MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ

Átírás

1 MAKÓ VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL FROM THE MAYOR OF MAKÓ Ikt.sz.: I.2-42/2007. Előadó: Sipos Márta / Dr. Debrey Attila Tárgy: ELŐTERJESZTÉS A makói szakképzés helyzete Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! Az uniós támogatások megszerzésének lehetőségei a Makói kistérség számára nem csupán a fejlesztési elképzelések összehangolásában jelentenek kihívásokat, de az elképzelések elkövetkező megvalósításában is. Ebben fontos szerepet játszhatnak azok a középfokú szakképzéssel foglalkozó oktatási intézmények, amelyeknek fenntartása ugyan nem a képviselőtestület által történik, de amelyeknek anyagi javaik illetőleg a humánerőforrásaik koncentrációja révén meghatározó szereppel rendelkeznek a térség fiataljainak piacképes szakmához juttatásában. A térségi gazdasági szféra jellemzői A Makói térség foglalkoztatási szerkeze az ipar és mezőgazdaság miatt behatárolt. A város gazdaságában a gumiipar, a fémipar, illetve a mezőgazdasági termékfeldolgozás a legmeghatározóbb. Ugyancsak jelentős az élelmiszeriparban és a tejiparban dolgozók aránya. A nagyobb cégek mellett nagy számmal vannak jelen a gazdasági életben a kisvállalkozások, igen széles tevékenységi körrel. Jó termőhelyi adottságainál fogva a térség mezőgazdasági jellegű. A város fokozatosan benépesülő ipari parkkal, azon belül pedig egy inkubátorházzal segíti a makói, illetve a Makóra betelepülő vállalkozásokat. /Munkaerőpiaci helyzetkép Csongrád megyében 2006.november - Csongrád Megyei Munkaügyi Központ/ Az éppen aktuális munkaerőpiaci adatokból rendkívül nehéz közép és főleg hosszútávra szóló következtetéseket levonni Azonban a több évre szóló adatsor mégis megenged óvatos becsléseket. 1 Ezek szerint várhatóan a jövőben is meghatározó jelentőséggel bír majd a mezőgazdasági, az építőipari, az élelmiszeripari ágazat. 2 Továbbra is igény mutatkozik a különböző szolgáltatásokkal (pénzügyi szolgáltatások, vendéglátás, kereskedelem,) összefüggő területekre főként azért, mert ebben a szektorban még nem jellemző a mennyiségi túlképzés, miközben azért már vannak ilyen végzettségűek is a munkahelykeresők között. (Csongrád megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének kiegészítése 2006.) 1

2 Az iskolarendszerű szakképzés általános jellemzői A szakképzés szerkezetét rendszerszinten az elmúlt években a közoktatási törvény, a felsőoktatási törvény, a szakképzési törvény illetve ezek módosítása, valamint az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) és a NAT (Nemzeti Alaptanterv) bevezetése érintette elsősorban. A szakképzés funkciója és az oktatási rendszerben elfoglalt helye közel sincs teljesen tisztázva, aminek az is az oka, hogy a törvényi szabályozás valójában csak lassan követi az elvárásokat, és azokat a folyamatokat, amelyek a gazdaság átstruktúrálódásában közelmúltban lezajlottak. Szükséges tehát egyfajta reform a szakképzés területén, amelynek lényege a következőkben foglalhatók össze: 1. Az iskolai szakképzés és a felnőttképzés irányítása a évi LV. törvény értelmében az Oktatási Minisztérium hatásköréből a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz került. 2. A meglévő szakmák számának és rendszerének radikális átalakuláson megy keresztül. A szakmák összevonásával, egyesek megszüntetésével az új OKJ rendszer szerint felére csökken az oktatható szakmák száma (900-ról 400-ra). 3. Térségi Integrált Szakképző Központokat (TISZK) létrehozása kezdődött meg, amelynek élén tanácsadó testület áll, s ezekben testületekben helyet kapnak a munkaadók, a kamarák, a munkavállalók, hogy ily módon a szakképzés érdemi befolyásolására lehetőségük legyen. 4. A felnőttképzés ( iskolarendszeren kívüli szakképzés) rendszerének átalakulása folyamatban van hogy lehető váljon az egész életen át tartó tanulás. 5. A közeljövőben, várhatóan már 2007 tavaszán létrejönnek azok a Regionális Fejlesztési Képzési Bizottságok, amelyek a régió szakképzési fejlesztési irányait fogják meghatározni. A reform egyik első lépéseként 2005-ben elindult a HEFOP , valamint a HEFOP pályázatok megvalósítása, amelyeknek célja a térségi szakképző központok kialakítása volt a hozzájuk kapcsolódó továbbképzési programok elindításával. Első körben 16 TISZK alakult az ország területén, kivéve a következő megyéket: Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Tolna, Jász-Nagykun-Szolnok valamint Csongrád. A makói szakképző intézmények A Csongrád Megyei Közgyűlés által fenntartottak Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Az iskolában 1923 óta gazdasági szakemberek képzése folyik, amely mai kifejezéssel kereskedelmi ill. közgazdasági képzést jelent. A kereskedelmi és közgazdasági képzés iránt megfelelő az érdeklődés, van elegendő jelentkező a két osztály indításához. A végzett tanulók közül sokan tanulnak a felsőoktatásban, de jelentős a szakképzésben, azaz iskolában továbbtanulók száma. A szakközépiskolában 2006-ban 59 fő jelentkezett érettségi vizsgára, közülük mindenki 12. évfolyamos tanuló. Szakképző évfolyamon maradt az érettségiző tanulók 60%-a, jelentkezve a gazdálkodási szakmacsoport iskolában oktatott két szakmájának valamelyikére. Így a 13. (szakképző évfolyamon) két osztály működik: A pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmában, mely 1 éves képzés 22 fővel, valamint a kereskedelmi technikus szakmában, mely es képzésű 16 fővel. A 14. (szakképző évfolyamon) egy osztály van a kereskedelmi technikus szakmában 21 fővel. Az intézmény véleménye szerint kedvelt e két oktatott szak. Az intézmény 2007 szeptemberétől a kereskedelmi technikus szakma helyett a kereskedő szakmát fogja oktatni. A kereskedő képzés két éves és modul rendszerű. A tanulóknak nyolc alapmodulból kell vizsgát tenniük, majd a második év végén, a komplex OKJ vizsga sikeres letétele után kereskedő végzettséget szerezhetnek. Azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt nem tudják teljesíteni valamennyi modul követelményeit, modulonként is képesítéseket szerezhetnek (élelmiszer bolti eladó, ruházati bolt eladó,bútorbolti eladó) Valamennyi modul sikeres befejezését követően pedig megszerezhető a kereskedelmi ügyintéző szakképesítés is. Galamb József Szakképző Iskola Makó és a térség legnagyobb középfokú oktatási 2 intézménye. A beiskolázási körzete

3 Makóra és a környékbeli falvakra terjed ki. Meghatározó szerepe van a térség oktatási szerkezetében, hiszen az iskola 908 fős tanulói létszámának a fele a közeli településekről kerül ki. A képzésben meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak, hiszen a régmúlttól napjainkig a város és a környékbeli települések lakosságának életében meghatározó szerepe van a gazdálkodásnak. Szinte nincs Makón olyan család, amely ne kötődne valamilyen szinten a földhöz. Ez a tény megköveteli, hogy a mezőgazdasági képzés magas színvonalon legyen jelen iskolában. Nagyon fontos, hogy az intézményből kikerülő szakemberek tisztában legyenek a termelés és a tenyésztés folyamatával a vetéstől az aratásig beleértve természetesen a termékek feldolgozását, eladását. Az ipari üzemek leépítése, bezárása miatt csökkent a kereslet az ipari szakmák iránt, ez az iskola szakmaképzési profiljának változását is magával hozta. Az elmúlt időszakban megnőtt a szolgáltató ipar szakemberigénye. Az iskola több hiányszakma indításával próbált alkalmazkodni ezekhez az igényekhez. Az intézmény harmadik alappillére az informatikaoktatás. A mai kor minden szakembertől megköveteli a számítógép ismeretét, a programok alkalmazását. Az iskola ezért a számítástechnikai szakemberképzés mellett gondot fordít arra, hogy minden tanuló alapvető ismereteket szerezzen informatikából. A szakképzés keretén belül a tanulók jelenleg közel húszféle szakma közül választhatnak, melyek a 10. osztály elvégzéséhez, másik része érettségi vizsgához van kötve. A szakiskolai oktatást választó fiatalok az általános műveltséget megalapozó tantárgyak mellett szakmai alapozás is folyik könnyűipari, gépészeti és építészeti, könnyűipari szakmacsoportban. A tizedik évfolyam befejezése után a tanulók a szakképző vagy a szakközépiskolai évfolyamokon folytathatják tanulmányaikat. Ettől a tanévtől kezdődően indult a szakiskolai előkészítő évfolyam, ahol kompetencia alapú oktatás folyik. A megfelelően elsajátított jártasságok után az itt tanuló diákok a szakképző évfolyamokon folytathatják tanulmányaikat. A tanulók a szakközépiskolai oktatás kertén belül három szakmacsoportban folytathatják tanulmányaikat, amelyek a következők: mezőgazdasági, gépészeti, informatikai szakmacsoport. A szakközépiskolai osztályokban az oktatás nem fejeződik be az érettségi vizsgával, hiszen a diákoknak lehetőségük van arra, hogy a szakmai előképzettségük birtokában részt vegyenek a technikusképzésben, és képesítő vizsgát tegyenek. Az informatikai képzésben részesülő tanulók a rendszerinformatikus vagy programozó szakirányt választhatják. 10. osztály elvégzéséhez kötött szakmák: Épületburkoló Kőműves Szobafestő-mázoló és tapétázó Fémforgácsoló Mezőgazdasági gépész Ács-állványozó Nőiruha-készítő Karosszérialakatos Dísznövénykertész Érettségi bizonyítványhoz kötött szakmák: Agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus Mezőgazdasági gépésztechnikus Autószerelő Informatikus (rendszerinformatikus) A szakmai oktatás keretében egy-egy képzésen belül több szakképesítést is megszerezhetnek tanulók. Így az agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus, mezőgazdasági gépésztechnikus és autószerelő diákok a két év alatt számítástechnikai szoftverüzemeltető bizonyítványt is kapnak, a mezőgazdasági gépésztechnikus, mezőgazdasági gépész tanulók mezőgazdasági vontatóra szerezhetnek jogosítványt. Dísznövénykertészeink a virágkötő szakmát is elsajátítják a tanulmányaik alatt. A gyakorlati oktatás tekintetében rászorulnak a külső résztvevőkre. Ezek közül a szegedi székhelyű 3

4 BAUSTUDIUM Szakképzési és Átképző Kft. áll az első helyen. A gyakorlati oktatást nem csak Makón végzi, hanem a megye több városában, Szegeden, Szentesen és Hódmezővásárhelyen is jelen vannak. A évi makói átszervezés után ők vették át a város tulajdonába került tanüzemet és a gyakorlati oktatókat. A jelen szabályozás mellett a képzés során a Kft. több anyagi forrást vehet igénybe a gyakorlati oktatásra, mint az iskola. A felnőttoktatás, a felnőttképzés és a tanfolyami képzés területén is igyekszik iskola egyre jobban megfelelni a piaci és a fogyasztói igényeknek, ebben a munkában több külső partnerrel is együttműködik. Iskola által jelenleg szervezett képzések: Mezőgazdasági vállalkozó Virágkötő A makói Vízművel közösen szervezett képzések: Vízműkezelő Csatornamű-kezelő A Siker Bt-vel közösen szervezett képzés: Számítógép kezelő (- használó) (ezen a képzésen fogyatékkal élők vesznek részt) A Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskolával közösen szervezett képzések: Számítógép kezelő (- használó) Gyermek- és ifjúsági felügyelő Gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens (2 csoport) Az elmúlt évben a makói kapcsolatoknak és a külügyi pályázatnak köszönhetően az agrárközgazdasági és áruforgalmazó technikus tanulók németországi cseregyakorlaton vehettek részt Löbau és környékén. Ebben az évben, szeptemberben (ha a pénzügyi keretek megengedik) négyhetes gyakorlatot szerveznek, amelyen mindkét részről 10 tanuló ismerkedhet meg a szakmai fogásokkal és az szokásokkal. Az intézmény jövőben próbál igazodni a helyi és az országos igényekhez. Makó és kistérsége lakóinak életében a mezőgazdasági termelés meghatározó, mivel azonban a mezőgazdaság változáson megy át, a képzést ennek megfelelően igyekeznek átalakítani az alábbiak szerint: A hagyományosan képzett makói igényeket kielégítő és szolgáltatói szakmák mellett melyet fent részletesen felsoroltunk, a mezőgazdasági képzés kiszélesítésében a következő módon gondolkozik az intézmény. 10 osztályra épülő képzés az agrárgazdasági gépszerelő- gépjavító, melynek részképzése a kertészeti gépszerelő gépjavító, erdészeti gépszerelő gépjavító, mezőgazdasági gépszerelő gépjavító. Ezzel a szakképesítéssel a mezőgazdasági gépszerelő- karbantartó szakmát lehet kiváltani. Ennek a szakmának az elágazása a dízeladagoló-javító, erő- és munkagépjavító, hidraulika-javító és jármű elektromos szerelő szakmák. Ezek a szakmák az ipar területén is hasznosíthatók. A már meglévő dísznövénykertész szakma új tantervi moduljai a városban és környékén hasznosítható szakképesítéseket is tartalmaznak, amelyekkel a hagyományos hagyma- és zöldségtermesztés mellett újabb, versenyképesebb mezőgazdasági termelést is megtanulhatnak a fiatalok. Ilyen például a faiskola- és csemetekezelő, növényházi dísznövénytermesztő, szabadföldi dísznövénytermesztő. Kertész képzésen belül megoldható például a gyógynövénytermesztő, kertészeti kisgépek kezelője és a kerti munkás szakok modulok oktatása. A 12 osztályra épülő szakképesítések közül a jelenleg meglévő agrár közgazdasági és áruforgalmazó technikus mellett érdemes a helyi igényekhez alkalmazkodó parképítő és -fenntartó technikusok képzését is indítani, akik az oktatás során elsajátítják a kertépítő, kertfenntartó, parkgondozó, temető kertész szakmákat is. A korszerű igényekhez igazodva indítható az agár-környezetgazda, ahol a biogazdálkodás fortélyait 4

5 tanítják meg a tanulóknak. Hasonlóan beindulhat az agrártechnikus képzés, melynek részképzése a mezőgazdasági vállalkozó, elágazásai az agrárrendész, mezőgazdasági technikus és vidékfejlesztési technikus szakok. Ráépülésként pedig az agrár közgazdasági és áruforgalmazó technikus szakképesítés szerezhető meg. A felnőttképzés területén keresik a lehetőséget minél több hiányszakma tanfolyami oktatására. Ebben a tanévben ugyancsak a helyi igényeknek megfelelően a már meglévő tanfolyamok mellett a hegesztő képzést indítják el, ahol a gyakorlati oktatás területén számítanak a vállalkozók segítségére, ugyanakkor lehetőséget keresik olyan tanműhely létrehozásának, ahol a tanfolyam gyakorlati részét megoldhatják. Ugyancsak a helyi igények kielégítésében van lehetőség a növénytermesztési, kertészeti és növényvédelmi technikus képzésre, melynek rész szakmái, növénytermesztő, növényvédő és méregraktárkezelő és vetőmag-termesztő modulok, elágazásai pedig a kertész és növényvédelmi technikus, valamint a növénytermesztő és növényvédelmi technikus. A fent említett szakmák esetében lehetőség van az évenkénti váltásra, a piac igényeinek megfelelően. Az átjárhatóság és a moduláris képzés miatt felnőttképzésen belül a tanulók több szakképesítést is szerezhetnek. A jelenleg meglévő tankert és a tangazdaság lehetőségei megfelelő hátteret nyújthatnak a fenti szakmák képzéséhez, némi befektetéssel egy korszerűen működő, megújuló energiákat használó farmgazdaság bemutatására is alapot nyújthat. Közös fejlesztési elképzelések a két intézményben Az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola valamint a Galamb József Szakképző Iskola szem előtt tartva az együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelyek az anyagi erőforrások, valamint a humánerőforrások koncentrálását, jobb kihasználását lehetővé téve hozzájárulhatnak a tanulók választási lehetőségeinek bővítéséhez - a jövőben speciális együttműködésre törekszenek, amelyet fenntartójuk hozzájárulásával együttműködési megállapodásban is meg kívánnak erősíteni. Az együttműködés lehetővé teszi majd, olyan új szakmák indítását, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és figyelembe veszik a városban megvalósítandó fejlesztéseket is. Kialakíthatók tehát új, közös képzési területek, ennek következtében új szakmák indítására is sor kerülhet. A szakma bizonyos moduljainak oktatására az egyik, más moduljainak oktatására a másik intézmény rendelkezik erőforrásokkal, a létrejövő együttműködés következtében a teljes modulrendszer, azaz új szakmák oktatására van mód. Ilyen keretek között történne meg a logisztikai ügyintéző szakma indítása, amely két részszakmából áll, az egyik az anyagbeszerző, a másik az áruterítő. Ennek leágazása a nemzetközi szállítási ügyintéző. A 10 osztály elvégzéséhez kötött panziós és falusi vendéglátós képzést indítanának közösen. Ennek a szakmának az oktatásában a Galamb József Szakképző Iskola technika felkészültsége, az Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola személyi feltételei jobbak. A képzés indításával a lányok szakmához jutási esélyeit lehet kiszélesíteni, ugyanakkor csökkenhet a kevésbé motivált tanulók lemorzsolódása. Az oktatás a helyi idegenforgalom-fejlesztéshez igazodva piacképes szakmához juttathatja a fiatalokat. A szakma további kimenete lehet az utazásszervező és közvetítő képesítés, ami már érettségihez kötött képzés. Rész-szakképesítésként a protokoll ügyintéző, valamit az utazás közvetítő modulokat is tanulhatnak a diákok. További leágazásként a rendezvény és konferenciaszervezői, valamint az utazásszervező menedzseri foglalkozást is megtanulhatják. Az informatika szakirányon belül jelenleg is oktatják az informatikai rendszergazda szakot. Az OKJ miatt egy év ráképzéssel olyan szakembereket lehet képezni, akik nem csak a hálózatépítésben és karbantartásban vannak otthon, hanem a háztartásokban nagy számban meglévő számítógépek karbantartását, javítását is el tudják végezni vállalkozóként. Ennek a szakképesítésnek rész szakképesítése az információ technológia kereskedő és számítástechnikai szoftverüzemeltető. A meglévő feltételek mellett az informatikus szakma is oktatható, melynek elágazásai a gazdasági informatikus, ipari informatikus, műszaki informatikus. További együttműködések képzelhetők el vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser és a gazdasági informatikus szakmenedzser szakmákban. A felsorolt képzések újszerűsége abban áll, hogy míg a jelenlegi rendszerben a két iskolában a 160 érettségiző 5 féle szakma közül választhat, az új elképzelés szerint 10 féle szakmának a kínálatát 5

6 lehet megteremteni, ennek következtében egy szakmában kevesebben végeznek évente, így a munkaerőpiacon nem lesznek egymásnak versenytársai, javulnak tehát az elhelyezkedési esélyeik. Az elágazás miatt újabb egy év képzéssel újabb szakirányú szakmához juthatnak a diákok. Mindkét iskola tárgyalásokat folytat a Kodolányi János Főiskola Orosházi Karával abból a célból, hogy a tanulók kettős hallgatói jogviszonnyal a távoktatásba történő bekapcsolódási lehetőségeit kihasználva a középfokú szakképesítés mellett, azzal egy időben felsőfokú szakirányú képesítést is tudjanak szerezni. Ennek előnye, hogy a felsőfokú tanulmányaikhoz kreditpontokat tudnak szerezni, valamint a megszerzett kreditek révén tandíjkedvezményre is számíthatnak. A fent vázolt partneri együttműködés oldalról szélesíthető, bevonható abba más intézmény, másik kistérség is, amennyiben megtalálhatók azok a pontok, amelyekre alapozva újminőségű szakképzés a térségben vagy kistérségek között megszervezhető. Lehetőség nyílhat közös pályázatok beadására a TÁMOP, TIOP keretein belül, vagy a határon átnyúló kapcsolatokra építve az INTERREG-re. Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon A szakiskola a nyolcadik osztályból kikerült, sajátos nevelési igényű és a többségi oktatási intézményben nem fejleszthető ép értelmű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek személyiségét, értelmét, testi-szellemi adottságait hivatott korrigálni, fejleszteni. Végső cél az önmagukhoz mért legmagasabb szintű tudás megszerzése által eljutni a szakképesítéshez. Tanulóik 9-10 évfolyamon általános műveltséget megalapozó nevelésben-oktatásban részesülnek. Kiemelt helyen szerepel a pályaorientáció, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az angol és informatikai ismeretek, az önálló életvezetési technikák tanítása és tudatos gyakorlása. A pályaválasztás megkönnyítése érdekében mezőgazdasági, könnyűipari, faipari és gépészeti szakmacsoportokkal ismerkednek meg a gyerekek. 11-1folyamon 4 szakmában szerezhetnek OKJ-s végzettséget meghosszabbított képzési idővel, alatt adaptált program szerint. A könnyűipari szakmacsoporthoz tartozó varrómunkás szakmai oktatása iskolai tanműhelyben történik. A tanműhely korszerűen felszereltnek mondható, mégis nagy erőfeszítést tesznek gépparkjuk, eszközellátásuk folyamatos fejlesztésére. A mezőgazdasági szakmacsoportban kerti munkás szakképzettséget szerezhetnek a tanulók. A gyakorlati oktatás az iskolához tartozó szabadtéri tankertben és az iskola területén létrehozott üvegházban folyik. A faipari szakmacsoportban asztalosipari szerelést lehet tanulni. A gyakorlati oktatás külső tanműhelyben tanulószerződéssel történik a BAUSTUDIUM Kft. makói tanműhelyében. A kerékpárszerelő szakma oktatása ideiglenesen szünetel. A Csongrád Megyei Önkormányzat konzorciumi részvétele egy komplex három éves szakképzési fejlesztési terv elkészítésében A Csongrád Megyei Önkormányzat partnerként csatlakozott Szeged Megyei Jogú Város által létrehozott konzorciumhoz, melynek tagjai még a megye déli részén tevékenykedő szakképzési intézményfenntartók, azaz Mórahalom Város Önkormányzata, Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány, a SZEGEDI KATEDRA Oktatási Alapítvány, Szinergia Gazdasági Oktatást Támogató Alapítvány, az Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány, valamint a Szegedi Tudományegyetem. Konzorciumi tag csak fenntartó lehetett, viszont a létrehozott konzorcium célja egy regionális szakképzési fejlesztési terv kidolgozására irányuló pályázat beadása volt. A pályázat elfogadása augusztus 28-án megtörtént, a komplex három éves szakképzési fejlesztési terv elkészítése folyamatban van. A pályázó, valamint a konzorciumi tagok kötelezettséget vállaltak arra, hogy valamennyi az általuk fenntartott intézmények profiiljába vágó pályázatot a szakképzés fejlesztése érdekében be fognak adni, ezzel is törekedve arra, hogy a nevezett intézményfenntartók szakképzési rendszerének összehangolt fejlesztése révén a térség gazdasági potenciálja rövid idő alatt jelentősen növekedjen. A fejlesztési terv elkészítésének munkái tartalmazzák majd azon nagyberuházási célkitűzéseket, melyek szükségesek a gyakorlati képzés infrastruktúrájának koncentrált fejlesztéséhez, 6

7 megújításához. A fejlesztési tevékenység eredményeként a kialakuló képzőhelyek valószínűleg új szervezeti formában történő működtetéséről javaslatok készülnek majd, így sor kerülhet a felkészülés egy új szervezeti és működési modell kialakítására is. A fejleszteni kívánt területek között a makói Galamb József Szakképző Iskola mezőgazdasági és informatikai területen lett kiemelve. Erről döntés február végén várható. A Belvárosi Református Egyházközség által fenntartott szakképző intézmény A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola Az intézmény a dél-alföldi régióban 40 éve folytat egészségügyi szakképzést. Az évről évre változó és fejlődő egészségügyi szakképzés követelményeinek megfelelően igyekszik évfolyamait úgy indítani, hogy az a munkaerő-piaci igényeknek minél inkább megfeleljenek. Az elmúlt évek alatt képeztek általános ápolókat, szakápolókat, egészségügyi operátorokat ben első alkalommal indítottak be az érettségire épülő ápoló iskolarendszerű, emelt szintű OKJ képzést. A es ápolóképzés alatt olyan magas szintű elméleti és gyakorlati tudásra tesznek szert, melynek segítségével a sikeres szakmai képesítő vizsga után képessé válnak bármely egészségügyi vagy szociális intézményben a felnőtt korú betegeket szakszerűen, magas színvonalon ellátni. A megfelelően kidolgozott és elfogadott központi programnak köszönhetően az ápoló képesítés azon emeltszintű szakképesítések közé tartozik, amelyek EU-konformok ben érettségizett az iskolában az első közrendvédelmi fakultációs osztály, amely számára befejezett biztonságszervező OKJ-s végzettséget nyújtó szakképzést szerveztek a 13. évfolyamon iskolarendszerű formában. A középfokú biztonságszervező képzés célja olyan középfokú speciális szakemberek képzése, akik vagyonvédelmi, polgárvédelmi, katasztrófavédelmi területeken megfelelő felkészültséggel képesek kiszolgálni a szakma iránti fokozódó minőségi és mennyiségi igényt. A középfokú biztonságszervező szakma sokirányú elhelyezkedési lehetőséget biztosít a végzetteknek, így: személy- és vagyonőr, rendész, egyéb védelmi szolgáltatási foglakozásokat is elláthatnak a képzést sikeresen befejezők. Iskolarendszeren kívül évek óta folytatnak szociális ápoló és gondozó OKJ-s képzést. Fejlesztési irányok 1. A 2007/2008-as tanévtől vezetik be a csecsemő- és kisgyermeknevelő- gondozó felsőfokú OKJ szakképzést, melyet a bajai Eötvös József Főiskolával együttműködési megállapodás alapján végeznek. 2. Tervezik a szociális gondozó és ápoló OKJ szakképzés bevezetését nappali rendszerű oktatási formában is, mivel az egészségügy átszervezése indokolttá teszi az otthoni betegellátás fejlesztését. 3. A nagyszabású városi tervek (gyógyfürdő, gyógyszálló kialakítása) koncepciójába illeszthető a fizikoterápiás asszisztens és egyéb kiszolgáló egészségügyi szakemberek képzése, melyre az iskola nyitott akár iskolarendszerű, akár iskolarendszeren kívüli képzési formában. Alapítványi intézmény Magán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakképző Iskola Az intézmény 2005 szeptemberében indította első szakképzési évfolyamát. A fiatal szakképző iskolának 24 középfokon tanuló növendéke van nemcsak Makóról és Csongrád megyéből, de az ország más pontjairól is. A makói szakközép- és szakiskolai oktatás beindításával egy új, a mai kor elvárásainak megfelelő középfokú zeneművészeti képzés megvalósítása volt a cél. Hivatásos zenészeket 3 és 5 éves képzési struktúrában képznek. Lehetősége van a tanulóknak az általános iskolai tanulmányaik befejezésével, középiskolai tanulmányaikkal párhuzamosan, és érettségi után is megkezdeni középfokú művészeti tanulmányaikat. Oktatási programjuk célkitűzése: lehetőséget biztosítani a fiataloknak egy elvégezhető, megvalósítható, de magas szakmai színvonalat képviselő hivatásos zenész szakma megszerzésére, mely után felsőfokú tanulmányokat kezdhetnek, vagy munkát vállalhatnak. A képzési struktúrában a tanulók közismereti tantárgyai és a zeneművészeti 7

8 szakmai tárgyak kiváló összhangban állnak egymással úgymint időbeosztás és követelményrendszer egyaránt. A képzés végére klasszikus, jazz-, szórakoztató zenész, és népzenész hivatásos középfokú OKJ-s zenészképesítést szereznek tanulóik. A képzés során felkészülnek a tanulók, a felsőfokú intézményekbe való továbbtanulásra is, hiszen iskolánk tanárai javarészt a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának oktatói, docensei, tanszékvezetői, és országosan elismert művésztanárok. A képzés 5 / es struktúrája: évfolyam - Szakmai alapozás 14 éves kortól mindenki számára egységes 11. évfolyam - Szakmai szakképzési orientáció (16 éves kortól klasszikus, jazz-, szórakoztató és népzenész) 13. évfolyam - OKJ Hivatásos zenész szakképesítési vizsga (Felkészülés a felsőfokú intézménybe való felvételi vizsgára.) A növendékek számára a szakmai fejlődésük elősegítéséért az intézmény nemzetközi versenyeken való részvételi, és áthallgatási, óralátogatási lehetőséget, folyamatos szakmai kapcsolatot épít ki a Szegedi Tudományegyetemmel, a Buffaloi és a Chicagói Egyetemmel, mely a munkájukra meghatározóan hat, nemcsak szakmai, de nemzetközi térlátás szempontjából is. HATÁROZATI JAVASLAT Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete megtárgyalta a Makói szakképzés helyzete tárgyú előterjesztést, és úgy határoz, hogy aktuálisan - de az önkormányzati ciklus utolsó évében ismét áttekinti azt. A képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az önkormányzati ciklus utolsó évében terjesszen a testület elé a témában tájékoztató anyagot. Határidő: június 30. Felelős: polgármester Erről értesítést kap: Makó város polgármestere Makó város alpolgármestere Makó város jegyzője Polgármesteri Hivatal Közoktatási Osztálya Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola Galamb József Szakképző Iskola Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola Magán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Zeneművészeti Szakképző Iskola Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon M a k ó, január 31. Dr. Buzás Péter polgármester 8