Bevezetés. 1. Helyzetelemzés Győr földrajzi fekvése

Átírás

1 Tartalomjegyzék Bevezetés Helyzetelemzés Győr földrajzi fekvése A város gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Demográfiai tendenciák a városban Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a városban A közoktatási feladatellátás jellemzői A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere A város közoktatási feladatellátása Intézményfenntartás a városban A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátás területén Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete Óvodai ellátás Általános iskolai ellátás Gyógypedagógiai ellátás Középfokú iskolai ellátás Kollégiumi ellátás Művészetoktatási feladatellátás (Alapfokú művészetoktatás) Felnőttoktatás Szakszolgálati feladatellátás Pedagógiai-szakmai szolgáltatás Összegezve Működtetés Szakmai, pedagógiai terület A város közoktatás-fejlesztési céljai, feladatai Stratégiai célok Fejlesztési feladatok Óvodai ellátás Általános iskolai ellátás Gyógypedagógiai ellátás Középfokú iskolai ellátás Kollégiumi ellátás Művészetoktatási feladatellátás (Alapfokú művészetoktatás) Felnőttoktatás Szakszolgálati feladatellátás Pedagógiai-szakmai szolgáltatás A város és a kistérség kapcsolata A várható fejlesztések a városban Finanszírozási feltételek (tárgyi, személyi feltételek) Intézményenkénti feladat-ellátási tervezet Záró rendelkezések

2 Bevezetés 1. Helyzetelemzés Győr földrajzi fekvése Győr a "folyók városa", a "három folyó városa" a Kisalföld keleti felében a Mosoni-Duna mellett, a Rába és a Rábca torkolatánál épült. A legfontosabb tényező, amely a település kialakulását, fejlődését előmozdította, a Duna menti fekvése. A Duna mentén, annak jobb partján alakult ki az a fontos közlekedési útvonal, amely már a római uralom idején összekötötte Aquincumot (Budát) és Vindobonat (Bécset). A Duna keletnyugati szakaszának ezen a részén mindig is kedvezőbbek voltak a természeti viszonyok, mint az északi oldalon, ahol több nagyobb folyó ömlött a Dunába, ami kedvezőtlenül hatott a közlekedésre. A többi területen az árvízmentes teraszok és Győrtől nyugatra az ugyancsak árvízmentes magasártér előnyösen hatottak a közlekedésre. A Mosoni-síkság mintegy 4-6 m-rel fekszik magasabban a Hanság mocsaras felszínénél, és megfelelő terepet nyújt a közlekedés számára. Ezt az előnyös földrajzi helyzetet látszólag csökkenti az a tény, hogy Győr nem a Duna főága, a Nagy-Duna vagy Öreg-Duna mellé, hanem annak egyik mellékága, a Mosoni- Duna mellé települt. Ez a hátrány azonban csak látszólagos, mert a dunai hajózást egészen a szabályozásig ( ) a Mosoni-Dunán, más néven a Győri-Duna-ágon bonyolították le. A szigetközi Duna rendkívül elfajult medre,a mellékágak, holtágak, szigetek, zátonyok labirintusával a szabályozás előtt alkalmatlan volt a hajózásra, de a szárazföldi útvonal sem haladhatott a főág mellett a Szigetközben. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett akadályt. A két folyót ez a főútvonal csak a dunai torkolatánál léphette át, ami szintén hozzájárult, hogy itt település jöjjön létre. Az útvonalon található természetes, de leküzdhető akadályok tömörülést, csomópontot hoznak létre. Így válik természetes közlekedési csomóponttá Győr is. A kelet-nyugati főútvonalból már a római korban itt, Arrabonában (Győrben) ágazott ki a Hanság déli szegélyén Scarbantia (Sopron) felé vezető, a Rába vonalát követő Savaria (Szombathely) - Graz - Itália, a Pannonhalmi-dombságon keresztül Cimbria (Veszprém) és a Bakony-Vértes közötti Móri-árkon keresztül Székesfehérvárra vezető útvonal. A város kialakulásában a geomorfológiai viszonyok is szerepet játszottak azzal, hogy a Rába torkolata mellett, a mai Belváros területén egy árvízmentes teraszt találunk. Ezt a teraszt egy parti dűne is megemelte és így vár építésére alkalmassá tette. Ennek jelentős szerepe volt már a római korban, de ez még inkább növekedett a török időkben, amikor Győr hazánk legfontosabb végvára lett. Mivel a török Bécs felé való előretörését akadályozta, fontossága még inkább növekedett. Bizonyos időben a vizek, főleg a Mosoni-Dunának a szerepe is megnövekedett. A vizeknek, a Rábának, a Mosoni-Dunának a vár védelmében volt fontos szerepe, később a Mosoni-Duna a szállításban, illetve a gabonakereskedelemben töltött be igen fontos feladatot, hisz bizonyos időszakban Győr az ország legnagyobb gabonakereskedelmi és exportáló központja volt. A felszíni vízfolyások, a magas talajvíz minden korszakban biztosítani tudta a város ivóvízellátását, a legújabb időszakban ezen kívül az ipar vízszükségletét is. A második világháború után pedig a mélyfúrással felszínre hozott termálvizet az üdülés mellett gyógyászati célokra is felhasználják. Győr földrajzi helyzetét a következő koordinátákkal jellemezhetjük: K-i hosszúság 17 38', É-i szélesség 48 41'. Ennek következtében a Nap 10 perc 32 másodperccel korábban delel Győrött, mint a közép-európai zónaidő. Ez azt is jelenti, hogy Győr valóban Közép-Európa egyik városa, hisz az eltérés a zónában perc lehet. (A dokumentum a Városi Levéltár Honapjáról származik: Göcsei Imre: Győr földrajza /részlet/ I/1. Győr földrajzi helyzete) 2

3 1. 2. A város gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete Győr Megyei Jogú Város lakosainak száma 130 ezer. Ipara tudatos fejlesztéssel dinamikusan fejlődik. Az Ipari Park területén és azon kívül is számos multinacionális cég telepedett le (AMACO, Audi, Philips, Totalgas, United Biscuits, stb.) biztosítva ez által több ezer győri polgár számára a munkalehetőséget. A piacgazdaságra való átállás városunkat is megrázta, ennek ellenére a tudatos iparfejlesztésnek köszönhetően a munkanélküliség az országos átlag alatt maradt. A lakosság életszínvonala, kulturális szokásrendszere, iskolázottsága meghaladja az országos átlagot, melyet nagymértékben befolyásol és meghatároz a nyugati határ húzóereje, lakóinak igényessége. Az ipargazdaság fejlődését a szolgáltatások, előretörése kíséri: bankok, államigazgatási intézmények, stb. Megjelentek a bevásárlóközpontok (InterSpar, Metro, Plaza, Praktiker, Tesco, stb.) Az európai uniós követelményeknek való megfelelés igénye motiválta a gazdálkodó szervezetéket és intézményeket minőségügyi rendszerük kidolgozására és folyamatos működtetésére. A város kapcsolatrendszere kiterjedt. Gyakori és többoldalú az érintkezése mindhárom szomszédos megyével. Intézményhálózata és a Széchenyi István Egyetem, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara révén kapcsolatai azonban messze továbbnyúlnak. A város fejlesztési-stratégiai célként kezelte az egyetemfejlesztést, mely az utóbbi időszak egyik legjelentősebb eredménye volt Demográfiai tendenciák a városban Győrről, mint vonzó lakóhelyről egy országos felmérésben mutatók jutottak a válaszadók eszébe (gyakorisági sorrendben): kedvező foglalkoztatási körülmények, megfelelő települési infrastruktúra és közlekedési kapcsolatok, valamint az oktatási és egészségügyi szolgáltatások, szabadidős lehetőségek megléte. Az oktatási viszonyokat, a városi szerepkörök szélességét és a lakásállomány jellemzőit a nyugat-dunántúli válaszadók ennél is jóval kedvezőbbnek ítélik meg Győrben, míg a lakókörnyezet állapotát és a szabadidős lehetőségeket valamivel kisebb arányban sorolják a versenyképességet magyarázó okok közé, mint az országos válaszadók. Városunkról a saját régiónkban, elsősorban, mint oktatási és foglalkoztatási központ, másrészt kedvező közlekedési kapcsolatai, egészségügyi szolgáltatásai kapcsán gondolják, hogy vonzó lakóhely. (Koltai Zoltán: A magyarországi városok versenyképességének lakossági megítélése napjainkban, 3

4 életkor A győri 0-1 állandó népesség 1-2 száma 2-3 korcsoportok 3-4 szerint január 1-jén gyermekek száma gyermekek száma életkor gyermekek száma A született gyermekek száma évtől, évig év gyermekek A született gyermekek száma (Győr állandó lakosai). gyermekek Oszlop B Oszlop C Oszlop D Oszlop E Oszlop F Oszlop G Oszlop H Oszlop I év Oszlop J Oszlop K Oszlop L Oszlop M Oszlop N Oszlop O Oszlop P Oszlop Q Munkaerőpiac, szakmaszerkezet a városban A város foglalkoztatási szerkezetét szignifikánsan megváltoztatták azok a változások, melyek a nagy múlttal rendelkező győri vállalatok esetében, mint például a Graboplast Rt., a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. a Győri Keksz Kft., a Gardénia Csipkefüggönygyár Rt, Rába- 4

5 text.következtek be. A textilipar városunk ipari életében betöltött vezető szerepe ma már a múlté. A mezőgazdaságban bekövetkezett változások jelentősen megváltoztatták a győri mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari ágazatok helyzetét negatív irányban. Az építőipar helyzete változó. A szállítás, raktározás, a gépipar, az elektronika súlya azonban folyamatosan nő, éppúgy mint a szolgáltatási ágak esetén. A multinacionális cégek fejlesztései nyomán nagyszámú új munkahely jött létre. Az egyéni vállalkozások közül az építőipariak száma emelkedett folyamatosan, de megjelentek addig még meg nem hódított területeken is, mint pl. pénzügyi, biztosítási, és oktatási területek ban a hazánkba beáramló külföldi befektetések 15 %-a a megyében telepedett le. A legtöbb vegyes vállalat Győrött található. A foglalkoztatási helyzet jelentősen megváltozott az AUDI Hungaria Motor Kft., a Philips Elektronikai Kft., az Amoco Fabrics Kft, VAW Alumínium Kft, a METRO, a TESCO, a Semperit, az Autoliv, valamint más bevásárlóközpontok kialakításával, építőipari cégek, autóipari szolgáltatások letelepedésével. A térség nagyvállalatai Rába Magyar Vagon és Gépgyár Rt. Kisalföld Volán Rt. A település és kistérségének legnagyobb hazai tulajdonú vállalatai gépjárműgyártás szállítás Graboplast Rt. Pannonvíz Rt. Pannon Baromfi Feldolgozó és Értékesítő Kft. Uniontext Textilipari Kft. Pannonflax Győri Lenszövő Rt. Pannon Gabona Rt. textilipar vízgazdálkodás élelmiszeripar textilipar textilipar élelmiszeripar A város jelentősebb külföldi beruházói AUDI Hungária Motor Kft. motorgyártás Philips Components Kft. elektronika Észak-Dunántúli Áramszolgáltató közszolgáltatás Győri Keksz Kft. élelmiszeripar Rudolph Logistik Kft. logisztika Észak-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. közszolgáltatás Győri Plast Műanyagipari Kft. műanyagipari VAW aluminiumtechnika Kft. hengerfejgyártás Robust Plastik Assembling Kft. - Skiny Gyártó Kft. textilipar AMOCO Fabrics Magyarország Termelő Kft. textilipar Forrás: Hoopenstedt Bonnier Magyarország nagy- és középvállalatai 2001 A munkaerő-piaci igények szakmánkénti alakulása a következő. A cégek részéről keresettek az NC és CNC gépkezelők, gépjármű motorszerelők, géplakatosok, szerszámkészítők, kovácsok, a gyártósori összeszerelők és az egyéb fém- és gépipari szakmunkások. Más területen keresett a pék, a szakács, a felszolgáló, a épületburkoló, a kőműves, valamint az ács-állványozó. Az érettségivel és valamilyen képzettséggel rendelkezõ szakemberekre már csak azért is 5

6 van szükség, mert a Magyarországra betelepülõ cégek már nem az olcsó, betanított munkaerõ miatt jönnek, hanem a több hozzáadott értéket keresik. Szellemi munkakörökben keresett az idegen nyelvet beszélő gépészmérnök, villamosmérnök és különböző tevékenységekhez kapcsolódó üzletkötő. Könnyebben találnak munkahelyet az informatikai szakemberek, fõleg a szoftverfejlesztés és az informatikai infrastruktúra területén, éppúgy, mint az elektromérnökök és a folyamatmérnökök, de a fejvadászok sokszor azzal szembesülnek, hogy a jelöltek nem beszélnek nyelveket. A betelepülõ cégek egy része nem multi, ahol az angol nyelvre van szükség, hanem a környezõ országokból érkezik, és például német nyelvtudást követel meg Az alábbi szakmák romló pozíciójú, vagy túltelített foglalkozások: textilipari gépkezelő, kozmetikus, fodrász, valamint a mezőgazdasági szakmák. Szellemi munkakörökben pedig az adminisztrátor, jogász, közgazdász, a pedagógus, a szociálpedagógus és művelődésszervező. Győr-Moson-Sopron megyében a regisztrált munkanélküliek és álláskeresők száma évben a következőképpen alakult a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint: Regisztráltak számának alakulása decembertől decemberig* dec jún dec jún dec jún dec jún dec dec jún jún dec jún dec jún dec jún dec jún dec jan febr márc ápr máj jún aug júl szept okt nov dec. Prognosztizált Tényleges A regisztrált munkanélküliek és álláskeresők száma a megyében 9922 fő volt. A munkanélküliségi ráta 5,1%-os, míg a győri kirendeltségen nyilvántartott 4752 ( 4,9%) regiszráltból 2851 fő volt győri illetékességű. A regisztráltak számának változása kirendeltségenként 6

7 Regisztráltak száma kirendeltségenként Győr Kapuvár Móvár Sopron Csorna Összesen 2005.jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec A közoktatási feladatellátás jellemzői A közoktatási feladatellátás jogszabályi háttere Győr közoktatási feladat-ellátási kötelezettségét két jogszabály határozza meg alapvetően, az évi LXXIX. törvény a közoktatásról és az évi LXV. törvény. Városunknak, mint településnek vannak kötelezően ellátandó feladatai, illetve mint megyei jogú városnak feladatátvételre a megyétől átvállalt feladatai. A város, a megyei jogú város, a kistérség, illetve a megye feladat-ellátási megosztását a következő táblázat szemlélteti: ( = kötelező feladatellátás, X =lehetséges ellátó) 7

8 Feladat Város Megyei jogú Kistérség Megye város Óvodai nevelés 86. (1) Általános iskolai oktatás 86. (1) Nemzeti, etnikai kisebbség számára nyújtott óvodai és általános iskolai ellátás 86. (1) Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása óvodában, általános iskolában 86. (2) Kollégiumi ellátás, nemzeti, etnikai kisebbség kollégiumi ellátása 86. (3) a) X X X Középiskolai és szakos ellátás 86. (3) b) X X X Nemzeti, etnikai kisebbség középiskolai, szakiskolai ellátása 86. (3) c) X X X Felnőttoktatás 86. (3) d) X X X Alapfokú művészetoktatás 86. (3) e) X X X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 86. (3) F) X X X Nevelési tanácsadás 86. (3) f) X X X Logopédiai szolgáltatás 86. (3) f) X X X Gyógytestnevelés 86. (3) f) X X X Kiegészítő kisebbségi oktatás 86. (5) Tankötelezettség végrehajtásának biztosítása, amennyiben helyben nem biztosítottak a feltételek 87. (1) a) Középiskolai, szakiskolai felvétellel összefüggő tájékoztató tevékenység 87. (1) b) Önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás 87. (1) c) Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás 87. 8) d) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelése, amennyiben a többi gyermekkel együtt nem foglalkoztathatók (utazó szakemberhálózat működtetésével) 87. (1) e) Képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről 87. (1) f) Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 87. (1) g) Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység megszervezése 87. (1) g) Konduktív pedagógiai ellátás 87. (1) a) Gyógytestnevelés feladatának ellátása utazó szakemberhálózattal 87. (1) h) Megyei állandó helyettesítési rendszer működtetése 87. (4) A város közoktatási feladatellátása A MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI 8

9 FELADATOK A megyei jogú város kötelezően ellátandó feladatai A megyei jogú város önként vállalt feladatai Jogszabályi hivatkozási hely A feladatellátás módja óvodai nevelés x évi LXXIX. tv. 86. (1) LXV. tv. 8. (1) 27 óvodában, vagy óvodai egységben sajátos nev. igényű gy. óvodai nev.(integrálhatóak) x évi LXXIX. tv. 86. (1) 27 óvodában, vagy óvodai egységben általános isk. nappali okt. nev. x évi LXXIX. tv. 86. (1) LXV. tv. 8. (1) 24 általános iskolában, vagy ált. iskolai egységben SNI nappali rendszerű ált. isk nev. okt. (integrálhatóak) x évi LXXIX. tv. 86. (2) 24 általános iskolában, vagy ált. iskolai egységben napközi+tan. szoba x évi LXXIX. tv. 86. (2) az általános- és középiskolai feladatellátáson belül nemz. etnikai nev. okt.(óv.+isk.) ped. szakszolg. x x évi LXXIX. tv. 86. (3) évi LXXIX. tv. 87. (1) 2 óvodában és 2 általános iskolában Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban,Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszich. Szolgáltató Központ diáksport X LXV. tv. 61. (5) az általános- és középiskolai feladatellátáson belül szakképzés x évi LXXIX. tv. 86. (3) 20 középfokú oktatást, nevelést végző intézményen belül iskola x évi LXXIX. tv. 86. (3) 17 középfokú oktatási, nevelési intézményben Felnőttképzés-szakképzés x évi LXXIX. tv. 86. (3) LXV. tv. 61. (5) Eötvös József Ált. Iskola, Felnőttek Középiskolája a szakképzést végző valamennyi intézményben gimnázium nappali rendszerű kollégium x x évi LXXIX. tv. 86. (3) évi LXXIX. tv. 86. (3) LXV. tv. 61. (5) LXV. tv. 61. (5) 9 középfokú oktatási, nevelési intézményben 11 kollégiumban ÁMK x évi LXXIX. tv oktatási, nevelési intézményben felnőttek alap-, és középfokú oktatása x évi LXXIX. tv. 86. (3) LXV. tv. 61. (5) Az Eötvös József Általános Iskolában és a Felnőttek Középiskolájában alapfokú művészeti oktatás x évi LXXIX. tv. 86. (3) LXV. tv. 61. (5) 2 oktatási, nevelési intézményben A MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI FELADATOK továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás A megyei jogú város kötelezően ellátandó feladatai A megyei jogú város önként vállalt feladatai x Jogszabályi hivatkozási hely évi LXXIX. tv. 86. (3) A feladatellátás módja Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ 9

10 nevelési tanácsadás x évi LXXIX. tv. 86. (3) Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ logopédiai szolg. x évi LXXIX. tv. 86. (3) Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban és 2 óvodai, 2 általános iskolai egységben gyógytestneve lés x évi LXXIX. tv. 86. (3) az általános- és középiskolai feladatellátáson belül SNI óvoda+ ált. isk+koll.(nem integrálhatóak). x évi LXXIX. tv. 87. (1) 2 óvodai egységben, 1 óvodában és a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban gyógyped. tanácsadás x évi LXXIX. tv. 87. (1) Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban és 2 óvodai, 2 általános iskolai egységben korai fejlesztés x évi LXXIX. tv. 87. (1) A Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központban és a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban konduktív ped. ellátás x évi LXXIX. tv. 87. (1) 1 óvodában, 2 általános iskolai egységben és a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központban gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok x LXV. tv. 8. (1) az általános- és középiskolai feladatellátáson belül Intézményfenntartás a városban Városunkban összesen 77 közoktatási intézmény működik. Közülük 64 önkormányzati fenntartású. Ebből 17 tiszta profilú óvoda, 1 óvoda és művelődési egység (ÁMK.), 11 tiszta profilú általános iskola, 6 általános iskola és óvoda, 2 óvoda, általános és középiskola többcélú intézmény, 1 általános iskola és középiskola többcélú intézmény, illetve ÁMK, 17 tiszta profilú középiskola, 1 óvoda, általános iskola és művelődési egység (ÁMK), 1 középiskola és műve- 10

11 lődési egység (ÁMK), 1 önálló kollégium, és 3 a közoktatási feladatok ellátását segítő egyéb intézmény (GEK, Gyermektábor, Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központ). Ezeken belül 1 alapfokú művészetoktatási intézmény, és 2 gyógypedagógiai intézmény önkormányzati fenntartású. 18 intézmény nem önkormányzati fenntartású. Ezek közül 1 tiszta profilú óvoda, 1 tiszta profilú általános iskola, 1 gyógypedagógiai intézet, 4 tiszta profilú kollégium, 2 iskola, 1 szakiskola, és 1 művészeti intézmény, míg a többi többcélú intézményként működik. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen 86 intézményt tart fent, melyből 64 az oktatás területén működik ( 61 közoktatási és 3 az oktatást-nevelést szolgáló intézmény). A fenntartott intézmények 72 %-a a közoktatás céljait szolgálja. A évi beszámoló adatai szerint az intézményekre fordított állami és önkormányzati támogatás összesen 17,69 Milliárd forint volt, melyből az oktatási intézmények 12,27 Milliárd forintot kaptak, ez az összes intézmény tekintetében 69,36%. A év végén a kiadások teljesítését vizsgálva ez az arány 66,96%. A város 38,249 Milliárdos költségvetését tekintve, az összes intézmény fenntartására a város 21,437 Milliárd forintot fordít, ez a költségvetés 56,05 %-a. Ebből az oktatási ágazat 14,353 Milliárd forintos teljesítése 37,53 %-ot jelent. Az intézményi működési, fenntartási kiadások alakulására ható tényezők között jelentős szerepet játszott a takarékosabb gazdálkodásra ösztönző forrásbiztosítás, és a költségvetési rendeletben meghatározott szigorú szabályozórendszer. Kedvező irányba hatott az intézményi beszerzések korlátozása, párosulva a központosított beszerzési tartalék intézményével, továbbá az intézményi támogatások rendelkezésre bocsátásának időbeli korlátozása, valamint az, hogy pótelőirányzatok biztosítására csak az év végi teljesítési adatok birtokában, erősen korlátozottan került sor A kistérség szerepe a közoktatási feladatellátás területén Győr városa régóta jó kapcsolatokat ápol a vonzáskörzetébe tartozó települések önkormányzataival és az ott működő közoktatási intézményekkel, az ott dolgozó pedagógusokkal. A győri kistérség 27 település társulásával jött létre először területfejlesztési céllal júniusában (Győr és Kistérsége Területfejlesztési Társulása néven), majd májusában többcélúvá vált. A többcélú társulások feladata a közszolgáltatások ésszerűbb és hatékonyabb megszervezése, biztosítása. Jogszabályi rendelkezés értelmében többcélúvá, így támogathatóvá akkor válik egy társulás, ha a területfejlesztés mellett az alapfokú közoktatás, egészségügyi ellátás, gyermekjóléti vagy szociális feladatok ellátására, megszervezésére is vállalkozik. A Győri Többcélú Kistérségi Társulás tagtelepülései: Abda Börcs Bőny Dunaszeg Dunaszentpál Enese Gönyű Győr Győrladamér Győrújbarát Győrújfalu Győrzámoly Ikrény Kisbajcs Koroncó Kunsziget Mezőörs Nagybajcs Nagyszentjános Nyúl Öttevény 11

12 Pér Rábapatona Rétalap Töltéstava Vámosszabadi Vének. A közoktatási feladatellátás keretén belül 14 település dolgozik együtt, önállóan, illetve mikrotársulásban. Az együttműködő települések fő célkitűzése a pedagógiai szakszolgálati feladatok kistérségi szintű működtetése az alábbiak szerint: oktatási, nevelési, diagnosztikai és tanácsadási feladatok (logopédiai tanácsadás, konduktív tanácsadás, gyógytestnevelési tanácsadás, tanácsadás beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekeknek és szüleiknek, tanácsadás tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknek és szüleiknek, tanulási képességek vizsgálata); diagnosztizálás, mérés; iskola és pályaválasztási tanácsadás,; tehetséggondozás, tehetségfejlesztő tanácsadás; A Társulás a vállalt feladatot a Győri Kistérségi Pedagógiai és Gyermekpszichológiai Szolgáltató Központtal kötött együttműködési megállapodás alapján látja el. A szolgáltatást, az ellátást az igénylők lakhelyükön, mikrotársulások esetén a mikrotársulás központjában, illetve a feladatellátás egyes elemei esetében, amikor azok helyhez kötött eszközöket igényelnek, az eszközökkel rendelkező telephelyen vehetik igénybe. A központ az előzetes felmérések szerint várhatóan gyermek gondozását látja el a évben (sajátos nevelési igényű gyermekek 973 fő /főképp logopédiai ellátás/, gyógytestnevelés 54 fő, továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás 595 fő, fejlesztő pedagógia 21 fő, nevelési tanácsadás 1710 fő) Az egyes közoktatási feladatok ellátásának jelenlegi helyzete Óvodai ellátás Győr városában 18 önálló óvoda és 14 óvodai egység működik többcélú intézmények részeként. A 32 intézményből 5 egyházi, illetve alapítványi fenntartású. A győri óvodába járó gyermekek száma a 2005/2006. nevelési év végére fő. A város vonzáskörzetéből érkező, úgynevezett bejáró gyermek bejárók száma a 2003/2004. nevelési évtől fokozatosan növekszik, ez abban az évben 8,7 % volt. Jelenleg az óvodások 9,3 %-a bejáró. (Ez a számarány az önkormányzati óvodákban 9,6%, az egyéb fenntartású óvodákban 11,7%.) A 27 önkormányzati óvodában, illetve óvodai egységben a gyermeklétszám az elmúlt években az október 1-jei statisztikai jelentések alapján - a következőképpen alakult: 12

13 sorszám évek óvodás korosztály létszáma / / / / / / / / / / / / / / / / / óvodás korosztály létszáma gyermeklétszám óvodás korosztály létszáma 1989/ / / / / / / / /2006 nevelési évek A városi szinten rohamosan csökkenő gyermeklétszám következtében az óvodák kihasználtsági mutatója az 1997-es 108 %-hoz képest 2001-ben 88 %-ra esett vissza, a 2003/2004. nevelési évben ez a mutató 93% volt, jelenleg lassan emelkedve 95%. A városban a sajátos nevelési igényű kisgyermekek a száma, három éve tartósan 2 % fölött van. Az óvodások 14 %-a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, 14,9 %-uk étkezési támogatásban részesül. Tárgyi feltételek Az óvodák legnagyobb része éve épült, 53 %-uk kisebb, 28 %-uk átfogó felújításra szorul. A legtöbb intézményben a nyílászárók cseréje, valamint a vizesblokkok felújítása okoz komoly problémát. A városi óvodák 34 %-ában nincs tornaszoba. A korszerű óvodai neveléshez szükséges feltételek az óvodák többsége számára biztosítottak. A tárgyi feltételek javítása az óvodák esetében az önkormányzati támogatás mellett, legnagyobb részt alapítványi forrás- 13

14 ból, illetve szponzori támogatásból valósul meg. A költségvetésben erre fordítható összeg csekély mértékben áll rendelkezésre. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben található eszközök és felszerelések beszerzésére az önkormányzat halasztást kért és kapott 2008-ig az OKÉV-től. Személyi feltételek Az önkormányzati óvodák mindegyike rendelkezik a jogszabályi előírások által meghatározott személyi feltételekkel (csoportonként 2 óvodapedagógus, 1 dajka). Az óvodapedagógusok 96,5 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Speciális képesítésük kizárólag az önkormányzati óvodákban dolgozó óvodapedagógusoknak van (fejlesztő pedagógus, gyógytestnevelő, logopédus, stb ). A dajkák 70,8 %-ának OKJ-s végzettsége van. Szakemberhiány gyógypedagógusból, pszichológusból, fejlesztő pedagógusból mutatkozik. Valamennyi óvodapedagógus és dajka teljes munkaidős alkalmazású női munkaerő. Az óvodapedagógusok 93 %-a Győr városában teljesítette a október 1-jéig kötelezően előírt 120 órás továbbképzést, 26 %-uk rendelkezik pedagógus szakvizsgával Általános iskolai ellátás Hosszabb időintervallumban vizsgálva a statisztikai adatokat megállapítható, hogy az általános iskolai tanulók száma, a 2001/2002. és a 2003/2204. tanéveket kivéve, jelentősen csökkent. Az alapfokú intézményekben az utóbbi tíz évben lezajló szerkezeti átrendeződés fokozta a versenyképességet mind szakmai, mind feltételbeli vonatkozásban. Egyes alapfokú nevelési-oktatási intézményeink különösen nagy népszerűségre tettek szert, míg mások lemaradtak a gyermekekért folytatott versenyben. Ezért kiemelt jelentőséget kapott a város életében az iskolahálózatában rejlő kapacitás egyenletesebb kihasználására való törekvés, s annak az összhangnak a megteremtése, mely a város feladat-ellátási kötelezettségéből és intézményfenntartó szerepéből következik. Városi szinten a más településekről érkező általános iskolai tanulók aránya 15,7 % ( ez az arány az önkormányzati intézmények esetében több éve 14%, illetve 13% körül mozog.). Növekedést mutat a napközis, az iskolaotthonos és tanulószobás foglalkoztatás iránti szülői igény. Nagy az érdeklődés azon iskolák iránt, melyek az egyes tantárgyakból elsősorban számítástechnika, nyelvek, különböző sportágak emelt óraszámú oktatást biztosítanak. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását egyre több önkormányzati intézmény vállalja fel, biztosítva a számukra szükséges speciálisan képzett szakembereket. Tárgyi feltételek Egyre nagyobb gondot jelent a városnak, hogy az iskolaépületek állapota folyamatosan romlik, s költségvetési keretszámaikból a kötelezően biztosítandó személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, a megemelkedett közüzemi díjak beálltásán túl egyéb kiadásaikra csekély mértékben tudnak előirányzatot biztosítani a karbantartási, felújítási költségek fedezeté- 14

15 nek megteremtésére Az önkormányzat egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz az épületek állagmegóvására, karbantartására. Az általános iskolák 54,8 %-a kisebb, 19%-uk átfogó felújításra szorul. Az a körülmény, hogy a tervszerű, átgondolt folyamatos karbantartási munkálatok, elvégzésére alig van lehetőség, ezért rendszerint csak az akut problémák kényszerítik ki az elengedhetetlenül szükséges munkálatok elvégzését. Számos intézményünknél indokolt lenne a nyílászárók cseréje, a homlokzat illetve a tető felújítása, a villamos vezetékek karbantartása, cseréje valamint komplett vizesblokk felújítási munkálatok elvégzése, azonban a rendelkezésre álló források nem tették lehetővé a pót-előirányzati igények maradéktalan kielégítését. Az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben is több intézmény esetében azonnali beavatkozásra volt szükség a váratlan meghibásodások (kazáncsere, csővezetékcsere) valamint a szélsőséges időjárás miatti tető- és pincebeázások következtében keletkezett károk helyreállítására. Érezhető javulást jelent a közgyűlés által 2006 áprilisában nyújtott mintegy 700 millió forintos felújítási, karbantartási támogatás. Az intézmények saját bevételeinek jelentős hányada az intézményi étkeztetéshez kapcsolódik. Helyiségeik bérbeadásával, szponzori támogatások és pályázati lehetőségek kihasználásával, igyekeznek bevételi forrásokhoz jutni. A folyamatosan amortizálódó eszközállomány, számítástechnikai park felújítása, szemléltető eszközök beszerzése, új nevelési, oktatási programok beindítása legtöbb intézményünkben pályázati forrásokból valósult meg. A benyújtott pályázatoknak mintegy 80 %-a volt sikeres. Intézményeink 90%-a jól, illetve megfelelően felszerelt. Személyi feltételek Az általános iskolákban, illetve általános iskolai egységgel rendelkező többcélú intézményekben dolgozó pedagógusok 90 %-a rendelkezik a jogszabályokban előírt megfelelő végzettséggel. Egyre több a pedagógus munkát közvetlenül segítő közalkalmazott az intézményekben, mint például rendszergazda, gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő szervező, pszichológus, pedagógiai asszisztens. Győr város nevelési-oktatási intézményeiben a szakos ellátottság 98%, és 100% között mozog. Jónak mondható ez az arány a modulok tekintetében is. Szakemberhiány az intézmények 70%-ban egyáltalán nincs, a többi iskolában is időszakosan mutatkozik egyes tantárgyak területén. A tanulók szakszolgálati ellátása megoldott, részint helyben az iskolák saját szakembereivel, részint pedig a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ utazó szakemberhálózata segítségével. Az ügyviteli dolgozók 35 %-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A TANULÓLÉTSZÁM VÁLTOZÁSA GYŐR ÖNKORMÁNYZATI FENNTARTÁSÚ INTÉZMÉNYEIBEN iskola 1995/ / / / / / / / / / / Balassi

16 2 Bartók Eötvös Fekete Gárdonyi Gyárv-rosi Győri Tánc Jókai Kodály Kovács M. ÁMK Kossuth Kölcsey Marcalvárosi K.K Móra Móricz Nádorvárosi K.K Petőfi ÁMK Radnóti Radó Szabadhegyi K.K Szent-Györgyi Tulipános Váci Összesen Főcím tanulók száma / / / / 1999/ / 01 tanév / / / / / tanulók száma 16

17 Az önkormányzat 2000-ben a hatékonyabb működtetés érdekében döntött az óvodák és iskolák valamint általános iskolák és középfokú intézmények önkéntes alapon történő folyamatos integrációjáról, majd később, 2003-ban a Balázs Béla Általános Művelődési Központ átszervezéséről. Az integrálódott többcélú intézményekben a működés tárgyi és személyi feltételei optimalizálódtak, az együttműködés az intézményegységek szakmai önállóságának megtartása mellett kedvezően alakult. A tanulólétszám változása, és annak egyenetlen eloszlása a város önkormányzati fenntartású alapfokú iskoláiban a fenntartó önkormányzatot a feladatellátási kötelezettség és az intézmény-fenntartási feladatok folyamatos áttekintésére készteti. A létszámokat tekintve szükséges folyamatosan figyelemmel kísérni Gyárváros két alapfokú oktatási, nevelési intézményének ( a Balassi és Gyárvárosi iskolák), valamint Révfalu két nevelési, oktatási intézményének helyzetét ( a Tulipános iskola a 2005/2006. tanévben csak tagiskolájában indított első osztályt, s a Szent-Györgyi iskola általános iskolai egységében a 2006/2007. tanévben nem indul első osztály), s hozzáalakítani a intézmények szerkezetet a gyermeklétszám okozta változásokhoz, illetve a intézmények kapacitásához. A Marcalvárosban működő három önkormányzati fenntartású általános iskola helyzete prognosztizálja a Jókai iskola alapfokú egységében tanuló diákok számának lassú csökkenését (bár itt keresett szakiskolai képzések is folynak), a Marcalvárosi Közoktatási Központ hat év alatt várhatóan beáll az évfolyamonkénti 2-2 osztályra ( jelenleg 30 tanulócsoportról 16 tanulócsoportra csökkentve az osztályok számát). Célszerűnek látszik a szomszédos Krúdy középiskola és a Marcalvárosi Közoktatási Központ jövőjével kapcsolatos elgondolások együttes kezelése. A Szentivánon működő két általános iskola közül a Váci iskolában a gyermekek száma nagyobb, mint a Móricz iskolában, ahol évről-évre fokozatosan csökken. A távlati tervekben ennek a két iskolának az együttműködését valószínűleg szorosabbra kell vonni, s az esetlegesen felszabaduló osztálytermeket a városrész fiataljainak, idősebbjeinek fejlődését, szórakozását szolgáló tevékenységek, programok szolgálatába kellene állítani. Célszerű lenne a Szentivánon épülő közösségi ház és a két iskola városrészben betöltött szerepét együttesen értékelni, és áttekinteni Gyógypedagógiai ellátás Győr városában központi idegrendszeri károsodásban szenvedő, mozgássérült gyermekek korai fejlesztésével az Erzsébet ligeti Óvodában foglalkoznak, szakképzett konduktorok segítségével. Súlyosan beszédhibás gyermekek különleges gondozását a Gárdonyi Géza Tehetségfejlesztő Általános Iskola és Óvoda, valamint a Fekete István Általános Iskola és Óvoda óvodai egységeiben végzik, logopédus szakemberek közreműködésével. A város többi óvodájában az enyhe beszédhibás gyermekek kiszűrését és fejlesztését utazó logopédusok végzik, akiknek munkáját a Radó Tibor Általános Iskola koordinálja és felügyeli. 17

18 Győr városában az enyhe értelmi fogyatékos tanköteles korú tanulók alapfokú nevelését-oktatását a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ látja el. A gyermekek nevelési feltételeinek javítása érdekében az intézmény épületeinek szétszórt ságát megszüntettük, a gyermekek számára az állandóságot ez által is biztosítottuk. A korábban hat épületben működő iskolát a József Attila úton három épületben helyeztük el. A tanulók egyharmada gyógytestnevelésre is szorul, fizikai erejük, magatartás problémájuk megkívánta a tornaterem használatát. Nagy előrelépés volt a mindennapos testedzésük és a manuális foglalkoztatásuk megfelelő színvonalon történő biztosítása, a József Attila úton lévő épületekben való elhelyezésük. A tanulásban akadályozott gyermekek oktatását gyógypedagógiai végzettségű pedagógusok láthatják el. Az iskola szakos ellátottsága 90% feletti, jóval az országos átlag felett van. A nevelő-oktató munkát gyógytornász, logopédusok, orvos asszisztens, gyermek pszichiáter és pedagógiai asszisztensek segítik. A jelenleg 17 fő autista tanuló fejlesztése 4 csoportban történik. Logopédiai ellátás A logopédiai ellátást 12 főállású szakember biztosítja az önkormányzat fenntartása alá tartozó óvodák és iskolák növendékei részére- mely a 2004/2005. tanévben kb. 725 gyermek. A logopédiai ambulancia jó feltételekkel (jó körülmények között, színvonalas felszereltség mellett és magasan kvalifikált szakemberek vezetésével) működik, mely szervezetileg a Radó Tibor Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központhoz tartozik. Az iskola jelzése alapján az alapfokú nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott gyermekek 8%-át részesítik beszédfejlesztésben. Ellátatlan beszédhibás, ellátatlan dyslexiás, dysgraphiás, dyscalculiás gyermek nincs a városban. Éves szinten gyermek esetében a szülő nem igényli az ingyenes szolgáltatást. Az ellátás színvonalának emelése megköveteli a szakemberek számának növelését, mivel egy logopédusra átlag 60 fő beszédhibás gyermek jut. Ezt a törvény főben határozza meg. A Fekete István Óvoda, Általános Iskolában 1-8. évfolyamon egy-egy csoportban 107 szakértői véleménnyel rendelkező tanuló logopédiai fejlesztése folyik jó körülmények között. A hátránykompenzálás miatt a városban kis-létszámú fejlesztő osztályok működnek a Balassi, a Kossuth iskolákban, valamint a Marcalvárosi Közoktatási Központban. A tananyagot a számukra összeállított program szerint sajátítják el. A fejlesztő osztályokban több a dyscalculiás gyermek, ezek oktatását korrepetálásokkal, logopédiai terápiával segítik. Az Eötvös József Általános Iskolában 5-8. évfolyamon 166 fő magatartási és tanulási zavarokkal küszködő tanköteles tanulót foglalkoztatnak. Pedagógiai programjukban kiemelt szerepet kap az önismeret, az egészségnevelés, a bűnmegelőzés. Az önkormányzat 2004-ben megoldotta az intézmény végleges, megfelelő szintű elhelyezését, így az iskola 2004/ tanévet már új, komfortosabb épületben kezdhette meg, mely alkalmas a tanulók nevelésére-oktatására Középfokú iskolai ellátás 18

19 Győr városában, 35 intézményben, köztük 25 önkormányzati intézményben folyik középfokú oktatás, nevelés. A 2005/2006. tanévben Győr város területén működő középfokú intézményekbe tanuló jár, 55,3%-uk nem győri állandó lakóhelyű ( 42,9%-uk bejáró, 12,4%-uk kollégista). Az adatok szerint a középiskolákba a tanulók 78, 5%-a jár (35, 4%-uk gimnáziumba, 43%-uk iskolába). A szakiskolai képzést a diákok 21, 6%-a választotta. A város önkormányzati fenntartású középfokú nevelési-oktatási intézményeiben tanul a tanulók 88%-a, míg 12%-uk az egyházi, alapítványi, illetve egyéb fenntartású intézményeket választották. A 2001 óta eltelt időszak változó igényeihez igazodva a középfokú képzés strukturális sokszínűsége még inkább kiteljesedett: A korábban csak szakmunkásképzéssel foglalkozó oktatási intézmények érettségihez kötött szakmai képzéseket indítottak. A iskolai képzést folytató iskolák közül többen gimnáziumi képzést is indítottak. Két gimnázium, oktatási megfontolásból, hat-, illetve nyolcosztályos képzésbe fogott. 13 intézményben indult nyelvi előkészítő osztály. Bővült a két tanítási nyelvű iskolák száma. Az általános iskolák egy része, általában a gyermeklétszám csökkenése miatt, felfelé terjeszkedett, és gimnáziumi, vagy szakképzésbe kezdett. A Speciális Szakiskola enyhén értelmi fogyatékos, valamint magatartási-, tanulási nehézségekkel küzdő fiatalokat nevel, oktat, képez szakmára. A Felnőttek Középiskolája esti, levelező, valamint nappali tagozatos felnőttképzést folytat. Megjelentek a kizárólag szakképzéssel foglalkozó nem önkormányzati fenntartásban lévő intézmények. A Bercsényi Miklós Középiskola szeptemberétől sportiskolai módszertani központtá vált. Az önkormányzati középiskolákban nappali tagozaton tanulók összlétszáma az 1988/89-es tanévtől dinamikusan emelkedett tanulóról 1993/94. tanévig, ahol is a tanulólétszám elérte az eddigi legmagasabb számot, tanulót. Az emelkedés okaként említhetjük, a gimnáziumi osztályok számának növekedését, s a 6, 8 évfolyamos gimnáziumi osztályok megjelenését, több eddig csak szakmunkásképzéssel foglalkozó oktatási intézmény indított iskolai osztályt. Ezt követően ismét csökkenésnek indult a létszám, egészen 1998/99. tanévig, ahol kisebb emelkedést figyelhetünk meg, melyet a középfokú iskolaszerkezet új, belső arányainak kiteljesedése magyaráz. Majd a létszám újra lassú visszaesésnek indult, kicsit ingadozva, egészen a 2003/2004. tanévig, egy újabb, de már kisebb csúcspontig. Az indokok között említhetjük a szakképzés szerkezeti átalakulásának hatását (szakiskolai képzés 3 évre emelkedett, az érettségire épülő képzés 1, illetve 2 évre nőtt), és az idegen nyelvi előkészítő osztályok beindulását. Ekkor a tanulók száma fő volt, jelenleg, a 2005/2006. tanévben pedig fő. 19

20 1988/ / / / / / / / / / / / Gimnázium 4 osztályos osztályos Szakközép Szakmunkás Szakiskola Összes / / / / / / Gimnázium 4 osztályos osztályos Szakközép Szakmunkás Szakiskola Összes tanulók középfokú intézmények tanulólétszáma / / / / / / / / /0 5 tanév 20