Fagyvédelem légkeveréssel

Átírás

1 A tavaszi fagyok elleni védekezésre jó néhány lehetőség ismert, tökéletes megoldás azonban egyelőre nincs. Valamennyi módszer esetében beszélhetünk előnyös és hátrányos tulajdonságokról, amelyek erősen befolyásolják a hatékonyságukat. Általánosan érvényes, hogy a perspektivikus fagyvédelmi módszerek (pl. korona fölötti esőztető öntözés, paraffingyertyás ültetvényfűtés) drágák, vagy alkalmazásuk magas fokú szervezettséget igényel, míg a kevésbé költséges, egyszerűbb megoldások (pl. füstölés, ködösítés) hatékonysága jóval kisebb. Ezek alapján természetesnek tekinthetők az újabb fagyvédelmi technológiák fejlesztésére, vizsgálatára irányuló törekvések. Mobil légkeverő 1. oldal (összes: 9)

2 Tow & Blow szélgép A Tow & Blow légkeverésen alapuló fagyvédelmi berendezés kisugárzási fagyok esetén alkalmazható. A felsőbb, melegebb légréteget az alsóba juttatja, így emeli az ültetvény hőmérsékletét, a levegő folyamatos keringetésével pedig nem engedi feltorlódni a hideg levegőt. A szélgépet a toronyrészben található 33 lóerős dízelmotor hajtja. Az eszköz 8,5 méter magas. A ventilátor feje hidraulikusan mozgatható, lapátjainak átmérője egy méter. A gép legfőbb előnye, hogy mobil berendezés, traktorral vagy terepjáróval összekapcsolható, így könnyen hordozható. Az ültetvényben nincs szükség tereprendezésre, a négy stabilizáló teleszkópos lábnak köszönhetően bárhol könnyedén elhelyezhető, áthelyezhető. A ventilátor szögállása, forgási és oszcillációs ideje, magassága állítható. Működése automatikus, start-stop funkcióval, hőmérsékletvezérléssel, amihez 2. oldal (összes: 9)

3 az áramot akkumulátor szolgáltatja, így nem igényel felügyeletet, munkaerőigénye nincs. Viszonylag csendes berendezés, 300 méter távolságból 45 decibel a zajterhelése. Energiatakarékos, üzemanyagfogyasztása hat liter óránként. A gyártó leírása alapján egy eszköz 4-5 hektár terület megvédésére alkalmas. Markáns légmozgás Általánosan elmondható, hogy ahogy nő a távolság a gép középpontjától számítva, úgy mérséklődik a hatása. A közvetlen érzékelhető hatás teljes szélcsendben körülbelül méter után megszűnik. A géptől méterre a szél ereje a fák elágazásait is megmozgatta, de 80 méterről ez már nem volt érzékelhető. Markáns légmozgást tehát méternél távolabb már nem okozott. Látványos hatásként érzékelhető volt a fű deresedése, ami a levegőben lévő nedvesség kicsapódását jelzi, vagyis hogy 0 C alá esik a hőmérséklet. A gép közelében ez nem volt tapasztalható, méter távolságnál viszont az aljnövényzeten már kismértékben megmutatkozott a fagyott harmat, méternél pedig már teljesen deres lett a fűtakaró. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a fák koronamagasságában is fagypont alá esik a hőmérséklet, ezt a méréseink is igazolták. 3. oldal (összes: 9)

4 A szélgép hatótávolságán kívül deressé vált a fűtakaró Kísérlet Nyírbátorban Megfigyeléseinket a nyírbátori telephelyű Bátori Alma-Fa Kft.-nél végeztük 2017 és 2019 között. A gazdaságban közel 15 hektáros területen termelnek almát. Az ültetvény nagyobbik felét (9,1 ha) 2010-ben telepítették 4,15 1,15 méter térállásban, M26-os alanyon, míg a kisebbik felét (5,0 ha) 2004-ben, 6 3 méter térállásban, MM106 alanyon. Koronaformaként karcsú orsót és szabad orsót alakítottak ki. A teljes terület felén Golden Reinders, negyedén Idared, 20 százalékán Gala, a fennmaradó részben Granny Smith és Early Gold almafajták teremnek. Az ültetvény egésze támoszlopos, jégvédőhálóval, csepegtetőöntözéssel ellátott. A év tavaszán kezdődő megfigyeléseinkhez március 30-án négy gép érkezett a gazdaságba. Az I. és a III. gépet a táblák közepére, a II. és IV. gépet a kettes tábla két szélén helyezték el, így értelemszerűen az I. és III. gépek 360 fokot, míg a II. és IV. gépek 180 fokot írtak le működés 4. oldal (összes: 9)

5 közben. A védekezés megkezdésének időpontját, vagyis a be- és kikapcsolási automatikát 4 C-ra állították be abból a megfontolásból, hogy a hideg ellen nem akkor kell védekezni, amikor bekövetkezik, hanem a hideg kialakulását kell megakadályozni. A korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy a térségben a levegő sokszor nagyon hirtelen lehűlt, különösen kisugárzási fagyoknál. A használatukkal kapcsolatos tapasztalat hiányában a ventilátorok dőlésszögének beállítása okozta az egyik legnagyobb fejtörést, aminek pedig komoly jelentősége van a hatásfok szempontjából. A dőlésszög meghatározásánál el kell dönteni, hogy mi a célunk: minél messzebb eljuttatni a levegőt és pusztán a felszínhez közeli levegő mozgatásával mérsékelni a fagyhatást, vagy minél magasabbról, lehetőség szerint minél melegebb levegőt leszívni és szétfújni. Utóbbi esetben viszont csak viszonylag kisebb területet tudunk lefedni. Véleményünk szerint az optimális hatásfok megtalálásához hosszú évek tapasztalata, esetleges káresemény bekövetkezése szükséges. A kísérleti ültetvényben szakirodalmi adatokra támaszkodva 5-8 -os szögállást állítottunk be. Távolodva csökken a hatás A szélgép előnye az automatikus start-stop funkció és a hőmérsékletvezérlés. A védekezés elindítása tehát csak annyiban emberi döntés, hogy milyen érzékelési szintre programozzuk be a gépet. Mi 4 C hőmérsékletre állítottuk be, vállalva annak az anyagi kockázatát is, ha esetleg szükségtelenül kapcsol be a gép, mivel a hőmérséklet nem süllyed fagypont alá. Az ültetvény hőmérsékletét csupán egyszerű, klasszikus száraz hőmérőkkel ellenőriztük, valamennyi esetben a talajfelszíntől 150 centiméter magasságban. A szélgépek elhelyezkedése (Nyírbátor, 2017) 2017-ben a gépek működését illetően érdemi tapasztalatokat április 18-án éjszaka szereztünk. Akkor az ültetvény bejáratánál, ahol egyik gépnek sem volt hatása, mínusz 2,8 C-ot mértünk. Az I. számú gép hőmérője ugyanakkor plusz 1,2 C-ot mutatott, ami 4 C-kal volt több, mint a védekezésben nem érintett területen. Azt is megfigyeltük, hogy minél távolabb kerültünk a géptől, annál alacsonyabb volt a hőmérséklet. A géptől 20 méterre elhelyezett hőmérő plusz 1 C-ot, az 50 méterre lévő már csak plusz 0,6 C-ot mért. A fagyponthatárt 90 méternél mértük, 100 méternél pedig már mínusz 1,0 C-ot jelzett a hőmérő. Vagyis ezen a területen már fagyott, de még mindig melegebb volt 1,8 C-kal, mint a védekezésben nem érintett részeken. A berendezéstől 150 méterre pedig már gyakorlatilag nem volt különbség. A gép hatékonyságát százalékosan úgy lehetne jellemezni, hogy ha a közvetlen közelében lévő területet 100-nak vesszük, akkor tőle 20 méterre 80, 50 méterre 50, 110 méterre pedig már csak kb. 6 százalékos, 150 méternél nagyobb távolságra pedig már nem fejt ki hatást. 5. oldal (összes: 9)

6 A védekezéssel nem érintett területen nagy számban elbarnultak a virágok A II., III. és IV. számú gépek esetében a hatásmechanizmus hasonló volt, mint az I. gépnél leírtaknál, viszont eltérést tapasztaltunk a hőfok és a hatékonyság esetében. Míg az I. számú gépnél 100 méter sugarú körben mínusz 0,8 C-ot jelzett a hőmérő, addig a másik három gépnél 100 méternél (az együttes hatásnak köszönhetően) plusz 0,6 C-ot mértünk. Egyértelműen látszott, hogy a három szélgép egymást részben átfedve, egymás hatását erősítve nagyobb hatékonyságú védelmet adott az I. számú géphez viszonyítva. A bekövetkezett fagykár mértékével kapcsolatban elmondható, hogy a fagy által károsodott virágok, kis gyümölcsök száma egyértelműen összefüggött a gépektől való távolsággal. Ahogy távolodtunk tőle, értelemszerűen úgy nőtt a károsodás mértéke. Ez a fagyos éjszaka után jól látható volt, ugyanis az elbarnult virágok száma a géptől távolodva nőtt. A bekövetkezett biológiai kár ellenére gazdasági kár mégsem volt, hiszen az ültetvény fagyvédelemben nem részesült szegélyrészein is 50 tonnát 6. oldal (összes: 9)

7 meghaladó termésátlagot szüreteltek. Ennek elsődleges oka a 2016-os kihagyó év miatti gazdag termőrügykínálat, ami rendkívül nagy mennyiségű virágot és időben elhúzódó virágzást eredményezett. A szélgép a KITE bemutatóján A 2018-as fagymentes évben nem volt szükség a berendezés üzembe helyezésére. Idén, 2019-ben viszont igen erős lehűlés érte az ültetvényt. Március 25-én a kontrollterületen, a gépek hatótávolságán kívül mínusz 6,8 C-ra hűlt le a levegő. Ekkor a működésben lévő szélgépek hőmérői mínusz 2,1 és mínusz 3,4 C közötti értékeket mutattak. 50 méterre a szélgépektől mínusz 4,0 és mínusz 4,5 C-ot mértünk, míg 100 méter távolságra már mínusz 6,2, illetve mínusz 7,0 C-ra süllyedt a hőmérséklet. Az idei tapasztalatok tehát egyértelműen megerősítették a 2017-es eredményeket, miszerint a szélgépek jelentős mértékben képesek mérsékelni a kisugárzási fagy okozta hőmérséklet-csökkenést. 7. oldal (összes: 9)

8 Másra is jó Az eszköz gazdasági megtérülését segítheti, hogy a fagyvédelem mellett más területeken is fölhasználható. Alkalmas például a növényállomány és a gyümölcs szárítására, a repedésre hajlamos cseresznye és meggy esetében ez nagy jelentőségű. Hosszan tartó nyári melegben a szélgéppel a gyümölcs felületi hőmérséklete is csökkenthető, ami a napégés megelőzését szolgálhatja. Emellett fölhasználható állattartó telepeken a légtér frissítésére és szellőztetésére, a legyek, rovarok elhajtására, valamint szabadtéri rendezvények, fesztiválok hűtésére is. Megfigyeléseink alapján kijelenthető, hogy ezen fagyvédelmi technológia gyakorlati alkalmazását mindenképp érdemes tovább vizsgálni. A korlátozott tapasztalatszerzési lehetőségek miatt az alkalmazásával és megtérülésével kapcsolatban még nem tehetünk általános érvényű kijelentéseket, de azt felelősséggel elmondhatjuk, hogy bizonyos lehűlések esetén jó eszköz lehet a fagykár mérséklésében, elhárításában. Gazdasági megtérülése az ültetvény áruérték-termelő képességével párhuzamosan javul. Költségek, megtérülés A szélgép beruházási költsége millió forint közötti, ami százalékos támogatás mellett 5,5-6 millió forint saját tőkét feltételez. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a védett terület 4 hektár, akkor hektáronként 1,3-1,5 millió forint befektetést igényel. Fajlagos beruházási költsége tehát még állami támogatás mellett is viszonylag magas, így 4-5 hektárnál kisebb ültetvényekben nem is ajánlható az alkalmazása, gazdasági megtérülése csak nagy áruértékű, intenzíven ápolt ültetvényben várható. Ha figyelembe vesszük a korábbi évek fagykárait a térségben, az elmúlt 15 év alatt háromszor volt teljes, egyszer 80 százalékos fagykár, illetőleg ezen kívül is voltak érdemi, gazdasági kárt okozó lehűlések. Hektáronként 50 tonnás hozamokból és 100 Ft/kg-os értékesítési árból kiindulva 5 millió forintos 8. oldal (összes: 9)

9 árbevétellel számolhatunk, ami azt jelenti, hogy egy gép bekerülési költsége egy hektár terület árbevétele egy átlagosnak tekinthető évben. A gép üzemeltetési költsége viszonylag alacsony. Két 30 literes üzemanyagtartálya órás üzemeltetési időszakra elegendő, egy üzemórában tehát 5-6 liter a fogyasztása, vagyis (400 forintos gázolajárral számolva) egy óra alatt forint a költsége, ami természetesen a fordulatszámtól is függ. Szem előtt kell azonban tartani azt is, hogy a berendezés hatékonysága nem tekinthető állandónak, mivel nincs két egyforma fagyos éjszaka vagy hajnal. Hatásfoka nagyban függ az adott védekezési időszak meteorológiai sajátosságaitól (inverziótól), emiatt nem várható el, hogy minden körülmények között egyenletes védelmet nyújthat. Fotók: Láng Attiláné, dr. Csihon Ádám Szerző: Láng Attiláné / dr. Csihon Ádám Közzététel ideje: , péntek, 17:00 A forrás webcíme: 9. oldal (összes: 9)