Kísérleti tankönyv. Olvasókönyv. II. kötet

Átírás

1 Kísérleti tankönyv 2 Olvasókönyv II. kötet

2 A tankönyv megfelel az 51/201 (XII. 2) számú EMMI-rendelet melléklete Kerettanterv az általános iskola 1 4. évfolyama megnevezésű kerettanterv Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak. Tananyagfejlesztők: Jordánné Tóth Magdolna, Pirisi Anna Alkotószerkesztő: Farkas Andrea Vezető szerkesztő: Kóródi Bence Tudományos szakmai lektor: DR. Steklács János Pedagógiai lektor: Gombos Péter Nyelvi lektor: Hedvig Olga Mária Fedélgrafika: Horváth Ákos Látvány- és tipográfiai terv: Dániel Andrea, Fekete Gabriella Illusztrációk: Horváth Ákos Fotók: 123RF, Cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipédia Térkép: Stiefel Eurocart Kft. A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató Raktári szám: FI Műszaki szerkesztő: Horváth Zoltán Ákos Nyomdai előkészítés: Fekete Gabriella Terjedelem: 20,6 (A/5 ív), tömeg: 406 gramm A könyvben felhasználásra került a Szavakon innen, szavakon túl Olvasókönyv osztályosoknak kötet című mű, Műszaki Kiadó, Szerzők: Jegesi Krisztina, N. Császi Ildikó. Grafikus: Bódi Katalin. Alkotó- és felelős szerkesztő: Kóródi Bence kiadás, 2014 Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma:

3 Kedves Gyerekek! A második féléves olvasmányok egy része gyerekekről szól. Olvashattok mesés történeteket, verseket a tavaszról, a nyárról, a természetről. Végül szeretnénk egy kis nyári olvasmányajánlóval kedveskedni nektek. Képzeljétek el a történeteket, beszélgessetek róluk! Rájöttök majd, minden történetben van valami, ami rólatok szól! Az alkotók csapata

4

5 Gyermekvilág Ha tél van, verset olvasok, attól, mint hó, felolvadok. A vers minden jót felidéz, a múlt édes lesz, mint a méz. Ha csendes téli este van, emlékeimnek teste van. Ilyenkor bennem merítőz a forró nyár, a szelíd ősz. Kiss Ottó: Ha tél van

6 A Hókirálynő Látod, milyen csodálatosan pompáznak ezek a rózsák? a) Alkossatok csoportokat! Mire van szükség ahhoz, hogy egy rózsa csodálatosan viruljon? Beszéljétek meg! Használjátok a következő szavakat is: napsütés, törődés! b) Mit jelenthet a következő mondás? Beszéljétek meg! Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. A csapatotokból olvassa fel hangosan egy társatok a következő szavakat! hideg törött szomorú szép jó hosszú a) Írjátok le a füzetetekbe a szavakat, és közösen keressétek meg mindegyiknek az ellentétpárját is! b) Versenyezzetek! Minden csapat gyűjtsön a szép és a szomorú szavakhoz hasonló jelentésű szavakat, két percen keresztül! Írjátok le ezeket is! Az a csapat győz, amelyik a legtöbbet gyűjti össze. 3. Játsszatok! Írjátok fel kis papírdarabokra a következő szavakat: vidám szomorú rémült fázik fél 6 Hajtsátok össze a kis papírokat! Tegyétek az asztal közepére! Egy társatok ezek közül, szavak nélkül, csak az arcjátékával és a kezével, testével próbáljon meg minél többet elmutogatni egy perc alatt! Az a csapat nyer, amelyik a legtöbbet találja ki.

7 A Hókirálynő Mese hét képben Első mese egy tükörről és cserepeiről Volt egyszer egy gonosz manó. Ez a manó egy nap olyan tükröt csiszolt, ami mindent eltorzított. Ami szép és jó volt, jelentéktelen lett. A rosszat és gonoszat felnagyította mindenben és mindenkiben. Egy napon azonban ez a tükör összetört. Szilánkjai a világban széthullottak. Minden egyes darabjának szörnyű gonosz ereje volt. Ha valakinek a szívébe fúródott, annak a szíve jéggé fagyott. eltorzít: elferdít, másnak, roszszabbnak mutat jelentéktelen: értéktelen, jelentőségét vesztette Csoportban dolgozzatok! Minden csoport olvasson el egyegy meserészletet! Készítsetek vázlatot hozzá! Válasszatok mesélőt, és játsszátok el szoborjátékkal, vagy adjátok elő a többieknek a ti meserészleteteket! 7

8 Második mese egy kisfiúról meg egy kislányról Egymás szomszédságában élt egy nagyváros sűrű rengetegében egy kisfiú meg egy kislány, Gerda és Kay. Úgy szerették egymást, mintha csak testvérek volnának. Mindkettőjük szülei faládát állítottak az ablakukba, abban zöldségfélét nevelgettek, még rózsát is. Mindegyik ládában virágzott egy kis rózsatő. Nagyon szerették ezeket a rózsatöveket. A kislány énekelt is nekik. Azok meg is hálálták a törődést, gyönyörűen növekedtek, virultak. Egy hideg téli estén a kisfiú az ablakon kinézve meglátta a hóesésben a Hókirálynőt. Aztán eljött a tavasz, csodálatosan virultak a rózsák. Egy napon a gyerekek egy könyvet nézegettek éppen, amikor a kisfiú felkiáltott fájdalmában. Az összetört, gonosz tükörből egy szilánk fúródott a szívébe, jéggé fagyasztva azt. Attól a naptól egészen megváltozott. Amikor a legvakmerőbb fiúkkal szánkózott, eljött érte a Hókirálynő, és magával vitte messze-messze, jeges palotájába. 8 Készítsetek vázlatláncot! Játsszátok el a meserészletet!

9 Harmadik mese a varázslóasszony virágoskertjéről Gerda nagyon szomorú volt a legjobb barátja nélkül. Mindenki azt gondolta, hogy Kay meghalt, belefulladt szánkózás közben a város szélén kanyargó nagy folyóba. A kislány ezt nem akarta elhinni. Azt gondolta Gerda, hogy a folyónak ajándékozza a szép, új, piros cipőjét, hátha akkor az visszaadja az ő játszópajtását. Be is ült egy kis ladikba, és onnan próbálta messzire hajítani cipellőjét. De a folyó csak nem adta vissza. Helyette magával ragadta a kislányt is, elsodorta messzire. Egészen egy öreg varázslóaszszony kertjéig vitte a víz. Ott pompázott mind a négy évszak valamennyi virága. Csak a rózsákat varázsolta el az öregasszony, mert azt gondolta, hogy akkor Gerda tovább marad nála, mert a rózsák biztosan Kayra emlékeztetnék. Azonban az öregasszony virágos kalapjáról mégis Gerda eszébe jutottak a rózsák és Kay. Megkérdezte a csodaszép virágokat, nem tudnak-e valamit az ő barátjáról. Mindegyik elmesélte a saját meséjét, de egyik sem tudta, hol lehet a fiú. Így hát Gerda a nyomába eredt ismét. Milyen szerepe van a piros cipőnek, a folyónak és a rózsáknak ebben a meserészletben? 9

10 Negyedik mese a királyfiról és a királykisasszonyról Gerda találkozott egy varjúval, aki mesélt egy királyfiról és egy királykisasszonyról. Azt gondolta, a királyfi talán Kay lehet. Ahogy a varjú mesélt a daliáról, Gerda is egyre inkább így hitte. A varjú bejuttatta a palotába a kislányt. Ott kiderült, hogy nem Kay a királyfi. Gerdát azonban jó szívvel fogadták, történetét meghallgatták. Tenni viszont csak annyit tudtak érte, hogy szépen felöltöztették. Adtak neki egy hintót, és útjára bocsájtották. Így tovább kereshette a legjobb barátját. 10 Milyen szerepe van a varjúnak a meserészletben? Hogyan mesélhette el Gerda a történetüket a palotában? Adjátok elő!

11 Ötödik mese a kis rablóleányról Amikor egy sötét rengetegen hajtottak keresztül, az erdei haramiák előugrottak a sűrűből, és elrabolták a csodálatos hintót Gerdával együtt. Volt egy haramiaasszony is, akinek a kislánya kiszemelte őt játszópajtásnak. Azt gondolta, hogy Gerda most már mindig vele lesz, hogy ne unatkozzon. Egy este a rablóleány vadgalambjai elmesélték, hogy ők látták Kayt a Hókirálynő palotájában. Játsszátok el a haramiákkal való találkozást! Hogyan játszhatott együtt a haramiaasszony lánya és Gerda? Milyen lehetett ez a kislány? Adjátok elő! A vadgalambok hogyan mesélhették el, mit láttak a palotában? Játsszátok el! 11

12 Hatodik mese a lapp asszonyról meg a finn asszonyról Egy nyomorúságos házikónál álltak meg. A házban egy öreg lapp asszony tett-vett. Nála megmelegedtek, kaptak enni, inni. Az asszony azt mondta, hogy hosszú út áll még előttük. Keressék meg a finn asszonyt, az majd segít nekik eljutni a Hókirálynőhöz. El is jutottak a finn asszonyhoz, aki a rénszarvasnak elmesélte, hogy Kay valóban a Hókirálynőnél van, ahol nagyon jól érzi magát, mert a gonosz tükör darabjai megváltoztatták. Elmondta azt is, hogy csak akkor válhat ismét igazi emberré, ha a szívéből valahogy kikerül a tükör darabja. A rénszarvas elvitte Gerdát a Hókirálynő kertjébe. Fájó szívvel ugyan, de ott hagyta. 12 Milyen lehetett a finn asszony? Hogyan mesélhetett Kayról? Adjátok elő! Írjatok vázlatláncot ehhez a részhez!

13 Hetedik mese arról, hogy mi történt a Hókirálynő palotájában, és mi történt később Kay ezalatt egyszer sem gondolt Gerdára. A Hókirálynő jéghideg, fehéren szikrázó, hatalmas termeiben élt. A szíve már rég jégcsappá dermedt. Lapos jégdarabokból folyvást egy szót próbált kirakni: Örökkévalóság. A Hókirálynő azt mondta neki, hogy ha ezt sikerül kiraknia, akkor ismét a maga ura lehet. Azonban sosem sikerült. Egy napon a Hókirálynő elment, hogy megfehérítse a hegyek oldalát. Kay magára maradt a jeges palotában. Ekkor lépett be Gerda. A fiú nyakába borult, aki azonban nem mozdult, csak ült hidegen és mereven. A lány erre nagy bánatában zokogni kezdett, forró könnyei felolvasztották a fiú szívét. Kay mintha álomból ocsúdott volna, Gerdára nézett. A kislány akkor elénekelte a régi dalt, amit otthon saját rózsáiknak szokott énekelni. Ettől Kaynak végre megeredt a könnye. Mivel egy gonosz tükörszilánk a szemében is volt, így végre az is kiúszott onnan. Kay ismét a régi volt már. Együtt tértek haza kis városukba Nagyanyóhoz. Hans Christian Andersen nyomán Hans Christian Andersen: ejtsd: hánsz krisztián ánderszen Játsszátok el Gerda és Kay találkozását! 13

14 Kisbence titka Olvasd el a szavakat! Mit tudsz róluk? Szerinted melyik nem illik a sorba? Nagymedve Fiastyúk szénakazal Göncölszekér A csillagképek közül melyik látható ezen a képen? 3. Olvasd el a szöveget! Mit tudtál meg belőle? táltos: a magyar népi hitvilág csodás képességű alakja A csillagok saját fénnyel rendelkező, éjszaka látható égitestek. Holdtalan, tiszta éjszakán mesebeli látvány az egész égbolton áthúzódó, felhőhöz hasonló, ezüstös, tejszerű fátyol, a Tejút. Számtalan csillag alkotja. A több csillagból álló csillagképeknek nemcsak a csillagászok, hanem a nép is adott nevet. Általában az alakjuk alapján. Ilyen a Nagymedve, a Fiastyúk vagy a Göncölszekér. A Fiastyúk egy fiakkal (vagyis fiókákkal, kicsinyekkel), azaz kiscsibékkel körülvett tyúkra emlékeztet. A Göncöl szekere valóban egy szekeret formáz. Göncöl, a gazdája pedig egy jótékony táltos volt a néphit szerint. De vannak kivételek is. Ilyen a mi Napunk, amelyet nem éjjel, hanem nappal látunk. A Nap is egy csillag. A másik kivétel a Vénusz, népies nevén Esthajnalcsillag. Ez az égitest világít ugyan, de nincs saját fénye, csakúgy, mint a Holdnak vagy a Földnek. Ezeket a saját fénnyel nem rendelkező égitesteket, mint a Vénusz és a Föld, bolygóknak hívják a csillagászok. 14

15 Kisbence titka Van nekem egy csuda-titkom. Csuda jó! Megsúgom! De el ne mondd! Az nem való! Ha nagy leszek, nem járok én autón; se vonaton, se buszon, se gőzhajón. Lesz egy kertem, kertemben egy szerkezet, ha utazom, abba titkon felmegyek. Megnyomom a titkos gombot, s hoppla hó! Mint a nyíl, úgy kiröppen az űrhajó. Lehagyja a repülőt, a verebet, a holdnál is magasabbra elvezet. Befogom az árva Göncölszekeret, állt magában eddig éppen eleget kocsikázni vigye hát az óvodát, minden éjjel a széles Tejúton át. A Fiastyúk csibéit betakarom: ne fázzanak szegénykék. S ha akarom, anyjukat az Esthajnalhoz elviszem hadd legyen egy jószága a kertjében. S ha a csibék búsulnának, őket is, van ott hely egy egész állatkertnek is. Visszafelé a holdra is felszököm, s azt a fényes, kis csücskét ott letöröm. Itthon anyám zsebébe majd beteszem, hadd legyen egy pici holdja idelenn. Varga Katalin 3. Mi a titka Kisbencének? Mit fog csinálni, ha nagy lesz? Szerinted megvalósíthatja Kisbence a vágyát? 15

16 Már iskolás vagyok Mit látsz a képen? Meséld el! Olvasd el a táblákra írt feliratokat! Mire hívják fel a figyelmet a táblák? Beszéljétek meg! 3. Olvasd el a szavakat! Mely szavakhoz tartozik több kép is? Miért? Magyarázd el! kucsma bejgli tölcsér cserép 4. Olvasd el a szavakat, szókapcsolatokat! Melyik nem illik a sorba? Válaszodat indokold! olvas nézelődik kibetűzi böngészi a betűket 16 fagylalt jégnyalóka fagyi málnaszörp

17 Már iskolás vagyok (részlet) És mire jó, ha ezt a sok betűt elolvasod? kérdezte Pöszke. Kicsit megijedtem, hogy most majd azt kéri: olvassam fel neki az egész utcát, de szerencsére nem kérte. Csak egyetkettőt. Egy táblára mutatott a tejbolt ajtaján. Itt mi van kiírva? Zárva olvastam egész folyékonyan. Hát azt mindenki látja vont vállat Pöszke, ahhoz nem kell megtanulni olvasni! Akkor mást olvasok neked mutattam egy nagy táblára, amely a járdán állt három lábon. Tudod mi van ideírva? Pöszke nem tudta. Vigyázat! A tetőn dolgoznak! olvastam szép hangosan. Mindenki fölnézett a tetőre, Pöszke mamája is. A tetőn nem volt senki. Pöszke rám nézett. Hát itt nem dolgozik senki! Azért mi még vigyázhatunk mondtam. 17

18 3. Nagyon igazad van, fiacskám mondta egy ismeretlen néni, a múltkor nekem majdnem a fejemre esett a cserép! Virágcserép? kérdezte Pöszke, és ezen muszáj volt nevetni, mert elképzeltem a virágcseréppel a fején. Tetőcserép mondta a néni és megigazította a kucsmáját. A cukrászda elé értünk. A kirakatban egy nagy, kézzel írott tábla volt. Nagyon szerettem volna, ha Pöszke megkérdi, hogy mi van odaírva. De nem kérdezte. Én kérdeztem őt. Tudod, mi van odaírva? Pöszke vállat vont. Biztosan az, hogy diós-mákos bejgli kapható. Itt szoktuk venni karácsony előtt. Nem! kiabáltam. Nem bejgli! Hanem az, hogy Fagylalt kapható! Pöszke nagyon megörült ennek, de a mamája nem annyira. Télen igazán nem kell fagylaltot ennetek mondta, és vacsora előtt meg egyáltalán nem! De addig könyörögtünk, hogy mégiscsak vett nekünk két kis tölcsérrel. Most láthatod, hogy mire jó, ha az ember tud olvasni mondtam Pöszkének, és ő bólogatott. Mert jó volt a fagyi. Janikovszky Éva Szerinted igaza van Pöszkének? Mire hívta fel a figyelmet a járdán álló tábla? Miért nem örült Pöszke mamája annak, hogy elolvasták a cukrászda kirakatában lévő kiírást?

19 Egészítsd ki a vázlatkört! Szereplők Helyszín Probléma A probléma megoldása AZ OLVASÁS VILÁGNAPJA szeptember 8-án rendezték meg Magyarországon először az Olvasás világnapját a budapesti Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy felhívja a figyelmet az olvasás fontosságára. Szakemberek, tanítók, családok közösen vettek részt a jeles eseményen, amelyen színes programokkal várták az érdeklődőket. A helyszínen a legkisebbek is találtak olvasnivalót maguknak. Szerinted fontos az olvasás? Miért? Válaszodat indokold! 19

20 Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? Olvasd el az oszlopokba írt kifejezéseket! Hogyan nevezzük őket egy szóval? Szia! Jó reggelt! Barátsággal köszöntelek! Tiszteletem! Csaó! Jó napot! Szívélyesen üdvözöllek! Hódolatom! Agyő! Jó estét! Kezét csókolom! Ég áldjon! Pá! Szervusztok! Mély hódolatom! Béke veled! Helló! Viszontlátásra! Alázatos szolgája! Adj isten! Olvasd el a mondatokat! Válaszd ki a szósorból a mondathoz tartozó szót! Ezt hallod, mikor ismerőssel találkozol, vagy elbúcsúztok: kérdés köszöntés civakodás köszönés veszekedés Ezt hallod, mikor a közelben kalapáccsal szöget ütnek: zúgás csörömpölés zümmögés berregés kopácsolás Ezt hallod, mikor az erdőben sétálsz: horkolás csiripelés rikkantás sziszegés durrogás 3. Olvasd el az állatneveket! Melyik állat neve lehet? Miért? Ugrifüles Bajuszkirály Tüskéshátú Brumi Csibész 20

21 Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? ( rész) Nagy kopácsolás hangja szállt a réten, ami kiverte az álmot Tüskéshátú szeméből. Ejnye, mi az! morgott álmosan. Mi ez a nagy kopácsolás? Nézett jobbra, nézett balra, s meglátta a legkisebb Ugrifülest, amint épp egy nagy táblát szögelt az ajtaja fölé. Odaballagott, s kíváncsian megkérdezte: Mit csinálsz, Ugrifüles? Mit szögelsz? Mit kopácsolsz? Nem jó! mondta szigorúan Ugrifüles. Mi nem jó? csodálkozott Tüskéshátú. Az nem jó, ahogy kezdted! Először a köszönéssel kell kezdeni! Ha találkozunk valakivel, először köszönni kell! Borzasztó, hogy mennyire nem ismeritek az illemszabályokat! Borzasztó! Éppen ezért határoztam el, hogy megnyitom az illemiskolámat. Éppen ezért szögeztem ki ezt a táblát. Aha! mondta Tüskéshátú. És hogyan kell köszönni? És mit kell mondani? Ugrifüles abbahagyta a kopácsolást, és felemelte az ujját. Most éppen olyan volt, mint egy tanár, mint egy illemtanár. Figyelj! Majd nagy levegőt vett, és egy szuszra sorolni kezdte: Barátsággal köszöntelek, szívélyesen üdvözöllek, szervusztok, szia, csaó, jó reggelt, jó napot, jó estét, kezét csókolom, viszontlátásra, adj isten, tiszteletem, agyő, pá, mély hódolatom, alázatos szolgája, ég áldjon, béke veled, itt a kezem, nem disznóláb, csapj bele! 21

22 Miért köszönjünk? Hogyan köszönjünk? ( rész) Majd megint levegőt vett, mert teljesen kifulladt. Mi az, amit itt egy szuszra elsoroltam? Ha egy csomó kifejezést ma már nem is használunk, mert idejét múlta, mindenki számára világos, hogy köszönésről, üdvözlésről van szó! Ezek közül bármelyiket választhatod! Tüskéshátú elgondolkozott. Azt választom, hogy mély hódolatom! Jól választottál, főleg akkor mondd, ha velem találkozol! nevetett Ugrifüles. De figyelj tovább! Figyelek, vagyis csupa fül vagyok! Meg tüske! Mikor szoktunk köszönni? Ha valakivel vagy valakikkel találkozunk, vagy ha elválunk, elbúcsúzunk! Világos! Egyedül nem szoktunk köszöngetni, ugyebár? Értem bólogatott Tüskéshátú. A köszönéshez legalább ketten kellenek! Nem is hinnéd, hogy a köszönés milyen réges-régi szokás! Úgy is mondhatnám, hogy a legelső illemszabály! És menynyi-mennyi változata volt, és van! Ahány ház, annyi szokás! tartja a közmondás. Hát nem mindenhol egyformán köszönnek? csodálkozott Tüskéshátú. De nem ám! Csak az az egyforma, hogy köszönnek! A legelső üdvözlés valami olyasféle lehetett, hogy amikor két vadászó ősember meglátta egymást, nagyot rikkantottak, és egymás felé lengették üres tenyerüket! Ez az üdvözlés mai nyelvre lefordítva azt jelentette: Örülök a találkozásnak, barátságos a szándékom, láthatod, hogy üres a tenyerem! Nincs benne fegyver! Tüskéshátú rögtön felemelte az üres tenyerét. Így? Így köszöntek az ősemberek? 22

23 Valahogy így. Folytatom! Vagy itt van például a kalapemelés! Ez a szokás onnan ered, hogy az ókorban, vagyis nagyon régen, a rabszolgáknak kopaszra volt nyírva a fejük, s a fejfedőt felemelve, ezt meg kellett mutatniuk! Ez a két mozdulat ma is ismerős, a kézemelés és a kalapemelés! Később köszöntő szavakat is mondtak hozzá. Mint például ezt, hogy itt a kezem, nem disznóláb! Persze, hogy nem disznóláb! nevetett Tüskéshátú. Ne nevess, mert a disznóláb nem azt jelentette, hogy disznóláb! Hanem a kovás pisztolyt vagy puskát hívták disznólábnak! És ez a mondás azt jelentette, hogy nincs nálam fegyver! Pfű! Pihenjünk egyet. Utána folytatom! Csukás István 5. kovás: kovakő szikrájával működő Szerinted mi áll Ugrifüles tábláján? Mit nem ismernek Ugrifüles szerint? Te mit gondolsz erről? Melyik köszönési formát használod leggyakrabban? A felsoroltak között van-e olyan köszönési forma, amelyet nem ismersz? Mi volt a legelső köszönési forma? Miért alakult ki? Honnan ered a kalapemelés? Illemszabályok Találkozáskor a napszakhoz igazodva kívánunk jó reggelt, jó napot, jó estét. Először a férfi köszön a nőnek, és a fiatalabb az idősebbnek. A köszönést fogadni, viszonozni kell. Köszönéskor nézzünk a másik ember szemébe. 23

24 Andris beszélget az állatokkal Szerinted mi történik a képen? Mesélj! Kézcsókom! Jó reggelt! Pusszantás! Helló! Mikor használjuk a következő köszönési formákat? Helló! Cső! Jó napot kívánok! Isten áldja! Hali! Sziasztok! Kezét csókolom! Jó éjt! Alkossatok csoportokat! Válasszatok ki egy üdvözlési formát az előző feladatból, majd írjatok egy rövid párbeszédet! Adjátok elő! A többieknek ki kell találni, kik szerepelhetnek a jelenetben. Csoportosítsd a szavakat, szókapcsolatokat jelentésük szerint! vészjóslón nagyon nagy meleg meló lustálkodik fenyegetően rekkenő hőség nem teszi a dolgát baljósan lazsál munka 24

25 Andris beszélget az állatokkal (részlet) Elefánt úr, jó napot, folyatjuk a vízcsapot? Muszáj vagyok, sajnálom, bedugult az ormányom. Hangyász néni, kézcsókom, mért néz olyan vészjóslón? Ne is mondja, angyalom, sehol egy szép hangyanyom. Hangya testvér, hellóka, ráuntál a melóra? Nem untam, csak vasárnap a hangyák is lazsálnak. Béka úrfi, jó reggelt, mit szól, hogy a tó megtelt? Ha megtelt, nem meglepő, ez a hőség rekkenő. Gyík kisasszony, pusszantás, melyik résbe csusszantál? Nem csusszantam, fáradtam, köztudott, hogy lábam van. Lepke szomszéd, kívánok, hogy vannak a virágok? A violák virulnak, a pipacsok pirulnak. Varró Dániel Kikkel találkozott Andris? Hogyan köszönti az állatokat? Szerinted miért? Keress rímelő sorokat! Mit veszel észre? 25

26 Jó leszek! Mesélj a képekről! Kik viselkednek helytelenül? Miért? Olvasd el a szópiramisokat! Válassz ki egy szót! Foglald mondatba! ház házi házirend jog jogszabály jogszabálygyűjtemény alkalmaz alkalmazott alkalmazottait Ismered iskolád házirendjét? Mi áll benne? Mondj példát! Olvasd el a házirendet! Magyarázd el a saját szavaiddal! HÁZIREND Iskolánk házirendje az a szabálygyűjtemény, amelynek betartása kötelező minden tanuló számára. A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon; b) eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének (rendszeres készüléssel és fegyelmezett magatartással); c) életkorához és iskolai elfoglaltságához mérten közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben tartásában; d) megtartsa a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét; e) megtartsa az iskola helyiségeinek és területének használati rendjét; f) óvja saját és társai testi épségét, egészségét; g) haladéktalanul jelentse a pedagógusnak, ha saját magát vagy társait veszélyeztető tevékenységet, illetve balesetet észlelt; f) óvja az oktatás során használt eszközöket és az iskola felszereléseit; g) tisztelje az iskola tanárainak, egyéb alkalmazottainak és tanulótársainak emberi méltóságát és jogait. 26

27 Jó leszek! Ezentúl jó leszek állíthatom reggeltől estig tetőtől talpig csupa jó leszek a füleimet ezentúl mindig megmosom rendbe rakom a ruhám tiszták lesznek a körmeim köszönök szépen mindenkinek azt teszem csak ami szép és jó ha már jó leszek és ezután az leszek! Nem verekszem nem húzom meg a lányok haját semmit sem teszek amit nem szabad a legeslegjobb gyerek én leszek ha majd nagy leszek mert ezt a sok jóságot észben tartani azért nem tudja egy ilyen kisgyerek! Fecske Csaba Milyen hangulatú a vers? szomorú tréfás bánatos komor derűs vidám 3. Melyik szó szerepelt a leggyakrabban a versben? Keress a versben a leírt szóval hasonló hangzású szót! Hogyan illik viselkedni? Keress példákat a versből! 27

28 Saroklakó Mi történt a képen látható kisfiúval? Mesélj! ((kép: család ül a nappaliban, minden családtag a sarok felé néz. A nappaliban jól látható, hogy egy kisfiú áll a sarokban, háttal a többieknek. Feje lehajtva, büntetésben van.)) Olvasd el a szóoszlopokat! Melyik szó nem illik oda? Miért? komisz rossz engedelmes égedelem indíts néznek gyerünk nyomás 3. Milyen szavakat tudsz összerakni az azonos színű szótagokból? Mi jut eszedbe a szavakról? bün rok meg bá kó lom sze sa do ösz te tö la röm tés 4. Válasszatok ki az alábbi mondatok közül néhányat! Készítsetek párbeszédet! Adjátok elő! Nem én voltam! Indíts a sarokba! Hányszor mondjam? Nem hallod? 28 Miért tetted? Véletlen volt!

29 Saroklakó Azt mondják rám mind a nagyok, Éktelenül komisz vagyok. Rossz, akár az égedelem, Saroklakó lett a nevem. égedelem: baj, veszedelem Mikor reggel felébredek, Kiöntöm a csokis tejet. Anya már a fejét fogja; Nyomás gyorsan a sarokba. Ha az ebéd finom falat, Megkínálom én a falat. Apa mérges, halkan mondja; Indíts tüstént a sarokba. Délután a játszótéren Megdobálom kistestvérem. Nagymama a kezem fogja; Megyünk haza, a sarokba. A papagájt kiengedem, Fogócskázzon ő is velem. Mikor apa visszahozta, Mennem kellett a sarokba. Ha labdámmal futballozok, Kirúgom én az ablakot. Nagyapa a fülem fogva Odavezet a sarokba. 29

30 Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, Irány oda, a sarokba! juszt sem: csak azért sem Mivel álmos úgysem vagyok, Aludni én juszt sem fogok. Az egész család együtt mondja: Éjszakázzon a sarokba? Azt szeretné sok-sok gyerek, Minden szoba legyen kerek. De ha addig megjavulok, Üres lesz az összes sarok. Vesztergom Andrea Szerinted tényleg rossz a versben szereplő gyerek? Miért szeretne minden gyerek kerek szobát? Hogyan válhat üressé az összes sarok? Adj tanácsot a gyerekeknek! Olvassátok fel hangosan a verssorokat! Tapsoljátok le! Figyeljétek meg a sorok végét! Mit vesztek észre? Beszéljétek meg! A költői szövegeket összefoglaló néven költeményeknek, verseknek nevezzük. A versek lüktetését a ritmus adja. A rím két vagy több verssor végének ritmikus összecsengése. Ez a vers páros rímű. versszak Tévében a mesét nézem, S összetöröm a kisszékem. Mondják megint, századszorra, Irány oda, a sarokba! páros rím páros rím 30

31 Olvasd el Janikovszky Éva Ha én felnőtt lennék című művének egy részletét! Te milyen felnőtt szeretnél lenni? Nem tudom, miért van az, hogy a felnőtt csak akkor igazán boldog, ha a gyerek jól viseli magát. Mi öröm van abban? Én egészen más felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék. Fehér kesztyűs kezemet végighúznám minden kerítésen. A fogmosó pohárban csíráztatnám a datolyamagot. Megennék egy-egy nagy tábla csokit minden ebéd előtt. És valószínűleg kézzel fognám a legyeket. Persze csak akkor, ha megtanulnék legyet fogni. Ha én felnőtt volnék, akkor örökké tornacipőben járnék. A leves után mindig meginnék két pohár vizet. Hátrafelé mennék az utcán. Minden kóbor macskát megsimogatnék. És valószínűleg nagyon éleseket füttyentenék, hogy mindenki megijedjen és odanézzen. Persze csak akkor, ha megtanulnék két ujjammal a számban füttyenteni. Ha én felnőtt volnék, akkor vendégségben mindig kalimpálnék a lábammal a széken. Sose fújnám ki az orrom. Sose törölném meg az ajtó előtt a sáros lábam. Tartanék otthon egy zsiráfot, aki az ágyam előtt aludna. És valószínűleg minden kertes ház kapuján becsengetnék. Persze, csak akkor, ha már nem félnék a kutyáktól. 31

32 Négyeshatos Mit látsz a képen? Meséld el! Jártál-e Budapesten? Ha igen, mesélj róla! 3. Figyeld meg a közlekedési eszközöket! Melyiket ismered? Mit tudsz róluk? 4. Mit jelentenek ezek a szólások? Beszéld meg a pároddal! Fő a feje. Tátva marad a szája. Nem győzi szusszal Alkossatok csoportokat! Találjatok ki egy rövid történetet, párbeszédet a 4. feladat szólásaihoz kapcsolódóan! Adjátok elő! A többiek találják ki, melyik szólásra gondoltatok!

33 Négyeshatos (részlet) Akármilyen büdös-sáros, mégis jó hely a város! Nem kell ide-oda futni, bárhová el lehet jutni kész kaland az életed, ha nálad van a bérleted! Akinek bejön a retró, tessék, annak ott a metró! Aki inkább tili-toli, arra vár a teli troli. Sőt, aki nem győzi szusszal, utazhat felőlem busszal ámde aki vakmerő és vidámságra hajlamos, annak jobban megfelel a négyes-hatos villamos! Egy baj van csak! Az az ábra: sokkal jobb ülve, mint állva! Téblábolunk ide-oda, hú, de leülnék, de hova? Folyton ezen fő a fejünk... Ezt a mázlit: ott a helyünk! 33

34 Le is ülünk szépen, csendbe, anya háttal, én meg szembe szaladnak a fasorok, én meg persze sasolok s ha tudnátok, miket látok tátva maradna a szátok! Látok ezer tarka képet, ótépét meg príma péket látok bioboltot százat, meg egy nagyon öreg házat mekit is meg börgerkinget, pultost, ahogy kitekintget fenn egy óriás, nagy plakátot, lenn egy alvó nagykabátot STOP-táblához kötött tacskót, lábra kapott nejlon-zacskót látok szépet is meg rondát, lehagyjuk simán a hondát Hogyha kérdi bárki, nos: nincs jobb, mint a villamos! Erdős Virág 34 Mivel lehet utazni Budapesten? Mit látni a villamos ablakából? Miért szeret a versben szereplő gyerek villamossal utazni?

35 Hogyan kérnél útbaigazítást, segítséget? Használd a térképet! Csoportban dolgozzatok! Játsszátok el! Jó napot kívánok! Legyen szíves! Elnézést kérek! Megmondaná, kérem, hogy Bábszínház Kolibri Színház Hősök tere Szépművészeti Múzeum Fővárosi Állat- és Növénykert Holnemvolt Park Városligeti tó Vajdahunyad vára Fővárosi Nagycirkusz 35

36 Lakóhelyeink Olvasd el a szócsoportokban a betűrendbe rendezett szavakat balról jobbra! Keresd meg minden csoportban a betűrend alapján rossz helyre került szót! Mondd meg, melyik az! jégkunyhókat, kezdetleges, fellelhető, mesterséges, természetes veremházat, hajlékául, kunyhójukat, lakóhelyek, sivatagoknak fókazsírt, kiválasztottak, környezetében, viszontagságaitól, gallyakból Figyeld meg a két keretbe írt szavakat! Mely szavaknak nincsen párjuk? szélvihartól, megépítését, épületekig, településekkel, birodalmában, építőanyagnak, összeállítva megépítését, építőanyagnak összeállítva, szélvihartól, lakóhelyéül, településekkel, birodalmában 3. Olvasd el a szókártyákra szavakat! Találd meg a szóoszlopokban! téglaépületeken téglaépítményeken téglaépítményeket téglaépületeken vasbetonszerkezeteknek vasbetonszerkezeteken vasbetonszerkezetek vasbetonszerkezeteknek 36 felhőkarcolókig felhőkarcolóig felhőkarcolókig felhőkarcolók

37 A barlanglakásoktól a felhőkarcolókig Mára a szárazföldnek igen jelentős részét borítják mesterséges lakóhelyek: falvak, városok. Az élőlények természetes élőhelyeinek, például az erdőknek, mezőknek és sivatagoknak a területe ezért rohamosan csökken. Majdnem annyi a településekkel, utakkal, gyárakkal borított terület már a Földön, mint a sivatagok területe. De nem mindig volt ez így. Az ember lakóhelyei nagyot változtak az ősidők óta. Az ember valaha a természetes környezetében fellelhető helyeket és anyagokat használta fel lakóhelyéül. Ilyen hely volt például a barlang. A barlang megvédte az embert az időjárás viszontagságaitól, erre szolgált még az ág, a levél és az állati bőrök. Ezekből egyszerű sátrat készített magának az ember. A földből, fából pedig kezdetleges földkunyhókat, faházakat épített hajlékául. A sivatagi tájakon, például Afrikában lakó emberek veremházat vájtak ki maguknak a földből. A gödör tetejét gallyakból és erős füvekből font tetővel fedték le. A tető megvédte őket a homokvihartól és a vadállatoktól. A Dél-Amerika őserdeiben élő indiánok az élő fa tetejére építették kunyhójukat. Kiválasztottak egy vastag törzsű fát. A koronáját körberakták faágakkal, és a tetejét pálmalevelekkel fedték be a trópusi eső ellen. Az örök hó és jég birodalmában, az Északi-sark közelében élő emberek, az eszkimók jégkunyhókat készítettek keményre fagyott hóból összeállítva. Ezt hívják iglunak. Az igluban halolajat vagy fókazsírt égettek. Ez bizony nem adott túl nagy meleget. A jégkunyhó viszont megvédte őket a metsző szélvihartól és a hatalmas fagytól. Hosszú út vezetett az egyszerű hajlékoktól a fa-, kő-, vályog- és téglaépítményeken át a nagyon magas, lakható épületekig, a felhőkarcolókig. Ezek megépítését az erős és szilárd új építőanyagnak, a vasbetonnak, valamint a nagyon tartós, földrengés- és szélviharálló vasbetonszerkezeteknek a feltalálása tette lehetővé. A felhőkarcolók 50, sőt, akár 100 emeletesek is lehetnek. 37