ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM"

Átírás

1 ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN A prehisztorikus korszak A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A modern társadalmak és a környezetvédelem AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A fenntartható városüzemeltetés A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe A település és környezetének kapcsolatai A város és természeti környezetének kapcsolata A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában Az ökológiai lábnyom és az ökorégió A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel Az Egészséget Mindenkinek a XXI. században deklaráció alapelvei Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának alapelvei Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói Az Ökováros-Ökorégió Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia A 2004 és 2012 között megalkotott, releváns uniós és hazai irányelvek és stratégiák összefoglalása Uniós joganyag Roadmap 2050 És Az Európa A 2010/31/EU irányelv (2010. MÁJUS 19.) az épületek energiahatékonyságáról 51 2

3 _32_EU irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról évi energiahatékonysági terv FEHÉR KÖNYV egy egységes európai közlekedési térség útiterve Duna Régió Sratégia Hazai stratégiák, jogszabályok Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv /2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról ( zöldkártyájáról ) Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve Magyar növekedési terv (Konzultációs anyag, december) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Magyar Közlekedéspolitika ( ) PÉCS VÁROS TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése a KV program alapján A környezeti levegő minőségének alakulása Vizek Földtani közeg Tájvédelem Települési szilárd hulladékok Zaj- és rezgés elleni védelem Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése az IVS alapján A természeti környezet állapota Épített környezet Közműhálózatok A területi szegregáció jelenléte a városban A környezet állapotának értékelése Javaslatok az intézkedésekre AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYAKORLATI LÉPÉSEI MEGVALÓSULT, ÉS ELŐKÉSZÍTÉS ALATT LÉVŐ PROJEKTEK ÉS JAVASLATOK Pécs város ökotudatos stratégiai dokumentumai Térinformatika alapú, légszennyezettség modellező rendszer tervezése és kifejlesztése Baranya és Somogy megyében, kiemelten Pécsett

4 Pécs Város Környezetvédelmi Programja Energetikai Audit Pécs város stratégiai zajtérképe Pécs Új Integrált Városfejlesztési Stratégiája Fejlesztési lehetőségek az új IVS szemléletében Épületenergetikai fejlesztések, intézményi energiatakarékossági projektek Pécsett között a KEOP forrásainak felhasználásával az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda felújítása Pécs város sérülékeny vízbázisainak védelme és szennyvízcsatornahálózatának bővítése, ISPA-KA I-IIA-IIB-III Ahogy az ökológiai lábnyom csökkenthető - egy megvalósulóban lévő példa A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program előzményei Regionális gyűjtési rendszer kialakítása Szelektív gyűjtési- és hasznosítási rendszer kialakítása Hulladékártalmatlanítási rendszer kialakítása Meglévő lerakók rekultivációja Lakossági tájékoztatás Önkéntes feladatvállalások az önkormányzatok részére A hulladékgazdálkodástól a decentralizált, saját forrásokra építő energetikai rendszer fejlesztése felé Országhatáron is átnyúló lehetőség horvát-magyar együttműködés AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAMHOZ KAPCSOLHATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A RÉGIÓBAN A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt Környezetkímélő, energiatakarékos, elektromos hajtású kommunális járműpark fejlesztése Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület EU Jövőrégió NKFP A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai Kék Gazdaság Innovációs Klaszter AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM TÁRSADALMASÍTÁSA Célok, kihívások Stratégia

5 6.3. Helyzetelemzés Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program ( ), és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (2010.) felmérése Pécsi Zöld Kör felmérése Környezetvédelem és környezettudatosság Pécsett Célcsoportok Kommunikációs stratégia Kommunikációs eszközök Kommunikációs tevékenységek Lakossági kampányok Önkormányzati intézmények zöld irodaként való működése jó példa Kapcsolatépítés a nem önkormányzati és állami gazdasági társaságokkal Oktatás LÉPJ! - LÉgy Pécs Jövője! Pécs város környezeti nevelési, szemléletformáló oktatási koncepciója Összegzés SWOT - analízis Célok, várható eredmények A Lépj program célcsoportjai, résztvevők Problémakörök A LÉPJ! program kommunikációja A LÉPJ! program visszacsatolása, ellenőrzése Visszacsatolás, értékelés

6 ELŐSZÓ Ökováros-Ökorégió A Megújított Stratégia Az Ökováros-Ökorégió koncepció 2004-es elkészítése óta jelentős fejlemények zajlottak világszerte, és a szakirodalmi háttér is örvendetesen bővült. Az elkészített anyag nagy része azonban még ma is időszerű, de némi átalakítás szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben a város és régió cselekvési tervévé válhasson. Az emberi beavatkozásokra a természet egyre szélsőségesebb válaszokat ad. Egyértelmű, hogy a kifosztott természeti környezet olyan változások előtt áll, amelyekre fel kell készülni városi és regionális szinten is. A természeti környezet változásai akaratunk ellenére továbbgyűrűznek és társadalmi és gazdasági problémákat hordoznak. Elengedhetetlen, hogy az előttünk álló változások miatt alkalmazkodóképességünket mindhárom stratégiai területen (ökológia, társadalom, gazdaság) továbbfejlesszük és az Ökováros- Ökorégió Program aktualizálása ezekre a problémákra adjon egy lokális stratégiát. Fontos annak ismerete, hogy a Települési Környezetvédelmi Program és az Ökováros- Ökorégió Program miben különböznek egymástól. A települési környezetvédelmi program egy olyan jogszabályi kötelezettségnek való megfelelést biztosít, amely a környezeti elemek jelenlegi és múltbéli állapota alapján azok javulását tartalmazó cselekvési tervet fogalmaz meg, amely azonban a jogszabályi tökéletlenség determinizmusa miatt a város és a régió(k) kapcsolatát nem tudja egy egymásra ható egységként kezelni, ahogy a környezeti elemek egymásra épülő rendszerét és kölcsönhatásaiból eredő bonyolult rendszert sem. A vonatkozó jogszabály az embert, mint társadalmi tényezőt, és a gazdasági szereplőket, mint a rendszer mozgatórugóit nem értelmezi. Az Ökováros-Ökorégió program célja, hogy alapdokumentumként szolgáljon a többi jelentős város- és vidékfejlesztési koncepciónak, ezért formailag egy stratégiának megfelelő formát kell felvennie. Ez lehetőséget ad arra, hogy a régió és a város cselekvési terveit összehangolja, és egy egységes egésszé formálja azt. A misszió kérdéskörét a régió és a benne lévő települések vezetésére vonatkoztatjuk, ahol feltételezzük, hogy a régió mindenkori vezetőinek célja a régió hosszú távú 6

7 életképességének biztosítása. Ezt a célt azonban többféleképpen el lehet érni, és a Stratégia háttéranyagainak megfelelően egy korszerű víziót a fenntarthatóságot szem előtt tartva kell kialakítani. Itt stratégia alatt az Ökováros-Ökorégió programon alapuló stratégiát értjük. Vízió A Stratégia víziója életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára. Ennek a víziónak a megvalósításához egy részletesebb környezeti elemzés (társadalmi, technikai, politikai, környezeti, oktatási, jogi és gazdasági) szükséges, amelyet aktualizálni kell a jelen körülményeknek megfelelően, de a nagyvonalú Stratégia már a jelen ismereteink birtokában is kialakítható. Stratégia A régió alapvetően a saját erőforrásait kihasználva biztosítsa lakosai számára az élelmezési- és energiabiztonságot, gondoskodjon az alapvető emberi, testi lelki szellemi szükségletekről. Gondoskodjon az ezek kielégítésében fontos szerepet játszó természeti környezet, azaz a biológiai sokféleség állandó bővüléséről, és az épített környezet természetvezérelt átalakításáról; ennek alapján rakja le egy szerves fejlődés alapjait. A stratégia megvalósítását támogató politikáknak tartalmazniuk kell az ökológiai műveltség terjesztését, a fenntarthatóság szellemében történő mezőgazdasági és ipari termelésre ösztönzést, és hangsúlyoznia kell a célokat a legnagyobb hatékonysággal megvalósítani képes közösségek szerepének fontosságát. Terjesztenie kell a rendszerekben való gondolkodás fontosságát, aminek értelmében szakítani kell a csak az erőforrás-hatékonyságon alapuló szemlélettel, ami az egyes erőforrások önmagában történő hasznosítására késztet, és így azok túlhasználatát okozza. Ezzel szemben a rendszerhatékonyságot kell kitűzni, ahol az egyes rendszerek alapjaiként az ökológiai környezet által meghatározott rendszereket értjük, mint az egész társadalmi gazdasági 7

8 felépítmény alapját. Ezzel a szemlélettel a Kék Gazdaság elveinek megfelelően jelentősen növelhetők az egyes rendszerek teljesítményei. Fel kell ismerni, hogy a társadalom és a természeti környezet egymást kölcsönösen fejlesztő folyamatában a gazdaság csak eszköz, bár fontos elem. Ennek megfelelően a stratégiai célok a következőképpen fogalmazhatók meg: Stratégiai célok Természeti környezetre vonatkozó célok: a biológiai sokféleség növekedésének biztosítása, a természeti folyamatok megismerése révén a régió természeti tőke értékének a lehető legteljesebb mértékű visszaállítása. Ez adhat lehetőséget a későbbiekben a szerves társadalmi és gazdasági fejlődés állandósítására. Társadalmi célok: A természeti környezet mindenkori állapotát, teherbíró képességét figyelembe venni tudó, a helyi igényeknek prioritást biztosító közösségek létrejöttének elősegítése, ahol ezen közösségek szövetén erősebbé és alkalmazkodó képesebbé tehetők a falvak és városok társadalmai. Az így kialakult társadalmi szervezet elősegíti a természeti és az épített környezethez való harmonikus alkalmazkodást és a szükséges gazdasági eszköztár megfelelő használatát abban az esetben, ha rendelkezési joga van a területéhez tartozó természeti környezet felett. A hatékony helyi társadalmak kialakulásának egyik legfontosabb feltétele a természeti környezet legfontosabb elemei (föld, erdő, víz) közösségi felügyeletének biztosítása, és ezáltal az alapvető szükségletekhez való hozzáférés biztosítása valamennyi ember számára. Gazdasági célok: Az élelmezési- és energiabiztonság kialakítása, a környezethez és a társadalmi igényekhez szervesen igazodó, körfolyamatokon alapuló ipari és mezőgazdasági termelőtevékenységek meghonosítása és fejlesztése. Ehhez szervesen igazodó vállalkozási formák kifejlesztése, ahol a vállalkozások szem előtt tudják tartani a természeti környezet és a helyi társadalom igényeit is. A stratégiai célokból származtathatók az operatív célok, amelyek már konkrét cselekvési irányokat jelölnek ki a régió számára. 8

9 Operatív célok Természeti, épített környezetre vonatkoztatott operatív célok: a) Olyan szabályozás, amely elősegíti a biológiai sokféleség állandó növekedését a gazdasági eszköztár párhuzamos fejlesztésével. b) Ipari és mezőgazdasági körfolyamatok kidolgozása, amelyek jelentősen túlhaladják a hagyományos nagyüzemi gazdaságok hatékonyságát rendszerszinten (és nem egy adott üzemre vonatkozóan). Társadalmi operatív célok: a) Olyan szabályozási, jogi rendszer kidolgozása, amely biztosítja a közösségi felügyeletet a legfontosabb természeti tényezők, a föld, a víz és az erdők felett. b) Olyan közösségek kialakulásának kialakításának az elősegítése, ahol az egyes közösségeknek megvannak a megfelelő gazdasági alapjaik is, tehát szervesen ráépülnek a környezetre, és ennél fogva stabilak és egyben rugalmasak is tehát környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben is fenntarthatóak. c) Olyan közösségi intézkedések, cselekvések, amelyek kialakítják az esélyteremtés feltételeit, és gondoskodnak a társadalom kiszolgáltatott rétegeiről. d) A társadalmi részvételen alapuló tervezés, döntéshozás és közösségi cselekvés, azaz részvételi demokrácia megteremtése. Gazdasági operatív célok: a) Élelmezési és energiabiztonság kialakítása önfenntartásra törekvő helyi és regionális természetvezérelt gazdaság által, ahol a helyben élők szükségleteinek elsőbbsége van. b) A régió természeti adottságaihoz szervesen illeszkedő, korszerű, körfolyamatokon alapuló gazdasági egységek kialakítása. c) Fenntartható, a helyi erőforrásokon alapuló városüzemeltetés. 9

10 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN 1.1. A prehisztorikus korszak Az emberi közösségek az időszámítás előtt közel évvel jelentek meg a Földön. A kőkorszak kezdeti szakaszában az ember állandóan vándorló közösségekben élt. Egy területen rendelkezésre álló élelem elfogyasztása után más vidékekre vándorolt, ahol újabb táplálékhoz juthatott. A közösségek élettevékenysége a csoport alacsony létszáma néhány tíz fő, illetve az eszközhasználat és mindebből következően beavatkozás alacsony foka miatt nem jelentett meghatározó mértékű befolyást a környezeti viszonyokra. Gazdálkodással nem foglalkoztak a csoportok, hanem a szükséges táplálék megszerzése után fennmaradó időt elsősorban vallási életük kiteljesítésére fordították. Nem halmoztak fel sem élelmiszert, sem más javakat, a magántulajdon nem játszott meghatározó szerepet a közösségek életében. Mintegy évvel ezelőtt a holocén (mezolitikum) korszak kezdetén a jégtakaró visszahúzódása és az erdős területek növekedése új lehetőségeket tárt fel az emberi közösségek számára: gazdagodott az élővilág, az éghajlat melegedett, mindez bőségesebb élelem és-energiaforrással szolgált. Az objektív életfeltételek változása magával hozta a közösségek létszámának gyarapodását is, mivel a létfeltételek kiszámíthatóbbá, stabilabbá váltak. Egyre jobban benépesült a kontinentális Európa déli, tengerparti része, a mai mediterrán vidék. Fontos technológiai újítás volt e korban a kőpengék használatának elterjedése, ami többek között a vadászat hatékonyságát is fokozta, miáltal bőséges húsforrás állt rendelkezésre. A kőeszközök a fa megmunkálásában is fontos szerephez jutottak, mivel az ekkor még ideiglenes lakhelyek fő alapanyaga a fa volt, és a szálláshelyek kialakításához egyre több fa kivágására volt szükség. A kor embere a fakitermelés és a vadászat révén hatott legerősebben a környezetére. Ez a hatás azonban sokkal inkább a környezethez történő alkalmazkodást, mintsem annak lényeges megváltoztatását, átalakítását jelentette, és mivel ezek a hatások egymástól térben és időben elszigetelten jelentkeztek, így a természeti környezet nagy részben érintetlen maradt. Mindez tehát azt is jelentette, hogy az emberek a mindennapjaik tevékenységei során nem kellett, hogy külön figyelmet fordítsanak a fogyasztásukhoz kapcsolódó háttér-szükségletek mint például az energia-ellátás, 10

11 hulladékkezelés, szállítás, stb., kielégítéséről, mivel mindent saját és helyi erőforrásaik felhasználásával oldottak meg. Ebből következően a helyi közösségek, egyfajta zárt fogyasztási rendszerként működtek, összhangban a természeti környezet adta adottságokkal és lehetőségekkel A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet A hozzávetőlegesen 8-10 ezer évvel ezelőtti időszak az ún. átmeneti és újkőkorszak, az emberiség történetében meghatározó változást hozott. Egyre inkább állandósult a helyhez kötött, letelepedett életforma és ezzel összefüggésben a megindult a mezőgazdasági termelés és a háziasított állatok tenyésztése. Az utolsó jégkorszak után ebben az időben vált az éghajlat egyre kedvezőbbé az ember számára. A letelepedett, mezőgazdasággal foglalkozó elődeink élete egyre biztonságosabb lett, a népesség száma jelentősen növekedett. Ezzel egy időben az ember hozzálátott az erdő nyújtotta lehetőségek kiaknázásához, megkezdődött az építkezésre és tüzelésre használt fa kitermelése. Nagyobb települések alakultak ki, változott a házépítés formája, az ember rátért a négyszögletes alapú építkezésre. Mindezek a változások a fafelhasználás növekedését jelentették, amely a fakitermelés fokozódását eredményezte, miáltal a közösségek tagjai megbontották az erdők természetes egységét, és irtásterületek alakultak ki. Az erdők fokozódó irtását eredményező további tényező a növénytermesztés elterjedése volt. A termőterületek kialakítása ugyancsak erdőirtással kezdődött. A korabeli erdőirtást az eszközök szintjén a már gondosan megmunkálta kőszerszámok tették lehetővé. A környezet szempontjából a mezőgazdaság elterjedésének két fontos következménye volt, és van jelenleg is: (1) mezőgazdasági rendszerek egyrészt megváltoztatják a talajok természetes anyag- és energiaforgalmát; (2) másrészt a természetes vegetáció kiirtása csökkenti a biológiai sokféleséget. A mezőgazdasági termelés következtében a termesztett növények betakarításával, a szalma felhasználásával nem kerül vissza a talajba az a szervesanyag-mennyiség, ami természetes körülmények között. Ez csökkentette a humuszképződést, ami a talaj termékenységének romlásához vezetett. Mindezek a hatások azonban még mindig nem jelentettek jelentős beavatkozást, változást a természetes állapothoz képest, mivel az ásóbotos földművelés csak a talaj felső rétegeit bolygatta, illetve az emberek viszonylag hamar rájöttek arra is, hogy a háziasított állatok trágyáját a talajba keverve javítható 11

12 annak termékenysége. Az állattartás és a növénytermesztés azaz a mezőgazdasági tevékenység átrendezte a közösségek életét is, mivel megjelennek a vagyoni és ebből következően a társadalmi különbségek is. A letelepedett közösségek életében a mezőgazdasági tevékenység általánossá válásával a kereskedelem szerepe is kezdett erősödni, mivel a mezőgazdasági termelés során már az egyéni háztartási szükségletek kielégítésén túl is termelődtek javak, amelyek a kereskedés alapjául szolgáltak. Ez a helyzet a vagyoni különbségek fokozódását, és egyben a társadalom differenciálódását is maga után vonta. További differenciáló tényezőként jelent meg a közösség vezetésében, közös ügyeinek intézésében betöltött pozíció is. A közösség ügyeivel történő foglalkozás egyre hangsúlyosabb lett, a letelepedettség és a környező településekkel történő kapcsolatok intenzívebbé és sokrétűbbé válása miatt. Kialakultak a vezető pozíciók, amelyek nagyobb tekintéllyel és hatalommal ruházták fel az azokat betöltő személyeket. Ez is hozzájárult a társadalom tagolódásához. A csoporton belül azonban még nem különül el egy olyan vezetői réteg, amely nem vesz részt közvetlenül a termelésben, hanem csak a közösség ügyeinek intézése a feladata. (Giddens, p: ) A mezőgazdasági fejlődés az emberi kultúra és a közösségek gyors fejlődéséhez vezetett. Ez a fejlődés elkerülhetetlenül hozta magával az új technológiák kialakulását is amely változások a természeti környezetre vonatkozó konzekvenciákkal is bírtak. Ilyen technológiai változás volt a fémek megmunkálása és az ehhez kapcsolódó egyéb ipari tevékenységek bányászta, kohászat megindulása A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az első megmunkált ércek közé azok tartoztak, amelyek a felszínhez közeli kőzetekben fordultak elő, és a fémtartalmuk már alacsony olvadásponton kinyerhető volt. E korszak első legfontosabb nyersanyaga a réz lett. A réz mellett azonban továbbra is használták a követ, de dísztárgyakat, ékszereket már aranyból és ezüstből is készítettek. A fémfeldolgozás azonban csak a bronzkorszakban vált általánossá. A fémipar megjelenése növelte a városok lakosságát, és további munkamegosztást hozott létre, ami a kereskedelem fellendüléséhez vezetett. A bronzkor (kb. i.e között) elnevezés nemcsak a fémfelhasználás szintjét jelzi, hanem az emberiség történetének egy igen fontos szakaszát is. Ebben az időszakban Az erdők irtása és a területek mezőgazdasági hasznosítása egyre 12

13 elterjedtebbé vált. A jelenlegi Törökország délnyugati részén ekkor irtották ki az erdők többségét. Ugyancsak ez az a korszak, amely során a Tigris és az Eufrátesz vidékén létrejött öntözéses gazdálkodás jelentős városállamok kialakulásához vezetett, egyúttal létrehozta az ember okozta első nagy regionális környezeti katasztrófát. Az öntözésre használt víz a talajokat teljesen kilúgozta és a területet mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabbá tette. Ez nagymértékben hozzájárult a sumer kultúra hanyatlásához. Mindez Egyiptomban nem következett be, mivel a Nílus nemcsak az öntözésről, hanem iszapjával a tápanyagokról is gondoskodott. Valószínű továbbá az is, hogy a szárazság mellett az aktív mezőgazdasági termelés miatti talajromlás is elősegítette a földközi-tengeri szigeteken kialakult mükénéi kultúra megszűnését. (Mészáros 2002) A fémkohászat volt az első olyan tevékenység, amely során az ember már valós környezetszennyező gazdasági tevékenységet kezdett folytatni. A fém az ércekből történő kinyeréséhez és megmunkálásához magas hőmérsékletre volt szükség, amely eléréséhez az egyedüli energiaforrásként a fa elégetése szolgált. Hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a fakitermelés. Ez önmagában ugyan nem környezetszennyezés, de mindenképpen környezetkárosítás. A fa elégetése során a nem tökéletes égetés miatt szén-monoxid és korom keletkezett, valamint jelentős mennyiségű hamu maradt vissza. Az olvasztás során fémrészecskék kerültek a légtérbe és a kohók (huták) környékét szennyezték. Mindezek a tényezők az e munkahelyeken dolgozók számára komoly egészségi kockázatot jelentettek. További széles körben megjelenő egészségi kockázatok jelentek meg a fémhasználat hatására, nevezetesen az ólomból és cinkből készített használati tárgyak főleg edények használata, mivel ezekben a savas kémhatású élelmiszerek tárolása, illetve ezekből történő fogyasztása során az élelmiszer feloldotta az edény falát és így a nehézfémek a szervezetbe jutottak, ahol felhalmozódtak. A fémek napi használatban történő megjelenése a társadalmi viszonyokra is hatást gyakorolt. A nagy szakértelmet kívánó fémművesség önálló társadalmi réteget hozott létre azokban a közösségekben, ahol korábban alapvetően mezőgazdasági tevékenység jelentette a megélhetés alapját. Fontos differenciáló tényezőként jelent meg a fémedények, illetve használati eszközök birtoklása is: a fémtárgyak birtoklói a közösség 13

14 kitüntetett helyzetű tagjaivá váltak, különösen, ha az adott fémtárgy, vagy azok egyike fegyver volt. A fegyver birtoklása egyben a hatalom birtoklását is jelentette. A bronzkor ugyanakkor az első olyan időszak, amikor a helyi igények kielégítéséhez már nem áll mindenhol rendelkezésre megfelelő mértében a helyi nyersanyag, és ebből következően szükségszerűen épül ki a távkereskedelmi rendszer. A helyi nyersanyagforrások tekintetében az ónérc jelentette a szűk keresztmetszetet. Míg rézérc viszonylag sok helyen és bőségesebben állt rendelkezésre, a bronz másik fontos alkotóeleme főként Nyugat-Európában volt megtalálható. Új hatalmi dimenzió formálódott, mégpedig a természeti erőforrások birtoklásán alapuló hatalom, illetve ezek hiányából fakadó kiszolgáltatottság. Ez a fajta kiszolgáltatottság korábban ismeretlen jelenség volt, hiszen a közösségek igényeik megfogalmazása és kielégítése során alapvetően alkalmazkodtak a közvetlen környezetük kínálta lehetőségekhez. Ebből következően el is kerülhettek minden olyan társadalmi-gazdasági katasztrófát, válsághelyzetet, amely a későbbi korokban főként a modern ipari termelés tőkés gazdaságaiban az alapvetően külső erőforrásoktól függő szükséglet kielégítés okán igen gyakran előfordult. A távkereskedelmi rendszer igényeinek kiszolgálása érdekében tett erőfeszítések szintén jelentősen átformálták a természeti környezetet. A kereskedelmi utak pl. Borostyán út és később a hadi utak építése fokoztak a kőbányászatot, illetve maga az épített út is mesterséges tájelemként jelent meg. Más vonatkozásban a kereskedelmi hajózás fellendülése tovább fokozta a fa-igényt. Mindezen igények, változtatások kielégítését az egyre tökéletesedő fémszerszámok használata szolgálta ki. Az eredmény: Athén most úgy néz ki, mint egy kis sziget, egy beteg test csontváza, melyen hús alig található. A régi szép időkben a föld romlatlan volt, talaj borította a hegységek magasabb részeit is, s amit mi bozótosnak hívunk, gazdagon borította a földet. Bőven volt erdő a hegyekben, de ennek már alig látni nyomát. Némelyik hegységünk csak méheket tud eltartani; nem is olyan régen még ezekből a hegységekből származtak legnagyobb épületeink tetőgerendái, s ezek a gerendák még mindig a helyükön vannak. És volt sok egyéb, gondozott magas fák, melyek élelmet adtalak a bőséges állatállománynak. (Platón: Kritiász idézi Makra, 2002 Kerényi, 2002) A fejlett kézműipar, a városi építkezések, az egyre fokozódó energia-igény, a hajóépítés, és az egyre terjeszkedő mezőgazdasági termelés hatásai együttesen vezettek oda, hogy a mediterránum ökológiai rendszerének pusztulása már az ókori civilizációk 14

15 kialakulása idején elkezdődik. Ennek leglátványosabb, máig is fennmaradt következménye, hogy a hegyoldalakról kiirtott erdők helyén maradt vékony termőtalajréteg az erózió hatására szinte teljes mértékben eltűnt. Maga a pusztulási folyamat ugyanakkor egybe is esik a kor technikai, technológiai újításainak megjelenésével, a társadalom és a gazdaság fejlődésével. E fejlődés igényét és egyben lehetőségét a népességszám rohamos növekedése tette elkerülhetetlenné. A városok egy része túlnépesedett, és ez a helyzet már városi problémává tette a lakókörnyezet szennyezésének problémáit is, amelyek először a hulladék-problémára vonatkoztak, de fokozatos terjedtek ki számos olyan területre, amelyek napjainkban is a városüzemeltetés feladatait jelentik. Az első ismert hulladék-lerakással foglalkozó városi rendelet i.e. 500 környékén született Athénban. Ez a rendelet a szemetet szétdobálókkal szemben büntetést helyezett kilátásba, illetve a városi hulladék lerakására a várostól mintegy 2 km távolságban jelölte ki a helyet. Szolón híres törvénykönyvében is megtalálhatóak a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó első rendelkezések, amelyek a kovácsok tevékenységét korlátozza a városban. (Makra, 2002 idézi Kerényi, 2002) A római jog már arról is intézkedik, hogy a sajtkészítő műhelyeket úgy kell telepíteni, hogy azok füstjükkel a többi házat ne szennyezzék. A zsidó törvénykönyv, a Talmud megtiltja, hogy Jeruzsálemben kohókat és szárítókemencéket helyezzenek el. Előírja, hogy a szennyező forrásoknak, a szélirány figyelembevételével, a többi háztól legalább 50 könyöknyire (1 könyök kb. 60 cm) kell lenniük. (Mészáros, 2002) Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A gyorsuló iparosodás hatására a korábban meghatározó mezőgazdasági termelés, mint létalap kezdte elveszíteni fontosságát, és egyre inkább az ipari bérmunka jelentett a megélhetést. Az új helyzet hatására nem csak a fokozódott a természeti környezet átalakítása, hanem a helyi közösségek is átalakuláson mentek keresztül. Ennek oka a tömeges városba áramlás volt, mivel az a mezőgazdaság egyre kevesebb embert tudott eltartani és az ipari termelés jellemzően a városokban alakult ki. A tömeges városba költözés több szempontból is átrendezte a korábbi gazdasági, társadalmi viszonyokat. A városba költözők kiszakadtak a korábbi zárt helyi 1 Mészáros

16 közösségeikből, amely közösségek természetes segítő és támogató rendszerként is működtek. Az új lakókörnyezetükben nem számíthattak a helyi közösség támogatására, mert mindenki újonnan érkezett, nem volt olyan közösen birtokolt hagyomány, amely megteremtette volna a szolidaritás alapját. Azoknak a közösségeknek, amelyek létszáma a városba költözés hatására csökkent, meggyengült a reprodukciós képessége a születendő gyerekek számát tekintve. Mind gazdasági értelemben, mind a fennmaradás érdekében egyre inkább külső erőforrások igénybevételére kényszerültek. A városba áramlás hatására a kora újkori városok létszáma hirtelen jelentősen megnövekedett, amely intenzív változásra a város egyetlen területen sem volt felkészülve. Fokozódott a zsúfoltság, megjelent a hulladékok kezelésének problémája és feladat, a természeti környezettel való kapcsolat lehetősége egyre inkább kikerült az emberek hétköznapi életéből. A mai értelembe vett városüzemeltetés kezdeményei először jóformán csak a hulladékprobléma megoldását jelentették. Míg korábban ez a kérdés nem okozott külön feladatot, a városiasodás során már, mint probléma jelent meg. Nem elsősorban esztétikai problémaként, merthogy a szemetes utca, a nyitott kanálisokban folyó szennyvíz nem szép látvány vagy, hogy zavaró a bűz. Közegészségügyi vonatkozásai miatt vált elkerülhetetlenné a hulladék-probléma megoldása, a járványveszély csökkentése érdekében. A feladat egyben azt is jelentette, hogy külön erőforrást kellett biztosítani a hulladék összegyűjtésére, elszállítására, tárolására, illetve mindezen feladatok megszervezésére. Más vonatkozásban a hulladék lakókörnyezetből történő eltávolítása a várost körbevevő természeti környezet leigázásának kezdete is, hiszen a kiszállított hulladékot el is kellett valahol helyezni. A városok folyamatosan növekvő lakosság létszáma hatására később már azt eredményezte, hogy egyre fokozódott az igény a természetes környezettel való kapcsolat újrateremtésére. Ennek egyik módja a természet belopás volt a városokba, közparkok, fasorok sétányok kialakításával. A másik módja a szub-urbanizáció megjelenése, a városi lakosok zöldbe menekülése. A XIX. század második felétől megjelennek a villanegyedek, kertvárosok, amely folyamat felgyorsította a városok természeti környezetének kihasználását. A fokozódó ipari termelés hatására már nem csak a város hulladékát kellett elnyelnie a környezetnek, hanem egyértelműen alárendelődött az ipari civilizáció hatására kialakult szemléletnek. Ennek értelmében az emberi igények kielégítése során nem szükséges figyelembe venni a természeti környezet adottságait és lehetőségeit, mert a technológiai 16

17 fejlesztések képesek megoldani minden problémát. Természetesen ez a szemlélet soha nem fogalmazódott meg nyíltan ebben a formában, de implicit módon jelen volt (van) a modern urbánus élet szinte minden területén. Mindez egy rendkívül ellentmondásos folyamatot jelent, mivel az ember a testi-lelki egészségét és életminőségének fokozását tartja szem előtt, de az ennek érdekében végzett tevékenysége következményeként akarva-akaratlan egyre tágabb teret nyit a város környezetromboló hatásainak. A városi lakosság de alapvetően a népesség ugrásszerű növekedése a XVIII. századtól kezdődően megnöveli az energia és nyersanyag-felhasználást. Új energiahordozók jelennek meg, és terjednek el tömegesen. Ezek közül a természeti környezetre a legjelentősebb és - a korábbi időszakokhoz képest - minőségében is más hatást a kőszén használatának elterjedése eredményezte. Korábban, a fa elégetésével a növények által évente megkötött széntartalom került vissza a légkörbe. Már ez a helyzet sem volt optimálisnak tekinthető, mivel az erdőirtás és fafelhasználás üteme gyorsabb volt, mint az újratermelődésé. A kőszén elégetésével a légkör szén-dioxid mennyisége folyamatosan nőni kezdett. Napjainkban is az ipari szennyezés mértékének érzékeltetéséhez, a légkör szén-dioxid tartalmát az ipari forradalom előtti időszakra jellemző koncentráció mértékéhez viszonyítják, mintegy jelezve, hogy a tömeges ipari termelés előtti időszakban az emberi közösségeknek még nem volt jelentős befolyásoló hatásuk a szénciklus globális méretű befolyásolására. Jelentős helyi és átfogóbb hatású negatív környezeti hatásokat okozott az ipari termelés fejlődéséhez kapcsolódó számos más tevékenység is, amelyek szintén ebben a korban kaptak nagy lendületet. Ilyen volt a bányászat, amely elpusztította a környező növényzetet, átrendezte a tájat, befolyásolta a felszín alatti vizek addig kialakult viszonyait, és mint munkahely jelentős egészségi kockázatot képviselt. Módosította továbbá a természeti környezetet az iparosodással összefüggésben szintén rohamosan fejlődő közúti és vasúti hálózat is. A vasútépítés önmagában is alapjaiban rendezhette át a természeti környezetet a sínpályákhoz szükséges töltések, alagutak, hidak megépítésével, illetve a vasútépítéshez szükséges hatalmas mennyiségű fa, vas, kő, stb. mint építőanyag-igény kielégítése tekintetében. Mindezek a problémák az ipari forradalomban vezető szerepet betöltő korabeli Angliában jelentkeztek a leginkább. De nem maradhatott már egyetlen ország sem a kívülállóság helyzetében, mivel elsősorban a városokban szinte általánossá vált a téli füstköd jelenléte, az évről-évre pusztuló közvetlen természeti környezet látványa is 17

18 egyre inkább természetessé vált. Mindazonáltal a hosszú XIX. század ahogy Hobsbawn nevezte a Francia Forradalomtól az I. Világháború kitöréséig terjedő időszakot változásai olyannyira meghatározó módon alakították át és használták ki gátlástalanul a természeti környezetet, hogy ezt az időszakot szükségszerűen követnie kellett egy szemléletváltást hozó korszaknak. A XX. század második felében veszi kezdetét egy új szemlélet kialakulása, amely ismét értékként kezeli a természeti környezetet, és amelyben megfogalmazódik az a felismerés is, hogy a természeti erőforrások nem végtelenek. Felismerésre kerül továbbá az a tény is, hogy a természeti erőforrások végletes kihasználása, a pazarló szemlélet könnyen vezethet az egész emberiséget érintő ökológiai katasztrófához, amely következtében az összes addig létrehozott és értékként tekintett civilizációs produktum értelmét veszíti. Ezzel a felismeréssel veszi kezdetét az a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó gondolkodás, amely az évszázad végére környezettudatos szemlélet kialakulását eredményezi A modern társadalmak és a környezetvédelem A múlt század hatvanas-hetvenes évei jelentették a fordulópontot az ember és környezete viszonyának újraértékelésében. Ennek egyik első, és mind a mai napig meghatározó momentuma az 1972-ben, Stockholmban megrendezett első környezetvédelmi világkonferencia volt. Ez a fórum tette a társadalmi-gazdasági problémák szintjén is legitimmé a környezetvédelem feladatát, és a konferencia hatására indult meg világszerte a környezetvédelmi intézményrendszer kiépülése. A stockholmi konferencián 26 irányelv került elfogadásra. Ezek közül néhány nagyon lényeges a következő: Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedéke számára. ( A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. ) Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Láng o., idézi Sántha o.) Az ebben az időben tett kényszerű felismerések az élet különböző területeire vonatkoztak, több különböző országot, kontinenst érintettek, de mindebből azaz alapkövetkeztetés származott, hogy a környezetszennyezés globális probléma, amely csakis globális összefogás eredményeként oldható meg sikeresen. 18

19 Ezt a felismerést olyan láttató jelek tették egyértelművé, mint, hogy a Közé- és Kelet- Európában keletkezett légszennyeződés Skandináviában okoz savas esőket, az USA iparvidékeinek szennyezése Kanada természeti értékeit pusztítja, avagy a Csernobili katasztrófa sajnálatos tapasztalata, miszerint a radioaktív részecskéket tartalmazó porfelhő az egész Földet megkerülheti néhány nap alatt. A környezetvédelem kérdésének fokozott előtérbe kerülését eredményezte az a változás is, amely a hatvanas években ment végbe és két egymást erősítő folyamatot jelentett: egyrészt jelentette, hogy a hagyományos nehézipari termelés környezetszennyezése már tarthatatlanná vált, másrészt jelentette egy új iparág, a környezetvédelmi ipar kialakulását. Jó példa erre a nehézipar okán a környezeti ártalmaktól erősen terhelt Ruhr-vidék, ahol a korábban jelentősen szennyező iparágak helyére a környezetvédelmi technológiák költöztek. Így teremtve meg a lehetőséget a munkaerő és a lakosság megtartására, illetve a korábban keletkezett környezeti károk rehabilitására. Az ipari kapacitások és fejlesztések olyan feladatok felé fordultak, mint a szennyvíztisztítás, a hulladékkezelés, a levegőtisztaság-védelem innovációi, és a korábbi súlyosan szennyező iparvidék a környezetvédelem technológiai központjává vált. A környezetkárosítás mértékének csökkenéséhez nagyban hozzájárultak az említett új technológiák, de a korábbi nehézipar általános háttérbe szorulása is kedvezett e folyamatnak. A nehézipart felváltó technológiák híradástechnika, szórakoztató elektronika, informatika, stb, már kevésbé szennyezték a környezete, már csak azért is, mivel minden országban megjelentek a környezet védelmét szolgáló rendelkezés, törvények. A gazdasági rendszerek átalakulása mellet a társadalmi rendszerek, illetve az azokat meghatározó ideológiák is átalakuláson mentek keresztül a XX. század utolsó harmadában. E változások egyik meghatározó mozzanata a környezetvédelem, mint politikai tényező megjelenése volt. A zöld szervezetek, mozgalmak, pártok jelentős tömegbázist tudhattak - és tudhatnak jelenleg is - magukénak, miáltal megkerülhetetlen társadalmi érdekérvényesítő tényezővé váltak. A társadalomtudományi gondolkodásra is hatást gyakorolt a környezetvédelem kérdése, és kialakultak azok a társadalom- és gazdaság-elméletek, amelyek jelenleg is meghatározó módon befolyásolják a politikai-, és közgondolkodást. Ezek közül talán a legismertebb, a fenntartható fejlődés elmélete, amely szinte már ideológiaként uralja a modern piacgazdaságok jövőkép-keresését. 19

20 2. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE Az emberi közösségek természeti környezetükkel való viszonyának alakulása egyértelműen rámutat arra, hogy az ember és természeti környezet közötti harmónia megbomlott. Ezt a kijelentést számtalan tény, publikáció 2 is bizonyítja, és nem ismerünk olyan elméletet, amely azt állítaná, hogy mindez nem probléma, és minden folytatható az eddigi módon. Éppen ellenkezőleg, időről-időre változtatást sürgető írások, elképzelések, cselekvési tervek jelennek meg a tudományos közéletben és a politikai döntéshozatali fórumok különböző szintjein egyaránt. A következőkben néhány felvetés ismertetésén keresztül azokat a gondolatrendszereket kívánjuk bemutatni, amelyekben a változtatások már kikerülhetetlen elvárásként fogalmazódnak meg, és egyben az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elméleti háttereként is szolgálnak A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A változtatás, a lényegi irányváltás, amely a természeti környezettel történő újbóli harmonikus együttéléshez vezethet, igen bonyolult feladat, mivel ehhez paradigmaváltás szükséges, egy olyan lényeges szemléletváltozás, ami hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg. A paradigmaváltás szükségességét sokan érzik, akár a szépirodalom felé tekintünk, akár a politika élet színtereit vizsgáljuk ben jelent meg az a szépirodalmi mű Csendes tavasz címmel, amely először fogalmaz meg egy olyan víziót, ahol az ember környezetkárosító tevékenysége nagyon látványosan érhető tetten: eljön a tavasz, de minden csendes, mert nincsenek madarak, amelyek a tavaszi újjáéledést hirdetnék. És azért nincsenek madarak, mert a földműveléshez használt vegyszerek miatt lassacskán elpusztultak. Ez a vízió ami azon a valós tényen alapult, hogy pl. a DDT nevű rovarirtó szer felhalmozódott a madarak szervezetében sokkolta az értelmiséget, akik azonnali cselekvést sürgettek. A korábbi gyakorlathoz képest alternatívát jelentő új paradigma a fenntartható fejlődés eszméje lett. Ez az elképzelés először az 1987-ben kiadott Brundtland jelentésben fogalmazódott meg a széleskörű nyilvánosság számára. Ennek értelmében a 2 pl. László 2001, Hart 1997, Lovins at al. 1999,1 20

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia - 2012. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...6 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN...10 1.1. A prehisztorikus korszak...10

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója

ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója Pécs Megyei Jogú Város megbízása alapján készítették a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. és a felkért szakértői szervezetek munkatársai 2004. 2 Tördelés és nyomdai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés

Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés Nemzeti vidékstratégia - birtokrendezés - vidékfejlesztés UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért XXXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás; VI. Szekció Fenntartható halgazdálkodás FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN Dr.

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok GYŐR 2014-17- 20 Úton a zöld Olimpia-, és a Smart-City-vé válás felé 2020+3x20 & a kapcsolatok Az ALAPOK - PARADIGMÁK EYOF 2017 EU 2014-2020 1. Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése 2.

Részletesebben