Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke"

Átírás

1 EKOSZ - EMTE Könyvbemutató 31 Elszármazott Erdélyiek Névjegyzéke Az elõzõ lapszámunkban közölt ismertetõ sajnálatos módon csonka maradt, az alábbiakban közöljük annak befejezõ részét. Az elsõ kiadástól kezdve a szerkesztõk arra törekedtek, hogy ne csak egy egyszerû címlistát, hanem bõvebb ismereteket nyújtsanak az itt élõ erdélyiekrõl. A kiadványból megismerhetjük a Magyarországon mûködõ erdélyi szervezeteket, céljaikat, mûködési szabályzataikat, elért eredményeiket. Magyarországon összesen 68 erdélyi szervezet mûködik. Budapesten 11 szervezet, vidéki székhelyû pedig, 57 létezik. Más országokból összesen három szervezet jelentkezett, habár tudjuk, hogy ennél sokkal több van. Nehéz megbecsülni, hogy ezek a civil tömörülések az erdélyieknek hány százalékát takarják, de lehet játszani a gondolattal, hogy ha minden szervezetnek csak húsz tagja van, akkor is már több mint ezer ember lehetne mozgósítható egy-egy jó ügy érdekében. Elgondolkodtató az, hogy ez miért nem valósult meg eddig. A szervezetek lehetõséget kaptak arra, hogy bõvebben bemutassák tevékenységüket. Egyes szervezetek több alkalommal is éltek a lehetõséggel. A könyvbõl a civil szervezetek mellett az alkalmi baráti társaságok (kolozsváriak, váradiak, csíkiak, gyergyóiak stb.) éves összejöveteleit, zenés táncos találkozóit is megismerhetjük. A könyv 2007-es kiadásában a Domokos Alapítvány a Határon Túli Magyarságért elnevezésû alapítvány mutatkozik be. Róluk tudni kell, hogy az Erdélyi Magyarok Egyesületével karöltve adják ki ezt a kiadványt. E szervezetek bemutatkozása által képet adhatunk a Magyarországon és a világban élõ erdélyiek közösségi igényeirõl, vágyairól, Balla József szeptember A fecskéhez Itt már csak károgó varjú száll, s hideg esõben dermed a táj? Itt már sohasem kék az ég, nem hallik pacsirta s nyitnikék, itt csak ordas rabol a tájban - borzad tõle lélek az éjszakban -, itt az élet sirhalmok közt bolyong, s üszkös falak közt rontás oson? Itt már fészket nem rak élet, de menekül napsütötte délnek, kis szived, fecskemadár, értünk nem fáj már...? Pedig itt volt otthonod annyi langy, üde tavaszon, száz meg ezer harsogó nyáron csivitelt fiókád ereszaljakon. Suhantál, cikáztál a végtelen kék égen, s ámult, szállt veled lelkünk, megigézve... Jöjj, siess fecskemadár, ha tõled hangos a határ, tavasz lesz itt újra és nyár! lehetõségeirõl és megvalósításairól. Az elkövetkezendõkben nem ártana kidomborítani a mindenkori hatalom viszonyulását e szervezetekhez. Azt gondolom, hogy errõl sokat lehetne írni. Ugyanakkor az erdélyieket képviselõ szervezetek a könyvben szereplõ információk felhasználásával tudomást szerezhetnek egymásról, közösen szervezhetnek tevékenységeket, kiadhatnának lapokat. Sajnos az ilyen fajta összefogást, a szervezetek közös megnyilvánulását, együttmûködését nem igen tapasztaljuk. E szervezetek tevékenységébõl hiányzik a közös tenni akarás, az egy célért való munkálkodás. Ezt egy egyszerû, de fontos példával is illusztrálhatjuk. Ma Magyarországon az Erdélybõl származóknak összesen két mûködõ lapja van: az Átalvetõ és az Erdélyi Hívogató. Sajnálatos, hogy az Erdélyi Magyarság címû negyedéves kiadványt, amire nagyon nagy szükség lenne, egy ilyen nagyszámú közösség, (minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy 500 ezres közösségrõl van szó) az összefogás hiánya miatt nem képes fenntartani. Ennek a közösségnek szüksége volna egy országos terjesztésû havonta megjelenõ kiadványra is. Visszatérve a könyvre, már a kiadásban a szerkesztõk igyekeztek bemutatni az emigráns erdélyi sajtókiadványokat. Azokról a kiadványokról van szó, melyek Erdélyrõl és az erdélyiekrõl szólnak, de nem Erdélyben adták ki. Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert mindenki a gazdag és sokat elemzett erdélyi magyar sajtóra gondol. Az emigráns erdélyi sajtó feltérképezésére irányuló kísérlet most történt meg elõször. Az anyag nem teljes, mert a kutatások még mindig folynak. A kiadvány második évétõl (2004) kezdve minden évben öt sajtótermék ismertetésére került sor. A válogatás esetleges, nem követ semmilyen sorrendet. Arra törekedtünk, hogy az olvasó képet kapjon az otthonról elszármazott erdélyiek mûvelõdési és kulturális törekvéseirõl. A bemutatott sajtótermékek között van olyan, amelyék még él, de sajnos a legtöbb már megszûnt vagy halódik. Mivel ezek a kiadványok nagyon nehezen fellelhetõ kordokumentumok, a kutatás érdekében, ha valaki rendelkezik ilyennel, vagy tud egy-egy ilyen gyûjteményrõl, az legyen segítségünkre és jelezze a forrást. A könyv 2005-tõl kezdve arra törekszik, hogy interjúk segítségével neves erdélyi személyiségeket mutasson be. Így megismerkedhetünk Banner Zoltán mûvészettörténésszel, Erõss Zsolttal az elsõ magyarral aki felért a világ tetejére, vagyis megmászta a világ legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát. Bemutatkozott Gál Kinga, európai parlamenti képviselõnõ. A késõbbi kötetekben Szabó József színházi rendezõvel, Szabó T. Anna költõvel, Dragomán György íróval, Bartis Attila íróval, Kádár Tibor festõmûvésszel, Márk Gergely rózsanemesítõvel ismerkedhet meg az olvasó. Ismertetõnkben az áttelepedett, elszármazott, menekült kifejezéseket felváltva használtuk, noha tudjuk, hogy ezek nem mindig fedik egymást. Ezekrõl már eddig is elég sok vita folyt. Az olvasóra bízzuk, hogy számára melyik a szimpatikusabb. A címjegyzék nem hibamentes. Jó volna újra átnézni és ellenõrizni a jelentkezési lapokat, hogy ne kerüljenek bele olyan helységnevek, mint: Perécseny, Szilágyoség vagy Gyergyófalu. Úgy gondolom, hogy e gazdag és évrõl évre bõvülõ kiadványt minden Erdélybõl elszármazott ember haszonnal forgathatja. A kiadvány megrendelhetõ a következõ címen: Bõvebb információ a www. erdelyimagyarokhaza.hu oldalon olvasható. Spaller Árpád

2 32 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE Ez év márciusi lapszámunkban közöltük Szekeres Lukács Sándor nyomdai elõkészület alatt álló könyvének szerzõ általi összefoglalását. Most, hogy a könyv megjelent, recenziót közlünk róla. Szekeres Lukács Sándor Székely Mózes, Erdély székely fejedelme Székely Mózes különleges alakja a magyar és a székely történelemnek. Monográfiáját Szekeres Lukács Sándor, egy tudós székely írta meg és adta ki, az erdélyi körök és derék magyarok támogatásával. Székely Mózes az Erdélyi Fejedelemség egyetlen székely fejedelme. Személyisége, életútja és magára vállalt történelmi hivatása okán a magyarság megmaradásért folytatott harc legkiválóbb képviselõi közé tartozik. Legjobbjainkhoz hasonlóan a magyar állam intézményes kereteinek megvédésére tette fel az életét; mert csak a (legjobbjaink által vezetett) saját állam biztosíthatja megmaradásunk társadalmi, gazdasági és kulturális feltételeit. Az életérõl viszonylag kevesen írtak behatóan és alaposan. Ez annak tulajdonítható, hogy õ volt az egyetlen székely fejedelme Erdélynek, másrészt annak, hogy a legkisebb magyar történelmi egyháznak, az unitáriusnak volt a tagja, harmadsorban pedig annak, hogy mindössze három hónapig volt fejedelem ban született Udvarhely városban, lófõszékely család sarjaként. Születésekor a Magyar Királyság már három részre szakadt. A Keleti Magyar Királyságot II. János magyar király halála után (1571) Erdélyi Fejedelemségnek nevezik. A XVI. század Európája nem csak a Török és Habsburg hatalom közötti, vagy az Újvilág meghódításáért folytatott harc története, hanem az új szellemi, egyházi megújhodás idõszaka is, amikor a lutheránus, református és unitárius egyház megszületik. Ugyanakkor élnek és hatnak még a székely-magyar õsvallás egyes eszméi is; ha máshol nem, akkor a nemzeti karakterben, legjobbjaink célkitûzéseiben, a szó-, jel- és jelképhasználatban. Például Székely Mózes jelképein (pénzén, címerén) az oroszlánok között álló függõleges helyzetû kard, vagy oszlop jelenik meg. Ez a több ezer éves hagyományra épülõ, több nép által használt szimmetrikus kompozíció megengedi annak feltételezését, hogy ismerhette a kõkori elõzményekre épült magyar õsvallásnak az égigérõ fához, vagy világoszlophoz (azaz a Tejúthoz) kötõdõ hiedelmeit. Ezt feltételezhetjük, mert Ipolyi Arnold évszázadok múltán is azt jegyezhette fel Magyar Mythologia c. kötetében, hogy a székelyek a Tejútra nézve emlékeznek meg Attiláról és Csabáról - azaz a hun dinasztiáról, akitõl a védelmet és a megváltást várták mondáik alapján. Az õsvallási teremtéstörténet szerint ugyanis a világ teremtésekor az Istennel azonosított égigérõ fa támasztotta alá az ég boltozatát, ezzel akadályozva meg az ég visszazuhanását és a világ elpusztulását. Aligha értékelhetjük Székely Mózes jelképeit másként, mint a hivatástudat címerbe foglalt kifejezéseként. A világoszlopot (Tejútat, égig érõ fát) ábrázoló jelképek a hun-magyar királyi dinasztia (hatalmának, megbízatásának) isteni eredetét jelzik. A jelkép erejére jellemzõ, hogy a mai magyar címer kettõskeresztje is a Tejútat ábrázolja az énlakai Egy Usten, meg a tusnádi Sarok (szár Óg) Usten ligatúrához, a veleméri égigérõ fához és a székely tprus (tapar us, azaz szabír õs ) jelhez hasonlóan. A székelyek a szkítáktól, hunoktól származtatják magukat (ugyanúgy, mint a magyarok), de nem a magyarokkal együtt jöttek be a Kárpát-medencébe, hanem jóval korábban. Csaba hun királyfi népéhez tartoztak. Errõl a népi és krónikás hagyományról ma már tudjuk, hogy valós történeti kapcsolat emlékét õrízte meg. Csaba királyfi neve ugyanis a szabír népnév perszonifikálódásával keletkezett. Azaz Csaba királyfi alakjában az Attila halála után önállóvá váló szabír-hunok uralkodó dinasztiájának történetét õrízte meg a hagyomány. Ezért élte meg Csaba királyfi a magyar krónikák szerint legidõsebb fiának visszatérését. S ezért élt a Csabának megfelelõ hun királyfi a bolgár hagyomány szerint 108 évig. Mert a szabírok az avarokkal egyesülve, Baján alatt, Attila halála után 108 évvel térnek vissza a Kárpát-medencébe. Aszékelyek nem csak a külön történelmük, hanem számos egyéb tulajdonságuk miatt is különböztek a magyaroktól. Adómentességük úgy maradhatott fenn sokáig, hogy a magyar király védelmében fejenként kötelesek voltak saját költségükön, fegyveresen megjelenni, akárcsak a magyar nemesek. A székelyek hadserege jelentette az Erdélyi Fejedelemség legfõbb fegyveres erejét. A székelyek sajátos társadalomszervezete, sajátos intézményes jogaik, írott vagy a szóbeszéd alapján szokásjogként is érvényesültek a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség fennállása alatt, mint ahogy területi autonómiájukat is megõrizték egészen 1877-ig. A székelyek között õrzõdött meg legtovább a magyar nép által az õsvallás jelképeibõl kialakított székely, vagy székely-magyar rovásírás (egyik emléke éppen Székely Mózes siménfalvi udvarházában keletkezett). Közöttük maradt fenn legtovább a szántóföldek, legelõk, erdõk és altalajkincsek közösségi használata, a királyi jog a jus regium pedig a legkésõbb terjedt ki rájuk, stb. Székely Mózes fiatal korában édesapja mellett a székelyföldi só kereskedelmével foglalkozott, ugyanis édesapja Literáti Székely János volt az egyik elsõ székely sókamarás, miután II. János magyar király 1562-ben a székelyek sorozatos lázongása miatt fejedelmi tulajdonba vette, addig a székely nemzet közös tulajdonát képezõ sóbányákat. II. János magyar király korai halálát követõen a többségében protestáns erdélyi rendek, a katolikus Báthory Istvánt választották meg fejedelemnek. Erdélyben ugyanis már 1568-ben törvénybe foglalták Európában elõször - a katolikus, református, unitárius és lutheránus vallások egyenjogúságát, vagyis a vallásszabadságot. Báthory István erdélyi fejedelem megválasztását követõen egy kisebb belháború tört ki. E belharcban tûnt ki Székely Mózes, aki mint Báthory István fejedelem testõrkatonája, 1575 nyarán a Maros melletti Radnótnál kardját a szájába fogva átúszott a folyón és olyan sikeres támadást hajtott végre, a többi katonával együtt, hogy a fejedelem kinevezte a testõrség parancsnokának és rábízta a testõrségi dandár vezetését is. Báthory István erdélyi fejedelmet a lengyel szejm Lengyelország királyává választotta december 14-én, Báthory pedig számos erdélyi magyar és székely katonát felkért arra, hogy kísérje el õt és segítse elképzeléseinek végrehajtásában. Ezek között az erdélyi katonák között találjuk Székely Mózest is. Báthory István lengyel királyként olyan békekötésre kényszerítette az oroszokat, hogy csak ezért a tettéért is a lengyelek a mai napig egyik legnagyobb királyukként emlegetik. Báthory több ezer erdélyi magyar és székely katonája mellett végig ott harcolt Székely Mózes is, akit a király vitézségéért szentelt lovaggá ütött, majd a háború befejezésével 1583-tól a székelyföldi Sófalva sóbányájának kamaraispánjává nevezett ki és jelentõs birtokokat adományozott neki. Két fiúgyermeke szültetett. Székely Mózes a törökellenes háborúban számos sikeres csatát vívott, de Facsád ostrománál megsebesült. Ekkor szabadították fel a teljes Havasalföldet a török uralom alól, mely háborúban az erdélyiek hadserege meghaladta az fõt ami európai mércével mérve is igen jelentõs haderõnek számított -, mely seregben a harc oroszlánrészét épp a székelyek vívták. A gyõzelmes hadjárat befejezése után Báthory Zsigmond visszavonta adott szavát, ami miatt lázongás tört Átalvetõ

3 EKOSZ - EMTE Könyvbemu ta tó - Felhívá s 33 ki a székelyek között, amit megtorlás követett. Habsburg Rudolf császár biztatására Mihály havasalföldi vajda támadást intéz Erdély ellen. Báthory András fejedelem az erdélyi hadsereg vezetését Székely Mózesre bízta, de a fejedelem túl késõn kezdte megszervezni a hadsereget, másrészt a Habsburgok által felbíztatott székelyek egy része is Mihály vajda pártjára állt. Ilyen körülmények között 1599-ben az erdélyi hadsereg Schellenbergnél vereséget szenvedett, a csíki székelyek még a menekülõ bíboros fejedelmet is megölték. Mihály vajda Székely Mózest kinevezte az erdélyi hadsereg parancsnokának, de hamarosan szembefordultak egymással, Székely Mózes el is menekült Lengyelországba. Székely Mózes távollétében az erdélyi magyarság fegyveresei Miriszló mellett legyõzték Mihály vajdát, aki elmenekült. Az erdélyiek pedig visszahívták fejedelmüknek Báthory Zsigmondot. A vajda és Giorgio Basta generális Habsburg Rudolf pénzén felfogadott zsoldosokkal augusztus 3-i csatában Goroszlónál vereséget mért az erdélyi hadseregre, melyet Székely Mózes és Csáky István vezetett. Basta generális vallon zsoldosaival Mihály vajdát is meggyilkoltatta, majd folytatták az erdélyi lakosság pusztítását. Székely Mózes csapatai júliusában Tövis mellett vereséget szenvedtek Giorgio Basta generális zsoldosaitól, ami miatt az erdélyiek többsége a török hódoltságban lévõ Temesvárra menekült, Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig véglegesen lemondott az Erdélyi Fejedelemség trónjáról. Székely Mózes, Bethlen Gáborral és más erdélyi hazafiakkal együtt telén megszervezte Erdély felszabadítását, elnyerte a Török Birodalom szultánjának III. Mohamed jóváhagyását arra vonatkozóan, hogy Erdély fejedelme lehessen. Székely Mózes márciusában elindította csapatait az Erdélyi Fejedelemség felszabadításának érdekében, április 15-i tábori országgyûlésen az erdélyi rendek megválasztották fejedelemnek, majd az ország fõvárosának felszabadítása után május 9-én ünnepélyesen be is iktatták. Székely Mózes fejedelem május és június folyamán az Erdélyi Fejedelemség nagy részét sikeresen felszabadította néhány szász város kivételével -, Basta zsoldosait Erdélybõl kiûzte, de országépítõ munkáját nem tudta folytatni, ugyanis a Habsburg kormányzat megbízta Radu Serban havasalföldi vajdát, hogy támadja meg a függetlenségpárti erdélyieket. A Habsburgok felbíztatták a csíki és háromszéki a székelyeket is, hogy támadják meg a törvényesen megválasztott erdélyi fejedelmet, akiknek egy része csatlakozott is a havasalföldi vajdához, míg mások a székely fejedelem pártján harcoltak. Ilyen körülmények között július 17-én Brassó melletti csatában vereséget szenvedtek az erdélyiek, a véres csatában melyet Erdély Mohácsának is neveznek- mintegy 4000 magyar és székely vesztette életét Székely Mózessel együtt. AXXI. század irtózik a nagy szavaktól, de mi azért ne féljünk kimondani, hogy Székely Mózes hõs volt. Sorsa összeköti a csak legendákból ismert múltat a jelennel, szolgálja a jövendõt. Segít megérteni a sztyeppi eleinket naggyá tevõ világnézetet. E szerint a hõsök kötelessége az önfeláldozás, a tömeg képviselete, védelme, megszervezése. Õ az, aki új hazát talál, aki várost alapít, aki törvényt fogalmaz meg, aki megöli a hétfejû sárkányt. Ahõs a kezdetek idején lép fel, amikor a szabályok még nincsenek megfogalmazva; vagy válságok idején, amikor a régi szabályokat újakkal kell felváltani, vagy vissza kell térni a kezdetek értéktisztelõ alapeszméihez. A hõsnek addig kell feszegetnie sorsa korlátait, amíg az istenekkel is szembeszállván szükségképpen elpusztul. Rendszerint szörnyû halála teszi nyilvánvalóvá halhatatlan voltát, törekvéseit az utókor valósítja meg. Életével és halálával jelöli ki az emberi cselekvés lehetséges irányát és korlátait. A tömeg számára a hõsök sora szabja meg a nemzeti paradigma kereteit, alkotja meg azt a szabályrendszert, amely lehetõvé teszi a megmaradást. A székely fejedelem tragikusan hamar veszítette el az életét. Példája azonban máig hat, mert a magyarság elpusztítására törõ gonosz hatalmak ma sem tétlenek, s ellenük csak a Székely Mózeshez hasonló elszánt vezetõk mutathatnak utat. Újra és újra eljön (a magyarság fogyása miatt most elérkezett) az idõ arra, hogy legjobbjaink - karddal a foguk között - átússzanak a túloldalra. Atöbbiek pedig olvassák, értsék meg a róluk írt köteteket; és kövessék, támogassák a hõsöket! Varga Géza írástörténész A könyv iránt érdeklõdõk a következõ címek egyikéhez fordulhatnak: vagy szeptember Felhívás Támogassuk Koltay Gábor Wass Albert-filmjét! Tisztelt Hölgyem/Uram! Wass Albert ( ) író a két világháború közötti erdélyi irodalom elismert személyisége, akinek írásait, regényeit, színpadi mûveit az anyaországban is jól ismerték es kényszerû emigrációja után szinte teljeskörûen kiesett a magyar irodalmi köztudatból. Ma már tudjuk, hogy mindez nem a véletlen mûve volt, hiszen az közötti politikai berendezkedés a tevékenységét kényszerûségbõl Amerikában kifejtõ író mûveit teljes feledésre ítélte. Regényeinek többségét az amerikai emigrációban megalkotó író nevét Magyarországon az es politikai változások után ismerték meg szélesebb körben. A 90-es évek elejétõl rendre megjelentek regényei, versei, színpadimûvei, cikkei, tanulmányai. De nemcsak megjelentek ezek a mûvek, hanem egy író számára ritkán elérhetõ közönségsikert is arattak, hiszen munkáinak többségét tízezrek vásárolják, és ami ennél is fontosabb, olvassák. Az Adjátok vissza a hegyeimet! címmel tervezett dokumentum-játékfilm azt az írói-közéleti életutat mutatja fel, amelynek romantikus elemekben bõvelkedõ tartalma, emberi-alkotói szándékai ma is elismerésre méltók, sõt megkerülhetetlenül fontos írói-közéleti tanulságok levonását teszik lehetõvé. Az író életének és munkásságának korszerû mai üzenete is van, amely összefügg a XXI. század elején a világban helyét és szerepét keresõ Magyarország sorsával, benne az egyes ember lehetõségeivel és feladataival. A film nem egyik vagy másik Wass Albert-regény megfilmesítése, hanem az életút fontos eseményei mellett az írásokban, versekben és prózákban, regényrészletekben fellelhetõ legfontosabb motívumokból építkezik. A film alapvetõ gondolati-dramaturgiai keretét Wass Albert élete szolgáltatja, amely Erdélybõl indult és Amerikában végzõdött. Wass Albert üzenete, hogy a magyarság részt akar venni azokban a világfolyamatokban, amelyek alakítása ugyan nyilvánvalóan a nagy, erõs és befolyásos nemzetek privilégiuma, de ez a gyökereit, nemzettudatát átmenetileg elveszítõ közösség nem arctalan, tehetetlen kiszolgálóként, hanem több mint ezer éves államiságának legragyogóbb példáiból hitet és lelkierõt merítve, felemelt fejjel, öntudatosan összetartó nemzetté szervezõdve, lelki-szellemi vonatkozásban egyenrangú partnerként akar részt venni a folyamatok alakításában. A filmet a budapesti Korona Film Kft gyártja. Mivel a filmet egyetlen televíziós csatorna, de az ORTT és a Magyar Mozgókép Közalapítvány sem támogatja, ezért az anyagi lehetõségek függvényében az elmúlt két évben rövid idõtartamú forgatásokra kerülhetett csak sor. A film befejezõ forgatása a tervek szerint augusztusában esedékes Erdélyben, mivel azt tervezzük, hogy ez év õszén mindenképpen bemutatjuk az alkotást a mozikban. Mivel január 8-án ünnepeljük az író születésének 100. évfordulóját, ezért szeretnénk, ha ez az alkotás méltó módon emléket állítana az életútnak, s átalakuló világunkban segítséget nyújtana a sohasem mások ellenére való, hanem saját magunk lelki épülését szolgáló magyar nemzettudat megerõsödéséhez. Mivel a film befejezéséhez közel 10 millió forint még hiányzik, ezért segítséget kérve fordulunk a magyarországi önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz és személyekhez, kérve õket arra, amennyiben erõfeszítésünket fontosnak tartják, lehetõségeikhez képest támogassanak minket. Kérem, vizsgálja meg, lát-e lehetõséget arra, hogy támogatást nyújtsanak a produkciónak. Támogatásának tényét a film fõcímében szeretnénk feltüntetni, illetve a filmhez készült prospektusban és más nyomtatványban megörökíteni az utókor számára. Segítségében reménykedve tisztelettel köszönti Koltay Gábor, Tel/fax: ,

4 34 Beszámoló EKOSZ - EMTE Ahol még természetes a magyar virtus Három falusi grácia akik Szegedrõl érkeztek Megmagyarázhatatlan az érzés, amikor az ember egy már ismert környezetbe érkezik (vissza), és újra láthatja barátait, az ismerõsöket, az emlékezetébe jól belevésõdött utcákat, épületeket. Az öröm, a meghatódottság, a hála érzése kavarog ilyenkor benne, hogy újfent szemügyre veheti a lelkének oly kedves tájékot. Hát így vagyok én Mérával, a mindössze 1450 lakost számláló kis kalotaszegi faluval, amely alig 15 kilométerre fekszik Kolozsvártól, a Pataka erecske két partján, a Kolozsvár-Zilah fõút mellett. Néhány éve még sáros-poros kövesút vezetett a faluba, mára már szépen kiépített aszfalton gurul a buszunk Méra központjába, ott is az egyik jeles építmény, a helyi református templom és parókia elé. A VI. Mérai Napokra vagyunk hivatalosak. Idén csak két napig tartanak a falunapi rendezvények, mert az ismert romániai belpolitikai esemény a köztársasági elnök újraválasztásával kapcsolatos referendum miatt gyülekezési tilalom van, így rövidebbre kell fogni az ünneplést. De így is tartalmas, gazdag programot szerveznek a helyiek, amelynek lebonyolításában részt vesz szinte minden mérai, a falu apraja-nagyja. Jómagam immár másodszor élvezem a Papp-család vendégszeretetét. Három generáció lakik együtt a Fõ utcai családi házban, s a férfiak mindegyike Ferenc. Én most megfejelem ezt a statisztikát egy újabb azonos keresztnévvel, és a viszontlátás örömére elfogyasztott kisüsti mellett a nagymama, Erna asszony, Magdika, a fiatalasszony, valamint az alig kétéves Emília társaságában számolunk be egymásnak az eltelt idõszak eseményeirõl. (Igaz, közben a középsõ Ferenc járt Szegeden a mérai kórussal, de az is rövid volt, szinte álomszerû találkozás.) Nagy sajnálatunkra a legifjabb Ferenc, aki még a Ferike nevet viseli és általános iskolás, kezét törte focizás közben, így nem tudunk vele felmenni a hegytetõre a bivalycsordához, hogy segédkezzünk a fejésnél és az itatásnál. Majd legközelebb. Mindeközben elfogyasztjuk a finom ebédet, és máris indulunk a rendezvények megnyitójára. Mint mindig, idén is a helyi református templomban kerül sor erre az ünnepélyes ceremóniára. Az istentiszteleten Mezei Csaba lelkipásztor hirdet igét, külön hangsúlyozva az isteni szeretet sugallta összetartás és összetartozás fontosságát, nélkülözhetetlenségét. Az igehirdetést követõen a helyi iskola igazgatója köszönti a külföldi vendégeket: a budakeszi és a Szeged-Honvéd téri egyházi kórusokat, a holland, a német diakóniai szolgálat képviselõit. Ezután a magyarországi kórusok hangversenyében gyönyörködhet a zsúfolásig megtelt templom közönsége, majd a méraiakkal kibõvülve az összkar csodálatos produkcióját hallgatjuk meg, beleértve nemzeti imánkat, a Himnuszt is. A közös vacsora, amelyet a gyülekezet fõgondnokának és feleségének otthonában fogyasztunk el, külön élmény. Leírni viszont szinte lehetetlen, hiszen a mérai csorgóvíz -tõl (ez finom pálinka, Riportúton egy kalotaszegi kis faluban ugyebár) kezdve a levesen, a fõétkeken keresztül a jellegzetes helyi, kemencében sütött, csaknem malomkõ nagyságú kenyérig és borokig lehetne regélni a gasztronómiai élvezetekrõl. Közben megy a regélés, ízes történetek, receptek kerülnek szóba és papírra. Este azután igazi csemegével rukkoltak elõ a szervezõk: a Jagamas János Mûvelõdési Ház nagytermében léptek fel a mérai, a kisbácsi, a szucsági, a türei, a kajántói, a magyarlónai néptáncosok. Igazi virtuózok. Látszott rajtuk, hogy nem csak erre az egy alkalomra készültek, hanem állandóan gyakorolnak, formában vannak. Miután a kalotaszegi tájegység területén vagyunk, értelemszerûen az erre szokásos táncokat járják az ottaniak. Egészen kicsik, a nagyobbak és a felnõttek is. Amúgy virtusosan. Közben énekkel kísérték táncaikat. A közönség pedig nem ült ölbe tett kézzel, hanem, ahogyan felénk fogalmazni szokás: aktív résztvevõje volt az elõadásnak. Õk is énekeltek, tapsoltak, különösen a katonanótáknak volt nagy keletje! Ebbe azután a messzirõl jött vendégek is bekapcsolódtak, s így együtt fergeteges hangulatot teremtettek a nem túl nagy mûvházban. Meg azon kívül is. Az ajtókat, ablakokat kinyitották a rendezõk és az utca népe is láthatta, hallhatta a bent történõ eseményeket. Nem volt belépõjegy, nem kellettek rendfenntartók mindenki tudott viselkedni és önfeledten szórakozni, ünnepelni. Merthogy a néptáncosok fellépése után táncmulatság következett hajnalig. No nem retro vagy punk, hanem ízes magyar népdal és csárdás, amelyet profik és amatõrök roptak nagy kedvvel, virradatig. Így is lehet szórakozni, tartalmasan, vígan, magyarosan. Másnap folytatódik a látványosságaiban sem elhanyagolható rendezvénysorozat. Vasárnap lévén, istentisztelettel kezdõdik a nap. A református templomban gyülekezik a falu népe. A férfiak általában komoly ünnepélyes feketében, kalappal a fejükön, a lányok-asszonyok pedig népviseletben. Szemet gyönyörködtetõ díszes kalotaszegi ruhaköltemények ezek, amelyeket egyaránt visel az óvodás csöppség és az õt kézen fogva, az Isten házába vezetõ nagymama is. Afalu ilyenkor kinyílik. Afõutcán (igaz, ezen kívül alig van másik) kirakodóvásár és a helyi ételek bemutatója, egyben vására is. Meg lehet itt vásárolni e napon a különféle szõtteseket, varrottasokat, faragott tárgyakat, a méraiak által mûvészi szinten készített gyöngymunkákat (nyakláncokat, gyûrûket, karkötõket), de aki az éjjeli nagy táncmulatság után fokozott étvágyát csillapítani kívánja, õ az általános iskola elõtti téren ehet pörköltet házi kenyérrel, bálmost, juhsajtot vagy kürtöskalácsot és százféle süteményt. Az érdeklõdõk megnézhetik az állatkiállítást, amelyet ezúttal is a Fõ utcán rendeznek. A messzirõl jött embernek elsõsorban a bivalyok jelentenek újdonságot, hiszen az Alföldön efféle fekete jószágot ritkán látni, különösképpen akkor, ha városlakó az atyafi. Így azután Kalotaszegi anziksz az útról: kõrösfõi lányok, legények délutáni sétára indulnak. (A szerzõ felvételei) Átalvetõ

5 EKOSZ - EMTE Beszámoló 35 nagy érdeklõdéssel szemléljük a korláthoz kötött és végtelen nyugalommal álldogáló állatokat, a méraiak büszkeségeit. Tudniillik ez a falu a bivalytenyésztés központja is egyben. Az állatok tartása egyébként különbözik a szarvasmarha-tartástól. mert míg ez utóbbit reggel kicsapják a legelõre, este fejésre beengedik a faluba, a bivaly tavasztól õszig állandóan a közeli hegyen lévõ legelõn illetve karámban van. Ennek az a magyarázata, hogy az állatnak így nem kell több kilométeres utat naponta megtennie, így több energiája marad a tejtermelésre! A kiállításra most leterelt bivalyok fényes szõrûek, látszik, hogy gazdájuk nagy gonddal foglalkozik velük, ezt az arra járók is konstatálják, szakértõi szemmel nagyokat csettintve az állatok láttán. Kissé távolabb a dús gyapjútól erõsen szuszogó juhokat látjuk egy ideiglenes karámban. Nyakukon, szarvukon piros-fehér-zöld pántlika, mintegy érzékeltetve, hogy ki is a tulajdonosuk. Aztán ha van még kellõ energiája a látogatónak megnézheti a Keljfeljancsi komédiás kompánia bábszínházas bemutatóját, a kézmûves foglalkozásokat a Tájház udvarán, a lovas fogatok felvonulását, a csíkszeredai vendég-íjászok produkcióit a helyi futballpályán, a fogathajtó versenyeket és a gyerekek ügyességi- és sportvetélkedõit. A végén pedig a mûvelõdési házban az ünnepélyes eredményhirdetést, amelyen Farkasné Major Annamária énekmûvész is fellép. Alig egy napba sûrített megannyi program, amelyre a kicsiny kalotaszegi falu mindig különös körültekintéssel és nagy lelki odaadással készül. Várja az anyaországi vendégeit, akikrõl immár elmondhatni, hogy úgy járnak Mérába, mintha haza mennének. Mert olyan szeretettel fogadják õket, hogy valóban otthon érzik magukat. Ezért nehéz a búcsúzás a barátoktól, az ismerõsöktõl. Amikor a városi embert Isten veled -del és érezhetõen szívbõl jövõ, testvéri öleléssel útjára bocsátják a háziak, az útipoggyászában ott lapul a mérai malomkõ nagyságú házikenyér, a friss sajt, a csonttá fagyasztott bivalytej, amelyet otthon azonnal fel kell forralni, meg fél oldalnyi szalonna, tájjellegû bor, a Szegedig tartó buszozás idejére pedig néhány óriás szendvics és hideg sör A fél falu ott van a vendégek búcsúztatásánál. Idõsek, fiatalok egyaránt. Ki népviseletben, ki civilben. Amikor kigördül a busz a mérai templom elõl, arra gondolok: az igazságtalan trianoni határok miatt annyit szenvedett erdélyi magyarokban hála Istennek máig benne van az az õszinte ragaszkodás, amellyel saját véreikhez kapcsolódni, tartozni akarnak. De jó lenne, ha a határ innensõ oldalán is ugyanezt tapasztalhatnánk. Kisimre Ferenc Édes kicsi fiam! Te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok, és szabadon, és õszintén hozzád beszélve, és mégis magamhoz, valamirõl. Amirõl soha nem beszéltem. Amit magamnak sem vallottam be soha. Aminek a nevét soha ki nem mondtam. Iskolai ünnepélyeken tavasszal kiáltották hangosan! Azt mondták nekem, hogy szeressem! Kötelességem szeretni! Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. De nem mondtam ki azt a szót soha! És most már nem is tudom kimondani! Csak ennyit! Valami fáj, ami nincs! Valamikor hallani fogsz az életnek egy fájdalmas csodájáról. Arról, hogy akinek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd, Kolozsvár, és ezt, Erdély, és ezt, Kárpátok, meg fogod tudni mire gondoltam szeptember Karinthy Frigyes A romlás pörsenései Egyhetes, országon kívüli tartózkodás és többnapos kialvatlanság után itthon nem a Tokés Markó európázó vita törülte ki az álmot a szemembol, és nem is a Magyar Gárda körül kialakult csinnadratta a szomszédban, hanem a magyar kormányfonek tartott Gy. F. autonómiával kapcsolatos, valamint a Szent Korona parlamenti elhelyezésérol elhangzott kijelentései. Bennünket, határokon kívüli magyarokat az elso téma szó szerint is életbe vágóan érint, a most felújított koronavita történelmi tudatunkat, históriai azonosságunkat, nemzeti érzelmeinket bántja.,,az az igazság, én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a parlament a köztársaság parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr" hadovázta Gy. F. a Magyar Szent Korona bemutatása közben Angela Merkelnek. Az ember beleborzong e szavak olvastán abba, hogy a magyar miniszterelnök nem érzékeli és összeegyeztethetetlennek tartja a Magyar Köztársaság eszméjével és gyakorlatával azt, hogy az ország ezeréves fennállása, a Magyar Királyság és a Magyar Köztársaság azonos históriai láncszemekhez tartoznak, s a korona jelképi kisugárzása a mai ország múltját, erejét is szimbolizálja. Orcátlan és hebehurgya nagyotmondása az országok egész sorát is sérti: briteket, spanyolokat, hollandokat, norvégokat, az alkotmányos monarchiák mindenikét, ahol és amelyekben a korona mint nemzeti ereklye és szimbólum az államformától független megbecsülésnek örvend. És egyébként is, ha már a Magyar Szent Korona parlamenti,,tartózkodásáról" szólunk, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az 1882-ben kiírt pályázatra készült Steindl Imre professzor épületremeke nem a Kun Béláék eszmerendszerére alapozott,,köztársaságiak" számára épült, és nem azok országot rontó handabandázására, akik politikai ügyeskedésük révén megszerezhettek minden olyan értéket, amely akárcsak az ország háza, az ország népének a közös pénzébol létrehozott alkotás, s ahonnan ki szeretnének dobni minden olyasmit, ami az elozo évszázadokra és elsosorban a magyarságra emlékeztetõ tárgy vagy eszme. Emiatt gyulölik a Szent Koronát, s emiatt nevezték, nem sorolom fel, hogy minek. Tiszta szégyen. Az autonómia országok közötti viszonyt rontó-bontó,,kókás" badarsága nem szégyen, hanem szégyenletes és példátlan nemzetárulás. Hatásában a Benes-dekrétumok újabb alkalmazása. Egyébként ez is, mint minden egyéb, ami kormányzati részen a szomszédban történik, beleértve a Magyar Gárda körüli ricsajt, figyelemelterelõ, a romlásba rohanó ország rosszindulatú kiütése. Pörsenések a nemzet testén. Orvosért kell kiáltani, még ha vizitdíjat kell is fizetni érte. Sylvester Lajos

6 36 KAPTUNK MÉG EGY ESÉLYT! EKOSZ - EMTE Második népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáról "Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek." Ady Endre Ajelen lapszámunkba szórólapként behelyezett melléklet színes térképét három erdélyi ember ajánlja az Átalvetõ olvasóinak figyelmébe. Patrubány Miklós, András Imre és Hompoth Zoltán, a Magyarok Világszövetsége tisztségviselõi vagyunk. Azért keressük meg Magyarországra települt erdélyi honfitársainkat, mert nemsokára elkezdõdik a második népszavazás a magyar állampolgárság visszaadásáért. Kedves erdélyi honfitársunk, tarts velünk! Légy Te is társunk ebben a második próbában. Amennyiben részt vállalsz a munkából ennek a színes térképes szórólapnak a terjesztése, majd aláírásgyûjtés kérjük, jelezd a címen, vagy küldj SMS-t a es telefonra. Legelsõ dolgunk a félelemoszlatás, második a pártoknak ettõl a nemzeti ügytõl való távoltartása, harmadik a részvételi szándék fokozása. Máris házról-házra kell járnunk a magyar falvakat, városokat. Kérjük, írd meg azon rokonaid vagy ismerõseid nevét és elérhetõségét is, akik nemzetünknek ebben a már zajló, nagy erõpróbájában házaló-hazafiként részt tudnak, és részt akarnak venni. A Magyarok Világszövetsége 2007 elsõ felében, sorozatos konzultációk után, négy lépcsõben döntött arról, hogy második népszavazást kezdeményez a külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadásáért. Az utolsó szót a Küldöttgyûlés mondta ki májusban a Székelyföldön. Tekintettel arra, hogy minden párt jóelõre ellene szegült a kezdeményezésnek, körültekintõen járunk el. A döntés szerint, amint az Alkotmánybíróság zöld fényt ad várhatóan szeptemberben, elkezdõdik az aláírásgyûjtés... A pártok és a magyar állampolgárság: beváltatlan ígéretek A rendszerváltó pártok MDF, SZDSZ, Fidesz 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal nyilatkozatában vállalták, hogy alkotmányba foglalják a külhoni magyarok magyar állampolgársághoz való jogát. De nem tettek semmit! Még december 5-e után sem! Fél évvel a népszavazás után módosították az állampolgársági törvényt. A módosító javaslatok között ott volt Körömi Attila független képviselõ indítványa is, amely a Magyarok Világszövetségével egyeztetve, a népszavazási IGEN-ek jegyében rendezte volna a magyar állam nagy adósságát. A május 30-án megtörtént szavazás eredménye lesújtó volt: 386 képviselõ közül csak 21 támogatta a javaslatot, köztük több MSZP-s, mint a fideszes. Ezzel a pártok bebizonyították: Ha a pártokon múlna, a külhoni magyarok soha nem kapnák vissza magyar állampolgárságukat. A rendszerváltó pártok 1989-es ígérete annyit ért, mint Gyurcsány 2006-os kampányígéretei. Pártsemleges népszavazást akarunk! A külhoni magyarok magyar állampolgárságát visszaadni becsületbeli kérdés. Ezer esztendõn keresztül az õ felmenõik vére, verejtéke és adóforintjai ugyanolyan mértékben hozzájárultak a magyar állam fennmaradásához, mint azoké, akik Trianon után ebben a kis hazában élnek. A magyar állampolgárság visszaadása egyedül Magyarországtól függ, a magyar állam szigorú belügye. Ebbe nem szól bele sem EU, sem NATO, sem ENSZ, sem Szlovákia, sem Románia, sem Szerbia. Ezek az országok egyébként már valamennyien megadták külföldre szakadt véreiknek az anyaország állampolgárságát. A külhoni magyarok magyar állampolgárságának visszaadása korrektség kérdése! Felelõsséggel és körültekintõen: Nem lesz második december 5-e! Nem lesz második kudarc, mert ma már tudjuk, hogy december 5-én sem 1,6 millió IGEN szavazat, hanem 2,2 millió volt, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy már akkor is ügydöntõ eredmény született. Nem lesz második december 5-e, mert felelõsséggel és körültekintõen járunk el. Csakis akkor visszük népszavazásra a kérdést, ha a törvény szerint szükséges aláírást messze túlszárnyalva, legkevesebb támogató aláírást tudunk Magyarország területén összegyûjteni a törvényben elõírt 4 hónap alatt. Tudjuk, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha van olyan hazafi, aki feladatot vállal a magyar nemzetnek ebben a sorsdöntõ vállalkozásában, és önként összegyûjt legalább 10 aláírást családjában, szomszédságában, baráti körében. Bízunk benne, hogy Ön is egyike lesz ennek a százezernek. Ugyanakkor semmit sem bízunk a véletlenre. Ezúttal be kell kopognunk minden magyar otthonába. Házaló hazafiakat keresünk. Végig kell járnunk minden falut, és a városok minden utcáját. A magyar nemzetnek errõl a sorsdöntõ vállalkozásáról minden magyarnak idejében értesülnie kell. Ha meglesz az egymillió aláírás akkor, és csakis akkor visszük népszavazásra a kérdést. Ám ekkor biztosak lehetünk abban, hogy legkevesebb hárommillió igen szavazat lesz! Nem lesz második december 5-e, mert az akkor távolmaradó 5 millió magyar állampolgár közül nagyon sokan megbánták passzivitásukat, és várják annak a lehetõségét, hogy mulasztásukat jóvátehessék. Nem lesz második december 5-e, mert ezzel a második kezdeményezéssel a magyar nemzet kapott még egy esélyt a történelemtõl, és biztos, hogy élni fog vele. Rád is számítunk! Három kérdésre gyûjtünk aláírásokat Magyarország ma minden korábbinál mélyebb erkölcsi, politikai és alkotmányos válságban van. A válságból kivezetõ utat csak akkor találjuk meg, ha mindhárom vonatkozásban ébresztjük az emberek tudatát. Ezért mostani aláírásgyûjtésünk során három kérdésre kérjük a magyar emberek válaszát. Akkor, amikor a csalással és hazugsággal hatalomra jutottak távozását követeljük, egy magyar erkölcsi minimumot szabunk meg. Akkor, amikor a külhoni magyaroknak a tõlük, akaratuk ellenére elvett magyar állampolgárságot akarjuk visszaadni, a politikai válság meghaladását is megcélozzuk. Akkor, amikor a Szent Korona értékrendjének, eszméjének jogfolytonosságba való visszahelyezését kérjük, az alkotmányos válságból akarunk kilábalni. A három kérdés közül ma csak a magyar állampolgárságról lehet népszavazást kiírni. A másik két kérdésben csupán közvélemény-kutató, illetve akaratformáló szándékkal gyûjtjük az aláírásokat. Az állampolgársági kérdés szó szerint ugyanaz, mint 2004-ben. Így nem lehet majd újból elsütni azokat a megtévesztõ hazugságokat, amelyeket az idõ megcáfolt már. Hogy egyszerre dobbanjanak a szívek: Az egész világban gyûjtünk! Bár a külhoni magyarok aláírásai de iure ma még nem számítanak, mégis összegyûjtjük azokat a világ minden magyar közösségébõl. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar nemzetnek ebben a sorsdöntõ vállalkozásában egyszerre dobbanjon minden magyar szíve. Miért népszavazás? Mert Magyarországon a legfõbb hatalom a népfelség. Még a mai Magyarországon is, ahol a történelmi magyar alkotmány helyén még midig egy testidegen, a kommunista Moszkvából 1949-ben importált, és azóta toldozott-foldozott alkotmány a legfõbb törvény, a legfelsõ hatalom még itt is a népfelség. A népfelség bizonyos esetekben közvetlenül fejti ki hatását, ügydöntõ népszavazás formájában. Következésképpen: Ha valaki ellehetetleníti, vagy lejáratja a népszavazás intézményét, az alkotmányellenesen cselekszik. Akianépszavazásthátráltatja,vagyszükségtelenneknevezi,azdiktatúráratör. Lejáratódott a népszavazás? A FIDESZ népszavazási kezdeményezései körül kialakult tragikomikus huza-vona leleplezi a politikai pártokat: Ezek a pártok voltak azok, amelyek összekacsintottak, és kétharmados többséggel elfogadták ezt a gyalázatos népszavazási törvényt. A törvény azért ilyen, hogy lehetõleg, a pártok cinkos beleegyezése nélkül, senki se juttathasson, bármely kérdést népszavazásra. A pártok nem szolgálják a népet, hanem csupán eszköznek használják. Egyszerûen hivatkozási eszköznek. A magyarországi pártok most a másnak ásott veremben vergõdnek. Jobban mondva fetrengenek. Az Európai Unió semmit nem oldott meg! Se autonómiát nem kaptak a külhoni magyarok, se történelmi jussukat, a magyar állampolgárságot nem kapták vissza! Kaptunk még egy esélyt: Magyar állampolgárságot minden magyarnak! Patrubány Miklós Hompoth Zoltán András Imre az MVSZ elnöke kampányigazgató a Kárpát-medencei régió elnöke Átalvetõ

7 EKOSZ - EMTE In memoriam 37 Nyolcvan esztendeje született Sütõ András Szájunk zugában még érezzük férfikönnyeink sós ízét, még zeng fülünkben a vártemplom Sütõ András kopjafájáig elhallatszó harangja, s máris ünnepelünk. Szükségünk van az ünnepekre a megmaradáshoz, az összekapaszkodáshoz, a jövõt erõsítõ múltba tekintéshez. A mai napon arra az óriásunkra emlékezünk, aki még mintha most is itt lenne mellettünk hús-vér mivoltában, s szárnyas paripáján nem röppent volna fel ama hegyre. Nyelvünk egyik legfõbb õrét ünnepeljük benne, annyiszor s most is éppen annyiféleképpen sárbatiport és sokfelé fogyó szavaink nagy gyógyítóját, feltámasztóját. Hiszen tudjuk jól, hogy Õ úgy szerette, és úgy szólította magához a szavainkat, mint megváltónk a kisdedeket. Így most a szórványban sínylõdõ magyar szónak e cintermében, Pusztakamaráson is véle imádkozunk a feltámadásért. E hely kitörölhetetlen lesz immáron a magyar nyelv történetébõl. Ez a község sokáig egy nagy halottunknak adott elõbb békés nyugodalmat, utóbb síron túli kínokat jelentõ otthont. Aztán megtanulhattuk, hogy Pusztakamarásnak nem csupán nagy halottja, de nagy szülöttje is van. Ünnepünk családias hangulatával visszaélve talán említést tennék az engem András bátyánkkal összekötõ kötelék néhány csomópontjáról is. Úgy kezdõdött, hogy 1850-ben, zord történelmi idõkben, egy, a Kárpátokon túl, majd álnéven a cintosi malomban bujkáló Bem-honvéd szövérdi Szász Ferenc dédapám a Kemények jóvoltából ide került, hogy itteni birtokaikat vezesse. Szövérd és Aranyosgyéres után így hajtott családunk itt Pusztakamráson hat új hajtást, keveredett rokonságba a Keményekkel, s lett örökre pusztakamarási gyökerû. Az újra meg újra porba döntött, ma végre talán védelmet lelt oszlop mellett áll dédapám síremléke, s megannyi õs és rokon porladozik a sírkertben. A hat Szász sarj közül, Ferenc nagybátyám 1927-ben egy kisfiút tartott a keresztvíz alá. Andrásnak hívták és a Sütõ nemzetségbõl származott. Egy évszázad különbséggel õ is zord idõket élt meg. Életünkben volt néhány hónap, melynek során tudtunkon kívül iskolatársak voltunk a Kolozsvári Református Kollégiumban. Õ, mint érettségizõ nagydiák, ki Nagyenyed tudós szentélyeibõl a Nagy Fejedelem kései pártfogoltjaként érkezett, én, mint betûvetést tanuló elemista. Aztán apámmal a Falvak Népe címû lapnál dolgozott együtt, a következõ évtizedekben pedig Sütõ-írásokat olvasgattunk, drámáinak nagyszerû elõadásain ámultunk egyre nagyobb figyelemmel, ha könnyíteni próbáltunk lelkünkön s vigaszt kerestünk a szellemnek. Elõször itthon, aztán egyre többen már az anyaországnak és nagyobbiknak csak szóban nevezett hazában. Felejthetetlen számomra az a Kossuth-téri napsütéses könyvhéti délután, amikor magához ölelt és családomról beszélt nekem nagy szeretettel, s további írásra ösztönzött. De Vásárhelyen is voltak szép találkozásaink, s így volt alkalom elpanaszolnia bölcs méltósággal a méltatlan sérelmeket, a közöttünk senyvedõ emberi kicsinység kormos és mindent beszennyezõ pernyéinek alattomos röptéit. Akkor jöttem rá igazán, mennyire fontos nagyjaink féltõ óvása, õrizése, még haló poraikban is, és hogy mindenkor az életmû beszél, s nem a történelmi kényszerek múló pillanatai. Esetünkben az az életmû, amelyik kapaszkodó lesz még számos nemzedéknek, a remélt feltámadás elérkeztéig vagy annak a közös sírgödörnek a szélig, melyet bizony jól tudjuk, hogy nem könnyeket hullató szomszédaink állanának körül. Mai jelek s bizonyságok szerint legalábbis nem. De talán lehullik a hályog a szemekrõl, elenyésznek a feleslegesen kovácsolt ellenségképek, s rozsda lepi be az azokat készítõ hangosan csattogó szerszámokat is. Akit ma ünnepelünk, ezért is munkálkodott. Sütõ András Pusztakamarásról világot hódított. Mint író, és mint karizmatikus ember egyaránt, s e hódításáért tudatos vállalással szenvedett meg. Higgyünk abban, hogy felsorakozott azok közé a nagyjaink közé, kiknek géniusza és elrendelt sorsa elérheti nyelvünk megváltását szeptember Másik nagy halottunk, Páskándi Géza mondotta egyszer, hogy az anyanyelv egy áldozat. Úgy hiszem, igaza volt. Áldozatunk nyomán pusztult a magyar. S az Úr látszólag tûrte, nézte. De ennek a hitet és cselekvést egyaránt bizonyító ábrahámi magatartásnak eljõ a jutalma is. Akkor majd megszólal az Úr, és azt mondja: próbára tettelek titeket, de most már elég. Ti az én népem vagytok, menjetek tehát, éljetek és hirdessétek az én dicsõségemet tovább anyanyelveteken. És meg is fogjuk ezt érdemelni, hiszen évszázadokon át áldozták életüket anyanyelvünk hordozói, más anyanyelvek védelmében, és talán leginkább éppen ezen a tájon. Ezért, ha valahonnan még felszállhat a kiáltó szó, meg a bölcs felszólítás a magunk revíziójára, vagy akár a nem lehet, akár a lehet, mert kell, és ahonnan felröppenhet az utána remélt könnyû álom boldog sóhaja is, az a hely csak Pusztakamrás lehet. Próbáljuk meg hát ezt a helyet, a magyar nyelv cintermébõl, annak katedrálisává álmodni. Az önként vállalt áldozat figyelmeztetõ erejének és a hitnek tehát cselekvésre kell sarkalnia minket. Az a pont, ahol ehhez a munkához megvethetjük lábunkat, földrajzilag Pusztakamarás, szellemileg pedig a most 80 esztendeje született Sütõ András életmûve is lehet. Szász István Tas Elhangzott június 17-én a pusztakamarási református templomban tartott megemlékezõ ünnepségen Vári Attila Változatok ütõ és védekezõ hangszerekre (lebontott emlékek) amikor a gyermekkor öregházai térdre esnek s egy reccsenéstõl mint az emberi bordák égre mered egy csonka háztetõ amikor a csákányok átütik a fekete kéménytorkot s a fogatlan kapuszájon ömlik a por s a romhalmaz tetején fölvisít egy barokk ablakkeret mire gondolsz ha az öregházak mint haldokló elefántok vagy hûségükben megbántott ebek világgá indulnának a bontócsákánytól való nagy iszonyatban s vinnék a padláson száradó ruhát pincéik fanyar zöldségszagát aztán egy ismeretlen téren bejárataikat egymáshoz szorítva végképp kizárnának minket ki merne csákányt emelni itt maradt társaikra nézd ezt a bábeli várost pincéit falait pálinkás hajnalok düheit hagyd most itt élt minden õsöm csontörlõ halálig salétrommá oldott kezük sírkövükön neveiket eltakarja

8 38 In memoriam EKOSZ - EMTE Kocsis István Búcsú Gál Elemértõl Diákjai, barátai, írótársai nevében búcsúzom Gál Elemértõl És a nagy veszteséget felmérni se tudván, megpróbálhatom méltó szavakkal méltatni tanárként elért rendkívüli eredményeit, irodalomtörténészi, társadalomtudósi, újságírói, szerkesztõi, szervezõi és szépírói munkásságát, de rejtélyek erdejébe tévedek Elemér barátom hatalmas és szerteágazó munkásságát méltóképpen méltatni akarván, mert nemcsak hitelesen írt a magyar irodalom értékeirõl, az erdélyi magyarság kiszolgáltatottságáról, az egész magyarság mai és régebbi drámai helyzeteirõl, de mindig képes volt megvilágosítani az utat, amely a biztonságosabb magyar jövendõ felé vezet, amely a csodák, rejtélyek világába vezet Azok közé a kevesek közé tartozott, akik nemcsak tudták, hogy a magyar történelem misztériumjáték, nemcsak tudván tudták, hogy Isten sajátos értelmet szánt a magyar létnek, de képes volt be is lépni abba a rejtélyes magyar misztériumjátékba Ezért amikor én most kétségbeesett lélekkel búcsúztatom õt vigasztalhatatlanul, hisz a hatalmas veszteséget valóban felmérni se tudom, jelenetek jutnak eszembe a nagy magyar misztériumjátékból, amelynek szereplõje volt, s amelybe Neki köszönhetõen mi, tanítványai már tizenéves korunkban bepillanthattunk Csodák jutnak eszembe, varázslatok, történetek, amelyek csak misztériumjátékban történhettek meg Legutolsó találkozásunkon is e történetek mélységes értelmét próbáltuk együtt megfejteni Néhány esztendeje pedig arról beszélgettünk akármennyire hihetetlennek tûnik, arra a csak látszatra könnyû kérdésre kerestük a hiteles választ, mikor is volt õ nekem tanárom Szatmárnémeti gimnáziumában És egyetértettünk abban, hogy nem a XX. század ötvenes éveinek közepén, nem bizony, hanem a XIX. században, annak is a nyolcvanas éveiben Hogyan derült ez ki? Pontosan hat éve beszélgettünk elõször errõl, mégpedig 45 éves érettségi találkozónk alkalmával, amikor én eldicsekedtem, hogy egy tanácskozás utáni éjszakán az Egyesült Államokban, Lake Hope-on komoly versenyre került sor A verseny tétje: a XX. század ötvenes éveiben, melyik magyar gimnázium volt a legjobb a világon És én elmondtam egy 1954-ben játszódott történetet, melynek hõsei Gál Elemér tanár úr és tanártársai és én, a 14 esztendõs gyerek voltam, s a Lake Hope-i éjszakában az alkalmi bíráló bizottság azonnal a szatmári gimnáziumnak ítélte az elsõ díjat, azaz tanári karának, azaz Gál Elemérnek Mi is történt? Az ötvenes évek közepén március 15-ét ünnepeltük magyartanáraink szervezésében Én a Nemzeti dalt szavaltam És büszke voltam arra, hogy a Nemzeti dalt szavalhattam. De az ünnepség után odajött hozzám Gál Elemér tanár úr, és komor arccal legnagyobb meglepetésemre kijelentette, hogy fegyelmi bizottság elé állítanak Rettenetes volt az én lelkiállapotom, nem tudtam felfogni, miért kerültem ily drámai helyzetbe Ott álltam a bizottság elõtt, Elemér is ott volt, az idõsebb tanáraink is Elhangzott végre az elsõ kérdés: Mi bajod van neked, fiam, Petõfi Sándorral? Nekem? Hiszen én nagyon szeretem, az õ versét szavaltam Az õ versét Hát Ekkor hangzott el a következõ, még szigorúbb kérdés: Mi bajod van neked, fiam, a Magyarok Istenével? Nekem Hiszen benne van a versben, minden szakasz végén, hogy A Magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk Ekkor mondta ki a vádat Gál Elemér tanár úr: Hát éppen ez a nagy baj, fiam, hogy nem volt benne a te szavalatodban, ami Petõfi Sándor versében a legfontosabb, hogy a Magyarok Istenére Kihagytad a vers legszentebb sorai legfontosabb szavait. Majd elsüllyedtem szégyenemben, s bizonnyal meg is nyílt volna alattam a Föld, ha én tudatosan követtem volna el a rettenetes bûnt Csak dadogtam, hogy én nem tudtam, hogy kimaradt a szavalatomból, hogy a Magyarok Istenére esküszünk Hát hogy képzelik azt, hogy én ezt szándékosan Tanáraim elfogadták a magyarázatomat, és Elemér megkönnyebbülten közölhette velem, hogy a tanári fegyelmi bizottság kimondta ártatlanságomat És amikor egy évtizede az Egyesült Államokban, Lake Hope-on, azon a különös versenyen elmondtam ezt a történetet, a szatmári Kölcsey Ferenc Gimnáziumnak ítélték az elsõ díjat, mondván, ha 54-ben egy romániai magyar gimnáziumban, a román fasiszta kommunizmus idején egy tanári kar azért idéz fegyelmi bizottság elé egy diákot, mert az kihagyta akarva vagy akaratlanul Petõfi Sándor versébõl, hogy a Magyarok Istenére esküszünk, akkor az a gimnázium a világ legjobb gimnáziuma volt abban a rettenetes idõszakban Eddig meséltem a történetet 45 éves érettségi találkozónkon, amikor megszólalt Elemér, de nem büszke mosollyal, hanem töprengõ arccal: Emlékszem Azt is látom, ahogy ott álltál a Bizottság elõtt, mint Nyilas Misi a Légy jó mindhaláligban Emlékszem, csak érteni nem értem Azt nem értem, hogy lehettünk mi, tanáraid olyan bátrak?! Hát abban az esztendõben, ha résen lettek volna ellenségeink, ezért az egyetlen cselekedetéért az egész tanári kart úgy megkergetik, hogy a Duna deltájának halálos nádasáig meg sem állunk Megfegyelmezni egy diákot, mert kihagyta a versbõl, hogy a Magyarok Istenére Nem értem, ismételgette, honnan volt nekünk ehhez bátorságunk S akkor hirtelen felderült az Elemér arca, és kimondta a kulcsmondatot: Nem voltunk tudatában annak, mit cselekszünk, mintha el lettünk volna varázsolva És akkor sokórás beszélgetésen mert nekem Gál Elemérrel, tanárommal, írótársammal, barátommal csak sokórás, félnapos meg egész napos beszélgetéseim voltak megfejtettük a titkot a kulcsmondat alapján, hogy mintha el lettünk volna varázsolva Az én tanáraim, Gál Elemér és tanártársai, a tanári kar legjobbjai visszavarázsolták az idõt az elsõ világháború elõtti idõkbe, pontosan a XIX. század nyolcvanas éveibe, és amikor én lámpalázas versmondáskor kihagytam Petõfi Nemzeti dalából, hogy a Magyarok Istenére, akkor pontosan úgy viselkedtek, ahogyan bármelyik Magyar Királyságbeli tanári kar viselkedett volna 1880-ban Visszavarázsolták bizony az idõt És csodák történtek iskolánkban Gál Elemérnek és méltó tanártársainak köszönhetõen ezért volt jobb a Szatmárnémeti Magyar Fiú Líceuma, a mai Kölcsey Ferenc Gimnázium 1954-ben, mint a mai Budapest legjobb gimnáziuma Nem könnyû ezt megérteni Nem könnyû még beszélni se az idõ és tér elvarázsolásának különös rejtélyérõl De ez elvarázsolásnak köszönhetõen élhettük át a szatmári gimnáziumban a számtalan csodát. Elemérrel csak soroltuk, soroltuk tavaly nyáron is, ötvenéves érettségi találkozónkon ezeket a csodákat Nagy titokról van szó értettünk egyet et írtunk, tele voltak a tankönyveink hazugságokkal, életünkre törõ hazugságokkal De akármi volt a tankönyvekben, mi csak azt voltunk képesek felfogni, ami 1880-ban is érvényes volt Gál Elemér és méltó tanártársai bizony rejtélyes módon Szatmárnémeti magyar diákságát kimenekítették az elviselhetetlenül nehéz évtizedekbõl, abból a térbõl és idõbõl, amelyben élni lehetetlen is lett volna, visszavarázsolván az idõt a XIX. századba A múltat varázsolták jelenné, a jelent pedig rossz álommá. Persze tudom azt is, Elemér, hogy nemcsak elvarázsoltan voltál bátor Egyszer az ún. szocialista realista irodalom egyik nagynak kikiáltott, de természetesen olvashatatlan regényérõl tartottál elõadást a tanterv szerint, és egyszer csak végtelen türelmednek vége szakadt, és ordítani kezdtél, hogy nem vagy hajlandó tovább beszélni errõl a hazug regényrõl, melyben kisemmizett földmûvesek rebegnek hálát azoknak, akik megfosztják õket földjeiktõl Oly hangos voltál, Elemér, hogy saját kiabálásod ráébresztett arra, hogy mit is cselekedtél És amikor kicsengettek, te nem mentél ki az osztályterembõl És mi is ott maradtunk veled és nagyon csendesen mondtad: Fiúk, lehet, hogy most tartottam utoljára magyar órát Félek, bevallom nektek, hogy félek Mert ha egy is van köztetek, aki elmondja valakinek, aki tovább jelenti, akkor bizony nem fogok én többet magyar irodalmat tanítani És akkor hir- Átalvetõ

9 EKOSZ - EMTE In memoriam 39 telen felderült az arcod, és lelkesen mondtad: Megérte! Megérte kimondani az igazságot arról a hazug regényrõl! Ez lesz a próba, a tanítás és nevelés próbája! Ha egy is van köztetek, aki nem fogja most fel, hogy nem szabad emlékeznie idegenek jelenlétében arra, hogy mi történt ezen a magyar órán, akkor az irodalomtanításnak nincs értelme! De ha én megtarthatom itt még jövõ héten is a magyarórát, akkor gyõzött a magyar irodalom Akkor érdemes tanítani! Mert akkor eszményképetek Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Arany János lesz, és tanáraitok legtitkosabb gondolataikat is kimondhatják! Kiállta osztályunk a próbát, tanár maradhattál És most nehéz helyzetben vagyok, mert a többi ezer beszélgetésünk is eszembe jutott Ötvenéves találkozónkon találkoztunk utoljára, tavaly nyáron A legfrissebb gondokról és bajokról is beszélgettünk Arról, hogy alulmaradt a magyar nemzet a XX XXI. század fordulója évtizedeiben lezajlott nagy küzdelemben, a rendszerváltozás éveiben, mert nem állította helyre a jogfolytonosságot, nem becsülte meg a Szent Koronát, nem védekezett méltóképpen, amikor valódi privatizáció helyett az ország kirablása kezdõdött el Nem vált jelentõs nemzetté a magyar, amikor ismét jelentõs nemzetté válhatott volna Nem engedték, hogy visszaforduljon a szakrális hagyományokhoz, az éltetõ hagyományokhoz Beszélgettünk a Szégyen Napjáról, dec. 5-érõl, amikor a magyarellenességével tüntetõ magyar kormány ünnepelte a magyar nemzet vereségét. Miért nem éled fel a magyar önvédelmi ösztön? kérdezted kétségbeesetten. Beszélgettünk nemzetünk múltjáról, nagy drámákról, Mohácsról, Trianonról De magasztosabbnál magasztosabb dolgokról is, a Szent Korona misztériumáról és tanáról Mondottuk: a régebbi korok magyar hagyományaiba, misztériumaiba mint bevehetetlen várba kell menekülnünk Igen, a régebbi korok magyar hagyományai, misztériumai csodaköveibõl akartunk építeni bevehetetlen várat Derûlátásunkat most találgattuk az ötvenéves találkozó osztályfõnöki órája után is, ha van okunk derûlátásra, minek is köszönhetjük? Éppen annak értettünk ismételten egyet, hogy a magyar történelem misztériumjáték És a misztériumjátéknak van egy magasztos utolsó jelenete A Feltámadás És arról is beszélgettünk, hogy a misztériumjáték hõsei helyre tudják tolni a kizökkent idõt, azaz fel tudják éleszteni az éltetõ hagyományokat, a szakrális hagyományokat Nagyon fontos ez, ismételgettük, mert ha az idõ nem tolatik vissza a helyére, a nemzethalál ellen nem tudunk már küzdeni, sem mi, magyarok, sem a többi keresztény népek Soha ennyire nagy szükség nem volt bizony az erõfeszítésre, hogy helyretoljuk a kizökkent idõt, azaz hogy felélesszük a szakrális hagyományokat És számtalan cikket, számtalan tanulmányt, sok novellát és egy rendkívül fontos regényt is írtál, Elemér, hogy méltóképpen segítsd azokat, akik helyére akarják tolni a kizökkent idõt! És most kimondom a legnagyobb titkot: aki földi életében képes belépni a misztériumjáték rejtélyes világába, aki élete minõségével csodákat teremt, aki a kizökkent idõ helyretolásáért folyó küzdelmét sose adja fel, azzal élete utolsó percében megtörténik a legnagyobb csoda: kinyílik felette az Ég kapuja Kinyílt hát fölötted is az Ég kapuja, mert a legnemesebb küzdelem kinyitja a küzdõ fölött E küzdelem teremtette Fény-hídon léphettél így be az Égi Világba, az Örökkévalóság Birodalmába Ott vagy már azok mellett, akikrõl oly nagy szeretettel beszéltél magyarórákon, megfejtvén megfejthetetlen titkaikat Ott vannak Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petõfi Sándor aki talán éppen ebben a percben köszöni meg neked, hogy a jaj de nehéz ötvenes években megvédted legfontosabb verse legfontosabb sorát Beszélgess el velük a magyar nemzet mai gondjairól Tanácskozzatok arról, miképpen folytathatjátok a küzdelmet érettünk, kiszolgáltatott erdélyi, csonka-magyarországi, egész Kárpát-medencei magyarokért ott, az Örök Világosságban Azzal búcsúzunk hát, barátaid, tanítványaid, írótársaid, hogy várjuk Tõled az újabb varázslatokat, csodákat onnan, az Örök Világosság Birodalmából szeptember Fazekas Andrásra emlékezünk áprilisában búcsúztattuk a kolozsvári Házsongárdi temetõben Dr. Fazekas Andrásnak, a marosvásárhelyi Pathológiai Intézet krónikásának hamvait. Fazekas András, mindnyájunk Begyusa, október 26-án született a Kolozs megyei Magyarszarvaskenden; elhunyt augusztus hetedikén a bajorországi Regenstaufban. Baráti kapcsolataink korán kezdõdtek. Bár nem ugyanabban az iskolában tanultunk, de a három kolozsvári felekezeti: a református, piarista és unitárius gimnázium diákjai és tanárai közti baráti kapcsolat lehetõvé tette, hogy egymást megismerjük és közös programokon vegyünk részt. Barátságunk még szorosabbá vált, amikor 1940 õszén a Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem orvosi karára beiratkoztunk. Ezen túlmenõen sokszor megfordultam a Kolozsvárra olyannyira jellegzetes, zöldségtermelõ Hóstát határát képezõ Csertörõ utcai házukban. De hol van ma már a Csertörõ utca? Hol van már a Hóstát? Csúnya beton embersilók tüntették el nyomukat is. Már mint egyetemi hallgató kitûnt sokoldalú érdeklõdésével és szorgalmával. A vizsgákra kézikönyvnek is beillõ német és angol könyvekbõl tanult decemberében a magyarországi ortosi egyetemek diákjait és professzorait a németországi Halle a.d. Saale-ba irányították. Ott avatják õt orvosdoktorrá. Csak májusában tér vissza Erdélybe. Ekkor a kolozsvári Bolyai Egyetem már Marosvásárhelyre átköltöztetett orvosi fakultásának Beöthy Konrád, majd Haranghy László professzorok által vezetett Pathológiai Intézetébe nevezik ki gyakornoknak, majd tanársegédnek. Itteni munkássága katonai szolgálat, majd többszörös átszervezés miatt megszakadt tõl a szászrégeni városi kórház laboratóriumát vezeti tõl Marosvásárhelyen a Horváth Endre professzor által vezetett II.sz. Belgyógyászati Klinikán alorvos, 1957 végétõl Marosvásárhelyen körzeti orvos. Hallászavara miatt visszakerül a pathológiai intézetbe, ahol nyugdíjazásáig, március 31-ig dolgozik. Közben szakorvosi és fõorvosi vizsgát tesz. Lehetõsége nyílt rövid németországi tanulmányútra is. Kitûnik irodalmi tájékozottságával, szorgalmával és precizitásával. Jellemzõ, hogy rendszeresen, késõ estig az intézetben dolgozik, hogy a kórszövettani leletek idejében elkészüljenek. Közben vállalta az anyagok folytonos beágyazását is. Bekapcsolódott az intézet tudományos munkásságába. Dolgozatai jelentek meg a nyirokcsomó, emlõ daganatos pathológiájának tárgykörébõl. Természetszeretete nyomán idõt szakít arra is, hogy a Kelemen- és Görgényi-havasok völgyeit és bérceit járja májusában hátgerinc-csigolya összeroppanása során csontvelõ daganatot (myeloma multiplex) állapítanak meg. A megfelelõ (és költséges) kezelés (interferon) hatására a betegség 14 éves lefolyása szokatlanul hosszú. Ez köszönhetõ Éva és Judit lányai, valamint férjeik áldozatos segítségének és hûséges felesége, Magda gondoskodó ápolásának. Betegsége nem akadályozza meg, hogy a legutolsó pillanatokig ne kövesse érdeklõdéssel a politikai és tudományos eseményeket. Különös érdeme, hogy hangyaszorgalommal összegyûjtötte a marosvásárhelyi Pathológiai Intézet munkásságára és munkatársaira vonatkozó adatokat. E terjedelmes munka összefoglalója az Átalvetõ hasábjain jelent meg; az eredeti kéziratot a Szegedi Orvosi Egyetem irattára õrzi. Mindnyájan, akik Dr. Fazekas Andrást ismerték és becsülték, szeretettel búcsúznak tõle és megõrzik emlékét. Élettörténete tükrözi az erdélyi magyarság és különösen az erdélyi magyar orvostársadalomnak a második világháborút követõ viszontagságos sorsát. Gyergyay Ferenc

10 40 In memoriam EKOSZ - EMTE Az "Összes versek" kötet fülszövege Ebben az évben (2005) ünnepeltük édesapám, Bódás János születésének századik évfordulóját. Ez az alkalom adta az indíttatást, hogy költõi munkásságát összegezõ ÖSSZES VERSEK kötetet kiadjam. Élete során 12 kötete jelent meg, ezek a többszöri utánnyomás ellenére is gyorsan elfogytak, s ma már sehol nem kaphatóak. Ezt a hiányt kívánom betölteni ennek a könyvnek a közreadásával. Hála a korszerû nyomdatechnikának, ma már az utánnyomás sem jelent gondot, ezért bízom abban, hogy Bódás János versei a jövõben mindenkor, minden érdeklõdõhöz eljuthatnak. Édesapám nem szerette, ha papköltõként aposztrofálják. Õ minden jelzõ nélkül tartotta magát költõnek. Versei egyaránt szólnak hívõkhöz és nem hívõkhöz, értelmiségiekhez, munkásokhoz vagy a falvak népéhez. Lelkészi hivatásának gyakorlása során sok ember örömében és bánatában osztozhatott, és módjában állt sokféle egyházi vagy világi karitatív intézmény, kórház, segélyszervezet tevékenységével és gondozottainak problémáival megismerkedni. Ezek az élmények -néha torokszorító, megrázó formában-, verseiben sorra kifejezést nyertek. Néhány életrajzi adat Bódás János február 7-én a fejérmegyei Tácon, földmûves családban született. A gimnáziumot és a Teológiai Akadémiát jeles eredménnyel, Pápán végezte el. A lelkészi oklevél megszerzése után, 1927-tõl egy éven át segédlelkészként Vörösberényben szolgált, majd helyettes lelkészként három hónapra Enyingre került ben Szombathelyre hívták meg vallásoktató lelkésznek, ahol ezt a feladatot 1934-ig látta el. Ekkor a szombathelyi gyülekezet rendes lelkészének választotta meg tõl a Székesfehérvári Református Gyülekezet lelkésze, ahol 1974-ig, nyugdíjba vonulásáig szolgált. Nyugdíjas lelkészként is Székesfehérváron élt egészen az május 1-jén bekövetkezett haláláig ben kötött házasságot Báthory Évával aki a költõ haláláig szeretõ gondoskodással állt mellette. Házasságukból öt gyermek, négy fiú és egy lány született. Elsõ verseskötetét nagyon fiatalon, 21 éves korában adta közre, s ezt követõen sorra jelentek meg további verseskönyvei, 1926 és 1943 között öt kötet. Verseit szívesen fogadták a helyi lapok, késõbb az Élet címû irodalmi újság is tól Herczeg Ferenc hetilapja, az Új idõk rendszeresen közölte verseit. Költõi pályájának indulásakor az akkor Pápán élõ Erdély József állt mellé, tõle kapott tanácsokat és bíztatást. A Magyar Rádiótól többször kapott versmondásra meghívást, s a már felsoroltakon kívül más folyóiratok és kiadványok is közölték verseit, többek között Németh László a Napkeltében, Vajthó László a Magyar Költõk c. antológiában. A háború után hosszú ideig hallgatásra volt kárhoztatva, új versekkel csak 1955 után jelentkezhetett. Hallgatásának feloldásában fontos szerepe volt a Fejér Megyei Könyvtár akkori vezetõjének, aki a Fehérvár c. antológiában a háború után elsõként adott helyt verseinek. Bódás János költõi felfogásában a lélek felemelése, a szépre, jóra, igazra való nevelés, a gyönyörködtetés, az örömszerzés és az érthetõség kapták a meghatározó szerepet. Azt akarom, hogy az emberek, akár az egyszerû parasztok, vagy egyetemi tanárok, egyformán értsék, élvezzék verseimet, és épüljenek általuk. Szeressék az embert, népünket, hazánkat, az Istent és nemes érzésekkel teljen meg a szívük mondta a költõ egyik nyilatkozatában. Nem volna teljes Bódás János életútjának ismertetése, ha nem számolnánk be a rá bízott gyülekezetek javaival való hû sáfárkodásáról, azok gyarapításáról. Az õ költészetét azonban összességében mégsem a gondok, a tragédiák, hanem a veleszületett optimizmus, a természetes humor, az emberi és természeti szépség, a magyar táj, a haza, a család, az itt élõ emberek szeretete jellemezte. A most közreadott kötet Bódás János valamennyi nyomtatásban megjelent versét tartalmazza. Kronológiai sorrendjüket az indokolja, hogy a költõ stílusának, szemléletének, témaválasztásának fejlõdése, de az életmû egészének a huszadik század történéseivel való kapcsolata is könnyebben követhetõ legyen. A korábbi kötetekben egyes versek a kiadók vagy lektorok kívánságára különbözõ címmel, sõt módosított tartalommal, többféleképpen is szerepeltek. E gyûjteményes összeállítás minden verset eredeti címmel és tartalommal, és csak egy változatban közöl. Bízom abban, hogy az olvasó olyan szeretettel fogadja és veszi kézbe az itt közreadott verseket, mint ahogyan azt a kötet összeállításában, nyomdai elõkészítésében és megjelentetésében résztvevõk munkájuk során kinyilvánították. Budapest, november. Bódás János, a költõ fia Ébreszteni A faluban csak házasodnak, nincs születés éveken át. Kihal az iskola. A nép itt halálra ítélte magát. De jött egy bátor, ifjú káplán, s fogadkozott szilajon: Adjanak nékem csak pár évet, majd segítek én a bajon!" S mit tesz Isten? Esztendõ múlva már mutatkoztak a jelek: mint kelõ kenyér, a menyecskék ígéretesen tellenek. Lett névadó, keresztelõ, sok paszita egymásután. Jól imádkozott ez a kis pap! - ámult a nép a nagy csudán. Az öreg pap meg is kérdezte: Öcsém, ha meg nem sértelek, mondd már.. hm... hát hogy is... izélted? Hogyan lett ez a sok gyerek?" Nem tettem én illetlenséget, ne gondoljanak rosszakat: csak fölzörgettem álmukból a fiatal házastársakat. Beszóltam nekik éjféltájban: ébren vagytok? S mentem tovább, másik ablakhoz. Ennyi volt csak. Rájuk bíztam a folytatást. Nem engedtem aludni õket. Ha már munkában telt a nap, legalább éjjel, testközelben egymással szórakozzanak. Ébreszteni kell, nem papolni! Meghal, ha alszik ez a nép. Forgassa, használja vitézül életteremtõ fegyverét." 1943 Átalvetõ

11 EKOSZ - EMTE In memoriam 41 Kós Károly augusztus 24-én halt meg, Kolozsváron. Temetésén hosszú sorokban vonultak fel a magyarok, egyfajta néma tüntetés volt a Ceausescu diktatúra magyarellenes intézkedései ellen. Népviseletbe öltözött kalotaszegi férfiak vitték vállukon a koporsóját; kalotaszegi asszonyok és lányok a pártájuk fölé emelve vitték a koszorúkat a Farkas utcai református templomból elindulva, az utolsó magyar polihisztort utolsó útjára kísérték a Házsongárdi temetõbe. Ki volt Kós Károly? Száz éve (1907) van annak is, hogy a budapesti Mûegyetemen építész diplomát szerzett. Író volt, mégpedig abból az erdélyi fajtából, aki mert kiáltani a két világháború közötti elnyomásban, tehát magyar politikus is volt, miközben megteremtette társaival együtt az erdélyi, kisebbségi irodalmat és szemléletet, amit transzilvanizmusnak nevezett el; közben tanárkodott, egyházi fõgondnok volt, könyvkiadó és nem utolsó sorban grafikus mûvész. Szászrégeni, strasburgi és bécsi nagyszülõk unokája, postai tisztviselõ fia volt Kós Károly (fiatal korában Kosch néven). Temesváron született 1883-ban, négy és fél éves volt, amikor apját áthelyezték Nagyszebenbe, újabb négy év után került a család Kolozsvárra ben földet vásárolt a kalotaszegi Sztánán, felépítette különösen szép nyaralóját, amely Varjúvár néven lakóháza lett. Feleségül vette a türei református lelkész leányát. Idézek Vallomás Kalotaszegrõl címû, 1958-ban papírra vetett írásából: Kalotaszeg Kolozsvár tövében az egykori Erdély nyugati szögletében havasok alatt egy parányi hegyes-völgyes foltja a világnak, melyen két-három tucat kicsi faluban egy maréknyi ember éli a maga nem könnyû életét, ezer éve tanán már Szeretem ezt a népet. Mert tõle kaptam, ingyen ajándékul mindazt, ami bennem, az építészben és az íróban, s jórészt az emberben is mûvészi érték, hit és eredmény. Az építésznek formákat, vonalakat és színeket adott és Hozzászólás Az alábbiakban Tamás Gáspár Miklós hamisságaira reflektálok (Magyar Nemzet, augusztus 28., kedd Belföld 3. o. Levelek cikkeink nyomán) A Magyar Gárda hivatalos megalakulásának napján (aug.25.) Tamás Gáspár Miklós ellen-ellenzéki igaztalanságaival és a rabok micsodájával foglalkozott. Bocsánat, szónokolt az antifasiszta tüntetésen, ahol kijelentette a Magyar Gárdával kapcsolatban, hogy a fasizmus föléledése nemcsak a zsidókat és a cigányokat, hanem a palócokat, kunokat, székelyeket is sérti. Kinyílt a székely bicska, szerencsére csak a zsebekben és a Székelyföldön! Milyen alapon félti a székelyeket, amikor õk nem kérnek belõle, ilyen alapon a magyarokat is félthetné, ha nem lenne a magyarság naponkénti elárulója. Tamás Gáspár Miklós hányszor sértegetheti a magyarokat? Elõször a kolozsvári magyarok érdekeit sértette s árulta el, amikor elment Bukarestbe továbbtanulni. Késõbb a kolozsvári magyarok szeptember Gondolatok Kós Károly halálának 30. évfordulója kapcsán ( ) azt a szellemet, amelyet az õ sajátos népi mûvészete sugároz viseletében, házaiban, falujában, templomában, kertjében, temetõjében. Az írónak adta az õ nyelvét, melyet szebben nem beszél magyar nép. Adta az õ lelki alkatát, erkölcsi magatartását, bátor életakarását Kalotaszeg népe, a Varjú-nemzetség népe, az a csodálatos termõtalaj, amelyben az én életem munkájának nyomán néhány szál szerény virága a magyar mûvészetnek és irodalomnak kivirágozhatott. Látnok zseni volt. Jobb híján mi wekerletelepiek nézhetjük egész alakos bronzszobrát a téren, és az általa tervezett 2-es és 3-as házat, mert aztán hazament Erdélybe, a látnok zseni érezhette, tudhatta, hogy ott nagyobb szükség lesz rá. De elõtte már építészirodája volt Budapesten, megtervezte az állatkert pavilonjait, egy jó pár templomot, IV. Károly koronázási ünnepségének díszleteit gróf Bánffy Miklóssal együtt, ezért megkapta a Ferenc József lovagkeresztet ben a wilsoni önrendelkezési elvek alapján megszervezte a Kalotaszegi Köztársaságot, amelynek címert, pénzt, zászlót és bélyeget is tervezett. Mindent elfújhat a cudar szél? Ilyen precízen, pontosan, legalább életünk értelmét meg tudjuk-e fogalmazni? Mit adhat nekünk e magyar tájék? És meddig? Mit adhatunk mi Wekerletelepnek, hogy méltán lehessen a világörökség része, mielõtt leszerelik, vagy teljesen lerohadnak a spaletták? Hol, miben rejtõzik a mi lelki alkatunk? Mikor bukkanhat elõ abból a középkorú emberbõl a tudásszomj, akinek a kisfiaink közös hintázása közben feltûnt beszédem a nyugati ostorfáról, az agresszív aranyesõrõl és a dolmányos varjakról? Önnek ez a szakmája?, kérdezte csodálkozva, hiszen az újdonság erejével hatott rá mindez. Mondtam, hogy nem, csak szeretem a fákat, a virágokat s a madarakat. Szunnyad-e még bennünk elegendõ közösségi érzés, szellemi-erkölcsi magatartás, hit? Legalább bátor életakarás, életigénylés kellene Mit szólnak ehhez a mai kalotaszegiek? (Még ma megkérdezem a bánffyhunyadi református paptól!) Juhos-Kiss János nézetei és magatartása miatt kiközösítették, hiába jelent meg magyar csizmában, s hízelgett társaságukban. Aztán Csizmás Kandúrként bejárta a világot, professzor lett, de szerencsétlenségünkre, mégiscsak Budapestre jött vissza magyarokat gyûlölni. Nem is esne rosszul, ha mindezt Bukarestbõl hallanánk! Még hitelesebbnek is tûnne. A Magyar Gárda a románok érdekeit nem sérti? Visszatérve aranyköpésére, én még nem találkoztam, sem palóccal, sem kunnal, aki ugyanakkor ne magyarnak tartaná magát. Édesapám, ha élne, azt mondaná, hogy az Ön szaván nem lehet még a vécéig sem elmenni. Petõfi hány átkot szórna az ilyenre? Átok reá ki elhajítja a nép zászlaját! Tamás Gáspár Miklós a keddi Magyar Nemzet hasábjain pontosít, s bocsánatot kér Szarka Ágota újságírótól, akinek alapvetõ személyiségi jogait sértették meg a tüntetésen. Szarka Ágota, nagyon óvatosan, majdnem lenyelve sérelmeit, nehogy érdekeket sértsen, fogalmazta meg szóbeli bántását, de ha nincsenek ott a rendõrök, még meg is verik årja Tamásunk, hogy még a csángókat, tirpákokat, cipszereket, bunyevácokat és svábokat is hozzátehette volna Szerintem õk sem félnek, még akkor sem, ha erõszakosan lihegné a fülükbe, százszor szónokolná a szájukba! Fújj! Kedves Tamás Gáspár Miklós, szépíróként vetemedtem ilyen sorok írására, mert sok rendes magyar embert sértett meg ezúttal is. (Amikor a roma fiú szúrt meg egy másik romát a Moszkva téren, akkor is lefasisztázta az egész magyarságot!) Kikérjük magunknak! Miért nem õszinte! Nem érti-e jobban a Magyar Gárda az Ön által még utaltak helyett a mócokat, a moldovánokat, oltyánokat, dobrudzsai tatárokat, törököket, bolgárokat és a lipovánokat? Viccelek, mert az általam felsoroltak érdekeit sem sérthetik, mivel Bukarest fennhatósága alatt állnak, s zömmel már románokká asszimilálódtak, mint magyarrá a palócok és a kunok. Még a szlovákok sértõdékenységétõl is eltekinthetnénk, inkább az ott élõ ártatlan magyarokon csattan az ostor, elõször is az anyaországi puszta, hamis pofázásokért. Jó volna egy kicsit tartani a hunok ostorától és a magyarok nyilaitól. Mert így, a megannyi: Muszáj Magyar Herkulesként, nem fogunk soha meghalni. Budapest augusztus 28. Juhos-Kiss János, újságíró, tanár 1192 Budapest, Kábel u. 4. Mobil:

12 42 In memoriam EKOSZ - EMTE Az alábbi megemlékezést szerzõje elõzõ lapszámunkba szánta, miközben Irodalom rovatunk is Gyóni Gézára emlékezett, így közlése kényszerûségbõl elmaradt. A téma amattól eltérõ megközelítése, a benne foglalt számos érdekes adat arra készteti a szerkesztõt, hogy jelen írásnak most mégis helyt adjon. Gyóni Géza (1884. június június 25.) július 28. kedd és aratás ideje volt erdõvidéki szülõfalumban. Délután lovashírnök száguldozott keresztül-kasul a mezõn, hírül adva az aratóknak, hogy hadat üzentünk Szerbiának. Nagyapám erre nagy ívben, jó messzire elhajította a sarlót és elindult hazafelé, hogy meg sem várva a behívót, másnap önként jelentkezzen katonának. Úgyanígy cselekedett a faluban a többi hadköteles férfi is. Tudjuk, milyen nagy hazafias lelkesedés kerítette hatalmába az akkori Európát, az Északi-tengertõl le a Biscayai-öbölig, s át a Kárpát-kanyarig. A német szociáldemokraták, akik a július 23-i, a Szerbiához intézett ultimátum 48 órájának lejárta után, július 25-én még háborúellenes tüntetésre mozgósítottak Hamburgban, a hadüzenet után felfüggesztették az osztályharcot, és a kormány hadi politikájának támogatása mellett döntöttek. Párizsban meggyilkolták a szocialista Jean Jaures-t ( ), aki határozottan a háború ellen foglalt állást, gyilkosát pedig, mint valódi francia hazafit fel is mentette a törvényszék! Az írók közül Thomas Mann és Anatole France is hagyta magát elragadtatni a háborus eufóriától; nem így azonban Bernard Shaw. A háború minden fronton heves harcokkal kezdõdött. Az ismételten rohamra küldött gyalogság soraiban rendet vágtak a védõk gépfegyverei; szeptemberben elakadt a német offenziva a Marne mellett, és állóharc kezdõdött, majd Verdun-nél az egymillió halottat követelõ ún. Materialschlacht, a hadban álló felek anyagi kimerülését jelentõ esztelen hadviselés következett. Az orosz hadsereg ostromzár alá vette a lengyel Przemyœl erõdjét, amelyik Verdun és Antwerpen után az akkori Európa harmadik legnagyobb katonai létesítménye volt, és ahol a védõsereg zömét magyar honvédezredek alkották. Hasonló állóharc kezdõdött az olasz fronton is. Nagyapáink háborús emlékeinek színhelyei: Piave, Doberdo és Isonzo, majd a szibériai hadifogság helységei. Przemyœl védõinek erejét és morálját felmorzsolta az ostromzár és a cári tûzérség fölénye. Miután élelmiszertartalékaik is kimerültek, a harci eszközök megsemmisítése után, március 28-án kapitulált a Hermann Kusmanek altábornagy erõdparancsnok és nyolc tábornok parancsnoksága alatt álló hadsereg teljes állománya: tiszt, valamint katona. A k.u.k. monarchia elszenvedte legnagyobb vereségét, aminek jelentõség nélküli kozmetikája volt a romokban álló Przemyœl visszafoglalása június 3-án. A hadifogságba indulók között volt Gyóni Géza (tkp. Áchim Géza), aki a Pest megyei Gyónon született. Elõbb evangélikus lelkésznek készült, majd köztisztviselõi pályára sodródott, késõbb újságíró volt. A háború elõtt több verseskötete jelent meg, de ezek nem keltettek különösebb feltünést. Háborús lelkesedéstõl fûtve önként vonult be katonának. A háború elején közölt versei ennek a pátosznak a jegyében születtek; nemsokára az elszenvedett események hatása alatt A Przemysl-emlékmû a Margit-híd budai hidfõjénél ezek megrendítõ ellenpontozásai a háborúval való határozott szembefordulás jegyében írott versei. Életének utolsó állomása a krasznojárszki* fogolytábor, ahol testben-lélekben megtörve, 33. születésnapján, 90 évvel ezelõtt elhunyt. Költészetét sokan és sokféleképpen elemezték, bírálták, elismerték, vagy elutasították. Tény azonban, hogy egyetlen költeményének köszönheti irodalmi továbbélését: a Csak egy éjszakára c. versének, amit számos nyelvre lefordítottak, s 1934-ben elnyerte a brit irodalmi társaság nemzetközi díját. Gyóni tehát az ún. egy mûves szerzõk sorába állítható. [Ilyen egy-mûvesek pl. Carlo Levi ( ) Krisztus megállott Ebolinál; Kuncz Aladár ( ) Fekete kolostor; Gustave Flaubert ( ) Bovaryné; Vittorio Monti ( ) Monti-csárdás; Pietro Mascagni ( ) Parasztbecsület és Ruggiero Leoncavallo ( ) Bajazzók, hiszen valamennyien többett alkottak, mégis, a nevezett egyetlen mû révén lettek halhatatlanok.] Ez a vers a háború poklának és a szenvedésnek megrázó ecsetelése, és itt az ecsetelés szó, a költõi leírás megnevezésére az egyedül megfelelõ kifejezés; továbbá vádírat az otthon maradt szájhõsök és a háború haszonélvezõi, valamint a pártpolitikai csatározók, a ködevök ellen. A vers nem lázító hangvételû, nem jut tovább az Istenem ne többet vagy a Krisztusom mi kell még -en, és mégis nagyobb hatású, mint a nyílt lázítás. Ez emeli a háborúellenes irodalom maradandó alkotásai közé. Csöndes, kimért léptékû kadencia hordozza a sorsukba beletörõdötteknek a kiúttalanság hátterébõl felpanaszolt fájdalmas valóságát; azok nevében írva, akik mást nem tehettek, mint vállalni és végigjátszani a rájuk kiosztott tragikus szerepet: meghalni, úgymond a hazáért, amirõl irreális elgondolásaik, leginkább romantikus elképzeléseik lehettek csupán. Szemünk elõtt elevenedik meg egy olyan dráma, melynek rendezési regulái a császári és királyi alattvalónak, a hûség és a kötelesség teljesítésének kódexében foglaltakhoz igazodtak, miszerint meghalni kétféleképpen lehet, becsülettel és becstelenül. Abecsületnek azonban nem lehet(ett) alternatívája. Minekutána magunk is nagyapai kort értünk meg, elmondhatjuk: igen, a háború ma is aktuális, még akkor is, ha számunkra egyelõre csak mediális esemény. Rendhagyó megemlékezésre vállalkozott egy költemény okán egy nem-irodalmár, jóllehet manapság ugyancsak megcsappant a lírát kedvelõk száma. Ennek oka kétségtelenül korunk elektronikus-digitális- és kép uralta médiumának mindent legyürõ egyeduralmában nevezhetõ meg, amit kiegészít az erõszak térhódítása minden társadalmi síkon. Ilyen körülmények között tegyük fel mégis a kérdést: mi egy költemény, egy vers? Csikszentmihályi Mihály szerint»a költészet a nyelv használatának egyik legkreativabb formája«. Szükebb szülõföldemen egyik ötödik osztályos falusi gyermek magyar anyanyelvén adott válaszát idézem, arra a kérdésre: mi a vers? A válasz így hangzott:»vers az, amit mondani kell!«egy zabolátlan ífjú lélek, tömör, archaikus színezetû válasza. Nos, a»csak egy éjszakára«c. Gyóni-vers ilyen! Mondani kell! Az olvasó úgy érzi, nem maradhat magának az olvasott, ki-kivánkozik a nyílvánosságba: nem hangosan, hanem fel kell mondani szépen, hogy az isteneknél is meghallgatásra találjon. *** D Neustadt a. d. W március Dr. Szõcs Károly * Krasznojarszk, oroszul: Êðàñíîÿðñê (neve: Êðàñíûé ßð vörös part jelentésû) nagyváros Szibériában a Jenyiszej partján Átalvetõ

13 EKOSZ - EMTE Mûhely 43 Miért élnek Gyímesben a csángók és kik terjesztették el ezt a elnevezést más népekre és vidékekre érdemtelenül? (Ajánlom ezt az írást nagyapám emlékének, id. GI-nak, aki Csíkajnádból a gyímesvölgyi Barackosra gyalogolt és az út fáradalmaiba belehalt, így a csángálás egyik áldozata lett 1916-ban) szeptember A Parajdon született költõ ismerte a csángálni és csángó szavak értelmét, miként az Álom a vár alatt c. költeményében írja: - Ugyan biza merre felé csángáltok a háztól? - Öreg, mit törõdik avval, hogy mi mit csinálunk? Én is gyakran elcsángáltam gyermekkoromban a háztól, és a Hidegség pataka meg a Tatros által kialakított porondon csámborogtam. A magyar nyelv szókincsének legalaposabb ismerõi, Czuczor Gergely és Fogarasi János is ismerték a csángálás fogalmát, amelyet a c s a n elvont gyök szóbokrából fejtettek ki, így: csámpa, csámpás (kifelé görbült láb), csámp(b)orog, (eredeti iránytól eltér), csandarog (ide-oda forog), csang (görbeség), csank, csánk (négylábú állatok hátsó görbe lába) és csangó, csángó (csapongó, ide-oda vagy félre járó). Amikor a csángókat emlegetik, egyes tudósaink nem a fenti fogalmakat tartalmazó 145 éves Czuczor-Fogarasi szótárra hivatkoznak, hanem a kommunista éra szegényes gyûjtögetõire és félreértelmezõ szótáraira, olyan szerzõkre, akik nem találták meg a csángó szót a hanti-manysi határokon, de még olyan erdélyi tájakon sem, ahol csánkos négylábúakat csámborogtatnak cammogó pásztoraik. Tévedéseiket ezek a csángológusok leírták, és megsárgult folyóiratokból ezek visszaidézhetõek. Ilyen áldatlan elõzmények után is megtaláltam a Czuczor-Fogarasi szótárban szereplõ csángó szó legtöbb rokonát a Magyar Értelmezõ Kéziszótárban (Budapest, 1972.). Losonczi Zoltán a csángál, csánzáz szavakat Szekszárd-Kiskörös-Kiskunhalas-Kalocsa környékén találta meg a 20. sz. elején. Olyan nyelvészt is találtam, aki azt állította, hogy a csángó azért nem hozható kapcsolatba a cammogással, mert a legelõrõl-legelõre vándorlás nem egyenlõ a cammogással. Uram Isten! Hát mivel egyenlõ? Marci hegynek rohanásával? Az ilyen nyelvész nem járt juhnyáj közelében. De akkor miért beszél? A gyímesi nótában ez áll: Mert a juhnak igen rövid a lába, Sokat kell a hegyre járni utána. A hegyre járás az bizony cammogás és külön tudomány. Elõször is, amikor kialakult és utána sokáig, úgy az 1950-es évek végéig, bocskorban történt, nem hegyivadász felszerelésben. Bocskorban nem lehet a hegynek egyenest nekivágni, mint az említett kis Márton, hanem srégen felfelé jobbra, majd srégen felfelé balra, és ezt kellett ismételni a hegy tetejéig. A hegyre járás másik fontos eleme a lépés technikája. Az elõre lendített és földre letett lábat fokozatosan hátra rugózva ki kell egyenesíteni, a lábizmokat, a térdet és a horgas inakat használva. A haladás folyamatában ebbõl a kiegyenesített lábból lesz a támasztó láb. Közben a másik láb, térdbõl hajlítva, elõre lép és hátra rugózva kiegyenesedik! Na, így kell a hegyre járni a juhok után. A cammogó haladás így folyamatos és sokkal kevésbé fárasztó. Én ezt a módszert a városban lépcsõmászásra használom. Ki lehet próbálni! Eredményes cammogást kívánok! A csángó szó, a fogalom tehát valamikor létezett a magyar nyelvben, de hol volt a nép? a csángó nép? Egyesek azt állítják, hogy létezett egy besenyõ csángó nép, amelyet a mitikus korban, között a szent királyok kiüldöztek, vagy Fogaras környékén bujkáltak a románok között. Mikecs László azt állítja, hogy a kunok között kell keresni a csángókat és a Magyarországtól elszakadókban, mint a moldvai, szereti, etelközi, vagy a Sacuieni megyei magyarokban. A csángóságot így félremagyarázó szerzõ óriási tévedésben van, mert a Moldvába telepített magyarok, akár a tatárok ellen, akár a Milkói Püspökséghez vagy a Sacuieni megyébe települtek, nem elszakadtak a magyar királyságtól, ellenkezõleg, expanziót, terjeszkedést hajtottak végre. Miért nem kérdezte meg Mikecs László ezt a románoktól, mielõtt ilyen súlyos dolgot állított? Ezért ezek az elszakadók nem csángósodtak el, még Mikecs László szerint sem. Nem értem, hogy csángológusaink miért nem vetnek egy pillantást az oroszul Kisinyovnak, románul Chisinaunak, magyarul Kisjenõnek nevezett nagyvárosra. Vajon nem a mi jenõ törzsünknek kistestvére a kisjenõk székhelye ez, mint a kiskunok a nagykunoknak? Én mégsem nevezném csángóknak õket, mert az erdélyi Kisjenõ nem csángó. A székelyeknek sincs csángó ága, törzse vagy széke, és utálom az olyan minden bizonyíték nélküli spekulációkat, hogy miért nincs ha nincs, és lehetett-e, ha volt lehetõség. A mitikus királyi kor tehát lecsengett, de csángó népet nem találtunk. A 18. sz. végén jelent meg bizonyítottan egy néptöredék, amelyet csángónak neveztek, és amely ezt önmegjelölésként alkalmazta, elfogadta. Ezek a gyímesi csángók és senki más! Szilágyi M. Sándor néhány elképesztõ spekulációba bocsátkozott a csángó névvel kapcsolatosan úgy 30 évvel ezelõtt. (A Hét c. hetilapban.) Azt kérdezte ugyanis: Mi magyarázhatja a csángó név ilyen késõi felbukkanását, ha egyáltalán magyarázhatja valami azon kívül, hogy maga a szó sem olyan korai keltezésû, mint feltevésünkben véljük. És: Össze kellene számlálni, hogy korábban hányszor (és mikor) említik a régi szövegek a régi magyarokat. Mert ha hétszer-nyolcszor (!-az én felkiáltójelem- G.M.) említik, de nem csángóként, az egészen más dolog, mintha hét-nyolcszáz szöveg nem hívta õket csángóknak! Ezután Szilágyi M. Sándor okosan kifejti, hogy az sem jelent semmit, ha a szövegek a moldvai magyarokat nem hívták csángóknak, mert hiszen az olaszokat sem taljánoknak hívják az iratokban. Puff! Akkor minek számolni? Így olvad össze a szezon a fazonnal, és így lesz lehetetlen az igazságot kideríteni a csángókról, ha minden relatív. De mi errõl így mondjuk el az egy igazat. A csáng, a csánkság fogalma még nagyállat-tartó korunkból, nagyon régóta benne van a magyar nyelvben, mert a szarvasmarhák hátsó görbe lábát és a görbeséget egyaránt je-

14 44 Mûhely EKOSZ - EMTE lenti. Tehát ennek a lexémának igenévi formáját bármikor elõ lehetett hívni a magyar nyelv csodálatos kincsesházából, amikor erre szükség volt. És máris elõttünk áll a csáng(k)álás és a csáng(k)ó. A Gyímes völgyében megjelent egy sajátos havasi gazdálkodást ingázással folytató néprész, megjelent utána a neve is. Úgy, ahogy manapság, ha megjelenik valami új dolog, megjelenik a neve is. Egyéb spekuláció fölösleges, mert újabb spekulációba visz és zsákutcába. Amíg ennek a gyímesi népnek csángó neve nem vált közismertté, senkit a világon nem neveztek csángónak, beleértve a moldvai magyarokat is. A csángó nevet nagyon népszerûvé tette a Gyímesi vadvirág c. népszínmû, amelyet Blaha Lujzának ajánlott a szerzõt a 19. sz. végén. A moldvai magyarokat õk maguk és mindenki más is, még a románok is magyaroknak és katolikusoknak hívták, Domokos Pál Péterig. A csángó nevet utólag ragasztották rájuk. Csak amióta egyes politikusok és közírók kezdik összemosni az elrománosodást a csángósággal, azóta szaporodtak meg a csángó népek és vidékek egész Erdélyben és Moldvában. Idézet: A nyolcvanas években már az egész erdélyi magyarságot a diktatúra <csángósította>, minden magyar csángó lett. (A moldvai csángó magyarokról, Kozma Mária füzete.) Tiltakozom a csángó név ilyen elferdítõ jelentése ellen, és leszögezem, hogy az elrománosodás a nyelvvesztés egyik formája, míg a csángó egy sajátos havasi életforma és gazdálkodás, eredeti, archaikus magyar kultúrára és nyelvre alapozva, amelyhez a gyímesi csángók megjelenésük óta ragaszkodnak. Egyesek gátlástalanul csángósították a dévaiakat, hétfalusiakat, sõt olyan is volt, hogy csángó tárgyú megbeszélésen egyesek elégedetlenkedtek, amiért nem nyilvánították csángóknak a zsombori székelyeket és alsórákosi bazaltbányászokat. L. Mikecs L. Mostanában a délerdélyi elrománosodó magyar szigetek csángósítása folyik. Ezáltal a csángó nép eredeti jelentése, a legelõváltós gazdálkodás és önálló kultúra vész el, és így inkább elõtérbe kerül a csángó szó pejoratív értelme. Az ilyen írókákat meg kell nénikézni (Horn Gy.). A 18. sz. közepéig a Gyímes völgyén hadseregek, katonák, rablóbandák és tatárok jártak. A völgy folyójának neve is a tatáros szóból ered. (Tatáros-Tatros.) Ebbe a lakatlan völgybe jöttek be a felcsíki székelyek a 18. sz. közepétõl határõr szolgálatot teljesíteni. Az érintetlen természettõl pompázó völgy valóságos tündérkert volt akkor, megtarolva még ma is gyönyörû. Nemcsak szépsége, hanem juhtenyésztésre alkalmas volta is fontos volt. Magától adódott a lehetõség, hogy a Gyímes völgyével szomszédos székelyek ezekre az ingyen legelõkre hajtsák nyájaikat. Elõbb kevesen jöttek, aztán többen. Mivel nem volt lehetõség a völgyben való telelésre, õsszel ezeket a nyájakat ( cammogó járással) vissza kellett hajtani Felcsíkra. Aztán ezek a pásztorok és családtagjaik elkezdtek kalyibákat, ideiglenes szállásokat építeni, és végül a kaszálókat megmûvelték és szénát termeltek. Ez lehetõvé tette a juhnyájak áttelelését és az ideiglenes letelepedést. A szükséges árucikkekért vissza-vissza kellett csángálni Felcsíkra. Ebbõl lett a végleges letelepedés és a völgy benépesítése. Ezen székely ingázó juhászok neve az iratokban elõbb vagi, csavargó, ami inadekvát volt, mert õk nem csavargók voltak, hanem pásztorok, de késõbb õk lettek a csángók. Elsõ említésük 1783.ban Zöld Péter egyik levelében történt, így: A lonkán lakó magyaroknak, akiket csángóknak hívnak, bérbe adták Hegyeshavast (Úgy látszik, jövedelmezõ volt a gyímesi juhtartás). Teleki Domokos Utazások c. írásában azt mondja, hogy a Gyémes-Lunkai lakosokat a csíkiak csángóknak nevezik. Nicsak, milyen érdekes! Ez az utazó itt, és nem másutt találkozott a csángókkal. Teleki József 1799-ben írta: A Gyímes-Lunkai lakosokat a csíkiak csángóknak nevezik, mivel õk vándorló emberek, lakhelyeiket gyakran elhagyják. Közel a Passzushoz (a Gyímesi szorosi határhoz- G.M.) lakosokra találsz, házaik széjjel vannak, székelyek, csíkból vonták meg magukat. Ezen lakosokat csángóknak szokták nevezni. Megjegyzem, a Passzuson túl, nem messze keletre, a Tatros moldvai részén magyarok éltek elõbb is és akkor is. Az utazó nem nevezi csángóknak ezeket a moldvai magyarokat. A csíkszentmiklósi plébánián 1818-ban jegyzik be az anyakönyvbe, elsõ alkalommal, a csángó jelzõt egy gyímesi házaspár neve mellé. Jól sejtette az általam nem ismert Portik Imre (Hét, 12.sz.), hogy a csángóság a pásztorkodással kapcsolatos, hiszen magában Gyímesben is kialakult egy helyi, legelõváltós gazdálkodás az u.n. nyárolókban. Az is világos, hogy a Gyímes völgyébe Moldvából történt szórványos visszavándorlásnak nem volt hatása a gyímesi csángókra, egyébként Moldvából nem volt tömeges visszavándorlás. Még a csángó viselet, a csángós gúnya sem származik teljes egészében a moldvai románságtól. Amikor a gyímesi csángósodás nyomai ily világosak, addig Erdélyben, Moldvában, Bukovinában és sehol a világon nem lehet beszélni csángó névrõl. Nem lehet beszélni a magyar királyság határain túl történt csángósodásról, ahogy Mikecs László tette egy hatalmas mûben, ami teljes egészében azon a félreértésen alapul, hogy az elszakadó magyar népesség csángósodik. Az õ könyvében szereplõ adatok lehet, hogy helyesek, de a címe és a következtetése (Csángók!) egy nagy tévedés, mert akikrõl szó van, azok csak magyarok. Budapest, augusztusában Gál Mihály A szerzõ és a szerkesztõ következtetései Értjük és megértjük a tanulmány fontosságát, mert kimondja: nincs moldvai csángó magyarság és nincs moldvai csángó magyar nyelv. Moldvában élt és élõ magyarság van, amelynek Isten és ember elõtt megvannak az elidegeníthetetlen jogai magyar anyanyelvének használatához, a gazdasági, társadalmi és kulturális élet minden területén. Nemcsak magyar miséhez van joga, hanem magyar képviselethez a helyi és országos népképviseleti fórumokban, a gazdaságban és az oktatás minden fokán. Nem csángó misére, vagy csángó oktatásra van szüksége, hanem a magyar nyelv szabad használatára, ahogy eleik mindig is kérték. A Vatikán képviselõi felajánlották, hogy tartanak õk csángó misét kedves katolikus és csángó híveiknek, de kérték, adjanak nekik a Tridenti Zsinat szerinti, vagy a régi római liturgia szerinti csángó liturgiát. Ekkor döbbenten felelték a csángó, hogy ilyen nincs, mert az vagy román, vagy magyar liturgia. Nincs tehát csángó nyelv sem, hanem van egy egyre elrománosodó moldvai magyar nyelv. Amoldvai magyarok további csángosítása nem jelent mást, mint további elrománosításukat. A csángó fogalmat a korai romániai kommunizmus vezette be nemzetiségi politikájába, hogy a moldvai magyarokat hamarabb és könnyebben vezesse át a román nyelv és román nép karjaiba. Tovább csángózni nemcsak a kétértelmûséget növeli, hanem ostobaság és egyenesen káros. Ezért folyóiratunk a továbbiakban a moldvai magyarság megjelölést fogja használni, Domokos Pál Péter nyomán. Szõke István Atilla Trónusodra vágynak, lesnek Isten, kufárok vágynak trónusodra, mint kiszikkadt föld a friss esõvizet, oly habzsoló-mohón szívnák véredet s csorogna szakállukon habos sodra az acsarkodó, az eltorzult kéjnek s taszítanának, hogy helyedre ülve, nem szégyenkezve, nem is szemlesütve, urai legyenek nappalnak és éjnek, a gondolatnak, hitnek, a Törvénynek, bitorlói az örök égi fénynek. Pedig a gyûlölet prófétái õk, más nyelven mondva, mind szánalmas ripõk, haszonlesõk s pénzért egymásnak esnek, trónusodra, Isten, kufárok lesnek. Átalvetõ

15 EKOSZ - EMTE Mûhely 45 HÛSÉGBEN Tamási Áron szentenciáiról, szentenciáiból Szeptember 20-án 110 éve született Tamási Áron, a Székelyföld küldötte, a XX. századi egyetemes magyar irodalom egyik legjelentõsebb képviselõje. Ez alkalomból közöljük a 2006-ban Virrasztás Tamási Áron Pedagógia-díjban részesült székelyudvarhelyi szerzõ írását. Száztíz éve annak, hogy Tamási Áron, az egyetemes magyar irodalom jeles képviselõje megszületett. Farkaslakán, a Hargita alji székely faluban, szeptember 20-án, hajnali öt órakor, amikor a felkelõ nap elsõ sugarai a fény gyõzedelmét kezdték hirdetni. Kiváló szószóló fia született a székelységnek, akit a sors azért küldött, hogy népe derûs és balladás életét mûveiben megörökítse, felmutassa. Bûvös erõvel, tudással ruházta fel õt az ég, hogy megértse a madarak énekét, a vadak bömbölését, a füvek suttogását, a vizek csobogását, és mindenekfelett megértse az emberek örömét és bánatát. Ki tudja fejezni papíron és szóban kis népe sorsának nagyszerûségét. Élt 69 évet. Azóta halhatatlan. Mûvei teszik azzá s nekünk illik olvasni, megismerni azokat, hisz ránk testálta õket:,,és rátok bízom az itt maradó kincseket. A halála utáni évtizedekben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy klasszikus értékû írásait érdemes olvasni. Figyelemre méltó az, ahogyan megvalósította a modernséget a népiségben, az egyetemességet a sajátosra alapozva. A világ nagy kérdéseire szülõföldje, népe valóságát faggatva keresett, és tudott érvényes válaszokat adni. Tamási Áron gondolkodó, töprengõ alkat volt. Csak az utóbbi két évtizedben figyeltek fel, pontosabban, figyeltem fel az író szentenciaalkotó hajlamára, sokat mondó, bölcs gondolataira. Böngészve az életmûvet kezdtem gyûjteni õket, közölni belõlük. Szinte hihetetlen, hogy több mint háromszáz szentenciát, szentenciaszerû vallomást találtam írásaiban. Kellõ igéknek nevezném ezeket a magvas gondolatokat, jelezve, mennyire a pozitív értékek körébe tartoznak. Az író olyan szellemi energiát hagyott ránk általuk, amely segít minket jövõt gerendázni, födni. A szentencia kifejezés a latin sententia, vélemény, - vélemény a világról, önmagunkról jelentésû szóból ered. A szentencia a világirodalmi lexikon szerint, eredeti szövegkörnyezetbõl kiemelt vagy kivált, tömören megfogalmazott, általános vonatkozású megállapítást, fõleg életbölcsességet tartalmazó kijelentés. Közérthetõ, külön kis mûvé önállósult szövegrész. Többnyire elvet, hozzáállást fejez ki szellemes, mûvészi v. kevésbé mûvészi megfogalmazásban. Nemegyszer nevelni akar. Honnan eredhet Tamásinál a szentenciázó kedv, hajlam? Elsõsorban évszázados írói hagyományt folytat, amelynek megismerésére igen sok alkalom nyílt az udvarhelyi gimnáziumban, ahol tanult. Bizonyára az õsi és népi kultúra helyzetés létértelmezõ elemei is hatottak rá szülõfalujában. A közmondások, (gyerek-és ifjúkorában még igen gazdag volt egy-egy személy közmondáskincse), s a lakodalomban megismerhetõ menyasszony- és võlegényintelmek úgyszintén. Amúgy a székelyek egyik fõ jellemzõje az állandó szellemi készenlét, a bölcsködés, hogy ötletesen fûzött szavakkal, mondatokkal, sziporkákkal fûszerezik, teszik érdekessé beszédüket. Vagy bölcs, frappáns, sokatmondó elméleteket költenek, frappáns ötletekkel, válaszokkal lepik meg, ugratják szeptember egymást. Ebbõl a hajlamból nõhetett ki az író Tamási stílusának az a jellemzõje, nyelvi virtusa, hogy a szavakat egyedien teszi egymás után, valamint szentencia alkotó készsége is. Ahogy egyszer megfogalmazta: Az irodalom azon múlik, hogy miképpen tesszük a szavakat egymás mellé. Kétségtelenül hatással volt rá a liturgiából, a Bibliából megismert szentenciák sokasága. Tanulhatta a szentenciaírást nagy elõdjétõl, egyik példaképétõl, Mikes Kelementõl is, akinek könyvét, a Törökországi leveleket negyedik gimnazista korában színjeles tanulmányi eredményéért jutalmul kapta. A hagyomány, a kihívásokat jelentõ történelmi-társadalmi helyzet, hallgatag, töprengõ, igazságkeresõ hajlama predesztinálták, késztették a szentenciateremtésre. S hogy magának is új meg új léthelyzeteket kellett értelmeznie, 1910-ben a városba, a gimnáziumba kerüléskor, zsenge ifjúként, katonaként a háborúban, Kolozsváron, Amerikában, - magánéletben, irodalomban, politikában egyaránt. Innen szépirodalmi alkotásaiban, publicisztikájában, nyilatkozataiban, vallomásaiban de még naplójában, magánéleti levelezésében is a sok magvas gondolat, szentencia. Bethlen Gábor óta hagyománya volt Erdélyiben a reálpolitikának a megmaradás szolgálatában. Ezt a hagyományt vitte tovább Tamási is. Hitvalló író volt, írói, emberi követeléseit gyakran fogalmazta meg mûveiben, beszédeiben, program-cikkeiben. Ezek a népet, nemzetet, emberséget megtartó követelések csendülnek ki szentenciáiból. Az írónak is az a végsõ célja, hogy a világ titkát kutassa. Addig iparkodik ebben a munkájában, míg végül eljut a földnek egy titokzatos nyílásához, amelyet sírnak nevezünk nyilatkozta egy interjúban 1948 körül. Kutatásaim alapján ma már bátran állíthatom: Tamási szentenciáinak rendszere igen gazdag, színes, változatos. Már a megfogalmazás módja szerint is: közmondásszerû megnyilatkozások, létértelmezések, intelmek, cselekvésmodellek, vallomások néprõl, nemzetrõl, szülõföldrõl, ars poeticák. Hitvalló, céltudatos író volt, szentenciáiban ott van egész létértelmezése, mûvészi felfogása, szellemi univerzuma. Kutatva írásait, megvizsgálva szentenciáit a következõ kulcsszavakat, kulcsfogalmakat találtam: föld, szülõföld, székely, székelység, Erdély, erdélyi, nemzet, magyar, magyarság, haza, világ, ég, föld, író, igazság, becsület, bátor, bátorság, hit, tehetség, hûség, érték, cél, törvény, hivatás, tisztesség, rend, remény, jóság, egyenes, keresztény, szellem, szellemi, ember, emberi, lélek, lelkiismeret, sors, nép, népi, európai, harc, eszmény, eszme, írás, irodalom, szó, tartalom, forma, cselekvés, tett, élet, halál, cél, szabadság, õrség, virrasztás, tanítani, nevelni, szolgálni, európaiság. Tizenötször fordul elõ a gyûjtött szentenciákban a hûség, a székely szó, több mint ötvenszer a magyar, magyarság. Gyakori jelzõi: népi, magyar, erdélyi, szellemi, szókapcsolatai: magyar szó, szellemi ember, szellemi õrség stb. Nem hiába végzett jogi tanulmányokat, készült törvénybírónak, érték-univerzumának fõ kulcsszava volt az igazság, olyan körülmények közt, amikor tudta, a hazugság is igaz lesz könnyen, ha nincs ellene bizonyítékod, vagy ha gyenge vagy, kiszolgáltatott. Egy hagyományok által is szentesített magyar sors-értékrend rajzolódik ki a szentenciákból. Ha a minõségi embert Németh László tervezte meg, a magyar jellemet, a nemzeti karaktert intelemszerû szentenciái által - Tamási Áron. Ezek megvalósításáért tettértékû alkotásokkal küzdött, népét is önértelmezésre késztetve. A közösségi élet buktatóira éberen figyelõ hajós, az igazságkeresés Szküllája és Kharübdisze között hajózó Odüsszeusz volt Õ, aki sikerrel került ki ama zöld örvény, a fasizmus sodrásából is. Igazsághiányos, tragikus magyar sorsot próbált értelmezni, amelyben az igazságot is meg lehet szokni. Amikor a politikai helyzet kusst parancsolt vagy böjtöt

16 46 Mûhely EKOSZ - EMTE rendelt, alku nélkül vállalta a kimondással járó hátrányokat is. Szókimondó bátorsága szellemi életünk egyik hõsévé avatja, hisz nemcsak az író szûkebb pátriájában, de a puha diktatúrában se szerették hallani az igazságot. A föld számára a szülõföld volt, az örök ihletõ forrás, népe életérõl szólva fogalmazott meg egyetemes értékû igazságokat, szabadsága kötõdés szülte szabadság volt. Elkötelezetten vallott és vállalt : Veletek együtt Erdély szótlan fájdalmában születtem [ ] Jussomat ne vitassátok, mert az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát[ ] És ne rejtsétek el a szíveteket, mert én Istennek meghagyása szerint a vállaimon hozom elétek egy kicsi népnek a terhét[ ]Aki pedig magyar, annak kétszer szólok, hogy míg a világ, megérje szavaimmal. Vagy: Bármelyik dombon áll is a pásztor, mindig ugyanazon a nyájon van a szeme (Magánlevél Kovács Imrének). Bárhol is volt a nagyvilágban, mindig csak szülõhazájára, szülõföldjére, Farkaslakára gondolt. Õ a Hûséges Mártonka, aki szülõföldjéhez annyira ragaszkodik, hogy még a mesei jólétbõl, boldogságból is visszakívánkozik a szülõfalujába. Különös tehetsége volt: meg tudta nyitni a földnek száját, megörökíteni, mûvészi módon szülõföldje, népe életét, érzékeltetni sorsosai érzelem- és gondolatvilágát, a sajátos székely szellemiséget, felébreszteni a nép önmegtartó ösztönét, még csak virtusból is helytállni. Jellemzõje volt a magyarság, az erdélyi magyar közösség, a székelyek iránti hûség és felelõsség. Így fogalmazta meg e kötõdés lényegét: A madárnak s a melegnek szárnya van s szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülõföldje és számtalan kötelessége. (Ábel a rengetegben) Ahûség, a szülõföldhöz, nemzethez, néphez való hûség apostola volt. Példaképe Mikes Kelemen, a hûséges, akirõl gyönyörû esszénovellát is írt, ajánlott édesanyjának. Voltak esztendõk, amikor a magyar irodalom Mikes Kelemenje voltam. Annyi különbséggel mégis, hogy az én fejedelmem nem egy új Rákóczi volt, hanem a lelkiismeret, melyet az emberi gondolkodás, Erdély nemes hagyományai és a mai idõk vajúdó eszményei tápláltak (Bevezetõ) - vallotta. Mint ahogy a következõ gondolatokból is kitûnik, a hûség fogalma nála egyet jelentett a nép és a nemzet sorsa fölötti õrködéssel, a székelység és a magyarság szerencsecsillagaként való virrasztással. A sors úgy rendelte, hogy a magyarság egyik töredékének fia lettem, s a történelem úgy fordult, hogy ez a néptöredék más állam határai közé került. A vér, a hûség és az erkölcsi érzék egyaránt azt parancsolják nekem, hogy ennek a töredéknek életéért és szellemi erejének fenntartásáért harcoljak. Székely vagyok, és ott van a helyem, ahol az övék (Magyar sorskérdések); Hordoztam a székelyek örökségét: a helytállást és a virrasztást (Emberi szavak). Erdély, erdélyiség, ezek is központi kategóriái Tamási szentenciarendszerének. Az író igen fontos céljai voltak a szellemi önvédelem, az önazonosság-õrzés: Mint maga az élet: olyan természetes, hogy vallom és hirdetem, és mindig hirdetni fogom: az országhatárok felett van egy lelki és szellemi egység, egy erkölcsi közösség, amely a világon szétszórtan élõ magyarokat egybekapcsolja, és lelki impériumban egyesíti. Ez a felfogás pedig nemcsak megengedi, hanem egyenesen kötelességemmé teszi, hogy Erdélyben és itt is, minden helyén a világnak: nyílt és becsületes módon munkása és ápolója legyek ennek a szellemi-lelki közösségnek - vallotta A magyar szellem harmadik rendje címû írásában. És így is: Mindig magyar öntudattal, de mindig nyíltan és tiszta szellemi eszközökkel küzdöttem az erdélyi magyarság emberi és nemzeti jogaiért (A jó magyar béke ügyében); Mint erdélyi ember, az erdélyi népek együttes és békés életéért hevültem, melyben mindegyik fél számára virágoznak a nemzeti és emberi jogok (Zöld ág). Jó pár szentencia a bátorsággal kapcsolatos, hisz kellet ebbõl a kvalitásból annak a személynek, annak a népnek, nemzetiségnek, amely a Trianon utáni elnyomó, megsemmisítéssel fenyegetõ hatalom árnyékában élt. Az erdélyi magyarság félelmek erdejében élt (Ábel a rengetegben), szorongások árnyéka hullt mindennapjaira. Az emberek homlokára írták, hogy hazátlan, megsokszorozódott gyökerekkel kellet kapaszkodniuk, tehát, a szülõföldbe, önmagukba. Ne félj! Légy reménységgel! Maradni! Megmaradni! Egyetlen gondolat tartalmazza a fél szót, de annak mégis nagy a jelentésudvara: Az ember nem fél, ha csak lehet (Kiemelés tõlem L. J.). Ábel fogalmazta meg ezt nagy szorultságában, a Rengetegben. Abban a léthelyzetben, kulturális közegben értelmezve ezt a szentenciát, amelyben született, jelentése, jelentõsége felerõsödik. Bizony, Tamási Áron is félelmek közepette küzdött sorsosaiért, az élen, s egy lehetséges, megérzett erõszakos megsemmisítés elõl távozott 1944-ben Erdélybõl, Kolozsvárról Budapestre Származásából adódóan világérzékelése, társadalomszemlélete néppárti jellegû volt. Hitt a demokrácia mindenhatóságában Akárcsak hõse, Ábel, a szegények szószólója, zászlóhordója kívánt lenni. Az maradt, szellemi emberként is, haláláig. A népi írók mozgalmában találta meg a helyét a húszas évek végétõl, az azonos helyzetértelmezés és cél kötötte hozzuk. Az új népi írók a népi szellemet a legmûvészibb s a legmodernebb formában fejezik ki. Nincs szükségük magyarkodásra, a magyarságot az emberen keresztül látják, éppen ezért õk a legeurópaibbak tartotta. Egy megújuló Európában a magyarság megreformálása érdekében emelte fel szavát az író a lillafüredi írókonferencián: Õrködjünk az élet és az irodalom színvonala fölött, és õrködjünk a magyar ember emberies élete fölött. A szolgálat a nép szolgálatát jelentette számára: Az író az az ember, akit mindig megkérdez bajában a Nép; jobban mondva az író az az ember, aki meg is hallja, amikor kérdezi õt bajában a Nép (Ajánlom magam). A nép és a nemzet szószólói tisztét vállalta magára, akkor is, amikor 1956-ban a magyarság gondjait közvetítette a nagyvilág felé megszövegezve a Gond és hitvallást, a Magyar Fohászt. A magyar szellem nagyjai mindig népben, nemzetben gondolkodtak mérlegelve az európai esélyeket. Ez jellemezte Tamásit is, aki többször nyilatkozott az európaiságról mint a pennás ember számára mércét jelentõ szellemi horizontról. Az európaiság számomra, - vallotta - az író és a szellemi ember számára, semmi egyéb, mint érték és szellemi magatartás. Az értéket mindenekelõtt a mûvészi forma adja meg, a szellemi magatartást a nemes mondanivaló. De nem ismerem el a forma mûvészi értékét nemes mondanivaló nélkül, és a mondanivalót nem ismerem el nemesnek a forma mûvészi értéke nélkül. Együtt állnak, vagy együtt buknak. Az alkotásnak ez a színvonalas összhangja az európaiság (Idõszerû írói vallomás). Pályája kezdetét leszámítva, amikor a sajátos székely, erdélyi valóságot igyekezett mûvészetté lényegíteni, arra törekedett, hogy a helyi színek, a sajátos ábrázolásával egyetemes értékeket mutasson fel, egyetemes érvényû üzeneteket fogalmazzon meg. Ez sikerült is neki, ez teszi nagy íróvá, írónkká. Virrasztott az erdélyi, a székely, az egyetemes magyar értékek fölött. Virrasztott, azaz elõkészítette azok felvirradását. Az irodalom szerepe, a legfelsõ fokon mindig ugyanaz: a kort jellemzõ mûveket szülni, s olyan embereket nevelni, akik a jobb jövõre is alkalmasak vallotta egy interjúban. A magyar nyelv bûvöletében élt. Egyik legmagyarosabban író alkotónk volt, akit már középiskolás korában jutalmaztak stílusáért. A székely tájnyelv virágos, metaforikus, tömör, kifejezõ világát tette összmagyar tulajdonná. A nyelvet kiemelten nemzetmegtartó erõnek tartotta: A magyarságot is az atyafiság és az együttes érdek alapján a sors verte egybe: hazát a bátorsággal irányított életösztön szerzett neki, de nemzetté a magyar szó teremtette. Mint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye. Kegyelet, hûség és becsület illeti õt - írta A magyar szó becsülete címû publicisztikájában. Létértelmezõ irányulása közel állt a természeti környezetben élõ székelységéhez. Feltételezhetõen innen adódik végtelen természetszeretete és panteizmusa. A természet részének tekintette az embert, - állatok, növények egyenrangú testvérének. Így a lét határait a végtelenbe tágította, rokonszenvet érzett minden élõ iránt. Életünk, mely jótékony csalással egyéninek mutatja magát, valójában közös minden élõvel; az állatokkal is közös, a növényekkel és az elemekkel, s közös a nappal, a holddal és a csillagokkal. Mert egy a világ - vallotta a Zöld ágban. Így ötvözte a buddhizmust, a lélekvándorlás elméletét a panteizmussal. Az elidegenedés, a pesszimista, tragikus, egzisztencialista világértelmezés korában õ egy céltudatos létet, egy derûs világot mutatott fel, melynek legnagyobb értéke a harmónia. Feltétlenül hitt az igazság, a jóság erejében. Mûveiben a lét negatív elemei fölött gyõzedelmeskedik a hit, a jóság, a szeretet, a szépség. Szolgálatkész szellemi ember volt, a kor kártékony tényezõi ellenében az emberiség szolgálatára kész magyar szellemi ember, aki tudva tudta, hogy az író körül gyûrûznie kell a víznek. A cselekvõ irodalom volt az eszményképe, a szellemi õrség mindennemû értékek fölött. Tevékeny részt vállalt az irodalmi életben, és a tágabb közéletben is, a békés építõmunkát és a nemzetiségek békés egymás mellett élését hirdette. Mûvészete biztatás arra, hogy éljünk kiegye- Átalvetõ

