b e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "b e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16"

Átírás

1 > Az Őrségtől Göcsejig b e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke / 8 Az Őrségi Nemzeti Park / 12 A kópickötéstől a tökmagolajütésig / 16 Az építészet nyomában / 20 A múlt nyomában / 24 A régió követei / 28 Programajánló / 31

2 B e s z á l l ó k á r t ya Őrök vidéke A dombos, szerekre tagolódó vidéknek történeti szerepe a honfoglaláskor vált jelentőssé: a magaslatokon megtelepedett magyarok innen tartották szemmel és védelmezték fiatal államuk határát. Erről a szerepéről kapta a táj a nevét: Őrség. Az itt élők közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak, szolgálataikért kiváltságok jártak nekik. Az ősi családok leszármazottai ma is ezeken a településeken élnek. > Az Őrségtől Göcsejig Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken húzódó történeti és néprajzi tájegység. Az ezen a vidéken gyakori szeres településszerkezet ( 66) egyik legjellegzetesebb példáját láthatjuk a térség központjában, Őriszentpéteren. Szalafőn, a Pityerszeri Skanzen ( 62) régi lakóházai között sétálva pedig azt is elképzelhetjük, milyen lehetett az élet egykor a szereken, amelyeken a kisparcellás gazdálkodási formát hosszú évszázadokon keresztül alakították ki az itt élők. Az éghajlat és a silány termőföld megművelése sok küzdelemmel járt, az őrségiek ezért szerényen éltek, a kirívó gazdagság nem volt jellemző.

3 A föld művelése mindig sok küzdelemmel járt A lomboserdők, fenyvesek, kaszálók, láprétek, patakvölgyek, valamint a Rába ( 116) folyó határozta meg az itteni életmódot ezt jeleníti meg az Őrség címere is, amelyben egy fél lábon álló, csőrében követ tartó darumadár látható. A szimbólumot a tatárjárás után IV. Béla király tetette az őrvárak címerébe, a daru ugyanis az éberség jelképe: figyel, és ha veszélyt érez, jelez mint az őrálló határvigyázók. Az emberek megélhetési forrását több száz éven keresztül az erdő jelentette: az adta a fát, amiből a boronaházak ( 65) épültek, és készültek belőle a mindennapi élethez szükséges használati tárgyak, amelyek előállítása számos mesterség kialakulásához vezetett. Elterjedt foglalkozássá vált a fazekasság, amelynek képviselői elsősorban a háztartások számára készítettek kerámiaedényeket. Régi darabokat őriz ezekből a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeum ( 49), Magyarszombatfán > Innen indul Magyarország pedig a Fazekasház ( 86). A fafaragás, kópickötés ( 19), méhészkedés ma is él ezen a tájon. A kora középkor viharos évszázadainak emlékeiben gazdag e vidék. Az erődítményszerű templomok ilyen például a kercaszomori Szent Vencel-templom ( 80), vagy az őriszentpéteri és a domonkosfai templom az itt élők védelmét is szolgálták. Sokat elárulnak a történelemnek erről a korszakáról Aquila Jánosnak ( 200) a veleméri Szentháromság-templomban ( 89) fennmaradt freskói is. A vallás fontos szerepet játszott az őrségi ember életében. A reformáció idején jó részük áttért az új hitre, a katolikus restaurációkor pedig tömegesen elhagyták földjüket. Ebben az időszakban készülhettek a Ezt is jó tudni! > > Őrségi falvak Magyarországon és Szlovéniában találhatók. A vidékhez tartozó magyarországi falvak : Bajánsenye, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ispánk, Ivánc, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kisrákos, Kondorfa, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Őrimagyarósd, Őriszentpéter, Pankasz, Szaknyér, Szalafő, Szatta, Szőce, Velemér, Viszák. A szlovéniai őrségi falvak: Hodos, Kapornak, Domonkosfalva, Szerdahely, Pártosfalva, Kisfalu, Csekefalva és Szentlászló. A vasfüggöny lebontása után a határnál véget érő utakat tovább építették, így kerülők nélkül juthatunk át a szomszédos országokba, Szlovéniába és Ausztriába.

4 B e s z á l l ó k á r t ya 10 települések jellegzetességei, a szoknyás fa haranglábak ( 21). A vidék életébe az I. világháborút lezáró béke alapvető változást hozott: az Őrség három települése, Hódos, Kapornak és Bükkalja Szlovéniához került. A terület hármashatár menti vidékké vált, aminek következtében elmaradt a gazdasági fejlődése. Megőrződtek azonban a hagyományok, az egységes településszerkezet, Burgenland Burgenlandot magyarul Őrvidéknek, vagy Felsőőrvidéknek is nevezik. Évszázadokon keresztül Magyarországhoz tartozott, még sincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, miután soha nem volt egységes közigazgatási vagy földrajzi egység. Burgenland területét 900 körül foglalták el a honfoglaló magyarok. Védelmi vonal volt, ezért számos vár épült a vidéken. A középkorban a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római császárok közötti gyakori háborúskodások következményeként gyakran változtak a birtokosai. Az Őrséghez és a Vendvidékhez közel eső része, Dél-Burgenland központja évszázadokon át Németújvár (Güssing), a Batthyány család birtoka és lakóhelye volt. A területet 1919-ben, a trianoni békeszerződéssel csatolták Ausztriához, végső határai 1923-ban alakultak ki. Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartományának fővárosa Kismarton (Eisenstadt). > Az Őrségtől Göcsejig ezzel együtt a vidék hangulata, amely ma vonzerejét jelenti. A tájegység elzártságát a vasfüggöny lebontása, majd Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása változtatta meg. Azóta az Őrség Nyugat-Magyarország egyik legjelentősebb turisztikai központja lett. A vidéket, amelyhez számos környékbeli úti cél kapcsolódik, a nyugalomra és a természeti szépségekre vágyó bakancsos és kerékpáros turisták kedvelik különösen. (A tájegység 2007-ben elnyerte a Kiváló európai turistacélpont European Destination of Excellence award címet is.) Az Őrség kapuja régóta így emlegetik Szentgotthárdot ( 42), a magyar szlovén osztrák hármas határhoz legközelebb eső település. Történelmének kezdeti időszaka szorosan összekapcsolódott a ciszterci renddel, amelynek ma is látható emléke a templom és a kolostor ( 46) együttese. A város remek kiindulópontja nemcsak az Őrségben, hanem a Vendvidéken ( 100) tett kirándulásoknak. A magyarországi szlovének, a vendek ( 98) már az Alpokaljához hasonlatos tájon élnek. A népcsoport emlékeit a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban ( 49) gyűjtötték össze. Szentgotthárdtól néhány kilométert kell csak megtenni, hogy a dél-burgenlandi magyar emlékekhez eljussunk. A Nagyfalva (Mogersdorf) melletti Várhegyen (Schlösslbergen) az 1664-es szentgotthárdi csatára emlékeztető Anna-kápolna és a Török Múzeum ( 185) hirdeti a győzelmet, és emlékezik az elesettekre. A magyar történelem köszön vissza a Németújvárhoz (Güssing) kötődő Batthyány család ( 190) várának ( 189) kiállításain is.

