A Dél-alföldi Régió hidrogeológiai adatbázisa, hidrogeológiai tanulmány

Átírás

1 A Dél-alföldi Régió hidrogeológiai adatbázisa, hidrogeológiai tanulmány Zárójelentés Készítette: Aquifer Kft január 15. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 1

2 TARTALOM 1. A MUNKA CÉLKITŰZÉSEI A MUNKA FOLYAMATA AZ ADATBÁZIS REGIONÁLIS ÉRTÉKELÉS ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉS A térség földtani felépítése, hidrogeológiai jellemzői A felszín alatti vizek mennyiségi helyzete A felszín alatti vizek minőségi állapota Problémák, kényszerítő körülmények MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉS VÍZMINŐSÉGI ÉRTÉKELÉS Területi értékelés a technológiai indexek alapján Mélység szerinti vízminőségi értékelés Minőségi index szerinti értékelés LOKÁLIS ÉRTÉKELÉSEK KOMPLEX ÉRTÉKELÉS VÍZMINŐSÉGI RÉSZTERÜLETEK HASZNOSÍTHATÓSÁG A RÉGIÓ TERÜLETÉN LÉVŐ REGIONÁLIS VÍZBÁZISOK ÉRTÉKELÉSE MEGLÉVŐ REGIONÁLIS VÍZBÁZISOK TÁVLATI VÍZBÁZISOK Országos program keretében készült kutatások DARFT támogatással végzett kutatások ( Kunágota, Nagybánhegyes) ÖSSZEFOGLALÁS AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 2

3 1. A MUNKA CÉLKITŰZÉSEI A Dél-alföldi régió Ivóvízminőség Javító Programjának feladata olyan minőségű ivóvíz szolgáltatása a lakosság számára, mely többek között kielégíti azon EU elvárásokat, hogy ne tartalmazzon kiemelten fontos elemeket határérték feletti mennyiségben. Ezek a kiemelt paraméterek a következők: ammónia, arzén, bór, fluorid és nitrit. A 201/2001. sz. Kormányrendeletben megfogalmazottak alapján a régió az Ivóvízminőség Javító Program keretében 2002-ben felmérést és tanulmányt készítetett, mely tanulmány azt vizsgálta, hogy a szolgáltatott víz mely településeken haladja meg ezen paraméterekre vonatkozó határértékeket, és javaslatot tett a vízkezelési technológiákkal való megoldásokra. A tanulmány értékelése nyomán merült fel annak a vizsgálatnak igénye, hogy a térségben vannak-e olyan vízadó képződmények, melyek vize nem haladja meg a kiemelt paraméterek vonatkozásában a határértéket, ill. amennyiben ilyen nincs, akkor lehatárolhatók-e a rossz minőségű területeken belül kevésbé rosszak. Közbeszerzési eljárás során társaságunk, az AQUIFER Kft. nyerte el a feladat kidolgozásának lehetőségét. A munkára gyakorlatilag három hónap állt rendelkezésünkre. A feladatkiírás két alapvető részfeladatot tartalmazott, melyek egymással szorosan összefüggenek: 1. A régió területére vonatkozó hidrogeológiai adatbázis összeállítása, mely határozott adathalmazra terjed ki, tervezési alapul szolgál a további munkálatokhoz, segíti a terület regionális hidrogeológiai értékelést és kiszolgálja a Megbízónál kialakítandó térinformatikai rendszert. 2. Hidrogeológiai szakvélemény keretében a terület regionális és lokális vízföldtani értékelése, a feladatkiírásban megfogalmazott kérdések megválaszolása. A Dél-Alföldi Régió három megyét, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét foglalja magába. A feladatkiírás a régió 254 településének figyelembe vételét írta elő, mely települések többszöri egyeztetés utáni jegyzékét az 1.a.-1.c táblázatok tartalmazzák. Nem kellett részletes lokális értékelést készíteni a jelenleg más vízbázisról regionális rendszereken keresztül ellátott településekre. A vizsgált településeket az 1. ábra mutatja. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 3

4 Település lista Bács-Kiskun megye 1.a. táblázat Vizsgált települések Hálózatról ellátott települések Akasztó Hajós Madaras Ágasegyháza Bácsalmás Harkakötöny Mátételke Apostag Bácsbokod Harta Mélykút Ballószög Bácsborsód Hercegszántó Móricgát Bácsszentgyörgy Bácsszőlős Imrehegy Nemesnádudvar Bátmonostor Baja Izsák Nyárlőrinc Bátya Balotaszállás Jakabszállás Ordas Csátalja Bócsa Jánoshalma Orgovány Drágszél Borota Jászszentlászló Páhi Dunavecse Bugac Kalocsa Pálmonostora Dusnok Bugacpusztaháza Kaskantyú Petőfiszállás Fajsz Császártöltés Katymár Pirtó Géderlak Csávoly Kecel Rém Helvécia Csengőd Kecskemét Solt Homokmégy Csikéria Kelebia Soltszentimre Kunszentmiklós Csólyospálos Kéleshalom Soltvadkert Miske Dávod Kerekegyháza Sükösd Nagybaracska Dunaegyháza Kiskőrös Szabadszállás Öregcsertő Dunafalva Kiskunfélegyháza Szank Szakmár Dunapataj Kiskunhalas Szentkirály Szalkszentmárton Dunaszentbenedek Kiskunmajsa Tabdi Szeremle Dunatetétlen Kisszállás Tass Tiszaug Érsekcsanád Kömpöc Tataháza Újtelek Érsekhalma Kunadacs Tázlár Vaskút Felsőlajos Kunbaja Tiszaalpár Felsőszentiván Kunbaracs Tiszakécske Foktő Kunfehértó Tompa Fülöpháza Kunpeszér Újsolt Fülöpjakab Kunszállás Uszód Fülöpszállás Ladánybene Városföld Gara Lajosmizse Zsana Gátér Lakitelek AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 4

5 Település lista Békés megye 1.b. táblázat Vizsgált települések Hálózatról ellátott települések Battonya Kevermes Almáskamarás Kötegyán Békéssámson Kondoros Békés Magyardombegyház Békésszentandrás Körösnagyharsány Békéscsaba Méhkerék Biharugra Kunágota Bélmegyer Mezőberény Bucsa Lőkösháza Csabacsűd Murony Csanádapáca Magyarbánhegyes Csabaszabadi Nagyszénás Csorvás Medgyesbodzás Csárdaszállás Okány Dombegyház Medgyesegyháza Dévaványa Orosháza Dombiratos Mezőgyán Doboz Pusztaföldvár Ecsegfalva Mezőhegyes Füzesgyarmat Pusztaottlaka Elek Mezőkovácsháza Gádoros Sarkad Gerendás Nagybánhegyes Gyomaendrőd Sarkadkeresztúr Geszt Nagykamarás Kamut Szabadkígyós Gyula Örménykút Kardoskút Szarvas Hunya Szeghalom Kétegyháza Tarhos Kardos Tótkomlós Kétsoprony Telekgerendás Kaszaper Újkígyós Kisdombegyház Újszalonta Kertészsziget Zsadány Körösladány Végegyháza Köröstarcsa Vésztő Körösújfalu Település lista Csongrád megye Vizsgált települések Algyő Dóc Makó Röszke Ambrózfalva Domaszék Maroslele Ruzsa Apátfalva Eperjes Mártély Sándorfalva Árpádhalom Fábiánsebestyén Mindszent Szatymaz Ásotthalom Felgyő Mórahalom Szeged Baks Ferencszállás Nagyér Szegvár Balástya Forráskút Nagylak Székkutas Bordány Földeák Nagymágocs Szentes Csanádalberti Hódmezővásárhely Nagytőke Tiszasziget Csanádpalota Királyhegyes Óföldeák Tömörkény Csanytelek Kistelek Ópusztaszer Újszentiván Csengele Kiszombor Öttömös Üllés Csongrád Kövegy Pitvaros Zákányszék Derekegyház Kübekháza Pusztamérges Zsombó Deszk Magyarcsanád Pusztaszer Nem vizsgált település: Klárafalva 1.c. táblázat AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 5

6 2. A MUNKA FOLYAMATA Feladatunk két alapvető részből állt. Egyrészt létre kellett hoznunk egy olyan adatbázist, mely a pályázati kiírásban megszabott feltételek szerinti adatokat tartalmazza, másrészt ezen adatok, valamint az üzemeltetőkkel folytatott konzultációk alapján regionális és lokális értékelést kellett adnunk a régió hidrogeológiai és vízminőségi állapotáról. A szerződéskötést követő megyénkénti indító megbeszélésen egyeztettük az érintettekkel a munka folyamatára vonatkozó elképzeléseinket, az egyes munkafázisok tartalmát és határidejét. A tervezett munkafolyamatot a 2. ábra mutatja. A munkafolyamat 2. ábra A munkát az adatbázis összeállításával kellett kezdenünk, hiszen minden feldolgozást, értékelést csak ennek alapján végezhettünk el. Az adatbázis alapjául a társaságunknál már meglévő adatállományok, ill. a különböző központi intézményektől átvett adatállományok szolgáltak. Az adattárakból, adatbázisokból származó adatokat természetesen ellenőrizni, felülvizsgálni kiegészíteni kellett, melyet az üzemeltetőkkel folytatott konzultációk keretében valósítottunk meg. Az indító megbeszélésen rögzítetteknek megfelelően településenkénti bontásban előzetesen valamennyi üzemeltetőnek megküldtük az általunk összeállított formában az adatállományokat, majd szakértőink előre egyeztetett időpontokban az üzemeltetők által megadott helyszíneken az üzemeltetők képviselőivel elvégezték az ellenőrzést, egyeztetést. Egyúttal az adott vízbázis jelenlegi állapotával, a kutak minősítésével kapcsolatos információkat is összegyűjtötték. Az egyeztetésekről minden üzemeltetőnél jegyzőkönyvet vettünk fel, melyek másolatát a záródokumentáció függeléke tartalmazza. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 6

7 Sok esetben az egyeztetés nem zárult le a helyszínen, hanem utólag kaptuk meg a szükséges információkat. Az egyeztetés a tervezett szeptember 30-i határidővel nem fejeződött be, még október végén is kaptunk az értékeléseket jelentősen befolyásoló információkat. Az adatbázis folyamatos fejlesztése, javítása mellett megkezdtük a regionális és lokális értékeléseket. A regionális értékeléseket két irányban mennyiségi és vízminőségi szempontok szerint végeztük, majd a kétféle értékelés egyesítésével alakítottuk ki végső eredményeinket, javaslatainkat. A településenkénti lokális értékelésekhez adatlapokat állítottunk össze, melyek röviden összegzik a hidrogeológiai szempontból legfontosabb információkat, és javaslatot tartalmaznak az adott helyen mennyiségi és minőségi szempontból legkedvezőbb vízbeszerzési lehetőségre, ill. több lehetőség esetén azokat fontossági rendbe helyezik. A végleges beszámoló jelentés leadása előtt megyénként tervismertető megbeszélést tartottunk. Mivel az adatbeszerzés a fent említettek szerint elhúzódott a lokális értékeléseket nem tudtuk előzetesen megküldeni az érintetteknek, ezért az azokhoz fűzött véleményeket külön mellékeljük. A tervismertetőn a regionális és lokális értékelések módszereit és eredményeit ismertettük. Az üzemeltetők részéről a tervismertetők nyomán ill. a lokális értékelések részletes áttekintése alapján kialakult véleményeket, javaslatokat azok megalapozottsága esetén a Megbízó véleménye figyelembe vételével az egyéb szakértői megjegyzésekkel együtt a záró dokumentáció javított változatába építjük be. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 7

8 3. AZ ADATBÁZIS A Dél- Alföldi Régió Ivóvízminőség Javító Program feladatának két egysége közül az egyik egy olyan hidrogeológiai adatbázis kialakítása, amely tartalmaz minden, a kiírás szerinti adatot és alkalmas a régióra vonatkozó regionális és lokális hidrogeológiai értékelések elvégzéséhez szükséges feldolgozásokhoz, valamint a további tervezések alapjául szolgálhat. A feladatkiírás szerint minimálisan az alábbi adatoknak kell szerepelniük az adatbázisban: Kutak adatai; Építéskori adatok - Település neve - A kút kataszteri száma - A kút egyedi megnevezése - EOV koordináták (EOVX, EOVY) - Terepszint (m.b.f.) - A fúrás éve - A fúrási mélység - A kút béléscsövezése - Rétegpróba helye és adatai - A szűrőzés, a véglegesen beépített szűrő adatai - Talphőmérséklet - Nyugalmi vízszint - Üzemi adatok - Vízhozam adatok - Kifolyóvíz hőmérséklet - Vízminőségi jellemzők: Na, K, Ca, Mg, Fe, Mn, As, Ammónium, Bór, Fluorid, Nitrát, Nitrit, Klorid, Szulfát, Hidrogénkarbonát, Lúgosság, ph, KOI, fajlagos elektromos vezetőképesség, összes keménység (CaO), gáztartalom (összes gáz, metán tartalom) Üzemeltetési adatok: évre, valamint legalább az utóbbi 5 évre vonatkozóan, víztermelési adatok (m 3 /év), nyugalmi vízszint (éves átlag, max. és min. értékek) AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 8

9 - Vízminőségi jellemzők: a év után végezett alapállapot vizsgálatok azon komponensei, melyek nem szerelnek az építéskori adatok között, de azok vizsgálatát jogszabály, vagy az illetékes ÁNTSZ előírta A vízmű termelési adatai - Víztermelő telepenként a víztermelés (m 3 /év) - A vízműtelep ellenőrző vízminőségi vizsgálatai A régióban található talaj- és rétegvízszint, észlelő hálózat, valamint a vízminőségi törzshálózat állomásainak EOV koordinátái és azonosítója, annak feltüntetésével, hogy az adott állomás a talaj vagy a rétegvízszint észlelő hálózat tagja. Bár a kiírás nem korlátozta az adatok mennyiségét, azonban a feladat végrehajtására rendelkezésre álló idő igen. Amennyiben a térségben lévő valamennyi kút minden fellelhető adatát be akartuk volna vonni az adatbázisba, akkor az adatgyűjtésben résztvevő szervezetek egyöntetű véleménye szerint mintegy két éves munkára lett volna szükség. Annak érdekében, hogy az értékelésekhez, a feltett kérdésekre adandó válaszok kidolgozásához elegendő időnk és információnk legyen - a minimális elvárásokat meghaladóan, de a teljes körűségre nem törekedve- az alábbi adatokat gyűjtöttük és rendszereztük: 1. A nyomtatott ún. URBANCSEK kútkataszterekből a régió három megyéjében lévő kutak legfontosabb építéskori alapadatai (műszaki és vízminőségi adatok). Ezek a kataszterek 1982-ig tartalmazzák az adatokat től a kútkataszter gépi úton készül, ezek nyomtatott kiadványaiból egészítettük ki az állományt 2005-ig. 3. A felszín alatti víztermelésekre vonatkozó érvényes üzemelési vízjogi engedélyek alapján készül, az ún. Vízbázis Atlasz, mely tartalmazza valamennyi érintett objektum alapadatait és éves víztermelését. A Vízbázis Atlasznak a évi anyagát használtuk fel. 4. A kötelező üzemi adatszolgáltatás 2004-től OSAP adatállománya. Ez tartalmazza az adatszolgáltatási körbe bevont valamennyi kút éves termelési, vízszintmérési és vízminőségi adatait. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 9

10 5. A megyei ÁNTSZ-ek adatállománya. Ezek az adatok a szolgáltatott vízre vonatkoznak, a későbbi munka során nem használtuk fel, de külön rendezve az adatbázis tagjaként átadjuk. 6. Felszín alatti vizeket érintő törzshálózatok alapadatait a vízrajzi adatbankból vettük át. Az adatbázist végül alapvetően a Vízbázis Atlasz, az OSAP adatlapok és az új gépi kataszter adatainak felhasználásával alakítottuk ki. Az adatbázis mind objektumainak számában, mind a rájuk vonatkozó információk vonatkozásában kiegészíthető, bővíthető. Az alábbi 3. ábra azt a kört mutatja, ahonnan információink, az adatok származnak. Hidrogeológiai adatbázis adatforrásai 3. ábra Adatbázisunk jelen állapotában a évi Vízbázis Atlasz szerint üzemelő, vízellátási céllal termelő vízbázisokhoz tartozó kutak adatait tartalmazza a gépi kataszter alapján kiegészítve az újabb kutak adataival. Az adatbázis kialakítása, adatfelvitele, elsődleges ellenőrzése során igen sok problémával találkoztunk. Ezek közül néhány: AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 10

11 - a Vízbázis Atlasz adatállomány felújításra szorul, főként a koordináták tekintetében javítani kellene; - a kötelező üzemi adatszolgáltatás nagyon hiányos. Sokszor fordul elő, hogy egész évre azonos mennyiségi, vízszintmérési adatok vannak beírva, a vízminőségi adatok hiányoznak. Az OSAP adatlapok, azaz a 2004-től bevezetett gépi adatszolgáltatás nehezen feldolgozható. Az egyik legfontosabb adatállomány a 21/2002. rendelet szerinti vízminőségi alapállapot felvétel eredményei lettek volna. Az eredmények teljes körű adatszolgáltatására alkalmas OSAP adatlap azonban csak később készült el, így azokban az esetekben, amikor hamarabb elvégezték az alapállapot felvételt, nem tudták az éves adatlapon az eredményeket közölni. Később viszont már ezt nem pótolták, hiszen nem az azévi adatszolgáltatás része volt; - egyes adatcsoportokat több irányból próbáltunk beszerezni, ez sokszor okozta azt, hogy ugyanarról az objektumról egymásnak ellentmondó információkat kaptunk; - Sok esetben a kutakra vonatkozó információkat az üzemeltetők nem tudták kellően megadni, mert csak rövid ideje vették át az üzemeltetést, és a korábbi üzemeltetőtől nem kapták meg a kellő ismereteket. Ebből a szempontból sem jó az egyes helyeken gyakori üzemeltető váltás. - üzemeltetőktől illetve a laboratóriumoktól kapott vízminőségi adatokban problémát okozott a mértékegységben való eltérés, az adatok elcsúszása. Az eredeti feladatkiírás az adatbázistól térinformatikai rendszer kiszolgálását várta el, azonban még nem tisztázódott, hogy milyen térinformatikai rendszer kerül üzembeállításra a felhasználás során, ezért az adatállományt MS Excel formátumú táblázatokba rendezve adjuk át. A különböző feldolgozásokhoz és megjelenítéshez általunk használt ArcView elemeket pedig önállóan adjuk át, így azok közvetlenül konvertálhatók a leendő rendszerbe. A véglegesen átadásra kerülő adatbázis a következő elemeket tartalmazza: 1. Az üzemelő vízbázisok kútjainak alap- és mérési adatai, vízminőségi adatai a kijelölt időszakra és komponenskörre vonatkozóan; 2. A területen lévő előtt készült valamennyi kút legfontosabb alapadatai 3. Az között készült kutak kataszteri adatai 4. A felszín alatti vizeket érintő törzshálózatok (talaj- és rétegvízszint, vízminőségi) törzsadatai AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 11

12 5. A három megyei ÁNTSZ szolgáltatott vízre vonatkozó adatai 6. A feldolgozások során készült néhány értékelő adatbázis (technológiai indexek, kapacitás számítások Összességében az adatbázis mintegy 5 millió adatot tartalmaz. Jelentősége az alábbiak miatt kiemelkedőnek tekinthető: - nagy területet lefedő mennyiségi és minőségi adatbázis, - szerkezeténél fogva bővíthető, fejleszthető, - a későbbi tervezést figyelembe véve egy nagyon jó hidrogeológiai adatbázis, ami a legfontosabb cél, - az adatbázist felhasználva a Dél- Alföldi Régió egész területére jó hidrogeológiai, vízminőségi feldolgozást, értékelést lehet adni AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 12

13 4. REGIONÁLIS ÉRTÉKELÉS 4.1. Általános értékelés A bonyolult földtani-vízföldtani helyzetnek köszönhetően az Alföld felszín alatti vizekben gazdag területeinek precíz lehatárolása nem egyszerű, a vízadó rétegek teljesítőképessége szeszélyesen, tájanként és mélységközönként is változik. Ennek ellenére több ezer víztermelő kút adatai, továbbá Rónai András és Erdélyi Mihály összefoglaló munkái [1]-[2]-[5], illetve az utóbbi évtizedek részletes, szivárgáshidraulikai modellezéseket is alkalmazó tanulmányai [7]-[18]-[33]-[34] alapján a földtani felépítés és a felszín alatti áramlási rendszerek nagyjából ismertnek tekinthetők. Ezek alapján készült az Európai Unió számára az az Országjelentés [35], amely jellemzi a felszín alatti víztesteket. A Víz Keretirányelv (VKI) szerint egymástól elkülönülő, elkülöníthető alakzatok jelölhetők ki, amelyek a víztermelés szempontjából különböző tulajdonságúak. A következőkben ezek figyelembevételével jellemezzük a vízföldtani állapotokat. Az ivóvizek termelésére alkalmas (hidegvízű) víztestek területi elhelyezkedését a 4. ábrán mutatjuk be, egyéb adataik pedig a 2. táblázatban szerepelnek. A Dél-Alföldi régió területén található felszín alatti víztestek 4. ábra HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p HU_p Kilometers AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 13

14 Víztestek jellemző adatai 2. táblázat AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 14

15 A hidegvizes porózus víztestek alatt további porózus és karsztos termál-víztesteket határoztak meg, melyek ivóvízellátás szempontjából nem bírnak jelentőséggel ezért a továbbiakban nem foglalkozunk velük. Hét víztest teljes egészében négy pedig csak részben esik a régió területére. A táblázatban megadott mennyiségi jellemzők a VKI-ban meghatározott értékek, minden esetben a teljes víztestre vonatkoznak A térség földtani felépítése, hidrogeológiai jellemzői Az alföldi medence aljzatát m mélységre süllyedt ősi hegyvonulatok képezik. A süllyedés az alsó pannon időkben kezdődött, amikor előbb tenger, majd a felső pannonban tavak borították a területet. Az alsó-pannon rétegsort elsősorban vízzáró képződmények (márgák, agyagok, homokkövek) alkotják. Ennek megfelelően csak kevés nagy sótartalmú - víz termelhető innen, a néhol előforduló homokos jelentéktelen vastagságú és kiterjedésű rétegből.. A felső pannon viszont víztermelés szempontjából már kiemelkedő fontosságú. A homok- és agyagrétegek váltakozásából álló sorozat alsó harmadában tárolódik a magyar hévízkincs legnagyobb része, de sekélyebb településű rétegeire is jó hozamú és többnyire megfelelő vízminőséget biztosító kutak települnek. A pleisztocén korú rétegösszletben találjuk a legtöbb durva szemcséjű, jó vízadót, ez a rétegsor az alföldi ivóvíztermelés bázisa. Teljes vastagsága néhányszor tíz métertől m-ig változik, megfelelően annak, ahogy a pannon tófenék egyes részei különböző mértékben süllyedtek (5. ábra). Tehát az Alföld nem egységes, tálszerű képződmény, hanem a mélyben bizonyos területrészek, vállak, küszöbök magasabb helyzetben maradtak, így a folyóvizek általában kisebb, egymástól elkülönült fiókmedencéket töltöttek fel. A feltöltődések minősége között jelentős különbségek alakulhattak ki, egyesekbe durva üledék, másokba inkább finomszemű rakódott le. A süllyedés egy-egy részterületen hosszú időkre le is állhatott, mocsaras vidékek alakultak ki ilyenkor, jelentős, főleg növényi élettel. A később betemetődött növényzet az innen származó rétegek vízminőségét is befolyásolta. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 15

16 A fő ivóvízadó pleisztocén rétegek feküszintje a régió területén 5.ábra A negyedkori rétegeket a vízföldtani értékelések során általában felbontják alsó és felső tagozatra. A két tagozat jellemző vastagságát a 6.a, 6.b. ábrák mutatják. A pleisztocén rétegek felső tagozatának vastagsága a régió területén 6.a.ábra AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 16

17 A pleisztocén rétegek alsó tagozatának vastagsága a régió területén 6.b. ábra A pleisztocén összletre jellemző, hogy az általában m vastag homok rétegeket ugyanilyen vastagságú agyag-, vagy iszaprétegek választják el egymástól. Így egy több száz méteres folyóvízi üledéksorban akár jó vízadó réteg is kialakulhat egymás alatt. Kecskemét környékén például 200 m vastag a negyedidőszaki rétegsor, melyben 7 jelentősebb vízadó kavics-és homokréteg található, egyenként 5-30 m közötti vastagsággal. Ezek a teljes összlet 65%-át teszi ki. Csongrádon 660 m vastag a negyedkor, és benne 18 jó vízadó réteg található, átlagosan 18 m vastagsággal, ami az összvastagság 48%-a. Szarvas környékén a 450 m vastag összletben csak 10 jó vízadó homokréteg van, átlagosan 7,5 m vastagsággal, ami a teljes összletnek csak 17%-át adja. Ismeretes az is, hogy a vízvezető és vízzáró rétegek vízszintes irányban nem túl nagy távolságokig nyomozhatók, sokkal inkább lencsés szerkezetről, az egyes lencsék egymásba fogazódásáról van szó. Ez a folyóvízi üledékképződés következménye; a süllyedékeket töltögető ősi folyó gyakran szinte minden nagyobb árvize után - változtatta medrét, ennek során saját korábbi üledékeit is újra-meg-újra áthalmozta. Így aztán a vízzáró rétegek sem jelentenek regionális értelemben akadályt az áramlásokkal szemben, tehát az alföldi medence pleisztocén-porózus rétegsora egységes felszínalatti áramlási rendszert képez, és a rétegződés regionális értelemben inkább csak a nagy anizotrópia értékében jelenik meg (tehát a vízszintes szivárgási ellenállás jóval kisebb, mint a függőleges). AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 17

18 A két tagozat szivárgási jellemzői eltérnek egymástól, az alsó szint határozottan jobb vízadónak tekinthető mint a felső. A fő ivóvízadó két szintjének jellemző átlagos horizontális és vertikális szivárgási tényezői mutatják a 7.a, b.- 8.a, b. ábrák. A fő ivóvízadó rétegek felső tagozatának átlagos horizontális szivárgási tényezője 7.a. ábra A fő ivóvízadó rétegek alsó tagozatának átlagos horizontális szivárgási tényezője 7.b. ábra AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 18

19 A fő ivóvízadó rétegek felső tagozatának átlagos vertikális szivárgási tényezője 8.a. ábra A fő ivóvízadó rétegek alsó tagozatának átlagos vertikális szivárgási tényezője 8.b. ábra A pleisztocén felső része vegyes, folyóvízi-eolikus eredetű, finomabb szemösszetételű. Részben kisebb vízfolyások által lerakott, részben pedig a Duna és a Tisza völgyéből (vagy még nagyobb távolságokból) a szél által ideszállított futóhomokból, iszapból, löszből áll. Ilyen anyagokból épülnek fel a magasabb térszínű területek, elsősorban a Homokhátság AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 19

20 dombjai, és ezekben a felső rétegekben található a talajvíz. A talajvíz és a különböző mélységű pleisztocén rétegvizek között nem találhatók regionálisan vízzáró rétegek, tehát e két szinttáj között is hidraulikai kapcsolat van. A futóhomokos-löszös területeken gyakoriak a szél által kivájt lefolyástalan mélyedések, emiatt ezek belvízveszélyessége még magas térszíneken is nagyobb az átlagosnál A felszín alatti vizek mennyiségi helyzete Talajvízszintek és változásaik A talajvízszintek mérése 1930-ban kezdődött. Ma az un. törzshálózati talajvízkutakból több száz van (a szám állandóan változik). Ezen felül főképp a vízbázisok környékén még jó néhány üzemi kútban folytatnak talajvízszint-méréseket. Az as évek jellemző átlagos talajvízszintjét a 9.ábra mutatja. Átlagos talajvízszint ábra Jellegzetes talajvízszint-idősorokat mutatunk be a 10. és 11. ábrákon. Előbbi a Maroshordalékkúpon, Székkutasnál található, és jól mutatja, hogy mennyire az időjárástól függ a AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 20

21 talajvíz helyzete. Látszik az 1995-ig tartó száraz évek hatása, ezután pedig az is, hogy a csapadékosabb idők beköszöntével hogyan emelkedett vissza a talajvízszint. Talajvízjárás a Székkutasi figyelőkútban 10. ábra Talajvízjárás a Jánoshalmai figyelőkútban 11. ábra AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 21

22 Nem mindenhol volt így. A magasabb térszíneken, pl. Jánoshalmánál (11. ábra) a süllyedés nagyobb volt, a visszatöltődés pedig kisebb, és csak később indult. A Homokhátságnak ez a geohidraulikai helyzete annak következménye, hogy a magaslatok talajvize csak a csapadékbeszivárgásból táplálkozhat, míg az alacsonyabb területek oldalirányból is kapnak utánpótlást. Az 1990-re már határozottan érezhető talajvízszint-süllyedés okainak vizsgálatát egy MTESZ munkacsoport kezdte meg [8]. A tanulmány szerzői nem mindenben értettek egyet, ennek ellenére kialakult egy többé-kevésbé közösnek tekinthető vélemény, amely szerint a talajvízszint-süllyedésekért kb. 50 %-ban az időjárás, 25 %-ban a rétegvíztermelés, 6%-ban a talajvíztermelés, 10 %-ban a földhasználatban bekövetkezett változások (erdősültség, stb.), 7 %-ban a vízrendezés (pl. belvízcsatornák), 2 %-ban egyéb hatások (pl. szénhidrogén-termelés) a felelősek ben részletes modellvizsgálatok [33] más eredményt hoztak. A modellben figyelembe vett legfontosabb talajvízszint-befolyásoló faktorokhoz tartozó jellemző változásokat a következő táblázatban foglaltuk össze: Ható tényező Magas Terepszinten Hatás (m) Alacsony terepszinten Időjárás Víztermelés 0,1 0 Belvízcsatornák 0,2 0,05 Erdő 0,7 0,05 Tehát bármelyik faktort vizsgáljuk, az jobban hat a talajvízszintre a magasabb térszínű területeken. De a legerősebb faktor az időjárás, legalább 80 %-os súlyú. Emberi beavatkozás hatására tehát talajvízszint-süllyedést szinte sehol nem lehet észlelni, ilyent csak a nagy vízbázisok közvetlen közelében tapasztalhatnánk, de a tényleges méréséhez nincs elegendő figyelőkút. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 22

23 A talajvíztartó állapotának általános értékelésénél szükséges még említést tenni a belterületeken a szennyvízszikkasztások hatására sok helyen kialakuló ún. szennyvízdombokról. Ezek a nem lakott környezet talajvízszintjénél 1-2 m-rel magasabbak is lehetnek. Átlagos talajvízszint ábra Talajvízszint változása 1956/ időszakban 13. ábra AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 23

24 A talajvíztartóra napjainkban jellemző átlagos vízszinteket a 12 ábra mutatja. Összevetve az ábrát az állapotra vonatkozóval megadhatók a jelentősebb talajvízszint süllyedéssel érintett területek (13.ábra), melyek közül a két legismertebb a Duna-Tisza közi hátság északi illetve déli részén található. Rétegvizszintek és változásaik A fő ivóvízadó természetes, az intenzív víztermelések előtt jellemző nyomásállapotát a 14.ábra mutatja. Átlagos rétegvízszint ábra A fenti térkép a teljes vastagságú pleisztocén összletet egy átlagos vízszinttel jellemezi. Általában elmondható, hogy nagyobb mélységből nagyobb nyomások állnak be ez minden bizonnyal a peremi utánpótlódás eredménye. A talajvizeknél kisebb mértékben ugyan de a rétegvizek is megérzik a csapadékosság változásait, emellett azonban - a talajvizeknél sokkal nagyobb mértékben - reagálnak a víztermelésekre. A 15. ábrán egy csongrádi kútpár jellegzetes adatait láthatjuk; itt két különböző mélységű kútban hosszú éveken keresztül süllyed a nyomásszint kb ig. Ekkortól érezni lehet a termelés csökkenésének hatását (majd 1995-től nyilván hozzájön a AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 24

25 csapadékosság növekedésének hatása is), a szintek süllyedése megáll, sőt, a korábban felfelé mutató gradiens is megfordul, és 1995 tavaszától már leáramlás alakult ki ezen a ponton. Rétegvízszint változások Csongrád térségében 15. ábra Sajnos, nagyon kevés jól értékelhető rétegvíz-észlelés van a régió területén. Néha az is gyanítható, hogy maga a kút hamisítja meg az illető függélyben kialakuló nyomáseloszlást; ez a hosszú szűrők esete. Medgyesegyházánál pl. a K-73-as kút 117 m hosszban kapcsol össze rétegeket. Ilyenkor az észlelőkút szűrőjén keresztül áramlás indul a különböző nyomású szintek között, aminek következtében nem lehet tudni, mit mérünk a kútban. A 16. ábrán a víztermelés hatására a főivóvízadóban kialakuló jellemző nyomásállapotot mutatjuk. AQUIFER Kft Budapest, Mészáros. u. 46.* Tel/Fax.: * aquifer@axelero.hu 25