ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN"

Átírás

1 Debreceni Egyetem Informatika Kar ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A KÖNYVTÁRAKBAN Témavazető: Készítette: Iszály György Barna Virág Gabriella Nikolett Főiskolai adjunktus Informatikus könyvtáros Matematika tanár Debrecen 2010

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A könyvtár szerepe az információs társadalomban Mit értünk információs társadalom alatt? Az információs társadalom és az internet Könyvtár, információ, információs társadalom Információs, digitális írástudás Kettő pont nulla Web Könyvtár Web-fejlődés Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár Fórum Blog RSS Linkgyűjtemény Közösségi oldalak Képmegosztó oldalak Videómegosztó oldalak Fájlmegosztók Wikik Podcasting Peer-to-peer Mashup Nyílt forráskódú szoftverek Jó-e a könyvtáraknak a 2.0-ás fejlődés? Alkalmazkodó könyvtár, alkalmazkodó könyvtáros A K2 összefoglalása, avagy a 2.0-ás könyvtáros esküje Rádiófrekvenciás azonosító rendszerek A technológia Az alkotórészek Az érzékelő kapu Az önkölcsönző egység A személyzeti és konverziós állomás Leltározó pálca Könyvvisszaadó állomás RFID címke A rendszer előnyei Hátrányok Szabványok Trendek, előrejelzések NFC, az RFID egy továbbfejlesztése A könyvtár a technológia világában Mobil Technológiák SMS WAP

3 5.2 Elektronikus könyvolvasó, elektronikus papír E-könyv E-papír E-könyv olvasó PC-TV konvergencia Virtuális valóság A jövő A jövő könyvtára Jövőképek A jövő könyvtára egy könyvtáros szemszögéből Egy futurisztikus jövőképe Az IT3 műhely tagjainak jövőképe Az én jövőképem Lehet, nem lehet Összefoglalás Köszönetnyilvánítás Felhasznált irodalom

4 1. Bevezetés A jövőben a könyvtárak életét a változásokhoz való igazodás határozza meg. A változások lehetnek politikai, gazdasági, társadalmi és technológiai jellegűek. Dolgozatom célja e technológiai változások feltérképezése, a fontosabb eszközök alkalmazási lehetőségeinek összegyűjtése. A technikai fejlődésnek köszönhetően az élet minden területén tapasztalhatunk változásokat. Boldogulásunkhoz újabb és újabb technikai eszközök használatának elsajátítására van szükségünk. Mobiltelefont hordunk zsebünkben, számítógépet, internetet használunk a tanuláshoz, a munkánkhoz, a szórakozáshoz, stb. Magam is fel vagyok szerelve jó néhány technikai eszközzel (mobiltelefon, mp3 lejátszó, házimozi rendszer, laptop, stb.), de nem volt mindig így. Az első mobilomat 18 évesen kaptam, előtte nem volt rá szükségem, nem éreztem hiányát. Ma ott tartok, hogy már sehová sem megyek nélküle, és kétségbe esek, ha lemerül és nincs nálam a töltő. De azt hiszem, ezzel nem csak én vagyok így. Megváltozott, felgyorsult világban élünk, ahol nélkülözhetetlen, hogy folyamatosan fejlődjünk, tanuljunk, új dolgokat ismerjünk meg. Ezt várják el tőlünk, s mi is ezt várjuk el mindenkitől. Témaválasztásomat indokolja az a meggyőződésem, hogy jövőnk, s egyben a könyvtár jövője is annak a függvénye, hogyan tudunk alkalmazkodni, felnőni a technológia adta lehetőségekhez. Az nem kérdés, hogy az új technológiákat használnunk kell. Az a kérdés, hogy melyiket és hogyan? Erre kell megtalálnunk a választ. Dolgozatomban erre próbálok lehetőségeket, alternatívákat adni. Nem célom az egész technikai piac felvonultatása, erre aligha lenne lehetőségem, hisz napról napra újabbnál újabb eszközök jelennek meg. Egyrészük fényes karriert fut be, másik részük, amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnik. Lehetetlen vállalkozás lenne tehát teljes felsorolást adni, minden újdonságnak, vagy legalábbis könyvtári használatban újdonságnak, számító technikai eszközről. Nem célom a valóságtól való nagy elrugaszkodás sem, véleményem szerint annak nem sok értelme lenne. Senki sem tudja megjósolni igazán milyen lesz a távoli jövő, most a közelire kell koncentrálnunk, a holnapra és az elkövetkező pár évre. 4

5 Szakdolgozatomban olyan eszközök alkalmazásának lehetőségeit boncolgatom, amelyek már jelen vannak mindennapjainkban, mégis új technológiának számítanak, mert még nem terjedtek el igazán, vagy fejlődésre, finomításra szorulnak. Minden könyvtár más és más, ami az egyikben működik, az a másikban nem biztos. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek nekünk a legmegfelelőbbek. A dolgozatban nem kívánok szerzői jogi kérdésekkel foglalkozni, egyrészt, mert igyekszek a technikai újdonságokra koncentrálni, másrészt mert ez igen bonyolult terület, aminek alapos kivesézése egy másik különálló dolgozat témája lehetne. A dolgozat megírására készülve a szakirodalom felkutatása, összegyűjtése és áttanulmányozása mellett figyeltem a könyvtárt használó, és nem használó embereket. Próbáltam rájönni, ki miért, s ki miért nem jár könyvtárba. Többféle típusú könyvtárhasználót, illetve nem használót lehet megkülönböztetni. Néhány ezek közül: Vannak, akik világ életükben a könyvek, az olvasás szerelmesei voltak, ők valószínűleg akkor is betévednek majd, ha nélkülözzük az új technológiák könyvtári alkalmazását. Vannak, akik azért járnak, mert rá vannak kényszerülve a tanulmányaik miatt, de amint befejezik, elbúcsúzhatunk tőlük. Vannak, akik sosem voltak rendszeres könyvtárlátogatók, mert meg vannak győződve róla, hogy más forrásból is be tudják szerezni a számukra szükséges információkat. Sokféle ember létezik, sorolhatnám még a különböző típusokat, ám érdemes inkább azon gondolkozni, mi az, amivel megfoghatnánk őket, amiért (továbbra is) igénybe vennék a szolgáltatásainkat, amivel megváltoztathatnánk a könyvtárról alkotott negatív elképzeléseiket. Véleményem szerint az új technológiák alkalmazása ilyen hatást érhetne el. 5

6 2. A könyvtár szerepe az információs társadalomban 2.1 Mit értünk információs társadalom alatt? Az információ felértékelődésével megváltozik a társadalom minősége, egy új korszakról, a társadalmi együttélés egy új módjáról beszélhetünk, ahol az információ hálózatba szervezett előállítása, tárolása játssza a legfontosabb szerepet. A beszéd, az írásbeliség és a könyvnyomtatás után az információs társadalmat (Information Society) a negyedik információs robbanásnak, technológiaváltásnak tekinthetjük. Az információs társadalomnak három egymás mellett létező megközelítése van: Egyszerre pozitív és negatív utópia, egy értékekkel, érzelmekkel telített eszmerendszer. Mozgósító jelszó is egyben. A politika világának megközelítése. Politikusok, technokraták, vállalkozók képviselik, akik felülről jövő forradalomként kívánják elterjeszteni Egy létező társadalmi valóság összefoglaló megnevezése. Egy új kor, amely felváltja az ipari forradalmat követően létrejött modern társadalmat. Az információs társadalom kifejezés a társadalomtudományban több mint 40, míg a politikában közel 20 éves múltra tekinthet vissza. A fogalom bevezetésében meghatározó szerepe volt Fritz Machlup közgazdásznak, aki könyvében említette először a tudásipar fogalmát, amelyen belül öt összetevőt különböztetett meg: oktatás, kutatás és fejlesztés, tömegmédia, információtechnológiák, információszolgáltatások. Az információs társadalom tehát az ipari társadalom örökösének tekinthető. Az információ önálló értékké válik, a középpontban az információ feldolgozó technológia áll. Mindenki számára felértékelődik a tudás, az ismeretek birtoklása, fontossá válik az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning), mely lassan a munkaerőpiacon való érvényesülés feltétele lesz. Az információs társadalom tehát tudás alapú társadalom, aminek fejlődését az eszközök és a tartalom mellett az emberi tudás határozza meg. 6

7 2.2 Az információs társadalom és az internet Az informatikai, telekommunikációs és média-technológia a fejlett társadalmakban gyors fejlődésen ment keresztül, gyorsabban terjedt el, mint a korábbi műszaki tudományos eredmények. A rádiózás 38 év alatt érte el az 50 milliós hallgatói létszámot, a televíziózás 13 év alatt elérte az 50 milliós nézőszámot, míg az 1994-óta terjedő internet már 4 év alatt átlépte ezt a határt. És hogy mi is az internet? Egy olyan világméretű rendszer, mely kisebb számítógépes hálózatokat köt össze egymással, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a számítógéphálózatok hálózata. Az internet az információs társadalom új kommunikációs eszköze, fejlődésének alapja, az új IKT-alkalmazások (IKT= infokommunikációs technológia) megalapozója. Az elkövetkező tíz-tizenöt évben a mobil és vezeték nélküli eszközök gyors elterjedésével minőségi változás lesz tapasztalható az internet fejlődésében. Egyre inkább interface-szerepet tölt majd be a helyüket változtató emberek és az őket körülvevő fizikai világ között. A jövő internete felhasználóorientált lesz, melyben az aktív felhasználók jelentős szerepet kapnak az új tartalmak és új üzleti modellek létrehozásában. Az új technológiák, mint például az RFID, a web 2.0, a mobiltechnológiák, új innovatív alkalmazásokat hozhatnak létre. Az internet fejlődésében a szerzői jogok szerepe nem egyértelmű, ugyanúgy, ahogy az internet jogi szabályozása is komoly problémákat vet fel, gondoljunk itt az illetékességre, adatvédelemre stb. 2.3 Könyvtár, információ, információs társadalom Egy információs társadalomban alapvető feladat biztosítani az információhoz való hozzáférést, mivel a jövő erőforrása az információ, ez egyben a könyvtárak fennmaradásának záloga is. A magyar könyvtárügy alapvető dokumentuma az évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről, melynek bevezetője a következőket fogalmazza meg: 7

8 A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. Az információs társadalom és a demokratikus jogállam működésének alapfeltétele a könyvtári rendszer, amelyen keresztül az információk szabadon, bárki számára hozzáférhetők. A könyvtári ellátás fenntartása és fejlesztése az állampolgárok és a társadalom egésze szempontjából szükséges, a könyvtári és információs szolgáltatás állami fenntartása stratégiai jelentőségű. A könyvtári rendszernek az állampolgárok érdekeit kell szolgálnia. 1 Nemcsak a törvény bevezetőjében, hanem a könyvtárügy stratégiai tervében ( ) 2 is szerepelnek az információs társadalom igényeinek kielégítésére vonatkozó kötelezettségek. A könyvtáraknak alapvető szerepet kell játszaniuk a XXI. század információs társadalmában, az információtechnológia és a korszerű távközlési módszerek alkalmazásának élvonalában kell állniuk. Az új információs technológiák elterjedése és könyvtári alkalmazása új feladatot és fejlesztési lehetőséget rejt magában, lehetővé teszik a munkafolyamatok automatizálását és a szolgáltatások hatékonyságának növelését is. Informatizálódik a könyvtári hivatás, szakma, melynek következtében megjeleni új fogalomként a könyvtárinformatika. 2.4 Információs, digitális írástudás Manapság a publikált anyagok száma és félesége egyre növekszik, új információhordozók jelennek meg, az információ visszakeresésére is egyre gyorsabb és hatékonyabb módszerek állnak rendelkezésünkre. Az internet is olyan virtuális térré alakult, ahol a felhasználók az információk tömérdek mennyiségéhez juthatnak hozzá. Az általános webes keresőket, mindenki ismeri, de nem mindegy mire, hogyan használjuk. Attól hogy évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről [ ] <http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid= tv> 2 Könyvtárfejlesztési stratégiai célok ( ) [ ] <http://www.okm.gov.hu/letolt/kultura/portal_program_ pdf> 8

9 valaki guglizik, még nem biztos, hogy gyakorlott kereső. Kétségtelen, hogy az internet olyan eszköz, amivel talán a leggyorsabban tudunk információhoz jutni, de nem biztos, hogy ez az információ releváns, nem mindig teljesek, sőt sokszor tévesek. Ugyanakkor előfordul az is, hogy a használók számára fontos információk elkerülik figyelmüket, csak azért, mert nem található meg a világhálón. Ezért kell a könyvtárakat nem az internet ellenfeleként, hanem partnereként felfogni, mert kettejük kapcsolatának kihasználásával óriási lehetőségeink adódnak. A könyvtár életében az internet egy nagyszerű segédeszköz, használatával a könyvtári munkafolyamatai egyszerűsödnek, gyorsulnak, de ugyanakkor a könyvtáros feladatai bővülnek. Az internet világában navigációs szerepet kell felvállalni, elemezni, értelmezni kell az információkat, oktatói szerepet kell ellátni, tenni kell a digitális szakadék felszámolása érdekében. A digitális szakadék az infokommunikációs eszközök használatában mutatkozó társadalmi egyenlőtlenség. A jelenség mögött az áll, hogy a társadalom különböző rétegei nem kapcsolódnak a hálózathoz, vagy nem tudják kezelni az eszközöket. Az informatikai eszközök és programok kezelésének ismerete, képessége és készsége a digitális írástudás, amely olyan komplex tudás, mely lehetővé teszi a korszerű digitális eszközök rendszeres használatát. Ennek hiányában a digitális szakadékot nem lehet áthidalni. A könyvtári szakirodalomban számos írástudással kapcsolatos fogalomról olvashatunk. Ilyenek az információs írástudás (information literacy), a számítógépes írástudás (computer literacy), a könyvtári írástudás (library literacy), a média-írástudás (media literacy), a hálózati írástudás (network literacy) és a digitális írástudás (digital information literacy). Az írástudás nem csak az írni, olvasni tudást foglalja magában, hanem az értő, megértésre törekvő olvasást is. Az információs írástudást nem lehet megadni egyetlen definícióval, mivel összetett, sokoldalú fogalomról van szó, melynek minden médiumra vonatkoznia kell. Első definíciója tág volt és nem korlátozódott könyvtári forrásokra, azt tekintették információs írástudónak, akik rendelkeztek az alábbi készségekkel: információszükséglet felismerése a tanuláshoz szükséges információ azonosítása a szükséges információ megtalálása a megtalált információ értékelése 9

10 szervezése hatékony felhasználása a tanulásban Tehát az információs írástudás és a tanulás között szoros kapcsolat van, az információs írástudás magában foglalja az információs világban való tájékozódást. Az információs, digitális műveltség, írástudás elterjesztéséhez szükség van a felhasználók képzésére, biztosítani kell az eszközöket, hogy mindenki képes legyen az információ megszerzésére, hogy igénybe tudják venni a különböző szolgáltatásokat, így a megszerzett információ hasznos, felhasználható tudássá válhat. Az információs, illetve digitális írástudás elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak, a munkaerőpiacon való elhelyezkedésnek. A könyvtárosoknak ismerniük kell e fogalmakat, sőt birtokolniuk kell e készségeket, s azokat a módszereket, melyekkel e készségek taníthatóak, fejleszthetőek. 10

11 3. Kettő pont nulla 3.1 Web 2.0 A web 2.0 elnevezés egy 2004-es konferencián hangzott el először, elterjedését Tim O Reillynek tulajdoníthatjuk, aki eredetileg az internetes gazdaság összeomlása ( dotkomlufi kipukkanása) utáni újjáéledését értette alatta. Leginkább definíció nélküli gyűjtőfogalomnak tekinthetjük, melynek jellemzői: nyitottság, közösség, aktív részvétel, tudásmegosztás, új megjelenési formák. A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés alatt tehát a technológiák olyan csoportjait értjük, mint például a blogok, a wikik, a podcastok, az RSS csatornák stb. Ezek olyan internetes szolgáltatások, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, segítségükkel megszüntethető az információáramlás egyirányúsága a weben. Az eddig passzív felhasználó most tartalomkészítővé, tartalomszolgáltatóvá válhat. Az olvasott web írottolvasott webbé válik. 1. kép: A web 2.0-val kapcsolatos fogalmak címkefelhőben 11

12 Megjelenik a web, mint platform. Már nem a PC, laptop, PDA stb. áll a középpontban, amely időnként a webet is használja, hanem a web, mint hiperszámítógép van jelen, amihez a személyi számítógépek csak a hozzáférést biztosítják. A tartalom létrehozásához nincs szükség külön programokra, a böngészőn belül fejlett felhasználói felület áll rendelkezésre, ami lehet Java vagy Flash alapú, vagy az AJAX 3 technika segítségével megalkotott. A webkettő napjaink egyik legnépszerűbb fogalma lett, gyorsan elterjedt, s nemcsak a számítógépes világban. Alig van olyan foglalkozás, tudományág, szakma, amelyik ne alkotta volna meg a maga 2.0-ás világát. 3.2 Könyvtár 2.0 A hagyományos értelemben vett könyvtárat nevezhetnénk akár könyvtár 1.0-nak is, azaz olyan intézménynek, ami a rögzített információkat összegyűjti, tárolja, rendszerezi, hozzáférhetővé és visszakereshetővé teszi. A könyvtár 2.0 (library 2.0) kifejezést először Michael Casey használta 2005-ben Library Crunch című blogjában. A megnevezés a web 2.0 hatására jött létre, amely a web megújulását hivatott kifejezni. Tehát a könyvtár 2.0 nem egy új technika, hanem a web 2.0 hatására bekövetkező technológiai és társadalmi változásokra adott válasz a könyvtárügyben. A Könyvtár 2.0 lényege nem más, mint törekvés arra, hogy a felhasználóknak mindig a nekik legmegfelelőbb szolgáltatásokat, a lehető legfrissebb eszközökkel, technológiával, szemlélettel nyújtsuk. Hasonlóan változtatja meg a könyvtár, könyvtáros munkáját, mint annak idején az internet megjelenése. Egy fontos különbséggel, hogy ezek a változások nem igényelnek anyagi beruházást. Lényegében egy új szemléletmód bevezetéséről van szó. Ahogy életkörülményeink is változnak a digitális környezet hatására, úgy a könyvtáraknak is követniük kell ezeket a változásokat, hisz nem más, mint a könyvtár legitimitása, létezése a tét. A jövő könyvtára az alkalmazkodó könyvtár. 3 Az AJaX (Asynchronous JavaScript and XML) interaktív webalkalmazások létrehozására szolgáló webfejlesztési technika. 12

13 3.3 Web-fejlődés A könyvtár 2.0 a web 2.0 alkalmazása a könyvtárakban. Ahhoz, hogy megértsük mit is értünk pontosan alatta, kövessük végig a web fejlődését, s megfigyelhetjük a hasonlóságot a könyvtár alakulásában is. A következő ábrán jól megfigyelhető, hogy a web fejlődésénél az együttműködés szintjeiben és a tartalmakhoz való hozzáférés technikáiban történtek változások. 2. kép: Internet evolúció A PC-korszakot a hálózatos működés kezdete, korlátozott információcsere jellemezte (ftp, , usenet, irc). Ezt az időszakot a könyvtáraknál könyvtár 0.0-nak nevezhetnénk. Ezt követte a web 1.0, amelynél egyszerűbbé váltak az információcsere eszközei, s megjelentek az első közösségi tartalmak (gopher, html, java, flash, database). Az 1.0-ás könyvtárnak már hozzáférése van az internethez, megjelenik az OPAC. A web 2.0-nál népszerűvé válnak a közösségi tartalmak, megjelenik a hozzá szükséges szoftverháttér, az internet egyre inkább elterjed (rss, blog, wiki, social networking, video- és fotosharing). Új generáció jelenik meg a felhasználók között, a netgeneráció, vagy más 13

14 néven digitális bennszülöttek 4, akiknek igényeit ki kell elégíteni, így a könyvtáraknak virtuális közösségi terekké kell válniuk, megjelenik a könyvtár 2.0. Már hallhatunk a web 3.0 fogalmáról is, pedig még a web 2.0-át sem emésztettük meg. Ez az új verzió az internetes tartalmak intelligens feltárására helyezi a hangsúlyt (semantic web, semantic search), azonban egyelőre ez az okos internet a jövő kihívása, éppúgy, mint az esetleges könyvtár 3.0. Vannak, akik már a web 4.0-ról álmodoznak, ami a számítástechnika teljes hálózatosodását jelenti. Megjelenik a hálózati operációs rendszer és valamennyi alkalmazás az interneten fog működni, intelligens személyi ügynökök állnak majd rendelkezésünkre. 3.4 Tipikus webkettes szolgáltatások és a könyvtár A következőkben megpróbálom összeszedni azokat a web 2.0-ás eszközöket, alkalmazásokat, amelyek a könyvtárak szolgálatában is megállhatják helyüket. Teszem mindezt a teljesség igénye nélkül, hiszen állandóan új és új ötletek, szolgáltatások kerülnek előtérbe, s néhányuk épp ilyen gyorsan el is tűnik. Természetesen az itt felsorolt alkalmazások közül nem kell mindegyiket, mindenhol bevezetni. A könyvtáraknak, könyvtárosoknak meg kell találniuk a nekik és olvasóiknak leginkább megfelelő eszközöket, melyek valószínűleg a felhasználói körtől, s a könyvtár típusától függően mások és mások lehet Fórum Ez egy olyan véleménymegosztó szolgáltatás, amelyben az adott témához bárki hozzászólhat, elolvashatja mások bejegyzéseit. A hozzászólásokhoz általában regisztrálni kell az oldalon, melynek célja hogy egy-egy felhasználó becenevét, felhasználónevét (nick-jét) más ne használhassa, illetve, hogy ezzel a becenévvel a vélemények azonosíthatóak legyenek. Az egyes bejegyzéseket általában fordított időrendben látjuk, tehát a legfrissebb van legfelül. A fórumoknak általában valamelyik weboldal ad otthont, amelyek így kiegészítik azt 4 Digitális bennszülöttek: Azon személyek, akik anyanyelvi szinten beszélik a számítógépek, videójátékok és az Internet digitális nyelvét. (M. Prensky) 14

15 információival. Gyakori azonban az önálló, az oldal témájától független topikok létrehozása is. Manapság már számtalan könyvtári, illetve könyvtáros fórum található a weben. A könyvtárak honlapjukon lehetőséget adhatnak a felhasználóknak véleményeik, javaslataik közzétételére a könyvtárról, a szolgáltatásokról, a rendezvényekről, esetleg a már olvasott vagy éppen olvasott könyvekről Blog A blog kifejezés az eredeti weblog szó rövidítése, amely a web és a log (napló) szavak összetételéből keletkezett. Az elkészült tartalmak többnyire fordított időrendben megjelenő bejegyzések, melyek címkézettek, linkekkel láthatóak el. Sok blog lehetővé teszi az olvasónak megjegyzések hozzáfűzését, véleménynyilvánítást, amellyel így közösségek is kialakulhatnak. A weblogot író célja általában az önkifejezés, gondolatainak közreadása. Témája sokrétű lehet, a személyes, egyéni naplótól kezdve, az üzleti jellegű kommunikációt segítőn, a tematikus, információs, kifejezetten csak egy témakörrel foglalkozókon át akár az egyéni vagy csoportos politikai véleménynyilvánításig is. Gyakorlatilag nem rendelkeznek semmilyen formai vagy tartalmi megkötésekkel, azonban nagyobb számban találkozhatunk a döntően szöveges bejegyzésekből állókkal. Az információs weblog üzemeltetője az adott téma iránt elkötelezett, folyamatosan nyomon követi a témához kapcsolódó új információkat, eseményeket, majd ezt megosztja olvasóival. A személyes blogok az on-line naplóíráshoz hasonlíthatóak, tulajdonosa a mindennapi tevékenységeit, gondolatait, ötleteit írja le. Sajátos fajtája a blogoknak, amikor egy nagyobb téma, szakterület információit, eseményeit dolgozza fel, erre példa a könyvtárakkal kapcsolatos klog. Új jelenség, hogy egy-egy intézmény teljes kommunikációját ebben a formában oldotta meg. Lehetőséget adhatnak a könyvtáraknak is munkacsoportok szervezésére, leküzdve ezzel a távolságot, lehetnek forrásgyűjtő helyek, vagy akár vitaszínhelyek. Aki blogot szeretne indítani, az választhat a számtalan szolgáltató által kínált ingyenes vagy fizetős megoldások közül, de saját maga is üzemeltethet blogmotort 5, amelyből szintén több nyílt forráskódú ingyenes megoldás is létezik. 5 Olyan szoftver, melynek segítségével a felhasználó saját tárhelyén blogot indíthat, telepítése és karban tartása azonban nagyobb szakértelmet kíván. 15

16 A blog formailag is sokféle lehet. A mikroblog például rendkívül rövid, tartalma csak egy-egy linkből, pár mondatból, képből vagy videóból áll. Általában mikroblogok közé a közösségi kommunikációs oldalakat soroljuk, ilyen például a twitter, a turulcsirip, vagy az iwiw üzenőfala, de ide tartoznak a linkmegosztó szolgáltatások, mint a delicious. Technikai szempontból ide sorolhatóak a videóblogok és a fotóblogok is RSS A blogoknál jelentős a hírcsatornák (feedek) használata, amelyek speciális webcímek, s arra szolgálnak, hogy a feedolvasókon (hírolvasó programokon) keresztül lehetővé tegyék a kedvenc blogjaink, híroldalaink egy helyen való olvasását, illetve az új bejegyzésekről való értesülésünket. A feedek legelterjedtebb formái az RSS 2.0 és az ATOM 1.0, mindkettő XML-en alapuló szabvány. Az RSS tehát sok szempontból a hírlevél web 2.0-ás megfelelőjének mondható, ami nem más, mint egy egyszerűen alkalmazható hírtovábbító eszköz Linkgyűjtemény Az internet megjelenése óta problémát jelentett a tartalmak megtalálása, melyre két megoldás született, az egyik az úgynevezett keresőgépek használata, mint például a google, a másik a tematikus linkgyűjtemény. Magyarországon a legismertebb a szolgáltatása. Az oldal elkészítéséhez nem szükségesek különösebb ismeretek, nem kell programozónak lenni, nem kell html-ismeretekkel sem rendelkezni, mert a Startlapnak köszönhetően, egy egyszerű kezelőfelület segítségével bárki létrehozhatja saját linkgyűjteményét. Ez mindig is létező szolgáltatás volt, de a kézi barkácsolás helyett most egy szolgáltató segítségével megosztható, címkézhető gyűjtemények hozhatók létre. A közösségi linkmegosztás során az internetfelhasználó az általa kiválasztott és megjelölt weboldalak hivatkozásait, könyvjelzőit mentheti el. Az internetező így a megjelölt oldalakat nem saját számítógépén, hanem a szolgáltató szerverén tárolhatja. Az elmentett könyvjelzőket más felhasználók átmásolhatják saját könyvjelzőik közé, címszavakat rendelhetnek hozzájuk, megjegyzéseket fűzhetnek hozzájuk, valamint osztályozhatják, értékelhetik azokat. Legismertebb közösségi linkmegosztó portál a delicious.com és a kedvencem.com. A delicious alapfeladata eredetileg nem az, hogy közösségi linkgyűjtemény legyen, hanem, hogy az eddig egy-egy számítógéphez kötött könyvjelzőket elhelyezze a virtuális 16

17 térben. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak (FSZEK) is van egy EU-s közösségi linkgyűjteménye, amely a delicious.com oldalon helyezkedik el. A delicious.com/fszekeu önmagában nem több, mint egy korszerűsített linkgyűjtemény, de elkészült hozzá egy keresőmotor, amelytől minőségileg magasabb szintre helyeződik, többé válik. Az FSZEKEU keresőmotor nagy előnye, hogy az egyes fogalmakat kizárólag európai uniós relációban keresi, s mivel a linkgyűjteménybe felvett oldalak hivatalosak, vagy megbízhatóság szempontjából kipróbáltak a kapott információk ellenőrzöttek. Tehát a keresőmotor segítségével a linkgyűjteményből tartalomszolgáltatás is végezhető. Mint sok más könyvtárhoz hasonlóan a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapján is fel van tüntetve a könyvtárban megtalálható folyóiratok listája. Általános esetben, mint az FSZEK honlapján is, betűrendbe sorolva, azonban nem árt, ha a folyóiratok a honlapon is szerepelnek valamilyen szakrend szerint, a hagyományos ETO szakrendet alkalmazva így a vegyes témájúakat több szakcsoportba is besorolhatnánk. Elegánsabb megoldás azonban ismét a delicious használata. A delicious.com/fszekfoi oldalon található listában minden folyóirat csak egyszer szerepel, de tetszőleges címkékkel, tetszőleges szakokba besorolva. Ha például szeretném megnézni az összes filmmel kapcsolatos folyóiratot, csak rákattintok a film címkére, s máris láthatóak lesznek a hozzá tartozó rekordok Közösségi oldalak Az ismertségi hálózatok (social network) célja elsősorban nem közösségi tartalmak megosztása, hanem egyszerűen csak a közösség építése, szociális kapcsolataink fenntartása. A közösségi alkalmazások szolgáltatásai egyre bővülnek, így belső zárt csoportok alakulhatnak ki. Az első ilyen weboldal a SixDegrees, mely 1997-ben indult, s az ezredfordulóig további öt-hat oldal jött létre. A MySpace 2003-ban alakult, a napjainkban leginkább népszerű Facebook pedig 2004-ben, igaz először csak a harvardi diákok hálózata volt, de 2006 óta szabadon használható bárki számára. A MySpace szerű iwiw (International Who is Who) már 2002 óta létezik, szélesebb körben azonban csak 2005-ben terjedt el, 2006-ban felvásárolta a Magyar Telekom, és a leglátogatottabb magyar weboldallá vált. MyFace, MyVip, Barátikör, Hi5 és sorolhatnám még a számtalan közösségi hálót, hogy kinek melyik tetszik, az változó, egy biztos, manapság már alig akad olyan fiatal, vagy akár középkorú, aki ne lenne tagja valamelyik magyar vagy külföldi ismertségi hálózatnak, vagy akár egyszerre többnek is. Nem is csoda, hogy sok könyvtár is regisztrálta magát például az iwiw-en, 17

18 remélve, hogy így közvetlenebb kapcsolatot tud tartani olvasóival tól az iwiw bevezette a klubrendszert, a non-profit kategóriába sorolt intézményeknek, így a könyvtáraknak is, 5000 forint egyszeri regisztrációs díjat kell fizetniük. Ekkor sok kisebb könyvtár volt kénytelen megszüntetni regisztrációját, de a nagyobb, sok ismerőssel rendelkező könyvtáraknak még így is megérte, nagyobb veszteséget jelentett volna elveszíteni az esetlegesen több száz, vagy több ezer klubtagot. A tagok számát tekintve jelenleg az egri Bródy Sándor Könyvtár van az élen (több mint fő), majd ezt követi a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézet (több mint 6000 fő) és a Magyar Elektronikus Könyvtár (több mint 4700 fő). Az üzenőfal használata, témakörei, használatának gyakorisága könyvtáranként eltérő, általában rendezvényeiket reklámozzák ilyen módon. A klasszikus értelembe vett közösségi oldalak mellett léteznek olyanok is, mint amilyen a Windows Live Spaces, melyek a saját szolgáltatásuk köré építenek hálózatot. Ilyen oldalak foglalkozhatnak blogokkal (Blogger.com), zenével (Last.fm), fényképmegosztással (Flickr.com), vagy bármi egyébbel Képmegosztó oldalak Ismert képmegosztó oldalak például a Flickr, az Indafotó, vagy a Picasa. Nagyon népszerűek a felhasználók körében, lehetővé teszik, hogy a regisztrált felhasználók megoszthassák képeiket másokkal. Lehetőség van a képek kommentálására, értékelésére is. Sok blogíró fényképraktárként is használja. A képmegosztó oldalak használatával könyvtári képeket, vagy akár muzeális értékű kéziratokat publikálhatunk nagyobb közösség számára. Rendezvényeinket is dokumentálhatjuk segítségükkel, felcímkézhetjük őket, így bármikor visszakereshetőek lesznek. A képeket látva a könyvtárak talán új résztvevőket, felhasználókat nyerhetnek Videómegosztó oldalak A videómegosztók közül az első helyen a nemzetközi szereplő YouTube áll, majd ezt követi a három nagy hazai, a Videa, az Indavideo és a Videoplayer. A videók segítségével bárki megmutathatja kreativitását, humorát, egyéni látásmódját, megnevettethet vagy akár elgondolkodtathat bárkit. Képmegosztó oldalakhoz hasonlóan itt is lehetősége van a felhasználóknak mások videóinak értékelésére, saját képanyagaik címkékkel való ellátására. 18

19 Lehetőséget adnak a könyvtáraknak saját reklámfilmek készítésére és feltöltésére Fájlmegosztók Mivel a zene és a film rendkívül népszerű a fiatalok között talán ez a szolgáltatás az, ami a leginkább elterjedt. Használatuk állandóan a legalitás határait súrolja. A tartalommegosztásnak azonban van egy másik, kevésbé vitatott oldala, ami a személyes dokumentumok, adatok megoszthatóságára vonatkozik. Ez új lehetőségeket teremt, lehetővé teszi a csoportos munkát tetszőleges dokumentumokon, tartalmakon Wikik A wikik olyan szövegalapú oldalak, amelyek tartalmát bárki szerkesztheti, törölheti, vagy módosíthatja mások beírásait. A törölt részek egy kidolgozott archívumba kerülnek. Az első wikit (WikiWikiWeb) Ward Cunningham hozta létre 1995-ben, az elnevezést is neki köszönhetjük, a hawaii gyors szóból származik, jelentése gyorsweb. A legismertebb wiki a Wikipédia, amely a világ legnagyobb nyílt enciklopédiája. A 265 különböző nyelvű változatban, több mint 12 millió szócikk található, melyeket több mint 15 millió felhasználó szerkeszt világszerte. Az enciklopédiák összeállítása eddig egy maroknyi nagy tudású ember kiváltsága volt, most az internet segítségével bárki hozzáadhatja tudása legjavát. A Wikipédia gyengesége, hogy mivel önkéntesek bejegyzései alapján bővül, pontatlanok lehetnek, a benne lévő információk egy része ellenőrizetlen, s a szabad módosítás miatt vandalizmusnak vannak kitéve, azaz értelmetlenséget vagy elfogadhatatlan tartalmat közölnek. Minden felhasználónak megvan a lehetősége az ilyen firkák törlésére, az előző állapot visszaállítására, sőt részletes útmutatást is találhatunk (wikipédia: vandalizmus címszó alatt) arra, hogy mi a teendő vandalizmus esetén. A Wikipédia a wikiknek csak az egyik alkalmazási területe, mellette egyre inkább terjed üzleti alkalmazása, amelyek segítségével a közös projekten, közös munkahelyen dolgozók ugyanazt az adatbázist szerkesztgethetik. Nagy előnye, hogy könnyen és szabadon módosítható, így a közös tudás tényleg közösen fogalmazódhat meg. Ennek révén könnyebben, gyorsabban érhetők el, foghatók együttműködésre a távolban dolgozó munkatársak. A könyvtáraknak is adott a lehetőség információ publikálására a könyvtárakról, a könyvtárosokról, a gyűjteményekről, vagy bármiről, ami hasznukra válhat. A magyarországi 19

20 könyvtárak listája szócikkben megtalálhatóak a nagyobb könyvtárak, azonban többségében tényleg csak listáról van szó, vannak persze olyanok, amik már rendelkeznek önálló szócikkel, de még többségük szerkesztése várat magára Podcasting A szó az ipod (az Apple lejátszójának neve) és a broadcasting (műsorsugárzás) kifejezések összeolvadásából jött létre. A podcastok digitális médiafájlok, vagy ezek összekapcsolt gyűjteményei, amelyeket feedek segítségével terjesztenek az interneten. Hordozható eszközökön és személyi számítógépeken egyaránt lejátszhatóak. A podcasting bárkinek lehetővé teszi, hogy az otthon készített rádióműsorát, videóját közzé tegye az világhálón Peer-to-peer A peer-to-peer, vagy P2P lényege, hogy az informatikai hálózat végpontjai közvetlenül egymással kommunikálnak, tehát nincs központi, kitüntetett csomópont, nincsenek klasszikus értelembe vett kliensek és kiszolgálók, minden kapcsolódási pont egyszerre kliens és kiszolgáló. 3. kép: Peer-to-peer hálózat Az ilyen hálózatok egyaránt jól használhatóak fájlmegosztásra, vagy valós idejű adatközlésre, például telefonálásra. Egyik legismertebb telefonprogram a Skype, mely egy 20

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia

és s mobil kommunikáci Learning Konferencia Dr.Molnár György: IKT, hálózati h és s mobil kommunikáci ciós megoldások az atipikus tanulási formák k tükrt krében 5. Magyar Nemzeti és s Nemzetközi zi Lifelong Learning Konferencia Sopron, 2009.április

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Tel.: 06-30/218-3519 E-mail: probert@petorobert.com. Közösségi megosztás előnyei és alkalmazása

Tel.: 06-30/218-3519 E-mail: probert@petorobert.com. Közösségi megosztás előnyei és alkalmazása Tel.: 06-30/218-3519 E-mail: probert@petorobert.com Közösségi megosztás előnyei és alkalmazása Tartalomjegyzék KÖZÖSSÉGI MEGOSZTÁS - 2 - MIÉRT HASZNOS? - 2 - A JÓ SHARE GOMB ISMERTETŐ JELEI - 3 - MEGOSZTÁSI

Részletesebben

Web 2.0. (Képen: a web 2.0 címkefelhő. Eredetije: http://szinte.files.wordpress.com/2010/06/tag_cloud.jpg) Történet

Web 2.0. (Képen: a web 2.0 címkefelhő. Eredetije: http://szinte.files.wordpress.com/2010/06/tag_cloud.jpg) Történet Web 2.0 A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második generációs internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a tartalommegosztásra épülnek. A felhasználók maguk készítik a tartalmat

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon Antaliné Hujter Szilvia KKMK, helyismereti szaktájékoztató Győr, 2012. július A témaválasztás indoka Információs társadalom

Részletesebben

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE)

Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek. Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) Hálózatok esszé RFID A rádiófrekvenciás azonosító rendszerek Gacsályi Bertalan (GABMAAT.SZE) TARTALOMJEGYZÉK 1. RFID (Radio Frequency Identification) meghatározása... 3 2. A rendszer felépítése... 3 3.

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő

Igényfelmérés 2011. Adatok Neme: 7 férfi. 6 fő. életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő Igényfelmérés 2011 Adatok Neme: 7 férfi 67 nő életkor: 18-30 év között 5 fő 31-50 év között 38 fő 51-65 év között 28 fő 66- év 3 fő szakmai végzettség: középfokú felsőfokú munkakör: beosztott középvezető

Részletesebben

Az RFID technológia bemutatása

Az RFID technológia bemutatása Állami Nyomda Nyrt. RFID (Rádiófrekvenciás Azonosítás) Az RFID technológia bemutatása Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó racz@any.hu, Telefon: 431 1393 Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu RFID

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK

A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK A FELSŐOKTATÁSI KÖNYVTÁRAK SZEREPE A MEGVÁLTOZOTT KÖRNYEZETBEN Virágos Márta Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma marta@lib.unideb.hu KÖNYVTÁRI TÖRVÉNY ÉS KÖNYVTÁRI STRATÉGIA A Könyvtári törvény elfogadásával

Részletesebben

Informatika szóbeli vizsga témakörök

Informatika szóbeli vizsga témakörök KECSKEMÉTI MŰSZAKI SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 6000 Kecskemét, Szolnoki út 31., Telefon: 76/480-744, Fax: 487-928 KANDÓ KÁLMÁN SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLÁJA 6000 Kecskemét, Bethlen

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

Az ATON szakfolyóirat indítása

Az ATON szakfolyóirat indítása Az ATON szakfolyóirat indítása Roadshow Mosonmagyaróvár, 2011.március 22. Gödöllő, 2011.május 16. Bánkeszi Katalin Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Dokumentum Központ Az e-publikálás jelentősége

Részletesebben

Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás

Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás Rendszám felismerő rendszer általános működési leírás Creativ Bartex Solution Kft. 2009. A rendszer funkciója A rendszer fő funkciója elsősorban parkolóházak gépkocsiforgalmának, ki és beléptetésének kényelmesebbé

Részletesebben

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv?

BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? BARANGOLÁS AZ E-KÖNYVEK BIRODALMÁBAN Milyen legyen az elektonikus könyv? Készítették: Névery Tibor és Széll Ildikó PPKE I. évf. kiadói szerkesztő hallgatók, közösen 1 BEVEZETŐ Az elektronikus könyv valamilyen

Részletesebben

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu

Verzió: 2.0 2012. PROCONTROL ELECTRONICS LTD www.procontrol.hu PROCONTROL Proxer 6 RFID Proximity kártyaolvasó Verzió: 2.0 2012. Létrehozás dátuma: 2012.08.07 18:42 1. oldal, összesen: 5 A Proxer6 egy proximity kártyaolvasó, ami RFID kártyák és transzponderek (egyéb

Részletesebben

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II.

Informatika 9. évf. Webböngésző. Internet és kommunikáció II. Informatika 9. évf. Internet és kommunikáció II. 2013. december 9. Készítette: Gráf Tímea Webböngésző Cookie: süti. A felhasználóról szóló információ, amit egy webszerver helyez el a felhasználó számítógépén.

Részletesebben

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél 3.1 Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a 21. századi könyvtárhasználó igényeinek kielégítésére. A nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak

Hálózatok. Alapismeretek. A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak Hálózatok Alapismeretek A hálózatok célja, építőelemei, alapfogalmak A hálózatok célja A korai időkben terminálokat akartak használni a szabad gépidők lekötésére, erre jó lehetőség volt a megbízható és

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Mi a PayPass? Hogyan működik a PayPass?

Mi a PayPass? Hogyan működik a PayPass? A PayPass kártya jellemzői: Lakossági, betéti bankkártya Nem dombornyomott Internetes fizetésre alkalmas A beépített antenna segítségével PayPass fizetési eszközként funkcionál A PayPass kártya chipet

Részletesebben

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai

Informatika. 3. Az informatika felhasználási területei és gazdasági hatásai Informatika 1. Hírek, információk, adatok. Kommunikáció. Definiálja a következő fogalmakat: Információ Hír Adat Kommunikáció Ismertesse a kommunikáció modelljét. 2. A számítástechnika története az ENIAC-ig

Részletesebben

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható

Az OpenScape Business rendszerek egységes architektúrára épülnek: Rugalmas, skálázható és megbízható Rugalmas, skálázható és megbízható Az OpenScape Business rendszer a kis- és közepes vállalkozások változatos igényeinek minden szempontból megfelelő korszerű, egységes kommunikációs (UC) megoldás. A rendszer-felépítése

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA

BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA Ismeretterjesztő előadás 2. Rész Előadó:Pintér Krisztina etanácsadó aniszirk@gmail.com INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. leggyakrabban

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége.

2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA. Az információ elérésének és felhasználásának képessége. 2. rész BEVEZETÉS A SZÁMÍTÓGÉPEK VILÁGÁBA 1. INFORMÁCIÓS ÍRÁSTUDÁS Az információ elérésének és felhasználásának képessége. - leggyakrabban számítógép és / vagy Internet használat - IKT technológiák alkalmazásának

Részletesebben

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29

Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 Könyvtárak szövetségben! Magyar Zsuzsanna MTA SZTAKI ITAK 2011.04.29 "Piackutatók szerint 2015-re Magyarországon több okostelefont adnak majd el, mint hagyományos készüléket. Még megdöbbentőbb azonban

Részletesebben

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere

I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere I. Felsőoktatási Marketing Verseny Versenyképes honlap kritériumrendszere Losonczi György 2010 A kutatás célja és menete 1. Versenyképesség tényezőinek maghatározása kritériumrendszer felállítása 2. A

Részletesebben

Információ és kommunikáció

Információ és kommunikáció Információ és kommunikáció Tanmenet Információ és kommunikáció TANMENET- Információ és kommunikáció Témakörök Javasolt óraszám 1. Az internet jellemzői 25 perc 2. Szolgáltatások az interneten 20 perc

Részletesebben

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com

Google App Engine az Oktatásban 1.0. ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Google App Engine az Oktatásban Kis 1.0 Gergely ügyvezető MattaKis Consulting http://www.mattakis.com Bemutatkozás 1998-2002 között LME aktivista 2004-2007 Siemens PSE mobiltelefon szoftverfejlesztés,

Részletesebben

e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. www.cardinal.hu

e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. www.cardinal.hu e-volúció Az elektronikus bankolás jelene és jövője Gyimesi István, fejlesztési vezető, Cardinal Kft. 1 Történelem Az elektronikus bankolás lassan nagykorúvá válik Magyarországon: 1994: Creditanstalt,

Részletesebben

Közösségi oldalak. Social Network. Mirıl is lesz szó?

Közösségi oldalak. Social Network. Mirıl is lesz szó? Mirıl is lesz szó? 2 Közösségi oldalak Trendek, modellek Mit jelent ez az egész? Milyen közösségi oldalak vannak? Az iwiw egy a sok közül Iskolai közösségek Elınyök hátrányok Tarcsi Ádám, ELTE Informatikai

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE 2013-2017 Rum,. Felülvizsgálva: 2015. január 5. 1. A tervezet célja A községi és iskolai könyvtár stratégiai

Részletesebben

Az NFC-technológia mindennapi életben való alkalmazásának vonzó lehetőségei

Az NFC-technológia mindennapi életben való alkalmazásának vonzó lehetőségei Az NFC-technológia mindennapi életben való alkalmazásának vonzó lehetőségei Perjési András andris@aries.ektf.hu FutureRFID - Az RFID/NFC technológia továbbfejlesztési lehetőségei az Internet of Things

Részletesebben

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN )

2011.01.24. A konvergencia következményei. IKT trendek. Új generációs hálózatok. Bakonyi Péter c.docens. Konvergencia. Új generációs hálózatok( NGN ) IKT trendek Új generációs hálózatok Bakonyi Péter c.docens A konvergencia következményei Konvergencia Korábban: egy hálózat egy szolgálat Konvergencia: végberendezések konvergenciája, szolgálatok konvergenciája

Részletesebben

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24.

Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Miért nem? Miért igen? Sinkó Márta Modell Divatiskola Budapest, 2010. 02. 24. Két könyvtár egyesítése: Modell Divatiskola Könyvtára 18 396 db 459 doboz Simon Ferenc Cipő- és Bőripari Szakközépiskola Könyvtára

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése

smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése smepro.eu tananyagbázis és kurzusrendszer portálok felépítése Az SMELearning módszertan egyik legfontosabb ajánlása, egybehangzóan az előzetes szükségletelemzés következtetéseivel a következő: a kis-és

Részletesebben

Digitális írástudás, digitális műveltség

Digitális írástudás, digitális műveltség Digitális írástudás, digitális műveltség A statisztikai adatok és kutatási eredmények tükrében Eszenyiné dr. Borbély Mária Országos Könyvtárügyi Konferencia 202. november 22-23. Eurostat, 202 e-skills

Részletesebben

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak

Az azonosító a rádióhullám mezőben felhasználva annak energiáját válaszol az olvasó parancsainak Állami Nyomda Nyrt. Alkalmazott RFID: Fókuszban a logisztika! Forrás: Amazon UK Rácz László, chipkártya és RFID tanácsadó Állami Nyomda Nyrt. www.allaminyomda.hu racz@any.hu, Telefon: 431 1393 RFID Radio

Részletesebben

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár

Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák. Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Könyvtárhasználati kurzusok és kompetenciák Kristóf Ibolya, Kristof.Ibolya@lib.szie.hu Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár Tartalom Könyvtárbemutatók, használóképzés Célcsoport Tartalom

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

SCIENTIX, közösség a természettudományos oktatásért Európában. E-mail: jarosievitz@gmail.com

SCIENTIX, közösség a természettudományos oktatásért Európában. E-mail: jarosievitz@gmail.com SCIENTIX valamint az IKT (Információs Kommunikációs Technológia) alkalmazása és a multimédia szerepe a természettudományos oktatásban, Európában Dr. Jarosievitz Beáta Főiskolai tanár SCIENTIX nagykövet

Részletesebben

Zimbra levelező rendszer

Zimbra levelező rendszer Zimbra levelező rendszer Budapest, 2011. január 11. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Dokumentum információ... 3 Változások... 3 Bevezetés... 4 Funkciók... 5 Email... 5 Társalgás, nézetek, és keresés...

Részletesebben

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek

ENELFA záró konferencia 2014. január. 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek ENELFA záró konferencia 2014. január 21. századi oktatási trendek, e-learning - Cesim OnService pilot tréningek Children must be taught how to think, not what to think. Margaret Mead A jelenlegi felsőoktatási

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date

Wi-Fi alapok. Speciális hálózati technológiák. Date Wi-Fi alapok Speciális hálózati technológiák Date 1 Technológia Vezeték nélküli rádióhullámokkal kommunikáló technológia Wireless Fidelity (802.11-es szabványcsalád) ISM-sáv (Instrumentation, Scientific,

Részletesebben

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET

Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta. Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform IVSZ Menta Dr. Bakonyi Péter BME EIT HUNGARNET Tartalom A Jövő Internetről röviden a várható fejlődés Az EU Jövő Internet stratégiája Hazai pályázatok A Platform

Részletesebben

Szakdolgozati, TDK témajavaslatok

Szakdolgozati, TDK témajavaslatok Kiadta: IB Controll Kft. Összeállította: Nagy Imre Dokumentum verzió: v1.0 Utolsó frissítés dátuma: 2015. 03. 30. Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Témajavaslatok...4 2.1.1. OpenWrt / Linux szerver admin

Részletesebben

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA INFORMATIKA TÉMAKÖREI: 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek

Részletesebben

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában

Kitekintés a jövőbe: új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában : új technológiák és modellek a fogyatékkal élők szolgálatában Fókuszban a MOBIX - az integrált, multi-platform támogatású, biztonságos videó kommunikációs és üzenetküldő platform Antal.Kuthy@egroup.hu

Részletesebben

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT

Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT Informatikai Igazgatóság: Ú J B E L É PŐK RÉSZÉRE NYÚJTOTT I N F O R M A T I K A S Z O L G Á L T A T Á S O K Az Igazgatóság felelős az informatikai szolgáltatások biztosításáért, kiemelten a központi gazdálkodási

Részletesebben

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

6. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 6. Óravázlat Cím: Információ és adatforrás feltárása, adatgyűjtés az internet segítségével, megadott szempontok alapján Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7. évfolyam (vagy felette) Témakör:

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz

READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz READy Suite: mobil és fix kiolvasó hálózat fogyasztásmérőkhöz Drive-by Okos telefon Multiterm Pro Kézi eszközzel történő mérőkiolvasás USB Meter Reader Fix hálózat Automatizált mérőleolvasás fix hálózaton

Részletesebben

Tanulás egy életen át

Tanulás egy életen át Tanulás egy életen át A számítógépes technológia alkalmazása annyi, mint megtalálni a helyes csavarkulcsot, amit ráerőltethetünk a helyes csavarra. (ismeretlen szerző) Készítette: Kovácsné Vereb Katalin

Részletesebben

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs

Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé. Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs elibrary ALMS Tananyagok adaptív kiszolgálása különböző platformok felé Fazekas László Dr. Simonics István Wagner Balázs Mire jó az mlearning Tanulás bárhol, bármikor A dolgozó ember már nehezen tud időt

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium

IMOLA. Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA. Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium IMOLA Integrált MOKKA2, ODR2 és OLA Vándorgyűlés Szombathely, 2008 július 25. Monguz MTA SZTAKI konzorcium Forró pontok, követelmények I. Tiszta, átlátható helyzetet teremteni MOKKA Egyesület, OSZK, Szállító,

Részletesebben

A wiki módszer. Internetes tartalom kooperatívan, szabad szoftveres alapon. Gervai Péter

A wiki módszer. Internetes tartalom kooperatívan, szabad szoftveres alapon. Gervai Péter A wiki módszer Internetes tartalom kooperatívan, szabad szoftveres alapon Gervai Péter A wiki módszer Jellegzetességek A leírónyelv Biztonság Az első wiki: WikiWikiWeb A legnagyobb Wiki: a Wikipédia További

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI

A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI TUDÁSMENEDZSMENT- RENDSZER ELEMEI A PEDAGÓGIAI MUNKA TÁMOGATÁSA AZ INNOVÁCIÓ ÉS TUDÁSMENEDZSMENT ESZKÖZEIVEL Kerber Zoltán TÁMOP 3.1.15 szakmai vezető Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Köznevelési

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre.

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre. Symbian Nokia Vodafone Magyarország zrt. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Nokia szolgáltatások, alkalmazások Nokia smartphone-okhoz: Az ovi.com Nokia okostelefonokhoz felépített, háttérszolgáltatást

Részletesebben

Csavarda mobil áruház

Csavarda mobil áruház Csavarda mobil áruház Használati útmutató Kérjük, hogy mielőtt elkezdené használni a Csavarda mobil áruház alkalmazást, gondosan olvassa végig ezt a segédletet. TARTALOMJEGYZÉK 1. Letöltés 2. oldal 2.

Részletesebben

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés.

Internetes keresés. Menedzsment modul. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar SdiLA menedzsment-képzés. Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17. Bevezetés Az Internet egy nemzetközi

Részletesebben

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ

MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ MOBILITÁS VÁLLALATI KÖRNYEZETBEN MEGOLDÁS KONCEPCIÓ 1 Mobil eszközök növekedési trendje 2 A mobil eszközök előnyei Támogatják a mobilitást, könnyű velük utazni, terepen munkát végezni Széles applikáció

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal. Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Email: info@silentsignal.hu Web: www.silentsignal.hu. 1 Tartalom 1. BEVEZETŐ... 3 1.1 Architektúra (terv) felülvizsgálat...

Részletesebben

Az információs portáloktól a tudásportálokig

Az információs portáloktól a tudásportálokig Az információs portáloktól a tudásportálokig open access nyílt hozzáférés szervezett szolgáltatási és informatikai környezetben Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2013. október 21. Horvath.zoltanne@pp.t-systems.hu

Részletesebben

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek...

PartSoft Informatikai Kft. KÖNNY felhasználói kézikönyv 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 1 Általános információk... 2 1.1 Számítástechnikai alapok... 2 1.2 Felhasználói ismeretek... 2 2 Ügyfélcsoport... 2 3 Ügyfelek... 3 3.1 Váltás ügyfelek között... 4 4 Bevallások... 4 4.1 Létrehozás... 4

Részletesebben

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító

A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító INFORMATIKAI ÉS ÜZLETI TANÁCSADÁS RENDSZERINTEGRÁCIÓ HÁLÓZATI MEGOLDÁSOK RENDSZERTÁMOGATÁS OUTSOURCING VIRTUALIZÁCIÓ IP TELEFONRENDSZEREK A-NET Consulting a komplex informatikai megoldásszállító A-Net

Részletesebben

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban

mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban mlearning Mobil tanulás a gyakorlatban Vágvölgyi Csaba Papp Gyula Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola elearning CBT (Computer Based Training) Interaktivitás Hipertext

Részletesebben

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID)

2. előadás. Radio Frequency IDentification (RFID) 2. előadás Radio Frequency IDentification (RFID) 1 Mi is az az RFID? Azonosításhoz és adatközléshez használt technológia RFID tag-ek csoportosítása: Működési frekvencia alapján: LF (Low Frequency): 125

Részletesebben

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése

INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE. TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése INFORMATIKAI RENDSZER FEJLESZTÉSE TÁMOP 4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013 A Szolnoki Főiskola idegen nyelvi képzési rendszerének fejlesztése IDEGEN NYELVI KÉPZÉSEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA A TÁMOP-4.1.2.D-12/1/KONV-2012-0013

Részletesebben

Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban

Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban Apple ID készítése és vásárlás az AppStore áruházban Ahhoz, hogy bármilyen ios-t használó eszközt tudjunk, rendeltetésszerűen használni szükségünk van egy úgynevezett Apple ID-re. Ennek segítségével jogosultságot

Részletesebben

WebCenter. Online jóváhagyás és együttműködés. Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28.

WebCenter. Online jóváhagyás és együttműködés. Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28. WebCenter Online jóváhagyás és együttműködés Gönczi Zsolt 2011. Október 27-28. Egy termék piaci bevezetésének kihívásai Alkalmazkodni kell az felek időbeosztásához A felek alkalomadtán földrajzilag távol

Részletesebben

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai

közötti együttműködések (például: közös, több tantárgyat átfogó feladatok), továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai Informatika Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Bemutató anyag. Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület. Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva!

Bemutató anyag. Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület. Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva! Bemutató anyag Flash dinamikus weboldal adminisztrációs felület Flash-Com Számítástechnikai Kft. 2012. Minden jog fenntartva! Testreszabott weboldalhoz egyéni adminisztrációs felület Mivel minden igény

Részletesebben

Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben

Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben Networkshop, 2012. Veszprém, NIIF Új fejlesztések, együttműködések a Magyar Elektronikus Könyvtárban, 2011-ben Networkshop, 2012. április 11. Tartalom 1. Mobil fejlesztések E-book formátumok MEK (Magyar

Részletesebben

EgroupWare: A csoportmunka megoldás

EgroupWare: A csoportmunka megoldás EgroupWare: A csoportmunka megoldás Bemutatás Az egroupware egy üzleti szintű, PHP alapú, szabad csoportmunka szerver megoldás, a Stylite AG terméke. A közösségi verzió szabadon letölthető és ingyenesen

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben