Ízelítő az Országos Vadásznap programjaiból: Ezúton is hívunk és várunk minden érdeklődőt e jeles vadászünnepre! Tisztelt Vadásztársak!

Átírás

1 XI. évf./ augusztus Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének lapja Tisztelt Vadásztársak! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az idei évben, a Szanyban 14. alkalommal megrendezésre kerülő megyei vadásznap, ezúttal első alkalommal az Országos Vadásznap címet is viselheti. Ezúton is hívunk és várunk minden érdeklődőt e jeles vadászünnepre! Különösen fontos ez számunkra most, amikor az elmúlt időszakban a magyar vadászok érdekében jelentős változások történtek több jogszabályban. Ennek jeleit tapasztalhattuk például a vadászfegyverekkel és azok tartásával kapcsolatos új anyagokban. Ízelítő az Országos Vadásznap programjaiból: 9.00 Vadászhimnusz, Hubertus mise - templom Köszöntő, Vadásznap megnyitása Új vadászok ünnepélyes fogadalomtétele - sportpálya Természet fotó, képzőművészeti kiállítás trófea kiállítás, Régi fegyverek bemutatása, Gyerekrajz-pályázat sportcsarnok Sportpálya: Láss Zölden Zöld Tanácsadó Iroda Vadászkutya bemutató, Mosonmagyaróvári Kutyaiskola bemutatója Solymász bemutató Állati jó bemutató - Állatsimogató Vetélkedő Gyerek arcfestés Magyar Vadászok Vadászíjász Egyesületének bemutatója MEOE vadászkutya fajta tenyésztő klubok bemutatkozása Sportpálya - Színpad: Baranya Vadászkürt együttes műsora Kópházi Tambura Zenekar Erdélyi Tamás vadhang utánzó bemutatója, bőgőverseny Eredményhirdetés, Díjak átadása Bodrogi Gyula - Voith Ági műsora Tombola sorsolás Az érdekképviselet hathatósabban szeretné képviselni a vadásztársadalom érdekeit, törekvéseit mind az Országos Magyar Vadászkamara mind pedig az Országos Magyar Védegylet részéről. Mostani legfontosabb feladatunk a hosszú távú kiemelkedő színvonalú vadgazdálkodás alapjainak megerősítése, a magyar vad védelme, megőrzése a jövő nemzedékek számára. Az elkövetkező évben az új vadászati törvénnyel hosszú távon megalapozhatjuk a magyar vadgazdálkodás jövőjét. Ennek sikeréhez kérjük minden vadásztársunk támogatását egy konzultáció keretében, melynek részleteit e számunk oldalain találják Vadásznap szépe választás Szanyi Bokréta néptánc műsora Retroparty - Szűcs Judith Neoton Party Band Flört Együttes Vadászüdvözlettel: Dr. Jámbor László elnök

2 2 Kamarai Hírlevél

3 2012. augusztus Tisztelt Vadásztársak, a fenti felhívás és az alábbi gondolatébresztő szempontok alapján mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk! Javaslataikat kérjük szeptember végéig a megyei szervezet irodájába írásban juttassák el! Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához: A teljesség igénye nélkül gondolatébresztőnek szánjuk a jelenleg hatályos vadászati törvényben, illetve végrehajtási rendeletében szabályozott, többek által módosításra javasolt kérdésköröket, melyhez várjuk a vadgazdálkodás és vadászat iránt elkötelezett valamennyi szakember véleményét. Véleményük valamint az esetleges újabb szempontok megírásával nagymértékben segítenék a Vtv. módosításának kodifikációs munkálatait. 1. A Vtv. 8. (2) bekezdése rögzíti, mely területek nem minősülnek vadászterületnek és ezért annak megállapításánál figyelmen kívül hagyandók. Kérdés, hogy elegendő-e a meglévő szabályozás, vagy indokolt annak bővítése? 2. Felmerült a Vtv. 9. -ában foglaltak alapján a vad tulajdonjogának problémája. Jelenleg a Ptk. értelmében a szabad természetben vadonélő állatok az állam kizárólagos tulajdonában vannak, ennek leképezése jelenik meg a Vtv-ben. Kérdés, hogy ez a megoldás mint a jövőbeni szabályozás alapvető kiinduló pontja megmaradjon-e, esetleg úgy, hogy az állami tulajdonra tekintettel növekedjen az államfelelősségvállalása a vadért, avagy a néhányak által újabban ismét felvetett res nulliussá (uratlan jószággá) minősüljön. Ez utóbbi megoldás számos egyéb jogszabály módosításának szükségességét is jelentené (így pl. Ptk.) és kérdés, hogy a vad védelmének követelményét is biztosítja-e? 3. A Vtv a rendezi, hogy mely h á r o m ké r d é s b e n ke l l a föld tulajdonosainakdönteniük. Ezek a következők: - a képviselő személyének megválasztása, - a vadászterület tervezett határvonalának megállapítása, - a vadászati jog hasznosításának módja. Az előző ciklusok évekig húzódó bírósági pereinek tapasztalatai alapján felmerült, hogy a vadászterület határát a vad élőhelyének sajátosságaira tekintettel, amely szakmai kérdés a megyei vadgazdálkodási tanácsok javaslatára, a vadászati hatóság állapítsa meg, a további kérdések eldöntése viszont a földtulajdonosok kompetenciájába tartozna. 4. A jelenlegi szabályozás értelmében a vadászterület minimális nagysága 3000 hektár. Többen javasolják, hogy ez a minimális méret apróvadas jellegű társaság esetén 1500 hektárra csökkenthető lenne, nagyvadas jellegű területen gazdálkodó vadászatra jogosult esetén viszont maradna a minimum 3000 hektár, de inkább növelése lenne indokolt. 5. A földtulajdonosi vadászati közösségek jogi helyzete a Vtv-ben gyakorlatilag rendezetlen. Formátlan jogközösségek, ellenőrzésük nem megoldható, több esetben felmerült, hogy néhány helyen a működésük sem felel meg a Vtv. általános elveinek és rendelkezéseinek. Kérdés, maradjon-e a vadászati közösség jelenlegi szabályozatlan formája, vagy csak abban az esetben gyakorolhat vadászati jogot, ha civil szervezetet, vadásztársaságot alapítanak a földtulajdonosok? 6. Sok éves bírósági tapasztalat a 10 évenként megtartandó ügydöntő földtulajdonosigyűlések összehívásának kezelhetetlen volta. Az ellenérdekű felek sok esetben egymás hirdetményét letépve próbálják megakadályozni a gyűlés szabályszerű megtartását. Kérdés, hogy maradjon-e ez a jelenlegi rendszer, vagy a vadászatihatóság hívja össze hirdetménnyel és a vadászterület kijelölt határvonalának megjelölésével a földtulajdonosok gyűlését, melyen az első napirendi pont szerint a közös képviselő megválasztásáig megnyitja és vezeti az ülést, azt követően a közös képviselő veszi át ezt a szerepet. 7. A Vtv. 17. (6) bekezdése értelmében, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja 30 napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához szükséges és a törvényben meghatározott feltételekkel. Ez a rendelkezés lehet, hogy sérti a haszonbérleti szerződést, mint hasznosítási formát választó földtulajdonosok érdekét, miután ők egy meghatározott haszonbérlővel kötöttek szerződést, nem biztos, hogy annak megszűnése esetén a jogutódjával is ilyen szerződéses kapcsolatba lépnének. Kérdés, hogy maradjon-e a rendelkezés, avagy a haszonbérlő megszűnése esetén a földtulajdonosok újból dönthetnek a hasznosítás módjáról, illetve, hogy ki legyen az új haszonbérlő? 8. A Vtv. 18. (4) bekezdése értelmében, a vadászati hatóság nem hagyja jóvá a haszonbérleti szerződést, amennyiben, egyebek mellett, a vadászterületen egy vadászra legalább 100 hektár vadászterület hányad nem jut, avagy a haszonbérleti díjat nem az adott vadászterület vadállományának összetételére tekintettel állapították meg. Véleményünk az, hogy mindkét megoldás felett eljárt az idő, e korlátozások szükségtelenek. Köztudott, hogy a VT-nél csak a társaság kisebb része vadászik, tehát a létszámkorlátozás nem indokolt, a haszonbérleti díj mértékét pedig a piaci viszonyok határozzák meg, azok két független szereplője közötti megállapodásba a hatóság nem szólhat bele. Kérdés, maradjon-e a jelenlegi szabályozás, vagy módosításra kerüljön-e úgy, hogy a vad védelme érdekében a haszonbérleti díj mértéke a vadászterület minőségi besorolása alapján, I-IV. kategóriába történő besorolás alapján kerüljön meghatározásra? 9. A jelenlegi szabályozás értelmében a haszonbérleti szerződések 10 évre, az üzemterv időtartamára köttetnek. Eldöntendő, hogy maradjon-e ez a megoldás, vagy a vadászatra jogosult hosszabb távú vadgazdálkodási céljainak megvalósításához a haszonbérlet időtartamát 15, 3

