Ajánlások Budapestért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ajánlások Budapestért"

Átírás

1 Ajánlások Budapestért Mit várunk az önkormányzatoktól 2002 és 2006 között? A LÉLEGZET 2002/7 8. számának melléklete

2 Tartalom Összefoglaló 3 1. Társadalmi részvétel 4 2. Szabályozás, ellenôrzés és átláthatóság 5 3. A területfelhasználással összefüggô képviselôtestületi döntések hatása az önkormányzat pénzügyi egyensúlyára 6 4. A természetes és épített környezet javítása és az egészség megôrzése Egészséges élettér szolidáris város- és lakáspolitika Zöldterületek Fenntartható közlekedés Városmegújítás A közbiztonság javítása Az egyéb környezetterhelések csökkentése Ipari szennyezés Zajvédelem A szilárd hulladék csökkentése Csatornázás, szennyvízkezelés, talajvédelem Fenntartható vízhasználat Energiafogyasztás, komfortérzet Nem-ionizáló sugárzások 17 Hogyan valósulhatnak meg az ajánlásaink? 18 Szerzôdéstervezet 19

3 Ajánlások Budapestért Mit várunk az önkormányzatoktól 2002 és 2006 között? Fõvárosunk kiváló öröklött adottságai, a nagyarányú tõkebeáramlás és az Európai Unió átlagát közelítõ gazdasági teljesítménye ellenére sem fejlõdik lakóinak általános megelégedésére. Sokan hagyták el a várost a magas megélhetési költségek elõl menekülve és jobb életminõségre vágyva. Az itt élõk és az ide látogatók egyaránt panaszkodnak a zajra, a rossz levegõre, a közlekedési káoszra, az ápolatlan közterületekre, a lerobbant épületállományra, a zöldterületek és az infrastruktúra hiányosságaira, a piac szabályozatlanságára és nem utolsó sorban a növekvõ társadalmi egyenlõtlenségek számtalan jelére. A fõváros környezeti állapotának javítása mindenek elõtt a lakosság egészségének védelme miatt szükséges. Ugyanakkor ez fontos nemzetgazdasági cél is. Budapesten a környezeti károk költségét a szakértõk hatalmas összegre, évi milliárd forintra becsülik. Ez a veszteség évrõl évre halmozódik. A környezet súlyos állapota miatt az elmúlt években felgyorsult migrációs folyamatok nemcsak az aktív népességet, a gazdaságot is elszívják, ugyanakkor rontják a meglévõ infrastruktúra egy részének kihasználtságát, másutt viszont új igényeket gerjesztenek. A város tõkevonzó ereje és idegenforgalmi vonzereje is csökken a környezetszennyezés miatt. Ugyanakkor a hazai és külföldi kutatások azt valószínûsítik, hogy a környezetszennyezés fõ forrásainak csökkentése a fõváros fejlõdését nemhogy gátolná, hanem kedvezõbb helyzetet teremtene. A következõkben a fõváros fenntartható fejlõdésének néhány kulcskérdését vázoljuk fel. Részletesebb ajánlásokat teszünk arra, hogy milyen célokat és milyen módon érjenek el az önkormányzatok 2006-ig. Az ajánlások nagy része önkormányzati hatáskörbe tartozik, más részük viszont kormányzati feladat. Ez utóbbiak esetén az önkormányzatoknak kezdeményezõ és nyomásgyakorló szerepet kell vállalniuk. Ajánlásaink röviden összefoglalva Az önkormányzati feladatok ésszerûbb elosztásához, a környezeti és természeti értékek közös védelméhez, az infrastruktúra hatékony mûködtetéséhez és fejlesztéséhez szoros együttmûködést beleértve az önkorlátozást és kölcsönösséget kell megteremteni a települések között. A koncepciók és tervek kidolgozásába és megvalósításába idõben be kell vonni a lakosságot. Meg kell szüntetni a helyi lakosság feje felett történõ, illetve véleményével ellentétes döntéshozatal jelenlegi gyakorlatát. A szolidaritás jegyében csökkenteni kell a szegregációt. Rövid távú célkitûzésként biztosítani kell mindenki számára a lakhatást, középtávon a szociális bérlakásigények mennyiségi kielégítését, hosszabb távon a teljes lakásállomány korszerûsítését, az egészségtelen életkörülmények felszámolását. Különös figyelmet kell fordítani a gyermekek és az idõskorúak sajátos igényeire, egészséges és kellemes életfeltételeik megteremtésére. Az elmúlt tizenkét év tapasztalatai alapján újra kell gondolni a központi irányítás és a helyi kezdeményezések viszonyát. Szemléletváltásra van szükség a terület- és településpolitikában. Fékezni kell a települések terjeszkedését. Meg kell állítani a természeti értékekkel pazarlóan bánó, a költségeket az ésszerûtlenségig növelõ területfejlesztést. Egyetlen négyzetméter zöldterületet sem szabad megszüntetni. A meglévõ növényzetet óvni, állapotát javítani kell. Minél több újabb zöldfelületet kell kialakítani. A meglévõ vagyon megõrzésének, hatékony mûködtetésének, felújításának és korszerûsítésének elsõbbséget kell adni az új fejlesztésekkel szemben. A beruházásokat elsõsorban a meglévõ városi területek és létesítmények (városnegyedek, utak, épületek, infrastruktúra-hálózatok) megújítására kell összpontosítani. A budapesti agglomeráció közlekedéspolitikájának középpontjában a gyalogos és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, valamint a közösségi közlekedés színvonalának emelése álljon! Ajánlások Budapestért 3

4 1. Társadalmi részvétel Hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a képviseleti demokrácia nem biztosítja a helyi társadalom, a közösség érdekeinek optimális érvényesülését a döntéshozatalban. Az önkormányzatok képviselõtestületei sorozatosan figyelmen kívül hagyják választóik véleményét. Szerepet játszik ebben a korábbról megszokott beidegzõdés, a szakértelem hiánya, a lakosság passzivitása és nem ritkán a korrupció. Az önkormányzatok gyakran rövid távú gazdasági célokat, nehezen védhetõ részérdekeket képviselnek a természetes és épített környezet javítása, a közjó egyenletesebb elosztása helyett. A demokratikus döntéshozatal látszólag idõigényes és költséges eljárás. Mégis megéri partnerként kezelni a lakosságot és a helyi vállalkozókat, mert õk azok, akik az optimális döntésekhez szükséges helyi ismeretekkel rendelkeznek, és az együttmûködésükre is így lehet bizton számítani (köztisztaság, közbiztonság, a környezet megóvása, karbantartás, lakossági megtakarítások stb.). A közösen hozott döntések hosszú távon mindenképpen, de gyakran rövid távon is gazdaságilag kifizetõdõbbek a közösség számára. Ajánlások a társadalmi részvétel erõsítésére 4. Biztosítsanak forrásokat a lakosság és a képviselõk szakmai ismereteinek folyamatos bõvítésére, a széleskörû tájékoztatásra, a társadalmi egyeztetésekre, valamint az ellenvélemények és alternatívák szakértõi, vizsgálati és ismertetési költségeinek fedezetére! 5. A Fõvárosi Közgyûlés mellett hozzanak létre az egykori Fõvárosi Közmunkatanácshoz hasonló összetételû testületet a városfejlesztési törekvések, befektetõi szándékok összehangolására, a városkép és az építészeti színvonal védelmére! 6. A helyi népszavazás kiírásához szükséges aláírások számát csökkentsék a törvény által megengedett legkisebb mértékre (a választásra jogosultak 10 százalékára)! 7. A lakosságot érintõ minden új beruházás vagy egyéb fontos intézkedés elõtt (közterületek felújítása, új létesítmények építése, tömegközlekedési járatok megváltoztatása stb.) már a tervezés idõszakában is tartsanak lakossági fórumot! 8. Az önkormányzatok növekvõ mértékben mûködjenek együtt a civil szervezetekkel annak érdekében, hogy egyre inkább kialakuljon a lakosság és a vállalkozók környezettudatos magatartása, és többet tegyenek a településük felvirágoztatása érdekében! 1. Nem formálisan, hanem széles körû tájékoztatásra törekedve kell nyilvánosságra hozni az önkormányzatok elképzeléseit, terveit, döntéseit, valamint az ellenvéleményeket. Állítsanak fel a közterületeken megfelelõ sûrûséggel tájékoztató táblákat, hogy a tervezett intézkedésekkel, döntésekkel és ellenvéleményekkel mindenki megismerkedhessen! A helyi lapok, rádió- és televízióállomások biztosítsanak lehetõséget az eltérõ vélemények érdemi ütköztetésére! Kapjanak jóval nagyobb teret a szakmapolitikai viták a közéletben, a médiában és különbözõ szintû nyilvános fórumokon! 2. A munkaügy és a fogyasztóvédelem gyakorlatához hasonlóan hozzanak létre független békéltetõ testületeket az önkormányzatok, a választók és a vállalkozók közötti érdekellentétek feloldására! 3. Alkalmazzák azt az Európai Unióban elterjedt gyakorlatot, hogy a szakértelem hiányából eredõ, nem körültekintõ döntésekért személyes felelõsséget kelljen vállalni! A dokumentumokból a tervezõk, a döntéselõkészítõk és a helyi döntéshozók konkrét felelõssége egyértelmûen megállapítható legyen! 4 Ajánlások Budapestért

5 2. Szabályozás, ellenôrzés és átláthatóság Az önkormányzati munkát érintõ jogszabályok közül sok szorul újragondolásra. Súlyos gond azonban, hogy gyakran nem tartatják be még a jelenlegi elõírásokat sem. Nem vonják felelõsségre a szabálysértõket, nem kérik számon a tulajdonosi kötelezettségeket, sokszor éppen azért, mert az önkormányzatok maguk is mulasztásokat követnek el. A nagyobb politikai vagy gazdasági befolyással bíró egyének és szervezetek gyakran szankciók nélkül felrúghatják a szabályokat. Nemegyszer 5 6, ellenõrzési jogkörrel rendelkezõ szerv sem képes megakadályozni a törvénytelen magatartást. A leggyakoribb kihágások az illegális hulladéklerakás, a szabálytalan építkezés, a közterületek elkerítése, a szabálytalan közlekedés és parkolás, a növényzet pusztítása, a hulladékok égetése és a környezetszennyezõ vállalkozási tevékenység. A rendszerváltás óta e téren nem tapasztalható javulás. Az említett hiányosságok egyik fõ oka az, hogy a szakhatóságok túlterheltek, nem áll rendelkezésükre megfelelõ szakmai és anyagi háttér a lakossági panaszok kivizsgálásához, az ellenõrzésekhez. A szakhatóságok (környezetvédelmi felügyelõségek, nemzeti park igazgatóságok, ÁNTSZ) stb., a területi szabályozás közbülsõ szintjei (megyei és térségi fõépítészek) sokszor csak formálisan véleményezik az önkormányzatok tervezeteit. Ennek az is az oka, hogy ha a döntések a betû szerinti törvényi elõírásoknak megfelelnek, a döntéshozók nem kötelesek érdemben figyelembe venni sem a lakosság, sem a szakhatóságok véleményét. Az önkormányzatok gyakran még az érvényes jogszabályi feltételek biztosította lehetõségeikkel sem élnek, azaz hogy területükön a választóik érdekeit jobban szolgáló, esetenként szigorúbb helyi rendeleteket, korlátozásokat állapítanának meg. Így nem érvényesül az önkormányzatiság egyik alapelve, a szubszidiaritás, és gyengül a szabályozás hatékonysága. Az önkormányzatok, képviselõtestületek közpénzekkel és a közvagyonnal való gazdálkodása nehezen átlátható. Lényeges döntéseket gyakran üzleti titokra hivatkozással nem hoznak nyilvánosságra. Mindez elõször elkeseredést, majd közönyt vált ki a szabálykövetõ polgárokból. Mások egyszerûen otthagyják a rosszul mûködõ önkormányzatok területét. Ezzel az önkormányzatok éppen a potenciális szövetségeseiket veszítik el. A Városmegújítás c. fejezetben még visszatérünk ezekre a visszásságokra. Hiába vannak jogszabályok a társadalmi részvételre, az önkormányzatok bejelentési kötelezettségeire, a felelõs gazdálkodásra, az összeférhetetlenségre. A legtöbb jogszabályhoz nem készültek el a végrehajtási utasítások, nincsenek meghatározva a szankciók. Az önkormányzati képviselõtestületek, a polgármesterek, a szakhatóságok vezetõi így legfeljebb erkölcsi vereséget szenvedhetnek, de nehezen vonhatók felelõsségre a hanyagságért, hozzá nem értésért vagy tudatos károkozásért, az eljárásokkal kapcsolatos elõírások megszegéséért. Ajánlások a szabályozással és az ellenõrzéssel kapcsolatban 1. Hozzanak a képviselõtestületek a helyi sajátosságokhoz jobban igazodó, a választóik érdekeit szolgáló helyi rendeleteket és korlátozásokat! 2. Készítsék el a kerületi önkormányzatok a Környezetvédelmi Programjukat 2003 júniusáig konkrét intézkedési tervekkel, a határidõk, felelõsök és pénzügyi források megjelölésével! Ennek alapján módosítsák a településrendezési és építési szabályozásukat! 3. Kezdeményezzék egyes jogszabályok módosítását (BVKSZ, FSZKT, favédelmi rendelet) annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a környezetvédelem, az egészségmegõrzés, illetve általában a fenntarthatóság szempontjainak! 4. Biztosítsák a szakhatóságok és ellenõrzõ szervek hatékony mûködésének szakmai és pénzügyi feltételeit! 5. Állapítsanak meg a szabálysértésekre (növényzet károsítása, szemetelés, szabálytalan építkezés, parkolási szabálytalanságok, ingatlanok karbantartásának elmulasztása, zavaró gazdasági tevékenységek, zajongás stb.) a társadalmi károkkal arányos szankciókat! 6. Minden olyan szerzõdés és terv, amely közpénzeket, közvagyont is érint, legyen nyilvános, ezeket ne lehessen üzleti titoknak minõsíteni! Ajánlások Budapestért 5

6 3. A területfelhasználással összefüggô képviselôtestületi döntések hatása az önkormányzat pénzügyi egyensúlyára Az önkormányzatok állandó panasza, hogy a kötelezõen ellátandó, illetve a lakosság által elvárt feladatok teljesítéséhez nem elégségesek a források. Legtöbbször ezzel magyarázzák az elhanyagolt közterületeket, az elmaradt karbantartásokat, a romló és egyre dráguló szolgáltatásokat, a hiányos infrastruktúrát. Állításuk szerint ezért kényszerülnek eladni a területeiket, illetve engedélyezni olyan szennyezõ, nagy forgalmat vonzó, a közbiztonságot, az ott élõk életminõségét veszélyeztetõ tevékenységeket, amelyek az iparûzési adón keresztül bevételt hozhatnak. Mára már konkrét esetek igazolják, hogy a vitatható ingatlanértékesítésekkel, a beruházóknak nyújtott aránytalan kedvezményekkel, a minõség rovására történõ takarékoskodással nem lehet egyensúlyban tartani az önkormányzatok pénzügyeit. Az iparûzési adóból így nyert többletbevétel pedig sokszor a vállalkozások által okozott károk enyhítésére sem ad elegendõ fedezetet. A túlépítések és természetpusztítások miatt, valamint a karbantartások, felújítások elmulasztása következtében a meglevõ vagyon leértékelõdik. Ez az önkormányzatok területén lévõ köz- és magántulajdonra egyaránt vonatkozik. A terjeszkedés nemcsak a természeti területeket veszélyezteti, és egyre nagyobb távolságok megtételére kényszerít, gazdasági szempontból is ésszerûtlen. Az infrastruktúra-hálózat folyamatos és egyre alacsonyabb hatékonyságú bõvítését kényszeríti ki, amely óriási terheket ró a nemzetgazdaságra, a helyi önkormányzatokra és a lakosságra, azokra is, akik nem részesülnek a terjeszkedés hasznaiból. A terjeszkedés motorja az ingatlanpiaci spekuláció. Nincs hatékony ingatlanadózási rendszer, differenciált földvédelmi járulék, amelyek társadalmi szempontból ésszerûbb döntésekre kényszerítenének. Gyakran az elõírt adók és díjak (gépjármûadó, földvédelmi járulék, parkolási díjak stb.) beszedése is akadozik. Ajánlások az önkormányzati gazdálkodás reformjához 1. Keresztfinanszírozás helyett érvényesüljön a szennyezõ (használó) fizessen elv! Határozzák meg, és terheljék rá az új beruházásokra a terjeszkedéssel kapcsolatos fejlesztési és mûködtetési költségeket, valamint a környezeti károk költségeit! Csak a társadalmi, nemzetgazdasági és környezeti szempontból is kedvezõ beruházásokhoz adjanak támogatást! 2. Korrigálják az ingatlanpiac átmeneti torzulásait. A természetközeli területek átminõsítését és a zöldmezõs beruházásokat olyan díjakkal és adókkal terheljék, amelyek fedezetet nyújtanak a kapcsolódó (társadalmi) költségekre! 3. Számottevõen növeljék az adók és díjak beszedésének hatékonyságát! 4. A lakosság maga dönthesse el, hogy környezetkímélõen, esetenként több figyelmet igénylõ módon, de kevésbé költségesen él, vagy a pazarlást, a környezet nagyobb terhelését fizeti meg! 5. Képezzenek a jelenleginél jóval nagyobb forrásokat a társadalmi szempontból kívánatos, ám csak lassan megtérülõ fejlesztésekre, a kompenzációra, a piaci torzulások korrekciójára (zöldhálózat kialakítása, rozsdaterületek megújítása). Ezek fedezetét nagyrészt az elõzõ pontokban javasolt intézkedések teremthetik meg. 6. Teremtsék meg az összhangot a fejlesztési tervek (településfejlesztés, közlekedés, lakásépítés stb.) és a pénzügyi realitás között! 7. Az önkormányzatok tárgyalásos megegyezéssel érjék el, hogy a magánfejlesztõk, a helyi vállalatok is részt vegyenek a közérdekû fejlesztésekben. (Tudatosítsák a vállalkozókban, hogy a jó környezet közös érdek! Nem lehet az adózással letudni a helyi kötelezettségeket, mert az adók jelenlegi szerkezete nem tartalmaz fedezetet különféle környezeti és egyéb károkra.) 8. Kezdeményezzék az önkormányzatok az adórendszer módosítását! Ösztönözzön az adórendszer: az önkormányzatok közötti együttmûködésre, aktív vagyongazdálkodásra, az ingatlanok társadalmi célokat szolgáló vagy jövedelemképzõ (értéknövelõ) hasznosítására, a zöldterületek védelmére. A tevékenység típusú adózás (iparûzési adó, idegenforgalmi adó, személyi jövedelemadó) helyett kapjon nagyobb szerepet az érték típusú adózás, hogy a közpénzekbõl történõ fejlesztések hasznából újabb közcélú fejlesztéseket lehessen létrehozni. 9. Támogassák az önkormányzatok együttmûködését, a feladatmegosztást! Határozzák meg a budapesti agglomerációban az egymásnak nyújtott szolgáltatások és az okozott károk összegét és a kompenzációk módját! 6 Ajánlások Budapestért

7 4. A természetes és épített környezet javítása és az egészség megôrzése 4.1. Egészséges élettér szolidáris város- és lakáspolitika A népegészségügyi adatok szerint Budapest lakosságának egészségi állapota rosszabb, mint a közepes méretû vidéki városoké. Egyes kerületek között 7 8 év eltérés van a születéskor várható élettartamban. Folyamatosan nõ az allergiás, a mozgásszervi, a mentális és egyéb civilizációs megbetegedések száma, ami elsõsorban az életmóddal, a lakáskörülményekkel és a környezeti állapottal függ össze. Az elmúlt évtizedben az asztmás megbetegedések száma két és félszeresére, a tüdõrákosoké kétszeresére nõtt. Budapest lakosságának jelentõs része olyan területen él, ahol a zaj- és légszennyezés gyakran meghaladja az egészségügyi határértéket, és nincs a közelben pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas, ápolt, csendes zöldterület, illetve megfelelõ színvonalú, sportolásra, mozgásra alkalmas terület. Budapest térségében a növekvõ jövedelemkülönbségek fokozódó szegregációhoz vezetnek. Az önkormányzatok a kedvezõnek tartott beruházói ajánlatokra spontán övezetátsorolásokat végeznek, nem vizsgálva a fejlesztések környezetkárosító és a terület értékét csökkentõ hatásait. Nagyok a különbségek az egyes önkormányzatok vagyona, anyagi lehetõségei között, és ez tovább mélyíti a szegregációt. A városi lakosság területileg egyre jobban elkülönül, szociológiai értelemben homogenizálódik. Az ingatlanpiac, a lakásépítések jelenlegi gyakorlata ezt a folyamatot felgyorsítja. A nyugati országokban a lakhatás jogát az alkotmány szavatolja. A lakás az egyén társadalmi beilleszkedésének és kiteljesedésének alapvetõ feltétele. Nincs jelenleg Magyarországon lakáspolitikai koncepció azok számára, akik esélytelenek a magánszektorban történõ lakásvásárlásra. Nem mennyiségi lakáshiány van. A problémákat elsõsorban az épületek állapota, a fizikai és társadalmi környezete okozza. A lakosság egy része nem az igényeinek megfelelõ nagyságú lakásban lakik. Költséges és kockázatos a csere, ez csökkenti a lakásmobilitást. Kevés a cserék élénkítéséhez szükséges nyugdíjas- és fecskeház. (Hollandiában mintegy 20%-kal javult a lakáshelyzet a helyi önkormányzatok által szervezett, garanciákat nyújtó cserékkel.) A legtöbb önkormányzat passzív szemlélõje a kedvezõtlen folyamatoknak. Igyekeznek megszabadulni a bérlakás-állományuktól, tétlenül nézik a kilakoltatásokat, a hajléktalanság problémáját. Állami támogatás hiányában nem hoznak létre olyan nonprofit szervezeteket, amelyek az igényeknek megfelelõ mennyiségû, különféle szociális bérlakás-hálózatokat mûködtetnék. Ajánlások a lakosság egészségi állapotának javítására, különös tekintettel a gyermekekre és az idõskorúakra 1. Dolgozzon ki a Fõvárosi Önkormányzat egy olyan lakáspolitikai koncepciót, amelynek végsõ célkitûzése a mindenki számára biztosított lakhatás és a teljes lakásvagyon korszerûsítése legyen! 2. Összhangba kell hozni a város- és lakáspolitikai fejlesztéseket. Korlátozni kell a lakosság szegregációját, csökkenteni kell a városrészek közötti esélykülönbségeket. Intézkedéseket kell hozni a megélhetési költségek rohamos növekedése és a társadalmi kirekesztõdés megakadályozása ellen az alapellátások költségeinek fékentartásával, a közterületek, pihenõterületek színvonalának emelésével, kedvezményes kulturális és sportolási lehetõségekkel stb. 3. Teremtsék meg a biztonságos és akadálymentes gyalogos, kerékpáros és tömegközlekedés feltételeit! 4. Biztosítsák a lakóterületeken a gyalogosan elérhetõ, magas színvonalú alapellátást! 5. Biztosítsák a lakó- és lakódomináns területeken az egészségügyi határértékek betartását! Ezen túlmenõen pedig szavatolják, hogy a kedvezõbb helyzetû területeken a környezeti állapot ne romoljon! Törekedjenek a környezeti állapot folyamatos javítására! 6. Dolgozzák ki minden kerületben és az agglomerációban a játszóterek, sport- és rekreációs területek fejlesztési és védelmi tervét! Támogassák a nonprofit kezdeményezéseket a helyi pihenõ- és sportterületek kialakításában! Ajánlások Budapestért 7

8 4.2. Zöldterületek Nemzetközi ajánlások szerint egy város lakóinak fejenként legalább 21 négyzetméter biológiailag aktív zöldterületre van szüksége. Ez kevesebb, mint az egy lakosra jutó átlagos lakásterület. Az V. VIII. és a XIII. kerületben, a Vízivárosban és még néhány kerület sûrûn beépített belsõ részén a kívánatosnak töredéke sem jut az ott élõknek. Ennek ellenére folytatódik a zöldterületek beépítése, a leburkolás, és a megmaradt területeket sem mindig az eredeti rendeltetésüknek megfelelõen, hanem például gépkocsik tárolására használják. Az önkormányzatoknak joguk van a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályozásban (BVKSZ) meghatározott zöldfelületi minimum emelésére a rendezési tervek során. Ma ennek épp az ellenkezõje történik különbözõ ürügyekkel. Az eredmény betonsivatag, szinte elviselhetetlen mikroklíma kialakulása, az átszellõzés, a benapozás és a mozgásra, játékra alkalmas területek szinte teljes hiánya a túlépített területeken. Veszélyben vannak a hagyományos zöldövezetek is. Elsõsorban a Budai hegyvidék van teljesen kiszolgáltatva az építõk mohóságának, de egyre több a jelzés a pesti peremkerületekbõl is a zöldterületek, a növényzet elpusztításáról. A BVKSZ-bõl és az arra hivatkozó kerületi rendezési tervekbõl hiányzik a törekvés egy zöldhálózati rendszer kialakítására. A koncepciótlanság jóvátehetetlen károkat okoz. A zöldterületek fogyása Budapest környékén is növekvõ veszélyt jelent. Kevés szó esik arról, hogy a brüsszeli természetvédelmi térképek a Pannon Régiót kiemelkedõen értékes természeti területként jelzik. Ezen belül Budapest környékén a legnagyobb az élõvilág változatossága. A Budai-hegységre különösen jellemzõek a bennszülött fajok, de a Pesti-síkság és a Duna menti területek is jelentõs természeti értékeket õriznek. Ennek tükrében különösen nagy felelõtlenség az agglomeráció fejlõdését közérdekû beavatkozások nélkül az átalakuló piacra hagyni. A fõvárosinál jóval alacsonyabb telek- árak, az infrastruktúra-fejlesztés és lakásépítés támogatásának jelenlegi gyakorlata, valamint az, hogy a közlekedés, a terjeszkedés, a természetpusztítás magas külsõ költségeit nem terhelik az okozókra, óriási extraprofitot hoz a fejlesztõknek. Más gazdasági tevékenységek, például a zöldség-, gyümölcsés dísznövénytermesztés, a tájvédelmi munkák, de még a gyógy- és szabadidõs szolgáltatások is versenyképtelenek a zöldmezõs fejlesztésekhez nyújtott rejtett és nyílt támogatások miatt. Ugyancsak rossz döntésekhez vezet az iparûzési adó jelenlegi rendszere, mert a vállalkozásból származó hátrányokat rendszerint egy nagyobb térség lakossága szenvedi el, az elõnyöket (adóbevétel) többnyire csak az érintett önkormányzat élvezi. Ajánlások a Budapesti Agglomeráció zöldterületeinek védelmére 1. Rögzítsék a Budapesti Agglomeráció 50 éves zöldterület-fejlesztési tervét és ezen belül a véderdõk, a fõvárosi és a fõvárost övezõ zöld hálózat tervezett területét, valamint a rozsdaövezetekben kialakítandó új parkrendszert! A zöldterület-fejlesztési tervet beépítési tilalommal és elõvásárlási jog bejegyzésével is erõsítsék meg! 2. Vezessenek be a zöldterületek védelmére szigorúbb védelmi elõírásokat és hatékonyabb gazdasági ösztönzõket! Az önkormányzati adók szerkezetének és arányának reformjával tegyék érdekeltté az önkormányzatokat a zöldterületek növelésében! Kezdeményezzenek olyan földvédelmi és földhasználati járulékokat, adókat és díjakat, amelyek a beruházókat minél kisebb mértékû beépítésre, burkolásra ösztönözik! Hozzanak létre egy zöldterületi alapot, amelybõl pályázat útján támogatást lehet nyerni zöldterület-vásárlásra, rekultivációra, karbantartásra, kompenzációra! Támogassák a térségben termelt mezõgazdasági termékek piacra jutását, segítsék elõ az ezzel kapcsolatos tevékenységek jövedelmezõségét! 3. Vizsgálják meg, milyen eszközökkel lehetne a hatalmas mennyiségû beépítésre átminõsített terület ellenére kompaktabb településeket kialakítani, és megmenteni Budapest térségében a még menthetõ biológiai sokféleséget! 4. Módosítsák a BVKSZ és a kerületi szabályozások zöldfelületre vonatkozó rendeleteit úgy, hogy azok a helyi lakosok egészséges környezethez való jogát ne csorbíthassák az új beruházások javára! 5. Rendeljenek el azonnali beépítési moratóriumot azokban a kerületekben, illetve városrészekben (Víziváros, 8 Ajánlások Budapestért

9 Várnegyed stb.), ahol a zöldterület aránya nem ér el lakosonként legalább 7 négyzetmétert! 6. Ne lehessen a zöldterület pihenési funkcióját megzavarni és a terek, fasorok egészséges fáit elpusztítani (pl. mélygarázsok építésével)! 7. Készítsenek közös elõvásárlási-joggal nyomatékosított rendezési tervet a budapesti terek, parkok és zöldfolyosók hálózatáról! Kössék össze a mozaikosan elhelyezkedõ zöldterületeket védett gyalogúttal, fasorokkal és kerékpárutakkal! Kapcsolódjon a hálózat több ponton a Duna-part parkosított részeihez! A hosszú távú zöldterület-kialakítási terv keretében jelöljenek ki a rozsdaterületeken közparkokat, és kössék zöldfolyosókkal a meglevõ parkok hálózatába! 8.. Állítsák le a Budai hegyvidék további beépítését, beleértve a beépítés intenzitásának növelését (régi villák, õskertek megõrzése)! 9.. Ne lehessen a jövõben átminõsíteni a városi zöldterületeket! Nyilvánítsák forgalomképtelenné az egészségügyi, kulturális, oktatási és sportlétesítmények fejlesztési területeit! 10. Gondoskodjanak a kerületek az elkészített (ökológiai) zöldterületi vagyonkataszter karbantartásáról, zöldterület-gazdálkodásuk, növényállományuk naprakész nyilvántartásáról! 11. Rendszeresen ellenõrizzék és szankcionálják az önkormányzatok a telkekkel, földterületekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek elmulasztását (kaszálás, szemételtávolítás, kerítések állapota, erdõápolás), beleértve az állam, az önkormányzatok, a MÁV és a Honvédség területeit! Meg kell oldani a maradványterületek (kisebb sávok, foltok, épületek, utak melletti maradványterületek) ápolását! Kapjanak támogatást azok a tulajdonosok, akik üres ingatlanjaikat fásítják, illetve átmenetileg felajánlják közcélú használatra! 12. Támogassák a lakosságot a belsõ udvarok, homlokzatok, járdaszegélyek, elõkertek zöldítésében! Segítsék a civil kezdeményezéseket a lakóhely környéki pihenõterületek felújításában! 13. Gondoskodjanak az önkormányzati ingatlanok zöldítésérõl (burkolatok feltörése, zöld homlokzatok, zöldtetõk, egyedi fák, fasorok)! 14. Ne lehessen a parkolást a zöldfelületek rovására megoldani! 15. A zöldterület-hiányos negyedekben alakítsanak ki újabb sétálóutcákat játszóterekkel! 16. Teremtsék meg az egészségügyi és oktatási intézmények, valamint a zöldterületek biztonságos megközelíthetõségét (zöld hálózat, zöld gyalogos csatornák kialakítása)! 4.3. Fenntartható közlekedés Egybehangzóak a bel- és külföldi vélemények arról, hogy Budapest súlyos környezeti állapotát elsõsorban a közlekedés és az azzal összefüggõ jelenségek okozzák. A közlekedésben kialakult helyzet már magát a közlekedést kezdi ellehetetleníteni. Mindez egyre nehezebben kezelhetõ gazdasági nehézségeket is okoz az önkormányzatoknak és a lakosságnak egyaránt. Az elmúlt évtizedek során jelentõsen romlott a gyalogos közlekedés helyzete. Az utcákon egyre kevésbé kellemes gyalog közlekedni. A nagymértékû levegõszennyezés és zaj károsan hat a gyalogosok egészségére. A hatalmas gépjármûforgalom által keltett félelem szintén elveszi az emberek kedvét a gyaloglástól. A járdán parkoló autók miatt gyakran még egyetlen ember sem tud elhaladni a járdán, a gyermeket babakocsiban toló szülõkrõl és nagyszülõkrõl nem is beszélve. A kézen fogva sétáló párok, a beszélgetésben elmerült ismerõsök látványa szinte eltûnt ezekrõl a közterületekrõl. A kialakult helyzet sokszor állítja megoldhatatlan feladatok elé a mozgáskorlátozottakat is. A pusztuló vagy már elpusztított növényzet, a piszkos, elhanyagolt, leromlott épületek, járdák, közterületek szintén arra ösztönzik az embereket, hogy lehetõleg kerüljék a gyalogos közlekedést. A biztonságos és kellemes kerékpározás feltételei szintén hiányoznak, amit jól jellemez a kerékpárral közlekedõk rendkívül alacsony (kb. egy százalékos) aránya az összes utazáson belül. Csak a gépjármûvel történõ utazásokat tekintve, ma Budapesten a tömegközlekedési jármûvek bonyolítják le az utazások mintegy 60 százalékát, a személygépkocsik pedig a 40 százalékát. Ugyanakkor fõvárosunkban a személygépkocsik összességében tízszer annyi légszennyezõ anyagot bocsátanak ki, harmincszor annyi balesetet okoznak, ötvenszer annyi területet foglalnak el és legalább négyszer annyiba kerülnek az országnak, mint a tömegközlekedés. A budapesti lakosoknak mindössze 16%-a utazik naponta személygépkocsival, az autózásból eredõ károkat és hátrányokat viszont mindannyian elszenvedjük. Ezekbõl az adatokból is egyértelmûen látható, hogy a tömegközlekedést teljes mértékben elõnyben kell részesíteni a személygépkocsi-közlekedéssel szemben. Ajánlások Budapestért 9

10 Rohamosan növekszik a városhatáron belépõ jármûvek száma: 1994-ben 150 ezer, 2000-ben már 230 ezer személyautó lépett be Budapest határán egy átlagos munkanapon. Ma már ezek az autók okozzák a személygépkocsikból eredõ légszennyezés több mint 60 százalékát. Az autózást a vállalati gépkocsik nagy száma és a puha költségelszámolási korlátok mellett a tömegközlekedés és a közbiztonság romló színvonala, a közterületek állapota is serkenti. Ezt bizonyítja az a felmérés, amely szerint a budapesti autósok a városhatáron belül az esetek 75 százalékban 6 kilométernél kisebb távolságot tesznek meg, azaz megfelelõ feltételek mellett nem lenne szükségük a mindennapi autóhasználatra. Egy ápolt, látványokban gazdag, nyugodt fasor mellett, vagy sétálóutcában az emberek többsége akár egy kilométer távolságot is hajlandó rendszeresen gyalog megtenni. Ezzel szemben az elavult tömegközlekedési jármûvek, a járatritkítások, a megállók, aluljárók állapota és a soksávos utak, amelyek csak az átszáguldók érdekeit szolgálják az ott élõkkel szemben, alapjaiban veszélyeztetik a városi életminõséget. A tömegközlekedési jármûvek és pályák jelentõs része leromlott. Csupán a BKV vasúti hálózatának (villamos, HÉV, metró) felújítására az elkövetkezõ 10 évben legalább 350 milliárd forintot kellene fordítani. (Ebben az összegben nincs benne egyetlen méter új pálya építése és egyetlen többlet jármû beszerzése sem, hanem csupán a már meglévõk felújítása, illetve cseréje.) Hasonlóan tragikus a helyzet a meglévõ közutak állapotát tekintve is. A gyakorlat itthon és külföldön egyaránt bebizonyította annak az elgondolásnak a hibás voltát, mely szerint a közlekedési torlódások megszüntetéséhez, a gépkocsi-forgalom egyes területeken való csökkentéséhez új utakat kell építeni. Az új utak csak új forgalmat gerjesztenek, újabb torlódásokat és környezetszennyezést okozva. Sajnos, a Fõvárosi Önkormányzat ezt a tényt figyelmen kívül hagyva tovább kívánja folytatni az elmúlt évtizedek elhibázott nagyszabású útépítési gyakorlatát. A közlekedési igényeket számottevõen növelte az elmúlt évek megkérdõjelezhetõ területfejlesztési politikája, amely szabad utat adott a mérték nélküli városi terjeszkedésnek és a nagy forgalmat vonzó létesítmények (elsõsorban a bevásárlóközpontok) szinte korlátok nélküli burjánzásának. Elhibázottnak tartjuk azt az elképzelést is, miszerint a P+R rendszer (az autókat a külsõ területeken leparkolnák, és onnan tömegközlekedéssel utaznának tovább) bõvítése a jelenlegi budapesti viszonyok között érdemben tudna segíteni a közlekedési gondokon. A fõváros területére naponta 230 ezer személyautó lép be, és több mint százezer autó indul el a külsõ kerületekben. Ezzel szemben jelenleg a fõvárosban mintegy 4000 P+R férõhely található. Hiú ábránd azt hinni, hogy ez a két nagyságrendi különbség érezhetõ mértékben csökkenthetõ. Ez nem azt jelenti, hogy egyetlen P+R parkolóhelyet sem szabad létesíteni, azt azonban igen, hogy hiba lenne ezeknek jelentõs szerepet tulajdonítani. Azt is figyelembe kell venni, hogy ezeknek a parkolóknak a nagy része már csak az erõsen megfogyatkozott zöldterületek újabb pusztításával építhetõ meg, ami semmiképp sem kívánatos. A belsõ városrészekben a szabályos parkolóhelyek száma sokkal kevesebb, mint az ott parkoló autóké. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan, hogy a gépkocsik számának további, jelentõs növekedésével számolnak a várostervezõk és az önkormányzatok. Ugyancsak ellentmond mind a piacgazdaság, mind a szolidaritás elvének, hogy a parkolási gondokat közpénzek bevonásával kívánják enyhíteni. Miközben számos közfeladat ellátásánál hivatkozunk a korlátozott gazdasági lehetõségekre, sokan veszik természetesnek az ingyenes parkolóhely-juttatást, és még számos motorizációs költség áthárítását a társadalom egészére. A motorizáció valós költségeinek megjelenítésével azonban kiderülne, hogy a jelenlegi növekedési trendbõl mennyi a mesterségesen gerjesztett igény és mennyi a tényleges szükséglet. Ez egyes befektetések, fejlesztési elképzelések gazdaságosságának gyökeres megváltozását is magával hozná. A közlekedéstervezésre az is rányomja a bélyegét, hogy Budapest közlekedéspolitikáját, általános közlekedésfejlesztési terveit évtizedek óta ugyanazok a cégek, illetve személyek dolgozzák ki, így náluk a szemléletváltás pszichológiai szempontból is nehezen képzelhetõ el. Feltehetõen befolyásolja az általános közlekedésfejlesztési terveket az is, hogy ezeknek az elkészítõi többnyire közvetlenül érdekeltek az egyes konkrét beruházások megtervezésében is. Ajánlások a fenntartható közlekedéspolitikára 1. A motorizációval kapcsolatban az eddigi túlnyomórészt kínálatbõvítõ politika helyett a keresletkorlátozást kell elõtérbe helyezni. 2. Jelentõsen javítsák a gyalogos közlekedés feltételeit! 3. A meglévõ közlekedési hálózat hatékony mûködtetésének, biztonságának, fenntartásának, felújításának, korszerûsítésének biztosítsanak elsõbbséget az új nagyberuházásokkal szemben! 4. Minden nagyobb közlekedési beruházás tervezésekor készüljenek megfelelõ részletességû alternatív tervek 10 Ajánlások Budapestért

11 is, összehasonlító költségszámításokkal, komplex környezeti-gazdasági hatásvizsgálatokkal! 5. Nagy forgalmat vonzó létesítmények tervezésénél az egész vonzáskörre készüljenek összetett hatásvizsgálatok! A külsõ költségeket terheljék a beruházásra! 6. Álljon vissza Budapesten négy év alatt a tömegközlekedés legalább 70 százalékos aránya a jelenlegi 60 százalékról (csak a tömegközlekedést és a személygépkocsi-közlekedést számítva)! Ezt elsõsorban a fõvárosba irányuló helyközi utazásoknál történõ beavatkozásokkal kell elérni! 7. Készüljön el a budapesti agglomerációra a kötöttpályás tömegközlekedési hálózat (elõvárosi vasút, HÉV, villamos, metró) felújításának és fejlesztésének programja, beleértve a pénzügyi ütemezést is! január 1-ig vezessék be a BKV Rt., a MÁV Rt. és a VOLÁNBUSZ Rt. közös bérletét! 2004-ben valósuljon meg a teljes tarifaközösség, majd 2005-ben lépjen életbe a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ)! 9. A BKSZ üzemeltesse a területén a parkolási és a várhatóan bevezetésre kerülõ útdíj-fizetési rendszereket is, és az így keletkezõ többletbevételeket a tömegközlekedés javítására használja fel! 10. Minden vonalon biztosítsanak forgalmi elõnyt a tömegközlekedésnek (az egyéb forgalomtól elkülönített sávok létesítése, a közlekedési lámpáknak a tömegközlekedési jármûvekre hangolása stb.)! 11. Sûrítsék az esti, illetve éjszakai járatokat! Segélykérõ rendszerrel tegyék biztonságosabbá a külterületi megállókat! 12. A tömegközlekedési viteldíjakat legfeljebb csak az infláció mértékének megfelelõen emeljék! 13. Vezessenek be 30 km-es sebességkorlátozást Budapest teljes területén a fõútvonalak, illetve a tömegközlekedési útvonalak kivételével! 14. Vizsgálják felül a nagyforgalmú utak (Rákóczi út, Üllõi út stb.) közlekedési rendjét, és forgalomszabályozási eszközökkel (pl. a sávok visszaépítésével) csökkentsék az áthaladó gépjármûvek számát! Kezdjék meg a belsõ gyorsforgalmi utak visszaépítését! 15. Javítsák a kerékpározás feltételeit (õrzött tárolók, parkolók, védett kerékpárút-hálózat) a fõvárosban és a közeli településekrõl ingázók számára! 16. Újabb útépítésekre és -bõvítésekre ne kerüljön sor a fõvárosban és a környékén! Ez alól csak az M0-s autóút keleti szakasza (a 31-es úttól Kerepes és Mogyoród irányába vezetve) és a kisebb korrekciók jelentenek kivételt. 17. Ne építsenek újabb közúti hidat a Dunán! 18. Dolgozzon ki a fõváros forgalomcsökkentõ tervet a különösen kedvezõtlen meteorológiai viszonyokra, hogy megelõzze a szmogriadót, a talajközeli szennyezõanyagok feldúsulását! 19. Vezessenek be úthasználati díjat Budapest közigazgatási határa közelében a befelé jövõ gépkocsikra! Kísérletképpen ezt a Budakeszi úton vagy a 10-es úton javasoljuk elõször alkalmazni. 20. A parkolási díjak legyenek arányosak a területfoglalásból eredõ társadalmi gazdasági környezeti hatásokkal! 21. Az új mélyparkolók megépítését csak az épületek és egyéb leburkolt területek alatt engedélyezzék úgy, hogy azok ne veszélyeztessék a növényzetet! 22. Dolgozzák ki az áruterítés környezetkímélõbb módozatait a különbözõ övezetekben! Korlátozzák a teherfuvarozást! A 7,5 tonnánál nagyobb megengedett összsúlyú teherautóknak csak eseti engedéllyel lehessen a város belsõ, illetve lakóterületeire behajtani! 23. Tegyenek erõfeszítéseket a lakosság közlekedéssel kapcsolatos értékrendjének megváltoztatására! Csatlakozzanak az önkormányzatok az Európai Autómentes Naphoz! (Szeptember 22-e célja nem az autósok pellengérre állítása. Sokkal inkább egy vidám népünnepély, amely azt kívánja megmutatni, hogy mennyivel színesebb, kellemesebb az olyan város, ahol sok hely van a gyalogosok, görkorcsolyázók, kerékpárosok, a játék, a bámészkodás, a személyes találkozások számára.) Vezessék be Budapesten is az idegenforgalmi szezonban egyes központi fekvésû utakon a fesztivál jellegû autómentes hétvégéket! 24. Tudatosítsák a lakosságban a motorizáció valós költségeit! Folyamatosan végezzenek felvilágosító tevékenységet a tömegközlekedés társadalmi támogatottságának, népszerûségének növelésére érdekében! 25. Korszerûsítsék a levegõtisztaság-mérõ hálózatot! A mért adatokat a jelenleginél közérthetõbb módon és szélesebb körben hozzák nyilvánosságra! 26. Szigorúan ellenõrizzék a gépjármûvek károsanyag- és zajkibocsátását, és az elõírásoknak nem megfelelõ jármûvek tulajdonosai ellen a jelenleginél komolyabb szankciókat alkalmazzanak! A Fõvárosi Önkormányzat vezessen be a sûrûn lakott területeken az országosnál szigorúbb szabályozást a gépjármûvek károsanyagkibocsátására! 27. Szüntessék meg a közlekedéstervezéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket! A fõváros és egyes területeinek általános közlekedési, közlekedésfejlesztési terveit a Fõpolgármesteri Hivatalban létrehozott külön részleg dolgozza ki! Ezeket a feladatokat ne bízzák olyan cégekre vagy személyekre, amelyek vagy akik egyes konkrét beruházások tervezésében is érdekeltek! 28. Végezzenek átfogó forgalom-felmérést! Ajánlások Budapestért 11

12 4.4. Városmegújítás Budapesten megoldatlan az épületek folyamatos karbantartása, felújítása, korszerûsítése. Ez nemcsak esztétikai kérdés. Nagy a porterhelés, pazarló a víz- és energiafogyasztás, sõt esetenként a tartószerkezetek is életveszélyesek. Az önkormányzatok legfeljebb a társasházaknak nyújtandó támogatások pályáztatásával veszik ki a részüket a felújításban (ráadásul az így nyújtott összeg a szükségesnek csak csekély töredéke). Nem törekednek a környezeti állapot javítására, hagyják beépíteni a zöldterületeket, a szélcsatornákat, nem gondoskodnak gyermekbarát környezet kialakításáról. Emiatt sokan elmenekülnek a romló területekrõl. A legtöbb kerületben nincs városrehabilitációs iroda, amelynek tanácsadó, koordináló és ellenõrzõ szerepe lenne, és mozgósítaná a helyi erõket. A lakosság, a vállalkozók és az önkormányzat együttes erõfeszítései, kis lépésekben történõ szelíd (szociális) városmegújítás helyett az önkormányzatok inkább befektetõ társaságoknak adják meg a lehetõséget egy-egy új kereskedelmi, lakó- vagy irodaegyüttes megépítésére. A környezetvédelmi hatásvizsgálatok gyakran formálisak, nincsenek tekintettel a hatásterületen levõ ingatlanokra. A nagyobb arányú munkák rendszerint a kialakult közösség szétköltöztetésével, a régi épületszövet és a területen levõ növényállomány eltüntetésével kezdõdnek. A rehabilitálandó területeken végzett szociológiai vizsgálatok csak az íróasztalnak készülnek. A gazdaság átalakulásával hatalmas ipari és közlekedési területeket rosszul vagy sehogy sem hasznosítanak az ún. átmeneti zónában. A csökkenõ népesség és a nagy mennyiségû roncsolt terület ellenére a város terjeszkedik, a fejlesztések jelentõs részben a peremkerületi és a városon kívüli természetközeli területeken folynak. Hiányosak a támogatások és a városmarketing eszközök, amelyek az új vállalkozásokat a rozsdaterületeken való letelepedésre ösztönöznék. A privatizáció során szerzett rossz állapotú, alulhasznosított ingatlanok tulajdonosait nem ösztönzik a változtatásra. A rozsdaövezetek újjáélesztése a kezdeteknél tart. Budapest belsõ magjának, mintegy 5000 épületnek az unikális értékét jelzi, hogy a Duna-part egy hosszú szaka- szon a Világörökség része. A város azonban nem használja ki az elismerésben rejlõ sokoldalú lehetõségeket. Egyre nagyobb ellenérzést keltenek a lakosságban a léptéktelen, a környezetükhöz nem alkalmazkodó, közepes építészeti színvonalú irodaházak, kereskedelmi létesítmények, amelyeket sokszor a város legértékesebb, legfrekventáltabb telkeire építenek. A jelenlegi engedélyezési eljárások nem biztosítják, hogy nemzetközi mércével is elismerést kiváltó építészeti színvonalon fejlõdjön a város. Hasonló módon a lakásépítésben is a hivalkodó, a környezet iránt érzéketlen épületek vannak túlsúlyban. A gomba módra szaporodó bevásárlóközpontok egyéb káros hatásaik mellett hozzájárulnak a helyi ellátás, a gyalogosan is megközelíthetõ üzletek és szolgáltatások megszûnéséhez. Ezáltal is kedvezõtlenül változik meg a város szerkezete, lepusztulás fenyeget egyes városrészeket, romlanak az emberi kapcsolatok. Ajánlások az épített környezet fejlesztésére 1. A közterületek felújításával, a közbiztonság és a környezeti állapot javításával segítsék az önkormányzatok a területükön levõ ingatlanok felértékelõdését, és vonzzák a magántõkét az épületek felújításához! 2. Hozzanak létre minden önkormányzatnál olyan vegyes tulajdonú társaságokat, amelyek a magánfejlesztõk rövid távú piaci fejlesztései mellett a város fejlõdése szempontjából kedvezõbb, de kockázatosabb fejlesztéseket intézik: a rozsdaterületek felszabadítását, az értékõrzõ városfelújítást, az újszerû és nagyobb kiterjedésû fejlesztéseket! Külön programot dolgozzanak ki a Világörökség és a környezetében található eklektikus városrész épületeinek és közterületeinek gazdasági, szociális, kulturális és mûszaki szempontból korrekt felújítására, a környezeti állapot javításával és a zöldfelületi arány jelentõs növelésével egyidejûleg! 3. A város karakterének megõrzése, a vizuális kultúra színvonalának emelése az egyik szükséges feltétele Budapest megújulásának: A buldózeres városmegújítást váltsa fel a szelíd (szociális) a városszerkezetet, a hagyományokat, a helyi közösségeket megõrzõ, azokra támaszkodó differenciált rehabilitáció! Õrizzék meg a kerületek az egyéni arculatukat, illetve törekedjenek a kialakítására! Dolgozzák ki a táj-, az utcakép, a karakteres városhangulat megõrzéséhez (visszaállításához) elengedhetetlen városkép-védelmi terveket! Készüljön egységes program az eklektikus városrész és a Világörökség rendbehozatalára! 4. Készüljön kereskedelempolitikai koncepció Budapest térségére, amely támogatja a helyi ellátást és a helyben 12 Ajánlások Budapestért

13 termelt áruk piacra jutását! A helyi kultúra és társadalmi kohézió megõrzése és az idegenforgalmi vonzerõ növelése érdekében támogassák: a helyi iparmûvészeti, kézmûves és egyéb kisipari tevékenységeket, a hagyományos vendéglõk, kávéházak hálózatának újjáélesztését, a zöldség gyümölcs piacok hálózatát! 5. Ne engedélyezzék a 3000 négyzetméternél nagyobb alapterületû újabb bevásárlóközpontok létesítését! 6. Kezdeményezzék a lakáspolitika újragondolását! Dolgozzanak ki az Európai Unió gyakorlatának megfelelõ szociális bérlakásrendszert! (A felújítás és a bérlakásépítés pénzügyi ösztönzése elsõsorban állami feladat, de a koordináció az önkormányzatoké.) Állítsanak fel nonprofit szervezeteket a lakásgazdálkodás és a mobilitás támogatására. 7. Gyorsítsák fel a rozsdaövezetek felújítását: vezessenek pontos nyilvántartást a rozsdaterületekrõl, képezzenek alapokat a rozsdaterületek kárfelmérésére, kármentesítésére, parkosítására és egyéb értéknövelõ fejlesztésére, ösztönözzék a tulajdonosokat a rozsdaterületek hasznosítására, kapjanak elsõbbséget a rozsdaterületek infrastruktúra-fejlesztései a zöldmezõs fejlesztésekkel szemben! 8. A lakásépítési támogatásokat kössék szigorú környezetvédelmi feltételekhez (megfelelõ tömegközlekedési ellátottság, már kiépített közmûhálózat megléte stb.)! 9. Mutasson példát az önkormányzat a környezettudatos ingatlankezelésre, az energiatakarékosságra, az ingatlanjaik, a zöldterületek és az egyéb közterületek ápolására! Népszerûsítse a követendõ mintákat, a lakossági kezdeményezéseket! Tanácsadó irodák felállításával segítse a lakosságot az épületek felújításában! 4.5. A közbiztonság javítása A közbiztonságról elõször a testi erõszak, a vagyon elleni bûncselekmények, a közlekedési balesetek jutnak az eszünkbe, de a környezet állapota, a hiányos útburkolatok, a térvilágítás vagy az építmények állékonysága is beletartozik e kérdéskörbe. Biztonságérzetünket befolyásolják a szomszédok, a környéken mûködõ szórakozóhelyek, az ingatlanok mûszaki állapota, de az is, hogy a hazavezetõ utcában vannak-e késõig nyitva tartó boltok és általában olyan terek, parkok, utcák, ahol az emberek szívesen elidõznek, igyekeznek egymással találkozni, szomszédsági kapcsolatokat kiépíteni és együttmûködni a terület megóvásában, felújításában. Szubjektív biztonságérzetünket rontják a hajléktalanok, a koldusok, az illegális utcai árusok, a pályaudvarokon, aluljárókban, parkokban uralkodó rendetlenség. A társasházak kezelésének megoldatlanságaira, a házirend, a lakónyilvántartás, a folyamatos mûszaki ellenõrzés és karbantartás hiányára a lakosság eltérõen, de mindenképpen kedvezõtlenül reagál. A belsõ kerületekbõl elmenekülnek a tehetõsebb családok, a népesség folyamatosan öregszik. Félelembõl mindenüvé rácsokat szerelnek, rengeteg az önvédelembõl tartott kutya a lakásokban. Az elhanyagolt helyen maradók többsége nem ügyel a környezetére. Szemetelnek, elmarad a járdák takarítása, az elõkertek ápolása. Félelmet, elkeseredést vált ki, ha a környéken szinte puccsszerûen olyan fejlesztésbe fognak, amely nem szolgálja az ott élõk érdekeit, sõt az ingatlanok jelentõs értékcsökkenéséhez, az életminõség rosszabbodásához vezet. A legtöbben nem tudnak, de sokan nem is akarnak mások rovására meggazdagodni. A közigazgatás felelõssége azonban az lenne, hogy féken tartsa a spekulációt, csakis a tisztességes kockázatvállalás méltányos jutalmazását és a közérdek érvényesítését szavatolja. Ajánlások a közbiztonság javítására A közbiztonság javításához fontos az ezért felelõs szervek megerõsítése. Azonban legalább ilyen fontos a közterületek, az épületek barátságosabbá tétele, a demokrácia, a társadalmi részvétel növelése, a helyi közösségek kialakítása és erõsítése. Az ezekre vonatkozó konkrét ajánlásokat a többi fejezetben ismertettük. Ajánlások Budapestért 13

14 Zajvédelem 4.6. Az egyéb környezetterhelések csökkentése Ipari szennyezés Jelenleg a kis- és közepes vállalkozások jelentõs része elkerüli a hatóságok figyelmét. Az önkormányzatoknak és a szakhatóságoknak nincs megfelelõ kapacitása a nagyszámú, gyakran változó vállalkozások ellenõrzésére. A vállalkozások a szennyezéseikrõl önbevallást készítenek. A szakhatóságok elõre bejelentik az ellenõrzéseket, amelyek sokszor nem tárják fel a szabálytalanságokat. Ezért a lakosság okkal bizalmatlan az új vállalkozások betelepülésével szemben. Ugyanakkor a kis- és közepes vállalkozások arról panaszkodnak, hogy rengeteg szakhatósággal kell kapcsolatot tartaniuk, a tevékenység gyakorlása költséges és bonyolult engedélyezésekkel, bürokratikus kötelezettségekkel jár. Ajánlások az ipari szennyezések csökkentésére 1. Az önkormányzati és szakhatósági döntések során nem csak a környezetvédelmi intézkedések meghozatalát, hanem azok hatékonyságát is figyelembe kell venni. A támogatási rendszerek kialakításánál elõnyben kell részesíteni a megelõzõ intézkedéseket, hiszen azok nem csak a környezetvédelmi, hanem a piaci teljesítményre is kedvezõ hatással vannak. 2. Szükséges a párbeszéd és a rugalmas környezeti szabályozás, hiszen ez elõsegíti az integrált szemlélet meghonosodását, ami által a környezetvédelem a szükséges rossz helyett a vállalati élet szerves, produktív részévé válhat. 3. Szorgalmazzák az önkormányzatok a rendszeres párbeszédet a lakosság és a nagyvállalatok között! A zajvédelem a környezetvédelem mostohagyereke. Noha az enyhébb zajok is tartósan hatva visszafordíthatatlan mentális és fizikai egészségkárosodást okoznak, a megelõzési szándék nem tükrözõdik sem a szabályozásban, sem az intézkedésekben. A zajszint jelenlegi éjszakai egészségügyi határértéke (55 dba) a lakosság mintegy 30%-ánál már alvászavarokat okoz. Ennél azonban jóval nagyobb értékeket is mérnek folyamatosan a forgalmasabb utak mentén. A közlekedési eredetû zajt még ma is a fejlõdés velejárójának tekintik, és ellene csak passzív zajvédelmet javasolnak. A nagyobb forgalmú utakon a nappali és az éjszakai zajszint hosszú évek óta jóval meghaladja az egészségügyi határértéket. Az önkormányzatoknak megvan ugyan a lehetõségük arra, hogy az érvényes évi egészségügyi minisztériumi rendeletnél szigorúbb helyi szabályozást vezessenek be, de nem élnek ezzel a jogukkal. Gyakori panasz, hogy a vendéglátóipari egységek, szabadtéri színpadok, zenekarok stb. tevékenységét nem szabályozza a jegyzõ úgy, hogy a környék lakói nyugalmának adjon elsõbbséget. Nem kielégítõ az építkezések ellenõrzése sem. Míg a gazdagabb országokban magától értetõdõ az önkorlátozás, mások nyugalmának tiszteletben tartása, addig nálunk az önzõ szórakozásokat tûrni kénytelen a lakosság (rendszeres késõ esti tûzijátékok, koncertek, sétarepülések, motorozás stb.). Több éve napirenden van a zajszabályozás reformja. Ma a településeken három különbözõ szerv (önkormányzat, ÁNTSZ, környezetvédelmi felügyelõség) felelõs a zajvédelmi rendeletek betartásáért. Ez a rendszer átláthatatlan és alacsony hatékonyságú. Ajánlásaink a zajvédelemre 1. Kapjon prioritást a csend! Ellenõrizzék a zajra vonatkozó helyi elõírások maradéktalan betartását! Készítsenek az önkormányzatok az elavult évi egészségügyi minisztériumi rendeletnél hatékonyabb szabályozást a területükön! Amennyiben a zajszint meghaladja a határértéket, legyen kötelezõ a beavatkozás a zaj csökkentésére! 2. Egységesen szabályozzák a fõvárosban, hogy lakódomináns területeken a szabadtéri kulturális és vendéglátó egységek mûsorai csak 22 óráig tarthatnak! 3. Egyre több helyen teremtsék meg a nyitott ablaknál történõ alvás lehetõségét. Lakóövezetekben az éj- 14 Ajánlások Budapestért

15 szakai zajszintet szorítsák le 50 dba alá. A forgalmas útvonalakon se haladja meg a zajszint éjszaka az 55 dba határértéket! (Sebességkorlátozással jelentõsen csökkenthetõ a gépjármûvek okozta zaj.) 4. Új kulturális, gyógy-, rekreációs vagy lakófunkciójú épületeknél ne lehessen felmentést kapni az egészségügyi határértékek betartása alól, és ne lehessen csak passzív zajvédelmet (jól záródó ajtók, ablakok) alkalmazni! (Vagyis biztosítsák, hogy ki lehessen nyitni éjszaka az ablakokat.) 5. Alkalmazzák a fõvárosban a korszerû zajvédelmi tervezés eszközeit (zajtérképek, akusztikai modellezés stb.) a döntéshozatalban, a beruházásoknál, a város megújításánál! 6. Forgalmas utak mentén lehetõleg növényzettel kombinált zajgátló falat alakítsanak ki! A szilárd hulladék csökkentése Az Európai Unió követelménye hulladékkérdésben egyértelmû: elsõ helyen áll a megelõzés, azt követi az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, kompromisszumos megoldásként az energetikai célú égetés, és csak végsõ esetben jöhet szóba a már elõkezelt hulladék lerakása. Míg nálunk azon folyik a vita, hogy melyik élelmes vállalkozó nyerje el a bányagödrök feltöltésének jogát, nyithasson hulladéklerakó telepet, Németországban az építési törmelékek újrahasznosítását egy éven belül 72%-ról 80% fölé kívánják emelni. A fõváros eddig megoldotta a szemét elszállítását, de egyre drágábban, és a fenti elveknek ellentmondóan. A szilárd hulladék közel 60 százalékát elégetik. A fennmaradó hányad túlnyomó része jelentõs szállítással távoli lerakóhelyekre kerül (Dunakeszi, Pusztazámor). A fõvárosban és környékén sajnos ma is számottevõ az illegális lerakás. Vezessék be a csomagolóanyagok döntõ részére a betétdíjat, illetve olyan mértékû legyen a termékdíj, hogy abból kiépülhessen a megfelelõ újrahasznosítási háttér! A hulladékudvarok fizessenek beszállítást ösztönzõ díjat a válogatott hulladékokért! Készüljön helyi szabályozás az építési hulladékok kezelésérõl, hogy 2006-ra a keletkezõ bontási anyagok 50%-a hasznosításra kerüljön! 3. Mielõbb korszerûsítsék a Fõvárosi Hulladékhasznosító Mûvet! 4. A lakosság és a civil szervezetek segítségével térképezzék fel és szüntessék meg az illegális hulladéklerakásokat! Csatornázás, szennyvízkezelés, talajvédelem A csatornahálózat kiépítése és a szennyvízkezelés hatalmas köz- és magánpénzeket emésztett fel az elmúlt évtizedben. A terjengõs csatornahálózatok miatt folyamatosan nõnek az üzemeltetési költségek, drágul a csatornadíj. A fõváros külsõ kerületeiben, a város beépített területének 30%-án óriási a lemaradás a csatornázottságban. A talaj sok helyen nagyságrendekkel az egészségügyi határértékek felett szennyezõdött el. A fejlesztéseket az önkormányzatok sokszor rossz hatásfokkal, az aktuális pénzügyi lehetõségeik alapján végzik. A szennyvíztisztításban, hasonlóan a környezetvédelem más területeihez, nem a megelõzés áll a védelem középpontjában. Példa erre a mosóporok okozta foszfátterhelés. A lakosság felvilágosítása, kisebb mennyiségû és kevésbé szennyezõ tisztítószerek használata helyett szociális szempontokra hivatkozással a mosóporgyártók szennyvízbírságának mérséklését szorgalmazzák. Az élõvizek védelme alul marad a fogyasztás támogatásával szemben. Ajánlások a hulladékkezelésre 1. Legalább 10%-kal csökkenjen a keletkezõ hulladék mennyisége! 2. Vezessék be az integrált hulladékgazdálkodást, a feldolgozási háttér biztosításával: Tegyék a lakosságot érdekeltté a hulladékmennyiség csökkentésében és a szelektálásban (különös tekintettel a komposzt, az alumínium, az üveg, a papír, a rongy, a vegyszerek, az elemek és a sütõolaj szétválasztására)! Javuljon a lakosság környezettudatossága a fogyasztásban! Ajánlások Budapestért 15

16 Ajánlások a szennyvíztisztítással kapcsolatban 1. Meg kell vizsgálni a területhatékony csatornarendszer és szennyvízkezelés különféle módozatait! Csak olyan beruházásokat szabad engedélyezni, amelyek költség/ haszon aránya a teljes életciklus alatt megfelelõ, tehát nemcsak a kiépítés szempontjából kedvezõ, hanem az üzemeltetése is a lehetõ leggazdaságosabb! 2. Csökkentsék a burkolt felületeket, hogy a csapadék minél nagyobb mennyiségben beszivároghasson a talajba! 3- Differenciált csatornadíjat kell bevezetni, hogy ezzel is tereljék a döntéseket a költségtakarékosabb területfelhasználás irányába. Szûnjék meg a keresztfinanszírozás a túl költségesen és a gazdaságosan üzemeltethetõ területek között! 4. Javítsák a szennyvíz minõségét a lakosság erõteljes tudatformálásával, kevesebb szennyezést eredményezõ háztartásvezetés kialakításával! Az önkormányzatok rendeletben szabályozzák a háztartásban használt vegyszerek (pl. tisztítószerek) összetételére vonatkozó korlátokat, és legyen címkézés a vegyi anyagok használatával kapcsolatban! Budapest ma még kedvezõ helyzetben van az ivóvíztermelés terén. A parti szûrésû kutakból viszonylag olcsón jó minõségû víz nyerhetõ. E helyzet azonban gondatlanságra ösztönöz. Nem védik megfelelõen a vízbázisokat, sok helyen a visszafordíthatatlan elszennyezõdés veszélye fenyeget. A rendszerváltás elõtt kiépült nagy kapacitásokat ma nem használják ki. A dráguló víz miatt nem csak a háztartások vízfogyasztása csökken, hanem elmarad az utcák, parkok, zöldterületek szükséges locsolása is. Ugyanakkor lassú a víztakarékos berendezések elterjedése, nagymennyiségû víz vész kárba az elavult vezetékeken keresztül. Nem készülnek számítások arról, hogy nem kerül-e jóval többe a társadalomnak a növekvõ porártalom és a zöldterületek tönkremenetele, mint a locsolás, a portalanítás. Ajánlások a vízhasználatra 1. Dolgozzanak ki 50 éves közös vízbázisvédelmi tervet a térség önkormányzataival! Ne a jelenlegi szükségletekbõl, hanem a víz stratégiai jelentõségébõl induljanak ki! Egyeztessék a tervet a szennyezett területek kármentesítési és a térség területfelhasználási terveivel! 2. Az önkormányzati kezelésû épületekben használjanak víztakarékos berendezéseket! Dolgozzák ki a szürkevíz (mosó- és csapadékvíz) másodlagos hasznosításának lehetõségeit! 3. Szökõkutakkal, csobogókkal, ivócsarnokok megnyitásával segítsék a nyári hõség elviselését, javítsák a közterületek minõségét! 4. Ahol a vízminõség lehetõvé teszi, használják az önkormányzatok az elsõ vízadó rétegbõl nyerhetõ talajvizet parkok és utcák locsolására, a portalanításra! Energiafogyasztás, komfortérzet Fenntartható vízhasználat A budapesti agglomeráció energiafogyasztása számottevõen befolyásolja az üvegház hatású gázok kibocsátásával kapcsolatos nemzetközi elvárások teljesítését. A személygépkocsik számának növekedésével és a városi terjeszkedéssel egyre inkább közelítjük az iparilag fejlett országok üzemanyag-fogyasztását. Nagy elmaradásaink vannak az energiahatékonyságban az Európai Unió tagországaihoz képest elsõsorban a lakossági és kommunális területeken. Ez csak az épületállomány nagyarányú korszerûsítésével fog javulni. Ugyanakkor a szerényebb életszínvonal és a kisebb lakásméretek miatt ezideig kevesebb volt az egy fõre jutó energiafogyasztásunk az EU átlagánál. A pazarló életmódminták ismertsége sokkal erõsebb a lakosság körében, mint egyes nyugati országok tudatos törekvése a fenntartható fogyasztásra, a lakásméretek növekedésének fékentartására stb. Káros folyamat, hogy a városi mikroklíma romlása, a zöldterületek csökkenése és a rosszul megválasztott építésmódok miatt a belsõ terek megfelelõ komfortérzetét egyre elterjedtebben oldják meg klímaberendezésekkel ban készített légi felvételek azt mutatják, hogy a nyári hõségben nem hûl le a város az éjszaka folyamán. Elõrejelzések szerint 4-5 év múlva a villamos energia fogyasztása a kánikulában azonos mértékû lesz a téli hónapok átlagával. Sokan azonban rosszul viselik a klímaberendezéseket, egyre többen betegszenek meg a klimatizált helyiségektõl. 16 Ajánlások Budapestért

17 Vizsgálatok bizonyítják, hogy Budapest egyes területein jelentõsen romlana a levegõ minõsége, ha nem lenne távfûtés. A jelenlegi rendszer azonban korszerûsítésre szorul. A közeljövõben nincs kilátás olcsó és tiszta energiaforrások nagyobb arányú elterjedésére. A lakossági energia ára nõni fog. Nincs a fõvárosnak környezetbarát energetikai programja a konfliktus megelõzésére. Ajánlások az energiahatékonyság javítására 1. Megfelelõ térszerkezet kialakításával és színvonalas helyi ellátással jelentõsen csökkenthetõk a motorizációs igények. 2. A budapesti agglomerációra vonatkozó közös energiapolitika segítsen az energiatakarékosságban! 3. Az ökologikus építésmódot, a természetközeli megoldásokat kell szorgalmazni a komfortérzetet csak óriási energiabevitellel biztosító építési rendszerek helyett. Az új épületeknél és a felújításoknál mutassanak példát az önkormányzatok a fenntartható építésmódok és a megújuló energiák használatával! 4. Dolgozzon ki a fõváros egy olyan távfûtés-korszerûsítési és -fejlesztési programot, amely javítja a távfûtés versenyképességét, és csökkenti a szennyezett levegõjû területek terhelését! Határozzák meg, hogy a város mely területein legyen kötelezõ a nagy fûtési igényû új létesítményeknek levegõtisztasági okokból rácsatlakozni a távfûtõhálózatra! 5. Alkalmazzanak az önkormányzatok fõállású energetikust a kezelésükben lévõ létesítmények energiafogyasztásának csökkentésére! 6. A kritikus városrészekben készítsenek áramlástani vizsgálatokat annak megállapítására, hogyan lehet javítani a terület átszellõzését! Vegyék figyelembe a rendezési tervek és építési engedélyek kiadása során e vizsgálatok megállapításait! Nem-ionizáló sugárzások Ezzel a kérdéssel az elõvigyázatosság és a megelõzés elvének érvényre juttatásáért, valamint a lakosság szubjektív biztonságérzetének növelése érdekében foglalkozunk. Legalább évre van még szükség ahhoz, hogy az orvostudomány biztonsággal eldönthesse, vajon károsítja-e az egészséget az utóbbi 40 évben kb. 350-szeresre nõtt mesterséges elektromágneses terhelés, különösen ha ez összeadódik az egyéb károsító hatásokkal. A távközlési létesítmények engedélyezését a 29/1999. (X.6.) KHVM sz. rendelet szabályozza, amelyben a szolgáltatók mûszaki szempontjai és anyagi megfontolásai dominálnak. Újabb engedélyek kiadásához nincs elõírva a területen már meglévõ (háttér)sugárzások mértékének dokumentálása. A lakosság egy része veszélyeztetettnek érzi magát az adótornyok és a különféle légvezetékek árnyékában. Ajánlások az elektronikus információátvitellel kapcsolatban 1. Készüljön a fõváros térségében egységes információátviteli és kommunikációs koncepció! 2. Biztosítsák az ÁNTSZ-nek a sugárzások eredményes ellenõrzéséhez szükséges anyagi és szakmai feltételeket! 3. Biztosítsák az érintettek részvételét az engedélyezési eljárásokban! Az elõvigyázatosság elvének betartása legyen a legfõbb szempont a beruházásoknál, a létesítmények helykijelölésénél! 4. Az önkormányzatok építési szabályozása térjen ki az antennatelepítésekre: lakóterületeken, egészségügyi és gyermekintézmények 200 méteres körzetében ne telepítsenek antennákat; ügyeljenek a hírközlési berendezések esztétikai megjelenésére; minden újabb antennatelepítés elõtt végezzenek (háttér)sugárzást igazoló mûszeres méréseket! 5. Segítse a fõváros a valódi versenyhelyzet kialakulását! Ajánlások Budapestért 17

18 Miként érhetjük el, hogy tényleg megvalósuljanak az ajánlásaink? Azt tervezzük, hogy ezt a kiadványunkat hamarosan megküldjük a budapesti fõpolgármester-jelölteknek, a kerületi polgármester-jelölteknek és a Fõvárosi Közgyûlés képviselõ-jelöltjeinek. Eljuttatjuk nekik a következõ oldalon található szerzõdéstervezet is, amelyet aláírva vállalhatják, hogy megválasztásuk esetén minden tõlük telhetõt megtesznek annak érdekében, hogy az Ajánlások Budapestért-ben leírtak megvalósuljanak. (Természetesen az általunk javasolt megoldástól eltérõ kötelezettségeket is vállalhatnak, és a szerzõdésben ezt jelezhetik.) Amennyiben aláírnak egy ilyen szerzõdést vagy egyéb módon kötelezettséget vállalnak, akkor azt számon is lehet kérni rajtuk. Ha nem írják alá, az is jelzésértékû lesz a választópolgárok számára. (A szerzõdéstervezet 6. pontjában nem az összeg nagysága a lényeges. Ennek a pontnak a beiktatásával a jogászok véleménye szerint jóval nagyobb az esélye, hogy a bíróság érdemben foglalkozik majd az üggyel.) Anyagi és szervezési okokból arra nincs lehetõségünk, hogy ezt a kiadványunkat a kerületi képviselõjelölteknek, illetve a szomszédos települések jelöltjeinek megküldjük. Bízunk benne, hogy egyre több civil szervezet fogja a helyi viszonyok ismeretében kidolgozni az adott településre vagy településrészre vonatkozó ajánlásait, és azt megküldi az érintett polgármester-jelölteknek és önkormányzati képviselõjelölteknek, felajánlva nekik a szerzõdéskötés lehetõségét. Egyúttal kérünk mindenkit, hogy írja meg észrevételeit ajánlásainkkal kapcsolatban. Örömmel fogadunk támogató nyilatkozatokat, amelyek sokat segíthetnek az Ajánlások Budapestért széles körû elfogadtatásában. 18 Ajánlások Budapestért

19 Szerzôdéstervezet amely létrejött a mai napon egyrészt XY, fõpolgármester-jelölt/polgármesterjelölt/önkormányzati képviselõjelölt (Budapest,..), másrészt a Levegõ Munkacsoport Országos Környezetvédõ Szövetség (1114 Budapest, Ulászló u. 15.) között abból a célból, hogy 2002 és 2006 között elõsegítsék Budapestnek a fenntartható fejlõdésnek megfelelõ mûködését és fejlesztését. 1.) XY kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben 2002-ben megválasztják -nak, mandátuma ideje alatt, egészen a évi önkormányzati választásokig minden tõle telhetõt megtesz annak érdekében, hogy a jelen szerzõdés elválaszthatatlan részét képezõ, Ajánlások Budapestért Mit várunk a fõvárosi és kerületi önkormányzatoktól 2002 és 2006 között? címû dokumentumban megfogalmazott ajánlások megvalósuljanak. 2.) XY vállalja, hogy amennyiben nem teljesíti az 1. pontban leírtakat, haladéktalanul lemond fõpolgármesteri/polgármesteri/önkormányzati képviselõi tisztségérõl, és az adott önkormányzati ciklus alatt fõvárosi vagy kerületi önkormányzatban semmiféle vezetõ tisztséget a továbbiakban nem vállal. 3.) A Levegõ Munkacsoport vállalja, hogy XY-t fõpolgármesterként/polgármesterként/önkormányzati képviselõként teljes mértékben támogatja az Ajánlások Budapestért Mit várunk a fõvárosi és kerületi önkormányzatoktól 2002 és 2006 között? címû dokumentumban megfogalmazott célok megvalósításában. A Levegõ Munkacsoport minden tõle telhetõt megtesz annak érdekében, hogy más szervezetek és a széles közvélemény is támogassák ezt a programot. A Levegõ Munkacsoport vállalja, hogy XY és munkatársai részére az említett dokumentumban felsorolt témákban folyamatos szakmai segítséget, valamint erkölcsi támogatást nyújt. 4.) A szerzõdõ felek vállalják, hogy a fenti pontokban leírtak megvalósulásának értékelése, valamint az egyéb idõszerû környezet- és természetvédelmi témák megvitatása céljából félévente legalább 2 óra idõtartamra személyes részvételükkel nyilvános megbeszélést tartanak. 5.) XY tudomásul veszi, hogy a Levegõ Munkacsoport pártpolitikailag semleges, így pártpolitikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és támogatást nem fogad el tõlük, országgyûlési, megyei, helyi, fõvárosi és kerületi képviselõjelöltet nem állít és nem támogat. A Levegõ Munkacsoport ezen jellegét a jelen szerzõdés semmilyen módon nem változtatja meg. 6.) A szerzõdõ feleknek joguk van arra, hogy a jelen szerzõdésben megfogalmazott kötelezettségek megszegése esetén a szerzõdési kötelezettségek teljesítését és (azaz egyszázezer) forint nem vagyoni kár megtérítését is követeljék. 7.) A szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy egymás véleményét tiszteletben tartva törekszenek a vitás kérdéseket tárgyalás útján megoldani. Amennyiben ez nem vezet eredményre, akkor a felek a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét fogadják el. A felek a jogvita elbírálását közös megegyezéssel társadalmi bíróságra is bízhatják. A társadalmi bíróság megválasztására és eljárására a választott bíráskodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelõen alkalmazni. Budapest, 2002.

20 Ajánlások Budapestért A LÉLEGZET 2002/7 8. számának melléklete Összeállította: Beliczay Erzsébet és Lukács András Fotók: Mikola Klára Felelôs kiadó: Lukács András Fôszerkesztô: Mikola Klára Korrektor: Czáka Sarolta Technikai szerkesztô, számítógépes grafika: Susánszky Ferenc Levélcím: 1465 Budapest, Pf Telefon: , Fax: Villámposta: Bankszámlaszám: K&H Adószám: HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A Levegô Munkacsoport 1988-ban alakult, jelenleg 121 tagszervezete van. Az Európai Környezetvédelmi Iroda (www.eeb.org), az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (www.t-e.nu) és az Európai Éghajlati Hálózat (www.climnet.org) teljes jogú tagja. A Lélegzetben megjelent írások és képek egyeztetés után a forrás és a szerzô feltüntetésével közölhetôk más kiadványokban. Nyomda: MÁV Vezérigazgatóság házinyomda Felelôs vezetô: Fleischer Judit Készült a Környezetvédelmi Minisztérium (KAC f keret), a Rockefeller Brothers Fund, valamint a Természet- és Társadalombarát Fejlôdésért Közalapítvány támogatásával. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik észrevételeikkel, javaslataikkal hozzájárultak az Ajánlások Budapestért összeállításához.

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT

MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT LEVEGÔ MUNKACSOPORT, 2006 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT MIT VÁRUNK AZ ÖNKORMÁNYZATOKTÓL 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT? 2 AJÁNLÁSOK BUDAPESTÉRT 2006

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum

TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum 1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet

Részletesebben

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel

A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon. Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel A közlekedés helyzete, jövője ma Magyarországon Az EU városi közlekedéspolitikája ( Zöld Könyv 2007), összhang a hazai elképzelésekkel Kerényi László Sándor Ügyosztályvezető Budapest Fővárosi Önkormányzat

Részletesebben

A lehetséges forgatókönyvek

A lehetséges forgatókönyvek Az EU megerősíti pozícióit a világgazdaságban. A környezetvédelem elsőrendű prioritássá válik. Az EU megvalósítja környezetvédelmi akcióprogramjait. Az EU-ban lassú gazdasági növekedés, némileg romló pozíciók.

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )

Részletesebben

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök

TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013. VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 VÁGVÖLGYI ERIKA okl táj- és kertépítészmérnök kertészmérnök TÉR-KÖZ PÁLYÁZAT 2013 Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdet a főváros közösségi tereinek fejlesztésére:

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről

E lő t e r j e s z t é s. Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről E lő t e r j e s z t é s Pereszteg Község Önkormányzatának vagyongazdálkodási tervéről Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 1. (1) bekezdése

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Zamárdi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2013. (I.22.) számú rendelete a településképi véleményezési eljárásról Zamárdi Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.cikk

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről

ELŐTERJESZTÉS. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP kódszámú pályázaton való pályázati részvételről Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Gorzsás Anita ELŐTERJESZTÉS A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program TOP-3.1.1-15 kódszámú pályázaton való pályázati

Részletesebben

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.

Kérdőív. 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c. Kérdőív 1.) Véleménye szerint mi a legnagyobb érték településén? 2.) Mi a három legfontosabb észrevétele a településével kapcsolatosan? a.) b.) c.) 3.) Kérem, mondja meg, mi a három LEGNAGYOBB PROBLÉMA,

Részletesebben

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra

A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró kelenföldi végállomása Civil javaslat a környezet- és költségkímélő megoldásra A 4-es metró beruházásával kapcsolatos egyes kérdésekről a sajtóban és a szakemberek között is éles viták zajlanak.

Részletesebben

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN

GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN GYALOGOS KÖZLEKEDÉS SZEGEDEN Dr. Oláh Miklós irodavezető-helyettes Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Iroda Székesfehérvár, 2014. szeptember 16. 1. Szeged és a gyalogosközlekedés

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MÁTRAMINDSZENT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. BEVEZETÉS A folyamatosan változó társadalmi-gazdasági környezet, az átalakulások korszakát élő közszolgáltatások, a közigazgatási

Részletesebben

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

(TERVEZET) A rendelet 3. -a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki: Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat Képviselő-testületének. /2011. ( ) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről, a parkolóhely építési kötelezettségről, és annak megváltásáról szóló

Részletesebben

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred

Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, szeptember 5., Tiszafüred Hogyan lesz kerékpárosbarát közlekedés Magyarországon? Berencsi Miklós MTÜ Kerékpáros Konferencia, 2016. szeptember 5., Tiszafüred Tartalom Hazai kerékpáros helyzetkép Definíció Infrastruktúra Szolgáltatások

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV

MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV 2. DOMASZÉK KÖZSÉG MÓDOSÍTOTT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ VIZSGÁLAT ÉS TERV - 2 - TARTALOMJEGYZÉK KÖZLEKEDÉSI ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Közlekedési Felügyelet levele 2002. 03.

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Városfejlesztési alpolgármester

Városfejlesztési alpolgármester Előterjesztő: Városfejlesztési alpolgármester Ikt.sz.: 43610/2010. Tárgy: 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv Melléklet: 1 db határozati javaslat 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv Készítette:

Részletesebben

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T

BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Szám: 2/2012 BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE K I V O N A T Készült: Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. január 26-án megtartott rendes, nyilvános ülésén készült

Részletesebben

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE

KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE KOVÁTS ÁKOS DEBRECEN FŐÉPÍTÉSZE CÍVIS HÁZ ZRT. VEZETŐJE FŐÉPÍTÉSZ ELVEK CÍVIS HÁZ ZRT. ESZKÖZÖK VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RENDEZÉSI TERVEK, ÉPÍTÉSI ÉS ESZTÉTIKAI SZABÁLYOK FEJLESZTÉSI IRÁNYOK ISMERETE

Részletesebben

Pásztó Város Polgármestere Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) * ; * /13 Fax: (06-32)

Pásztó Város Polgármestere Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) * ; * /13 Fax: (06-32) Pásztó Város Polgármestere 3060 Pásztó, Kölcsey F. u. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/13 Fax: (06-32) 460-918 E-mail: forum@paszto.hu Szám: 1-98/2016. A rendelet megalkotása minősített szavazattöbbséget

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület!

Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra téren új parkolók kialakítására, a forgalmi rend módosítására. Tisztelt Képviselő-testület! BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBETI POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZ 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. Tel.: 283--0270 www.pesterzsebet.hu Tárgy: Javaslat Budapest XX. kerület Pesterzsébet Tátra

Részletesebben

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről

Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Küzdelem korunk pestise ellen konferencia a zaj elleni védelem aktuális kérdéseiről Reménysugarak jó példa, jó gyakorlat Magyarországon 2015.10.19. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet ZAJFORRÁSOK Közlekedés

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére

Budakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER

PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER PESTERZSÉBET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA JÖVŐKÉP, CÉLRENDSZER Pest-Budapest Konzorcium HBHE BFVT HÉTFA PESTTERV PRO RÉGIÓ VÁROSKUTATÁS JÖVŐKÉP - JAVASLAT

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 26/2012. (V. 31.) 1 önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1995. (VI. 1.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A Duna Stratégia közlekedési

A Duna Stratégia közlekedési Dr. Pál Ernő A Duna Stratégia közlekedési vonatkozásai Közlekedéstudományi Konferencia Széchenyi Egyetem, Győr 2011 március 24-25 Tartalom Bevezetés Kiemelt témakörök A Duna, mint vízi út jelentősége Európában

Részletesebben

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről

K I V O N A T. Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről K I V O N A T Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. június 17-ei testületi üléséről Váckisújfalu község Önkormányzat Képviselő-testületének 35/2013. (VI.17.) Kt. számú határozata

Részletesebben

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből.

Jegyzőkönyvi kivonat. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. Jegyzőkönyvi kivonat Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 2011. november 24-ei közgyűlésének nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvéből. 4. napirendi pont: Beszámoló a Programban megfogalmazott

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete. a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2012. (V. 2.) önkormányzati rendelete a járművek elhelyezéséről és parkolóhelyek biztosításáról Tapolca Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com

Műemléki Konferencia. Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com v Műemléki Konferencia Kocsány János IFK alelnök 2013. április 11. jkocsany@graphisoftpark.com Az IFK tagjainak beruházásai Összes megvalósított projekt területe: 2.800 ezer m2 Összes projekt beruházási

Részletesebben

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése

A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése A Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése KÖZOP 5.5.0-09-11-0027 KÖZLEKEDÉSI PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSI NAPOK Visegrád, 2013. november 26-27. Dobrocsi Tamás Előzmények 2011 novemberben Kormányhatározat

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: KOZP/4657-4/2013. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. június 26-i ülésére Tárgy: Eplény község közép- és hosszú

Részletesebben

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE

FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA NÖVELÉSE ÚJ HIDAK ÉS VILLAMOSPÁLYA ÉPÍTÉSE VASÚTI PÁLYÁK FELUJÍTÁSA SZENT IMRE TÉR FEJLESZTÉSE SZABADKIKŐTŐ FEJLESZTÉSE CSEPEL MŰVEK ÁTÉPÍTÉSE ZÖLDTERÜLETEK,

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Meddig terhelhető Budapest?

Meddig terhelhető Budapest? Meddig terhelhető Budapest? Levegőminőség-vizsgálatot és zajvizsgálatot kért a Levegő Munkacsoport a Budapest XI. kerület Budafoki út három helyszínén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

H I R D E T M É N Y. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom:

H I R D E T M É N Y. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom: H I R D E T M É N Y Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 51. -a alapján az alábbi tájékoztatást adom: Környezetvédelmi Bizottsága 2015. február 10-i ülésén az alábbi határozatokat

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Közlekedésfejlesztés Magyarországon Aktualitások Balatonföldvár, 2012. május 15-17. Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása Kerényi László Sándor főosztályvezető

Részletesebben

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban

A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban A környezeti zaj értékelése és kezelése az EU-ban 2016. 05. 25. Berndt Mihály Herman Ottó Intézet Az EU zajpolitikája 2016. 05. 25. 2016. 05. 25. A 49/2002 EU direktíva Mi vezetett az irányelv megjelenéséhez?

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON

A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON A FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON Homonnai Ferenc Ph.D. hallgató TARTALOM Elméleti háttér: - Ökologikus településfejlesztés - Lakóterületek megújításának ökológiai

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Városi feladatkörök. Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal. Dr. Gerendás Gábor jegyző

Városi feladatkörök. Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal. Dr. Gerendás Gábor jegyző Városi feladatkörök Szentendre Város Önkormányzata és a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal Dr. Gerendás Gábor jegyző I. Mit értünk a Város alatt? Szentendre Városának működéséért, a különböző közszolgáltatások

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

/2014.X.1.- A rendelet hatálya

/2014.X.1.- A rendelet hatálya Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő - testületének 20/2009. (VI. 29.) rendelete az üzletek éjszakai nyitvatartásának rendjéről Módosítások: a) 30/2009. (X. 26.) ör. b) 19/2011.

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 43/2009. (IX. 30.) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE 1 Budapest, III. kerület POMÁZI ÚT BÉCSI ÚT ARANYVÖLGY UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET kerületi szabályozási tervére

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról

/2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról /2016. (. ) Főv. Kgy. rendelet a Budafok Duna-parti területére vonatkozó Duna-parti építési szabályzatról Budapest Főváros Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023.

Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat KÖZÉP - ES HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 2013-2023. Prügy Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 9. (1) bekezdése

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

A július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók

A július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók A 2009. július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók Horváth Szabolcs Környezetgazdasági Főosztály, Hulladék megelőzési és kezelési osztály Határidők a lerakókra vonatkozóan Lerakók megfelelése:

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Gégény István ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság A kerékpárosok közlekedésbiztonsága és a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Közlekedésbiztonsági konferencia Békés, 2011. július 22. A kerékpározás

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben