A háztartások fűtési energiafelhasználásának problematikája és modellezése egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mintaterületen

Átírás

1 A háztartások fűtési energiafelhasználásának problematikája és modellezése egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mintaterületen Fábry Katalin Földrajz BSc, Regionális elemző szakirány Péteri Viktória Geográfus MSc, Táj- és környezetkutató szakirány Témavezetők: Dr. Munkácsy Béla, Horváth Gábor Balázs

2 Bővülő épületállomány, növekvő lakásméretek DE: természetes fogyás Növekvő energiahasználat Csökken az egy háztartásban élők száma + nő az egyszemélyes háztartások száma Életminőség alacsony jövedelem ~ alacsony E-hatékonyság lakásszegénységi csapda : megfizethetőség, lakásminőség, energiahatékonyság, területi, jogi kiszolgáltatottság Lokális és globális klímára való hatás! Emberi, műszaki tényezők takarékosság, hatékonyság növelése Eurostat: É-Mo. régió - 1 lakosra jutó szobák száma ,1 1,2 1,6

3 Fűtési energiafelhasználás problémái Dekarbonizációs irányelvek Légszennyezés Energiaszegénység

4 Dekarbonizációs irányelvek Globális éghajlatváltozás Klímapolitikai válaszok EP (2014): 2030-ra 40% EP (2018): 2030-as célkitűzések Energiahatékonyság +32,5% Megújulók részaránya +32% Hazai: NÉS-2 ( ) Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Épületenergetikai Stratégia KSH (2016): háztartások CO 2 - kibocsátása 36,6% anyagi források hiánya? hőszigetelés? rossz fogyasztói magatartás?

5 Légszennyezés Szemétégetés következményei szag + egészségügyi kockázatok Önigazolás: ha mások is, ők is! Nincs pénz rendes fűtőanyagra Inverziós légréteg kialakulása jellemző

6 Mi az az energiaszegénység?

7 Energy Poverty Vs Fuel Poverty Bouzarovski (2012): nem tudják fizetni a számlákat és közben fenntartani a kényelmes életszínvonalat Bouzarovski (2014): hiányzik a szociálisan és anyagilag szükséges energiaszolgáltatási szint Tinomics (2014): nem tudja oly mértékben felfűteni a lakást, hogy elérje a hőkomfortot

8 Mi határozza meg az energiaszegénységet? Tirado-Herrero - Ürge-Vorsatz (2014): épületek alacsony energiahatékonysága energiahordozók ára háztartási jövedelem + energiakiadások aránya rossz fogyasztói attitűd

9 Energiaszegénységi index? GR: Energy Poverty Ratio = E mennyiség * E ára / jövedelem UK: E-kiadások / nemzeti mediánjövedelem Habitat for Humanity: (bevétel - E-kiadások) / nemzeti mediánjövedelem * 100 <60%? EEPI: háztartási + közlekedési energiaigény E-szegénységet csökkentő intézkedések rangsorában

10 EEPI január Magyarország szegénységi bizonyítványa

11 EDEPI

12 Magyarország energiaszegénysége a rossz hatékonyságú épületek helyzete történelmi okokra és a támogatási rendszerek hiányosságaira vezethető vissza (Fellegi D. Fülöp O. 2012) 4,4 millió lakóingatlan 80%-a nem rendelkezik megfelelő műszaki és energetikai tényezőkkel (Habitat for Humanity 2018) energiaforrások árait mesterségesen tartották alacsony szinten rezsicsökkentés? energiafelhasználás indokolatlan növekedését eredményezheti (Fellegi D. 2010) fogyasztói magatartás

13 A mintaterület bemutatása Bükk Térségi LEADER Egyesület települései és további falvak 24 település háztartásainak 10-10%-át kérdeztük között 1220 háztartás fűtési energiaigényének felmérése Elöregedő társadalom, népesség elvándorlása csökkenő népességszám Energiaszegénységről: felmért háztartások 43,7%-a nem rendelkezett semmilyen szigeteléssel háztartások negyede nem tudja elérni a számukra megfelelő hőmérsékletet 1 C-kal magasabb hőigény akár 5-6%-os többletköltség a bevételek 14,7%-át költik a fűtési számlák kiegyenlítésére Fa + fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása

14 (Long-range Energy Alternatives Planning System) hosszú távú modellező program Miért van szükség hosszú távú modellezésre? Stockholmi Környezetvédelmi Intézet városok, országok, régiók szintjén cél: energiatervezés helyben elérhető megújuló energiaforrások decentralizált energetikai rendszer fogyasztáscsökkentés a kutatás tárgya: háztartások belső terének felfűtése nem számoltunk pl.: a HMV-vel első módszertan 1. BAU ~ Business As Usual 2. Biomasszán alapuló 3. Biomasszát minimalizáló Forgatókönyvek második módszertan 1. BAU 2. RES ~ Renewable Energy Sources (minden eddigi megújuló)

15 A modellezés első módszertana - bemeneti adatok KSH Népességszám trend számítása 2050-ig Kérdőív adatai Egy háztartásban életvitelszerűen élők száma ebből átlag számolása háztartások számának változása trend felvétele Ténylegesen fűtött terület nagysága Fűtési energiahordozók típusai Mintaháztartások számítása

16

17 A tüzelőanyagokkal történő számítás módszertana a kérdőívek alapján - tüzelőanyag típusa egységesen kwh!!! 1. magas nedvességtartalmú fa erdei m 3 -be való átszámítás (1 erdei m 3 = 1m x 1m x 1,7m) erdei m 3 * fa sűrűsége * fűtőérték nedvességtartalom - fűtőérték kapcsolata frissen vágott fa csak: 2 kwh/kg 2. száraz fa - minimum 1 év száradás 4 kwh/kg-ra nő a fűtőérték - kevesebb korom és füst légszennyezés mérséklése - megfelelő fogyasztói attitűd feltételezése 3. lignit mázsáról kilogrammra váltás 2,43 kwh/kg-mal felszorzás oka: ez a lignit fűtőértéke

18

19 4. villany alapú fűtés - Milyen eszközöket értünk ezalatt? Fűtőpanel, hősugárzó, stb. - Kérdéses a fenntartható jellege ha fosszilis erőművel termelik az áramot - Nehézség a számításnál (régi és új kérdőív) RÉGI: - éves villanyszámla adat MEKH adatbázis országos átlag a háztartások végső energiafelhasználása 3,74% ÚJ: - Hány napot üzemel egy évben? - Hány órát megy egy nap? - átlagosan 1,15 kw kapacitású eszközök 5. hőszivattyú alapú fűtés - COP érték átlagosan: 3,5 Mit jelent? - szükséges adat: hány m 2 -t fűt az eszközzel

20 6. geotermia - Pannergy negyedéves/éves jelentése - Miskolc 2016: ~ 200 GWh/év hőtermelés Miskolc bizonyos részeit látja el hővel - jövőbeli értékek meghatározása a földrajzi közelség jelentősége - hőveszteség (0,1-1 C/km) - technológia fejlődése

21

22

23 Az első módszertan eredményei - BAU

24 Az első módszertan eredményei - Biomasszán alapuló

25 Az első módszertan eredményei - Biomasszát minimalizáló

26 Második számítás - azonosságok és eltérések az első verzióhoz képest Azonosságok: - adatforrások kérdőív, KSH, stb. Eltérések: - a vizsgálat tárgya a fűtött m 2 eddig a háztartások voltak - más struktúra a LEAP-ben részletesebb, pontosított más eredmény: régebbi: 153 GWh a 24 településre új verzió: 332 GWh a 24 településre kérdés: Mi is az oka pontosan? (a módszertan változásán túl)

27 A második módszertan eredményei - a BAU forgatókönyv (Energy Demand Final Units)

28 A második módszertan eredményei - a Megújuló forgatókönyv (Energy Demand Final Units)

29 Észrevétel az első módszerhez képest Energy Demand Final Units - az az energiamennyiség, amit még a mérőóra mér - itt még nem érvényesülnek a berendezésekhez tartozó hatásfokok Useful Energy Demand - az az energiamennyiség, ami ténylegesen felfűti a belső teret - a berendezések hatásfokával korrigálódik a fűtési energia Megtermelt áram Energetikai rendszer Mérőeszköz (Energy Demand Final Units) Berendezés hatásfoka Tényleges fűtési energia (Useful Energy Demand) Ipar Háztartások

30 Összefoglaló gondolatok Az energiaszegénység: - többféle energiaszegénység - jövedelmi helyzet regionális és országos szinten - cél: fogyasztáscsökkentés emberi és műszaki tényezők Modellezés tapasztalatai: - átlagokkal számítás ugyan torzabb kép, de fontos a modellezés ld. döntéstámogatás, energetikai átmenet támogatása - 2 különböző módszer más-más eredmények...vajon melyik a jó érték? - új észrevétel a 2. módszertan esetében Energy Demand Final Units és a Useful Energy Demand megkülönböztetése

31 A TDK-val kapcsolatos tapasztalatok - kutatásban való részvétel, tapasztalat, a kutatás folyamatának elsajátítása - a tudományos életben való részvétel, prezentációk készítése, előadásmód fejlesztése - új lehetőségek tudományos publikációt írni a tanulmányból - időigényes munka, de megéri!!! - felemelő érzés, önbizalomnövelő, a CV-ben is jól mutat

32