AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány AZ EGÉSZSÉGTURIZMUS JELENE ÉS JÖVŐJE MAGYARORSZÁGON Készítette: Tatár Csilla Budapest, 2003

2 Tartalomjegyzék I) Az egészségturizmus...8 1) A turizmus fogalma...8 2) Az egészségturizmus meghatározása...8 3) A gyógyturizmus jellemzői...9 4) A wellnessturizmus jellemzői...10 II) Az egészségturizmus növekvő szerepe ) A világturizmus alakulása ) A magyarországi turizmus helyzete és kilátásai ) A turizmus nemzetgazdasági jelentősége ) A turizmus helyzete Magyarországon ) Milyen feladatokat hoz a jövő? ) Kiútkeresés: mentőöv az egészségturizmus ) Az egészséges életmódra való törekvés tendenciájának erősödése ) A XXI. század az egészségügy és a turizmus százada lesz...20 III) Keresleti és kínálati trendek ) A kereslet elemzése ) Elosztási csatornák ) Túraszervezők utazási irodák ) Kiállítások, vásárok ) Internet ) Kiadványok ) Egészségbiztosítók ) A kínálat elemzése ) Fürdőink ) Mit kínál a wellnesshotel? ) Árverseny ) Versenyhelyzet-elemzés ) Magyarország versenyhelyzete nemzetközi összehasonlításban

3 (a) Versenytárs-elemzés a gyógyturizmusban...40 (b) Versenytárs-elemzés a wellnessturizmusban...42 (c) Versenyképesség ) A magyarországi piac áttekintése

4 IV) Az egészségturizmus fejlesztési lehetőségei Magyarországon ) Lehetőségek vizsgálata ) Fejlesztési célok és területek ) A tudatos fejlesztés megvalósítása az állami szerepvállalás jelentősége ) A Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Program: az egészségturizmus tízéves fejlesztési programja ) Milyen eredményeket vártak a programtól induláskor? ) Eredmények és vélemények ) Hogyan tovább? Európai Uniós kilátások...60 V) Ahogy azt a bennfentesek látják vélemények és remények...63 VI) Egy ígéretes példa: NaturMed Hotel Carbona, Hévíz...78 Zárógondolatok...84 Irodalomjegyzék...86 Mellékletek

5 Bevezetés Szakdolgozatomban, a napjainkban sokat emlegetett egészségturizmussal, azaz a wellness- és gyógyturizmussal foglalkozom. Ez a téma sok szempontból aktuális. Rengeteget lehet hallani arról, hogy csökken a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt, amelynek szakértők szerint több oka lehet. Itt kell megemlíteni az iraki háborút, a SARS-vírust, a paksi atomerőmű üzemzavarát, a német gazdasági recessziót, az euróra történő átállás okozta kellemetlenségeket. Mindemellett pedig sok panaszt hallhatunk a hazai idegenforgalom, a szolgáltatási infrastruktúra hiányosságaival kapcsolatban is. Sokan főleg keletnémetek azért jöttek, mert úgy hitték, olcsó az itteni nyaralás. De a Balatonnál egyáltalán nem javult úgy a színvonal, ahogy az árak nőttek. Az árak sok helyütt elrugaszkodtak a kereslettől. A Balaton vízszintjének csökkenéséről terjedő hírek pedig mind a hazai, mind a külföldi turistákat eltántorítják tófürdőzési szándékuktól. Másfelől azonban rendkívül szerencsés helyzetben van az ország. Magyarország különösen gazdag gyógyvizekben (termál és gyógyvíz készletei alapján Európa országai között egyedülálló, a világon pedig ötödik helyet foglalja el). A gyógyvizekre épült szolgáltatásokkal Magyarország a fürdők országává válhatna, és tömegével érkezhetnének a magyar fürdőkben gyógyulni és pihenni vágyó turisták létesítményeinkbe. Azonban hiába ez a rendkívüli adottság, ha nem tudjuk kihasználni. Ezt úgy tűnik, az elmúlt években az állam és a szakma is felismerte, és egyre nagyobb figyelmet szentelt ennek a területnek. Felismerték, hogy ez az a terület, amely dinamikus fejlődést hozhat Magyarország számára ezért például a Széchenyi Terv Turizmusfejlesztési Programjában az egészségturizmus fejlesztése kitüntetett szerepet kapott. A terület hazai turizmusban játszott jelentőségét tükrözi az is, hogy a Magyar Turizmus Rt. hazánk nemzetközi imázsáért felelős intézmény ban kiemelt kampánytermékként kezelte az egészségturizmust től ugyan már nem kiemelt termékként, de továbbra is hangsúlyos, kitüntetett területként kezelik, amelyre folyamatos figyelmet és promóciót irányítanak. A Széchenyi Tervnek köszönhetően a mai napig mintegy 71 beruházás született, ahol az összes beruházási költség 89 milliárd Ft-ot ért el. Ezek eredményeként 2002-ben 38, 2003-ban 22 új vagy megújult létesítményt adtak át, míg 2004-re 11 új átadást terveznek. A szakértők az egészségturizmusba vetett hitüket a XXI. században egyre erőteljesebben kibontakozó tendenciára alapozzák: egyre inkább erősödni látszik az egészséges életmódra 6

6 való törekvés, az emberek egyre több szabadidővel rendelkeznek. Az egészség megőrzése, a szépségápolás, a test és a lélek karbantartása cselekedetre, sőt utazásra ösztönzi az embereket. Vagyis, az egészségturizmus népszerűségének növekedéséhez az is nagymértékben hozzájárul, hogy a gyógyturizmus mellett (amely főleg orvosi javallatra történik) a wellnessturizmus is egyre jelentősebb szerephez jut. Tehát a gyógykezelések és rehabilitáció mellett, a betegségmegelőzés és egészségmegőrzés is teret nyer, amely a korábban érdekelt idősebb korosztály mellett a fiatalabb generációkat is az egészségturizmus célcsoportjává deklarálja. A legfrissebb statisztikák szerint az európaiak összes utazásából (ami 270 millió) 3 millió volt egészséggel kapcsolatos, ennek 30%-a volt gyógyutazás és 70%-a wellness utazás. Sőt az egészségturizmus és a konferenciaturizmus közeledése figyelhető meg, amire a megcélzott szegmensek hasonlósága ad magyarázatot. A dolgozat igyekszik felmérni a hazai turizmus helyzetét megvizsgálva a világturizmus alakulását, a hazai viszonyokat, felvonultatva a hazai turizmus gyengeségeit, felmérve a turizmus nemzetgazdasági jelentőségét. Próbál rávilágítani, arra miért érdemes az egészségturizmusba kapaszkodni, miként hozhat Magyarországnak kiugrási lehetőséget. A keresleti és kínálati trendek, versenyképesség vizsgálata mellett, igyekszik rámutatni arra, hogyan lehet a források és a marketing egészségturizmusra való összpontosításával a nemzetgazdaság számára oly fontos turizmust hazánkban is sikerágazattá kovácsolni. Nagyító alá kerülnek a fejlesztések, a további kilátások, a sokak szerint elszalasztott Európai Uniós lehetőségek. Megszólalnak a szakemberek, egymással szembe kerülnek vélemények, hangot kapnak a félelmek, megjelennek a remények, papírra kerülnek a további lépésekre bíztató eredmények. Az utolsó fejezetben pedig megjelenik egy olyan szálloda, amelynek átalakulása, működése, forgalmi adatai, eredményei nemcsak bizakodásra adhatnak okot, de példát statuálva ösztönzőleg hathatnak valamennyi egészségturisztikai vállalkozás számára. A dolgozat alapfeltevése legyen tehát ez: Az egészségturizmusé a jövő. A páratlan hévízkincsekkel rendelkező Magyarország gyógyfürdőhatalommá válhat. Az egészségturizmus versenyképesebbé teheti Magyarország turizmusát. 7

7 I) Az egészségturizmus 1) A turizmus fogalma 1 A World Tourism Organisation meghatározása szerint a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. A modern turizmus kialakulásához több alapvető feltétel megteremtése volt szükséges: a szabadidő, a diszkrecionális jövedelem és a motiváció a kereslet oldalán, továbbá a turisztikai kínálat fejlődése és a közlekedési eszközök hatékonyabbá válása a kínálat oldalán. A turizmusra hatással van az adott terület gazdasági, társadalmi, kulturális környezete hiszen az egyik legjelentősebb turisztikai motiváció más népek kultúrájának megismerése -, a politikai, természeti és a technológiai környezet. A turizmus láthatatlan exportnak is tekinthető, hiszen a turisztikai termék egy komplex szolgáltatáscsomag, amely lényegében megfoghatatlan és szállíthatatlan, vagyis itt a fogyasztó utazik a termékhez. 2) Az egészségturizmus meghatározása Az egészségturizmus összefoglaló néven tartalmazza az egészséggel kapcsolatos utazási típusokat, ahol a látogatók alapvető motivációja egyfelől az egészségi állapot javítása lehet vagyis a gyógyulás, rehabilitáció -, másfelől pedig annak megőrzése vagyis a betegségek megelőzése. Az egészségturizmus pontos meghatározása körül szakmai körökben azonban mai napig nem teljes az egyetértés. A szakemberek elfogadják, hogy az egészségturizmushoz többféle termék tartozik, de hogy pontosan melyek tartoznak a fogalom alá, arról nem született megegyezés. Az egészségturizmus egy speciális termék. Ez a tulajdonsága abból fakad, hogy egyszerre minősíthető klasszikus turisztikai terméknek, hiszen saját akaratból igénybe vehető, másfelől szoros kapcsolatban áll az egészségüggyel, minthogy orvosi előírásra is igénybe lehet venni az egészségturisztikai szolgáltatásokat. Az egészségturizmus jóval többet takar, mint a különböző gyógy- vagy termálvizekhez kapcsolódó turizmus. Fogalmának definiálásakor a KPMG Consulting a motiváció alapú 1 Puczkó-Rátz: A turizmus hatásai, Aula-Kodolányi János Főiskola,

8 felbontást javasolja. Az egészségturizmuson belül ez alapján két kategóriát különböztethetünk meg: a gyógy- és a wellnessturizmust. 3) A gyógyturizmus jellemzői A gyógyturizmus gyógyászati szolgáltatóhelyen, illetve gyógyüdülőhelyen, általában meghatározott minimális tartózkodási idő mellett rendelkezésre álló szolgáltatások igénybevételét jelenti, jellemzően konkrét betegségek gyógyítása érdekében. 2 A fő hangsúly itt a gyógyászaton van. A vendégek (betegek) az esetek döntő többségében orvosi rendelvényre veszik igénybe (általában OEP finanszírozással) az adott, turisztikai szolgáltatásokkal gazdagított, gyógyászati szolgáltatásokat, melyek tipikusan a természeti gyógytényezőkre (gyógyvízre, gyógybarlangra, mikroklímára) épülnek. A gyógyidegenforgalom a legnagyobb mértékben gyógyvizek mellett, illetve fürdőhelyeken jelentkezik, de van klimatikus tényezőkre alapozott gyógyturizmus is. A gyógyvizek felhasználása lehet helyi ivókúrákkal kapcsolatos (például Vichy), vagy lehet gyógyfürdő igénybevételéhez kapcsolódó utazás (például Hévíz). Az ivókúrák elsősorban vese- és anyagcsere-betegségeket, gyomorbántalmakat gyógyítanak. A fürdésre használt gyógyvizek a víz feltörésének helyszínén használhatók fel főként mozgásszervi, gyomor-, szívbetegségek, nőgyógyászati bajok, bőrbetegségek gyógyítására vagy utókezelésre. Említettem, hogy a gyógyturizmus egyéb speciális természeti viszonyok megléte esetén is kialakulhat, például különleges mikroklímájú barlangokban, amelyeket főleg légúti megbetegedések kezelésére ajánlják. 3 A termál- és gyógyfürdőzés rendkívül hosszú múltra tekint vissza. A forrásokat már ősidők óta szenthelynek járó tisztelet övezte: az éltető víz új tartalmat, értelmet kapott lelkük, hitük megtisztulását, a test betegségeinek gyógyítását is várták tőle. A víz, mint természetes gyógytényező, az egyik legegyszerűbben alkalmazható gyógymód, ősidők óta az élet megtartása, a frissítő megújulás és gyógyítás eszköze. Ezt a filozófiát követve a történelem folyamán hazánkban, illetve elsősorban a fővárosban számos fürdő jött létre, melyek egy része a honfoglalás korára, mások a török uralom idejére nyúlnak vissza. Budapest, mint a világ legtöbb gyógyító termálvízkútjával rendelkező fővárosa, melyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, 1930 óta méltán viseli a 2 KPMG Consulting: Az egészségturizmus marketingkoncepciója, Dr. Czeglédi József: Az idegenforgalom gazdaságtana, Budapest,

9 Fürdőváros címet. De gyógyturisztikai célpont lehet még több vidéki település, köztük Hévíz, Sárvár vagy Hajdúszoboszló. 4 4) A wellnessturizmus jellemzői Minthogy a wellness egy viszonylag új keletű fogalom, kicsit bővebb magyarázatra szorul. A wellness kifejezés az Egyesült Államokból származik az 1970-es évek tájékáról, Európában azonban rövidebb múltra tekint vissza, Magyarországon pedig még kevesek által ismert fogalom. Tulajdonképpen napjaink új jelensége az úgynevezett menedzserbetegség tüneteinek enyhítésére, vagyis a stresszes, rohanó életvitelből való kitörésre jelent ellenszert. A wellness a well-being (jól lenni) és a wholeness (teljesség) egyesítésével létrehozott műszó. Az új irányzat egy önkéntesen választott életmódot takar, melynek jellemzője a kiegyensúlyozottság. Mondanivalója pedig úgy fogalmazható meg: Érezd jól magad és törekedj az egészséges életmódra! Örömteli, testileg és lelkileg, mentálisan és szociálisan kiegyensúlyozott életformát takar. A wellness fő elemei a következők: egészségtudat, egészséges táplálkozás (rostdús ételek, relatíve alacsony zsírfogyasztás), rendszeres testmozgás (nem túl megerőltető, a szabadban is végezhető sportok), tudatos stresszkezelés, relaxáció, káros szenvedélyek kerülése, környezettudatosság. A wellness holisztikus, vagyis a testi fittség mellett a szellemi és lelki harmónia megteremtésére törekszik. A wellness atyjának egyébként Sebastian Kneippet ( ) tekintik, aki a vízgyógyászatban, a gyógynövény-terápiában és a fegyelmezett, rendszeres testedzésben sejtette az egészség titkát. A wellnessturizmus tehát az életstílus megváltoztatásához kapcsolódik és nem a gyógyításhoz. A wellnessturizmus az egészség megőrzése érdekében történő utazás, a betegségek megelőzésére irányul, vagyis célja egyrészt a fizikai állapot és állóképesség javítása, másrészt a szellemi frissesség megőrzése. Ne keverjük össze a wellnesst a fitness-szel! Ez a kifejezés idehaza már jobban ismert, szintén életmódot takar. Elemei a jó fizikai erőnlét, az egészséges életmód és az esztétikus külső. A wellnesstől alapvetően az különbözteti meg, hogy nagyobb az aktív, sportos időtöltés jelentősége, tehát inkább a fiatalabb korosztálynak szól. Turisztikai szempontból leginkább talán az aktív turizmushoz kapcsolódik. A fogalom-meghatározásokból nem maradhat ki a spa kifejezés sem. Több eredetet is tulajdonítanak ennek a szónak, egyesek szerint a latin nyelvből jön, mások szerint a belga 4 Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. történeti áttekintése alapján (www.budapestgyogyfurdoi.hu) 10

10 fürdőhelyre utal, van aki szerint egyszerűen csak rövidítés, a víz alapú gyógyításra utal. Manapság leggyakrabban a vizes alapú kezeléseket, a közérzetjavító, frissítő tevékenységeket illetik ezzel a szóval. 5 A wellness-szolgáltatások, melyeket a turista többnyire saját indíttatásból vesz igénybe, széles körből származhatnak: található közöttük tradicionális gyógyászati szolgáltatás, vagy akár spirituális programok, illetve sporttevékenységek. A kínálati paletta rendkívül széleskörű és változatos mind a fürdőkben, mind a szállodákban: szauna, masszázs, gőzfürdő, sugármasszázs, termálmedence, uszoda, vízi torna, aromafürdő, távol-keleti gyógymódok, jóga, thai-chi, hangterápia, fényterápia, szépségszalon, sportolási lehetőségek, wellnessbár és reformkonyha. 6 A wellnessturizmus gazdasági jelentőségét nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a wellness egy olyan gondolkodásmód és életstílus, amely a turisztikai kínálatba is bevonult, jó lehetőséget biztosítva arra, hogy a meglevő szolgáltatások átformálásával fellendítse az idegenforgalmat. Magyarországon ez az ágazat sokáig gyermekcipőben járt, azonban a sok kiváló szakembernek, azok elkötelezettségének köszönhetően egyre több figyelem irányul erre a területre, mind az ország irányítói, mind pedig a szakemberek részéről. Ma már számos wellnessmagazin és vállalkozás terjeszti az egészséges életmódot annak komplex szemléletével együtt. Mindennapjaink során egyre többen fedezzük fel ennek jelentőségét, és utazásainkat is egyre jobban motiválja a saját egészségünk megőrzése. 5 Vágó Ágnes: Mit jelent a Spa?, Spa&Wellness Magazin, I. évf. 1. szám, november 6 Ruszinkó Ádám: Egészségőrző szórakozás Beléptünk a wellnessturizmus századába, Heti Válasz, 1. évf. 12. szám 11

11 II) Az egészségturizmus növekvő szerepe 1) A világturizmus alakulása A turizmus a második világháború után indult dinamikus fejlődésnek (a nemzetközi idegenforgalomban a látogatók száma 1950 és 1995 között 23-szorosára, 25 millióról 567 millióra nőtt). 7 Napjainkban pedig évente 715 millióan kelnek útra nemzetközi utazásokra. Mára a turizmus a világgazdaság egyik legjelentősebb, legdinamikusabban fejlődő, nagy üzleti forgalmat lebonyolító (export)ágazata. Gazdasági jelentőségét mutatja, hogy 1999-ben a világon megtermelt GDP-nek közel 12%-a a turizmusból származott és mintegy 200 millió ember foglalkoztatását biztosította. Növekedésének üteme az elmúlt évtizedek során rendszerint meghaladta a világgazdaság növekedési ütemét. Arra is érdemes azonban rávilágítani, hogy a növekedés nem egyenlően oszlott el a világban: Európa részesedése a világforgalomból folyamatosan csökkent, míg a Karibi-térség, a Közel- Kelet és Afrika egyre jelentősebb eredményeket ért el. A világturizmus növekedéséhez a fent említett időszakban számos tényező járult hozzá: a fejlett országokban a szolgáltatási szektor erősödött a hagyományos ágazatok (az ipar és mezőgazdaság) rovására; a gazdasági fejlődés következtében emelkedtek a diszkrecionális jövedelmek, nőtt a szabadidő (a fizetett szabadságok időtartama); továbbá egyre fokozódott az igény a szabadidő tartalmas és változatos módon történő eltöltése iránt. A fejlődő országokban pedig felismerték, hogy a nemzetközi turizmus jelentős mértékben hozzájárul az adott ország devizabevételeinek emelkedéséhez, ezért ezekben az országokban a turizmus fejlesztése elsőbbséget élvezett a gazdaság más ágazataival szemben. 8 Ez a tendencia azonban megtorpant az elmúlt évek világpolitikai és világgazdasági eseményei miatt. A világ idegenforgalmának helyzetét számos tényező nehezíti: a világgazdaság teljesítményének lassulása, a járványok és háborús konfliktusok. A nemzetközi turistaipart több nagy csapás is érte az elmúlt évben: az iraki háború és a SARS-vírus okozta délkeletázsiai járvány. A japánok mellett legtöbbet költő amerikaiak külföldi, tengerentúli kalandozó kedve sem tért vissza a New Yorkot ért, szeptemberi terrortámadás után, most pedig nemcsak a háborús konfliktusok, de a gyengélkedő dollár is eltántorítja eredeti szándékuktól az utazni vágyókat. Az amerikaiak számára továbbra is elsődleges célpont a közeli és békés Karib-térség, és sokkal ritkábban Európa. Délkelet-Ázsia vonzereje visszaeset, a közel-keleti 7 Gönczöl Éva: Utazás és turizmus, Iskolafejlesztési Alapítvány adatai alapján, 1998, 12

12 térség iránti érdeklődés pedig szinte megszűnt (az úti célnak nem ajánlott országok listájára felkerült az Öböl-régió több országa: Irak, Jemen és Kuvait is). Az európai turisták döntő többsége pedig idén inkább Európában maradt, amiből olyan turistaparadicsomok profitálhatnak, mint az Adriai-tenger partja, amely autóval is könnyen elérhető. Míg az Egyesült Királyság és Franciaország sokat veszít a tengerentúli turisták elmaradásán, addig a spanyolok, olaszok és portugálok nyertesek lehetnek. A trendváltás legnagyobb vesztesei közé tartozik a háborús övezethez közel fekvő országok turistaipara. Így például Izrael idegenforgalma csaknem összeomlott a palesztin támadások következtében; a közel-keleti feszültség hatására pedig a válsággóchoz közel fekvő Ciprus és Törökország turistaparadicsomai ürültek ki. A zavargások hatása pedig még az olyan távolabbi országokat is elérte, mint Görögország vagy Marokkó. 9 Az utazások biztonsági kockázata tehát megnőtt. Viszont a kínálat is folyamatosan növekszik, és szerkezetében átalakul. A növekvő verseny miatt pedig az árak csökkennek, egyre megszaporodtak a last minute utak. Manapság már jutányos áron érhetőek el távoli térségek. A szakértők reménykednek, hogy a világ idegenforgalmát megbélyegző rossz időknek hamarosan vége szakad. Bár vallják, hogy a turistáskodáshoz békére van szükség, bíznak abban, hogy az már olyannyira a modern élet része lett és életformává vált, hogy nem lehet egykönnyen visszaszorítani. Mindig lesznek olyan régiók, országok, ahol a béke iparága virágozhat. Bizakodásra adnak okot azok az adatok is, melyek szerint bár 2001-ben a nemzetközi turistaforgalom 0,5 százalékkal visszaesett, 2002-ben azonban még a világgazdaság megtorpanása ellenére is ez az érték 3%-kal emelkedett. 2) A magyarországi turizmus helyzete és kilátásai 2.1) A turizmus nemzetgazdasági jelentősége Felismerték, hogy a turizmus hazánk számára is nemzetközileg versenyképesnek tekinthető szektor, növeli a gazdaság teljesítményét. A nemzetközi turizmus bevételeinek és kiadásainak pozitív egyenlege jelentősen javíthatja az ország fizetési mérlegét. A nemzetközi turistaforgalomban hazánk inkább fogadó országnak volt tekinthető (ami azt jelenti, hogy a külföldi turisták jóval többet költenek Magyarországon, mint a magyarok külföldön). 10 Ez az 8 Puczkó-Rátz: A turizmus hatásai, A turizmus helye a világgazdaságban, Aula-Kodolányi János Főiskola, Bajban a turistaipar - Irány Belföld!, HVG-online, április Puczkó-Rátz: A turizmus hatásai, A turizmus helye a világgazdaságban, Aula-Kodolányi János Főiskola,

13 egyik leggazdaságosabb devizatermelő tevékenység, az átlagosnál alacsonyabb az importvonzata. Az áruexportnál kb százalékkal olcsóbban termeli ki a devizát, mert nincsenek csomagolási, szállítási és vámköltségei. A turizmus nemzetgazdasági jelentősége abban rejlik, hogy munkahelyeket teremt, hiszen élőmunka-igényes, vagyis jelentős foglalkoztatáspolitikai tényező. Multiplikátor hatása révén legalább hasonló foglalkoztatást és jövedelmezőséget jelent más kapcsolódó területen is. Láthatatlan exporttevékenységként devizabevételeket generál. Élénkíti a gazdaság általános működését, hozzájárul a gazdaság korszerűsödéséhez. A turizmus katalizátor szerepet játszik, a gazdaság szerkezetében minőségi javulás eléréséhez járul hozzá. Elősegíti az elmaradott területek gazdaságának felzárkózását, segíti az infrastrukturális feltételek fejlődését, több térségben (pl. a Balatonnál) ez a legfontosabb gazdasági tevékenység. Keresletélénkítő és jövedelem-továbbgyűrűző hatása van, vagyis egyre több család jövedelme származik erről a területről. A turizmus által hozzáadott érték elérheti akár a GDP 10%-át. Nagy a potenciális piac, az elmúlt időszakban Magyarország a világturizmus bevételéből 1%- kal, a turisták száma alapján mért forgalomból 4%-kal részesedett. Ezek alapján levonható a következtetés, hogy ha növelni tudja az ország a turizmus hatékonyságát, akkor az a gazdaság motorja lehet. 11 Ezért törekednünk kell nemzeti, kulturális, természeti értékeink nemzetközi népszerűsítésére, ugyanakkor figyelmet kell szentelni a környezet, a természeti és kulturális örökség (például a nemzeti parkok, műemlékek, gyógy- és termálvizek) megóvására is. 2.2) A turizmus helyzete Magyarországon A turizmust, mint a gazdaság egyik legjelentősebb ágazatát, dinamikusan fejlődő üzletágát, a rendszerváltást követő években növekedés jellemezte Magyarországon pedig a gazdaság egészében nagyfokú visszaesés volt tapasztalható. Később, minthogy a magyar lakosság utazási lehetőségei jelentősen megváltoztak vagyis csökkent a kedvezményes nyaralási, üdülési lehetőségek száma -, illetve a családok általános életszínvonalában is csökkenés következett be, csökkent a külföldre utazók száma is. Ez a tendencia először 1997-ben fordult meg, amikor is a hazánkból külföldre utazók száma 9%-kal emelkedett. 12 A turizmust a magyar gazdaság sikerágazatának titulálták a 90-es évek végére (Magyarországon 1990 és 1999 között a turizmusból származó devizabevételek 11 Dr. Czeglédi József: Az idegenforgalom gazdaságtana, Budapest, Gönczöl Éva: Utazás és turizmus, Iskolafejlesztési Alapítvány adatai alapján, 1998, 14

14 megnégyszereződtek.) A turizmus teljes devizabevétele 1999-ben 3,4 milliárd dollár volt, ami a külkereskedelmi mérleg hiányának a háromnegyedét fedezte, és így jelentősen hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. Hazánkban a bruttó nemzeti termék közel egytizede származik a turizmusból, és becslések szerint mintegy 250 ezer fő számára nyújt munkát, megélhetést pedig rekordévnek számított, az ország mintegy 4,2 milliárd dolláros bevételt realizált (ami fedezte például Magyarország összes energiaigényét!) ben megtorpanás következett, a fenti szám 3,4 milliárdra esett vissza. A jelen helyzet pedig aggasztó első félévében az ágazat bevétele alig érte el a 1,3 milliárd dolláros szintet. A számok elgondolkodtatóak. Az elmúlt években folyamatosan csökken a külföldi turisták érdeklődése Magyarország iránt. Minthogy visszaesett a világ utazókedve, így jelentősen csökkent a magyarországi beutazók száma is. A 2003-as évben a KSH három százalékos visszaesést regisztrált, mely szakértők szerint elérhette volna a tíz százalékot is a Magyar Turizmus Rt. által vezetett nemzetközi médiakampány nélkül. A visszaesésnek több közvetlen kiváltó oka is lehet, mint az iraki háború, a SARS-vírus, a paksi atomerőmű üzemzavara, az euróra való átállás az uniós országok többségében (amely a napi fogyasztási cikkek árdrágulását eredményezte, és ezzel visszavetette az utazási kedvet), vagy a német gazdasági recesszió. Ez utóbbit azért kell külön kiemelni, mert az elmúlt években a legtöbb külföldről hazánkba látogató vendég német állampolgárságú volt. A vendégéjszakák 42%-át német turisták töltötték el hazánkban. A német gazdaság gyengélkedése után, a német lakosok is a belföldi nyaralásokat propagálták, sikk lett otthon nyaralni. A németajkú területeken 2002 augusztusában az árvizek és felhőszakadás okozta óriási károk miatt ugyancsak lankadt az utazási hajlandóság. A visszaesés nem sajátos magyarországi jelenség, mégsem ülhetünk ölbe tett kézzel. A negatív tendenciák ellensúlyozására 2003 augusztusában, az egészségturizmus kampányévében a Magyar Turizmus Rt. újabb turizmusélénkítő programot indított neves 13 arcokkal számos küldő országban. (A Magyar Turizmus Rt. feladata egyébként Magyarország, mint turisztikai desztináció presztízsének emelése a belföldi lakosság körében, valamint ismertségének növelése és imázsának javítása külföldön. Mindezen célok elérése érdekében kiterjedt promóciós tevékenységet folytat, gondoskodik a hazánkkal kapcsolatos turisztikai információk biztosításáról, illetve segíti a magyar turisztikai kínálat piacra jutását is.) 13 Iván Gizella: Dublinban és Koppenhágában nyit új irodákat a MT Rt., Magyar Hírlap Online, október

15 Időközben pedig a német turisták elmaradása okozta űrt a belföldi turizmus fellendítésével igyekeztek betölteni (részben üdülési csekkek kiadásával), ezért ezen a területen 4-5 százalékos bővülés volt tapasztalható, amely kedvező eredményként értékelhető. 14 Sőt, egyes elemzések szerint idén Magyarországon a turisták közötti arány módosult, a kétharmados külföldi többség most 50 százalékos magyar-külföldi arányra módosult. A visszaesésért sokan okolják az évek óta rohamosan apadó Balaton vízállását, a sokak szerint romló vízminőséget és az időjárást is. Sokan úgy vélik, hogy a németek is rájöttek, hogy nem is olyan olcsó az itteni nyaralás: a Balatonnál egyáltalán nem javult úgy a színvonal, ahogy az árak nőttek, sok helyen az árak elrugaszkodtak a kereslettől. 15 Hadd térjek ki egy kicsit itt a Balatonra, hiszen hazánk turizmusa szempontjából a Balatonrégió nem elhanyagolható tényező. Ezt statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a hazánkban eltöltött vendégéjszakák számának közel 30 százaléka ehhez a régióhoz köthető, az idegenforgalmi adóbevétel 21%-a a régió területén képződik, a becsült szálláshely-bevétel évi 90 Mrd forint. 16 A 2003-as szezonra jellemző tendencia azt mutatta, hogy a belföldi vendégforgalom megnövekedett, ezzel párhuzamosan a külföldi vendégek aránya azonban lecsökkent (a 35%-65% belföldi-külföldi arány eltolódik a belföldiek javára), illetve mind a belföldi, mind beutazó turizmus relációban 6-7%-os visszaesést tapasztaltak. Jelentős problémát jelenthet a Balaton romló turizmusa, amelynek oka egyrészt a német piactól való erős függés, hiszen a küldő országok recessziója miatt is csökken a beutazó forgalom. Másrészt egyre rövidül a főszezon, indokolatlanul felnagyították az alacsony vízállásról és romló vízminőségről szóló híreket ezzel negatív reklámot csinálva a Balatonnak -, sok helyen alacsony a szolgáltatási színvonal, a versenytársak (Bulgária, Románia, Horvátország) pozíciója pedig javul. Egyre erősödő konkurencia Horvátország, hiszen könnyen megközelíthető, továbbá észlelhető jelei vannak a szolgáltatási szféra fejlődésének (a sport-, a gyógy- és a hajósturizmus kialakulásának). Ezt a példát szem előtt tartva a Balaton vízszintjének siralmas helyzete ellenére, illetve mellett változtatni kellene az eddig kialakított nemzeti és nemzetközi marketing tevékenységen, aminek köszönhetően újabb lehetőségeket használhatnánk ki. Figyelembe kell venni, hogy a piac átalakulóban van, vendégek igényei megváltoztak, sokan már nem elégednek meg a tiszta vízzel, a szabadság alatt sportolni, szépülni és szórakozni akarnak. Ezért a Balaton idegenforgalmát is fel kell bontani borturizmusra, wellness 14 Elpártoltak tőlünk a németek és az osztrákok, Magyar Hírlap Online, augusztus Újvári Miklós: Apadni fog az idegenforgalom a balatoni nyáron, Magyar Hírlap Online, május Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság adatai alapján 16

16 turizmusra, kerékpáros- vagy vitorlásturizmusra és más igényre épülő szolgáltatásokra. 17 A minőségi turizmusfejlesztési alprogram keretében történtek kísérletek a golf- vagy lovasturizmus fejlesztésének irányába is, de ezeken a területeken még nem lehet számottevő eredményekről beszámolni. Vagyis annak ellenére, hogy számos új terület is lobbizik fejlesztési támogatásért és egyre nagyobb hangsúly helyeződik a versenyképességgel kecsegtető fürdőfejlesztésekre, a Balaton válságát is kezelni kell. Erre utal, hogy 2004-től a Balaton is kiemelt szerepet kap majd a főváros mellett a Magyar Turizmus Rt. kampányában. De mindenekelőtt gondot kell fordítani a vízszint probléma megoldására, hiszen ez az alapvonzerőt veszélyezteti. 2.3) Milyen feladatokat hoz a jövő? Hazánknak a továbblépéshez, a jelenlegi tendenciák megfordításához mérlegelnie kell helyzetét. A magyar turizmus ma még nem képes megfelelő mértékben kiaknázni a turizmusban rejlő lehetőségeket. Adottságai egyébként kedvezőek a turizmus fejlesztéséhez. Előnye, hogy Európa központi részén fekszik. Nincs ugyan világviszonylatban kiemelkedő vonzerő, de több regionális jelentőségű sajátossággal bír az ország, mint például a főváros, a Balaton (mint Közép-Európa legnagyobb tava), a termál- és gyógyvíz kincs, a kultúra, a várak, a kastélyok, jó adottságok kulturális rendezvényekhez, népszerű sportokhoz, mint a lovagláshoz, a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. A magánvállalkozói szféra érdeklődése erősödik e terület iránt. Az ország egyre növekvő forrásokat biztosít a nemzeti marketingre, fejlesztésekre, infrastruktúrára és környezetvédelemre. Mégis még számos területen megoldandó feladatok sokasága áll a hazai turizmus pártfogói előtt. Magyarország még nem kellően versenyképes az Európai Unióval szemben. Annak ellenére, hogy a Föld legkedveltebb célállomásai között a tizennegyedik helyen áll, a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák száma és az egy turistára jutó bevétel csak fele, harmada az EU átlagának. Mi lehet ennek az oka? Nehéz az ország megközelíthetősége, hiányos a közlekedési infrastruktúra, jobb minőségű autópályákra és belföldi légi közlekedés fejlesztésére lenne szükség. Környezeti gondok, tisztaság és rend hiánya szintén problémát jelenthetnek. A turisztikai kínálat sok helyen még nem megbízható színvonalú, helyenként aránytalanok az ár/érték viszonyok és még kevés a komplex turisztikai termék, amely megfelelően igényes és 17 Toldi Katalin: Hazai vendég 50:50, Magyar Hírlap Online, július

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel

Egészségturizmus. Gyógyturizmus 2014.01.29. Egészségturizmus orvosi szemmel Egészségturizmus Egészségturizmus orvosi szemmel Dr.Mándó Zsuzsanna Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Az egészségi állapot fenntartása, illetve annak javítása érdekében történő utazás. Részei:

Részletesebben

2003 - Az egészségturizmus éve

2003 - Az egészségturizmus éve 2003 - Az egészségturizmus éve Oláh László igazgató Stratégiai Termékek Igazgatósága Magyar Fürdőszövetség Közgyűlése 2003. április Az egészségturizmus nemzetközi trendjei Európaiak összes utazásából (270

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A turizmus típusai Általánosságok Gyógyturizmus Pihenıturizmus A turizmus típusai meghatározás: modell, azonos alaptulajdonságokkal rendelkezik, csekély variácókkal, bizonyos ismérvek szerinti varációk

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére

Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére Egészségturizmus, mint a turizmus marketing stratégiai pillére MSZÉSZ XXXVII. Közgyűlés 2012. május 10. Maráczi Gábor Stratégiai igazgató Marketing terv 2012 - Egészségturizmus Tények: az egészségmegőrzés

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló

Az egészségturizmus marketingkoncepciója. Vezetői összefoglaló Magyar Turizmus Rt. Az egészségturizmus marketingkoncepciója Vezetői összefoglaló 2002. április 30. Végső jelentés Tartalom 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2 1.1 A KUTATÁS HÁTTERE 2 1.1.1 A kutatás céljai 2 1.1.2

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata

Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Az egészségturizmus és az egészségügy kapcsolata Dr. Ruszinkó Ádám elnök, Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület főiskolai docens, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Egészségturizmus Az egészséggel

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG

EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG EGÉSZSÉGTURIZMUS SZAKMAI HÁTTÉRANYAG Egészségturizmus a termék Magyarország világviszonylatban is egyedülállóan gazdag termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik, hiszen az ország területének 80%-a alatt

Részletesebben

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei

2013.02.02. Master of Art. Spa Management. Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei Master of Art Spa Management Gyógy-szálláshely története, jelen helyzete és trendjei (Spa, health, wellness, spring, thermal, medical, clinic, health care) Sun, Sea, Sand, Surgery Termál az ige termel,

Részletesebben

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb.

Balatoni RMI 2012. évi marketing terve. Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. Balatoni RMI 2012. évi marketing terve Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság Benkő Krisztina mb. igazgató Helyzetelemzés Balaton régió erősségei: A Balaton régió hazánk legjelentősebb

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11.

Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Veszprémi Turisztikai Konferencia 2008. április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus ZRt.- Hálózati Igazgató Előadás tematikája 2008. évi marketingmunkánk hangsúlyai Beutazó turizmusunk 2008. trendjei Legfőbb

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

Külképviselet Információs iroda. Helsinki. Stockholm. Dublin. Bécs. Madrid. Róma. Tokió. Tel- Aviv

Külképviselet Információs iroda. Helsinki. Stockholm. Dublin. Bécs. Madrid. Róma. Tokió. Tel- Aviv VI. Veszprém m Megyei Utazás Kiáll llítás és s Konferencia 2003. Április 11. Újvári Ágnes Magyar Turizmus Rt. Nemzetközi zi Igazgató Külképviseleti hálózath Külképviselet Információs iroda Helsinki Dublin

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás

A térség egészség turisztikai lehetıségei. Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás A térség egészség turisztikai lehetıségei Dr. Lányi Katalin fıiskolai docens TSF Egészségügyi Fakultás Egészség turizmus Minden az egészséggel kapcsolatos utazás, melynek során a látogató alapvetı motivációja

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt

Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon. Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Egészségturizmus trendjei a világon és Magyarországon Tarnai Tímea Magyar Turizmus Zrt Főbb utazást befolyásoló tényezők napjainkban a turisták pénzügyi helyzete, munkanélküliség alakulása gazdasági bizonytalanság

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Német részvény ajánló

Német részvény ajánló Német részvény ajánló Mario Draghi január végi bejelentésével biztossá vált, hogy nagy mennyiségű tőke (60 milliárd /hó) érkezik az európai piacokra legalább 2016 szeptemberéig. Ennek jótékony hatásai

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere

Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Az orvosi turizmus nemzetközi rendszere Egészségturizmus és egészségügyi turizmus Dr. Várhelyi Tamás Innovatív Turisztikai Tudásközpont & Eszterházy Károly Főiskola Igazgató & főiskolai tanár, innovációs

Részletesebben

Fogászati Turizmus Európában

Fogászati Turizmus Európában Fogászati Turizmus mint a egészségügyi turizmus húzóága Fogászati Turizmus Európában DR. KÁMÁN ATTILA - ELNÖK VEZETŐ MAGYAR FOGÁSZATI RENDELŐK EGYESÜLETE Magyarország fogászati turizmus bemutatása 1981-ben

Részletesebben

Budapest Maraton és Félmaraton 1.

Budapest Maraton és Félmaraton 1. Budapest Maraton és Félmaraton 1. 1984 óta kerülnek megrendezésre. A félmaraton szeptemberben, míg a maraton októberben. A két verseny 31 000 embert mozgatott meg 2012-ben. A Budapest Maraton Magyarország

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban

Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Egészségügyi turizmus Nógrádgárdonyban Vágyak realitások víziók Dr. Takács Zoltán Főnix-MED Zrt. 2014. április 3. Egészségügyi turizmus Az emberek egyik országból egy másikba utaznak (belföldi turizmus?)

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja.

Köszöntõ. Felújított fürdõnkben megtalálhat minden olyan szolgáltatást, mely az Ön és családja kikapcsolódását, szórakozását szolgálja. Gyógyfürdõ 2013. Köszöntõ Köszöntjük Önt városunk kiemelkedõ turisztikai szerepet játszó fürdõjében abból az alkalomból, hogy egészségét fürdõkezeléseinkkel kívánja javítani. Köszöntjük Önt is, aki szabadsága

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások

Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Turizmusfejlesztés, turizmuspolitika: eredmények és kihívások Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége közgyűlése, Debrecen, 2014. november 13. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Kereskedelmi szálláshelyek

Részletesebben

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11.

Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. Turisztikai konferencia VESZPRÉM, 2008.04.11. A legnagyobb küldőpiac: NÉMETORSZÁG Pap Mária Magyar Turizmus Zrt. BERLIN VÁZLAT 1.) Piacelemzés 2.) Versenytársak tanuljunk tőlük! 3.) Termékalapú országmarketing

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE A TERMÁLTURIZMUS, MINT A MOSONMAGYARÓVÁRI KISTÉRSÉG EGYIK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE KERN Ágnes 1 Nyugat- magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár Gazdaságtudományi Intézet,

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26.

A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben. Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. A Magyar Turizmus Zrt. eszközei a 2011-es egészségturizmus tematikus évben Dr. Niklai Ákos, elnök, Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2009. november 26. Vízben (is) jók vagyunk! Érveink az egészségturizmus

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KERÉKPÁRRAL A NYUGAT-DUNÁNTÚLON Készítette: TKK-Pannonvelo Konzorcium Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központ Taschnerwin Bt. 2001. TARTALOMJEGYZÉK 1./A. SWOT

Részletesebben