2004 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja január-február TARTALOM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2004 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja január-február TARTALOM"

Átírás

1 hír CSATORNA 2004 A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja január-február HÍRCSATORNA TARTALOM MASZESZ Hírhozó... 2 Gerencsér Á.: Szennyvíziszapok elhelyezése hasznosítása saját földön... 3 Schmalcz Bné: Szomszédolás... 8 KA Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvû fordítása 2003/ / FÓRUM Oláh G.: Kísérletezzünk Gondolkozzunk!... Kísérleteztünk Gondolkodtunk! Fórizs S., Hódi J.: Észrevételek Szerkesztõség: Zsebünkre megy Európai szennyvíz szabályok... 22

2 2 HÍRCSATORNA H Í R H O Z Ó KEDVES I. évf. KOLLÉGA! 2. sz. R A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség R szeptember Elsõsorban engedd/engedjék meg, hogy elnökségünk és magam nevében megköszönjem az újév alkalmából küldött szíves jókívánságokat. Teljes lendülettel beindult a év, melynek jellemzõ vonása a takarékosság és a költségek növekedése. Szakterületünkön, a vízterhelési díj bevezetése és az energiaárak növekedése jelentenek komoly problémát. Megítélésünk szerint e két tényezõ döntõ hatással lesz a csatornázás és szennyvíztisztítás jövõbeli alakulására. Már most látható, hogy a vízterhelési díj bevezetése a szennyvíztisztítás alapkoncepcióját változtatja meg azzal, hogy a szennyvíztisztító telepek tervezésekor nem a bírság határértékeit, hanem az elérhetõ legjobb technikával történõ tisztítást kell megcélozni. Ezért újra írunk a környezetterhelési - a vízterhelési díjról, szakterületünk égetõ problémáit felvetõ Zsebünkre megy cikksorozatunkban. Ismét jelentkezik beszámolóval a Szomszédolás, a Pannonvíz Rt. által szervezett, a nyugati országrészre kiterjedõ szakmai találkozó. Reméljük, hogy az egyre színvonalasabb programmal, már ötödször megrendezésre kerülõ az EU tagországaiban bevált hasznos tapasztalatcsere és önerõbõl szervezett továbbképzés az ország más területén is követõkre talál. Jelen számunkból szíves figyelmükbe/figyelmetekbe ajánlom a következõ cikket: Gerencsér, Á.: Szennyvíziszapok elhelyezése hasznosítása saját földön. Megindítjuk a közvetlen szakmai kapcsolatokat elõsegítõ F Ó R U M -unkat, és kérjük ebben Tagtársaink aktív részvételét. A Fórumban most egy, a lappiramissal foglalkozó felvetést és egy, az iszapkezeléssel foglalkozó Mûszaki Irányelvhez fûzött észrevételt közlünk, amelyeket a Szerkesztõség nem véleményezett, mert várjuk a Tagság véleményét, hozzászólásait. A véleménynyilvánítás a FÓRUM rovatunkban leírt módon a HÍRCSATORNÁBAN, vagy az INTERNETEN lehet megtenni. Közremûködésüket közremûködéseteket megköszönve, jó munkát kíván: Budapest, február 20. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME Vízi-Közmû és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Mûegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztõ: DPH Kft. Szerkesztõ: Dr. Dulovics Dezsõ Tördelés: Aranykezek Bt. Nyomás: Ofszet Bt.

3 HÍRCSATORNA 3 SZENNYVÍZISZAPOK ELHELYEZÉSE -HASZNOSÍTÁSA SAJÁT FÖLDÖN Gerencsér Árpád A Magyar Hidrológiai Társaság legutóbbi, szolnoki vándorgyûlésére beküldött kis tanulmányom lényegi mondanivalóját azóta is lépten-nyomon hirdetem a KvVM épületében és bizonygatom, hogy a szennyvíziszapok biztonságos és szakszerû elhelyezése csakis a saját földterületen képzelhetõ el. Az illetékes szakmabeli kollégák a hulladékosok, talajosok és vizesek általában jóindulattal, egyetértéssel fogadják a gondolatot, de rendszerint egyszerre felsorolnak jó néhány adminisztratív akadályt, gondot, amit szinte áthághatatlan korlátként aposztrofálnak. Ha a hazai, legtöbbször saját magunk által emelt, vagy vélt korlát felsorolásból kifogynak, és látják rajtam, hogy én még mindig kitartok a véleményem mellett, akkor jön az EU csatlakozás, mint mumus felemlítése. Ezt a választ sem tudom akceptálni, hisz a vonatkozó EU-s szabályozás is azt mondja ki, hogy A szennyvíztisztításból származó iszapot, ha csak lehet, ismét fel kell használni. Az elhelyezés módja olyan legyen, hogy az a lehetõ legkisebb mértékben károsítsa a környezetet. Ennek útját, módját keressük hazánkban is. Nagyon fontos, hogy a szakma kerüljön közös nevezõre a jövõt befolyásoló legfontosabb kérdésekben, mert e nélkül nem jutunk elõbbre. Hogy ettõl még milyen messze vagyunk, arra két példát említek: A minap Minisztériumunk folyosóján összefutottam egyik kedves, régi de még majdnem aktív munkatársammal és neki is bizonygatom a saját-földes elméletemet. Mire õ: Fizesse meg a gazda, ha kell neki. Na de ha nem kell neki és még a saját istállójában gyûlõ hígtrágya elhelyezése is gondot okoz, akkor mi legyen? kérdem én. Erre már választ nem kaptam, mert a barátom rohant egy értekezletre. A másik példa: Egy erdész kollégával a másik oldalról beszéltem a témáról. Egyetértett velem, de elmondta, hogy a fõnöke a legnagyobb szakmai eredményének tartja, hogy sikerült megtiltani a szennyvíziszapok erdõben történõ elhelyezését. No de akkor mi lesz veled szennyvíziszap? Mindez arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy nem csak a politikában, de az iszapkérdésben sem várhatunk automatikus konszenzust a közeljövõben. Elsõként felvetõdik az a kérdés, hogy mi változott úgy meg az elmúlt idõszakban, hogy a mezõgazdaság még a korábbinál is jobban ellenáll a hasznosításnak, miként lehetne e negatív folyamatot megfordítani? Ha ez így folytatódik, akkor iszaphegyek gyûlnek a településeink határában. Egy kis történeti visszapillantás: A szennyvizek mezõgazdasági értékeinek közismertségérõl írt Lászlóffy Woldemár [1] és a 19. századi helyzetet akként jellemzi, hogy a szennyvíz elvezetése nyílt árkokkal történik, tisztításról meg éppenséggel nem volt szó. Mezõgazda városainkban már csak azért sem gondoltak szennyvíztisztítására, mert nem akartak ezzel értékes trágyaanyagot elveszíteni. Oroszlány István az én generációm Pista bácsija a szennyvízöntözések és fekáltrágyázások jövõjét Magyarországon még 1940-ben perspektivikusnak ítélte [2]. Az 50-es években még általános volt, hogy a telepeken a szikkasztó ágyakon érlelõdött az iszap és onnan vagy közvetlenül mezõgazdasági üzemek trágyázásra vitték el, vagy a talajerõ-gazdálkodó vállalatok az iszapot tõzeggel keverve értékesítették. Még a 60-as években a Fõváros parkjai õsszel és kora tavasszal tõzeges fekáliától feketéllettek. A 70-es évekre a környezetvédelmi, a higiénés és munkaegészségügyi problémák kiélezõdésével, az iszapok korszerûbb kezelésére terelõdött a figyelem. Széleskörû kutatási és mûszaki fejlesztési munka indult meg a szennyvizek öntözéses hasznosítására és az iszapok modernebb elõkezelésére, valamint mezõgazdasági hasznosítására. Jelentõs beruházásokkal új, pilot létesítmények épültek, amelyek a szennyvíz és iszapok mezõgazdasági hasznosítása lehetõségeinek és módszereinek javítását célozták meg. Ezek közül csak néhány, jellegzetest említek meg: Szennyvízöntözés terén a gyulai /1970/, a kecskeméti /1973/ és a ceglédi /1986/ telepek voltak a legnagyobbak. A szennyvíziszapok kezelésére korszerû víztelenítõ technológiák honosodtak meg / centrifugák, szalagszûrõ-prések, vákuumos szikkasztóágyak, stb./. Szombathelyen forgódobos iszapszárító-égetõvel létesült az új szennyvíztisztító mû, amely viszont csak bemutatóként üzemelt a magas költségei miatt. Pécsett központi mûszaki fejlesztési támogatással svájci iszapszárító-granuláló került üzembe, amelynek elsõ termékébõl egy teherautónyit repianyagként a Fõ utcába hozattam. A kilós zsákokat a kertészkedõ hivatalnokok úgy széthordták, mint a cukrot. (Késõbb Egerbe is került egy granuláló berendezés, de errõl sok jó hírt nem hallottunk.) Az ország különbözõ térségeiben széleskörû kisparcellás, félüzemi és üzemi kísérlet indult a szennyvízisza-

