Amit a HD filmek lejátszásáról tudni kell. Mátyás Miklós

Átírás

1 Mátyás Miklós 1

2 Tartalom Tartalom... 2 Előszó... 3 HD alapismeretek... 3 Mozifilmből otthon lejátszató formátum... 6 A hangról... 7 Tömörítés... 7 Konténerek Lejátszási lehetőségek Lejátszás médialejátszón Háttértárak Audió-Videó csatlakozók Összefoglaló

3 Előszó Egyre jobban terjed a HD, azaz a nagyfelbontású filmek elérhetősége. Olcsóbbak a HD videókat megjeleníteni képes TV-k, a plazma és LCD TV-k, és a HD projektorok is elérhető árba kerülnek. Nagyobb, élesebb és jobb minőségű mozgókép, mint eddig valaha. Az otthoni szórakoztatás területén három nagy csoportba sorolhatjuk a HD felhasználását: HDTV TV csatornák nagy felbontásban sugározzák az adást HDV HD kamerával történő felvételkészítés pl. eseményekről HD-DVD, Blu-ray Mozifilmeket adnak ki nagyfelbontású adathordozókon A HDTV adás most még eléggé gyermekcipőben jár Magyarországon. A videofelvétel készítés eléggé speciális terület, mely nagyon sok összetevőből áll, lényegében egy külön szakma, ennek tárgyalása nem tartozik szorosan a témakörhöz, de később néhány gondolatot megemlítünk ezzel kapcsolatban is. A mozifilmek lejátszásával fogunk részletesebben foglalkozni a továbbiakban. HD alapismeretek Először nézzük át, hogy mit jelent a HD, aztán pedig, hogy milyen képernyő felbontások vannak. HD = High-definition A nagyfelbontású videókat jelölik így. Tudni kell, hogy ez az elnevezés csak a kép méretére utal a kép minőségére nem, azt más tényezők befolyásolják, 3

4 melyről később lesz szó. A televíziózásban HDTV a neve, videofilm készítésben HDV. A HD DVD és a Blu-ray elnevezések pedig az adathordozót jelölik, melynek mérete megegyezik a CD és a DVD lemez méretével, viszont a tárolókapacitása annak többszöröse. Egyrétegű lemez Kétrétegű lemez DVD 4,7 GB 8,54 GB HD DVD 15 GB 30 GB Blu-ray 25 GB 50 GB Azért van szükség a nagyobb kapacitású lemezekre, mert a nagyfelbontású filmek sokkal több tárhelyet is igényelnek, ahhoz, hogy a képminőségük is jó legyen. Lehet ugyan egy HD filmet is úgy betömöríteni, hogy ráférjen egy DVD lemezre, viszont ez minőségromlással jár. Képernyő felbontás A felbontás azt jelenti, hogy hány képpontból áll a kép. Fényképezőgépeknél megapixelben adják meg, filmeknél pedig a kép oldalainak képpont számával. Minél nagyobb a képernyő felbontás, annál részletgazdagabb a kép. A DVD filmek felbontása: 720x576 pixel, azaz képpont. Kétfajta HD felbontás van: 1280x720 ( képpont) =HD Ready 1980x1080 ( képpont) = FullHD Összehasonlításképpen íme egy ábra, amelyen mindhárom felbontás látszik: 4

5 1. ábra Képernyőfelbontások összehasonlítása Meg kell jegyezni, hogy egy hagyományos TV-n a szélesvásznú DVD filmek az oldalarányok miatt lekicsinyítve jelennek meg, hogy beleférjenek a TV képernyőjébe. Azt is érdemes tudni, hogy a divx vagy xvid vagy más interneten elterjedt tömörítésű filmek többnyire avi fájlok még ennél is kisebbek, általában 656x352 vagy 656x272 pixel felbontásban tárolják a filmet és a TV ezt nagyítja fel. Mint minden képnagyítás, ez is minőségromlással jár. Mik ezek? 720p 1080i 1080p p = progressive = teljes kép i = interlaced = váltottsoros Tehát mit is jelent ez? A váltottsoros megjelenítés azt jelenti, hogy a TV egy képkockát nem teljes egészében mutat, hanem csak minden második sort, aztán pedig gyorsan a kimaradt sorokat. Ezt olyan gyorsan csinálja, hogy az emberi szem ezt nem veszi észre. Amit viszont nagyon is észrevesz, az a mozifilm képe és mondjuk 5

