HÍRLEVÉL I. szám HÍRLEVÉL

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hatósági tevékenységével kapcsolatos aktuális információk Elektronikus ügyintézés népszerűsítése a gazdálkodó szervezetek körében A évi Egységes támogatási kérelem benyújtásának menete, a benyújtást érintő legfontosabb változások Kárenyhítő juttatások igénybevétele a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével kapcsolatban A január 11. napján hatályba lépett földforgalmi novella okozta jelentős változások a helyi önkormányzatok és a földhivatal együttműködésében A földhasználók parlagfű fertőzés elleni védekezési kötelezettségei, valamint a mulasztás jogkövetkezményei Munkaerő-piac aktuális hírei A munkaerő-piaci reform végrehajtásának gyorsítása a foglakoztatási osztályok átalakításával Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal működésével összefüggő aktuális információk Kormányablakok fejlesztésével kapcsolatos aktuális információk

3 1. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hatósági tevékenységével kapcsolatos aktuális információk 1.1. Elektronikus ügyintézés népszerűsítése a gazdálkodó szervezetek körében Az elektronikus ügyintézés jogszabályi hátterében az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXI törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény), az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XI 19.) Korm. rendelet valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) áll. A gazdálkodó szervezetek ára január 1. napjától kötelező az állammal való elektronikus kapcsolattatás és az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségekről történő dokumentumküldés és az azon történő fogadás. Mindezek teljesítésére a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt december 28. napjától Cégkapu szolgáltatást biztosít, amelyre a gazdálkodó szervezeteknek legkésőbb december 31. napjáig regisztrálni kellett. A Cégkapu megkönnyíti a szervezetek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti kapcsolatfelvételt, hiszen minden kézbesítésre szánt küldemény a gazdálkodó szervezet által igényelt, biztonságos, hiteles tárhelyre érkezik. Amennyiben a gazdálkodó szervezet még nem rendelkezik cégkapuval, a regisztráció a cegkapu.gov.hu címen végezhető el. A gazdálkodó szervezetek részéről az elektronikus kapcsolattartás teljesítése fontos, tekintettel arra is, hogy az Ákr. 46. (1) bekezdés a) pontja szerint a hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és e törvény ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz. Az E-ügyintézési törvény 9. (5) bekezdése szerint, ha a jogszabály egy nyilatkozat megléte vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartást vagy az elektronikus kapcsolattartás módját kötelezővé teszi, az e követelményeknek nem megfelelő nyilatkozat - a törvényben meghatározott és a (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével - hatálytalan. Az elektronikus ügyintézésre az ügyfélnek a személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban: SZÜF) van lehetősége, ahol tájékoztató anyagokat is megtekinthet az ügyintézés megkönnyítése érdekében. 3

4 A SZÜF portál a oldalon érhető el, mely jelenleg párhuzamosan működik a oldallal. A szolgáltatások köre folyamatosan bővül, melyekről a honlapon tájékozódhat az ügyfél. Ezen felül lehetőség van az ügyintézés során telefonos és elektronikus segítség igénybevételére is a 1818-as telefonon, illetve bővebb információkkal szolgál a oldal is. A Kormányzati Ügyfélvonal napi 24 órában áll az ügyfelek rendelkezésére. További információk a és a oldalakon találhatók A évi Egységes támogatási kérelem benyújtásának menete, a benyújtást érintő legfontosabb változások Az Egységes támogatási kérelemmel összefüggő általános információk a következőek: Amennyiben május 15. napja előtt több alkalommal változtat az ügyfél az egységes kérelmén, a beadott kérelmek közül az utolsóként beadott kérelem tartalma kerül figyelembe vételre. Egy egységes kérelem kerüljön benyújtásra, és amennyiben május 15. napja előtt változtatni kíván az ügyfél az adatokon, jogcímeken stb., abban az esetben a már benyújtott kérelmének változtatásával tegye ezt meg. A területalapú támogatásokat a területek jogszerű földhasználója igényelheti, akinek/amelynek teljesítenie kell a támogatásra vonatkozó egyéb jogosultsági feltételeket is. A gazdaság minden ügyfél által hasznosított mezőgazdasági parcelláját be kell jelenteni az egységes kérelemben, akkor is, ha támogatást nem igényel rá. A bejelentés elmulasztása szankciót vonhat maga után! Amennyiben az ügyfél a táblán öntözést végez vagy termesztő berendezés alatt termel, azt jelezze a megfelelő adatmezőben. A másodvetés tervezett adatait évben is az Egységes Kérelem felületén, a tényleges tevékenységi adatait az adatváltozás felületen kell bejelenteni! Kistermelői támogatás legfontosabb szabályai: A mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerbe évben belépett ügyfeleknek a rendszerben való részvétel időtartama alatt rendelkezniük kell legalább a 2015.évi kérelem alapján meghatározott támogatható hektármal. Amennyiben a támogatási évtől nem kíván az ügyfél tovább részt venni a kistermelői rendszerben, úgy kilépési szándékát az egységes kérelem felületén tudja jelezni az egységes kérelem beadására nyitva álló határidőig. Ha a évi kistermelői támogatást igénylő ügyfél elhunyt, úgy a kistermelői támogatási rendszerben való részvételi jogosultságot kizárólag egy személy örökölheti. 4

5 További feltétel, hogy az örökös a rendszerben való részvétel ideje alatt rendelkezzen legalább akkora földterülettel, mint amennyivel az örökhagyó a évi mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerbe történő belépés iránti kérelmének beadásakor rendelkezett. Állatalapú támogatásokkal (beleértve az EMVA-ból finanszírozott VP-s támogatásokat is) kapcsolatos információk: Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerbe (ENAR) bejegyzett állatok tartója jogosult a kérelem benyújtására, ezen túl meg kell felelnie a támogatásra vonatkozó egyéb jogosultsági feltételeknek is. Kérelmében csak azon egyedeket tüntesse fel, melyekre támogatást kíván igényelni. Egységes támogatási kérelem és kárenyhítési kockázati közösségre vonatkozó legfontosabb tudnivalók: A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVII törvény értelmében a mezőgazdasági termelők a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak, amennyiben a) szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló területként - a b) pontban foglalt eset kivételével - összesen legalább 10 hektár, b) szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló területként összesen legalább 5 hektár, c) ültetvényművelésre szolgáló ültetvényterületként összesen legalább 1 hektár, d) együttesen legalább 10 hektár, a)-c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású, vagy e) együttesen legalább 5 hektár, b) és c) pontban foglaltak szerinti hasznosítású terület megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet. A fenti feltételek alapján a kockázatközösségben nem tag mezőgazdasági termelő az egységes kérelemben tett nyilatkozatával három éves időtartamra önkéntesen kötelezettséget vállalhat a kockázatközösségben való részvételre. A kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség a Kincstár által történő megállapítása során csak azok a területmódosítások vehetőek figyelembe, amelyeket az egységes kérelemre vonatkozó 5

6 módosítás benyújtására meghatározott legkésőbbi időpontig, azaz június 9. (munkaszüneti napra tekintettel: június 11) napjáig benyújtott. Az egységes kérelemben feltüntetett, a mezőgazdasági termelő által bejelentett területre és növénykultúrára vonatkozó adatok alapján megállapított kárenyhítési hozzájárulás összegének tárgyévi módosítására az egységes kérelemre vonatkozó uniós jogi aktusban foglalt késedelmes benyújtási határidőn túl nincs lehetőség, az egységes kérelem módosítása vagy részleges visszavonása esetén sem. Egységes kérelem (W0191) benyújtásával kapcsolatos határidők: Az egységes kérelem benyújtási határideje május 15. Az egységes kérelem május 16. és június 9. (munkaszüneti napra tekintettel: június 11.) között történő benyújtása esetén a támogatási összeg kapcsán munkanaponként1% késedelmi szankciót kell alkalmaznia a Kincstárnak, azaz a késedelmi szankció május 16. napján 1%, május 17-én 2% stb. A június 12. napjától (június 12. napját is beleértve) benyújtott egységes kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. (A mezőgazdasági kockázatkezelési közösségi tagság az ezen időpontig bejelentett, a kárenyhítés szempontjából releváns területek alapján kerül meghatározásra.) Az egységes kérelmet késedelmi szankció nélkül május 31. napjáig lehet módosítani. június 1. és június 9. (munkaszüneti Forrás: napra tekintettel: június 11.) közötti időszakban módosítás a módosított parcellára vonatkozóan a támogatási összeg munkanaponként 1%-os csökkentésével jár. június 11. napja után benyújtott módosítások a kifizetés szempontjából nem kerülnek figyelembe vételre. A fenti határidők értelmében június 11. napja után új támogatási igény jelölésére, már bejelentett tábla területének növelésére nincs lehetőség. A korábban be nem jelentett területeket június 11. napja után új táblaként kell feltüntetni, melyek vonatkozásában támogatást nem lehet igényelni. június 9. napja (munkaszüneti napra tekintettel: június 11) után az egyéb adatváltozásokat be lehet nyújtani. 6

7 Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szabályai: A MePAR változásvezetési eljárást megindító változásvezetési bejelentés kivizsgálása során az ügyfél személyes részvételével járó helyszíni ellenőrzésre kerülhet sor, mely ellenőrzés alkalmával az egész blokk, ezen felül indokolt esetben a szomszédos blokkok területe is felülvizsgálatra kerül. Ezen folyamat az ügyfél és az érintett blokkokban gazdálkodó ügyfelek előlegfizetésére is befolyással van. Az ügyfelek fordítsanak kellő figyelmet arra, hogy csak abban az esetben indítsanak MePAR változásvezetési eljárást, amennyiben a támogatási eljárás során az aktuálisblokk-kialakítás miatt, a támogatási igénnyel érintett terület vonatkozásában érdeksérelem érné! A változásvezetési bejelentés indítására az egységes kérelem benyújtási időszakának végéig van lehetőség ( június 9. (munkaszüneti napra tekintettel: június11)), ezt követően június 19. napjáig még a korábban beadott változásvezetési bejelentések módosíthatóak. A változásvezetés eredményét a Kincstár a MePAR nyilvánosságra hozatala során teszi közzé. Meghatalmazásokra vonatkozó információk: Amennyiben a kérelmet meghatalmazott, vagy kamarai meghatalmazott (falugazdásza, agrárkamarai tanácsadója) a saját ügyfélkapuján adja be az ügyfél nevében, az elmentett és beküldött kérelmet a KR dokumentumból javasoljuk kinyomtatni két példányban és az utolsó oldalt mindkettőjüknek aláírni. Ha az ügyfél nem tart igényt a teljes KR dokumentum nyomtatására, egy nyilatkozat (összesítő kimutatás) kitöltésére is lehetősége van, amelyben az ügyfél elismeri, hogy a feltöltött KR dokumentum adattartalmát ismeri és egyetért vele Kárenyhítő juttatások igénybevétele a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezelésével kapcsolatban A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló évi CLXVII törvény és a végrehajtására kiadott, a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (X25.) FM rendelet szabályozza a kockázatok - káreseményekben érintettek kölcsönös és arányos felelősségvállalásával történő - kezelésének egységes rendjét. A 383/2016.(XI2.) Korm. rendelet 4. -a alapján a kormány agrárkár-megállapító szervként a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát jelölte ki. Az állam mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszert működtet. A mezőgazdasági termelők amennyiben a törvényben előírt területnagyságot meghaladó mértékű és hasznosítású terület megjelölésével nyújtanak be egységes kérelmet az elemi káresemények miatti 7

8 károk kezelése céljából a tárgyévben kockázatközösséget alkotnak, mely alapján kárenyhítési hozzájárulás fizetésére kötelezettek és egyben a kárenyhítő juttatás igénybevételére jogosultságot szerezhetnek. Elemi káresemény az üzemi szinten a növénykultúrában 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést okozó aszálykár, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, mezőgazdasági árvízkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár vagy viharkár. márciusban aszálykáros őszi káposztarepce tábla (Bodrogköz). A kárenyhítési hozzájárulás mértéke évenként a mezőgazdasági termelő használatában és 1. ültetvényművelésre szolgáló termőföld után hektáronként 3000 Ft. 2. szántóföldi zöldség termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 3000 Ft. 3. a 2. pont hatálya alá nem tartozó egyéb szántóföldi kultúrák termesztésére szolgáló termőföld után hektáronként 1000 Ft. A kárenyhítési hozzájárulást az agrárkár-enyhítési szerv (Magyar Államkincstár) lájára tárgyév szeptember 15. napjáig beérkezően kell megfizetni. A kárenyhítő juttatás igénybevételének jogosultsági feltételei: - a termőföld az egységes kérelem benyújtásakor, a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a használatában volt, 8

9 - a használatában levő termőföldön bekövetkezett mezőgazdasági káreseményt az erre a célra létrehozott elektronikus felületen bejelentette, - elemi káreseményt szenvedett el, - a hozamcsökkenés mértéke az érintett kultúra esetében 30 %-ot meghaladja, - üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában 15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el, - az agrárkár-megállapító szerv az elemi káresemény tényét döntéssel igazolta, - a kárenyhítő juttatás megállapítása iránti kérelmet tárgyév november 30. napjáig az erre a célra létrehozott elektronikus felületen benyújtotta, - a kárenyhítési hozzájárulást határidőben és maradéktalanul megfizette. A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző év november 1. napjától a tárgyév október 31. napjáig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi káreseményt kell figyelembe venni. Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31. napjáig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki. Az Magyar Államkincstár az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő részére járó kárenyhítő juttatásról a tárgyévet követő év március 31. napjáig dönt és intézkedik a kárenyhítő juttatás kifizetéséről A január 11. napján hatályba lépett földforgalmi novella okozta jelentős változások a helyi önkormányzatok és a földhivatal együttműködésében Termőföldek tulajdonjogát csak akkor lehet megszerezni, ha az adásvételi szerződést a kormányhivatal földhivatali osztálya (közismertebb nevén a megyei földhivatal) jóváhagyja. A kormányhivatal előtt január 11. napját megelőzően megindult adás-vételi szerződések hatósági jóváhagyási eljárásaiban a kormányhivatal és a helyi önkormányzatok szoros együttműködése volt megfigyelhető. A kormányhivatal döntését megalapozó kamarai állásfoglalást az agrárkamara a jogszabályi előírásoknak megfelelően megküldte a jegyző részére, aki a kormányhivatal részére csak azt követően továbbíthatta döntéshozatal céljából, ha azt az önkormányzat hirdetőtáblájára kifüggesztette, egyidejűleg közvetlen úton is tértvivevényes levéllel közölte azt az érintettekkel, valamint az esetlegesen benyújtott kifogásokat a képviselő-testület elbírálta. A január 11. napján hatályba lépett Földforgalmi novellát érintő módosítások eredményeképpen a jegyzői feladatok lényeges egyszerűsítése figyelhető meg, ugyanis a 9

10 január 11. napján vagy azt követően a kormányhivatalnál indult eljárások esetében az önkormányzati képviselő-testületek eljárása már nem része a hatósági jóváhagyási eljárásnak. Tehát az agrárkamara közvetlenül a kormányhivatal részére küldi meg az állásfoglalását a végleges döntés meghozatala érdekében. Ennek következtében a jegyzőnek már nem kell az agrárkamarai állásfoglalást kifüggesztenie, továbbá a jogosultak kifogással sem élhetnek az állásfoglalás ellen, és a képviselő-testületnek sem kell a benyújtott kifogások miatt döntést hoznia. A továbbiakban a jegyző feladata tehát csak a szerződés kifüggesztésére és az iratjegyzék, az elfogadó nyilatkozat, a mellékletek stb. továbbítására korlátozódik, így csökkentve az önkormányzatok korábban felmerült jelentős anyagi terheit (postázási költség, perköltség). forrás: A földhasználók parlagfű fertőzés elleni védekezési kötelezettségei, valamint a mulasztás jogkövetkezményei A földhasználó, az allergia veszély csökkentése érdekében, köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. A jogszabályban foglalt kötelezettség betartatását külterületen az ingatlanügyi hatáskörben eljáró Járási Hivatal Földhivatali Osztálya helyszíni szemle keretében ellenőrzi. Az arra kijelölt hatóság a korábbi év adatai alapján parlagfű veszélyeztetettségi térképet készít, amelyet június 15. napjáig megküld az ingatlanügyi hatóságnak. A veszélyeztetettségi térkép június 30. napjától a vegetációs időszak végéig kéthetente frissítésre kerül. 10

11 Az ellenőrzés papíron, vagy a Parlagfű Bejelentési Rendszer útján elektronikusan benyújtható lakossági bejelentés alapján indul. Hivatalból indítható továbbá ellenőrzési eljárás a veszélyeztetettségi térkép adatai, valamint egyéb, ingatlanügyi hatósági eljárások során szerzett információk alapján. Az ellenőrzés helyszíni szemle keretében történik, ami gyors és szakszerű GPS eszköz és elektronikus jegyzőkönyv előállítására alkalmas, hordozható informatikai eszköz felhasználásával kerül sor. Az ellenőrzés során fel kell tárni a parlagfű fertőzött területeket, meg kell határozni azok pontos helyét és paramétereit, az ingatlanügyi hatóság az adatokat további intézkedés céljából eljuttatja a növény- és talajvédelmi hatóságnak. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzéssel, illetve a növény- és talajvédelmi hatóság az elvégzett közérdekű védekezéssel érintett területek adatait folyamatosan, de legkésőbb az ellenőrzés lefolytatását, illetve a közérdekű védekezés elvégzését követő nyolc napon belül megküldi a veszélyeztetettségi térképet kezelő hatóságnak. A parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén a terület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala rendeli el a közérdekű védekezést. A hivatal a kiszabható növényvédelmi bírság összegét az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VI 31.) Korm. rendelet 1. ú melléklete szerint, differenciált módon határozza meg. Az eljárásra vonatkozó legfontosabb jogszabályok a következőek: 1. az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló évi XLV tv., 2. a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VII30.) Korm. rendelet, 3. az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VI 31.) Korm. rendelet 11

12 2. Munkaerő-piac aktuális hírei 2.1. A munkaerő-piaci reform végrehajtásának gyorsítása a foglakoztatási osztályok átalakításával A munkaerő-piacon az utóbbi években jelentős szerkezeti átalakulás történt, egyre nagyobb a munkaerőhiány, de még mindig vannak tartalékok. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében jelenleg mintegy 37 ezer fő az álláskeresők, és közel 24 ezer fő a közfoglalkoztatásban állók a, amelyre a szakpolitika hatékony válaszokat kíván adni. Ennek egyik jelentős lépése a Kormányhivatalok foglakoztatási osztályainak - a korábbi munkaügyi kirendeltségek - munkájának átalakítása. A modell lényege, hogy a foglalkoztatási osztályon jelentkező álláskeresők egy az ügyfelek személyes körülményeit részletesen feltáró, és az alapján szegmentáló emberközpontú ügyintézéssel találkoznak, amelynek eredményeként egyértelműen és a konkrét személyre szabva meghatározzák, alkalmas-e arra, hogy a lehető leghamarabb munkába lehessen állítani. A személyes körülményei miatt munkára készen nem álló ügyfeleknek pedig egy olyan komplex egyénre szabott támogatási csomagot dolgoznak ki, amelynek az egyes elemein történő részvétel folyamán elnyeri azt a kívánt állapotot, hogy elhelyezhetővé váljon. A munkáltatókkal történő kapcsolattartás átalakult egy modern, kifejezetten az adott munkáltató által elvárt munkaköri feltételekre specializált folyamatra, amelynek során a szegmentálás (ügyfélkategoriázálás) és a közvetítés kizárólag azokra az álláskeresőkre fókuszál, akiket a munkáltató szívesen fogad egy állásinterjún. A program során a munkatársak olyan képzést kaptak, hogy a velük tárgyaló munkáltatók is érezzék, hogy egy komoly, megbízható üzleti partnerrel állnak szemben, akivel jó együttműködni. A modell bevezetését az OFA Nonprofit Kft. munkatársai végzik a Pénzügyminisztérium szakmai felügyeletével. A módszer fokozatosan kerül bevezetésre az ország egész területére kiterjesztve, tavaly nyáron indult Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben és idén januárban érkezett a megyénkbe. Az új módszer alkalmazásával Borsod-Abaúj-Zemplén megyében december 31-ig közel fő - elsődleges munkaerőpiacra történő - munkába helyezését tűztük ki célul. 12

13 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal működésével összefüggő aktuális információk A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi II törvényben (Szt.) szabályozott gyermekek otthongondozási díja január 1. napjától bevezetésre került a gyermekek otthongondozás díja (GYOD) nevű ellátás, mely az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápoló vér szerinti és örökbefogadó szülők ára biztosít támogatást. A GYOD az ápolt gyermek életkorától függetlenül megállapítható! GYOD-ra jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki 1. súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről, vagy 2. tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekéről gondoskodik. A jogosultságot megalapozhatja tehát a súlyos fogyatékosság vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás, melynek fennállását a szabályozástól függően szakértői szakvélemény, szakorvosi vélemény, háziorvosi vélemény, bizonyos más támogatásra való jogosultság igazolja. A GYOD iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál, a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy közös önkormányzati hivatalánál, valamint a kormányablaknál lehet benyújtani. A kérelem-nyomtatvány megtal-nyomtatvwww.kormanyhivatal.hu; valamint a internetes oldalakon elérhető. GYOD összege: Havi összege a évben ,- forint. A évet követően a GYOD havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. A GYOD folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít, ezért az ellátásban részesülő személy kivéve a nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. 13

14 Abban az esetben, ha az igénylő személy más rendszeres pénzellátásban részesül, akkor a GYOD havi összege, a GYOD összegének és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete, de egyes ellátások tekintetében az Szt. eltérően szabályoz. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani. Egy szülő ára egyidejűleg csak egy GYOD-ra való jogosultság állapítható meg. A szülő azonban kérheti, hogy a gyermek egészségi állapotára vonatkozó feltételek teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja. Ha a szülő több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel GYOD-ra való jogosultsága megállapítható lenne, az ellátás összege - e feltételek fennállásának időtartama alatt az alap összeg másfélszerese, azaz havi bruttó ,- Ft. 4. Kormányablakok fejlesztésével kapcsolatos aktuális információk A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) által üzemeltetett Mobilizált Ügyfélszolgálat (a továbbiakban: kormányablak busz) augusztus 8. napján kezdte meg működését. A kormányablak buszok elindításával a kormányablakos ügyintézés kiterjesztése valósult meg, mellyel az állampolgárok gyorsan és hatékonyan intézhetik ügyeiket kormányablakkal nem rendelkező, illetve a közlekedési infrastruktúra szempontjából hátrányban lévő településeken is. Az ügyfelek az egyes buszok technikai felszereltségéhez és a helyi igényekhez igazodóan os kormányablakban elérhető ügykört elintézhetnek, kezdeményezhetnek, illetve kaphatnak tájékoztatást az eljárás menetéről. Az ügyintézésre felszerelt busz eseti jelleggel egyéb speciális helyszíneken is lehetőséget nyújt az ügyek intézésére, mint például kórházaknál, iskoláknál, nagyobb rendezvényeken, illetve fesztiválokon stb. A leggyakrabban intézett ügyek közé továbbra is a gépjármű-ügyintézéssel, személyazonosító igazolvánnyal, lakcímigazolvánnyal, útlevéllel, vezetői engedéllyel, illetve ügyfélkapu regisztrációval kapcsolatos, illetve a szociális- és nyugdíjügyek tartoznak. A kormányablak busz menetrend a Kormányhivatal honlapján, a oldalon érhető el, amely három hétre vonatkozóan nyújt tájékoztatást a helyszínekről és az ügyfélfogadási időről. Impresszum: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kormányhivatal Kiadó: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (3525 Miskolc, Városház tér 1.) Felelős kiadó: Demeter Ervin kormánymegbízott 14