Ízelítő az Országos Vadásznap programjaiból: Ezúton is hívunk és várunk minden érdeklődőt e jeles vadászünnepre! Tisztelt Vadásztársak!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ízelítő az Országos Vadásznap programjaiból: Ezúton is hívunk és várunk minden érdeklődőt e jeles vadászünnepre! Tisztelt Vadásztársak!"

Átírás

1 XI. évf./ augusztus Az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének lapja Tisztelt Vadásztársak! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az idei évben, a Szanyban 14. alkalommal megrendezésre kerülő megyei vadásznap, ezúttal első alkalommal az Országos Vadásznap címet is viselheti. Ezúton is hívunk és várunk minden érdeklődőt e jeles vadászünnepre! Különösen fontos ez számunkra most, amikor az elmúlt időszakban a magyar vadászok érdekében jelentős változások történtek több jogszabályban. Ennek jeleit tapasztalhattuk például a vadászfegyverekkel és azok tartásával kapcsolatos új anyagokban. Ízelítő az Országos Vadásznap programjaiból: 9.00 Vadászhimnusz, Hubertus mise - templom Köszöntő, Vadásznap megnyitása Új vadászok ünnepélyes fogadalomtétele - sportpálya Természet fotó, képzőművészeti kiállítás trófea kiállítás, Régi fegyverek bemutatása, Gyerekrajz-pályázat sportcsarnok Sportpálya: Láss Zölden Zöld Tanácsadó Iroda Vadászkutya bemutató, Mosonmagyaróvári Kutyaiskola bemutatója Solymász bemutató Állati jó bemutató - Állatsimogató Vetélkedő Gyerek arcfestés Magyar Vadászok Vadászíjász Egyesületének bemutatója MEOE vadászkutya fajta tenyésztő klubok bemutatkozása Sportpálya - Színpad: Baranya Vadászkürt együttes műsora Kópházi Tambura Zenekar Erdélyi Tamás vadhang utánzó bemutatója, bőgőverseny Eredményhirdetés, Díjak átadása Bodrogi Gyula - Voith Ági műsora Tombola sorsolás Az érdekképviselet hathatósabban szeretné képviselni a vadásztársadalom érdekeit, törekvéseit mind az Országos Magyar Vadászkamara mind pedig az Országos Magyar Védegylet részéről. Mostani legfontosabb feladatunk a hosszú távú kiemelkedő színvonalú vadgazdálkodás alapjainak megerősítése, a magyar vad védelme, megőrzése a jövő nemzedékek számára. Az elkövetkező évben az új vadászati törvénnyel hosszú távon megalapozhatjuk a magyar vadgazdálkodás jövőjét. Ennek sikeréhez kérjük minden vadásztársunk támogatását egy konzultáció keretében, melynek részleteit e számunk oldalain találják Vadásznap szépe választás Szanyi Bokréta néptánc műsora Retroparty - Szűcs Judith Neoton Party Band Flört Együttes Vadászüdvözlettel: Dr. Jámbor László elnök

2 2 Kamarai Hírlevél

3 2012. augusztus Tisztelt Vadásztársak, a fenti felhívás és az alábbi gondolatébresztő szempontok alapján mindenki véleményére kíváncsiak vagyunk! Javaslataikat kérjük szeptember végéig a megyei szervezet irodájába írásban juttassák el! Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához: A teljesség igénye nélkül gondolatébresztőnek szánjuk a jelenleg hatályos vadászati törvényben, illetve végrehajtási rendeletében szabályozott, többek által módosításra javasolt kérdésköröket, melyhez várjuk a vadgazdálkodás és vadászat iránt elkötelezett valamennyi szakember véleményét. Véleményük valamint az esetleges újabb szempontok megírásával nagymértékben segítenék a Vtv. módosításának kodifikációs munkálatait. 1. A Vtv. 8. (2) bekezdése rögzíti, mely területek nem minősülnek vadászterületnek és ezért annak megállapításánál figyelmen kívül hagyandók. Kérdés, hogy elegendő-e a meglévő szabályozás, vagy indokolt annak bővítése? 2. Felmerült a Vtv. 9. -ában foglaltak alapján a vad tulajdonjogának problémája. Jelenleg a Ptk. értelmében a szabad természetben vadonélő állatok az állam kizárólagos tulajdonában vannak, ennek leképezése jelenik meg a Vtv-ben. Kérdés, hogy ez a megoldás mint a jövőbeni szabályozás alapvető kiinduló pontja megmaradjon-e, esetleg úgy, hogy az állami tulajdonra tekintettel növekedjen az államfelelősségvállalása a vadért, avagy a néhányak által újabban ismét felvetett res nulliussá (uratlan jószággá) minősüljön. Ez utóbbi megoldás számos egyéb jogszabály módosításának szükségességét is jelentené (így pl. Ptk.) és kérdés, hogy a vad védelmének követelményét is biztosítja-e? 3. A Vtv a rendezi, hogy mely h á r o m ké r d é s b e n ke l l a föld tulajdonosainakdönteniük. Ezek a következők: - a képviselő személyének megválasztása, - a vadászterület tervezett határvonalának megállapítása, - a vadászati jog hasznosításának módja. Az előző ciklusok évekig húzódó bírósági pereinek tapasztalatai alapján felmerült, hogy a vadászterület határát a vad élőhelyének sajátosságaira tekintettel, amely szakmai kérdés a megyei vadgazdálkodási tanácsok javaslatára, a vadászati hatóság állapítsa meg, a további kérdések eldöntése viszont a földtulajdonosok kompetenciájába tartozna. 4. A jelenlegi szabályozás értelmében a vadászterület minimális nagysága 3000 hektár. Többen javasolják, hogy ez a minimális méret apróvadas jellegű társaság esetén 1500 hektárra csökkenthető lenne, nagyvadas jellegű területen gazdálkodó vadászatra jogosult esetén viszont maradna a minimum 3000 hektár, de inkább növelése lenne indokolt. 5. A földtulajdonosi vadászati közösségek jogi helyzete a Vtv-ben gyakorlatilag rendezetlen. Formátlan jogközösségek, ellenőrzésük nem megoldható, több esetben felmerült, hogy néhány helyen a működésük sem felel meg a Vtv. általános elveinek és rendelkezéseinek. Kérdés, maradjon-e a vadászati közösség jelenlegi szabályozatlan formája, vagy csak abban az esetben gyakorolhat vadászati jogot, ha civil szervezetet, vadásztársaságot alapítanak a földtulajdonosok? 6. Sok éves bírósági tapasztalat a 10 évenként megtartandó ügydöntő földtulajdonosigyűlések összehívásának kezelhetetlen volta. Az ellenérdekű felek sok esetben egymás hirdetményét letépve próbálják megakadályozni a gyűlés szabályszerű megtartását. Kérdés, hogy maradjon-e ez a jelenlegi rendszer, vagy a vadászatihatóság hívja össze hirdetménnyel és a vadászterület kijelölt határvonalának megjelölésével a földtulajdonosok gyűlését, melyen az első napirendi pont szerint a közös képviselő megválasztásáig megnyitja és vezeti az ülést, azt követően a közös képviselő veszi át ezt a szerepet. 7. A Vtv. 17. (6) bekezdése értelmében, ha a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a haszonbérlő megszűnik, jogutódja 30 napon belül egyoldalú jognyilatkozattal és változatlan feltételekkel folytathatja a haszonbérleti jogviszonyt, feltéve, ha rendelkezik a vadászati jog gyakorlásához szükséges és a törvényben meghatározott feltételekkel. Ez a rendelkezés lehet, hogy sérti a haszonbérleti szerződést, mint hasznosítási formát választó földtulajdonosok érdekét, miután ők egy meghatározott haszonbérlővel kötöttek szerződést, nem biztos, hogy annak megszűnése esetén a jogutódjával is ilyen szerződéses kapcsolatba lépnének. Kérdés, hogy maradjon-e a rendelkezés, avagy a haszonbérlő megszűnése esetén a földtulajdonosok újból dönthetnek a hasznosítás módjáról, illetve, hogy ki legyen az új haszonbérlő? 8. A Vtv. 18. (4) bekezdése értelmében, a vadászati hatóság nem hagyja jóvá a haszonbérleti szerződést, amennyiben, egyebek mellett, a vadászterületen egy vadászra legalább 100 hektár vadászterület hányad nem jut, avagy a haszonbérleti díjat nem az adott vadászterület vadállományának összetételére tekintettel állapították meg. Véleményünk az, hogy mindkét megoldás felett eljárt az idő, e korlátozások szükségtelenek. Köztudott, hogy a VT-nél csak a társaság kisebb része vadászik, tehát a létszámkorlátozás nem indokolt, a haszonbérleti díj mértékét pedig a piaci viszonyok határozzák meg, azok két független szereplője közötti megállapodásba a hatóság nem szólhat bele. Kérdés, maradjon-e a jelenlegi szabályozás, vagy módosításra kerüljön-e úgy, hogy a vad védelme érdekében a haszonbérleti díj mértéke a vadászterület minőségi besorolása alapján, I-IV. kategóriába történő besorolás alapján kerüljön meghatározásra? 9. A jelenlegi szabályozás értelmében a haszonbérleti szerződések 10 évre, az üzemterv időtartamára köttetnek. Eldöntendő, hogy maradjon-e ez a megoldás, vagy a vadászatra jogosult hosszabb távú vadgazdálkodási céljainak megvalósításához a haszonbérlet időtartamát 15, 3

4 Kamarai Hírlevél vagy 20 évben kellene meghatározni. 10. A fenti kérdés megválaszolásához kapcsolódik, hogy ha a haszonbérlet lehetséges időtartama megnövekedne, úgy ehhez kellene igazítani a vadgazdálkodási üzemterv időtartamát is. Kérdés, hogy ezzel egyetértenek-e, vagy szükség van-e egyáltalán üzemtervre, ha van regionális és éves terv? 11. Az éves vadgazdálkodási terv tartalmát a Vtv. 47. (2) bekezdése határozza meg. Kérdés, hogy maradjon-e a jelenlegi rendelkezésben szereplő taxatív felsorolás, vagy azt bővíteni, illetve változtatni kell-e? Miután az éves tervet a hatóság hagyja jóvá, kérdés, hogy vajon hatósági jóváhagyás kell-e ahhoz, hogy egy önállóan gazdálkodó vadászatra jogosult egy adott évben mennyi vadhúst kíván értékesíteni és mennyit pedig vadászrészként tagjainak juttatni. Ennek meghatározása az önállóan gazdálkodó vadászati egység belső ügye, ha az éves tervben vadfajonként darabszámban meghatározott, elejthető, elfogható előírt vadlétszámot teljesíti, a fenti kérdésben a taggyűlésnek (közgyűlésnek) van döntési kompetenciája. 12. A hivatásos vadászok jelenleg kettős nyilvántartásban szerepelnek, egyrészt a vadászati hatóságnál, másrészt a Kamaránál. Kamarai tagságuk kötelező, továbbképzésükre itt kerül sor, indokolt lehet, hogy az esküt is itt tegye le, szolgálati igazolványt, jelvényt és hitelesített szolgálati naplót is a Kamara bocsássa rendelkezésére. Ebben a kérdésben is igényeljük a javaslatot, maradjon-e a jelenlegi szabályozás, vagy az a fentiek szerint változzon? 13. A hivatásos vadászok tevékenysége meghatározó a vadászatra jogosult vadgazdálkodási feladatai vonatkozásában. Jelenleg minden megkezdett 3000 hektáronként kell egy hivatásos vadászt alkalmazni. A gazdasági kényszer hatására, és ellenőrzés hiányában egyre inkább elterjedt az un. papír hivatásos vadász, aki a nevét adja, így a jogosult igazolja a szükséges és alkalmazandó hivatásos vadász létszámot, ugyanakkor tényleges munkát nem végez. Szükséges lenne-e egy szigorúbb ellenőrzés, amely már a hivatásos vadász alkalmazásánál kezdődik és folyamatos munkavégzését is érinti? 14. A jelenlegi szabályozás szerint (Vtv. 31. (1) bekezdés) vadászterületen vadgazdálkodási, vadászati létesítmény a föld használójának előzetes hozzájárulásával létesíthető. Tekintettel arra, hogy e létesítmények a vadkár megelőzésében és csökkentésében szerepet játszanak, felmerül, hogy ha a föld használója e létesítéshez nem járul hozzá, úgy egy esetleg bekövetkezett vadkár kinek a terhére róható fel? 15. A Vtv. 39. értelmében csak helyeselhetően a vadászati hatóság meghatározott okokból a vadászterület egyes részeit vadászati kíméleti területnek minősítheti, melyeken a tilalom feloldásáig tilos vadászni. Célszerű lenne rögzíteni, hogy az ilyen területen mindaddig, amíg a tilalom fennáll, vadkár nem érvényesíthető a jogosulttal szemben. Ki, és miből fizesse a kárt? 16. A vadászjegy kiváltásánál előfeltétel a Vtv. 60. (2) bekezdése értelmében, hogy a Kamara korábban kiadott egyéni lőjegyzéket bevonja és új lőjegyzéket állít ki. Indokolatlan pazarlás az egyéni lőjegyzék bevonása, abban az esetben, ha a meglévő egyéni lőjegyzékbe csak csekély mértékű a bejegyzés. Véleményünk az, hogy a vadászjegy kiváltásakor le kellene zárni a lőjegyzék betöltött sorait, a lezárást a Kamara pecséttel hitelesíti, majd ezt követően a lőjegyzék még fel nem használt rovatai a következő időszakra érvényesek. Új egyéni lőjegyzéket csak a már teljes mértékben betelt lőjegyzék bemutatása után lehetne igényelni a Kamara területi szervezeténél, vagy szükség van egyáltalán az egyéni lőjegyzékre? 17. Jelenleg a vadászjegyet a Kamara, a vadászati engedélyt a vadászati hatóság állítja ki. Véleményünk szerint ez a kettősség indokolatlan, a Kamara területi szervezeteinek személyi és tárgyi feltételei alkalmasak a vadászati engedély kiadására is, ahol egyben a kötelező baleset- és felelősségbiztosítást is meg lehet kötni. 18. Jelenleg a vadászjegy lőfegyverrel történő vadászatra jogosít, és ugyanezen vadászjegyen jelölik, ha a tulajdonosa kiegészítő vizsgát tett ragadozómadárral történő vadászatról, vagy vadászíjjal történő vadászatról. Miután a vadászvizsga a Vtv. 66. (2) bekezdése értelmében a kizárólag vadászíjjal, illetve ragadozómadárral vadászók esetében nem írja elő, hogy sörétes és golyós lőfegyverrel is gyakorlati vadászlövészeten kell részt venniük, megoldás lehet az, ha három különfélevadászjegy kerül kibocsátásra, a csak lőfegyverrel, a csak vadászíjjal és a csak ragadozómadárral történő vadászatra. Ezzel a megoldással elkerülhetők azok a problémák, ha pl. valakinek a ragadozómadárral történő vadászati jogát megszüntetik, úgy automatikusan a vadászjegy bevonásával az íjas, vagy lőfegyveres vadászat lehetőségét is elveszti. Természetesen a megfelelő kiegészítő vizsga letételével az érintettnek egyidejűleg lehet több vadászati módra vadászjegye. 19. Vissza kellene állítani a trófeabírálat korábbi rendszerét, mely szerint a mínuszpontos trófeák anyagi természetű szankciót vonnak maguk után, miután bizonyítható, hogy a szankciók megszűnésével a kilövések jelentős része vadgazdálkodási érdeket sért. Kérjük ezzel kapcsolatos álláspontjukat. 20. Feltétlenül újragondolandó a vad által és a vadban okozott károk kérdésköre. Megfontolandó, hogy a Vtv ának (2) bekezdésében foglaltak helyett amely azt tartalmazza, hogy a vadkár megfizetésére az lesz köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg, akinek a területéről a vad kiváltott új rendelkezés legyen. Van olyan javaslat, amelynek értelmében a vadászatra jogosult akkor felelne a vadászterületén bekövetkezett kárért, ha annak bekövetkeztében főszabályként felróhatóság, vagy rendellenesség terheli, egyéb esetben viszont növelni kell a földhasználók védelmi kötelezettségét, illetve a jelenlegi 5 % helyett, legalább 20 %-ra emelni azon kármennyiséget, amelyet a földhasználónak kell viselnie. Ennek indoka, hogy a vad csak a jogszerű elejtéssel, elfogással kerül ki az állami tulajdon kizárólagos tárgyából, tehát károkozásakor még állami tulajdonban van, továbbá a földhasználónak is hathatósabb védekezést, együttműködési kötelezettséget kell előírni. A fentiekben írt javaslatból, véleményünk szerint, önállóan meg kellene vizsgálni azt, hogy lehet-e, és ha igen, hány százalékra emelni azon kármennyiséget, amelyet a földhasználónak kell viselnie. Álláspontunk az, hogy a földhasználó és a vadászatra jogosult a szabadtermészetben élő vadak kártételének megelőzése és csökkentése érdekében együtt kell működjön. Ezt azzal is elő kell segíteni, hogy a földhasználó is még inkább érdekelt legyen a kár megelőzésében, mert a jelenlegi 5 %-os mérték erre nem alkalmas. A javaslatok szerint a kiváltás, mint a kárért felelősség alapja ugyanakkor elhagyandó, mert csak számos félreértés forrása. Egyértelmű bírói gyakorlat csak egyértelmű jogi előírástól várható. Elfogadhatatlan az a gyakorlat, hogy az autópályákon bekövetkező vad és gépjármű összeütközések mint a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül keletkezett károk felelősségét sok bíróság automatikusan a kiváltásra hivatkozva a vadászatra jogosultra terheli, holott az autópálya létesítője és fenntartója köteles olyan kerítést létesíteni, amely 4

