1.1 Hazánk jelenlegi gazdasági fejlettsége és az abból levezethető célok áttekintése

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1.1 Hazánk jelenlegi gazdasági fejlettsége és az abból levezethető célok áttekintése"

Ida Bogdán
4 évvel ezelőtt
Látták:

1 Korényi Zoltán: stratégiai fejezet az ITM EIT munkaanyagához_ Bevezető Az országos innovációs stratégia kidolgozása érdekében létrehozott Energetikai Innovációs Tanács céljainak szem előtt tartásával az Energiahatékonyság munkacsoport (ENHATMCS) alábbi megállapításait/felvetéseit és javaslatait rövid és hosszú távú intézkedésenként rendeztük. Arra törekedtünk, hogy javaslatainkkal hozzájáruljunk az előttünk álló legfőbb feladat, a fenntartható gazdaságfejlesztéshez, - GDP/GNI növeléshez. Ezt a célt szem előtt tartva, először összefoglaljuk azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek figyelembe vétele Magyarország felzárkózása érdekében elengedhetetlen. Az innovációs stratégiát is e magasabb szintű országos céloknak kell alárendelni. 1. Magyarország gazdaságának felzárkózását szolgáló stratégiai célrendszerek Az innovációs célok kitűzéséhez tekintsük át először hazánk jelenlegi gazdasági helyzetét, majd ebből kiindulva határozzuk meg azokat a legfontosabb irányokat, amelyeket az innovációs stratégia kidolgozásakor is figyelembe kell venni. Ennek a célrendszernek a legmagasabb szintű küldetése az állampolgárok jólétének és életminőségének a növelése, a fejlett nyugati országokhoz történő felzárkóztatása. Ennek anyagi bázisát a gazdaságnak kell megteremtenie. 1.1 Hazánk jelenlegi gazdasági fejlettsége és az abból levezethető célok áttekintése Gazdaságunk fejlettségét, az egy főre eső Bruttó Nemzeti Termék, a GDP (Gross Domestic Product) mérőszámával szokták jellemezni. Ennek fejlődési vonulatát Ausztriával összevetve, nominál értékben az 1. ábra mutatja. 1.ábra: Magyarország gazdasági felzárkózásának a folyamata Ha az esztendőt vesszük alapul, akkor a 85%-os relatív leszakadásunkat lefaragtuk 70%-ra. Ez a pozitív tendencia csalóka, mert ugyanakkor, ha a GDP EUR-ban mért abszolút 1

2 különbségét vesszük alapul, akkor az osztrákok ezt a különbséget 70%-kal megnövelték a javukra. Ez a mi oldalunkon viszont 70% lemaradást jelent. Nagyon kifejező, ha a 2017-es esztendő GDP adatait és az egy főre eső átlagos havi nettó fizetést vesszük szemügyre (2. ábra) a két ország esetében. 2.ábra: A GDP és az átlagos nettó havi fizetés Ausztriában és Magyarországon Az 1. ábra és a 2. ábra hazánk GDP-ben mért leszakadását mutatja be. A gazdaság valóságos helyzetét viszont pontosabban mutatja be a GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem). A GNI a GDP számait az országból kiáramló és az országba beáramló jövedelmek mérlegével korrigálja. A fejlett országokban a (GNI-GDP) különbség zéró körüli, vagy pozitív. Magyarország esetén ez hosszú idő óta negatív. Lásd 3. ábra. Vagyis az országból kiáramló jövedelmek nagyobbak, mint a beáramló jövedelmek. 3.ábra: A (GDP-GNI) különbség alakulása Magyarországon 2

3 Az 1-3. ábrák alapján meghatározhatók az ország legfontosabb jövőbeli gazdaságstratégiai céljai. Ezek alá kell rendelni az innovációs stratégiát is. Hazánk gazdasági fejlődését, növekvő sebességű gazdasági teljesítményét szolgáló követelmények a következők: (1) A hazai hozzáadott érték lényeges megnövelése. Az új K+F+I stratégia számára ez a legfontosabb követelmény. (2) Növelni kell az export bevételeket. Ehhez új versenyképes termékekre van szükség. (3) Csökkenteni kell az importkiadásokat. Ehhez csökkenteni szükséges a földgáz, a villamosenergia és más termékek importját. A hazai beruházások hazai beszállítói arányát lényegesen meg kell növelni. Ehhez a főleg a KKV szektor erőteljes fejlesztésére van szükség. Az (export-import) szaldó legyen pozitív! (4) A hazai innováció fejlesztése, a hazai termékek arányának megnövelése hozzájárulhat a külföldre kiáramló jövedelmek csökkentéséhez. (5) Az új innovációs beruházások hazai megtakarításokból történő finanszírozása, az országban maradó kamatok okán, csökkentheti a GNI-GDP különbséget. (6) Növelni kell a humán tőke teljesítőképességét. Ehhez korszerű oktatás és innovatív továbbképzési rendszer szükséges. Fontos, hogy a fenti 6 pont szolgáljon rendezőelvként az innovációs stratégia kidolgozásakor. A fenti célkitűzéseket tükrözi a MNB júliusi 180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért anyaga is, amely a gazdaság intenzív növekedési pályájának biztosítékát a termelékenység bővítésében, a versenyképesség javításában, a K+F+I ösztönzésében, kreatív iparágak megteremtésben, a tőkeintenzitás növelésében és a humán tőke fejlesztésben látja. A MNB az intenzív gazdaságfejlesztés céljaként azt fogalmazza meg, hogy 2030-ra érjük el Ausztria fejlettségének a 80%- át. Az innováció eredményességének mérése A fent bemutatott (1)-(6) szempontot, illetve GDP-GNI szempontokat figyelembe véve, célszerű az innovációs ráfordítások hatékonyságát mérni. Erre szolgálnak a különböző teljesítménymutatók. Magyarország érdekei szempontjából célszerű azokra a teljesítménymutatókra koncentrálni, amelyek az intézkedések ráfordításának és az eredményként megjelenő haszonnak az arányát mérik. Ezek közül a legfontosabbnak tekinthetők: (1) Gazdasági haszon indikátorai: Ráfordítási index országos szinten: a K+F+I ráfordítások/gdp aránya [%]; Megtérülési idő projekt szinten [év]; Tőkemegtérülési ráta projekt szinten (ROI). (2) Ökológiai haszon indikátorai: a környezeti hőszennyezés megváltozása [PJ, GJ, stb.] és %; a károsanyag kibocsátás megváltozása [kg, t, stb.] és mg, μg; CO 2 kibocsátás megváltozása [tonna]; zajkibocsátás megváltozása [db (A)]; hulladék anyagmennyiség megváltozása. (3) Társadalmi haszon: egyszerűbb számlakezelés; könnyebb tájékozódás; egyszerűbb hivatali eljárás (pl. engedélyezés); stb. 3

4 1.2 Az energetika feladatai a gazdaságstratégiai célok megvalósításában Az energetikában a K+F+I tervezését és megvalósítását két alrendszerben kell elvégeznünk: az egyik az energiaszolgáltatás, a másik az energetikai ipar. Az energiaszolgáltatás lényege az energia eljuttatása a forrásoktól a fogyasztóhoz. Ez a primer energia beszerzését, annak átalakítását (erőművek), szállítását, a kereskedelmet, a fogyasztóknak történő átadását és hatékony fogyasztói felhasználást jelenti. Ebben az alrendszerben az innováció eredményének két fő költséghatékonysági irányát a primer energia hatékony átalakítása és a veszteségek csökkentése jelentheti. Ugyanakkor a teljes rendszer hatékonyságának innovatív fejlesztésére számos lehetőség kínálkozik. A projektfejlesztéstől az üzemeltetésig és karbantartásig, bele értve az okos megoldásokat is. A tarifális megoldásoktól a számlázáson keresztül a versenypiaci szabályozásig. Az elosztott energiatermelés (prosumer), a megújuló energiaforrások területén megvizsgálandó pl. a közösségi tulajdonú napelem telepek (pl. szövetkezeti alapon) és a közösségi finanszírozás (crowfunding) bevezetésének a lehetősége is. Energiaforrások (primer energia, import) Energiaátalalakítás (erőművek) Energiaátvitel és elosztás Energiafogyasztás Elosztott energiatermelés (prosumer) Kereskedelem 4.ábra: Az energiaszolgáltatás struktúrája Az energetikai ipar főleg az energiaszolgáltatás részére hoz létre piaci termékeket és szolgáltatásokat. Ebbe tartoznak az energiaszolgáltatás objektumainak megvalósításához és üzemeltetéséhez szükséges termékek és eljárások. Ilyenek az építészeti, a gépészeti, a villamos-technikai, a vegyészeti, környezettechnológiai, stb. berendezések és létesítmények kifejlesztése, megtervezése, gyártása, szerelése, üzemeltetése, karbantartása, leszerelése, ártalmatlanítása és újrahasznosítása. Ide tartoznak az előzőekhez kapcsolódó informatikai és sok más egyéb szolgáltatások is. Innovációs szempontból különösen érdemes odafigyelni azokra az új piaci lehetőségekre, amelyeket a környezetvédelem és a klímaváltozás igényei hoznak a jövőben. Ide sorolandó az ÁCT (általános célú technológia), úgy, mint az elektromobilitás, az energiatárolás, a kommunikáció, az új környezettechnológiák és a mesterséges intelligencia. 1.3 Az energiahatékonyság szerepe és feladatai Ahhoz, hogy a tervezés keretében az előttünk álló fejlesztési feladatainkat és célkitűzéseket meghatározzuk, rögzíteni kell Magyarország energiamérlegének alapállapotát. Az ország esztendőre vonatkozó energiamérlegét a 4. ábra figyelembe vételével három pontban lehet meghatározni: (1) A beérkező energia (primer energia felhasználás): E1 = 1081 PJ (2) Végső felhasználás: az energiaátalakítás, az átvitel és elosztás után a felhasználókhoz érkező energia: E2 = 731 PJ (3) A felhasználóknál hasznossá váló energia: E3 =? Értéke pontosan nem ismert, csak közelítően becsülhető. 4

5 A fentek alapján: E2 / E1 = 67,6%. Vagyis a végső felhasználás hatásfoka 67,6%. Nagy kérdés, hogy a felhasználóknál mekkora a valóságosan indokolt E3 hasznos energiafelhasználás, illetve mekkora a veszteség. Ennek a definíciója sem egyszerű, mert függ az adott kor technológiai szintjétől és a költség/haszon viszonyokat meghatározó áraktól, adótól, stb. Orientálás céljából rögzítsük, hogy az E2 végső felhasználásra kerülő energia kb. 55%-át az épületek, a 25%-át a közlekedés használja fel. Az EU 2012/27/EU energiahatékonysági irányelve kötelezővé tette az energia megtakarítást. A különböző becslések PJ-ra teszik a reálisan megtakarítható éves energia mennyiséget. A legnagyobb energia megtakarítási potenciál (kb. 60%) az épületeknél azonosítható. Munkacsoportunk a fenti kérdéskörök keretében gyűjtötte össze az energiahatékonysággal összefüggő innovációs ötleteket. A munkacsoport önkéntes szakemberekből állt, akik egyrészt összetételükben csak részben fedik le az egész ország szakmai területeit, másrészt nagyon korlátozott időkeretben tudtak a témával foglalkozni, ezért a jelen összeállítástól nem várható el a teljesség. A leírt javaslatok feldolgozása, a többi munkacsoporttal történő harmonizálása, a költség/haszon elemzések elvégzése további gondos, részletes szakmai munkát igényel. 5

Hasonló dokumentumok

Magyar Energetikai Társaság (MET) DIAGNÓZIS CÉL és ÚTIRÁNY - FELADATOK

Magyar Energetikai Társaság (MET) VERSENYKÉPESSÉG A HAZAI ENERGETIKA TÜKRÉBEN c konferencia 2017 május 31 Budapest, Corvinus Egyetem DIAGNÓZIS CÉL és ÚTIRÁNY - FELADATOK Dr Korényi Zoltán 1 TARTALOM 1