A NAP ÉS SZÉLENERGIA EGYÜTTES HASZNOSÍTÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI A TISZÁNTÚL TÉRSÉGÉBEN. Lakatos László 1. Összefoglalás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A NAP ÉS SZÉLENERGIA EGYÜTTES HASZNOSÍTÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI A TISZÁNTÚL TÉRSÉGÉBEN. Lakatos László 1. Összefoglalás"

Átírás

1 A NAP ÉS SZÉLENERGIA EGYÜTTES HASZNOSÍTÁSÁNAK METEOROLÓGIAI VONATKOZÁSAI A TISZÁNTÚL TÉRSÉGÉBEN Lakatos László 1 Összefoglalás A megújuló légköri erőforrások (napenergia, szélenergia) használatának gyökerei hazánkban mélyre nyúlnak vissza. Szélmalmokat a múlt században széles körben használták gabona őrlésére az Alföld számos településén. Ha tehát, az akkori alacsonyabb technika szint mellett is alkalmas volt a szél energia termelésre, akkor ma miért nem látunk szélturbinákat, szélfarmokat szerte az országban? Ugyanezt el lehet mondani a napenergiáról is. A nap általi vízmelegítésnek, fürdésre, zuhanyzásra való használatra, termény szárításra, hosszú múltra visszavezethető hagyományai vannak hazánkban. Jelen tanulmányban azt mutatjuk be, hogy a két energia forma együttesen milyen nagyságban áll rendelkezésre az év folyamán. Mekkora, milyen nagyságú évszakos különbség a két energia forrás egyidejű rendelkezésre állásában, milyen havi és napszakos, illetve órás szórással, varianciával jellemezhetők a vizsgált paraméterek. A nap és szélenergia klimatikus adatbázisát közötti órás sugárzás energia valamint szélsebesség mérések képezik, melyek a DE, MTK, Agrometeorológia Obszervatóriumából származnak. Emellett a Környezetvédelmi Minisztérium A nap és szélenergia együttes hasznosítási lehetőségei a Tiszántúl térségében támogatott pályázatának keretében beszerzésre került egy nap és szélenergia mérő illetve előállító rendszer. A 24m magas nap szélenergia hibrid rendszert kiegészíti egy 3 m-es meteorológiai mérőtorony, így az energia termelés és az elméleti energia számítás egyidejűleg megvalósítható. A 24m-es toronyra egy Whisper-H8-as 1kW-os turbina van felszerelve, melyhez tartozik 5 db 4W-os napelem. A napelemek a 4 égtáji irányban vannak beállítva, míg egy szolgáltatja a vízszintes kontrollt. A 3 m-es toronyra 1-en illetve 3m-en szereltünk fel szélsebesség illetve szélirány mérőket, 2m-es magasságban hőmérséklet és globálsugárzás mérőt. A telepítés Nagykálló határában lévő almáskertben történt 24 februárjában. Amennyiben megismerjük napsugárzás intenzitásának illetve szélenergiának az időbeli struktúráját, ingadozását, főbb statisztikai jellemzőit, lehetőségünk nyílik a jelenleginél eredményesebb együttes hasznosításukra. A nagykállói projek első néhány hónapos működése által előállított adatok és eredmények, ehhez kívánnak adalékot szolgáltatni. 1 Dr. Lakatos László, Földtudomány PhD, egyetemi docens, Debreceni Egyetem,Mezőgazdaságtudományi Kar Erőforrásgazdálkodási

2 Bevezetés, probléma felvetés A környezetbarát energiaforrások minél szélesebb körű alkalmazása jelen korunk egyik kiemelt feladata, hiszen a rendelkezésre álló hagyományos energiafajták mennyisége csökken, a kitermelési költsége pedig egyre nő. Így szükségszerű, hogy az elkövetkező években olyan új energiaforrásokat hasznosítsunk, melyek hosszú távon biztos energiaszolgáltatást tesznek lehetővé. A közeljövőben egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia azoknak a törekvéseknek, beruházásoknak, melyek a megújuló természeti erőforrásokból, (a szél, napenergia, vízienergia, biomassza, biogáz előállítása valamint a geotermikus energia) esetleg ezek kombinációjából állítanak elő energiát. Európa számos országában már családi gazdaságok, háztartások szintjén is alkalmazásra kerültek olyan szélgenerátorok, napelemek, napkollektorok, melyek hatékony segítséget nyújtanak a háztartások energia költségének csökkentéséhez számos esetben teljesen fedezni is tudják a felhasznált energiát. Az Északi-tenger partján fekvő országok a szélenergia hasznosításban köztudottan jóval kedvezőbb feltételekkel rendelkeznek. Sokan úgy gondolják, hogy a Kárpát-medence nem alkalmas terület a szélenergia előállítására. Ez a megállapítás egyáltalán nem állja meg a helyét. A medence jellegű fekvésben ugyanis rejlenek szélenergia hasznosítási lehetőségek. Lehet, hogy nem fordulnak elő olyan erős szelek mint a tengerparti országoknál, de gondoljunk csak a bukószelekre, a lejtőn való leáramlásokra a katabatikus szelekre, a szélcsatornákra, ezek mind-mind olyan helyi lehetőségek, amelyeknek hazánkban is nagy gyakorisággal előfordulnak és a kihasználása még nem történt meg kellő mértékben. Korábban Magyarország területén több száz szélmalom működött. Ha valaha, az akkori alacsonyabb technika szint mellett is alkalmas volt a szél energia termelésre, akkor ma miért nem látunk szélturbinákat, szélfarmokat szerte az országban? Ennek oka részben az információ hiányával magyarázható. Nem áll rendelkezésre megfelelő részletességű széltérkép hazánk területére. Az Országos Meteorológia Szolgálat főként un. főállomásokon, melyek a megyeszékhelyeken találhatók, és néhány egyéb sajátságos helyzetű, fekvésű településen, Kékestetőn, Siófokon, stb. végez szélsebesség mérést. Ezeknek a szabvány magassága 1 m. Ebben a talajközeli rétegben meglehetősen erősen érződik a felszín, a növényzet, illetve a városok épületeinek szélsebesség módosító hatása. A fellépő súrlódás következtében ebben a magasságban jelentősen fékeződik a légmozgás sebessége. Ez a magasság energetikai szempontból túlságosan alacsony szintnek tekinthető. Mivel a szél sebessége a függőleges mentén felfelé haladva logaritmus, vagy hatvány függvény szerint növekszik, 2-3 m-es vagy még inkább 5-6 m-es magasságban, lényegesen nagyobb a szél sebessége, ami azt jelenti, hogy ebben a magasságban a rendelkezésre álló hasznosítható szélenergia is lényegesen nagyobb. A jelenleg rendelkezésre álló hálózatszerű széladatok másik hiányossága, hogy a ritka állomáshálózat miatt, sok olyan terület van az országban, ahol egyáltalán nem áll rendelkezésre korábbi időszakban mért széladat. A rendelkezésre álló adatokról számos esetben elmondható, hogy a mérőállomások a város épületeinek légmozgást fékező hatása miatt szélárnyékba kerültek, így a reprezentativitás sok helyen már nem teljesül, azaz az adatok nem használhatók fel számítások, tervezések céljára.

