b e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16

Átírás

1 > Az Őrségtől Göcsejig b e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16 Az építészet nyomában / 20 A múlt nyomában / 24 A régió követei / 28 Programajánló / 31

2 B e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke A dombos, szerekre tagolódó vidéknek történeti szerepe a honfoglaláskor vált jelentőssé: a magaslatokon megtelepedett magyarok innen tartották szemmel és védelmezték fiatal államuk határát. Erről a szerepéről kapta a táj a nevét: Őrség. Az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, szolgálataikért kiváltságok jártak nekik. Az ősi családok leszármazottai ma is ezeken a településeken élnek. > Az Őrségtől Göcsejig Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken húzódó történeti és néprajzi tájegység. Az ezen a vidéken gyakori szeres településszerkezet ( 66) egyik legjellegzetesebb példáját láthatjuk a térség központjában, Őriszentpéteren. Szalafőn, a Pityerszeri Skanzen ( 62) régi lakóházai között sétálva pedig azt is elképzelhetjük, milyen lehetett az élet egykor a szereken, amelyeken a kisparcellás gazdálkodási formát hosszú évszázadokon keresztül alakították ki az itt élők. Az éghajlat és a silány termőföld megművelése sok küzdelemmel járt, az őrségiek ezért szerényen éltek, a kirívó gazdagság nem volt jellemző.

3 A föld művelése mindig sok küzdelemmel járt A lomboserdők, fenyvesek, kaszálók, láprétek, patakvölgyek, valamint a Rába ( 116) folyó határozta meg az itteni életmódot ezt jeleníti meg az Őrség címere is, amelyben egy fél lábon álló, csőrében követ tartó darumadár látható. A szimbólumot a tatárjárás után IV. Béla király tetette az őrvárak címerébe, a daru ugyanis az éberség jelképe: figyel, és ha veszélyt érez, jelez mint az őrálló határvigyázók. Az emberek megélhetési forrását több száz éven keresztül az erdő jelentette: az adta a fát, amiből a boronaházak ( 65) épültek, és készültek belőle a mindennapi élethez szükséges használati tárgyak, amelyek előállítása számos mesterség kialakulásához vezetett. Elterjedt foglalkozássá vált a fazekasság, amelynek képviselői elsősorban a háztartások számára készítettek kerámiaedényeket. Régi darabokat őriz ezekből a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum ( 49), Magyarszombatfán > Innen indul Magyarország pedig a Fazekasház ( 86). A fafaragás, kópickötés ( 19), méhészkedés ma is él ezen a tájon. A kora középkor viharos évszázadainak emlékeiben gazdag e vidék. Az erődítményszerű templomok ilyen például a kercaszomori Szent Vencel-templom ( 80), vagy az őriszentpéteri és a domonkosfai templom az itt élők védelmét is szolgálták. Sokat elárulnak a történelemnek erről a korszakáról Aquila Jánosnak ( 200) a veleméri Szentháromság-templomban ( 89) fennmaradt freskói is. A vallás fontos szerepet játszott az őrségi ember életében. A reformáció idején jó részük áttért az új hitre, a katolikus restaurációkor pedig tömegesen elhagyták földjüket. Ebben az időszakban készülhettek a Ezt is jó tudni! > > Őrségi falvak Magyarországon és Szlovéniában találhatók. A vidékhez tartozó magyarországi falvak : Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák. A szlovéniai őrségi falvak: Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefalva és Szentlászló. A vasfüggöny lebontása után a határnál véget érő utakat tovább építették, így kerülők nélkül juthatunk át a szomszédos országokba, Szlovéniába és Ausztriába.

4 B e s z á l l ó k á r t ya 10 települések jellegzetességei, a szoknyás fa haranglábak ( 21). A vidék életébe az I. világháborút lezáró béke alapvető változást hozott: az Őrség három települése, Hódos, Kapornak és Bükkalja Szlovéniához került. A terület hármashatár menti vidékké vált, aminek következtében elmaradt a gazdasági fejlődése. Megőrződtek azonban a hagyományok, az egységes településszerkezet, Burgenland Burgenlandot magyarul Őrvidéknek, vagy Felsőőrvidéknek is nevezik. Évszázadokon keresztül Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, miután soha nem volt egységes közigazgatási vagy földrajzi egység. Burgenland területét 900 körül foglalták el a honfoglaló magyarok. Védelmi vonal volt, ezért számos vár épült a vidéken. A középkorban a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások következményeként gyakran változtak a birtokosai. Az Őrséghez és a Vendvidékhez közel eső része, Dél-Burgenland központja évszázadokon át Németújvár (Güssing), a Batthyány család birtoka és lakóhelye volt. A területet 1919-ben, a trianoni békeszerződéssel csatolták Ausztriához, végső határai 1923-ban alakultak ki. Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartományának fővárosa Kismarton (Eisenstadt). > Az Őrségtől Göcsejig ezzel együtt a vidék hangulata, amely ma vonzerejét jelenti. A tájegység elzártságát a vasfüggöny lebontása, majd Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása változtatta meg. Azóta az Őrség Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai központja lett. A vidéket, amelyhez számos környékbeli úti cél kapcsolódik, a nyugalomra és a természeti szépségekre vágyó bakancsos és kerékpáros turisták kedvelik különösen. (A tájegység 2007-ben elnyerte a Kiváló európai turistacélpont European Destination of Excellence award címet is.) Az Őrség kapuja régóta így emlegetik Szentgotthárdot ( 42), a magyar szlovén osztrák hármas határhoz legközelebb eső település. Történelmének kezdeti időszaka szorosan összekapcsolódott a ciszterci renddel, amelynek ma is látható emléke a templom és a kolostor ( 46) együttese. A város remek kiindulópontja nemcsak az Őrségben, hanem a Vendvidéken ( 100) tett kirándulásoknak. A magyarországi szlovének, a vendek ( 98) már az Alpokaljához hasonlatos tájon élnek. A népcsoport emlékeit a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban ( 49) gyűjtötték össze. Szentgotthárdtól néhány kilométert kell csak megtenni, hogy a dél-burgenlandi magyar emlékekhez eljussunk. A Nagyfalva (Mogersdorf) melletti Várhegyen (Schlösslbergen) az 1664-es szentgotthárdi csatára emlékeztető Anna-kápolna és a Török Múzeum ( 185) hirdeti a győzelmet, és emlékezik az elesettekre. A magyar történelem köszön vissza a Németújvárhoz (Güssing) kötődő Batthyány család ( 190) várának ( 189) kiállításain is.

5 Ő r ö k vidék e A Rába a Vendvidéken Felsőszölnöknél lép be Magyarországra A Rába, a térség meghatározó folyója nevezetes településeket köt össze. Csákánydoroszlón ( 114) és Körmenden ( 115) Muránia Murániát egyik térkép sem tünteti föl, hiszen idegenforgalmi övezetről, turisztikai közösségről van szó, amelyhez a Mura, a Lendva és a Kerka folyók vidéke, az Őrség és a Göcsej kis darabja, valamint a hetési falvak tartoznak. Az erdők borította dombok és termékeny völgyek között malmok, kastélyok, barokk templomok és kis fa haranglábak, múzeumok és tájházak bújnak meg. Néhány helyen egy-egy jó pohár helyi borra is betérhet az utazó. Számos bakancsos és kerékpáros útvonalat jelöltek és építettek ki a vidéken, ezeket egységes eligazító táblák jelzik. > Innen indul Magyarország a Batthyányak emlékeit láthatjuk. Vasváron ( 127) a középkori domonkosrendi templom, a szentgotthárdi csatát lezáró vasvári békekötés helyszíne, a szentkúti kápolna és az itt húzódó gyepűrendszer is arra emlékeztet, hogy a település fontos helyszíne volt a magyar történelemnek. Göcsej, ez a különálló tájegység szeges településeivel, a vidéket egykor vigyázó őreivel, népi építészetének gazdagságával hasonlatos az Őrséghez. A vidék határán fekszik Zalaegerszeg ( 140), az egykori vármegye központja, amely számos látnivalót kínál a kirándulóknak. Innen a szlovén magyar határvidéket is bejárhatjuk. Felsőlendva (Grad) ( 100), Alsólendva (Lendava) ( 162), Muraszombat (Murska Sobota) ( 164) térsége a kulturális, az építészeti, valamint az együttélés emlékeit őrzi. A vidék természeti értékeinek megóvása az Őrségi Nemzeti Park ( 12) feladata. 11

6 B e s z á l l ó k á r t ya Az Őrségi Nemzeti Park Az őrségi táj változatos élővilágot rejt. Ritka növényfajok, gazdag madárvilág jellemzi, de figyelemre méltóak az itt látható népi és kultúrtörténeti emlékek is. A tájegység természeti értékeinek védelmére hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot. 12 > Az Őrségtől Göcsejig A hazai nemzeti parkok közül a legfiatalabbat, az Őrségi Nemzeti Parkot március 8-án avatták. Területe az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetet, az 1976-ban létrehozott Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotban fennmaradt vidékét öleli fel. Kiterjedése hektár, ebből 3086 hektár fokozottan védett terület. A térség folyók és patakok által erősen tagolt dombvidék A lapos hátú dombokat észak-déli lefutású, bővizű patakok völgyei szabdalják, nagyobb összefüggő kiemelkedést csak a Nádasd-Szőcei-fennsík alkot. A terület déli és nyugati irányban is enyhén emelkedik. Legmagasabb pontja a

7 a l f e j e z e t c í m A túravezetők segítségével részletesen megismerhető az Őrség és a Vendvidék > Innen indul Magyarország Vendvidék nyugati csücskében 384 méter, legalacsonyabb része a Zala, vagy itteni nevén Szala völgyében, Pankasz határában van, itt 194 méter. A tájat északról a Rába ( 116), délről a Zala és a Kerka folyók határolják. A vízfolyásokban, forrásokban gazdag vidék természetes állóvizeinek száma csekély. A legismertebb a Fekete-tó ( 58), amely napjainkra tőzegmohás dagadóláppá vált, és nem rendelkezik nyílt vízfelülettel. A patakok felduzzasztásával azonban turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre, ilyen a Vadása-tó ( 205), a Himfai-tó ( 205) és a Hársas-tó ( 205). Az Őrség éghajlata nedves, szubalpin jellegű. Az éves csapadékmennyiség milliméter között van, az évi középhőmérséklet 9-10 Celsius-fok körüli. A területen kialakult erdők leggyakrabban erdei fenyvesek, amelyek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, az egyébként ritka fekete- és vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. Magyarországon csak itt Segítség a túrázóknak A tájegység felfedezésében segítséget nyújt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága azoknak, akik az önálló túraszervezés hívei, és azoknak is, akik szakvezetőkkel szeretnék bebarangolni a tájat akár gyalog, akár kerékpáron. Kerékpárokat bérelni a nemzeti park igazgatóságánál lehet. Érdekes program a vezetett szekértúra, amelyen a kirándulók muraközi lovakkal húzott kocsikon járják be a vidéket. Iskolásoknak többnapos erdei tábort is szerveznek az Őrség megismerésére. Egyéni túrázóknak térképek, prospektusok állnak a rendelkezésükre az útvonalak megtervezéséhez. 13

8 B e s z á l l ó k á r t ya Patakok mellett, nedves talajú réteken nyílik a zergeboglár 14 Bakhátas szántók A csapadékosabb területeken és a dombos tájakon használták a bakhátas szántási módot, amelynek lényege, hogy 2 5 méteres közökben többször egymásután összeszántják a földet. Ez azt jelenti, hogy az első barázda szántása után, közvetlenül mellette haladnak vissza. Ily módon, mivel az eke mindig jobbra fordítja a földet, kis domb jön létre, amelynek felületéről könnyen lefolyik az esővíz és a hólé, amelyet a hátak közötti széles barázdák vezetnek le. A szántóművelésnek ez a speciális formája, amely főként az Őrségben és a Zala vidékén volt használatos, a sekély termőréteg megvastagítására is szolgált. > Az Őrségtől Göcsejig ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat ritka struccpáfrányos égerligetek kísérik. Több helyen tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek alakultak ki. Az előbbiek nevezetes növényfajai a tőzegeper, a vidrafű és a kereklevelű harmatfű. A nedves talajú réteken tavasszal a sárgaliliom, a zergeboglár, a szibériai nőszirom és különböző kosborfajok virítanak, ősszel kornistárnics nyílik tömegesen. Szinte mindenhol találkozni a szártalan bábakaláccsal, amelynek 10 centiméter átmérőjű fészekvirágzata csaknem a földön ül. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy az Őrségben található hazánk leggazdagabb lepkefaunája, de nemzetközileg védett, ritka

9 A z Őrs é g i Nemze t i Pa r k szitakötőfajok is előfordulnak itt. A folyóvizek különleges halfaja a dunai ingola, a kétéltűek között pedig ritkaság a Vendvidéken ( 100) élő alpesi gőte. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható. A madárvilág értékes képviselői a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. A vidék természeti adottságaiból adódóan egyéni jellegzetességek fedezhetők fel a mezőgazdasági művelésben is. Az erdőkkel övezett településeken gyümölcsösök, bakhátas szántók, rétek, legelők váltogatják egymást. Ez adja a táj legfőbb sajátosságát és vonzerejét. Az Őrség természeti és kulturális értékeinek megismerésére az Őrségi Nemzeti Park tanösvényeket alakított ki. A Töllös tanösvényen ( 202) a szálaló erdővel ismerkedhet meg a látogató, a Velemérről Magyarszombatfára vezető Sárgaliliom tanösvény ( 202) a Belső-Őrségben kalauzol el, a Fürge cselle tanösvény pedig a Kerca patak élővilágába nyújt bepillantást. Kercaszomor nevezetességei a Szomoróci tanösvényen ( 201) fedezhetők fel, míg a Szala menti, a Felsőszeri és a Körtike tanösvények a szeres ( 200) települések, a régi paraszti gazdálkodás és a népi építészet jellegzetességeit mutatják be. praktikus Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Tel.: 94/ orseginp@onp.kvvm.hu Honlap: A szálaló erdőn átvezet a Töllös tanösvény Szálaló erdő A szálaló erdő területéről a fákat egyenként vagy csoportosan vágják ki, az erdőfelújítást pedig a természet végzi el, magról. Az erdőben ezért sokféle fajtájú és korú fa található egyidőben, változatos állományszerkezet figyelhető meg. A szálaló erdő a kisparaszti gazdálkodás nyomán alakult ki: az erdőirtásokon legeltettek, makkoltatták az állatokat, fát gyűjtöttek tüzeléshez, így fokozatosan vágták ki a fákat, a magról növőket pedig meghagyták. Az Őrségben legszebb példa erre a szentgyörgyvölgyi szálaló erdő, amely a nemzeti park része. > Innen indul Magyarország 15

10 B e s z á l l ó k á r t ya A kópickötéstől a tökmagolajütésig A mai napig számos népi kismesterségnek a művelője él az Őrségben, Göcsejben, a Vendvidéken és Hetésben. Általuk is megtudhatjuk, mi az a kópic, a fumu, vagy a lükü 16 > Az Őrségtől Göcsejig Az egyik legjellegzetesebb mesterség az Őrségben ( 8) a fazekasság. A népi fazekasok a régi formákat követve készítik napjainkban is a boros és vizes korsókat, a tejeskancsókat, a lakodalmas korsókat, tálakat, a kalácssütőket például Őriszentpéteren ( 66). A mesterség központja azonban Magyarszombatfán ( 80) volt, ahol a Fazekasházban ( 86) tekinthetjük meg a gerencséreknek ( 87) is nevezett mesterek munkáit. A község ma is a fazekasok faluja, jelenleg tíz mester foglalkozik a kerámiák készítésével. A településen híres fazekas dinasztiák is kialakultak, ilyen volt a Czúgh család, de olyan fazekasok is híressé tették híressé a mesterséget, mint a vend Doncsesz Károly.

11 A k ó p i c k ö t é s t ő l a tö k m a g o l a j ü t é s i g Hagyományos tökmagolajütő Szalafőn A fazekasság kialakulását, fejlődését, valamint a különböző korokból származó termékeket a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban ( 49) tekinthetjük meg. A kerámiakészítés másik ága a habán kerámia ( 82). A színes, mázas kerámiák készítése Velemérhez ( 81) kötődik: itt telepítette le a habánokat Batthyány III. Boldizsár. Az ónmázas, ecsettel festett fajanszok a közönséges fazekas árunál lényegesen jobb minőségűek és díszesebbek voltak, ezért a XVI. század második felétől gyorsan elterjedtek. Veleméren ma is találunk habán kerámiát készítő műhelyt. A gasztronómiához több népi foglalkozás kapcsolódik ezen a vidéken. A legjellemzőbb a tökmagolajütés ( 68). > Innen indul Magyarország Ételek vargányából A gomba is főszerepet kapott a térség konyháiban, főként a vargányát részesítették előnyben. A leggyakrabban főzött étel a szárított vargányaleves volt, amit krumplival dúsítottak. De készítettek belőle gombapaprikást, vagy egyszerűen csak megsütötték. Vadhúsokhoz, sertéshúsokhoz is előszeretettel párosították. Ragukhoz adták, vagy gombaragut készítettek, és azzal töltötték meg a húsokat. 17

12 B e s z á l l ó k á r t ya 18 A művelet a köpesztéssel kezdődött, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig alkalom volt ez az ismerkedésre. Régi olajütő áll napjainkban is Szalafőn ( 57), a Csörgőszeren, ahol hétvégeken bemutatják az olaj készítésének módját. A XIX. század elejéig az őrségi háztartásokban mindent mézzel édesítettek. A méhes, a méhcsaládok számára készült épület ezért a porták tartozéka volt. Jellegzetes édesség volt a mézeskalács, ünnepi alkalmakra lakodalmas kalácsot A dödölle A dödölle jellegzetes zalai étel. Elkészítéséhez sós vízben krumplit főztek, ezt összetörték, majd liszttel vagy köleskásával összekeverték. Az így készült masszából kanállal gombócokat szaggattak, amit zsírban apróra vágott hagymára görgették rá. Fogyasztották egymagában, tejföllel vagy köretként, sokszor vadhúsok mellé. > Az Őrségtől Göcsejig sütöttek, Hetésben ( 162) pedig fumut, azaz a pólyás gyermek formájú ünnepi kalácsot a keresztelőkre. A Hetés vendégül lát ( 31) elnevezésű rendezvényen minden évben újra megsütik ezt a különlegességet. A rétest ezen a vidéken sokféle töltelékkel készítették, leggyakrabban mézzel édesített tökös-mákos rétes készült. Megkóstolható ez a Rétesfesztiválokon ( 33), amelyet nyaranta Vasváron és Kondorfán tartanak. Sok étel készült kölesből és hajdinából. A gabona töréséhez használatos mozsarat, a lüküt a néprajzi gyűjteményekben nézhetjük meg, például a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban ( 144), a novai Plánder Ferenc néprajzi gyűjteményben ( 153), vagy a Pityerszeri skanzenben ( 62). A térség erdei vadban gazdagok a vadászat és vadgazdálkodás ma is kiemelt tevékenység. Gyakori étel az Őrségben és Göcsejben a vadhúsból készült pörkölt, amit dödöllével tálalnak. Az erdőben sokféle gomba terem, amit szárítva tettek el a téli hónapokra. Gyakran fogyasztottak szárított gombából készült leveseket. Az Őrség talaja mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, ezért sok gyümölcsfát ültettek az itt élők, a termést pedig aszalva tették el télire. Az aszalás fontos tevékenység volt ezen a vidéken, főként Göcsejben ahol külön aszalóházakat építettek és aszalóedényeket készítettek. A fölösleges gyümölcsből pálinkát főztek egy szép réz pálinkafőző látható a Kapornaki Néprajzi Gyűjteményben ( 84) is.

13 A k ó p i c k ö t é s t ő l a tö k m a g o l a j ü t é s i g Kópicokat készít Orbán Lajos Őriszentpéteren > Innen indul Magyarország Az ételek alapanyagát, a zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket a háztól külön álló éléskamrákban, a kástuban ( 64) helyezték el és kópicokban tárolták. A zsúpszalmából készült, mogyoróvesszővel megerősített tárolóeszköznek különböző változatait a magas, kosárformájú alkalmatosságoktól az alacsony aszalóedényekig, kenyeres kosarakig láthatjuk a néprajzi gyűjteményekben. Készítését Őriszentpéteren, a Kovácsszeren ( 70) nézhetjük meg. A paraszti életmód rengeteg szőttest igényelt, ezért szinte minden asszony tudott fonni és szőni. Kenderből készültek az abroszok, a lepedők, a függönyök, törülközők, a párnák, az ágytakarók, a kenyérsütéskor használt vékaruhák. A leghíresebb a hetési szőttes, amelynek alapjához nyersszínű lenvásznat használtak, ezt hófehér, sötétpiros és bordó, esetleg kék pamutfonallal díszítették. A motívumok változatosak voltak, megtaláljuk köztük a jellegzetes rózsát, a kistulipánt, a gránátalmát, a csillagot, valamint a galambot. Zalaszombatfán ma is foglakoznak hetési szőttes készítésével. Az erdő sokféle fát adott, ezért a fafaragás is elterjedt elfoglaltság volt. A háztartásokban sok évszázadon keresztül a kerámián kívül minden fából készült: a használati eszközök, a szerszámok, sőt maga a ház is, az úgynevezett boronaház ( 65). 19

14 B e s z á l l ó k á r t ya Az építészet nyomában Az Őrség, Göcsej és a Vendvidék kiemelkedő látványosságai a népi építészeti hagyományok, az értékes, néhol eredeti freskókkal díszített középkori templomok, illetve a várak és kastélyok. 20 > Az Őrségtől Göcsejig A lakóházak sok évszázadon keresztül csak fából készültek az Őrségben, Göcsejben és a Vendvidéken. Az itt élők úgynevezett boronaházakat ( 65) építettek. Az erdőkben hatalmas törzsű tölgyfák nőttek, amelyekből gerendákat faragtak, majd azokat a sarkokon keresztbe fektetve emelték a falakat. A tetőt rozsszalmával, azaz zsúppal fedték. A lakóházak berendezése egyszerű volt, hasonlatos a jobbágy-, vagy zsellérsorban élőkéhez, aminek az oka a mostoha természeti adottságokban keresendő. Az itt élők igyekeztek mindent egy fedél alá építeni. Szabadon csak a ház melletti pajta, a favágó kamra, a méhes és az éléskamra, helyi elnevezésén a kástu ( 64) állt. Ennek emeletes változatára egyedülálló példát látunk a szalafői Pityerszeri Skanzenben ( 62), ahol egyébként valamennyi őrségi háztípust szemügyre vehetjük. A porták-

15 A z épí t é s z e t ny o m á b a n Hajlított ház a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban hoz tartozott egy vízgyűjtő és víznyerő gödör, a tóka ( 63), az ebben összegyűlt vizet állatok itatására és mosásra használták. A házak alaprajza eleinte L alakú volt ez volt az úgynevezett hajlított ház, amelyek mellé építették a kamrát, az ólakat és istállót is. Később U alakú kerített portákat ( 62) alakítottak ki, amelyek szabadon maradt végét boronakapuval zárták le. Az így kialakított udvarba hajtották be az állatokat éjszakára és télire. A házak egyszerűek voltak, díszítést csak az oromzaton alkalmaztak: az oromdeszkákra geometriai formákat véstek, amelyeket csipkézett kontúrral zártak le. Főként Göcsejben alkalmaztak változatos orommintákat ezek közül láthatunk néhányat a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum ( 144) kiállításán. > Innen indul Magyarország A házakban egészen a XIX. századig úgynevezett füstös konyhát alakítottak ki, és csak a XIX. század végén, a XX. század Mitől szoknyás egy harangláb? Ahol nem voltak templomok, fából ácsoltak haranglábat az Őrség, Göcsej és Hetés településein. A szerkezetre két tető került. A fölső, kisebbik a harangot védte. Ez alá négy lábon álló, a faszerkezetet is óvó, nagyobb méretű, szoknyaszerű tetőt építettek, amelyről az építmény az elnevezését kapta. Ez utóbbi védte a harangozót is a természet viszontagságaitól. A haranglábak fedeleit szalmával, fazsindellyel vagy cseréppel fedték. 21

16 B e s z á l l ó k á r t ya Porta kódisállásos házzal Szalafőn 22 elején jelentek meg azok a tüzelőberendezések, amelyek kéményhez csatlakoztak, és bennük kemence, sütő, vízmelegítő és takaréktűzhely is volt. A tüzelőhely nyílásait díszes vasajtók fedték, a tűzhelyet gyakran csempe borította. Füstös konyha Az őrségi népi lakóházakat a XIX. századig füstös konyhával építették. Ezeken az épületeken kémény nem volt, a füst az ajtón, az ajtó fölé vágott nyíláson, vagy a deszkás tolóablakokon keresztül távozott, feketére színezve a fehérre meszelt falakat. A kemencével is ellátott tűzhelyet az ajtóval szemben lévő sarokba építették. > Az Őrségtől Göcsejig Az Őrségben az 1870-es években jelentek meg az olasz téglaégetők, akik felfedezték, hogy az itteni föld kiváló agyagot rejt. Ettől az időtől kezdődött a vidéken a téglaégetés. A téglából készült épületeket stájer kőművesek építették. Eleinte azonban nem lakó házakat, hanem az állatok istállóit emelték ebből az anyagból, az épület elé még boltíves tornácot is építettek. Később terjedt el a kódisállásos ház ( 61), amely elnevezését a bejárati ajtó elé készített tornácról kapta. Szép példáját láthatjuk ennek a háztípusnak Szalafőn, Ispánkon, Pankaszon és a Hetés falvaiban. A zsúpfedelet ekkoriban váltotta fel a sindütető, azaz a cseréptető. A cserepekből többfélét használtak, mint látható ez a veleméri Sindü Múzeum ( 82) gyűjteményében. A népi építészet emlékei a fából ácsolt szoknyás haranglábak is, amelyek közül

17 A z épí t é s z e t ny o m á b a n sok áll még ezen a vidéken a leghíresebbek és legrégebbiek Pankaszon, Nemesnépen és Kercaszomoron. Érdemes közelebbről megnézni az Őrségben a középkori templomokat is, hiszen ezen a vidéken számos fennmaradt. A román korból származó épületek olykor gótikus jegyekkel egészülnek ki a vastag falak, a lőrésszerű és csúcsíves ablakok, az ülőfülkék erre utalnak például az őriszentpéteri Árpád kori templom ( 71), a bödei középkori templom ( 158) esetében. A templomok falait freskók borították, ezek nagy részét ezen a vidéken Aquila János ( 28) festette. Ma is gyönyörködhetünk színes falképeiben többek között a veleméri Szentháromság-templomban ( 89) és a mártonhelyi Szent Mártontemplomban ( 170). A barokk stílusú templomok közül igen jelentős a szentgotthárdi ciszterci templom ( 46), amelynek freskóit Stefan Dorffmeister és fia Josef készítette. Ők ugyancsak több templomban dolgoztak, ma is láthatók műveik a szentgyörgyvölgyi katolikus templomban ( 83), és a Nován álló Nagyboldogaszszony-templomban ( 158). Az ország védelmére épített erődítmények közül több is fennmaradt ezen a vidéken. A legnevezetesebb ezek közül a Batthyány család ( 190) vára az ausztriai Németújváron ( 187). A szlovéniai Alsólendva ( 168) és Felsőlendva ( 105) várhegyén is áll egy-egy erődítmény az előbbiben történeti és néprajzi kiállítás látható, az utóbbiban mesterségeket bemutató rész látogatható. Kastéllyá alakította a Batthyány család a körmendi várat ( 120), amelyben most a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum ( 190) anyaga vezet végig a város és a Batthyány család történetén. Ugyancsak kastély lett a szlovéniai Muraszombatban álló Szapáryvár, amely a Tartományi Múzeumnak ( 165) ad otthont. Lábaspajta A tégla elterjedésével a fából készült pajtákat is modernizálták. Téglából oszlopokat raktak, közéjük deszkapalánkot építettek, és fából készült a hatalmas méretű ajtó is. A téglaoszlopok olyan hatást keltenek az épületeken, mintha azoknak a lábai lennének. A pajták széna tárolására és cséplésére is alkalmasak voltak, még a szekerek is elfértek benne. Minden gazdaságban épült lábaspajta > Innen indul Magyarország 23

18 B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában 24 Borostyánkő út I II. század Az Őrség területére vonatkozó korabeli források és ásatási leletanyagok elég ritkák és nem eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy bátran kijelenthessük: ez a vidék már a rómaiak idejében is lakott volt. Bár a tájegység mai központja, Őriszentpéter határából előkerültek a római korból származó emlékek, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy tartós jelenlétüket bizonyítsák. Az innen nem túl messze húzódó, a rómaiak által az I. században épített Borostyánkő útvonal amely Észak-Európától a Földközi-tengerig húzódott viszont elképzelhetővé teszi, hogy az itt élő lakosság is igénybe vette ezt a nagy forgalmú kereskedelmi utat. Ahol a Borostyánkő út a Zala folyót keresztezte, ott feküdt a római kori Salla > Az Őrségtől Göcsejig (ma Zalalövő). Tipikusan olyan település, amelynek jelentőségét elsősorban a rajta áthaladó fontos kereskedelmi útvonal határozta meg. Salla 124-ben Hadrianustól városi (municipium) rangot kapott, és egy közigazgatási egység (territórium) központja lett. A településen talált régészeti leletanyag a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban ( 155), illetve Zalalövőn, a Salla kiállítóhelyen látható. A Borostyánkő út Lenti és Körmend közelében is húzódott, egyik megállóhelye Halicanum, a Szlovéniában található Lendva (Lendava) területén volt. Honfoglalás, korai Árpád-kor IX XI. század Az Őrségnek mint tájegységnek a történeti szerepe a magyar honfoglalást követő időszakban erősödött fel, amikor a törzsszövetség szállásbirtokainak peremén létrejött a hadászati stratégiai feladatokat ellátó úgynevezett gyepűrendszer. Ez őrhelyek láncolatát jelentette, melyben fontos szerepet játszottak az átjárók, az úgynevezett titkos kapuk, ahol az őrállók vigyázták és védelmezték a fiatal magyar állam nyugati határát. A megerősödött német hatalom ellen kiépült védvonal a Mura, a Kerka, a Rába és a Répce folyók mentén, valamint a Fertő-tó mocsaras, er-

19 A múlt ny o m á b a n dős területein húzódott. Egy helyreállított szakasza, a Vaskapu, Vasvár ( 127) határában látható. A határt védők, az őrállók az őrségi és a göcseji dombok magaslatain telepedtek le, ahol létrehozták a szeres ( 66), illetve szeges ( 138) településeket. Megtaláljuk nyomukat a burgenlandi Wart (Felső-Őrség) területén is. A nyugati határ Vas megyei részeit a székelyek, a Göcsejt pedig a besenyők biztosították. Sok település neve, például Őriszentpéter ( 66) őrzi az őrök emlékét. Az Őrség jogállása XII XIII. század > Innen indul Magyarország A gyepűk az I. László és Könyves Kálmán uralkodása idején megépített földvárrendszer kialakulása után már az új, állami hatalmi rendszerhez kapcsolódtak. Katonáskodó népe őrszolgálattal tartozott, cserében az akkori társadalom szabad jogállású királyi alattvalói voltak. Az őrök feltehetően nemzetségi szervezetben éltek, a nemzetségfők vezetése alatt. A XIII. században a gyepűrendszer hadászati jelentősége csökkent, hiszen a tatárjárást követően IV. Béla parancsára ezen a vidéken is kővárak épültek. Az egykori őrök szerepe leértékelődött, és fokozatosan a térség nagyhatalmú földesurainak a jobbágyaivá váltak. V. István 1270-ben kelt oklevele még a nemzetségként való közös földbirtoklást is eltörölte. Ebben a korszakban indultak fejlődésnek a térség városai, amelyek közül néhány kiváltságokat kapott: Körmendet például a civitas -ként, azaz a királynő városaként említették az oklevelek, és már ekkor számos egyházi épület emelkedett itt. Ekkor alapították Szentgotthárdon a ciszterci monostort ( 46), amely mellett majorság is létesült, és virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. Vasváron a domonkos rend telepedett meg, majd épített templomot és kolostort ( 127). Őrökből jobbágyok XIV XVI. század 1391-ben Németújvár (Güssing) vára ( 187) Zsigmond király adományaként Sárosi László temesi ispán kezébe került, amelynek következményeként az őrök végképp lemondhattak minden korábbi kiváltságukról. A németújvári uradalmat és annak központját, a várat 1524-ben Batthyány Ferenc ( 190) kapta adományul II. Lajos királytól. Ettől kezdődően három és negyed századon keresztül a Batthyány család lett az őrségi falvak földesura. Egy 1550-ben kelt urbárium, összeírás szerint az Őrségben 281 jobbágy és 37 szabados élt. Ebben az időszakban Zala vármegye legjelentősebb főúri családjai a Bánfiak és a Kanizsaiak voltak, Szentgotthárdot pedig a Széchy család birtokolta. 25

20 B e s z á l l ó k á r t ya 26 A szentgotthárdi csata augusztus 1. > Az Őrségtől Göcsejig Szigetvár 1566-os eleste után a portyázó törökök az Őrséget is végigdúlták, és központjának, Őriszentpéternek a kis erődvárát ( xx) is bevették. A XVII. század elején így az itt élő emberek túlélésük reményében és érdekében nemcsak a földesuruknak, hanem a töröknek is adóztak. Az egyre növekvő terhek, valamint a török és a magyar katonaság zaklatásai miatt sokan elmenekültek szülőföldjükről. A szövetséges keresztény hadak Montecuccoli tábornagy vezetésével augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában ( 186) győzelmet arattak a túlerőben lévő, Köprülü Mohamed nagyvezír által vezényelt oszmán csapatok felett. A csatát követően 10 nap múlva megkötötték a vasvári békét. A XVII. században az Őrség falvai szinte kivétel nélkül csatlakoztak a protestantizmushoz. Tanult lelkészeik elővették a régi királyi okleveleket, hogy ezekkel is bizonyítsák, méltánytalanul kerültek jobbágysorba. A szabad jogállás visszaszerzéséért folytatott hétéves küzdelem azonban eredménytelenül végződött. A Rákóczi szabadságharc idején az őrségiek oltalomlevelet kértek a fejedelemtől, de ő sem állította vissza régi szabadságukat, csupán a hadi szolgálat fejében felmentette őket az országos és a megyei adó, illetve a katonaság beszállásolásának terhe alól. A Zala folyó térségében Zalaegerszeg néven új központ alakult ki, a város jelentősége a török háborúk idején, Kanizsa elfoglalása után nőtt meg. Őrségi exodus Az 1732-ben kihirdetett Carolina Resolutio lehetőséget adott a protestáns templomok erőszakos elfoglalására. Katonasággal szállták meg a falvakat, elűzték a prédikátorokat. A katolikus restauráció közel 150 évig tartó protestáns virágzásnak vetett véget az Őrségben. Következtében a lakosság közel egyharmada vált futamossá, és hagyta ott hitéért szülőföldjét. A fennmaradt adatok szerint az őrségi exodus éveiben, között család költözött el innen, az összlakosság közel egyharmada. Az otthonmaradtak és földesuruk, a Batthyány család évszázados pereskedésének az 1848-as törvények vetettek véget, amelyek kimondták a jobbágyfelszabadítást. Ennek értelmében az egykori őrál-