A FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGE

Átírás

1 1 A FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG ÉVI TEVÉKENYSÉGE

2 2 TARTALOMJEGYZÉK BUDAPEST TŰZVÉDELMI HELYZETE 2006-BAN...3 GAZDASÁGI KÖRNYEZET...3 TÁRSADALMI KÖRNYEZET...4 ÚJ BERUHÁZÁSOK A FŐVÁROSBAN...4 TŰZMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG...8 SZAKHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG...8 A HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTŐ ÉS JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉG...12 EGYÉB TEVÉKENYSÉG...15 TŰZOLTÁSI MENTÉSI ÉS KATASZTRÓFAELHÁRTÁSI TEVÉKENYSÉG...17 TŰZVIZSGÁLATI ÉS BEAVATKOZÁS-ELEMZÉSI TEVÉKENYSÉG...44 BEAVATKOZÁSELEMZÉS...46 HUMÁN TEVÉKENYSÉG...49 A HSZT. ÉS A KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK HELYZETE...49 PSZICHOLÓGIAI TEVÉKENYSÉG...62 EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG...66 PÉNZÜGYI TEVÉKENYSÉG...71 KÖLTSÉGVETÉSI ÉS SZÁMVITELI FELADATOK...71 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS ILLETMÉNY SZÁMFEJTÉSI FELADATOK...72 TECHNIKAI ÉS ANYAGI TEVÉKENYSÉG...74 BESZERZÉSEK...74 TECHNIKAI ELLÁTOTTSÁG, JAVÍTÓ, KARBANTARTÓ TEVÉKENYSÉG...75 SELEJTEZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS...76 KÁRTÉRÍTÉSI TEVÉKENYSÉG...77 LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI KÖLCSÖNÖK, BÉRLAKÁS ELLÁTÁS...77 INGATLANFENNTARTÁSI TEVÉKENYSÉG...78 ÖNERŐS ÁLLAGMEGÓVÁSI MUNKÁK...79 INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS...79 KÜLSŐ KIVITELEZŐK ÁLTAL VÉGZETT MUNKÁK, SZOLGÁLTATÁSOK...79 ENERGIA FELHASZNÁLÁS...80 INFORMATIKAI TEVÉKENYSÉG...81 KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG...83 KIEMELT RENDEZVÉNYEK...83 KIADVÁNYOK...83 ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ...84 MÉDIA KAPCSOLATOK...84 AZ IFJÚSÁGI TŰZVÉDELMI PEDAGÓGIAI PROGRAM...86 TITKÁRSÁGI, MUNKAVÉDELMI, ÜGYKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG...87 KOORDINÁLÁSI ÉS SZERVEZÉSI TEVÉKENYSÉG...87 NEMZETKÖZI KAPCSOLATTARTÁS...89 ÜDÜLTETÉS...90 ÜGYKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG...91 A MUNKAVÉDELMI TEVÉKENYSÉG SZERVEZETE, SZEMÉLYI FELTÉTELEI, BELSŐ SZABÁLYOZÁSA...92 ÖSSZEGZÉS...99

3 3 BUDAPEST TŰZVÉDELMI HELYZETE 2006-BAN GAZDASÁGI KÖRNYEZET Az egy lakosra jutó beruházások értéke Budapesten meghaladja az országos érték másfélszeresét, s a növekedés üteme megfelel az országosnak (ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó beruházási összegek különbsége növekszik az ország és Budapest között). Az üzleti infrastruktúra és a szolgáltatások színvonala országos viszonylatban Budapesten a legfejlettebb. Az ipar (építőipar nélkül) 18,5%-kal részesedik a Közép-magyarországi Régió gazdaságából, ugyanakkor 32,6%-kal az ország ipari termeléséből. A régió adja a hazai építőipar teljesítményének 40,6%-át, régión belüli súlya 4,4%. Budapesten működik az ország feldolgozóiparának közel egynegyede. A gazdaság koncentrálódásának megfelelően az ezer lakosra jutó működő társas vállalkozások száma közel kétszerese az országos értéknek. A legmagasabb értéket a belső kerületek mutatják. A vállalkozások számában megmutatkozó növekedés a fővárosban megegyezik az országos tendenciával. A kisvállalkozások ezer lakosra vetített száma szintén jóval dinamikusabban nő a fővárosban, mint a Közép-magyarországi Régióban és az ország más területein. Az ezer főre jutó működő kis- és középvállalkozások számában tükröződik a vállalkozói aktivitás magas szintje. A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben közel megháromszorozódott a hallgatók száma. A Régió, ezen belül Budapest egyértelműen az ország felsőfokú oktatási központja. Budapest hagyományosan kulturális központ. Jellemző a kulturális intézmények, színházak, mozik, kiállítótermek, múzeumok relatív magas száma, és az országos média koncentrációja. Budapesten Európa egyik legnagyobb színházi kínálata működik. A koncertszervező tevékenység jelentősen kibővült, a kínálat nemzetközi mércével is mérhető. A kiállítóhelyiségek számának emelkedése (magángalériák megjelenése) mellett a látogatók száma csökkent, de a tendencia pozitív (a nemzetközi kiállítások jóvoltából). A személygépkocsi ellátottság növekedését nem követi a fővárosban a közúton kívüli parkoló felületek létesítése. A közterületeken várakozni kívánók kb %-a helyezhető el szabályosan. Az évek óta tartó, jelentős beruházási tevékenység következtében formálódó főváros épített és természetes környezete, szerkezete, a beépítettség jellege, a közlekedési valamint a parkolási helyzet befolyással bír mind a tűzmegelőzési, mind a mentő tűzvédelmi tevékenységünkre.

4 4 TÁRSADALMI KÖRNYEZET A társadalmi viszonyokat vizsgálva fontos tényező a város népességének alakulása. Budapest befogadó várossá vált, folyamatosan emelkedik a külföldiek aránya. A szociális problémák sokaságával, a hajléktalanok jelenlétével összefüggésbe hozhatók azon tűzesetek, amelyek leggyakrabban melegedés céljából használt nyílt lánggal járó tevékenység következtében keletkeztek. Továbbra is gondot jelent a lakótelepeken a tűzoltási-, felvonulási területeken történő szabálytalan parkolás, a beépített tűzvédelmi berendezések (száraz felszálló vezetékek) csatlakozó szerelvényeinek eltulajdonítása, tönkretétele. Az épített környezet minősége a lakosság életminőség érzésének szintén fontos tényezője. A rendezett, tiszta településkép elérése, az identitást erősítő közösségi terek kialakítása, a lakótelepek, a romló állagú belső kerületek, a jellegtelen és funkciójukat vesztett külső kerületi központok rehabilitációja, funkcióbővítése meghatározó jelentősséggel bír a lakosság életkörülményeinek javításában. A meglévő gondok ellenére is megfelelő biztonságot nyújtottak a lakó-, közösségi- és ipari épületek a fővárosban lakók, illetőleg az itt tartózkodók mindennapi életének, tevékenységének folytatásához. ÚJ BERUHÁZÁSOK A FŐVÁROSBAN A folyamatos beruházások eredményének köszönhetően Budapest épített környezete az elmúlt évben is értékes épületekkel gazdagodott. Jelentős beruházás közé sorolható több megkezdett, illetőleg befejezett létesítmény, mint például: Tovább folytatódott a 2-es METRÓ felújítása. Az állomások korszerűsítése a tűzvédelem területén is kiemelkedő eredményekkel jár. A beépített tűzvédelmi berendezések éles próbái (füstpróba, vízköddel oltó próbája) értékes, a jövőt illetően rendkívül hasznos tapasztalatokat eredményeznek. Folytatódtak a 4-es METRÓ tervezett állomásainak engedélyezési eljárásai. Füstpróba (Blaha Lujza tér)

5 5 Duna Torony ((XIII. kerület) Befejeződtek az Árpád-híd hídfőjénél épülő torony épületek kivitelezési munkái, megtörtént a használatbavétel, illetve megkezdődtek a helyiségek bérbeadásai és az ezzel járó belső kialakítások. Közreműködtünk a X. kerület Mázsa téri épület együttes (irodaház, üzletház, lakóépület) engedélyezési eljárásában. A budai oldalon az építési engedélyezési ügyek közel azonos mértéket mutatnak, mint az előző években. Megépült az MLSZ székház, a Kondorosi úti lakónegyed II. üteme, az IP West Irodaház, az Új-Buda Center. IP West Irodaház (XI. ker.) SAP Irodaépület (III. ker.) A III. kerületi új beruházások, korszerűsítések, felújítások kielégítették a vonatkozó tűzvédelmi követelményeket. Pl. SAP Irodaépület (III. Záhony u. 7.), Budapest Motors Kft. (Bp., III. Szentendrei út ), Vegyes Rendeltetésű lakóépület (Bp., III. Bécsi út 314.), Lakópark (III., Bécsi út 137.) A XXII. kerületben egyre nagyobb teret kapnak a kerület életét is befolyásoló kiemelt jelentőségű beruházások, mint pl.: Harbor Park tovább építése, 150 férőhelyes Habilitációs Intézet, Raktár bázisok, Campona Rendezvény Központ, Háros utcai lakópark, Vencel-kerti lakópark II. ütem és a Művelődés utcai lakópark. UM Nagyker. raktár (XXII. ker.)

6 6 József Attila Művelődési Központ (XIII. kerület.) A pesti oldal északi területe az egyik legdinamikusabban fejlődő része a fővárosnak. A formálódó épített és természetes környezet, a belső szerkezet, a beépítettség jellege befolyással van mind a megelőző, mind a mentő tűzvédelmi tevékenységünkre. Lakóházak (pl.: Centrál lakópark, Marina Part továbbépítése, stb.) és iroda épületek létesítési ügyeivel találkoztunk. Megkezdődött a Honvéd Kórház használatbavétele. Jelentősebb létesítmény az egyidejűleg 4000 fő befogadására alkalmas SYMA csarnok. Tovább folyik, de észrevehetően lassult a Paskál lakóparkok építési üteme. Szórakozás, kultúra területén a Szépművészeti Múzeum évtizedes rekonstrukciója, továbbá a Fővárosi Állat- és Növénykert felújítása folytatódott. Raiffeisen irodaház (XV. kerület) Royal Spa (VII. kerület.) A közép-pesti területeken is igen jelentős beruházások folytak az elmúlt évben, így többek között a VI. kerületben a MÁV kórház M1 műtőblokk, a Nagymező utcai mélygarázs, a Király u. 6. sz. alatti szálloda, épült. A VII. kerületben a Garay téri piac, a Gozsdu udvar, míg az Akácfa utcában egy gépesített parkolóház készült el. A Corvin sétány jelenleg Közép- Európa legnagyobb városrehabilitációs projektje. A Corvin mozi mögötti területen, üzleti negyed, lakónegyed és tudásközpont épül. A József körút, Üllői út, Práter utca és Szigony utca által határolt területeken az elmúlt egy évben lebontották a jórészt komfort nélküli, rossz minőségű, építészeti értéket többnyire nem képviselő épületeket. Lakóépület (VIII. kerület)

7 7 Kőbányán folytatódtak a változások, a terület iparos jellegét próbálják átalakítani lakóövezetté, melynek következménye, hogy a lakások építése még mindig folyamatosnak mondható. Természetesen azért ipari beruházások, illetve középületek építése és felújítása is fellelhető. Több lakóépület épült, ilyenek például az Újhegyi úti középmagas lakóépületek. Lakóépület (X. ker.) A XVII. kerület a főváros legnagyobb kiterjedésű peremkerülete, ahol nagy, szabad, beépítésre váró területek, valamint a privatizált, egykor mezőgazdasági hasznosítású területek és az ehhez tartozó létesítmények találhatók. Jellemző a családi házas beépítés, de középmagas lakóépületek is találhatók a városrész központjában. Fémszerkezet gyártó üzem (XVII. kerület.) A főváros XVIII. kerületének lakóövezeti jellege az elmúlt években számottevően nem változott. Ezt tovább erősítette az előző évek folytatódó lakásépítési tendenciája, a nagy beruházások a társasházi lakásépítésekhez kötődnek, ezzel egyidejűleg említésre méltó ipari beruházás nem történt. A Lőrinci piac megnyitásával, továbbá a környező ingatlanokon felépült, illetve épülő többszintes társasházak megjelenésével új városközpont alakult ki. Sportkastély (XVIII. kerület.) A XX. kerületben a Duna és a Helsinki út közötti terület fejlesztése, beépítése tovább folytatódik lakóházakkal, sportlétesítményekkel. Jelentősebb létesítések Csepelen: MASPED logisztikai központ 8000 m 2 alapterületű új raktár építési, használatbavételi ügye, a Budapesti Szennyvíztisztító Nagydunasor u. építési ügyei. Soroksár újabb kereskedelmi létesítményekkel bővült. Jégcsarnok (XX. kerület.)

8 8 TŰZMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG SZAKHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG évben, az előző esztendőhöz viszonyítva 4%-kal kevesebb (3.244 db) építési engedélyezésre (rendezési terv; terület-felhasználás; építés, létesítés), 12 %-kal kevesebb (2932 db) használatbavételre (beleértve a rendeltetésváltozást és a fennmaradási ügyeket is) került sor Budapesten. 14%-kal növekedett a beépített tűzvédelmi berendezéssel kapcsolatos ügyek (létesítés, használatbavétel) száma (1.791 db), míg mintegy 12%-kal nőttek az egyéb (beleértve a működési ügyeket, telepengedélyezési eljárásokat is) szakhatósági közreműködéseink mutatói (5.063). Az előző évihez képest lényegesen, 57%-kal növekedett a pirotechnikai termékek felhasználásához kiadott szakhatósági állásfoglalások száma (234). Az izotópok alkalmazásával kapcsolatos szakhatósági eljárások száma 38%-kal emelkedett (88). Megállapítható, hogy a szakhatósági tevékenység összesített mutatói évente folyamatosan néhány százalékot mindig emelkednek (+3%), annak ellenére, hogy tovább csökkent az építési ügyek (-8%), a telepengedélyezési eljárások (-2%) száma. Az OKF saját hatáskörben, szakvéleményünk kérése nélkül kiadott eltérési ügyek következtében tovább csökkent az eltérési közreműködések száma 31%-kal (217). Szakhatósági tevékenység 5 év átlaga ( ) Építés-létesítés rendezési terv; területfelhasználás; Használatbavétel, rendeltetés vált., fennmaradás Beépített tűzvédelmi berendezés (lét., haszn. vétel.) Pirotechnika Egyéb (+ működési, telephely engedély; izotóp) Összesen: Konzultáció Szakhatósági ügyek alakulása a fővárosban ban

9 Szakhatósági ügyek 5 év ( ) átlaga Egyéb 39% Építési ügyek 46% Pirotechnika 2% Beépített tűzvédelmi berendezés 13% Szakhatósági ügyek megoszlása a fővárosban 2006 ban Építési engedélyezési ügyek Az építési engedélyezési ügyek (rendezési terv; terület-felhasználás; építés; használatbavétel; rendeltetésváltozás; fennmaradás) száma 2005-ben még emelkedést mutatott, de az elmúlt évben jelentősen csökkent, így a tevékenység számszaki mutatói a megelőző évek átlaga alatt maradtak.

10 Építés, létesítés 5 év ( ) átlaga Építési, létesítési ügyek számának alakulása a fővárosban Használatbavételi ügyek évhez képest 9%-os csökkenés tapasztalható az eljárások számának alakulásában. Ennek oka a beruházások számának csökkenése, illetve, hogy egyes építkezések elhúzódása következtében azok csak később jelentkeznek. A használatbavételek során tapasztaltak azonban nem térnek el jelentősen az előző évek eljárásai során megismertektől Használatbavétel 5 év ( ) átlaga Használatbavételi ügyek számának alakulása a fővárosban

11 11 Beépített tűzvédelmi berendezések A főváros területén az automatikus tűzjelző és automatikus tűzoltó berendezések telepítése folyamatos emelkedést mutat. Az építési engedélyezési ügyek és a beépített tűzvédelmi berendezések létesítésének arányát vizsgálva elmondhatjuk, hogy jelentős fejlődés tapasztalható. Az építési ügyek csökkenése mellett a berendezések létesítési száma növekedett, ami azt jelenti, hogy egyre többet fordítanak a beruházók az aktív tűzvédelemre is Beépített tűzvédelmi berendezések 5 év ( ) átlaga Beépített tűzvédelmi berendezések létesítése és használatbavétele a fővárosban Összesen 760 tűzjelző- (+14%), és 209 tűzoltó- (-7%) rendszert terveztek ban. Tűzjelző berendezés átadására 634 esetben (+17%), automatikus oltó rendszer üzembe helyezésére, pedig 188 esetben (+36%) került sor. Pirotechnikai ügyek A korábbi évekhez képest ismét emelkedett a tűzijátékkal kapcsolatos kérelmek száma. Pirotechnikai ügyekben 234 esetben (+57%) adtunk ki szakhatósági állásfoglalást. Jelentősebb pirotechnikai eseményeknél (központi állami ünnepségek: augusztus 20., december 31.) a szakhatósági állásfoglalás kiadását több egyeztetés és helyszíni szemle előzte meg. Mindkét alkalommal sor került a kiadott határozatokban előírt kikötések betartásának ellenőrzésére is, több helyszínen november és december hónapban 41 esetben működtünk közre átmeneti pirotechnikai tároló és árusítóhely hatósági engedélyeztetésében. Budapest különböző pontjain voltak az árusítóhelyek, főként nagyobb bevásárlóközpontok, hipermarketek, áruházak parkolóiban. A vonatkozó kormányrendelet alapján, valamennyi helyszínen az engedélyező hatósággal közösen kellett szemlét tartani, ez a munkaszervezésben jelentős kötöttséget jelentett. A korábbi években általunk tanúsított szigorú eljárási magatartás következtében, már csak olyan kérelmek érkeztek, ahol biztosítani tudták a jogszabályban előírtakat.

12 Pirotechnika 5 év ( ) átlaga Pirotechnikai ügyek számának alakulása a fővárosban Eltérési ügyek A jogszabályokban, nemzeti szabványokban foglalt tűzvédelmi előírásoktól való eltérési ügyben 217 esetben adtunk ki szakhatósági állásfoglalást, illetőleg szakmai véleményt a Fővárosi Igazgatási és Hatósági Ügyosztály, illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére. Ez az előző évi adatokat tekintve a tevékenység 31%-os csökkenését jelentette. A leggyakrabban előforduló eltérési kérdéskör továbbra is a tűzoltási, felvonulási területek, a nagyobb tűzszakasz-méretek, a gépjárműtárolók gépesítésével kapcsolatban felmerülő kérdések, és a tetőterek beépítésével középmagassá váló épületek kialakításával, valamint a festék- és háztartási boltok működési engedélyezése során a veszélytelenebb tűzveszélyességi osztályba sorolásával kapcsolatban jelentkezett. A HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTŐ ÉS JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉG A hatósági jogérvényesítő és jogalkalmazó tevékenységünkről a számok tükrében a következők állapíthatók meg. Tűzmegelőzési tevékenység mutatói: 5 év átlaga Tűzvédelmi ellenőrzés Hatósági felhívás Szabálysértés kezdeményezése Helyszíni bírság Tűzvédelmi bírság kezdeményezése Hatósági kötelezés

13 ban összesen tűzvédelmi hatósági ellenőrzést tartottunk a létesítmények, intézmények és a gazdálkodó szervezetek területén. Ez a szám az előző évhez képest ismét emelkedett (14%-kal), és az elmúlt 5 éves időszak ( ) átlagát is meghaladja Tűzvédelmi ellenőrzések 5 év ( ) átlaga Tűzvédelmi ellenőrzések számának alakulása a fővárosban Az eljárásaink során az intézkedési kötelezettségünknek eleget téve folyamatosan és következetesen eljártunk a jogszabálysértő személyekkel, illetve vállalkozásokkal szemben. Az elmúlt évhez képest a tűzvédelmi ellenőrzéseket követően az intézkedések és szankciók száma az alábbiak szerint alakult. A kiadott hatósági felhívások száma re (-12%), a szabálysértés kezdeményezéseinek száma 272-re csökkent (-40%). Az év során 21 esetben került sor tűzvédelmi bírság kezdeményezésére (+5%). A helyszíni bírságok száma 282 (-18 %) volt. Az alkalmazott szankció típusok közül a helyszíni bírság száma meghaladja az öt év átlagát.

14 Szabálysértés kezdeményezése 5 év ( ) átlaga Szabálysértések kezdeményezése a fővárosban Hatósági kötelezés kezdeményezése 5 év ( ) átlaga Hatósági kötelezés kezdeményezése a fővárosban Az általános érvényű jogszabályi előírások és egyedi tűzvédelmi hatósági határozatokba foglaltak teljesítése érdekében kezdeményezett hatósági kötelezések száma 214 db volt. Ez az előző évhez képest 20%-os emelkedést jelent. Az élet- és vagyonbiztonság, a tűzoltási erők és eszközök gyorsabb és hatékonyabb beavatkozása érdekében az eljárásaink során indokolt esetekben arra törekedtünk, hogy a létesítmények védelmét ellátó automatikus tűz észlelő és jelző berendezések tűzjelzése közvetlenül jusson el a Fővárosi Tűzoltóparancsnoksághoz.

15 15 Közérdekű bejelentés alapján 246 esetben (-21%) tartottunk helyszíni szemlét, illetve célellenőrzést. A bejelentések zöme a lakóépületekben előforduló szabálytalan tárolással, a folyosó szakasz lezárásokkal voltak összefüggésben. A bejelentések panaszok intézése szakszerűen a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával történt. A tűzvédelmi koncepcióban foglaltaknak megfelelően és az éves munkaterv alapján az elmúlt évben átfogó vizsgálatot és értékelést készítettünk a következő területeken: a Magyar Posta ZRt. postahivatalai és egyéb létesítményei, a MÁV ZRt. főváros területén levő létesítményei, a főváros területén levő általános- és középiskolák, valamint a magasházak területén. A munkatervi feladatainkon túl tartottunk ellenőrzést az alábbi helyeken, és értékeltük azok tűzvédelmi helyzetét: az 50 fő feletti befogadóképességű zenés, táncos vendéglátó- és szórakozóhelyeken, a színházakban, felsőoktatási intézményekben (egyetemek, főiskolák) található, az oktatási tevékenységhez szorosan nem kapcsolódó, eltérő rendeltetéssel, a talajszint alatti területeken működő gazdálkodó szervezetek területén, valamint a gyalogos tömegközlekedés lebonyolítását szolgáló aluljárók területén működő kereskedelmi célú üzletekben, és a bevásárlóközpontok, áruházak kiürítési, közlekedési területén. A közterületeken végrehajtott ellenőrzésekhez segítséget kaptunk a Fővárosi Közterület Felügyelet munkatársaitól. A munkatervben szereplő feladataink során 880 átfogó, és a rendkívüli ellenőrzéseken 359 átfogó, illetve célellenőrzést tartottunk. Az ellenőrzésekről megküldtük értékelésünket a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottságainak és a létesítmények vezetőinek. Veszélyes árut szállító gépjárművek közúti ellenőrzésén a jóváhagyott éves ellenőrzési ütemtervben foglaltak szerint a BRFK-val és a Közlekedési Felügyelettel együttműködve 36 esetben működtünk közre. Az arról készült adatlapokat, jelentéseket határidőre felterjesztettük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra. EGYÉB TEVÉKENYSÉG Új feladatként jelentkezett a tűzvédelmi szakvizsgáztatást végző oktatásszervezők és vizsgáztatók regisztrálása, a vizsgáztatások nyilvántartása. A vizsgált időszakban 84 oktatásszervező és 143 vizsgáztatásra jogosult személyt regisztráltunk, tovább 179 tűzvédelmi szakvizsgát jelentettek be, küldték meg a vizsgáztatás jegyzőkönyveit. Közel tíz szakvizsgáztatást ellenőriztünk, és a tapasztalt hiányosságok megállapítását követően körlevélben hívtuk fel a tapasztaltakra az oktatásszervezők figyelmét.

16 16 A hatályos Tűzmegelőzési Tevékenység Rendjének gyakorlati alkalmazását folyamatosan figyelemmel kísértük, a tapasztalatokat gyűjtöttük és az év végén, a hatósági jogkör módosulásából adódható új feladatoknak megfelelően a teljes anyagot átdolgoztuk (kiadása a kormányrendelet hatálybalépését követően történik). Az elmúlt évben a tűzjelző berendezések vonatkozásában vizsgáltuk a téves jelzések eredetét, amely időszak alatt 516 téves jelzés érkezett az FTP hírközpontjába. Az adatlapok alapján célellenőrzésen vizsgáltuk a riasztások eredetét. Megállapítottuk, hogy a jelzések 40 % -a fakad műszaki, illetve nem megállapítható meghibásodásból, a többi jelzésnél a tűzjelző a funkciójának megfelelően jelzett (a kiváltó ok karbantartás, füstképződéssel járó tevékenység, stb.volt), viszont tűzeset nem következett be. A megelőzési állomány folytatta a 24/48-as szolgálat ellátását, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A tűzoltási és a tűzmegelőzési szakterület közötti kölcsönös tapasztalat és információ csere, a másik tevékenységének megismerése, elismerése, közvetlen létesítési- és használati problémák tapasztalatai, mind a szolgálat ellátás javulását eredményezi. Az elmúlt évben a régiók új szervezeti felállásban végezték a munkájukat. Csökkent a vezetői létszám, valamennyi régióban a régióvezető mellett, két osztályvezető (a korábbi négy helyett) végzi a szakmai irányító munkát. Megkezdtük a szakosodást is, így szakhatósági és hatósági területen dolgoznak a kollégáink. Az elvégzett munka mennyisége, minősége bizonyítéka annak, hogy a megelőző tűzvédelmi területen dolgozó állomány leterheltsége változatlanul igen nagy. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság tűzmegelőzési tevékenysége összességében hatékonyan szolgálta a tűz elleni védekezésre vonatkozó követelmények érvényesülését, a főváros tűzvédelmi helyzetét.

17 17 TŰZOLTÁSI MENTÉSI ÉS KATASZTRÓFAELHÁRTÁSI TEVÉKENYSÉG Az elmúlt év statisztikai adatait elemezve megállapítható, hogy az előző évben összesen 1047 bajbajutott embert mentettek meg a fővárosi tűzoltók ember, illetve családjuk, barátaik, szeretteik, akik most még nagyobb szeretettel és megbecsüléssel gondolnak a tűzoltókra. Talán ez a legszebb a mi hivatásunkban, legyen bármilyen jellegű nehézség, amely az utunkba áll, mi mindig megtesszük a lehető legtöbbet az elsődleges feladatunk maradéktalan végrehajtásáért, az emberi élet mentéséért. Sajnos ez a hivatás magában hordozza a szépsége mellett a veszélyeit is. A év a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság történetében az eddigi legtragikusabb év volt. Augusztus 8-án a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem főépületének -2. szintjén kigyulladt lőtér oltása közben három kollégánk halt hősi halált, és többen füstmérgezést szenvedtek. Az elmúlt év szörnyű tragédiája azt erősítette meg, hogy minden beavatkozás során számolni kell azzal a ténnyel, miszerint bárhol, bármikor, bármivel lehet találkozni. A tragédia, a mérhetetlen fájdalom mellett újabb feladatokat is adott számunkra. Közös célunk, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ilyen ne fordulhasson elő többé. Természetesen erre csak törekedni tudunk, de teljes körűen megakadályozni nem. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság személyi állománya a tragédiát követően példát mutatott hivatástudatból. Hiszen megőrizte egységét, tartását. Pedig folyamatosan voltak, és vannak erők akik az egység megbontására törekedtek. De a munkatársak a következő szolgálatban is példaértékűen helytálltak és felszámolták a káreseteket, lehettek azok pincetüzek vagy egyéb tűzoltói feladatok. Mindent meg kell tennünk a beavatkozások, és a beavatkozók biztonsága érdekében. Ezért első lépésként január elsejétől készenlétbe állt a Biztonsági Tiszti Szolgálat. Feladata a beavatkozások helyszínén a végrehajtás biztonságos feltételeinek ellenőrzése, biztosítása. A beosztásra, és csakis erre a beosztásra történő személyek előzetes megbízása nem új gondolat, hiszen az Egyesült Államokban már régóta működik ez a szolgálat.

18 18 A tűzesetek és műszaki mentések gyors felszámolása során elsődleges szempont az életmentés, melyben meghatározó szerep jut egyrészt az emberi tényezőknek (azaz az elméletben és gyakorlatban is felkészült beavatkozói állománynak), másrészt a technikai eszközök színvonalának. A szakszerű beavatkozás elengedhetetlen feltétele a jó színvonalú és korszerű felszerelés. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság folyamatosan arra törekszik, hogy ezek a feltételek egyre nagyobb számban rendelkezésre álljanak. Ezért az év során több esetben tettünk szakmai javaslatokat különböző eszközök beszerzésére és málházására. A kárfelszámolások közben számos tényező nehezíti a beavatkozásokat, ezért tőlünk független okok miatt később kerül sor az életmentésre, a tűzoltásra, valamint a műszaki mentésre. A nehezítő körülmények folytán tovább növekedhet a kárérték is, melynek visszaszorítására a munkavégzés során szintén nagy figyelmet kell fordítani, például tűz oltását a lehető legkevesebb oltóanyag felhasználása mellett kell végezni. Itt kell megemlíteni, hogy sok esetben a tűz hatására a fűtés csövek, radiátorok is megsérülnek, így azok a bennük lévő vizet kiengedve tovább növelik a másodlagos károkat. A beavatkozásokat a következő tényezők nehezíthetik: az áramtalanítási lehetőségek hiánya, vagy a szabálytalan áramvételezés, késedelmes tűzjelzés, téves tűzjelzések, vaklármák, részleges vagy teljes információ hiány az eseményről, a helyszínről, veszélyes anyagok szállítási előírásainak és a tárolási szabályok figyelmen kívül hagyása, vonulást nehezítő körülmények, közlekedési dugók, útlezárások, jelenleg a szereken még mindig nincs naprakész tűzcsapkimutatás, az oltóvíz hiánya (különös tekintettel a főváros közigazgatási területén kívüli elsődleges működési körzetben), a meglévő oltóvíz hálózat esetében annak állapota, fellelhetősége, megközelíthetősége, a száraz felszálló vezetékek hiányosak, kötelező karbantartásuk elmarad, felvonulási utakon, területeken lévő akadályok, szabálytalan parkolások, hő-és füstelvezetők karbantartatlansága, működésképtelensége, kiürítési útvonalak lezárása, rácsok elhelyezése, a raktárakban tárolt és felhalmozott anyagok mozgatása (pl.: nem áll rendelkezésünkre rakodógép stb.). A beavatkozásokat nehezítő tényezőkön túl több eseménynél nem mindennapi körülmények fogadták a kollégáinkat:

19 19 Februárban a ferihegyi repülőtérre vezető úton a magasságkorlátozó darálta le egy busz tetejét, két ember halálát okozva. A beavatkozást nehezítette, hogy a busz emeletén megsérült utasokat nehéz volt megközelíteni, illetve a mentésükre alkalmazott felszereléseket biztonságos, stabil helyről működtetni. A beavatkozás tapasztalatai alapján került sor a feltételeket biztosítani képes mobil állvány beszerzésére. Márciusban egy töltőállomás földalatti tartályába tartálykocsiból fejtették át a gázt, majd a jármű vezetője nem csatlakoztatta le tömlőjét a főcsonkról és elindult a kocsival. A tartályautó csatlakozó csonkja megrongálódott, erősen szivárgott a gáz. A kiérkező egységek leleményességének köszönhetően a forgalmas környezetben nem alakult ki robbanásveszély és nem történt tragédia. A szivárgást egy fadarab segítségével szüntették meg. Az árvízi védekezéseknél is kivette a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság a részét. A Margitsziget védekezésnél hathatós segítséget nyújtottunk, de az ország több területén is, az ottani munkatársakkal közösen végezve a védekezési munkákat. Fontos megemlíteni, hogy több mint 300 fővárosi tűzoltó vállalta önként, hogy ha kell megy és segít. Augusztus 20-án a már megszokott precizitással készült a tűzoltóság a rendezvények biztosítására (tűzijáték), mikor is eddig még nem tapasztalt vihar érte el a főváros területét. A biztosítási feladatból három napig tartó folyamatos kárfelszámolás lett. Ismételten felmerült, hogy be kell szerezni több olyan felszerelést, ami elősegíti a viharkárok gyors, hatékony felszámolását. Javaslatot tettünk kisebb méretű, maximum 20 méter munkamagasságú emelők beszerzésére, illetve teleszkópos gallyazó fűrészek rendszerbe állítására. Ezek beszerzésére még nem került sor.

20 20 A tűzesetek, műszaki mentések felszámolása, végrehajtása nem történhet meg külső szervek, intézmények, szakértők együttműködése nélkül. A kárhelyen az esemény felszámolása során szükségszerűen kisegítő tevékenységek iránt is igény merül fel (lakosság elhelyezése átmeneti jelleggel, a szennyezett védőfelszerelések mentesítése, statikus szakvéleményének beszerzése, forgalomirányítás, káreset területének lezárása stb.). Többek között ezen feladatok végrehajtásának elősegítésére hozta létre a Fővárosi Önkormányzat a Veszélyhelyzet Információs Központot (VIK), melyet a hírközpontban dolgozó munkatársak illetve az informatikai főosztály dolgozói működés közben is megfigyelhettek. A káresetekhez már több esetben tudtunk riasztani statikust rajtuk keresztül. Az előző évben életbe lépett Riasztási és Segítségnyújtási Tervről (továbbiakban: RST) szóló 57/2005. (XI. 30.) BM rendelet, amely a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok működési területéről, valamint a tűzoltóságok vonulásaival kapcsolatos költségek megtérítéséről szól. A jogszabály alapján a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság felvette a kapcsolatot az érintett katasztrófavédelmi igazgatóságokkal és tűzoltóságokkal. A jogszabályi változásból adódó szakmai segítséget megadtuk. Pilisjászfalu, Piliscsaba és Tinnye kikerült az elsődleges működési körzetből, hiszen az Esztergomi tűzoltóság hamarabb tud segítséget nyújtani azokon a településeken bajbajutott embereknek. Együttműködés az önkéntes tűzoltó egyesületekkel Általánosságban elmondható, hogy a Pest- megyei működési területünk közlekedési, forgalmi helyzetének utóbbi időszakban bekövetkezett drasztikus romlása a fővárosi egységek vonulására, kiérkezésére olyan hatást gyakorol, amely a helybeli önkéntes tűzoltók szerepét rendkívüli módon felértékeli. A évben tovább erősödött a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és a Pestmegyei működési területén tevékenykedő Önkéntes Tűzoltó Egyesületek kapcsolata. A év végén hat tűzoltó egyesülettel aláírt Együttműködési megállapodás révén a napi szakmai együttműködés egészen új dimenziója jöhetett létre. A tűzoltó egyesületek sms-ben történő értesítése a tűzoltói eseményekről nem csak az egyesületek vonulási számának 20-50%-os növekedését eredményezte, hanem biztosította azt is, hogy a káresetről időben értesülve a beavatkozást minél hamarabb megkezdjék ban immár megszokottá vált, hogy a riasztott fővárosi egységek kiérkezésekor az önkéntes tűzoltók már megszerelt sugarakkal dolgoznak, a sérülteket feszítő-vágóval a gépjárműből kiemelték. Nem egy esetben a káresetet önállóan felszámolták, így a vonuló rajokat visszafordítva, csak az adatfelvétel céljából kellett 1 gépjárműnek a helyszínre kimenni. A 2-es rádiócsatorna közös és fegyelmezett használata a káresetek során történő együttműködést pontosabbá, hatékonyabbá tette.