I. évfolyam 3 4. szám A RENDÕRSÉG KÉPES SZAKMAI LAPJA augusztus szeptember RENDÕR

Átírás

1 I. évfolyam 3 4. szám A RENDÕRSÉG KÉPES SZAKMAI LAPJA augusztus szeptember RENDÕR MAGUNKRÓL, MAGUNKNAK Tisztavatás, tanévkezdés

2 SZENT ISTVÁNRÓL MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSNAPJÁN Az államalapító Szent István földi maradványait László király augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és elõkelõk jelenlétében Budán emeltette oltárra, ami akkor egyenértékû volt a szentté avatással. Ezzel I. István lett az elsõ magyar szent és egyben szent király. Ünnepét XI. Ince pápa 1686-ban Buda visszafoglalása alkalmából az egész egyházra kiterjesztette. Ma a világegyház augusztus 16-án (István születésnapján), a magyar egyház augusztus 20-án (mint Magyarország fõvédõszentjét) ünnepli. Koronázása millenniumán 2000-ben a konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyházszakadás (1054) óta õ az elsõ, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívõk szentként tisztelnek. Egyházi értékelés szerint István uralkodóként is tudatában volt isten elõtti felelõsségének. Ennek ragyogó példájaként, templomában királyi hivatalát évente letéve jelezte, hogy csak kölcsön kapta azt, és annak bizonyságára, hogy hatalmát az Égnek áldozza. Állam- és egyházszervezõ érdemei elévülhetetlenek, máig hatnak. Ugyanilyen népszerûsége talán a hatalomgyakorlással kapcsolatban fiának, Imre hercegnek írottakból is forrásozik. Ez az intelem bõ ezer év múltán sem veszítve súlyából ma is szólhat a közhatalom-gyakorló hatóságok munkatársainak, köztük rendõröknek:,,uralkodjál szelíden, alázattal, békésen, harag és gyûlölködés nélkül! A király koronájának legszebb ékszerei a jótettek; azért illõ, hogy a király igazságossággal és irgalmassággal, valamint a többi keresztény erénnyel ékeskedjék. D. J. TAKÁCS ISTVÁN FELVÉTELE Együttmûködés a reprezentatív érdekképviseletekkel Dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány együttmûködési megállapodást írt alá a rendõrség országosan reprezentatív érdekképviseleteivel; a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetével, a Független Rendõrszakszervezettel és a Rendészeti Védegylettel dr. Bárdos Judit fõtitkár asszonnyal, Pongó Géza fõtitkárral és Katus Károly elnökkel. A szolgálati törvényben a munkáltató számára az érdekképviseletekkel kapcsolatban elõírt együttmûködési és a mûködésük feltételeit biztosító kötelezettségnek megfelelõen többfordulós egyeztetéssel dolgozták ki a megállapodást. Rögzítve az érdekképviseletek számára azonos színvonalú támogatásokat, az ORFK érdekegyeztetési rendszerét, a tájékoztatás és információcsere formáit, valamint a szakszervezetek mûködéséhez a munkáltató által vállalt kötelezettségeket (helyiséghasználat, technikai eszköz és gépjármûellátás, a tagdíjlevonások rendje, a munkaidõ-kedvezmény biztosítása és igénybevétele, a taglétszám nyilvántartása, a munkaidõ-kedvezmény elszámolása és megváltása). Az együttmûködési megállapodás hatálya az ORFK-ra és a fenti szakszervezetekre terjed ki, de csatlakozhatnak a rendõrség más, önálló munkáltatói jogú szervei és helyi reprezentatív érdekképviseletei is, magukra nézve kötelezettségként elfogadva a benne foglaltakat. DEÁK VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELE (A megállapodásról bõvebben a oldalon.) 2 RENDÕR 2008/3 4.

3 A TARTALOMBÓL: Új megyei fõkapitány...4. Az államhatár megmaradt!...5. Dunai Schengen-kapu: Mohács Személyügyi hírek Körözés, bûnelemzés, profilalkotás Többen, jobbak, erõsebbek lettünk! Konfliktustérségben Bringával Európa tetején A szabadság rendje Akiket a harang szólított Öreg járgány, de pöccintésre indul Hiába menekülsz, hiába futsz Autóvadász-ünnep Habokon át a Balatonon Jól bevált a gyakorlatban Az iskola rendõre Missziókból az ENSZ-hez Az együttmûködés pillérei A javítás nem öncél! Udvaroltam Ember a vízben! Lehet-e univerzális egy rendõr? A bûnözésföldrajz hazai fejlõdése Egymást jobban megértve RENDÕR A Rendõrség belsõ, képes szakmai lapja Felelõs kiadó: Dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány Fõszerkesztõ: Cs. Csala Károly Felelõs szerkesztõ: dr. Deák József Tördelõ: Katona Edit és Varga Márta Szerkesztõségi titkár: Gaál Domonkosné Szilágyi Olga Olvasószerkesztõ: Péteri Teréz, Schalk Endre Korrektor: Szabó Attiláné Szerkesztõség: II., Labanc u. 57. Tel.: ; ; ; , titkarsag@zsaru.hu CÍMLAP: ANDÓ CSABA TANÉVNYITÓ ISKOLARENDÕRREL A nyári szabadság, pihenés után ismét elkezdõdnek családjaink számára megszokott rendben a hétköznapok. Gyermekeink iskolapadba ülve szívják magukba az Életrõl szóló tudást, és esetleg ovis testvéreikkel együtt bölcs türelemmel várják az õszi szünetet. Gyakorta türelmetlenek viszont autós szülõ- vagy pusztán közlekedõtársukkal az iskolába, óvodába kocsival gyermekeiket fuvarozó szülõk. Mindenki szeretne az iskola szájában megállni, hogy minél kevesebbet kelljen gyalogolni az iskolapadig, ovis székig. Pedig az óvodásoknak, iskolásoknak a kirándulásokhoz kifejezetten jót tenne a napi gyaloglás. Egy kis edzettség, állóképesség az Élethez sem árt! Esetleg együtt szurkoltunk a tv elõtt gyermekeinkkel a magyar sportolók olimpiai sikereinek, miközben mi pár perc gyaloglástól visszariadunk? Ne sajnáljuk gyermekeink egészségétõl ezt a kis idõt! Csípjünk el inkább a család esti televíziózásából, filmnézésébõl, vagy az internetezésbõl egyéb elektronikus szórakoztató programból, megéri! Akkor nem kell reggeli kapkodással, száguldással pótolni az elfecsérelt idõt. Sietni különben is inkább otthon kellene, nem már jármûvet vezetve Vidéki városaink zömében és a fõvárosban is lehetne idõt szakítani gyermekeinkkel közös tíz-tizenöt perces sétára. Hisz az óvónõk gyakran ölben kénytelenek kirándultatni sok kis fáradékony, gyenge apróságot. A rendõrségi szülõket sajnos egyébként sem túl sokszor látják otthon gyermekeik. A hétköznapokban a közös beszélgetésekre is ritkán marad idõ. Viszont az iskolába, oviba jövet-menetet általában lehetne erre használni. Az iskolai, családi ügyek megbeszélése mellett közösen megfigyelhetnénk a valóságban a természetbõl elénk tárulkozó részt, az évszakok változását, az utca, a forgalom történéseit. Tanítva gyermekünket a helyes közlekedésre, viselkedésre társaikkal, a kedves, esetleg a feltûnõen kedves felnõttekkel. Ezek a beszélgetések milyen jól jönnek majd a kamaszkorban, amikor a gyermeki lélek esetleg kiismerhetetlenné, kezelhetetlenné válik, pontosabban: átalakítás miatt zárva! lesz. A dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány által meghirdetett program fõszereplõje az Iskola rendõre, ezekbõl a reggeltõl estig tartó rohanásban többnyire elmaradó beszélgetésekbõl is próbál magára vállalni a szülõk helyett. Ráadásul õ nemcsak a gyermekeknek, hanem pedagógusaiknak, szüleiknek is tud tanácsot, segítséget adni szükség szerint a kialakítandó kölcsönös bizalom jegyében. Mindezt megelõzésként azért teszi, hogy ne legyen munkája neki, kollégáinak Ne kelljen helyszínelni kisebb gyermekek vagy kamaszok okozta, szenvedte közlekedési, esetleg diszkóbalesetekben. Ne kelljen foglalkozni iskolai kábítószerterjesztõkkel, iskolai tolvajokkal, más hasonló ügyekkel. Egy iskolában nagyon sok ember találkozik, sok történet, tanulság kicserélõdik a szülõk, pedagógusok, gyerekek beszélgetése során. Csak egy-egy eset utólagos vizsgálatakor derült ki, hogy bizony már az elkerülhetetlennek látszó bekövetkezés elõtt voltak értõ szakember számára ráutaló jelek. Az iskola rendõre közremûködésével kialakítandó közvetlenebb munkakapcsolattal talán az iskolában is jobban figyelnek egymásra, környezetükre bûnmegelõzési szempontból is tanulók, tanárok, szülõk egyaránt. A tanévkezdéstõl gyermekeink tanulnak, miközben mi felnõttek számot adhatunk arról, tanultunk-e valamit a megelõzõ évek õszi eseményeibõl. Ha igen, akkor a rendõrök is pihenhetnek gyermekeikkel pár napot majd az õszi szünetben, ha pedig mégsem, akkor szabad-e számon kérni gyermekeinken az esetleges nemtanulást? DEÁK 3 RENDÕR 2008/3 4.

4 ÚJ MEGYEI FÕKAPITÁNY DICSÉRT RECEPTEKKEL Simon Tamás ezredest augusztus 1-jével nevezték ki Jász- Nagykun-Szolnok megye rendõrfõkapitányává, ebbõl az alkalomból kértük rövid bemutatkozását és faggattuk terveirõl. Sokan kérdezték, Szolnokra költözöm-e. Erre a kérdésre nemmel kellett felelnem, mivel bizonyos családi körülmények miatt sem egyedül, sem családdal együtt nem választhatok új lakóhelyet, de úgy érzem, enélkül is maradéktalanul el tudom látni a feladataim. Eddigi szolgálati helyemre, a Budapest központjában levõ Teve utcai Rendõrségi Igazgatási Központba is egy órás autózással jutottam el a Ferihegyi repülõtérhez közeli külvárosi családi házamból. Szolnokra csak öt perccel hoszszabb az út. Természetesen az új beosztásom jár majd némi kényelmetlenséggel. Az elsõ idõkben különösen keveset találkozom majd szeretteimmel, mivel meg akarom ismerni a területet, a munkatársaim legtöbbjét, körbejárva a megyét, minden kapitányságot, rendõrõrsöt, körzeti megbízotti irodát. Nem tervezek személyi változásokat, jól mûködõ csapatot vettem át, de hiba lenne, ha valaki ezt úgy értelmezné, hátratett kézzel elüldögélhet a székében. Amikor az 1954-es világbajnokság után a legendás Aranycsapat feloszlott, és az új szövetségi kapitánytól számon kérték az új válogatott eredményeit, azt mondta; jelenleg ez a legjobb csapat, ezzel kell dolgozni. Szeretném, ha még hatékonyabb lenne a rendõri munka, a látható rendõrség a megyében. Késõbb biztosan lesznek majd újítások, hisz óriási a megyében a hiány; több mint száz betöltetlen hellyel. Ehhez persze önkormányzati, civil szervezetek segítségére is szükség lesz idevonzani a fiatal rendõröket az ország nyugati végeirõl, ahol a határõrség integrációjával nõtt a rendõri állomány. Pénzt, paripát és fegyvert nem tudok; vért, verítéket és könnyet meg nem akarok ígérni! Szerintem az utóbbiak nélkül kell hatékonynak, a szó nemes értelmében szolgálónak és védõnek lennie a rendõrségnek. Mégis, erre milyen receptet lehet találni, mivel lehet idevonzani a fiatal rendõröket? Azt hiszem, hogy a pályakezdõ, vagy pályája elején levõ munkatársaim egyik legfontosabb problémája a családalapítás, pontosabban a családi fészek biztosítása. Ha ebben a kérdésben dûlõre lehet jutni az önkormányzatokkal, akkor van elõrelépés. Nem feltétlenül csak lakásra gondolok, hiszen építési telek birtokában remek megoldásnak kínálkozik a PPP-rendszer adta lehetõségek kihasználása a házépítésre. Ez irányban vannak elképzeléseim, amihez azonban az összefogás elengedhetetlen. Emellett persze megtartó erõ lehet a jó közösség, az emberi jelzõvel illethetõ vezetõ is. A megye egyik legkritikusabb pontja a 4-es fõút; balesetek balesetek hátán, hetente szaporodnak az út menti fejfák. Lehet-e javítani a helyzeten? Szerencsére azért nem ilyen súlyos a helyzet, de kétségtelen tény, hogy a 4. számú fõút és még egy-két a megyén áthaladó fontos közlekedési útvonal, mint például a 44-es vagy a 32-es út egy része, komoly forgalommal terhelt. Korábbi szolgálati helyemrõl rálátásom volt az ország autópálya-hálózatának terveire, amiben sajnos a 4-es út csak tíz év múlva kerül terítékre, addig A fõkapitány 48 éves, és pályafutása során egyebek mellett vezette a budapesti III. Kerületi Rendõrkapitányságot, és az Autópálya-rendõrséget is novemberétõl mostani kinevezéséig az ORFK bûnügyi fõosztályvezetõi posztját töltötte be, után másodszor. Eredményes szakmai tevékenysége eredményeként több alkalommal részesült különbözõ szintû elismerésben, kitüntetésben, dicséretben és jutalomban. A belügyminiszter 1997-ben soron kívül léptette elõ ezredessé. Nõs, két gyermek édesapja. Hobbija a gasztronómia, a fõzés; a Zsaru magazinból is ismerik remek receptjeirõl. Mint mondta, munkatársainak is szokott fõzni, ha egy-egy jó teljesítmény után a munkatársi csapat összejön egy kis kikapcsolódásra; ez itt sem lesz másként. abból kell gazdálkodnunk, amink van. A forgalmat nem csökkenthetjük, nincs hová elterelni a jármûveket, több rendõrt nem állíthatunk a 4-es mellé. Viszont feszesebb szolgálatszervezéssel, rendõri jelenléttel rá kell bírnunk a gépkocsivezetõket, a sebességhatárok, az elõzésre vonatkozó tiltások betartására. Ez a legfontosabb, legsürgõsebben megoldandó rendõri feladat az elszaporodó vagyon elleni bûncselekmények, betöréses lopások, besurranások, trükkös lopások visszaszorítása mellett. V. A. FOTÓ: SOÓS 4 RENDÕR 2008/3 4.

5 AZ ÁLLAMHATÁR MEGMARADT! A határrendészek munkája egyre kevésbé kötõdik az idegenforgalmi szezonhoz, tudtuk meg Kovács Zoltán ezredestõl, az ORFK Rendészeti Fõigazgatóság határrendészeti fõosztályának vezetõjétõl. A szakterület munkájában az integrációt követõen tapasztalható változásokról, eddigi eredményeikrõl kérdeztük. Schengen-tagságunk és az integráció miatt más jogi környezetben, de természetesen változatlanul megmaradt az államhatár, az ezzel kapcsolatos feladatok, például a határrendi kérdések megoldása mondta az ezredes. Beléptek új együttmûködési fórumok, mint a kapcsolattartási szolgálat, a határon átnyúló bûnüldözés, a közös járõrszolgálat a szlovákokkal, az osztrákokkal, a szlovénekkel. A belsõ határokon, mintegy ezerkétszáz kilométeren megszûnt a határellenõrzés, de továbbra is mûködik a mélységi ellenõrzés, csak immár a megyei rendõrfõkapitányságok hajtják végre. Lényegét tekintve azonban ugyanaz a feladatrendszerünk, mint évek óta, csak a külsõ határok ellenõrzésében vannak bizonyos változások. Tehát mindössze a súlypontokat kellett áthelyezni a déli és a keleti határszakaszra. Hogyan alakult a nyári idegenforgalom? Körülbelül azonos az elmúlt évek forgalmi mutatóival. A belsõ határokon már nem lehet mérni, hogy mekkora tömeg halad át, így a külsõ határokon érzékelhetõ a korábbi szûrõk hiánya. Nemcsak a rendészeti jellegûeké, vagyis, hogy ha kellett, vízumot adtunk, vagy visszafordítottuk a belépés feltételeivel nem rendelkezõket. A korábbi években a nyugati határátkelõink bizonyos mértékben szakaszolták a Nyugat-Európából szabadságra hazainduló vendégmunkások, a szerb, román vagy ukrán határszakaszunk átkelõi felé autózók tömegét. Ma minden felmerülhetõ probléma csak itt derül ki. Az átkelõkön belépõ külföldi autók persze nem jelentenek automatikusan idegenforgalmi utasközönséget is Magyarországnak, hiszen az idegen rendszámú jármûvekben utazók csak egy részének úticélja Magyarország. Jelentõs részük csupán áthalad az országon, majd szûk egy hónap múltán ez a népvándorlás visszafelé indul. Ez rendszerint nagy torlódásokat, várakozásokat jelent az átkelõkön és közlekedésrendészeti problémákat autópályáinkon, útjainkon. Egy példa a határátkeléskor felmerülõ kérdésekre: vegyes házasság és több generáció együttélése esetében gyakran elõfordul, hogy a nagypapa még török, az unoka viszont Kovács Zoltán ezredes a Kossuth Lajos Katonai Fõiskola határõr szakán végzett ben ig a hegyeshalmi átkelõn dolgozott, ezt követõen a kõszegi határátkelõ parancsnoka tól hét éven át a Szombathelyi Határõr-igazgatóság idegenrendészeti osztályán dolgozott, majd a Határõrség Országos Parancsnokságára került, a határforgalmi fõosztályra, ahol legutóbb határrendészeti fõosztályvezetõ, majd megbízott rendészeti fõigazgató volt. már német állampolgár. Melyik sávba álljanak be egy Schengen-kompatibilis átkelõn: az EUsávba? Vagy mégsem? Van-e jelentõsége ilyen helyzetben, hogy a sáv fölött milyen piktogram szerepel? Az idén nyáron is rengetegen utaztak Horvátországba, az Adriára vagy Görögországba. Hétvégeken, turnusváltások idején szinte egész Európa autóba ül, és irány a tengerpart, vagy visszafelé az otthon. Az utasmozgásról birtokunkban lévõ számadatok a korábbi éveknek megfelelõk. Egyelõre nem mondanak semmit, mivel, mint említettem, a belsõ határok átkelõin áthaladókat senki sem regisztrálja. A külsõ határátkelõkön majd csak jövõre lehet az idei adatokhoz mérni a mozgást. Milyen jellegzetes problémákkal van dolguk a határrendész útlevélkezelõknek? Elég sok közokirat-hamisítást fedtünk fel a kifelé utazóknál. Fõleg azokról van szó, akik tartózkodási idejüket, lehetõségüket túllépték Nyugat-Európában, és ezt próbálják legalizálni hamisított bélyegzõvel, egyéb más módon. Jellemzõen visznek magukkal haza általában forgalomból kivont autókat, amelyek papírjait, forgalmi engedélyeit is rendre hamisítják. Befelé pedig változatlanul naponta jellemzõ a schengeni vízumok, tartózkodási engedélyek hamisítása. Emellett szintén gyakori jelenség az egyes útiokmány-családok hamisítása is. Például a törökök elõszeretettel hamisítják a bolgár, a moldávok a román okmányokat. A szerb és ukrán viszonylatban a vízumok, tartózkodási engedélyek hamisítása a leggyakoribb. A Ferihegyi repülõtéren az átépítések hatással voltak-e az utasforgalomra? A repülõtér határátkelõje az idén márciusban csatlakozott a schengeni övezethez. A schengeni külsõ és belsõ határ, valamint az ezeknek megfelelõ ellenõrzési rend kialakítása és a szükséges átépítések, bõvítések, infrastrukturális változások óriási feladatot jelentettek a repülõtér számára. Az átalakítások horderejére jellemzõ, hogy külön kellett választani a többitõl a schengeni tagállamokból érkezõ és induló járatokat. Az átépítések közepette az utasforgalom ellenõrzését, ha nehezen is, de jól megoldották ott dolgozó kollégáink. Nem következett be olyan jellegû fennakadás, amitõl tartani lehetett. Eddig nem is kellett hosszabb ideig várakozni az utasoknak. A forgalom hasonló a tavalyi évhez, nincs nagy változás. A nagy leterhelés nyár végén minden valószínûség szerint meg is fog jelenni a túlórák, elmaradt járandóságok rendezése során. A zöldhatáron az illegális határátkeléssel való próbálkozás szintén nyáron élénkebb? Nem, már januártól kezdõdõen folyamatosan élénk az ukrán és a szerb határszakasz, és nagy, csoportos elfogásokat hajtottak végre kollégáink a román viszonylatban Hajdú-Bihar és Békés megyében. Jellemzõ módon, ahol elvágjuk a szálakat, ott egy kis idõre visszaszorul az embercsempészet, hogy hamarosan egy másik helyen jelenjen meg ismét. DEÁK VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELE 5 RENDÕR 2008/3 4.

6 Dunai Schengen-kapu: Hazánk már a kilencvenes évek elején elkezdte a felkészülést a schengeni övezethez való csatlakozásra. Ennek finanszírozási hátterét elsõsorban a Phare-pénzek jelentették. A Schengen Alapból kapott 164 millió euró egy részét a külsõ határátkelõhelyek rekonstrukciójára, infrastrukturális fejlesztésére és határvédelemre szánták. A közúti határátkelõhelyek mellett komoly ellenõrzõ szerep jut az érintett folyami kikötõknek. Mohácson megépítették az Európai Unió és egyben a schengeni térség nagy forgalmú dunai külsõ határkikötõjét. A hajókutatás aprólékos munka, sok a rejtekhely egy gépházban Odaát magasfigyelõ, a határnyiladékot benõtte a növényzet Mohács A város vezetõi és lakosai jelentõs gazdasági élénkülést várnak a létesítmény megnyitásától. A környezet átalakítása, új szolgáltatások bevezetése a folyó menti város szerepkörének újrafogalmazását indokolja. A Duna mint európai folyami folyosó, növekvõ forgalmú vízi országút, az infrastruktúra-fejlesztés elõterében áll. Megkülönböztetett figyelmet érdemel az ottani hajókikötõ és vonzáskörzete a térségben lakóktól. Hiszen távolabbról is várják majd azokat a turistákat, akiket a tervezett nemzetközi jachtkikötõ csábít e vízi határszakaszhoz. Elsõsorban osztrák és német hajózó polgárokra számítanak. A nemzetközi helyzet konszolidálódása következtében késõbb megjelenhetnek szerb, horvát, román és moldáv jachtosok is. Kormányrendeletre várva Szolgálati elfoglaltsága miatt néhány percet várnom kellett Kalmár Ádám õrnagyra az egykori õrsépületben. Kolléganõje leültetett az irodában, volt idõm szemlélõdni. Határõr-relikviák, zöld parolis rangjelzések a vitrinben, és a több mint hatvan esztendõt megélt szervezet képes újságjának, a Határõrnek utolsó példányai a polcon. Ezek a kötõdés jelei. Azután betoppant a kirendeltségvezetõ-helyettes, és belevágtunk a téma közepébe. Majd egy éve elkészült az új komplexum a Duna-parton kezdte válaszát arra a kérdésre, amit még telefonon megbeszéltünk. Megtörtént az ünnepélyes átadás, elvégezte a kivitelezõ a szükséges utómunkálatokat, s azóta üresen áll a schengeni elvárásoknak megfelelõ, impozáns épület. Mi az oka ennek? Mire várnak? Hiszen a régi kikötõi szolgálati hely szûkös, elavult. Egy kormányrendeletre kell várni a költözéssel, amely meghatározza, mely kikötõk tartoznak az úgynevezett vámutak közé. Amíg ez rendezõdik, a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft. õrizteti az objektumot és az ottani berendezést. Elmentünk a folyópartra, ahol a Mohács feliratú, emeletes palota áll. Legutóbb, amikor ott jártam, kotorták a folyó medrét, hogy a jókora üdülõhajók is kiköthessenek, az épületben kõmûvesek, villanyszerelõk, asztalosok, és ki tudja, hány szakma mesterei szorgoskodtak. Sürgette õket az idõ, a Schengen Alapból megvalósuló beruházások nem húzódhattak el. Jó- 6 RENDÕR 2008/3 4.

7 kora tábla tájékoztatta az arra járókat, mikor lesz az átadás. Úgy is lett! Az építõk hibájából nem csúszott! Most mégis üres a szellemház. Menjünk fel javasolta Kalmár õrnagy, megmutatom, hol lesz a határrendészet irodája. Az új bútorok már itt vannak, a számítógépeket viszont csak a költözés elõtt telepítik át. Kinéztünk a teraszra, csodálatos a panoráma. A szolgálatos rendõrök, vámosok, határrendészek innen fentrõl szemmel tarthatják a nagy folyó forgalmát. Majd! Amikor a hoszszúra nyúlt vajúdás után végre megszületik a várva várt kormányrendelet, és a társszervek kijelölt állománya birtokba veheti az irodákat. Lassan õrölnek Isten malmai Uszályt toló motoros hajó birkózik szemben az árral. Még a viharos szél is ellene dolgozik, mintha nem lenne elég vasércrakománya. A parti zászlórúdon is fázhatnak a lobogók, a magyar trikolort már rojtosra cibálta a szél. Ennyivel rosszabb lenne a minõsége? Hiszen egyszerre vonták fel az Unió és a város jelképével. Mennyiben változott a dunai forgalom az utóbbi években? faggattam az õrnagyot a kis merengés után. A délszláv háború idején odaát felrobbantott vagy lebombázott Duna-hidak megbénították a hajóforgalmat. A víziakna-mentesítés után és a hídroncsok kiemelését követõen újra megindulhattak a hajók. Míg 2000-ben 1900 hajón 4500 utasunk volt, addig tavaly már 8700 úszó jármûvet és 99 ezer utas okmányait ellenõriztük. Szembetûnõ az elmúlt hét év forgalomnövekedése. Az érvényes schengeni határellenõrzési kódex szellemében a külsõ határon szigorú feltételei vannak a határátléptetésnek, hiszen akit itt beengedünk, szabadon járhat-kelhet az övezetben. Mi a helyzet a zöldhatár itteni szakaszán? Annak õrzése is önökre hárul. Még van visszatartó ereje a taposóaknáknak? Kötelezõ a mentõmellény a hajót ellenörzõ rendõröknek A kirendeltség ügyeletére futnak be a szükséges információk Halálugrás a kompról A mohácsi komp a szigetrõl indult vissza a városba. Néhány autót és sok utast cipelt a hátán. A parton szolgálatot teljesítõ járõr egyik feladata a vízi alkalmatosság figyelése. Ha a látási viszonyok lehetõvé teszik, szabad szemmel, ködben távcsõvel. A folyó közepén pöfögött a komp, szinte unalmasan, ahogy szokott. Zselinszky Zoltán törzszászlós meglepetten látta, hogy valaki átvetette magát a korláton, s szinte ezzel szinkronban kiabálás hangzavarát hozta a szél: Valaki a Dunába ugrott! A hajóvezetõ hátramenetbe kapcsolt, dübörgött a dízelmotor, erõlködve lassította a soktonnás úszó jármûvet. A törzszászlós lerohant a partra, akadtak bámészkodók is. A kompról beugró férfi egyszer csak feljött a víz tetejére, és kifelé úszott. Mindenki megkönnyebbülésére partot ért. Zselinszky Zoltán partra segítette, leültette, és értesítették a mentõket, akik megfigyelésre kórházba vitték az ittas férfit. Kiderült, hogy a kompon összeveszett a barátnõjével, és öngyilkos akart lenni. De életösztöne nagyobb volt a keserûségénél. T. I. Negyven kilométeres határszakaszunkból mindössze 3004 méter a vízi, a többi szárazföldi, zöldhatár. Horvát oldalon évek óta folynak aknamentesítési munkálatok, de ki tudja, mikorra végeznek, hiszen nincsenek térképek, leírások, hol, mennyi taposóaknát raktak le annak idején. A robbanóeszközöktõl megtisztított határszakaszon néha felelõtlenül megkísérlik illegálisan átlépni az államhatárt olyan személyek, akikre beutazási és tartózkodási tilalom vonatkozik. Horvát kollégáink ezért fokozottan õrzik a zöldhatárt. Csak hivatalos, vagy jónak is mondható a kapcsolat? Igen jó! Rendszeresek a találkozók, a megbeszélések. A beérkezett információk alapján egyeztetjük a szolgálatot, hogy ne ugyanott járõrözzünk szemben egymással, illetve kéthetente megadjuk a kábítószer-keresõ kutya vezetõinek szolgálatszervezését, hogy õk se ugyanabban az idõben legyenek egy határátkelõhely két oldalán. Ezen a téren jobb helyzetben vagyunk, hiszen három, jól kiképzett kutyánk is van. Hatékony az együttmûködésünk mondta végezetül az õrnagy. Veszélyes nyiladék A történelmi várost elhagyva, a határ mentén autózva láttam, az egykori határnyiladékot jócskán benõtte a gaz, a cserje; még fák is terebélyesednek benne. Ez a mai valóság. Valamikor önkormányzati feladat volt a tisztíttatása, gyomtalanítása. Most áthatolhatatlansága a jellemzõ. Oda senki nem merészkedik, hiszen a jókora esõzések, a sok éve tartó talajmozgás miatt elvándoroltak a taposóaknák. A fagyökerek is kiszámíthatatlanná, balesetveszélyessé tették a nyiladéktisztítást. Senki nem tudja, hogyan lehetne biztonságosan megtalálni és felszedni a robbanóeszközöket. Szöveg és kép: TAKÁCS ISTVÁN 7 RENDÕR 2008/3 4.

8 Személyügyi hírek Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter átnyújtja a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje katonai tagozat kitüntetést dr. Sárkány István nyugállományú vezérõrnagynak, a Rendõrtiszti Fõiskola rektorának (Apró Andrea felvétele) Augusztus 20-a alkalmából a rendõrség sok munkatársa vehetett át állami kitüntetést, miniszteri, illetve fõkapitányi jutalmat, vagy részesült soron kívüli elõléptetésben. Az õ nevüket adjuk közre a Humánigazgatási Szolgálat segítségével, egyúttal ismertetve a terjedelmi korlátaink adta lehetõségeken belül az elõzõ számunk óta az osztályvezetõi, illetve ennél magasabb beosztásokban bekövetkezett változásokat. Dr. Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter elõterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje katonai tagozat kitüntetést adta dr. Sárkány István nyugállományú vezérõrnagynak, a Rendõrtiszti Fõiskola rektorának. A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje katonai tagozat kitüntetést dr. Németh Károly ezredesnek, a Csongrád Megyei Rfk. rendészeti igazgatójának, fõkapitány-helyettesnek; dr. Pásztor Albert Zoltán ezredesnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rfk. Miskolci Rk. vezetõjének. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést dr. Takács Jolánnak, a Bûnügyi Szakértõi és Kutató Intézet igazságügyi orvos szakértõjének. A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt katonai tagozat kitüntetést Balogh Miklós ezredesnek, a Repülõtéri Rendõrigazgatóság gazdasági szolgálatvezetõjének, igazgatóhelyettesnek; Czirok Ferenc ezredesnek, a BRFK fõosztályvezetõjének; Práger Ferenc ezredesnek, a VIII. Kerületi Rk. vezetõjének. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést Kloó Józsefnének, az ORFK Közép-dunántúli Gazdasági Ellátó Igazgatóság osztályvezetõjének; Tóth Andrásnak, az ORFK Rendészeti Szervek Kiképzõ Központja fõelõadójának; Viczkó Istvánnak, az ORFK Bûnügyi Fõigazgatóság fõelõadójának. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt katonai tagozat kitüntetést adományozott Bene Géza fõtörzszászlósnak, a Gyöngyösi Rk. körzeti megbízottjának; Bittman Tibor alezredesnek, a Repülõtéri Rendõrigazgatóság humánigazgatási szolgálat vezetõjének; Csizner Zoltán alezredesnek, a Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatóhelyette- 8 RENDÕR 2008/3 4.

9 A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje katonai tagozat A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt katonai tagozat A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt katonai tagozat sének; dr. Dezsõ József alezredesnek, a Hódmezõvásárhelyi Rk. vezetõjének; Dremmel István mérnök alezredesnek, a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola igazgatóhelyettesének; Filemonné Kovács Ibolya alezredesnek, a Veszprém Megyei Rfk. Rendészeti Igazgatóság ügyeletvezetõjének; dr. Katkó Tibor alezredesnek, a Hajdú-Bihar Megyei Rfk. osztályvezetõjének; Kiss Attila õrnagynak, a Tolna Megyei Rfk. osztályvezetõjének; Laposa Péter alezredesnek, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Rfk. osztályvezetõjének; Meggyes Gabriella fõhadnagynak, a XIV. Kerületi Rk. fõnyomozójának; dr. Németh Róbert alezredesnek, a Vas Megyei Rfk. osztályvezetõjének; Õsz István alezredesnek, a Nagyatádi Rk. vezetõjének; Patócs Sándor alezredesnek, a Békés Megyei Rfk. osztályvezetõjének; Sas Ferenc alezredesnek, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rfk. Humánigazgatási Szolgálat vezetõjének; Dr. Piros Attila dandártábornok június 1-jével az ORFK Hivatal vezetõje. Dr. Dégi Endre dandártábornok, a Somogy Megyei Rfk. vezetõje augusztus 30-ai hatállyal nyugállományba vonult. Ebbõl az alkalomból az igazságügyi és rendészeti miniszter Szent György Érdemjelet adományozott neki. Helyére augusztus 31-ei hatállyal Mergancz Sándor ezredes, a Kaposvári Rk. vezetõje lett megbízva a fõkapitányi feladatok ellátásával. BRFK bevetési fõosztály, Tóth Béla alezredest megbízták fõosztályvezetõnek. Szukics Ferenc alezredesnek, a Zala Megyei Rfk. megbízott bûnügyi igazgatójának; Trombitás Tiborné alezredesnek, a BRFK kiemelt fõnyomozójának; dr. Verebes Pál ezredesnek, a Köztársasági Õrezred Hivatala vezetõjének. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt katonai tagozata kitüntetést Gecser Zoltán fõtörzszászlósnak, a Nógrád Megyei Rfk. nyomozójának; Gerendai Sándor Károlyné századosnak, a Gyõr-Moson- Sopron Megyei Rfk. elõadójának; Kónya Imre fõtörzsõrmesternek, a BRFK kísérõõrének; Molnár István fõhadnagynak, a BRFK fõügyeletesének. Miniszteri jutalomban 166-an részesültek, az országos rendõrfõkapitány jutalmát 54-en vehették át, soron kívüli elõléptetésben 117- en részesültek, munkatársi, fõmunkatársi, tanácsosi, fõtanácsosi címet 23-an érdemeltek ki. DEÁK XVI. Kerületi Rk., dr. Tóth Ferenc alezredest megbízták kapitányságvezetõnek. XVII. Kerületi Rk., Salgó László századost megbízták kapitányságvezetõnek. Bács-Kiskun Megyei Rfk., dr. Kassai László alezredes rendõrségi fõtanácsost május16-tól kinevezték a Kecskeméti Rk. vezetõjévé. Timafalvi László alezredest május16-tól kinevezték a Kiskunfélegyházi Rk. vezetõjévé. Molnár László alezredes tanácsost megbízták a Kalocsai Rk. vezetésével. Heves Megyei Rfk., dr. Petrovics András alezredest megbízták az Egri Rk. vezetésével. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt katonai tagozat KINEVEZÉSEK, VÁLTOZÁSOK Patkóné Röczey Krisztina alezredest megbízták a Gyöngyösi Rk. vezetésével. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rfk., dr. Simon Tamás ezredes fõtanácsost augusztus 1-jével kinevezték fõkapitánynak. Komárom-Esztergom megye, dr. Friedrich Gábor õrnagyot megbízták a Tatai Rk. vezetésével. Pest Megyei Rfk., Krasula János õrnagyot kinevezték a Dorogi Rk. vezetõjének. Somogy Megyei Rfk., Hegedûs János alezredest kinevezték a Zákányi Határrendészeti Kirendeltség vezetõjének. 9 RENDÕR 2008/3 4.

10 INKÁBB KEVESEBB OROSZLÁN KÖRÖZÉS, BÛNELEMZÉS, PROFILALKOTÁS Az ORFK Bûnügyi Fõigazgatóság körözési egységébõl koordinációs osztály szervezõdött, bõvebb feladatkörrel. A változások várható következményeit Szõgyényi Zoltán alezredessel, az osztály vezetõjével latolgattuk. Nyertesen jöttek ki az integrációból? Nagyon sokat dolgoztunk az elmúlt fél évben, hogy a tervezett elõrelépés megvalósulhasson. Az új feladatok mellett korábbi négy osztály teljes feladatrendszerét örököltük kétharmadnyi létszámmal. A rendõrség körözési munkájának irányításához jött az operatív bûnelemzés szakmai kontrollja, munkatársaik képzése, továbbá a körözési, bûnüldözési, felderítési adatkezelések üzemeltetése és a felhasználás felügyelete. Mindezekhez a rendõri szervek, illetve külsõ együttmûködõk közötti koordináció, valamint a kiemelt ügyek elemzése és a specifikus profilalkotás. A bûnügyi fõosztály szervezetében érzékenyebben reagálhatunk a nyomozók, felderítõk, vizsgálók, gazdaságvédelmi, bûnmegelõzési és bûnügyi technikai szakemberek igényeire, közösen tudunk egységes iránymutatást, segítséget nyújtani a területi és helyi szervek munkatársainak. Nem sok ez egy kicsit? A csekély létszám elõnyökkel is járt; a státusokat a maguk szakterületén kiemelkedõ munkatársaknak kínálhattuk. Kollégáimmal a rendõrségi erõforrások optimális és rugalmas kihasználását biztosító fejlesztési irányokba indulhattunk el. Elsõ lépésként a társszervekkel közösen jelentõs adminisztrációs tehertõl sikerült mentesíteni a rendõri állományt a polgárok birtokából kikerült okmányok adatainak automatizált továbbításával. Ezek az adatok a Schengeni Információs Rendszeren keresztül a korábbinál naprakészebben és pontosabban állnak a rendõrök rendelkezésére. Az elmúlt hónapokban nagyszerû vezetõkkel és munkatársakkal volt szerencsém megismerkedni és együttmûködni a rendõrségen belül és kívül, akik velünk együtt tovább akarnak lépni a hatékonyság javításáért. A heti több száz megkeresés teljesítésének optimalizálásával felszabaduló erõinket az adatminõség ellenõrzésére, javítására fordíthatjuk. Nem lehetne ezt az ellenõrzési szolgálatra bízni? Az ellenõrzési szolgálattal együttmûködve mi nem a kudarckerülést, az ellenõrzéskor tapasztalt hibák minimalizálását, hanem a sikerorientáltságot, a logikus, ésszerû és hatékony intézkedéseket kívánjuk elérni. A hiba feltárására nem célként, eszközként tekintve, azt sarkítottan, sokkoló módon megjelenítve a tudatosan célirányos, hatékony intézkedések szükségét mutatjuk be, amivel könnyebb azonosulni. A körözési elõadók leterheltségét sikerül csökkenteni? A vártnál lassabban haladunk korábbi törvénytervezetünk aktualizálásával, miután az módosítani szándékozik például a Be.-t, a Ptk.-t, a Pp.-t, a közúti közlekedési nyilvántartásról, a bírósági végrehajtásról, a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról, az adózás rendjérõl, az elektronikus hírközlésrõl szóló törvényeket, ezek rendeleti szintû szabályozóit. Jelenleg a csaknem kész törvénytervezettel az ismeretlen helyen lévõ személyek felkutatásában érintett hatóságokkal egyeztetünk. A rendõrség körözési munkája eredményesnek mondható; tavaly a magyar hatóságok által elrendelt körözések alapján az érintettek 87%- ának tartózkodási helye másfél éven belül ismertté vált, ami a közel ötvenezer körözésbõl jó eredménynek tûnik. A közelmúltban sikerült az Országos Polgárõrszövetséggel fennálló együttmûködésünket szorosabbra vonni, s kiterjesztjük a közismert autóvadászokkal való kooperációnkat is. Az utóbbi már nemcsak a rendõrség által keresett jármûvek, hanem közös szolgálatellátással akár személyek felkutatását, illetve egyéb nyomozási feladatok támogatását is eredményezheti. Érdemes beszélnünk a bûnelemzésrõl? Miután régi bûnügyi szolgálati igény, hogy az elkövetés ideje, illetve a nyomozás aktuális állása szerinti naprakész, a megszokott folyamatoktól való eltérést, az új bûnözési tendenciákat azonnal jelezni képes bûnözési információ álljon rendelkezésre. Befejezés elõtt álló fejlesztésünk eredményeként e tendenciák nem csupán számoszlopokban jelennek meg, hanem grafikusan és térképen is taktikai bûnelemzésként, így a hozzáértõ bûnelemzõk keze alatt a Robotzsaru/Netzsaru egyenesen intézkedésért sikolt. Lehetõvé téve a rendõrség rugalmas reagálását, az azonnali átcsoportosítást, illetve az adott bûncselekménytípus visszaszorítására irányuló akár országos taktikai intézkedések kiadását/visszavonását. A gyorsabb és hatékonyabb bûnüldözés egyben bûnmegelõzési funkciót is megvalósít. Hogy folytatódik a profilalkotás programja? Az erre specializálódott szakemberek egy-egy életellenes bûncselekmény elkövetésének módszere és körülményei alapján statisztikai módszerekkel próbálják meg behatárolni az elkövetõ személyiségprofilját, szociológiai hovatartozását, segítendõ az ismeretlen tettes felderítését, az elkövetõi kör szûkítését. Sok a feladat, komoly a felelõsség, mégsem láttam a munkatársak között megfáradt arcokat. Itt mindenki mosolyog? Szerencsére, kiváló kollégáim szinte kivétel nélkül szeretik a munkájukat, szívesen jönnek dolgozni, és jól dolgoznak. Aki jól dolgozik, annak kijár legalább egy mosoly, s a mosoly csodákat mûvel. Munkatársaim úgy akarnak alkotni, hogy a tevékenységüknek látják a célját. Segíteni akarnak közvetlenül a rendõri állománynak, közvetve a lakosságnak. Tudod, szolgálunk és védünk! Az elõbb a telefonban is ezt mondtad valakinek Németországból hívott egy nagymama, akihez a rendõrség segítségével került vissza az unokája. Megköszönte a munkánkat, erre reagáltam így. TAKÁTS LÁSZLÓ FOTÓ: ORFK GF ITMFO 10 RENDÕR 2008/3 4.

11 Többen, jobbak lettünk! Dávid Károly dandártábornok, az Orosházi Határõr-igazgatóság vezetõje közvetlenül az integráció elõtt, õ is meglepõ fordulattal, tavaly november közepén került az ország legnagyobb területû megyéje, Bács-Kiskun fõkapitányi beosztásába. A román határszakasz után az itteni szerb viszonylat határrendészete is új volt számára, nemhogy a rendõri szakterület, ahonnan érthetõ kíváncsisággal figyelték beilleszkedését, teljesítményét. Ezért a szokásosnál részletesebben faggattuk a határõr-igazgatóból lett rendõrfõkapitányt az eddig történtekrõl és terveirõl. AZ ERÕ FORRÁSAI Mivel látott munkához? Az integráció volt a legfontosabb, ezért hála saját vonalukat változatlanul vivõ vezetõtársaimnak, csak erre koncentrálhattam. A megye 781 határõrébõl mindössze 45-en vonultak nyugállományba. Viszont a megye 2007-et is 130 fõs rendõrhiánnyal kezdte, és további 198 kolléga nyugállományba távozásával zárta. Ez egy közepes kapitányság létszáma. Az integráció révén közel 2300 fõs létszámú megyei szervezet jött létre, 112,8 km-es aktív schengeni külsõ szerb határszakasszal. Többször kiemeltük: megyénknek egyetlen fõkapitánysága, feladatrendszere és felelõssége van a közrend, közbiztonság megteremtésében! Meg kellett találnunk az új módszert, formákat, de az állománycsoportok és technikai lehetõségek egyesülésével ez adta magát. Mindig hangsúlyoztam azt is, hogy az integrációval többen, jobbak és erõsebbek vagyunk! Ennek gyakorlati igazolása sikereink záloga. Hogyan történt a megvalósítás? Az egész ország területére kiterjedõ egységes mélységi ellenõrzési rendszernek a megye területén való kiépítéséhez elõször a kirendeltségek harmincegynéhány jelentkezõjével megerõsítettük a kapitányságokat. A határõr bûnüldözés jelentõs részét átvevõ bajai és kiskunhalasi kapitányságon megteremtettük az államhatárral összefüggõ bûncselekmények kezelésének személyi és tárgyi feltételeit. Második lépcsõben elõbb a kirendeltségek munkatársait készítettük fel rendõri alapfeladatokra, majd a kapitányságokét idegenrendészeti és határrendész ismeretekbõl. Ezután a fogékony kiskunhalasi Bácska határvadász századból lett bevetési osztályra koncentrálva, mint a fõkapitányság mobil erejére, a határrendészeti feladatok mellé bevontuk õket a rendõriekbe is. A kirendeltségek és a bevetési osztály együttmûködését módosítva egy másféle mélységi ellenõrzést teremtettünk. Ehhez kapcsolódtak a felkészített rendõrkapitányságok. Harmadik elemként a szomszédos Pest, Tolna és Fejér megyei fõkapitányságokat is együttgondolkodásra kértük fel, amelyek a májusban aláírt négyoldalú együttmûködési megállapodás szerint a Duna bal és jobb partján összehangolt tevékenységgel, a hidak ellenõrzésével kapcsolódnak a migrációs cselekmények felszámolásába. Mi folyamatos helyzetképet adunk a négy megyének határeseményeinkrõl az intézkedéseikhez. Júniusban volt az elsõ egynapos közös akciónk, kibõvülve Csongrád, Békés és Baranya megyével. Közel tizenötezer fõt ellenõrizve számos jogsértést felderítettünk. Szeptemberi akciónkban már Somogy és Vas megye is részt vesz, sõt talán az egész Dunántúl. Mi indokolja a következõ akciót? Határszakaszunkon eddig az elõzõ év hasonló idõszakához képest megduplázódott a tiltott határátlépések száma, négyszeresére nõtt a felderített embercsempészeté. A beutazási, tartózkodási tilalom megsértése miatt eljárás alá vontaké pedig meghatszorozódott. Az év végéig várhatóan tovább nõnek ezek a számok. A tiltott határátlépések közel 40 százalékához embercsempészet kapcsolódik. A szerbek, koszovói albánok a jellemzõek változatlanul, de nemrégiben két kínait is fogtunk. Lehet, hogy a kínai migránsok pár évvel ezelõttihez hasonló megjelenésérõl van szó? A schengeni térséghez csatlakozva a határátkelõinken közel 20 százalékos személy-, illetve mintegy 10 százalékos jármûforgalom-csökkenés következett be, viszont a felderített jogsértésekben közel 150 százalékos emelkedés történt, és többszörösére nõtt a beutazási-tartózkodási tilalom miatti visszairányítások száma. A migrációs háló, akció jó hatással van az elmúlt öt évben azonos nagyságrendû, ezer közötti ismertté vált bûncselekmény jellemezte megyénk közrendi-közbiztonsági bûnügyi helyzetére is. Az idén eddig közel 19 százalékos csökkenésnek örülhetünk. Létszámhiányunk ellenére a közterületi jelenlétet igyekeztünk a tavalyi szinten tartani. A fenti csökkenés elsõsorban a közlekedési bûncselekmények, és legnagyobb örömünkre, célkitûzésünknek megfelelõen, a hétköznapi embereket leginkább bántó vagyon elleni bûncselekmé- 11 RENDÕR 2008/3 4.

12 nyek jelentõs csökkenéséhez kötõdik. A lopások száma negyedével, a személygépkocsi-feltörések száma pedig csaknem felével apadt. A rablások csökkenése is meghaladja a 40 százalékot. A felderítési, nyomozati eredményesség eddig az országos átlag feletti, amit szeretnénk javítani, de létszámhiányunk miatt annak is örülünk, ha megtarthatjuk. A megyei közlekedési morálon sokat javított az igen jelentõs bírságoktól való félelem is; a legjelentõsebb nagyságrendû bírságolók országos élbolyában az elsõ félévben mintegy 190 millió forintos bírságot szabtunk ki. Milyen a fõkapitányság együttmûködése a nyugdíjasokkal, érdekképviseletekkel? Az együttmûködés az integráció kapcsán a szakmai tevékenységben és az állománnyal való foglalkozásban is nagyon Kiskunfélegyházán születtem, de sosem gondoltam volna, hogy hazaérkezve Bács- Kiskun megyében fogok dolgozni ban végeztem a Kossuth Lajos Katonai Fõiskolán fõhadnagyként. Gyõrbe akartam kerülni, a nyugati határra, az akkori határõrizet fõ helyszínére, de Gyulára küldtek átkelõparancsnokhelyettesnek. Két év múlva bekerültem az orosházi kerülethez. 88-ban elvégeztem piros diplomával a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia határõr szakát, a következõ évben törzsfõnökhelyettessé neveztek ki. Az igazgatósággá alakuláskor szervezési, késõbb rendészeti igazgatóhelyettessé, illetve november 1-jétõl, viszonylag fiatalon, igazgatóvá lettem. Érdekes, gazdag másfél évtizedet éltünk meg az igen problémás román határon; volt honnan feljönnünk! Szerencsémre, szinte elsõként Orosházán ment végbe a generációváltás. Fiatal vezetõtársaimból jó csapat állt össze, hatalmas elképzelésekkel, lendülettel láttunk munkához. Szükség is volt a lendületre, mert amit megálmodtunk, azt csak, az uniós és a schengeni csatlakozástól felgyorsítva, re sikerült a maga teljességében megvalósítani. A sors iróniája, hogy amit az ember összerak, az azt követõen integrálódik. Szabadidõ? Naponta Orosházáról ingázom. Ha mégis akadna: olvasok, zenét hallgatok, citerázom. Ezt pályakezdõként naponta mûveltem, késõbb havonta, most már éveket hagyok ki, de az aktív idõszakomat követõen bepótolom az elmaradást. Kikapcsolódás híján napi munkámhoz komoly erõt adnak a nagyon jó emberi kapcsolatok. A fõkapitányságnál kedvezõen alakul az az egység, amire szükség is van ebben az új helyzetben! fontos terület. Több mint 120 szervezettel ápolt érdemi, partneri kapcsolat szolgálja szakmai célkitûzéseink megvalósulását. A határõr-rendõr egyesült nyugdíjas csapatunk létszáma is csaknem eléri aktív munkatársainkét. Az év elején pontosítva az addigi tapasztalatokat, megyei bizottság létrehozásáról, mûködtetésérõl döntöttünk. Ez rendkívül aktív, kellõ idõben felszínre hozza a problémákat a mihamarabbi megoldáshoz. Érdekképviseleteink közül a BRDSZszel, az FRSZ-szel és a Rendészeti Védegylettel jelentõs az együttmûködésünk. Az érdekképviseletekkel arra törekszünk, hogy a felmerült problémák megoldását a keletkezés közelében keressük. Ezért ragaszkodunk a bizalmiak és a helyi szervek vezetése közötti jó kapcsolathoz. Eddig zökkenõmentesen megtaláltuk az összhangot. A megyei érdekegyeztetés intézményes fóruma megteremtésének elsõ lépéseként létrehoztunk egy jól mûködõ szociális és lakásügyi bizottságot, tagjai közé delegálva a megye szinte minden helyi szervezetének képviselõit. Pár hónapos mûködésük során eddigi rendkívül megalapozott, korrekt javaslataikat így mindig kénytelen voltam elfogadni. Ezek hatásaként már az állomány is érzi a fokozottabb gondoskodást. Az együttmûködési megállapodást már az elsõ félévben aláírtuk. A szakszervezeti jogok gyakorlásával összefüggésben az alapkérdéseket tisztázó megállapodás nyomán kollektív szerzõdésünket is aktualizáltuk, kiigazítottuk. DEÁK JÓZSEF 12 RENDÕR 2008/3 4.

13 RENDÕRÖK EURÓPAI KONFLIKTUSTÉRSÉGBEN A kaukázusi grúz orosz konfliktus rendezõdni látszik. Az unió szomszédságában, Moldáviában is van egy hasonlóan veszélyes térség, ahol három éve, a dr. Bánfi Ferenc ny. vezérõrnagy vezette uniós misszióban magyar rendõrök is részt vesznek. Munkájukkal közelebbrõl Ritter Ottó ny. határõr ezredes, kontingensparancsnok írása alapján ismerkedhetünk meg. MISSZIÓ Moldávia és Ukrajna elnöke 2005-ben fordult az Európai Unió Bizottságához, hogy segítse a két állam közös határán az ellenõrzést, a normális határ menti viszonyok létrejöttét, különösen pedig a transznyisztriai (szakadár, nemzetközi jog által el nem ismert, orosz ajkú, magát Dnyeszteren-túli Moldáv Köztársaság -nak nevezõ) terület mentén egy új, a nemzetközi normáknak is megfelelõ vámellenõrzési rendszer kialakítását. A kérelem alapján az Európai Unió mintegy hetvenfõs nemzetközi kontingens bevonásával november 30-ától felállított egy csapatot; Európai Unió Határtámogató Misszió (EUBAM) néven. A misszió vezetõi beosztását, elõzetes diplomáciai és szakértõi erõfeszítések eredményeként a Magyar Köztársaságból dr. Bánfi Ferenc, akkor még aktív dandártábornok nyerte el. A misszió mandátumát az EU Bizottsága és a moldáv, valamint ukrán kormány között aláírt Egyetértési Memorandum alapján határozták meg; a tanácsadó, technikai, végrehajtói jogok nélküli szervezetnek nincs felhatalmazása beavatkozni a két szuverén állam határellenõrzési rendszerének irányításába. A veszélyes szakasz A közös határ mintegy százalékot kitevõ 457 km-es hossza a Dnyesz- 13 RENDÕR 2008/3 4.

14 teren-túli Moldáv Köztársaság -é is, ahol a moldáv államnak gyakorlatilag nincs fennhatósága. A mindennapokban a misszió tagjai szakértõi tanácsaikkal segítik a két ország határõrizeti és vámszerveit a határrendészet európai normák szerinti megszervezésében, az emberek és áruk csempészetének megakadályozásában, folyamatosan figyelemmel kísérik a vámeljárások menetét, szükség szerint megvizsgálva a kísérõ dokumentumokat. Emellett bejelentett és váratlan látogatásokat, ellenõrzéseket végeznek bármely határponton, vámházban és tranzitúton. Munkájuk során a fõ hangsúlyt az érintett szervezetek szakmai fejlesztésére, különösen a kockázatelemzési struktúra kialakítására, a korrupció elleni fellépésre helyezik. Mint ahogy az integrált határrendészet megismertetésére, a határellenõrzésben résztvevõk közötti bizalom és együttmûködés kialakítására és elõsegítésére, valamint az európai standardok elsajátítására és alkalmazására. Feladatukat tanácsokkal, képzési programokkal, eszközökkel, a munkafolyamatokba épített tapasztalatátadással és személyes példával oldják meg. A misszió kezdeti szûk lehetõségei fejlesztésével ma már a feladatok ellátásához megfelelõ szervezeti formával és közremûködõ állománnyal rendelkezik. Jelenleg 22 uniós tagország és a két segítséget kérõ ország összesen 230 szakembere alkotja a csoportot. Ebbõl 126- an a nemzetközi szakértõi gárda tagjai, míg a többiek a helyi (nemzeti) országokat képviselõ tolmácsok, gépjármûvezetõk, logisztikai kisegítõk. A nemzetközi kontingens tagjai mindkét országban rendelkeznek diplomáciai akkreditációval. Mára jól szervezett és mûködõképes vezetési és területi támogatórendszer alkotja a szervezeti struktúrát. A misszió ogyesszai fõhadiszállásán van a vezetõ, helyetteseivel, a vizsgálati (nyomozó)-, kockázatelemzõ-értékelõ, képzésszervezési-, logisztikai, adminisztratív és PRcsoportokkal. A két fõvárosban, (Kijev és Chisinau) a határõr és vám kockázatelemzési szakemberek dolgoznak, míg a gyakorlati munkát segítõ szakértõk három moldáv és három ukrán területi irodán keresztül kapcsolódnak a végrehajtásba. Magyarország a nemzetközi csapat mintegy 10 százalékát kitevõ tizenhárom magyar munkatársával megfelelõ súllyal képviselteti magát a misszióban. Az aktív, illetve nyugállományú rendõrés határõr kollégák, közösen a vám- és pénzügyõrség képviselõjével eredményesen vesznek részt a nemzetközi misszió munkájában, mindenki megelégedésére adják át szakmai tapasztalataikat, és öregbítik a magyar rendvédelem jó hírnevét. Erre alapozva is pályázott legutóbb dr. Bánfi Ferenc ny. vezérõrnagy misszióvezetõ az EUROPOL megüresedõ igazgatói posztjára. DEÁK Konkrétumok Ritter Ottó ny. határõr ezredes, kontingensparancsnok a Moldáv Határõrség Parancsnokságán, a moldáv fõvárosban, Chisinauban. Speciális szakértõként napi konzultációkat folytat a moldáv határõrség vezetõivel az új határõrizeti törvény végrehajtásáról, a szervezetük fejlesztésérõl, valamint a képzésrõl. Borda Gábor törzsõrmester, a basarabeascai iroda déli régiós munkájában és a helyi okmányvizsgálói felkészítésben vesz részt határõr szakértõként. Csimma Róbert ny. határõr õrnagy, a Kuchurganban a dél-keleti régiós munka mellett a helyi, fõleg zöldhatáros és mobilellenõrzõ szakértõi munkát végez. Kaposi Ákos õrnagy Ogyesszában a tengeri kikötõk missziós munkájába kapcsolódik, valamint a helyi okmányellenõrzõ technika alkalmazási szakértõjeként dolgozik. Karakas Lajos zászlós, a kotovski iroda határõr szakértõjeként végzi missziós munkáját, valamint a szolgálati hely vezetõje. Laczkó Krisztián fõtörzsõrmester a moldáv fõváros, chisinaui irodájában a Dnyeszter-mellék belsõ ellenõrzõ pontjait felügyeli határõr szakértõként, és biztonsági tiszt. Mészáros János ny. határõr alezredes szintén a fõvárosban kockázatelemzési szakértõ a Moldáv Határõrség Parancsnokságán. Emellett koordinálja a misszió és a moldáv rendvédelmi szervek közötti kapcsolatokat. Nagy Tamás közalkalmazott a misszió informatikai tisztje, az ogyesszai központ rendszergazdája. Stelmach László százados, az otaci iroda határõr együttmûködési szakértõje figyelemmel kíséri az északi területet, ellenõrzi a zöldhatár õrizetét, a mobilerõk alkalmazását. Dr. Szabó Károly ny. határõr alezredes a keleti régiós munka szakértõje a kotovski irodában, valamint helyi és regionális szinten képzési szakértõi és szervezési feladatokat lát el. Szeitz Erzsébet ny. határõr alezredes, az ogyesszai központ nyomozati tanácsadó csoportjának szakértõje. Napi kapcsolatot tart a moldáv és az ukrán partnerszervezetekkel a bûnügyi kérdésekben. Vida Zoltán pénzügyõr százados, az ogyesszai iroda vámszakértõjeként részt vesz a tengeri kikötõk missziós felügyeletében, valamint helyi szinten segíti a vámeljárások uniós harmonizálását. D. 14 RENDÕR 2008/3 4.

15 FÕTÖRZS A MONT BLANC-ON Bringával Európa tetején A kerékpározás, a hegymászás és a természetfotózás a mindene Szugyiczki Zsolt fõtörzsõrmesternek. Olyannyira, hogy amikor szerencsésen elkerekezett Franciaországba, megveregette bringája nyergét, és hálából felcipelte a Mont Blanc-ra. A világon elsõként megmutatta a drótszamárnak az örök hó birodalmát. Lavinaveszélyes helyen hátizsákot, kerékpárt cipelve Szugyiczki Zsolt 4810 méter magasan, hibernált állapotban 200 KILOMÉTER Balassagyarmaton határvadászként szolgált a tiszthelyettes, az integráció után lett rendõr. Három hónapos vezénylését követõen kérte áthelyezését Budapestre. A külképviseleti védelmi osztály beosztottja tõl nemcsak részvevõje, de sokszor nyertese vagy dobogós helyezettje volt háromtusa bajnokságnak, járõrversenyeknek, szituációs lövészeteknek, mesterlövõk küzdelmeinek. Kétszer teljesítette a Zempléni-hegység hosszú távú, 200 kilométeres futóversenyét. Minek? kérdeztem. Mert ott volt a hegy, és a bringát sem kellett megõrzõbe tenni felelte azzal a hamiskás mosollyal, amely olyan jellemzõ rá. Mekkora terhet kellett cipelni? A megtömött hátizsákot, a kerékpárt és a fotósfelszerelést. A filmeken, teleobjektíveken és a kerékpáron nem lehet súlyt spórolni. Az élelmet, a vizet és a ruházatot kell úgy összeállítani, hogy kitartson, de felesleges dolgokat sem jó cipelni. Az interneten is láthatók Zsolt természetfotói, türelemrõl, jó szemrõl, hozzáértésrõl tanúskodnak. De nem elég a megszállottság, a hihetetlen fizikai állóképesség, a váratlan helyzeteket is meg kell oldani. A Békás víztározónál erdei vadakat akartam lencsevégre kapni emlékszik a fõtörzsõrmester. Ám azok helyett géppisztolyos katonák bukkantak fel, és hadartak valamit. Hogy nyomatékot adjanak követelésüknek, ránk szegezték a fegyverüket. A filmet követelték, és be akartak kísérni valahová. A közelben volt néhány ottani magyar, óva intettek, nehogy a katonákkal menjünk. Ettõl bátrabbak lettünk. Alkudozni kezdem, hogy a filmet nem adom, inkább pénzt. Szegényebbek lettünk félmillió régi lejjel, de épségben továbbmehettünk. Merre túrázott az elmúlt években? Jártam a Csiki havasokban, Ausztria legmagasabb csúcsán, a Grossglockneren, Grúziában megmásztuk a Kaukázust. Az ausztriai hegycsúcsok szomorú emlékét õrzöm. Sanyi barátom, olyan megbízható társam, akivel szemvillanásból is értettük egymást, hegymászás közben megcsúszott, és a meredek jégfalon egy hatszáz méter mély szakadékba zuhant. Eltûnt. Érthetetlen, értelmetlen halál. Pedig profi volt, akire rábízhattam magam. Ha az idén nem is, de jövõre Grúziába készülök. Pótolni szeretném azt a sok felvételt, amit elõhívás után a laboratóriumból postáztak, de soha nem kaptam meg. Keresem mindenre elszánt társam, aki otthonosan mozog a hó és a jégmezõk csodálatos, kegyetlen világában. Biztonságos arra az út? Hát nem életbiztosítás. Amikor legutóbb az orosz grúz csecsen hármas határhoz szerettünk volna eljutni, elég körülményesen kaptuk meg a vízumot. Az út végét így is egy rozoga, bérelt mikrobuszban lapulva tettük meg. Egy fegyveres csoport mégis utunkat állta, de némi kenõpénzzel még közös fotókat is készíthettünk. Nyakunkba akasztották a Kalasnyikovot, meg a PPS-t, (dobtáras géppisztoly) és a Dragunov mesterlövõ puskát, közben nagyokat röhögtek. Viszont gyanúsan néztek, amikor látták, hogy értek a fegyverekhez. Spionnak, kémnek véltek. Végül öszszehaverkodtunk. Kiderült, hogy õk a rendfenntartó, antiterrorista egység tagjai. Meghívtak egy sztalovájába (büfészerû étterem) vacsorázni, sörözni. Késõ este csak fegyveres kísérettel engedtek a hotelnak jóindulattal sem nevezhetõ szálláshelyünkre, mert fõleg külföldiekre vadásztak a terroristák. Ezek bizonyára költséges kirándulások. Mibõl fedezi? Szerencsére vannak szponzorok. Elsõsorban eszközöket adnak, azok is nélkülözhetetlenek. Értékelik, hogy logójukat és a magyar zászlót felvisszük egy hegycsúcsra, oda, ahol még nem jártak magyarok. Újságcikkekben, riportokban, filmekben beszámolunk az expedíciókról. TAKÁCS ISTVÁN 15 RENDÕR 2008/3 4.

16 A szabadság rendje Mint arról elõzõ számunkban a dr. Kacziba Antal ny. altábornagy, a Rendõrség Tudományos, Technológiai és Innovációs Tanácsa (RTTIT) elnökével készített interjúnkban hírt adtunk, a szervezet átfogó rendészeti stratégia kialakítását szolgáló elméleti munka megszervezését és eredményeinek összefoglalását vállalta magára. Ennek keretében A szabadság rendje címmel országos rendészeti koordinációs és konzultatív találkozót hívott össze, a stratégiai alapvetés kidolgozásába meghívott civil szervezetekkel. A találkozón elhangzott elõadások sorát dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány nyitotta meg A kollektív közbiztonsági jövõképalkotás társadalmi indoka és feltétele címmel. Megköszönte, hogy a találkozók megszervezésére nem a legalkalmasabb nyári idõszakban is sokan eleget tettek a felkérésnek, valamint az eljönni nem tudó többségnek, hogy szintén részt kíván venni a tervezett közös munkában. A biztonság meghatározó Bevezetõjében hangsúlyozta, a rendõrség célja a mostani és a közös értékalkotás remélt további alkalmaival; szót váltani az életünk minõségét meghatározó módon befolyásoló biztonságról. Elõadásában kiemelte, hogy a közbiztonság védelmének stratégiáját meghatározó makroszintû folyamatok alakítása nemcsak a rendõrség vezetésének, de a kormány rendelkezésére álló jogi és gazdasági kereteket is messze meghaladó feladatokat jelent. A stratégiai tervezésnek, illetve a rendfenntartás modernizációjának éppen az az alapvetõ célja, hogy a kor követelményeinek megfelelõen újrafogalmazhatók legyenek az állam rendfenntartó funkciójának alapelemei, és végrehajtható legyen a rendfenntartás modernizációja, vagy szükség esetén annak reformja és természetesen a rendõrség korszerûsítése is. Ezután taglalta az átfogó közbiztonsági rendszer elemeit, majd befejezésül Benjamin Franklinre hivatkozott, aki nyilván gazdag társadalmi tapasztalat birtokában állította: Aki kész szabadságát a biztonságért feláldozni, az elõbb-utóbb mindkettõt el fogja veszíteni. Az országos fõkapitányt dr. Kacziba Antal ny. altábornagy, az RTTIT elnökének A századforduló közbiztonsága címû elõadása követte, amelyben egyebek mellett taglalta, kivetített példákkal érzékeltette a bûnügyi statisztika és a valóság sokszor különös viszonyát. Példaként említve, hogy a gazdasági bûncselekmények mintegy hetven százaléka rejtve marad. A gazdálkodó szervezetek saját jó hírnevük védelme érdekében házon belül keresnek és találnak megoldást, anélkül, hogy abba a bûnüldözõ szerveket bevonnák. És itt fel is merülhet, és eldöntendõ; az ilyen ügyekben a vám- és pénzügyõrség, vagy a rendõrség az igazán illetékes? Erkölcsi szövet, pontosság A találkozóra a nyári szabadságolások ellenére sokan eljöttek Végezetül hangsúlyozta; Ha szétfoszlik a társadalom erkölcsi szövete, ez értelmetlenné teszi a bûnüldözést! Dr. Finszter Géza, egyetemi docens az Országos Kriminológiai Intézet képviseletében A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi helyzetének elemzése és a rendészeti tevékenység jövõbeni fõ irányai -ról szólt. Bevezetõjében figyelmeztetett a rendészeti stratégia túl szûk vagy túl tág értelmezésének veszélyeire, illetve a honvédelmi és a rendészeti tevékenységet összemosó megközelítésre. Végezetül javasolta, hogy a stratégiában az egyes rendészeti szolgálati ágakat, például a közbiztonságot, bûnügyet külön-külön taglalják. Majd negyedik elõadásként A magánbiztonsági szolgáltatók szerepe a magán- és közbiztonság érdekében címmel dr. Borai Ákos, magánbiztonsági szakértõ következett, aki elõször a szabályozás uniós vonatkozásaival ismertette meg a hallgatóságot, majd beszélt leendõ, a polgári biztonságvédelmet szabályozó törvényrõl. Kitért a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara, valamint a rendõrség gazdasági összeférhetetlenségét biztosítani hivatott törekvésekre. Záró elõadásként Az önkormányzatok helye, szerepe a helyi közbiztonságról történõ gondoskodás terén címmel dr. Kökényesi József, önkormányzati szakértõ osztotta meg a megjelentekkel gondolatait, nem titkolva, hogy bizonyos szempontból azok eltérnek az eddigi elõadásokban elhangzottaktól. Mint mondta, miután az önkormányzatok gyakran közvetlenül egyes pártok irányítása alatt mûködnek, egy önkormányzati rendvédelmi, rendészeti szervezet kialakítása ad abszurdum akár 3200 féle bûnüldözéshez is vezetne. Mégis az önkormányzati rendszernek is részt kell vállalnia általános és ágazati rendészeti funkciókkal a közbiztonság megteremtésében. A helyi rendészeti eredményeket ugyanis közvetlenül az érintettek tapasztalják meg. Viszont e megoldás elõtérbe kerülésével törvényszerûen csökkennének a központi rendészeti szerv anyagi forrásai. Az elõadásokat a felvetett témákban izgalmas vita, konzultáció követte, majd az elnöki zárszó értékelte a találkozó eredményeit. DEÁK J. VEZDA LÁSZLÓ FELVÉTELE 16 RENDÕR 2008/3 4.

17 TEREMTETT CSODÁK Akiket a harang szólított Dr. Bencze József altábornagy, országos rendõrfõkapitány nemrégiben Suzuki személygépkocsit ajándékozott a pár hónap alatt önmagát sikeresen megszervezõ kötcsei polgárõrszervezetnek. A helyi lakosok számának több mint tíz százalékát tagjai közt tudó egyesület ezzel az aránnyal országosan a második legnagyobb szervezettségû csoport. Tagjai egyszerû megbeszélésre gyülekezve nem számítottak a nagy meglepetésre. A kétes idegenek dolguk végezetlenül hamar kénytelenek távozni... Varga Sándor, a helyi polgárõr-egyesület vezetõjének helyettese is a szintén polgárõr Hegedûs János üzlettulajdonostól kérte az autó és a garázs kulcsát Kötcse a Balaton déli partjától tíz kilométernyire fekvõ ötszázötven lelkes kistelepülés. A zsákfaluból délebbre már csak földúton lehet továbbjutni, ezért eleddig a bûnözés is elkerülte egészen a legutóbbi idõkig, amikor errefelé szokatlan esetek történtek, például eltûnt a református imaház elõtti harang Ma éjjel megszólalt a polgármesteri hivatal riasztója, és mire ideértem, már három polgárõr kutatta a riasztás okát mesélte nem kis örömmel a friss történést dr. Feledy Gyula, Kötcse szintén polgárõr polgármestere, majd így folytatta: Talán az ország állapotából is adódóan jelent meg nálunk a bûnözés. A református gyülekezet hatvanegynéhány kilós harangjának eltûnése aztán égbe kiáltva alaposan felborzolta a kis falujukat féltõ helyi fiatalok kedélyét is, és bõ két hónap alatt helyi polgárõrszervezet életrehívásához vezetett. A kezdeti felbuzdulás eredményeként jelenleg a községben már hatvanhárom polgárõr, köztük négy roma, és számtalan pártoló tag van, akik lehetõségük szerint anyagilag vagy információval építik a közös biztonságot. Külön örvendetes, hogy az a huszonéves korosztály is részt vesz ebben, akiket az elmúlt idõszakban nem sikerült bevonni a falu életébe. Az önkormányzat, felkarolva a kezdeményezést, megvásárolta a polgárõrség mûködéséhez szükséges felszerelést; feliratokat, mellényt. A polgárõr jelzõrendszer nagyon jól mûködik, hisz nemcsak éjszakai szolgálattal lehet segíteni, hanem az állandóan otthon tartózkodók nappal is rögtön jelzik az észrevett idegeneket, autókat, gyanús dolgokat. Ez a módszer nagyon hamar bevált a helyben megteremtett javak védelmében. A helyi polgárõrszervezet éppen dolgozó 17 RENDÕR 2008/3 4.

18 egyik alapítója, Feledy Balázs felkérésére helyettese, Varga Sándor idézte fel az alakulás körülményeit. Nem az ajándék Suzukinak készült, de kiváló garázs lett belõle Dr. Feledy Gyula tréfásan meséli a falut sok mindenben támogató budapesti polgárõr Farkas Lászlónak, milyen futótûzszerûen terjedt el a zsiványok közt a kötcsei polgárõrök híre Merjük megvédeni magunkat! Balázzsal sokat beszélgettünk a megoldásról, végül egy ügyvéd barátunknál is tájékozódva fogtunk a szervezésbe. Február végén a polgárõrként számba vehetõket meginvitáltuk a kultúrházba. A márciusi alakuló ülésre szinte mindannyian, tizennyolctól hatvannégy évesig összegyûltünk, és ötvennyolcan polgárõrök lettek! Mint elmondta, megállapodtak az évi ezerkétszáz forintos tagdíjban, és hogy emellé mindenki, lehetõségéhez mérten, vásárolja meg a szükséges feliratot az autóra, a mellényt, a sapkát és a pólót, ami újabb öt-hatezer forintos kiadást jelentett személyenként. Az egyesület elég hosszadalmas bejegyzési eljárását követõen ismét összegyûlve, a tagdíjból azonnal megkezdte mûködését. Két mobiljukat az elnök biztosította; az egyik az ügyeletes járõrparancsnoknál, párja pedig az éjszaka szolgálatot teljesítõ polgárõrök egyikénél van. Négy csoportjukra hetente esik ügyelet. Igyekeztek minden lakáshoz eljuttatni a két telefonszámot és a polgárõrök saját számát. Így a korábban közömbös helyi lakosoktól szerencsére immár elég sok hívás érkezik, akár a polgármesteri hivatalba is. Inkább fölöslegesen, mint késõn Így jelezték a Balatonföldvári Rendõrõrsnek a két rendszámot viselõ jármûvet, és információik alapján kapták el a Kötcsén is próbálkozó bûnözõt, valamint a faluban egy idegen besurranó tolvajt. Nagyon jó a rendõrökkel a kapcsolatuk, sõt immár a szomszéd településeket is figyelmeztetik, ha Kötcsérõl visszafordulva feléjük tart a gyanús egyén. Hallották is az egyik ottani kocsmában az idegen fémgyûjtõk méltatlankodását, hogy Kötcsére többet be nem teszik a lábukat, mert végig figyelték õket! Még a kötcsei vendéglõben is, hisz Hegedûs János tulajdonos szintén polgárõr, amit az üzletének hûtõjén felirattal is jelez. Egyébként õ õrzi a polgárõrök Suzukijának és a garázsnak a kulcsát. Éppen elkészült az önkormányzat raktárnak szánt helyisége, amikor az országos fõkapitány ajándékkal lepte meg a lelkes önszervezõket. Munkájukkal érdemelték, teremtették a csodát. A jármûvet minden jogosítvánnyal rendelkezõ polgárõr használhatja, vezetve menetlevelét, és feljegyezve a járõrözés közben észlelt eseményeket. Nemrégiben már a szomszédos településen is alakult polgárõrség. Kötcsén pedig mára a faluba látogató gyanús egyének száma bõ felére apadt. Az önkormányzat, a maga részérõl helyi rendeletekkel, például házalást tiltóval tesz meg mindent a falu nyugalmáért. További teremtések A polgárõrök immár nemcsak szolgálatban vannak együtt, hanem gyakran közösen szórakoznak, mennek focimeccsre, vagy segítik társukat építkezésben. Legutóbb, huszonnégy év után ismét szüreti felvonulás volt a faluban, amit az egyesület szervezett, mindenki nagy-nagy örömére. Több helybeli, illetve Kötcsén hétvégi házzal rendelkezõ felajánlotta anyagi támogatását az egyesületnek. Farkas László ugyan a fõvárosi polgárõrség tagja, de lassan egy évtizede Kötcse külterületén építi családi vállalkozását. Eddig is ingyen segítette munkagépeivel a település útjainak, világításának, temetõjének karbantartását, a sportegyesületet. A polgárõröket, a falucska közös biztonságát pedig, telekszomszédjához hasonlóan, a Suzuki üzemanyag-költségének kiegészítésével szándékozik támogatni. DEÁK A SZERZÕ FELVÉTELEI 18 RENDÕR 2008/3 4.

19 Öreg járgány, de pöccintésre indul Losonczi Pál autója volt az a fekete csoda, amelyet ifjúkoromban sokszor láttam az utcánkban. Drapcsik úr, a sofõr ott lakott, gyakran hazaszaladt, amíg az Elnöki Tanács elnöke fogadásokon töltötte az idejét. A gépkocsivezetõ a családját is megautóztatta, akkor a váltórendszámot szerelte fel az A helyett. Ezért két forgalmi engedély volt a kocsihoz. Az egykori elnöki kocsit Vácon fedeztem fel az idén egy haditechnikai parkban. Szépen felújították, akárcsak a többi öreg járgányt. Dr. Keserû Sándor, a tulajdonos árveréseken vásárolta a kiállított autók többségét. Munkatársai hosszú hónapokig, olykor évekig tartó restaurálással õrzik a jövõnek a múltat. Oborni László, a telephelyvezetõ beröffentett egy hatvanéves Mercedest. Az öreg járgány szivatóval indult, de egyetlen pöccintésre! A kiállított jármûvek többsége, köztük a szép állapotú rendõrautók; 1200-as Lada, Moszkvics is üzemképes. Történelmi filmek Újszerû állapotban van a rendõrségi Lada Több muzeális jármûvet is beindított a telephely vezetõje 19 Az Elnöki Tanács elsõ emberének egykori (egyik) luxusautója korhû kellékeiként kölcsönöznek innen, meg bemutatókra, ahol az érdeklõdõk idõutazáson vesznek részt, megnézhetik az egy-két emberöltõvel ezelõtti, újra mûködõ technikát. Szépen megfér egymás mellett a parkban a keletnémet Wartburg rendõrségi autó, és a háborús idõket idézõ nyugatnémet oldalkocsis katonai motorkerékpár. Ritkaság az amerikai gyártmányú felderítõ terepjáró, amit a szovjeteknek szállítottak. A gyûjtõszenvedély és eleink jármûveinek kutatása ösztönzi a park gazdáit, hogy minél korhûbben állítsák helyre a II. világháború idejébõl és az ötvenes-hatvanas évekbõl még megmaradt, reparálható rendõri, katonai jármûveket. Szakértelmet és rengeteg munkát igényel a mûhelyben álló, autóra alig hasonlító roncs, amely idõvel mûködõ kiállítási tárgy lesz. TAKÁCS I. A SZERZÕ FELVÉTELEI Esztendõ múltán ez a roncs is üzemképes lehet RENDÕR 2008/3 4.

20 MEGNYUGTATÓ A POLGÁRÕRÖK JELENLÉTE Hiába menekülsz, hiába futsz Éppen közös szolgálatba indultak a polgárõrök és a rendõrök Balassagyarmaton. Mielõtt nyakukba vették a várost, idõt szakítottak a Rendõr újság tájékoztatására. Szolgálatba indulnak, közös jelenlétük megnyugtatja a tisztességes polgárokat Vass Miklós megyei elnök és Csík Csaba alezredes napi kapcsolatot tart Rövid átmeneti idõszakot éltünk mondta Vass Miklós, a Nógrád Megyei Polgárõrszövetség elnöke. Az önálló határõrség megszûnését követõen az integrációval egy korszerûbb, hatékonyabb szervezet jött létre. Nem szabad elfelejteni, hogy mind a rendõrséggel, mind a határõrséggel külön-külön nagyon jól mûködõ kapcsolatunk volt. A két rendvédelmi szerv egyesítésével új alapokra kellett helyezni az együttmûködést. Ez ügyben megkerestük Szabó Jenõ rendõrfõkapitányt, és a tárgyalások záróakkordjaként a rendõrkapitányságok vezetõinek jelenlétében aláírtuk az együttmûködési megállapodást. Ezzel egy idõben Szabó tábornok (akkor még ezredes) a megyei fõkapitányság részérõl Csík Csaba alezredest bízta meg a referensi feladatokkal. A kistérségi kapcsolatokat a hat rendõrkapitányság kijelölt munkatársai koordinálják. Nógrád határ menti megye. Milyen a kapcsolat a szlovákokkal? Még az uniós csatlakozásunkat követõen a szemközti szlovák önkormányzatokkal megkezdtük egy ottani polgárõrmozgalom kialakítását, ebben áldozatos munkával sokat segített Tóth István, Ipolynyék polgármestere. Tehát náluk ez már mûködik. Ipolyvarbón, Ipolykeszin még szélesíteni szeretnénk a kapcsolatainkat. Segítséget kapunk a szlovák belügyminisztérium bûnmegelõzési titkárságától, ahol Frantisek Sinka úr a kapcsolattartó. Akcióik eredménye is, hogy javult a közbiztonság és a közlekedési morál A környezetvédelem is szívügyük. Mind a nyolcvan egyesületük részt vesz ebben? Környezetvédõ szolgálatokat is ellátunk. A közelmúltban polgárõreink közremûködésével sikerült tetten érni illegális szemétlerakókat Salgótarján térségében. A közterületfelügyelõkkel és a rendõrökkel a Nyírjesben és környékén is folyamatosan jelen vagyunk. Ezzel reményeink szerint véget vethetünk az engedély nélküli szemétlerakásnak, környezetünk ilyen tönkretételének. De említhetem Nógrád községet Rétság mellett, ahol egy idõben rendszeresek voltak a víkendházfeltörések. Figyelõszolgálatokat szerveztünk. Kitartásunk eredményes volt, mert rajtakaptuk a hívatlan éjszakai látogatókat. Amikor észrevettek minket, menekülni próbáltak, de addigra mobiltelefonon értesítettük a rendõrkollégákat. Az egérútjukat lezártuk, és a rendõrök elõállították a betörõket a kapitányságra. Azóta csendesek arrafelé az éjszakák. Szívesen hallanék még sikereikrõl. Hát említhetem május 1-jét folytatta Vass Miklós, Nógrádkövesden egy bezárt üzlet riasztójának visítása hívta fel a portyázó polgárõr figyelmét, hogy valami nincs rendben. Látott is elfutni valakit. Üldözõbe vette, és a kiérkezõ rendõrökkel együtt kézre kerítették a betörõket. Gyakran közösek a szolgálatok. Közösek az ünnepek is? A legutóbbi rendõrnapra is meghívott a fõkapitány úr. Az ünnepi beszédekben el nem mulasztják megemlíteni munkánkat, eredményes segítségnyújtásunkat. A polgárõrnapokon viszont nálunk is kedves meghívottak a rendõrök. El ne felejtse megemlíteni emelte fel mutatóujját az elnök, milyen szoros a kapcsolat az önkormányzatokkal. 38 polgármester egyben a polgárõrszövetségünk tagja is. Érdekesség, hogy minél kisebb egy település, annál szorosabb, már-már baráti az ott élõkkel a kapcsolatunk. De ez érthetõ, hiszen mindenki mindenkit ismer. Egy zajos városban más az élet, mások a módszerek, hogy jelenlétünk eredményes, hatékony legyen. A visszajelzések igazolják, megnyugtató, hogy egyre több település helységnévtáblája alatt olvasható, hogy polgárõrség mûködik. TAKÁCS A SZERZÕ FELVÉTELEI 20 RENDÕR 2008/3 4.