4 Kamarai Hírlevél vagy 20 évben kellene meghatározni. 10. A fenti kérdés megválaszolásához kapcsolódik, hogy ha a haszonbérlet lehetséges időtartama megnövekedne, úgy ehhez kellene igazítani a vadgazdálkodási üzemterv időtartamát is. Kérdés, hogy ezzel egyetértenek-e, vagy szükség van-e egyáltalán üzemtervre, ha van regionális és éves terv? 11. Az éves vadgazdálkodási terv tartalmát a Vtv. 47. (2) bekezdése határozza meg. Kérdés, hogy maradjon-e a jelenlegi rendelkezésben szereplő taxatív felsorolás, vagy azt bővíteni, illetve változtatni kell-e? Miután az éves tervet a hatóság hagyja jóvá, kérdés, hogy vajon hatósági jóváhagyás kell-e ahhoz, hogy egy önállóan gazdálkodó vadászatra jogosult egy adott évben mennyi vadhúst kíván értékesíteni és mennyit pedig vadászrészként tagjainak juttatni. Ennek meghatározása az önállóan gazdálkodó vadászati egység belső ügye, ha az éves tervben vadfajonként darabszámban meghatározott, elejthető, elfogható előírt vadlétszámot teljesíti, a fenti kérdésben a taggyűlésnek (közgyűlésnek) van döntési kompetenciája. 12. A hivatásos vadászok jelenleg kettős nyilvántartásban szerepelnek, egyrészt a vadászati hatóságnál, másrészt a Kamaránál. Kamarai tagságuk kötelező, továbbképzésükre itt kerül sor, indokolt lehet, hogy az esküt is itt tegye le, szolgálati igazolványt, jelvényt és hitelesített szolgálati naplót is a Kamara bocsássa rendelkezésére. Ebben a kérdésben is igényeljük a javaslatot, maradjon-e a jelenlegi szabályozás, vagy az a fentiek szerint változzon? 13. A hivatásos vadászok tevékenysége meghatározó a vadászatra jogosult vadgazdálkodási feladatai vonatkozásában. Jelenleg minden megkezdett 3000 hektáronként kell egy hivatásos vadászt alkalmazni. A gazdasági kényszer hatására, és ellenőrzés hiányában egyre inkább elterjedt az un. papír hivatásos vadász, aki a nevét adja, így a jogosult igazolja a szükséges és alkalmazandó hivatásos vadász létszámot, ugyanakkor tényleges munkát nem végez. Szükséges lenne-e egy szigorúbb ellenőrzés, amely már a hivatásos vadász alkalmazásánál kezdődik és folyamatos munkavégzését is érinti? 14. A jelenlegi szabályozás szerint (Vtv. 31. (1) bekezdés) vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető. Tekintettel arra, hogy e létesítmények a vadkár megelőzésében és csökkentésében szerepet játszanak, felmerül, hogy ha a föld használója e létesítéshez nem járul hozzá, úgy egy esetleg bekövetkezett vadkár kinek a terhére róható fel? 15. A Vtv. 39. értelmében csak helyeselhetően a vadászati hatóság meghatározott okokból a vadászterület egyes részeit vadászati kíméleti területnek minősítheti, melyeken a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Célszerű lenne rögzíteni, hogy az ilyen területen mindaddig, amíg a tilalom fennáll, vadkár nem érvényesíthető a jogosulttal szemben. Ki, és miből fizesse a kárt? 16. A vadászjegy kiváltásánál előfeltétel a Vtv. 60. (2) bekezdése értelmében, hogy a Kamara korábban kiadott egyéni lőjegyzéket bevonja és új lőjegyzéket állít ki. Indokolatlan pazarlás az egyéni lőjegyzék bevonása, abban az esetben, ha a meglévő egyéni lőjegyzékbe csak csekély mértékű a bejegyzés. Véleményünk az, hogy a vadászjegy kiváltásakor le kellene zárni a lőjegyzék betöltött sorait, a lezárást a Kamara pecséttel hitelesíti, majd ezt követően a lőjegyzék még fel nem használt rovatai a következő időszakra érvényesek. Új egyéni lőjegyzéket csak a már teljes mértékben betelt lőjegyzék bemutatása után lehetne igényelni a Kamara területi szervezeténél, vagy szükség van egyáltalán az egyéni lőjegyzékre? 17. Jelenleg a vadászjegyet a Kamara, a vadászati engedélyt a vadászati hatóság állítja ki. Véleményünk szerint ez a kettősség indokolatlan, a Kamara területi szervezeteinek személyi és tárgyi feltételei alkalmasak a vadászati engedély kiadására is, ahol egyben a kötelező baleset- és felelősségbiztosítást is meg lehet kötni. 18. Jelenleg a vadászjegy lőfegyverrel történő vadászatra jogosít, és ugyanezen vadászjegyen jelölik, ha a tulajdonosa kiegészítő vizsgát tett ragadozómadárral történő vadászatról, vagy vadászíjjal történő vadászatról. Miután a vadászvizsga a Vtv. 66. (2) bekezdése értelmében a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozómadárral vadászók esetében nem írja elő, hogy sörétes és golyós lőfegyverrel is gyakorlati vadászlövészeten kell részt venniük, megoldás lehet az, ha három különfélevadászjegy kerül kibocsátásra, a csak lőfegyverrel, a csak vadászíjjal és a csak ragadozómadárral történő vadászatra. Ezzel a megoldással elkerülhetők azok a problémák, ha pl. valakinek a ragadozómadárral történő vadászati jogát megszüntetik, úgy automatikusan a vadászjegy bevonásával az íjas, vagy lőfegyveres vadászat lehetőségét is elveszti. Természetesen a megfelelő kiegészítő vizsga letételével az érintettnek egyidejűleg lehet több vadászati módra vadászjegye. 19. Vissza kellene állítani a trófeabírálat korábbi rendszerét, mely szerint a mínuszpontos trófeák anyagi természetű szankciót vonnak maguk után, miután bizonyítható, hogy a szankciók megszűnésével a kilövések jelentős része vadgazdálkodási érdeket sért. Kérjük ezzel kapcsolatos álláspontjukat. 20. Feltétlenül újragondolandó a vad által és a vadban okozott károk kérdésköre. Megfontolandó, hogy a Vtv ának (2) bekezdésében foglaltak helyett amely azt tartalmazza, hogy a vadkár megfizetésére az lesz köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg, akinek a területéről a vad kiváltott új rendelkezés legyen. Van olyan javaslat, amelynek értelmében a vadászatra jogosult akkor felelne a vadászterületén bekövetkezett kárért, ha annak bekövetkeztében főszabályként felróhatóság, vagy rendellenesség terheli, egyéb esetben viszont növelni kell a földhasználók védelmi kötelezettségét, illetve a jelenlegi 5 % helyett, legalább 20 %-ra emelni azon kármennyiséget, amelyet a földhasználónak kell viselnie. Ennek indoka, hogy a vad csak a jogszerű elejtéssel, elfogással kerül ki az állami tulajdon kizárólagos tárgyából, tehát károkozásakor még állami tulajdonban van, továbbá a földhasználónak is hathatósabb védekezést, együttműködési kötelezettséget kell előírni. A fentiekben írt javaslatból, véleményünk szerint, önállóan meg kellene vizsgálni azt, hogy lehet-e, és ha igen, hány százalékra emelni azon kármennyiséget, amelyet a földhasználónak kell viselnie. Álláspontunk az, hogy a földhasználó és a vadászatra jogosult a szabadtermészetben élő vadak kártételének megelőzése és csökkentése érdekében együtt kell működjön. Ezt azzal is elő kell segíteni, hogy a földhasználó is még inkább érdekelt legyen a kár megelőzésében, mert a jelenlegi 5 %-os mérték erre nem alkalmas. A javaslatok szerint a kiváltás, mint a kárért felelősség alapja ugyanakkor elhagyandó, mert csak számos félreértés forrása. Egyértelmű bírói gyakorlat csak egyértelmű jogi előírástól várható. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy az autópályákon bekövetkező vad és gépjármű összeütközések mint a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül keletkezett károk felelősségét sok bíróság automatikusan a kiváltásra hivatkozva a vadászatra jogosultra terheli, holott az autópálya létesítője és fenntartója köteles olyan kerítést létesíteni, amely 4