3 A szél információ hiányának okait a fentiek alapján következőkben összegezhetjük: kevés a mérőhelyek száma (2-3) nem megfelelőek az elhelyezés körülményei energetikai szempontból nem megfelelő magasságban történik a szélsebesség mérése A szélenergia előállítás legnagyobb problémája, hogy általában kis szélsebességek fordulnak elő, erősebb szelek ritkábbak és rövid ideig tartanak ezért gazdaságosan üzemeltetni, csak lassú járású széturbinákat lehet (Patay, 1985). A szélturbinákat ezért hazánkban különösen körültekintő módon kell telepíteni. Meg kell találni az un. szélcsatornákat és a turbinák tengelymagasságát a lehető legtávolabbra kell helyezni a felszíntől. A napenergia hasznosításnak szintén megvannak a gyökerei hazánkban. A napenergiás termény szárítás Sembery (199) szerint igen jelentős arányt jelent a teljes mezőgazdasági energia felhasználásban. Fürdés céljára is igen régóta állítanak elő meleg vizet nyaralóban, hétvégi házakban. Az utóbbi évtizedben megjelentek a napkollektorok, napelemek, melyekkel jó hatásfokkal állíthatunk elő használati melegvizet vagy elektromos áramot (Fenyvesi-Luch, 1982). Napelemes rendszereket elsősorban olyan helyeken, kezdték el telepíteni, ahol nem állt rendelkezésre elektromos hálózat (Kacz-Neményi, 1998). A sziget rendszerű telepítés nagy hátránya, hogy a nyári többlet energia tárolása nem oldható meg hosszú távon, télen pedig sokszor alulméretezettek a napenergia ellátó rendszerek. A hálózatba betápláló rendszereknél nem jelentkezik ilyen probléma A napenergia szolgáltatás legnagyobb problémája, hogy éjszakai órákban egyáltalán nem áll rendelkezésre energia, valamint téli időszakban, aránylag csekély a hasznosítható napenergia mennyisége. Mivel mind a szél, mind pedig a napenergia használatában mutatkoznak nehézségek, nézzük, meg, hogy együttesen mennyire lehet a két energia fajtát hasznosítani. Anyag és módszer A nap és szélenergia klimatikus adatbázisát közötti órás sugárzás energia valamint szélsebesség mérések képezik, melyek az DE, MTK Agrometeorológia obszervatóriumából származnak. Emellett a Környezetvédelmi Minisztérium A nap és szélenergia együttes hasznosítási lehetőségei a Tiszántúl térségében támogatott pályázatunk keretében beszerzésre került egy nap és szélenergia mérő illetve előállító rendszer. Mely egy 24m-es illetve 3 m-es toronyból áll. A 24m-es toronyra egy Whisper-H8-as 1kW-os turbina van felszerelve, melyhez tartozik 5 db 4W-os napelem. A napelemek a 4 égtáji irányban vannak beállítva, míg egy szolgáltatja a vízszintes kontrollt. A H8 propeller átmérője 3 m, a lapát munkaterülete 7,3 m 2.

4 A H8-at állandó mágneses generátora, és egyedi mechanikája teszi képessé, hogy más szélturbinákhoz hasonlítva kategóriájában a legtöbb energiát képes hasznosítani. A 3 m-es toronyra 1-en illetve 3m-en szereltünk fel szélsebesség illetve szélirány mérőket, 2m-es magasságban hőmérséklet és globálsugárzás mérőt. A telepítés Nagykálló határában lévő almáskertben történt 24 februárjában. A nagykállói térség szélenergia szempontjából nincs kellően feltérképezve, így a mérés reményeink szerint jól használható adatokat fog szolgáltatni. Az ÉK-i- Kárpátok alacsonyabb vonulata következtében a térségben létrejövő szélcsatorna, várakozásaink szerint hatékonyabb energia szolgáltatást fog kínálni, mint azt korábban gondolták. Méréseinkkel ehhez szeretnénk bizonyítékokat szolgáltatni. A térség magaslati pontja nemcsak a szélenergia mérésére, hanem a napenergia hasznosítására is jó lehetőséget biztosít. Horizont korlátozás minimális a kiemelkedő terep miatt. Az éghajlati adatbázis segítségével vizsgálhatjuk, hogy milyen valószínűséggel áll rendelkezésre a nap folyamán külön-külön, illetve együttesen a két energia szolgáltató lehetőség. Amennyiben az elmúlt 1 év óránkénti napsugárzás és szélenergia adatokat