4 4 HÍRCSATORNA pok mezõgazdasági hasznosításának elõkészítésére és megalapozására. Sokoldalúan és több helyszínen vizsgálták a különbözõ módon elõkezelt és a változó mennyiségben kiadagolt iszapok talajra és a növényre gyakorolt hatását. Ezek közül néhány: FCSM-GATE, Tata-Környei ÁG, Kecskemét-MSZB Mgtsz, Szombathely-Mgtsz. A kutatások jelentõs részét, illetve ezek összehangolását a VITUKI végezte Vermes László vezetésével. E több éven keresztül folytatott vizsgálatok, munkák eredményei póriasan a következõk szerint összegezhetõk: a talaj egész nagytömegû iszapmennyiséget is fogadni tud minden negatív hatás nélkül, e nagy terhelések kedvezõtlen hatás nélkül éveken keresztül is folytathatók, még a nagyadagú terhelés se gátolja a csírázást, a növényállomány intenzív növekedését, biológiai toxicitás nem jelentkezett, jelentõs termésnövekedést értek el, a termésben kedvezõtlen minõségi változás nem volt kimutatható, a talajvízben lényeges minõségi romlás nem következett be, a manipulációk során sehol semmiféle egészségügyi probléma nem jelentkezett. A talajba juttatásnak sokféle módszerét alkalmazták: a gravitációs sûrítõbõl kikerült folyékony iszap barázdanyitó ekével kialakított ideiglenes barázdákba került, amiket megszikkadás után rövidesen szintén géppel betakartak. A víztelenített iszapot trágyaszóró géppel terítették szét, s majd azt bedolgozták a talajba. A 80-as években nagyteljesítményû amerikai talajba injektáló gép is megjelent Debrecenben és a munkáját minden szakember elismeréssel nyugtázta. E géppel szerzett nagyon kedvezõ eredmény arra serkentette a magyar szakembereket, hogy a hazai nagyteljesítményû traktor bázisán kialakítsák e technológiának a hazai eszközét. Jelenleg több dél-dunántúli város szennyvíziszapját ilyen gépekkel helyezi el a mezõgazdaságban a vállalkozó [3]. Több sikeres fejlesztés volt arra vonatkozóan, hogy az iszapból olyan végtermék készüljön, amely minden korlátozás nélkül értékesíthetõ. Ez elsõsorban jól hasznosítható komposztokat eredményezett. Talán a nyíregyházi telepen készült üzemszerûen a szalmás komposzt és Keszthelyen a szemetes komposzt. Ez utóbbinál az iszapot háztartási hulladékkal együtt forgóhengeres gyorskomposztálón elõkezelték és ezt követõen prizmákban utóérlelték. (A technológia hazai megvalósítása az örök újító Rózsavölgyi I. nevéhez kötõdik.) A végtermék minõségét csakis a háztartási hulladék változó minõsége tette bizonytalanná. Szelektív szemétgyüjtéssel a módszer ma is kedvezõen alkalmazható volna, s így két települési gond megoldását segíthetné. A gilisztatenyésztési divat idején sikeresen javították a komposzt minõségét e kis állatokkal a DRVV Küngösön-, de a nagyüzemi technológiai megoldása nehézségbe ütközött. Volt természetesen sikertelen próbálkozás is: a vizesek javaslata ellenére a B 6 vitamin gyártását nem a délpesti szennyvíz iszapjából kezdték el gyártani. A kutatási, félüzemi és üzemi alkalmazások egyik visszatérõ vitája a közgazdasági kérdésekrõl folyt. A ki fizet kinek kérdése már a 70-es években is erõteljesen vetõdött fel. Egy szennyvíztisztító üzemeltetõjének az a mindenkori gazdasági érdeke, hogy az iszaptól minél elõbb és minél kisebb költséggel szabaduljon meg. Ha egy mezõgazdasági hasznosító jelentkezett, a vizesek úgy gondolták, hogy örüljön a gazda, ha ezt az értékes anyagot ingyen megkapja. A gazda viszont mindig tudta, hogy az elhelyezéssel-hasznosítással õ jelentõs feladatot vállal át a közüzemtõl és ennek megfizetéséhez ragaszkodott. A tartósan és üzemszerûen mûködõ rendszereknél végül is mindig a csatornamû kezelõjének kellett fizetni. A történeti visszatekintés alapján ma is az a véleményem, hogy a szennyvízöntözéssel és a szennyvíziszapok mezõgazdasági hasznosításával kapcsolatban hazánkban is összegyûlt annyi ismeret és tapasztalat, hogy az általános és üzemszerû alkalmazás biztonsággal és eredményesen széleskörûen bevezethetõ lenne. Mi a jelenlegi helyzet? A mostani helyzet jellemzésénél célszerû a rendszerváltást követõ évet áttekinteni. Az elsõ 4-5 év a nagy változások, változtatások idõszaka volt. Ezen idõszak alatt a tulajdonosi és gazdálkodási körben alapvetõ változások következtek be. A víziközmû kezelõinek szervezetében irracionális mértékû divergálás ment végbe. A sok új kis szervezeti egység a mûködésének stabilizálásával, a fennmaradó nagyobb egységek a létükért folyó küzdelemmel voltak elfoglalva. A fõhatósági irányítás is enyhén szólva megváltozott és a jövõt megalapozó, progresszív munka egyik részrõl se volt elvárható. A mezõgazdaságban még talán nagyobb és elhúzódóbb volt, s talán még most is tart a változás. A földtulajdon nagy része magánkézbe került, és sok esetben, irreális mértékben szétaprózódott. A korábbi nagyüzemi partnerek nagy része megszûnt, vagy különbözõ szervezeti változásokon átvergõdve a létéért küzdött. A szennyvízöntözés és az iszaphasznosítás a minimumra csökkent [4]. Az elmúlt dekád második felére a csatornamû szolgáltatók szervezete stabilizálódott és fokozatosan több helyütt, a mezõgazdasági hasznosító partnert is megtalálták. Az Országos Szakmai Szövetség is elõsegítette e folyamatokat [5].

5 HÍRCSATORNA 5 Az iszap mennyiségekre vonatkozóan a Nemzeti Települési Szennyvíz- elvezetési és tisztítási Megvalósítási Program tartalmaz hivatalos adatokat. (E szerint 1998-ban, szárazanyagra vonatkoztatva, 156 ezer tonna iszap keletkezett, amelynek 35%-át a mezõgazdaság hasznosította s a többi lerakókba került ben ez már 223 ezer tonnának mutatkozik 43%-os mezõgazdasági hasznosítással. (Úgy gondolom, hogy két év alatt ilyen mértékû változás csak a statisztikai adatukban mehet végbe, a hazai gyakorlatban nem valószínû!) Megjegyzem, hogy a szennyvíziszapokkal kapcsolatban egyértelmû adatokat nem találtam, Például az OECD Környezeti Adattárában [7] 1996-ra vonatkozóan 84,16 ezer tonna szerepel, amelynek 37%-át hasznosították a mezõgazdaságban. Ugyan itt még néhány külföldi adatra érdemes odafigyelni : Ausztria 216 ezer tonna (20%), Csehország 176 ezer tonna (73%), Németország ezer tonna (44%), Szlovákia 82,5 ezer tonna (54%), Egyesült Királyság ezer tonna (50%). A zárójelben levõ adat a mezõgazdasági hasznosítás arányát jelzi. Ahogy nem találtam megbízható, országos adatot a keletkezõ szennyvíziszapok mennyiségérõl, még kevesebb a központi információ az iszapok kezelésérõl és a különbözõ hasznosításokról. Ezért e dolgozat összeállítása során személyes interjú formában tájékozódtam a legnagyobb biológiai szennyvíztisztító telepeket üzemeltetõknél. (Az összkapacitás több mint felével rendelkezõket kérdeztem meg.) Ez alapján a következõ kép alakult ki bennem: Az iszapok mintegy 60%-t deponálják s a további részt a mezõgazdaság hasznosítja. A deponálás során általános a települési hulladékkal való közös elhelyezés. Sok esetben ezzel fedik le a depókat. A bányavidékeken gyakori a meddõhányók és egyéb rekultiválandó területen történõ kihelyezés is. A mezõgazdasági hasznosításnál gyakori a komposztált anyagként történõ felhasználás. A komposztálást helyenként maga a telep üzemeltetõje végzi, de van olyan eset, hogy ezt a mûveletet, beleértve az elhelyezést is, alvállalkozó látja el (FCSM). A szolnokiak viszont már olyan minõségû komposztot állítanak elõ, hogy az már termékké minõsült. Az injektálással több helyen oldják meg az elhelyezést nagyobb fennakadás nélkül. Kedvezõnek minõsíthetõ, hogy a megkérdezettek szinte mindegyike a mezõgazdasági elhelyezésben látja a hosszabb távú és megnyugtató megoldás lehetõségét, és már legtöbben túljutottak nem kis számú hatósági buktatón. Visszatérõ gond viszont a mezõgazdasági partnerség megkívánt stabilitása. Ez csak nagyon kevés helyen biztosított. Több esetben tapasztalható a túlzott anyagi igény is. A jelenlegi helyzetre jellemzõ még az is, hogy a probléma társadalmi megítélése se kedvez az egyszerûbb hasznosítási formáknak. Talán ezt tükrözi a sok esetben túl szigorú követelményállítás is [8]. Akik az 50/ 2001/ IV.3./ Kormány rendeletet betartva nekiindulnak az engedélyezõ hatóságok akadályversenyének, azok az ügy szent elkötelezettjei, vagy pedig a kényszer viszi õket be e labirintusba. Minden esetben tiszteletet érdemelnek, mert nem akarnak iszaphegyeket hagyni a gyermekeikre, unokáikra. A szennyvíziszapokkal kapcsolatos egyre súlyosbodó problémakörre talán a központi szervek se fordítottak kellõ figyelmet. Az elmúlt tíz évben egyetlen központilag finanszírozott kutatási témát találtam [9], amely alapvetõen csak helyzetértékelõ munka. A környezetvédelmi és természetvédelmi tárcaszintû kutatások annotált bibliográfiáiban nem található ilyen irányú téma [10]. Pedig, mennyivel nagyobb biztonsággal haladhatnánk elõbbre, ha legalább a korábbi és folyamatosan kihelyezett anyagok hatásait tudományos alapossággal figyeltük volna. Talán az alapos, tudományos munka reálisabb és megalapozottabb hatósági szabályozást eredményezett volna. A jövõ és a legfontosabb feladatok. A szennyvíz elvezetési és tisztítási program minden idõk legdinamikusabb fejlesztését irányozza elõ e szakterületnek. Itt én csupán a mezõgazdasági hasznosítás egyes kérdéseihez kívánok gondolatokat fûzni csatlakozva, illetve kapcsolódva Juhász Endre és Kárpáti Árpád e témával foglalkozó tanulmányához [11]. A Program már 2005-re az iszapmennyiség 55%-os növekedését prognosztizálja a 2000 évihez viszonyítva. Ennek felét mezõgazdasági hasznosításra szánja re pedig dupla mennyiségû iszap keletkezik és ennek 66%-át a mezõgazdaságban tervezi hasznosítani. Ez óriási feladatot és egyben nagy környezetvédelmi felelõsséget ró e szakterülettel különbözõ helyen foglalkozó szakemberekre. Siker csak úgy érhetõ el, ha a barikád két oldalán dolgozó hazai szakemberek együtt keresik a követhetõ racionális megoldás útját. Hogy ez megoldható, mutatja a cseh példa is, ahol már 1997-ben a keletkezõ iszapjuk 176 ezer tonna szárazanyag 73%-át a mezõgazdaságban hasznosították. Célszerû volna a tapasztalataik alaposabb megismerése. Jó volna hazánkban is elérni, hogy minél több iszap kerüljön be a biológiai körforgásba, s csak azt helyezzük lerakókba, amelyek minõsége kifogásolt. A mezõgazdasági elhelyezés-hasznosításnak a szervezés vonatkozásában alapvetõen két lehetõsége kínálkozik, mégpedig: A az eddig járt út, vagyis a gazdákkal szerzõdéses kapcsolaton keresztül, a normál növénytermesztésbe bevinni ezen anyagot. Ebbe a csoportba sorolható az az eset is, amikor a kereskedelmi forgalmon keresztül jut ki az anyag a földekre.

6 6 HÍRCSATORNA B eset, amikor a szennyvíztisztító telep kezelõje rendelkezik erre a célra megfelelõ földterülettel, és ott kialakít olyan kultúrát, amelynél biztosítani tudja, a folyamatos elhelyezést-hasznosítást. Az A esettel nem kívánok részletesebben foglalkozni, hisz ennek gyakorlatát jól ismerjük. Megjegyzem viszont, hogy szerintem e megoldásnak a legnagyobb a környezetvédelmi, közegészségügyi kockázata, nem oldja fel azt az ellentmondást, hogy az iszap egész éven át, folyamatosan keletkezik, a növénytermesztõ gazda viszont csak a vegetációs szünetekben tudja fogadni az anyagot. Ezen túl az iszapok kezeltségében is olyan követelményeket támaszthat, amely az iszapmanipuláció költségeit megemeli. Továbbá pedig az üzemeltetõ mindig kényszerpályára helyezhetõ, anyagilag zsarolható. A B szervezési forma mindezeket a feszültségeket feloldja és fõbb elõnyei a következõkben összegezhetõk: Lényegesen kisebb a környezetvédelmi és közegészségügyi kockázata mivel az iszap mindig ellenõrizhetõ, zárt vonalon és szakszerûen kerül a talajba. Az iszap elõkezelési szintje minimalizálható, illetve optimalizálható az adott elhelyezés-hasznosítási lehetõség ismeretében és ezzel valószínû a legtöbb esetben költség takarítható meg. A termesztés harmonizálható az iszap-elhelyezési igénnyel. Feltárhatók azok a termesztési kultúrák és technológiák, amelyek a jelenlegi gyakorlatnál, a megszokottnál lényegesen nagyobb fajlagos iszapmennyiségek kihelyezését nálunk is megalapozzák. Igazából a szennyvíztisztító mû kezelõjének a feladata azzal ér véget, hogy a tisztítás során keletkezõ hulladékot a természeti körforgásba veszélymentesen és hasznosan visszajuttatja. Megítélésem szerint ehhez egyre kevesebb tartós és megbízható külsõ partnert lehet biztosítani, hát akkor miért ne maga csinálná. Mekkora földterületre volna szükség és ez miként biztosítható? E tanulmány keretei nem teszik lehetõvé, hogy e kérdésekre hitelt érdemlõ választ adjak. Csupán arra vállalkozhatok, hogy e felvetés realitását bemutassam. Ha feltételezzük, hogy a hasznosításra szánt iszap a veszélyes anyagokból a megengedettnél többet nem tartalmaz, akkor már csak a kihelyezhetõ, maximált nitrogén mennyiségébõl 170 kg/ha elõre becsülhetõ a szükséges földterület. A szakirodalom szerint [12] 1 kg szárazanyagú, stabilizált iszapban átlagosan 40 g nitrogén található. Ezekbõl kiindulva 4,25 tonna/ha fajlagos terheléssel számolhatunk. Így 100 ezer tonna iszap mezõgazdasági elhelyezéséhez mintegy 24 ezer hektár szükséges. Talán már ez se olyan riasztó érték! Ha figyelembe vesszük, hogy egyrészt különbözõ növényekkel eltérõ nitrogénmennyiség vonható ki a talajból ( kg/ha) [13], másrészt a különbözõ iszapkezelésekkel csökken, akár a felére is a víztelenített iszap ammónium-nitrogén tartalma [12], nagy valószínûséggel lényegesen növelni lehet a fajlagos iszapterhelést s így a szükséges földterület csökkenthetõ. Erre utal, hogy az USA-ban Colorado Springs, San Diego az ilyen irányú célgazdaságokban tonna/ha fajlagos terheléssel folyamatosan dolgoznak, és ezen értékek sokszorosával kísérleteznek [14]. Az elõzõek azt mutatják, hogy a közüzemi szennyvíztisztítókból kikerülõ iszap elhelyezéséhez nem szükséges lényegesen nagy terület. Minden szennyvíztisztítóhoz kijelölhetõ a megfelelõ nagyságú és minden szempontból e célra megfelelõ földterület és ezt az üzemelõ kezelésébe kellene adni. Ezt még a nagy városok vonatkozásában is megalapozottnak ítélem. Ebben a véleményemben megerõsít az a tapasztalat, hogy a francia fõváros központi szennyvíztisztítójához is kapcsolódik egy saját terület ha jól emlékszem 70 ha, ahol elhelyezik az iszapot akkor, amikor a gazdák nem viszik el. E területen megtermelik a fõváros parkjaihoz szükséges díszfákat és cserjéket. Az e célra szükséges földterület megszerzéséhez talán most van a legmegfelelõbb idõszak. A Programot a Kormány kiemelten kell, hogy kezelje, hisz ez az egyik EU-s kötelezettségünk. Az államnak és az önkormányzatoknak is vannak jelentõs tartalék területei, melyek erre a célra felhasználhatók volnának. Egyébként is a mûvek az önkormányzatok tulajdonában vannak, amennyiben a nagy privatizációs divatban el nem herdálták. Mind e mellett az EU-ba lépésünkkel az ugaroltatás újból gyakorlattá válik, s ekkor csak jut e fontos közösségi feladatra megfelelõ földterület! A számítások szerint a meglévõ 4,5 millió hektár szántóból a magas mûvelési költségek miatt várható mintegy millió hektárt vonnak ki a mûvelésbõl. Összefoglalásként szeretném kihangsúlyozni, hogy -én a szennyvíziszap elhelyezést-hasznosítást a szennyvíz- elvezetés és -tisztítás részének tartom, amely a szolgáltató szervezet kötelezettsége, és ha ezt elismerjük, akkor rendelkezniük kell akár hosszútávú bérleményként olyan területtel és/vagy olyan szorosan hozzánk kapcsolódó vállalkozókkal, akik e fontos részfeladatot biztonsággal, szakszerûen és elviselhetõ költségszinten felvállalják és elvégzik. De azt se tartom szentségtörésnek, ha a szolgáltató szervezet maga végezné e tevékenységet is. Egy minimális személyi és eszközfejlesztéssel ez megoldható. Ahhoz, hogy ebben az irányban elõbbre jussunk elsõdleges a szolgáltató vállalatok és az ezzel foglalkozó egyéb szakemberek egyetértése és akarata, mert csakis ez alapozhatja meg a földért folytatandó akciókat is.

7 HÍRCSATORNA 7 Irodalom: [1] Trummer Á., Lászlóffy W.(1940): A kultúrmérnöki intézmény hat évtizede. Budapest. [2] Oroszlány I.(1940): A szennyvízöntözések és fekáltrágyázások jövõje Magyarországon. Öntözési közlemények. [3] Vörös F.(2000): Mi legyen a szennyvíziszappal? Környezetvédelem VIII. évf. 4. szám. [4] Csaba L.(1999): Szennyvízöntözés lehetõsége Magyarországon és a szomorú valóság.mht XVII Országos. Vándorgyûlés [5] Stehlik J.(1997): Hogyan hasznosíthatjuk a szennyvizeket. Víz- és Csatornamûvek Országos Szakmai Szövetsége, Budapest. [6] 25/2002 (IV.2) Korm. rendelet. [7] OECD (1999): Környezeti adattár. [8] 50/2001 (IV.3) Korm. rendelet. [9] Viziterv Consalt Kft: Térségi szennyvíziszap elhelyezés környezeti és mûszaki- gazdasági feltételei. [10] Környezetvédelmi tárcaszintû kutatások annotált bibliográfiái [11] Juhász E., Kárpáti Á.(2000): A szennyvíziszapok hosszú távú kezelése és elhelyezése. Vízügyi Közlemények.1.félév. [12] Öllõs G.(1991): Csatornázás-szennyvíztisztítás I-II. Budapest. [13] Vermes L.(1980): Szennyvizek és szennyvíziszapok mezõgazdasági elhelyezése. VMGT 120.VIZDOK. [14] Ráth I.(1988): Szennyvíziszapok elhelyezési technológiái. KGI Kézirat. [15] Vermes L.(2003): Szennyvíztisztítási hulladékok kezelésének vizsgálata. Kézirat. Budapest. [16] Kovács R.(2003): A szennyvíziszap-kezelés és hasznosítás jogi, gazdasági, mûszaki, környezet-egészségügyi feltételrendszere. EMLA Alapítvány. Kézirat. Budapest. PANNON-VÍZ Víz- Csatornamû és Fürdõ Rt Gyõr, Bercsényi liget 1. Tel./fax : 96/ , 96/ SZOLGÁLTATÁSAINK: VÍZTERMELÕ KUTAK KAMERÁS VIZSGÁLATA 150 mm átmérõ felett, 200 m mélységig, videófelvétel és szakvélemény készítése, CSATORNAHÁLÓZATOK KAMERÁS VIZSGÁLATA 180 mm átmérõ felett, videófelvétel, lejtésdiagram, mérési jegyzõkönyv és szakvélemény készítése

8 8 HÍRCSATORNA SZOMSZÉDOLÁS Schmalcz Béláné Négy alkalommal adtunk tudósítást arról, hogy a Pannon-Víz Rt gondozásában a szennyvíztisztítók közvetlen üzemeltetési szakemberei találkoztak a szomszédolás keretében, melyeken különbözõ programokat, szakmai beszámolókat, elõadásokat tartottak meg. Az elmúlt évben június 25-én a Pannon-Víz Rt. Nyúli üzemmérnöksége fogadta a résztvevõ üzemeltetõ szervezetek - Pápai Vízmû Rt, Szigvíz KHT, AQUA Szolgáltató Kft, Soproni Vízmû Rt, Komárom-Ács Vízmû Kft, valamint Bakonykarszt Kft - mintegy 24 fõ képviselõjét. A program a Pannon-Víz bemutatkozó filmének vetítésével kezdõdött, a Nyúli üzemmérnökség vezetõje pedig a mûködési területüket mutatta be. Szakmai program keretében Dr. Czakó Lajos az AQUINNO Kft igazgatója, a kétlépcsõs biológiai tisztítási technológiáról, elõnyeirõl, hátrányairól tartott elõadást. A témáról élénk vita alakult ki a jelenlevõ szakemberek üzemeltetési tapasztalatai alapján. Hazánkban az EU csatlakozást megelõzõ jogharmonizációval kapcsolatban számos rendelet jelent meg. A Pannon-Víz technológiai osztályvezetõje a jogszabályokban elõírt szolgáltatókat érintõ feladatok végrehajtásáról és annak tapasztalatairól számolt be. A társaság 14 szennyvíztisztítót üzemeltet, melybõl egy 100 ezer LE feletti, kettõ ezer LE közötti, három ezer LE, hat 10 ezer LE alatti, további kettõ pedig 2 ezer LE körüli. A telepek közül jelenleg egyet mûködtet próbaüzemi jelleggel, a többi tisztítómû jellemzõ értékeit 1994 év óta erre kialakított szoftverrel nyilvántartja, valamint elemzi. A vizsgálatok eredményeinek kimunkálásával készült hatóság felé irányuló kérelemben próbált a társaság a 15 ezer alatti LE-ûtelepekre, a szennyvíz alacsony téli hõfoka miatt egyedi határértéket kérni. Az elõadásban csak arról lehetett beszámolni, hogy kérelmeink rendre elutasításra kerültek. A szomszédolás részvevõi fontosnak tartották, hogy a évtõl kötelezõ önkontroll mérési eredmények nyilvántartása értékelhetõ formában elérhetõ legyen. Az elõadásokat követõen, a kétlépcsõs technológia gyakorlatban is bemutatásra került az écsi szennyvíztisztító telepen. A terület ágazati vezetõje bemutatta az UTB 2AB technológiájával megépített telepet, melyet a II. vízminõségi kategória határértékének kielégítésére tervezték. A tisztítómû évben került beüzemelésre. A tisztítómû tartósan nem teljesít határérték alatti kibocsátási értékeket, még megfelelõ szervesanyag eltávolítás esetén sem tudja a megkívánt nitrogén eltávolítást biztosítani, mert a kiépített technológia alkalmatlan a denitrifikációra. Számos próbálkozásuknak köszönhetõen a nitrátos víz elsõ iszapkörre történõ visszavezetésével van nitrát csökkentés, de határérték túllépésük így is van. Téli idõszakban a nitrifikáció is minimális 10-30%, ill. leáll. A jelenlévõk a gyakorlatban is láthatták, hogy a pályázati anyagokban a technológia elõnyére reklámozott kisebb reaktorterek az üzemeltetés során hátrányként jelentkeznek, ugyanakkor megjelennek az iszapvonalon. A technológia különösen nagymennyiségû fölös iszapot eredményez, melynek kezelése az eredetileg kiépített iszapvíztelenítõ berendezésekkel nem lehetséges, azokat már az üzemeltetõ nagyobb berendezésre cserélte. Továbbá nagy gondot okoz az üzemeltetõnek az iszap elhelyezése. Az iszap mezõgazdasági hasznosításához szükséges engedélyekkel rendelkeznek. A szomszédolás résztvevõi megtekintették az átmeneti iszaptárolót is. A délelõtti programot követõen a szakemberek nagyon finom ebéd mellett beszélgettek, cseréltek tapasztalatokat. Sajnos a Pannonhalmi Apátság megtekintése, az oda érkezõ delegáció miatt elmaradt, helyette Gyõrben a városi egyesített csatorna fõgyûjtõjének kézi tisztítását tekintették meg. A búvárok által végzett kézi tisztítást a találkozón résztvevõ szakemberek a felszínen, videón keresztül kísérhették figyelemmel. Gyõr, január.

9 HÍRCSATORNA 9 KA Abwasser-Abfall 12/2003 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELÕSZAVA 70 éves az Európai Víz Keretirányelv? BESZÁMOLÓK Foszfor visszanyerése a mezõgazdaságban, illetve a szennyvízbõl és a hulladékból Az aacheni RWTH ISA és a berlini Szövetségi Környezeti Hivatal szimpóziuma David Montag és Katrin Gethke (Aachen) Xenobiotika Elõfordulás, értékelés, eltávolítás A Vízkémiai Társaság éves ülése Ralf Klopp (Essen) Felszíni levegõztetés Szeminárium szerelõk, tervezõk, üzemeltetõk és más érdekeltek számára Michaela Hunze (Hannover) Víz Gazdaság Emberek Jog Az Egyesült Nemzetek Napja Bonnban Sikeresen zárult az ATV-DVWK harmadik, Vizsgázott csatornázási szakember címû kurzusa Ulrich Kusche (Niemetal-Imbsen) EURÓPAI VÍZ KERETIRÁNYELV Mecklenburg-AElõpomeránia tartomány vízfolyásainak morfológiai változásai a Víz Keretirányelv értelmében Légi felvételek alkalmazása a vízfolyások szerkezetének megállapításához Rick-Arne Kollatsch, Andreas Küchler (Güstrow) és Dietmar Podßun (Berlin) INTERNET EMAS II öko-menedzsment és auditálási rendszer Keretfeltételek, információs központok és tapasztalatok Dieter Maass (Hamburg) VÍZELVEZETÕ RENDSZEREK Az építési folyamat elemzése két rostocki rekonstrukciós területen Susanne Leddig, Detlef Jahns és Marion Radegast (Rostock) KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A augusztusi árvíz hatásai a szennyvíztechnikai berendezésekre Szászországban, Sachsen-Anhalt és Brandenburg tartományokban Arnd Heine (Cottbus)

10 10 HÍRCSATORNA Szimultán aerob iszapstabilizációval üzemelõ eleveniszapos szennyvíztisztító telepek vizsgálata, különös tekintettel a felfúvódott iszap-képzõdésre és a stabilizációs fokra Herbert Bauer (München) HULLADÉK/SZENNYVÍZISZAP Vizsgálatok a szennyvíziszap és a húsliszt termo-katalitikus átalakulásával kapcsolatban Ernst A. Stadlbauer, Sebastian Bojanowski, Andreas Frank (Gießen), Gerhard Schilling (Heidelberg), Ralf Lausmann és Walter Grimmel (Ober-Mörlen) GAZDASÁG Fejlesztések a szennyvízelhelyezésben: Egy körkérdés eredményei Hartmut Clausen, Harald Tauchmann (Essen), Karsten Körkemeyer (Bochum), Johannes Lohaus, Michael Willms (Hennef) és Markus Schroll (Duisburg) A vízellátás és szennyvízelvezetés szolgáltatásainak szabványosítása az ISO TC 224-ben A tényállás õszén Johannes Lohaus (Hennef) és Thomas Zenz (Bonn) KÉPZÉS Az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) nemzetközi vízügyi programja Karl Hofius (Frankfurt a. M.) és Gerhard Strigel (Koblenz) ATV-DVWK Irányelv Szakmai grémiumok Tartományi szövetségek Központi iroda Információs helyek Publikációk MaSzeSz az Interneten Elkészült a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség weblapja (www.maszesz.hu). Mostantól a cím alatt friss információkhoz juthatnak kedves tagjaink. Reméljük, hogy elnyeri tetszésüket internetes megjelenésünk. Kérjük, hogy amennyiben rendelkezik internetes kapcsolattal, jelezze azt a címen. Szeretnénk tagjaink között az információ-áramlást még naprakészebbé tenni, s ehhez nagyon jó eszköznek látszik az internet. A weblapot a Macrosolid Internet Consulting segítségével készítettük el, mely cég a MaSzeSz tagoknak, szolgáltatásai listás árából, kedvezményt nyújt. MacroSolid Internet Consulting 1115 Budapest, Sárbogárdi út 9/b Tel.: , Fax: Hotline:

11 HÍRCSATORNA 11 KA Abwasser-Abfall 01/2004 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELÕSZAVA Változóban a vízgazdálkodási igazgatás... 5 BESZÁMOLÓK Korszerû szennyvíz-innovációk elméletben és gyakorlatban A baden-württembergi ATV-DVWK-tartományi szövetség ülése A víz védelme védekezés a víz ellen A bajorországi ATV-DVWK-tartományi szövetség ülése Benchmarking a vízgazdálkodásban A szövetségek együttmûködnek Nemzetközi szinten szervezett kompakt program a német vízgazdálkodás bemutatásához Gabriele Martens (Hennef) Retenciós talajszûrõk a kevert szennyvíz-tisztításban Hessen tartományban Franz-Bernd Frechen és Jörg Felmeden (Kassel) EURÓPAI VÍZ KERETIRÁNYELV A Lausitzer Neiße kísérleti vízgyûjtõje Bernd Fritzsche, Silvina Gondlach és Heiko Sonntag (Bautzen) INTERNET Az EU-bõvítés helyzete a 2004-es csatlakozás elõtt Dieter Maass (Hamburg) VÍZELVEZETÕ RENDSZEREK Új koncepciók a Venturi-csatornára Franz Valentin és Kartin Motzet (München) A vizelet, a fekáliák és a szürke szennyvíz elkülönített elvezetése kísérleti projekt Anton Peter-Fröhlich, Isabelle Kraume (Berlin), André Lesouëf (Párizs/Franciaország) és Martin Oldenburg (Lübeck) KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Csigainvázió a nitrifikációs csepegtetõtestekben Jörn Einfeldt, Hans-Otto Günter (Bad Schwartau), Bernd Dorias (Stuttgart) és Dietmar Drews (Flensburg) A habképzõdés okai kommunális szennyvíztisztító telepeken, a felületaktív anyagok hatásának figyelembe vételével rész: A vegyi elemzés eredményei Hai-Qing Li (Burglengenfeld) és Horst Friedrich Schröder (Aachen)

12 12 HÍRCSATORNA HULLADÉK/SZENNYVÍZISZAP Magnézium-ammóniumfoszfát-lerakódások szennyvíztisztító berendezésekben Okok és a csökkentés lehetõségei Sabine Krause, Kirstin Neumann és Burkhard Kuhn (Magdeburg) KÉPZÉS Képzési- és továbbképzési intézkedés a kínai szennyvíztisztító telepek személyzete számára Weimin Shen, Michael Leinhos (Koblenz), Dirk Koepke, Holger Scheer (Essen), Volker Karl és Arne Gooß (Franfurt a. M.) GAZDASÁG Ideiglenes menedzsment a vízgazdálkodásban Karl-Heinz Seidel (Meckenheim) ATV-DVWK Munkabeszámolók A meglévõ vízelvezetõ rendszerek hidraulikai teljesítményének értékelése ES-2.1-es ATV-DVWK-munkacsoport Irányelv Szakmai grémiumok Tartományi szövetségek Publikációk F Ó R U M gondolatok észrevételek tapasztalatok vélemények javaslatok E helyen tagjainknak, ill. jogi tagjaink munkatársainak kívánunk helyet biztosítani szakterületünket érintõ gondolataik, tapasztalataik, észrevételeik, véleményük és javaslataik szabad közzétételére és megvitatására. Várjuk a FÓRUM-ban megjelent vitaanyagokhoz a hozzászólásokat, az észrevételeket és a javaslatokat, mellyel a Szövetségünk munkájának élõbbé tételét, kapcsolati rendszerének kiszélesítését kívánjuk elérni. A FÓRUMOT az Interneten is közzé tesszük tagjaink részére. A csatlakozás feltételei a következõk: A MaSzeSz honlapján mostantól elérhetõ a szervezet legújabb szolgáltatása: a FÓRUM szoftver. Ezt az alkalmazást azért vásároltuk meg, mert ennek segítségével könnyebbé tehetjük a tagok egymás közötti kommunikációját, nyithatunk az egyetemisták és fõiskolások felé és nem utolsó sorban hasznos információkat oszthatunk meg jogi tagjainkkal. A MaSzeSz FÓRUM-ba minden tagtársunkat szeretettel várjuk. A tagok egymás közötti információcseréje mellett megtalálható lesz a HÍRCSATORNA legfrissebb néhány cikke, a közeljövõben beindítunk egy dokumentum-tár szolgáltatást: itt a legfontosabb szakmai dokumentumok, szakterületünk érvényes szabványainak jegyzéke és jogszabályok lesznek elérhetõek; szakmai vitákat rendezünk a döntéselõkészítõi szint bevonásával; erõforráscsere lehetõséget biztosítunk tagjaink részére, valamint álláskeresõ/kínáló rovatot indítunk. A fiatalabb nemzedéknek megnyitjuk a virtuális tagság lehetõségét. A MaSzeSz FÓRUM-át oktatási célra is igénybe vesszük: szakirodalmi anyagok elérhetõvé tétele mellett a frissen elkészült szakdolgozatokat is elhelyezzük webszerverünkön. A fórumba minden MaSzeSz-tag regisztráció után beléphet. Ezt a tagok a oldalról a fórum linkre, s ott a regisztráció linket követve tehetik meg. Ugyanitt részletes írásos segítség is elérhetõ.

13 HÍRCSATORNA 13 F Ó R U M Kísérletezzünk Gondolkozzunk!... Kísérleteztünk Gondolkodtunk! Oláh Gábor PIPECON Csõkötéstechnika Szövetkezet ügyvezetõ elnöke Jelen felvetésemet, melyet Tisztelt Olvasóimnak nagy tisztelettel figyelmébe ajánlok, hosszú évek kutató-kísérletezõ munkája elõzte meg. Több olyan megállapítást, feltételezést tartalmaz, mely eltér a hagyományos szakmai gondolkodástól. E gondolatok számos eddigi nézetet meg fognak változtatni. Ez nem baj, ez így természetes. Az emberi agy olyan felépítésû, hogy ha egyszerû valami, azt automatikusan komplikálja, szinte áhítozik, vágyakozik a ködösíthetõ, a bonyolult magyarázatokra. Önkéntelenül is felvetõdik a kérdés, miért van ez így, mire jó ez a gondolkodási forma. Jó érzés és roppant kényelmes valamit nem végiggondolni, csak kategorikusan elutasítani. Így nem kell gondolkodni, méginkább kísérletezni és még tudósnak is érezheti magát a vélemény alkotó. Egy-két példa a szakmán belül és kívül. 1. A reciklált mûanyaghulladékból gyártott kerti csapszekrények, fedlapok, zöldterületbe történõ beépítése. Három évet igényelt a bevezetése. 2. A KGET íves tisztítóidomok alkalmazása a nagyméretû betonaknák helyett házi bekötõvezetékekbe. Négy évbe telt elfogadtatása. 3. Érthetetlen, elfogadhatatlan az EU gyakorlattól eltérõ (logikátlan, szakmailag megmagyarázhatatlan) kárt okozó jogszabályok alkalmazása, például a szennyvíztisztításban. Miért? Mert egyszerû és jól bevált mûszaki megoldásokat tenne lehetõvé az EU normák alkalmazása. 4. Semmelweis Ignácot ma az anyák megmentõjeként tiszteljük, becsüljük. Erõszakkal vette rá kollégáit, hogy klóros vízben mossanak kezet. Drasztikusan lecsökkentek a fertõzések. Kb. 40 év kellett a tudós orvostársadalomnak az egyszerû tapasztalati tény elfogadására, csak azért, mert egyszerû és érthetõ volt. Ez a cikk kérdések sorozatát fogja felvetni. Válaszokat is ad. Feltehetik a kérdést: Elfogadjam? Komolyan vegyem? Elhiggyem? Senkinek semmit nem kell elhinnie szerencsére. A tudós, ha valóban tudós, akkor fejet hajt a tények elõtt, akkor is, ha régebben mást gondolt. Ettõl válik tiszteletre méltóvá és igazi tudóssá. Miért kell kísérletezni és gondolkodni? Azért, mert a hagyományosnak mondott, elvileg tudományosan megalapozottnak nyilvánított eljárások csak jól-rosszul mûködnek. Ez mint tény, nemcsak a víz- és csatornaszolgáltatásra, valamint szennyvíztisztításra, hanem az élet szinte minden területére vonatkozik. Az elmúlt száz év alatt szennyezett bolygó lett Földünk, a tudományos alapok viszont egy kevésbé eltorzított, elrontott környezetben jöttek létre. A jelen felvetésnek nem tárgya, hogy ez kinek és kiknek jól meghatározható érdekében történt, egy biztos, a kis- és középosztály-bélieknek haszna mindebbõl nem származott. A környezetszennyezéssel párhuzamosan az élõlények életesélyei drasztikusan leromlottak, az egysejtûektõl a fejlettebb élõlényekig, az embereket is beleértve. A Föld történelme csak egyetlen figyelemre méltó módszert ismert és ismer, ez a piramistechnika, melyet bizonyos kultúrákban tudományágként tisztelnek, neve piramidológia., mely lehetõséget ad a gyors életminõség javításra. A piramisokban lévõ gabonamagvak több ezer év után is kicsíráztak, tehát van (bizonyítottan mûködik) valamiféle õsi tudás mely életbarát és jó esélyt ad azt esztelen környezetszennyezés káros hatásainak csökkentésére. Az õsi piramisokban, illetve a piramismodellekkel elért szinte csodával határos gyógyulások elgondolkodtatják a lelkiismeretes szakembereket, kivéve, ha ellenérdekeltségük van. A többiekkel nem szabad foglalkozni, A kutya ugat, a karaván halad. A piramisenergia kutathatóvá vált 2000-tõl, egy magyar találmány a lappiramis segítségével. A lappiramis egy mûanyag lap, mely több száz negatív piramis mintázatot tartalmaz, valamint speciálisan összeállított ásványianyag-töltetet. Ez a töltettel rendelkezõ lappiramis érzékelhetõ, érezhetõ sugárzást ad, melyet a legtöbb ember a kezével, testével érzékelni tud, hõ, bizsergés és egyéb testérzetek formájában. Bizonyítottan vér- és nyirokkeringést javító és erõs fájdalomcsillapító hatású. Egyesek nem hallják az emberi füllel hallható hangokat, nem látják a látható fényt, de ettõl még a hang, és fény is létezik. Ez a sugárzás élõlény barát, intelligens energia, mely jól meghatározható és mérhetõ hatásokkal rendelkezik. E termék az öngyógyító lehetõségek széles sorát nyújtja, egyéb orvosi terápiák hatásosságát is javítja. Nem véletlenül kerül a Magyar Természetgyógyászok Szövetségének ajánlásával forgalomba.

14 14 HÍRCSATORNA Joggal feltételezhetõ volt, hogy ha az egészségügyben a biológiai gyógyító hatásai látványosak, akkor a víztechnikában is eredményesen lehet alkalmazni, idõ kérdése csupán, mikor és milyen formában. Hogy a továbbiak érthetõek legyenek, következzenek a szükséges alapismeretek. A lappiramis tulajdonságai legjobban a vízre gyakorolt hatásain keresztül vizsgálhatóak. A lappiramisra helyezett vízen áthatol a lappiramis 3-10 Hz közötti sugárzása (erõvonalmetszés történik), ezért a víz aktiválódik. Ha az erõvonal metszések száma (idõegység alatt) nõ, akkor a víz aktiváltabbá válik. Az aktivált víz tulajdonságai mérhetõen megváltoznak. A változás mértéke függ az aktiváltság mértékétõl, azaz az erõvonalmetszések számától. Fõbb változások: 1. Nõ a víz hidrogénion koncentrációja. A ph-érték növekedése különösen jelentõs fûtési rendszerekben, ahol eléri a 9,8-10,2 ph értéket is. (Itt a fûtési rendszer, a víz és gáz van aktiválva az energiatakarékosság érdekében). 2. Elektromos vezetõképesség jelentõsen csökken, tehát dezionizáló hatás jelentkezik. 3. Csökken a víz felületi feszültsége. 4. Aktivált vízbõl a mechanikai szennyezõdések 4- szer gyorsabban válnak ki, mint normál (kezeletlen) víz esetén. 5. A vízkõkiválás más jellegû, porszerû, nem köt rá a csõ és szerelvények felületére, könnyen eltávolítható. 6. Aurája van a víznek, élõvé válik, javítja az élõlények vitalitását, fejlõdését. 7. Tapintása selymes, jobban hidratál. Az 1-7. pontban említettek hatása a víz-, csatornaszolgáltatásban és szennyvíztisztításban, valamint mindennapi életünkben. A ph növelése alapvetõen fontos elsavasodott világunkban. Az emberi szervezet elsavasodása a betegségek számtalan tömeges elszaporodását jelenti. Savas talajban a növények fejlõdése is kedvezõtlen, sõt a talajból a káros nehézfémek felvétele is fokozottabb. A káros nehézfémek beépülnek a növényzetbe, ezáltal a táplálékláncon keresztül végül is környezetszennyezõ, az emberiség egészségét rontják. A savas közeg kedvez a kénhidrogén baktériumoknak, melyek pl. a csatornabûz kialakulásában fontos szerepet játszanak. A lappiramis közelében száraz közegben elektron elvonás, nedves közegben dezionizáció jelentkezik. Nézzük ennek a ténynek a gyakorlati jelentõségeit. A mosdás, a fürdés során a mosdón, fürdõkádon nehezen eltávolítható üledéket vagy habmaradékot találunk a vízvonal mentén. Aktivált víz esetén könnyû a szenynyezõdés eltávolítása, mivel a víz dezionizál ezért nem, vagy csak alig tapad le szennyezõdés. Ugyanez vonatkozik a szennyvízelvezetõ csövekre is. A tapadó üledék drasztikusan csökken. Tiszták maradnak lefolyócsövek, csatornacsövek. A tisztítási költségek csökkenthetõk. Az aktivált mosógéphez alig kell mosószer, nem vízkövesedik, és tisztább, illatosabb, kellemesebb tapintású ruhát tudunk kivenni mosógépünkbõl. Kísérleti oldómedencéknél, szikkasztóknál tapasztaltuk a meglévõ szennyezõdés gyors feloldódását, megszûnését. Gyökérzónás szennyvíztisztítóknál is megfigyelhetõk hasonló hatások. Bõvebben ezekrõl a jelenségekrõl a továbbiakban. Elektromos kötések okozzák a szennyezõdések erõs kötõdését, ha csökken vagy megszûnik a tapadást okozó elektromos energia a felület (fürdõkád, mosdó, csatornacsõ, szikkasztó talaja stb.) és szenynyezõ anyag között, tisztulás következik be. Az elektromos kötéseket, kötõdéseket nevezhetjük elektrosztatikus töltéseknek is, így a példák szemléletesebbé válnak. A kozmetikai (illat) iparban ismeretes az ionok hatása az illatok (szagok) terjedésére. Az emberek (élõlények) akkor és csak akkor érzik, érzékelik a szagot (illatot), ha az anyag, amely a szagot kibocsátja (molekulák) kapcsolódik azzal a sejttel, amely a szagot érzékeli. Ha nincs elektromos kapcsolat nincs szagérzékelés. Nyolc-tíz éves oldómedencék, szennyvíztisztítók szaga teljesen megszüntethetõ, ezt kísérleteink bizonyították. A szennyvíz szaga, bûze sajnos világjelenség. Publikációk tömege foglalkozik káros hatásaival és okával. A túlzottan erõs szaghatások mögött vagy hibás tervezés, vagy építés, esetleg üzemeltetési problémák húzódnak meg. Elõfordul mindhárom egyszerre is. Szerepet játszik a víz- és csatornadíjak növekvõ mértéke, melyek a vízfogyasztás csökkentésére ösztönöznek. Világvárosok beleértve Budapestet is sok helyen csatornaillatot árasztanak. Ugyanez elmondható a szennyvíztisztítók jelentõs részérõl is. A büdös, szagos környezetben lakók, az ilyen környezetben dolgozók ismétlem: dolgozók is emberibb körülményekre vágynak. Nem vagyok jogász, de feltételezem, az alkotmányos jogok közé sorolható az élhetõ környezet is! Nem hiszem, hogy az élhetõ környezet fogalmába az olyan munkahelyek is beleférnek, melyet a szakma lehet, hogy észre sem vesz, természetesnek tart. Könnyû azt mondani, hogy éljen együtt a környezetével, a beteg a betegségével (ismert orvosi mondás, ha nem ismert a gyógymód), de nehezebb megélni. A szag, a bûz, a levegõszen-

15 HÍRCSATORNA 15 nyezés, melyet meggyõzõdésem szerint jobban kellene büntetni, mint télen a nitrát és ammónia határértékek túllépését. Településneveket nem kívánok felsorolni, az illetékesek a szolgáltatást végzõk ezzel tisztában is vannak. A jelenlegi megoldások a lappiramis technológia kivételével nem jelentenek többcélú, gazdaságos, hosszú távú problémamegoldást. Lehet szûrõkkel, nitrát beadagolással helyi eredményeket elérni, de ez nem oldja meg a kilépési pontok szagmentesítését, a csatornák könnyebb tisztíthatóságát, és fõleg nem ad technológiai rásegítést a szennyvíztisztítóknak. A csatornahálózat a szennyvíztisztító elõ-egységének tekinthetõ, úgy is kell tervezni, építeni, üzemeltetni. A szennyvíztisztítás gazdaságossága érdekében nõ a csõvezetékes szennyvízelvezetés (szállítás) távolsága, ezzel együtt nõ a csatornában tartózkodás ideje is. A hatások ismertek. Talán egy jogszabályalkotó realitásérzékét is sérti a jelenlegi állapot. Tehát ki kell mondani, és le kell írni, hogy kellõ ösztönzés jelenleg a szaghatások csökkentésére nincs. Teljes víz- és csatornadíjat kell ott is fizetni, ahol a bûz az úr. A csatornarendszerek belsõ korróziója, a szaghatások valamint a kénhidrogén jelenléte szoros összefüggésben vannak egymással. A csövek, mûtárgyak belsõ felülete tisztasága döntõ fontosságú, ezért is fontos a rendszeres belsõ tisztítás, mosatás, ismert nevén womázás! A korszerû búvárszivattyú, valamint mûanyagcsövek bevezetésével nõtt a csatornák elektromos feltöltöttsége, amit a szennyvíz jó elektromos vezetõképessége sem tud hatástalanítani, mivel a felületi zsírszennyezés viszonylag jó szigetelõ. A zsírszemcsék óriási erõvel tapadnak egymáshoz és más anyagok, csövek, mûtárgyak felületéhez, melynek vegyszer nélküli megbontására csak a dezionizálás, azaz a lappiramis energia képes! A csatornákban enélkül kialakul, kialakult egy belsõ (jobb kifejezés hiányában) elektroszmog, mely nem kedvez a hasznos baktériumflórának. Kiülepedett szennyezõdések egymáshoz, valamint a csövek és mûtárgyak felületéhez való kötõdése egy-egy csatornatisztítást, vagy új beüzemelést követõen erõsödik. Együtt vannak jelen az elektromos, elektromágneses és váltóáramú sugárzások, valamint bizonyos területeken a káros földsugárzások, függetlenül attól, hogy ezeket komolyan vesszük vagy sem. E káros sugárzások minden élõlény életesélyeit rontják, még a szennyvíztisztító szennyezõdéseket lebontó baktériumokét is. Csökkent a víz felületi feszültsége. A víz szivattyúzásánál nõ a szivattyúk szállítóteljesítménye, a talaj, a vízellátás valamint a szûréssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalók módosulnak. Mindezt nézzük egy ásott kút példáján keresztül. A kút vízszintje a talajszinttõl mérve: márc ,00 m aktiválás elõtt, ekkor kezdõdött az aktiválás ápr ,32 m ápr ,40 m 2002, ápr 08. 3,04 m júl ,35 m máj ,20 m aug ,00 m Jól látható az 1 métert elérõ vízszintemelkedés, mely a kút hidrológiai viszonyainak megváltozását jelenti. Furcsa módon ez a vízszintemelkedés aszályos idõszakra esett. Érdekes jelenség a holdfázisok holdtölte, holdfogyatkozások (!) vízszint emelõ-csökkentõ hatása, még a vízkutaknál is érvényesül. A víz ki-be áramlása a kútból a talajba és fordítva a dezionizálást figyelembe véve tisztítja a talajt, javítja a réteg áteresztõképességét. A kút vize megszûnt algásodni, és az ezzel itatott állatok egészségi állapota és súlygyarapodása feltûnõen javult gyógyszerek nélkül is. A kút vizével öntözött növények zöldtömege több volt, mint a vezetéki vízzel locsoltaké. Aktivált vízbõl a mechanikai szennyezõdések 4-szer gyorsabban válnak ki, mint normál (kezeletlen) víz esetén. Két mérõpohárba helyezzünk igazi, jó budapesti Duna vizet. Látható és mérhetõ a zavarosság optikai módszerekkel. Az egyik mérõpohár alá és fölé tegyünk lappiramis korongot, a másik mérõpohárhoz ne. Hagyjuk ülepedni. Az ábrán látható diagramm jól mutatja a gravitáció hatására történõ kiülepedéseket. A különbség látványos, nemcsak gyorsabb kiülepedés figyelhetõ meg, hanem az elérhetõ nagyobb víztisztaság is. A diagrammon jól láthatóak a szembeszökõ eltérések. A kontroll víz két nap alatt, a kezelt víz fél nap alatt tisztult le 0,3 NTU értékre. Baja, családi ház

16 16 HÍRCSATORNA A kontroll víz tisztulása 0,3 NTU értéknél, a kezelt vízé 0,2 NTU értéknél állt le. A késõbbi zavarosodás is figyelemre méltó, melyet az algásodás okoz. Adódnak a lehetõségek. Diósdi csapvízzel végeztük a próbákat ivóvíz esetében. A helyzet megdöbbentõ, az ülepített ivóvíz jó ízûvé vált, oltotta a szomjat. Az energetizált ivóvíz kívánatossá vált. A hatást zeolitpor belekeverésével fokoztuk. Így olyan minõségû, ízû, tisztaságú ivóvizet kaptunk, melyet semmilyen forgalomban lévõ ásványvíz nem ér el. Ha zöld színû lappiramis korongok között történik a víz ülepítése, tisztítása, akkor a szívmûködést javító, stresszoldó, nyugtató vizet kapunk, de ez már nem szolgáltatói feladat, ez a szín- és energiaterápia fogalomkörébe tartozik. Ez nem baj, ez csak jó, ha olcsó házi módszerekkel javíthatjuk közérzetünket, egészségünket. A víz gravitációs, azaz ülepítéses tisztítása a szennyvíztisztítás fontos része az elõ- és utóülepítõkben. Aktivált szennyvíztisztító esetében nõ az ülepítõk hatásfoka, melyet a kilépõ víz lebegõanyag tartalmának jelentõs csökkenése igazol vissza. A szagtalan szennyvíztisztító a kis lebegõanyag tartalmú aktivált (energetizált) kilépõ tisztított víz már egy magasabb osztályt jelent a szennyvíztisztításban. Lepedékek, uszadékok ismeretlenek e kiegészítõ technológia esetén. A szennyvíziszap szagtalanabb, stabilizáltabb részecskéi kisebbek, apróbbak, tagoltabbak, porszerûbbek. Ahol fontos a szagmentesség, a környezet tisztasága utóülepítõknél, klórozóknál, a kisebb lebegõanyagtartalom a kilépõ víz esetén, a szennyvíziszap jobb minõsége ott szükséges a lappiramis energiákat biztosító olcsó, nagyon olcsó lehetõségek biztosítása. Aurája van a víznek, élõvé válik, javítja az élõlények vitalitását, fejlõdését. Az élet alapköve, legfontosabb felépítõ vegyülete a víz. Fontosságát felesleges hangsúlyozni. Egyszerûnek látszó H 2 O valójában rendkívül változatos formákat képes kialakítani a környezetében lévõ sugárzásokkal, információkkal, anyagi világgal együtt. Prof. Dr. Szász András VÍZ ÉS ÉLET c. munkájának alapos tanulmányozását is javaslom. Részletesen leírja a víz klaszter szerkezetét, rendezettségi vagy rendezetlenségi állapotát. A rendezett szerkezetû vizet élõ víznek is nevezzük, mert együtt él együttmûködik környezetével, másképp fog hatni a rendezett szerkezetû vízen keresztül egy fizikai hatás (pl. elektromos vagy mágneses tér) és mások lesznek az alapvetõ fizikai tulajdonságai. A rendezett víz klaszter szerkezete hasonló a piramis (lappiramis) geometriai formájához, tehát van min elgondolkodni. Rendezetlen szerkezetû víz folyik vízcsapjainkból, ilyet bocsátanak ki szennyvíztisztítóink, ilyenné tesszük sugár- és vegyszerszennyezésekkel vizeinket. Ez a halott víz, nem tekinthetõ ideálisnak életmûködésünk szempontjából. Érthetõvé válik növényeink, állataink és emberi testünk egyre romló egészségi állapota, melyen csillagászati összegeket felemésztõ (felélõ) egészségügy sem tud hatékonyan javítani. A világnak nincs egyetlen országa, ahol a gyógyításra (növény, állat, ember) elég pénz állna rendelkezésre. Vannak tájak, ahol ez nem így van, ahol az élõ, tiszta környezet tudja biztosítani a víznek megfelelõ rendezettségét, struktúráját. Ilyen ritka helyek közé tartozik a Himalája szûk kis területe, bizonyos hegyek, gleccserzónák és csodatévõ források. A rendezett (más szóval energetizált) víz nélkülözhetetlen a minõségi, kevesebb betegséget, jobb életminõséget adó élet eléréséhez. Ehhez szükséges egy magasabb minõségi osztályt jelentõ víz- és csatornaszolgáltatás és szennyvíztisztítás. Az õseink által ismert tiszta víz, tiszta talaj visszaállítása, megteremtése, mely nem egy és ugyanaz, mint egy-két kémiailag számszerûsített határérték (KOI, BOI, LA, NH 4 N stb.) elérésével. Ez sokkal több, de minimális odafigyeléssel, gondolkodással és tenni akarással megvalósítható. A vizeknek, talajoknak segíteni kell az öntisztulásban. Erre a lappiramis hatások, energiák a legalkalmasabbak. Aki ivott energetizált tiszta vizet, evett ilyen táplálékot, az tudja, mirõl beszélek és megérti soraim mondanivalóját. Kísérleteink meggyõztek arról, hogyan lehet egyszerû, olcsó megoldásokkal is nagy eredményeket elérni a szennyvíztisztításban még szabálytalanul kialakított szennyvíz oldómedencék (tárolók) esetén is. Diósdon, a Kõbányai út 10. alatti telephelyen havi m 3 szennyvizet kellett elszállítani május elõtt. A földalatti tároló egyterû a 70-es években épült betonból és falazótéglából án a tároló erõsen büdös, zavaros. Mért értékei: KOI 508 mg/l; NH 4 -N 85 mg/l; NO 3 1,1 mg/l. Lappiramis egység beépítve: Mérés idõpontja/ Mért adatok mg/l KOI NH4 NO3 Megjegyzés ,1 0, ,9 47,9 4,6 szagtalan, tiszta víz , ,9 2

17 HÍRCSATORNA 17 A berendezés önköltségi gyártói ára kb Ft (!). A szippantás elmaradásából 1 hónap alatt megtérült. A készülék kezelést nem igényel, barbárbiztos. Jelenleg is üzemel, megtekinthetõ! Ráckeve, Sillingi út, Árpád tanya: 2 db oldómedence (tároló). Tóalmás - vizsgálatok, mérési eredmények A lappiramis egységek beállítása után az oldómedencék bûze megszûnt. Az oldómedencéktõl m távolságra két figyelõkutat létesítettünk a talajvíz minõségjavulásának ellenõrzésére. Mindkét kútból vett vízminta ivóvíz minõségûvé vált. Tehát a lappiramis energia a talajban is kifejti tisztítóhatását. Jelenleg is üzemel, megtekinthetõ! Egyszerû oldómedence, szabályosan építve, szikkasztóval ellátva. Az oldómedencék 10 év üzemelés után erõsen büdösek, folyadékfelületükön 10 cm-t meghaladó a zsírréteg. A szikkasztó is feltárásra, tisztításra szorul. A lappiramis egység beépítését követõen 4 hónap alatt a felületi zsírréteg elbomlott a szikkasztó kitisztult. A szikkasztóra folyó víz minõsége megközelítette az EU 271/1991. sz. ajánlásait, mely a KOI értéket 125-ben maximálja, nitrogénre és foszforra nem ír elõ követelményt. Az egyszerû oldómedence szagtalan, fedlapok felvétele után nem undort keltõ. A megfigyelésekért, mérésekért köszönet illeti Dr. Ábrahám Ferenc urat. Tóalmás, gyökérzónás szennyvíztisztító. A tóalmási Kastélyparkot kiszolgáló szennyvíztisztítónál a kísérleti cél a nádültetvény rehabilitálásánál a lappiramis hatásának vizsgálata volt. A kísérlet megkezdése elõtt a telep büdös, gyér, cm-es nád is csak ritkán volt található az amúgy gondatlanul elhanyagolt 4 részes (tálcás) gyökérmezõn. A kísérlet megkezdése után pár nap alatt a szag teljesen megszûnt. Ezt követõen a nád gyors fejlõdésnek indult, nagysága 3 hónap alatt meghaladta a 3 métert. A tisztított szennyvíz vizsgálati értékei is az alábbiak szerint javultak. Mérések 02. nov ápr jún jún júl aug szept.29. I. kifolyó A A S S S S S KOI mg/l 163,00 201,00 153,00 154,00 117,00 46,00 57,00 NH4 mg/l 84,00 28,40 15,00 17,50 30,00 16,00 24,00 II. kifolyó A A S S S S S KOI mg/l 120,00 97,70 150,00 66,00 47,00 40,00 57,50 NH4 mg/l 43,90 17,70 15,00 20,00 22,50 18,00 32,00 Területileg elõírt határértékek: KOI 75 mg/l, NH 4 10 mg/l, ANAdetergens 5 mg/l. A akkreditált labor által végzett mérések S saját laborban végzett mérések Berendezés beépítve április 29-én Berendezés lebontva szeptember 25-én A berendezés üzembe helyezését követõen a szag, a bûz május 9-re gyakorlatilag megszûnt. A nád június 27- re már jól kifejlõdött. A kísérletek végzésében dr. Zorkóczy Zoltánné volt segítségünkre, aki a szennyvíztisztító tervezõje volt. Értékes munkájáért köszönettel tartozunk. Sajnos ki kell mondanunk, az üzemeltetõ tulajdonos nem biztosította a kétszintes ülepítõ rendszeres tisztítását, valamint a szennyvízmennyiség mérését. Ennek ellenére a szag gyors megszûnése, a nád gyors fejlõdése, a mért adatok javulása a rendszer megbontás nélküli tisztulása látványos volt. A részlegesen ismertetett öt meglévõ referenciahely már módszerekkel olcsón nem javítható üzemelését sikerült rendbe tenni. Magyarországon kiemelten fontos a talajra való fokozott odafigyelés, mivel több százezerre tehetõ a jólrosszul megépített oldómedencék száma, valamint számos helyen csak a talaj a tisztított, ülepített szennyvíz befogadója. A lappiramis megfelelõen kialakított gépészeti egységbe építve (önmagában csak természetgyógyászati se-

18 18 HÍRCSATORNA gédeszköz), az EU elvárásoknak megfelelõ minõségû tisztított szennyvíz kibocsátását teszi lehetõvé olcsón, praktikusan. Ez kiegészítõ, ún. recirkulációs egység. További kutatása-fejlesztése fontos feladat. 1. El kell készíteni a szükséges tervezési segédleteket. 2. Meg kell ismertetni a nyitott gondolkodású mûszakiakat a rendszer használhatóságról. A lappiramis technológia olcsó lehetõség a szippantott szennyvíz mennyiségének csökkentésére is. Bár a kutató-fejlesztõ (jelen felvetés szerzõje) csatornázási idomfejlesztésben és gyártásban volt ismert, és érdekelt, elsõ fokon a gyógyászati felhasználás kutatásának biztosított elsõbbséget. Mégis szükségesnek látta több év tapasztalatait összegyûjteni a szennyvíztisztítás, szagmentesítés területén is. Ezen összeállítás terjedelme és szerzõ egyéb elfoglaltsága nem teszi lehetõvé a teljes ismertetést, ezért a következõ alkalommal szeretnék további referenciahelyekrõl és gépészeti megoldásokról bõvebben szólni. ÉSZREVÉTELEK A Környezetvédelmi Értesítõ évi 3. számában megjelent A települési szennyvíztisztító telepen keletkezõ szennyvíziszapok telepen belüli kezelésének tervezéséhez címû útmutatóhoz. Fórizs Sándor, Hódi János MÉLYÉPTERV KOMPLEX MÉRNÖKI RT. Az útmutató bevezetésében az anyagot összeállítók ismertetik, hogy az EU jogharmonizáció a hazai mûszaki irányelvrendszert hatályon kívül helyezte. Ezért a szerkesztõk a korábbi Településekrõl származó szennyvizek tisztító telepei. Iszapkezelés megnevezésû (MI /8-1984) mûszaki irányelvet átdolgozták. Hazánkban az elmúlt években mind a szennyvíztisztítás, mind az iszapkezelés terén számottevõ elõrehaladás indult el és remélhetõleg a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és Tisztítási Megvalósítási Programnak köszönhetõen ez folytatódni is fog, hiszen az EU csatlakozási tárgyalások során erre az illetékesek határidõs kötelezettségeket vállaltak. A hazai szabványosítás és mûszaki szabályozás jelenlegi átmeneti állapota, illetve rendezetlensége miatt, ezért külön örömmel kell fogadnunk minden kiadványt, amely a mûszaki szabályozás végleges kialakulásáig hiányt pótol, s útmutatást ad. Örülünk, hogy a szaktárca a témát felkarolta és hivatalos kiadványában a Környezetvédelmi Értesítõben ez az útmutató megjelenhetett, valamint köszönetet érdemelnek az útmutató átdolgozását, aktualizálását végzõ szakemberek is. Mi a 273. oldalon szereplõ M1 pontban (létesítmények tûzveszélyességi besorolása), illetve a 263. oldalon lévõ pontban szereplõ második, negyedik, hatodik, hetedik és a nyolcadik bekezdésben tett megállapítások, illetve az ott leírtak miatt szántuk el magunkat jelen cikk megírására.. A 263. és 273. oldalon lévõ hivatkozott kategorikus megállapítások nem helytállóak és a témában nem különösebben járatosaknak önkormányzati és egyéb engedélyezõ szerveknek félreérthetõek lehetnek, továbbá ha a témában illetékes szaktárca hivatalos lapjában (Környezetvédelmi Értesítõ) megjelent Útmutató ban ilyen kategorikus megállapítások szerepelnek, akkor azokra támaszkodva hivatkozva az elkészült tervek, illetve a megvalósult létesítmények engedélyeztetésével problémák adódhatnak. Észrevételeink, kifogásaink a következõk: A tûzveszélyességi osztályba sorolást nem szubjektív alapon kell meghatározni. Az iszaprothasztó és a gáztartály telepítésére ( pont) telepítési szempontjaira érvényes jogszabályok, szabványok vannak, melyek a tûzvédelem [katasztrófavédelem] elõírásain kívül, szabályokat írnak elõ a létesítés során figyelembe veendõ, az egészséget nem veszélyeztetõ és biztonságos munkavég-

19 HÍRCSATORNA 19 zés tárgyi személyi, valamint az üzemeltetés biztonsági feltételeire is. Ez utóbbit szabályozó jogszabályok már az európai jogharmonizáció követelményei szerint készültek. A komplex tûzvédelmi létesítési és munkabiztonsági követelmények érvényesítése során törekedni kell a kockázatmentesség betartása mellett, az optimális ráfordítás gazdasági szempontjaira is. A hatályos és a tervezés során figyelembe veendõ tûzvédelmi létesítési elõírások a következõk: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló évi LXXVIII. törvény, az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997 (XII. 20.) Kormány rendelet, és az azt módosító 36/2002. (III. 7.) Kormány rendelet, a tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló évi XXXI. törvény, az Országos Tûzvédelmi Szabályzat [OTSZ] kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) Belügyminiszteri rendelet, a tûzvédelmi és a polgári védelem mûszaki követelményeinek megállapításáról szóló 2/2002. (I. 23.) BM rendelet [1-6. számú mellékletei], a Gazdasági és Közlekedési miniszternek a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatal felügyelete alatt álló Mûszaki Biztonsági Felügyelõség szervezetérõl, székhelyérõl és illetõségi területérõl szóló 58/2003. (IX. 23.) rendelete. Ezen rendelet 2. (2) bekezdése elrendeli, hogy Ahol a következõ rendeletek Állami Energetikai és Energia biztonságtechnikai Felügyeletet említenek, ott a Magyar Mûszaki Biztonsági Hivatalt kell érteni! a gázenergiáról szóló évi VII. törvény végrehajtásáról szóló 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet, valamint ennek 2. sz. mellékelte a Gáz- és Olajipari Mûszaki Biztonsági Szabályzata, továbbá a módosításokat tartalmazó 11/1982. (VIII. 18.) IpM sz. rendelet, a Kazánbiztonsági Szabályzat hatálybaléptetésérõl szóló 8/1978. (XI. 29.) NIM rendelete, ugyanezen rendelet 2 (3) bekezdés f. pontja a Villamosmû Mûszaki Biztonsági Követelményei Szabályzat hatálybaléptetésérõl szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendelet. A tûzvédelmi létesítési feltételeket szabályozzák még: MSZ EN Robbanásképes gázközegek. Robbanás megelõzés és robbanásvédelem. 1 rész: Alapelvek és módszertan. MSZ EN rész: Villamos gyártmányok robbanásképes gázközegekben. A robbanásveszélyes térségek besorolása. MSZ EN Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegekben. 14. rész: Villamos berendezések létesítési robbanásveszélyes térségekben. A munkavédelem, a biztonságtechnika és a munkaegészségügy szabályozásai szorosan hozzátartoznak a tûzvédelmi létesítési szabályozásokhoz, mert a rossz telepítési megoldások a környezetet károsíthatják, katasztrófaveszélyt jelenthetnek. A fentiekben felsoroltak indokolják, hogy a és az M1: (melléklet) A szennyvíziszapkezelõ létesítmények tûzveszélyességi osztályba való besorolása tekintetében a következõ változtatásokat javasoljuk hogy: a pontban szereplõ szöveg az alábbiak szerint módosuljon: Az iszaprothasztó és a gáztartály telepítése. A rothasztó helyének kiválasztását az anyagmozgatási, alapozási, biztonsági (tûz- és robbanás veszély), belsõ közlekedési szempontok, a sûrítõ, a víztelenítõ, az iszapgépház, a kazánház, a központi irányítás helye és az esztétikai szempontok, nem utolsó sorban a rendelkezésre álló terület alakja és nagysága határozza meg. Az anaerob (elõ és utó) rothasztók veszélyességi övezetét a hivatkozott MSZ EN szabványok számítási eljárását figyelembe véve kell meghatározni, és ez alapján kell a tûzveszélyességi osztályba sorolást eldönteni. A gáztartály az A tûzveszélyességi osztályba tartozik. A mellékletben szereplõ (273. oldal) M1 pontra javasoljuk az alábbi: M1: A szennyvíziszap-kezelõ létesítmények tûzveszélyességi besorolása A szennyvíziszap kezelése során annak technológiájától függõen metán képzõdés, ezáltal tûz- és robbanásveszély áll fenn. Az egyes létesítmények és berendezések tûz- és robbanás-veszélyességi osztályba sorolását, illetve a szükséges biztonsági intézkedések megtételét az érvényben lévõ 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet, illetve annak 1. számú mellékletét képzõ Országos Tûzvédelmi Szabályzat írja elõ. Egyebekben figyelembe kell venni az M2 pontban felsorolt jogszabályokat és szabványokat. (Az M2. pontban kiegészítésképpen szerepelnie kellene a jelen cikkben felsorolt törvényeknek, rendeleteknek, szabványoknak is.) Reméljük, hogy az Észrevételeink kel kiegészített ÚTMUTATÓ egyértelmûbb (kevésbé félreérthetõ) segítséget fog adni tervezõknek, az engedélyezõ hatóságoknak, és az üzemeltetõknek.

20 20 HÍRCSATORNA ZSEBÜNKRE MEGY A szennyezõ fizet elv melyrõl a május-júniusi számunkban a csapadékvíz elvezetésével kapcsolatosan már szóltunk hazai érvényesülését segíti elõ a környezetterhelési díj bevezetése, melynek fõ célja a környezet és természet terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása szeptember-október-i és november-december-i számainkban, e rovatunkban már próbáltunk rámutatni a környezetterhelési díj bevezetéséhez példaként szolgáló német Abwasserabgabegesetz feltételeire, melyek nem egyeznek a hazaiakkal, valamint bemutattuk, milyen hatást gyakorol a szennyvíztisztítás eredményessége a díj mértékére. Az elmondottakon túl nem árt tudni, hogy Németországban már 1971-ben fogalmazták meg a vízterhelési díjról szóló törvényt. Bevezetésére 1976-ban, 25 DM/veszélyességi egység díjjal, öt éves türelmi idõvel került sor. A díjat 1997-ben 70 DM/veszélyességi egységre emelték. Kis kibocsátásoknál általány díj, nagyobb terheléseknél számított veszélyességi egységre vonatkoztatott díj kerül meghatározásra. A német szabályozás fontos jellemzõje a tudományos élet szereplõinek, a lakosságnak, a tudományos és mûszaki társaságoknak aktív részvétele a döntések elõkészítésében, a politika kialakításában, így a díjak rendszerének, mértékének, szerkezetének kialakításában. Hollandiában már a 1970-es években kezdeményezték a vízterhelési díj bevezetését. A díj számítása a lakosegyenértéken (LE) alapul ben egy LE kibocsátási díja 55 NLG volt. Megkülönböztetnek három nagyságrendi kategóriát (<5 LE, LE és > 1000 LE). Az ipari szennyezéseket átszámítják LE-re. A díjrendszer hatására a csatornába bekötött lakások száma az évi 52 %-ról 1992-re 95 %-ra nõtt. Franciaországban a vízterhelési díjról szóló törvényt 1975-ben vezették be, melyet 1992-ben módosítottak (szigorítottak). A díj alapját a szennyezõ anyagok (LA, oxidálható anyagok, oldott sók, öp, toxicitás, toxikus nehézfémek, szerves halogén-vegyületek, nitrogén redukált és oxidált formái) éves mennyisége képezi az ipari szennyezõk esetében, míg a kommunális szennyvíznél az egy LE-re jutó fajlagos szennyezõanyag produkció (pl. 57 g KOI/d, 90 g LA/d, 4 g öp/d) és a LE szám. Az így kapott terhelést szezonális és népesség nagysághoz tartozó szorzókkal korrigálják (pl. <500 LE 0,5, LE 1,0, >50000 LE 1,2). A 400 LE alatti szennyezõ források díjat nem fizetnek (Nagymegyeriné, 2003). Angliában a vízterhelési díj mértéke a szennyvíz mennyiségétõl (degresszíven), és minõségétõl függõ tényezõ (értéke 0,3 15,0 közötti; a kommunális szennyvíz szorzószáma 1,0, a szervesanyagot tartalmazó ipari szennyvízé 3,0, a komplex vegyületeket és peszticideket tartalmazó ipari szennyvízé pedig 15,0) szorzatából mérésekkel meghatározott mennyisége szabja meg, mind a kommunális, mind az ipari szennyezõk esetében. Svájcban (a Berni Kantonban) a terhelési díj alapját a kibocsátott szennyvíz mennyisége és szennyezettsége határozzák meg. A fajlagos díjak a következõk: a szennyvíz mennyiség 0,05 CHF/m 3 ; KOI 0,70 CHF/kg; NH 4 -N 4,0 CHF/kg; NO 3 -N 1,0 CHF/kg; öp 30,0 CHF/kg (Bangerter, 2004). A vízterhelési díj, néhány Európai országban történõ alkalmazásának, rövid áttekintése után megállapítható hogy: a vízterhelési díj alkalmazása a felsorolt országokban nem azonos idõben és nem egységes elvek, valamint díjtételek alapján történik, a vízterhelési díj bevezetése mindenhol hosszú idõt igénybevevõ elõkészületeket követelt meg, megállapítható, hogy a díj alapja vagy a lakosegyenérték (LE), vagy a kibocsátott szennyvíz és szennyezõanyag idõegységre vonatkoztatott (éves) mennyisége, ill. a kettõ kombinációja, a díjtételek általában jelentõsek, megközelítik, esetenként meghaladják a csatornázás és szennyvíztisztítás üzemeltetési költségeinek 50%-át, a díj rendszeréhez, majdnem minden esetben, valamilyen feltételrendszer kapcsolódik, melynek célja egyrészt a szennyvíztisztítás jobbá tételének ösztönzése (a legjobb elérhetõ technika elérésére irányuló prémiumrendszer), másrészt differenciálás a befogadó terhelhetõsége, jellege és használata szerint. A környezetterhelési, vízterhelési díj hazai bevezetésével a fenti megállapítások tükrében meg kell jegyezni, hogy: a bevezetés elõkészülete nem az érdekeltek széles körét ölelte fel, ellentétben azzal mint ahogyan az Németországban történt, ezáltal a szennyezõ érdekeltté tétele nem került elõtérbe,

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis tisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz Tartalom Kis települések elvezetésének és -tisztításának lehetőségei Környezetvédelmi követelmények Kis

Részletesebben

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése

HÍRCSATORNA. 1. Bevezetés. 2. A szennyvíztisztító telep terhelése 3 AZ ELEVENISZAPOS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK TERVEZÉSI ALAPADATAINAK MEGHATÁROZÁSA II. Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. egyetemi docens, Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmû és Környezetmérnöki

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák

Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák MaSzeSz, Lajosmizse 2010. Kis szennyvíztisztítók technológiái - példák Patziger Miklós és Boda János MaSzeSz fólia 1 Tartalom Kis települések szennyvízelvezetésének és -tisztításának lehetıségei Környezetvédelmi

Részletesebben

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az

Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az Decentralizált szennyvíztisztítási megoldások lehetőségei, az technológia rövid bemutatása Perényi Gábor Iroda: H-1031 Budapest, Nánási út 42/B. Székhely: H-9985 Felsőszölnök, Alsó-Jánoshegy 6. Tel/Fax:

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS

MMK Szakmai továbbk SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS SZERVESANYAG ELTÁVOLÍTÁS S Z E N N Y V Í Z házi szennyvíz Q h ipari szennyvíz Q i idegenvíz Q id csapadékvíz Qcs mosogatásból, fürdésből, öblítésből, WC-ből, iparból és kisiparból, termelésből, tisztogatásból,

Részletesebben

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról

A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról A víz értékességéről, újrahasznosításáról és a biológiai szennyvíztisztításról Hazánk vízügyi helyzete: Medenceország vagyunk, tehát sok a víz Ez viszont gyakran árvizeket okoz A vizeink viszonylag jó

Részletesebben

MaSzeSz Konferencia Lajosmizse 2011.május 17-18. 18. Szeged csatornázása és szennyvíztisztítása eredmények tapasztalatok Mit terveztünk? 391 km csatorna, 14 353 db ingatlan bekötés 36 db közbenső átemelő,

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein

Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Oxigéndúsítási eljárás alkalmazása a Fejérvíz ZRt. szennyvíztisztító telepein Előadó: Varvasovszki Zalán technológus FEJÉRVÍZ ZRt. Bevezetés FEJÉRVÍZ Fejér Megyei Önkormányzatok Általánosságban elmondható,

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014

Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr. prof.öllős Géza munkássága 1928-2014 Dr.Papp Mária c. Egyetemi docens 2014.Július 3.-Szeged Én az oktatást akartam szolgálni Életútja 1928. február 2-án Apácaszakállason születettföldművelő szülők

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17.

VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN. Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. VÍZÜGYI STRATÉGIÁK SZEREPE AZ ASZÁLYKEZELÉSBEN Dr. Váradi József A Vízügyi Tudományos Tanács elnöke Budapest 2015 június 17. AZ ASZÁLY FOGALMA Az aszály jelenségét sokféleképpen lehet értelmezni, az irodalomban

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak

Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak Fejes Ágnes ELTE, környezettudomány szak CSONGRÁD VÁROS SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA A TÚLTERHELTSÉG HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A CSONGRÁDI SZENNYVÍZTELEPEN Témavezető: Balogh Pál, ügyvezető igazgató (Csongrádi Közmű

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Szeged, 2014.07.02-04. Energia-megtakar és s Csatornamű Kft. Ift Miklós ügyvezető KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft.

Szeged, 2014.07.02-04. Energia-megtakar és s Csatornamű Kft. Ift Miklós ügyvezető KAVÍZ Kaposvári Víz- és Csatornamű Kft. XXXII. Országos Hidrológiai VándorgyV ndorgyűlés Szeged, 2014.07.02-04. 04. Energia-megtakar megtakarítás a KAVÍZ Z Kaposvári Víz-V és s Csatornamű Kft. üzemeltetési tevékenys kenységében Ift Miklós ügyvezető

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p

B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p A vízgazdálkodás aktuális kérdései B u d a p e s t i K ö z p o n t i S z e n n yv í z t i s z t í t ó Te l e p bemutatása Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Ökológia, környezetvédelem,

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére

Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére Kutatási összefoglaló Greenman Purus probiotikus készítmény hatása a szennyvízkezelés eredményére a Krisna-völgyi nádgyökérzónás szennyvíztisztító példáján Összeállította: Kun András Öko-völgy Alapítvány

Részletesebben

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban A fordított ozmózis technológiával működő VÍZTISZTÍTÓK, a mosogatópultba könnyen beépíthetőek, használatuk kényelmes, mert a normál ivóvízhálózatra

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM... www.eautarcie.org A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ]??? KÁR...... ÉN ÉLVEZTEM... A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége A MINDENT-AKUKÁBA RENDSZER A HULLADÉKOK SZELEKTÍV BEGYŰJTÉSE

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV

KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE KONFERENCIA, 2010, LAJOSMIZSE SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOLV SZENNYVÍZ A KISTELEPÜLÉSEKEN QUO VADIS? BUZÁS KÁLMÁN NEMZETI VÍZTECHNOL V Mi tekinthetı kistelepülésnek? MI A MEGHATÁROZÓ KRITÉRIUM: LAKOSEGYENÉRTÉK VAGY LAKÓSŐRŐSÉG 1 Kistelepülés: < 2000 LE (?) 2335

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái

Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái Szerkezeti konstruktőrök képzésének problémái A képzés néhány kérdésének, problémájának elemzése előtt célszerű röviden áttekinteni az érdekelt szakterület jelenlegi helyzetét, ellátottságát, igényeit

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19.

Merre halad a világ? ügyvezető. Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? XVI. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető Gyula, 2014. szeptember 18-19. Merre halad a világ? Gyula, 2014. szeptember 18-19. 2 Az EU szabályozó rendszere Hulladék

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez A 2. (3) bekezdésében hivatkozott szabványok listája Tartalom 1. Talajvizsgálatok... 2 2. Felszíni, felszín alatti és öntözővizek vizsgálata...

Részletesebben

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon

Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon Az ásványvíz fogalmának átalakulása és hidrogeológiai felülvizsgálata Magyarországon 1/12 Készítette: VARGA ATTILA ELTE-TTK. KÖRNYEZETTAN BSC Témavezető: MÁDLNÉ DR. SZŐNYI JUDIT EGYETEMI DOCENS ELŐADÁS

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat

Részletesebben

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek

Stratégiai zajtérképekről mindenkinek Környezetvédelem / Levegőtisztaság; Zaj- és rezgésvédelem / Hírek Zajtérképek 2007-06-27 10:01:27 Az idei évben elkészül Budapest és a közvetlen környeztében lévő huszonegy település stratégiai zajtérképe.

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

K i v o n a t. Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből K i v o n a t Biatorbágy Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. szeptember 18-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Biatorbágy Város Önkormányzata Képviselő-testületének 135/2014. (IX.18.) határozata

Részletesebben

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon.

A víz, mint környezetpolitikai tényező. Dr. Domokos Endre. Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET. domokose@uni-pannon. A víz, mint környezetpolitikai tényező Dr. Domokos Endre Pannon Egyetem - Környezetmérnöki Intézet ÖkoRET domokose@uni-pannon.hu 8200 Veszprém, Egyetem út 10. Jelen írás célja, hogy néhány szemléletes

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 01 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tematika Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2» Termelési hulladékok jelentősége» Programok, policyk a

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.

Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20. Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének

Részletesebben

szennyvízelhelyez zelhelyezése

szennyvízelhelyez zelhelyezése Dr. Dulovicsa Dezső PhD. c. egyetemi tanár Tolmács település szennyvízelhelyez zelhelyezése Tolmács település s a < 2000 lakos (LE) nagyságrendi grendi kategóri riába tartozik A településen található 340

Részletesebben

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE

Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Technológiai Elôretekintési Program A TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME ÉS FEJLESZTÉSE Az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság döntése alapján 1998-ban átfogó elemzés kezdôdött Technológiai Elôretekintési

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

WAVIN RENDSZERÛ MÛANYAG TISZTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHEZ

WAVIN RENDSZERÛ MÛANYAG TISZTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHEZ WAVIN RENSERÛ MÛANYAG TISTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHE A Wavin Kft. a Wavin PVC KG csatornacsô rendszeréhez kapcsolódó mûanyag tisztítóaknarendszert kínál. A Wavin tisztítóaknák mindenhol alkalmazhatók,

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért

VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért VITIgroup Víz- és Környezettechnológiák Klaszter Szövetségben a környezet védelméért A környezetvédelem minden területén

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél

Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél Temesvári Péter fejlesztési és térinformatikai osztályvezető 2013. Május 29. Cégünkről Alapítás:

Részletesebben

Geotextíliák Geoműanyagok (fóliák. - vízelvezető. - víztározókban és gátakban, - csatornákban,

Geotextíliák Geoműanyagok (fóliák. - vízelvezető. - víztározókban és gátakban, - csatornákban, A vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 20/2004. (X.28.) KvVM rendelet

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja

Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kőolaj- és élelmiszeripari hulladékok biodegradációja Kis Ágnes 1,2, Laczi Krisztián, Tengölics Roland 1, Zsíros Szilvia 1, Kovács L. Kornél 1,2, Rákhely Gábor 1,2, Perei Katalin 1 1 Szegedi Tudományegyetem,

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről

Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről Tájékoztató a szennyvízkezelést végző szolgáltató tevékenységéről TARTALOM I. MEGOLDÁSRA VÁRÓ KIEMELT TÉMAKÖR... 1 II. BEVEZETÉS... 1 III. A 4. SZÁMÚ TERÜLETI DIVÍZIÓ... 2 IV. AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. SZENNYVÍZKEZELÉSI

Részletesebben

1/2009.(I.26.) számú rendelet

1/2009.(I.26.) számú rendelet 1/2009.(I.26.) számú rendelet a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2009. (IX.10.) számú rendelettel, a 34/2011. (XII.23.)

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben