ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN

Átírás

1 Debreceni Egyetem Informatika Kar ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN Témavazető: Készítette: Iszály György Barna Virág Gabriella Nikolett Főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros Matematika tanár Debrecen 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A könyvtár szerepe az információs társadalomban Mit értünk információs társadalom alatt? Az információs társadalom és az internet Könyvtár, információ, információs társadalom Információs, digitális írástudás Kettő pont nulla Web Könyvtár Web-fejlődés Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár Fórum Blog RSS Linkgyűjtemény Közösségi oldalak Képmegosztó oldalak Videómegosztó oldalak Fájlmegosztók Wikik Podcasting Peer-to-peer Mashup Nyílt forráskódú szoftverek Jó-e a könyvtáraknak a 2.0-ás fejlődés? Alkalmazkodó könyvtár, alkalmazkodó könyvtáros A K2 összefoglalása, avagy a 2.0-ás könyvtáros esküje Rádiófrekvenciás azonosító rendszerek A technológia Az alkotórészek Az érzékelő kapu Az önkölcsönző egység A személyzeti és konverziós állomás Leltározó pálca Könyvvisszaadó állomás RFID címke A rendszer előnyei Hátrányok Szabványok Trendek, előrejelzések NFC, az RFID egy továbbfejlesztése A könyvtár a technológia világában Mobil Technológiák SMS WAP

3 5.2 Elektronikus könyvolvasó, elektronikus papír E-könyv E-papír E-könyv olvasó PC-TV konvergencia Virtuális valóság A jövő A jövő könyvtára Jövőképek A jövő könyvtára egy könyvtáros szemszögéből Egy futurisztikus jövőképe Az IT3 műhely tagjainak jövőképe Az én jövőképem Lehet, nem lehet Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés A jövőben a könyvtárak életét a változásokhoz való igazodás határozza meg. A változások lehetnek politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai jellegűek. Dolgozatom célja e technológiai változások feltérképezése, a fontosabb eszközök alkalmazási lehetőségeinek összegyűjtése. A technikai fejlődésnek köszönhetően az élet minden területén tapasztalhatunk változásokat. Boldogulásunkhoz újabb és újabb technikai eszközök használatának elsajátítására van szükségünk. Mobiltelefont hordunk zsebünkben, számítógépet, internetet használunk a tanuláshoz, a munkánkhoz, a szórakozáshoz, stb. Magam is fel vagyok szerelve jó néhány technikai eszközzel (mobiltelefon, mp3 lejátszó, házimozi rendszer, laptop, stb.), de nem volt mindig így. Az első mobilomat 18 évesen kaptam, előtte nem volt rá szükségem, nem éreztem hiányát. Ma ott tartok, hogy már sehová sem megyek nélküle, és kétségbe esek, ha lemerül és nincs nálam a töltő. De azt hiszem, ezzel nem csak én vagyok így. Megváltozott, felgyorsult világban élünk, ahol nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan fejlődjünk, tanuljunk, új dolgokat ismerjünk meg. Ezt várják el tőlünk, s mi is ezt várjuk el mindenkitől. Témaválasztásomat indokolja az a meggyőződésem, hogy jövőnk, s egyben a könyvtár jövője is annak a függvénye, hogyan tudunk alkalmazkodni, felnőni a technológia adta lehetőségekhez. Az nem kérdés, hogy az új technológiákat használnunk kell. Az a kérdés, hogy melyiket és hogyan? Erre kell megtalálnunk a választ. Dolgozatomban erre próbálok lehetőségeket, alternatívákat adni. Nem célom az egész technikai piac felvonultatása, erre aligha lenne lehetőségem, hisz napról napra újabbnál újabb eszközök jelennek meg. Egyrészük fényes karriert fut be, másik részük, amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnik. Lehetetlen vállalkozás lenne tehát teljes felsorolást adni, minden újdonságnak, vagy legalábbis könyvtári használatban újdonságnak, számító technikai eszközről. Nem célom a valóságtól való nagy elrugaszkodás sem, véleményem szerint annak nem sok értelme lenne. Senki sem tudja megjósolni igazán milyen lesz a távoli jövő, most a közelire kell koncentrálnunk, a holnapra és az elkövetkező pár évre. 4

5 Szakdolgozatomban olyan eszközök alkalmazásának lehetőségeit boncolgatom, amelyek már jelen vannak mindennapjainkban, mégis új technológiának számítanak, mert még nem terjedtek el igazán, vagy fejlődésre, finomításra szorulnak. Minden könyvtár más és más, ami az egyikben működik, az a másikban nem biztos. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek nekünk a legmegfelelőbbek. A dolgozatban nem kívánok szerzői jogi kérdésekkel foglalkozni, egyrészt, mert igyekszek a technikai újdonságokra koncentrálni, másrészt mert ez igen bonyolult terület, aminek alapos kivesézése egy másik különálló dolgozat témája lehetne. A dolgozat megírására készülve a szakirodalom felkutatása, összegyűjtése és áttanulmányozása mellett figyeltem a könyvtárt használó, és nem használó embereket. Próbáltam rájönni, ki miért, s ki miért nem jár könyvtárba. Többféle típusú könyvtárhasználót, illetve nem használót lehet megkülönböztetni. Néhány ezek közül: Vannak, akik világ életükben a könyvek, az olvasás szerelmesei voltak, ők valószínűleg akkor is betévednek majd, ha nélkülözzük az új technológiák könyvtári alkalmazását. Vannak, akik azért járnak, mert rá vannak kényszerülve a tanulmányaik miatt, de amint befejezik, elbúcsúzhatunk tőlük. Vannak, akik sosem voltak rendszeres könyvtárlátogatók, mert meg vannak győződve róla, hogy más forrásból is be tudják szerezni a számukra szükséges információkat. Sokféle ember létezik, sorolhatnám még a különböző típusokat, ám érdemes inkább azon gondolkozni, mi az, amivel megfoghatnánk őket, amiért (továbbra is) igénybe vennék a szolgáltatásainkat, amivel megváltoztathatnánk a könyvtárról alkotott negatív elképzeléseiket. Véleményem szerint az új technológiák alkalmazása ilyen hatást érhetne el. 5

6 2. A könyvtár szerepe az információs társadalomban 2.1 Mit értünk információs társadalom alatt? Az információ felértékelődésével megváltozik a társadalom minősége, egy új korszakról, a társadalmi együttélés egy új módjáról beszélhetünk, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. A beszéd, az írásbeliség és a könyvnyomtatás után az információs társadalmat (Information Society) a negyedik információs robbanásnak, technológiaváltásnak tekinthetjük. Az információs társadalomnak három egymás mellett létező megközelítése van: Egyszerre pozitív és negatív utópia, egy értékekkel, érzelmekkel telített eszmerendszer. Mozgósító jelszó is egyben. A politika világának megközelítése. Politikusok, technokraták, vállalkozók képviselik, akik felülről jövő forradalomként kívánják elterjeszteni Egy létező társadalmi valóság összefoglaló megnevezése. Egy új kor, amely felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat. Az információs társadalom kifejezés a társadalomtudományban több mint 40, míg a politikában közel 20 éves múltra tekinthet vissza. A fogalom bevezetésében meghatározó szerepe volt Fritz Machlup közgazdásznak, aki könyvében említette először a tudásipar fogalmát, amelyen belül öt összetevőt különböztetett meg: oktatás, kutatás és fejlesztés, tömegmédia, információtechnológiák, információszolgáltatások. Az információs társadalom tehát az ipari társadalom örökösének tekinthető. Az információ önálló értékké válik, a középpontban az információ feldolgozó technológia áll. Mindenki számára felértékelődik a tudás, az ismeretek birtoklása, fontossá válik az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning), mely lassan a munkaerőpiacon való érvényesülés feltétele lesz. Az információs társadalom tehát tudás alapú társadalom, aminek fejlődését az eszközök és a tartalom mellett az emberi tudás határozza meg. 6

7 2.2 Az információs társadalom és az internet Az informatikai, telekommunikációs és média-technológia a fejlett társadalmakban gyors fejlődésen ment keresztül, gyorsabban terjedt el, mint a korábbi műszaki tudományos eredmények. A rádiózás 38 év alatt érte el az 50 milliós hallgatói létszámot, a televíziózás 13 év alatt elérte az 50 milliós nézőszámot, míg az 1994-óta terjedő internet már 4 év alatt átlépte ezt a határt. És hogy mi is az internet? Egy olyan világméretű rendszer, mely kisebb számítógépes hálózatokat köt össze egymással, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a számítógéphálózatok hálózata. Az internet az információs társadalom új kommunikációs eszköze, fejlődésének alapja, az új IKT-alkalmazások (IKT= infokommunikációs technológia) megalapozója. Az elkövetkező tíz-tizenöt évben a mobil és vezeték nélküli eszközök gyors elterjedésével minőségi változás lesz tapasztalható az internet fejlődésében. Egyre inkább interface-szerepet tölt majd be a helyüket változtató emberek és az őket körülvevő fizikai világ között. A jövő internete felhasználóorientált lesz, melyben az aktív felhasználók jelentős szerepet kapnak az új tartalmak és új üzleti modellek létrehozásában. Az új technológiák, mint például az RFID, a web 2.0, a mobiltechnológiák, új innovatív alkalmazásokat hozhatnak létre. Az internet fejlődésében a szerzői jogok szerepe nem egyértelmű, ugyanúgy, ahogy az internet jogi szabályozása is komoly problémákat vet fel, gondoljunk itt az illetékességre, adatvédelemre stb. 2.3 Könyvtár, információ, információs társadalom Egy információs társadalomban alapvető feladat biztosítani az információhoz való hozzáférést, mivel a jövő erőforrása az információ, ez egyben a könyvtárak fennmaradásának záloga is. A magyar könyvtárügy alapvető dokumentuma az évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, melynek bevezetője a következőket fogalmazza meg: 7