5 2012. augusztus céljának megfelelően távol tartja az úttól a vadonélő és az elkóborolt háziállatokat. Megmagyarázhatatlan továbbá az az új gyakorlat, amely szerint az autópályákon vadveszélyre figyelmeztető táblákat lehet egyre gyakrabban találni, mert ilyen tábla esetében kérdés, hogy milyen magatartást kell az autósnak tanúsítania, milyen sebességgel haladhat, stb. 21. Pontosítandó a Vtv. 78. (4) bekezdése, melynek értelmében a vadászatra jogosult a vasút létesítőjénél, fenntartójánál megfelelő védelmi berendezések létesítését, illetőleg vasúti jelzések elhelyezését kezdeményezheti a mező- és erdőgazdálkodáson kívül okozott károk megelőzése érdekében. Nem lehet tudni, milyen vasúti jelzések elhelyezésével lehet megelőzni, hogy egy állat ne kerülhessen a sínekre, illetve hogyan kell közlekedni a vasútnak ahhoz, hogy az ilyen véletlen eseményeket megelőzhesse. Védelmi berendezés csak megfelelő kerítés lehet, melyre a vasútnak nyilván nincs anyagi forrása, a jogosult viszont szintén nem tudja ennek költségét fedezni. Ha az autópálya üzemeltetője díjat szed azért, hogy a közút a balesetmentes közlekedésre alkalmas legyen, ezért kerítést épít, úgy a vasút üzemeltetője pedig gondoskodjon a megfelelő védelmi berendezésekről a saját költségén, miután szolgáltatásáért szintén díjat szed. Amennyiben erre nincs lehetősége, úgy kössön biztosítást, de a vétlen jogosulttól ne követelhessen emiatt kártérítést. 22. Több javaslat érkezett azzal kapcsolatban, hogy a vadászati hatóságok hatásésfeladatkörét szükséges lenne bővíteni, kiemelt feladatként pedig előírni a vadászatra jogosultaknál és ebben a földtulajdonosi vadászati közösségek is benne lennének a jogszabályszerű működés rendszeres ellenőrzését. Természetesen ez nem helyettesítené az ügyészségek és a bíróságok hatáskörébe tartozó feladatokat, a vadászati hatóságok a szakmai, vadgazdálkodási előírásokat, az éves terv betartását ellenőrizhetnék azzal, hogy jogsértő gyakorlat, vagy mulasztás esetén meg kellene határozni, milyen intézkedéseket tehetnek (pl. az ügyészség értesítése, eljárás kezdeményezése, stb.). Budapest, június 25. Változások a fegyvertartással kapcsolatosan Idén sorba jelentek meg a fegyverekkel kapcsolatos új jogszabályok, minden vadász számára fontos ezek naprakész ismerete, nézzük sorban: május 1-től hatályba lépett a évi XXIV. törvény (2012. évi XIII.törvény: 28.számú Magyar Közlöny) és a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet (39/2012.(III.12) Korm. rendelet: 29.számú Magyar Közlöny) módosítása. Ezt követte a 49/2004. (VIII.31.) BM rendelet módosítása (25/2012. (V.11.) BM rendelet: 57. számú Magyar Közlöny), valamint a 31/2006.(VI.1.) GKM rendelet módosítása (12/2012. (VI.25.) NGM rendelet). A teljes megjelent joganyagok mindenkinek a rendelkezésére állnak, a gyakorlati használathoz szükséges az MRFK által közzétett nyomtatványmintákat, úgymint adás-vétel, ajándékozás, lőfegyver és lőszer átadás-átvétel, az alábbi webhelyen érhető el:www.police.hu/ nyomtavanyok. A változásokkal kapcsolatosan számos újságcikk, híranyag megjelent, így most csak a házilagos lőszerszerelést és a fegyverek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatos információt emelném ki: A BM rendelet a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeiről szól, itt kell megemlítenünk a házilagos lőszerszereléshez és újratöltéshez szükséges követelményeket, jelenleg több megyében a tanfolyammal egybekötött vizsgák előkészítése folyik. Az írásos jelentkezéseket, az igények felmérése céljából az irodában várjuk. (9023 Győr, Corvin u. 9. Az NGM rendelet módosítása szerint 7. (3) a már használatban lévő vadász és sportlövő fegyverek az időszakos vizsgálat alól mentesek, ezen lőfegyvereket csak abban az esetben kell vizsgálatra bemutatni, ha 7. (2) a fegyveren javítást, fő darabcserét, valamint a teherviselő elemén, az elsülő és biztosító szerkezetén módosítást hajtottak végre, valamint a fegyver megszerzése esetén. Ebben az esetben a bemutatási kötelezettség a javítást végzőt, az értékesítés, illetve megszerzés esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a fegyvertől megváló személyt terheli. Sajnos ez ellentmondásban van a kormányrendelet 38. (1) J pontjának rendelkezésével, de ennek módosítására hamarosan sor fog kerülni. Orbán Henrik Tisztelt Vadásztársak! A vadászkutyák szezon előtti felkészítő foglalkoztatásáról idén sem feledkeztünk el, az őszi programunk a következő: VAV vizsgát szervezünk a Fertőmenti Vadásztársaság meghívására augusztus 25-én Sarródon. (Előtte augusztus 11-én 9 órakor gyakorlási lehetőség a helyszínen.) VAV felkészítő Patkányos-pusztán /Vámosszabadi/2012. szeptember szombati napokon reggel 9 órától. Vizsga: Patkányos-puszta szeptember 22. szombat. Minden vadászaton használható kutyafajtával részt lehet venni a díjmentes foglalkozásokon. A gyakorlások célja a sikeres vadászkutya vizsga letétele. Az eredményesség érdekében ajánlott minden gyakorlási napon megjelenni kutyával, pórázzal, az időjáráshoz és terepfoglalkozáshoz alkalmas ruházattal. Természetesen nézelődőket, érdeklődőket kutya nélkül is szívesen látunk rendezvényeinken. Részt vehetnek a már korábban vizsgázott igazolvánnyal rendelkező kutyákkal is a sporttársak, a gyakorlatok átismétlése csak javára válhat mindnyájuknak. A foglalkozások és a vizsga felől érdeklődni lehet a 06/20/ es telefonszámon. A viszontlátás reményében, vadászüdvözlettel:mikola Géza kynológiai bizottság elnöke 5

6 6 Kamarai Hírlevél

7 2012. augusztus Magyar vadászfestők Szlovákiában A magyar képzőművészeti élet vissza-visszatérő nagylelkű kezdeményezései az alkotó táborok. Fontos fókuszpontok ezek az összejövetelek, hiszen jobbára az alkotók is a mindennapok egyre szűkülő világának a foglyai. Többnyire zsugorodó anyagi korlátok közé szabva próbál mindenki boldogulni, ami szükségszerűen erodálja az amúgy is nehézségekkel küszködő, még létező művészi közösségeket. Pedig más alkotók személyiségének, művészi világlátásának ismerete nélkül csak a bizalmatlanság, a féltékenység és a saját gondolataink kizárólagosságának tudata uralkodhat el rajtunk. Pedig remek dolog tanulni, gazdagodni akár elméleti, akár gyakorlati ismeretek vagy korábban nem próbált technikák megismerésével. A festőtáborok hosszú sorában üdítő kuriózumot fedezhetünk fel. Egy határainkon kívülről érkező kezdeményezésről az immár negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Százdi képzőművészeti táborról van szó. Százd település Ipolyság és Léva közt fekszik nagyjából félúton, a Morda hegy és a Búr patak által határolt festői völgyecskében, Szlovákia déli részén. Az egykor Hont vármegyéhez tartozó települést túlnyomó részt magyarok lakják. A község eredete a XIII. századra nyúlik vissza, melynek máig is megtekinthető emléke a falu Szent Miklós tiszteletére emelt temploma. A kicsi, de tiszteletet keltő római katolikus templomban a mai napig megtekinthetők Nicolo di Tomasso itáliai mester keze által 1380-ban festett gótikus freskók. Ebben a csodálatos kis faluban él családjával Kürthy Dezső agrár-mérnök, mai szóhasználattal élve mezőgazdasági nagyvállalkozó, akinek az elhatározásából született a százdi alkotó tábor. A Kürthy Család neve elválaszthatatlanul kapcsolódik a felvidéki vármegyék történetéhez, kezdve 1365-től egészen a XX. század elejéig. Kürthy Dezső őseinek nemes hagyományát követve a földbirtokainak ügyes bajos dolgain kívül, a kultúra ápolására és a mecénási tevékenységre is áldoz. Ennek a napjainkban már ritkaság számba menő attitűdnek köszönhető, hogy négy éve megszületett egy új alkotó tábor, amely ma már nevezhető akár hagyományosnak is. Az idei meghívottak közt megtalálhatjuk a magyar vadász-képzőművészet jeles alakjait is. A tábor lakója volt Simon Ferenc Arany-ecset Toll díjas, Muray Emlékplakettel és a festő kollégák által adományozott Gemenc emlékplakettel elismert festőművész, akinek kiforrott munkáit évtizedek óta csodálhatjuk kiállításokon, valamint illusztrációként a magyar vadászati szaklapokban. Az ő sokoldalú, rendkívüli reneszánsz alkata, hatalmas ismereteit, szaktudását önzetlenül másokkal megosztó derűs személyisége meghatározó egy ilyen tábor hangulatában. Igazi öröm volt a résztvevőknek Feri bácsi jelenléte, hiszen ő hajlott kora és az utóbbi időben kissé megrendült egézségi állapota miatt nehezebben szánja rá magát az utazásra. A művészetkedvelő vadászok számára, egyedülállóan kifinomult koloritjáról ismert Meszlényi Attila Csergezán Pál-díjas festőművész neve, aki megalapozott művészetelméleti ismereteivel és magas szintű festészeti szaktudásával a hazai természetfestők táborának kimagasló tudású tagja. Nemrég megjelent az Olajfestés-vadon élő állatok című könyve régóta tátongó űrt tölt be a művészeti ismereteket oktató szakirodalmak sorában. Filozófiai mélységeket érintő érvelései, okfejtései minden arra fogékony résztvevőnek tanulságul szolgálhattak az éjszakába nyúló beszélgetések alatt. A tábor résztvevője volt Boros Andrea, Muray Emlékplakettel elismert festőművésznő, akinek a keze alól hihetetlen finomságú pirográfiák, olaj és akvarell képek kerültek ki az elmúlt években. Gyakorlatilag minden technikával mesteri szintű alkotásokat produkál. Nevével találkozhattunk a vadászati szaklapok és egyéb kiadványok illusztrációinak sorában. Az alkotásaiban felfedezhető elmélyültség tökéletesen tükrözi nyugodt és kiegyensúlyozott személyiségét. A festőművészek között üdvözölhettük I v á n I s t v á n Arany-ecset Toll díjas alkotóművészt, akinek a festőállványáról a magyar vadászfestészet legszebb Simon Ferenc festménye Kürthy Dezsőről hagyományait fe l e l evenítő munkák kerülnek le. Bár mesterének Csiszár Józsefet nevezi meg rendszerint, bátran állítható, hogy már jó néhány éve maga is önálló képi- és színvilággal rendelkező festő. Érett, harmonikus képeiben tükröződő látvány-élményeit könnyed ecsetkezeléssel viszi a vászonra. Veszprém megyéből érkezett a néhány éve alkotó Vasáros Erika művésznő. Derűs, erőteljes színvilága a porcelán festésben szerzett jártassága tükröződik alkotásain. Az alkotók között egyetlen hivatásos vadászként dolgozó, Nimród Művészeti díjas művész Rékasi Csaba. Az általa festett alkotásokon a festészettechnikai szaktudáson valamint a flóra és a fauna tökéletes ismeretén kívül érződik még valami egyéb, határozottan értéknövelő adalék. Ez pedig a mérhetetlen sok erdőjárás tapasztalata. Vadászként ismeri és ami fontos, érti az erdőt és az erdő vadjait, festőként pedig hitelesen meg is tudja örökíteni a látottakat. Az itt alkotó festők sorát gazdagítja Bálint József csongrádi csontfaragó. Bár műfajában eltérő munkák kerülnek ki a keze alól, az általuk nyújtott esztétikai élmény versenyre kelhet a festészet minden ágával. Miniatűr jelenetei varázslatos erdei világba repítik a szemlélőt. A csontba faragott apró szalonkák láttán az ember szinte várja, hogy a következő pillanatban már el is röppen a két madár, vagy a kotorékban küzdő rókát nézve érezzük, amint az morogva hátrál a végkatlan felé. Igen nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy a magas szakmai tudású művészeket felsorakoztató táborban alkotóként magam is részt vehettem. Miként a rövid ismertetésből is látszik Százdon az elvetett mag kikelt és már évek óta újra hajt. A jövőt tekintve Kürthy Dezső szándéka, hogy az egykori királyi Magyarország minden területéről hívna alkotókat a következő években szerveződő táborokba. Ugyanakkor nem szeretné kizárólag magyar nemzetiségűekre korlátozni a meghívottakat. Az ilyen módon megnyilvánuló nyitottság a határokon átívelő összetartozás gondolata, Szent István örökségének a mindennapi megvalósulása. Valószínűleg csak így lehet élni ebben a szép Kárpátmedencében. Kőhalmy Tamás 7

8

9

10 Kamarai Hírlevél Hivatásos vadászok szakmai továbbképzése (2012. április 12. Szany) A világ változik, és minden mesterség képviselője naponta találja szembe magát új kihívásokkal, feladatokkal. Nem kivétel a mi szakmánk sem, a hivatásos vadászoké: gondoljunk csak az aranysakál visszatérésére, a magyarlukafai tragédiára vagy az új csapdák használatára. A törvényi változásokról már nem is beszélve. Mindezen témákhoz csak a megfelelő előadókat kell megtalálni, ami 2012-ben is sikerült. Dr. Buzgó József régi jó ismerősünk, barátunk. Idén Az aranysakál elterjedése és annak hatásai a vadgazdálkodásra címmel tartotta meg előadását. Az aranysakál pár éve jelent meg újra hazánkban, és 2010-ben már 17 megyében fordult elő, 2011-ben csak Somogy megyében 490 db-ot lőttek! Megismerhettük természetrajzát, anatómiáját, megítélését (a természetvédők szerint rágcsáló, dög és gyümölcsevő. A gyomortartalom vizsgálatok ezzel ellentétben mást mutattak!) Vadászata főleg társas vadászatokon eredményes. Edvy Szabolcs kiemelt főelőadó és Rácz Tamás kiemelt főreferens következtek a megyei RFK-tól. Az új fegyvertörvényről és a BTK tervezett változásairól beszéltek, de természetesen szóba került a magyarlukafai eset is. Nem lehet elégszer ismételni a helyes igazoltatás, autóátvizsgálás gyakorlati végrehajtását! Máskor ezek elhagyását és inkább segítség vagy erősítés hívását kell haladéktalanul megtenni. Kávészünet után Pintér Csaba igazgató kapta meg a mikrofont, és kapcsolódva az eddigiekhez, a vadászattal kapcsolatos jogellenes cselekményekről valamint azok büntetéséről szólt. (pl.: orvvadászat, természetkárosítás, állatkínzás, rongálás, jogtalan vadászat, ) Megismertette velünk a 2011/12-es vadászév megyei terítékadatait is. A vaddisznó elejtése stagnált, de 7700 db-os becslése még mindig közel másfélszerese a maximálisan eltarthatónak. Az elejtett gímszarvas darabszáma 500-zal emelkedett, elérve a 4281-et, ami szintén magas. A kevesebb több lehetne! Örvendetes a nyúlállomány növekedése: db-ot becsültünk. Terítéke az előző évi 8374-ről 9593-ra nőtt, elismerve és mutatva az apróvadas területek kiváló szakmai (főleg hivatásos vadászi!) munkáját. A Lajta- Projekt 20 éve (A Lajta Project egy tartalmas mezei vad- és ökoszisztéma vizsgálatának 20 éve) előadás zárta a sort ebéd előtt, Prof. Dr. Faragó Sándorral. Mit vizsgálnak, milyen kérdésekre próbálnak válaszokat adni a tudósok? Hogyan változott a fogolypopuláció nagysága, sűrűsége? Mely paraméterek, mely környezeti tényezők befolyásolják a populáció változását? Melyek a problémás (halandósági) időszakok? Mikor, mire kell figyelnünk és miben tudunk segíteni féltett madaraiknak? (Kulcsfaktor elemzés!) Élőhely fejlesztés, élőhely kínálat-használat, diverzitás és még megannyi fogalmat tanultunk meg. Csak a bölcs hasznosítás, a bölcs gazdálkodás mentén képzelhető el a jövő és ezen munkával sosem szabad leállni, ha eredményt akarunk. Dr. Jámbor László elnök Úr mindenkit ebédre hívott meg, majd fakultatív programként Hajas Péter mutatott be új csapdákat, köztük a legújabbakat: a visszatartó kábeles csapdákat. Köszönjük a Kamarának a hasznos napot és az ebédet! Találkozunk a tanulmányi kiránduláson októberben! Giczi Ferenc alelnök 10

11 2012. augusztus Figyelem, változtak a vadászati idények! 27. (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is. (2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedélyével a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is. (3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét,mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét. (4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó. (5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni. (6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni. (7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető. (8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni. 27/A. (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát. (2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-ig tart. (3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető. (4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni. (5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban beteg megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki. 13. A Vhr. 45. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők. 11

12 Kamarai Hírlevél Győr-Moson-Sopron megyei Vadászbál A Győr-Moson-Sopron megyei Vadászkamara idén február 11-én rendezte meg az immár hagyományosnak tekinthető, a tagság körében is méltán népszerű megyei bálját. A helyszín idén is a soproni Tercia Hubertus Étterem volt, ahová este hét órára vártuk a bálozókat. Szerencsére a zord idő sem riasztotta el vendégeinket. A bált a Soproni Lővér Vadászkürt Együttes nyitotta meg. A nyitóbeszédet Dr. Jámbor László a kamara megyei elnöke illetve prof. dr. Faragó Sándor, a bál fővédnöke tartották. A gasztronómiai élményben gazdag vacsora nemcsak a vadételek kedvelőinek nyújtott megelégedést. Közben a több mint 200 bálozó bátrabbik fele táncra is perdült a Party Zenekar zenéjére, és a táncparkett ki sem ürült a tombolahúzásig. Támogatóinknak köszönhetően idén is rengeteg értékes és hasznos ajándékot sorsolhattunk ki: ajándékcsomagokat, vadászati lehetőségeket, képzőművészeti alkotásokat nyerhettek a játékos résztvevők. Az éjféli vadpörkölt, korhelyleves és virsli után hajnalig folytatódott a mulatság. Gondolatok a vadászetikáról Több neves vadászíró munkássága alapján a Magyar Vadász Etikát akként határozhatjuk meg, hogy az a vadászat sok évezredes története során kialakult szokások és szertartások erkölccsé nemesült íratlan, de feltétlen betartandó magatartás szabályok összessége. Olyan magatartási szabályok, amelyek nemessé, széppé teszik a vadászatot és mint erkölcsi tartalom a vadászati jogszabályaink egy részének alapjául is szolgálnak. A vadászetika a vadászok magatartását mérlegeli és megállapítja azokat az erkölcsi elveket, normákat, amelyeknek a vadászati tevékenység során történő érvényesülése az erkölcsileg kifogástalan kulturált vadász magatartás, vadásziasság, és a sportszerűség feltétele. A vadászetika tehát a vadászat körében érvényesülő erkölcsi elvek rendszere, amely a vadászati tevékenység gyakorlása során uralkodó erkölcsi normákat fogja át. A vadászetika a vadásztársadalom erkölcsi jellemzőinek elemzésével közreműködik a vadászok erkölcsi magatartásának formálásában. A vadászat rendjét és a vadászok magatartását sok vonatkozásban jogszabályok szabályozzák, olyan esetekben is, ha vannak bennük olyan jellegű etikai szabályok, amelyek jogi norma rangjára emelkedtek. A sport és hivatásos vadászok vadászlétükkel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit meghatározó jogszabályok körét az Országos Magyar Vadászkamara Etikai Szabályzata tartalmazza. Az Etikai Szabályzat szerint a vadászatra, a vadgazdálkodásra, a vad védelmére, valamint a természetvédelemre, továbbá a lőfegyverek tartására és használatára, az Országos Magyar Vadászkamarára vonatkozó jogszabályok, a kamara testületi szervei által elfogadott szabályzatok, illetve határozatok megszabják sport és hivatásos vadászoknak a vadász létükkel kapcsolatos feladatait, jogait és kötelezettségeit. Az Etikai Szabályzat meghatározza a sport és hivatásos vadászokkal, a kamara tagjaival kapcsolatban, csak rájuk vonatkozóan az etikai eljárás célját, az etikai vétségeket, az alkalmazható etikai büntetéseket, továbbá az etikai eljárás rendjét, szabályait. Az Etikai Szabályzat és a jogszabályoknak a jelentősége abból a szempontból is nagy, hogy súlyosabb hibáktól, a jogszabály-sértésektől való tartózkodásra nevelnek. OMVK Győr-Moson-Sopron megyei Területi Szervezetének Etikai Bizottsága Dr. Szammer Károly elnök Golyós, sörétes lőfegyverek javítása, teljes felújítása, sörétes fegyverek átépítése, golyós lőfegyver készítése, kalibermódosítás, csőcsere, céltávcsövek felszerelése egyedi ill. gyári szerelékekkel, tuskészítés, stb. Leselejtezett, gazdaságtalanul javítható lőfegyverek megvásárlása korlátozott számban! Elérhetőségek: Tel.: , Postacím: 9172 Győrzámoly, Tölgyfa utca 18. Megrendelés esetén az időpont egyeztetés véget mindenképp hívjon! 12

13 2012. augusztus 13

14 Kamarai Hírlevél SÓLYOM -KUPA Győr-Moson-Sopron Megyei Vadász-Lövész Bajnokság (Mosonmagyaróvár, június 9.) Csak a szenvedély születik velünk, a tudást már úgy kell elsajátítanunk! írja egyik levelében Láng Rudolf (Sólyom) a vadászetika legnagyobb magyar képviselője, Kittenberger Kálmán bensőséges barátja és munkatársa, a Nimród vadászújság kiváló publicistája. Az ő emléktáblájának (amely 2007-óta Mosonmagyaróvár rangos vadászati emlékhelye) megkoszorúzásával kezdődött az idei megyei vadász-lövész bajnokság. A Kamarának a verseny 14 évvel ezelőtti és azóta tartó évenkénti kiírásával nem titkolt szándéka, hogy az arra való felkészülés és az azon való indulás, gyakorlása mind azt szolgálja, hogy megszerezzük, szinten tartsuk azt a tudást, lő készséget, amivel illik rendelkezniük a vadászatokon. A vadász-lövészet népszerű és nagymultú sportnak nevezhető Mosonmagyaróváron és az egész megyében. Olimpikonunk is van: Bognár Richárd trapplövő Londonban mutatkozik be. (Mire ezek a sorok olvashatóak a Vadászlapban, már azt is tudni foglyuk milyen eredménnyel!?) A bajnokság összetett: a pontok felét golyóban, felét sörétlövészetben lehet megszerezni. Mindegyik számban történik egyéni értékelés versenyszámonként és összetettben, a vadászatra jogosultak által indított 3 fős csapatok esetében csapat összetettben. A versenykiírás 2003-óta változatlan. A sörétes szám: 3 lőállásból korongra tett, összesen 18 lövés. Minden korongra 2 lövés adható le (nagytorony, nyúl, teal, trapp, kistorony, kacsa sorrendben). Fontos: a három lőállás kijelölése a verseny kezdetekor történik meg egy pártatlan személy által! Golyólövés: 45 m-ről, 10 lövés vaddisznó alakra, szabadkézből, támaszték nélkül, nyílt irányzékú 0,22-es kisgolyós fegyverrel. A Sólyom -Kupán évről-évre izgalmas összecsapások zajlanak. Legtöbben a Lajta-Hanság Zrt. csapatát kell, hogy legyőzzék, hiszen ők már kétszer nyerték el a vándorkupát, és ez évben is a második védésre készültek. Sikerrel! (A vadászkupát 3 egymást követő évben kell elnyerni ahhoz, hogy valaki végleg hazavihesse.) Az eredmények ismertetése előtt még az anyagiakról: a verseny tejes költségét a Megyei Vadászkamara állja (beleértve egy nagyszerű vaddisznópörköltet is!) Tervezzük a verseny kiterjesztését, első lépésben meghívva a szomszéd megyék és az állami erdőgazdaságok legjobbjait, majd később országos bajnokság helyszíne is lehet a mosonmagyaróvári lőtér. Giczi Ferenc kamarai alelnök 14

15 2012. augusztus Nők versenyében: I. Kiss Istvánné (195 pont) Az eredmények: Golyós egyéni: I. Lang Attila szétlövés után (130 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Ifj. Burkus István szétlövés után (130 pont) Lajta-Hanság Zrt. III. Blága Zoltán szétlövés után (125 pont)fertőtáj Vt. (Takács Gábor 125 pont, Tamás Róbert 125 pont, Payrits Attila 125 pont) Korong egyéni: I. Ifj. Burkus István (180 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Schreiner Károly (170 pont) Három Fenyő Vt. III. Járdán József szétlövés után (160 pont) Mosonszentjánosi Vt. (Jávor Miklós 160 pont, Grózer Gergely 160 pont, Takács Gábor 160 pont) Egyéni összetett: I. Ifj. Burkus István (310 pont) Lajta-Hanság Zrt. II. Takács Gábor (285 pont) Lajta-Hanság Zrt. III. Schreiner Károly (270 pont) Három Fenyő Vt. Csapat összetett: I. Lajta-Hanság Zrt. (855 pont); ifj. Burkus I.-Lang A.-Takács G. II. TAEG Zrt. (625 pont); Gergácz P. - Pál L. - Simon G. III. FERTŐTÁJ Vt. (600 pont); Payrits A.-Blága Z. Máté Cs. III. HUNOR Vt. (600 pont); Grózer G. Molnár S. Kiss Istvánné 15

16 Kamarai Hírlevél A ragadozógazdálkodás jövőbeni lehetőségeiről Győr-Moson-Sopron megyében A kora tavaszi rókagyérítési napokat követően, május 9-én a Sopron Tájegységi Vadászszövetség szervezésében, az apróvadas területek jelenleg talán legfontosabb feladatáról, a ragadozógazdálkodásról, szerveztek szakmai napot, Győr-Moson- Sopron megyében a Sopronhorpácsi Nimród Vadásztársaság vadászházában. A jelenleg készülő új törvénytervezet egyik súlyos kérdése a ragadozófajok állományszabályozásának magyarországi lehetőségei, beleértve az emberi gondatlanságból a területre kikerülő mérhetetlen mennyiségű, állandó problémát és sok vitát kiváltó kóbor háziállatot, kutyákat és macskákat. A terület szakértője, a Nyugat-Magyarországi Egyetem doktorandusza, Hajas Péter Pál tartott előadást az európai és kanadai gyakorlatról, a szabályozott keretek között történő csapdázási módokról, ezek használatáról és eredményességéről. Az unió több tagállamában előttünk járnak, kiterjedt szabályozása van az élvefogó és az ölőcsapdák használatának is. A különböző kategóriákba sorolt, jóváhagyott berendezések szakszerű kezelését tankönyvekben és tanfolyamokon oktatják, a felhasználókat vizsgának vetik alá, a csapdákat pedig a használó azonosítószámával is megjelölik. Magyarországon jelenleg a vadászterületek kis része él a csapdázás lehetőségével, pedig annak eredményessége önmagáért beszél. Az előadásból kiderült eltérő csapdák szolgálnak különböző célfajok elejtésére, és eltérő az egyes típusok eredményes felhasználási ideje is. Minden vadgazdálkodónak csapda rendszerekben kell gondolkodni, amelyek igazodnak a terület adottságaihoz és a szezonális feladatokhoz. A róka csapdázását például a sűrűn lakott és forgalmas területrészeken, valamint az utak környékén élvefogó-, a lakott területektől távol pedig a szelektív ölőcsapdák használatával praktikus megoldani. Az ellenőrzés során az élvefogó csapdákkal kell kezdeni a munkát, hogy a befogási stressz a lehető legrövidebb legyen. A távolabb eső területrészeken használt hattyúnyakakat és forgókeretes testszorító csapdákat a kezelő ráér ezt követően ellenőrizni. A nehezen elérhető helyeken jó szolgálatot tesz a telefonos jelzővel ellátott műkotorék-csapda, vagy a környéken élő megbízott megfigyelőnk, aki a fogásról tájékoztat bennünket. A tavaszi időszakban kiemelt figyelmet kell fordítani a varjúfélék csapdázására, ilyenkor használatosak a Larsen, vagy a TrolleLjungby varjúcsapdák. Újdonságként szerepelt az élve fogó, visszatartó kábeles csapdák bemutatása. Jelenleg van folyamatban a kíméletes csapdázási szabványok szerint minősített eszközök tesztelése a Dél-Dunántúl aranysakálban bővelkedő területein. Ezekkel az eszközökkel várhatóan elkerülhető a vaddisznó csapdába kerülése, így a nagyvadas területeken is jól használhatók. Az elméleti előadást, a gyakorlati eredményekről, Istvánder Zoltán és Pagonyi Péter hivatásos vadászok beszámolói követték, bizony elgondolkodtató az intenzív vadászatot követően tavasszal néhány darab csapdával elejtett további db-os rókateríték és ennek várható hatása majd az apróvad szaporulatára. A csapdák nemcsak a róka, de a sok esetben kutyákat amortizáló, sok munkával járó, borzok elejtésére is lehetőséget biztosítanak az apróvadas gazdálkodóknak. Az előadást követően, Dr. Jámbor László az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöke röviden ismertette a vadászok számára kedvezőbb jogszabálytervezeteket, majd mint megyei vadászkamarai elnök arra tett ígéretet, hogy az igények felmérését követően segítséget nyújt a vadgazdálkodóknak a csapdahasználattal kapcsolatos gyakorlati bemutatók és szaktanácsadás szervezésében. A rendezvényen ezután a gyakorlat következett, Hajas Péter Pál a különféle csapdatípusok szakszerű használatáról tartott bemutatót. A hivatalos részt követően Dr. Tóth József elnök invitálta a terített asztalhoz a résztvevőket, ahol is egy kiválóan elkészített őzgulyás tette fel a koronát a délelőttre. A rendezvényen megfogalmazódott, hogy a magyar vadászok elvárása a pontos jogszabályi háttér megteremtése, a megfelelő tudatos és kidolgozott kommunikáció a társadalom felé. Megdöbbentő az a tudatlanság, ahogyan jelenleg a csapdákhoz viszonyul a nem vadászó lakosság. A feladatát végző hivatásos vadásznak megrongálják a berendezéseit, kiengedik a csalimadarait. A lakóépületek közé betelepült rókacsaládot sértetlenül kívánják áttelepíteni távolabbi területre, okozzon máshol problémát Sorolhatnánk. Van még mit tennünk ezen a területen is. Orbán Henrik 16

17 2012. augusztus Ragadozók állományszabályozása Győr-Moson-Sopron megyében január február 3. Az Országos Magyar Vadászkamara Győr- Moson-Sopron megyei Területi Szervezete a megye vadgazdálkodói részére hagyományteremtő szándékkal először 2009-ben Rókagyérítési napokat szervezett, 2012-ben immár negyedik alkalommal változatlan lelkesedéssel vettek részt a vadgazdálkodók az eseményen. A választható vadászati módok közül a legnépszerűbb egyéni lesvadászat mellett, több gazdálkodó társasvadászat és kotorékozás szervezését is vállalta. Talán idén újdonságként a szelektív ölőcsapdák használatának jelentősége is megmutatkozott az eredményekben. A munka összegzésére és az ezt bemutató terítékre pénteken délután kor, a Dózsa Vadásztársaság vadászházánál, Szanyban került sor. Az évszakhoz képest hidegebb időjárás kedvezett a róka vadászatnak, a teríték számszakilag is szépre, látványosra sikerült. Elejtett róka összesen: 95 db, borz 3 db, nyest 4 db, házi görény 1 db. A szép számmal megjelent érdeklődőt Dr. Jámbor László, az OMVK Győr-Moson- Sopron megyei Területi Szervezetének elnöke köszöntötte, majd Orbán Tibor a vadgazdálkodási bizottság elnöke ismertette az eredményeket és adta át a legeredményesebb vadgazdálkodóknak járó díjakat. A vadgazdálkodók versenyén első helyezést, az OMVK Győr Moson-Sopron megyei szervezetének vándorkupáját a Vadgazda Vadásztársaság nyerte 16 db rókával, 3 nyesttel és egy házi görénnyel. Eredményességükben megmutatkozott a csapdázásban rejlő lehetőségek sikeres kihasználása. Második helyet 14 rókával a Csapod-Himod-Hövej FTK., a harmadikat pedig, szoros versenyben, 13 elejtett rókával a Szigetköz Vadásztársaság nyerte. A terítéket követően a rendezvény a vadászházban folytatódott, a kiváló szarvas pörköltet követően Hajas Péter a NYME kutatója mutatta be a szelektív ölőcsapdák, valamint a műkotorék csapda helyes használatát és ismertette a jövő ragadozó állománykezelési lehetőségeit. Az ő felajánlása révén több értékes különdíj műkotorék és ölőcsapda került kiosztásra. A megyében egyre több gazdálkodó fordul az új lehetőségek felé, hiszen a befektetett eszközök hamar megtérülnek az apróvadállomány növekedésével, a fegyveres állomány szabályozásra, a vadászatra rendelkezésünkre álló idő szűkössége miatt egyre kevesebb a lehetőség. A rókák létszámának szabályozása, megfelelő szinten tartása nem csak vadgazdálkodási, hanem természetvédelmi és humán egészségügyi érdek is. A fentiek miatt az akció lényege nem a terítékre hozott rókák minél nagyobb számában rejlik, hanem abban, a baráti és szakmai információcserében, aminek eredményeként közösen tehetünk a magyar apróvadállomány fennmaradása és fejlesztése érdekében. Orbán Henrik titkár Sakál dublé a Hanyban július 18-án az esti szürkület utolsó perceiben kihasználva a búzatarlón heverő szalmabálák takarását, egy hosszú és izgalmas, valamint nem kis fizikai megterhelést jelentő cserkelés után hozta terítékre a képen látható aranysakál párt Lang Attila hivatásos vadász. A hím 160 m-ről kapta a lapockalövést, a nőstényt menekülés közben érte a 270-es süvítő golyója. Gratulálunk az elejtőnek és örülünk, hogy ismét kettővel kevesebb él területünkön ebből a veszélyes ragadozóból. A másik szemünk ugyanakkor sír, mivel az aranysakál példányainak száma tavasszal elérte a at az Észak-hansági területünkön (14000 ha). És mindez 3 év alatt! A Lajtában 2010-ben lőttük az első példányt. Tavaly 4 db esett. A végtelen nádasok, jágerkenderesek, lápos területrészek kiváló életkörülményeket és zavartalan nyugalmat biztosítanak a visszatért fajnak. A nádi farkas (vagy más nevén réti farkas, toportyán, kis farkas, csikasz ) extrém alkalmazkodóképességgel, fejlett társas szerveződéssel rendelkező, inteligens, rejtett életmódot folytató és óvatos állat. Éppen ezért ritkaság számba megy az elejtése. Nem szeretnénk addig eljutni ahol a déli megyék területei tartanak -, hogy lövésre megjelenik a sakál. A vérebesek beszámolóiból tudjuk: a másnap eredményesen megkeresett nagyvadnak a legtöbb esetben hűlt helyét találják. Giczi Ferenc ágazatvezető 17

18 Kamarai Hírlevél Adószám: Bejegyző szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Regisztrációs szám: PK.A /4.szám Győr-Moson-Sopron Megye Vadászati Kultúrájáért és Vadgazdálkodásáért Közhasznú Alapítvány 9023 Győr, Corvin utca 9. Közhasznúsági jelentés Beszámolási időszak: január december 31. Közhasznú tevékenység A tárgyévben jelentős közhasznú tevékenység végzése nem történt. Foglalkoztatottak A szervezet a tárgyidőszakban munkavállalókat nem foglalkoztatott. Költségvetési támogatások bemutatása -1 % személyi jövedelemadó felajánlásából származó bevétel: 110 eft. Költségvetési támogatások felhasználása A szervezet tárgyévi kiadásainak fedezetéül költségvetési támogatás nem szolgált. Az 1% személyi jövedelemadó felajánlásából származó bevétel felhasználása a következő gazdálkodási évben jelentkezik. Közhasznú tevékenység bevételei A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány a tárgyévben közhasznú tevékenységéből bevétele nem származott. Egyéb közhasznú bevételek A szervezet a tárgyévben közhasznú tevékenysége keretében egyéb jogcímen bevételt nem realizált. Vállalkozási tevékenység bevételei A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány a tárgyévben vállalkozási tevékenységet nem végzett. Kiadások Cél szerinti juttatások A szervezet a tárgyévben alaptevékenysége keretében adományt, díjakat, illetőleg más juttatást nem nyújtott. Vezető tisztségviselők juttatásai A szervezet vezető tisztségviselői a tárgyévben semmiféle juttatást nem kaptak. Közhasznú tevékenység működési költségei A közhasznú tevékenységhez kapcsolódó működési költségek az általános szabályok szerint kerültek elszámolásra. Ráfordításként elszámolt tételek: -Bankkköltég: 14 eft. Közhasznúsági cél teljesülése A szervezet a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységét a tárgyévben közhasznú céljának megfelelően látta el. Köszönet a támogatóknak A Gy-M-S M.V.K.VKözh.Alapítvány ezúton fejezi köszönetét mindenkinek, aki tevékenységének ellátáshoz a tárgyévben anyagi vagy nem anyagi segítséget nyújtott. A közhasznúsági jelentés teljes terjedelmében megtekinthető az OMVK Győr-Moson-Sopron megyei irodájában. Prof. Dr. Kóczy T. László elnök 18

19

20 20 Kamarai Hírlevél

Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához

Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához Szempontok a hatályos vadászati törvény módosításához A teljesség igénye nélkül gondolatébresztőnek szánjuk a jelenleg hatályos vadászati törvényben, illetve végrehajtási rendeletében szabályozott, többek

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18986594-1-08 Bejegyző szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Regisztrációs szám: PK.A.60.146/4.szám Győr-Moson-Sopron Megye Vadászati Kultúrájáért és Vadgazdálkodásáért Közhasznú Alapítvány

Részletesebben

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T

H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T H Á Z I S Z A B Á L Y Z A T Készült: 2010. október 16. 2 1.. /1/ A Nagycserkeszi Új Erő Vadásztársaság, (továbbiakban VT.) 2010. október 16-án tartott közgyűlése által módosított Házi Szabályzat. /2/ Jelen

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék Érvényes: 2014. március 1-től visszavonásig 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje

Részletesebben

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék

HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék. Vadászati árjegyzék HUNOR VADASKERT Zrt. Vadászati árjegyzék 2015/2016 Vadászati árjegyzék 1. oldal 2. oldal Bemutatkozás Tisztelt Vadászvendégünk! S ok szeretettel köszönti Önt a Hunor Vadaskert Zrt.! Engedje meg, hogy néhány

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám: Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 19023638-1-43 Fővárosi Bíróság, 12.Pk. 62.594 Bárdos Lajos Zenei Hetek Kórus- és Ifjúságnevelési Alapítvány 1114 Budapest, Ulászló utca 15 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18559334-2-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18174432-1-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 8273 Mozdonyvezetők A Biztonságos És Egészséges Életért Alapítvány 1145 Budapest, Bácskai utca 11. 2011 Fordulónap: 2011. december

Részletesebben

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél!

Vadászati Árjegyzék 2011/2012. Pilisi Parkerdő Zrt. Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Kedves Vadászok! Üdvözöljük Önöket a Pilisi Parkerdő Zrt-nél! Vadászati Árjegyzék 2011/2012 Pilisi Parkerdő Zrt Mielőtt nekilátnának áraink áttanulmányozásához, kérjük, hogy olvassák el az általános tudnivalókat.

Részletesebben

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:

Ismertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata: 1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006.

Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18951987-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Apk.60.007/1994. 8900 Zalaegerszeg, Apáczai. Cs. J. tér 5/A. 2006. Fordulónap: 2006. december 31. Beszámolási időszak: 2006.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám 19171339-1-13 Bejegyző szervezet Pest Megyei Bíróság Pk.60038/1989 Regisztrációs szám TE34 Alkotó Gyermekműhely és Kulturális Iskolaegyesület 2000 Szentendre, Jókai utca 3. Közhasznúsági jelentés

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18690431-1-13 Bejegyző szerv: Pest Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 4.Pk.60079/2000/4 Gyermekmosoly Közhasznú Alapítvány 2142 Nagytarcsa, Sport utca 6. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám: Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 18259089-1-43 Fővárosi Bíróság 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011. december

Részletesebben

1. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása

1. A termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása 14324 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2012. évi 99. szám A vidékfejlesztési miniszter 72/2012. (VII. 24.) VM rendelete a termésnövelõ anyagok engedélyezésérõl, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

Részletesebben

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület. Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3-as számú fôközlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár elôtt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza

Részletesebben

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület.

Házi szabályzat. A vadászható terület nagysága: 3841ha. Vadvédelmi terület. Házi szabályzat A vadásztársaság területének határai: A 3. számú f közlekedési úti Sajó hídtól a Sajó folyó Ónodig, majd nyugatra az ónodi vár el tt a közútig. Innen Ónod- Nyékládháza közút, Nyékládháza

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18930191-1-19 Bejegyző szerv: VESZPRÉM MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: PK. 60 010/2000 EGYÜTT A KÖNYVTÁRÉRT ALAPÍTVÁNY 8420 Zirc, JÓZSEF A. utca 1 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Adószám: Bejegyző szerv: Regisztrációs szám: 18160525-1-42 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG PK.60.991/1997 BOKOR, HAZAI RÁSZORULÓK ALAPÍTVÁNY 1163 Budapest, GORDONKA utca 7. 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2005.

Közhasznúsági jelentés 2005. Adószám: 18367193-1-03 Bejegyző szerv: Bács-Kiskun Megyei Bíróság Kecskemét Regisztrációs szám: Pk.60.060/2005/3. Motoros Könnyű Sportrepülő Szövetség 6035 Ballószög, II. körzet 35. 2005. Fordulónap: 2005.

Részletesebben

Pénzügyi beszámoló 2012

Pénzügyi beszámoló 2012 Adószám: 18336999-1-43 Cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Bejegyzési szám: 14.Pk.60.384/2012/3. Nyilvántartási szám: 11.662. 1119 Budapest, Fehérvári út 109. III/11. 2012 Fordulónap: 2012. december 31. Beszámolási

Részletesebben

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA TARNAMÉRAI TARNAMENTE VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA BEVEZETŐ RÉSZ A Vadásztársaság 1980. december 29.-én vált le a Hevesi Nimród Vadásztársaságtól és alakult meg Tarnamérán TARNAMENTE Vadásztársaságként.

Részletesebben

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata

Civil törvény változásai. Péteri Község Önkormányzata Civil törvény változásai Péteri Község Önkormányzata Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény A civil szervezetek

Részletesebben

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS

VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)

Részletesebben

2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS

2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS 2014/2015. TANÉVI BOCSA DIÁKOLIMPA VERSENYKIÍRÁS 1. A verseny célja: A 2014-2015. tanévi Magyarország Bocsa Diákolimpia bajnoka cím, és a további helyezések eldöntése. Tehetséggondozás, egy látványos,

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 13953757-2-15 Bejegyző szerv: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bíróság Regisztrációs szám: 15-09-071493 Tömöttvár 2007 Közhasznú Nonprofit Kft 4900 Fehérgyarmat, Tömöttvár út 5-7. 2011 Fordulónap:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2004.

Közhasznúsági jelentés 2004. Adószám: 18539518-1-43 Bejegyző szerv: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 1160/2000.05.16. Élet Kenyere Alapítvány 1111 Budapest Lágymányosi út. 23/A. fszt.4. 2004. Fordulónap: 2004.

Részletesebben

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2011. III. szám Aktuális teendők 1. Március 20-a volt a határideje az éves vadkilövés dokumentálásának.

Részletesebben

XLIX. MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG

XLIX. MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG Magyar Repülő Szövetség MAGYAR EJTŐERNYŐS SZÖVETSÉG XLIX. MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG II. OSZTÁLYÚ BAJNOKSÁG IFJÚSÁGI ÉS UTÁNPÓTLÁS BAJNOKSÁG MESTER BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA Nyíregyháza, 2011. 07. 28 07.

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003.

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003. Adószám: 18689156-1-13 Bejegyző szerv: PEST MEGYEI BÍRÓSÁG Regisztrációs szám: 1100 SZENTJÁNOSBOGÁR KÖZHASZNÚ EGYESÜLET 2099. Dobogókő, Fény utca 1. KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2003. Fordulónap: 2003. december

Részletesebben

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK 1. 2. 3. 4. 5. 1. Mi a különbség az agancs és a szarv között? Ismertesse a gímszarvas éves agancsciklusát! 2. Ismertesse a tőkés réce költés biológiáját, hazai helyzetét.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18125861-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 14.Pk.61.013/2006 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére

Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 201 II. szám Aktuális teendők Mint ahogyan már azt az előző hírlevelünkben is jeleztük, a 2011/2012-es,

Részletesebben

2012. évi beszámoló Kiegészítő melléklet

2012. évi beszámoló Kiegészítő melléklet Adószám: 18615568-1-11 Bejegyző szerv: Komárom-Esztergom megyei Bíróság Regisztrációs szám: 60.069/2005/5. 2067 Szárliget Gyöngyvirág u. 10/A Kiegészítő melléklet Beszámolási időszak: 2012. január 01.

Részletesebben

Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság

Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság Dunaszentmiklósi Rákóczi Vadásztársaság árjegyzéke a 2012-2013 vadászati évre Elszámolás: - trófeás vadaknál a bírálat napján érvényes OTP Valuta középárfolyam EUR/HUF-ban. - tar vadaknál az elejtés napján

Részletesebben

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1

1997. évi CLVI. törvény. a közhasznú szervezetekről1 1997. évi CLVI. törvény a közhasznú szervezetekről1 Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18248072-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 8805 Egyszer Volt a Magyar Gyermekkulturáért Közhasznú Alapítvány 1124 Budapest, Apor Vilmos tér 25-26 2011 Fordulónap: 2011.

Részletesebben

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés -

Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - Szervezeti és működési kérdések - civil szervezetek, közhasznúság és változásbejegyzés - NOSZA Egyesület 2014. február 28. Új jogszabályi környezet 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú

Részletesebben

"ÉLETÖRÖM" Idős Otthon Szociális Ellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 8200 Veszprém, Sólyi utca 20. Közhasznúsági jelentés 2011.

ÉLETÖRÖM Idős Otthon Szociális Ellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 8200 Veszprém, Sólyi utca 20. Közhasznúsági jelentés 2011. Adószám: 22140922-2-19 Cégbíróság: Veszprém Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cégjegyzék szám: 19-09-511656 "ÉLETÖRÖM" Idős Otthon Szociális Ellátó Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 8200 Veszprém, Sólyi

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2013.

Közhasznúsági jelentés 2013. Adószám: 18128204-1-41 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12.Pk.60.535/2007 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28. 5. 4. 2013. Fordulónap: 2013. december 31. Beszámolási időszak: 2013.

Részletesebben

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET

2009. november 6. 12. szám. Tartalomjegyzék RENDELET 2009. november 6. 12. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 13/2009. (XI. 6.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló 26/2009. (XII. 30.) Kgy. rendelet módosítása

Részletesebben

Horgászegyesület Elnöke

Horgászegyesület Elnöke Horgászegyesületek Velencei-tavi és Dunamenti Szövetsége H V D SZ 8 0 0 0 S z é k e s f e h é r v á r S z é c h e n y i u. 4. Nyt. Szám: 15/2014 Horgászegyesület Elnöke SZÉKHELYÉN Tárgy: Versenykiírás

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG. REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG GÉPJÁRMŰVEK KÖLTSÉGELSZÁMOLÁSÁNAK 1.1.1.1. SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG REPREZENTÁCIÓS SZABÁLYZAT (módosításokkal egységes szerkezetben) 1 Hatályos: 2014. november 3.

Részletesebben

NAGYBEREK VADÁSZATI BT.

NAGYBEREK VADÁSZATI BT. Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18188394-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 60953/2005 EgÉszsség, PRevenció, BizTonság, Életmód, Közbiztonság (ÉRTÉK-REND) Alapítvány 1161 Budapest, Baross utca 191 A Közhasznúsági

Részletesebben

AZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA

AZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA AZ ÓPUSZTASZERI VÍZÜGYI VADÁSZTÁRSASÁG HÁZI SZABÁLYZATA 2013. március.. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1./ A házi szabályzat hatálya kiterjed az Ópusztaszeri Vízügyi Vadásztársaság tagjaira, tagjelöltjeire, vendégvadászaira

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 19282604-1-20 Bejegyző szerv: Zala Megyei Bíróság Regisztrációs szám: 1025 Suli Harmónia-2007 Gyermekeket Segítő Alapítvány 8767 Felsőrajk, Szabadság utca 46 2010. Fordulónap: 2010. december 31.

Részletesebben

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006.

Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Hang-Kép Kulturális Egyesület 4026 Debrecen, Garai u. 13. Közhasznúsági jelentés 2006. Adószám: 18559334-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk. 62 121/2000 Fordulónap:

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18026133-2-12 Bejegyző szerv: Nógrád Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk.60.071/2009/7. Salgótarján Helyi Turisztikai Desztináció Mendzsment Közhasznú Egyesület 3100 Salgótarján, Múzeum tér

Részletesebben

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő

Részletesebben

53. EJTŐERNYŐS CÉLBAUGRÓ MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG

53. EJTŐERNYŐS CÉLBAUGRÓ MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG MAGYAR EJTŐERNYŐS SZÖVETSÉG 53. EJTŐERNYŐS CÉLBAUGRÓ MAGYAR NEMZETI BAJNOKSÁG II. OSZTÁLYÚ BAJNOKSÁG IFJÚSÁGI ÉS UTÁNPÓTLÁS BAJNOKSÁG MESTER BAJNOKSÁG VERSENYKIÍRÁSA Szeged 2015. 09. 17-20. 53. EJTŐERNYŐS

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007.

Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 19382106-1-19 Bejegyző szerv: Veszprém Megyei Bíróság Regisztrációs szám: Pk.60 134/2007/3.Nyt.1484. 8200 Veszprém, Haszkovó utca 12/A I 6. 2007. Fordulónap: 2007. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

HUNGEXPO KUPA 2011 V E R S E N Y S Z A B Á L Y Z A T A

HUNGEXPO KUPA 2011 V E R S E N Y S Z A B Á L Y Z A T A HUNGEXPO KUPA 2011 NEMZETKÖZI KORONGVADÁSZ VERSENY V E R S E N Y S Z A B Á L Y Z A T A és VE R S E N Y K I Í R Á S HUNGEXPO KUPA 2011 NYÍLT NEMZETKÖZI KORONGVADÁSZ VERSENY V E R S E N Y K I Í R Á S 2011.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2012.

Közhasznúsági jelentés 2012. Adószám: 18181256-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: nyilvántartási szám: 8949 MAGYAR KARDIOLÓGUSOK TÁRSASÁGÁNAK SZÍVALAPÍTVÁNYA 1146.BUDAPEST. CHÁZÁR ANDRÁS ÚT 19. 2012. Fordulónap:

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik.

ALAPÍTÓ OKIRAT. 3. A költségvetési szerv telephelyeinek neve és székhelye: az Újvárosi Művelődési Ház telep hellyel nem rendelkezik. 5/A. számú melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCv. törvény 8. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról

Részletesebben

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1

2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1 2008. évi LXXVI. Törvény a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosításáról1 1. (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18259089-1-43 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 12215. Hallássérültek Identitásáért Egyesület 1222 Budapest, Zentai utca 22. A. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 21384095-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-920431 Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. 1088 Budapest, Rákóczi út 21. Közhasznúsági jelentés 2009. Fordulónap: 2009.

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG KIEMELT EDZŐ PROGRAM SZABÁLYZATA Hatályos: 2015február 01 napjától TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 2 BEVEZETŐ 3 I FEJEZET 4 A KIEMELT EDZŐ PROGRAM CÉLJA, HATÁLYA 4 II FEJEZET

Részletesebben

2010. X. szám. Aktuális teendők

2010. X. szám. Aktuális teendők Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2010. X. szám Aktuális teendők Az őzagancsok bemutatási határideje: október 30! A Vtv. szerint a vadfaj

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

2015/2016. TANÉVI EVEZŐS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VERSENYKIÍRÁS

2015/2016. TANÉVI EVEZŐS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VERSENYKIÍRÁS 2015/2016. TANÉVI EVEZŐS DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ VERSENYKIÍRÁS 1. Az országos döntő célja: Az evezés sportág népszerűsítése az általános és középiskolák tanulói és pedagógusai körében. A fiatalok készségeinek,

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012

KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 KÖZHASZNÚSÁGI BESZÁMOLÓ 2012 GENIUS TEHETSÉGGONDOZÓ ALAPÍTVÁNY Budapest, 2013. április 30. TARTALOM 1. Egyszerűsített éves beszámoló 2. Kiegészítő melléklet 3. Közhasznúsági melléklet KÖZHASZNÚSÁGI MELLÉKLET

Részletesebben

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület

A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület Szervezeti és Működési Szabályzata. A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület A Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2008. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Sportegyesület jogállása Az Magyar Műrepülő Klub Közhasznú Sportegyesület alakuló közgyűlése

Részletesebben

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő

Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés TORNATEREMÉRT Kiemelten Közhasznú alapítvány Kuratóriumának 1/2013. (13.04.24.) sz. határozata:(kivonat a jegyzőkönyvből): A Kuratórium elfogadta a 2012. évi TORNATEREMÉRT alapítvány

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. melléklet Hallgatói követelményrendszer 18. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS, valamint a BEKÖVETKEZETT

Részletesebben

A műszaki vizsgálatról

A műszaki vizsgálatról A műszaki vizsgálatról A Nemzeti Közlekedési Hatóság a kormány kijelölése alapján felelős többek között a közúti járművek műszaki megvizsgálásáért is. A járművek műszaki megvizsgálásáról rendelkező jogszabályok

Részletesebben

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje

Önkéntes munka nyilvántartásának rendje a Magyar Hadtudományi Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete Önkéntes munka nyilvántartásának rendje Jelen dokumentum a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) 2014. február 28-án

Részletesebben

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról

Részletesebben

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007.

Pécsi Hársfa Egyesület. Közhasznúsági jelentés 2007. Adószám: 183278741-02 Bejegyző szerv: Baranya Megyei Bíróság Közhasznúsági fokozat: közhasznú szervezet Közhasznúsági végzés: 0200/Pk.60193/2005/4 Pécsi Hársfa Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007. Fordulónap:

Részletesebben

VERSENYKIÍRÁS Lovastorna SÓSKÚT KUPA 2014. május 3-4. - helyszíne: Sóskúti Lovas-és Élménypark

VERSENYKIÍRÁS Lovastorna SÓSKÚT KUPA 2014. május 3-4. - helyszíne: Sóskúti Lovas-és Élménypark VERSENYKIÍRÁS Lovastorna SÓSKÚT KUPA 2014. május 3-4. Sóskúti Lovas-és Élménypark 1. Általános rendelkezések: A verseny kiírója és a kiírás alapja: Magyar Lovas Szövetség Lovastorna Szakág (továbbiakban:

Részletesebben

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről

Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Szabályzat a Magyar Kormánytisztviselő Kar által alapított díjakról és a díjadományozás rendjéről Elfogadva: 2014. szeptember 8-án a Magyar Kormánytisztviselői Kar Országos Közgyűlésének 1/2014 (IX.08.)

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint:

ALAPÍTÓ OKIRAT. Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: ALAPÍTÓ OKIRAT Alulírott alapítók a PTK-ban meghatározottak szerint tartós közérdekû célra ALAPÍTVÁNYT hozunk létre az alábbi feltételek szerint: 1. Az alapítvány neve: Simonyi Károly Szakközépiskola és

Részletesebben

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés

Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az

Részletesebben

2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa

2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa 2014 RKSZ Önvédelmi Nemzetkőzi Kupa Amatőr és Profi Meghívásos Nyílt Verseny VERSENYKIÍRÁS A verseny célja: - a 2014 évi RKSZ II. önvédelmi Nemzetkőzi Kupa bajnoki címek eldöntése - a Magyar és Nemzetkőzi

Részletesebben

Országos döntő: Sárvár, 2015. május 11. (hétfő)

Országos döntő: Sárvár, 2015. május 11. (hétfő) Országos döntő: Sárvár, 2015. május 11. (hétfő) 1 2014/2015. TANÉVI PETANQUE DIÁKOLIMPIA VERSENYKIÍRÁS 1. A verseny célja: A petanque sport népszerűsítése az általános és középiskolák tanulói és pedagógusai

Részletesebben

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése

Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14. MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Közhasznúsági Jelentés Mezei Menedék KHA ASZ:18210668-1-14 MEZEI MENEDÉK KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY 2011. évi Közhasznúsági jelentése Budapest, 2012. május 5. Mezei Erzsébet Bevezető A Mezei Menedék Közhasznú

Részletesebben

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete

Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete Pusztaföldvár Községi Önkormányzat Képviselő Testületének 14/2013. ( V. 2.) sz. önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló nem lakáscélú helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 18470233-1-06 Bejegyző szerv: Csongrád megyei Bíróság Regisztrációs szám: PK.60.155/2002/3 Jó Úton Lóháton Alapítvány 6600 Szentes, Nádas sétány 3 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási

Részletesebben

MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG

MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG MAGYAR VÍZILABDA SZÖVETSÉG A 2015. ÉVI FÉRFI ÉS NŐI MAGYAR KUPA VERSENYKIÍRÁSA 2015/2016. ÉVI BAJNOKI SZEZON 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Magyar Kupa mérkőzéssorozat célja: A Magyar Kupa mérkőzéssorozat

Részletesebben

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

J E G Y Z Ő K Ö N Y V Szegedi Szlovák Önkormányzat Segedínska slovenská samospráva Cím: Nemzetiségek Háza Adresa: Dom národností 6721 Szeged, Osztróvszky u. 6. ul. Osztróvszkeho č. 6, H-6721 Segedín, Maďarsko Tel: (62) 424-248,

Részletesebben

Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai:

Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai: Vadászat rendje balesetvédelem részletes szabályai: 1. Célja a vadászat és a fegyverhasználat részletes szabályainak ismertetése és meghatározása, a vadászati kultúra terjesztése, vadászati és fegyverhasználati

Részletesebben

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl

VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK. Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl VADÁSZATI ÁRJEGYZÉK Koronás-szarvas Kft. KAB-HEGY 2004. Nonprofit Kft. Érvényes: 2010. március 1-tıl SZARVAS VADÁSZAT Vadászati idény: Bika, tehén: szeptember 1-január 31. Ünı, borjú: szeptember 1-február

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET

ALAPSZABÁLY. / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET ALAPSZABÁLY / a módosításokkal egységes szerkezetben / ORSZÁGOS HUMÁNMENEDZSMENT EGYESÜLET 1. Az egyesület neve: Országos Humánmenedzsment Egyesület (a továbbiakban: Egyesület). 2. Az Egyesület országos

Részletesebben

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei

I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei TARTALOMJEGYZÉK I. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának célja II. III. IV. Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának feltételei Az ÉFE Panaszmentességi Igazolás kiállításának megtagadása

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2011

Közhasznúsági jelentés 2011 Adószám: 19010148-2-42 Bejegyző szerv: Fővárosi Bíróság Regisztrációs szám: 108/1990.04.09 1087 Budapest, Delej utca 24-26. 2011 Fordulónap: 2011. december 31. Beszámolási időszak: 2011. január 01. - 2011.

Részletesebben

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT

KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT Hejőkürt Község Önkormányzata mint ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának belső felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont

Részletesebben

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK

ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK 1. 2. 3. 4. 5. 1. Ismertesse a gímszarvas éves agancsciklusát! 2. Ismertesse a hazánkban elôforduló varjúféléket! Vadászhatók-e hazánkban ezek a fajok? 3. Milyen vadfajra

Részletesebben

Átláthatósági jelentés

Átláthatósági jelentés Átláthatósági jelentés a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 55. (1) bekezdése alapján Tartalomjegyzék

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 21384095-2-42 Cégbíróság: Fővárosi Bíróság Cégbírósága Cégjegyzék szám: 01-09-920431 1088 Budapest, Rákóczi út 21. 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak: 2010. január 01. -

Részletesebben

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata

TAGOZATI ALAPSZABÁLY. ÉVOSZ Mérnöki Vállalkozások Tagozata TAGOZATI ALAPSZABÁLY A Mérnöki Vállalkozások Tagozata, mint az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) társadalmi szervezet keretében megalakuló Tagozatot, az Alapítók az Alkotmány, a Polgári

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL. Budapest, 2013. 05. 07..

NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL. Budapest, 2013. 05. 07.. NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A 2013. ÉVRŐL Budapest, 2013. 05. 07.. I. Bevezető 1. Az alapítvány neve NADIHÁZ Tradicionális Pránanadi Alapítvány 2. Az egyesület székhelye:

Részletesebben

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS

Dobrovitz József NÉGYESFOGATHAJTÁS Dobrovitz József 2009 NÉGYESFOGATHAJTÁS LEGEREDMÉNYESEBB HAJTÓINK A Magyar Lovassport kétségkívül legeredményesebb szakága évtizedek óta a fogathajtóké, hisz sikert sikerre halmoztak az egykori szövetségi

Részletesebben

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól OptiJus Opten Kft. I. 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

Részletesebben