6 a régebbi tv sorozatok, vagy más tv műsorok képe közötti különbség ugyanazon a tv-n nézve. A DV kamerák többsége eleve interlaced módban rögzíti a felvételt, tehát egy kép két félképből áll össze. Ha ezt számítógép monitoron nézzük egy úgynevezett fésűs effekt látható a mozgásoknál, olyan mintha csíkozna a kép. Ez azért van, mert a számítógép monitor nem váltottsoros módban vetíti a képet. Bizonyos HD kamerák is 1080i felbontásban rögzítenek, tehát váltottsorosan. Más HD kamerák pedig 720p vagy 1080p felbontásban, tehát progresszív módban, azaz teljes képet. Ezzel sokkal mozisabb hatást lehet elérni. Vannak különféle trükkök amikkel a váltottsoros videóból progresszívet lehet csinálni (ennek a neve a deinterlace), viszont soha nem lesz olyan éles és tiszta a kép, mint az eredeti progresszív felvételé. Ugyanis mivel két képkocka között is elmozdulhat a kamera, ezért az első félkép párja már időben egy picit később készül, és addig már más látvány van a kamera előtt. Ez az idő a másodperc 50-ed része, de ez egy mozgó kameránál vagy egy álló kameránál de az előtte elmozduló tárgy esetén nagyon is észrevehető. Mindebből mi a tanulság? Az, hogy olyan eszközök használatára kell törekedni, amelyek 1080p felirattal vannak ellátva. Mozifilmből otthon lejátszató formátum Manapság egyre több filmet készítenek professzionális HD mozi kamerákkal, tehát nem hagyományos celluloid filmszalagra rögzítenek, hanem digitális formában. A filmszalagra rögzített filmeket pedig utólag bedigitalizálják. Különböző színkorrekciókon mennek át, ahhoz, hogy a TV-n is hasonló színeket lássunk, mint a moziban. A DVD gyártás folyamán lekicsinyítik a képet 720x576 méretűre, hiszen a DVD szabvány ennyit tesz lehetővé. A Bluray lemez kiadásánál 1080p felbontást használnak. Ennek a lejátszásához vagy asztali blu-ray lejátszóra vagy számítógépbe épített blu-ray meghajtóra van 6

7 szükség. Illetve a filmekről készült digitális másolatokhoz pedig Médialejátszóra, amelyen akár egyszerre több száz film is tárolható a beépített winchester kapacitásától függően. A hangról A filmek hangját minimum 5.1 csatornán, azaz 6 különböző hangsávon készítik el az alkotók. Így érhetjük el a térhatást a megfelelően elhelyezett hangszórókkal. A dvd filmek képesek visszaadni ezt az 5.1-es térhangzást, ezt nevezik Dolby Digital-nak illetve DTS-nek. Ezek az elnevezések a hang tömörítését is jelentik, melyre azért van szükség, hogy egy dvd lemezen akár többnyelvű hangsáv is elférjen. A blu-ray lemezen kiadott filmeken viszont már úgynevezett Dolby Digital Ture HD hangsávot is találhatunk, amely veszteségmentes tökéletes hangot takar. Az 5.1-es hang megszólaltatásához 5.1-es hangfal rendszerre van szükség és 5.1-es erősítőre. Ha a lejátszónkon van 5.1-es analóg kimenet, azaz 6 külön csatlakozó, akkor aktív hangfalrendszert is használhatunk, amin 6 csatlakozós bemenet van. Ettől profibb megoldás, ha külön erősítőt használunk és a hangot a lejátszó optikai vagy a digitális kimenetéről küldjük az erősítőbe. Az erősítő dekódolja a digitális jeleket analóggá és azt szólaltatja meg a hozzá kötött hangszórókon. Tömörítés A képernyőn megjelenő picike képpontok mind-mind valamilyen színűek és messziről nézve képpé állnak össze. Egy képpont 3 szín komponensből áll össze: RGB, azaz piros, zöld, kék. E három szín keverékéből áll elő a képpont színe, tehát ezeket az információkat kell eltárolni egy kép fájlba mentésekor. 7

8 Ez rengeteg információ ezért elég nagy így egy kép mérete. A mozgóképben pedig másodpercenként 25 kép van, ez egy másfél órás film esetében borzasztó adatmennyiség, ráadásul másodpercenként annyi adatot kell kiolvasni a háttértárolóról, hogy egy átlagos számítógép teljesítménye nem is képes rá folyamatos lejátszással. És egy film rá sem férne így egy DVD lemezre sem. Ezért találták ki a tömörítést, melynek a lényege, hogy kisebb legyen a fájl méret, de a kép minősége is megfelelő maradjon. A videó tömörítési eljárások úgynevezett veszteséges tömörítést alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a képen lévő képpontok nem egyeznek meg az eredetivel, de az emberi szem számára szinte ugyanolyan látványt biztosítanak. Feltéve ha jó be van állítva a tömörítő program. Van amikor a fájlméret csökkentése az egyetlen szempont, ilyenkor ez jelentősen a képminőség rovására megy. Ilyenek az internetes videók. MPEG A legelterjedtebb videó tömörítési szabvány neve az MPEG. Pontosabban szabványok családja, ugyanis sokfajta mpeg létezik. A leggyakrabban használtak: MPEG1 Progresszív többréteges video-formátum. Többek között a Video-CDk használják. Az audio részhez tartozik a népszerű MP3 formátum (MPEG-1 Layer 3). MPEG2 Video és hangformátumok TV minőségben. A DVD filmek tömörítési szabványa. MPEG4 Elsődleges célja az alacsony bit gyorsaságú, 4800 bit/sec-tól kb. 4 Mbit/sec-ig, tartalmak kódolása. Az Mpeg-4 szabványt alkalmazzák leginkább webes média folyamok átvitelére és CD-k terjesztésére, videó-telefonokhoz és 8

9 televíziós programok sugárzásához. Az Mpeg-4 technológia magába foglalja az Mpeg-1 és az Mpeg-2 számos jellegzetességét. Gyakorlatilag a manapság használatos tömörített mozifilmek ezt a szabványt használják. Ennek része a DivX, az XviD és a H.264 elnevezésű kodekek is. DivX Egy átlagos film a DVD-n 5-6 GB nagyságú, de DivX-szel akár 600 MB-ra is összetömöríthető, mely így már kényelmesen elfér egy CD-n is. A veszteség elhanyagolható, kivéve a gyors, pörgős, akciódús jeleneteket. Számos program látott napvilágot, amely arra szolgál, hogy DVD-ről egy DivX-es fájlba merevlemezre mentse, optikai tárolóra írja a DVD tartalmát (rippelés), amely ezután akár meg is osztható az interneten. XviD Az XviD egy GPL nyílt forráskódú MPEG-4 képtömörítési algoritmus amely eredetileg az OpenDivX-en alapul. Az XviD-et egy önkéntes programozókból álló csapat készítette, miután az OpenDivX-et lezárták. Az Xvid-be megjelenése óta rengeteg extra szolgáltatást építettek, így erős versenytársa a DivX-nek, amely vele együtt napjaink egyik legelterjedtebb képtömörítési eljárása. Az XviD előnye, hogy amíg a DivX Pro eljárás használatáért vagy fizetnünk kell, vagy el kell viselnünk a megjelenő hirdetéseket, reklámokat (ez az MPEG licenc miatt van így), addig az XviD egy teljesen ingyenes, nyílt fejlesztésű projekt. H.264 Az előzőekhez hasonlóan egy mpeg4 egyik leggyakrabban használt tömörítése. A Blu-Ray lemezeken található filmek is ezzel a kodekkel vannak tömörítve, illetve az mkv fájlkiterjesztésű másolatok is. 9

10 Nem keverendő össze az x264-gyel, ami egy szoftver neve, mely H.264-be tud tömöríteni. Konténerek A videókat, audiókat és feliratokat fájlokban tároljuk. Van külön videó fájl, pl.: avi, m2v, wmv, stb. Van külön audió fájl, pl.: m2a, wav, wma, mp3, ac3, stb. Vannak külön felirat fájlok, pl.: srt, sub, stb. Egy filmnek van képe, hangja, esetleg felirata. Ha ezt mindet külön fájlokban kellene kezelni, az elég kényelmetlen lenne. Ezért találták ki a konténer fájlokat, amik ezeket a különböző adatfolyamokat egy fájlba fogják össze. Erre a legjobb példa a dvd lemezeken található.vob fájl. Ebben a vob fájlban van a film, a hang és a felirat. Sőt akár több sávos videó (extrákon szokott lenni kameraszög váltási lehetőség néha), többsávos hang, ezért választhatunk a szinkronok között, és többnyelvű választható felirat. Ez mind-mind egy vob fájlban van és a lejátszó menet közben szépen felbontja és feldolgozza különkülön, a képet, feliratot küldi a videó kimenetre, a hangot küldi az audió kimenetre. Létezik még számos konténer fájl. A leggyakoribbak:.avi Az AVI (angol betűszó: Audio Video Interleave audio-video-összesorolás, - fésülés) egy fájlformátum, melyet mind a hang, mind pedig videó adatok egy meghatározott csomagban való tárolására és ezen adatok lejátszására hoztak létre. A Microsoft 1992 novemberében mutatta be ezt a formátumot a Windows technológia videó részeként. A tárolt kép/hang adatai kódolhatóak vagy dekódolhatóak egy software modul által, ez az ún. kodek. A kodek az amely a nyers adatot az avi fájlon belül használt formátumra fordítja át. Ezért egy avi file a kép/hang adatokat csaknem bármely tömörítő sémának megfelelően kódolva tartalmazhatja, 10

11 beleértve: a tömörítelen un. Full Frames (Teljes képkocka), Intel Real Time Video, Indeo, Cinepak, Motion JPEG, Editable MPEG, VDOWave, ClearVideo / RealVideo, QPEG, MPEG-4 és más formátumokat. Napjainkban a legnépszerűbb a DivX tömörítés (a videosávnak) és az mp3 kódolás a hangsávnak. Az interneten megosztott videoklipek és filmek többnyire ilyen fileformátumban elérhetőek..mpg Főleg mpeg1 és mpeg2 tömörítésű videókat kapcsol össze mp3 vagy mp2 tömörítésű audióval..mov Az Apple QuickTime formátuma. A Macintosh gépek használták kezdetben, de mára már más rendszereken is elterjedté vált. Az.avi-hoz hasonlóan gyakorlatilag mindegyik vidó- és audió formátumot használhatja..flv Flash videók és akár mp3 audió tárolására szolgál. Internetes videó megosztó portálokon találkozhatunk velük. Mozifilmek nézéshez nem elterjedt..mkv Matroska (kiterjesztései, ami.mkv a videó és. mka a hangállományoké) egy szabad és nyitott forrásszoftverű multimédiás konténer formátum, amely hasonló az Apple's QuickTime, MPEG MP4 vagy a Microsoft Advanced Systems Formátumához. A matrjoska babáról nevezték el. Jelenleg a HD felbontású filmeket leginkább mkv fájlban tárolják H.264 kodekkel tömörítve, magyar, angol hangsávval és akár többnyelvű felirattal. Az is gyakori, hogy egyetlen mkv fájlon belül választhatunk Dolby Digital vagy DTS formájú audiósávok közül, akárcsak egyes DVD filmek esetében. 11

12 Nem keverendő tehát össze a fájl kiterjesztése azzal, hogy milyen kodekkel van tömörítve a film. Rengeteg kombináció létezik, azonban mégis az a jellemző, hogy egy adott konténer-kodek párosítás terjedt el egy adott feladatra. Lehetne a HD felbontású filmeket.avi fájlban xvid kodekkel is tárolni, mégis az mkv H.264 párosítás terjedt el. A tömörítési arány és a képminőség így a legoptimálisabb. Fontos azt is megjegyezni, hogy a HD megjelölés mindössze a kép felbontására, tehát a pixelszámra utal, se a kodekre se a konténer fájlra, se a képminőségre. Lehetne olyan tömörítést is készíteni, hogy élvezhetetlen a képminőség, de ha 1920x1080-as vagy 1280x720-as a felbontása, akkor az bizony HD-nak minősül. Ezért érdemes tehát ellenőrizni, hogy milyen kodekkel készült az adott film. A jelenleg fájlcserélő rendszereken is elérhető mkv-s HD filmek mind kiváló minőségűek. Lejátszási lehetőségek Számítógépes filmlejátszás Az asztali számítógéppel gyakorlatilag mindenféle formátumú film lejátszható a megfelelő szoftver segítségével. Lehet monitoron nézni, lehet TV-re kötni vagy projektorra. Lehet 5.1-es hangfalrendszert is rákötni, még a távirányítós működtetés is megoldható. Van azonban két kellemetlenség is benne. Az egyik a zaj. Elég sok ventilátor van egy gépben, mert a hűtésről gondoskodni kell. A tápegységnek, processzornak, a videókártyának, néha a wincheszternek is. Ezek a ventilátor zajok összeadódnak és a ház még fel is erősíti vagy felveszi a rezgést. Ezt munka közben nem nagyon vesszük észre, de filmnézéskor elég zavaró lehet, ugyanis pont kikapcsolódni szeretnénk a filmek által. A másik kellemetlenség a sok telepítés és beállítás. Annyiféle kodek, filter, lejátszó program van, hogy mire beállítjuk, hogy rendesen lejátssza valamelyik fajta videót, addig lehet, hogy a másik faját már nem 12

13 játssza rendesen. Különösen ha kodek pack-okat telepítünk, még a rendszert is lassíthatják. És még egy dolog. A HD filmek lejátszásához meglehetősen izmos gépre van szükség, lehet, hogy a néhány éves számítógépünk nem bírja lejátszani. Gyors processzor és gyors videókártya kell jó sok memóriával. Laptop esetében talán jobb a helyzet. Nem annyira zajosak, bár hallottam már zajosabbat is mint egy asztali gép. A szofter telepítési és beállítási probléma itt is megvan. Mondjuk előnye, hogy hordozható legalább, hátránya, hogy lényegesen drágább egy ugyanolyan teljesítmény. Mobil kütyük Vannak nagyon jó mp3 és mp4 lejátszók, de itt gyakorlatilag élvezhető filmnézésről nem beszélhetünk. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy mondjuk a Gyűrűk urát vagy a Star Wars-t egy tenyérnyi méretű kijelzőn nézi meg? Ezek az eszközök se megfelelő formátum támogatással, tárolókapacitással, se megfelelő kimenetekkel nem rendelkeznek. Zene lejátszásra tényleg vannak kiválóak közöttük. Asztali DVD/Divx lejátszó Ez már egy nagyon jó megoldás, ha nem akarunk HD filmeket nézni, csak sima kisméretű divx-eket vagy dvd-ket. Szinte hangtalan működés, elég sokfajta formátum lejátszási lehetőség, megfelelő kimenetek, távirányító. Tárolókapacitásuk az nincs, hiszen dvd lemezeken kell betölteni a filmet. És ez bizony a legnagyobb hátrányuk. Minden filmet ki kell írni, de már így se férünk a rengeteg lemeztől. Sok időt tölthetünk azzal, hogy kikeressünk valamit utólag. Az újraírható lemezek néhány írás után már hibáznak lejátszáskor és akadozhat. A lejátszó sem biztos, hogy felismeri akármelyik újraírható lemezt. Még egy probléma szokott lenni, a feliratkezelés. A legtöbb ilyen lejátszó olyan apró betűvel írja ki a feliratot, hogy szinte olvashatatlan a megfelelő távolságból nézve. Vagy nem rak a betűkre fekete körvonalat és 13

14 akkor a világos hátterű filmrészeknél olvashatatlan. Esetleg a magyar ékezetes betűkkel lehetnek problémák. Néhány típushoz készítettek hack-elt (nem gyári) szoftvert, amik kiküszöbölik ezeket a felirat problémákat. Lejátszás médialejátszón Ezzel elérkeztünk a jelenlegi legmodernebb megoldáshoz. Ami egyben a legkényelmesebbet is jelenti. Képzeljük el, hogy a fent felsorolt kellemetlenségek hirtelen eltűnnek. Se zaj, se telepítés, se beállítgatás, se lemez keresgélés, se lemez betöltési hiba, se lejátszási akadozás. Munka után jöhet a jól megérdemelt pihenés, ami nem további bosszúságból áll. Kényelmesen hátradőlünk, fogjuk a távirányítót, a képernyőn kiválasztjuk, hogy melyik filmet szeretnénk megnézni, majd megnyomjuk a Play gombot. HD felbontású kép, általunk beállított betűtípus a felirathoz és még rengeteg extra funkció. Fotóalbumok, zenelejátszás, vezeték nélküli hálózat a számítógépünkkel, hálózaton keresztüli lejátszás, beépített merevlemez, usb csatlakozón további külső eszközök csatlakoztatása, HDTV adás vétele, felvételi lehetőség HD formátumban, internet kapcsolat esetén internetes rádiók vétele. A beépített winchesteren tárolhatjuk a fájlokat, felszabadulhat végre a hely a számítógépünkön vagy ha akarjuk, akkor a meglévő dvd lemezeinket is rámásolhatjuk. A következő ábrán láthatjuk, hogy milyen széleskörű felhasználási lehetőséget biztosít egy ilyen központi lejátszó. 14

15 2. ábra A médialejátszó felhasználási területei Háttértárak Számítógép A médialejászóhoz hálózaton keresztül hozzákapcsolhatjuk a számítógépünket és elérhetjük az azon lévő fájlokat. Ez egy nagyon kényelmes megoldás, hiszen szinte mindig úgyis a gépen készítjük elő a fájlokat mielőtt lejátszanánk. Azon másoljuk vagy töltjük le. Így aztán egyből elérhetővé is válnak a médialejátszónk számára. Főleg akkor válik ez szükségessé, ha a 15

16 médialejátszóban nincs beépített merevlemez és nem akarunk minden alkalommal pendrivera másolgatni mindent. Ha hálózaton keresztül szeretnénk lejátszani, akkor viszont meg kell vizsgálnunk, hogy megfelelő-e a hálózat sebessége. Egy 100Mbit/s-os vezetékes hálózat elegendőnek bizonyul a legnagyobb HD filmek lejátszásához is, de egy 54Mbit/s-os WiFi vezetéknélküli hálózat esetén már nem biztos, hogy folyamatosan fog menni a HD lejátszás. A divx, sőt a dvd iso az bitosan fogmenni ezzel is. És azt is figyelembe kell venni, hogy csatlakozik-e több eszköz ehhez a hálózathoz, tehát kell-e osztozni a sávszélességen? NAS Network Attached Storage, azaz hálózati háttértár. Gyakorlatilag egy külső winchester ház, melybe egy vagy több winchester építhető be és hálózaton keresztül csatlakozik a számítógéphez és a médialejátszóhoz. Ezenkívül még számos extra funkcióval rendelkeznek. Szerver funkció, RAID védelem a többlemezes házakban. Ez azt jelenti, hogy minimum két lemez esetén az egyik tartalmát mindig párhuzamosan tükrözi a másikra, így bármelyik megsérül, a másikon még elérhetőek az adatok. Komplett webszerverként is működtethetjük a házi médiaszerver funkció mellett. Sőt némelyik típus képes arra, hogy ftp, http, és torrent linkekről tölt le saját lemezére ha van internet kapcsolat. Áramfogyasztása töredéke egy számítógépének ezért kimondottan hasznos lehet pl. éjszakai letöltésre. A szinte minden típuson elérhető USB csatlakozó segítségével hozzákapcsolhatunk Pendrive-ot, külső usb-s winchestert, memória kártya olvasót, digitális fényképezőgépet és azok tartalmát elérhetővé tehetjük a hálózaton. USB-s nyomtatót hálózati nyomtatóvá is tehetünk, de akár WiFi adaptert is rádughatunk. Előnye a nagy tárolókapacitás, ami a beépített winchesterek nagyságától függ és a sebesség, ami a hálózat sebességétől függ. 16

17 A NAS operációs rendszere webböngészőn keresztül elérhető, a hálózat bármely távoli számítógépéről adminisztrálhatjuk. Ezért nincs szükség külön monitorra és billentyűzetre. Óriási előny, hogy nem kell értenünk a hardverhez, nem kell egy szerver számítógépet összeraknunk, gyárilag tartalmaz mindent, amire szükség van. Csak be kell kapcsolni és beállítani az igényeinknek megfelelően. Pendrive Mára már felváltották a túl sokáig uralkodó floppy lemezeket a mobil adathordozás területén. Megnőtt a tárolókapacitásuk és lement az áruk. Bármikor jó szolgálatot tehetnek, jó ha van kéznél egy. A média lejátszás területén is használhatóak. Pl. hálózat hiányában a legegyszerűbben pendrivval vihetünk át anyagot a lejátszóra. Akár átmásolás nélkül is lejátszatjuk a rajta lévő filmet, meghallgathatjuk az mp3-akat és nézegethetjük a képeket. A legtöbb esetben a médialejátszó szoftverét (firmware) is pendriveról frissíthetjük. Előnye a mobilitás, a kis méret és a könnyű kezelhetőség. Külső merevlemez USB kábellel csatlakoztatható ház, melyben 1db winchester van. Saját áramellátást igényel, nem az usb-n keresztül kapja az áramot. Arra kell figyelnünk, hogy 3,5 -es vagy 2,5 -es méretű merevlemez építhető bele, illetve IDE (ATA) vagy SATA csatlakozású. A régebben használatos gyorsan kopó mobil rack-eket válthatjuk fel vele. Előnye a mobilitás, a nagy tárolókapacitás és a gyorsaság. Belső merevlemez Minden médialejátszóba beépíthető egy winchester. Ez azért is jó, mert azon tárolhatjuk a filmjeinket, zenéinket és nem kell, hogy a számítógépen foglalja a helyet. Arra kell figyelnünk, hogy 3,5 -es vagy 2,5 -es méretű merevlemez 17

18 építhető bele, illetve IDE (ATA) vagy SATA csatlakozású. NAS hiányában így a hálózati médialejátszót is használhatjuk hálózati adattárolásra is. Előnye a fix elérhetőség és a tárolókapacitás. Külső DVD meghajtó Lehetőség van arra is, hogy az usb csatlakozón keresztül külső dvd meghajtót csatlakoztassunk a médialejátszóhoz. Nem sok értelme van, hiszen pont azért használunk médialejátszót, hogy ne kelljen a lemezekkel bajlódni. Ennek ellenére előfordulhatnak olyan esetek, mikor mégis előnyös lehet. Pl. dvd lemezen van a film és nincs már idő lemásolni a gépre, akkor ezzel rögtön le is játszhatjuk. Itt is akkor érdekes a dolog, ha olyan formátumban van, amit csak a médialejátszó tud lejátszani és a régi dvd lejátszónk nem, pl. HD felbontású film. Audió-Videó csatlakozók Médialejátszó választás előtt célszerű megtervezni a rendszert, hogy milyen eszközöket fogunk használni. Szinte mindent össze lehet kötni mindennel, de azért mégsem így van. Vizsgáljuk meg a jelenleg használatos eszközök audió és videó csatlakozóit és vegyük azt is figyelembe, hogy a jövőben esetleg miket fogunk még lecserélni és hogy akkor is biztosan össze fogjuk-e tudni kötni őket? Nézzük meg egy példán keresztül a leggyakrabban használatos csatlakozó típusokat. 18

19 3. ábra A Dvico TViX HD M-7000A hátoldali csatlakozói USB Ez nem kép vagy hang átvitelére szolgál, hanem digitális adatátvitelre a digitális eszközök között, mely lehet bármilyen típusú fájl. Az Universal Serial Bus (USB; magyarul: univerzális soros busz) manapság nagyon elterjedt számítógépes csatlakozó. Előnyös tulajdonsága, hogy teljeskörűen Plug and Play, az összes modern operációs rendszer támogatja, és azonos felépítésű, akár PC akár Mac számítógép része. Arra kell figyelnünk, hogy kétféle csatlakozó van, illetve van még egy harmadik, amit a digitális fényképezőképekbe építenek. Itt a felső (fehér) csatlakozóval kell a számítógéphez csatlakoztatni a lejátszót és így külső winchesterként működik, tudunk rá másolni fájlokat. 19

20 Az alsó USB-HOST csatlakozóhoz pedig külső eszközöket csatolhatunk, pl.: Pendrive, külső winchester, külső DVD meghajtó, stb. Ebből egyébként kettő is van, tehát egyszerre két eszközt lehet használni. Ide kell a WiFi adaptert is dugni. HDMI A High Definition Multimedia Interface (HDMI) egy korszerű csatlakozófelület tömörítetlen audio-video adatfolyamok átvitelére. A HDMI-t elsősorban a napjainkban egyre bővülő digitális jelforrások által küldött digitális jelek tökéletes - azaz teljességgel torzítás- és tömörítésmentes átvitelére - tervezték. Ahogyan a digitális televíziózás és az egyéb különféle szórakoztató-elektronikai berendézesek mind jobb és szebb képpel kápráztatnak el bennünket, úgy vált szükségessé egy olyan kábel, és hozzátartozó csatolófelület megalkotása, amely ezt az élményt nem rontja le azáltal, hogy a video- és hanganyagot csak tömörítve képes szállítani. A HDMI 1.3-as szabvány már 2560x1600 pixeles felbontásig képes digitális képet továbbítani, és egyben 8 csatornányi 24 bites, 192 khz-es hang is átfér rajta. A single link-es DVI csatlakozóval lefelé kompatibilis, egy egyszerű átalakítóval csatlakozhatunk DVI-D vagy DVI-I készülékekhez (természetesen lemondva a hangátvitelről és egyéb távvezérlő, illetve másolásvédelmi funkciókról). Jelenleg úgy tűnik, ez a csatlakozó lesz a legnépszerűbb (vagy már most is az) digitális képet és hangot továbbító lejátszók/megjelenítők összekötésében. Optikai - Toslink A hang digitális jeltovábbítására szolgál. Az optikai csatlakozón ugyanaz az SP/DIF jel kerül továbbításra, mint a koaxiális változaton. Ezt a jelet a házimozi 20

21 erősítők alakítják át analóggá, azaz hangfalon megszólaló hangokká. Ez azért jó, mert jobb, ha a hang feldolgozását egy kimondottan arra kifejlesztett erősítőre bízzuk. Ugyanis a digitális-analóg konverzió minőségén múlik a hangminőség. Természetesen 5.1-es hang továbbítására is alkalmas. Koaxial Az optikaihoz hasonlóan a hang digitális jeltovábbítására szolgál. RCA csatlakozót használ. Kisebb távolságra ajánlott inkább ezt használni. 4-5 méternél hosszabb kábelek különböző elektromos zajokat szedhetnek össze, melyek zavarhatják a minőséget. Ilyenkor inkább az optikai kábelt kell használni. Kompozit Általában egy sárga színű RCA aljzat vagy dugó, de az SCART csatlakozón belül is megtaláljuk ezt a jelet a megfelelő lábon. Ahogy az elnevezés is utal rá, a kép valamennyi jellemzője egyetlen jelbe van összegyúrva, összekomponálva. A legrosszabb minőségű kimenet, de szinte valamennyi képet lejátszó vagy megjelenítő eszközön megtalálható. A kompozit jel lehet PAL, SECAM, vagy NTSC formátumú, a nem kompatibilis készülékeken fekete-fehér képet fogunk látni, mivel a színinformáció feldolgozása másképpen történik az egyes képnormák esetében. S-Video (gyakran S-VHS-nek is említik, mivel az S-VHS magnókon volt először megtalálható), vagy Y/C jelölést használnak rá. Itt már két vezetéken továbbítódik a kép, az egyiken a fényerő, a másokon a színinformáció kerül átvitelre. Legismertebb csatlakozó az ún. Mini-DIN, amelyben 4 fém láb, és 21

22 egy műanyag nyelv is van. 576i felbontásig használható. Láthatóan jobb képet ad, mint a kompozit kimenet. Komponens vagy Y PbPr Habár mind az S-video, mind az RGB analóg komponens videójelek, a leggyakoribb elnevezés a vörös, zöld és kék jelű RCA csatlakozókon kivezetett formátumra vonatkozik. Valójában nem RGB összetevőkre van bontva a kép, ahogy az RCA aljzatok színezése sejtethetné, sokkal inkább az S- video formátum továbbfejlesztésének tekinthető, mivel egy színtelen ún. Luma és egy vagy több, ún. Chroma, színt szállító komponensre van bontva a videójel. Mivel mind a JPG algoritmus, mind a DVD filmek MPEG-2 tömörítése ezekre az összetevőkre épül, gyakorlatilag a legnyersebb, a lemezen rögzített formátumot jeleníthetjük meg a komponens kimeneten, ezáltal a legjobb analóg minőséget nyerhetjük ki egy DVD-lejátszóból, akár 1080p felbontással is. Az egyik analóg kimenet (a VGA mellett), amelyen progressziv pásztázású kép is továbbítható. Gyakran szükségünk lehet egy VGA-Komponens kábelre, pl. ha a lejátszónkon van komponens csatlakozó és a projektoron pedig van VGA csatlakozó, akkor így tudjuk a legjobb képminőséget kihozni belőle. Sztereó RCA A legalapvetőbb audió csatlakozó, mely minden eszközön megtalálható. Két csatlakozóból áll: egy piros és egy fehér, a bal- és jobb oldali hangsávnak megfelelően. Ha a lejátszott audió 5.1-es hangsávval rendelkezik, akkor a lejátszó azt lekeveri 2.0-ba, azaz sztereóba. Ez akkor lehet hasznos, ha nincs külön hangrendszerünk, hanem csak simán a TV-hez csatlakoztatjuk. A 22

23 kábelen általában találhatunk még egy sárga RCA csatlakozót is, ezen a kompozit videó jelet vihetjük át. DVI Az első csatlakozó, amely már digitális információt is képes továbbítani. Az LCD-képernyők és a digitális projektorok megjelenése indokolttá tette, hogy az egyes képpontok információit külön-külön továbbítsák, így megoldva, hogy a megjelenítő eszköz minden egyes képpontjához ugyanaz a numerikus információ jusson el, amit a videókártya hozzárendelt. Mivel nem analóg módon továbbítódnak az adatok, nincs torzulás az értékekben. A DVI csatlakozón belül analóg jel is átvihető (DVI-I), nem csak digitális (DVI- D) vagy ebben az esetben egy egyszerű adapterrel szabványos VGA kimenetet kaphatunk. Nagyobb felbontású (1900 oszloptól) digitális képernyőkhöz már az ún. DVI Dual Link csatlakozók használatosak, ahol valamennyi érintkező láb ki van már használva. Ez utóbbi esetben analóg jel már nem továbbítódik a DVI Dual Link kimeneten. VGA A számítógépeknél is monitorjaiknál használatos analóg RGB kimenet, egy közös, vagy külön függőleges és vertikális szinkronjelekkel kísérve. A csatlakozó az ún. D- sub 15 pólusú VGA aljzat, amely néhány asztali DVDlejátszón, projektoron, TV-n is megtalálható, hogy megkönnyítse a számítástechnikai és szórakoztatóelektronikai eszközök kapcsolódását. Progresszív kép is megjeleníthető rajta keresztül. 23

24 Összefoglaló Láthatjuk tehát, hogy az otthoni videózás terén milyen irányba tartunk. A VHS videókazettákat már régen nem használjuk, és hamarosan a DVD lemezeket sem fogjuk. Ahogyan a VHS kazettákról már átírtuk DVD lemezre a családi videóinkat, mert a kazetták tönkremennek év alatt, úgy a DVD lemezekről is jobb ha elkezdjük lementeni winchesterekre az anyagokat, ugyanis az írható lemezek se sokáig bírják, főleg az olcsó kategóriásak. Régen a kölcsönzőből videókazettákat vittünk haza, most DVD-ket. És már működik a virtuális filmkölcsönzés is, ami azt jelenti, hogy a TV vagy internet szolgáltató által távirányítóval választunk filmet, amit 1-2 napig el tudunk érni. És hogy fog működni az egymás közötti film kölcsön adás? Talán úgy, hogy a médialejátszónkról interneten keresztül áttoljuk a barátunk médialejátszójára. Vagy át se toljuk, csak megosztjuk, és ő onnan játssza le. A szerzői jogokat védő intézmények természetesen tűzzel-vassal küzdenek a fáljcserélés ellen, de már dolgoznak a kompromisszumos megoldáson is, mert belátták, hogy a bakelit lemez sem volt örökéletű megoldás. 24