5 2012. augusztus céljának megfelelően távol tartja az úttól a vadonélő és az elkóborolt háziállatokat. Megmagyarázhatatlan továbbá az az új gyakorlat, amely szerint az autópályákon vadveszélyre figyelmeztető táblákat lehet egyre gyakrabban találni, mert ilyen tábla esetében kérdés, hogy milyen magatartást kell az autósnak tanúsítania, milyen sebességgel haladhat, stb. 21. Pontosítandó a Vtv. 78. (4) bekezdése, melynek értelmében a vadászatra jogosult a vasút létesítőjénél, fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében. Nem lehet tudni, milyen vasúti jelzések elhelyezésével lehet megelőzni, hogy egy állat ne kerülhessen a sínekre, illetve hogyan kell közlekedni a vasútnak ahhoz, hogy az ilyen véletlen eseményeket megelőzhesse. Védelmi berendezés csak megfelelő kerítés lehet, melyre a vasútnak nyilván nincs anyagi forrása, a jogosult viszont szintén nem tudja ennek költségét fedezni. Ha az autópálya üzemeltetője díjat szed azért, hogy a közút a balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen, ezért kerítést épít, úgy a vasút üzemeltetője pedig gondoskodjon a megfelelő védelmi berendezésekről a saját költségén, miután szolgáltatásáért szintén díjat szed. Amennyiben erre nincs lehetősége, úgy kössön biztosítást, de a vétlen jogosulttól ne követelhessen emiatt kártérítést. 22. Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a vadászati hatóságok hatásésfeladatkörét szükséges lenne bővíteni, kiemelt feladatként pedig előírni a vadászatra jogosultaknál és ebben a földtulajdonosi vadászati közösségek is benne lennének a jogszabályszerű működés rendszeres ellenőrzését. Természetesen ez nem helyettesítené az ügyészségek és a bíróságok hatáskörébe tartozó feladatokat, a vadászati hatóságok a szakmai, vadgazdálkodási előírásokat, az éves terv betartását ellenőrizhetnék azzal, hogy jogsértő gyakorlat, vagy mulasztás esetén meg kellene határozni, milyen intézkedéseket tehetnek (pl. az ügyészség értesítése, eljárás kezdeményezése, stb.). Budapest, június 25. Változások a fegyvertartással kapcsolatosan Idén sorba jelentek meg a fegyverekkel kapcsolatos új jogszabályok, minden vadász számára fontos ezek naprakész ismerete, nézzük sorban: május 1-től hatályba lépett a évi XXIV. törvény (2012. évi XIII.törvény: 28.számú Magyar Közlöny) és a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet (39/2012.(III.12) Korm. rendelet: 29.számú Magyar Közlöny) módosítása. Ezt követte a 49/2004. (VIII.31.) BM rendelet módosítása (25/2012. (V.11.) BM rendelet: 57. számú Magyar Közlöny), valamint a 31/2006.(VI.1.) GKM rendelet módosítása (12/2012. (VI.25.) NGM rendelet). A teljes megjelent joganyagok mindenkinek a rendelkezésére állnak, a gyakorlati használathoz szükséges az MRFK által közzétett nyomtatványmintákat, úgymint adás-vétel, ajándékozás, lőfegyver és lőszer átadás-átvétel, az alábbi webhelyen érhető el: nyomtavanyok. A változásokkal kapcsolatosan számos újságcikk, híranyag megjelent, így most csak a házilagos lőszerszerelést és a fegyverek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos információt emelném ki: A BM rendelet a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeiről szól, itt kell megemlítenünk a házilagos lőszerszereléshez és újratöltéshez szükséges követelményeket, jelenleg több megyében a tanfolyammal egybekötött vizsgák előkészítése folyik. Az írásos jelentkezéseket, az igények felmérése céljából az irodában várjuk. (9023 Győr, Corvin u. 9. vadasz@omvkgyor.t-online.hu). Az NGM rendelet módosítása szerint 7. (3) a már használatban lévő vadász és sportlövő fegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket csak abban az esetben kell vizsgálatra bemutatni, ha 7. (2) a fegyveren javítást, fő darabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő és biztosító szerkezetén módosítást hajtottak végre, valamint a fegyver megszerzése esetén. Ebben az esetben a bemutatási kötelezettség a javítást végzőt, az értékesítés, illetve megszerzés esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a fegyvertől megváló személyt terheli. Sajnos ez ellentmondásban van a kormányrendelet 38. (1) J pontjának rendelkezésével, de ennek módosítására hamarosan sor fog kerülni. Orbán Henrik Tisztelt Vadásztársak! A vadászkutyák szezon előtti felkészítő foglalkoztatásáról idén sem feledkeztünk el, az őszi programunk a következő: VAV vizsgát szervezünk a Fertőmenti Vadásztársaság meghívására augusztus 25-én Sarródon. (Előtte augusztus 11-én 9 órakor gyakorlási lehetőség a helyszínen.) VAV felkészítő Patkányos-pusztán /Vámosszabadi/2012. szeptember szombati napokon reggel 9 órától. Vizsga: Patkányos-puszta szeptember 22. szombat. Minden vadászaton használható kutyafajtával részt lehet venni a díjmentes foglalkozásokon. A gyakorlások célja a sikeres vadászkutya vizsga letétele. Az eredményesség érdekében ajánlott minden gyakorlási napon megjelenni kutyával, pórázzal, az időjáráshoz és terepfoglalkozáshoz alkalmas ruházattal. Természetesen nézelődőket, érdeklődőket kutya nélkül is szívesen látunk rendezvényeinken. Részt vehetnek a már korábban vizsgázott igazolvánnyal rendelkező kutyákkal is a sporttársak, a gyakorlatok átismétlése csak javára válhat mindnyájuknak. A foglalkozások és a vizsga felől érdeklődni lehet a 06/20/ es telefonszámon. A viszontlátás reményében, vadászüdvözlettel:mikola Géza kynológiai bizottság elnöke 5

6 6 Kamarai Hírlevél

7 2012. augusztus Magyar vadászfestők Szlovákiában A magyar képzőművészeti élet vissza-visszatérő nagylelkű kezdeményezései az alkotó táborok. Fontos fókuszpontok ezek az összejövetelek, hiszen jobbára az alkotók is a mindennapok egyre szűkülő világának a foglyai. Többnyire zsugorodó anyagi korlátok közé szabva próbál mindenki boldogulni, ami szükségszerűen erodálja az amúgy is nehézségekkel küszködő, még létező művészi közösségeket. Pedig más alkotók személyiségének, művészi világlátásának ismerete nélkül csak a bizalmatlanság, a féltékenység és a saját gondolataink kizárólagosságának tudata uralkodhat el rajtunk. Pedig remek dolog tanulni, gazdagodni akár elméleti, akár gyakorlati ismeretek vagy korábban nem próbált technikák megismerésével. A festőtáborok hosszú sorában üdítő kuriózumot fedezhetünk fel. Egy határainkon kívülről érkező kezdeményezésről az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Százdi képzőművészeti táborról van szó. Százd település Ipolyság és Léva közt fekszik nagyjából félúton, a Morda hegy és a Búr patak által határolt festői völgyecskében, Szlovákia déli részén. Az egykor Hont vármegyéhez tartozó települést túlnyomó részt magyarok lakják. A község eredete a XIII. századra nyúlik vissza, melynek máig is megtekinthető emléke a falu Szent Miklós tiszteletére emelt temploma. A kicsi, de tiszteletet keltő római katolikus templomban a mai napig megtekinthetők Nicolo di Tomasso itáliai mester keze által 1380-ban festett gótikus freskók. Ebben a csodálatos kis faluban él családjával Kürthy Dezső agrár-mérnök, mai szóhasználattal élve mezőgazdasági nagyvállalkozó, akinek az elhatározásából született a százdi alkotó tábor. A Kürthy Család neve elválaszthatatlanul kapcsolódik a felvidéki vármegyék történetéhez, kezdve 1365-től egészen a XX. század elejéig. Kürthy Dezső őseinek nemes hagyományát követve a földbirtokainak ügyes bajos dolgain kívül, a kultúra ápolására és a mecénási tevékenységre is áldoz. Ennek a napjainkban már ritkaság számba menő attitűdnek köszönhető, hogy négy éve megszületett egy új alkotó tábor, amely ma már nevezhető akár hagyományosnak is. Az idei meghívottak közt megtalálhatjuk a magyar vadász-képzőművészet jeles alakjait is. A tábor lakója volt Simon Ferenc Arany-ecset Toll díjas, Muray Emlékplakettel és a festő kollégák által adományozott Gemenc emlékplakettel elismert festőművész, akinek kiforrott munkáit évtizedek óta csodálhatjuk kiállításokon, valamint illusztrációként a magyar vadászati szaklapokban. Az ő sokoldalú, rendkívüli reneszánsz alkata, hatalmas ismereteit, szaktudását önzetlenül másokkal megosztó derűs személyisége meghatározó egy ilyen tábor hangulatában. Igazi öröm volt a résztvevőknek Feri bácsi jelenléte, hiszen ő hajlott kora és az utóbbi időben kissé megrendült egézségi állapota miatt nehezebben szánja rá magát az utazásra. A művészetkedvelő vadászok számára, egyedülállóan kifinomult koloritjáról ismert Meszlényi Attila Csergezán Pál-díjas festőművész neve, aki megalapozott művészetelméleti ismereteivel és magas szintű festészeti szaktudásával a hazai természetfestők táborának kimagasló tudású tagja. Nemrég megjelent az Olajfestés-vadon élő állatok című könyve régóta tátongó űrt tölt be a művészeti ismereteket oktató szakirodalmak sorában. Filozófiai mélységeket érintő érvelései, okfejtései minden arra fogékony résztvevőnek tanulságul szolgálhattak az éjszakába nyúló beszélgetések alatt. A tábor résztvevője volt Boros Andrea, Muray Emlékplakettel elismert festőművésznő, akinek a keze alól hihetetlen finomságú pirográfiák, olaj és akvarell képek kerültek ki az elmúlt években. Gyakorlatilag minden technikával mesteri szintű alkotásokat produkál. Nevével találkozhattunk a vadászati szaklapok és egyéb kiadványok illusztrációinak sorában. Az alkotásaiban felfedezhető elmélyültség tökéletesen tükrözi nyugodt és kiegyensúlyozott személyiségét. A festőművészek között üdvözölhettük I v á n I s t v á n Arany-ecset Toll díjas alkotóművészt, akinek a festőállványáról a magyar vadászfestészet legszebb Simon Ferenc festménye Kürthy Dezsőről hagyományait fe l e l evenítő munkák kerülnek le. Bár mesterének Csiszár Józsefet nevezi meg rendszerint, bátran állítható, hogy már jó néhány éve maga is önálló képi- és színvilággal rendelkező festő. Érett, harmonikus képeiben tükröződő látvány-élményeit könnyed ecsetkezeléssel viszi a vászonra. Veszprém megyéből érkezett a néhány éve alkotó Vasáros Erika művésznő. Derűs, erőteljes színvilága a porcelán festésben szerzett jártassága tükröződik alkotásain. Az alkotók között egyetlen hivatásos vadászként dolgozó, Nimród Művészeti díjas művész Rékasi Csaba. Az általa festett alkotásokon a festészettechnikai szaktudáson valamint a flóra és a fauna tökéletes ismeretén kívül érződik még valami egyéb, határozottan értéknövelő adalék. Ez pedig a mérhetetlen sok erdőjárás tapasztalata. Vadászként ismeri és ami fontos, érti az erdőt és az erdő vadjait, festőként pedig hitelesen meg is tudja örökíteni a látottakat. Az itt alkotó festők sorát gazdagítja Bálint József csongrádi csontfaragó. Bár műfajában eltérő munkák kerülnek ki a keze alól, az általuk nyújtott esztétikai élmény versenyre kelhet a festészet minden ágával. Miniatűr jelenetei varázslatos erdei világba repítik a szemlélőt. A csontba faragott apró szalonkák láttán az ember szinte várja, hogy a következő pillanatban már el is röppen a két madár, vagy a kotorékban küzdő rókát nézve érezzük, amint az morogva hátrál a végkatlan felé. Igen nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a magas szakmai tudású művészeket felsorakoztató táborban alkotóként magam is részt vehettem. Miként a rövid ismertetésből is látszik Százdon az elvetett mag kikelt és már évek óta újra hajt. A jövőt tekintve Kürthy Dezső szándéka, hogy az egykori királyi Magyarország minden területéről hívna alkotókat a következő években szerveződő táborokba. Ugyanakkor nem szeretné kizárólag magyar nemzetiségűekre korlátozni a meghívottakat. Az ilyen módon megnyilvánuló nyitottság a határokon átívelő összetartozás gondolata, Szent István örökségének a mindennapi megvalósulása. Valószínűleg csak így lehet élni ebben a szép Kárpátmedencében. Kőhalmy Tamás 7

8

9

10 Kamarai Hírlevél Hivatásos vadászok szakmai továbbképzése (2012. április 12. Szany) A világ változik, és minden mesterség képviselője naponta találja szembe magát új kihívásokkal, feladatokkal. Nem kivétel a mi szakmánk sem, a hivatásos vadászoké: gondoljunk csak az aranysakál visszatérésére, a magyarlukafai tragédiára vagy az új csapdák használatára. A törvényi változásokról már nem is beszélve. Mindezen témákhoz csak a megfelelő előadókat kell megtalálni, ami 2012-ben is sikerült. Dr. Buzgó József régi jó ismerősünk, barátunk. Idén Az aranysakál elterjedése és annak hatásai a vadgazdálkodásra címmel tartotta meg előadását. Az aranysakál pár éve jelent meg újra hazánkban, és 2010-ben már 17 megyében fordult elő, 2011-ben csak Somogy megyében 490 db-ot lőttek! Megismerhettük természetrajzát, anatómiáját, megítélését (a természetvédők szerint rágcsáló, dög és gyümölcsevő. A gyomortartalom vizsgálatok ezzel ellentétben mást mutattak!) Vadászata főleg társas vadászatokon eredményes. Edvy Szabolcs kiemelt főelőadó és Rácz Tamás kiemelt főreferens következtek a megyei RFK-tól. Az új fegyvertörvényről és a BTK tervezett változásairól beszéltek, de természetesen szóba került a magyarlukafai eset is. Nem lehet elégszer ismételni a helyes igazoltatás, autóátvizsgálás gyakorlati végrehajtását! Máskor ezek elhagyását és inkább segítség vagy erősítés hívását kell haladéktalanul megtenni. Kávészünet után Pintér Csaba igazgató kapta meg a mikrofont, és kapcsolódva az eddigiekhez, a vadászattal kapcsolatos jogellenes cselekményekről valamint azok büntetéséről szólt. (pl.: orvvadászat, természetkárosítás, állatkínzás, rongálás, jogtalan vadászat, ) Megismertette velünk a 2011/12-es vadászév megyei terítékadatait is. A vaddisznó elejtése stagnált, de 7700 db-os becslése még mindig közel másfélszerese a maximálisan eltarthatónak. Az elejtett gímszarvas darabszáma 500-zal emelkedett, elérve a 4281-et, ami szintén magas. A kevesebb több lehetne! Örvendetes a nyúlállomány növekedése: db-ot becsültünk. Terítéke az előző évi 8374-ről 9593-ra nőtt, elismerve és mutatva az apróvadas területek kiváló szakmai (főleg hivatásos vadászi!) munkáját. A Lajta- Projekt 20 éve (A Lajta Project egy tartalmas mezei vad- és ökoszisztéma vizsgálatának 20 éve) előadás zárta a sort ebéd előtt, Prof. Dr. Faragó Sándorral. Mit vizsgálnak, milyen kérdésekre próbálnak válaszokat adni a tudósok? Hogyan változott a fogolypopuláció nagysága, sűrűsége? Mely paraméterek, mely környezeti tényezők befolyásolják a populáció változását? Melyek a problémás (halandósági) időszakok? Mikor, mire kell figyelnünk és miben tudunk segíteni féltett madaraiknak? (Kulcsfaktor elemzés!) Élőhely fejlesztés, élőhely kínálat-használat, diverzitás és még megannyi fogalmat tanultunk meg. Csak a bölcs hasznosítás, a bölcs gazdálkodás mentén képzelhető el a jövő és ezen munkával sosem szabad leállni, ha eredményt akarunk. Dr. Jámbor László elnök Úr mindenkit ebédre hívott meg, majd fakultatív programként Hajas Péter mutatott be új csapdákat, köztük a legújabbakat: a visszatartó kábeles csapdákat. Köszönjük a Kamarának a hasznos napot és az ebédet! Találkozunk a tanulmányi kiránduláson októberben! Giczi Ferenc alelnök 10

11 2012. augusztus Figyelem, változtak a vadászati idények! 27. (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. (2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedélyével a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is. (3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét,mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét. (4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó. (5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni. (6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni. (7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. (8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni. 27/A. (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát. (2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-ig tart. (3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. (4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni. (5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban beteg megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki. 13. A Vhr. 45. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők. 11

12 Kamarai Hírlevél Győr-Moson-Sopron megyei Vadászbál A Győr-Moson-Sopron megyei Vadászkamara idén február 11-én rendezte meg az immár hagyományosnak tekinthető, a tagság körében is méltán népszerű megyei bálját. A helyszín idén is a soproni Tercia Hubertus Étterem volt, ahová este hét órára vártuk a bálozókat. Szerencsére a zord idő sem riasztotta el vendégeinket. A bált a Soproni Lővér Vadászkürt Együttes nyitotta meg. A nyitóbeszédet Dr. Jámbor László a kamara megyei elnöke illetve prof. dr. Faragó Sándor, a bál fővédnöke tartották. A gasztronómiai élményben gazdag vacsora nemcsak a vadételek kedvelőinek nyújtott megelégedést. Közben a több mint 200 bálozó bátrabbik fele táncra is perdült a Party Zenekar zenéjére, és a táncparkett ki sem ürült a tombolahúzásig. Támogatóinknak köszönhetően idén is rengeteg értékes és hasznos ajándékot sorsolhattunk ki: ajándékcsomagokat, vadászati lehetőségeket, képzőművészeti alkotásokat nyerhettek a játékos résztvevők. Az éjféli vadpörkölt, korhelyleves és virsli után hajnalig folytatódott a mulatság. Gondolatok a vadászetikáról Több neves vadászíró munkássága alapján a Magyar Vadász Etikát akként határozhatjuk meg, hogy az a vadászat sok évezredes története során kialakult szokások és szertartások erkölccsé nemesült íratlan, de feltétlen betartandó magatartás szabályok összessége. Olyan magatartási szabályok, amelyek nemessé, széppé teszik a vadászatot és mint erkölcsi tartalom a vadászati jogszabályaink egy részének alapjául is szolgálnak. A vadászetika a vadászok magatartását mérlegeli és megállapítja azokat az erkölcsi elveket, normákat, amelyeknek a vadászati tevékenység során történő érvényesülése az erkölcsileg kifogástalan kulturált vadász magatartás, vadásziasság, és a sportszerűség feltétele. A vadászetika tehát a vadászat körében érvényesülő erkölcsi elvek rendszere, amely a vadászati tevékenység gyakorlása során uralkodó erkölcsi normákat fogja át. A vadászetika a vadásztársadalom erkölcsi jellemzőinek elemzésével közreműködik a vadászok erkölcsi magatartásának formálásában. A vadászat rendjét és a vadászok magatartását sok vonatkozásban jogszabályok szabályozzák, olyan esetekben is, ha vannak bennük olyan jellegű etikai szabályok, amelyek jogi norma rangjára emelkedtek. A sport és hivatásos vadászok vadászlétükkel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok körét az Országos Magyar Vadászkamara Etikai Szabályzata tartalmazza. Az Etikai Szabályzat szerint a vadászatra, a vadgazdálkodásra, a vad védelmére, valamint a természetvédelemre, továbbá a lőfegyverek tartására és használatára, az Országos Magyar Vadászkamarára vonatkozó jogszabályok, a kamara testületi szervei által elfogadott szabályzatok, illetve határozatok megszabják sport és hivatásos vadászoknak a vadász létükkel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az Etikai Szabályzat meghatározza a sport és hivatásos vadászokkal, a kamara tagjaival kapcsolatban, csak rájuk vonatkozóan az etikai eljárás célját, az etikai vétségeket, az alkalmazható etikai büntetéseket, továbbá az etikai eljárás rendjét, szabályait. Az Etikai Szabályzat és a jogszabályoknak a jelentősége abból a szempontból is nagy, hogy súlyosabb hibáktól, a jogszabály-sértésektől való tartózkodásra nevelnek. OMVK Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága Dr. Szammer Károly elnök Golyós, sörétes lőfegyverek javítása, teljes felújítása, sörétes fegyverek átépítése, golyós lőfegyver készítése, kalibermódosítás, csőcsere, céltávcsövek felszerelése egyedi ill. gyári szerelékekkel, tuskészítés, stb. Leselejtezett, gazdaságtalanul javítható lőfegyverek megvásárlása korlátozott számban! Elérhetőségek: Tel.: , tamas.robert@citromail.hu Postacím: 9172 Győrzámoly, Tölgyfa utca 18. Megrendelés esetén az időpont egyeztetés véget mindenképp hívjon! 12

13 2012. augusztus 13

14 Kamarai Hírlevél SÓLYOM -KUPA Győr-Moson-Sopron Megyei Vadász-Lövész Bajnokság (Mosonmagyaróvár, június 9.) Csak a szenvedély születik velünk, a tudást már úgy kell elsajátítanunk! írja egyik levelében Láng Rudolf (Sólyom) a vadászetika legnagyobb magyar képviselője, Kittenberger Kálmán bensőséges barátja és munkatársa, a Nimród vadászújság kiváló publicistája. Az ő emléktáblájának (amely 2007-óta Mosonmagyaróvár rangos vadászati emlékhelye) megkoszorúzásával kezdődött az idei megyei vadász-lövész bajnokság. A Kamarának a verseny 14 évvel ezelőtti és azóta tartó évenkénti kiírásával nem titkolt szándéka, hogy az arra való felkészülés és az azon való indulás, gyakorlása mind azt szolgálja, hogy megszerezzük, szinten tartsuk azt a tudást, lő készséget, amivel illik rendelkezniük a vadászatokon. A vadász-lövészet népszerű és nagymultú sportnak nevezhető Mosonmagyaróváron és az egész megyében. Olimpikonunk is van: Bognár Richárd trapplövő Londonban mutatkozik be. (Mire ezek a sorok olvashatóak a Vadászlapban, már azt is tudni foglyuk milyen eredménnyel!?) A bajnokság összetett: a pontok felét golyóban, felét sörétlövészetben lehet megszerezni. Mindegyik számban történik egyéni értékelés versenyszámonként és összetettben, a vadászatra jogosultak által indított 3 fős csapatok esetében csapat összetettben. A versenykiírás 2003-óta változatlan. A sörétes szám: 3 lőállásból korongra tett, összesen 18 lövés. Minden korongra 2 lövés adható le (nagytorony, nyúl, teal, trapp, kistorony, kacsa sorrendben). Fontos: a három lőállás kijelölése a verseny kezdetekor történik meg egy pártatlan személy által! Golyólövés: 45 m-ről, 10 lövés vaddisznó alakra, szabadkézből, támaszték nélkül, nyílt irányzékú 0,22-es kisgolyós fegyverrel. A Sólyom -Kupán évről-évre izgalmas összecsapások zajlanak. Legtöbben a Lajta-Hanság Zrt. csapatát kell, hogy legyőzzék, hiszen ők már kétszer nyerték el a vándorkupát, és ez évben is a második védésre készültek. Sikerrel! (A vadászkupát 3 egymást követő évben kell elnyerni ahhoz, hogy valaki végleg hazavihesse.) Az eredmények ismertetése előtt még az anyagiakról: a verseny tejes költségét a Megyei Vadászkamara állja (beleértve egy nagyszerű vaddisznópörköltet is!) Tervezzük a verseny kiterjesztését, első lépésben meghívva a szomszéd megyék és az állami erdőgazdaságok legjobbjait, majd később országos bajnokság helyszíne is lehet a mosonmagyaróvári lőtér. Giczi Ferenc kamarai alelnök 14

15 2012. augusztus Nők versenyében: I. Kiss Istvánné (195 pont) Az eredmények: Golyós egyéni: I. Lang Attila szétlövés után (130 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Ifj. Burkus István szétlövés után (130 pont) Lajta-Hanság Zrt. III. Blága Zoltán szétlövés után (125 pont)fertőtáj Vt. (Takács Gábor 125 pont, Tamás Róbert 125 pont, Payrits Attila 125 pont) Korong egyéni: I. Ifj. Burkus István (180 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Schreiner Károly (170 pont) Három Fenyő Vt. III. Járdán József szétlövés után (160 pont) Mosonszentjánosi Vt. (Jávor Miklós 160 pont, Grózer Gergely 160 pont, Takács Gábor 160 pont) Egyéni összetett: I. Ifj. Burkus István (310 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Takács Gábor (285 pont) Lajta-Hanság Zrt. III. Schreiner Károly (270 pont) Három Fenyő Vt. Csapat összetett: I. Lajta-Hanság Zrt. (855 pont); ifj. Burkus I.-Lang A.-Takács G. II. TAEG Zrt. (625 pont); Gergácz P. - Pál L. - Simon G. III. FERTŐTÁJ Vt. (600 pont); Payrits A.-Blága Z. Máté Cs. III. HUNOR Vt. (600 pont); Grózer G. Molnár S. Kiss Istvánné 15

16 Kamarai Hírlevél A ragadozógazdálkodás jövőbeni lehetőségeiről Győr-Moson-Sopron megyében A kora tavaszi rókagyérítési napokat követően, május 9-én a Sopron Tájegységi Vadászszövetség szervezésében, az apróvadas területek jelenleg talán legfontosabb feladatáról, a ragadozógazdálkodásról, szerveztek szakmai napot, Győr-Moson- Sopron megyében a Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság vadászházában. A jelenleg készülő új törvénytervezet egyik súlyos kérdése a ragadozófajok állományszabályozásának magyarországi lehetőségei, beleértve az emberi gondatlanságból a területre kikerülő mérhetetlen mennyiségű, állandó problémát és sok vitát kiváltó kóbor háziállatot, kutyákat és macskákat. A terület szakértője, a Nyugat-Magyarországi Egyetem doktorandusza, Hajas Péter Pál tartott előadást az európai és kanadai gyakorlatról, a szabályozott keretek között történő csapdázási módokról, ezek használatáról és eredményességéről. Az unió több tagállamában előttünk járnak, kiterjedt szabályozása van az élvefogó és az ölőcsapdák használatának is. A különböző kategóriákba sorolt, jóváhagyott berendezések szakszerű kezelését tankönyvekben és tanfolyamokon oktatják, a felhasználókat vizsgának vetik alá, a csapdákat pedig a használó azonosítószámával is megjelölik. Magyarországon jelenleg a vadászterületek kis része él a csapdázás lehetőségével, pedig annak eredményessége önmagáért beszél. Az előadásból kiderült eltérő csapdák szolgálnak különböző célfajok elejtésére, és eltérő az egyes típusok eredményes felhasználási ideje is. Minden vadgazdálkodónak csapda rendszerekben kell gondolkodni, amelyek igazodnak a terület adottságaihoz és a szezonális feladatokhoz. A róka csapdázását például a sűrűn lakott és forgalmas területrészeken, valamint az utak környékén élvefogó-, a lakott területektől távol pedig a szelektív ölőcsapdák használatával praktikus megoldani. Az ellenőrzés során az élvefogó csapdákkal kell kezdeni a munkát, hogy a befogási stressz a lehető legrövidebb legyen. A távolabb eső területrészeken használt hattyúnyakakat és forgókeretes testszorító csapdákat a kezelő ráér ezt követően ellenőrizni. A nehezen elérhető helyeken jó szolgálatot tesz a telefonos jelzővel ellátott műkotorék-csapda, vagy a környéken élő megbízott megfigyelőnk, aki a fogásról tájékoztat bennünket. A tavaszi időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a varjúfélék csapdázására, ilyenkor használatosak a Larsen, vagy a TrolleLjungby varjúcsapdák. Újdonságként szerepelt az élve fogó, visszatartó kábeles csapdák bemutatása. Jelenleg van folyamatban a kíméletes csapdázási szabványok szerint minősített eszközök tesztelése a Dél-Dunántúl aranysakálban bővelkedő területein. Ezekkel az eszközökkel várhatóan elkerülhető a vaddisznó csapdába kerülése, így a nagyvadas területeken is jól használhatók. Az elméleti előadást, a gyakorlati eredményekről, Istvánder Zoltán és Pagonyi Péter hivatásos vadászok beszámolói követték, bizony elgondolkodtató az intenzív vadászatot követően tavasszal néhány darab csapdával elejtett további db-os rókateríték és ennek várható hatása majd az apróvad szaporulatára. A csapdák nemcsak a róka, de a sok esetben kutyákat amortizáló, sok munkával járó, borzok elejtésére is lehetőséget biztosítanak az apróvadas gazdálkodóknak. Az előadást követően, Dr. Jámbor László az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke röviden ismertette a vadászok számára kedvezőbb jogszabálytervezeteket, majd mint megyei vadászkamarai elnök arra tett ígéretet, hogy az igények felmérését követően segítséget nyújt a vadgazdálkodóknak a csapdahasználattal kapcsolatos gyakorlati bemutatók és szaktanácsadás szervezésében. A rendezvényen ezután a gyakorlat következett, Hajas Péter Pál a különféle csapdatípusok szakszerű használatáról tartott bemutatót. A hivatalos részt követően Dr. Tóth József elnök invitálta a terített asztalhoz a résztvevőket, ahol is egy kiválóan elkészített őzgulyás tette fel a koronát a délelőttre. A rendezvényen megfogalmazódott, hogy a magyar vadászok elvárása a pontos jogszabályi háttér megteremtése, a megfelelő tudatos és kidolgozott kommunikáció a társadalom felé. Megdöbbentő az a tudatlanság, ahogyan jelenleg a csapdákhoz viszonyul a nem vadászó lakosság. A feladatát végző hivatásos vadásznak megrongálják a berendezéseit, kiengedik a csalimadarait. A lakóépületek közé betelepült rókacsaládot sértetlenül kívánják áttelepíteni távolabbi területre, okozzon máshol problémát Sorolhatnánk. Van még mit tennünk ezen a területen is. Orbán Henrik 16

17 2012. augusztus Ragadozók állományszabályozása Győr-Moson-Sopron megyében január február 3. Az Országos Magyar Vadászkamara Győr- Moson-Sopron megyei Területi Szervezete a megye vadgazdálkodói részére hagyományteremtő szándékkal először 2009-ben Rókagyérítési napokat szervezett, 2012-ben immár negyedik alkalommal változatlan lelkesedéssel vettek részt a vadgazdálkodók az eseményen. A választható vadászati módok közül a legnépszerűbb egyéni lesvadászat mellett, több gazdálkodó társasvadászat és kotorékozás szervezését is vállalta. Talán idén újdonságként a szelektív ölőcsapdák használatának jelentősége is megmutatkozott az eredményekben. A munka összegzésére és az ezt bemutató terítékre pénteken délután kor, a Dózsa Vadásztársaság vadászházánál, Szanyban került sor. Az évszakhoz képest hidegebb időjárás kedvezett a róka vadászatnak, a teríték számszakilag is szépre, látványosra sikerült. Elejtett róka összesen: 95 db, borz 3 db, nyest 4 db, házi görény 1 db. A szép számmal megjelent érdeklődőt Dr. Jámbor László, az OMVK Győr-Moson- Sopron megyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte, majd Orbán Tibor a vadgazdálkodási bizottság elnöke ismertette az eredményeket és adta át a legeredményesebb vadgazdálkodóknak járó díjakat. A vadgazdálkodók versenyén első helyezést, az OMVK Győr Moson-Sopron megyei szervezetének vándorkupáját a Vadgazda Vadásztársaság nyerte 16 db rókával, 3 nyesttel és egy házi görénnyel. Eredményességükben megmutatkozott a csapdázásban rejlő lehetőségek sikeres kihasználása. Második helyet 14 rókával a Csapod-Himod-Hövej FTK., a harmadikat pedig, szoros versenyben, 13 elejtett rókával a Szigetköz Vadásztársaság nyerte. A terítéket követően a rendezvény a vadászházban folytatódott, a kiváló szarvas pörköltet követően Hajas Péter a NYME kutatója mutatta be a szelektív ölőcsapdák, valamint a műkotorék csapda helyes használatát és ismertette a jövő ragadozó állománykezelési lehetőségeit. Az ő felajánlása révén több értékes különdíj műkotorék és ölőcsapda került kiosztásra. A megyében egyre több gazdálkodó fordul az új lehetőségek felé, hiszen a befektetett eszközök hamar megtérülnek az apróvadállomány növekedésével, a fegyveres állomány szabályozásra, a vadászatra rendelkezésünkre álló idő szűkössége miatt egyre kevesebb a lehetőség. A rókák létszámának szabályozása, megfelelő szinten tartása nem csak vadgazdálkodási, hanem természetvédelmi és humán egészségügyi érdek is. A fentiek miatt az akció lényege nem a terítékre hozott rókák minél nagyobb számában rejlik, hanem abban, a baráti és szakmai információcserében, aminek eredményeként közösen tehetünk a magyar apróvadállomány fennmaradása és fejlesztése érdekében. Orbán Henrik titkár Sakál dublé a Hanyban július 18-án az esti szürkület utolsó perceiben kihasználva a búzatarlón heverő szalmabálák takarását, egy hosszú és izgalmas, valamint nem kis fizikai megterhelést jelentő cserkelés után hozta terítékre a képen látható aranysakál párt Lang Attila hivatásos vadász. A hím 160 m-ről kapta a lapockalövést, a nőstényt menekülés közben érte a 270-es süvítő golyója. Gratulálunk az elejtőnek és örülünk, hogy ismét kettővel kevesebb él területünkön ebből a veszélyes ragadozóból. A másik szemünk ugyanakkor sír, mivel az aranysakál példányainak száma tavasszal elérte a at az Észak-hansági területünkön (14000 ha). És mindez 3 év alatt! A Lajtában 2010-ben lőttük az első példányt. Tavaly 4 db esett. A végtelen nádasok, jágerkenderesek, lápos területrészek kiváló életkörülményeket és zavartalan nyugalmat biztosítanak a visszatért fajnak. A nádi farkas (vagy más nevén réti farkas, toportyán, kis farkas, csikasz ) extrém alkalmazkodóképességgel, fejlett társas szerveződéssel rendelkező, inteligens, rejtett életmódot folytató és óvatos állat. Éppen ezért ritkaság számba megy az elejtése. Nem szeretnénk addig eljutni ahol a déli megyék területei tartanak -, hogy lövésre megjelenik a sakál. A vérebesek beszámolóiból tudjuk: a másnap eredményesen megkeresett nagyvadnak a legtöbb esetben hűlt helyét találják. Giczi Ferenc ágazatvezető 17

18 Kamarai Hírlevél Adószám: Bejegyző szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Regisztrációs szám: PK.A /4.szám Győr-Moson-Sopron Megye Vadászati Kultúrájáért és Vadgazdálkodásáért Közhasznú Alapítvány 9023 Győr, Corvin utca 9. Közhasznúsági jelentés Beszámolási időszak: január december 31. Közhasznú tevékenység A tárgyévben jelentős közhasznú tevékenység végzése nem történt. Foglalkoztatottak A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott. Költségvetési támogatások bemutatása -1 % személyi jövedelemadó felajánlásából származó bevétel: 110 eft. Költségvetési támogatások felhasználása A szervezet tárgyévi kiadásainak fedezetéül költségvetési támogatás nem szolgált. Az 1% személyi jövedelemadó felajánlásából származó bevétel felhasználása a következő gazdálkodási évben jelentkezik. Közhasznú tevékenység bevételei A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány a tárgyévben közhasznú tevékenységéből bevétele nem származott. Egyéb közhasznú bevételek A szervezet a tárgyévben közhasznú tevékenysége keretében egyéb jogcímen bevételt nem realizált. Vállalkozási tevékenység bevételei A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány a tárgyévben vállalkozási tevékenységet nem végzett. Kiadások Cél szerinti juttatások A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott. Vezető tisztségviselők juttatásai A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak. Közhasznú tevékenység működési költségei A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó működési költségek az általános szabályok szerint kerültek elszámolásra. Ráfordításként elszámolt tételek: -Bankkköltég: 14 eft. Közhasznúsági cél teljesülése A szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységét a tárgyévben közhasznú céljának megfelelően látta el. Köszönet a támogatóknak A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány ezúton fejezi köszönetét mindenkinek, aki tevékenységének ellátáshoz a tárgyévben anyagi vagy nem anyagi segítséget nyújtott. A közhasznúsági jelentés teljes terjedelmében megtekinthető az OMVK Győr-Moson-Sopron megyei irodájában. Prof. Dr. Kóczy T. László elnök 18

19

20 20 Kamarai Hírlevél