. Néhány jellegzetes étel: Húsos, juhtúros kukoricatekercs, Legényfogó krumplitalpas, Lábatlan tyúkhúsleves, Mátrai töltött sertéscomb. Észak-Magyarországhoz, mint tájegységhez tartozik Matyóföld, ahol a matyó népcsoport lakik Mezőkövesd központtal. Szegény emberek éltek évszázadokon keresztül ezen a vidéken, akik a rendelkezésükre álló, egyszerű alapanyagokból remekműveket tudtak alkotni az ételkészítés terén. Ételeik elkészítésénél nélkülözhetetlen a vöröshagyma, ottani szóhasználat szerint a veres hagyma. Sokféleképpen darabolták, szeletelték, aprították, metélték vagy reszelték, attól függően, milyen étel készitéséhez használták fel. Hetente kétszer, háromszor főztek paprikáskrumplit, ami gyorsan és változatosan elkészíthető étel. Készítették hosszú lével levesesen, zsírjára lepirítva sűrű szafttal, kolbásszal vagy kolbász nélkül, friss paprikával, paradicsommal, ízesítve, óvatosan főzve, hogy egybe maradjon a burgonya, villával még meg is törték egy kicsit. Az öhöm is ilyen egytál - a határból hazatérve gyorsan elkészíthető étel volt, amelyet száraztésztából, un. gombótából készítettek. Apróra vágott hagymát kevés zsíron lepirítottak, rádobták a gombótát, ezt is pirították Annyi vizzel öntötték fel, hogy, éppen ellepje, kockára vágott krumplival főzték együtt, félfövéskor még egy maradék gobótát adtak hozzá. A talaj és éghajlati viszonyoknak köszönhetően ezen a tájon nagyon népszerűek a különböző káposztaételek. Az édes káposztát párolva, egy kis ecettel savanyítva főtt és sült húsok mellé savanyúság helyett adták, de savanyítva töltelékkel, káposztástésztának, hajdúkáposztának, korhelylevesnek is készítették. Érdemes még megemliteni a babot, amelyre szegény helyen gyakran még rántás sem jutott, de így megfőzve sóban, vízben is ehető volt. Babból készítették a karácsonyváró böjti levest, amely sárgarépával együtt puhára főzőtt bab. Elkészülte előtt melegített tejjel engedték föl bő lére. Máskor malackörömmel főzték a bablevest, de készítettek belőle főzeléket, babfasirtot is. A kukoricamálé kukoricaliszt tejjel leforrázva, egy kis cukorral édesítve. Letakarva hűvös helyen állni hagyták, hogy csipásodjék. Ezután olajozott tepsibe öntötték és forró kemencében megsütötték. Nagy esemény volt télen a disznóölés, amely ellátta a családot szinte egész évre sózott-füstölt hússal, szalonnával. Néhány disznótoros étel: füle-farka pörkölt, majoránnás húsos metélt, tarhonyás sertéstüdő, savanyúvese stb. Alföld Az Alföldön élő lakosság ősei nagyobbrészt pásztorkodással foglalkoztak - részint kunok és jászok - művelték a tanya körüli földeket. A Duna, a Tisza és a Kőrösök mentén virágzott a halászmesterség. Az életmód, a fellelhető nyersanyagok meghatározták az étkezést, az ételek készítésének módját is. Nem véletlenül alakult ki - a még ma is kedvelt - bográcsban főzés. Az állataikat legeltető pásztorok a pusztában csak úgy jutottak meleg ételhez, ha megfőzték maguknak. Ugyancsak szabad tűzön, bográcsban készítették el ételeiket a halászok vagy a mezőgazdasági munkát végzők, akik nyáron a nagy munkák idején gyakran a mezőn aludtak. Egy alföldi mondás szerint a magyar ember annyira kedveli a szalonnát, hogy : "reggelire kenyér van szalonnával, ebédre szalonna van kenyérrel, vacsorára a kettő együtt". Szívesen sütik meg a szalonnát szabad tűzön nyársra szúrva. Valóságos rítusa alakult ki a sütésnek, amikor a parázsló tűz fölött forgatott szalonna zsírját kenyérre csepegtetik. A Kiskunság része az Alföldnek, az ide betelepült kunok szívesen főztek burgonyát, krumlikását füstöltkolbásszal és krumplis palacsintával. A káposztát is sokféleképpen készítik el, télire metéltre vágva savanyítják vagy vermekbe rakják a fagy elől.