8 A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. 1 Nemcsak a törvény bevezetőjében, hanem a könyvtárügy stratégiai tervében ( ) 2 is szerepelnek az információs társadalom igényeinek kielégítésére vonatkozó kötelezettségek. A könyvtáraknak alapvető szerepet kell játszaniuk a XXI. század információs társadalmában, az információtechnológia és a korszerű távközlési módszerek alkalmazásának élvonalában kell állniuk. Az új információs technológiák elterjedése és könyvtári alkalmazása új feladatot és fejlesztési lehetőséget rejt magában, lehetővé teszik a munkafolyamatok automatizálását és a szolgáltatások hatékonyságának növelését is. Informatizálódik a könyvtári hivatás, szakma, melynek következtében megjeleni új fogalomként a könyvtárinformatika. 2.4 Információs, digitális írástudás Manapság a publikált anyagok száma és félesége egyre növekszik, új információhordozók jelennek meg, az információ visszakeresésére is egyre gyorsabb és hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésünkre. Az internet is olyan virtuális térré alakult, ahol a felhasználók az információk tömérdek mennyiségéhez juthatnak hozzá. Az általános webes keresőket, mindenki ismeri, de nem mindegy mire, hogyan használjuk. Attól hogy évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről [ ] < 2 Könyvtárfejlesztési stratégiai célok ( ) [ ] < 8

9 valaki guglizik, még nem biztos, hogy gyakorlott kereső. Kétségtelen, hogy az internet olyan eszköz, amivel talán a leggyorsabban tudunk információhoz jutni, de nem biztos, hogy ez az információ releváns, nem mindig teljesek, sőt sokszor tévesek. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a használók számára fontos információk elkerülik figyelmüket, csak azért, mert nem található meg a világhálón. Ezért kell a könyvtárakat nem az internet ellenfeleként, hanem partnereként felfogni, mert kettejük kapcsolatának kihasználásával óriási lehetőségeink adódnak. A könyvtár életében az internet egy nagyszerű segédeszköz, használatával a könyvtári munkafolyamatai egyszerűsödnek, gyorsulnak, de ugyanakkor a könyvtáros feladatai bővülnek. Az internet világában navigációs szerepet kell felvállalni, elemezni, értelmezni kell az információkat, oktatói szerepet kell ellátni, tenni kell a digitális szakadék felszámolása érdekében. A digitális szakadék az infokommunikációs eszközök használatában mutatkozó társadalmi egyenlőtlenség. A jelenség mögött az áll, hogy a társadalom különböző rétegei nem kapcsolódnak a hálózathoz, vagy nem tudják kezelni az eszközöket. Az informatikai eszközök és programok kezelésének ismerete, képessége és készsége a digitális írástudás, amely olyan komplex tudás, mely lehetővé teszi a korszerű digitális eszközök rendszeres használatát. Ennek hiányában a digitális szakadékot nem lehet áthidalni. A könyvtári szakirodalomban számos írástudással kapcsolatos fogalomról olvashatunk. Ilyenek az információs írástudás (information literacy), a számítógépes írástudás (computer literacy), a könyvtári írástudás (library literacy), a média-írástudás (media literacy), a hálózati írástudás (network literacy) és a digitális írástudás (digital information literacy). Az írástudás nem csak az írni, olvasni tudást foglalja magában, hanem az értő, megértésre törekvő olvasást is. Az információs írástudást nem lehet megadni egyetlen definícióval, mivel összetett, sokoldalú fogalomról van szó, melynek minden médiumra vonatkoznia kell. Első definíciója tág volt és nem korlátozódott könyvtári forrásokra, azt tekintették információs írástudónak, akik rendelkeztek az alábbi készségekkel: információszükséglet felismerése a tanuláshoz szükséges információ azonosítása a szükséges információ megtalálása a megtalált információ értékelése 9

10 szervezése hatékony felhasználása a tanulásban Tehát az információs írástudás és a tanulás között szoros kapcsolat van, az információs írástudás magában foglalja az információs világban való tájékozódást. Az információs, digitális műveltség, írástudás elterjesztéséhez szükség van a felhasználók képzésére, biztosítani kell az eszközöket, hogy mindenki képes legyen az információ megszerzésére, hogy igénybe tudják venni a különböző szolgáltatásokat, így a megszerzett információ hasznos, felhasználható tudássá válhat. Az információs, illetve digitális írástudás elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek. A könyvtárosoknak ismerniük kell e fogalmakat, sőt birtokolniuk kell e készségeket, s azokat a módszereket, melyekkel e készségek taníthatóak, fejleszthetőek. 10

11 3. Kettő pont nulla 3.1 Web 2.0 A web 2.0 elnevezés egy 2004-es konferencián hangzott el először, elterjedését Tim O Reillynek tulajdoníthatjuk, aki eredetileg az internetes gazdaság összeomlása ( dotkomlufi kipukkanása) utáni újjáéledését értette alatta. Leginkább definíció nélküli gyűjtőfogalomnak tekinthetjük, melynek jellemzői: nyitottság, közösség, aktív részvétel, tudásmegosztás, új megjelenési formák. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés alatt tehát a technológiák olyan csoportjait értjük, mint például a blogok, a wikik, a podcastok, az RSS csatornák stb. Ezek olyan internetes szolgáltatások, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, segítségükkel megszüntethető az információáramlás egyirányúsága a weben. Az eddig passzív felhasználó most tartalomkészítővé, tartalomszolgáltatóvá válhat. Az olvasott web írottolvasott webbé válik. 1. kép: A web 2.0-val kapcsolatos fogalmak címkefelhőben 11

12 Megjelenik a web, mint platform. Már nem a PC, laptop, PDA stb. áll a középpontban, amely időnként a webet is használja, hanem a web, mint hiperszámítógép van jelen, amihez a személyi számítógépek csak a hozzáférést biztosítják. A tartalom létrehozásához nincs szükség külön programokra, a böngészőn belül fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre, ami lehet Java vagy Flash alapú, vagy az AJAX 3 technika segítségével megalkotott. A webkettő napjaink egyik legnépszerűbb fogalma lett, gyorsan elterjedt, s nemcsak a számítógépes világban. Alig van olyan foglalkozás, tudományág, szakma, amelyik ne alkotta volna meg a maga 2.0-ás világát. 3.2 Könyvtár 2.0 A hagyományos értelemben vett könyvtárat nevezhetnénk akár könyvtár 1.0-nak is, azaz olyan intézménynek, ami a rögzített információkat összegyűjti, tárolja, rendszerezi, hozzáférhetővé és visszakereshetővé teszi. A könyvtár 2.0 (library 2.0) kifejezést először Michael Casey használta 2005-ben Library Crunch című blogjában. A megnevezés a web 2.0 hatására jött létre, amely a web megújulását hivatott kifejezni. Tehát a könyvtár 2.0 nem egy új technika, hanem a web 2.0 hatására bekövetkező technológiai és társadalmi változásokra adott válasz a könyvtárügyben. A Könyvtár 2.0 lényege nem más, mint törekvés arra, hogy a felhasználóknak mindig a nekik legmegfelelőbb szolgáltatásokat, a lehető legfrissebb eszközökkel, technológiával, szemlélettel nyújtsuk. Hasonlóan változtatja meg a könyvtár, könyvtáros munkáját, mint annak idején az internet megjelenése. Egy fontos különbséggel, hogy ezek a változások nem igényelnek anyagi beruházást. Lényegében egy új szemléletmód bevezetéséről van szó. Ahogy életkörülményeink is változnak a digitális környezet hatására, úgy a könyvtáraknak is követniük kell ezeket a változásokat, hisz nem más, mint a könyvtár legitimitása, létezése a tét. A jövő könyvtára az alkalmazkodó könyvtár. 3 Az AJaX (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. 12

13 3.3 Web-fejlődés A könyvtár 2.0 a web 2.0 alkalmazása a könyvtárakban. Ahhoz, hogy megértsük mit is értünk pontosan alatta, kövessük végig a web fejlődését, s megfigyelhetjük a hasonlóságot a könyvtár alakulásában is. A következő ábrán jól megfigyelhető, hogy a web fejlődésénél az együttműködés szintjeiben és a tartalmakhoz való hozzáférés technikáiban történtek változások. 2. kép: Internet evolúció A PC-korszakot a hálózatos működés kezdete, korlátozott információcsere jellemezte (ftp, , usenet, irc). Ezt az időszakot a könyvtáraknál könyvtár 0.0-nak nevezhetnénk. Ezt követte a web 1.0, amelynél egyszerűbbé váltak az információcsere eszközei, s megjelentek az első közösségi tartalmak (gopher, html, java, flash, database). Az 1.0-ás könyvtárnak már hozzáférése van az internethez, megjelenik az OPAC. A web 2.0-nál népszerűvé válnak a közösségi tartalmak, megjelenik a hozzá szükséges szoftverháttér, az internet egyre inkább elterjed (rss, blog, wiki, social networking, video- és fotosharing). Új generáció jelenik meg a felhasználók között, a netgeneráció, vagy más 13

14 néven digitális bennszülöttek 4, akiknek igényeit ki kell elégíteni, így a könyvtáraknak virtuális közösségi terekké kell válniuk, megjelenik a könyvtár 2.0. Már hallhatunk a web 3.0 fogalmáról is, pedig még a web 2.0-át sem emésztettük meg. Ez az új verzió az internetes tartalmak intelligens feltárására helyezi a hangsúlyt (semantic web, semantic search), azonban egyelőre ez az okos internet a jövő kihívása, éppúgy, mint az esetleges könyvtár 3.0. Vannak, akik már a web 4.0-ról álmodoznak, ami a számítástechnika teljes hálózatosodását jelenti. Megjelenik a hálózati operációs rendszer és valamennyi alkalmazás az interneten fog működni, intelligens személyi ügynökök állnak majd rendelkezésünkre. 3.4 Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár A következőkben megpróbálom összeszedni azokat a web 2.0-ás eszközöket, alkalmazásokat, amelyek a könyvtárak szolgálatában is megállhatják helyüket. Teszem mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen állandóan új és új ötletek, szolgáltatások kerülnek előtérbe, s néhányuk épp ilyen gyorsan el is tűnik. Természetesen az itt felsorolt alkalmazások közül nem kell mindegyiket, mindenhol bevezetni. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak meg kell találniuk a nekik és olvasóiknak leginkább megfelelő eszközöket, melyek valószínűleg a felhasználói körtől, s a könyvtár típusától függően mások és mások lehet Fórum Ez egy olyan véleménymegosztó szolgáltatás, amelyben az adott témához bárki hozzászólhat, elolvashatja mások bejegyzéseit. A hozzászólásokhoz általában regisztrálni kell az oldalon, melynek célja hogy egy-egy felhasználó becenevét, felhasználónevét (nick-jét) más ne használhassa, illetve, hogy ezzel a becenévvel a vélemények azonosíthatóak legyenek. Az egyes bejegyzéseket általában fordított időrendben látjuk, tehát a legfrissebb van legfelül. A fórumoknak általában valamelyik weboldal ad otthont, amelyek így kiegészítik azt 4 Digitális bennszülöttek: Azon személyek, akik anyanyelvi szinten beszélik a számítógépek, videójátékok és az Internet digitális nyelvét. (M. Prensky) 14

15 információival. Gyakori azonban az önálló, az oldal témájától független topikok létrehozása is. Manapság már számtalan könyvtári, illetve könyvtáros fórum található a weben. A könyvtárak honlapjukon lehetőséget adhatnak a felhasználóknak véleményeik, javaslataik közzétételére a könyvtárról, a szolgáltatásokról, a rendezvényekről, esetleg a már olvasott vagy éppen olvasott könyvekről Blog A blog kifejezés az eredeti weblog szó rövidítése, amely a web és a log (napló) szavak összetételéből keletkezett. Az elkészült tartalmak többnyire fordított időrendben megjelenő bejegyzések, melyek címkézettek, linkekkel láthatóak el. Sok blog lehetővé teszi az olvasónak megjegyzések hozzáfűzését, véleménynyilvánítást, amellyel így közösségek is kialakulhatnak. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatainak közreadása. Témája sokrétű lehet, a személyes, egyéni naplótól kezdve, az üzleti jellegű kommunikációt segítőn, a tematikus, információs, kifejezetten csak egy témakörrel foglalkozókon át akár az egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánításig is. Gyakorlatilag nem rendelkeznek semmilyen formai vagy tartalmi megkötésekkel, azonban nagyobb számban találkozhatunk a döntően szöveges bejegyzésekből állókkal. Az információs weblog üzemeltetője az adott téma iránt elkötelezett, folyamatosan nyomon követi a témához kapcsolódó új információkat, eseményeket, majd ezt megosztja olvasóival. A személyes blogok az on-line naplóíráshoz hasonlíthatóak, tulajdonosa a mindennapi tevékenységeit, gondolatait, ötleteit írja le. Sajátos fajtája a blogoknak, amikor egy nagyobb téma, szakterület információit, eseményeit dolgozza fel, erre példa a könyvtárakkal kapcsolatos klog. Új jelenség, hogy egy-egy intézmény teljes kommunikációját ebben a formában oldotta meg. Lehetőséget adhatnak a könyvtáraknak is munkacsoportok szervezésére, leküzdve ezzel a távolságot, lehetnek forrásgyűjtő helyek, vagy akár vitaszínhelyek. Aki blogot szeretne indítani, az választhat a számtalan szolgáltató által kínált ingyenes vagy fizetős megoldások közül, de saját maga is üzemeltethet blogmotort 5, amelyből szintén több nyílt forráskódú ingyenes megoldás is létezik. 5 Olyan szoftver, melynek segítségével a felhasználó saját tárhelyén blogot indíthat, telepítése és karban tartása azonban nagyobb szakértelmet kíván. 15

16 A blog formailag is sokféle lehet. A mikroblog például rendkívül rövid, tartalma csak egy-egy linkből, pár mondatból, képből vagy videóból áll. Általában mikroblogok közé a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk, ilyen például a twitter, a turulcsirip, vagy az iwiw üzenőfala, de ide tartoznak a linkmegosztó szolgáltatások, mint a delicious. Technikai szempontból ide sorolhatóak a videóblogok és a fotóblogok is RSS A blogoknál jelentős a hírcsatornák (feedek) használata, amelyek speciális webcímek, s arra szolgálnak, hogy a feedolvasókon (hírolvasó programokon) keresztül lehetővé tegyék a kedvenc blogjaink, híroldalaink egy helyen való olvasását, illetve az új bejegyzésekről való értesülésünket. A feedek legelterjedtebb formái az RSS 2.0 és az ATOM 1.0, mindkettő XML-en alapuló szabvány. Az RSS tehát sok szempontból a hírlevél web 2.0-ás megfelelőjének mondható, ami nem más, mint egy egyszerűen alkalmazható hírtovábbító eszköz Linkgyűjtemény Az internet megjelenése óta problémát jelentett a tartalmak megtalálása, melyre két megoldás született, az egyik az úgynevezett keresőgépek használata, mint például a google, a másik a tematikus linkgyűjtemény. Magyarországon a legismertebb a szolgáltatása. Az oldal elkészítéséhez nem szükségesek különösebb ismeretek, nem kell programozónak lenni, nem kell html-ismeretekkel sem rendelkezni, mert a Startlapnak köszönhetően, egy egyszerű kezelőfelület segítségével bárki létrehozhatja saját linkgyűjteményét. Ez mindig is létező szolgáltatás volt, de a kézi barkácsolás helyett most egy szolgáltató segítségével megosztható, címkézhető gyűjtemények hozhatók létre. A közösségi linkmegosztás során az internetfelhasználó az általa kiválasztott és megjelölt weboldalak hivatkozásait, könyvjelzőit mentheti el. Az internetező így a megjelölt oldalakat nem saját számítógépén, hanem a szolgáltató szerverén tárolhatja. Az elmentett könyvjelzőket más felhasználók átmásolhatják saját könyvjelzőik közé, címszavakat rendelhetnek hozzájuk, megjegyzéseket fűzhetnek hozzájuk, valamint osztályozhatják, értékelhetik azokat. Legismertebb közösségi linkmegosztó portál a delicious.com és a kedvencem.com. A delicious alapfeladata eredetileg nem az, hogy közösségi linkgyűjtemény legyen, hanem, hogy az eddig egy-egy számítógéphez kötött könyvjelzőket elhelyezze a virtuális 16

