TÁMOP B-12 HELYZETELEMZÉS INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS. A TÁMOP B-12 pályázathoz a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolában

Átírás

1 TÁMOP B-12 HELYZETELEMZÉS INTÉZMÉNYI HELYZETELEMZÉS A TÁMOP B-12 pályázathoz a Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskolában Kunszentmárton K u n s z e n t m á r t o n i G i m n á z i u m S z a k k é p z ő I s k o l a Oldal: 1

2 "Nem esik minden szó kősziklára; s némely mag ezer annyit ád vissza... Boldog, aki ezt az óhajtott változást éri; boldog, aki ezt munkálhatja,hogy sem példája, sem tanítása nem rontott, hanem építeni igyekezett." /Kazinczy Ferenc/

3 1. Előszó A TÁMOP B-12 pályázati kiíráshoz készült helyzetelemzés a tágabb és szűkebb környezet elemzéséből indul ki. Egy oktatási intézmény működését döntően meghatározza, milyen földrajzi-, gazdasági-, szociokulturális környezet veszi körül. Az intézmény eredményeinek megítélésére csak ezen ismeretek után vállalkozhatunk. Az intézményt körülvevő gazdasági környezet, demográfiai adatok, társadalmi rétegződés döntően befolyásolja a stratégiai tervet. Ezen pályázat megírása során is ezen elvekből indultunk ki. A helyzetelemzés eredményeiből vezetjük le a szakmai tervet, ami megfelel a pályázati kiírásban megfogalmazott céloknak. A helyzetelemzés, igényfelmérés, szakmai terv az alábbi módszerek igénybevételével készült: Európai Uniós dokumentumok elemzése Magyarország KSH adatok elemzés Észak-Alföldi Régió dokumentumainak elemzése Kunszentmárton város Gazdasági Programja, Közoktatási Esélyegyenlőséi Terve, települési képviselőtestületi rendeletek, határozatok dokumentumai Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola Pedagógiai Programja, Esélyegyenlőségi Terve, éves igazgatói beszámolók, intézményi statisztikai adatok, kompetenciamérés eredményei Tantestületi értekezleten készített interjú Intézményvezetői interjú Pedagógusi igényfelmérés Osztályfőnöki órákon diákok véleményének összegyűjtése, igényfelmérése. 2. Az intézmény társadalmi-gazdasági környezetének bemutatása 2.1. Az intézmény működési területének gazdasági és társadalmi helyzete Kunszentmárton az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun Szolnok Megye déli részén, helyezkedik el. A Tiszazugi-kistérség egyedi természeti szépségű, klasszikus kistáj, melyet egyik oldalról a Tisza határol és a Körösök területének meghatározó elemei. Itt nincsenek

4 kiemelkedő földrajzi térformák, értékei elsősorban az élővizek, holtágak, ártéri növényzet és állatvilág, botanikai ritkaságok, agrárkultúrák. A Tisza és a Hármas-Körös által közrefogott terület a dél-alföldi régió mindhárom megyéjével határos. A négy megye találkozásánál fekvő kistérség településeire mindig erőteljes vonzást gyakoroltak a környező városok. A kistérség csupán km távolságra fekszik két megyeszékhelytől (Szolnok, Kecskemét), emellett a térségen kívül meghatározó befolyásoló szereppel bír Martfű, Csongrád, Szentes és Szarvas. Gazdaságföldrajzi összefüggéseiben tehát olyan heterogén terület, amelyhez különböző vonzásterületekhez tartozó, döntő mértékben eltérő adottságú vonzású települések tartoznak. A kistérségen belül az elmúlt évtizedek politikája Kunszentmárton és Tiszaföldvár között váltogatva osztotta el a közigazgatási feladatokat, de a földrajzi összefüggéseket és a hagyományt tekintve is Kunszentmárton tekinthető a kistérség központjának. A 47 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik a Kunszentmártoni kistérség, melynek települései a következők: Öcsöd, Kunszentmárton, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza. Valamennyi településre jellemző, hogy a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A foglalkoztatás jellemző módjai a közmunka, és a közcélú foglalkoztatás, melyek a munkanélküliség mérséklésének és a munkanélküli lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő kezdeményezések. Az önkormányzatok költségvetési hiányából kifolyólag azonban leépítésekre kényszerülnek. A kényszerű leépítések egyik lehetősége a nyugdíj előtt állók nyugdíjazása. Az oktatás részben összefügg a nem kedvező önkormányzati lehetőségekkel. A folyamatosan csökkenő gyermeklétszám hatására várható a kisebb települések iskoláinak bezárása, illetve a pedagógusok létszámának csökkentése, esetleges teljes leépítése. Várható tendencia a több település összefogásával működtetett iskolák megjelenése (iskolatársulások), illetve a gyermekek ingázása lakhelyük és az iskola között (többcélú társulás).

5 Az egészségügyi intézmények finanszírozása szintén terheket ró a helyi önkormányzatokra, ugyanakkor jellemző a kisebb településekre az orvosi szakellátás hiánya. Ezek gyűjtőhelyei a nagyobb települések (Kunszentmárton, Martfű) melyek egészségügyi centrummal rendelkeznek. Kunszentmárton az ÉAOP4.1.2/B pályázati kiírásán 570, 631 millió forint támogatást nyert a szakorvosi rendelő teljes körű felújítására, melynek előkészületei már megkezdődtek. Az ügyeleti szolgáltatás fenntartása komoly gondot okoz annak díjazása miatt. A kistérség számos településén betöltetlen háziorvosi, és fogorvosi pozíciók vannak. A foglalkoztatásban nincs jelentős szerepük. Ezek a települések számottevő iparral nem rendelkeznek, jellemzőek rájuk a mikrovállalkozások, a társas vállalkozások hiánya. Az alapszolgáltatások színvonala elégséges. A rendszerváltozás utáni években és napjainkban is jellemző, hogy a térséget, akárcsak Jász- Nagykun-Szolnok Megyét alapvetően elkerülik a befektetők. Jelentősebb nagyvállalat nem telepedett meg a térségben. Ennek okai keresendők a kedvezőtlen földrajzi fekvésben, a térség nehéz megközelíthetőségében, az infrastruktúrahiányosságaiban. Elengedhetetlenek ezen helyzet megváltoztatásához a gyorsforgalmi utak és az autópályák. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a turizmusban és kihasználatlanok a természeti erőforrások is. Ennek oka a tőkehiányban keresendő, valamint a befektetők hiányában. A települések alapvető infrastrukturális elmaradottsággal rendelkeznek, elsősorban az utak, járdák, csatornahálózat, szennyvízhálózat terén. 2.2 A térség környezeti állapota A Tiszazug területének (továbbiakban: terület) felszíne túlnyomó részét tökéletes síkság, illetve részben egyenetlen síkság alkotja. Felszínének kialakításban a Tisza és a Körös folyó játszotta a főszerepet. A folyók szabdalta domborzat is eltérő a jellemzőnek gondolt alföldi sík vidéktől. A térségben számos holtág található Tiszaug, Csépa, Cibakháza, Nagyrév, Öcsöd, Kunszentmárton és Szelevény határában. Nagy hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek. A tranzitforgalom a 44-es út mentén fekvő települések - a kereskedelem és a szolgáltatások - fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul. A térség nagy jelentőségű termálvíz- bázissal rendelkezik és az erre épülő fürdőkkel. A térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a turizmus tekintetében.

6 2.3 A térség foglalkoztatottsági helyzete A rendszerváltás után a nagy szocialista üzemek megszűntek vagy átalakultak a térségben, a létrejött tőkehiányos mikro- és kisvállalkozások nem képesek felszívni a munkavállalókat. A térségben a szakképzett munkaerőből hiány mutatkozik, jellemző az aluliskolázottság és a nem versenyképes szakmával rendelkezők magas aránya. A hátrányos helyzetű csoportok körében magas a munkanélküliség (romák, nők). A munkáltatók hiánya és a bérek színvonala miatt magas az ingázók aránya. A szakképzés nem a megváltozott viszonyokat követi, nem versenyképes képzési palettát kínál, ezért a máshol szakmát tanulók már nem is térnek vissza a térségbe. Magas a térségben az inaktív, szociális segélyből élők száma. A roma etnikum foglalkoztatottsági mutatói a legrosszabbak a térségben, ennek okai az alacsony iskolai végzettség, a hátrányos térségekbe történő koncentráció, a munkaerő-piaci diszkrimináció. 2.4 Demográfiai mutatók alakulása a kistérségben A Tiszazug népessége az 1900-as évek mezőgazdasági gépesítése óta csökken. Ezt a folyamatot az 1960 utáni ipartelepítési politika tudta megállítani, mivel sok munkahelyet és képzett munkaerőt igénylő munkahelyek teremtettek. A térség jelenlegi gazdasága alapvetően a mezőgazdaságra és feldolgozóiparra, illetve az idegenforgalomra épül. Az alágazatokat tekintve elsősorban a mezőgazdasági termékek előállítása, a műanyagipar, a textil- és bőripar, valamint a falusi és gyógyturizmus, illetve a szolgáltatások jellemzők. A térségre az elmúlt évek statisztikái alapján a népességfogyás jellemző. A korösszetétel megváltozása következtében a térség öregedő képet mutat. Általánosan jellemző a fiatalok elvándorlása a környező nagyobb városokba, illetve Budapestre. A Tiszazugba az elmúlt években, nagy számban vándorolnak be inaktív, elszegényedett családok, elsősorban romák.

7 A kistérség állandó lakossága jelenleg is csökken, ezt igazolják a fenti adatsorok. Különösen nagymértékű népességcsökkenés figyelhető meg a kistérségi központ, Kunszentmárton (-2,15 %) esetében. Jelentősebb népességnövekedést egyedül Cibakházán találunk, amit a bevándorlók magas száma magyaráz. A térség településeire Cserkeszőlő kivételével, általában alacsony iskolai végzettségű kritikus szociális helyzetben lévő középkorú, vagy idősebb bevándorlók érkeznek. Ez a bevándorlási tendencia (amíg az ingatlanárak a mostani alacsony szinten maradnak), a jövőben várhatóan erősödik, tovább rontva a jelenlegi elöregedett korstruktúrát. További probléma, hogy a kistérségi fiatalok jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik. A népesség csökkenés másik okozója a természetes fogyás, azaz az élve születések és halálozások közötti negatív viszony. Kistérségi szinten elmondható, hogy a legtöbb településen közel kétszerese a halálozás az élve születésnek. Az alacsony és egyre csökkenő gyermeklétszám a fiatalok elvándorlásával, a kései gyermekvállalással és a gyermekvállalási kedv csökkenésével egyértelműen indokolható. Kunszentmárton település teljes népessége 2000-ben fő volt ben fő. Az előző évek népességadatait tekintve megállapítható, hogy a létszám az utóbbi években nagymértékben és folyamatosan csökken. 2.5 Szociokulturális háttér összegzése A beszűkült munkaerőpiac, a társadalmi-gazdasági leszakadás, a peremhelyzet és a gyakran változó városi vonzáskörzetek következménye. Még Jász-Nagykun Szolnok megyén belül is leszakadó pozícióban lévő Tiszazugi kistérség távol esik a gazdasági, munkaerő-piaci központoktól, Budapesttől. Az iskolázottság tekintetében a Tiszazugi Kistérség mutatói rendre alulmúlják az Észak-alföldi Régió adatait. A lakosság száma évről évre csökken. A fiatalabb korcsoportokban azonban átrendeződött az etnikai megoszlás, jelentősen növekszik a romák számaránya. A településen lakóhelyi szegregáció tapasztalható. Rendszeres szociális segélyt egyre háztartás kap, növekszik a HH és HHH fiatalok aránya.

8 Az alacsony iskolázottság következményeként magasan alakul a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta. A város legnagyobb munkaadója az önkormányzat, amely a gyermekjóléti, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen nyújt megélhetést a helyi humánértelmiség számára és korszerű szolgáltatást a város és térsége lakosságának. 2.6 Megoldási lehetőségek Magasabb foglalkoztatási szint elérése A térség jelenlegi legégetőbb problémája a kevés, és alacsony végzettséget igénylő munkahely. A mezőgazdaság a fő foglalkoztató, mivel kevés ipari létesítmény található a Tiszazugban, a szolgáltató szektorban csak Kunszentmártonban és Tiszaföldváron dolgozik jelentősebb munkaerő. Az alacsony foglalkoztatottsági szint további problémákat generál (fiatalok elvándorlása, térség elszegényedése, szociokultúrális adottságok leromlása) ezért a munkahelyteremtés, munkanélküliek elhelyezkedésének segítése alapvető feltétele a térség fejlődésének. A prioritáshoz illeszkedik az 1. alprogram, mely a humánerőforrás- és a közösségfejlesztés területén kíván eredményeket elérni. Az Élhetőbb Tiszazug megteremtését szolgáló program általános célkitűzése a munka- és életkörülmények javulása. Az elérni kívánt célok - melyek e program megvalósulásával realizálódhatnak a foglalkoztatottsági szint emelése, a versenyképesebb gazdaság megteremtése, amely egyben az életszínvonal és életminőség növekedését és a vidékhez kötődés megerősödését hozza magával. A stratégia eredményeképpen az elvándorlás csökken és az elöregedés mértéke is lelassul. Ezen célok elérése az oktatás, szakképzés megújítása, fejlesztés, a hátrányos helyzetű tanulók, diákok célirányos kompetencia fejlesztése nélkül nem valósulhat meg. 3. A közoktatás fejlesztésének gazdasági szükségszerűsége 3.1 A közoktatás fejlesztésének, fejlődésének nemzetközi és hazai tendenciái az ezredfordulón Az ezredfordulót követő években - hasonlóan más időszakokhoz - a közoktatás világában zajló folyamatokat sok tényező együttes hatása alakította. Miközben meghatározó szerepe volt azon meglévő adottságoknak és a korábbi periódusban kikövezett utaknak, amelyek kijelölték a későbbi mozgások lehetséges irányait, hatni kezdtek teljesen új folyamatok is. Így

9 például továbbra is döntő hatása volt a tartós demográfiai csökkenésnek és a tankötelezettség 18 éves korig tartó korábbi kiterjesztésének, ugyanakkor igen komoly befolyása lett hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozásának, és ezzel együtt a jelentős, de meghatározott célokra igénybe vehető fejlesztési források megjelenésének. A globális és az európai folyamatokat tekintve az egyik leginkább figyelemre méltó változás, amelynek hatásait a közoktatás világa egyelőre csak korlátozott módon érzékelhette, az emberi képességek jelentőségének látványos felértékelődése a gazdaság világában, és ennek nyomán a nemzeti fejlődési stratégiákban is. A fejlett országok közösségének számos tagja nemzeti stratégiája középpontjába állította az emberi képességek hatékony fejlesztését, továbbá olyan reformokat hajt végre oktatási és képzési rendszerében, melyeknek az a célja, hogy az iskolák felkészültté váljanak a hatékony és eredményes képességfejlesztésre. Ez együtt jár gyakran új nemzeti kvalifikációs rendszerek létrehozása keretei között maguknak a képességeknek az újradefiniálásával is, aminek nyomán az iskoláktól nemcsak egyszerűen azt várjuk, hogy eredményesebben végezzék azt, amit eddig csináltak, hanem azt is, hogy mást tegyenek, mint eddig. Mindezt gyakran az emberi erőforrások fejlesztésébe és a képességfejlesztésbe történő, komoly erőforrásokat megmozgató beruházási programok kísérik. E folyamatok jelentőségét még inkább felértékelte a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi és gazdasági válság, amelynek hatásai, bár csak a vizsgált időszak végén jelentek meg, annak egészét sok szempontból új megvilágításba helyezték. Ha például az EU reagálását nézzük a válságra, egyértelműen látható, hogy a kilábalás, különösen a válságot követően várható strukturális alkalmazkodás egyik legfontosabb eszközeként az emberi képességekbe történő invesztálás jelenik meg. A globális és az európai folyamatoknak a belső nemzeti folyamatokra gyakorolt hatását talán semmi nem jelképezi jobban, mint az OECD által 2000 óta végzett PISA-vizsgálat, amely sok más államhoz hasonlóan Magyarországon is reformkezdeményezések és különböző intézkedések sokaságához adott érveket. A hazai folyamatok nemzetközi nyomon követését erősítette az Európai Uniót alkotó államok közösségének az évtized közepén meghozott azon döntése is, hogy a tagországok kétévenként számoljanak be a közös oktatásfejlesztési célok teljesítésének állapotáról. Magyarország 2010 végéig, a többi tagállammal együtt, három alkalommal készített jelentést a közösség számára (National Reports 2005, 2007, 2009). A rendszeres összehasonlítás lehetővé teszi a tagországok számára saját előrehaladásuk értékelését is. Így például a hazai döntéshozók láthatják, hogy bár a PISA-vizsgálat mérése

10 alapján gyenge olvasásteljesítményt nyújtó tanulók aránya 2006 és 2009 között Magyarországon jelentősen csökkent, azaz a korábban megtett lépések eredményei már érzékelhetőek, de még mindig az uniós referenciaérték alatt vagyunk, azaz további erőfeszítésekre lehet szükség. A 2006-os PISA-vizsgálat eredményeit összegző tanulmánykötetben (OH 2007) olvashatunk a természettudományos tantárgyakkal kapcsolatban a finn csodáról : a legmagasabb képességszintet elérő diákok aránya Finnországban 20%, míg az OECD-átlag 9%. Ennek hátterében az az 1996 és 2002 között bevezetett természettudományi tehetséggondozási program áll, amelynek következtében nőtt a természettudományi és a műszaki felsőoktatásba jelentkezettek aránya is. Lényegében ezt a célt tűzte ki maga elé az egész Európai Közösség is az új tervezési ciklusban: növelni kell az EU kutatás-fejlesztés-innovációs potenciálját többek között a természettudományos felsőoktatási képzés erősítésével. A krónikus műszaki szakemberhiány ma már gátja a nemzetek és az egész EU gazdasági növekedésének, hiszen a vállalati innovációs potenciálhoz is megfelelő szakemberekre volna szükség. Hasonló álláspontot képvisel az 1993-ban létrehozott, mintegy 100 nemzeti tudományos akadémiát, valamint regionális és globális tudományos egyesületet tömörítő szervezet, az Interacademy Panel (IAP) is. Az IAP alapvető célja, hogy felhívja a döntéshozók és a nemzetközi közvélemény figyelmét a globális problémák tudományos vonatkozásaira. Ebből kiindulva a szervezet vezetői 2008 októberében keresték meg a nemzeti akadémiák elnökeit azzal a jelzéssel, hogy független tanulmányok egész sora tanúskodik arról, hogy a világon a fiatalok többsége nem jut megfelelő természettudományos ismeretekhez. E témában nemzetközi konferencia összehívását kezdeményezték, amelyre 2009 júniusában Párizsban került sor és amelyen a Magyar Tudományos Akadémia elnöke többek között a következőket hangsúlyozta: A válság olyan mély, hogy arra minden országnak valamilyen választ kell adnia és bár a gondok globálisak, Magyarországon valószínűleg sokkal súlyosabbak a problémák; a gond mára elérte a kutatóképzést, ahogy súlyos gondokat okoz a mérnökképzésben is: a jövendő mérnökök az iskolában nem mérnöki tudományokat tanulnak, hanem azok természettudományos alapjait sajátítják el; az is fontos, hogy a közvélemény értesüljön a tudományos pálya kínálta karrierlehetőségekről és a tudósok sikeréről; ezek bemutatása ugyanis nem mindig megfelelő.

11 A matematikai és a természettudományos érdeklődés felkeltésének sürgető szükségességére hívta fel a figyelmet az Európai Unió állam- és kormányfőinek már 2000-ben, Lisszabonban megtartott ülésén hozott határozata is, amely a közösségi államok oktatásának 2010-ig terjedő fejlesztéséhez fogalmazta meg erre irányuló javaslatait. A nem kielégítő eredmények láttán az az EU 2008-ban kiadott egy kritikai észrevételeket tartalmazó áttekintést (nehezményezve, hogy a természettudományok oktatásában indokolatlanul háttérbe szorul a hogyan kérdése, vagyis a módszertani kultúra), egyidejűleg azonban ajánlásokat is megfogalmazott a változtatás irányára: a tanítás során keressék meg az alacsony motiváltságú gyerekek elérésének lehetőségeit, mutassák meg a természettudományok művelésében rejlő karrier lehetőségeket, amihez szükség van arra is, hogy a természettudományokkal való helyes ismerkedést már a pályaválasztási döntések meghozatala előtt biztosítsák a tanulóknak, a matematikát és a természettudományos tárgyakat oktató általános és középiskolai tanárok a legmagasabb szintű szakmai és módszertani képzettséggel rendelkezzenek, fejleszteni kell a tudományosan művelt emberre jellemző kompetenciákat, gondoskodni kell a megfelelő oktatószemélyzet kiválasztásáról, a jól képzett pedagógusok megtartásáról és folyamatos továbbképzéséről. A hivatkozott PISA-mérés tanúsága szerint (a 6 képességszintből a 3., 2. és 1. szinten vannak a magyar diákok valamivel nagyobb arányban az OECD-átlagnál) a hazai természettudományos oktatás még mindig az elméleti ismeretek mechanikus átadásában és felidézésében erős, viszont jelentős lemaradása van a gyakorlati problémák megoldása és az összefüggések feltárása terén. Utóbbi tényezők ( kompetencia-elemek ) határozott javulása nélkül kicsi az esély hazánk gazdasági versenyképességének erősödésére. 3.2 Gazdasági, társadalmi tényezők szerepe a közoktatás fejlesztési folyamataiban Az oktatás többféle értelemben is szorosan összefügg az őt körülvevő gazdasági környezettel. A nemzeti keretekben működő oktatási rendszerre mind az azt működtetők, mind a résztvevők számára meghatározóak a gazdaság jellemzői. Másfelől az oktatás közfeladat, így annak biztosítása a központi és helyi döntéshozókat egyaránt magában foglaló állam felelőssége. Ez jelentős hatással van a rendszer méretének, működésmódjának ezen belül a nem állami szereplők részvételének, az ellátás jellemzőinek alakítására.

12 Az iskolázásra vonatkozó döntéseket közvetlenül és a mai Magyarországon különösen súlyosan befolyásolja a demográfiai tényezők alakulása, valamint az igen tagolt földrajzitársadalmi térben mutatkozó különbségek is. Mindez egy komplex társadalmi folyamatba ágyazódik, amely magában hordoz hosszú távú, lassan (át)alakuló és rapid nemzetközi és hazai, a különböző társadalmi csoportokra eltérően ható folyamatokat, másfelől az úgynevezett kemény és puha társadalmi tényezők együttes hatását Magyarország 2004-ben vált az Európai Unió tagjává, ami a gazdasági integráció további elmélyülését is eredményezte. A tíz új tag csatlakozásával az unióban nőtt a gyengébb gazdasági teljesítőképességű országok aránya. E folyamattal párhuzamosan a globális gazdaság fejlődési perspektívái is egyre inkább megkérdőjeleződtek, s a 2008 őszén berobbant világgazdasági válság az EU-t és az annak perspektívája szempontjából alapvető eurót is érzékenyen érintette. A magyar gazdaság problémáit egy tágabb nemzetközi környezetben, a világgazdaság súlypont-eltolódásainak kontextusában is értelmezni kell. Magyarország Európa részeként egy olyan gazdasági és civilizációs régió tagja, amelynek jelenlegi gazdasági fejlődési üteme jóllehet magasabb induló szintről lényegesen elmarad a világ egyes más régióitól. Kína, India, Dél-Korea és számos kisebb délkelet-ázsiai ország növekedési üteme az egész évtizedben tartósan és jelentősen meghaladta (többek között) Magyarországét. A gazdasági fejlettség mérésére leggyakrabban alkalmazott mutató, a bruttó hazai termék (GDP) az 1990-es évek közepétől indult növekedésnek. Az uniós átlagnál jóval alacsonyabb nominális szintű, de annál magasabb ütemű GDP-növekedés 2007-re megtorpant A 2008 őszén berobbant világgazdasági válság Magyarországot már egy gazdasági recesszió állapotában találta. A 2009-es gazdasági teljesítmény EU-átlagban több mint 4 százalékpontnyi visszaeséséhez képest Magyarországon 6,7%-os GDP-csökkenés következett be. Az EU 27 tagállamának átlagát 100%-nak véve Magyarországon 2000-ben az egy főre eső bruttó nemzeti termék annak 55%-a, 2005-ben 63%-a, 2009-ben pedig 65%-a volt. Ez utóbbival az EU 27 tagállama között a 21. helyen álltunk. A 2010-ben lassú növekedésnek indult hazai gazdaság becsült éves GDP-növekedési üteme 1,1%; kissé elmarad az EUtagállamokétól.

13 Az OECD két 2009 és 2010 nyarán végzett felmérése szerint a 2008 őszén kezdődő gazdasági válság nem hagyta érintetlenül az oktatási rendszereket sem. A munkanélküliség növekedése sok helyen, így Magyarországon is a kötelező oktatáson túli oktatás-képzés iránti igények növekedéséhez vezetett. Több országban a válság hatása érzékelhető volt a képzési szerkezet átstrukturálódásában; hazánkban például csökkent a részvétel a felsőoktatás költségtérítéses és részidős képzéseiben. Az oktatási kiadások számos helyen visszaestek, jóllehet az esetek egy részében csak részben a válság közvetlen következményeként. Általános volt az oktatásügyi magánbefektetések jelentős visszaesése is. Mindkét jelenség különösen erősen jelentkezett Magyarországon, s miközben az országok döntő többsége alkalmazott pénzügyi vagy egyéb ösztönző eszközöket az oktatás területén a válság hatásainak csökkentésére, nálunk az EU fejlesztési forrásai töltöttek be hasonló szerepet. A magyar gazdaság tartós növekedésének fő gátját a gazdaság strukturális jellegű problémái jelentik. Mindeddig nem sikerült a gazdaság átalakítása a magas hozzáadott érték tartalmú termelés és szolgáltatások irányába. Igen szűk a nem húzóerőt jelentő, de magas foglalkoztatottságot biztosító ágazatokban működő vállalatok köre is. A hazai tőkehiányból adódóan erre képes, elsősorban külföldi nagyvállalatok többek között megfelelő hazai beszállítói kínálat híján, valamint a versenyképesebb külső kínálat miatt nincsenek elegen. A GDP több mint harmadát 100 vállalat termeli, döntően külföldi tulajdonú magáncégek, a nagy állami-önkormányzati vállalatok eredményessége messze elmarad ezek átlagától (Válságmozgás, 2010) A versenyképesség szempontjából kiemelten fontos kutatás-fejlesztésre (K+F) Magyarország a KSH szerint 2009-ben a bruttó hazai termék 1,2%-át fordította, 0,3%-kal többet, mint 2005-ben. Az Európai Unió 27 tagországának 2%-os átlagához képest ez arányában is elmaradás, nominál összegben pedig még inkább. Az összes ráfordítás 57,1%-át az üzleti vállalkozások adták, a felsőoktatás 20,9%, a kutatóintézetek 20,1% arányban járultak hozzá a kutatás-fejlesztéshez. Az oktatással való kapcsolat miatt különösen fontosak az eltérő iskolázottságú csoportok munkaerő-piaci részvételében mutatkozó különbségek, valamint a fiatalok foglalkoztatási lehetőségei. A foglalkoztatottak között az elmúlt évtizedben másfélszeresére nőtt a felsőfokú végzettek aránya, miközben a legfeljebb általános iskolát végzetteké kétharmadára csökkent (Fazekas Molnár, 2010). A szakmunkások és érettségizettek aránya az aktív munkaerőn belül

14 csak csekély mértékben, egyaránt 1,2%-kal lett kevesebb. Magyarország kritikus foglalkoztatási helyzetéhez a legfeljebb általános iskolát végzettek igen alacsony munkaerőpiaci részvétele járul hozzá leginkább. A diplomások foglalkoztatottsága majdnem eléri a nemzetközi átlagot, a középfokú végzettségűeké attól már mintegy 8 10%-kal elmarad, az alacsony végzettséggel rendelkezők mutatója viszont több mint 20%-kal, egyes országokénál 30 40%-kal kevesebb (Education at a Glance, 2010). Nemzetközi összehasonlításban a éves korosztályok Magyarországon nagyobb arányban vannak az iskolarendszerben, mint a fejlett országokban átlagosan, a évesek közt tanulók viszont alig kétharmad annyian vannak ugyanebben az összehasonlításban. A felsőoktatásba lépők aránya, sőt az életkori megoszlása is szinte megegyezik az OECD- és az EU-tagországok megfelelő adataival (Education at a Glance, 2010), de nálunk magasabb a lemorzsolódás, alacsonyabb a diplomaszerzésig el is jutók aránya (Riba, 2010). A már nem tanuló magyar évesek összességében sokkal kevesebben dolgoznak, mint a fejlett országokban. A gazdaság fejlettségére szokásosan használt egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP/fő) mellett a tudásgazdaságban egyre inkább előtérbe kerülnek az emberi tényező minőségére is fókuszáló fejlettségi mutatók. Az ENSZ több évtizede fejleszti humán fejlettségi indexét (Human Development Index, HDI), amely három dimenzió (az egészség, az iskolázottság és az életszínvonal) négy indikátorából (születéskor várható élettartam, átlagos iskolában töltött évek száma, várható iskolázottsági időtartam, egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem) képzett, országos átlagértéket kifejező mutató. E besorolás szerint Magyarország a humán fejlettségben a legfejlettebb országok csoportjába tartozik; 2010-ben a világ országainak sorrendjében a 36. helyen állt 0,805 HDI-értékkel Hazánk humán fejlettségének relatíve jó pozíciója az iskolázottság nemzetközi összehasonlításban magas szintjének köszönhető, míg a magyar népesség egészsége és életszínvonala rontja a mutató értékét. A humán fejlettség 2010-ben bevezetett egyik új komponense, az egyenlőtlenségi dimenzió lényegesen befolyásolja ezt a relatíve kedvező helyzetet. Ha a HDI értékét az egyenlőtlenség fokát kifejező mutatóval mint a humán fejlettség veszteségével diszkontáljuk, a mutató értéke 0,736-ra csökken. Ebből jól látható az a potenciális veszteség, amelyet a társadalmi egyenlőtlenség okoz ben a éves diákok 3 korcsoportja átlagosan csupán 10 15%-a gondolt az érettséginél alacsonyabb szintű végzettségre. Azok aránya, akik érettségihez vagy ezen túl

15 technikusi végzettséghez akartak jutni, 31 33% között van. A diploma megszerzését a tanulók 54 57%-a tervezte. A gyerekek növekvő életkorával fokozatosan csökken az érettségi alatti, és ugyanígy nő a felsőfokú végzettséget szerezni kívánók részaránya A fiatalok ambiciózus iskolai terveket szövögetnek; a korai iskolaelhagyás, az alacsony iskolai végzettség nem a tervek és szándékok tükörképe, sokkal inkább kudarcba torkolló, mikroszintű családi, iskolai, személyiségfejlődési folyamatok következménye. Az oktatási rendszer mindenkor érinti a társadalom tagjainak jelentős hányadát. A diákok hozzávetőleg másfél milliós létszámán kívül családtagjaikat és az oktatási ágazatban dolgozó százezreket közvetlenül, de közvetetten, illetve kölcsönhatásban a társadalmi-gazdasági élet legtöbb ágát, részrendszerét is. Hat rájuk például az egészségügyre és a környezetvédelemre az egészség- és környezettudatosság által, a versenyképességre a kibocsátott pályakezdő munkaerő minősége útján, ugyanakkor függ is tőlük, például a szociális ellátórendszertől, az iskolafenntartók döntéseitől, de a médiától is. Szoros kölcsönhatásban van a családdal, s nem tekinthet el annak változásaitól. Az oktatási rendszer önmagában nem tudja megoldani a társadalmi-gazdasági problémákat, céljait csak más alrendszerekkel összehangolva és együttműködve képes hatékonyabban szolgálni. Az azonban fontos elvárás s az oktatási rendszerrel szembeni legfontosabb kihívás, hogy reagáljon a rohamosan változó körülményekre, kooperáljon környezetével, és folyamatosan változtasson működésén, azaz innovatív legyen. Az oktatási rendszer hatékony működése a minél kisebb erőforrást felhasználó, minél eredményesebb működés következtében más ágazatok is hatékonyabbak lehetnek, hiszen felkészültebb és nagyobb humán erőforrással gazdálkodhatnak. Az erre érzékeny politika országos és helyi szinten egyaránt nem egyszerűen forráskivonást vagy -bevonást tűz ki célul, hanem a forrásokat megalapozott módon igazítja a célokhoz. A hatékony működéshez újra kell gondolni az állam és a helyi fenntartók felelősségét, valamint a legfőbb szereplők a családok, a gazdaság, a helyi közösség felelősségeit és lehetséges tehervállalásukat. Nem lehet eltekinteni attól, hogy az oktatás sikeresebb legyen olyan feladatok ellátásában, amelyekben teljesítménye eddig tartósan elmaradt az elvárásoktól. A rendszerből kihulló, a társadalom perifériájára szoruló rétegek sikeres társadalmi integrációja nélkül ugyanis a más területen elért eredményessége sem tud kellően érvényesülni. A hatékonysággal is összefügg, hogy a rendszernek reagálnia kell a demográfiai változásokra. A tanuló korosztályok csökkenése rendszerműködtetési és

16 kapacitásgazdálkodási intézkedéseket igényel. Azt a helyzetet is kezelni kell, hogy a csökkenő középiskolás létszám mellett megvalósuljon a felsőoktatásban végzettek arányának növelése, összhangban az európai uniós célokkal, az ezzel kapcsolatos nemzeti vállalásunkkal, továbbá versenyképességünk növelésével. A hosszú távú munkaerő-piaci igények, a nyugdíjkorhatár kitolódása a felnőttkori tanulás szerepének felértékelődésével jár, s ennek az oktatás célrendszerében beleértve az élethosszig tartó tanulás megalapozását a közoktatás időszakában is meg kell jelennie. A jól működő oktatási rendszer a globális gazdaságban való tartós foglalkoztathatóságot alapozza meg az iskolás évek során, és segíti elő a felnőttkori tanulás támogatásával. Nem egyszerűen egy szakma vagy iskolai végzettség biztosításáról van szó, hanem a versenyképes tudás megalapozásáról és a munkaerőpiacon is sikeres személyiség fejlesztéséről. További fontos szerep hárul az iskolára a társadalmi problémák kezelésében, a szocializációban. A magyar társadalmat nemzetközi összehasonlításban kevéssé jellemzi az együttműködés és megértés, inkább hiányzik a harmónia és nagyobb fokú a megosztottság. Nincsenek meggyőző adatok sem arra, hogy a társadalmi polarizáció valóban jelentősen nőtte, sem arra, hogy az iskolarendszernek mekkora ebben a szerepe. A társadalmi felzárkózás elősegítése nem mellőzhető cél. Ezt szolgálhatja a társadalom peremére vezető tanulói utak visszaszorítása, ami összhangban van az EU-tagságunkhoz kapcsolódó olyan nemzeti vállalásainkkal is, mint a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentése, de ide sorolható a természettudományos/műszaki kompetenciák fejlesztése feltételrendszerének javítása is. 3.3 Összegzés A hazai gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a kis-, közép- és nagyvállalkozásoknál egyaránt a gazdaság igényeinek megfelelő szakmai képzettséggel és korszerű munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól és egyidejűleg a munkavállalóktól is. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze az oktatás, a képzés. Alapvető szemléletbeli feltétel, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentőségét saját életminőségük és munkaerő-piaci lehetőségeik javítása szempontjából egyaránt.

17 Hazánkban hasonlóan Európa számos országához - a természettudományos közoktatás fejlesztése, a diákok természettudományos tudása elmarad a kívánatostól. A hazai és nemzetközi oktatásstatisztikai adatok azt mutatják, hogy Magyarországon kirívóan alacsony a természettudományos és műszaki diplomát szerzők száma (az utóbbi években rendre nem érte el a 10 főt a természettudományos tanári szakra jelentkezők száma!), miközben a diplomázók aránya fokozatosan közelíti a fejlett országok szintjét. Ez a mutató számos tényezőre vezethető vissza, amelyek közül kiemelhető, hogy a felsőoktatási intézményekbe bekerülő diákok felkészültsége is elmarad a kívánatostól. A terület elemzése alapján megállapítható, hogy a tartalmi, tantervi elemek mellett - a magyar természettudományos oktatás módszertani és oktatástechnológiai kérdésekben is számos vonatkozásban elmaradt a fejlett országok gyakorlatától és ezek között kimagaslik a tanulóközpontú oktatási technikák, a korszerű kísérletes eszközök, a korszerű oktatás és időszervezés hiánya. További figyelmet érdemlő tényező az is, hogy a természettudományos tehetséggondozás sem éri el a közoktatásban tanulók döntő hányadát. Mindezek nyomán a természettudományos tantárgyakból érettségizők aránya indokolatlanul alacsony, az emelt szintű érettségizőké rendkívül alacsony és az elért teljesítmények sem kedvezőek. A természettudományos tantárgyakat oktató tanárok munkakörülményei sok tekintetben kedvezőtlenek, a kísérletezéssel összefüggő többlettevékenységet figyelmen kívül hagyják a tanítástervezésénél, a tanulók terhelésénél. A kísérletekhez a laboratóriumok infrastruktúrája, felszereltsége kritikus, a tanári munkát szakértelemmel támogató és felkészült laboratóriumi asszisztens alig található, a továbbképzés és a szaktanácsadás egyenetlen. A bolognai rendszerű tanárképzésben tapasztalható bizonytalanság tovább csökkenti az egyébként is kisszámú természettudományos tanári pályára jelentkező egyetemi hallgatók számát. Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak erőfeszítéseket kell tennie a közoktatás fejlesztése érdekében; a valós hazai gazdasági, társadalmi igényeken túl azért is, hogy ezzel is hozzájáruljon az EU 2020 célok eléréséhez.

18 4. Az intézmény bemutatása 4.1. Az intézményi feladatellátás jogi és szervezeti keretei Intézmény neve Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola Intézmény címe 5440 Kunszentmárton Kossuth Lajos utca 37. Fenntartó megnevezése OM azonosító Alapítás éve 1953 Elérhetőség KIK Szolnoki Tankerület 56/ ; A Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola a Tiszazug gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést kínáló intézménye, amely jelenlegi struktúrájában 14 éve várja az érettségire és szakmára készülő diákokat. Az ezt megelőző években két önálló intézmény működött városunkban: a megyei fenntartású gimnázium nyolc és négy évfolyamos érettségire felkészítő képzést kínált, míg a helyi önkormányzat fenntartásában működő szakiskolában szakközépiskolai és szakmai képzést folyt. A gyereklétszám csökkenése, a városban és a térségben működő vállalatok munkaerő-igényének visszaesése a középiskolák tanulói létszámán is megmutatkozott, így 1998-ban a két iskola összevonásra került, és az új intézmény fenntartója Kunszentmárton Város Önkormányzata lett. Az átszervezést követő években a nevelőtestület erejét, idejét nem kímélve alakította ki a nevelési programját és helyi tantervét, melynek eredményeképpen kialakult egy diákközpontú, sokirányú nevelést, oktatást megvalósító intézmény. Egy olyan intézmény, amely a tanítás mellett nagy hangsúlyt fektet arra, hogy diákjai a tanórán kívül is minél több időt tölthessenek az iskolában szervezett kulturális, sport- és szabadidős foglalkozásokon.

19 4.2 Az iskola képzési szerkezete: TÁMOP B-12 Helyzetelemzés Kunszentmártoni Gimnázium és Szakképző Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola 4.3 Létszámadatok Össztanulói létszám Szakiskolai tanuló Szakközépiskolai tanuló Gimnáziumi tanuló Felnőtt gimnáziumi Pedagógus létszám Technikai dolgozók A táblázatból kiolvasható, hogy az elmúlt öt év távlatában a gimnáziumi tanulók száma szignifikánsan nem változik. A szakközépiskolai tanulók száma drasztikusan csökkent. A szakiskolai tanulók

20 létszámának csökkenése is látható, azonban ez nem olyan mértékben történt, mint a szakközépiskolai területen. Az alkalmazotti létszám csökkenése a tanulói létszám csökkenésével összhangban van. Tanulói létszámadatok alakulása Dolgozói létszámadatok alakulása

21 4.4 Intézményben folyó munka Gimnáziumi képzés 1953 óta folyik városunkban. Elsődleges célunk a tanulóink felsőfokú tanulmányokra történő felkészítése, így helyi tantervünket is ennek megfelelően alakítottuk ki. Nagy hangsúlyt fektetünk az idegen nyelvi képzésre, ezért 9. és 10. osztályban az angol és német nyelveket csoportbontásban, heti 4 órában tanítjuk. Ezt követően az érettségire választott nyelvet heti 5, míg a második idegen nyelvet heti 3 órában tanulják tanítványaink. Idegen nyelvből lehetőség van egyéni tanrend kialakítására, amely első sorban a nyelvvizsgára, illetve az előrehozott érettségire készülő tanulók számára jó lehetőség. Az érettségit adó képzésben részt vevő diákjaink számára érettségi felkészítőket szervezünk, és támogatjuk az előrehozott érettségi vizsga letételét. Az elmúlt tanévben az alábbi képzési irányokat választották a végzős diákok: mérnök informatikus, műszaki menedzser, kameraman, kertészmérnök, agrármérnök, gyógyszerész, testnevelő, mentőtiszt, andragógus, míg mások felsőfokú vagy középfokú OKJ-s képzést választottak. Iskolánk kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció és informatika szakmacsoportokban folytat szakközépiskolai képzést, bár az elmúlt években ezek iránt az érdeklődés jelentősen csökkent. Ebben a tanévben mindössze egy 11. évfolyamos osztályunk van (9 fő informatikus és 9 fő kereskedő), azonban kellő létszámú jelentkező esetén szeptemberben ismét szeretnénk indítani osztályt. Mivel az új OKJ ennek az évfolyamnak már lehetővé teszi a ráépülő kereskedő végzettség 1 év alatt történő megszerzését, így bízunk abban, hogy lesz megfelelő számú jelentkező. Diákjaink legnagyobb hányada a szakiskola tanulója. Mivel iskolánk a Jász-Nagykun- Szolnok TISZK tagjaként végzi munkáját, így a szakmák és létszámok kialakításánál figyelembe vesszük az RFKB ajánlásait. Az elmúlt évek 2+3 éves, 2+2 éves képzései után már második tanévben indítjuk az előrehozott szakiskolai képzést. Bár a lerövidült képzési idő miatt némi létszámcsökkenés tapasztalható, ebben a képzéstípusban nincs jelentős létszámhiány. A képzés első évében gépi forgácsoló, szerkezetlakatos, asztalos és kőműves szakmákban a Vég utcai tanüzemben, bolti eladó és kereskedő szakmában a Kossuth utcai kereskedelmi kabinetben biztosítjuk a gyakorlati oktatást. Gyakorlati helyeink jól felszereltek, rendelkezünk a képzési programban előírt követelmények megvalósításához szükséges eszközökkel. Az elmúlt évek során a szakképzési támogatások és pályázati források felhasználásával tovább bővítettük gépparkunkat.

22 A gyakorlati képzésben szoros együttműködést alakítottunk ki a térség termelő üzemeivel, melynek elsődleges feladata a felsőbb éves tanulók kihelyezett gyakorlati képzése. Szakmai képzésünk kiemelkedően jó színvonalát bizonyítják a Szakma Kiváló Tanulója és a Szakma Sztár versenyen elért eredményeink. Az elmúlt 5 évben a versenyen elért eredménye alapján gépi forgácsoló, asztalos, kőműves, szerkezetlakatos, kereskedő szakmában 14 tanuló szerzett bizonyítványt, így mentesültek a szakmai vizsgák letétele alól. Az előző tanévben gépi forgácsoló 1. és 5., kőműves 4., 5. és 6. helyezést értek el tanítványaink és felkészítő tanáraik. A 16 évnél idősebb, 10 osztályt végzett vagy szakmával rendelkező tanulók számára lehetőség van 2 év alatt érettségi bizonyítványt szerezni iskolánkban. A nappali tagozatos, felnőtt gimnáziumi osztály általában magas létszámmal indul, de nagy a lemorzsolódás. A rövid képzési idő miatt különösen nagy a tanulók leterheltsége, és a megnövekedett követelményeket sajnos nem mindenki tudja teljesíteni. Az iskola nem tart fenn kollégiumot, tanulóink Kunszentmártonból és a környező településekről járnak be. A szülők munkavállalási lehetőségei munkahely és sokszor kellő szakmai végzettség hiányában nagyon rosszak. A családok problémáit itt, az iskolában is érezzük nap, mint nap. A szerető, támogató családi háttér, a megfelelő anyagi lehetőségek, a

23 motiváció hiányában sokan nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítését az osztályfőnökök és szaktanárok mellett egy 6 órában, határozott időre alkalmazott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, azonban szükség lenne iskolapszichológus és pedagógiai asszisztens alkalmazására. Szeretnénk, ha minden iskolánkba járó gyereknek lehetősége lenne kulturális és sportélményeket szervezni, utazni, megismerni a szabadidő igényes eltöltésének lehetőségét, ezért programok sokaságát kínáljuk. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül: gólyatábor, gólyaavatás, gólyabál, színházlátogatás, mikulás-est, karácsonyi délután, szalagavató, külföldi utak, tantárgyi hetek. Az iskola életéről, eseményeiről honlapunkon ( olvashatnak az érdeklődők, míg a diákok tanulmányi előmenetelét, mulasztását e-naplón követhetik figyelemmel a szülők. 4.5 A költségvetés alakulása az elmúlt 5 évben Bevételek Normatíva Működési Egyéb Kiadások Személyi

24 Járulék Dologi Felh. szak. tám Az iskolai költségvetés vázát a normatív támogatás jelenti. Ennek egyik részét a tanulói normatívák adják, amelyet kiegészít a középiskola működtetése, mint megyei feladat átvállalásáért járó normatíva. Saját bevételünk a terembérlet díjakból, és a tanüzemi külső munkákból származik. A bérek, járulékok kifizetése folyamatos és zökkenőmentes, a dologi kiadásokra rendelkezésre álló keret azonban nagyon szűkös. A közüzemi díjak kifizetése, a tanulói szakmai anyagok megvásárlása után nagyobb karbantartási munkákra már nincs lehetőség. Ezt áthidalandó, az iskolai tanüzem dolgozói és tanulói végzik a szükséges munkálatok többségét, minden olyan feladatot, amely az asztalos, építőipar vagy fémipar tevékenységi körébe tartozik. 4.6 HH tanulók aránya az intézményben A hátrányos, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számaránya az évek során emelkedést mutat. Ebből a hátrányos helyzetű tanulók százalékos aránya nagyon magas, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya alacsony. Azonban meg kell említeni, hogy a HHH tanulók arányáról nem helyes kép látható, mivel a szülők nem szívesen nyilatkoznak. A település jegyzője nem kéri a nyilatkozatokat. A diákok közül sokan vidékiek, így a más települések jegyzői nem feltétlenül közreműködőek ebben a kérdésben. A táblázatból kiderül, hogy a szakképzésben stabil az intézmény beiskolázása. Hosszú távon ott látszik stabil diáklétszám. Valamint látható az adatokból, hogy a szakképző osztályokban találhatók a HH tanulók több mint 90 %-a. Emiatt választottuk a szakiskolai ágazatot pályázatunk célcsoportjának.

25 Tanulólé A tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Évf tszám az olya évfolyam osztály Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola m on Össze HH / HHH Összes HH / HHH Össze HH/HHH sen en sen A összesen B C D A B D A B C D I K A B D I K K A tanév tanulói összetétele évfolyamonként, osztályonként A szakiskolai évfolyamok közül a 10. évfolyamon a legmagasabb (45%) a hátrányos helyzetűek aránya. A 9. évfolyamon 39,5 %, a 11. évfolyamon 23 %, a 12. évfolyamon 30 %, a 13. évfolyamon 25%. Az osztályok közül változó értékeket mutatnak a HH arányok. Nincs lehetőségünk a HH tanulók arányos elosztására, mivel különböző szakmákra jelentkeznek diákjaink. Az intézménybe járó tanulólétszámhoz viszonyítva a HH és HHH tanulók száma az országos átlaghoz képest magas.

26 4.7 Humán feltételek: TÁMOP B-12 Helyzetelemzés Tantestület létszáma Nem megfelelő képesítéssel oktatók/nevelők száma Adminisztratív dolgozó Technikai dolgozó Óraadó 36 fő - 3 fő 5 fő 4 fő A széleskörű oktatáshoz az iskola személyi feltételei adottak, az intézményben a pedagógusok létszáma 36 fő, óraadóként 4 főt foglalkoztatunk. A nevelőtestület tagjai az eredményesebb oktatás érdekében készek az új ismeretek befogadására, szívesen vesznek részt továbbképzéseken. A nevelőtestület tagjai közül többen 2-3 diplomával is rendelkezik, mert fontos számukra az állandó megújulás, a szakmai tudásuk bővítése és kamatoztatása. Az intézmény nevelőtestülete fontosnak tartja a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatoknak a mindennapos munkában való megjelenítését. Cél az, hogy iskolánkból olyan felnőttek kerüljenek ki, akik tisztában vannak saját értékeikkel, becsülik mások pozitív tulajdonságait, és helyes értékrendet alakítanak ki mind a maguk, mind pedig a társadalom számára. Ilyen értékek többek között a becsületesség, a tisztesség, a tolerancia, az udvariasság, a tisztelettudó magatartás, az empátia, a kreativitás. Ennek érdekében hangsúlyt kap a tanórákon a differenciálás, a tanórán kívüli és az egyéni foglalkozásokon lehetőség nyílik a tehetség kibontakoztatására, a hátrányok leküzdésére, a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók tanulmányi előmenetelének segítésére. 4.8 Innovációs tapasztalatok, hiányosságok: A tantestület fogékony az új módszerek kipróbálására, már többen követik a mai kor pedagógusaitól elvárt szemlélet- és módszerváltást. Sajnos az elmúlt időszakban intézményünk számára kevés lehetőség nyílt Európai Uniós pályázatokon való részvételre. Humánerőforrást fejlesztő pályázatokat intézményünk nem nyert januárjától lehetőségünk nyílt olyan pályázatokon való indulásra, mint a jelenlegi pályázat. Nagy lehetőség lenne számunkra, illetve diákjaink számára. A módszertani sokszínűség fejlesztése érdekében, belső módszertani műhely működtetését fontosnak tartjuk. A pedagógusok egymástól való tanulását tenné lehetővé úgy, hogy a látottak azonnal a gyakorlatban is alkalmazhatók, adaptálhatók. Az pedagógusok egyéni

27 módszertani megújulása, garancia lehet arra, hogy diákok eleget tudjanak tenni a közép és az emelt szintű érettségi, a szakvizsga vizsgakövetelményeknek is. Az intézmény eredményességét nagymértékben befolyásolja, hogy a térségben a szociokulturális hátrányban élők száma magas, és több esetben alulmotiváltak a tanulók. Olyan új motivációs eszközök (a tanulók sikerélményhez juttatása, önbizalom erősítése, élményszerű tanulás) jelennek meg a tanórákon, amelyek minden tanuló számára lehetőséget nyújtanak a tananyag elsajátításához. A tantestület tagjai folyamatosan ismerkednek az interaktív tábla használatával is. Az intézmény vezetése fokozott figyelmet fordít arra, hogy a tantestület tagjai rendszeresen részt vegyenek pedagógiai, oktatásszervezési és módszertani képzéseken és ezt disszeminálva továbbadják egymásnak.

28 5. Az intézményi szolgáltatások eredményessége 5.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma, és aránya (%) matematika kompetencia területen. A szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények száma, és aránya (%) szövegértés kompetenciaterületen.

29 Az intézmény évi tizedik évfolyamos kompetenciamérés jelentésében 20 fő gimnáziumi 18 fő szakközépiskolai, és 54 szakiskolai tanuló vett részt. A mérésen részt vett tanulók családi háttérindexének mutatója szignifikánsan gyengébb a várhatónál, az országos átlag alatt van. Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) A telephely Mérési Képzési Évfolyam és az terület forma A Országos országos telephelyen átlag közötti eltérés évf gimn. (1485;1660) (1631;1633) -45 Matematika 10. szakköz (1478;1592) (1631;1633) szakisk (1316;1418) (1631;1633) évf gimn. (1490;1668) (1602;1604) -17 Szövegértés 10. szakköz (1479;1604) (1602;1604) szakisk (1297;1401) (1602;1604) -257 Országos kompetenciamérés FIT jelentés: 2012 Az intézmény 10. évfolyamon mért 2012.évi kompetenciamérésének eredményei a gimnáziumi és szakközépiskolai képzési formában, a matematika és a szövegértés területén is szignifikánsan alacsonyabbak az országos átlageredmény értékeinél. Eredmények az eddigi kompetenciamérésekben Mérési terület Évfolyam Képzési forma Átlageredmény (megbízhatósági tartomány) Matematika évf. gimn (1485;1660) 1624 (1578;1676) 1607 (1546;1669) 10. szakköz (1478;1592) (1471;1626) 10. szakisk (1316;1418) (1346;1418) (1391;1459) Szövegértés évf gimn. (1490;1668) (1593;1683) (1595;1719) 10. szakköz (1479;1604) (1498;1627) 10. szaisk (1297;1401) (1296;1374) (1312;1405) 6. táblázat: Országos kompetenciamérés az elmúlt 4 év távlatában 1577 (1517;1643) 1495 (1450;1534) 1389 (1353;1423) 1660 (1602;1704) 1549 (1412;1589) 1383 (1330;1443)

30 A 10. évfolyamon matematika és szövegértés kompetenciaterületeken a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzési formában is a évi eredmény és a korábbi évek eredményei között mért mutatókban nincs szignifikáns változás. Az eredményingadozások mértéke a konfidencia-intervallumának felső és alsó értéke között van. Azonban megállapítható, hogy az országos átlagtól szignifikánsan alacsonyabb értéket mutat. Alapszintet el nem érő tanulók aránya Mérési terület Matematik a Szövegérté s Évfol yam Képzési forma 4 évf. gimn. szakköz. 10. szakisk évf. gimn. szakköz. 10. szakisk Alapszint 4. képességszin t 4. képességszin t 4. képességszin t 4. képességszin t 4. képességszin t 4. képességszin t Országos kompetenciamérés FIT jelentés: 2012 Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya (%) A megfelelő az képzési Országosa intézményben típusban/ n településtípusba n 45,0 39,0 19,0 61,1 39,0 40,5 90,7 39,0 79,4 25,0 27,4 8,9 38,9 27,4 24,7 74,0 27,4 70,7 A fenti táblázatból leolvasható, hogy a évi Országos kompetenciamérésen részt vett gimnáziumi tanulók 45%-nak, azaz majdnem a felének képességszintje matematika mérési területen az alapszint alatt van, valamint a megfelelő képzési típusú/ településtípusú intézményekhez képest 26%-al magasabb alapszint alatt teljesítő tanulók (%)-os értékét mutatja. Ugyanezen a kompetenciaterületen a szakközépiskolai tanulók 61,1%-a nem érte el az alapszintet, mely az országos szint fölött van 22,1%-al. A szakiskolai képzésben résztvevő tanulók 90,7 %-nak képességszintje az alapszint alatt van! Ez az országos szint felett van 51,7 %-al, valamint a megfelelő képzési típusú/

31 településtípusú intézményekhez képest 11,3%-al magasabb alapszint alatt teljesítő tanulók (%)-os értékét mutatja: Az ábrából látható, hogy az 1-2 képességszinten a tanulók majd 45 % található, valamint 5. szint felett egyetlen tanuló sem teljesített. Szövegértés kompetenciaterületen a gimnáziumi tanulók 25%-a teljesített az alapszint alatt, mely az országos szintnél 2,4 %-kal alacsonyabb, a megfelelő képzési típusú/ településtípusú intézményeknél 16,1%-kal magasabb százalékos értéket mutat. A szakközépiskolai képzési formában résztvevő mért tanulók 38,9% teljesített a szövegértési képesség alapszintje alatt, amely 11,52%-kal az országos és 14,2%-kal a megfelelő képzési típusú/ településtípusú intézményi eredményeknél magasabb. A szakiskolai képzésben résztvevő tanulók 74 %-nak képességszintje az alapszint alatt van! Ez az országos szint felett van 46,6 %-al, valamint a megfelelő képzési típusú/ településtípusú intézményekhez képest 3,3%-al magasabb alapszint alatt teljesítő tanulók (%)-os értékét mutatja.