5 előállítjuk, azt vehetjük észre, hogy szélenergia a téli és kora tavaszi időszakokban, míg a napenergia elsősorban nyáron áll rendelkezésre nagyobb arányban (1.ábra). A rendelkezesére álló szél és napenergia százalékos megoszlása az egyes hónapokban % 8% Arány (%) 6% 4% 2% napsugárzás szél % Hónapok augusztus szeptember november december 1.ábra Amennyiben ismerjük a havi átlagos szélsebességeket, felvetődik a kérdés, hogy ezt elérő illetve meghaladó sebességi értékek, milyen gyakran, milyen valószínűséggel fordulnak elő a Tiszántúl-térségében. A 2. ábrán látható, hogy bár a tavaszi hónapok átlagsebessége a legnagyobb, ennek a nagyobb szélsebességi értéknek az előfordulási valószínűsége általában 35-4% közötti. Realatív gyakoriság (%) A havi átlagos szélsebességet elérő illetve meghaladó szélsebességek előfordulási valószínűsége / / Hónapok augusztus szeptember november december 2. ábra

6 A napsugárzás intenzitását a felhőzet, (domborzat, fekvés, kitettség) jelentősen befolyásolja. Legnagyobb mértékű bizonytalansági tényezővel téli időszakban számolhatunk, ebben a nagyfokú borultság mellett a gyakori köd is nagy szerepet játszik (3.ábra). 55, A havi átlagos napsugárzás intenzitást elérő illetve meghaladó napsugárzások előfordulási valószínűsége / / 5, Realatív gyakoriság (%) 45, 4, 35, 3, 25, 2, 3. ábra 15, 1, Hónapok augusztus szeptember november december A nap és szélenergiát vizsgálatához, összehasonlításához, együttes rendelkezésre állásához mindkét mennyiséget azonos mértékegységben kell kifejeznünk. Két fizikai mennyiség formájában tehető meg az összehasonlítás, teljesítmény illetve energia adatokat elemezhetünk. A szél esetében leggyakrabban a fajlagos elméleti teljesítményt határozzák meg (1. egyenlet). P fajl. elm ρ 2 v 3 = 1. egyenlet ahol ρ a levegő sűrűsége, v a szél sebessége. A levegő sűrűségét befolyásolja a levegő hőmérséklete és nyomása. Így a hidegebb nagyobb légnyomású levegőnek (télen gyakoribb ez az irányítású időjárási helyzet) nagyobb a szélenergia tartalma. Legtöbbször a levegő sűrűséget állandónak veszik. A 1 C-hoz és normál 113 hpa légköri nyomáshoz tartozó levegő sűrűség ρ=1, kg/m 3 Amennyiben a levegő sűrűségénél figyelembe vesszük a hőmérsékletet és légnyomást, az alábbi összefüggés segítségével tehetjük ezt meg (2. egyenlet): [ hpa] [ C] ρ,349 p lev = T 2. egyenlet (Roth, 2)

7 ahol p, a légnyomás, T a hőmérséklet. Ha a 2. egyenlet alapján meghatározott értékhez viszonyítva vizsgáljuk meg, kisebb hibát (2-2,5%) vétünk abban az esetben, ha Gay-Lussac törvény alapján állandó nyomás mellett fejezzük ki a gáz térfogatát illetve egységnyi tömeg mellett a sűrűségét 3. egyenlet. ρ ρ = 1 + β T 3. egyenlet ahol ρ a C-hoz tartozó sűrűség, β a levegő térfogati hőtágulási együtthatója, T a hőmérséklet. A sűrűség becslés havonkénti átlagos hibája látható a 4. ábrán, ha csak a hőmérsékletet vesszük figyelembe. A fajlagos elméleti szélteljesítmény becslésének átlagos hibája amennyiben csak hőmérsékletet vesszük figyelembe 3 2,5 2 Hiba (%) 1,5 1,5 Hónapok augusztus szeptember november december 4. ábra Abban az esetben, ha állandónak vesszük a levegő sűrűségét, a 2. egyenlet alapján meghatározott sűrűségi értékhez viszonyított hiba nagysága, a nyári időszakban eléri, illetve meghaladja az 5%-ot (5. ábra).

8 A fajlagos elméleti szélteljesítmény becslésének átlagos hibája constans levegő sűrűség esetén Hiba (%) Hónapok augusztus szeptember november december 5. ábra A szél estében tudjuk, hogy a magasság növekedésével, logaritmus, vagy hatvány függvény szerint nő a szél sebessége. Fontos kérdés annak az eldöntése, hogy becsülhetjük-e, s ha igen milyen hibával nagyobb magasságokra a szél sebességét. Az idei tavasz mérési eredményeinek birtokában ellenőriztük, az egyik leggyakrabban használt (Honti és Tóth, 1988, Barótfi, 1993) szélsebesség számító formulát. h2 v 2 = v egyenlet h ahol, v 2 -a h 2 magasságban mért szélsebesség (m/s) v 1 - a h 1 magasságban mért szélsebesség (m/s) h 2 a számításba vett magasság (m) h 1 a mérés magassága a talaj szinttől (m) 1 Az eredmények azt mutatják, hogy a számított és mért értékek meglehetősen jól egyeznek, a meghatározott regressziós kapcsolat,1%-os szinten szignifikáns kapcsolatot jelez (6. ábra).

9 18, 16, 14, A 3m-en mért és számított szélsebesség kapcsolata 24 tavaszán Nagykállóban y = 1,23x +,872 R 2 =,676 Számított érték (m/s) 12, 1, 8, 6, 4, 2, 6. ábra, Mért érték (m/s) A szoros kapcsolat azonban nem zárja ki, hogy esetenként akár 6-7 m/s-os tévedések is előfordulhatnak a számítás során, ezért, ha egy mód van rá, célszerűbb és főleg megbízhatóbb a mérés mellet maradni. A 4. egyenlet alapján előállított, napsugárzás és szél teljesítmény értékeket súlyozva az előfordulási gyakoriságukkal, a havonkénti együttes fajlagos teljesítmény értékek nemcsak a mérés szintjében (1m), hanem nagyobb magasságban (3m) is meghatározhatók (7. ábra). 14 Nap és szél együttes súlyozott (fajlagos) átlagos teljesítménye (W/m2) Teljesítmény (w/m2) együttes 1m napsugárzás szél 1m szél 3m együttes 3 m 7. ábra Hónapok augusztus szeptember november december Az ábrán jól látható, hogy november és március közötti időszakban a havi átlagos szélteljesítmények meghaladják a napsugárzás teljesítmény értékeket.

10 A szél közismerten jelentősen fluktuáló meteorológia paraméter. A napi átlagos szélsebesség menetet szemlélve (8. ábra) jól látható, hogy mind a 1m-es, mind pedig a 3mes magasságban a délelőtti órákban nő meg jelentősebb mértékben a szélsebesség ingadozása. Ez a konvekció beindulásának a labilitás növekedésének köszönhető. A 1m-es magasságban kora délután már kisebb mértékű ingadozás jelentkezik a szélsebességben, míg a 3m-es szint esetében a délutáni szórás meghaladja a délelőtti értékeket (8.ábra). Az órás szélsebesség adatok átlagos szórásának napi menete 1m es illetve 3 m -es magasságban 24 tavaszán Nagykállóban szélsebesség (m/s) 1,9,8,7,6,5,4,3,2,1 1m-en mért szélsebesség szórása 3m-en mért szélsebesség szórása Órák 8. ábra Amennyiben az átlaghoz viszonyított sebesség ingadozások (CV értékek) átlagos napi menetét szemléljük, az állapíthatjuk meg, hogy a 3m-es magasságban a délutáni óráktól kezdve csökken a szél variabilitása, míg a 1 m-es magasságban csaknem az egész nappali időszak folyamán kisebb ingadozásoktól eltekintve 1%-os variabilitást tapasztalhatunk (9. ábra) Az órás szélsebesség adatok átlagos varianciájának (CV) napi menete 1m es illetve 3 m -es magasságban 24 tavaszán Nagykállóban CV érték (%) m-en mért szélsebesség CV értéke 3m-en mért szélsebesség CV értéke Órák 9.ábra

11 A meteorológia elemek átlagos napi, havi menetének meghatározásánál fontos kérdés, hogy hány pontból, milyen mintavételezési gyakoriság mellett történik az átlag vagy összeg képzés. A napi átlagos fajlagos szélteljesítmény meghatározásával többek is foglakoztak. Az egyik megközelítés egy trigonometrikus polinomokból álló Fourier-sor első két tagjának integrálásával (Tar. at al, 22), a másik eljárás egy relatív csúszó átlagos módszer (Tar et. al 21) melynek segítségével a napi átlagos szélteljesítmények meghatározhatók. A szélsebesség mérések, hasonlóan a sugárzás mérésekhez, percenkénti mintavételezéssel, 1 percenkénti átlagolással történnek. A valódi óraátlagok így hat mérés átlagából származtathatók. Amennyiben egy rövid időszak, mondjuk 1 perc alapján szeretnénk meghatározni az óraátlagokat, akkor a közben változó szélsebesség miatt bizonyos hibával tehetjük ezt meg. A becslés hibája a kora délutáni órákban elérheti a 1-14%-ot (1.ábra). Óránként egy 1 perces átlagból számított szélsebesség óraátlagának eltérése a hat 1 perces átlagból számított értéktől (24 tavasza, Nagykálló) m 3m Eltérés (%) Óra 1. ábra Összegzés, következtetések A bemutatott eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a nap és szélenergia együttes hasznosításában igen jó lehetőségek rejlenek hazánkban is. Mind a napenergia mind pedig a szélenergia meglehetősen változékony, ugyanakkor sajátságos időbeli hozzáférést biztosító energia forma. Amennyiben megismerjük ezen két változónak az időbeli struktúráját, ingadozását, főbb statisztikai jellemzőit, lehetőségünk nyílik a jelenleginél eredményesebb együttes energia hasznosításukra. A nagykállói projekt ehhez kíván adalékokat szolgáltatni. Az első néhány hónap adatai biztatóak. A mérések birtokában választ kaphatunk a napi, órás illetve 1 perces adatok olyan belső struktúrájára, amire vonatkozóan nem voltak korábbi párhuzamos mérések. A szél és napsugárzás együttes idő és térbeli viselkedésének vizsgálatával reményeink szerint hatékonyan segíthetjük a (nap-szélenergia) hibrid rendszerek szélesebb körű hazai elterjedését.