5 Ő r ö k vidék e A Rába a Vendvidéken Felsőszölnöknél lép be Magyarországra A Rába, a térség meghatározó folyója nevezetes településeket köt össze. Csákánydoroszlón ( 114) és Körmenden ( 115) Muránia Murániát egyik térkép sem tünteti föl, hiszen idegenforgalmi övezetről, turisztikai közösségről van szó, amelyhez a Mura, a Lendva és a Kerka folyók vidéke, az Őrség és a Göcsej kis darabja, valamint a hetési falvak tartoznak. Az erdők borította dombok és termékeny völgyek között malmok, kastélyok, barokk templomok és kis fa haranglábak, múzeumok és tájházak bújnak meg. Néhány helyen egy-egy jó pohár helyi borra is betérhet az utazó. Számos bakancsos és kerékpáros útvonalat jelöltek és építettek ki a vidéken, ezeket egységes eligazító táblák jelzik. > Innen indul Magyarország a Batthyányak emlékeit láthatjuk. Vasváron ( 127) a középkori domonkosrendi templom, a szentgotthárdi csatát lezáró vasvári békekötés helyszíne, a szentkúti kápolna és az itt húzódó gyepűrendszer is arra emlékeztet, hogy a település fontos helyszíne volt a magyar történelemnek. Göcsej, ez a különálló tájegység szeges településeivel, a vidéket egykor vigyázó őreivel, népi építészetének gazdagságával hasonlatos az Őrséghez. A vidék határán fekszik Zalaegerszeg ( 140), az egykori vármegye központja, amely számos látnivalót kínál a kirándulóknak. Innen a szlovén magyar határvidéket is bejárhatjuk. Felsőlendva (Grad) ( 100), Alsólendva (Lendava) ( 162), Muraszombat (Murska Sobota) ( 164) térsége a kulturális, az építészeti, valamint az együttélés emlékeit őrzi. A vidék természeti értékeinek megóvása az Őrségi Nemzeti Park ( 12) feladata. 11

6 B e s z á l l ó k á r t ya Az Őrségi Nemzeti Park Az őrségi táj változatos élővilágot rejt. Ritka növényfajok, gazdag madárvilág jellemzi, de figyelemre méltóak az itt látható népi és kultúrtörténeti emlékek is. A tájegység természeti értékeinek védelmére hozták létre az Őrségi Nemzeti Parkot. 12 > Az Őrségtől Göcsejig A hazai nemzeti parkok közül a legfiatalabbat, az Őrségi Nemzeti Parkot március 8-án avatták. Területe az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetet, az 1976-ban létrehozott Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetet, valamint a Belső-Őrség és a térség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotban fennmaradt vidékét öleli fel. Kiterjedése hektár, ebből 3086 hektár fokozottan védett terület. A térség folyók és patakok által erősen tagolt dombvidék A lapos hátú dombokat észak-déli lefutású, bővizű patakok völgyei szabdalják, nagyobb összefüggő kiemelkedést csak a Nádasd-Szőcei-fennsík alkot. A terület déli és nyugati irányban is enyhén emelkedik. Legmagasabb pontja a

7 a l f e j e z e t c í m A túravezetők segítségével részletesen megismerhető az Őrség és a Vendvidék > Innen indul Magyarország Vendvidék nyugati csücskében 384 méter, legalacsonyabb része a Zala, vagy itteni nevén Szala völgyében, Pankasz határában van, itt 194 méter. A tájat északról a Rába ( 116), délről a Zala és a Kerka folyók határolják. A vízfolyásokban, forrásokban gazdag vidék természetes állóvizeinek száma csekély. A legismertebb a Fekete-tó ( 58), amely napjainkra tőzegmohás dagadóláppá vált, és nem rendelkezik nyílt vízfelülettel. A patakok felduzzasztásával azonban turisztikai szempontból is jelentős mesterséges tavakat hoztak létre, ilyen a Vadása-tó ( 205), a Himfai-tó ( 205) és a Hársas-tó ( 205). Az Őrség éghajlata nedves, szubalpin jellegű. Az éves csapadékmennyiség milliméter között van, az évi középhőmérséklet 9-10 Celsius-fok körüli. A területen kialakult erdők leggyakrabban erdei fenyvesek, amelyek jellemző növényei a boróka, a szőrös nyír, az egyébként ritka fekete- és vörös áfonya, a korpafüvek és a körtikék. Magyarországon csak itt Segítség a túrázóknak A tájegység felfedezésében segítséget nyújt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága azoknak, akik az önálló túraszervezés hívei, és azoknak is, akik szakvezetőkkel szeretnék bebarangolni a tájat akár gyalog, akár kerékpáron. Kerékpárokat bérelni a nemzeti park igazgatóságánál lehet. Érdekes program a vezetett szekértúra, amelyen a kirándulók muraközi lovakkal húzott kocsikon járják be a vidéket. Iskolásoknak többnapos erdei tábort is szerveznek az Őrség megismerésére. Egyéni túrázóknak térképek, prospektusok állnak a rendelkezésükre az útvonalak megtervezéséhez. 13

8 B e s z á l l ó k á r t ya Patakok mellett, nedves talajú réteken nyílik a zergeboglár 14 Bakhátas szántók A csapadékosabb területeken és a dombos tájakon használták a bakhátas szántási módot, amelynek lényege, hogy 2 5 méteres közökben többször egymásután összeszántják a földet. Ez azt jelenti, hogy az első barázda szántása után, közvetlenül mellette haladnak vissza. Ily módon, mivel az eke mindig jobbra fordítja a földet, kis domb jön létre, amelynek felületéről könnyen lefolyik az esővíz és a hólé, amelyet a hátak közötti széles barázdák vezetnek le. A szántóművelésnek ez a speciális formája, amely főként az Őrségben és a Zala vidékén volt használatos, a sekély termőréteg megvastagítására is szolgált. > Az Őrségtől Göcsejig ismert az avarvirág, a havasi éger és a fenyérgamandor. A gyertyános tölgyesek és a bükkösök jellemző virága a helyenként tömegesen előforduló kakasmandikó és a ciklámen. A patakokat ritka struccpáfrányos égerligetek kísérik. Több helyen tőzegmohás átmeneti lápok és láprétek alakultak ki. Az előbbiek nevezetes növényfajai a tőzegeper, a vidrafű és a kereklevelű harmatfű. A nedves talajú réteken tavasszal a sárgaliliom, a zergeboglár, a szibériai nőszirom és különböző kosborfajok virítanak, ősszel kornistárnics nyílik tömegesen. Szinte mindenhol találkozni a szártalan bábakaláccsal, amelynek 10 centiméter átmérőjű fészekvirágzata csaknem a földön ül. Az állatvilág változatosságát jelzi, hogy az Őrségben található hazánk leggazdagabb lepkefaunája, de nemzetközileg védett, ritka

9 A z Őrs é g i Nemze t i Pa r k szitakötőfajok is előfordulnak itt. A folyóvizek különleges halfaja a dunai ingola, a kétéltűek között pedig ritkaság a Vendvidéken ( 100) élő alpesi gőte. Nagyobb vizek mentén a védett vidra is megtalálható. A madárvilág értékes képviselői a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsőrű, a süvöltő és a tüzesfejű királyka. A vidék természeti adottságaiból adódóan egyéni jellegzetességek fedezhetők fel a mezőgazdasági művelésben is. Az erdőkkel övezett településeken gyümölcsösök, bakhátas szántók, rétek, legelők váltogatják egymást. Ez adja a táj legfőbb sajátosságát és vonzerejét. Az Őrség természeti és kulturális értékeinek megismerésére az Őrségi Nemzeti Park tanösvényeket alakított ki. A Töllös tanösvényen ( 202) a szálaló erdővel ismerkedhet meg a látogató, a Velemérről Magyarszombatfára vezető Sárgaliliom tanösvény ( 202) a Belső-Őrségben kalauzol el, a Fürge cselle tanösvény pedig a Kerca patak élővilágába nyújt bepillantást. Kercaszomor nevezetességei a Szomoróci tanösvényen ( 201) fedezhetők fel, míg a Szala menti, a Felsőszeri és a Körtike tanösvények a szeres ( 200) települések, a régi paraszti gazdálkodás és a népi építészet jellegzetességeit mutatják be. praktikus Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága Cím: 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A Tel.: 94/ Honlap: A szálaló erdőn átvezet a Töllös tanösvény Szálaló erdő A szálaló erdő területéről a fákat egyenként vagy csoportosan vágják ki, az erdőfelújítást pedig a természet végzi el, magról. Az erdőben ezért sokféle fajtájú és korú fa található egyidőben, változatos állományszerkezet figyelhető meg. A szálaló erdő a kisparaszti gazdálkodás nyomán alakult ki: az erdőirtásokon legeltettek, makkoltatták az állatokat, fát gyűjtöttek tüzeléshez, így fokozatosan vágták ki a fákat, a magról növőket pedig meghagyták. Az Őrségben legszebb példa erre a szentgyörgyvölgyi szálaló erdő, amely a nemzeti park része. > Innen indul Magyarország 15

10 B e s z á l l ó k á r t ya A kópickötéstől a tökmagolajütésig A mai napig számos népi kismesterségnek a művelője él az Őrségben, Göcsejben, a Vendvidéken és Hetésben. Általuk is megtudhatjuk, mi az a kópic, a fumu, vagy a lükü 16 > Az Őrségtől Göcsejig Az egyik legjellegzetesebb mesterség az Őrségben ( 8) a fazekasság. A népi fazekasok a régi formákat követve készítik napjainkban is a boros és vizes korsókat, a tejeskancsókat, a lakodalmas korsókat, tálakat, a kalácssütőket például Őriszentpéteren ( 66). A mesterség központja azonban Magyarszombatfán ( 80) volt, ahol a Fazekasházban ( 86) tekinthetjük meg a gerencséreknek ( 87) is nevezett mesterek munkáit. A község ma is a fazekasok faluja, jelenleg tíz mester foglalkozik a kerámiák készítésével. A településen híres fazekas dinasztiák is kialakultak, ilyen volt a Czúgh család, de olyan fazekasok is híressé tették híressé a mesterséget, mint a vend Doncsesz Károly.

11 A k ó p i c k ö t é s t ő l a tö k m a g o l a j ü t é s i g Hagyományos tökmagolajütő Szalafőn A fazekasság kialakulását, fejlődését, valamint a különböző korokból származó termékeket a szentgotthárdi Pável Ágoston Múzeumban ( 49) tekinthetjük meg. A kerámiakészítés másik ága a habán kerámia ( 82). A színes, mázas kerámiák készítése Velemérhez ( 81) kötődik: itt telepítette le a habánokat Batthyány III. Boldizsár. Az ónmázas, ecsettel festett fajanszok a közönséges fazekas árunál lényegesen jobb minőségűek és díszesebbek voltak, ezért a XVI. század második felétől gyorsan elterjedtek. Veleméren ma is találunk habán kerámiát készítő műhelyt. A gasztronómiához több népi foglalkozás kapcsolódik ezen a vidéken. A legjellemzőbb a tökmagolajütés ( 68). > Innen indul Magyarország Ételek vargányából A gomba is főszerepet kapott a térség konyháiban, főként a vargányát részesítették előnyben. A leggyakrabban főzött étel a szárított vargányaleves volt, amit krumplival dúsítottak. De készítettek belőle gombapaprikást, vagy egyszerűen csak megsütötték. Vadhúsokhoz, sertéshúsokhoz is előszeretettel párosították. Ragukhoz adták, vagy gombaragut készítettek, és azzal töltötték meg a húsokat. 17

12 B e s z á l l ó k á r t ya 18 A művelet a köpesztéssel kezdődött, ami a tökmag héjának eltávolítását jelenti. Erre az alkalomra többen összejöttek egy-egy háznál, a közös tevékenység közben beszélgettek, iszogattak, a fiataloknak pedig alkalom volt ez az ismerkedésre. Régi olajütő áll napjainkban is Szalafőn ( 57), a Csörgőszeren, ahol hétvégeken bemutatják az olaj készítésének módját. A XIX. század elejéig az őrségi háztartásokban mindent mézzel édesítettek. A méhes, a méhcsaládok számára készült épület ezért a porták tartozéka volt. Jellegzetes édesség volt a mézeskalács, ünnepi alkalmakra lakodalmas kalácsot A dödölle A dödölle jellegzetes zalai étel. Elkészítéséhez sós vízben krumplit főztek, ezt összetörték, majd liszttel vagy köleskásával összekeverték. Az így készült masszából kanállal gombócokat szaggattak, amit zsírban apróra vágott hagymára görgették rá. Fogyasztották egymagában, tejföllel vagy köretként, sokszor vadhúsok mellé. > Az Őrségtől Göcsejig sütöttek, Hetésben ( 162) pedig fumut, azaz a pólyás gyermek formájú ünnepi kalácsot a keresztelőkre. A Hetés vendégül lát ( 31) elnevezésű rendezvényen minden évben újra megsütik ezt a különlegességet. A rétest ezen a vidéken sokféle töltelékkel készítették, leggyakrabban mézzel édesített tökös-mákos rétes készült. Megkóstolható ez a Rétesfesztiválokon ( 33), amelyet nyaranta Vasváron és Kondorfán tartanak. Sok étel készült kölesből és hajdinából. A gabona töréséhez használatos mozsarat, a lüküt a néprajzi gyűjteményekben nézhetjük meg, például a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban ( 144), a novai Plánder Ferenc néprajzi gyűjteményben ( 153), vagy a Pityerszeri skanzenben ( 62). A térség erdei vadban gazdagok a vadászat és vadgazdálkodás ma is kiemelt tevékenység. Gyakori étel az Őrségben és Göcsejben a vadhúsból készült pörkölt, amit dödöllével tálalnak. Az erdőben sokféle gomba terem, amit szárítva tettek el a téli hónapokra. Gyakran fogyasztottak szárított gombából készült leveseket. Az Őrség talaja mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas, ezért sok gyümölcsfát ültettek az itt élők, a termést pedig aszalva tették el télire. Az aszalás fontos tevékenység volt ezen a vidéken, főként Göcsejben ahol külön aszalóházakat építettek és aszalóedényeket készítettek. A fölösleges gyümölcsből pálinkát főztek egy szép réz pálinkafőző látható a Kapornaki Néprajzi Gyűjteményben ( 84) is.

13 A k ó p i c k ö t é s t ő l a tö k m a g o l a j ü t é s i g Kópicokat készít Orbán Lajos Őriszentpéteren > Innen indul Magyarország Az ételek alapanyagát, a zöldséget, gyümölcsöt, gabonaféléket a háztól külön álló éléskamrákban, a kástuban ( 64) helyezték el és kópicokban tárolták. A zsúpszalmából készült, mogyoróvesszővel megerősített tárolóeszköznek különböző változatait a magas, kosárformájú alkalmatosságoktól az alacsony aszalóedényekig, kenyeres kosarakig láthatjuk a néprajzi gyűjteményekben. Készítését Őriszentpéteren, a Kovácsszeren ( 70) nézhetjük meg. A paraszti életmód rengeteg szőttest igényelt, ezért szinte minden asszony tudott fonni és szőni. Kenderből készültek az abroszok, a lepedők, a függönyök, törülközők, a párnák, az ágytakarók, a kenyérsütéskor használt vékaruhák. A leghíresebb a hetési szőttes, amelynek alapjához nyersszínű lenvásznat használtak, ezt hófehér, sötétpiros és bordó, esetleg kék pamutfonallal díszítették. A motívumok változatosak voltak, megtaláljuk köztük a jellegzetes rózsát, a kistulipánt, a gránátalmát, a csillagot, valamint a galambot. Zalaszombatfán ma is foglakoznak hetési szőttes készítésével. Az erdő sokféle fát adott, ezért a fafaragás is elterjedt elfoglaltság volt. A háztartásokban sok évszázadon keresztül a kerámián kívül minden fából készült: a használati eszközök, a szerszámok, sőt maga a ház is, az úgynevezett boronaház ( 65). 19

14 B e s z á l l ó k á r t ya Az építészet nyomában Az Őrség, Göcsej és a Vendvidék kiemelkedő látványosságai a népi építészeti hagyományok, az értékes, néhol eredeti freskókkal díszített középkori templomok, illetve a várak és kastélyok. 20 > Az Őrségtől Göcsejig A lakóházak sok évszázadon keresztül csak fából készültek az Őrségben, Göcsejben és a Vendvidéken. Az itt élők úgynevezett boronaházakat ( 65) építettek. Az erdőkben hatalmas törzsű tölgyfák nőttek, amelyekből gerendákat faragtak, majd azokat a sarkokon keresztbe fektetve emelték a falakat. A tetőt rozsszalmával, azaz zsúppal fedték. A lakóházak berendezése egyszerű volt, hasonlatos a jobbágy-, vagy zsellérsorban élőkéhez, aminek az oka a mostoha természeti adottságokban keresendő. Az itt élők igyekeztek mindent egy fedél alá építeni. Szabadon csak a ház melletti pajta, a favágó kamra, a méhes és az éléskamra, helyi elnevezésén a kástu ( 64) állt. Ennek emeletes változatára egyedülálló példát látunk a szalafői Pityerszeri Skanzenben ( 62), ahol egyébként valamennyi őrségi háztípust szemügyre vehetjük. A porták-

15 A z épí t é s z e t ny o m á b a n Hajlított ház a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban hoz tartozott egy vízgyűjtő és víznyerő gödör, a tóka ( 63), az ebben összegyűlt vizet állatok itatására és mosásra használták. A házak alaprajza eleinte L alakú volt ez volt az úgynevezett hajlított ház, amelyek mellé építették a kamrát, az ólakat és istállót is. Később U alakú kerített portákat ( 62) alakítottak ki, amelyek szabadon maradt végét boronakapuval zárták le. Az így kialakított udvarba hajtották be az állatokat éjszakára és télire. A házak egyszerűek voltak, díszítést csak az oromzaton alkalmaztak: az oromdeszkákra geometriai formákat véstek, amelyeket csipkézett kontúrral zártak le. Főként Göcsejben alkalmaztak változatos orommintákat ezek közül láthatunk néhányat a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum ( 144) kiállításán. > Innen indul Magyarország A házakban egészen a XIX. századig úgynevezett füstös konyhát alakítottak ki, és csak a XIX. század végén, a XX. század Mitől szoknyás egy harangláb? Ahol nem voltak templomok, fából ácsoltak haranglábat az Őrség, Göcsej és Hetés településein. A szerkezetre két tető került. A fölső, kisebbik a harangot védte. Ez alá négy lábon álló, a faszerkezetet is óvó, nagyobb méretű, szoknyaszerű tetőt építettek, amelyről az építmény az elnevezését kapta. Ez utóbbi védte a harangozót is a természet viszontagságaitól. A haranglábak fedeleit szalmával, fazsindellyel vagy cseréppel fedték. 21

16 B e s z á l l ó k á r t ya Porta kódisállásos házzal Szalafőn 22 elején jelentek meg azok a tüzelőberendezések, amelyek kéményhez csatlakoztak, és bennük kemence, sütő, vízmelegítő és takaréktűzhely is volt. A tüzelőhely nyílásait díszes vasajtók fedték, a tűzhelyet gyakran csempe borította. Füstös konyha Az őrségi népi lakóházakat a XIX. századig füstös konyhával építették. Ezeken az épületeken kémény nem volt, a füst az ajtón, az ajtó fölé vágott nyíláson, vagy a deszkás tolóablakokon keresztül távozott, feketére színezve a fehérre meszelt falakat. A kemencével is ellátott tűzhelyet az ajtóval szemben lévő sarokba építették. > Az Őrségtől Göcsejig Az Őrségben az 1870-es években jelentek meg az olasz téglaégetők, akik felfedezték, hogy az itteni föld kiváló agyagot rejt. Ettől az időtől kezdődött a vidéken a téglaégetés. A téglából készült épületeket stájer kőművesek építették. Eleinte azonban nem lakó házakat, hanem az állatok istállóit emelték ebből az anyagból, az épület elé még boltíves tornácot is építettek. Később terjedt el a kódisállásos ház ( 61), amely elnevezését a bejárati ajtó elé készített tornácról kapta. Szép példáját láthatjuk ennek a háztípusnak Szalafőn, Ispánkon, Pankaszon és a Hetés falvaiban. A zsúpfedelet ekkoriban váltotta fel a sindütető, azaz a cseréptető. A cserepekből többfélét használtak, mint látható ez a veleméri Sindü Múzeum ( 82) gyűjteményében. A népi építészet emlékei a fából ácsolt szoknyás haranglábak is, amelyek közül

17 A z épí t é s z e t ny o m á b a n sok áll még ezen a vidéken a leghíresebbek és legrégebbiek Pankaszon, Nemesnépen és Kercaszomoron. Érdemes közelebbről megnézni az Őrségben a középkori templomokat is, hiszen ezen a vidéken számos fennmaradt. A román korból származó épületek olykor gótikus jegyekkel egészülnek ki a vastag falak, a lőrésszerű és csúcsíves ablakok, az ülőfülkék erre utalnak például az őriszentpéteri Árpád kori templom ( 71), a bödei középkori templom ( 158) esetében. A templomok falait freskók borították, ezek nagy részét ezen a vidéken Aquila János ( 28) festette. Ma is gyönyörködhetünk színes falképeiben többek között a veleméri Szentháromság-templomban ( 89) és a mártonhelyi Szent Mártontemplomban ( 170). A barokk stílusú templomok közül igen jelentős a szentgotthárdi ciszterci templom ( 46), amelynek freskóit Stefan Dorffmeister és fia Josef készítette. Ők ugyancsak több templomban dolgoztak, ma is láthatók műveik a szentgyörgyvölgyi katolikus templomban ( 83), és a Nován álló Nagyboldogaszszony-templomban ( 158). Az ország védelmére épített erődítmények közül több is fennmaradt ezen a vidéken. A legnevezetesebb ezek közül a Batthyány család ( 190) vára az ausztriai Németújváron ( 187). A szlovéniai Alsólendva ( 168) és Felsőlendva ( 105) várhegyén is áll egy-egy erődítmény az előbbiben történeti és néprajzi kiállítás látható, az utóbbiban mesterségeket bemutató rész látogatható. Kastéllyá alakította a Batthyány család a körmendi várat ( 120), amelyben most a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum ( 190) anyaga vezet végig a város és a Batthyány család történetén. Ugyancsak kastély lett a szlovéniai Muraszombatban álló Szapáryvár, amely a Tartományi Múzeumnak ( 165) ad otthont. Lábaspajta A tégla elterjedésével a fából készült pajtákat is modernizálták. Téglából oszlopokat raktak, közéjük deszkapalánkot építettek, és fából készült a hatalmas méretű ajtó is. A téglaoszlopok olyan hatást keltenek az épületeken, mintha azoknak a lábai lennének. A pajták széna tárolására és cséplésére is alkalmasak voltak, még a szekerek is elfértek benne. Minden gazdaságban épült lábaspajta > Innen indul Magyarország 23

18 B e s z á l l ó k á r t ya A múlt nyomában 24 Borostyánkő út I II. század Az Őrség területére vonatkozó korabeli források és ásatási leletanyagok elég ritkák és nem eléggé megbízhatóak ahhoz, hogy bátran kijelenthessük: ez a vidék már a rómaiak idejében is lakott volt. Bár a tájegység mai központja, Őriszentpéter határából előkerültek a római korból származó emlékek, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy tartós jelenlétüket bizonyítsák. Az innen nem túl messze húzódó, a rómaiak által az I. században épített Borostyánkő útvonal amely Észak-Európától a Földközi-tengerig húzódott viszont elképzelhetővé teszi, hogy az itt élő lakosság is igénybe vette ezt a nagy forgalmú kereskedelmi utat. Ahol a Borostyánkő út a Zala folyót keresztezte, ott feküdt a római kori Salla > Az Őrségtől Göcsejig (ma Zalalövő). Tipikusan olyan település, amelynek jelentőségét elsősorban a rajta áthaladó fontos kereskedelmi útvonal határozta meg. Salla 124-ben Hadrianustól városi (municipium) rangot kapott, és egy közigazgatási egység (territórium) központja lett. A településen talált régészeti leletanyag a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban ( 155), illetve Zalalövőn, a Salla kiállítóhelyen látható. A Borostyánkő út Lenti és Körmend közelében is húzódott, egyik megállóhelye Halicanum, a Szlovéniában található Lendva (Lendava) területén volt. Honfoglalás, korai Árpád-kor IX XI. század Az Őrségnek mint tájegységnek a történeti szerepe a magyar honfoglalást követő időszakban erősödött fel, amikor a törzsszövetség szállásbirtokainak peremén létrejött a hadászati stratégiai feladatokat ellátó úgynevezett gyepűrendszer. Ez őrhelyek láncolatát jelentette, melyben fontos szerepet játszottak az átjárók, az úgynevezett titkos kapuk, ahol az őrállók vigyázták és védelmezték a fiatal magyar állam nyugati határát. A megerősödött német hatalom ellen kiépült védvonal a Mura, a Kerka, a Rába és a Répce folyók mentén, valamint a Fertő-tó mocsaras, er-

19 A múlt ny o m á b a n dős területein húzódott. Egy helyreállított szakasza, a Vaskapu, Vasvár ( 127) határában látható. A határt védők, az őrállók az őrségi és a göcseji dombok magaslatain telepedtek le, ahol létrehozták a szeres ( 66), illetve szeges ( 138) településeket. Megtaláljuk nyomukat a burgenlandi Wart (Felső-Őrség) területén is. A nyugati határ Vas megyei részeit a székelyek, a Göcsejt pedig a besenyők biztosították. Sok település neve, például Őriszentpéter ( 66) őrzi az őrök emlékét. Az Őrség jogállása XII XIII. század > Innen indul Magyarország A gyepűk az I. László és Könyves Kálmán uralkodása idején megépített földvárrendszer kialakulása után már az új, állami hatalmi rendszerhez kapcsolódtak. Katonáskodó népe őrszolgálattal tartozott, cserében az akkori társadalom szabad jogállású királyi alattvalói voltak. Az őrök feltehetően nemzetségi szervezetben éltek, a nemzetségfők vezetése alatt. A XIII. században a gyepűrendszer hadászati jelentősége csökkent, hiszen a tatárjárást követően IV. Béla parancsára ezen a vidéken is kővárak épültek. Az egykori őrök szerepe leértékelődött, és fokozatosan a térség nagyhatalmú földesurainak a jobbágyaivá váltak. V. István 1270-ben kelt oklevele még a nemzetségként való közös földbirtoklást is eltörölte. Ebben a korszakban indultak fejlődésnek a térség városai, amelyek közül néhány kiváltságokat kapott: Körmendet például a civitas -ként, azaz a királynő városaként említették az oklevelek, és már ekkor számos egyházi épület emelkedett itt. Ekkor alapították Szentgotthárdon a ciszterci monostort ( 46), amely mellett majorság is létesült, és virágzott a feudális rendszerű mezőgazdálkodás. Vasváron a domonkos rend telepedett meg, majd épített templomot és kolostort ( 127). Őrökből jobbágyok XIV XVI. század 1391-ben Németújvár (Güssing) vára ( 187) Zsigmond király adományaként Sárosi László temesi ispán kezébe került, amelynek következményeként az őrök végképp lemondhattak minden korábbi kiváltságukról. A németújvári uradalmat és annak központját, a várat 1524-ben Batthyány Ferenc ( 190) kapta adományul II. Lajos királytól. Ettől kezdődően három és negyed századon keresztül a Batthyány család lett az őrségi falvak földesura. Egy 1550-ben kelt urbárium, összeírás szerint az Őrségben 281 jobbágy és 37 szabados élt. Ebben az időszakban Zala vármegye legjelentősebb főúri családjai a Bánfiak és a Kanizsaiak voltak, Szentgotthárdot pedig a Széchy család birtokolta. 25

20 B e s z á l l ó k á r t ya 26 A szentgotthárdi csata augusztus 1. > Az Őrségtől Göcsejig Szigetvár 1566-os eleste után a portyázó törökök az Őrséget is végigdúlták, és központjának, Őriszentpéternek a kis erődvárát ( xx) is bevették. A XVII. század elején így az itt élő emberek túlélésük reményében és érdekében nemcsak a földesuruknak, hanem a töröknek is adóztak. Az egyre növekvő terhek, valamint a török és a magyar katonaság zaklatásai miatt sokan elmenekültek szülőföldjükről. A szövetséges keresztény hadak Montecuccoli tábornagy vezetésével augusztus 1-jén a szentgotthárdi csatában ( 186) győzelmet arattak a túlerőben lévő, Köprülü Mohamed nagyvezír által vezényelt oszmán csapatok felett. A csatát követően 10 nap múlva megkötötték a vasvári békét. A XVII. században az Őrség falvai szinte kivétel nélkül csatlakoztak a protestantizmushoz. Tanult lelkészeik elővették a régi királyi okleveleket, hogy ezekkel is bizonyítsák, méltánytalanul kerültek jobbágysorba. A szabad jogállás visszaszerzéséért folytatott hétéves küzdelem azonban eredménytelenül végződött. A Rákóczi szabadságharc idején az őrségiek oltalomlevelet kértek a fejedelemtől, de ő sem állította vissza régi szabadságukat, csupán a hadi szolgálat fejében felmentette őket az országos és a megyei adó, illetve a katonaság beszállásolásának terhe alól. A Zala folyó térségében Zalaegerszeg néven új központ alakult ki, a város jelentősége a török háborúk idején, Kanizsa elfoglalása után nőtt meg. Őrségi exodus Az 1732-ben kihirdetett Carolina Resolutio lehetőséget adott a protestáns templomok erőszakos elfoglalására. Katonasággal szállták meg a falvakat, elűzték a prédikátorokat. A katolikus restauráció közel 150 évig tartó protestáns virágzásnak vetett véget az Őrségben. Következtében a lakosság közel egyharmada vált futamossá, és hagyta ott hitéért szülőföldjét. A fennmaradt adatok szerint az őrségi exodus éveiben, között család költözött el innen, az összlakosság közel egyharmada. Az otthonmaradtak és földesuruk, a Batthyány család évszázados pereskedésének az 1848-as törvények vetettek véget, amelyek kimondták a jobbágyfelszabadítást. Ennek értelmében az egykori őrál-

Tel.: 06-70/426-7686. Fatemplom Fesztivál Magyarföld 2015. július 17-19. További információk: Honlap: www.magyarfold-falu.hu, www.kalakazenebolt.

Tel.: 06-70/426-7686. Fatemplom Fesztivál Magyarföld 2015. július 17-19. További információk: Honlap: www.magyarfold-falu.hu, www.kalakazenebolt. Őrállók kézműves és katonai hagyományőrző táborok és vándortábor az Őrségben és az Őrvidéken Időpontok: 2015. július 1-5. 2015. július 14-19. 2015. július 27-31. 2015. augusztus 10-14. Információ: Őrállók

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

XI. Őrségi Tökfesztivál

XI. Őrségi Tökfesztivál XI. Őrségi Tökfesztivál 2014. szeptember 26-28. Szeptember 26. (péntek) Őriszentpéter 10 00 Fókuszban a töktermesztés, konferencia Helyszín: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Siskaszer 26/A Nagyrákos 18

Részletesebben

XII. Őrségi Tökfesztivál

XII. Őrségi Tökfesztivál XII. Őrségi Tökfesztivál 2015. szeptember 25-27. Szeptember 25. (péntek) Őriszentpéter 10 00 Töktermesztői konferencia Helyszín: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Siskaszer 26/A Nagyrákos 18 00 Egyszer

Részletesebben

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja 1. Ön a szakterületén belül felkérést kap egy mű elkészítésére az ókori egyiptomi művészet Mutassa be az egyiptomi művészet korszakait, az építészet, szobrászat és festészet stílusjegyeit, jellegzetességeit!

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS

MENETRENDI ÉRTESÍTÉS 1/6 Vasi Volán Zrt. Szombathely, Körmendi út 92. MENETRENDI ÉRTESÍTÉS Értesítjük a Tisztelt Utazóközönséget, hogy 2011. december 11-től kezdődően az alábbi menetrendmódosítások kerülnek bevezetésre: 1662

Részletesebben

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra

Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Nagyrécse-Galambok kerékpártúra Túra hossza: 39 km Nehézsége: Könnyű Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth úton a falut északi

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

Tanösvények az Őrségben

Tanösvények az Őrségben Tanösvények az Őrségben Kedves Látogatók! Szeretettel köszöntjük az Őrségi Nemzeti Parkban! Ez a kiadvány a nemzeti park területén létesített tanösvények látogatására invitálja Önöket. Így segítve elő

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Kedves Fesztivállátogató!

Kedves Fesztivállátogató! Kedves Fesztivállátogató! Szeretettel köszöntjük Önöket a tavaszi fesztiválok megrendezése alkalmából és örömmel invitáljuk programjainkra a siófoki Hajókikötőbe. Reményeink szerint olyan színvonalas programot

Részletesebben

ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től

ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től ZV.-08/2012. Érvényes: 2012. december 9-től ZALA VOLÁN KÖZLEKEDÉSI ZÁRTKÖRÜEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 16., Tel.: 92/503-620, Fax.: 92/503-628, E-mail: menetrend@zalavolan.hu

Részletesebben

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16.

V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. V. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2008. október 9-16. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A trianoni

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek!

Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! H Í R V I R Á G Kedves MKKSZ nyugdíjas tagok! Kedves nyugdíjas közösségek! 2015. év 2. szám A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete Országos Nyugdíjas Tanács

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02.

Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02. Beszámoló a BURGENLANDI táborról 2010. 09. 26 10. 02. Ebben az évben burgenlandi szálláshelyünket délről közelítettük meg. Útunk a Balaton déli partján vezetett, a Fonyód-Bélatelep strandon fogyasztottuk

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Visszatérő kulturális események:

Visszatérő kulturális események: Visszatérő kulturális események: Magyar Kultúra Napja: Minden év januárjában a Magyar Kultúra napja (január 22.) alkalmából egész hetes programsorozat várja Mezőberény lakosságát és az idelátogatókat.

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

Bogácsi programok 2014

Bogácsi programok 2014 Bogácsi programok 2014 III. Falusi Kamra Mustra és IV. Bogácsi Kocsonyafőző Verseny 2014. február 01. Közösségi Ház A III. alkalommal megrendezésre kerülő Falusi Kamra Mustra vendégei több település éléskamrájába

Részletesebben

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului

IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului IV. Nemzetközi Székelyföldi Fotóművészeti Mesterműhely 2007. október 5-14. Gyergyószentmiklós-Gura Humurului Erdély. Minden magyarban ennek a szónak a hallatán valamilyen érzelmi hangulat alakul ki. A

Részletesebben

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott;

Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Rudabányai református templom Megközelítés: H-3733 Rudabánya,Temető u. 8.; GPS koordináták: É 48,38152 ; K 20,62107 ; Kor: XIV. század közepén épült, de helyén már korábban is templom állhatott; Jelenlegi

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL

TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL TÁRSVÁLLALATOK ZALA MEGYÉT ÉRINTŐ MENETREND MÓDOSÍTÁSAI 2012. DECEMBER 9-TŐL Székhely, levélcím: 8500 Pápa, Celli u. 69. MENETRENDI ÉRTESÍTÉS 1626 Hévíz Balatonfüred Várpalota autóbuszvonalon - 223 sz.

Részletesebben

Komplex, egyedi programcsomagokat kínálunk leendő látogatóink számára szórakoztatási lehetőségekkel, családbarát programok biztosításával.

Komplex, egyedi programcsomagokat kínálunk leendő látogatóink számára szórakoztatási lehetőségekkel, családbarát programok biztosításával. Csabai Kolbászház Látvány és élmény! Disznóvágás Kolbászkészítés Csapatépítő programok 2015 januárjától megnyitotta kapuit a Csabai Rendezvényszervező Kft. által üzemeltetett fesztiválház. Fő célunk a

Részletesebben

HÉTRÉTORSZÁG - a szerek és porták fesztiválja 2002. augusztus 14-24.

HÉTRÉTORSZÁG - a szerek és porták fesztiválja 2002. augusztus 14-24. HÉTRÉTORSZÁG - a szerek és porták fesztiválja 2002. augusztus 14-24. 2002. augusztus 14. szerda 11.00 17.00 Balogh porta Nyitott műterem. Látogatás Balogh István Péter festőművész műtermében. 20.30 TeleHáz

Részletesebben

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom

Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó. Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom Tkt/ Szülőföld 5.osztály Tanár: Kiss Ildikó Óraszám Témakör/Téma Tartalom Tevékenységek/Irodalom 1 2 Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Mi történt on akkor, amikor megszülettem? Egyéni kutatás:

Részletesebben

Fényképek a házról Fényképek a nyílt napról SZÁZADOS-UDVAR VENDÉGHÁZ Cserhátszentiván, Kossuth u. 64. A Százados-udvar vendégház Cserhátszentivánban, falusias környezetben kínál családok, szűkebb

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

2010. december 10 23.

2010. december 10 23. 2010. december 10 23. Helyi termékek kóstolójával, helyi és szomszédos települések ünnepi műsoraival, karácsonyi kézműves játszóházzal, kiállítással és koncerttel várják az érdeklődőket! December 10. péntek

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Zalai kézműves értékek zalai viseletek Zalakomári népviselet Zalai kézműves értékek zalai viseletek A zalakomári népviselet darabjait a Keszthelyi Balatoni Múzeum gyűjteményében, és a Nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzi gyűjteményében

Részletesebben

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra

Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Nagyrécse-Kisbalaton-Nagykanizsa kerékpártúra Túra hossza: 76 km Nehézsége: Közepesen nehéz Terep: Dombvidék A kerékpártúra Nagyrécsén a Kossuth u és a Petőfi u találkozásánál kezdődik (1). Innen a Kossuth

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben:

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. Programunk a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben: SZAKMAI BESZÁMOLÓ A SZÓRAKATÉNUSZ JÁTÉKMÚZEUM ÉS MŰHELYBEN VALAMINT A NAIV MŰVÉSZEK GYŰJTEMÉNYÉBEN ÉS KÖZÖS UDVARÁBAN A MÚZEUMI ÉJSZAKÁJÁN MEGRENDEZETT KIS EMBEREK BARÁTOCSKÁIM CÍMŰ IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSHOZ

Részletesebben

Bogácsi programok 2013

Bogácsi programok 2013 Bogácsi programok 2013 II. Falusi Kamra Mustra és IV. Bogácsi Kocsonyafőző Verseny 2013. február 02. Bükkalja Általános Iskola A II. alkalommal megrendezésre kerülő Falusi Kamra Mustra vendégei több település

Részletesebben

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele megjelenítéssel, kattintson ide.

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele megjelenítéssel, kattintson ide. Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Elnökségi értekezlet A márciusi értekezlet témái: Kitüntetési javaslatok (Király Zsiga, Aranykoszorú,

Részletesebben

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA

CSUPOR KERT. Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA PAJTASZÍNHÁZ GALÉRIA CSUPOR KERT Kulturális- és alkotóközpont az Őrségben KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET V I S 1 Z Á K KASZÁS A I KULTURÁLIS HAGYATÉKÖRZO EGYESÜLET TÖRTÉNETÜNK Két évvel később egy újabb vállalkozásba

Részletesebben

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön)

5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) 5. Bakancsos palóc út Palóc séta, Palóc tréfa (7 bornap palócföldön) ÚTVONALÚT ÚTVONAL 1. nap: Érkezés: 9-órakor Gyöngyösre. GYÖNGYÖS A Mátra kapuja; közúton az M3-as autópályán, a 3-as főúton, illetve

Részletesebben

Miért pont Megyer? Tapolca Sümeg. Megyeri sonka

Miért pont Megyer? Tapolca Sümeg. Megyeri sonka Miért pont Megyer? Megyeri sonka Mondhatnánk azt is, hogy csak, de ez túl cinikus lenne és mi nem vagyunk ilyenek. Azt is mondhatnánk még, hogy azért, mert itt Neked jó és punktum, aminek jelentôs valóság

Részletesebben

Az év múzeuma 2010 pályázat

Az év múzeuma 2010 pályázat "Ahhoz, hogy el tudjuk helyezni magunkat a világmindenség óriási körforgásában - ebben az időtlen, végtelen folyamatban - ismernünk kell múltunkat, személyes gyökereinket, valamint történelmünket is. Ismernünk

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL

ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL ÉSZAK-ERDÉLYBEN A HATÁRTALANUL PÁLYÁZATTAL Március 14-e és 17-e között iskolánk 7.-es csapata különleges irodalmi és történelmi emlékeket fedezett fel Észak-Erdélyben. A szállásunk és a bázisuk Koltón

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

A Hód Napja 2014. Iklódbördőce, 2014. május 23.

A Hód Napja 2014. Iklódbördőce, 2014. május 23. A Hód Napja 2014 Iklódbördőce, 2014. május 23. Indító: Szokoli Rita 1. állomás: Kút Népdaléneklés (Bazsika Enikő + Földesi Gyöngyi) 2. állomás: Vadászat Magaslesből karikába (Baranyi László, Fiedler Sándor)

Részletesebben

A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája

A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája A Magyar Állami Népi Együttes 2009. évi előadási statisztikája A 2009. évben az alábbi műsorokat forgalmaztuk: Az örök Kalotaszeg Bartók-trilógia I. rész: Kincses Felvidék Bartók-trilógia II. rész: Labirintus

Részletesebben

Decemberi programok Sárospatakon és Környékén

Decemberi programok Sárospatakon és Környékén Turisztikai Hírlevél Tourinform Sárospatak Decemberi programok Sárospatakon és Környékén A Művelődés Háza és Könyvtára programjai: December 01. 17.00 óra Cserepes nap Értékes fazekas hagyománnyal bír Sárospatak.

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka

A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége. Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka A falusi vendéglátás, mint a helyi értékek kihasználásának lehetősége Ricz András Regionális Tudományi Társaság Szabadka Helyi értékek - vonzerőleltár Kulturális hagyaték Természetvédelmi értékek Turisztikai

Részletesebben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben

A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár

Részletesebben

Elnökségi értekezlet. Hírek

Elnökségi értekezlet. Hírek Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele Ha problémája van a megjelenítéssel, kattintson ide. Elnökségi értekezlet A májusi értekezlet témái: A NESZ és Tagszervezetek belföldi- és külföldi kapcsolatrendszerének

Részletesebben

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár

A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár A szimmetria világa - a világ szimmetriája/tamop3.1.4./6.o Budai Vár 1. Keress szimmetrikus elemeket a képeken! Stróbl Alajos: Mátyás kútja Keresd meg a főszereplőket: Mátyás király, Szép Ilonka, Galeotto

Részletesebben

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L Kedves Látogatónk! Hírlevelünkben legújabb kiállításainkat és májusi programjainkat ajánljuk figyelmébe! Programok: Népi Kalendárium 2011. május 14. A Népi Kalendárium májusi témája a gyapjú. Ez alkalommal

Részletesebben

VÁROSÜNNEP Rudabánya

VÁROSÜNNEP Rudabánya VÁROSÜNNEP Rudabánya Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása 10. évfordulójának jegyében Programok III. Ásványgyűjtő Fesztivál, Rudabánya 2014. szeptember 5. VII. Városnap, Rudabánya 2014. szeptember

Részletesebben

Szeretem, mert Vasból van

Szeretem, mert Vasból van VAS MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 9700 Szombathely, Berzsenyi D. tér 1. Vas megyei Általános Iskolák részére Tárgy: Versenykiírás Iktatószám: 2-45/2013 Székhelyén Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Tisztelt Pedagógusok!

Részletesebben

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON

SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Mag. a Istvanits Kerstin (Ausztria) SZÖVEGÉRTÉSI FELADATOK: HOSSZÚ HÉTVÉGÉK MAGYARORSZÁGON Az alábbi feladatokat úgy építettem fel, hogy a diákoknak egy adott szöveg alapján kell kérdésekre válaszolniuk.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk:

ZOMBA. 1. A település területére vonatkozó információk: ZOMBA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 5729 Ebből szántó 4393 gazdasági erdő 356 védett terület 0 ipari hasznosítású 0 terület egyéb 980 Polgármesteri Hivatal: 7173 Zomba

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10.

2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. 2014. A XXV. Kalocsai Paprikafesztivál megszervezése szakmai beszámoló 2014.12.10. Szakmai beszámoló I. A rendezvény bemutatása A Kalocsai Paprikafesztivál és a Paprikás Ételek Főzőversenye a térség legnagyobb

Részletesebben

2015. évi rendezvénytervezet

2015. évi rendezvénytervezet 2015. évi rendezvénytervezet Időpont Esemény megnevezése Rendező Helyszín Jan. 11. 9 óra Megemlékezés a Malenkij robot -ról JANUÁR Zebegény (a települések összevont Jan. 22. 14 óra Magyar Kultúra Napja

Részletesebben

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin

Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin Kazettás mennyezetek Ismeretterjesztő kifestő gyermekeknek és szüleiknek Bérczi Szaniszló, Bérczi Zsófia, Bérczi Katalin A reformáció sok mindenben az ősi egyszerűséget hozta vissza a kereszténységbe.

Részletesebben

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11.

18.00 Ökumenikus istentisztelet az Unitárius Templomban helyszín:unitárius Templom, 1055 Budapest, Nagy Ignác utca 1-2. 2010. NOVEMBER 11. 2010. NOVEMBER 11. (CSÜTÖRTÖK) 15.00-17.00 Nemcsak a húszéveseké a világ! Örökifjak bálja zenél a Seres Duó zártkörû rendezvény helyszín: Aranytíz, Lovagterem, 18.00 Reitter Ferenc Díjátadó Ünnepség A

Részletesebben

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra

Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Kőröshegy-Tab-Siófok kerékpártúra Túra hossza: 70 km Nehézsége: Közepes Terep: Dombvidék Kerékpártúránkat a kőröshegyi templomnál indítjuk(1). A Petőfi úton tekerve hagyjuk el a falut déli irányba. Utunk

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév Iskola: 1 Csapatnév: 4. osztályos feladatsor III. forduló 2014/2015. tanév 13 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 1. Itt adták át Közép-Európa

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb -----

SIÓAGÁRD. 1. A település területére vonatkozó információk: gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb ----- SIÓAGÁRD 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület Ebből szántó gazdasági erdő védett terület ipari hasznosítású terület egyéb 2440 ha ----- Polgármesteri Hivatal: 7171 Sióagárd,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015.(II.25.) önkormányzati határozata Nyírbátor Város 2015.évi Közművelődi Rendezvénytervének elfogadásáról A Képviselő-testület Nyírbátor Város

Részletesebben

A kultúra és nyugalom völgye.

A kultúra és nyugalom völgye. Vereb A kultúra és nyugalom völgye. Vereb község Fejér megyében fekszik a Velencei-tótól 15 km-re, északra. Lakosainak száma 829 fő. Kicsi település, vendégszeretete annál nagyobb. Látogasson el hozzánk

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

Rákosliget építőmesterei

Rákosliget építőmesterei Rákosliget építőmesterei Rákosliget épített környezetét alapvetően a munkáslakás építés tervei határozták meg. Ennek lezárulta után kaptak lehetőséget a különböző egyedi tervek, amelyek a nyaralótelep

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS ÖKOTURISZTIKAI KIÁLLÍTÁS LENGYEL-ANNAFÜRDŐ 2012. MÁJUS 12-13. MEGHÍVÓ

KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS ÖKOTURISZTIKAI KIÁLLÍTÁS LENGYEL-ANNAFÜRDŐ 2012. MÁJUS 12-13. MEGHÍVÓ KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉS ÖKOTURISZTIKAI KIÁLLÍTÁS LENGYEL-ANNAFÜRDŐ 2012. MÁJUS 12-13. MEGHÍVÓ Szeretettel meghívjuk a 2012. május 12-13-án (szombat-vasárnap) Lengyel-Annafürdőn (Tolna megye) megrendezésre

Részletesebben

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG

2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG 2011. ÉVI RENDEZVÉNYNAPTÁR ZALAEGERSZEGI KISTÉRSÉG JANUÁR Település Időpont Rendezvény Zalalövő Január 15. Informatikai és családi nap Nagylengyel Január 22. Asztalitenisz bajnokság Nagylengyel Január

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader.

Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület 2628 Szob, Köztársaság u. 2. / 06-27-370-890 / borzsony.duna@gmail.com / www.borzsonyleader. Emlékeztető Tárgy: ECOSYAL program Francia delegáció projektlátogatásai Időpont: 2014. augusztus 27 28. Helyszín: BDIVE területe 2014. áprilisától a Börzsöny Duna Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület bekapcsolódott

Részletesebben

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Időpont: 2013. 05. 06 09. Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium Az emeletes buszunk, mellyel utaztunk Így mentünk Kárpátaljára Elindultunk: 7 órakor, Budapestről Délkor elértük a határt, kis idő után

Részletesebben

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS

RENDEZVÉNYNAPTÁR 2014. DECS Hónap Február Rendezvény megnevezése 08. Katolikus bál 15. KISZE báb égetés Alapítványi Ház Rendezvény helyszíne Információ kérhető Telefonszám 15. Ovis farsang 22. Zenés farsangi készülődés Dohóczki Mónika

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27

KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 KIRÁNDULÁS AUSZTRIA ZÖLD SZÍVÉBE 2014. 07.18 07.27 Indulás: 2014.július 18-án (péntek) reggel 7:00, gyülekezés, bepakolás 6:30 órától a Búza-téri görög katolikus templom mögötti parkolóból. 1. nap Miskolc

Részletesebben

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19.

Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. Ünnepi programok: 2013. augusztus 19-20. Programok: Augusztus 19. időpont Szolnoki Művésztelep (kemence) Szolnoki Művésztelep (színpad) Kossuth-tér 7.00 Kemence felfűtése 9.00 Magyarok vásárának kezdete,

Részletesebben