17 térben. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak (FSZEK) is van egy EU-s közösségi linkgyűjteménye, amely a delicious.com oldalon helyezkedik el. A delicious.com/fszekeu önmagában nem több, mint egy korszerűsített linkgyűjtemény, de elkészült hozzá egy keresőmotor, amelytől minőségileg magasabb szintre helyeződik, többé válik. Az FSZEKEU keresőmotor nagy előnye, hogy az egyes fogalmakat kizárólag európai uniós relációban keresi, s mivel a linkgyűjteménybe felvett oldalak hivatalosak, vagy megbízhatóság szempontjából kipróbáltak a kapott információk ellenőrzöttek. Tehát a keresőmotor segítségével a linkgyűjteményből tartalomszolgáltatás is végezhető. Mint sok más könyvtárhoz hasonlóan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján is fel van tüntetve a könyvtárban megtalálható folyóiratok listája. Általános esetben, mint az FSZEK honlapján is, betűrendbe sorolva, azonban nem árt, ha a folyóiratok a honlapon is szerepelnek valamilyen szakrend szerint, a hagyományos ETO szakrendet alkalmazva így a vegyes témájúakat több szakcsoportba is besorolhatnánk. Elegánsabb megoldás azonban ismét a delicious használata. A delicious.com/fszekfoi oldalon található listában minden folyóirat csak egyszer szerepel, de tetszőleges címkékkel, tetszőleges szakokba besorolva. Ha például szeretném megnézni az összes filmmel kapcsolatos folyóiratot, csak rákattintok a film címkére, s máris láthatóak lesznek a hozzá tartozó rekordok Közösségi oldalak Az ismertségi hálózatok (social network) célja elsősorban nem közösségi tartalmak megosztása, hanem egyszerűen csak a közösség építése, szociális kapcsolataink fenntartása. A közösségi alkalmazások szolgáltatásai egyre bővülnek, így belső zárt csoportok alakulhatnak ki. Az első ilyen weboldal a SixDegrees, mely 1997-ben indult, s az ezredfordulóig további öt-hat oldal jött létre. A MySpace 2003-ban alakult, a napjainkban leginkább népszerű Facebook pedig 2004-ben, igaz először csak a harvardi diákok hálózata volt, de 2006 óta szabadon használható bárki számára. A MySpace szerű iwiw (International Who is Who) már 2002 óta létezik, szélesebb körben azonban csak 2005-ben terjedt el, 2006-ban felvásárolta a Magyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar weboldallá vált. MyFace, MyVip, Barátikör, Hi5 és sorolhatnám még a számtalan közösségi hálót, hogy kinek melyik tetszik, az változó, egy biztos, manapság már alig akad olyan fiatal, vagy akár középkorú, aki ne lenne tagja valamelyik magyar vagy külföldi ismertségi hálózatnak, vagy akár egyszerre többnek is. Nem is csoda, hogy sok könyvtár is regisztrálta magát például az iwiw-en, 17

18 remélve, hogy így közvetlenebb kapcsolatot tud tartani olvasóival tól az iwiw bevezette a klubrendszert, a non-profit kategóriába sorolt intézményeknek, így a könyvtáraknak is, 5000 forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetniük. Ekkor sok kisebb könyvtár volt kénytelen megszüntetni regisztrációját, de a nagyobb, sok ismerőssel rendelkező könyvtáraknak még így is megérte, nagyobb veszteséget jelentett volna elveszíteni az esetlegesen több száz, vagy több ezer klubtagot. A tagok számát tekintve jelenleg az egri Bródy Sándor Könyvtár van az élen (több mint fő), majd ezt követi a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (több mint 6000 fő) és a Magyar Elektronikus Könyvtár (több mint 4700 fő). Az üzenőfal használata, témakörei, használatának gyakorisága könyvtáranként eltérő, általában rendezvényeiket reklámozzák ilyen módon. A klasszikus értelembe vett közösségi oldalak mellett léteznek olyanok is, mint amilyen a Windows Live Spaces, melyek a saját szolgáltatásuk köré építenek hálózatot. Ilyen oldalak foglalkozhatnak blogokkal (Blogger.com), zenével (Last.fm), fényképmegosztással (Flickr.com), vagy bármi egyébbel Képmegosztó oldalak Ismert képmegosztó oldalak például a Flickr, az Indafotó, vagy a Picasa. Nagyon népszerűek a felhasználók körében, lehetővé teszik, hogy a regisztrált felhasználók megoszthassák képeiket másokkal. Lehetőség van a képek kommentálására, értékelésére is. Sok blogíró fényképraktárként is használja. A képmegosztó oldalak használatával könyvtári képeket, vagy akár muzeális értékű kéziratokat publikálhatunk nagyobb közösség számára. Rendezvényeinket is dokumentálhatjuk segítségükkel, felcímkézhetjük őket, így bármikor visszakereshetőek lesznek. A képeket látva a könyvtárak talán új résztvevőket, felhasználókat nyerhetnek Videómegosztó oldalak A videómegosztók közül az első helyen a nemzetközi szereplő YouTube áll, majd ezt követi a három nagy hazai, a Videa, az Indavideo és a Videoplayer. A videók segítségével bárki megmutathatja kreativitását, humorát, egyéni látásmódját, megnevettethet vagy akár elgondolkodtathat bárkit. Képmegosztó oldalakhoz hasonlóan itt is lehetősége van a felhasználóknak mások videóinak értékelésére, saját képanyagaik címkékkel való ellátására. 18

19 Lehetőséget adnak a könyvtáraknak saját reklámfilmek készítésére és feltöltésére Fájlmegosztók Mivel a zene és a film rendkívül népszerű a fiatalok között talán ez a szolgáltatás az, ami a leginkább elterjedt. Használatuk állandóan a legalitás határait súrolja. A tartalommegosztásnak azonban van egy másik, kevésbé vitatott oldala, ami a személyes dokumentumok, adatok megoszthatóságára vonatkozik. Ez új lehetőségeket teremt, lehetővé teszi a csoportos munkát tetszőleges dokumentumokon, tartalmakon Wikik A wikik olyan szövegalapú oldalak, amelyek tartalmát bárki szerkesztheti, törölheti, vagy módosíthatja mások beírásait. A törölt részek egy kidolgozott archívumba kerülnek. Az első wikit (WikiWikiWeb) Ward Cunningham hozta létre 1995-ben, az elnevezést is neki köszönhetjük, a hawaii gyors szóból származik, jelentése gyorsweb. A legismertebb wiki a Wikipédia, amely a világ legnagyobb nyílt enciklopédiája. A 265 különböző nyelvű változatban, több mint 12 millió szócikk található, melyeket több mint 15 millió felhasználó szerkeszt világszerte. Az enciklopédiák összeállítása eddig egy maroknyi nagy tudású ember kiváltsága volt, most az internet segítségével bárki hozzáadhatja tudása legjavát. A Wikipédia gyengesége, hogy mivel önkéntesek bejegyzései alapján bővül, pontatlanok lehetnek, a benne lévő információk egy része ellenőrizetlen, s a szabad módosítás miatt vandalizmusnak vannak kitéve, azaz értelmetlenséget vagy elfogadhatatlan tartalmat közölnek. Minden felhasználónak megvan a lehetősége az ilyen firkák törlésére, az előző állapot visszaállítására, sőt részletes útmutatást is találhatunk (wikipédia: vandalizmus címszó alatt) arra, hogy mi a teendő vandalizmus esetén. A Wikipédia a wikiknek csak az egyik alkalmazási területe, mellette egyre inkább terjed üzleti alkalmazása, amelyek segítségével a közös projekten, közös munkahelyen dolgozók ugyanazt az adatbázist szerkesztgethetik. Nagy előnye, hogy könnyen és szabadon módosítható, így a közös tudás tényleg közösen fogalmazódhat meg. Ennek révén könnyebben, gyorsabban érhetők el, foghatók együttműködésre a távolban dolgozó munkatársak. A könyvtáraknak is adott a lehetőség információ publikálására a könyvtárakról, a könyvtárosokról, a gyűjteményekről, vagy bármiről, ami hasznukra válhat. A magyarországi 19

20 könyvtárak listája szócikkben megtalálhatóak a nagyobb könyvtárak, azonban többségében tényleg csak listáról van szó, vannak persze olyanok, amik már rendelkeznek önálló szócikkel, de még többségük szerkesztése várat magára Podcasting A szó az ipod (az Apple lejátszójának neve) és a broadcasting (műsorsugárzás) kifejezések összeolvadásából jött létre. A podcastok digitális médiafájlok, vagy ezek összekapcsolt gyűjteményei, amelyeket feedek segítségével terjesztenek az interneten. Hordozható eszközökön és személyi számítógépeken egyaránt lejátszhatóak. A podcasting bárkinek lehetővé teszi, hogy az otthon készített rádióműsorát, videóját közzé tegye az világhálón Peer-to-peer A peer-to-peer, vagy P2P lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, tehát nincs központi, kitüntetett csomópont, nincsenek klasszikus értelembe vett kliensek és kiszolgálók, minden kapcsolódási pont egyszerre kliens és kiszolgáló. 3. kép: Peer-to-peer hálózat Az ilyen hálózatok egyaránt jól használhatóak fájlmegosztásra, vagy valós idejű adatközlésre, például telefonálásra. Egyik legismertebb telefonprogram a Skype, mely egy 20