12 Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönöm a Környezetvédelmi Minisztériumnak, hogy KAC programban a K H számú A nap és szélenergia együttes hasznosítási lehetőségei a Tiszántúl térségében pályázathoz jelentős összegű támogatást nyújtott. IRODALOM Barótfí I. (szerk) (1993): Energia felhasználói kézikönyv. Széchenyi Nyomda Kft. Győr Fenyvesi L.-Luch A.(1982): Napenergia hasznosító berendezések a mezőgazdaságban. Műszaki Fejlesztési eredmények. 146/1982 Honti V-Tóth L (1988) : A szélenergia hasznosítása. Mezőgazdasági Energetikus sorozat 19. Bp. Kacz-K.-Neményi M.(1998): Megújuló nergiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás kiadó. Bp. Patay I. (1985): Lassú járású szélmotorok üzemi jellemzői. Járművek, Mezőgazdasági Gépek, 32 évf. 3. sz p. Roth G. (2) Meteorológiáról mindenkinek. Magyar könyvklub. Bp. Sembery P. (szerk) (199): Energia takarékos technológiák és berendezések a mezőgazdaságban. OKKFT G4 program Tar-K-Kircsi A-Szegedi S (21): A possible statistical estimation of wind energy. European wind energy conference Tar-K-Kircsi A-Vágvölgyi S (22): Temporal changes of wind energy in Hungary in connection with the climate change. Global Windpower Conference and exhibition.

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS

SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS SZÉL A KIMERÍTHETETLEN ENERGIAFORRÁS MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK Napenergia Vízenergia Szélenergia Biomassza SZÉL TERMÉSZETI ELEM Levegő vízszintes irányú mozgása, áramlása Okai: eltérő mértékű felmelegedés

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása

A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása 1 A debreceni alapéghajlati állomás, az OMSZ háttérklíma hálózatának bővített mérési programmal rendelkező mérőállomása Nagy Zoltán Dr. Szász Gábor Debreceni Brúnó OMSZ Megfigyelési Főosztály Debreceni

Részletesebben

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN

A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN A SZÉL- ÉS NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK KLIMATIKUS ADOTTSÁGAI AZ ALFÖLDÖN Tóth Tamás Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék 4010 Debrecen, Pf. 13; E-mail: tomassch@freemail.hu Bevezetés Az energiatermelés

Részletesebben

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla

Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK Kaszás Csilla Megújuló energiaforrások BMEGEENAEK6 2012.03.07. Kaszás Csilla Előadás vázlata A szél sajátosságai Szélenergia-hasznosítás elmélete Szélenergia-hasznosítás története Szélenergia-hasznosító berendezések

Részletesebben

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA

HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA HAZÁNK SZÉLKLÍMÁJA, A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁSA Radics Kornélia 1, Bartholy Judit 2 és Péliné Németh Csilla 3 1 Országos Meteorológiai Szolgálat 2 ELTE Meteorológiai Tanszék 3 MH Geoinformációs Szolgálat

Részletesebben

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE)

A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A SZÉL ENERGIÁJÁNAK HASZNOSÍTÁSA Háztartási Méretű Kiserőművek (HMKE) A szél mechanikai energiáját szélgenerátorok segítségével tudjuk elektromos energiává alakítani. Természetesen a szél energiáját mechanikus

Részletesebben

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN

A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN A MEGÚJULÓ ENERGIAPOTENCIÁL EGER TÉRSÉGÉBEN A KLÍMAVÁLTOZÁS TÜKRÉBEN Mika János 1, Wantuchné Dobi Ildikó 2, Nagy Zoltán 2, Pajtókné Tari Ilona 1 1 Eszterházy Károly Főiskola, 2 Országos Meteorológiai Szolgálat,

Részletesebben

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul

Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul FÖLDTUDOMÁNYI BSC METEOROLÓGUS SZAKIRÁNY Szakmai törzsanyag Alkalmazott földtudományi modul MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Óraszám: 3+0 Kredit: 4 Tantárgyfelelős: Dr habil Tar Károly tanszékvezető egyetemi docens

Részletesebben

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN

NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN NAP- ÉS SZÉLENERGIA POTENCIÁL BECSLÉS EGER TÉRSÉGÉBEN Mika János 1, Csabai Edina 1, Molnár Zsófia 2, Nagy Zoltán 3, Pajtókné Tari Ilona 1, Rázsi András 1,2, Tóth-Tarjányi Zsuzsanna 3, Wantuchné Dobi Ildikó

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia

4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia 4. Magyar Szélenergia Ipari Workshop és Konferencia Kempinski Hotel Corvinus Budapest, 2012. július 10. Szélerőmű parkok megbízhatósága: Létesítési és üzemeltetési tapasztalatok BALOGH ANTAL M.Sc., MBA

Részletesebben

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán, Tóth Zoltán, Morvai Krisztián, Szintai Balázs Országos Meteorológiai Szolgálat A globálsugárzás

Részletesebben

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom:

FDO1105, Éghajlattan II. gyak. jegy szerző dolgozatok: 2015. október 20, december 8 Javítási lehetőség: 2016. január Ajánlott irodalom: Tantárgyi követelmények 2015-16 I. félév BSc: Kollokviummal záródó tárgy: Nappali tagozat: FDB1302, Éghajlattan II. jegymegajánló dolgozatok: 2015. október 20, december 8 kollokvium: 2016. január és február.

Részletesebben

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok

A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok A fotovillamos (és napenergia ) rendszerek egyensúlyának (és potenciálbecslésének) kialakításakor figyelembe veendő klimatikus sajátosságok Varjú Viktor (PhD) Tudományos munkatárs (MTA KRTK Regionális

Részletesebben

Dr.Tóth László

Dr.Tóth László Szélenergia Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Dr.Tóth László Amerikai vízhúzó 1900 Dr.Tóth László Darrieus 1975 Dr.Tóth László Smith Putnam szélgenerátor 1941 Gedser Dán 200 kw

Részletesebben

A légkör mint erőforrás és kockázat

A légkör mint erőforrás és kockázat A légkör mint erőforrás és kockázat Prof. Dr. Mika János TÁMOP-4.1.2.A/1-11-1-2011-0038 Projekt ismertető 2012. november 22. Fejezetek 1. A légköri mozgásrendszerek térbeli és időbeli jellemzői 2. A mérsékelt

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján

Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Szélenergetikai becslések mérési adatok és modellszámítások alapján Gyöngyösi A. Z., Weidinger T., Gertner O. ELTE Meteorológia Tanszék Bánfalvi Károly Netpoint Bt. Tartalom Probléma felvetés: Szélenergia

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék

Az alternatív energiák fizikai alapjai. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az alternatív energiák fizikai alapjai Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék Az energia felhasználása Hétköznapi energiafelhasználás: autók meghajtása, háztartási eszközök működtetése, fűtés ipari méretű

Részletesebben

Kváziautonóm napelemes demonstrációs áramforrás SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése

Kváziautonóm napelemes demonstrációs áramforrás SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése 1112 Budapest XI. Gulyás u 20. Telefon : 246-1783 Telefax : 246-1783 e-mail: mail@solart-system.hu web: www.solart-system.hu KVÁZIAUTONÓM

Részletesebben

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783

SOLART-SYSTEM KFT. Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése. 1112 Budapest XI. Gulyás u. 20 Telefon: 2461783 Telefax: 2461783 30 ÉV Napenergiás berendezések tervezése és kivitelezése Több napelem, több energia Csak egyszer kell megvenni, utána a villany ingyen van! 1m 2 jóminőségű napelem egy évben akár 150 kwh villamos energiát

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon

Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Energiahasznosítás lehetőségei koncentráló kollektorokkal Délkelet-Magyarországon Dr Fodor Dezső PhD főiskolai docens Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar- Mérnöki Kar 2010 szept. 23-24 A napenergia

Részletesebben

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A LÉGNYOMÁS ÉS A SZÉL A légnyomás A földfelszín eltérı mértékő felmelegedése a felszín feletti légkörben légnyomás-különbségeket hoz létre.

Részletesebben

Széladatok homogenizálása és korrekciója

Széladatok homogenizálása és korrekciója Széladatok homogenizálása és korrekciója Péliné Németh Csilla 1 Prof. Dr. Bartholy Judit 2 Dr. Pongrácz Rita 2 Dr. Radics Kornélia 3 1 MH Geoinformációs Szolgálat pelinenemeth.csilla@mhtehi.gov.hu 2 Eötvös

Részletesebben

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet 4. melléklet A Paksi Atomerőmű Rt. területén található dízel-generátorok levegőtisztaság-védelmi hatásterületének meghatározása, a terjedés számítógépes modellezésével 4. melléklet 2004.11.15. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM 1 Flasch Judit Környezettan BSc Meteorológia szakirányos hallgató Témavezető: Antal Z. László MTA Szociológiai Kutatóintézet

Részletesebben

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK Földtudomány BSc Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszék MIÉRT MÉRÜNK? A meteorológiai mérések célja: 1. A légkör pillanatnyi állapotának

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK,

Előadó: Dr. Tóth László egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke, Tóth Gábor PhD hallgató, SZIE GEK, Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon Előadó: egyetemi tanár, Szent István Egyetem; Magyar Szélenergia Tudományos

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása

Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása 1 Agrometeorológiai mérések Debrecenben, az alapéghajlati mérıhálózat kismacsi mérıállomása Dr. Szász Gábor Nagy Zoltán Weidinger Tamás Debreceni Egyetem ATC OMSZ ELTE Agrometeorológiai Obszervatórium

Részletesebben

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA

GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA GYAKORLATI ÉPÜLETFIZIKA Az építés egyik célja olyan terek létrehozása, amelyekben a külső környezettől eltérő állapotok ésszerű ráfordítások mellett biztosíthatók. Adott földrajzi helyen uralkodó éghajlati

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc.

Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia. Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. Megújuló energiák hasznosítása: a napenergia Készítette: Pribelszky Csenge Környezettan BSc. A minket körülvevı energiaforrások (energiahordozók) - Azokat az anyagokat, amelyek energiát közvetítenek energiahordozóknak

Részletesebben

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE

SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE SZINOPTIKUS-KLIMATOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A MÚLT ÉGHAJLATÁNAK DINAMIKAI ELEMZÉSÉRE Hirsch Tamás Előrejelzési és Alkalmazott Meteorológiai Főosztály Országos Meteorológiai Szolgálat Pongrácz Rita Földrajz-

Részletesebben

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján

Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Szélerőműpark kialakítására alkalmas terület kiválasztása geoinformatikai módszerekkel Csongrád megye példáján Csikós Nándor BsC hallgató Dr. habil. Szilassi Péter egyetemi docens SZTE TTIK Természeti

Részletesebben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie.

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató E-mail: Farkas.Istvan@gek.szie. SZENT ISTVÁN EGYETEM A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI MTA Budapest, 2011. november 9. GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR KÖRNYEZETIPARI RENDSZEREK INTÉZET Fizika és Folyamatirányítási Tanszék 2103 Gödöllő

Részletesebben

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október

Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE. Major György 2013. Október Az ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT NAPENERGIÁS TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE Major György 2013. Október Vázlat 1. Bevezetés 1.1 A meteorológia szerepe: napsugárzási adatsorok, napsugárzás mérések más meteorológiai

Részletesebben

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra Feladatsor a Föld napjára oszt:.. 1. Mi a villamos energia mértékegysége(lakossági szinten)? a MJ (MegaJoule) b kwh (kilówattóra) c kw (kilówatt) 2. Napelem mit állít elő közvetlenül? a Villamos energiát

Részletesebben

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010

Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 2010 Tudományos és Művészeti Diákköri Konferencia 1 Energiatakarékossági lehetőségeink a háztartási mérések tükrében Kecskeméti Református Gimnázium Szerző: Fejszés Andrea tanuló Vezető: Sikó Dezső tanár ~

Részletesebben

FELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus

Részletesebben

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek

A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek A debreceni alapéghajlati állomás adatfeldolgozása: profilok, sugárzási és energiamérleg komponensek Weidinger Tamás, Nagy Zoltán, Szász Gábor, Kovács Eleonóra, Baranka Györgyi, Décsei Anna Borbála, Gyöngyösi

Részletesebben

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály

Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál. Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Napsugárzás mérések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Nagy Zoltán osztályvezető Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály Miért van szükség napsugárzás mérésekre (1)? Az éghajlati rendszer működésének,

Részletesebben

Megújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában

Megújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában Megújuló energiák hasznosítása az épületek energiaellátásában Dr. Tar Károly, elnök - Csiha András, társelnök Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottságának Megújuló Energetikai Munkabizottsága

Részletesebben

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén

Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Szoláris energia-bevétel számítása összetett városi felszínek esetén Gál Tamás egyetemi adjunktus tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2016. 03. 17. MMT előadóülés, Budapest Bevezetés

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Puskás János 1, Tar Károly 2, Szepesi János 1

Puskás János 1, Tar Károly 2, Szepesi János 1 A NAPI ÁTLAGOS SZÉLSEBESSÉGEK STATISZTIKAI ELEMZÉSE NYUGAT-MAGYARORSZÁGON Puskás János 1, Tar Károly 2, Szepesi János 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Földrajz és Környezettudományi Intézet, pjanos@gmail.com

Részletesebben

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG

Frank-Elektro Kft. BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. 5440 Kunszentmárton Zrínyi u. 42. Telefon: 56/560-040, 30/970-5749 frankelektro.kft@gmail.com BEMUTATKOZÓ ANYAG Frank-Elektro Kft. telephely korszerűsítése, építési munkái. A Frank-Elektro

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyavilág 2020 Szentkirály, 2015. 03. 11. Amiről szó lesz 1. Megújuló energiaforrások

Részletesebben

DEBRECENI EGYETEM AGRÁR- ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYOK CENTRUMA FÖLDHASZNOSÍTÁSI-, MŰSZAKI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZET Meteorológiai mérések hasznosítása döntéstámogató rendszerekben Rácz Csaba Nagy János

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június

ÖSSZEFOGLALÓ. a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól ( ) június ÖSSZEFOGLALÓ a nem engedélyköteles ezen belül a háztartási méretű kiserőművek adatairól (28-215) 216. június 1. Bevezető A villamos energiáról szóló 27. évi LXXXVI. törvény alapján a,5 MW alatti beépített

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai

A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai A debreceni városklíma mérések gyakorlati tapasztalatai Bíróné Kircsi Andrea László Elemér Debreceni Egyetem UHI workshop Budapest, 2013.09.24. Mi a városklíma? Mezoléptékű klimatikus jelenség Mérhető,

Részletesebben

Energetikai Szakkollégium Egyesület

Energetikai Szakkollégium Egyesület Csetvei Zsuzsa, Hartmann Bálint 1 Általános ismertető Az energiaszektor legdinamikusabban fejlődő iparága Köszönhetően az alábbiaknak: Jelentős állami és uniós támogatások Folyamatosan csökkenő költségek

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások Romvári Róbert tervezési referens Magyar Tanyákért Programiroda NAKVI Tanyák és aprófalvak Magyarországon Budapest, 2014. 12. 16. Amiről szó lesz

Részletesebben

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban

Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Napelemes rendszerek műszaki és elszámolási megoldásai a gyakorlatban Pénzes László Műszaki szakértő Visegrád, 2012. 05. 9-10-11. Az előadás témája Megújuló energiaforrások A napenergia jelentősége Hálózati

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában

Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:

Részletesebben

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15.

Galambos Erik. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, május 15. NAPENERGIÁS RENDSZEREK TERVEZÉSE MEE - SZIE - Solart System szakmai rendezvény Gödöllő, 2012. május 15. Galambos Erik Szent István Egyetem, Fizika és Folyamatirányítási Tanszék Páter K. u. 1., H-2103 Gödöllő

Részletesebben

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól

A július havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az júliusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 júliusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 59 mm (Drávaszabolcs) és 239 mm (Pankota) [Csongrád m.] között alakult,

Részletesebben

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében

Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Meteorológiai paraméterek hatása a zaj terjedésére Budaörsön az M7-es autópálya térségében Készítette: Kádár Ildikó Környezettudomány szak Témavezető: Pávó Gyula, ELTE Atomfizikai Tanszék Konzulensek:

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft.

A BLOWER DOOR mérés. VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A BLOWER DOOR mérés VARGA ÁDÁM ÉMI Nonprofit Kft. Budapest, 2010. október 27. ÉMI Nonprofit Kft. A légcsere hatása az épület energiafelhasználására A szellőzési veszteség az épület légtömörségének a függvénye:

Részletesebben

LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK

LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK VÍZMELEGÍTÉS FOTOVOLTAIKUS PANELEKKEL SZABADALMAZOTT SZLOVÁK TERMÉK LOGITEX MÁRKÁJÚ HIBRID VÍZMELEGÍTŐK TERMÉKKATALÓGUS A LOGITEX márkájú vízmelegítők egy új műszaki megoldást képviselnek a vízmelegítés

Részletesebben

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6

óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1 Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék

Részletesebben

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése

Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Debrecen-Kismacs és Debrecen-Látókép mérőállomás talajnedvesség adatsorainak elemzése Nagy Zoltán 1, Dobos Attila 2, Rácz Csaba 2, Weidinger Tamás, 3 Merényi László 4, Dövényi Nagy Tamás 2, Molnár Krisztina

Részletesebben

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13

SZÉLTURBINÁK. Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 SZÉLTURBINÁK Előadás a BME Áramlástan Tanszékén Dr Fáy Árpád 2010 április 13 Uralkodó szélviszonyok a Földön (nálunk nyugati) A két leggyakrabban alkalmazott típus Magyarországon üzembe helyezett szélturbinák

Részletesebben

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2100 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu A Kecskeméti Jubileum paradicsomfajta érésdinamikájának statisztikai vizsgálata

Részletesebben

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A..TNM rendelet az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 2. sz. Melléklet Tervezési adatok 1 1. Éghajlati adatok

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013

VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VESZÉLYES LÉGKÖRI JELENSÉGEK KÜLÖNBÖZŐ METEOROLÓGIAI SKÁLÁKON TASNÁDI PÉTER ÉS FEJŐS ÁDÁM ELTE TTK METEOROLÓGIA TANSZÉK 2013 VÁZLAT Veszélyes és extrém jelenségek A veszélyes definíciója Az extrém és ritka

Részletesebben

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató

Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek. Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Kombinált napkollektoros, napelemes, hőszivattyús rendszerek Beleznai Nándor Wagner Solar Hungária Kft. ügyvezető igazgató Termikus napenergia hasznosítás napkollektoros rendszerekkel Általában kiegészítő

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29

Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Környezet és Energia Operatív Program Várható energetikai fejlesztési lehetőségek 2012-ben Nyíregyháza, 2012.11.29 Mi várható 2012-ben? 1331/2012. (IX. 7.) Kormányhatározat alapján Operatív programok közötti

Részletesebben

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ 1 1. DEFINÍCIÓK Emissziós faktor: egységnyi elfogyasztott tüzelőanyag, megtermelt villamosenergia, stb. mekkora mennyiségű ÜHG (üvegházhatású gáz) kibocsátással

Részletesebben

Csapadékmaximum-függvények változása

Csapadékmaximum-függvények változása Csapadékmaximum-függvények változása (Techniques and methods for climate change adaptation for cities /2013-1-HU1-LEO05-09613/) Dr. Buzás Kálmán, Dr. Honti Márk, Varga Laura Elavult mértékadó tervezési

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

A felhőzet megfigyelése

A felhőzet megfigyelése TGBL1116 Meteorológiai műszerek Bíróné Kircsi Andrea Egyetemi tanársegéd DE Meteorológiai Tanszék Debrecen, 2008/2009 II. félév A felhőzet megfigyelése Felhőzet megfigyelése Levegő vízgőztartalma kondenzációs

Részletesebben

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul.

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek korszerűsítésére irányul. Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a Baromfitartó telepek korszerűsítése pályázati felhívás! A pályázati kiírás elsősorban az baromfitartó gazdaságok telephelyeinek

Részletesebben

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés

MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV. A mérési jegyzőkönyvet javító oktató tölti ki! Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés MÉRÉSI JEGYZŐKÖNYV Kondenzációs melegvízkazám Tanév/félév Tantárgy Képzés 2008/09 I félév Kalorikus gépek Bsc Mérés dátuma 2008 Mérés helye Mérőcsoport száma Jegyzőkönyvkészítő Mérésvezető oktató D gépcsarnok

Részletesebben

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02..

FMO. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya. Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. FMO Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Zárbok Zsolt osztályvezető 2015.10. 02.. Földfelszíni Megfigyelések Osztálya Mottó: minden meteorológiai tevékenység alapja a megfigyelés Földfelszíni Megfigyelések

Részletesebben

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai

A felelős üzemeltetés és monitoring hatásai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Dr. Magyar Zoltán Tanszékvezető BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék magyar@egt.bme.hu zmagyar@invitel.hu A felelős üzemeltetés

Részletesebben

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008

A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében. Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A napenergia hasznosítási lehetőségei a Váli völgy térségében Simó Ágnes Biológia környezettan 2008 A dolgozat szerkezete A megújuló energiák áttekintése A napenergia hasznosításának lehetőségei A Váli

Részletesebben

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia

Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Alapozó terepgyakorlat Klimatológia Gál Tamás PhD hallgató tgal@geo.u-szeged.hu SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2008. július 05. Alapozó terepgyakorlat - Klimatológia ALAPOZÓ TEREPGYAKORLAT -

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR

A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR A LÉGIKÖZLEKEDÉSI ZAJ TERJEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA BUDAPEST FERIHEGY NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETÉBEN Témavezetők: Konzulensek: Szarvas Gábor, Budapest Airport Zrt. Dr. Weidinger Tamás, ELTE TTK Meteorológiai

Részletesebben

Nap-, szél- és geotermikus energiák, biomassza-hasznosítás a IV. Megújuló Energia Szakmai Napon

Nap-, szél- és geotermikus energiák, biomassza-hasznosítás a IV. Megújuló Energia Szakmai Napon Sűrű és gyorsan pergő szakmai programon vett részt az a több mint 200 épületgépész és villamos szakember, akik a MÉGSZ által szervezett szakmai napra ellátogattak november 15-én a budapesti Lurdy Ház konferenciaszintjére.

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI

ThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus

Részletesebben

NCST és a NAPENERGIA

NCST és a NAPENERGIA SZIE Egyetemi Klímatanács SZENT ISTVÁN EGYETEM NCST és a NAPENERGIA Tóth László ACRUX http://klimatanacs.szie.hu TARTALOM 1.Napenergia potenciál 2.A lehetséges megoldások 3.Termikus és PV rendszerek 4.Nagyrendszerek,

Részletesebben