ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója"

Átírás

1 ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója Pécs Megyei Jogú Város megbízása alapján készítették a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. és a felkért szakértői szervezetek munkatársai 2004.

2 2 Tördelés és nyomdai elõkészítés: EdenScript Bt. Cser Valér 7625 Pécs, Vilmos u 39/a. Tel: 72/ , 30/

3 Tartalom Tartalom... 3 Előzmények... 5 Bevezetés Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során A prehisztorikus korszak A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezdete A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A modern társadalmak és a környezetvédelem Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elméleti háttere A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A fenntartható városüzemeltetés A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe A település és környezetének kapcsolatai A város és természeti környezetének kapcsolata A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában Az ökológiai lábnyom és az ökorégió A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel Az Egészséget Mindenkinek a XXI. században deklaráció alapelvei A Nemzeti Népegészségügyi Program alapelvei Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia Koncepcionális célok és helyzetelemzések A Program koncepcionális célkitűzései A Dél-dunántúli régió környezeti állapotának néhány jellemzője A város és vidéke gazdaságfejlesztése Kommunikáció, oktatás Zaj-, levegő-monitoring rendszer Vízbázis védelme Hulladékgazdálkodás Energetika Városüzemeltetés Civil szervezetek, zöld szervezetek Nemzetközi kapcsolatok Ahogy az ökológiai lábnyom csökkenthető egy megvalósulóban lévő példa A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program előzményei Regionális gyűjtési rendszer kialakítása Szelektív gyűjtési- és hasznosítási rendszer kialakítása Hulladékártalmatlanítási rendszer kialakítása Meglévő lerakók rekultivációja Tartalom 3

4 4.6. Lakossági tájékoztatás Önkéntes feladatvállalások az önkormányzatok részére A hulladékgazdálkodástól a decentralizált, saját forrásokra építő energetikai rendszer fejlesztése felé Országhatáron is átnyúló lehetőség horvát-magyar együttműködés Az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Programhoz kapcsolható kezdeményezések a régióban A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt Környezetkímélő, energiatakarékos, elektormos hajtású kommunális járműpark fejlesztése Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület EU Jövőrégió NKFP A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai Vélemények az öko - és zöld kérdésekkel kapcsolatban Lakossági vélemények Az üzleti szervezetek körében végzett adatgyűjtés eredményei A települési önkormányzatok körében végzett adatgyűjtés eredményei A civil szektor körében végzett adatgyűjtés eredményei A Zöld Suli programmal kapcsolatos adatgyűjtés eredményei Javaslatok Kiindulási szempontok Javasolt intézkedések a Program megvalósítása érdekében Programszervező központ létrehozása A szakmai háttér kialakítása, működtetése Kooperációs Kutatóközpont (KKK) létrehozása Egészséges város- és vidékfejlesztés elősegítése Fenntartható városüzemeltetés megalapozása A közösségek részvételének erősítése A Program megvalósítási korlátai Záró gondolatok Referenciák: sz. melléklet: A Koncepcióban foglaltak megvalósításakor irányadó jogszabályok sz. melléklet: A Koncepció kapcsolata a helyi fejlesztési tervekkel, koncepciókkal sz. melléklet: Problématerületenkénti helyzetelemzés sz. melléklet: Vélemények az öko - és zöld kérdésekkel kapcsolatban sz. melléklet: Forrásteremtés Térképek Tartalom

5 Előzmények Napjainkban egyértelmûvé vált, hogy a teljes Európai Közösséget átfogó gazdasági és társadalmi paradigmaváltás korszakába léptünk, amelynek egyik kiemelt jelentõségû vonatkozása a környezettudatosság. Ezt a helyzetet felismerve Pécs városa ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elnevezéssel Magyarországon elsõként kezdeményezte egy olyan folyamat elindítását, amely a környezettudatosság, mint új paradigma keretei között értelmezi újra a továbblépés irányokat. Az új paradigma alapvetõen a fenntartható fejlõdés gondolatára támaszkodik, de nem áll meg önmagában a környezetvédelem technikai kérdéseinek tárgyalásánál, hanem sajátos eszmerendszerré alakult, amely a helyi szinteken is lehetõséget teremt a közösség, a gazdaság és a természeti környezet viszonyainak újraértelmezésére. A fenntartható fejlõdés elmélete a nemzetközi gyakorlatban is számos esetben inspirál olyan komplex környezetgazdálkodási, környezetvédelmi, energiagazdálkodási programokat és gazdasági, társadalmi folyamatokat, melyek célja, hogy a fokozatos társadalmi szemléletváltás, illetve a közös jövõ érdekében kialakított szoros stratégiai együttmûködés egy gyermekeink, unokáink számára is élhetõ, élvezhetõ világ feltételeirõl gondoskodjék. A fenntartható fejlõdés a gyakorlatban alapvetõen azt jelenti, hogy egy adott környezeti rendszer (város, régió stb.) szereplõi egymás erõforrásainak, feltételeinek, érdekeinek, és lehetõségeinek alapos ismerete alapján, a környezeti jövõ prioritásai szerint felépített közös stratégiát hoznak létre, a rendszeren belül meglévõ források és lehetõségek optimalizálása, illetve a rejtett tartalékok mozgósítása céljából. Pécs városa a régió számos településével együtt, hosszú idõ óta kiemelt jelentõségû közösségi feladatként értékeli a környezetvédelem és környezet-egészségügy problémáinak hatékonyabb megoldását, és a környezetkultúra kialakításának ügyét. Ezt az elkötelezettséget bizonyítják az elmúlt másfél évtizedben a városban megvalósult környezetvédelmi és egyben az életminõséget javító beruházások, mit például az egykori bûz háromszög (szennyvíztelep, bõrgyár, húsüzem) szennyezésének megszüntetése; a Biokom Kft. telephelyének és a szennyvíztelepnek a lakóövezeten kívülre telepítése; a Báránytetõi elhagyott kõbánya rekultivációja; a régi helyi járatú autóbuszok környezetbarát motorral szerelt buszokra történõ cseréje; a hõerõmû környezetkímélõ technológiára történõ átállása; a meddõhányók rekultivációja; valamint az Előzmények 5