17 EKOSZ - EMTE Mûhely 47 nesedett gerinccel és kiegyenesedett lélekkel, mindennél fontosabbnak tartva az emberi méltóságot. Mûvei, szentenciái korokon átzengve hirdetik a reményt, hogy van értelme nemzeti, emberi, egyéni létünk nagy kérdésein töprengeni, megoldásokat keresni. Tudatos író volt, szentenciáinak egynegyede mûvészi hitvallás. Tamási Áront inkább õstehetségként, ösztönös mûvészként tartottuk számon, az utóbbi idõben azonban több kötetben is megjelent eddig kevésbé ismert beszélgetéseinek, vallomásainak, naplójegyzeteinek gyûjteménye, amelyekbõl egy tudatos, céltudatos mûvészt ismerünk meg. Nem lehetsz író, a mások szószólója, - tartotta - csak ha jól tudod, mi a világ és néped elvárása az irodalom iránt, megismered az örök mûvészi értékeket, amelyek segítenek, hogy mondanivalód közösségi, egyetemes jelleget kapjon. Errõl az állandó önképzésrõl, érdekes, szemérmesen hallgatott az író. Állandóan olvasott nemcsak írt hogy otthon legyen abban a világban, amit úgy hívnak: irodalom. Olyan, a népszolgálatot vállaló, egyetemes emberiben gondolkodó mûvész volt, aki irodalomelméleti kérdésekben is igen jó iránytûvel rendelkezett. Íróban alkusz, aki csak az idõszerût tanítja; s ártatlan álmodozó, aki csupán az idõtlent. Foglalkozást ûznek ezek: az alkusz a jövedelmezõt, s az álmodozó a kilátástalant. Mennyire más az igazi szellem, ki a hivatás ritka ruhájában küszködik, hogy valamiképp egységbe foghassa az idõszerû felismerést és az idõtlen eszmét! (Gondolatok hazatérés idején); Nem tartozom semmiféle stílusirányzathoz. Legközelebb talán a realizmushoz állok. De a valóság számomra nemcsak társadalmi vonatkozásaiban él, hanem az emberi lét egész tudományos és költõi világára kiterjed (Vázlatos írói arckép) vallotta. Gondolatainak fókuszában az a gondolat áll, hogy õ magyar író. Magyar írónak lenni mindig harcot jelent hirdette. És hogy: Az írónak, aki lelkiismerete és nemzete elõtt nemcsak azért felelõs, amit írásban és szóban hirdet, hanem azért is, amit mások az õ hallgatása fölött népével cselekednek: elsõsorban kötelessége, hogy minduntalan számadást csináljon önmagával (Divatos népiség). Valamint: Furcsa nyugtalanság él bennem, ha arra gondolok, hogy a mûvészi forma kizárólagos törvényét magamra nézve elismerjem. Kissé felelõtlennek és némileg haszontalannak is érezném magam. Annál különösebb ez, mert az írásért folytatott küzdelmeim nagy szeptember részben éppen a mûvészi formáért folytak, s tudom azt is, hogy a soha át nem hidalható különbséget igaz író és kontár között éppen a mûvészi forma jelenti. S mégis egyre és makacsul azt mondja bennem egy hang: a tartalom! Nevelni kell és tanítani. Eszméket adni, melyekért érdemes élni, s amelyeket itt hagyni e földön szívfájdalom. Feltámasztani a hitet, hogy csak emberségesnek és igazságszeretõnek érdemes lenni. És elhitetni: magyar légy kibúvó nélkül, mert ha kibújsz, a végén idegen dombon fogod sebeidet vakargatni (Magyar Könyv). A népéhez, hazájához, nemzetéhez való tragikus kötõdés jó kifejezõje a következõ idézet: Az eszmék dagálya idején, vagy a borúlátás apályában, mindig és mindenkor egy hajót kerestem, amely fedélzetére fölvegyen. Egy hajót, melynek a zászlaja piros-fehér-zöld. Köszönöm személytelen Hazám, hogy hajódra fölvettél (Gondolatok hazatérés idején). Felelõsségének tudatában vallotta: Az író a nemzet lelkiismerete [ ] nemcsak kötelessége, hivatása, hanem joga is, hogy a szellem világában olyan rendet teremtsen, amelybõl kívánatos nemzeti jövendõ és vidám emberi élet sarjad (Zöld ág). Mûveinek súlypontját képezik a szentenciák, amelyek szellemi nehezékké válva biztosítják azok maradandóságát, segítenek nekünk is megmaradni a meglódult idõben, bármely értékrontó ár ellenében. Az író közismert szentenciáját parafrazálva azt is mondhatnók, hogy az volt a mûvészi hitvallása: Azért vagyunk a világon, hogy szétszórjuk benne létünk igazságmagvait. Tamási Áron mûveibõl az igazság- és szabadságszeretet, a jóság, a szülõföldhöz való kötõdés érzése, a népi és egyetemes emberi értékek iránti ragaszkodás árad felénk. Rohanó világunkban mûveibõl így, kiemelve jobban felfigyelhetünk megtartó gondolataira. Sáfárkodjunk jól ezekkel a javakkal, amelyek a posztmodern korban sem veszítik becsüket: lényeglátásuk, találó mûvészi megfogalmazásuk, egyetemes emberi jellegük karátja teszi õket idõtállóvá. Nagy írónk gondolatainak nem árthat az idõ vasfoga gondolatai gyõztes fényként ragyogják be földünket, mûvészetének piros gyümölcsei beérve tündökölnek. Pihenjen békében, és még soká éljen bennünket éltetõ, megtartó szelleme. Lõrincz József Az alábbiakban Tamási Áron szentenciáiból az itt rendelkezésünkre álló hely arányában közlünk, következõ lapszámainkban rendre visszatérve rájuk. Közmondásszerû gondolatok, példabeszédek A törvén nem cifraság.(székely legény levele Amerikából) A szívnek semmi sincs messze.(énekes madár) A jó úton is lehet tévelyegni.(ragyog egy csillag) Az ember nem fél, ha csak lehet. (Ábel a rengetegben) Szegény embernek muszáj bátornak lenni. (Ábel a rengetegben) A gyõzelmet nem adják ingyen.(harmat és vér) Ördögnek ördög a szolgája.(ördögölõ Józsiás) Nagy a vitézség, mert kicsi az ellenség.(ragyog egy csillag) A gyermek valójában a világé.(világló éjszaka) Õz a farkast s nép a zsarnokot megismeri.(szegénység szárnyai) A bátor sasmadár sincs vasból. (Székely legény levele Amerikából) Nem sírni kell, hanem megküzdeni a világgal. (Õsvigasztalás) Mindenkinek jólesik a szabadság. (Jégtörõ Mátyás) Legyõzi a jó a rosszot,/ S a tiszta szív a gonoszot. (Énekes madár) A tûz nem pusztításra van, hanem világításra.(a tûz világossága) Ki nagyot akar, nagyot kell annak szönvedni.(magyari rózsafa) Ha fa virágozzék, ha leán, vágyakozzék!(ha igazság, harmatozzék) Reggel is igaz, ami este igaz volt.(zöld ág) Ember egyengeti az Isten útját.(vitéz lélek) Nemcsak kenyérrel, hanem igével is él az ember. (Ábel a rengetegben) A ház hit és becsület bölcsõje, öröm és boldogság koporsója.(vitéz lélek) Nem küsasszony a törvény, hogy ha kell, ha nem, hát kedvibe járjon az ember.(õsvigasztalás) Egy kicsi faluban is születhetik olyan ember, aki a bolha lábát meg tudja számlálni.(szirom és Boly) Létértelmezések, erkölcsi normákat, cselekvésmodellt rögzítõ szentenciák Aki az igazságot akarja, a legnagyobb terhet akarja. (Jégtörõ Mátyás) Az igazságnak és a jóságnak gyõzelemre kell jutni, de miképpen juthasson gyõzelemre, ha mi magunk is megtántorodunk néhanapján. (Jégtörõ Mátyás) Aki az igazság szolgálatában forgolódik, annak a hatalmak külön fegyvereket adnak. (Jégtörõ Mátyás) Aki hisz és reménykedik, annak félig gyõzelme van már a jóban. (Ragyog egy csillag) Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. (Ábel Amerikában) Embernek is nagyobb az, aki fajtáját el nem hagyta, hanem vele és általa él a világnak. (Erdély békességet fog találni) Ha elvünk az igazság, akkor azt mégsem lehet egészen feladni. (Csalóka szivárvány) Az igazságtalan ítélet egyszer visszaszáll arra, aki cselekszi.(vallomás) Tiszta és nagy célokhoz csak tiszta és egyenes úton lehet eljutni.(tündöklõ Jeromos) Amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas. (Piros alma) Egyedül a cselekvõ ifjúságban hiszek. (Cselekvõ erdélyi ifjúság) Minden ember legnemesebb öröme, ha valami olyant cselekedhetik, amelynek tisztaságában nem kételkedik. Sem a cselekedet idején, sem a cselekedet után. (Jégtörõ gondolatok) Minden embernek õrködnie kell a világ felett. (Ábel a rengetegben)

18 48 Mû hely EKOSZ - EMTE Dr. Szõcs Károly írásaiból Hypatia egy tudósasszony borzalmas halála Alexandriai Hypatia (~ ) görög matematikus és filozófusnõ Alexandriai Theon görög matematikus és csillagász leánya volt és Epiphanius gr. matematikus húga. Apja tanította matematikára, és az alexandriai Museionban részesült filozófiai oktatásban; késõbb maga lett az alexandriai neoplátonikusok vezetõje. Hypatia oktató tevékenysége átfogta az egész filozófiát, és az akkori szûkebb értelmezés szerint a hozzá tartozó matematikát, mechanikát és asztronómiát, majd késõbb zenét is. Sok tanítványa volt, saját lakásán tanított. Rendkivüli tekintélyre tett szert Alexandriában, így a Museionban a plátoni fizlozófia tanszékének vezetõje volt; a város politikusaihoz és vezetõihez igen csak jó A tánc és a táncos dícsérete avagy német laudáció egy magyar táncosra Barbay Ferenc (Miskolc, (*1943- ) 1969-ig a bp-i Operaház tagja, 1969-óta a Müncheni Operaház vitathatalan szólótáncosa, október 25-én München fõpolgármestere átnyújtotta neki a város Táncdíját, a balettegyüttes most 63. éves, volt elsõ szólótáncosának. Eddig tehát a rövid, a futtában olvasásra szánt német sajtóhírek egyike. A FAS (Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung) mai, október 29-i számában azonban rendkívûli laudáció olvasható, Wolf Wondratschek tollából. (Feuilleton, 31. old.: TANZEN Es ist Gebet, Liebe und letzte Einsamkeit) Nem célom ismertetni az egész írást, csupán néhány szép gondolat közvetítésére vállalkozom: Kezdetben volt a ritmus ezzel a mondattal kezdõdik, ami biblikusan hangzik, hiszen parafrázis a kezdetben volt pediglen a szó, Istennek szavá -ra de, helyénvaló! Aki úgy táncolt, hogy semmi Sappho Hypatia Gasparo rajza, 1908 kapcsolat fûzte ami talán hozzájárulhatott halálához is. A történelem elsõ filozófus és matematikus asszonyának bestiális meggyilkolásával kialudt az alexandriai matematikai iskola. Halálának körülményeirõl mindmáig rendkívül sok feltételezés látott napvilágot. Tény azonban, hogy a fellázított csõcselék Hypatiát útban hazafelé az utcán elfogta, ruháit letépte, a Caesarion templomba hurcolta, ahol agyonütötték, majd darabokra tépve elégették. Manapság valamennyi kultúrtörténész azon véleményt képviseli, hogy Hypatia volt a II. Constantinus császár törvénykezése szerinti elsõ jeles áldozat; a szóbanforgó rendelet szerint a babonát kiírtandó, valamennyi varázsló vettessék a vadállatok elé, vidékeken pedig vashoroggal tépessék szét testük; ebbe pedig beletalál Hypatia halála. Az elsõ boszorkányüldözési áldozatnak is tekinthetõ. Legalább ennyit tudhatunk róla. másra nem gondolt, talán nem is tudta, mit cselekszik, de ahogyan azt tette, az maga a tökéletesség volt. Magamban mindig feltételeztem, hogy így néznek ki a boldog emberek. Táncolni: ez imádkozás és kárhozat, szerelem és az utolsó magány. Senki nem tudja ezt jobban, mint Barbay írja Wondratschek. És tovább: Táncolni, az istenek és a szellemek felidézése, és egészen földi történés, a nemek talákozása és szótlan párbeszéde, vérnélküli párbaj, két alapelv találkozása: a nõi, a dallamé, és a férfi, a ritmusé. A színpadi tánc, a balett, ahogyan a nagy koreográfus, Balanchine véli:..., a tánc királynõje a nõ és a férfi az õ apródja. És még pár személyes szó hozzád, Ferenc, Te, az én magyarom, ahogyan téged mindig neveztelek, mikor egymást köszöntve összeölelkeztünk. Mein Ungar! Szerencsém, hogy téged láthattalak táncolni. Fülemben cseng még a neked szóló taps. Sõt, azt is tudom, amit akkor gondoltam; az én dícséretem hozzád így hangzik:»wer so tanzt, kann auch ein ungesatteltes Pferd reiten.«vagyis: aki így táncol, az meg tudja ülni nyereg nélkül is a lovat október 29. (Kr.e ~ * ) Görög költõnõ, az ókor legjelentõsebb lírikusa. Lesbos szigetén élt. Összes mûveinek mai megítélések szerint csupán 7%-a maradt fenn. Életrajzi adatai bizonytalanok, késõi legendákra támaszkodik; eszerint nemesi családból származott és politikai okból Sziciliára kellett menekülnie, ahonnan ~ 591-ben tért vissza Lesbos szigetére. Itt egy csoport fiatal lányokból álló tanítvány gyûlt köréje, akiket zenére, énekre, költészetre és tánca tanított. Az istenek tiszteletére rendezett ünnepeken léptek fel. Mûvei istenes hymnusok, esküvõi- és szerelmi dalok, összesen kilenc kötetre rúgott; valamennyi eltûnt. Az ókor legjelentõsebb lírikusának számít, tiszta és kifejezõ erejû nyelvezete a római Horatiusnak is példaképûl szolgált. Halála után két évszázaddal Platon oly nagyra becsülte líráját, hogy Sapphot a tizedik múzsának nyílvánította. Férje egy gazdag kereskedõ volt; egyetlen leánygyermekének haját szõke fáklyafény -ként írta le egyik versében. Férjének neve állítólag Kerkylos volt, ami talán kései sikamlós szójáték is lehetett, ti. a férj valószínû származási helye Andros, ami jelentése: férfi, Kerkos pedig a pénisz görög megnevezése. Több éneke homo-erotikus kicsengésû lévén, ma a nõi homoszekszualitás leszbikus szerelem megnevezése Sappho lakhelyétõl, Lesbos sziget nevébõl származik. Halálának körülményei pontosan nem ismertek; állítólag a nálánál egy 20 évvel fiatalabb, iránta viszonzatlan szerelmi bánatában egy szikláról vetette magát a mélybe. Sappho, a klasszikus kultúránkhoz tartozó ismeretanyag marad továbbra is. Metszet a 19. századból Átalvetõ

19 EKOSZ - EMTE G ö r b e t ü k ö r 49 Az öregember és a bankok Miután a bergengóciai öregember nagy kínnal-keservvel felépítette félkacsalábon forgó vityillóját, háza körül kivirágzott az átkozott parlagfû is. Jószomszédja disznajának taknya-nyála összefolyt, a környékbeli tehenek meg úgy bõgtek tõle, hogy szemükbõl patakzott a könny. Rosszakarói feljelentése folytán a bergengóciai önkormányzat elrettentõ példát statuálva félmillió rézpénzre bírságolta az öregembert. Mivel hogy apelláta nem volt, az építõmesterek pedig az utolsó fillérig kizsebelték, naív hittel úgy kalkulált az öreg pozdorja, hogy majd a jóságos bankok kisegítik hitellel. Elõször a kamatos bankokat hírbõl sem ismerõ Róbert Bácsi Bankintézetbe totyogott, hogy jelzálog-kölcsönt markoljon fel a szabálysértési bírság kiegyenlítésére. Az ügyintézõ sandán nézett az öreg õsz hajára és egyenesen a szívének szegezte a kérdést: - Ugyan hány évesnek tetszik lenni, kérem? - Hetvenhét felelte büszkén az öregember és dicsekvõn a mellkasára ütött -, de orvost még a közelemben sem láttam. - Túl korosnak tetszik lenni, sajnos. - Hát bizony így múlik az idõ. Aki fiatalon nem krepál be, az egyszer megöregszik filozófált az öregúr. - Hát igen, ez igaz bólogatott a bankos ember -, de szabályaink szerint hatvanöt év feletti korú egyénnek nem adhatunk semminemû kölcsönt. Ez nálunk szigorú belsõ utasítás szeptember A naívan gondolkodó szegény öregember ezt a vadkapitalista tézist nem értette. Dehiszen, ha a kölcsön visszafizetése elõtt hirtelen feldobná a talpát, ott marad nekik az alulértékelt, betáblázott háziingatlana és még a nevetõ örökös keresztfia képérõl is lehervad a mosoly, amikor potom pénzért elárverezi, elkótyavetyéli azt a pénzintézet. Akkor hát hol a rizikó? Mirõl beszélünk? - Megmondom õszintén világosította fel a hitelcsoport-vezetõ -, bankunk nem szívesen foglalkozna ilyesmivel. A szívünk mélységesen fájna, ha erre sor kerülne. Mi az ügyfelünket szent embernek tartjuk. Dehogy mernénk holtában is megsérteni egy ilyen piszkos aktussal, mint az árverés. A Rosta Bank patinás épületében az öregember már tanulsággal felvértezve lépett az illetékes ablakához. Rögvest a lényegre tért. -Tessék mondani, a hatvanöt éven felüli koros ember már le van szarvasbõrrel takarva? kérdezte a szemüveges csinos kisasszonyt. - Miért tetszik ilyen csúnyán beszélni? húzta fel a szemöldökét a hölgy. - Hát csak azért kedves nagysága, mert más hasonló helyen már úgy értesültem, hogy hatvanöt év felett leírják maguk az ügyfelet. Egy fitying nem sok, de annyi kölcsönt sem folyósítanak az ilyen halandónak. Hol itt az esélyegyenlõség, asszonyom? Tudja azt a közmondást, hogy öregember nem vénember? Miután a kedves hölgy ártatlan boci szemekkel mustrálta az öregurat, az botjának erõteljes koppantásával követelte, vezesse õt a fiókigazgató színe elé. - Ha tegyük fel, nem állampolgári kötelességem teljesítésére, azaz szabálysértési bírság kifizetése végett kellene a kölcsön, hanem multimilliárdos létemre márványköves kristálypalotám volna Budán a Rózsadombon, jachtot vásárolnék hetvenhét évesen, hogy ifjú mátkámmal kapuzárás elõtt még egyszer kései nászutat tegyek a Karibikon, kapnék jelzálogkölcsönt vagy sem? kérdezte a nagyfõnököt és szájtátva várta a választ. A fiókigazgatót meglepte a szokatlan érdeklõdés. Zavarában krákogott kettõt-hármat, megnézte, hogy jól be van-e csukva az ajtó, majd bizalmasan, hangját lehalkítva az öregember fülébe súgta: Akkor a helyzet egészen más lenne, de errõl jobb, ha nem beszélünk, mert még a csillárnak is füle lehet Az öregembernek sírni való kedve volt. Igazságérzetét mélyen bántották ezek a szavak. Tehát a tények mégsem hazudnak. Ebben a rohadt betyár világban kétféle mércével mérik az embert. Ha gondos, szeretõ felesége lenne, most a vállára borulva pityeregné ki magát. De csak egy pulija van, az meg olyan izgága, hogy nem tûri sokáig gazdája fejét válla fölött. Az ördögi kör tehát végleg bezárult. Kár tovább próbálkoznia. Megélte, hogy vénülõ fejjel másodrendû állampolgárrá deklarálódott. Életében elõször páni félelem fogta el. Rémálmaiban briganti kinézetû állami végrehajtók verték bilincsbe és vigyori képû, kaján brókerek mértek huszonöt botütést a fenekére... Egyik éjjel álmából felriadva eszeveszett gondolat szállta meg. Szekercét ragadott és sorjában betörte Róbert Bácsi Bankjának utcai ablakait. Egy, az új kocsiját nulla fitying kölcsönnel használó diszkóbeli kába ficsúr, aki éppen százzal tekeredett fel a bank elõtti ecetfára, életének búcsúperceiben még hallani vélte az öregember fülrepesztõ káromkodását: - Hogy az a kirekesztõ álnok istenetek rogyassza rátok a kékszínû eget! Pár nap múlva a Csigabiga Televizió arról adott hírt, hogy egy al-kaidához közelálló bergengóciai öngyilkos merénylõ Allah hatalmas, Allah rettenetes felkiáltások közepette saját fejével verte be Róbert Bácsi Bankjának összes ablakait. Mielõtt még a mindenre elszánt terrorista az épületbe hatolt volna, a szemfüles õrzõ-védõ szervek ártalmatlanná tették A hír csak annyiban sántított, hogy nem ezek a szervek, hanem a kihívott mentõk csavarták ki az õrjöngõ öreg kezébõl a szekercét, majd a bolondokházába szállították, ahol a stressz okozta gutaütés végzett vele. A bergengóciai kormányt állandóan fricskázó ellenzéki lapok azt is tudni vélték, hogy a bûnbánatot gyakorló önkormányzat, továbbá Róbert Bácsi Pénzintézete, valamint a Rosta Bank idõs Nefelejcs Eleket saját hõsi halottjának tekinti. Temetésérõl késõbb majd ha fagy történik intézkedés. Z. Zwada András

20 50 História EKOSZ - EMTE Gerendás Lajos Kisebbségi lét erdélyben között (Folytatás elõzõ lapszámunkból) március 8. Jelentés a magyar érdekeltségbe tartozó erdélyi pénzintézetekrõl: ( ) Udvarhelymegyei Takarékpénztár, Székelyudvarhely. (23%-ban. a Pesti Hazai Elsõ Takarékpénztár Egyesület Bp. IV. -ma V. ker. G. L.- Deák Ferenc u. 5. érdekeltségi köréhez tartozott.) március A Román Kommunista Párt egyesítõ kongresszusa március 28. Nemzetgyûlési választások Romániában április 12. A Román Népköztársaság alkotmányának elfogadása április 13. Megalakult a legfelsõbb államhatalmi szerv, a Nagy Nemzetgyûlés, amely megszavazta az ország alkotmányát április 14. Ideiglenes megállapodás és aktajegyzék született a romániai magyar bankok helyzetének rendezésérõl április 17. Érvénybe lépett az alkotmány június 11. Az államosítás kezdete június 12. Iklódi Dezsõ követségi tanácsos jelentése Molnár Erik külügyminiszternek a romániai államosításokról: A Román Népi Köztársaság Nagy Nemzetgyûlése a tegnapra összehívott ülésén egyhangúlag szavazta meg az ipar-, bank-, biztosítási-, bánya és szállítmányozási vállalatok államosításáról szóló törvényt, mely a román népi demokráciának ezideig legfontosabb gazdasági rendelkezése. ( ) talán lehetséges volna a magyar állami érdekeltségû vállalatok államosításával kapcsolatosan a román kormánnyal külön megállapodást létesíteni, tekintettel arra, hogy a magyar államnak abszolúte és a többi államhoz viszonyítva is rendkívül nagy az érdekeltsége június 21. A nemzetgyûlés határozatot hozott a bankok, vasutak, bányák, iparvállalatok államosításáról augusztus 3. A 176. kormányrendelet értelmében az iskolákat államosították. Az általános iskolakötelezettség 4-rõl 7 évre emelkedett augusztus 30. A 221/1948. számú rendelettel létrehozták a Népbiztonsági Fõigazgatóságot (Directiunea Generala a Securitatii Poporului), a hírhedt Securitatét. (A csendõrséget a 25/1949. rendelettel szüntették meg.) október 21. A gyulafehérvári ortodox katedrálisban hivatalosan kimondták a görög katolikus egyház megszûnését, beolvadását az ortodox egyházba október 26. A szovjet mintára készült felsõoktatási törvény megjelenése november. A kolozsvári Bolyai Egyetem orvosi kara Marosvásárhelyre költözött november 7. Az 1944 óta Székelyudvarhelyen polgármesterként dolgozó Dobos Ferencet menesztették december 8.-i magyar román vízumegyezmény után gyakorlatilag a közönséges útlevelek kiadása megszûnt. Vasfüggöny gördült le Románia és Magyarország közé december 12. Megnyílt Kolozsváron az Állami Magyar Népopera ban Romániában alsó fokú iskola és óvoda, 145 középiskola, és 4 felsõfokú oktatási intézmény mûködött. Megszûnt az Erdélyi Tudományos Intézet és az Erdélyi Múzeum Egyesület A munkások jegyre kapták a húst. Az A jegyre 500, a B1 -re 450, a B re 400, a C -re 300, a D1 -re 150 gramm húst osztottak havonta március 1. A magyar földbirtokosok buletinjébe D. O. betûket bélyegeztek. Domiciliu Obligatoriu (kényszerlakhely). Megkezdõdtek a kitelepítések. A Földmûvelésügyi Minisztérium /1949 számú rendeletével a legeltetési díjakat a következõképpen állapította meg állatonként: a dolgozó szegényparaszt 300 lej, a középparaszt 450 lej, jobb gazdák 600 lej, zsíros gazdák március 2.-rõl 3-ra virradó éjszaka. Az államosítás. E napon hajnali két és három óra között, a 83/1949-es törvényre hivatkozva történtek meg a székelyudvarhelyi kitelepítések március 3-5. Párthatározat a mezõgazdaság szocialista átszervezésérõl. (vázlatos számbavétel) március 19. A Mezõgazdasági Minisztérium /1949. sz. rendelete lehetõvé tette hogy a földjét nem saját kezûleg mûvelõ mérnök, tisztviselõ az államnak ajándékozza földjeit április 10. Romániában bevezették a tanácsrendszert május. Újságcikk: A közoktatásügyi minisztérium közölte, hogy május 15. és 25. között tartják meg országszerte a vállalatok, üzemek, gyárak és katonai egységek mellett mûködõ alfabetizáló tanfolyamok záróvizsgáit A legutolsó népszámlálás adatai szerint az országban írástudatlan volt, az elmúlt rendszerek e gyászos emlékének felszámolására egy év alatt alfabetizáló tanfolyamot indítottak be július 24-én megalakult Románia elsõ öt kollektív mezõgazdasági társasága õszére megemelték a beadandó tej mennyiségét. A Földmûvelésügyi Minisztérium /1949 és /1949 sz. rendeletére hivatkozva újra felhívjuk a figyelmüket a kukorica leszedésére, nyomban megérésük után. A kukoricát beérésével egyidejûleg mindjárt le kell szedni, még akkor is, ha a beérés csak kisebb területen történt, nem várva azt, hogy az egész kukorica terület leérjen. Stancu miniszter szeptember 1. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága elhatározta Munkás-hadtest felállítását. Ez a katonai kényszermunka kezdete Romániában október. Hazaárulás vádjával bíróság elé állítják és elítélik a Magyar Népi Szövetség vezetõit. (Balogh Edgár, Csõgör Lajos, Demeter János, Jordáky Lajos, Kurkó Gyárfás, Méliusz József. (1955-ben szabadultak.) Romániában létrehozták a néptanácsokat. Az ügyosztályokat (mezõgazdasági, pénzügyi, gazdasági és ipari, tanügyi, kulturális és sport, közellátási, valamint népjóléti és munkaügyi) 1951-ben szervezték meg január 13. A Román Honvédelmi Minisztérium és az Építkezési Minisztérium 58. számú közös beadványának címe: A munkaszolgálat szervezésére és mûködésére vonatkozó határozat. Ettõl kezdve egészen 1962-ig Nikolski tábornok vezette a Securitatét. Segédei Dulgheru és Sepeanu ezredesek voltak április 27. Értekezlet, melynek célja, hogy a papok és a hívek határozatban követeljék, hogy a katolikus egyház az: alkotmány szellemében illeszkedjék be a törvényes keretek közé., mivel a többi egyházak már bekapcsolódtak a Népköztársaság törvényes kereteibe Pünkösd. Ettõl kezdve folyamatosan akadályozták a hívek részvételét a csíksomlyói búcsún. Hadgyakorlatokat tartottak, a Csíksomlyóra vezetõ utakat lezárták, a székely körvasúton a mozdony csak egyetlen kocsival közlekedett a búcsú elõtti két napon, és Csík felé nem adtak ki jegyet, rendszeresítették az utakat lezáró kerékpárversenyeket, kifejezetten pünkösd szombatján, stb szeptember 8. Az 5. számú törvény alapján Romániában felszámolták a megyerendszert, helyette a rajonfelosztást vezették be. 28 tartomány alakult, ebbõl Erdélyben 11. A Székelyföld Maros tartományhoz tartozott. Brassó neve ekkor Orasul Stalin szeptember 22. A háromszéki Gidófalván a tüntetõk közé lõnek. Két halott december 3. Az elsõ helyi tanácsválasztások Romániában december 15. Törvény az elsõ ötéves tervrõl Romániában Udvarhely Rajon Néptanácsa Végrehajtó Bizottságának /1951. számú rendelete alapján augusztus 20. és szeptember 10. közötti idõt (a legnagyobb dologidõ! G. L.) jelölték ki a dolgozók téli tûzifakészletének biztosítására. A falusi dolgozó parasztság családonként az alábbi mennyiséget fogja kapni: 3 szekér gallyfát, vagy ahol vágtér van ott 2 ürm. fát vagy két rakás ágfát. A kulákok részére kiadandó famennyiség a következõ: 2 szekér gallyfa, vagy ahol az erdészet által ben kitermelt régi rakás ágfa van ott két rakás ágfát kaphatnak ( ) a lakosság tûzifaellátása folyó év október 20.-ig bezárólag meg kell történjen, mely határidõn túl erdõzárlat lesz (sic! G. L.) elrendelve és az erdõben szekérrel vagy gyalog járni tilos lesz. Átalvetõ

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

Hazaváró Családi Juniális

Hazaváró Családi Juniális DENGELEG 1999. PÜNKÖSD V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM A Szentlélek egyik legf bb munkája, hogy a nyugtalan szív megnyugodjon, meger södjék. A Isten Áldott szép pünkösd embert nyugtató m ve, hogy a békétlenség idején,

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről

SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről SZAFI Egyesület tevékenységéről szóló beszámoló 2009. évről Egyesületünk 2005. október 27 én alakult szülői kezdeményezésre. Célja: Tápiószecsőn és a környező Tápió vidék - Kistérségben értelmi vagy testi

Részletesebben

Zsolt 1,1-3 A boldogság titka

Zsolt 1,1-3 A boldogság titka Zsolt 1,1-3 A boldogság titka Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, nem áll a vétkesek útjára, és nem ül a csúfolódók székére, hanem az Úr törvényében gyönyörködik, és az Ő törvényéről

Részletesebben

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.

ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia. Éljen az ifjú pár! Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam. (Gyökössy Endre) A boldogító IGEN-t korunkban sajnos

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 11. szám 2009. november Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Boldog születésnapot! Egy éves a Szövétnek

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/

A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ DÉR NAPOK RENDEZVÉNYSOROZAT Mottó: A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék. /A. Einstein/ Iskolánk 2003-ban vette fel Dér István festőművész (1937 1993) nevét. A település

Részletesebben

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott.

K Á R Á S Z I független havilap. Önkormányzati hírek. A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. 2015. július 3. K Á R Á S Z I független havilap XVIII. évfolyam 7. szám Önkormányzati hírek A testület június hónapban több alkalommal informális keretek között ülésezett, tanácskozott. A 20 éves testvérkapcsolat

Részletesebben

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18.

Mozgókép. Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Mozgókép Lekció: Mt 6, 25-34/Textus: Eszter 1-2 2015. október 18. Kedves Testvérek! Sokszor érzi az ember, hogy egy prédikációban jó tanácsokat kap, példamutatást, utat, amin járni lehet, iránymutatást,

Részletesebben

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ. Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám

IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ. Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám IPOLYSÁGI KOPOGTATÓ Az Ipolysági Református Gyülekezet értesítő lapja 3. évfolyam 1. szám Adjatok hálát az ÚRnak, hívjátok segítségül nevét, hirdessétek tetteit a népek közt! 1Krón. 16,8 Kedves Testvérem!

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007.

Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. VARSÁNYI LÁSZLÓNÉ SZOLFÉZS TANSZAKI NAP A VÁCI ZENEISKOLÁBAN Szívet melengetõ délutánt töltöttem el a váci Bartók Béla Zeneiskolában, 2007. március 22-én. A személyes meghíváson kívül egy szép meghívó

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «Tíz év egy csónakban, Nr.2013-5154/001-001» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN

PAPÍRSZELETEK. LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember NÉMETH ISTVÁN LXVI. évfolyam, 8-9. szám 2002. augusztus szeptember PAPÍRSZELETEK NÉMETH ISTVÁN Milyen lehetett a bujdosó pohár, amely Gyulai Pál szerint a sarkantyúnál is jobban csengett? Ha bujdosott, hát miért, kit

Részletesebben

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG)

MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) MIATYÁNK (..., HOGY SZÍVÜNKBEN IS ÉLJEN AZ IMÁDSÁG) Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy Igen? Kérlek, ne zavarj, imádkozom. De te megszólítottál! Én, Téged megszólítottalak? Biztos, hogy nem! Csak imádkozom:

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Élet - Halál (90x70 cm, vászon, olaj) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉLET és HALÁL Az élet a halál kistestvére. (Dobrosi Andrea) Az életre

Részletesebben

Január, a polgári év elsõ hónapja tehát a Vízöntõ csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év elsõ hónapját Szûz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus)

Részletesebben

Karácsony A szeretet ünnepe?

Karácsony A szeretet ünnepe? A TARJÁNI, HÉREGI ÉS BAJNAI REFORMÁTUS GYÜLEKEZETEK HÍRLEVELE II. évfolyam 12. szám 2009. december Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. Karácsony A szeretet ünnepe? Ha az autók

Részletesebben

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment

Minap kurtán-furcsán váratlanul elment I A Remény illata Minap kurtán-furcsán váratlanul elment közülünk Eszes Tamás (Isten nyugosztalja) a Véderő egykori főparancsnoka, ma-holnap én, azután Te következel. Vagy fordítva. A lényegen nem változtat.

Részletesebben

A tanítványság és az ima

A tanítványság és az ima január 11 17. A tanítványság és az ima SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 9:2-19; Máté 14:22-23; 26:36; János 17:6-26; Zsidók 2:17; 1Péter 4:7 De nemcsak őérettök könyörgök, hanem azokért is,

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA

A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA A PLAKÁTOK MEGÁLMODÓJA Azokról, akik elmentek, akiket a kilencvenes évek kilátástalansága arra kényszerített, hogy máshol próbáljanak szerencsét, azokról általában gyorsan megfeledkezünk. Valahogy ezt

Részletesebben

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János.

Debrecen Poétái. Debrecen Poétái. I.évfolyam 1.szám 2010 november. Ady Endre. Csokonai Vitéz Mihály. Kölcsey Ferenc. Arany János. Debrecen Poétái Ady Endre Csokonai Vitéz Mihály Kölcsey Ferenc Arany János Tóth Árpád I.évfolyam 1.szám 2010 november Készítette: 11.D Szerkesztők: Rabb Franciska, Nádró Veronika, Zámbó Gabriella, Olexa

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

Képek a Gondozási Központ életéből

Képek a Gondozási Központ életéből 2010. május 5 Képek a Gondozási Központ életéből Várják az ebédet! Mini ló - mini lovas A gyerekek táncoltak az időseknek A Népdalkör Anyák Napi műsora MEGHÍVÓ Tisztelettel meghívjuk Önt 2010. május 30-án

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó

ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó ERKÖLCSTAN 1-4. évfolyam Apáczai Kiadó Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. -

Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban. - 2008. május 31. - Ultreya (országos Cursillos találkozó) a paksi Református Templomban - 2008. május 31. - A Cursilló (spanyol eredetű szó) magyarul a keresztyénségről szóló rövid tanfolyamot jelent. A református Cursillo

Részletesebben

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN 1 IV. HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN Isten az Istentől, Világosság a Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem teremtmény, az Atyával egylényegű és minden

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA RENDEZVÉNYRŐL Vasvári Pál Múzeum 4440 Tiszavasvári, Kálvin út. 7. Mobil:+36/30-676-8514 www.vasvaripalmuzeum.hu e-mail: info@vasvaripalmuzeum Nyitva tartás: Április 1-től - október 31-ig: K-V: 09-18 óráig November 1-től

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú

A harmadik út Erdélybe. 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét. Aradon, a 13 aradi vértanú A harmadik út Erdélybe 2013. július 30-a és augusztus 4-e között a Wass Albert Irodalompártoló Egyesület ismét Erdélyben járt, ezúttal a Székelyfölddel ismerkedtünk. Utunk elején Aradon, a 13 aradi vértanú

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja

Programfüzet. Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Programfüzet Vizsoly Község Önkormányzatának és Egyházközségeinek hivatalos programja Augusztus 8. péntek Futóverseny Göncről Vizsolyba 10.00 Szenczi Molnár Albert nyomában futóverseny Gönc és Vizsoly

Részletesebben

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito

Tisztelt Igazgatóság! Képgaléria Fesztiválmegnyitó http://www.pnsz.hu/galeria/294/ii-pecsi-csaladi-szinhazi-fesztival-megnyito NKA Igazgatósága 1388 Budapest, Pf.: 82 Tárgy: Záró beszámoló megküldése Pályázati azonosító: 3707/11933 Tisztelt Igazgatóság! A Támogatási Szerződésben foglaltak szerint nyilatkozom, hogy a II. Pécsi

Részletesebben

A szerkesztôség e-mail címe: derekpont@freemail.hu telefon: 0620-389-58-53. Zetelakán jártunk Aki járt már Derekegyház testvértelepülésén Zetelakán az bizonyára igen kellemes tapasztalatokat szerzett az

Részletesebben

Szén Sándor. Új bornak új tömlő 1

Szén Sándor. Új bornak új tömlő 1 Szén Sándor Új bornak új tömlő 1 Új bort sem töltenek régi tömlőbe, mert a tömlő szétreped: a bor is kiömlik, a tömlő is elpusztul; hanem az új bort, új tömlőbe töltik, és akkor mindkettő megmarad. (Mt

Részletesebben

Téma: Az írástudók felelőssége

Téma: Az írástudók felelőssége Téma: Az írástudók felelőssége 2002. november 21 Meghívott vendégünk: Fábián Gyula író, a Szabad Föld főszerkesztője Bevezető előadásának címe: A sajtó hatalma 2002. december 20 Meghívott vendégünk: Gyurkovics

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Méltó születésnapi ajándék

Méltó születésnapi ajándék Szeged gazdálkodásának egyre nagyobb hányadát teszik ki azok az állami és uniós pályázatok, melyeket teljes egészében a város fejlesztésére fordítanak. Az idén 32 milliárd forintot fektetnek be a város

Részletesebben

Zalaszentgrót értéktára

Zalaszentgrót értéktára Zalaszentgrót értéktára Kedves Helyben Élő! Készül Zalaszentgrót értéktára, amelyben valamennyi helyi értékkel bíró (szellemi, emberi, tárgyi és természeti) kincsünket szeretnénk összegyűjteni, rendszerezni

Részletesebben

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK

SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK MEGJELENIK A HÓNAP UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN 2013. JÚNIUS 29. Alapítva: 2003. XI. évfolyam VI. szám SZENT PÉTER ÉS PÁL APOSTOLOK 2. OLDAL VISSZAPILLANTÓ 5. OLDAL SZENT MÓNIKA 3. OLDAL KEDVES CSALÁDOK 6. OLDAL

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Albertirsai híres evangélikus évfordulók Albertirsai híres evangélikus évfordulók Fél évszázad a közösségben. Erős várunknak Albertirsán erős alapjai vannak. Koszorú Michalko Pál sírjára. Aszlovák nyelvet itt már kevesen beszélik, mégis meglepően

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái

A Biblia gyermekeknek. bemutatja. Jézus csodái A Biblia gyermekeknek bemutatja Jézus csodái Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Byron Unger és Lazarus Átírta : E. Frischbutter és Sarah S. Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Zöld Nap Egyesület. Zöld Nap Egyesület beszámoló

Zöld Nap Egyesület. Zöld Nap Egyesület beszámoló Zöld Nap Egyesület beszámoló A Zöld Nap Egyesület pártpolitikától mentes, független nonprofit; jogi személyiséggel rendelkező; környezetvédelmi, szakmai-tudományos szervezet, amely a 26/2000.01.30-i kormányrendelet

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2015. 31. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2015. 31. hét Erdély Ponta: Orbán bántó és provokáló alak Victor Ponta sértőnek nevezte a magyar miniszterelnök Romániával szemben tanúsított magatartását. A román kormányfő

Részletesebben

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST. 2012. május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST 2012. május 8., 18 óra, Bécs Tisztelt (az eseményen jelenlévők függvénye). Különleges és talán minden másnál alkalmasabb két egymáshoz ezernyi szállal kötődő nemzet kapcsolatainak

Részletesebben

Galgagyörki Napló. Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám - 2012. május

Galgagyörki Napló. Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám - 2012. május Galgagyörki Napló Galgagyörk község Önkormányzatának lapja II. évfolyam 3. szám 2012. május ÖNKORMÁNYZATI HÍREK Lőrik László átveszi a Köznevelésért díjat Fristáczki Erik 8. osztályos tanuló Izgatottan

Részletesebben

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény

Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata Magyarországon is látható! Ünnepélyes Megnyitó és Nemzetközi Sajtóesemény A Totus Tuus Egészen a Tiéd II. János Pál Pápa emlékvonata először érkezik

Részletesebben

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK?

Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Pasarét, 2008. március 16. (virágvasárnap) Cseri Kálmán SIRÁNKOZUNK VAGY SÍRUNK? Alapige: Lk 19, 41-48 Amikor közelebb ért Jézus, és meglátta a várost, sírt. Így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon

Részletesebben

Mit keresitek az élőt a holtak között

Mit keresitek az élőt a holtak között Isten szeretete csodálatosan ragyogott Jézusból. - Olyan tisztán, hogy emberi életek változtak meg általa. - Akik találkoztak Jézussal, s engedték, hogy megérintse őket az Ő szeretete, azok elkezdtek vágyakozni

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.

Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai

Részletesebben

Tanterv az erkölcstan 1-4.

Tanterv az erkölcstan 1-4. Tanterv az erkölcstan 1-4. Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése,

Részletesebben

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola

Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ OM azonosító: 201190 7632 Pécs, Melinda u. 23. Tel./fax: 72/410-596 email: postmaster@pjngszi.t-online.hu Kedves Érdeklődő! Ön a Pécsi

Részletesebben

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása

Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Projektlátogatás: A felújított egykori katolikus iskolában kialakított Örökségvédelmi Közösségi Ház átadása Helyszín: Nick Ideje: 2014. szeptember 20. 10.00 óra Szeptember 20-án ismét egy kedves meghívásnak

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer

Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Egy kovács gondolatai - Széljegyzetek éves történéseinkhez - Május Megyer Menetrend szerint Megyeren kezdjük az évet Kristófnál. Figyelemreméltó itt az eszmeiség. Mindig sikerül így alapot teremtenünk

Részletesebben

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM

SIÓAGÁRDI KRÓNIKA VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Sióagárd Község Önkormányzata 2014. JANUÁR VIII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM LELKI ÚTRAVALÓ 2. oldal AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁJÉKOZTATÁSA 3. oldal FELHÍVÁS - SIÓAGÁRDI ÉRTÉKTÁR 4. oldal MEGHÍVÓ RENDEZVÉNYEKRE 5. oldal KILIÁN

Részletesebben

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében

A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében EURÓPA A POLGÁROKÉRT A «A A Polgárok Európai Évének Ünnepe Sombereken» projektet az Európai Unió finanszírozta az Európa a polgárokért program keretében Az 1. alprogram, 1.1. pályázati típusra vonatkozóan

Részletesebben

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink

Ha az ember Csoóri Sándorról készül portrét írni, akkor nem a készen. újraírása a cél, mivel ekkor éppen a vers mint olyan siklana ki a kezeink ÍRÓPORTRÉ Rovatunkban kortárs magyar írók életmûvét mutatjuk be néhány oldalnyi terjedelemben az élõ klasszikusoktól a legtehetségesebb fiatalokig. A tárgyalt alkotók kiválasztása elkerülhetetlenül szubjektív,

Részletesebben

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21.

Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Csodaföldön Erdélyben 2016. 04. 18-21. Utassy József Általános Iskola Az előkészületek Iskolánkban nagy örömmel fogadtuk a hírt, hogy a,,határtalanul pályázat keretében a hetedik osztályos tanulók egy

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN

SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Pályázati azonosító: 3508/01174 SZAKMAI BESZÁMOLÓ ORSZÁGOS KÖNYVTÁRI NAPOK ÉS RENDEZVÉNYEK MEGRENDEZÉSE SOMOGY MEGYÉBEN Árny az árnyban. Versszínház Radnóti Miklós utolsó pillanatáról Időpont: 2014.11.10.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron?

Kovács Sándor 1. Advent Kolozsváron? Kovács Sándor 1 Advent Kolozsváron? De te, Efrata Betlehemje kicsiny vagy ugyan Júda ezrei között; mégis belőled származik majd nekem Izraelnek jövendő uralkodója, származása az ősidőkre nyúlik vissza.

Részletesebben

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel

KÖZELKÉP. Segitő jogász. Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Segitő jogász Beszélgetés a hetvenéves dr. M észáros Józseffel Dr. Mészáros József nyugalmazott ezredes hetven esztendősen is aktívan dolgozik. 1958 óta vesz részt a büntetés-végrehajtásra vonatkozó jogszabályok

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben