Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapest főváros és Pest megye szakképzés-fejlesztési koncepciója"

Átírás

1 Készítette: Budapest és Pest Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZEREPE, FELADATAI A KONCEPCIÓ TERÜLETI HATÁLYA ALKALMAZOTT MÓDSZEREK VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A SZAKKÉPZÉSRE MEGÁLLAPÍTHATÓ AXIÓMÁK HELYZETELEMZÉS DEMOGRÁFIA GAZDASÁG REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK FOGLALKOZTATÁS MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE Középfokú iskolai nevelés-oktatás helyzete Budapesten és Pest megyében Fenntartónkénti feladatellátási helyek adatainak összehasonlítása Szakközépiskolai nevelés-oktatás Szakiskolai nevelés-oktatás GYAKORLATI KÉPZÉS HELYZETE Gyakorlati képzések helyszínei és formái Budapesten Gyakorlati képzések helyszínei és formái Pest megyében Budapest és Pest megye iskolarendszerű szakképzésének összegzése MUNKAERŐPIAC ÉS A SZAKKÉPZÉS ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI ÉS ISKOLARENDSZEREN BELÜLI SZAKKÉPZÉS A SZAKKÉPZÉS INTEGRÁCIÓJA A TISZK RENDSZER A TISZK-EK LÉTREHOZÁSA TISZK típusok Budapest Főváros Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek Jelenleg működő TISZK rendszer problémái SWOT analízis a szakképzésfejlesztés szempontjából

3 7. A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYI RENDSZERÉNEK SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA AZ ÁTALAKÍTÁS KONCEPCIÓJÁNAK ALAPELVEI Az alaphelyzetet meghatározó tényezők A SZAKKÉPZÉSI EGYSÉG MODELLJÉNEK MŰKÖDÉSE A Szakképzési Egység modellje A Szakképzési Egység felépítése Lemorzsolódás csökkentésére tett stratégiai javaslatok: AZ ÁTALAKÍTÁS KÖVETKEZTÉBEN KIALAKULÓ ÚJ LEHETŐSÉGEK A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VEVŐK KÉSZÍTETTÉK A BUDAPEST PEST MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG TAGJAI MELLÉKLET BEJÁRÓ TANULÓK LÉTSZÁMADATAI A 2012/2013. TANÉVBEN BUDAPESTEN ÉS PEST MEGYÉBEN Szakközépiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban Szakiskolába és speciális szakiskolába bejáró tanulók létszámadatai nappali rendszerű iskolai oktatásban A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK SZÁMA KÖZISMERETI ÉS SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKKAL MŰKÖDŐ SZAKKÖZÉPISKOLAI FELADATELLÁTÁSI HELYEK Budapest Pest megye SZAKKÖZÉPISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI Budapest Pest megye SZAKISKOLÁKBAN OKTATOTT OKJ SZAKMÁK TANULÓI LÉTSZÁMADATAI Budapest Pest megye SIKERES VIZSGÁT TETT TANULÓK SZÁMA OKJ SZAKMÁK SZERINT Budapesten iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Pest megyében iskolarendszeren kívüli képzésben sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Budapesten iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban Pest megyében iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók száma OKJ szakmabontásban

4 1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG SZEREPE, FELADATAI A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) január 1-jén lépett hatályba, amelynek tartalmi elemei a szakképzés egész rendszerében jelentős változásokat hoztak. Az új jogszabály összhangban a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény előírásaival újra értelmezi a szakképzés alapelveit, meghatározza a szakképzési intézményrendszer új irányvonalát. A Szt. a regionális fejlesztési és képzési bizottságok helyett fővárosi, megyei bizottságok létrehozását irányozta elő, a korábbihoz képest csökkentett létszámmal. A 83. alapján a bizottság létszáma hét fő, amelyben a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll. Budapest és Pest megye területére vonatkozóan Budapest és Pest Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság látja el a feladatot. Az Szt. 81. (3) alapján a bizottság javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. Javaslatot tesz továbbá az adott megyében székhellyel rendelkező tekintetében, nként az általuk folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a által indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira). Fentiek alapján az Szt. értelmében a Bizottság kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányoknak a rövid és középtávú tervét tartalmazó szakképzés-fejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: Koncepció). Jelen Koncepció a megye, illetve a főváros területfejlesztési koncepciójának és területfejlesztési programjának részét képezi. A Koncepció kiemelt célja: Budapesten és Pest megyében a munkaerő-piac igényeivel összhangban álló szakképzési rendszer kialakítása a foglalkoztathatóság növelése érdekében

5 1.1. A KONCEPCIÓ TERÜLETI HATÁLYA A Koncepció területi hatálya: 1 Budapest 2 Pest megye közigazgatási területe 1.2. ALKALMAZOTT MÓDSZEREK Az elemzés általános célja a szakképzés főbb jellemzőinek megállapítása, illetve a térbeli jegyek meghatározása. Konkrét cél a főváros és Pest megye területén lévő szakképző intézmények működéséhez olyan koncepció kidolgozása, amely a tervezhetőséget, fenntarthatóságot erősíti. Az elemzések készítése során az alábbi főbb markereket vizsgáltuk: társadalom-földrajzi; gazdasági; társadalmi-demográfiai adatok. Az elemzéseket az alábbi módszerekkel vizsgáltuk: adatelemzés; adatbázis-elemzés; térképelemzés; a térséget érintő tervek elemzése. Felhasznált adatforrások: Köznevelési Statisztika (KIRSTAT); Középiskolai felvételi rendszer (KIFIR); Központi Statisztika Hivatal (KSH); Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóság adatbázisa (NMH SZFI); A Fővárosi és Pest Megyei Munkaügyi Központ adatai; Adat és térelemzés (Közép-magyarországi Régió 2007)

6 2. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A szakképzési koncepció iránymutatást kíván adni a törvényi változások ismerete tükrében a szakképzés hatékony működtetésére, támogatni kívánja a Bizottság döntéseit, különösen: a regionális szakképzésfejlesztés céljait, a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatást; a gazdaság igényeit figyelembe véve a szakképzés irány és beiskolázási arány meghatározását; a régióban egyes szakképesítéseknek a hiány-szakképesítések körébe való sorolását. Az Európa 2020 stratégiai célterületként az oktatási ágazatot is megjelölte. A kohéziós időszak 11 tematikus célterületei között szerepel a foglalkoztatás növelése és munkaerő-piaci mobilitás támogatása, az oktatási beruházások, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint az intézményi kapacitás és hatékony közigazgatás megteremtése. 3. ÁLTALÁNOS MEGÁLLAPÍTÁSOK A közoktatási rendszert is érintő, az iskolarendszerű szakképzésre is érvényes olyan általános axiómák állapíthatók meg a térségre, amelyek befolyással lehetnek a képzést érintő döntésekre: 1. Kiszámíthatatlanabb környezetben kell megteremtenie a hatékony, átlátható, minőségi oktatás feltételeit. 2. Az oktatást olyan stratégiai ágazatnak kell tekinteni, amely elősegíti a területi és szociális különbségek mérséklését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását. 3. Olyan intézményi feltételeket kell teremteni, amely megteremti a munka világa és az oktatás közötti kapcsolatot. 4. Folyamatosan változó környezetben biztosítani kell azt az állandóságot, amely alapja a fejlesztések tervezhetőségének A SZAKKÉPZÉSRE MEGÁLLAPÍTHATÓ AXIÓMÁK 1. Az iskolarendszerű szakképzés tartalmi, szervezeti tekintetben nem alkalmazkodik kellő gyorsasággal és rugalmassággal a társadalmi, gazdasági és technológiai változások igényeihez

7 2. A szakképzés elemei nem feltétlenül igazodnak a helyi természeti, társadalmi, gazdasági és térstruktúrához. 3. A középfokú oktatásból, elsősorban a szakiskolákból való jelentős mértékű lemorzsolódás hozzájárul az alacsony iskolai végzettségű és rossz életesélyekkel rendelkező népesség újratermelődéséhez. 4. Szakmunkásképzés területén csökken a tanulók létszáma. 5. A képzések szétaprózottsága korlátozza a fejlesztési lehetőségeket. 6. Az épületek, gyakorlóképző helyek és eszközeik állagának szinten tartása jelentős terhet ró a ra. 7. A felsőfokú szakképesítés rendszere nem tudott teljes körűen alkalmazkodni a munkaerő-piaci igényekhez. A visszajelzések alapján a képzés nem eléggé gyakorlatorientált. 8. A pályaorientációs és tanácsadói rendszer nem tudja kielégíteni helyi szinten az igényeket. 9. Nincsenek valós jelzések és visszajelzések a munkaerő-piacról, a tanulók funkcionális munkanélkülisége nem mérhető, nincs kontrolling. 10. A regionális és helyi természeti társadalmi gazdasági sajátosságok nem kapnak elég teret a szakképzésben. 11. Az irány-arány meghatározás nem terjed ki mindegyik i körre. 12. Az iskolán kívüli gyakorlati képzésre vonatkozó jelenlegi tanulószerződéseket nyilvántartó rendszer nem tesz különbséget a főtevékenységként gyakorlati képzést folytató és az üzemi körülmények között képző vállalkozások között. A képzés helyszíneként ugyan megjelölhető a kizárólag gyakorlati képzést szolgáló tanműhely is, de nem szűrhető ki azon vállalkozások köre, ahol egyáltalán nem folyik gyakorlati képzés éles üzemi körülmények között. A szakképző iskolák tapasztalatai szerint a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetek között vannak olyan képző cégek is, amelyeknél a gyakorlati képzés alapvetően nem különbözik az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzéstől. 13. A vizsgahelyszínek nem rendszer szintjén kötődnek a kialakított központi képzőhelyekhez, így a vizsgák szervezése esetleges, az akkreditált képzőktől függő

8 4. HELYZETELEMZÉS 4.1. DEMOGRÁFIA Hazánk népessége január 01-jéig még meghaladta a 10 milliót, azonban január 01-jét követően 10 millió alá csökkent. A népesség száma 2012-ben már csak ezer fő volt hazánkban. Az elvándorlók, lakóhelyet váltók számában 2007-ig folyamatos növekedés volt, melynek oka elsősorban a hátrányos helyzetű térségekből történő elvándorlás, a jobb lehetőség reményében ig jellemző volt a Budapestről történő elvándorlás, azonban a gazdasági válságot követően megtorpant az elvándorlók száma Budapest vonatkozásában, sőt az elmúlt két évben növekedést prognosztizáltak. A Közép-Magyarországi Régióban (továbbiakban KMR) él a népesség 29,4 %-a, ebből Budapesten a népesség 17 %-a, míg Pest megyében a népesség 12,4 %-a. Pest megye fekvése azáltal, hogy teljesen körülöleli a fővárost, a többi megyétől eltérő, különleges jellemzőkkel szolgál. Mivel nincs önálló megyeszékhelye, a munkaerő nem koncentrálódik egy meghatározott településre, jelentős hányada (kb. 42,6 %-a) ingázó, melynek kb. 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni. Az előzetes adatok alapján 2012-ben a KMR-ban gyermek született, 1,9%-kal több mint egy évvel korábban. Kisebb mértékben, de emelkedett a halálozások száma is, an hunytak el, ami 0,6%-kal több a évinél. Az élveszületések és a halálozások egyenlegeként kialakult népességfogyás valamelyest mérséklődött, 7400 főt tett ki, ami 4,2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A régión belül eltérés elsősorban a halálozások alakulásánál tapasztalható: a fővárosban kis mértékben csökkent a halálozások száma, miközben Pest megyében valamelyest emelkedett. A házasságkötési hajlandóság mind a fővárosban, mind Pest megyében stagnált. Budapesten 2012-ben gyermek született, 2,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Az időszakfolyamán lakos hunyt el, ami 1,1%-os mérséklődést jelent 2011-hez képest. A természetes fogyás következtében a népesség száma az előző évinél 12%-kal kisebb mértékben, 5200 fővel csökkent. A fővárosban az év folyamán a évivel közel azonosan 7750 házasságot kötöttek. Pest megyében 2012-ben a születésszám alig változott, újszülött jött a világra. Az időszak folyamán an, a 2011 évinél 3,3%-kal többen haltak meg

9 A természetes fogyásból adódóan a megye népessége 2200 fővel csökkent, amely 21%-kal meghaladja az egy évvel korábbit. Pest megyében az év folyamán 4450 házasságot kötöttek, szinte megegyezően a évivel. Míg a Budapestről kiköltözők száma évről évre meghaladta a beköltözők számát, addig 2007-ben ez a tendencia megfordult és az erőteljesen csökkenő kiköltözéshez viszonyítva nő a fővárosba beköltözők száma. A városkörnyéki települések érdemi együttműködése mindmáig megoldatlan. Kivételt képez talán a szakképzés tervezése, mivel az évek óta működő Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (RFKB) regionális jellege miatt intézményesítetten össze tudta hangolni a város és a megye szakképzését a beiskolázási létszámok meghatározásán keresztül. A Budapestet körülölelő agglomerációs gyűrű 81 települése az ország legdinamikusabban növekvő népességű területe. Budapest lakossága a rendszerváltoztatás után 1990-től 2007-ig mintegy 320 ezer fővel csökkent, 2008 után azonban lassú emelkedés indult el. Ezzel szemben az agglomeráció településeinek népessége folyamatosan nőtt az elmúlt több mint 20 évben 551 ezerről 826 ezerre, javarészt a fővárosból kitelepülőknek köszönhetően. Év, január 1. Budapest Agglomeráció sz. táblázat A lakónépesség száma Budapesten és az agglomerációs övezetben (fő) A népességmozgás tekintetében ugyancsak vonzó célpont, különösen a pályakezdők, fiatalok körében. A születésszám növekedése és a fiatalok betelepülése kedvező hatással van az oktatási intézményrendszerre, különösen az óvodai ellátásra. Ugyanakkor Budapest közelsége illetve az a tény, hogy budapesti munkavállalás esetén a gyerekek a budapesti intézményrendszerben elhelyezhetőek, kiszámíthatatlanná teszi az igényeket. Ez különösen igaz az általános iskolára az agglomerációs gyűrű területén, valamint a középiskolára a megye egész területén

10 Megnevezés Budapest Pest megye Agglomeráció Összesen Település Terület (km 2 ) Népsűrűség (fő/km 2 ) Lakónépesség (ezer fő) éves (%) 13,1 14,0 16, éves (%) 68,2 70,0 68,9 65 év fölötti (%) 18,7 16,0 14,6 Óvodás gyermek (fő) Általános iskolai tanuló (fő) Középiskolai tanuló (fő) (gimnázium és szakközépiskola) Középiskolai tanuló (fő) (szakiskola és speciális szakiskola) n.a Felsőoktatásban tanuló hallgatók (fő) (2010) sz. táblázat Általános demográfiai adatok A népesség eloszlás és az ingázási (munkavállalás, iskolába járás) lehetőségek is erősen összefüggnek a közlekedési hálózatból adódó lehetőségekkel. Így a kialakult sugaras közlekedés, Budapest centrummal sok esetben megnehezíti az egymáshoz közeli megyei településeken élők környéki településre való eljutását is. Sok település elzártságát (pl. Lórév, Makád) az okozza, hogy nincsenek közvetlen kapcsolatban a fővárossal, esetlegesen a járási központokkal, vagy azokkal is csak kis járatsűrűségi intenzitással. A nem Budapesten keresztül zajló közlekedési kapcsolatok központjai a járási centrumok, amelyek sokszor nem alkalmasak közlekedési csomóponti célra (alközponti szerepre), csak az egyes középvárosok pl. Vác, Érd, Cegléd tudnak ennek a szerepnek többé-kevésbé eleget tenni. A munkába járók, iskolába bejáró tanulók közlekedésének fajlagos költségét emeli, hogy a távolsági közlekedés költségei mellett jelentősek a fővárosi közlekedés költségei is. Csak az agglomeráció egyes térségeibe pl. Gyál, Budaörs, Csömör, Szentendre, Ráckeve van közvetlen BKV-közlekedés, bár a közeljövőben ez is megszűnhet

11 A fővárosi középfokú intézményekben tanuló diákok közel 40%-a (az állami fenntartású intézményekben 39%, az egyházi intézményekben 44% és a magán iskolákban 32%) bejáró, az előrejelzések szerint ez az arány jelentős mértékben nem változik, esetleg a fővárosból való elvándorlás miatt még nőhet is. /Melléklet pontja/ A hátrányos helyzetű gyermekek aránya a kistérségekben igen szélsőséges. A főváros és a megye összehasonlításakor megállapíthatjuk, hogy a főváros kiemelkedően magas tanulólétszámához képest alacsony a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és sok hátrányos helyzetű diák a megye területén helyben végzi a tanulmányait, elsősorban szakiskolai képzésben. /Melléklet pontja/ 1. sz ábra A középfokú oktatásban hátrányos helyzetű tanulók aránya

12 4.2. GAZDASÁG A gazdasági fejlettség egyik jele a magas termelékenység és az alacsony munkanélküliség. A KMR e mutatók alapján kiemelkedő, hiszen a magyar nemzetgazdaság legnagyobb hányada, annak majdnem fele itt tömörül, melyet az ország lakosságának közel 30%-a termel meg. Az alábbi tábla az országos adatokat tartalmazza a nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke alapján gazdasági ágak szerint. Jól megfigyelhető, hogy az elmúlt évben a feldolgozóiparban mutatkozott jelentős növekedés 4 % (103,7 mrd Ft), míg a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban 2 %-os csökkenés (87,3 mrd Ft) figyelhető meg. A beruházások a évben a megelőző évhez képest 131,8 mrd Ft-tal csökkentek, amely még mindig tulajdonítható a gazdasági válságnak A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint [folyó áron, milliárd Ft] Nemzetgazdasági ág 2012 Mrd Ft Ágazati arány Feldolgozóipar 1 332,7 32,0% Ingatlanügyletek 637,5 15,3% Szállítás, raktározás 573,1 13,8% Kereskedelem, gépjárműjavítás 281,9 6,8% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 240,3 5,8% Információ, kommunikáció 164,4 3,9% Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 164,1 3,9% Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 147,8 3,5% Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 122,3 2,9% Oktatás 84,5 2,0% Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 82,3 2,0% Építőipar 64,2 1,5% Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 63,5 1,5% Humán-egészségügyi, szociális ellátás 56,4 1,4% Pénzügyi, biztosítási tevékenység 44,8 1,1% Művészet, szórakoztatás, szabad idő 42,6 1,0% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 34,2 0,8% Egyéb szolgáltatás 15,6 0,4% Bányászat, kőfejtés 15,5 0,4% Összesen 4 167,7 3. sz. táblázat A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint

13 Országos viszonylatban Budapest, Pest megye és együtt a KMR mindig sajátos számadatokkal bírt az arányszámok tekintetében. Az alábbi tábla jól szemlélteti, hogy a gazdasági aktivitásban a KMR országos viszonylatban átlagon felüli, kivételt képez a munkanélküliségi ráta. Az átlagkeresetnél megfigyelhető, hogy a fővárosnak köszönhető a KMR országosnál magasabb értéke. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a regisztrált vállalkozásoknál is. Az egyes gazdasági ágak számadatainak alakulásánál érdemes megfigyelni az arányszámok változását az országos értékekhez képest. Megnevezés Budapest Pest megye Közép- Magyarország Ország Gazdasági aktivitás Aktivitási arány (%) 62,9 58,9 61,3 57,2 Foglalkoztatási arány (%) 57,3 53,1 55,6 51,1 Munkanélküliségi ráta (%) 9,0 9,7 9,3 10,7 Alkalmazásban állók száma és keresete Alkalmazásban állók száma (ezer fő) 935,5 252, , ,4 számának indexe 98,2 96,8 97,9 99,4 havi bruttó átlagkeresete (Ft) havi bruttó átlagkeresetének indexe 104,8 106,7 105,2 104,6 havi nettó átlagkeresete (Ft) havi nettó átlagkeresetének indexe 103,9 103,1 103,8 102,0 Regisztrált vállalkozások Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 100,8 101,7 101,1 100, lakosra jutó vállalkozás Beruházás Teljesítményérték (millió Ft) lakosra jutó teljesítményérték (e Ft) 629,3 186,3 444,2 308,5 Ipar Termelés volumenindexe 95,3 98,3 96,4 98,3 1 lakosra jutó termelési érték (e Ft) 2 138, , , ,8 Termelés volumenindexe 82,0 102,1 86,2 98,2 Értékesítés volumenindexe 88,2 101,9 90,6 99,1 Ezen belül: belföldi 96,0 94,6 95,8 97,1 export 79,0 106,3 85,1 100,3 Értékesítésből az export aránya (%) 41,2 65,7 46,0 64,4 Építőipar Építőipari termelés volumenindexe 101,8 87,0 98,3 95,6 Egy lakosra jutó termelési érték (e Ft) 266,9 97,0 195,9 113,3 Lakásépítés Épített lakás Épített lakások indexe 51,6 85,2 68,6 83,4 10 e lakosra jutó épített lakások száma 9,5 22,3 14,8 10,6-13 -

14 Megnevezés Budapest Pest megye Közép- Magyarország Ország Turizmus Vendégek száma (ezer fő) 3 056,4 408, , ,6 Vendégek számának indexe 108,6 104,6 108,2 103,6 Vendégéjszakák száma (ezer db) 7 300,0 781, , ,7 Vendégéjszakák számának indexe 110,6 106,3 110,2 104,8 Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0. 4. sz. táblázat Összehasonlító adatok év A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke regionális szinten érdekes képet mutat a KMR-ban. A KMR az elmúlt két évben több, mint 40%-át adta az országos átlagnak, amelyből Budapest a évben 38,3%-ot, a évben 35,7%-ot teljesített Területi egység Beruházás (m Ft) Területi megoszlás Beruházás (m Ft) Területi megoszlás Budapest ,30% ,70% Pest megye ,90% ,60% Közép-Magyarországi Régió ,20% ,30% Közép-Dunántúl ,70% ,90% Nyugat-Dunántúl ,50% ,70% Dél-Dunántúl ,00% ,40% Észak-Magyarország ,50% ,50% Észak-Alföld ,40% ,90% Dél-Alföld ,70% ,30% Összesen sz. táblázat Gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke Az ország régiói között a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység vonatkozásában megfigyelhető különbségek az elmúlt években kisebb mértékű változást mutattak. A K+F helyek legtöbbje az ország legnagyobb városaihoz, illetve felsőoktatási központjaihoz köthetőek (2011-ben a ráfordítások kilenctizede az ország 19 városában működő kutató-fejlesztő helyeknél összpontosult), ami meghatározza a térségi különbségeket. A fővárosi dominancia révén Közép-Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be az országban, ami a ráfordítások, a foglalkoztatott létszám nagyságának tekintetében is észlelhető

15 A GDP-hez viszonyított K+F-ráfordítások nagysága alapján az elmúlt öt évben mérséklődtek a területi különbségek, ennek ellenére a K+F beruházások nemzetgazdasági szintű fejlesztésekhez viszonyított arányának tekintetében regionális szinten még mindig jelentős mértékű különbségek láthatóak. A Középmagyarországi mutató e szempontból is kiugró. A K+F tevékenységet is Budapest közelsége határozza meg. Bár a KMR helyzete az országban kimagasló, Pest megye kutató-fejlesztő tevékenysége csekély REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK Magyarországon év végén a regisztrált gazdasági szervezetek száma 1 millió 806 ezer volt, 0,9%- kal több mint december 31-én. A KMR a korábbi évnek megfelelően az ország szervezeteinek több mint háromtizedét képviselte, Budapesten 424 ezer, Pest megyében több mint 195 ezer került nyilvántartásba. A régiót az országos növekedést kismértékben meghaladóan 1,2%-os gyarapodás jellemezte. Budapesten 1,0%-kal több szervezetet regisztráltak a decemberi zárónaphoz képest december 31-én az összes szervezet több mint kilenctizedét kitevő vállalkozások nagyobb hányada, 243 ezer társas, 143 ezer pedig egyéni vállalkozás volt. Megjegyzendő, hogy országosan az egyéni vállalkozások képviselnek jellemzően nagyobb súlyt. A nyilvántartásba vett társas vállalkozások mintegy héttizedét, közel 168 ezret a korlátolt felelősségű társaságok, több mint egynegyedét, 65 ezret a betéti társaságok képviselték, de a részvénytársaságok száma is 3 ezer felett volt. A korlátolt felelősségű társaságok száma 4,2%-kal, a részvénytársaságoké 4,0%-kal emelkedett, a betéti társaságoké azonban 5,0%-kal csökkent. A budapesti több mint 143 ezer egyéni vállalkozás négytizede szerepelt az egyéni vállalkozói nyilvántartásban. A munkavégzés jellege szerint a korábbi időszaknak megfelelően, a mellékfoglalkozásúak képviselik a legnagyobb súlyt, 67 ezret, de főfoglalkozásúként is 52 ezret, nyugdíjasként pedig 24 ezret regisztráltak. Gazdasági ágak szerint a legtöbb fővárosi szervezetet az ingatlanügyletekben, a tudományos és műszaki tevékenységben, valamint a kereskedelem, gépjárműjavításban regisztrálták, számuk a december 31-hez képest 1% körüli mértékben növekedett

16 Pest megyében az előző év azonos időpontjához képest 1,8%-kal emelkedett a bejegyzett szervezetek száma december 31-én több mint 183 ezer vállalkozást regisztráltak a megyében. A vállalkozásokat fele fele arányban társas, illetve egyéni vállalkozásként vették nyilvántartásba. A társas vállalkozások száma 2,4%-kal gyarapodott, az egyénieké 1,1%-kal haladta meg a decemberi zárónapon regisztráltakét. A megyei társas vállalkozások közül a legjellemzőbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt, 59 ezer vállalkozással, ezt követik a betéti társaságok, közel 28 ezerrel. A vizsgált időszakban a kftk esetében 5,1%-kal nőtt a vállalkozások száma, utóbbiban azonban 2,5%-kal csökkent. A regisztrált egyéni vállalkozások száma a megyében közel 94 ezer volt, egyéni vállalkozói nyilvántartásban mintegy fele szerepelt. A munkavégzés jellege szerint a mellék- és főfoglalkozásúak együttesen több mint négyötödöt, a nyugdíjasok pedig 18,4%-ot képviseltek. A szervezetek közül sorrendben a legtöbbet továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság nemzetgazdasági ágakban regisztráltak, de számottevő a tudományos és műszaki tevékenység részvétele is. Számuk mindegyik említett területen növekedett december 31-hez képest, legjobban, 4,8%-kal a mezőgazdaságban, legkevésbé, 1,5%-kal pedig az ingatlanügyletekben FOGLALKOZTATÁS A hazai foglalkoztatottak %-a a KMR-ban van jelen, ebből Pest megyében van az érintettek 37-40%-a. A főváros népességének 44 %-a aktív kereső, 15 %-a tanuló, 28 %-a nyugdíjas. A foglalkoztatási arány között 54 57% között mozgott. A KSH által végzett reprezentatív munkaerő-felmérés adatai alapján, Budapesten a éves népesség körében IV. negyedévében a foglalkoztatottak száma 4,7%-kal 777 ezerre emelkedett, miközben a munkanélkülieké 1,9%-kal, 76 ezer 500 főre mérséklődött. Ebben az időszakban a főváros foglalkoztatottsági szintje volt a legkedvezőbb. (Az országos átlag 51,1%-ot tett ki.) Mivel a foglalkoztatottság bővülése meghaladta a munkanélküliség csökkenését, a gazdaságilag aktívak száma és aránya növekedett. Az inaktívak száma 2012 utolsó negyedévében közel 503 ezer főt tett ki, 4,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban

17 A gazdaságilag aktívak száma az év átlagában 845 ezer ezen belül a foglalkoztatottaké 767 ezer, a munkanélkülieké 78 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma 2012 minden negyedévében növekedett, így az év során átlagosan 4,1%-kal, közel 31 ezer fővel bővült a fővárosi foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség változása a év első felében emelkedést, a másodikban csökkenést mutatott. A 2012-ben a legalább 5 főt foglalkoztató budapesti székhelyű vállalkozásoknál, valamint költségvetési szerveknél és nonprofit szervezeteknél közel 936 ezren álltak alkalmazásban, 1,8%-kal kevesebben, mint az előző évben. Ezen belül a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma 2,3%-kal, 833 ezerre csökkent, míg a részmunkaidősöké 2,4%-kal, 103 ezerre emelkedett. (Országosan a teljes munkaidőben alkalmazásban állók száma nem változott, a nem teljes munkaidősöké pedig csökkent.) A fővárosi szervezeteknél a fizikai és a szellemi foglalkozásúak létszáma egyaránt szűkült. (Országosan csak a szellemi munkakörben dolgozók körében.) A versenyszférában csökkent a létszám, a költségvetési szerveknél nőtt. A versenyszférában mindkét állománycsoportot létszámfogyás jellemezte. A költségvetési bővülés összefüggésben a közfoglalkoztatással a fizikai munkakörben foglalkoztatottak növekedéséből adódott MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA Az országban 2013 januárjában nyilvántartott álláskeresők száma fő volt. Ebből a fővárosban regisztráltak száma fő (7,8 %). Pest megyében a regisztráltak száma ugyanezen időszakban fő volt (6,8 %). Az adatok a Pest megyei térség munkanélküliségi rátáját mutatják a nyilvántartott álláskeresők tekintetében. A munkanélküliség alakulása a pest megyei térségben eltérő. Legmagasabb a ceglédi, váci, gödöllői, monori térségben. Budapest közelsége miatt a jobb közlekedési infrastruktúrával rendelkező térségekben jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta

18 2. sz ábra A munkanélküliségi ráta Budapesten és Pest megye kistérségeiben

19 3. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma hazánkban és a Közép-Magyarországi Régióban A nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2011-ben 582,9 ezer főt tett ki, míg 2012-ben 569,2 ezer fő volt. Az álláskeresők száma óta mutatott növekedést és során mérsékeltebben emelkedett a számuk, a válság tetőzését jelentő 2009-es évben azonban egy év alatt csaknem 120 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma, hiszen 2008 évben 442,3 ezer fő volt a számuk, míg 2009-ben már 561,7 ezer fő. Ez az erőteljes növekedés 2010-re jelentősen enyhült, ekkor egy év alatt valamivel több, mint 20 ezer fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők létszáma. Pest megyében a nyilvántartott álláskeresők száma 40,9 ezer fő volt, mely előző év azonos időszakához viszonyítva 1,0 %-os növekedést jelent. A nyilvántartott álláskeresők számában területi különbségek mutatkoznak, hiszen a központi régióban, a jobb munkaerő-piaci helyzet, az élénkebb munkaerőpiac, valamint a munkaerő-kínálat okán az állást keresők nagyobb eséllyel találnak munkát

20 4. sz. ábra Pályakezdő álláskeresők számának alakulása hazánkban és a közép-magyarországi régióban Az elmúlt három évben fokozatosan emelkedett a nyilvántartott álláskeresők arányán belül a pályakezdő álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők 8,3 %-a volt pályakezdő 2011 januárjában, ez a évben 9,2 %, míg 2013 januárjában az arányszám 11,3 % volt. Az országos átlagon belül a KMR-ban is emelkedett a pályakezdő álláskeresők létszáma, ezen belül a legnagyobb emelkedés a pályakezdő álláskeresők vonatkozásában Pest megyében volt. A pályakezdők létszámának éves alakulásában továbbra is megmaradt a korábbiakban megszokott szezonalitás, vagyis az iskolaév végétől kezdődően szeptemberig emelkedő, majd decemberig csökkenő, márciusig emelkedő, majd májusig ismét csökkenő a tendencia. Az alacsony végzettségűek számára elérhető álláslehetőségek száma különösen az építőiparban bekövetkezett visszaesés miatt lényegesen kevesebb, mint a korábbi években. A szakmunkások iránti kereslet szintén a gazdasági válság miatt lényegesen visszaesett (építőipar, feldogozó-ipar, gépgyártás) s a megfelelő munkatapasztalat hiánya tovább csökkenti a fiatal szakmunkások elhelyezkedési esélyét

21 Az elmúlt években a versenyszférában növekedett az igény bizonyos végzettségű szakemberekre és a vállalatok egyre nyitottabbak a pályakezdő diplomások foglalkoztatására. A foglalkoztatási helyzet javulásában mindenféleképpen nagy szerepet játszik a kereslet növekedése, hiszen számos terülten elsősorban a műszaki végzettséget igénylők terén komoly szakemberhiány tapasztalható, azonban a recesszió elhúzódása miatt az igények tényleges foglalkoztatásban történő realizálódása még várat magára. 8. ált. v. Szakmunkás, Főiskola, Középiskola kevesebb szakiskola egyetem Budapest Pest megye Összesen sz. táblázat Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlás 2013 januárjában Iskolai végzettség szerint továbbra is legmagasabb arányban a szakképesítéssel nem rendelkezők (8. általánost vagy középiskola) vannak. A nyilvántartottak 63,4 %-a tartozik ezekhez a csoportokhoz. Valamivel kevesebb 26 %-uk végzett szakiskolát, vagy valamilyen szakmunkásképzőt. A 2001-es adatokhoz viszonyítva azonban 8 %-kal mérséklődött a számuk és ezzel párhuzamosan emelkedett az alacsonyan képzett munkavállalók száma. Igaz, hogy a gazdasági válság elsősorban a feldolgozóipart érintette, ahol magas számban foglalkoztattak szakképzett munkaerőt, azonban a válság hatására a munkahelyüket vesztett fiatalok, mint szakképzett munkaerő jobb eséllyel tértek vissza a munka világába. Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetételében regionális különbségek vannak. A KMR-ban jóval magasabb a diplomás álláskeresők száma (10,6 %), hiszen a felsőfokú intézmények többsége a fővárosban található, és a diploma megszerzése után elsősorban Budapest és térségében próbálnak meg elhelyezkedni

22 4.6. MUNKAERŐ IRÁNTI KERESLET ÉS KÍNÁLAT A gazdasági válság hatására a munkaerő iránti kereslet drasztikusan visszaesett. A legnagyobb visszaesés a feldolgozóipar, az építőiparban, a mezőgazdaság és az ingatlanügyek területén következett be hez viszonyítva 2012-ben a mezőgazdaság és a feldolgozóipar területén nőtt, az építőiparban és az ingatlanügyek területén csökkent az új bejelentett álláshelyek száma decemberében azonban mind a négy területen csökkenés tapasztalható ben összességében 23%-kal kevesebb állásajánlat érkezett, mint egy évvel korábban. A munkaerőigények zöme középvállalkozásoktól érkezett. Az állásajánlatok jellegét tekintve, még inkább szembeötlő a gazdasági válság hatása. Míg a támogatás nélküli állásbejelentések száma a válság előtti szám alá csökken, ugyanakkor a támogatott foglalkoztatásra beadott igények száma a válság előtti szám többszöröse. Míg 2012-ben a munkaerőigények száma 23%-kal csökkent, addig a támogatott igények részaránya még mindig több mint 60%. A felkínált munkahelyek betöltése 17,8%-ban szakképzettséget igényel. Iskolai végzettség szerint az üres álláshelyek 31%-a középfokú, 2,8%-a felsőfokú végzettséggel tölthető be, 66,1%-ban pedig elegendő a 8 általános vagy annál alacsonyabb végzettség is. 5. AZ ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE 5.1. JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ÁTTEKINTÉSE A szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) törvény átalakította a közoktatás eddig működő rendszerét, és a korábbiaktól eltérő módon szabályozza az oktatási ágazati feladatok ellátását. Az újraszabályozás egyrészt feladat- és hatáskör újraosztáson, másrészt szakmai-fenntartási és működtetői feladatmegosztáson alapul

23 Az Nkt a alapján az átszervezés következtében kevés kivételtől eltekintve január 1. napjával szétvált egymástól a i és a működtetői jog és kötelezettség, valamint köznevelési alapfeladattól függően az állami és települési önkormányzati i jog. Az Nkt. értelmében az óvodai ellátásról való gondoskodás a nemzetiségi óvodai nevelést és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését is magába foglalja. Ezen feladatok mindegyike tehát települési önkormányzati feladat marad. A többi köznevelési alapfeladat ellátásáról az állami intézmény központon keresztül az állam gondoskodik, amely állami i jogot jelent szeptember 1-jével létrejött az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányítása alatt álló központi hivatal, a Klebelsberg Intézmény Központ (továbbiakban KLIK), amely feladatait a tankerületen keresztül látja el. A KLIK felépítése Központból és tankerületi hálózatból áll, amelyben a megyeközponti tankerület többletfeladatot lát el, illetékességi területe a megye egész területére kiterjed. A gimnáziumi feladatokat ellátó intézmények fenntartását hasonlóan az általános iskolai feladatot ellátó intézményekéhez tankerületi szinten, az állami szakképző iskolák fenntartását és működtetését megyei szinten látja el a KLIK. Az ország közigazgatási rendszerében is jelentős változások történtek január 1-jétől. A megyei rendszer megmaradt, de ezen belül új közigazgatási egység jelent meg, a járási rendszer. Pest megyében a korábban kialakított 16 kistérségből 18 járást hoztak létre. A kistérségek területi határa általában megegyezik a járási határral. Az egyik változás, hogy a Budaörsi kistérség területileg megmaradt, de Budakeszi lett a járási székhely, és a járás neve is. A Veresegyházi kistérség helységeit szétosztották a környező négy kistérség között. Három kistérségből pedig két járást hoztak létre, így lett a Ceglédi kistérségből Ceglédi és Nagykőrösi járás, a Monori kistérségből Monori és Vecsési járás, illetve a Ráckevei kistérségből Ráckevei és Szigetszentmiklósi járás. Így összesen 18 járás működik január 1-jétől Pest megyében. A járások kialakításának megfelelően hozták létre a tankerületeket is, Pest megyében 18 tankerületet, Budapesten pedig 23-at

24 Budapesten a megyeközponti tankerületi feladatokat a KLIK Szakképzés-szervezési Főosztálya látja el, Pest megyében pedig a megyeközponti tankerület Cegléd székhellyel működik. Ugyan a megye déli térségében indokolt Cegléd központi szerepkörének az erősítése, ez jelentősen megnehezíti Budapesttől északra illetve keletre működő intézmények irányítását. Amennyiben megvalósulna a koncepciónkban felvázolt szakképzési egység kialakítása, így feloldódna ez a probléma. Egyébként egy északi irányítási központ kialakítása is indokolt lenne. Sajnos Budapest tankerület kialakítására nem került sor, amely tankerület célirányosan csak a fővárosi szakképzési feladatokat láthatná el. A szakképzés hatékonyabb működtetése, a dinamikusabb feladatellátás szükségessé tenné a Budapest szintű tankerület kialakítását is ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS HELYZETE A munkaerő-piaci elvárások kielégítését a szakképzés döntően két formában biztosítja. Az iskolai rendszerű szakképzéssel, amely a köznevelés része és az iskolai rendszeren kívüli, piaci alapon megvalósuló szakképzéssel, melynek változatos formái vannak és nem része a köznevelésnek. A köznevelésen belül az iskolai rendszerű szakképzés működését alapvetően a köznevelési és a szakképzési törvény szabályozza szeptember 1-jétől a szakmai képzés az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes szakképzési kerettanterv szerint folyik Középfokú iskolai nevelés-oktatás helyzete Budapesten és Pest megyében Budapesten a 2012/2013. tanévben összesen tanuló tanul középfokú (gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) intézményben. A táblázat és az alábbi grafikon mutatja, hogy közel 50 %- uk szakközépiskolában, 40%-uk gimnáziumban, míg 12%-uk szakiskolában tanul. A főváros szakképző iskoláinak tanulólétszáma e tanévben fő. Pest megyében a 2012/2013. tanévben összesen tanuló tanul középfokú intézményben. A fenti táblázat és a grafikon mutatja, hogy a legtöbb tanuló, 48% gimnáziumban tanul. A diákok 33%-a szakközépiskolában, 18%-a szakiskolában és mindössze 1%-a speciális szakiskolai szakmai képzésben vesz részt

25 Intézmény típusa Budapest Pest megye fő arány fő arány Országos arány Gimnázium % % 34,6% Szakközépiskola % % 41,6% Szakiskola % % Speciális szakiskola % 462 1% 23,8% Összesen: % % 100% 7. sz. táblázat A középfokú intézményekben tanuló diákok száma és aránya 1.sz. diagram A középfokú intézményekben tanuló diákok száma és aránya Fenntartónkénti feladatellátási helyek adatainak összehasonlítása Fontos kiemelni, hogy nem csak állami fenntartásban működhetnek középfokú köznevelési intézmények, hanem továbbra is egyházi, illetve magán fenntartásban is jelen vannak a középfokú iskolai feladatokat ellátó intézmények. Mivel az elemzés általános célja a képzés főbb jellemzőinek megállapítása, majd a főváros és Pest megye területén lévő szakképző intézményhálózat működéséhez olyan koncepció kidolgozása, amely a tervezhetőséget, fenntarthatóságot erősíti, ezért alapvetően az elemzés a szakképző intézményeket, a feladatellátási helyeket a típusának megkülönböztetésével mutatja be

26 Budapesten 71 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 176 feladatellátási hellyel, 15 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 24 feladatellátási hellyel, 71 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 81 feladatellátási hellyel, illetve 173 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 189 feladatellátási hellyel működik. Pest megyében 54 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény 74 feladatellátási hellyel, 6 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény 6 feladatellátási hellyel, 30 szakiskolai feladatot ellátó intézmény 45 feladatellátási hellyel, illetve 50 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény 57 feladatellátási hellyel működik. Összességében a KMR-ra vonatkoztatva a köznevelési intézmények arányszámait az alábbi tábla szemlélteti. Fenntartó típusa gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Pest megye Pest megye Pest megye Speciális szakiskola Pest megye Budapest Budapest Budapest Budapest Budapest Összesen Pest megye Állami Egyházi Magán Összesen sz. táblázat A középfokú intézmények feladatellátási helyei típusonként Fenntartó típusok Budapest Intézmények száma Aránya Pest megye Intézmények száma Aránya Állami % 93 54% Egyházi 35 11% 25 15% Magán % 55 32% Összesen % % 9. sz. táblázat A középfokú intézmények feladatellátási helyeinek aránya típusonként

27 Az alábbiakban részletesen bemutatásra és elemzésre kerül mind a fővárosi, mind a Pest megyei térségi integrált szakképző központokba (TISZK) szerveződött szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai képzés Szakközépiskolai nevelés-oktatás A szakközépiskola feladata az alapműveltség közvetítése mellett diákjainak alkalmassá tétele szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőoktatásban való továbbtanulásra. A szakközépiskola sajátossága, hogy nemcsak az alapműveltséget megalapozó ismeretekre, hanem a szakképzési kerettantervben meghatározott ismeretekre is felkészíti a tanulókat. Ez a felkészítés a szakközépiskola évfolyamának négy évén át tart. Szakközépiskolában a tizenkettedik, évfolyamot követően az OKJ-ben meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik Budapesti helyzetkép Budapesten a középfokú tanulmányokat folytatók 48%-a szakközépiskolába jár, jóval többen, mint gimnáziumba (40%). A legnagyobb szakközépiskolai intézmény január 1. óta a KLIK. Fenntartásában működő szakközépiskolákba a szakközépiskolai tanulók 55%-a jár, összesen 83 feladatellátási helyen. Fontos hangsúlyozni, hogy a KLIK fenntartásában lévő iskolákban az általánosan képző (szakmacsoportos alapozás) szakaszban a tanulók 88%-a tanul, ugyanakkor a szakképzési szakaszban az érintett tanulók csupán 23%-át készítik fel szakmára. A tanulók közel 70%-a kikerül az állami szakképzési rendszerből: részben magán fenntartású intézményekben szereznek szakképesítést, részben felsőfokú képzésben folytatják tanulmányait, illetve egyáltalán nem szereznek képzettséget. Ez azt jelenti, hogy a szakmai képzésben az állami k szerepe az előző évek nem átgondolt döntéseinek eredményeképpen kisebb, illetőleg jelentős a magán k szerepvállalása

28 Állami Egyházi Magán Fenntartó típusa állami felsőoktatási intézmény Klebelsberg Intézmény Központ Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Tanulói létszám fő fő egyházi jogi személy fő alapítvány fő egyéb felsőoktatási intézmény fő egyesület fő korlátolt felelősségű társaság fő közalapítvány fő közhasznú alapítvány fő közhasznú egyesület fő részvénytársaság fő fő 10. sz. táblázat Szakközépiskolák száma típusa szerinti bontásban Budapesten A 2012/2013. tanévben a KLIK által fenntartott 80 szakközépiskola 56 feladatellátási helyén szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást magában foglaló közismereti képzés, 27 feladatellátási helyén pedig a szakmai vizsgára történő felkészítés, vagyis szakmai képzés folyik. Összességében, valamennyi budapesti t vizsgálva elmondható, hogy a szakközépiskolai általános képzés 89 feladatellátási helyen, míg a szakképző évfolyamon folyó képzés 100 feladatellátási helyen érhető el /9.3. Melléklet/. Megjegyzendő, hogy leginkább a magán fenntartású intézményekre jellemző, hogy döntően szakképző évfolyamok beiskolázására építve tartanak fenn szakközépiskolai képzéseket

29 Fenntartó típusa Szakközépiskola általános képzés, szakmacsoportos alapozás Szakközépiskola szakképző évfolyamok állami felsőoktatási intézmény Állami Klebelsberg Intézmény Központ Egyházi egyházi jogi személy Magán alapítvány egyéb felsőoktatási intézmény 28 0 egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány közhasznú egyesület 0 32 részvénytársaság 42 0 Összesen sz. táblázat Közismereti és szakképző évfolyamokkal működő szakközépiskolai tanulók létszámadatai Budapesten Továbbiakban a szakközépiskolai általános képzési/közismereti szakasz és a szakképzési szakasz tanulói létszámadatait külön-külön elemezzük, és több szempontból vizsgáljuk. Természetes módon a legtöbb osztály a nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami knál található. Esetükben az általános képzésben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 26,6 fő, amely számadat jóval magasabb, mint a magán (21,4 fő) vagy az egyházi (22,3 fő) k által fenntartott intézményekben. Ugyanakkor a szakképző évfolyamokon az állami intézményekben az átlagos létszám azonos a magán intézmények ilyen típusú számadatától

30 Szakközépiskola feladatellátás Állami Egyházi Magán Feladatellátási helyek száma Osztályterem Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma (közismereti, szakképzés) Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma (közismereti, szakképzés) Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban (közismereti, szakképzés) Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadó) ,6 25,4 22,3 23,9 21,4 25, sz. táblázat Budapesti szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai Fenti adatok alapján nappali rendszerű oktatásban az általános képzésben, állami fenntartású intézményekben tanul a tanulók 90%-a, magán fenntartásúban mindösszesen 8% és egyházi fenntartásúban pedig 2%. A szakmai képzés tekintetében viszont ez az arány igen nagy eltérést mutat, különösen az állami intézményei, valamint a magán fenntartású intézmények vonatkozásában. A szakképzésben az állami fenntartású intézményekben a tanulók mindössze 32%-a, a magán fenntartású intézményekben pedig 61% tanul szakmát budapesti viszonylatban. A felnőttoktatási tanterv szerinti tanulók száma a magán fenntartású intézményekben a legmagasabb, 75%, míg az állami fenntartású intézményekben csupán 14%

31 Szakterület Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Agrár Élelmiszeripar Nincs szakmacsoport Egyéb, általános képzés Összesen sz. táblázat Szakközépiskolákban a szakmacsoportos alapozás számadatai (9-12. évfolyam) Szakmacsoportos alapozó oktatásban részt vevő tanulók létszámát vizsgálva megállapítható, hogy az állami, KLIK intézményeiben tanul a diákok 88%-a. A 21 szakmacsoportból 20 szakmacsoportra történik felkészítés az állami nál. A nyomdaipari szakmacsoportra egyik sem készít fel szakmai érettségi vizsgára. A magán szektor az informatika, a művészet, a közgazdaság, a vendéglátás szakmacsoportos alapozó oktatásban van jelen jelentősebb létszámmal. Az egyházi iskoláiban szakmacsoportos alapozó oktatás a kereskedelem, a művészet és a vendéglátás szakmacsoportban folyik

32 2. sz. diagram Szakmacsoportos alapozásban résztvevő tanulók típusonkénti megoszlása Budapesten A budapesti szakközépiskolákban a szakképző évfolyamokon folyó, OKJ szerinti szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás számadatai alapján elmondható, hogy a humán szakterületen belül a művészet, közművelődés, kommunikáció (7229 fő), az egészségügyi képzéseken (3652 fő), a műszaki szakterületen belül az informatikai képzéseken (3412 fő), a gazdasági-szolgáltatási szakterületen a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztrációs (4284 fő) szakmacsoportban indítanak képzéseket. Jelentős a tanulók száma a vendéglátás-idegenforgalom és a közgazdaság szakmacsoportokban is. Összességében a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen tanul a legtöbb diák (a tanulók 80%-a). Szakterület Humán Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások

33 Szakterület Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Agrár Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen sz. táblázat Szakközépiskolákban az OKJ szakképesítések megszerzésére felkészítő oktatás száma (szakképző évfolyamok) A fenti adatokból látszik, hogy a képzés az agrárszakterületen döntő többségben állami, a humán és a gazdasági területen pedig magán fenntartású intézményekben folyik. A műszaki szakterületen az állam által fenntartott intézményekben a tanulók közel a fele tanul. 3. sz. diagram OKJ szakképzési évfolyamon résztvevő tanulók típusonkénti megoszlása Budapesten

34 Az OKJ a szakmákat 21 szakmacsoportba sorolja. 4. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakközépiskolai szakmai képzésben Budapesten

35 A 21 szakmacsoporthoz kapcsolódóan a főváros területén minden szakmacsoportban széleskörű a szakmakínálat több képzési szinten is. A szakközépiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakmák részletes tanuló létszámadatai szerint a legnépszerűbb képzések (több mint fő) a következők: a jogi asszisztens, a gyógymasszőr, a grafikus és a logisztikai ügyintéző. Az állami fenntartású iskolák legtöbb tanulót az autószerelő és a fogtechnikus szakmára készítenek fel. A magán k részvétele minimális a közlekedés-, a gépészet- és a mezőgazdaság szakmacsoportba tartozó szakmák felkészítésében. / Melléklet/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás Pest megyében Pest megyében a középfokú tanulmányokat folytatók 33%-a jár szakközépiskolába. Az állami (KLIK) intézmény által fenntartott szakközépiskolákba a megyében a szakközépiskolás diákok 81,8%-a tanul. Állami Egyházi Fenntartó típusa Klebelsberg Intézmény Központ Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Tanulói létszám fő egyházi jogi személy fő alapítvány fő Magán korlátolt felelősségű társaság fő közalapítvány fő közhasznú alapítvány fő Összesen fő 15. sz. táblázat Szakközépiskolák száma Pest megyében a típusa szerinti bontásban A 2012/2013. tanévben a KLIK által fenntartott 35 szakközépiskolai feladatellátási helyén szakmai előkészítő oktatás, pályaorientáció, szakmai és szakmacsoportos alapozást magában foglaló közismereti képzés, 33 feladatellátási helyén pedig a szakmai vizsgára történő felkészítés, vagyis szakmai képzés folyik

36 Az egyházi fenntartású intézményekre is igaz, hogy a szakmacsoportos alapozást több feladatellátási helyen végzik, mint a szakképzést. A magán fenntartású intézményeknél pedig pontosan a fordítottja igaz a többi tevékenységéhez képest, ez esetben csupán 4 intézmény foglalkozik a szakmacsoportos alapozással, és 11 intézmény pedig a szakképző évfolyamain a szakmai vizsgára való felkészítést végzi. Következtetésképpen elmondható, hogy Pest megyében a magán fenntartású intézményekre jellemző, hogy leginkább a szakképző évfolyamok beiskolázására építve tartanak fenn szakközépiskolai képzéseket. / Melléklet/ A KLIK fenntartásában lévő iskolákban az általánosan képző (szakmacsoportos alapozás) szakaszban a tanulók 87%-a tanul, a szakképzési szakaszban az érintett tanulók 64%-át készítik fel szakmai vizsgára. A diagramban jól látható, hogy a szakmacsoportos alapozást elsősorban az állami, a KLIK végzi, míg a szakképzés bár nagyrészt a KLIK által fenntartott iskolákban zajlik, de a magán fenntartású intézmények is már nagyobb arányban (28%) vesznek részt a képzésben. 5. sz. diagram Szakmacsoportos alapozás és szakképző évfolyam nkénti megoszlása Pest megyében A továbbiakban a szakközépiskolai általános képzési szakasz és a szakképzési szakasz tanulói létszámadatait külön-külön elemezzük, és több szempontból vizsgáljuk

37 A tanulók nagyszámú aránya miatt természetes, hogy a legtöbb osztály a nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami nál található. Ez esetben az általános képzésben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 28,4 fő, amely számadat magasabb, mint a magán (24,5 fő) vagy az egyházi (23,5 fő) k által fenntartott intézményekben. Ugyanakkor a szakképző évfolyamokon már jóval kevesebb diák tanul egy osztályban. Az állami intézményekben az átlagos osztálylétszám (18,8 fő) azonos a magán intézmények (17,0 fő) ilyen típusú számadatával. Az egyházi intézményekben pedig jóval kevesebb ez a számadat (7,3 fő). Pest megyében a felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma az állami fenntartású intézményekben a legmagasabb, 63%, míg a magán fenntartású intézményekben 26%, az egyházi intézményekben pedig csupán 11%. Szakközépiskola feladatellátás Állami Egyházi Magán Feladatellátási helyek száma Osztályterem Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma (közismereti, 298, szakképzés) Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban (közismereti, szakképzés) 28,4 18,8 24,5 7,3 23,5 17,0 Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai I. A nappali rendszerű szakközépiskolai oktatásban az állami fenntartású intézményekben tanul a tanulók 86,6%-a, az egyházi fenntartásúakban mindösszesen 9,5%, a magán fenntartásúakban pedig mindösszesen 3,8%. A szakképző évfolyamokon már ez az arány más képet mutat. Ez esetben is a KLIK által fenntartott intézményekben tanul a legtöbb diák, 76,1%. A magán intézményekben viszont a szakmacsoportos alapozás arányához képest jóval nagyobb arányban tanulnak a tanulók, mégpedig 21,6%-ban. Az egyházi intézményeknél nagyon alacsony a szakképzés aránya, 2,3%

38 Szakközépiskola feladatellátás Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Állami Egyházi Magán közismereti szakképzés közismereti szakképzés közismereti szakképzés sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai II. A teljes munkaidős pedagógusok létszámát a feladatellátási helyek arányában vizsgálva megállapítható, hogy a KLIK által fenntartott intézményekben átlagban 21,2 pedagógus dolgozik egy szakközépiskolai feladatellátási helyen, míg az egyházi intézményeknél 12,3, a magán intézményeknél pedig igen alacsony, 3,3 pedagógus. A teljes munkaidős, részmunkaidős és az óraadó tanárok létszámát összességében vizsgálva megállapítható, hogy a KLIK fenntartásában működő szakközépiskolákban dolgozik a legtöbb pedagógus, átlagban egy intézményben 26,9 fő. Ezzel ellentétben a többi fenntartású intézményben már sokkal kevesebb számú pedagógus jut egy feladatellátási helyre, az egyházi intézményekben 15,7 fő. a magán intézményekben 10,4 fő pedagógus dolgozik átlagosan. Állami Egyházi Magán Szakközépiskola i feladatellátás teljes munkaidős részmunkaidős óraadó teljes munkaidős részmunkaidős óraadó teljes munkaidős részmunkaidős óraadó Pedagógusok létszáma Összesen sz. táblázat Pest megyei szakközépiskolai feladatellátás főbb létszámadatai III. Pest megyében az állami fenntartású intézményekben összesen 202 fő integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulót oktatnak. Ez a tanulólétszám 2%-a

39 A szakközépiskola érettségire felkészítő négy éves szakmacsoportos alapozást végző évfolyamaira járó diákok létszámát vizsgálva megállapítható, hogy a képzés döntő többségét a KLIK intézményei végzik (87%), és a Közgazdaság, Informatika, illetve a Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozásban vesznek részt a legnagyobb arányban. Három szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Oktatás, Nyomdaipar) egyik sem végez szakmacsoportos alapozást a megyében. Szakterület Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Humán Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Agrár Egészségügy Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Mezőgazdaság Élelmiszeripar Egyéb, általános képzés Összesen % 9% 4% 19. sz. táblázat Szakközépiskolákban a szakmacsoportos alapozás számadatai (9-12. évfolyam)

40 A szakképző évfolyamokon Pest megyében a 21 szakmacsoportból 17 szakmacsoportban történik szakmai képzés. Ahogy a szakmacsoportos alapozás oktatásánál jellemző volt, a szakképzés esetében is igaz, hogy a KLIK látja el a feladat legnagyobb részét, a képzés 64%-át. Az összes az Informatika, a Közgazdaság és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban képez. Az állami és magán az Egészségügy, és a Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban, az állami és az egyházi a Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportban, és az Oktatás szakmacsoport az egyedüli, amelyben csak a magán fenntartású intézményekben folyik képzés. A többi szakmacsoportban csak az állami vállal szerepet. Négy szakmacsoportban (Szociális szolgáltatások, Vegyipar, Könnyűipar, Nyomdaipar) egyik sem végez OKJ képzést a megyében. A Közgazdaság, illetve az Egyéb szolgáltatások OKJ szakképzésében vesznek részt a legnagyobb arányban a tanulók. Szakterület Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Egészségügy Humán Műszaki Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Egyéb szolgáltatások Gépészet Elektrotechnika-elektronika Informatika (szoftver) Építészet Faipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás

41 Szakterület Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Közgazdaság Gazdaságiszolgáltatási Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Agrár Mezőgazdaság Élelmiszeripar Összesen % 8% 28% 20. sz. táblázat Szakközépiskolákban az OKJ szakképzésben résztvevő tanulók száma Pest megyében (szakképző évfolyamok) Az Informatika, Közgazdaság, az Ügyvitel és a Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportban a magán OKJ szakképzésében résztvevő diákok száma a legnagyobb. 6. sz. diagram Pest megyében az állami képzéshez képest magasabb létszámban oktatott OKJ szakképesítések szakmacsoportjai nkénti megoszlása

42 7. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakközépiskola OKJ szakképzésében Pest megyében

43 A szakközépiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakképesítések részletes tanuló létszámadatai alapján látható, hogy Pest megyében a Közrendvédelmi-rendőr szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt a legtöbb tanuló (502 fő). Ez speciális képzés, amelyet az országban csak néhány középfokú intézményben oktatnak, Budapesten egyáltalán nincs ilyen képzés, Pest megyében Szentendrén folyik a képzés. Második helyen a legtöbb létszámban a Pénzügyi szakügyintéző (328 fő) szakképesítésben vesznek részt a jelen tanévben a diákok, azonban ez felsőfokú szakképesítés, amelyet utoljára indíthattak a k szakközépiskolai kereteken belül. Művészeti szakképesítések speciális szakképzésnek minősülnek, amelyek külön szabályozás alá tartoznak. Ezen képzések sokszor igen alacsony létszámmal folynak. A művészeti szakképesítéseken kívül a legalacsonyabb számban, 12 fő alatt a Termékdíj ügyintéző, a Magasépítő technikus, a Környezetvédelmi méréstechnikus, az Erdőgazdasági gépésztechnikus, a Fényképész és fotótermék-kereskedő és a Fitness-wellness asszisztens képzésben vesznek részt. Az egyházi és a magán a Közgazdaság, Ügyvitel, Informatika, Kereskedelem és Vendéglátás szakmacsoportban képez, a magán még az Oktatás és az Egészségügy szakmacsoportban is. Az egyházi nál Művészeti szakmacsoportban az Egyházzenész szakképesítés képzése folyik, a többi művészeti képzést az állami intézményei oktatják. A Gépészet, az Elektrotechnika-elektronika, az Építészet, a Faipar, a Közlekedés, a Környezetvédelem-vízgazdálkodás, az Egyéb szolgáltatások, a Mezőgazdaság és az Élelmiszeripar szakmacsoportos OKJ szakképesítéseket a tanulók Pest megyében csak az állam által fenntartott intézményekben tanulhatják. / Melléklet/ Megfigyelhető, hogy az eszközigényes, drága képzési területeken kizárólag az állami fenntartású intézményekben készítik fel a diákokat a szakmai vizsgára

44 Szakiskolai nevelés-oktatás A szakiskola három szakképző évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. Feladata a tanulók felkészítése arra, hogy jól képzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve a tanulók szakmai vizsgára történő felkészítése. A speciális szakiskola a munkába álláshoz és az életkezdéshez segíti hozzá tanulóit. Az új előírások alapján a szakképzési kerettantervnek megfelelően a hároméves szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamokon közismereti képzéssel párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Emellett kifutó rendszerben a 2012/2013. tanévi indítással utoljára biztosítani kellett a szakiskolának a hagyományos, vagyis a 2+2-es képzést is. A speciális szakiskola iskolai rendszerű működésének szakmai kereteit a speciális szakiskolai kerettantervek és az adaptált programok határozzák meg. A gazdaság által igényelt szakképesítésekre (ezen belül a jogszabályban megjelent hiányszakmákra) a beiskolázás sokat javult az ösztöndíjrendszer kialakításával, amelyet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet szabályoz. Ennek értelmében hiányzástól és tanulmányi eredménytől függően az BPMFKB által meghatározott szakképzés résztvevői ösztöndíjat kapnak Budapesti helyzetkép A 2012/2013. tanévben összesen fő tanuló tanul Budapest szakiskoláiban január 1-jétől a Klebelsberg Intézmény Központ fenntartásában 51 szakiskola 58 feladatellátási hellyel működik, a szakiskolai tanulók 62,2%-a ezekben az intézményekben tanul. A szakiskolai feladatellátásban képviselteti magát a magánszektor is: összesen 25 intézményben 32 feladatellátási helyen képeznek szakiskolai tanulókat. További kilenc egyházi fenntartású szakiskolában l4 feladatellátási helyen 1841 tanuló van. Állami Fenntartó típusa állami felsőoktatási intézmény Klebelsberg Intézmény Központ Intézmények száma 1 Feladatellátási helyek száma 1 Tanulók létszáma

45 Egyházi Magán Fenntartó típusa Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Tanulók létszáma egyházi jogi személy alapítvány egyesület korlátolt felelősségű 3 3 társaság közalapítvány közhasznú alapítvány részvénytársaság Összesen sz. táblázat Budapesti szakiskolák, speciális szakiskolák száma típusa szerint Az alábbi táblázat adatai szerint a 2012/2013. tanévben a fő szakiskolai tanulóból fő (11%) speciális szakiskolában folytatja tanulmányait. A speciális szakiskolai tanulók 96%-a (1.730 fő) állami intézmény központ intézményeiben tanul. Állami Egyházi Magán Fenntartó típusa Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Tanulók száma állami felsőoktatási intézmény Klebelsberg Intézmény Központ egyházi jogi személy alapítvány egyesület korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány részvénytársaság Összesen sz. táblázat Budapesti speciális szakiskolák száma típusa szerint

46 A tanulói létszámok tekintetében a nappali rendszerű iskolai oktatásra vonatkozó adatok kerülnek részletesen elemzésre. Nappali rendszerű iskolai oktatásban az állami intézményeiben tanul a szakiskolai tanulók 64%-a (8582 fő), a magán k iskoláiban 25%-a (3415 fő), valamint az egyházi nál 11%-a (1452 fő). Az alábbi táblázat adatai szerint megállapítható, hogy a szakiskolai oktatásban az állami fenntartású intézményekben a legmagasabb az átlagos osztálylétszám 24 fő, melytől nem tér el nagymértékben, de alacsonyabb (21,7 fő) az egyházi fenntartású intézmények átlagos osztálylétszáma. A magán i kör intézményeiben már ez a számadat nagyobb eltérés mutat, ugyanis az átlagos osztálylétszám 19,7 fő. Felnőttoktatás adatait vizsgálva ezzel szemben megállapítható, hogy az állami intézményeiben 12%-a (175 fő), a magán fenntartású szakiskolákban a tanulók 64 %-a (942 fő), egyházi nál 24%-a (355 fő) tanul. Szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) Állami Egyházi Magán Feladatellátási helyek száma Osztályterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadó) ,7 19, sz. táblázat Budapesti szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) létszámadatai

47 Az alábbi táblázatban a fenti elemzés eredményeit speciális szakiskolákra is bemutatjuk, ahol a képzés jellegéből adódóan alacsonyabbak az osztálylétszámok. Ugyanis a hatályos nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 47. -sának (7) bekezdése értelmében az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell figyelembe venni az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál, ha nevelésoktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik. A speciális szakiskolai tanulók döntő többségben (96%) állami fenntású intézményekben tanulnak. Speciális szakiskolai feladatellátás Állami Egyházi Magán Feladatellátási helyek száma Osztályterem Tanulók száma Osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma Pedagógusok létszáma (teljes munkaidős, részmunkaidős, óraadó) 11,4 11, sz. táblázat Budapesti speciális szakiskolai feladatellátás létszámadatai A szakiskolai intézményhálózat bemutatása, a tanulói és pedagógus létszámadatok bemutatása után fontos megvizsgálni Budapest szakiskoláiban oktatott OKJ szakmacsoportokat, a gyakorlati képzések struktúráját, illetve az egyes szakképesítés megszerzésére felkészített tanulók létszámát. E kérdéskör tárgyalása során az állami fenntartású intézmények képzési struktúráját részletesebben elemezzük. Az elemzéseknél minden esetben feltüntetjük az egyházi, illetve magán fenntartású intézmények adatait is. A számadatokat vizsgálva megállapítható, hogy legtöbb tanulót, főt a vendéglátásidegenforgalom (állami nál fő, egyházinál 556 fő, magán nál fő, mindösszesen fő) szakmacsoportban képeznek. Ezt követi fővel a kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport, a nkénti tanulók száma: állami 906 fő, egyházinál 345 fő, magán 475 fő

48 Jelentős továbbá a tanulók száma a humán szakterületen belül az egyéb szolgáltatások szakmacsoport képzésein (761 fő), valamint a műszaki szakterülethez tartozó közlekedés (713 fő) és a gépészet (634 fő) szakmacsoportban is. Összességében a műszaki és a gazdasági-szolgáltatási szakterületen tanul a legtöbb diák (a tanulók 85%-a). Szakképzési terület Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Agrár Humán Élelmiszeripar Mezőgazdaság Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Egészségügy Egyéb szolgáltatások Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Elektrotechnika-elektronika Műszaki Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Könnyűipar Gazdaságiszolgáltatási Vendéglátásidegenforgalom Környezetvédelemvízgazdálkodás Közlekedés Összesen sz. táblázat Szakiskolai tanulók száma szakmacsoportos besorolás alapján Budapesten

49 A fenti adatokból kitűnik, hogy a szakmai képzés az agrár és a műszaki szakterületeken többségében az állami, ezzel szemben a humán területen a magán fenntartású intézményekben folyik. A gazdasági szakterületen az állam által fenntartott intézményekben a tanulók közel fele tanul. Egyházi fenntartású intézmények minden tízedik szakiskolai tanulót készítik fel szakmai vizsgára. 8. sz. diagram OKJ szakképzés nkénti megoszlása Budapesten

50 9. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakiskolai szakmai képzésben Budapesten

51 Budapesten a 2012/2013. tanévben összesen 67 különböző szakiskolai szakmát oktatnak az állami-, az egyházi és a magán fenntartású szakiskolákban. A fenti diagram adatai szerint a három részvétele az egyes szakiskolai szakmai képzésben jelentősen eltérést mutat. Összességében az állami központ szerepvállalása a legnagyobb, összesen 52 különböző szakmára 6326 fő (54,4%) tanulót képeznek. Az egyházi fenntartású iskolákban 17 különböző szakmára1336 fő (11, 5%) tanulót a magán szférában pedig 25 különböző szakmára 3957 fő (34, 1%) tanulót készítenek fel. / Melléklet/ A szakiskolákban a 2012/2013. tanévben oktatott OKJ szakmák részletes tanuló létszámadatai szerint a legnépszerűbb képzések (több mint fő) a következők: szakács, cukrász, pincér és bolti eladó. Az állami fenntartású iskolák szintén a felsorolt szakmákra, valamint a villanyszerelő (413 fő) szakmára készítik fel legtöbb tanulót. A magán k szakiskoláiban a tanulók több mint a fele vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmáit tanulja. (A 3957 főből 2257 fő, 56%.) Az egyházi i körhöz tartozó intézményekben a legtöbben szintén a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport szakmáit tanulják. (Az 1336 főből 556 fő, 42%.). A szociális szolgáltatások szakmacsoportban kizárólagosan az egyházi k képeznek szakembereket, összesen 118 főt. Összegezve a magán és az egyházi k a vendéglátás, a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások szakmacsoportokban folytatnak jelentős tanulólétszámmal képzéseket, a többi szakmacsoportban viszont a részvételük minimális. Ez azt jelenti, hogy az állami szakképző iskoláiban a fenti két szakmacsoporton (vendéglátás és kereskedelem) kívül az eszközigényes élelmiszeripari, a mezőgazdasági, az elektrotechnika-elektronikai,az építészet,a faipari, a gépészet, a környezetvédelem-vízgazdálkodás és a közlekedés szakmacsoportba tartozó szakmákra történik felkészítés Szakiskolai nevelés-oktatás Pest megyében A 2012/2013. tanévben összesen fő tanuló tanul Pest megye szakiskoláiban. A KLIK fenntartásában január 1-jétől 25 szakiskola 29 feladatellátási hellyel működik, az egyházi 7, a magán k összesen 6 intézményben látják el ezt a feladatot

52 Fenntartó típusa Intézmények száma Feladatellátási helyek száma Tanulók száma Állami állami szerv Egyházi egyházi jogi személy alapítvány Magán korlátolt felelősségű társaság közhasznú alapítvány Összesen sz. táblázat Szakiskolák száma típusa szerinti bontásban Pest megyében Pest megyében átlagosan 77 tanuló jár egy speciális szakiskolai feladatellátási helyre, amely feladatot kizárólag az állami lát el. Speciális szakiskolai tanulók száma Speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma Állami Egyházi 0 0 Magán 0 0 Összesen sz. táblázat Speciális szakiskolai feladatellátási helyek száma és tanulói létszáma Pest megyében Pest megyében szakiskolai képzésbe a tanulók 76%-a állami, 17%-a egyházi és 7%-a magán fenntartású intézménybe jár. 10. sz. diagram Szakiskolába járó diákok száma, aránya Pest megyében

53 A szakiskolai tanulók létszámát vizsgálva elmondható, hogy Cegléden, Vácon, Gödöllőn, Monoron és Dabason tanulnak a legtöbben. A felsorolt városok közül háromban (Cegléd, Vác, Dabas) szakképzési központ, TISZK központi képzőhely van, a másik két város közlekedésileg jól elérhető a környék településeiről és Budapestről is. A KLIK intézményeiben a tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 26,1 fő, amely számadat magasabb, mint a magán (20,4 fő) vagy az egyházi (18,6 fő) k által fenntartott intézményekben. Felnőttoktatási tanterv szerint csak az egyházi és a magán képez. Állami Egyházi Magán Feladatellátási helyek száma Osztályterem Szaktanterem Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma (fő) Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai 26,1 18,6 20,4 oktatásban Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma (fő) sz. táblázat Pest megyei szakiskolai feladatellátás (speciális szakiskolai feladatok nélkül) főbb adatai Az állami fenntartású intézményekben átlagban 17,1 teljes munkaidős pedagógus dolgozik egy szakiskolai feladatellátási helyen, míg az egyházi intézményeknél 13,5, a magán intézményeknél pedig igen alacsony, 0,4 pedagógus. A teljes munkaidős, részmunkaidős és az óraadó tanárok összlétszámát tekintve az arányok hasonlóan alakulnak a csak teljes munkaidős pedagógus figyelembevételénél megállapítottakkal, ugyanis a KLIK fenntartásában működő szakiskolákban átlagban egy intézményben 20,3 fő, az egyházi intézményekben 16,8 fő. a magán intézményekben 3,7 fő pedagógus dolgozik

54 Szakiskola feladatellátás Pedagógusok létszáma teljes munkaidős Állami Egyházi Magán részmunkaidős óraadó teljes munkaidős részmunkaidős óraadó teljes munkaidős részmunkaidős óraadó Összesen sz. táblázat Szakiskolában dolgozó pedagógusok létszáma Pest megyében Pest megyében a szakiskolások tanulólétszáma némileg csökkent, részben Budapest elszívó hatásának, részben a szakközépiskola nagyobb presztízse miatti választásnak köszönhetően. A pedagógusok számának alakulása ezt nem követi. A tanulók osztályonkénti átlagos létszáma 10,5 fő, ami a speciális képzés miatt indokolt. Állami Feladatellátási helyek száma 6 Osztályterem 42 Szaktanterem 5 Nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulók száma 462 Nappali rendszerű iskolai oktatásban az osztályok száma 44 Tanulók osztályonkénti átlagos létszáma a nappali rendszerű iskolai oktatásban 10,5 Felnőttoktatási tanterv szerint tanulók száma sz. táblázat Pest megyei speciális szakiskolai feladatellátás főbb adatai A szakközépiskolai és a szakiskolai képzésben résztvevő pedagógusok foglalkoztatásának összetételéhez képest megállapítható, hogy a speciális szakiskolában 98,5%-ban, teljes munkaidős pedagógusok dolgoznak Pest megyében, mindössze 1 fő van, aki részmunkaidős foglalkoztatott

55 Állami Szakiskola feladatellátás teljes munkaidő részmunkaidő óraadó Pedagógusok létszáma Összesen sz. táblázat Speciális szakiskolában dolgozó pedagógusok létszáma Pest megyében A 21 szakmacsoportból 15-ben történik Pest megyében szakiskolai szinten szakképzés. Szakképzési terület Szakmacsoport Állami Egyházi Magán Összesen Egyéb szolgáltatások Humán Művészet, közművelődés, kommunikáció Szociális szolgáltatások Műszaki Gazdaságiszolgáltatási Agrár Elektrotechnika-elektronika Építészet Faipar Gépészet Informatika (szoftver) Könnyűipar Közlekedés Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Vendéglátás-idegenforgalom Élelmiszeripar Mezőgazdaság Összesen sz. táblázat Szakiskolákban az OKJ szakképzésben résztvevő tanulók száma szakmacsoportonként Pest megyében

56 11. sz. diagram Fenntartói szerepvállalás szakmacsoportonkénti megoszlása szakiskola szakmai képzésben Pest megyében

57 A megyében a legtöbb diák szakácsnak tanul, ezen kívül az élelmiszer- és vegyiáru eladó valamint a kőműves szakképesítések tanulólétszáma a legnagyobb. / Melléklet/ 5.3. GYAKORLATI KÉPZÉS HELYZETE Gyakorlati képzések helyszínei és formái Budapesten A gyakorlati képzés helyszíne és formájának vizsgálatakor megállapítható, hogy az állami fenntartású budapesti szakközépiskolákban az iskolán belül a tanműhelyben, csoportos formában történő gyakorlati képzés a legjellemzőbb (70%). Az együttműködési megállapodások alapján folytatott gyakorlati képzések mind csoportos, mind egyéni formában mindösszesen 15%-ban valósulnak meg. Az egyházi fenntartású intézményekben az iskolai tanműhelyi gyakorlati képzés (89%) a jellemző. A magán fenntartású intézményekben alacsonyabb mértékű (69%) az iskolán belüli tanműhelyben folytatott képzés, mint az állami fenntartású szakközépiskolákban, az együttműködési megállapodás tekintetében pedig a tanulók 25%-a egyéni formában vesz részt a gyakorlati foglalkozásokon. Az alábbi táblázat adatai elemezve megállapítható, hogy Budapesten tanulószerződéssel szakmai gyakorlati képzésben kizárólag állami fenntartású szakképző iskolák tanulói vesznek részt (7%) Iskolában Iskolán kívül iskolai tanműhelyben, csoportos formában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján egyéni formában tanulószerződéssel csoportos formában Állami Egyházi Magán tanuló % tanuló % tanuló % % % % 370 5% - 0% 137 1% 464 6% - 0% % 675 9% % % 139 2% 3 0% - 0% tanulószerződéssel egyéni formában 539 7% 16 1%- 8 0% 33. sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakközépiskolákban Budapesten

58 Ha a gyakorlati képzés helyszínét és formáját vizsgáljuk a budapesti szakiskolákban, akkor szembetűnő, hogy az összes nál az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati foglalkozások aránya a legmagasabb. Iskolában Iskolán kívül iskolai tanműhelyben, csoportos formában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formáb együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján egyéni formában Állami Egyházi Magán tanuló % tanuló % tanuló % % % % % 98 7% 92 2% 125 2% 28 2% 189 5% tanulószerződéssel csoportos formában 516 7% % % tanulószerződéssel egyéni formában % % % 34. sz. táblázat A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolában Szakiskolában történő gyakorlati képzés aránya az állami intézményekben 49 %-os, ehhez viszonyítva az egyházi (57%) és magán (58%) intézményekben magasabb arányban oldják meg a gyakorlati képzést iskolai tanműhelyben. A térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában történő gyakorlati képzésre nincs adat. Kevés tanuló tanul az iskolán kívül együttműködési megállapodás alapján. Tanulószerződés keretében az állami fenntartású szakiskolákban a tanulók összesen 48%-a vesz részt gyakorlati képzésben. Megállapítható, hogy a szakiskolai szakmákra történő felkészítéskor az iskolán kívüli gyakorlati képzés a duális képzés irányába történő elmozdulása a szakiskolai szakmáknál jelentős. Viszont a szakközépiskolai végzettséghez, illetve érettségi vizsgához kötött szakmák esetében csupán a tanulók 7%-a teljesíti tanulószerződéses formában a szakmai gyakorlati foglalkozások követelményeit. Ez azt is jelenti, hogy a szakközépiskolai tanulók jelentős része a gyakorlati képzés ideje alatt nem kerül kapcsolatba a munka világával

59 Gyakorlati képzések helyszínei és formái Pest megyében Szakközépiskola Az állami fenntartású szakközépiskolákban az iskolán belül a tanműhelyben, csoportos formában történő gyakorlati képzés a legjellemzőbb (63%). Az együttműködési megállapodások alapján mindösszesen 5%, és tanulószerződéssel pedig 32% vesz részt szakmai gyakorlati foglalkozáson. Az egyházi fenntartású intézményekben a szakmai gyakorlati képzés kizárólag iskolai tanműhelyben folyik. A magán fenntartású intézményekben mindössze a tanulók 14%-a vesz részt iskolán kívüli gyakorlati foglalkozásokon. Iskolában Iskolán kívül iskolai tanműhelyben, csoportos formában térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában együttműködési megállapodás alapján egyéni formában tanulószerződéssel csoportos formában tanulószerződéssel egyéni formában Állami Egyházi Magán tanuló % tanuló % tanuló % % % % 0 0% 0 0% 74 8% 29 1% 0 0% 29 3% 88 4% 0 0% 94 11% % 0 0% 0 0% 104 5% 0 0% 0 0% 35. sz. táblázat Szakközépiskolai szakmai gyakorlati képzés Pest megyében A gyakorlati képzés helyszíne és formája a szakiskolában Pest megyében a szakiskolai képzésben a tanulók 40%-a iskolai tanműhelyben van szakmai gyakorlaton, tanulószerződéssel pedig 59% teljesíti a szakmai gyakorlati követelményeket

60 Iskolában Iskolán kívül Állami Egyházi Magán tanuló % tanuló % tanuló % iskolai tanműhelyben, csoportos formában % % % térségi integrált szakképző központ keretén belül működő központi 0 0% 0 0% 0 0% képzőhelyen, csoportos formában együttműködési megállapodás alapján csoportos formában 0 0% 0 0% 0 0% együttműködési megállapodás alapján egyéni formában 4 0% 78 10% 0 0% tanulószerződéssel csoportos formában % 41 5% 0 0% tanulószerződéssel egyéni formában % % % 36. sz. táblázat Szakiskolai szakmai gyakorlati képzés Pest megyében Budapest és Pest megye iskolarendszerű szakképzésének összegzése Egy feladatellátási helyre jutó tanulók száma Az alábbi diagram arányszámait, ha összehasonlítjuk az országos adatokkal, láthatjuk, hogy a fővárosban jóval többet választják a szakközépiskolai oktatást, mint azt teszik országosan. Országosan szakközépiskolába 41 %-a jár a tanulóknak, míg Budapesten ez az arány 48%-os. Ugyanakkor látható, hogy ez a viszonylag magas szakközépiskolai arány Budapesten alapvetően nem csak a gimnáziumi oktatással szemben mutatható ki, hanem a szakiskola helyett is sokan kezdik meg tanulmányaikat szakközépiskolában. Míg országosan 23 % folytat tanulmányokat szakiskolában, ez az arány Budapest vonatkozásában csupán 11%-ot mutat

61 12. sz. diagram Egy feladatellátási helyre jutó tanulók száma Budapest és Pest megyében A grafikonból kiolvasható az is, hogy Pest megyében a gimnáziumi oktatást többen választják, mint a többi középfokú intézményt. Az országos átlaghoz képest is kevesebben tanulnak a megyében a szakképző intézményekben, szakközépiskolába a tanulók 33%-a jár, ez az arány országosan 41%. A szakiskolai képzés aránya Pest megyében 18%, az országos arány 23%. A diagramok adatai alapján látható, hogy Pest megyében a fővároshoz képest más arányok alakultak ki a középfokú iskolatípusok esetén. A diákok elsősorban a gimnáziumot választják. Az országos átlaghoz képest is sokkal kevesebben járnak szakközépiskolába és szakiskolába. A százalékos arányok azt mutatják, hogy Pest megyéből a tanulók inkább bejárnak Budapestre szakmai képzésre. Iskolatípus Pest megye Budapest Országos Szakközépiskola 33% 48% 41% Szakiskola 18% 11% 23% 37. sz. táblázat Szakképzést folytató iskolák aránya a térségben

62 Más településre bejáró tanuló A középfokú oktatás értékelésénél szót kell ejtenünk a beiskolázáskor tapasztalható, Budapestnek az elszívó hatásáról, amely bár sokszínű kínálatával kivételes adottságot jelent a megyének, ugyanakkor nagy terhet is egyben, az intézményhálózat működtetésének a kiszámíthatósága terén. Amennyiben ilyen magas marad továbbra is a bejárók száma és aránya, Pest megyében problémát fog jelenteni a szakképzést folytató iskolák kihasználtsága Szakmai képzés Budapest és Pest megye területén a szakmai képzés területén az eszközigényes drága képzési területeken, amelyeken az anyagi ráfordítás megtérülési ideje igen hosszú, szakmára történő felkészítés kizárólag az állami fenntartású intézményekben történik. Az érintett szakmacsoportok a következők: elektrotechnika-elektronika, építészet, faipar, környezetvédelem-vízgazdálkodás, vegyipar, könnyűipar és az élelmiszeripar szakmacsoport szakmái MUNKAERŐPIAC ÉS A SZAKKÉPZÉS Az oktatás, a szakképzés és a felnőttképzés teljes tartalmi és strukturális megújulása már elkezdődött. Az új kormányprogram alapján, amely a szakképzés tekintetében a duális képzést támogatja, újjá kell építeni a hazai szakképzést. A 1214/2010. (X.12.) kormányhatározat alapján e célból jött létre a Kormány és az MKIK közötti együttműködési megállapodás. Minden egyes képzési szintnek azt a célt kell szolgálnia, hogy az adott képzést sikeresen elvégzők munkaerő-piaci esélyei javuljanak a képzés által. Akár közvetlen kilépéssel a munkaerőpiacra, akár szakirányú továbbtanulás elősegítésével. Azon képzések, amelyek nem ezt a célt szolgálják azon felül, hogy az adófizetők pénzét feleslegesen pocsékolják, hiú reményeket keltenek, és ez által csalódást okoznak a képzésben résztvevőknek. Már az általános iskolában nagy felelősség hárul a szülőkre és a pedagógusokra a gyerekek készségeinek, tehetségének felmérésében, a helyes pályaválasztásban. Az új szakképzési törvényben kiemelt szerepet kap a pályaorientáció, és a kamarák közreműködése ebben a feladatban

63 A pályaorientáció során olyan információkat kell biztosítani a szülők, a pedagógusok és a diákok számára, amelyek segítik a gyerek érdeklődési körének és tehetségének megfelelő pályaválasztást. Az élethosszig tartó tanulás (Life Long Learning) hibás értelmezése az, hogy folyamatosan újabb és újabb végzettségeket kell szerezni folyamatos pályamódosítás során. Ebben az esetben örök pályakezdővé válunk. Ehelyett a diák érdeklődési körének és tehetségének megfelelő pályaorientáció eredményeképpen olyan pályát, tovább tanulást kell választani, ahol sikereket tud elérni, egy sikeres életet tud megalapozni. Ugyanakkor arra is törekedni kell, hogy az egyes képzések ne legyenek zsákutcás jellegűek. A képzés elvégzése után lehetőséget kell biztosítani a szakirányú tovább tanulásra, illetve továbbképzésre, ezáltal a szaktudás egyre magasabb szintűvé válik. A szakmai sikerek hatására alakulhat ki a hivatástudat. Az iskolarendszernek és a képzőintézményeknek egyaránt ezt a célt kell szolgálnia. A diákok sikeres életének megalapozását kell szolgálniuk. Ebben a folyamatban elengedhetetlen a jogszabályi háttér megújulása is. Több jogszabály már megújult, a Köznevelési törvény, a Szakképzési törvény, a Szakképzési Hozzájárulásról szóló törvény, és az új OKJ-t meghatározó 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet. Szükség volt a szakmák körének és darabszámának újragondolására. A régi OKJ-ban még több mint 1300 kimenet szerepelt, ami túlságosan elaprózottá tette a szakképesítéseket. Változott az OKJ filozófiája is. Az egyes OKJ-s szakképesítések széleskörű és biztos alapokat kell, hogy biztosítsanak a végzett diákok részére, amelyek egyaránt alkalmasak a szakmai továbblépést szolgáló továbbtanulásra, és egyaránt alkalmasak a munkaerő-piacon történő hasznosulásra is. A szakmai specializációkat szakirányú továbbképzéseken lehet elsajátítani, így megteremthető az összhang az iskolai rendszerű, valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés között. Ezt szolgálja az egyes képzések felnőttképzési óraszámok minimumának és maximumának meghatározása is. A felnőttképzési óraszámok minimuma sok esetben többszörösére emelkedett, a felnőttképzésben általánosan alkalmazotthoz képest. Ezáltal a felnőttképzési idő és az iskolai rendszerű képzési idő közelebb kerül egymáshoz, amely által az elsajátított szakmai tartalmak is közelednek a két képzési forma között

64 Átrendeződés várható a felnőttképzési intézmények között is. Kiszorulnak a piacról a szükséges feltételeket nem, vagy nagyon nehezen teljesítő, az úgy nevezett egytáskás felnőttképző intézmények. A pályázati forrásokból megvalósított iskolai tanműhely-fejlesztések eredményeképpen több iskolában igen korszerű eszközpark szolgálja a diákok képzését. A pedagógusok és szakoktatók továbbképzése szintén a képzés színvonalát erősíti. Az iskolai rendszerű képzőintézmények személyi és tárgyi fejlesztésére az elmúlt néhány év során igen jelentős pályázati források kerültek felhasználásra (TÁMOP, TIOP, és Decentralizált Alap), amelynek köszönhetően a személyi és tárgyi erőforrásaikat is eredményesebben tudják hasznosítani, ha jobban nyitnak a felnőttoktatás és a felnőttképzés irányába. A megfelelő személyi és tárgyi feltételek, az oktatási gyakorlat és az iskolák hírneve egyaránt előnyt jelent. Jelentős előnnyel indulnak a felnőttképzési intézményekkel szemben ezek a szakiskolák és szakközépiskolák. Ráadásul a vizsgaszervezési jogosultság is alanyi jogon illeti meg őket. Ezeket a lehetőségeket az iskolai rendszerű képzőintézményeknek feltétlenül ki kell használniuk, hiszen ez egyaránt hasznos a szakképzés színvonala, az iskolák elismertségének, hírnevének fokozása, valamint a pedagógusok és szakoktatók motiválása szempontjából. Természetesen ezekért az eredményekért meg kell dolgozni. Biztosítani kell ehhez a szükséges feltételeket, és jelentő szemléletváltásra van szükség. Meg kell tanulni az intézmények vezetésének és dolgozóinak felnőttképzési vállalkozásként gondolkodni. Biztosítani kell a felnőttképzéshez szükséges forrásokat a személyi és tárgyi feltételek megfelelő finanszírozásához. Ki kell dolgozni az intézmények anyagi és erkölcsi érdekeltségi rendszerét. A befolyt tandíjakból megtermelt bevételnek fedeznie kell a felnőttképzés költségeit, és némi nyereséget. Ebből további fejlesztéseket (személyi és tárgyi egyaránt), valamint a felnőttképzési tevékenységben részt vevők jutalmazását. Az iskolai rendszerű szakképzésben széles körben alkalmazott duális rendszert a felnőttoktatás és a felnőttképzésre is alkalmazni kell. A duális képzésben gyakorlati képzőhelyként részt vevő gazdálkodó szervezetek ösztönzése jelenleg csak az iskolai rendszerű oktatás esetében megoldott

65 Célszerű a tanulószerződés felnőttképzésre történő kiterjesztésének lehetőségét megvizsgálni. Ehhez szükséges a Szakképzési Hozzájárulásról szóló törvény (2011. évi CLV. törvény) kiegészítése. A gyakorlati képzés feltételeinek vizsgálata a kamara feladata. Ez egy különösen fontos kamarai feladat, hiszen a munkaerő-piaci igények által vezérelt szakképzés nem képzelhető el jól felszerelt gyakorlati képzőhelyek nélkül, ahol a szakma fortélyait valós üzemi körülményeknek megfelelően sajátíthatják el a diákok. A Bizottság javasolja, hogy a szakképzettséget szerzett fiatalok munkaerő-piacon történő elhelyezkedéséről tól függetlenül készüljenek országos szinten olyan felmérések/kutatások, amelyek megalapozzák a Bizottság szakmaszerkezeti döntés előkészítő javaslatait, továbbá segítik a döntéshozók munkáját. A kutatás kiemelt szempontrendszere legyen, hogy intézményekre lebontva vizsgálja, hogy az adott intézményből kikerült fiatal el tudott-e, illetve szakmájában tudott-e elhelyezkedni. E kutatás elemzését követően vizsgálható meg az állami, egyházi és magán fenntartású intézmények eredményessége, hatékonysága. Budapest az országos kutatás mintájaként, felvállalhatná az előkészületi munkálatokat (kérdőív, adatbázis, szórás), valamint az ehhez kapcsolódó kutatási-tevékenységet és elemzést. Budapest és Pest megye több szempontból is sajátos helyzete jó alapot szolgáltat a kutatás elvégzéséhez ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI ÉS ISKOLARENDSZEREN BELÜLI SZAKKÉPZÉS A Központi Statisztikai Hivatal évi felmérése alapján a éves magyar népesség 27,2%-a vett részt iskolarendszeren belüli, illetve azon kívüli oktatásban, képzésben, amelyben a legmeghatározóbb az iskolai végzettség volt. Az intézményesített tanulás a fiatal felnőtt korosztály körében volt a legnépszerűbb: míg a évesek közel 40%-a vett részt képzésben. A képzési arányszámok az ország régióit tekintve igen szórtak, hiszen Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon az átlagot meghaladó, Dél- és Nyugat-Dunántúlon és Észak-Alföldön az átlaghoz közeli, míg a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon átlag alatti mértékben vettek részt a különböző tanulási folyamatokban

66 Az említett számok az elkövetkezendő években bizonyosan változni fognak, hiszen az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet felére csökkentette a szakképesítések számát. E változtatással felmerül a kérdés, hogy mind az iskolarendszerű, mind a nem OKJ-s képzéseket indító intézmények számára kedvező-e az új jogszabály. Az elmúlt években többször is változott az OKJ, ennek a következménye a nagy évi OKJváltozás is. Tekintve, hogy a korábbi és az új OKJ is lépcsőzetesen lép hatályba, még mindig folynak a korábbi OKJ-s akkreditált képzések. A jelenlegi jogszabályváltozásnak köszönhetően a szakmák száma sokkal kevesebb lett, továbbá vannak szakmák, amelyeket megtartottak, míg több szakmából egy szakmát hoztak létre, több szakma oktatása pedig felnőttképzésbe feladatává vált. Nagyon sok szakma megszűnt a korábbi tartalommal, és az új OKJ-ban egyáltalán nincs megfelelőjük. Az új OKJ szerint a szakképesítések száma 486, amelyből iskolarendszerű képzés 278, az iskolarendszeren kívüli képzések száma 315. Korábban a szakképesítéseket 21 szakmacsoportba sorolták, a változás során 1-gyel bővítették ezt a kört, a Közszolgálat szakmacsoporttal. Egy új rendezőelvet is bevezettek XXXVII. ágazati besorolással. A évi OKJ pontosította a képzések szintjét, amely szerint iskolai rendszerben történő képzések a 34, 35, 54, 55, az iskolarendszeren kívüli a 21, 31, 32, 33, 51, 52, 53 szintű szakképesítések. A Melléklet pontjában az iskolarendszeren kívüli bejelentett OKJ szakmai vizsgák számáról készült kimutatás található. A táblázat Budapest vonatkozásában tartalmazza az elmúlt három év, valamint a évben sikeres szakmai vizsgát tett tanulók számát szakmacsoport szerinti bontásban. Feltüntetésre kerültek az új OKJ-s számok a 150/2012. (VII. 06.) Korm. rendelet alapján, amelyek a megelőző évekhez képest jelentősen csökkentek. Míg a évben iskolarendszeren kívüli a 463 szakmából 64 szakmában tett sikeres vizsgát 4196 tanuló és a évben 296 szakmában tanuló, úgy az elkövetkezendő években a 22 ágazatban 50 szakmában jelentkezhetnek vizsgára a tanulók az iskolarendszeren kívüli oktatási formában

67 A Melléklet pontjában a Pest megyei iskolarendszeren kívül sikeres vizsgát tett tanulók számadatai szerepelnek. Látható, hogy a évben iskolarendszeren kívül 1912 tanuló tett sikeres vizsgát két évvel később a évben pedig már 2395 tanuló. Az iskolarendszeren belüli bejelentett OKJ szakmai vizsgák számáról készült budapesti kimutatásban a Melléklet pontjában az látható, hogy míg a évben a 188 szakmából 10 szakmában tett sikeres vizsgát 654 tanuló, ez a évre közel tízszeresére nőtt (5527 fő). Ehhez képest a évben 139 szakmában 7054 tanuló tett sikeres vizsgát. Az elkövetkezendő években 22 ágazatban 276 szakmában jelentkezhetnek vizsgára a tanulók a. iskolarendszeren belüli oktatási formában. A Pest megyei iskolarendszeren belül sikeres vizsgát tett tanulók számadataiból a Melléklet pontjában az látható, hogy a évben a sikeres vizsgázók száma a 2010 évhez képest közel kétosztálynyi létszámmal, azaz 27 fővel csökkent. A számadatok Budapesten és Pest megyében mind az iskolarendszeren kívüli, mind az iskolarendszeren belüli képzésben még arányaiban is jelentős eltéréseket mutatnak. 6. A SZAKKÉPZÉS INTEGRÁCIÓJA A TISZK RENDSZER 6.1. A TISZK-EK LÉTREHOZÁSA A szakképzés régi, megoldásra váró problémája, hogy nehezen finanszírozható és működtethető iskola- és intézményrendszer hogyan tartható fenn, és hogyan tudja a munkaerő-piaci igényeket megfelelően szolgálni. Az országban gazdálkodó szervezetek és oktatási intézmények összehangolt tevékenységét biztosító szakmai képzőhelyek, üzemi gyakorlóhelyek (tangazdaságok) kiépítését, a Térségi Integrációs Szakképző Központok (továbbiakban TISZK-ek) fejlesztését indították el 2004-ben. A TISZK-ek keretein belül fejlesztettek pályaorientációs tanműhelyeket, valamint drága technológiák elsajátítását is biztosító központi képzőhelyeket

68 Az első integrációs körben (a tervezési időszakban) szakmacsoportok és képzési helyek szempontjából igen kötött TISZK-ek, míg később (2006. folyamán) lazább szakképzés-fejlesztési konzorciumok jöttek létre. Az első körös TISZK-ek megalakulásától felmerült problémákra - nevezetesen a célul megjelölt intézményi integráció nem valósult meg a 2007-es törvénymódosítás reagált nyarán a közoktatásról szóló évi törvény és a szakképzésről szóló évi törvény módosításai meghatározták azokat a jogszabályi kereteket, melyek a szakképzés szerkezeti alternatíváit és azok megvalósítását támogató finanszírozási struktúrát leírták. Ezzel felgyorsították az integrációt, és a k a szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására TISZK-et hozhattak létre szeptember 1-től. Többnyire szakképzési-szervezési társulásként működnek TISZK típusok Budapest Főváros Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek A szakképzést előkészítő évfolyamok és a szakképzési évfolyamok szétválasztása (ún. küldő-fogadó szakképző iskola) elve szerint működnek a Fővárosi Önkormányzat által létrehozott TISZK-ek. TISZK Intézmények száma Nappali munkarend szerint tanulók Felnőttoktatás Összesen esti levelező BETISZK Csepel Dél-budai ÉPTISZK Gundel Humán Petrik Szily Színes Mindösszesen sz. táblázat Az átalakult TISZK-ek létszámadatai a 2012/2013. tanév

69 A január 1-jétől hatályba lépő Szt január 1. napjával hatályon kívül helyezte a szakképzésről szóló évi LXXVI törvényt azzal, hogy az Átmeneti rendelkezések 92. (10) bekezdése rögzíti a korábbi szabályok szerint létrejött TISZK-ek további működésének lehetőségét az új jogszabályi feltételek felülvizsgálatának és teljesítésének követelményével. A Szt. rendelkezéseivel összhangban és a pályázati fenntartási kötelezettségre figyelemmel felülvizsgálatra kerültek a korábbi szabályozások szerint kialakított fenti TISZK-ek és megállapítható, hogy a jogszabályban meghatározott létszám (min fő) a TISZK-ek, különös tekintettel a pályázati fenntartással nem érintett TISZK-ek átalakítása nélkül nem teljesíthető. Az átrendezésnél kiemelt figyelem kísérte az iskolák területi elhelyezkedését és - a lehetőségekhez mérten - a térségi rendező elv alapján készültek el a javaslatok. A térségi szempontok mellett figyelembe vételre került az érintett iskolák létszámkihasználtsága, profilszerkezete is. A TISZK új jogszabályi feltételek szerinti átalakítását nehezíteti a TISZK létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló uniós pályázati fenntartási kötelezettség, amely kilenc TISZK-et érintett. A TISZK-ek fejlesztésére igénybe vett uniós források felhasználásának feltétele ugyanis minden esetben az volt, hogy a projekt zárástól számított öt éven keresztül a TISZK nem szüntethető meg, nem szervezhető át. Az ÉPTISZK a Humánerőforrás Operatív Program keretében nyert uniós fejlesztési támogatást, amelyre a fenntartási kötelezettség januárig áll fenn. További nyolc TISZK (BETISZK, Csepel TISZK, Humán TISZK, Gundel TISZK, Dél-Budai TISZK, Építőipari TISZK, Szily TISZK, Petrik TISZK) a Társadalmi Megújulás és a Közép Magyarországi Operatív Programok keretében vett részt uniós forrással támogatott fejlesztésben, amelyek esetében a fenntartási időszak vége, illetőleg második fele. Az átalakítást követően a TISZK-ek száma 12-ről 9-re módosult, megszűnt a Gazdasági és a Modell TISZK, az Építőipari TISZK-be belépett a Modell TISZK két iskolája, valamint a Színes TISZK hat iskolája és Színes TISZK néven tizenegy iskolával - működik tovább. Az Szt. 5. (5) bekezdése szerint a kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok ellátása önálló szakképző iskola keretében is megoldható, amely esetben a minimum létszámra vonatkozó követelményt figyelmen kívül kell hagyni

70 A korábbi jogszabályi rendelkezések miatt a Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola a kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatait korábban a SZÍNES TISZK-ben látta el. Most azonban szakmailag önálló intézményként működik tovább Pest Megye Önkormányzatának TISZK-jei A Pest Megyei Önkormányzat három TISZK-et hozott létre: Dél Pest Megyei TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Központ: Cegléd) Naszály-Galga Szakképzés Szervezési Társaság Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. (Központ: Vác) Országközepe Szakképzés-szervezési Társulás (Központ: Dabas) Magánk által létrehozott TISZK-ek "Abszolút TISZK" Szakképzés-szervezési Nonprofit KFT "Aktivitás TISZK" Nonprofit KFT Az ÉN UTAM Nonprofit Kft. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft. Centrum TISZK Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft. Corvinus TISZK Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Jövő Záloga Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. "KSZI" Központi Szakképzési Intézet Nonprofit Közhasznúan Működő Zrt. VM Közép-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskola, Kollégium és FVM Gyakorlóiskola, Budapest

71 Abszolút TISZK Ft Az én utam TISZK Ft BETISZK Ft Centroszet TISZK Ft Centrum TISZK Ft Dél-Buda TISZK Ft Építőipari TISZK Ft ÉPTISZK Ft FVM TISZK Ft Gundel TISZK Ft Humán TISZK Ft Országos Egyházi TISZK Ft Petrik TISZK Ft Szily TISZK Ft Országközepe TISZK Ft Ceglédi Központi Képzőhely Ft Budapest főváros és Pest megye A KMO régióban nyert uniós források TISZK-enként összesen 13. sz. diagram Uniós források TISZK-enként Sajnos a magán-, alapítványi TISZK-ekről nincsenek aktuális információink, amely a tervezhetőséget megkönnyítené. Amennyiben uniós forrásokkal támogatták meg a fejlesztéseiket, úgy a fenntartási időszak végéig szerkezetátalakítás nem javasolt, hiszen visszafizetési kötelezettséget vonna maga után. Ugyanakkor az egységes szakképzési rendszer kialakítása indokolt, mivel ezáltal az állami és magánszektor egymás kiegészítéseként és nem vetélytársként jelenne meg Jelenleg működő TISZK rendszer problémái A szakképzés hatékonyabbá tétele terén értek el eredményeket az ún. második körös TISZK-ek, azonban számos területen nem a kijelölt irányban haladtak, nem sikerült továbbra sem megszüntetni a párhuzamosságokat és a lemorzsolódást csökkenteni

72 Fő problémák a következők: A létszámcsökkenés mellett további problémát jelent a tanulók számára, hogy más iskolába kellett, illetőleg kell jelentkezniük a szakképzési szakaszra, sok tanulónak gondot jelent a lakóhelyük és a fogadó iskola közötti földrajzi távolság (közlekedési nehézségek). Miután a legtöbb TISZK-ben elvált egymástól a szakmai alapozás a szakképzéstől, a szakképzésben résztvevő tanulók száma a szakközépiskolában 10 %-kal csökkent. A szakképzési csoportok létszáma nem, vagy nagyon nehezen tervezhető. A fogadó iskolán kívül több lehetősége is van a tanulónak esetleg lakhelyéhez közeli-, hogy tanulmányait folytathassa más fenntartású intézményben. Nem valósult meg a tényleges munkamegosztás, a munkaerővel és egyéb erőforrásokkal. Az RFKB nem támogatott szakmái között több, a fiatalok között népszerű szakma kiszorult az alapítványi és magániskolák szakképzésébe, amely szintén létszám csökkenéssel járt. A TISZK-ek közös szakképzése általában azon múlott, hogy az intézményvezetők támogatták-e az együttműködést. Sok helyen felületes a kapcsolattartás, csak papíron létezik a feladatok összehangolása. Nem valósult meg a teljes körűen a felnőttképzésben való részvétel. Általában erősebben érvényesülnek a TISZK-et alkotó iskolák érdekei, mint a TISZK egészének érdekei

73 SWOT analízis a szakképzésfejlesztés szempontjából ERŐSSÉGEK Van szakember igény a munkaadók körében; A térség foglalkoztatási szintje magas; A fejlődő és sűrű infrastruktúra; Fejlett a gazdaság a régióban; Sűrű az iskolahálózat a régióban; A képzettségi szint magas a régióban; Fenntartói sokszínűség. GYENGESÉGEK Budapest központúság az infrastruktúra szempontjából; Esélyteremtő munkahelyek alacsony száma; Az egyenlő hozzáférés esélye gyenge egyes kistérségekben és egyes társadalmi rétegek számára, a képzések kevésbé, vagy nem elérhetőek számukra; Hátrányos helyzetűek bevonása és benntartása a szakiskolai képzésben; Tanár és szakoktató képzés hiányosságai (utánpótlás hiányzik) LEHETŐSÉGEK Pályaorientáció kiszélesítése Pályakövetés működtetése Források koncentrálása Piac által keresett és ígéretesnek bizonyuló szakmák fejlesztése Hátrányos helyzetűek támogatási rendszerének fejlesztése A szakképző intézmények felnőttképzési feladatokat vállaljanak fel; Partnerség erősítése; Tanulószerződések további növelése VESZÉLYEK Változó gazdasági környezet; OKJ szakképesítések gondozóinak köre széles; Csökkenő gyereklétszám; A képzés intézményrendszerének finanszírozottsága és fenntarthatósága; A képzett munkaerő kivándorol az országból és a régióból; Alapkompetenciák hiánya a diákoknál; Az alacsony iskolázottságú tanulók aránya nagy. Dinamikus, rugalmas működés hiánya léphet fel a központosítással a szakképző intézményeknél

74 7. A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYI RENDSZERÉNEK SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA A hatékonyabb feladatellátás érdekében a következő évek feladatai közé tartozik a TISZK rendszer átalakítása. Fontos, hogy az új képzési szerkezet a szakirányok és a létszámok vonatkozásában is igazodjon a gazdaság igényeihez. Továbbá segítse elő a hátrányos helyzetű fiatalok rendszerbe tartását és tegye lehetővé számukra, hogy szakképzett munkavállalóként kerüljenek ki a munkaerőpiacra AZ ÁTALAKÍTÁS KONCEPCIÓJÁNAK ALAPELVEI 1) Hatékonyabb működés, fenntartható oktatási, képzési rendszer. 2) A térség gazdaságához igazodó képzési rendszer létrehozása. 3) A demográfiai hullámvölgy ellenére, tartsuk meg az állami intézményrendszer létszámának mai szintjét. 4) Figyelembe kell venni az uniós pályázatok miatti kötöttséget. 5) Mintaprogramként felfogható koncepciót kívánunk megvalósítani, amely működőképessége esetén országos modellé válhat Az alaphelyzetet meghatározó tényezők Az állami intézmények jelentős része egy i irányítás alatt működik, megyei szinten A KLIK-en belül kell kialakítani az 5000 fős szakképzési egységeket A KLIK i irányításán kívül esnek: egyházi intézmények magán, alapítványi intézmények (szerződéskötéses viszonyban állhatnak) FVM intézményei a szakképzés irányításában

75 7.2. A SZAKKÉPZÉSI EGYSÉG MODELLJÉNEK MŰKÖDÉSE A Szakképzési Egység modellje 5. sz. ábra A szakképzés-szervezési modell alapján kialakított Szakképzési Egység működési rendje Az új szakképzési egységek kijelölése az Szt. 5. -sában leírtak szerint történhet. Fontos meghozni az a döntést, hogy a megyében és a fővárosban hány új Szakképzési Egység legyen, ezekbe melyik szakképző iskolák tartozzanak bele a fenti rendelkezésnek megfelelően. Az infrastruktúra jelenlegi helyzete, a közlekedési viszonyok, a gazdaság igényei, az MFKB szakképzés irányaira és arányaira vonatkozó javaslata alapján kijelölhető a lehetséges Szakképzési Egységek és intézményei. A Szakképzési Egységek számának meghatározásánál vizsgálni kell a létszámok várható alakulását

76 A létszámok tervezésénél figyelembe kell venni: A szakiskolai képzés idő rövidülését. A felsőfokú szakképzések szakképző iskolákban történő megszűnését. Az agrárképzések Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásába kerülését. Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok ellátása önálló szakképző iskola keretében is történhet. A 2014/2015. tanév szakmaszerkezeti döntéseihez szükséges a BPMFKB szakképzési irányaira és arányaira tett javaslata alapján megjelenő Kormányrendelet ismerete. A jelenlegi kapacitások és kihasználtságok ismeretében, továbbá az új szakközépiskolai és szakiskolai képzések felmenő rendszerben történő bevezetésével és a kifutó képzések adatainak ismeretében tervezhető a szakképzés fővárosi és Pest megyei strukturális átalakítása. Mivel a 2013/2014. tanévre a beiskolázás folyamatban van, ezért strukturális átalakítás nem javasolt

77 A Szakképzési Egység felépítése 6. sz. ábra Szakképzési egység felépítése A Szakképzési Egységen belüli feladat megosztása 1.) Iskolák KLIK intézményegységek jellemzői, feladatai mindegyik saját pedagógiai programmal és identitással rendelkezik; szakképzés beiskolázási irányait - arányait egymással egyeztetve javasolják a felé; párhuzamos képzések megszűnnek, illetve térségi szükséglet szerint jelenhet csak meg; rugalmasabban reagálnak a szakképzés változásaira, mert a személyi és tárgyi feltételek összeegyeztethetők; a központi képzőhelyek kihasználtsága növekszik; a szakmai egyeztetésre koordinációs testületet (intézményvezető tanácsot) hoznak létre; a koordinációs testület együttműködési megállapodás alapján működik, amely lehetőséget teremt az intézményvezetők eszmecseréjére, az aktuális nevelésügyi, szakmai problémák, aktuális szakképzési feladatok megvitatására

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS MELLÉKLET ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Meiszter Judit: vizsgák után ábrák, táblázatok 1 Meiszter Judit Vizsgák után A 2008/2009-es tanévben, iskolarendszerű

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK

A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK A SZAKKÉPZÉS FELADATELLÁTÁS-TERVEZÉS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI, A TERVEZÉST ALÁTÁMASZTÓ ADATOK TÁMOP-3.1.10-11/1-2012-0001 Helyi oktatásirányítás fejlesztése TÁMOP 3.1.10. HELYI OKTATÁSIRÁNYÍTÁS FEJLESZTÉSE PROJEKT

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA

INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA 51. sz. melléklet a 86/2011. (V.31..) számú határozathoz INCZÉDY GYÖRGY KÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4) bekezdése, az

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei

Heves megye középfokú oktatási intézményeiben végzett felmérések eredményei Észak-magyarországii Regiionálliis Munkaügyii Központ Egrii Regiionálliis Kiirendelltsége Heves megye középfokú oktatásii iintézményeiiben végzett fellmérés eredményeii 2007. év Heves megye középfokú oktatási

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Márkus Róbert Zsolt TÁMOP

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS

A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS TERVEZÉSÉBEN A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TERÜLETI ADATOK FIGYELEMBE VÉTELE A KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI FEJLESZTÉSI TERVHEZ KAPCSOLÓDÓ HELYZETELEMZÉS Pap Zoltán TÁMOP 3.1.10-11/1-2012-0001

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Budapest, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Ipar... 7 Építőipar... 8 Lakásépítés...

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. ALAPÍTÓ OKIRAT 2015. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013.

ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. ALAPÍTÓ OKIRAT 2013. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény és a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. 3. (bek) alapján a meghatározott feladatok ellátására a Nyíregyházi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Szolnoki Tankerülete OM azonosító: 036023

Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Szolnoki Tankerülete OM azonosító: 036023 A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló /013. (VII. 5.) EMMI utasítás módosításáról rendelkező az emberi erőforrások minisztere 37/013. (X. 4.) EMMI utasítása

Részletesebben

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása:

TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági besorolása: Pályázó azonosítója: OM: Hozzájárulásra kötelezett (NSZFI): TISZK (NSZFI): Pályázó besorolása: TISZK (pl.: nonprofit gazdasági társaság) és hozzájárulásra kötelezett pályázó esetén a pályázó gazdasági

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat

11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat 11/2008. (II. 21.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat Radnóti Miklós Szakközép- és Szakiskolája, Kollégiuma (Mohács) alapító okiratának módosítása 1 A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális és Sport Iroda Szám: 46483/2010. J a v a s l a t a 2011/2012. tanévben indítható középiskolai és szakiskolai osztályok meghatározására

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl

7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékrõl A szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a szakmai

Részletesebben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai TISZK-ek Hogyan? TOVÁBB! Szolnok, 2009. november 2-3. Bemutatkozás Név: 1000 Mester Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései

A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései A szakképzés és a munkaerőpiac összefüggései Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. III.né. 15-24 évesek

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat

37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat 37/2010. (IV. 29.) Kgy. határozat A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő középfokú közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az irányításában

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt)

ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetbe foglalt) 5/A.sz. melléklet Az intézmény elnevezése: Az intézmény rövid neve: Az intézmény rövidített neve: Közgazdasági Szakközépiskola Közgazdasági Szakközépiskola

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves

Címe: 3525 Miskolc, Városház tér 8. Az intézmény közfeladata: közoktatási feladat ellátása 4 és 5 évfolyamos szakközépiskola 1 és 2 éves VI-178/3026/2012. sz. határozat melléklete 15. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...

Részletesebben

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója

Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Békés megye szakképzés fejlesztési koncepciója Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 A szakképzés-fejlesztési koncepció meghatározása... 5 A szakképzés-fejlesztési koncepció készítésének előzménye...

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda Olvasószerkesztő: Patkós Anna Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... III Ábrajegyzék...

Részletesebben

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata

Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító okirata KGF/1352/2/2011. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2), valamint 89. (1) bekezdésében, a közoktatásról

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 A foglalkoztatottság és a munkanélküliség regionális különbségei, 2012 Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom Bevezetés...2 Összefoglaló...2 1. A népesség gazdasági aktivitása...4 2. Foglalkoztatási

Részletesebben

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE, TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A MEGYE FŐBB FOGLALKOZTATÁSI MUTATÓI 2012. IV. NEGYEDÉVBEN A KSH munkaerő-felmérés

Részletesebben

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon. Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság A szakképzés új irányai és feladatai Magyarországon Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes NMH Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság Kihívások Alacsony iskolázottság, alulképzettség, és ebből fakadó

Részletesebben

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014.

Adatlap az iskolarendszeren kívüli képzésről 2014. Az elektronikus adatszolgáltatás a 243/2011. (XI. 22.) Kormányrendelet alapján kötelező! Nyilvántartási szám:1665 Adatszolgáltatók: a 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: új Fktv.) szerint felnőttképzést

Részletesebben

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése. Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzési rendszer átalakítása, a duális szakképzés kiterjesztése Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Törvények: Jogszabályi háttér átalakítása 2011. évi CLXXXVII.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe:

OM azonosítója: 031210. A tagintézmények, intézményegységek neve és címe: Létrehozásáról rendelkező. Közvetlen jogelődjeinek neve, címe: A L A P Í T Ó O K I R A T A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján Püspökladány Város Önkormányzata a Karacs Ferenc Gimnázium,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly

A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly 2015.10.30. A szakképzési centrumok létrehozásának indokoltsága, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum megalakulása, bemutatása Szabó Károly főigazgató Megújuló szakképzés, megnyíló lehetőségek A 2015/2016-os

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében

12. Az iskola évfolyamainak száma: 1 és 2 évfolyamos, iskolai rendszerű képzés keretében ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2014. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal, egységes szerkezetben, melynek hatályba lépése: 2014.09.01. napjától/ 1. Az

Részletesebben

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június

T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében június Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T ÁJÉKOZTATÓ a munkaer piac f bb folyamatairól Heves megyében 2011. ius A megye munkáltatói 1,8 ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken iusban

Részletesebben

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI

FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 FEHÉRVÁRI ANIKÓ: AZ ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS TANULÓI 2015.07.07. A téma A kérdésfelvetés és a kutatás bemutatása:

Részletesebben

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15.

KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 2011. november 15. KÖSZÖNTJÜK A PÁLYAVÁLASZTÁSI SZÜLŐI ÉRTEKEZLET RÉSZTVEVŐIT! Nyíregyháza, 0. november 5. Új kép SZAKMACSOPORTOK ISKOLÁNKBAN Szakközépiskolai tagozat Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Részletesebben

1.1. Hivatalos neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium

1.1. Hivatalos neve: Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola és Kollégium Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Jász-Nagykun-Szolnok megye Tankerület megnevezése: KLIK Tiszafüredi Tankerülete OM azonosító: 036014 Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola, Általános Iskola

Részletesebben

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése

A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése A szakképző iskolát végzettek iránti kereslet várható alakulása a kutatás koncepciójának bemutatása, új elemek ismertetése Tóth István János, PhD tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI ügyvezető, MKIK GVI

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER VÁLTOZÁSAI TATABÁNYAI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM Berczellyné Nagy Marianna Tatabányai Szakképzési Centrum 2015. szeptember 29. MEGÚJULÓ SZAKKÉPZÉS-ÚJ LEHETŐSÉGEK A szakképzési rendszerrel

Részletesebben

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes

Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben. WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes Jogszabályok, jogszabály módosítások, vitaanyagok a szakképzésben WAYDA IMRÉNÉ Képzési és Szaktanácsadási Igazgatóság igazgatóhelyettes 2011. évi CLXXXVII. törvény változásai Tanulószerződés már a 9. évfolyamon

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 240/2011. (XII.15.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 240/2011. (XII.15.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 240/2011. (XII.15.) számú határozata előterjesztés egyes nevelési-oktatási intézmények alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 249/2003. (X. 1.) számú. h a t á r o z a t a NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 249/2003. (X. 1.) számú h a t á r o z a t a a 2003/2004-es tanév indításával kapcsolatos feladatok módosításáról A Közgyűlés 1./ az előterjesztést megtárgyalta

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola

ALAPÍTÓ OKIRAT. Jándi Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRAT módosításokkal egybeszerkesztett Jándi Szakképző Iskola 1 A Bereg Többcélú Egyesület (székhelye: 4841 Jánd, Rákóczi Ferenc út 46. szám, nyilvántartásba vételi : 3249.), mint fenntartó a

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő

2 éves szakképzési évfolyammal. esti-levelező tagozat Felvehető maximális tanulói létszám: nappali tagozaton: 650 fő VI-169/3026/2012. sz. határozat melléklete 6. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT (Egységes szerkezetben) Jelen alapító okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.

Részletesebben

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI

AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI AZ ÁLLAMI INTÉZMÉNY- FENNTARTÁS ÚJ KERETEI Szekszárd, 2013. április 18. GERZSEI PÉTER IGAZGATÓ KLEBELSBERG INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT SZEKSZÁRDI TANKERÜLET 2013. JANUÁR 01. A nemzeg köznevelésről szóló

Részletesebben

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014

Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Munkaerő-piaci tendenciák Magyarországon 2014 Összeállította: Sipos Norbert intézményi DPR felelős EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Karrier Központ és Gazdálkodási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26.

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel. 2015. augusztus 26. Gyakorlati képzés tanulószerződéssel 2015. augusztus 26. A gyakorlati képzés kerete tanulószerződés (és együttműködési megállapodás) Cél: munkafolyamatba ágyazott szakmatanulás valós körülmények között,

Részletesebben

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről

Előterjesztés. a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről 9953-13/2013 Előterjesztés a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Egri Tankerülete fenntartásában működő iskolák átszervezéséről Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki:

ALAPÍTÓ OKIRAT. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 17. sz. melléklet ALAPÍTÓ OKIRAT A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2008. évi CV. törvény 1. és 4. -a alapján az alábbi alapító okiratot adja ki: 1. Költségvetési szerv neve: Bánki Donát Szakképző

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA

AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA AZ ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI ÉRTÉKELÉSI ÉS VIZSGAKÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA Cím: 1054 Budapest, Báthori u. 10. Telefon: 06 1-474-7036 Fax: 06 1-474-7030 E-mail: okev.kozpont@okev.hu Honlap: www.okev.hu Főigazgató:

Részletesebben

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként

Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként HÁTTÉR: általános iskolai tanulómegoszlás Szerző: Roma Sajtóközpont (RSK) - 2011. január 4. kedd Általános iskolai feladatellátási helyek tanulói megoszlása fenntartói típusonként Az írás a tanulólétszámot,

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA

TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA TISZKEK SZEREPE A SZAKKÉPZÉSBEN, DIGITÁLIS ISKOLA ALFÖLD SZAKKÉPZŐ Szakképzés Szervezési Társaság Hajdúböszörmény Város önkormányzata Balmazújváros Város önkormányzata Debrecen MJV Önkormányzata Debrecen

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. E L Ő T E R J E S Z T É S a Püspökladány Város Gazdasági Ellátó Szervezete Alapító Okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Továbbtanulás a felsőoktatásban

Továbbtanulás a felsőoktatásban Továbbtanulás a felsőoktatásban Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) OFI konferencia, 2011. december 7. Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Intézményrendszer

Részletesebben

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése

Híves Tamás. Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése Híves Tamás Az iskoláztatási, szakképzési, lemorzsolódási és munkapiaci adatok elemzése 1. Adatok a középfokú továbbtanulásról Tanulók száma és aránya a nappali oktatásban év szakiskola szakközépiskola

Részletesebben

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és

Cséfalvay Ágnes. Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Szakképzés és gazdaság Cséfalvay Ágnes Szakképzési é osztályvezető ő Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Az egyfőre jutó GDP az országos átlag %-ában Budapest: 230 % A reálgazdaság így a versenyképesség

Részletesebben

1. Az intézmény neve. 2. Székhelye 1051 Budapest, Sas utca 25. 3. Tagintézményei /telephelyek/: Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola

1. Az intézmény neve. 2. Székhelye 1051 Budapest, Sas utca 25. 3. Tagintézményei /telephelyek/: Magyar Üzletemberképző Szakközépiskola \\Server2\vezetok$\Muk_eng\Muk_eng_2015\Alapito Okirat-MUA 20150526.doc ALAPÍTÓ OKIRAT /A többször módosított alapító okirat a 2015. május 26-i kuratóriumi döntés alapján született módosításokkal egységes

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben