HULLADÉKGAZDÁLKODÁS III. RÉSZ

Átírás

1 III. RÉSZ Hulladékok újrahsznosítása TARTALOM Papír, mőanyag, üveg, fém újrahsznosítása Hulladékok termikus kezelése Hulladéklerakás Tények, tervek, eredmények a hulladékgazdálkodásban Költségek Jogszabályok (Rövid betekintés)

2 (HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) ÚJRAHASZNOSÍTÁS CÉLJA a szelektíven győjtött papír mőanyag üveg fém hulladékok anyagának hasznosítása hulladéklerakó tehermentesítése zárt körfolyamat gazdálkodás megteremtése

3 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Papír újrahsznosítása: a papír körforgása papírtermék újrapapír hulladékpapír

4 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A PAPÍR KÖRNYEZETI HATÁSAI A papír természetes eredető, viszonylag gyorsan lebomló (~ 1-2 év) szerves anyag, ezért környezetbarátnak tekinthetı. Gyártása azonban jelentıs energiát igényel és vízszennyezéssel jár, a friss papír alapanyagához pedig sok fát kell kivágni. Ezért a papír volt az elsı olyan természetes eredető anyag, melynek újrahasznosítása nagymértékben kifejlıdhetett.

5 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A papír jelentısége a hulladékgazdálkodásban Papír a legerıteljesebben növekvı hulladékfrakció Hazánkban a TSZH mennyiségének 15 %-a Papír hulladéka a legrégebben szelektíven győjtött anyag. Hazánkban a hulladékpapír hasznosítása 60% felett van Az újrahasznosítás technológiái kifejlett módszerek Hulladéklerakóban gyorsan lebomlik, de alacsony sőrősége miatt sok helyet igényel Égetéssel energia nyerése mellett, könnyen megsemmisíthetı

6 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Miért kifizetıdı a papír újrahasznosítása? A papírgyártás folyamatához jelentıs mennyiségő energiára és vízre van szükség. Az recycling papír készítésével viszont rengeteg vizet, energiát és egyéb anyagot is megtakaríthatunk. 1 tonna papír elıállításához szükséges anyag és energia: FEHÉR PAPÍR 417m 3 víz 1700 kg fa 717kW 181 kg mészkı 87 kg kén 60 kg klór 6 t gız SZÜRKE PAPÍR 100 m 3 víz 1150 kg feketefehér újságpapír 300kW t gız

7 ((PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír feldolgozási lehetıségei papíripar építıipar mezıgazdaság egyéb

8 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladék papír újrahasznosítása a papíriparban szelektív győjtés válogatás bálázás pépesítés papírgyártás félkész termékkésztermék gyártás

9 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mára már sok helyen kialakultak az újrahsznosítást biztosító vállalkozások. Ezek a cégek elvégzik az elıkezelési mőveleteket (begyőjtés, válogatás, bálázás) is, és így kerül az anyag a papírgyárakba E mellett ahol szükséges a központi hulladékkezelı üzemek is elvégzik a hulladékpapír elıkészítését.

10 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Egy papírhulladék felvásárlásával és értékesítésével foglalkozó cég elıkészítı mőveletei betöltés válogatás bálázás

11 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír minıségi kategóriák A begyőjtött papírokat és kartonokat átvételnél az MSZ EN 643:2002 szerint a következı kategóriákba sorolják 1. általános- 2. közepes- 3. kiváló- 4. kraft- 5. különleges csoport

12 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladék papír csoportonként egy-egy példa : 1. Általános minıség : Különféle kategóriájú papír és karton keveréke 2. Közepes minıség :Újságok, legfeljebb 5% anyagában színezett 3. Kiváló minıség : Író-nyomó papírok vegyes vágási szélhulladéka 4. Kraft minıség : Hullámkarton vágási szélhulladéka 5. Különleges csoport: Szelektív győjtésbıl származó, válogatás nélküli papír

13 Általános minıség: Különféle kategóriájú papír és karton keveréke HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

14 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Közepes minıség: Újságok, legfeljebb 5% anyagában színezett

15 Kiváló minıség : Író-nyomó papírok vegyes vágási szélhulladéka HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

16 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Kraft minıség: Hullámkarton

17 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Különleges csoport: Szelektív győjtésbıl származó, válogatás nélküli papír

18 A begyőjtött és elıkezelt papírhulladék beszállítása a papírgyárba HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

19 (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladékpapír újrahasznosítási példa csomagoló anyagra Zsákpapír gyártás egyszerősített folyamatábrája

20 Italos karton dobozok pépesítése (A hazai lakosság ezer tonna tejes, gyümölcslés és üdítıs kartondobozt használ el, de ennek mindössze 11%-át hasznosítják újra. Az itthon begyőjtött italos kartonokat Németországban dolgozzák fel) HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

21 Papírgyártás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

22 ((PAPÍR ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A papír korlátlanul újrafeldolgozható. A reciklált papír mechanikai tulajdonságai azonban lényegesen rosszabbak mint a tiszta papíré. A felhasználási terület: egészségügyi papír, hullámpapír, kartonpapír, író-nyomó papír. A társított anyagok kombinációja általában papír/alumínium/mőanyag, ahol a papír a legnagyobb részarányban elıforduló anyag, mely szétválasztás után szintén hasznosítható.

23 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyagok újrahasznosítása: a mőanyag körforgása

24 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) MŐANYAG KÖRNYEZETI HATÁSA lebomlási idejük hosszú, (~ év) ezért lerakókban évszázadokig állhatnak változatlanul, nagy térfogatuk miatt sok helyet foglalnak a szemétlerakókon gyártási folyamatuk során számos mérgezı anyag hulladéka keletkezik a természetbe kikerülve számos állat életét veszélyezteti, külön problémát jelentenek a PVC gyermekjátékok, a mőanyag élelmiszercsomagolásokból átkerülhetnek adalékanyagok (az oldódást hı vagy savas közeg elısegítheti), bizonyos fajtáit égetve (pl.: PVC) rákkeltı, légutakat és idegrendszert, belsı szerveket károsító anyagok keletkeznek,

25 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyagok jelentısége a hulladékgazdálkodásban A TSZH össztömegének 12%-át a mőanyagok adják. Magyarországon a lakosság évente megközelítıleg 300 ezer tonna mőanyag hulladékot termel. Mivel a mőanyagok a természetben csak igen lassan vagy egyáltalán nem bomlanak le, ezért a mőanyagok hulladéklerakóba helyezését el kell kerülni (szelektív győjtés, újrahsznosítás) A mőanyagok megsemmisítése égetéssel energia nyeréssel jár, de komoly füstgáz tisztítást kíván.

26 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyagfajták Polietilén (PE, HDPE, LDPE) Monomerje - az etilén - nem mérgezı, de adalékanyagai veszélyesek. Újrahasznosítható. Pl. csövek, dobozok, kukák, fóliák készülnek belıle, elsısorban mezıgazdasági és ipari felhasználásra. Polietilén-tereftalát (PET) Nem mérgezı. Újrahasznosítható, szelektíven győjtve számos termék alapanyaga pl.: polietilén szál, virágcserép, vödör stb. Polipropilén (PP) Többek között joghurtos, margarinos dobozok készítésére használják. Újrahasznosítható, szelektíven győjtve alapanyaga lehet kerti padoknak, oszlopoknak, vagy akár tetıcserepeknek is. Polisztirol (PS) Gyártási alapanyagai a benzol, az etilbenzol, a sztirol veszélyes mérgek. Polisztirol tálcákon sokféle élelmiszert árusítanak, de készülnek belıle hı- és hangszigetelı lapok, hőtıtáskák is.

27 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Polivinil-klorid (PVC) Alapanyaga a vinil-klorid, melyhez egyéb anyagokat is adagolnak a gyártás során. A vinil-klorid mutációt, agyrákot, születési rendellenességeket okozhat és rombolja az immunrendszert. Égetésekor a nehézfémek és a sósav mellett dioxinok és furánok is keletkeznek. Gyártása során higany keletkezik, illetve marad vissza. PVC egész élete során veszélyes anyagokkal terheli környezetünket. Más mőanyagokkal kell kiváltani. Újrahasznosítása megoldott. Pl.: PVC anyagú kábeltakarókból és ipari hulladékokból tószigetelı fólia, fekvırendır, gyeprács, stb. készülhet Fémgızölt mőanyagok Léteznek ún. fémgızölt mőanyagok is. Ezek vékony fémréteggel bevont mőanyagok (pl. csipszes zacskó), melyeket (mivel nem egyféle anyagból készülnek) nem hasznosítják újra!

28 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A mőanyaghulladékok újrahasznosításának lehetıségei: mechanikus (regenerálás) kémiai (oldás, szolvolízis, katalitikus depolimerizáció) termikus (pirolízis, depolimerizáció) bilógiai (lebomlás)

29 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék mechanikus újrahasznosítása győjtés, válogatás, bálázás aprítás, mosás, granulálás félkésztermékkésztermék gyártás

30 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Válogatott, bálázott mőanyag hulladék újrahsznosításra felkészítve

31 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék mechanikus újrahasznosítása (technológiai séma)

32 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladék aprítás

33 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Aprított mőanyag hulladék optikai válogatása

34 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Az optikai válogatás lényege, hogy a rendszer egy fénynyalábot bocsát a nagy sebességgel elhaladó mőanyag hulladék aprítékra és a fénynyaláb visszatükrözıdésébıl állapítja meg az egyes hulladék darabok anyagát. Ezután levegıfúvókák segítségével, nagy nyomással a másodperc tört része alatt kifújja a PVC hulladékból a másodnyersanyagot jelentı PET hulladékot, amelyet azután szín szerint szétválogat.

35 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) PVC hulladék újrahasznosítása az ablakgyártásban, mint körfolyamat gazdálkodás

36 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékból mechanikus feldolgozással készíthetı mőanyagipari alapanyagok Fólia típusú regranulátum fólia gyártás Fröccs típusú regranulátum fröccsöntés Flakon típusú regranulátum flakon készítés Préstermékek csıgyártás, profil extrudálás

37 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) LABOR-CEN Szabványok reciklált mőanyagokra EN PS EN Nyomon követés EN PE EN PP EN PVC EN Mőanyag hulladék EN PET

38 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A vegyes háztartási mőanyag hulladékokból különbözı cikkek gyárthatók, úgymint kerítés, virágkaró, raklap, virágtartó, vödör, csı. Ezek nem igényes fröccsöntött vagy extrudált termékek, de nem lehetnek tetszıleges színőek, mert a regranulátum alapszíne szürkés-zöld. Minden mőanyag fólia hulladék újrafeldolgozható, fúvási eljárással ismét fólia lesz belıle, leginkább szemeteszsák

39 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Ha egy csomagolást szigorúan elkülönítve győjtenek, tisztítás, darálás, regranulálás után ismét ugyanaz a termék gyártható belıle (pl.: polisztirol joghurtos pohár). Az ásványvizek és üdítıitalok csomagolására alkalmas PET palackok bottle-to-bottle technológiával speciális regranulátum gyártó berendezéseken újra élelmiszeripari felhasználású csomagolások lesznek.

40 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A nem szigorúan elkülönítve győjtött mőanyag hulladékból készült regranulátumok is felhasználhatók csomagolási célra, ha: mőszaki paraméterei állandóak, de csak többrétegő anyagok középsı rétegeként, vagy nem élelmiszer/gyógyszer/kozmetikum csomagolásaként.

41 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) A polietilén hulladékot elkülönítve győjtve a textilipar számára értékes szálakat gyártanak belıle. A fröccsöntött polietilén rekeszek/ládák életciklusuk során többször is teljes egészében újrafeldolgozásra kerülnek, azonos típusú termék készül belılük.

42 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Reciklált mőanyagból készült termékek fóliák, szalagok virágcserép, vödör csövek stb.

43 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok kémiai újrahasznosítása PET recycling technológia szolvolízisre alapozott (szabadalmaztatott EP B1) eljárás, melynek végterméke nagytisztaságú etilénglikol és tereftálsav (a PET gyártás alapanyagai) Az eljárás során a vegyes (színes és fehér) PET (kupak nélküli) palackok anyagát egyszerő tisztítás és aprítás után autoklávokban vegyszerek (hidroxid, oxidáló szer és savak) hatására polimerjeire bontják Az elsı ilyen üzem évben indult (Kalifonia, USA)

44 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok termikus újrahasznosítása A mőanyag hulladék inert körülmények között hıhatásra krakkolódik (depolimerizálás)

45 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyag hulladékok termikus újrahasznosítása PE, HDPE, LDPE, PP (és keverékeik) recycling technológia értékes szintetikus nyersolaj, szintetikus nyers üzemanyagok (benzin, disel- ill. főtıolaj), valamint paraffin elıállítására alkalmas. A termikus és katalitikus krakkoló folyamat folyékony fázisban o C-on normál nyomáson megközelítıen 100%-os kémiai hatásfokkal dolgozik. Különösen alkalmas mezıgazdasági fóliák, olajos flakonok feldolgozására, mert nem követel magas tisztítást (szennyezı anyag <10%) (Az elsı üzem 2005 óta mőködik)

46 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Egy termikus-katalitikus mőanyag hulladék hasznosító (T-Technology ) rendszer anyagmérlege.

47 (MŐANYAGOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Mőanyaghulladék újrahasznosításának mértéke: Magyarországon évente ~ 200 ezer tonna mőanyag csomagoló anyag kerül forgalomba, ebbıl 50 ezer tonna kerül visszagyőjtésre és hasznosításra. A mőanyag csomagolási hulladék %-a PET palack. Ami számszerősítve ezer tonna azaz 1,4-1,6 milliárd darab palackot jelent. A hazánkban kibocsátott PET palackok hasznosítási aránya napjainkban 18-20%, ami még öt-hat évvel ezelıtt alig volt több a nullánál.

48 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítása: az üveg körforgása

49 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Az üveg környezeti hatása: emberi léptékek alatt nem bomlik le (~ év) az üvegszilánkok okozhatnak sérüléseket a természetben erıs napsütés esetén tüzet okozhat Az üveg homokból igen energiaigényes eljárással készülı amorf kristályszerkezető, törékeny anyag, amelyet elsısorban a csomagolóanyag- és az építıiparban használnak, így nagy része a TSZH-ban jelenik meg. Fontos az újrahasználat kérdése. A betétdíjas üvegek többutas csomagolóanyagok, melyek környezetszennyezı hatásai messze alul maradnak az eldobós csomagolásokéhoz képest.

50 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Az üveg jelentısége a hulladékgazdálkodásban Üveghulladék aránya a TSZH-ben hozzávetılegesen 3 4%, mely napjainkban is tovább növekszik. Az üveg az egyetlen anyagában teljes mértékben, és minıség romlás nélkül akárhányszor újrahasznosítható csomagolóanyag. Ha szín szerint válogatva győjtjük az üvegeket, akkor azok csaknem 100%-ban újrahasznosíthatók A végtermék minısége szinte azonos az új üvegekével Reciklálással 10-20% energia megtakarítás is elérhetı. Hulladéklerakóban nem bomlik él. Égetéssel sem lehet (normális körülmények között) megsemmisíteni

51 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítási (recycling) és újrahasználati (refilling) lehetıségek

52 Üveg újrahasznosítása (egyszerő demonstrációs ábra) Győjtés Tisztítás Aprítás Válogatás Beolvasztás Késztermák gyártás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

53 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítása alapanyagai: Homok Földpát Dolomit Mészkı Szóda Üvegcserép Tisztító adalékok (koksz, nátrium-szulfát) Színtelenítı adalékok (szelén, kobalt-oxid)

54 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üvegcserép gyártása (egyszerő demonstrációs ábra)

55 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg újrahasznosítással elérhetı elınyök Energia megtakarítás Környezeti terhek csökkentése a hulladék üveg újrahasznosítása alapanyag felhasználás csökkentése bányászott és egyéb alapanyagok kisebb mennyisége CO 2 kibocsátás csökkentése a felhasznált gáz csökkentése a karbonát bomlás csökkentése

56 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üvegcserép hasznosítása: válogatás nélküli: útépítés (aszfalthoz, betonhoz keverve csúszás és kopás gátló) válogatott: sík és öblösüveg gyártás

57 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Hulladéküveg (üvegcserép formában) újrahasznosítása alapanyaként az üveggyártásban (egyszerő ábrázolás)

58 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveg csomagoló eszközök piaci helyzete: Az Európai Unió piacain ugyan nagy a mőanyaga és a papíralapú csomagolóeszközök forgalma, de éppen ezek környezetszennyezı volta miatt az uniós szabályozás az üvegek termékdíjainak alacsony szinten tartásával az üvegalapú csomagolóanyagok felhasználásának kedveznek.

59 (ÜVEG ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Üveghulladék újrahasznosításának mértéke: Az Európai Csomagolóüveg Szövetség adatai szerint földrészünkön az üveg-újrafeldolgozás átlagos mértéke jelenleg 61 %. Európában 2006-ban több, mint tízmillió tonna háztartási üveget hasznosítottak újra között az Európai Unióban az üvegújrahasznosítás 29 százalékkal nıtt, ennek hatására 13 százalékkal csökkent a hulladékkezelési eljárások alkalmazása, mindez a fejlıdés az üveggyártás 11 százalékos növekedése mellett ment végbe.

60 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása: a fémek körforgása

61 Fémek újrahasznosítása HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA)

62 Fémek környezeti hatása: HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek lebomlása oxidációs folyamat, mely természetes körülmények között lassú (~4 500 év), ezért lerakókban évszázadokig állhatnak változatlanul, Fémek gyártásához szükséges ércek feldolgozásakor nagytömegő hulladék (meddı) keletkezik, Fémek igen energiaigényes eljárással készülı anyagok, melyek közül elsısorban a vasat és az alumíniumot szívesen használják a csomagolóanyag iparban. Fémek kimerülı erıforrásból származnak, ezért az újrahasznosítás szükséges

63 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek jelentısége a hulladékgazdálkodásban Fémek aránya a TSZH-ban hozzávetılegesen 3%, mely kismértékben növekszik. Az egyik legrégebben elkülönítetten győjtött hulladékfajta A fém csomagolóanyagok leginkább alumíniumból, vasból készülnek. Ma már több, mint 50%-ukat újrahasznosított alapanyagból gyártják Fém csomagolások anyaga újrahasznosítható, a hasznosítás technológiája ismert, régóta alkalmazott Hulladéklerakóban hosszú ideig nem bomlik el. Égetéssel sem lehet (egyszerő módon) megsemmisíteni

64 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása győjtés válogatás bálázás tisztítás olvasztás tömbösítés lemezgyártás késztermék gyártás

65 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása Az alumínium italdoboz a leggazdaságosabban, minıségveszteség nélkül hasznosítható csomagolóanyag: beolvasztása az elsıdleges alumíniumgyártáshoz képest 95%-os energiamegtakarítást eredményez. Az italdobozok újrahasznosítása részben egy, angliai gyárban valósul meg, mely a legkörnyezetkímélıbb, ún. "dobozból doboz" (bottle to bottle) eljárást alkalmazza. Itthon több alumínium kohóban dolgozzák fel és különbözı - pl. jármőipari - késztermékeket, alkatrészeket gyártanak belılük. A vasból készült csomagolóanyagokat a dunaújvárosi, vaskohászati üzemben olvasztják be, ami megközelítıleg a felére csökkenti az acélgyártás energiaigényét.

66 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fém újrahasznosítása konzerv doboz példáján Vasérc bányászat elıkészítés VASLEMEZ GYÁRTÁS Reciklált vas Redukáló anyagok Koksz, szén, földgáz Segédanyagok Kohó Konverter Öntı Hengermő meleg hideg

67 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) kohó öntı hengermő

68 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján Reciklált cin KOMZERVDOBOZ GYÁRTÁS CINFÜRDİ LAKKOZÁS STANCOLÁS FORMÁZÁS BETÖLTÉS STERILIZÁLÁS

69 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján KONZERV FOGYASZTÁS ÉS HULLADÉK KEZELÉS RECIKLÁLT VAS RECIKLÁLT CIN

70 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fémek újrahasznosítása konzerv doboz példáján 100 db ½ literes konzervdobozra jutó (melynek tömege 6,3 kg) anyag, hulladék és energia mérlege (LCA = életciklus elemzés) Anyagfelhasználás Vasérc (kg) Cinérc (kg) Ócskavas (kg) Fehérlemez (kg) Adalék + egyéb (l) Összes A 15,6 715,0 0,8 0,0 0,8 732,2 B 0,0 0,0 0,0 1,1 0,2 1,3 Hulladék Meddı (kg) Salak (kg) Por (kg) Egyéb (kg) Összes A 721,3 7,8 1,0 2,1 732,2 B 0,0 0,0 0,0 1,3 1,3 Energia Gyártás (MJ) Szállítás (MJ) Összes A 232,4 28,6 261,0 B 84,0 12,5 96,5 A = teljes életút hulladékkezeléssel (TSZH égetés) B = teljes életút hulladékkezeléssel (szelektív győjtés a fémek (vas és cin) újrahasznosításával

71 (FÉMEK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA) Fém csomagolási hulladékból készül a londoni metró ventillátorának lapátja

72 (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Egy ideálisnak tőnı elképzelés

73 (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Hulladékok termikus kezelése TSZH termikus hasznosításának lehetséges módozatai égetés a hulladék szervesanyag-tartalmának teljes értékő oxidatív lebontása szén-dioxiddá és vízzé, oxigénfelesleg biztosításával, hıbontás pirolízis (a hulladék szervesanyag-tartalmának reduktív lebontása oxigén kizárásával) gázosítás (a hulladék szervesanyag-tartalmának részleges lebontása oxigén hiányos folyamatban)

74 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) A hulladék elégetése magas hımérsékleten egyik módszere annak, hogy megszabaduljunk a szeméttıl ben az Európai Unióban termelt szemét mennyiségének 17%-át ezzel a módszerrel kezelték. Az égésnek az az elınye, hogy a hulladéklerakóban elhelyezendı szemét térfogatát 90%-kal, a tömegét pedig 60-70%-kal csökkenti. Ezenkívül az elégetés során energia termelıdik, amelyet áramvagy hıtermelésre lehet felhasználni. A különleges módon megtervezett hulladékégetık veszélyes anyagot is képesek kezelni: az égési folyamat csökkenti a szerves vegyületek mérgezıanyag-tartalmát.

75 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladékégetés hazai helyzet Ma Magyarországon egyetlen kommunális hulladékégetı mőködik tonna/év kapacitással. Ez Budapest hulladékát égeti el. A többi hazai égetı elsısorban ipari és kórházi veszélyes hulladék ártalmatlanítására lett kialakítva. Jelenleg 16 telephelyen található ilyen direkt égetımő, amelyek összesen t hulladék elégetésére alkalmasak. E mellett két kıolaj-finomítóban, Dunaújvárosban, és Százhalombattán 33 ezer tonna/év mennyiségben történik hulladékégetés. Számottevı a cementgyárak szerepe is, ahol veszélyes és nem veszélyes hulladékok égetése történik, mintegy 81 ezer tonna kapacitással. Hıerımővekben több helyütt is tervezik hulladékok együttégetését.

76 Fıvárosi Hulladékhasznosító Mő korszerősített 4 db hulladéktüzeléső kazánja 2006-tól a budapesti TSZH %-át ártalmatlanítja és az energiát hasznosítja (távhı és villamos energia) HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE)

77 Hulladékégetés, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) mint a hulladékok ártalmatlanításának termikus módszere, világszerte és itthon is a környezetvédelmi vizsgálatok központjában áll, számos elınyének illetve hátrányának komplex értékelése mellett.

78 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Budapest-i szemétégetı

79 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Általános technológiai folyamat 1. tárolás; 2. anyag-elıkészítés; 3. adagolás; 4. égetés; 5. póttüzelıanyag; 6. levegı; 7. füstgázhőtés; 8. hıhasznosítás; 9. füstgáztisztítás; 10. mosóvízkezelés; 11. kémény; 12. pernyeválasztás; 13. salakgyőjtés- és kihordás; 14. salak- és pernyetárolás

80 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladékégetés mint anyagátalakítás Bemenı anyagok: égetendı hulladék, égéslevegı, segédtüzelés; Kimenı anyagok: salak, hamu, pernye és/vagy elektrofilter por, füstgáz, füstgázmosó szennyvíz (nedves mosás esetén), mosóvíz tisztítási iszap (nedves mosás esetén), füstgáztisztítási maradék (száraz, félszáraz tisztítás során), egyéb füstgáztisztítási maradék (aktív szén/ egyéb szorbens).

81 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladék égetık elınyei és hátrányai

82 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) A hulladékégetés elınyei: a keletkezı hulladékok térfogatát és tömegét jelentısen csökkenti (ezáltal kisebb anyagmozgatás, kisebb elhelyezı terület, földhasználat szükséges) az égetés energiatermeléssel jár, a keletkezett hı hasznosítható, az eljárás közegészségügyi szempontból a leghatékonyabb, mivel a kórokozók elpusztulnak. A hulladékégetés hátrányai: az égetés másodlagos környezetszennyezéssel jár (légszennyezés, pernye, salakelhelyezés problémái) ökológiai szempontból kedvezıtlen, mivel a termikusan bontott anyag kikerül a természetes körforgásból, beruházási és üzemeltetési költségei lényegesen magasabbak a hagyományos eljárásoknál (komposzt, biogáz, lerakás)

83 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladékégetés környezeti hatásai A hulladékégetés során olyan veszélyes anyagok (mérgezıanyagok és nehézfémek) keletkeznek, amelyeket nem lehet a légkörbe kibocsátani, ezért kezelésükre hatékony, de drága szőrıberendezésekre van szükség. Amikor maguk a szőrık is nagymértékben szennyezetté válnak veszélyes hulladék lesz belılük A hulladékégetés által okozott szennyezıdések: Levegı: SO 2, NO 2, HCl, szerves vegyületek, dioxinok és nehézfémek kibocsátása. Felszíni vizek: veszélyes anyagok bekerülése. Talaj: a hulladékégetıben keletkezett hamu, salak és egyéb visszamaradt anyag elhelyezése a hulladéklerakókban.

84 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Tíz ok a kommunális hulladékégetés ellen 1. A hulladékégetés az eldobós-gondolkodásmódot igazolja. 2. Az égetéssel energiát és másodnyersanyagokat pazarolunk el. 3. Égetés során a hulladék nem vész el, csak átalakul egészségkárosító anyagokká. 4. A kéménybıl távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert. 5. A hulladékégetık nem munkaerı-igényes, hanem tıkeigényes beruházások. 6. Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési megoldás. 7. A hulladékégetık nem váltják ki a lerakókat. 8. Az égetés központosított hulladékrendszert igényel. 9. Az égetés akadályozza az újrahasznosító ipar, az újrahasználati rendszerek, valamint a szelektív győjtés (ki)fejlıdését. 10. Az égetık pénzügyi nehézségeiket sokszor a lakosokkal fizettetik meg.

85 (HULLADÉKOK TERMIKUS KEZELÉSE) Hulladékégetés: füstbe ment készletek

86 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Hulladék égetés célja szemét eltüntetés energia kinyerés

87 (HULLADÉKOK ÉGETÉSE) Szeméterımő energia hasznosítás

88 (HULLADÉKOK HİBONTÁSA) PIROLÍZIS a szerves anyagot tartalmazó TSZH megfelelıen kialakított reaktorban, hı hatására, oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkezı kémiai lebontása. A szemét pirolízise tulajdonképpen olyan anyag átalakítási eljárás, melynek során a szilárd halmazállapotú szemétbıl folyadék formájú anyag lesz: a szemét átalakul nagyobb részt pirolízis olajjá, miközben azért un pirolízis gáz és kismennyiségő szilárd maradék is keletkezik A végtermékek elsısorban energiahordozóként (főtıgáz, tüzelıolaj), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. a gázterméket szintézisgázzá konvertálva metanol elıállításához) és esetenként egyéb célokra (fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építıipari adalékanyagként stb.) hasznosíthatók.

89 (HULLADÉKOK HİBONTÁSA) GÁZOSÍTÁS a szerves anyagot tartalmazó TSZH megfelelıen kialakított reaktorban, hı hatására, oxigénhiányos közegben szabályozott körülmények között bekövetkezı kémiai lebontása. A szemét gázosítása tulajdonképpen olyan anyag átalakítási eljárás, melynek során a szilárd halmazállapotú anyag gáz formájú lesz: a szemét átalakul gázzá. Ha sikerült minimalizálni a nem gázalakú végtermékek mennyiségét, és megfelelı gázmosó eljárás segítségével a gáz tisztaságát is fokozni,az így nyert gáz másodlagos energiahordozóként alkalmazható A végtermékek elsısorban energiahordozóként (főtıgáz), ritkábban vegyipari másodnyersanyagként (pl. szintézisgázzá konvertálva metanol elıállításához) és esetenként egyéb célokra (fakonzerválás vizes maradékkal; granulált salakolvadék építıipari adalékanyagként stb.) hasznosíthatók.

90 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Az utolsó amit a hulladékkal tehetünk (egy utolsó dolog)

91 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) A hulladéklerakó volt hosszú ideig az egyetlen és legfıbb eszköz arra, hogy megszabaduljunk a hulladéktól. A múltban a szemétlerakók alig jelentettek többet, mint a talajba ásott gödröket, ahová a szemetet lerakták, és ott magára hagyták (jobb esetben földel letakarva). Hazánkban 2004-ben a begyőjtött szemét közel 84%-a még a hulladéklerakókban volt elhelyezve.

92 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Az országban 1994-ben még közel 2700 települési hulladéklerakó volt, de ezeknek 90%-a nem felelt meg a követelményeknek, ráadásul nagy része felhagyott, nem rekultivált. Az elsı OHT ( ) alatt a Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerek kiépítése nyomán radikális változás: a felhagyott lerakók rekultiválása mőszakilag nem megfelelı lerakók bezárása és rekultiválása új korszerő lerakók megnyitása (2009 után már csak 53 db ilyen lerakó mőködhet)

93 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Mőszaki és környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelı lerakó szennyezı hatásai

94 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) A HULLADÉKLERAKÓK ÁLTAL OKOZOTT (FONTOSABB) SZENNYEZİDÉSEK Levegı: CO 2 és CH 4 kibocsátás, valamint kellemetlen szagok. Víz: háztartási vegyszerek, rovarirtók, egyéb szerves vegyületek, cianid, nitrátok és nehézfémek beszivárgása a talajvízbe. Talaj: a szennyezı anyagok sok helyet foglalnak, és veszélyes anyagok kerülnek a talajba.

95 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Régi korszerőtlen hulladéklerakó (hulladék földelés)

96 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) A korszerő hulladéklerakó rendezett lerakást biztosít Rendezett a hulladéklerakás akkor, ha a hulladék elhelyezése a környezet elemeitıl elszigetelten, a környezetvédelmi és környezetegészségügyi elıírások betartásával történik van vízszigetelése, vannak a szivárgó vizek és a keletkezı gázok kezeléséhez szükséges berendezései, és az ilyen lerakót bekerítik és ırzik is.

97 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: kerítés, védı erdısáv védıgát, többrétegő szigetelés, csurgalékvíz és gázgyőjtı csövek, talajvízfigyelı kút

98 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó szigetelı rendszere A szabályos lerakókban gondoskodni kell arról, hogy meggátolják a csapadékkal kimosódó szennyezıdések (pl. nehézfémek, savak, stb.) talajvízbe szivárgását. A szennyezıdések beszivárgását szőrı- és szigetelırétegek gátolják meg, Az egész szigetelı rendszer állapotát folyamatosan ellenırzik a szigetelıréteg alá telepített érzékelıkkel és a lerakók körül kiépített talajvízfigyelı kutak segítségével.

99 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó szigetelı rendszere:

100 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Épülı korszerő hulladéklerakó

101 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Épülı korszerő hulladéklerakó

102 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: fólia szigetelés érzékelık védıháló

103 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: csurgalékvíz győjtı csı talajvíz figyelı kút csurgalékvíz tó

104 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: gázkút gázgyőjtı csövek

105 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: mérlegelés nyilvántartás,üzemvitel

106 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: ürítés tömörítés

107 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó elemei: kocsi mosás fertıtlenítés

108 Cellás hulladék feltöltés HULLADÉKGAZDÁLKODÁS (HULLADÉKOK LERAKÁSA)

109 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Cellás hulladék feltöltés A rendezett lerakás esetén a legkorszerőbb módszer az ún. cellás (vagy prizmás) módszer, ahol rétegesen, tömörítve történik a hulladék lerakása. (Így csökkentik a térfogatát, és megakadályozzák a rágcsálók elszaporodását.) A feltöltés közben a cella/prizma teljes felületét folyamatosan takarják inert anyagokkal (adott körülmények között kémiai reakcióba nem lépı anyag pl. homok, törmelék). Ez a cm-es réteg biztosítja a hıszigetelést és akadályozza a keletkezı gázok elillanását, valamint ezen közlekednek a szállító jármővek.

110 (HULLADÉKOK LERAKÁSA) Korszerő hulladéklerakó (EU komfort)