6 egykori Uránbánya létesítményeinek súlyosan környezetszennyezõ hatásainak megszüntetése és rekultiválása, de még hosszan folytathatnánk a sort. E beruházások pénzbeni értéke több tíz-milliárd forintot jelent, ami gazdasági kontextusban is nyomatékot ad az elkötelezettségnek. Mindent összevetve, a régió gazdasági és társadalmi szereplõinek elõbbiekben említet módon is kifejezésre juttatott támogatása, és a környezettudatos piaci-társadalmi szemlélet kialakításának szándéka ösztönözte a város döntéshozóit az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elindítására. A Program koncepciójának lényege, hogy a regionális, megyei, térségi fejlesztés és a városüzemeltetés során a fenntartható fejlõdés elemei érvényesüljenek melynek három fõ prioritása: A megújuló erõforrások felhasználásának üteme nem haladja meg azt az ütemet, amellyel az ökoszisztéma képes újratermelni õket. A nem megújuló erõforrások fogyasztásának vagy újra nem hasznosítható hulladékká alakításának üteme nem haladja meg annak ütemét, ahogy az ember helyettük megújuló erõforrásokat fejleszt ki és vesz fokozatosan használatba. A környezetszennyezés kibocsátási üteme nem haladja meg az ökoszisztéma feldolgozó-kapacitását 1. A koncepció célja, hogy a már eddig is tervbe vett és a kötelezettségekbõl adódó beruházások, fejlesztési elgondolások átfogó módon, egységes program keretébe integráltan valósuljanak meg, egymás hatásainak erõsítése érdekében. Az így kialakítandó kooperáció hátterében az a meggyõzõdés áll, miszerint az uniós csatlakozásból fakadó kötelezettségek teljesítése nem pusztán többletköltség okozója, hiszen átfogó rendszerbe illesztve a gazdaság egyik szegmensében keletkezõ kimenet a másik szektorban bemenetként szolgálhat, ami a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló elsõdleges nyersanyagok optimális felhasználását is elõsegíti. Az önkormányzatok jelenleg is számottevõ vagyoni eszközökkel rendelkeznek, de a központi kormányzati feladatok helyi szintre delegálásával, illetve az állami tulajdonú gazdasági társaságok helyi tulajdonba kerülésével a mûködtetendõ önkormányzati vagyon tovább növekszik. Ezáltal az önkormányzat szerepe felértékelõdik, autonómiája és hosszú távú felelõsségvállalása nagyobb hangsúlyt kap. A vagyongazdálkodás egyszerre vet fel üzemeltetési és fejlesztési, beruházási feladatokat. A város és a régió saját problémáinak megoldását célzó infrastrukturális és egyéb fejlesztések támogatására nagy összegû uniós támogatások áramlanak a térségbe a következõ néhány évben. Ez a helyzet na- 1 Korten, old. 6 Előzmények

7 gyon ritkán áll elõ egy ország, egy régió életében, ezért rendkívül fontos a fejlesztési munkát koordinálni, az érintettek közötti kooperációt megvalósítani, mert az az eszközrendszer, ami most létrejöhet, a következõ évtizedekben alig változhat meghatározóan. Lényeges szempont továbbá, hogy a fejlesztések során lehetõség nyílik a jelenleginél magasabb színvonalú, ugyanakkor gazdaságosabb városüzemeltetés kialakítására is. A helyi önkormányzatok rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, amelyek rendezési tervek, rendeletek, elõírások révén lehetõvé teszik, hogy a továbbiakban a városfejlesztési, építési tevékenységek során a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvek messzemenõen érvényesüljenek. A beruházások megvalósításánál a multiplikatív hatás miatt további gazdasági élénkülés várható, ami rövid távú gazdasági elõnyt is jelent. A várható, és a már ismert kötelezettségek teljesítése tehát elkerülhetetlen fejlesztéseket generál, amelyek jól átgondolt, átfogó városfejlesztési és régiós fejlesztési koncepciókba ágyazva a terület hosszú távú növekedését alapozhatják meg. A fejlesztések egységes programba illesztése azt a további elõnyt is magában hordozza, hogy az érdekeltek nagyobb eséllyel pályázzanak a rendelkezésre álló támogatások elnyerésére. Nagyon fontos tudatosítani tehát azt a tényt, hogy e Program esetében nem arról van szó, hogy miként kezdeményezzünk fejlesztéseket, hanem arról, hogy miként használjuk ki a kötelezettségek biztosította kezdõ lökést és az ebbõl fakadó szinergiákat. Ugyanakkor ezeknek a szinergiák a hatékony kihasználásának elõfeltétele olyan új paradigma-rendszerbe történõ gondolkodás, amelynek alapja a különbözõ szektorok közötti kooperatív cselekvés. A helyi gazdaság és közösség kapcsolatának vonatkozásában az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elsõsorban a helyi erõforrásokra történõ támaszkodást tekinti prioritásnak, amely döntés indokoltságát számos a közelmúltban publikált, a helyi közösségek megújulási esélyeit és képességeit vizsgáló tanulmány is megerõsít. E tanulmányok szerint Pécs esetében kiugróan magas a humán erõforrás és az innovációs potenciál-tényezõ értéke. Ezt a helyzetet kihasználva a város és a környezetében lévõ kistérségek egymást erõsítve, mintegy kiszolgálva egymás igényeit, esélyt teremthetnek stabil és fenntartható elveken nyugvó fejlõdésre, a kooperáció kialakításával. Az új kitörési pontok meghatározása elemi érdeke mind a városnak, mind a régiónak, hiszen az elmúlt évtizedben a térség világpiaccal való közvetlen kapcsolata szinte csakis a fogyasztási funkciókra korlátozódott, mivel a térségben elõállított, és a világpiacon értékesíthetõ produktumok köre jelentõsen beszûkült. Ugyanakkor a globalizáció hatá- Előzmények 7

8 sára a multinacionális vállalatok egyre nagyobb tért hódítanak a helyi szolgáltatások piacán is, és egyre kevesebb lehetõséget hagynak a helyi termékek helyi megjelenésének. Ezáltal egy olyan kiszolgáltatott helyzet alakulhat ki, amelyben a régió gazdaságának mûködése és közösségeinek életminõsége feletti ellenõrzés és befolyásolás alapvetõen külsõ tényezõktõl válik függõvé. E helyzet megelõzésére a város és vidéke együttmûködése során meg kell határozni azokat a pontokat, ahol az eddigi hagyományos együttmûködések mellett új együttmûködési lehetõségek fogalmazódnak meg. Ilyen területek lehetnek például a városüzemeltetés területei, a városi ellátási szolgáltatások, illetve, hogy a városban keletkezõ környezetterhelés hogyan mérsékelhetõ a vidék lakosságának a problémamegoldásba történõ bekapcsolásával, de egyúttal hogyan szolgálhatja mindez a vidéki lakosság problémáinak megoldását is. E tekintetben a kulcsfogalomként és egyben a lehetséges kitörési pontként a szükségletek meghatározásának szintjét határozhatjuk meg, mégpedig oly módon, hogy az egyéni szükségletek kielégítésének szándéka mellett azonos súllyal jelenik meg a közösségi szükségletek - mint önállószükséglet dimenzió - kielégítésének szándéka. Ez a változás egyben egy paradigmaváltást is jelent a helyi gazdaság és közösség viszonyának lehetséges értelmezésében, amely mint öko-szociális szemlélet nevesíthetõ. Az öko-szociális szemlélet értelmezésünkben azt jelenti, hogy a természeti környezet, a társadalmi csoportok és a gazdaság szereplõinek érdekei egymást erõsítõ, és nem egymással rivalizáló módon jelennek meg. Ezt az összefüggést szemlélteti a 1. számú ábra. Gazdaság Szociális szféra Általános kulturális színvonal Környezettudatosság Teherviselési képesség Egészség Komfortérzet Erõforrás kihasználás Környezet állapota 1. ábra 8 Előzmények

9 Amint azt a szemléletet megjelenítõ ábra is mutatja a kooperáció, kulcsfontosságú tényezõ az elmélet alkalmazása során. Ez a tény ugyanakkor egyértelmûsíti azt is, hogy az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a térség minden vállalkozása, gazdálkodó szervezete és helyi közössége számára lehetõséget nyújtson a programba való bekapcsolódásra, a közös helyi érdekek felismerésére, és az ebbõl adódó elõnyök kihasználására akár üzleti, akár helyi közösségi szinten. További kiemelkedõen fontos kérdés az öko-szociális szemlélet gyakorlati megvalósítása esetén, hogy kinek van rendelkezési joga olyan természeti és környezeti erõforrások felett, amelyek nem, vagy csak nagyon nehezen és/vagy költségesen pótolhatóak? Nyilvánvaló, hogy a bármely erõforrás felett rendelkezés jogosultsága egyben egy gazdasági, politikai, egyszóval hatalmi pozíciót is jelent. Ezt a hatalmi pozíciót nem szabad, hogy a helyi közösség átengedje bármely társadalmi-gazdasági szereplõ számára. A helyi környezeti erõforrások pl. vízkészlet, levegõkészlet, környezetterhelés feldolgozási kapacitás feletti rendelkezés jogát a helyi közösségnek kell gyakorolnia. Ezáltal garantálható, hogy a hosszú távon fenntartható fejlõdés szempontjai érvényesülhetnek a környezeti erõforrásokkal történõ gazdálkodás során, miáltal ezek az erõforrások mint tõke és nem mint jövedelem értelmezõdnek. A kontroll gyakorlásához azonban szükség van egy olyan üzleti szervezetre, amely egyrészt a közösség tulajdonában van ezáltal integrálja a közösségi szereplõket, másrészt az üzleti szférával is kapcsolatban áll, ismeri és képviseli a közösségi igényeket, és mint a gazdaság szereplõje gazdája is a közösségi erõforrásoknak. Ez az interface szervezet közvetítõ szerepet tölthet be olyan befektetõi üzleti szervezetek és a helyi közösség között, amelyek gazdasági értéket látnak a kooperáción alapuló, fenntartható módon szervezett üzleti környezetben történõ megjelenésnek. Ezáltal nem az történik, hogy privát tõke kirekesztõdik a térség fejlesztésébõl, hanem mindössze az történik, hogy a közösség által kontrollált feltételek mellett kerül bevonásra. A kontroll gyakorlását a már említett közvetítõ szervezet láthatja el a közösség felhatalmazása alapján, és a modell, amelyben a közvagyon, és a privát tõke is megjelenik nem jelent mást, mint a PPP (Private Public Partnership) modell megvalósítását. E modell alkalmazása egyben versenyképessé is teszi az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program koncepciója alapján megvalósítandó projekteket, hiszen világos üzleti feltételek mellet teszi lehetõvé és ösztönzi a privát tõke integrálását a közösségi igények kielégítésében. Az alapelv, amely garantálja a közjavak és közszolgáltatások feletti közösségi kontrolt, de egyben az üzleti Előzmények 9

10 szervezet számára is világos feltételrendszert teremt, aképpen fogalmazható meg, hogy a közszolgáltatásokat privatizálni csakis a befektetett eszközök amortizációs idejével arányosan lehessen. A közösség környezeti erõforrásaival történõ gazdálkodás eredményes megvalósításához szükséges azonban egy olyan viszonyrendszer alkalmazása, amely számszerûsített formában is képes megjeleníteni egyegy földrajzi terület környezeti erõforrásbeli kapacitását, a terhelhetõségének határait, és a terhelések feldolgozási képességét. Már jelenleg is létezik egy ilyen rendszer, az integrált szennyezésmegelõzésrõl és ellenõrzésrõl szóló 96/61. sz. EU Direktíva alapján létrehozott IPPC rendszer. Ez a rendszer azonban elsõsorban csak egyes ipari beruházások esetén jelenik meg, mint kötelezõen alkalmazandó eljárás, ezáltal nem terjed ki egy település, vagy más terület-egység teljes egészére. Ugyankkor a téma legújabb megközelítése szerint az ökológiai lábnyom kiszámításának módszere jelent egy olyan számítási rendszert, amely segítséget nyújthat a helyi környezeti erõforrásokkal történõ környezettudatos gazdálkodáshoz. Az ökológiai lábnyom (ökológiai hatásterület) kiszámításának módszere egy lehetõség arra, hogy számszerûen lehessen kifejezni, hogy egy ország lakói mekkora területen tudnák megtermelni fogyasztási javaikat, mégpedig fenntartható módon. A számítása alapját az ország vagy régió, vagy település területe, az ott élõk száma, a beépített földterület, az ipari energiafogyasztás, (az energia elõállításának módját is figyelembe véve) a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer és a mindezek elõállításához szükséges terület szolgál. Végeredményként megállapíthatóvá válik, hogy adott terület milyen mértékben képes kiszolgálni az aktuálisan ott élõk igényeit, illetve fordítva, mekkora területre lenne szükség adott területen élõ ember szükségleteinek fenntartható módon történõ kielégítésére. Az ökológiai lábnyom úgy is tekinthetõ, mint egy adott népesség természeti terhének mértékegysége az a földterület, mely egy adott életszínvonal megõrzése során felmerülõ összes környezetterhelés fenntartható feldolgozhatóságához szükséges. Ez az érték növekedhet, vagy csökkenhet attól függõen, hogy például az adott területen felhasznált energia megújuló energia, vagy nem megújuló energia; a hulladékkezelés során történik-e újrahasznosítás, vagy csak ártalmatlanítás, vagy csak lerakás. A fenntartható, környezettudatos gazdálkodás és életvitel csökkenti a szükséges területe, míg az, erõforrásokat pazarló gazdaság és életvitel jelentõsen növeli. Értelmezésünkben az ÖKOVÁROS vagy ÖKORÉGIÓ az a területegység, amely ökológiai lábnyomával benne marad a rendelkezésre álló területben, illetve amennyiben az adott területegység ökológiai lábnyo- 10 Előzmények

11 ma mégis meghaladná a rendelkezésére álló területet, vagy növekedni kíván, úgy nem a terület növelésével éri ezt el, hanem olyan módszereket választ, amelyek nem növelik az ökológiai lábnyomát. Mindezek alapján a Program küldetése egy olyan új alapokra helyezett gazdaság-, és közösségfejlesztés gyakorlatának megvalósítása, amely eredményeként az érintettek tudatosan törekszenek arra, hogy a térség gazdasági és társadalmi fejlõdése, mûködése érdekében alkalmazott módszerek ne növeljék illetve lehetõség szerint csökkentsék az ökológiai lábnyom méretét. Ezáltal egy egészségesebb és jobb életminõséget biztosító természeti, társadalmi és gazdasági környezet jöjjön létre, és mûködjön fenntartható módon. A Program elõkészítését és egyben a koncepció kidolgozását Pécs MJV Önkormányzatának megbízása alapján a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. munkatársai, és az általuk felkért szakértõkbõl álló munkacsoport végezte el a Megyei Önkormányzat által megfogalmazott igényeket is figyelembe véve. A Program koncepciójának megalapozását széleskörû adatgyûjtés és szakértõi elõkészítõ munka elõzte meg. Ez a munka, alkalmat teremtett az elképzelést támogató partnerekkel történõ kapcsolatfelvételre, és együttmûködések kialakítására, amely szándék eredményeként eddig a következõ szakmai és társadalmi szervezetekkel valósult meg partneri kapcsolat kiépítése: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Duna-Dráva Nemzeti Park MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága Környezetünkért Közalapítvány Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Egészséges Városért Alapítvány Pécs Pécsi Tudományegyetem Misina Állatvédõ Egyesület Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség MKM Consulting Kft. Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelõ Rt. Totál Kft. Baranya Megyei ÁNTSZ A kapcsolat-rendszer bõvítése folyamatosan történik, hiszen a Program alapja a közös érdekek felismerése és az együttmûködésben rejlõ elõnyök minél hatékonyabb kihasználása. Az együttmûködési lehetõségek azonban nem csak a régión belüli lehetséges partnerek között értelmezhetõek. Mindezt szem elõtt tartva Program koncepciójának kidolgozása során arra is törekedtünk, hogy feltárjuk azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek megteremtik az összhangot és az együttmûködés lehetõségét más regionális programokkal, országos fejlesztési tervekkel mindenek elõtt a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal valamint nemzetközi szintû tapasztalatokkal és már jelenleg is mûködõ gyakorlati példákkal. A koncepció kidolgozásához a következõ szervezetek és szakértõk tanulmányai kerültek felhasználásra: Előzmények 11

12 Szakértõi szervezet Képviselõje Témakör Biokom Kiss Tibor A Program elméleti hátterének Környezetgazdálkodási Kft. ügyvezetõ igazgató és mûszaki-gazdasági összefüggéstémavezetõ rendszerének kidolgozása Biokom Girán János A koncepció szövegének meg- Környezetgazdálkodási Kft. szakértõ koordinátor írása és szerkesztése, társadalomtudományi felmérés és elemzés elvégzése Baranya Megyei ÁNTSZ Dr. Antal Ilona Környezetegészségi és megyei tisztifõorvos közegészségügyi témakörök Duna-Dráva Závoczky Szabolcs Természetvédelem témakör Nemzeti Park természetvédelmi igazgatóhelyettes Dél-Dunántúli Környezet- Tiderenczl József A vízbázis és talaj védelme, védelmi Felügyelõség igazgató zaj- illetve levegõ monitoring rendszer és az ehhez kapcsolódó stratégiai témakörök Pécs MJV Halász Miklós Felszín alatti vizek felhaszná- Polgármesteri Hivatal vezetõ fõtanácsos lására vonatkozó szakértõi Városfejlesztési Fõosztály tanulmány elkészítése Egészséges Városért De Blasio Antonio Nemzetközi kapcsolatok Alapítvány Egészséges Városok Magyar- témakör országi Szövetsége fõtitkára Misina Farkas Tamás Állatvédõ Egyesület egyesületi elnök A civil szféra lehetõségei, feladatai témakör MKM Consulting Kft. Leitol Csaba Hulladékgazdálkodás, ügyvezetõ igazgató energetika témakörök Total Kft. Bunyevácz József Környezettechnológia és ügyvezetõ igazgató koncepcionális összefüggések témakörök MTA PAB Dr. Fodor István Település és környezete Pécsi Akadémiai Bizottság MTA tudományos tanácsadó témakör Pécsi Tudományegyetem Dr. Kiss Tibor Fenntartható fejlõdés témakör Közgazdaságtudományi Kar tanszékvezetõvezetõ Stratégiai Management tanszék Pécsi Tudományegyetem Dr. Orosdy Béla, Kommunikáció, környezetvé- Közgazdaságtudományi Kar Marketing Tanszék delmi marketing, társadalmi docense, marketingszakértõ kapcsolatok és hátterek témakörök Pécsi Tudományegyetem Dr. Buday-Sántha Attila ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Közgazdaságtudományi Kar Agrár-, Környezet-, és Program koncepciójának Regionális Gazdaságtan szakmai lektorálása tanszék tanszékvezetõ egyetemi tanára Külön köszönetet szeretnék kifejezni a koncepció kidolgozásához nyújtott segítségéért Genczler Istvánnak, Rácz Henriettnek, Vér Csabának és Zentai Tímeának a BIOKOM Kft. munkatársainak; dr. Kelemen Lászlónak és Szalai Lászlónénak a Pécsi Városüzemeltetési Rt. munkatársainak; Jeszták Lajosnak, Karagitsné Bajzár Mártának a Pécsi Polgármesteri Hivatal munkatársainak; Gerentsér Gábornak a Környezetünkért Közalapítvány munkatársának; dr. Kurnik András agrárügyi szakértõnek, Kukai Andrásnak a Közlekedési és Kommunális Bizottság, és Hódosi Veronikának a Város-, és Környezetfejlesztési Bizottság elnökének, valamint Mindum Károlynak a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjának. Végül ezúton mondunk köszönetet a város vezetõinek Dr. Toller László polgármesternek, Horváth Zoltán és Gonda Tibor alpolgármestereknek a Program kidolgozásához nyújtott erkölcsi és anyagi támogatásukért. 12 Előzmények

13 Bevezetés A környezetvédelem kérdése egyre nagyobb súlyként nehezedik az egymást követõ generációk vállára. Az energiatermelés és -fogyasztás problémái, az állat- és növényfajok eltûnése, az édesvízkészletek szûkössége, az allergiás és rákos megbetegedések terjedése, a globális felmelegedés, azaz az ökológiai válságok fõbb formái nagymértékben az uralkodó piacközpontú közgazdasági felfogás eredményeként kiépült fejlett gazdaságok mûködési modelljének természetesen csak közvetett következményei, eleinte nem várt és semmiképpen sem óhajtott melléktermékei. A fogyasztói társadalmak igényei lassacskán felemésztik bolygónk erõforrásait, a mellékhatásként jelentkezõ hatalmas mértékû szennyezés pedig tönkreteszi ökoszisztémánkat. A természeti, gazdasági és társadalmi összeomlás elkerülése, az ökológiailag fenntartható társadalmi-gazdasági modellek létrehozása érdekében felmerült és egyre erõsödik az igény egy újfajta gazdasági elmélet és gyakorlat, egyfajta ökológiai közgazdaságtan iránt. Ennek egyik elsõ megjelenése a fenntartható fejlõdés elmélete, amely egy összességében magasabb szintû, minõségibb fogyasztási struktúrához, végsõ soron élhetõbb élethez vezetõ utat tûz ki célul, és amely alapját a fogyasztás racionalizálása és az energiatermelés környezetkímélõbbé alakítása képezi. Az átállás azonban jelentõs lemondásokkal jár(na), mivel szöges ellentétben áll azzal a hedonista szemlélettel, amely napjaink fogyasztói társadalmát jellemzi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek többsége nem, vagy csak nehezen szánja rá magát olyan áldozatok vállalásra, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi elvárásoknak, és a fenntartható fejlõdés irányába vezetnek. Annak ellenére is nehéz a változtatás, hogy az egymásba fonódó (élelmiszer-, környezeti-, energia- stb.) világválságok hatására már a 20. század közepétõl kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az elsõsorban a világ fejlettebb, nyugati ( északi ) részének hirtelen megugró, az élet minden területét érintõ fejlõdését olyan a túltermelésben, a túlfogyasztásban, a szemét felhalmozódásában stb. megjelenõ pazarlás kíséri, amely csak korlátozott ideig tartható fenn. Az elsõ olyan lényegi reakcióként, amelyet a környezeti problémák tudatosulása kényszeríttet ki, a Római Klub által képviselt, a környezet megóvását, az energiatermelés és -fogyasztás szerkezetének átalakítását középpontba állító koncepció tekinthetõ. Ezt követõen a fenntarthatóság eszméjét a Burtland Jelentés ( Közös Jövõnk ) vonta be a közgondolkodás fõáramába 1987-ben. Az 1992-es Föld Csúcstalálko- A modern társadalmak gazdaságának működési feltételeit a termelésbe fogott energia biztosítja. Az emberiség a 19. század közepéig túlnyomórészt a megújuló energiaforrásokat (szél, nap, víz, biomassza, állati energia) hasznosította; amelyek földrajzilag helyhez kötöttek, szezonálisan ingadozóak és meglehetősen alacsony energiasűrűség jellemzi őket. Mindez jelentősen korlátozta a termelés/fogyasztás növekedését. Alapvető változást hozott ezen a téren a felhalmozódott fosszilis energiahordozóknak (szén, kőolaj, földgáz, lignit), valamint a hasadóanyagoknak az energetikai célú felhasználása. Az elsődleges energiahordozók villamos energiává történő alakításával megszűnt a növekedés útjában álló energiahiány. Az ásványi eredetű energiahordozók fokozott felhasználásának azonban két rendkívül fontos negatív következménye van: egyrészt ezek készletei nem korlátlanok, másfelől viszont felhasználásuk a felelős közvetlenül a környezeti ártalmak mintegy 60 %-áért. (Sántha 1996) Bevezetés 13

14 Az utóbbi évtizedekben súlyos problémákat okoz, hogy rohamosan nő a távolság a fejlett és a fejlődő országok között, amely igen súlyos egyenlőtlenségeket eredményez az elosztás terén. A világ harminc iparilag legfejlettebb országában él a Föld lakosságának mintegy ötöde. Ugyanakkor ez a 20% a felelős a környezetszennyezés 85%-áért, továbbá ez a harminc ország használja fel a nem megújuló energiaforrások 80%-át, az édesvízkészleteknek pedig a 40%-át, miközben a Föld lakosságának fele nem jut tiszta, egészséges ivóvízhez, és naponta mintegy harmincezer ember veszti életét szennyezett víz fogyasztása miatt. Amíg Európában és Észak-Amerikában naponta több száz tonna élelmiszer végzi a szemétben, addig Afrika egyes vidékein ezreket fenyeget az éhhalál. (Ramonet 2002) Az üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.) rövid idő alatt történő feldúsulása következtében módosul a légkör hőháztartása. Az egyes gázok üvegházhatáshoz történő hozzájárulásának mértéke jelentősen különbözik egymástól; a metán például 21-szer, némely halogénezett szénhidrogén több tízezerszer intenzívebben fokozza az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. A freonok és más hasonló hatású szennyező anyagok az ózonréteget károsítják, megint más anyagok (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, illékony szénhidrogének) pedig regionális léptékben a csapadék savasodásához vezetnek. A légköri üvegházhatás erősödése, a magaslégköri ózoncsökkenés és a savasodás összefüggenek egymással, komplex környezeti problémakört alkotnak. Ezeknek a változásoknak a becsült hatásai a közép-európai térséget, így hazánkat és régiónkat sem kerülik majd el, súlyos kockázatot jelentve mind környezetünkre, mind társadalmigazdasági életünk számos szférájára. zóján a világ kormányainak többsége a fenntarthatóságot, azaz a fenntartható fejlõdést tûzte ki hosszú távú célként. Ebben a folyamatban tudatosult az, hogy: Földünk energia- és nyersanyagkészletei nem korlátlanok, belátható idõn belül kimerülnek, ezért a világ energiafelhasználása nem folyhat tovább ilyen ütemben. Az emberi tevékenységek többek között a fosszilis tüzelõanyagok elégetése, egyes ipari, mezõgazdasági, erdõgazdálkodási tevékenységek, a hulladékgazdálkodás elavult formái, a gépkocsi közlekedés következtében növekszik a légkörben az üvegházhatású gázok mennyisége. A nem megújuló energiaforrások használatának ellehetetlenülése mellett további nagy számos szakértõ szerint még nagyobb társadalmi-gazdasági (világ)problémát gerjeszt az általa okozott környezetszennyezés. Az elégetéssel a légkörbe kerülõ szén illetve nitrogén tartalmú gázok nem csak a földet sújtó üvegházhatásért és az ózonpajzs elvékonyodásáért felelõsek, hanem a globális felmelegedésért is. Közvetve vagy közvetlenül visszavezethetõ a környezetszennyezésre a rákos és allergiás megbetegedések számának növekedése is. Ugyanakkor azt is természetesen látni kell, hogy 100%-osan környezetbarát energia-elõállítási mód nem létezik, a zöldenergia elõállítása is szennyezõ valamilyen mértékben, ám közel sem annyira, mint a nem megújulók. A környezeti és társadalmi-gazdasági katasztrófa elkerülése érdekében, és a probléma globális jellege miatt, jelentõs nemzetközi együttmûködés alakult ki: A Riói Egyezményben 2 amelyhez hazánk is csatlakozott, a tagországok arról nyilatkoztak, hogy a CO 2 -kibocsátást 2000-ig az évi szintre csökkentik, majd ezt követõen minimum szinten tartják. Ehhez a Keretegyezményhez 1997 decemberében csatolt kiotói jegyzõkönyvben a fejlett ipari országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a 2008 és 2012 közötti idõszakra az 1990-es szinthez képest átlagosan 5,2 százalékkal csökkentik az üvegházhatás kialakulásában szerepet játszó hat gázféleség, mindenekelõtt a széndioxid kibocsátását. * * * 2 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Bevezetés

15 Az eddigiekben leírt problémák, illetve a megoldásuk érdekében tett erõfeszítések mind-mind azt a rádöbbenést fejezik ki, hogy korunk sajátos és az emberiség jövõjét veszélyeztetõ jellemzõje, hogy a természeti rendszerek és az abban megjelenõ emberi társadalmak gazdasági rendszerei közötti ellentmondások napjainkra szinte a végsõkig kiélezõdtek. Ennek a végsõkig való kiélezõdésnek a folyamatát mutatja be röviden a következõ fejezet, és szándékaink szerint az ÖKOVÁROS- ÖKORÉGIÓ Program elindítását motiváló dilemma történelmi perspektívájára is rávilágít. Az Európai Unió és Ausztrália 8, az Egyesült Államok 7, Kanada és Japán pedig 6 százalékos csökkentést vállalt. Az Egyesült Államok amely a kibocsátás mintegy 35 százalékáért felelős és Oroszország azonban, a jelenlegi helyzet szerint, nem kívánja ratifikálni a szerződést, így az nem léphet életbe, mivel az összkibocsátás 55 százalékát adó országok nem fogadták el. Magyarország Kiotóban, az üvegházhatású gázok kibocsátásában az es bázisidőszakhoz képest 6 %-os csökkenést vállalt a közötti időszakra. További ide vonatkozó nemzetközi egyezmények: Szófiai Jegyzőkönyv, Kén II. Egyezmény, Klíma Egyezmény, valamint a Nehézfémek csökkentésére vonatkozó Jegyzőkönyv Bevezetés 15

16 1. Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során 2 A történelem egyfajta romantikus felfogása szerint a természeti, környezeti problémák csakis a legutóbbi idõszakban, a fejlett ipari társadalmak korára jellemzõ tömegtermelés és túlfogyasztás elkerülhetetlen kísérõjeként jelentek meg. A következõ áttekintés segítségével arra szeretnénk a figyelmet ráirányítani, hogy az ember és környezet közötti harmónia valójában már több ezer éve megbomlott, és napjaink környezeti problémáiban a múltbeli problémák is tovább élnek A prehisztorikus korszak Mintegy évvel ezelőtt a holocén (mezolitikum) korszak kezdetén a jégtakaró visszahúzódása és az erdős területek növekedése új lehetőségeket tárt fel az emberi közösségek számára: gazdagodott az élővilág, az éghajlat melegedett, mindez bőségesebb élelem és -energiaforrással szolgált. Az objektív életfeltételek változása magával hozta a közösségek létszámának gyarapodását is, mivel a létfeltételek kiszámíthatóbbá, stabilabbá váltak. Egyre jobban benépesült a kontinentális Európa déli, tengerparti része, a mai mediterrán vidék. Az emberi közösségek az idõszámítás elõtt közel évvel jelentek meg a Földön. A kõkorszak kezdeti szakaszában az ember állandóan vándorló közösségekben élt. Egy területen rendelkezésre álló élelem elfogyasztása után más vidékekre vándorolt, ahol újabb táplálékhoz juthatott. A közösségek élettevékenysége a csoport alacsony létszáma néhány tíz fõ, illetve az eszközhasználat és mindebbõl következõen beavatkozás alacsony foka miatt nem jelentett meghatározó mértékû befolyást a környezeti viszonyokra. Gazdálkodással nem foglalkoztak a csoportok, hanem a szükséges táplálék megszerzése után fennmaradó idõt elsõsorban vallási életük kiteljesítésére fordították. Nem halmoztak fel sem élelmiszert, sem más javakat, a magántulajdon nem játszott meghatározó szerepet a közösségek életében. Fontos technológiai újítás volt e korban a kõpengék használatának elterjedése, ami többek között a vadászat hatékonyságát is fokozta, miáltal bõséges húsforrás állt rendelkezésre. A kõeszközök a fa megmunkálásában is fontos szerephez jutottak, mivel az ekkor még ideiglenes lakhelyek fõ alapanyaga a fa volt, és a szálláshelyek kialakításához egyre több fa kivágására volt szükség. A kor embere a fakitermelés és a vadászat révén hatott legerõsebben a környezetére. Ez a hatás azonban sokkal inkább a környezethez történõ alkalmazkodást, mintsem annak lényeges megváltoztatását, átalakítását jelentette, és mivel ezek a hatások egymástól térben és idõben elszigetelten jelentkeztek, így a természeti környezet nagy részben érintetlen maradt. Mindez tehát azt is jelentette, hogy az emberek a 1 A fejezet címe azonos Kerényi Attila (2003) Európa természet-, és környezetvédelme című könyvének első fejezetével. Az ismertetett gondolatmenet és a felhasznált információk javarészt szintén e műből származnak. 16 Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során

17 mindennapjaik tevékenységei során nem kellett, hogy külön figyelmet fordítsanak a fogyasztásukhoz kapcsolódó háttérszükségletek mint például az energiaellátás, hulladékkezelés, szállítás, stb., kielégítésére, mivel mindent saját és helyi erõforrásaik felhasználásával oldottak meg. Ebbõl következõen a helyi közösségek, egyfajta zárt fogyasztási rendszerként mûködtek, összhangban a természeti környezet adta adottságokkal és lehetõségekkel A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezdete A hozzávetõlegesen 8-10 ezer évvel ezelõtti idõszak az ún. átmeneti és újkõkorszak, az emberiség történetében meghatározó változást hozott. Egyre inkább állandósult a helyhez kötött, letelepedett életforma és ezzel összefüggésben a megindult a mezõgazdasági termelés és a háziasított állatok tenyésztése. Az utolsó jégkorszak után ebben az idõben vált az éghajlat egyre kedvezõbbé az ember számára. A letelepedett, mezõgazdasággal foglalkozó elõdeink élete egyre biztonságosabb lett, a népesség száma jelentõsen növekedett. Ezzel egyidõben az ember hozzálátott az erdõ nyújtotta lehetõségek kiaknázásához, megkezdõdött az építkezésre és tüzelésre használt fa kitermelése. Nagyobb települések alakultak ki, változott a házépítés formája, az ember rátért a négyszögletes alapú építkezésre. Mindezek a változások a fafelhasználás növekedését jelentették, amely a fakitermelés fokozódását eredményezte, miáltal a közösségek tagjai megbontották az erdõk természetes egységét, és irtásterületek alakultak ki. Az erdõk fokozódó irtását eredményezõ további tényezõ a növénytermesztés elterjedése volt. A termõterületek kialakítása ugyancsak erdõirtással kezdõdött. A korabeli erdõirtást az eszközök szintjén a már gondosan megmunkálta kõszerszámok tették lehetõvé. A környezet szempontjából a mezõgazdaság elterjedésének két fontos következménye volt, és van jelenleg is: (1) mezõgazdasági rendszerek egyrészt megváltoztatják a talajok természetes anyag- és energiaforgalmát; (2) másrészt a természetes vegetáció kiirtása csökkenti a biológiai sokféleséget. A mezõgazdasági termelés következtében a termesztett növények betakarításával, a szalma felhasználásával nem kerül vissza a talajba az a szervesanyag-mennyiség, ami természetes körülmények között. Ez csökkentette a humuszképzõdést, ami a talaj termékenységének romlá- Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során 17

18 A letelepedett közösségek életében a mezőgazdasági tevékenység általánossá válásával a kereskedelem szerepe is kezdett erősödni, mivel a mezőgazdasági termelés során már az egyéni háztartási szükségletek kielégítésén túl is termelődtek javak, amelyek a kereskedés alapjául szolgáltak. Ez a helyzet a vagyoni különbségek fokozódását, és egyben a társadalom differenciálódását is maga után vonta. További differenciáló tényezőként jelent meg a közösség vezetésében, közös ügyeinek intézésében betöltött pozíció is. A közösség ügyeivel történő foglalkozás egyre hangsúlyosabb lett, a letelepedettség és a környező településekkel történő kapcsolatok intenzívebbé és sokrétűbbé válása miatt. Kialakultak a vezető pozíciók, amelyek nagyobb tekintéllyel és hatalommal ruházták fel az azokat betöltő személyeket. Ez is hozzájárult a társadalom tagolódásához. A csoporton belül azonban még nem különül el egy olyan vezetői réteg, amely nem vesz részt közvetlenül a termelésben, hanem csak a közösség ügyeinek intézése a feladata. (Giddens, p: ) A bronzk onzkor or (kb. i.e között) elnevezés nemcsak a fémfelhasználás szintjét jelzi, hanem az emberiség történetének egy igen fontos szakaszát is. Ebben az időszakban az erdők irtása és a területek mezőgazdasági hasznosítása egyre elterjedtebbé vált. A jelenlegi Törökország délnyugati részén ekkor irtották ki az erdők többségét. Ugyancsak ez az a korszak, amely során a Tigris és az Eufrátesz vidékén létrejött öntözéses gazdálkodás jelentős városállamok kialakulásához vezetett, egyúttal létrehozta az ember okozta első nagy regionális környezeti katasztrófát. Az öntözésre használt víz a talajokat teljesen kilúgozta és a területet mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabbá tette. Ez nagymértékben hozzájárult a sumer kultúra hanyatlásához. Mindez Egyiptomban nem következett be, mivel a Nílus nemcsak az öntözésről, hanem iszapjával a tápanyagokról is gondoskodott. Valószínű továbbá az is, hogy a szárazság mellett az aktív mezőgazdasági termelés miatti talajromlás is elősegítette a földközitengeri szigeteken kialakult mükénéi kultúra megszűnését. (Mészáros 2002) sához vezetett. Mindezek a hatások azonban még mindig nem jelentettek jelentõs beavatkozást, változást a természetes állapothoz képest, mivel az ásóbotos földmûvelés csak a talaj felsõ rétegeit bolygatta, illetve az emberek viszonylag hamar rájöttek arra is, hogy a háziasított állatok trágyáját a talajba keverve javítható annak termékenysége. Az állattartás és a növénytermesztés azaz a mezõgazdasági tevékenység átrendezte a közösségek életét is, mivel megjelennek a vagyoni és ebbõl következõen a társadalmi különbségek is. A mezõgazdasági fejlõdés az emberi kultúra és a közösségek gyors fejlõdéséhez vezetett. Ez a fejlõdés elkerülhetetlenül hozta magával az új technológiák kialakulását is, amely változások a természeti környezetre vonatkozó konzekvenciákkal is bírtak. Ilyen technológiai változás volt a fémek megmunkálása és az ehhez kapcsolódó egyéb ipari tevékenységek bányászta, kohászat megindulása A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az elsõ megmunkált ércek közé azok tartoztak, amelyek a felszínhez közeli kõzetekben fordultak elõ, és a fémtartalmuk már alacsony olvadásponton kinyerhetõ volt. E korszak elsõ legfontosabb nyersanyaga a réz lett. A réz mellett azonban továbbra is használták a követ, de dísztárgyakat, ékszereket már aranyból és ezüstbõl is készítettek. A fémfeldolgozás azonban csak a bronzkorszakban vált általánossá. A fémipar megjelenése növelte a városok lakosságát, és további munkamegosztást hozott létre, ami a kereskedelem fellendüléséhez vezetett. A fémkohászat volt az elsõ olyan tevékenység, amely során az ember már valós környezetszennyezõ gazdasági tevékenységet kezdett folytatni. A fém az ércekbõl történõ kinyeréséhez és megmunkálásához magas hõmérsékletre volt szükség, amely eléréséhez az egyedüli energiaforrásként a fa elégetése szolgált. Hirtelen ugrásszerûen megnövekedett a fakitermelés. Ez önmagában ugyan nem környezetszennyezés, de mindenképpen környezetkárosítás. A fa elégetése során a nem tökéletes égetés miatt szén-monoxid és korom keletkezett, valamint jelentõs mennyiségû hamu maradt vissza. Az olvasztás során fémrészecskék kerültek a légtérbe és a kohók (huták) környékét szennyezték. Mindezek a tényezõk az e munkahelyeken dolgozók számára komoly egészségi kockázatot jelentettek. A fémek napi használatban történõ megjelenése a társadalmi viszonyokra is hatást gyakorolt. A nagy szakértelmet kívánó fémmûvesség önálló társadalmi réteget hozott létre azokban a közösségekben, ahol korábban alapvetõen mezõgazdasági tevékenység jelentette a megélhe- 18 Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során

19 tés alapját. Fontos differenciáló tényezõként jelent meg a fémedények, illetve használati eszközök birtoklása is: a fémtárgyak birtoklói a közösség kitüntetett helyzetû tagjaivá váltak, különösen, ha az adott fémtárgy, vagy azok egyike fegyver volt. A fegyver birtoklása egyben a hatalom birtoklását is jelentette. A bronzkor ugyanakkor az elsõ olyan idõszak, amikor a helyi igények kielégítéséhez már nem áll mindenhol rendelkezésre megfelelõ mértében a helyi nyersanyag, és ebbõl következõen szükségszerûen épül ki a távkereskedelmi rendszer. A helyi nyersanyagforrások tekintetében az ónérc jelentette a szûk keresztmetszetet. Míg rézérc viszonylag sok helyen és bõségesebben állt rendelkezésre, a bronz másik fontos alkotóeleme fõként Nyugat-Európában volt megtalálható. A távkereskedelmi rendszer igényeinek kiszolgálása érdekében tett erõfeszítések szintén jelentõsen átformálták a természeti környezetet. A kereskedelmi utak pl. Borostyán út és késõbb a hadi utak építése fokozták a kõbányászatot, illetve maga az épített út is mesterséges tájelemként jelent meg. Más vonatkozásban a kereskedelmi hajózás fellendülése tovább fokozta a faigényt. Mindezen igények, változtatások kielégítését az egyre tökéletesedõ fémszerszámok használata szolgálta ki. A fejlett kézmûipar, a városi építkezések, az egyre fokozódó energiaigény, a hajóépítés, és az egyre terjeszkedõ mezõgazdasági termelés hatásai együttesen vezettek oda, hogy a mediterránum ökológiai rendszerének pusztulása már az ókori civilizációk kialakulása idején elkezdõdik. Ennek leglátványosabb, máig is fennmaradt következménye, hogy a hegyoldalakról kiirtott erdõk helyén maradt vékony termõtalajréteg az erózió hatására szinte teljes mértékben eltûnt. Maga a pusztulási folyamat ugyanakkor egybe is esik a kor technikai, technológiai újításainak megjelenésével, a társadalom és a gazdaság fejlõdésével. E fejlõdés igényét és egyben lehetõségét a népességszám rohamos növekedése tette elkerülhetetlenné. A városok egy része túlnépesedett, és ez a helyzet már városi problémává tette a lakókörnyezet szennyezésének problémáit is, amelyek elõször a hulladékproblémára vonatkoztak, de fokozatos terjedtek ki számos olyan területre, amelyek napjainkban is a városüzemeltetés feladatait jelentik. További széleskörben megjelenő egészségi kockázatok jelentek meg a fémhasználat hatására, nevezetesen az ólomból és cinkből készített használati tárgyak főleg edények használata, mivel ezekben a savas kémhatású élelmiszerek tárolása, illetve ezekből történő fogyasztása során az élelmiszer feloldotta az edény falát és így a nehézfémek a szervezetbe jutottak, ahol felhalmozódtak. Új hatalmi dimenzió formálódott, mégpedig a természeti erőforrások birtoklásán alapuló hatalom, illetve ezek hiányából fakadó kiszolgáltatottság. Ez a fajta kiszolgáltatottság korábban ismeretlen jelenség volt, hiszen a közösségek igényeik megfogalmazása és kielégítése során alapvetően alkalmazkodtak a közvetlen környezetük kínálta lehetőségekhez. Ebből következően el is kerülhettek minden olyan társadalmi-gazdasági katasztrófát, válsághelyzetet, amely a későbbi korokban főként a modern ipari termelés tőkés gazdaságaiban az alapvetően külső erőforrásoktól függő szükséglet-kielégítés okán igen gyakran előfordult. Az eredmény: Athén most úgy néz ki, mint egy kis sziget, egy beteg test csontváza, melyen hús alig található. A régi szép időkben a föld romlatlan volt, talaj borította a hegységek magasabb részeit is, s amit mi bozótosnak hívunk, gazdagon borította a földet. Bőven volt erdő a hegyekben, de ennek már alig látni nyomát. Némelyik hegységünk csak méheket tud eltartani; nem is olyan régen még ezekből a hegységekből származtak legnagyobb épületeink tetőgerendái, s ezek a gerendák még mindig a helyükön vannak. És volt sok egyéb, gondozott magas fák, melyek élelmet adtalak a bőséges állatállománynak. (Platón: Kritiász idézi Makra, 2002 Kerényi, 2002) Az első ismert hulladéklerakással foglalkozó városi rendelet i.e. 500 környékén született Athénban. Ez a rendelet a szemetet szétdobálókkal szemben büntetést helyezett kilátásba, illetve a városi hulladék lerakására a várostól mintegy 2 km távolságban jelölte ki a helyet. Szolón híres törvénykönyvében is megtalálhatóak a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó első rendelkezések, amelyek a kovácsok tevékenységét korlátozza a városban. (Makra, 2002 idézi Kerényi, 2002) A római jog már arról is Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során 19

20 intézkedik, hogy a sajtkészítő műhelyeket úgy kell telepíteni, hogy azok füstjükkel a többi házat ne szennyezzék. A zsidó törvénykönyv, a Talmud megtiltja, hogy Jeruzsálemben kohókat és szárítókemencéket helyezzenek el. Előírja, hogy a szennyezőforrásoknak, a szélirány figyelembevételével, a többi háztól legalább 50 könyöknyire (1 könyök kb. 60 cm) kell lenniük. (Mészáros, 2002) 4 A tömeges városba költözés több szempontból is átrendezte a korábbi gazdasági, társadalmi viszonyokat. A városba költözők kiszakadtak a korábbi zárt helyi közösségeikből, amely közösségek természetes segítő és támogató rendszerként is működtek. Az új lakókörnyezetükben nem számíthattak a helyi közösség támogatására, mert mindenki újonnan érkezett, nem volt olyan közösen birtokolt hagyomány, amely megteremtette volna a szolidaritás alapját. Azoknak a közösségeknek, amelyek létszáma a városba költözés hatására csökkent, meggyengült a reprodukciós képessége a születendő gyerekek számát tekintve. Mind gazdasági értelemben, mind a fennmaradás érdekében egyre inkább külső erőforrások igénybevételére kényszerültek. A városok folyamatosan növekvő létszáma később már azt eredményezte, hogy egyre fokozódott az igény a természetes környezettel való kapcsolat újrateremtésére. Ennek egyik módja a természet belopása volt a városokba, közparkok, fasorok sétányok kialakításával. A másik módja a szub-urbanizáció megjelenése, a városi lakosok zöldbe menekülése. A XIX. század második felétől megjelennek a villanegyedek, kertvárosok, amely folyamat felgyorsította a városok természeti környezetének kihasználását Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A gyorsuló iparosodás hatására a korábban meghatározó mezõgazdasági termelés, mint létalap kezdte elveszíteni fontosságát, és egyre inkább az ipari bérmunka jelentett megélhetést. Az új helyzet hatására nem csak a fokozódott a természeti környezet átalakítása, hanem a helyi közösségek is átalakuláson mentek keresztül. Ennek oka a tömeges városba áramlás volt, mivel a mezõgazdaság egyre kevesebb embert tudott eltartani és az ipari termelés jellemzõen a városokban alakult ki. A városba áramlás hatására a kora újkori városok létszáma hirtelen jelentõsen megnövekedett, amely intenzív változásra a város egyetlen területen sem volt felkészülve. Fokozódott a zsúfoltság, megjelent a hulladékok kezelésének problémája és feladata, a természeti környezettel való kapcsolat lehetõsége egyre inkább kikerült az emberek hétköznapi életébõl. A mai értelembe vett városüzemeltetés kezdeményei elõször jóformán csak a hulladékprobléma megoldását jelentették. Míg korábban ez a kérdés nem okozott külön feladatot, a városiasodás során már mint probléma jelent meg. Nem elsõsorban esztétikai problémaként, merthogy a szemetes utca, a nyitott kanálisokban folyó szennyvíz nem szép látvány, vagy hogy zavaró a bûz. Közegészségügyi vonatkozásai miatt vált elkerülhetetlenné a hulladékprobléma megoldása, a járványveszély csökkentése érdekében. A feladat egyben azt is jelentette, hogy külön erõforrást kellett biztosítani a hulladék összegyûjtésére, elszállítására, tárolására, illetve mindezen feladatok megszervezésére. Más vonatkozásban a hulladék lakókörnyezetbõl történõ eltávolítása a várost körbevevõ természeti környezet leigázásának kezdete is, hiszen a kiszállított hulladékot el is kellett valahol helyezni. A fokozódó ipari termelés hatására már nem csak a város hulladékát kellett elnyelnie a környezetnek, hanem egyértelmûen alárendelõdött az ipari civilizáció hatására kialakult szemléletnek. Ennek értelmében az emberi igények kielégítése során nem szükséges figyelembe venni a természeti környezet adottságait és lehetõségeit, mert a technológiai fejlesztések képesek megoldani minden problémát. Természetesen ez a szemlélet soha nem fogalmazódott meg nyíltan ebben a formában, de implicit módon jelen volt (van) a modern urbánus élet szinte minden területén. Mindez egy rendkívül ellentmondásos folyamatot jelent, mivel az ember a testi-lelki egészségét és életminõségének fokozását tartja szem elõtt, de az ennek érdekében végzett tevékenysége következmé- Mészáros Az ember és természeti környezet kölcsönhatásai Európában a történelem során

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia - 2012. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...6 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN...10 1.1. A prehisztorikus korszak...10

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK?

MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? Összhang a tájban MERRE TOVÁBB NATÚRPARKOK? A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 Kiss Gábor Tervszerű fejlesztés széleskörű együttműködéssel 2013. október Négyoldalú együttműködési

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens III. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. Szeptember 1. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia - 2012. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 6 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN... 10 1.1. A prehisztorikus korszak...

Részletesebben

Környezeti fenntarthatóság

Környezeti fenntarthatóság Környezeti fenntarthatóság Cél: konkrét, mérhető fenntarthatósági szempontok vállalása, és/vagy meglévő jó gyakorlatok fenntartása. 5 FŐ CÉLKITŰZÉS I. A környezeti követelmények elfogadása és megtartása

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 2. előadás. Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Környezetgazdálkodás 2. előadás Társadalmi, gazdasági fejlődés és globális hatásai Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK.2010. Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság:

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök

Hulladékból Energia Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékból Energia 2012.10.26. Helyszín: Csíksomlyó Előadó: Major László Klaszter Elnök Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében. A legnagyobb mennyiségű

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28. MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság 2014. Október 28. Budapest Az EU integrált európai klíma és energia politika fő célkitűzései

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation Dr. Toldi Ottó K+F tanácsadó, klímapolitikai referens Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Klímapolitikai Főosztály I. LIFE Klímapolitikai

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervére Tisztelt Közgyűlés! Előterjesztő: Dr. Mengyi Roland a közgyűlés elnöke Készítette: Szervezési, Jogi és Pénzügyi Osztály JAVASLAT a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Megújuló energetikai ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Ágazat nemzetközi megatrendjei EU országai 5 fő energiapiaci trenddel és folyamattal számolnak levegőszennyezés és a bekövetkező

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,

Részletesebben

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz: EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 80 final ANNEX 1 AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A környezetvédelem alapelvei

A környezetvédelem alapelvei A környezetvédelem alapelvei Alapelvek funkciói Kettős: - iránymutatás a jogalkotás számára - eligazítás a jogi dokumentumok gyakorlati alkalmazásában Az egzakt megismerés elve A környezet állapotának,

Részletesebben

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés

Természet és környezetvédelem. Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Természet és környezetvédelem Hulladékok környezet gyakorolt hatása, hulladékgazdálkodás, -kezelés Szennyvízkezelés Hulladék-kérdés Globális, regionális, lokális probléma A probléma árnyalása Mennyisége

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakításának aktuális kérdései Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Globális környezeti problémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Környezetgazdálkodás előadás sorozat A környezet gazdálkodás kialakulása Világkonferenciák Az ember és környezete (bioszféra,

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2016) 62 2016/0036 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásnak az Európai Unió nevében

Részletesebben

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges

Részletesebben

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK)

Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) Környezetipari és Megújuló Energetikai Kompetenciaés Innovációs Központ (KÖMEKIK) tudományos tanácsadó Kapos ITK Kht. Kompetenciaközpont konzorciumi tagok és munkatársak Kapos ITK Kht. Görcs Nóra (okl.

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS

Helyi Fejlesztési Stratégia (MUNKAANYAG) 1. INTÉZKEDÉS Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020 (MUNKAANYAG) INTÉZKEDÉSEK 1. INTÉZKEDÉS 1. Intézkedés megnevezése A településeken működő, az ott élők helyben maradását elősegítő szolgáltatások körének bővítése,

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben