ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM"

Átírás

1 ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia

2 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN A prehisztorikus korszak A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A modern társadalmak és a környezetvédelem AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A fenntartható városüzemeltetés A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe A település és környezetének kapcsolatai A város és természeti környezetének kapcsolata A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában Az ökológiai lábnyom és az ökorégió A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel Az Egészséget Mindenkinek a XXI. században deklaráció alapelvei Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának alapelvei Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói Az Ökováros-Ökorégió Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia A 2004 és 2012 között megalkotott, releváns uniós és hazai irányelvek és stratégiák összefoglalása Uniós joganyag Roadmap 2050 És Az Európa A 2010/31/EU irányelv (2010. MÁJUS 19.) az épületek energiahatékonyságáról.51 2

3 _32_EU irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról évi energiahatékonysági terv FEHÉR KÖNYV egy egységes európai közlekedési térség útiterve Duna Régió Sratégia Hazai stratégiák, jogszabályok Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv /2008. (VI. 30.) Korm. Rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról ( zöldkártyájáról ) Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve Magyar növekedési terv (Konzultációs anyag, december) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Magyar Közlekedéspolitika ( ) PÉCS VÁROS TERMÉSZETI ÉS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése a KV program alapján A környezeti levegő minőségének alakulása Vizek Földtani közeg Tájvédelem Települési szilárd hulladékok Zaj- és rezgés elleni védelem Pécs város természeti és környezeti állapotának értékelése az IVS alapján A természeti környezet állapota Épített környezet Közműhálózatok A területi szegregáció jelenléte a városban A környezet állapotának értékelése Javaslatok az intézkedésekre AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYAKORLATI LÉPÉSEI MEGVALÓSULT, ÉS ELŐKÉSZÍTÉS ALATT LÉVŐ PROJEKTEK ÉS JAVASLATOK Pécs város ökotudatos stratégiai dokumentumai Térinformatika alapú, légszennyezettség modellező rendszer tervezése és kifejlesztése Baranya és Somogy megyében, kiemelten Pécsett

4 Pécs Város Környezetvédelmi Programja Energetikai Audit Pécs város stratégiai zajtérképe Pécs Új Integrált Városfejlesztési Stratégiája Fejlesztési lehetőségek az új IVS szemléletében Épületenergetikai fejlesztések, intézményi energiatakarékossági projektek Pécsett között a KEOP forrásainak felhasználásával az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvoda felújítása Pécs város sérülékeny vízbázisainak védelme és szennyvízcsatornahálózatának bővítése, ISPA-KA I-IIA-IIB-III Ahogy az ökológiai lábnyom csökkenthető - egy megvalósulóban lévő példa A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program előzményei Regionális gyűjtési rendszer kialakítása Szelektív gyűjtési- és hasznosítási rendszer kialakítása Hulladékártalmatlanítási rendszer kialakítása Meglévő lerakók rekultivációja Lakossági tájékoztatás Önkéntes feladatvállalások az önkormányzatok részére A hulladékgazdálkodástól a decentralizált, saját forrásokra építő energetikai rendszer fejlesztése felé Országhatáron is átnyúló lehetőség horvát-magyar együttműködés AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAMHOZ KAPCSOLHATÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK A RÉGIÓBAN A Dráva-medence ökoturisztikai fejlesztése projekt Környezetkímélő, energiatakarékos, elektromos hajtású kommunális járműpark fejlesztése Interregionális Megújuló Energia Klaszter Egyesület EU Jövőrégió NKFP A biomassza, mint energiaforrás nagyüzemi előállítása, komplex felhasználása és reciklálás lehetőségei, ökológiai, területfejlesztési hatásai Kék Gazdaság Innovációs Klaszter AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM TÁRSADALMASÍTÁSA Célok, kihívások Stratégia

5 6.3. Helyzetelemzés Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program ( ), és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Kft. (2010.) felmérése Pécsi Zöld Kör felmérése Környezetvédelem és környezettudatosság Pécsett Célcsoportok Kommunikációs stratégia Kommunikációs eszközök Kommunikációs tevékenységek Lakossági kampányok Önkormányzati intézmények zöld irodaként való működése jó példa Kapcsolatépítés a nem önkormányzati és állami gazdasági társaságokkal Oktatás LÉPJ! - LÉgy Pécs Jövője! Pécs város környezeti nevelési, szemléletformáló oktatási koncepciója Összegzés SWOT - analízis Célok, várható eredmények A Lépj program célcsoportjai, résztvevők Problémakörök A LÉPJ! program kommunikációja A LÉPJ! program visszacsatolása, ellenőrzése Visszacsatolás, értékelés

6 ELŐSZÓ Ökováros-Ökorégió A Megújított Stratégia Az Ökováros-Ökorégió koncepció 2004-es elkészítése óta jelentős fejlemények zajlottak világszerte, és a szakirodalmi háttér is örvendetesen bővült. Az elkészített anyag nagy része azonban még ma is időszerű, de némi átalakítás szükséges ahhoz, hogy a közeljövőben a város és régió cselekvési tervévé válhasson. Az emberi beavatkozásokra a természet egyre szélsőségesebb válaszokat ad. Egyértelmű, hogy a kifosztott természeti környezet olyan változások előtt áll, amelyekre fel kell készülni városi és regionális szinten is. A természeti környezet változásai akaratunk ellenére továbbgyűrűznek és társadalmi és gazdasági problémákat hordoznak. Elengedhetetlen, hogy az előttünk álló változások miatt alkalmazkodóképességünket mindhárom stratégiai területen (ökológia, társadalom, gazdaság) továbbfejlesszük és az Ökováros- Ökorégió Program aktualizálása ezekre a problémákra adjon egy lokális stratégiát. Fontos annak ismerete, hogy a Települési Környezetvédelmi Program és az Ökováros- Ökorégió Program miben különböznek egymástól. A települési környezetvédelmi program egy olyan jogszabályi kötelezettségnek való megfelelést biztosít, amely a környezeti elemek jelenlegi és múltbéli állapota alapján azok javulását tartalmazó cselekvési tervet fogalmaz meg, amely azonban a jogszabályi tökéletlenség determinizmusa miatt a város és a régió(k) kapcsolatát nem tudja egy egymásra ható egységként kezelni, ahogy a környezeti elemek egymásra épülő rendszerét és kölcsönhatásaiból eredő bonyolult rendszert sem. A vonatkozó jogszabály az embert, mint társadalmi tényezőt, és a gazdasági szereplőket, mint a rendszer mozgatórugóit nem értelmezi. Az Ökováros-Ökorégió program célja, hogy alapdokumentumként szolgáljon a többi jelentős város- és vidékfejlesztési koncepciónak, ezért formailag egy stratégiának megfelelő formát kell felvennie. Ez lehetőséget ad arra, hogy a régió és a város cselekvési terveit összehangolja, és egy egységes egésszé formálja azt. A misszió kérdéskörét a régió és a benne lévő települések vezetésére vonatkoztatjuk, ahol feltételezzük, hogy a régió mindenkori vezetőinek célja a régió hosszú távú 6

7 életképességének biztosítása. Ezt a célt azonban többféleképpen el lehet érni, és a Stratégia háttéranyagainak megfelelően egy korszerű víziót a fenntarthatóságot szem előtt tartva kell kialakítani. Itt stratégia alatt az Ökováros-Ökorégió programon alapuló stratégiát értjük. Vízió A Stratégia víziója életközpontú, hosszú távon ökológiailag, társadalmilag és gazdaságilag fenntartható régió kialakítása, amely az emberek számára egészséges környezetet biztosít és előmozdítja az emberi méltóság megélésének lehetőségét valamennyi ember számára. Ennek a víziónak a megvalósításához egy részletesebb környezeti elemzés (társadalmi, technikai, politikai, környezeti, oktatási, jogi és gazdasági) szükséges, amelyet aktualizálni kell a jelen körülményeknek megfelelően, de a nagyvonalú Stratégia már a jelen ismereteink birtokában is kialakítható. Stratégia A régió alapvetően a saját erőforrásait kihasználva biztosítsa lakosai számára az élelmezési- és energiabiztonságot, gondoskodjon az alapvető emberi, testi lelki szellemi szükségletekről. Gondoskodjon az ezek kielégítésében fontos szerepet játszó természeti környezet, azaz a biológiai sokféleség állandó bővüléséről, és az épített környezet természetvezérelt átalakításáról; ennek alapján rakja le egy szerves fejlődés alapjait. A stratégia megvalósítását támogató politikáknak tartalmazniuk kell az ökológiai műveltség terjesztését, a fenntarthatóság szellemében történő mezőgazdasági és ipari termelésre ösztönzést, és hangsúlyoznia kell a célokat a legnagyobb hatékonysággal megvalósítani képes közösségek szerepének fontosságát. Terjesztenie kell a rendszerekben való gondolkodás fontosságát, aminek értelmében szakítani kell a csak az erőforrás-hatékonyságon alapuló szemlélettel, ami az egyes erőforrások önmagában történő hasznosítására késztet, és így azok túlhasználatát okozza. Ezzel szemben a rendszerhatékonyságot kell kitűzni, ahol az egyes rendszerek alapjaiként az ökológiai környezet által meghatározott rendszereket értjük, mint az egész társadalmi gazdasági 7

8 felépítmény alapját. Ezzel a szemlélettel a Kék Gazdaság elveinek megfelelően jelentősen növelhetők az egyes rendszerek teljesítményei. Fel kell ismerni, hogy a társadalom és a természeti környezet egymást kölcsönösen fejlesztő folyamatában a gazdaság csak eszköz, bár fontos elem. Ennek megfelelően a stratégiai célok a következőképpen fogalmazhatók meg: Stratégiai célok Természeti környezetre vonatkozó célok: a biológiai sokféleség növekedésének biztosítása, a természeti folyamatok megismerése révén a régió természeti tőke értékének a lehető legteljesebb mértékű visszaállítása. Ez adhat lehetőséget a későbbiekben a szerves társadalmi és gazdasági fejlődés állandósítására. Társadalmi célok: A természeti környezet mindenkori állapotát, teherbíró képességét figyelembe venni tudó, a helyi igényeknek prioritást biztosító közösségek létrejöttének elősegítése, ahol ezen közösségek szövetén erősebbé és alkalmazkodó képesebbé tehetők a falvak és városok társadalmai. Az így kialakult társadalmi szervezet elősegíti a természeti és az épített környezethez való harmonikus alkalmazkodást és a szükséges gazdasági eszköztár megfelelő használatát abban az esetben, ha rendelkezési joga van a területéhez tartozó természeti környezet felett. A hatékony helyi társadalmak kialakulásának egyik legfontosabb feltétele a természeti környezet legfontosabb elemei (föld, erdő, víz) közösségi felügyeletének biztosítása, és ezáltal az alapvető szükségletekhez való hozzáférés biztosítása valamennyi ember számára. Gazdasági célok: Az élelmezési- és energiabiztonság kialakítása, a környezethez és a társadalmi igényekhez szervesen igazodó, körfolyamatokon alapuló ipari és mezőgazdasági termelőtevékenységek meghonosítása és fejlesztése. Ehhez szervesen igazodó vállalkozási formák kifejlesztése, ahol a vállalkozások szem előtt tudják tartani a természeti környezet és a helyi társadalom igényeit is. A stratégiai célokból származtathatók az operatív célok, amelyek már konkrét cselekvési irányokat jelölnek ki a régió számára. 8

9 Operatív célok Természeti, épített környezetre vonatkoztatott operatív célok: a) Olyan szabályozás, amely elősegíti a biológiai sokféleség állandó növekedését a gazdasági eszköztár párhuzamos fejlesztésével. b) Ipari és mezőgazdasági körfolyamatok kidolgozása, amelyek jelentősen túlhaladják a hagyományos nagyüzemi gazdaságok hatékonyságát rendszerszinten (és nem egy adott üzemre vonatkozóan). Társadalmi operatív célok: a) Olyan szabályozási, jogi rendszer kidolgozása, amely biztosítja a közösségi felügyeletet a legfontosabb természeti tényezők, a föld, a víz és az erdők felett. b) Olyan közösségek kialakulásának kialakításának az elősegítése, ahol az egyes közösségeknek megvannak a megfelelő gazdasági alapjaik is, tehát szervesen ráépülnek a környezetre, és ennél fogva stabilak és egyben rugalmasak is tehát környezeti, társadalmi és gazdasági értelemben is fenntarthatóak. c) Olyan közösségi intézkedések, cselekvések, amelyek kialakítják az esélyteremtés feltételeit, és gondoskodnak a társadalom kiszolgáltatott rétegeiről. d) A társadalmi részvételen alapuló tervezés, döntéshozás és közösségi cselekvés, azaz részvételi demokrácia megteremtése. Gazdasági operatív célok: a) Élelmezési és energiabiztonság kialakítása önfenntartásra törekvő helyi és regionális természetvezérelt gazdaság által, ahol a helyben élők szükségleteinek elsőbbsége van. b) A régió természeti adottságaihoz szervesen illeszkedő, korszerű, körfolyamatokon alapuló gazdasági egységek kialakítása. c) Fenntartható, a helyi erőforrásokon alapuló városüzemeltetés. 9

10 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN 1.1. A prehisztorikus korszak Az emberi közösségek az időszámítás előtt közel évvel jelentek meg a Földön. A kőkorszak kezdeti szakaszában az ember állandóan vándorló közösségekben élt. Egy területen rendelkezésre álló élelem elfogyasztása után más vidékekre vándorolt, ahol újabb táplálékhoz juthatott. A közösségek élettevékenysége a csoport alacsony létszáma néhány tíz fő, illetve az eszközhasználat és mindebből következően beavatkozás alacsony foka miatt nem jelentett meghatározó mértékű befolyást a környezeti viszonyokra. Gazdálkodással nem foglalkoztak a csoportok, hanem a szükséges táplálék megszerzése után fennmaradó időt elsősorban vallási életük kiteljesítésére fordították. Nem halmoztak fel sem élelmiszert, sem más javakat, a magántulajdon nem játszott meghatározó szerepet a közösségek életében. Mintegy évvel ezelőtt a holocén (mezolitikum) korszak kezdetén a jégtakaró visszahúzódása és az erdős területek növekedése új lehetőségeket tárt fel az emberi közösségek számára: gazdagodott az élővilág, az éghajlat melegedett, mindez bőségesebb élelem és-energiaforrással szolgált. Az objektív életfeltételek változása magával hozta a közösségek létszámának gyarapodását is, mivel a létfeltételek kiszámíthatóbbá, stabilabbá váltak. Egyre jobban benépesült a kontinentális Európa déli, tengerparti része, a mai mediterrán vidék. Fontos technológiai újítás volt e korban a kőpengék használatának elterjedése, ami többek között a vadászat hatékonyságát is fokozta, miáltal bőséges húsforrás állt rendelkezésre. A kőeszközök a fa megmunkálásában is fontos szerephez jutottak, mivel az ekkor még ideiglenes lakhelyek fő alapanyaga a fa volt, és a szálláshelyek kialakításához egyre több fa kivágására volt szükség. A kor embere a fakitermelés és a vadászat révén hatott legerősebben a környezetére. Ez a hatás azonban sokkal inkább a környezethez történő alkalmazkodást, mintsem annak lényeges megváltoztatását, átalakítását jelentette, és mivel ezek a hatások egymástól térben és időben elszigetelten jelentkeztek, így a természeti környezet nagy részben érintetlen maradt. Mindez tehát azt is jelentette, hogy az emberek a mindennapjaik tevékenységei során nem kellett, hogy külön figyelmet fordítsanak a fogyasztásukhoz kapcsolódó háttér-szükségletek mint például az energia-ellátás, 10

11 hulladékkezelés, szállítás, stb., kielégítéséről, mivel mindent saját és helyi erőforrásaik felhasználásával oldottak meg. Ebből következően a helyi közösségek, egyfajta zárt fogyasztási rendszerként működtek, összhangban a természeti környezet adta adottságokkal és lehetőségekkel A letelepedett életforma és a mezőgazdasági termelés kezedet A hozzávetőlegesen 8-10 ezer évvel ezelőtti időszak az ún. átmeneti és újkőkorszak, az emberiség történetében meghatározó változást hozott. Egyre inkább állandósult a helyhez kötött, letelepedett életforma és ezzel összefüggésben a megindult a mezőgazdasági termelés és a háziasított állatok tenyésztése. Az utolsó jégkorszak után ebben az időben vált az éghajlat egyre kedvezőbbé az ember számára. A letelepedett, mezőgazdasággal foglalkozó elődeink élete egyre biztonságosabb lett, a népesség száma jelentősen növekedett. Ezzel egy időben az ember hozzálátott az erdő nyújtotta lehetőségek kiaknázásához, megkezdődött az építkezésre és tüzelésre használt fa kitermelése. Nagyobb települések alakultak ki, változott a házépítés formája, az ember rátért a négyszögletes alapú építkezésre. Mindezek a változások a fafelhasználás növekedését jelentették, amely a fakitermelés fokozódását eredményezte, miáltal a közösségek tagjai megbontották az erdők természetes egységét, és irtásterületek alakultak ki. Az erdők fokozódó irtását eredményező további tényező a növénytermesztés elterjedése volt. A termőterületek kialakítása ugyancsak erdőirtással kezdődött. A korabeli erdőirtást az eszközök szintjén a már gondosan megmunkálta kőszerszámok tették lehetővé. A környezet szempontjából a mezőgazdaság elterjedésének két fontos következménye volt, és van jelenleg is: (1) mezőgazdasági rendszerek egyrészt megváltoztatják a talajok természetes anyag- és energiaforgalmát; (2) másrészt a természetes vegetáció kiirtása csökkenti a biológiai sokféleséget. A mezőgazdasági termelés következtében a termesztett növények betakarításával, a szalma felhasználásával nem kerül vissza a talajba az a szervesanyag-mennyiség, ami természetes körülmények között. Ez csökkentette a humuszképződést, ami a talaj termékenységének romlásához vezetett. Mindezek a hatások azonban még mindig nem jelentettek jelentős beavatkozást, változást a természetes állapothoz képest, mivel az ásóbotos földművelés csak a talaj felső rétegeit bolygatta, illetve az emberek viszonylag hamar rájöttek arra is, hogy a háziasított állatok trágyáját a talajba keverve javítható 11

12 annak termékenysége. Az állattartás és a növénytermesztés azaz a mezőgazdasági tevékenység átrendezte a közösségek életét is, mivel megjelennek a vagyoni és ebből következően a társadalmi különbségek is. A letelepedett közösségek életében a mezőgazdasági tevékenység általánossá válásával a kereskedelem szerepe is kezdett erősödni, mivel a mezőgazdasági termelés során már az egyéni háztartási szükségletek kielégítésén túl is termelődtek javak, amelyek a kereskedés alapjául szolgáltak. Ez a helyzet a vagyoni különbségek fokozódását, és egyben a társadalom differenciálódását is maga után vonta. További differenciáló tényezőként jelent meg a közösség vezetésében, közös ügyeinek intézésében betöltött pozíció is. A közösség ügyeivel történő foglalkozás egyre hangsúlyosabb lett, a letelepedettség és a környező településekkel történő kapcsolatok intenzívebbé és sokrétűbbé válása miatt. Kialakultak a vezető pozíciók, amelyek nagyobb tekintéllyel és hatalommal ruházták fel az azokat betöltő személyeket. Ez is hozzájárult a társadalom tagolódásához. A csoporton belül azonban még nem különül el egy olyan vezetői réteg, amely nem vesz részt közvetlenül a termelésben, hanem csak a közösség ügyeinek intézése a feladata. (Giddens, p: ) A mezőgazdasági fejlődés az emberi kultúra és a közösségek gyors fejlődéséhez vezetett. Ez a fejlődés elkerülhetetlenül hozta magával az új technológiák kialakulását is amely változások a természeti környezetre vonatkozó konzekvenciákkal is bírtak. Ilyen technológiai változás volt a fémek megmunkálása és az ehhez kapcsolódó egyéb ipari tevékenységek bányászta, kohászat megindulása A fémek használatának környezeti és társadalmi hatásai Az első megmunkált ércek közé azok tartoztak, amelyek a felszínhez közeli kőzetekben fordultak elő, és a fémtartalmuk már alacsony olvadásponton kinyerhető volt. E korszak első legfontosabb nyersanyaga a réz lett. A réz mellett azonban továbbra is használták a követ, de dísztárgyakat, ékszereket már aranyból és ezüstből is készítettek. A fémfeldolgozás azonban csak a bronzkorszakban vált általánossá. A fémipar megjelenése növelte a városok lakosságát, és további munkamegosztást hozott létre, ami a kereskedelem fellendüléséhez vezetett. A bronzkor (kb. i.e között) elnevezés nemcsak a fémfelhasználás szintjét jelzi, hanem az emberiség történetének egy igen fontos szakaszát is. Ebben az időszakban Az erdők irtása és a területek mezőgazdasági hasznosítása egyre 12

13 elterjedtebbé vált. A jelenlegi Törökország délnyugati részén ekkor irtották ki az erdők többségét. Ugyancsak ez az a korszak, amely során a Tigris és az Eufrátesz vidékén létrejött öntözéses gazdálkodás jelentős városállamok kialakulásához vezetett, egyúttal létrehozta az ember okozta első nagy regionális környezeti katasztrófát. Az öntözésre használt víz a talajokat teljesen kilúgozta és a területet mezőgazdasági termelésre egyre alkalmatlanabbá tette. Ez nagymértékben hozzájárult a sumer kultúra hanyatlásához. Mindez Egyiptomban nem következett be, mivel a Nílus nemcsak az öntözésről, hanem iszapjával a tápanyagokról is gondoskodott. Valószínű továbbá az is, hogy a szárazság mellett az aktív mezőgazdasági termelés miatti talajromlás is elősegítette a földközi-tengeri szigeteken kialakult mükénéi kultúra megszűnését. (Mészáros 2002) A fémkohászat volt az első olyan tevékenység, amely során az ember már valós környezetszennyező gazdasági tevékenységet kezdett folytatni. A fém az ércekből történő kinyeréséhez és megmunkálásához magas hőmérsékletre volt szükség, amely eléréséhez az egyedüli energiaforrásként a fa elégetése szolgált. Hirtelen ugrásszerűen megnövekedett a fakitermelés. Ez önmagában ugyan nem környezetszennyezés, de mindenképpen környezetkárosítás. A fa elégetése során a nem tökéletes égetés miatt szén-monoxid és korom keletkezett, valamint jelentős mennyiségű hamu maradt vissza. Az olvasztás során fémrészecskék kerültek a légtérbe és a kohók (huták) környékét szennyezték. Mindezek a tényezők az e munkahelyeken dolgozók számára komoly egészségi kockázatot jelentettek. További széles körben megjelenő egészségi kockázatok jelentek meg a fémhasználat hatására, nevezetesen az ólomból és cinkből készített használati tárgyak főleg edények használata, mivel ezekben a savas kémhatású élelmiszerek tárolása, illetve ezekből történő fogyasztása során az élelmiszer feloldotta az edény falát és így a nehézfémek a szervezetbe jutottak, ahol felhalmozódtak. A fémek napi használatban történő megjelenése a társadalmi viszonyokra is hatást gyakorolt. A nagy szakértelmet kívánó fémművesség önálló társadalmi réteget hozott létre azokban a közösségekben, ahol korábban alapvetően mezőgazdasági tevékenység jelentette a megélhetés alapját. Fontos differenciáló tényezőként jelent meg a fémedények, illetve használati eszközök birtoklása is: a fémtárgyak birtoklói a közösség 13

14 kitüntetett helyzetű tagjaivá váltak, különösen, ha az adott fémtárgy, vagy azok egyike fegyver volt. A fegyver birtoklása egyben a hatalom birtoklását is jelentette. A bronzkor ugyanakkor az első olyan időszak, amikor a helyi igények kielégítéséhez már nem áll mindenhol rendelkezésre megfelelő mértében a helyi nyersanyag, és ebből következően szükségszerűen épül ki a távkereskedelmi rendszer. A helyi nyersanyagforrások tekintetében az ónérc jelentette a szűk keresztmetszetet. Míg rézérc viszonylag sok helyen és bőségesebben állt rendelkezésre, a bronz másik fontos alkotóeleme főként Nyugat-Európában volt megtalálható. Új hatalmi dimenzió formálódott, mégpedig a természeti erőforrások birtoklásán alapuló hatalom, illetve ezek hiányából fakadó kiszolgáltatottság. Ez a fajta kiszolgáltatottság korábban ismeretlen jelenség volt, hiszen a közösségek igényeik megfogalmazása és kielégítése során alapvetően alkalmazkodtak a közvetlen környezetük kínálta lehetőségekhez. Ebből következően el is kerülhettek minden olyan társadalmi-gazdasági katasztrófát, válsághelyzetet, amely a későbbi korokban főként a modern ipari termelés tőkés gazdaságaiban az alapvetően külső erőforrásoktól függő szükséglet kielégítés okán igen gyakran előfordult. A távkereskedelmi rendszer igényeinek kiszolgálása érdekében tett erőfeszítések szintén jelentősen átformálták a természeti környezetet. A kereskedelmi utak pl. Borostyán út és később a hadi utak építése fokoztak a kőbányászatot, illetve maga az épített út is mesterséges tájelemként jelent meg. Más vonatkozásban a kereskedelmi hajózás fellendülése tovább fokozta a fa-igényt. Mindezen igények, változtatások kielégítését az egyre tökéletesedő fémszerszámok használata szolgálta ki. Az eredmény: Athén most úgy néz ki, mint egy kis sziget, egy beteg test csontváza, melyen hús alig található. A régi szép időkben a föld romlatlan volt, talaj borította a hegységek magasabb részeit is, s amit mi bozótosnak hívunk, gazdagon borította a földet. Bőven volt erdő a hegyekben, de ennek már alig látni nyomát. Némelyik hegységünk csak méheket tud eltartani; nem is olyan régen még ezekből a hegységekből származtak legnagyobb épületeink tetőgerendái, s ezek a gerendák még mindig a helyükön vannak. És volt sok egyéb, gondozott magas fák, melyek élelmet adtalak a bőséges állatállománynak. (Platón: Kritiász idézi Makra, 2002 Kerényi, 2002) A fejlett kézműipar, a városi építkezések, az egyre fokozódó energia-igény, a hajóépítés, és az egyre terjeszkedő mezőgazdasági termelés hatásai együttesen vezettek oda, hogy a mediterránum ökológiai rendszerének pusztulása már az ókori civilizációk 14

15 kialakulása idején elkezdődik. Ennek leglátványosabb, máig is fennmaradt következménye, hogy a hegyoldalakról kiirtott erdők helyén maradt vékony termőtalajréteg az erózió hatására szinte teljes mértékben eltűnt. Maga a pusztulási folyamat ugyanakkor egybe is esik a kor technikai, technológiai újításainak megjelenésével, a társadalom és a gazdaság fejlődésével. E fejlődés igényét és egyben lehetőségét a népességszám rohamos növekedése tette elkerülhetetlenné. A városok egy része túlnépesedett, és ez a helyzet már városi problémává tette a lakókörnyezet szennyezésének problémáit is, amelyek először a hulladék-problémára vonatkoztak, de fokozatos terjedtek ki számos olyan területre, amelyek napjainkban is a városüzemeltetés feladatait jelentik. Az első ismert hulladék-lerakással foglalkozó városi rendelet i.e. 500 környékén született Athénban. Ez a rendelet a szemetet szétdobálókkal szemben büntetést helyezett kilátásba, illetve a városi hulladék lerakására a várostól mintegy 2 km távolságban jelölte ki a helyet. Szolón híres törvénykönyvében is megtalálhatóak a zaj- és légszennyezés csökkentésére vonatkozó első rendelkezések, amelyek a kovácsok tevékenységét korlátozza a városban. (Makra, 2002 idézi Kerényi, 2002) A római jog már arról is intézkedik, hogy a sajtkészítő műhelyeket úgy kell telepíteni, hogy azok füstjükkel a többi házat ne szennyezzék. A zsidó törvénykönyv, a Talmud megtiltja, hogy Jeruzsálemben kohókat és szárítókemencéket helyezzenek el. Előírja, hogy a szennyező forrásoknak, a szélirány figyelembevételével, a többi háztól legalább 50 könyöknyire (1 könyök kb. 60 cm) kell lenniük. (Mészáros, 2002) Az ipar fejlődésének környezeti hatásai A gyorsuló iparosodás hatására a korábban meghatározó mezőgazdasági termelés, mint létalap kezdte elveszíteni fontosságát, és egyre inkább az ipari bérmunka jelentett a megélhetést. Az új helyzet hatására nem csak a fokozódott a természeti környezet átalakítása, hanem a helyi közösségek is átalakuláson mentek keresztül. Ennek oka a tömeges városba áramlás volt, mivel az a mezőgazdaság egyre kevesebb embert tudott eltartani és az ipari termelés jellemzően a városokban alakult ki. A tömeges városba költözés több szempontból is átrendezte a korábbi gazdasági, társadalmi viszonyokat. A városba költözők kiszakadtak a korábbi zárt helyi 1 Mészáros

16 közösségeikből, amely közösségek természetes segítő és támogató rendszerként is működtek. Az új lakókörnyezetükben nem számíthattak a helyi közösség támogatására, mert mindenki újonnan érkezett, nem volt olyan közösen birtokolt hagyomány, amely megteremtette volna a szolidaritás alapját. Azoknak a közösségeknek, amelyek létszáma a városba költözés hatására csökkent, meggyengült a reprodukciós képessége a születendő gyerekek számát tekintve. Mind gazdasági értelemben, mind a fennmaradás érdekében egyre inkább külső erőforrások igénybevételére kényszerültek. A városba áramlás hatására a kora újkori városok létszáma hirtelen jelentősen megnövekedett, amely intenzív változásra a város egyetlen területen sem volt felkészülve. Fokozódott a zsúfoltság, megjelent a hulladékok kezelésének problémája és feladat, a természeti környezettel való kapcsolat lehetősége egyre inkább kikerült az emberek hétköznapi életéből. A mai értelembe vett városüzemeltetés kezdeményei először jóformán csak a hulladékprobléma megoldását jelentették. Míg korábban ez a kérdés nem okozott külön feladatot, a városiasodás során már, mint probléma jelent meg. Nem elsősorban esztétikai problémaként, merthogy a szemetes utca, a nyitott kanálisokban folyó szennyvíz nem szép látvány vagy, hogy zavaró a bűz. Közegészségügyi vonatkozásai miatt vált elkerülhetetlenné a hulladék-probléma megoldása, a járványveszély csökkentése érdekében. A feladat egyben azt is jelentette, hogy külön erőforrást kellett biztosítani a hulladék összegyűjtésére, elszállítására, tárolására, illetve mindezen feladatok megszervezésére. Más vonatkozásban a hulladék lakókörnyezetből történő eltávolítása a várost körbevevő természeti környezet leigázásának kezdete is, hiszen a kiszállított hulladékot el is kellett valahol helyezni. A városok folyamatosan növekvő lakosság létszáma hatására később már azt eredményezte, hogy egyre fokozódott az igény a természetes környezettel való kapcsolat újrateremtésére. Ennek egyik módja a természet belopás volt a városokba, közparkok, fasorok sétányok kialakításával. A másik módja a szub-urbanizáció megjelenése, a városi lakosok zöldbe menekülése. A XIX. század második felétől megjelennek a villanegyedek, kertvárosok, amely folyamat felgyorsította a városok természeti környezetének kihasználását. A fokozódó ipari termelés hatására már nem csak a város hulladékát kellett elnyelnie a környezetnek, hanem egyértelműen alárendelődött az ipari civilizáció hatására kialakult szemléletnek. Ennek értelmében az emberi igények kielégítése során nem szükséges figyelembe venni a természeti környezet adottságait és lehetőségeit, mert a technológiai 16

17 fejlesztések képesek megoldani minden problémát. Természetesen ez a szemlélet soha nem fogalmazódott meg nyíltan ebben a formában, de implicit módon jelen volt (van) a modern urbánus élet szinte minden területén. Mindez egy rendkívül ellentmondásos folyamatot jelent, mivel az ember a testi-lelki egészségét és életminőségének fokozását tartja szem előtt, de az ennek érdekében végzett tevékenysége következményeként akarva-akaratlan egyre tágabb teret nyit a város környezetromboló hatásainak. A városi lakosság de alapvetően a népesség ugrásszerű növekedése a XVIII. századtól kezdődően megnöveli az energia és nyersanyag-felhasználást. Új energiahordozók jelennek meg, és terjednek el tömegesen. Ezek közül a természeti környezetre a legjelentősebb és - a korábbi időszakokhoz képest - minőségében is más hatást a kőszén használatának elterjedése eredményezte. Korábban, a fa elégetésével a növények által évente megkötött széntartalom került vissza a légkörbe. Már ez a helyzet sem volt optimálisnak tekinthető, mivel az erdőirtás és fafelhasználás üteme gyorsabb volt, mint az újratermelődésé. A kőszén elégetésével a légkör szén-dioxid mennyisége folyamatosan nőni kezdett. Napjainkban is az ipari szennyezés mértékének érzékeltetéséhez, a légkör szén-dioxid tartalmát az ipari forradalom előtti időszakra jellemző koncentráció mértékéhez viszonyítják, mintegy jelezve, hogy a tömeges ipari termelés előtti időszakban az emberi közösségeknek még nem volt jelentős befolyásoló hatásuk a szénciklus globális méretű befolyásolására. Jelentős helyi és átfogóbb hatású negatív környezeti hatásokat okozott az ipari termelés fejlődéséhez kapcsolódó számos más tevékenység is, amelyek szintén ebben a korban kaptak nagy lendületet. Ilyen volt a bányászat, amely elpusztította a környező növényzetet, átrendezte a tájat, befolyásolta a felszín alatti vizek addig kialakult viszonyait, és mint munkahely jelentős egészségi kockázatot képviselt. Módosította továbbá a természeti környezetet az iparosodással összefüggésben szintén rohamosan fejlődő közúti és vasúti hálózat is. A vasútépítés önmagában is alapjaiban rendezhette át a természeti környezetet a sínpályákhoz szükséges töltések, alagutak, hidak megépítésével, illetve a vasútépítéshez szükséges hatalmas mennyiségű fa, vas, kő, stb. mint építőanyag-igény kielégítése tekintetében. Mindezek a problémák az ipari forradalomban vezető szerepet betöltő korabeli Angliában jelentkeztek a leginkább. De nem maradhatott már egyetlen ország sem a kívülállóság helyzetében, mivel elsősorban a városokban szinte általánossá vált a téli füstköd jelenléte, az évről-évre pusztuló közvetlen természeti környezet látványa is 17

18 egyre inkább természetessé vált. Mindazonáltal a hosszú XIX. század ahogy Hobsbawn nevezte a Francia Forradalomtól az I. Világháború kitöréséig terjedő időszakot változásai olyannyira meghatározó módon alakították át és használták ki gátlástalanul a természeti környezetet, hogy ezt az időszakot szükségszerűen követnie kellett egy szemléletváltást hozó korszaknak. A XX. század második felében veszi kezdetét egy új szemlélet kialakulása, amely ismét értékként kezeli a természeti környezetet, és amelyben megfogalmazódik az a felismerés is, hogy a természeti erőforrások nem végtelenek. Felismerésre kerül továbbá az a tény is, hogy a természeti erőforrások végletes kihasználása, a pazarló szemlélet könnyen vezethet az egész emberiséget érintő ökológiai katasztrófához, amely következtében az összes addig létrehozott és értékként tekintett civilizációs produktum értelmét veszíti. Ezzel a felismeréssel veszi kezdetét az a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozó gondolkodás, amely az évszázad végére környezettudatos szemlélet kialakulását eredményezi A modern társadalmak és a környezetvédelem A múlt század hatvanas-hetvenes évei jelentették a fordulópontot az ember és környezete viszonyának újraértékelésében. Ennek egyik első, és mind a mai napig meghatározó momentuma az 1972-ben, Stockholmban megrendezett első környezetvédelmi világkonferencia volt. Ez a fórum tette a társadalmi-gazdasági problémák szintjén is legitimmé a környezetvédelem feladatát, és a konferencia hatására indult meg világszerte a környezetvédelmi intézményrendszer kiépülése. A stockholmi konferencián 26 irányelv került elfogadásra. Ezek közül néhány nagyon lényeges a következő: Az embernek joga van a megfelelő minőségű környezethez. A Föld természeti erőforrásait meg kell őrizni a jelen és a jövő nemzedéke számára. ( A Földet nem őseinktől örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön. ) Minden országnak joga van, hogy kiaknázza saját erőforrásait, de nem okozhat kárt más országok környezetében. (Láng o., idézi Sántha o.) Az ebben az időben tett kényszerű felismerések az élet különböző területeire vonatkoztak, több különböző országot, kontinenst érintettek, de mindebből azaz alapkövetkeztetés származott, hogy a környezetszennyezés globális probléma, amely csakis globális összefogás eredményeként oldható meg sikeresen. 18

19 Ezt a felismerést olyan láttató jelek tették egyértelművé, mint, hogy a Közé- és Kelet- Európában keletkezett légszennyeződés Skandináviában okoz savas esőket, az USA iparvidékeinek szennyezése Kanada természeti értékeit pusztítja, avagy a Csernobili katasztrófa sajnálatos tapasztalata, miszerint a radioaktív részecskéket tartalmazó porfelhő az egész Földet megkerülheti néhány nap alatt. A környezetvédelem kérdésének fokozott előtérbe kerülését eredményezte az a változás is, amely a hatvanas években ment végbe és két egymást erősítő folyamatot jelentett: egyrészt jelentette, hogy a hagyományos nehézipari termelés környezetszennyezése már tarthatatlanná vált, másrészt jelentette egy új iparág, a környezetvédelmi ipar kialakulását. Jó példa erre a nehézipar okán a környezeti ártalmaktól erősen terhelt Ruhr-vidék, ahol a korábban jelentősen szennyező iparágak helyére a környezetvédelmi technológiák költöztek. Így teremtve meg a lehetőséget a munkaerő és a lakosság megtartására, illetve a korábban keletkezett környezeti károk rehabilitására. Az ipari kapacitások és fejlesztések olyan feladatok felé fordultak, mint a szennyvíztisztítás, a hulladékkezelés, a levegőtisztaság-védelem innovációi, és a korábbi súlyosan szennyező iparvidék a környezetvédelem technológiai központjává vált. A környezetkárosítás mértékének csökkenéséhez nagyban hozzájárultak az említett új technológiák, de a korábbi nehézipar általános háttérbe szorulása is kedvezett e folyamatnak. A nehézipart felváltó technológiák híradástechnika, szórakoztató elektronika, informatika, stb, már kevésbé szennyezték a környezete, már csak azért is, mivel minden országban megjelentek a környezet védelmét szolgáló rendelkezés, törvények. A gazdasági rendszerek átalakulása mellet a társadalmi rendszerek, illetve az azokat meghatározó ideológiák is átalakuláson mentek keresztül a XX. század utolsó harmadában. E változások egyik meghatározó mozzanata a környezetvédelem, mint politikai tényező megjelenése volt. A zöld szervezetek, mozgalmak, pártok jelentős tömegbázist tudhattak - és tudhatnak jelenleg is - magukénak, miáltal megkerülhetetlen társadalmi érdekérvényesítő tényezővé váltak. A társadalomtudományi gondolkodásra is hatást gyakorolt a környezetvédelem kérdése, és kialakultak azok a társadalom- és gazdaság-elméletek, amelyek jelenleg is meghatározó módon befolyásolják a politikai-, és közgondolkodást. Ezek közül talán a legismertebb, a fenntartható fejlődés elmélete, amely szinte már ideológiaként uralja a modern piacgazdaságok jövőkép-keresését. 19

20 2. AZ ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ PROGRAM ELMÉLETI HÁTTERE Az emberi közösségek természeti környezetükkel való viszonyának alakulása egyértelműen rámutat arra, hogy az ember és természeti környezet közötti harmónia megbomlott. Ezt a kijelentést számtalan tény, publikáció 2 is bizonyítja, és nem ismerünk olyan elméletet, amely azt állítaná, hogy mindez nem probléma, és minden folytatható az eddigi módon. Éppen ellenkezőleg, időről-időre változtatást sürgető írások, elképzelések, cselekvési tervek jelennek meg a tudományos közéletben és a politikai döntéshozatali fórumok különböző szintjein egyaránt. A következőkben néhány felvetés ismertetésén keresztül azokat a gondolatrendszereket kívánjuk bemutatni, amelyekben a változtatások már kikerülhetetlen elvárásként fogalmazódnak meg, és egyben az ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ Program elméleti háttereként is szolgálnak A fenntartható fejlődés, mint új paradigma A változtatás, a lényegi irányváltás, amely a természeti környezettel történő újbóli harmonikus együttéléshez vezethet, igen bonyolult feladat, mivel ehhez paradigmaváltás szükséges, egy olyan lényeges szemléletváltozás, ami hosszú folyamat eredményeként valósulhat meg. A paradigmaváltás szükségességét sokan érzik, akár a szépirodalom felé tekintünk, akár a politika élet színtereit vizsgáljuk ben jelent meg az a szépirodalmi mű Csendes tavasz címmel, amely először fogalmaz meg egy olyan víziót, ahol az ember környezetkárosító tevékenysége nagyon látványosan érhető tetten: eljön a tavasz, de minden csendes, mert nincsenek madarak, amelyek a tavaszi újjáéledést hirdetnék. És azért nincsenek madarak, mert a földműveléshez használt vegyszerek miatt lassacskán elpusztultak. Ez a vízió ami azon a valós tényen alapult, hogy pl. a DDT nevű rovarirtó szer felhalmozódott a madarak szervezetében sokkolta az értelmiséget, akik azonnali cselekvést sürgettek. A korábbi gyakorlathoz képest alternatívát jelentő új paradigma a fenntartható fejlődés eszméje lett. Ez az elképzelés először az 1987-ben kiadott Brundtland jelentésben fogalmazódott meg a széleskörű nyilvánosság számára. Ennek értelmében a 2 pl. László 2001, Hart 1997, Lovins at al. 1999,1 20

21 jelen generációinak úgy kell kielégíteni a szükségleteit, hogy ezzel ne veszélyeztesse a jövő generációinak hasonló szükségleteinek kielégítését. A koncepció sokak számára szimpatikus volt, ugyanakkor mindenki a saját véleménye szerint alakította ki a mögöttes tartalmat, sokszor csak divathullámként kezelve a fogalmat. Az elképzelés széles körű elismertsége és népszerűsége illetve az értelmezések sokszínűsége végül némiképp ellentmondásos fogalommá tették a fenntartható fejlődés eszméjét. Az ellentmondások kialakulásának egyik feltételezhető oka, hogy a fogalmat használók egy csoportja a fenntartható résszel, míg mások a fejlődés résszel azonosultak. Ezek az értelmezésbeli különbségek, illetve maga az a tény, hogy a fogalom egésze a közvélemény széles rétege számára nehezen értelmezhető, azt is mutatja, hogy a gondolat alap mondanivalójából nevezetesen a teljes szemléletváltás következő feladatokat igen nehéz következetesen megvalósítani anélkül, hogy alapjaiban ne változna számos eddig ismert és megszokott dolog. Annak érdekében, hogy a továbbiakban egyértelmű lehessen az ÖKOVÁROS- ÖKORÉGIÓ Program által használt fenntartható fejlődés fogalom, szükségesnek tartjuk az általunk választott meghatározást ismertetni. Ennek értelmében fontosnak tarjuk, hogy: A megújuló erőforrások felhasználásának üteme nem haladja meg azt az ütemet, amellyel az ökoszisztéma képes újratermelni őket. A nem megújuló erőforrások fogyasztásának vagy újra nem hasznosítható hulladékká alakításának üteme nem haladja meg annak ütemét, ahogy az ember helyettük megújuló erőforrásokat fejleszt ki és vesz fokozatosan használatba. A környezetszennyezés kibocsátási üteme nem haladja meg az ökoszisztéma feldolgozó-kapacitását 3. Minden vita, ellentmondás, és értelmezési sajátosság mellett látni kell azonban, hogy a fenntartható fejlődés eszméje nem sajátítható ki szélsőséges ideológiák, megközelítések vagy érdekek szerint. Azt is látni kell továbbá, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításában az általunk választott meghatározás szerinti cselekvés nem korlátozódhat csupán egyetlen területre, sem diszciplináris, sem egyéb más megközelítésben. Éppen ellenkezőleg, együttműködést, és hasonló mértékű elköteleződést vár el a természettudományok és a társadalomtudományok képviselőitől egyaránt, csak úgy, mint a politika, a gazdaság, vagy a civil társadalom képviselőitől. 3 Korten, old. 21

22 Regionális szinten vizsgálva a különböző elméletek alapján felépíthető kooperációkat és azok fejlődési szintjeit az 1. ábra szemlélteti. 1. ábra A fejlődési szintek regionális szintű megközelítése A természet, mint eszköz A természet, mint főrendszer Mai modern, hagyományos régió Néhány jellemző növekedésorientált gazdaságpolitika globalizáció, urbanizálódás individualizmus Hagyományos, modern régió Fenntartható fejlődésű társadalom/gazdaság Néhány jellemző a környezetbarát technológiák használata és A R A D helyi orientáció a I gazdaságban és az G életvitelben M civil közösségek fejlesztése A Fenntartható régió V Természetvezérelt társadalom-gazdaság Néhány jellemző természetvezérelt gazdaság decentaralizáció reurbanizálódás organikus,önnfenntartásr a törekvő életvitel közösségi hálózatok kialakítása Ökorégió Az ábra bal oldalán látható a jelenlegi állapotot tükröző, hagyományos gazdasági-társadalmi forma néhány fontosabb jellemzője, amelyek stabil alapot nyújtanak a "modern társadalmat építünk" szlogen mechanikus érvényesítésének, ezekről bebizonyosodott, hogy alkalmatlanok a jelenkor kihívásai kezeléséhez, közvetlenül hozzájárultak, sőt előidézői voltak a mai gazdasági-, társadalmi-, ökológiai válságnak.. Az ábra középső oszlopa már a fenntartható fejlődés jegyében fogalmazódik meg, ahol a természeti környezet végességére is figyelmet fordítanak, és szeretnék azt használhatóvá tenni a jövő generáció számára is. Mindkét oszlop a természet eszközvoltát hangsúlyozza, tehát paradigmaváltásról nem beszélhetünk. A fenntartható fejlődés "... ugyan kevés egy minőségileg új ember-természet viszony kialakításához, de nagyon sok feladattal járó program a további romlás elkerüléséhez" 4. A fenntartható 4 Szlávik,

23 fejlődés elvének eleget tevő akciók, stratégiák sokféleképpen megvalósíthatók, pl. nem lehet kizárni a génmódosított termékek használatát ezen elvek alapján. Ezért szükséges a harmadik szintnek megfelelő gondolkodásmód, ahol megtörténik a fenntartható fejlődés stratégiai céljainak összefogása, irányítása. Az ökorégió (3. oszlop) ezt az új ember-természet viszonyt próbálja megvalósítani, ezért különbözik az első két formától. Felismeri a természet, mint fő rendszer prioritását, és ahhoz alkalmazkodva, használva annak hatékonyabb módszereit, minőségileg jobb, és igazán fenntartható életet képes biztosítani. Ez is hatékony rendszer, de amíg a fenntartható fejlődés a természet teherbíró-képességét kihasználja saját és a következő nemzedék hasznára, addig a természetvezérelt gondolkodásmód alkalmazkodik a természet igényeihez, és ehhez méri saját szükségleteit (Kiss, 2004). Mint ahogy a hagyományos és a fenntartható fejlődési mód esetében is a hatékony megoldások az elfogadhatóak, úgy a fenntartható fejlődés és az ökorégió között is ugyanaz a kapcsolat áll fenn, tehát a hatékony megoldásokat keressük ezen a szinten is. Az Ökováros-Ökorégió Program megvalósítását jelen körülmények között a középső oszlopban leírt fenntartható régió megvalósításaként tételezhetjük, az európai Helyi Megvalósíthatósági Terv (Local Agenda 21) alapján. A Local Agenda 21 nevű akció-programot a fenntartható fejlődésért az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiro-ban megtartott Környezet és Fejlődés című konferenciája alkotta meg. Széleskörű és kihívásokkal teli keretet ad az olyan helyi, országos és globális akciók számára, melyek fenntartható jövőt kívánnak alkotni. Az Agenda 21 olyan fejlődési típust fogalmaz meg, amely kénytelen figyelembe venni a jelen és a jövő generációk gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai és környezeti problémáit. A fenntartható fejlődés e megközelítése olyan cselekvési útvonalat ajánl, amely gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból igazságos, felelősségteljes, a környezet tekintetében pedig egészséges. Az Agenda 7. fejezete - A fenntartható emberi települések fejlesztésének elősegítése - hét fő prioritást jelöl meg, melyek a következők: 1. a megfelelő lakás biztosítását mindenki számára; 2. az emberi települések irányítását, a fenntartható földhasználat tervezését és irányítását; 3. a környezetvédelmi infrastruktúra integrált fejlesztését, ide értve a vízellátást, szennyvízelvezetést, a szemétszállítást és hulladékkezelést; 4. a fenntartható energiaszolgáltató és közlekedési rendszereket; 23

24 5. a katasztrófa fenyegette területek tervezését és szervezését; 6. a fenntartható építőipart; 7. a humán erőforrások fejlesztését, és a kapacitások bővítését. Mindezek a prioritások megtalálhatóak egyrészt a jelenleg érvényes Nemzeti Környezetvédelmi Program, illetve más, regionális és helyi fejlesztési tervek prioritásai között. Ennek megfelelően az Ökováros-Ökorégió Program is prioritásaiként tekinti, ahogy ez a koncepcionális célok tárgyalásánál részletesen ismertetésre kerül A fenntartható városüzemeltetés A fenntartható városüzemeltetés elméleti háttere A város szerkezete, területhasználata alapvetően meghatározza a város jellegét, környezeti teljesítményét és lakóinak életminőségét. A városfejlesztési döntéseknek meg kell őrizniük a város identitását, kulturális örökségét, történelmi utcaszerkezetét; zöldterületeit és biodiverzitását. Rossz területhasználati döntések kevéssé vonzó városi területek létrehozásához vezettek, és nem fenntartható városmodellt hoztak létre. A legégetőbb várostervezési problémát a városok szabályozatlan terjeszkedése jelenti. A városok a népességnövekedésüknél gyorsabb ütemben terjeszkednek a vidéki területek felé (az elmúlt 20 év alatt a városok területe 20%-kal, míg a népességé csak 6 %-kal nőtt). A zöldterületeket (értékes mezőgazdasági és természeti területek) laza beépítés és kereskedelmi célú felhasználás váltja fel. A városterjeszkedés fokozottan szükségessé teszi az utazást, és növeli a saját gépjármű használattól való függőséget, ez viszont nagyobb forgalmi torlódáshoz, energiafelhasználáshoz és szennyezőanyagkibocsátáshoz vezet. Ezek a problémák különösen ott súlyosak, ahol alacsony a népsűrűség és a napi tevékenységek (otthon, munka, vásárlás) egymástól távoli helyszíneken zajlanak. A gépkocsi használat drámai módon megnő azokon a helyeken, ahol fő/hektár alá esik a népsűrűség. Az autó lehetővé teszi tulajdonosa számára, hogy csökkentse az utazásra fordított időt, ám egyben megnyitja annak a lehetőségét is, hogy lakóhelyétől távolabb vállaljon állást, hogy ne a helyi üzletekben vásároljon, és hogy több hobbija legyen. Amikor az autótulajdonlás széles körben elterjedt [ ] az utazáshoz szükséges idő csökkentése 24

25 helyett az autó a megtett távolságok drámai növekedéséhez járult hozzá. Ezt az eredményt egyesek az utazáshoz felhasznált idő állandóságának törvényeként ismételgetik, amit Zahavi törvénynek, vagy Hupke-állandónak neveznek (Tengström, 1991; Cronberg 1987, idézi: Pataki-Takács, 2004). Miközben a városok kifelé terjeszkednek, sok elhagyott, használatlan terület (barnamezős terület) és üres telek található bennük. Társadalmi szegregáció is előfordulhat, mivel a jobb módúak elhagyják a leromlott, kevésbé gazdag területeket. Az infrastruktúra telepítése egy másik döntő területhasználati kérdés. A városok egymással versengve igyekeznek vonzani a beruházókat, ilyen ösztönzést jelentenek például a zöldterületek, ahol az új kereskedelmi létesítmények építési költségei alacsonyabbak. A foglalkoztatás, a kereskedelem és a szórakoztatás városközponton kívülre (pl. autópálya kereszteződések környékére) telepítése azonban rontja a városközpontnak, mint kereskedelmi városrésznek gazdasági jövedelmezőségét, fokozott gépkocsi használatra sarkall, és kirekeszti az itt lévő munkahelyek és szolgáltatások igénybevételéből azokat a polgárokat, akik nem rendelkeznek gépkocsival. Ugyanakkor a városon belül kialakított iparterület elhelyezése is felveti a társadalmi egyenlőség kérdését, főleg ha szegényebb városrészek szomszédságában helyezkedik el. Ebből következően a városi zöldterületek jelentős hatással vannak az életminőségre. A zöldterületek lehetőséget nyújtanak a testedzésre, társadalmi életre, pihenésre, békére és nyugalomra. A jól kezelt zöldterületek, parkok és erdők a települések igen kedvelt és jellemző színterei lehetnek. Ezeket védeni kell, és meg kell vizsgálni a lehetőséget új zöldterületek és egyéb közterületek kialakítására a barnamezős terület újrahasznosítása révén. A zöldterületek a városi biodiverzitás szempontjából is fontosak. A várostervezésnek védeni kell a fontos természetes élőhelyeket az urbanizációtól, és a városi szövetbe való beágyazásukkal elő kell segíteni sokféleségük megőrzését. A városban lakóknak a természettel való közvetlen kapcsolata, fontos tényező ahhoz, hogy a tágabb értelemben vett környezeti kérdéseket illető tudatosságuk növekedjen 5. Egyértelmű tehát, hogy a fenntartható városüzemeltetés meghatározó szegmense kell, hogy legyen az Ökováros-Ökorégió Programnak. Ennek két oka van: az egyik ok, hogy minden helyi közösség valamilyen települési forma keretei között manifesztálódik, és a 5 A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga 25

26 lehetséges települési formák közül a városok azok, amelyek a leginkább színterei a környezetterhelések bekövetkeztének; másik ok, hogy az Európai Unió különös hangsúlyt helyez a fenntartható városüzemeltetés feladataira, amely érdekében külön Tematikus Stratégiát is kidolgozott, A Városi Környezet Tematikus Stratégiája 6 címmel. Ezáltal a Program vonatkozásában viszonylag egyszerű a feladatunk, hiszen a már magasabb döntéshozatali szinten elfogadott alapelveket alkalmazhatjuk saját helyi szintű programjaink esetén is. A sikeres forrásteremtés érdekében egyébként sem célszerű eltérni az uniós alapelvektől és stratégiai koncepcióktól 7. Mindezen információk birtokában döntöttünk úgy, hogy a Tematikus Stratégia alapelveit és prioritásait tekintjük magunk számára is irányadónak, melyek a következők: a Local Agenda 21 támogatása; a gazdasági növekedés és a személyforgalom iránti igény közötti kapcsolat csökkentése; a tömegközlekedési, vasúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési módok nagyobb részarányának szükségessége; a forgalom növekvő mennyiségének kezelése, illetve a közlekedési növekedés és a GDP növekedés szétválasztásának szükségessége; alacsony károsanyag-kibocsátású járművek használatának támogatása a tömegközlekedésben; városi környezeti mutatók figyelembe vétele a helyi közösséget érintő döntések meghozatalakor. A felsorolt konkrét célok az alábbiak szerint fogalmazhatóak meg egy általános célkitűzés formájában: A városi területek környezeti teljesítményének és minőségének javítása, illetve egészséges lakókörnyezet biztosítása a városi lakossága számára is a fenntartható városfejlődéshez való környezeti hozzájárulás megerősítése útján, mindeközben figyelembe véve az ezzel kapcsolatos gazdasági és társadalmi kérdéseket is. Hosszú távon csak úgy lehet jó minőségű és egészséges városi környezetet teremteni, ha az egész városi területen tevékenyen és integráltan történik a környezeti kérdések kezelése. Olyan konkrét környezetvédelmi célkitűzésekre, intézkedésekre és monitoring 6 bővebben lásd: A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga 7 Ezt a megállapítást támasztja alá az a helyzet is, miszerint a jelenleg érvényes LIFE+ pályázati dokumentációja jelzi, hogy az egyes pályázatok elbírálásakor külön figyelmet fordítanak azokra a pályázatokra, amelyek a Tematikus Stratégia prioritásaival, alapelveivel összhangban készültek 26

27 programokra van szükség, amelyek összekapcsolják a környezetpolitikát a gazdaság- és társadalompolitikákkal. Ennél fogva célszerű egy fenntartható városüzemeltetési és környezetgazdálkodási tervet készíteni. A terv végrehajtásának elősegítésére és a változások nyomon követésére pedig egy megfelelő környezetgazdálkodási monitoring rendszert kellene kiépíteni 8. A kidolgozandó terv a következő kulcsfontosságú területeket kell, hogy érintse: energiafogyasztás; üvegházhatású gázok kibocsátása; vízfelhasználás és kezelés; hulladékgazdálkodás; városi zöldfelület; zaj, levegőminőség; közlekedés és mobilitás; fenntartható építés; egészségi problémák és az életminőség. A monitoring-rendszer és ebből következően a visszacsatolási rendszer hatékony működtetéséhez, valamint a más hazai és nemzetközi helyzetek összehasonlíthatóságát megteremtő értékeléshez célszerű városi környezeti mutatók meghatározása. Rendelkezésre állnak azonban olyan jelenleg is használatos mutatók, amelyek segítségével önálló rendszerek dolgozhatóak ki, illetve egyszerűen a már meglévő indikátorok használata történhet. Az Európai Bizottság rendelkezésre bocsátott egy indikátor-rendszert, amelyet a városok önként használhatnak. Ezek elnevezése az Európai Közös Mutatók 9 és a következő területeket tartalmazzák: 1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal. 2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz. 3. Helyi mobilitás és személyszállítás. 4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és szolgáltatásokhoz. 5. A helyi levegő minősége. 6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza. 7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése. 8 Az Európai Bizottság véleménye szerint uniós szinten is meg lehetne fogalmazni egy olyan követelményt, amely minden fővárosra és minden lakosnál nagyobb városra vonatkozna, így a 25-ök Európája 500 legnagyobb városa ebbe a körbe tartozna. 9 forrás:a Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga, 27

28 8. Zajszennyezés. 9. Fenntartható területhasználat. 10. A fenntarthatóságot elősegítő termékek. 11. Ökológiai lábnyom. Ezeken az indikátorokon kívül a WHO Egészséges Városok mozgalma is kidolgozott indikátorokkal segíti a fenntartható városüzemeltetési rendszer megtervezését és működtetését. A WHO által ajánlott indikátorok a következők: Halálozási okok (betegség) Egyéb leggyakrabban előforduló halálokok Alacsony testsúllyal születés (2000 gr. alatt) Egészségügyi oktatási programok száma Védőoltásban részesült gyermekek száma Az egy háziorvosra jutó betegek száma (átlagosan) Az egy nővérre jutó betegek száma Társadalombiztosítási kártyával rendelkezők száma Idegen nyelvet beszélő háziorvosok száma Az önkormányzat által tárgyalt, az egészségügyhöz és környezetvédelemhez kapcsolódó előterjesztések, felszólalások, rendeletek stb. száma Légszennyezési adatok Vízminőségre vonatkozó adatok A szennyvíz általi vízszennyezés mértéke a vízszennyező tényezőkön belül A háztartási hulladékgyűjtésbe bekapcsolt háztartások száma, és aránya a teljes háztartásokhoz képest Háztartási hulladék kezelésének minőségi indexe A városon belüli zöldfelületek aránya A városi zöldfelületekhez való hozzáférés lehetősége a lakosság számára Elhagyott (nem használt) ipari területek aránya a teljes területhez képest Sport és szabadidős intézmények, lehetőségek száma Sétálóutcák száma, hossza A kerékpáros közlekedés helyzete a városban A tömegközlekedés helyzete a városban A tömegközlekedés által lefedett városrészek aránya 28

29 A lakóövezet nagysága a város területén belül A komfort nélküli lakásokban élők (háztartások) száma A hajléktalanok becsült száma Munkanélküliségi ráta Létminimum alatt élők száma Bölcsődei, óvodai férőhelyek száma Élveszülések száma a 20 évnél fiatalabb, éves és a 35 év feletti nők csoportjaiban Az abortuszok száma a szülések számához képest A rokkantak foglalkoztatottsági mutatói (arányuk az egészséges munkavállalókhoz képest) Az indikátorok használata fontos eszköz lehet a rövidtávú intézkedések hatásainak regisztrálására, de egyben elengedhetetlen eszköze a közép és hosszú távú tervezésnek is. Ugyanakkor a fenntartható városüzemeltetés megtervezéséhez nyújt segítséget az Európai Bizottság oly módon is, hogy megfogalmazott egy jövőképet, amely szintén a fenntartható várostervezés és üzemeltetés feladatához nyújt segítséget A fenntartható városok, fenntartható városgazdálkodás, közlekedés, építés és várostervezés európai jövőképe 10 A XXI. század európai városai A városokat úgy kell megtervezni, megépíteni és igazgatni, hogy az elősegítse az egészséges, élénk, mindent befogadni képes és környezetileg hatékony gazdaságot, fenntartható módon előmozdítsa a lakosság jólétét és szükségleteik kielégítését, és hogy a fenntartásukat biztosító természeti rendszerek iránt érzékeny legyen, és azokkal harmonikusan működjön együtt. A fenntartható városgazdálkodás jövőképe A fenntartható városgazdálkodás egy folyamat, melynek segítségével biztosítható a városi területek, közvetlen környékük és a városi területeket magukban foglaló régiók fenntartható fejlődése. Arra törekszik, hogy az elővigyázatosság elvének alkalmazásával 10 forrás: A Városi Környezet Tematikus Stratégia előkészítő anyaga 29

30 minden szinten a lehető legkisebbre csökkentse a negatív hatásokat, melyeket a városi területek gyakorolnak az ökológiai körforgás folyamatára az elővigyázatosság elvének alkalmazásával, illetve célja, hogy javítsa az ökológiai feltételeket annak érdekében, hogy a városok egészséges életre alkalmas helyekké válhassanak. A fenntartható városgazdálkodás arra összpontosít, hogy megőrizze a természeti környezetet az adott társadalmi és gazdasági körülmények között, beépítve a környezeti szempontokat más politikákba, és felismerve, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok egymással kölcsönös összefüggésben vannak, és a politikáknak igazságos eredményeket kell biztosítaniuk. Ez olyan megújított szervezeti struktúrákat igényel, amelyek integrált politikai megközelítések kidolgozását teszik lehetővé a városi problémák megoldására, és amelyek a környezet állapotáról rendelkezésre álló legjobb információkra támaszkodnak. Ehhez az arra legalkalmasabb megközelítéseket és eszközöket veszi igénybe, melyek megfelelnek az adott városi terület konkrét szükségleteinek. A fenntartható városgazdálkodás természetes gazdái az önkormányzatok. A fenntartható fejlődés politikájának kialakítása során a résztvevő szervezeteken belül és az egyes személyek körében olyan kultúrát teremt meg, amely a tanulásra, megértésre és tiszteletre épül. Az érintetteket, az érdekelt szervezeteket és állampolgárokat nyitott és minden felet befogadó döntéshozatali folyamat részeseivé teszi. Ez a problémaelemzés, tervezés, programozás, megvalósítás, monitoring, előrelépés felmérés és értékelés állandó körforgása, amely a felhalmozott ismeretekre és tapasztalatokra támaszkodik, és biztosítja, hogy az új politikai megközelítések tanuljanak a múltban történtekből, és felismeri, hogy a politikai irányelvek kidolgozása során távlati jövőképet kell szem előtt tartani. A fenntartható városi közlekedés jövőképe A fenntartható városi közlekedési rendszer: elősegíti a városi lakosság a ma élő és a következő generációinak szabad mozgását, egészségét, biztonságát és jó életminőségét; környezeti szempontból hatékony; élénk, befogadó gazdaságot segít elő, mindenkinek hozzáférést biztosít a lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz, ideértve a kevésbé jómódú, idősebb vagy fogyatékkal élő városi és vidéki lakosokat is. A fenti célokat többek között a következők segítségével éri el: 30

31 a személygépkocsik ésszerűbb használatának előmozdítása, alacsony károsanyag-kibocsátású és zajszintű, energia hatékony járművek előnyben részesítése, melyek megújuló energiával vagy alternatív üzemanyaggal működnek; rendszeres, gyakori járatokkal üzemelő, kényelmes, modern, versenyképes áron működő, egymással jól összekapcsolt tömegközlekedési hálózatok biztosítása; a nem motorizált közlekedés részarányának (gyaloglás és kerékpározás) növelése; a leghatékonyabb területhasználat alkalmazása; gazdasági eszközök és tervek segítségével a közlekedési igények megszervezése, a magatartásformák megváltoztatása és a mobilitás kezelése céljából; valamennyi érintett, integrált módon való, aktív részvételének lehetővé tétele; mennyiségileg meghatározott rövid, közép és hosszú távú célok megléte, mely egy hatékony monitoring rendszerrel támogatott. A fenntartható építés jövőképe A fenntartható építés egy olyan folyamat, amelynek során minden résztvevő (pl. tulajdonos, finanszírozó, mérnök, építész, építőmester, anyagszállító, engedélyező hatóság) funkcionális, gazdasági, környezeti és minőségi megfontolásokat próbál meg egységbe hozni olyan épületek és épített környezet létrehozása vagy felújítása érdekében, amelyekre a következő vonások jellemzőek: vonzó, tartós, funkcionális, elérhető, kényelmes és egészséges helyek az ott lakók és az azt használók számára; erőforrás-hatékonyság, különösen az energia, az anyagok és a víz tekintetében, a megújuló energiaforrások használatának előtérbe helyezése, kevés külső energiaigény a működéshez, az esővíz és a talajvíz kellő kihasználása, a szennyvíz megfelelő kezelése, könnyen újrahasznosítható, környezetbarát anyagok használata, melyek nem tartalmaznak veszélyes vegyületeket és elhelyezésük biztonságos módon megoldható; épület tájolásának, tetőszerkezet kialakításának és tetőburkolat anyagának, színének megválasztására irányuló helyi szabályozók megalkotásával elősegíti: - az átszellőzési folyosók megtartását (esetleges visszaállítását), - zöldtető-, és falfelületek kötelező kialakításával - hozzájárul a pormegkötésen keresztül a levegőminőség javításához, 31

32 - kedvező klíma kialakításához, - az így felesleges klímaberendezések felesleges energiaéhségének csökkentéséhez, - a csapadék számára pufferként szolgál csökkentve a csapadékcsatorna terhelését, - a sötét betonfelületek elkerülésével a lokális felmelegedést kiküszöböli. a városrész, a helyi kultúra és örökség tisztelete; versenyképes ár, különösen az olyan hosszú távú megfontolásokat figyelembe véve, mint a fenntartási költségek, tartósság és újraeladási ár. A fenntartható várostervezés jövőképe A fenntartható várostervezés egy folyamat, melyben minden résztvevő (nemzeti, regionális és helyi szervek, önkormányzatok, polgárok, közösségi szervezetek, civil szervezetek, a tudomány képviselői, valamint üzleti vállalkozások) együttműködnek annak érdekében, hogy a funkcionális, környezeti és minőségi megfontolások együttes alkalmazásával olyan épített környezetet tervezzenek, amely: szép, jellegzetes, biztonságos, egészséges és jó minőségű térré válhat a mindennapi élethez és a munkavégzéshez egyaránt, amely erősíti a közösségi érzést, a büszkeséget, a társadalmi igazságosságot, integrációt és azonosságtudatot; élénk, kiegyensúlyozott, befogadó és igazságos gazdaságot támogat, amely elősegíti a város megújulását; olyan értékes erőforrásnak tekinti a tájat, melyet a lehető leghatékonyabb módon kell használni: a városon kívüli, új területek felkutatása helyett újra kell hasznosítani a városok belterületeit és az üres épületeket, és el kell kerülni a szabályozatlan városnövekedést (tömör városok és regionális szinten koncentrált decentralizáció); figyelembe veszi a városok, azok táji háttere, valamint a tágabb régiók kapcsolatát; biztosítja, hogy az új fejlesztések helyeinek kijelölése stratégiai szempontok érvényesítésével történjen, legyenek megközelíthetőek tömegközlekedési eszközökkel, valamint tartsa tiszteletben a természeti környezetet (biodiverzitás, egészség, környezeti veszély); a tevékenységek és felhasználások kellően sűrűn és intenzíven helyezkednek el, hogy a szolgáltatások például a tömegközlekedés kifizetődőek és gazdaságosak 32

33 legyenek, ugyanakkor legyenek tekintettel a jó minőségű életkörnyezet igényére is (magánélet, személyes tér, káros hatások, pl. zaj, minimálisra csökkentése); elősegíti a vegyes területhasználatot a közelség előnyeinek kihasználásával annak érdekében, hogy minél kevesebb utazásra legyen szükség az otthon, az üzletek és a munkahely között; zöldterületekkel rendelkezik a városi terület ökológiai minőségének optimalizálása érdekében (biodiverzitás, mikroklíma, levegőminőség); magas színvonalú és jól megtervezett infrastruktúrával rendelkezik, ideértve a tömegközlekedési szolgáltatásokat, az utcákat, a járdákat és kerékpárutakat, melyek elősegítik a megközelíthetőséget, különösen a hátrányos helyzetű közösségek esetében, valamint a magas színvonalú társadalmi, kulturális és gazdasági tevékenységeket előmozdítja; kihasználja a korszerű erőforrás-takarékos megközelítéseket, például az alacsony energiafelhasználású lakásépítés, a hatékony üzemanyag-felhasználású közlekedés, a távfűtés és az újrahasznosítási rendszerek; tiszteletben tartja és tovább gazdagítja a kulturális örökséget és a közösségeket. Ez a jövőkép egyben az Ökováros-Ökorégió Program fenntartható városüzemeltetéssel kapcsolatos jövőképét is jelenti, és kijelöli továbbá azokat az irányokat is, amelyek mentén a koncepció alapján megfogalmazásra és megvalósításra kerülő akcióprogramoknak működni szükséges. Ugyanakkor mivel a városi területekről kiinduló hatások rendszerint nem maradnak meg az önkormányzat közigazgatási határain belül, együttműködés kialakítása lehet szükséges a szomszédos önkormányzatok között. Ezzel el is jutunk ahhoz a kérdéshez, amely szükségessé teszi minden, a környezet védelme érdekében való kezdeményezés regionális kontextusba történő értelmezését is A település és környezetének kapcsolatai Az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából különösen fontos, hogy a városi település ökológiai állapota, ökológiai környezetének védelme, fejlesztése, hogyan függ össze a fenntartható városfejlődés kérdésével, továbbá hogy miképpen illeszkedik a fenntartható módon fejlődő település a természeti és gazdasági környezetébe kistérségi és regionális léptékben. 33

34 A város és természeti környezetének kapcsolata A településkörnyezet minősége nagymértékben befolyásolja az ember közérzetét, biológiai és mentális regenerálódását, az egészségtelen, szennyezett környezet pedig számos betegség okozója. A kölcsönhatás régóta ismert, a gyakorlatban azonban e hatásmechanizmus hosszú időn keresztül elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a kedvező természeti adottságokat a települések fejlődése, fejlesztése során hasznosították. E felismerés arra irányult, hogy a települések, településrendszerek életképességét, fejlődési adottságait jelentősen befolyásolják természeti környezeti adottságok. A természeti környezet a települések szempontjából is egyre jobban felértékelődött, és napjainkban még inkább felértékelődik a piaci értékítélet alapján. Ez közvetlenül is megmutatkozik, például a lakások árában. A településeken különösen a városokban és még inkább a nagyvárosokban a hasonló műszaki állapotban lévő lakások árában többszörös különbség is megjelenhet az egészséges, tiszta és szép környezetű településrészek javára. A kölcsönhatás mélységét azonban az ember és környezete között végbemenő anyag- és energiaáramlási folyamatok, az ember és a természet anyagcseréje határozza meg. Így a hatásmechanizmus másik irányaként a települések növekedése, terjedése egyik kiváltó oka a természeti környezetre ható egyre fokozódó terhelésének. E kölcsönhatás abban nyilvánul meg, hogy benne a település összekapcsolja a természetföldrajzi, valamint a társadalmi, gazdasági környezetet, és környezetvédelmi aspektusból megkülönböztetett figyelmet kap az épített, a gazdasági környezet, valamint a kulturális-mentális környezet. Ezt a sokirányú kölcsönhatást mutatja be a 2. ábra. 34

35 2. ábra A településkörnyezet alakításának főbb összetevői M ű s z a k i t é n y e z ő k Beépítettség Terület és környezethasználatok A települések, településrészek fejlesztése, üzemeltetése T ár s a d al m i t é ny e z ő k Kulturális, mentális tényezők Oktatás, informatika Környezetegészségügy társadalmi felemelkedés, leszakadás, kulturális értékek, migráció iskolázottság, a környezetvédelemmel összefüggő döntések, környezettudatos magatartásformálása környezetszennyezés okozta megbetegedések, halálesetek épületek,utak, a mesterséges felszín kubatúrája, klíma erőforrások, készletek, felszínalaktani (geomorfológiai) adottságok, természeti értékek, élőhelyek termelés, szolgáltatás, úthálózat, lakó és üdülőterületek, speciális környezethasználatok (védett területek, parkok...) TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET egészséges ivóvíz, csatornázottság, települési zöldterületek, sarkok településrészek, településközpontok rehabilitációja, revitalizáció, városrendezés fokozottan érzékeny ( A ), érzékeny ( B ), nem érzékeny ill. kevésbé érzékeny felszín ( C ) talajszennyezés, vízszennyezés, hulladék(gazdálkodás), bányavidékeken a bányászat roncsoló hatása zsúfoltság, zaj, levegőszennyezés vízminőség, a természet védelme, pusztulása Ipar, bányászat, energetika, mezőgazdaság Közlekedési infrastruktúra Szolgáltatás Idegenforgalom G az d as á g i t é ny e z ő k Természeti és művi környezet, potenciális adottságok A természeti környezet mint életminőségi tényező A természeti környezet szennyezésre való felszínérzékenysége T e r m é s z e t i a d o t t s á g o k Enyedi György 11 a települések környezeti problémáinak megjelenésére három földrajzi léptéket különített el. Az első a városon belüli lépték, amely a városkörnyezet elemeinek szerepét a városban taglalja. A második lépték a regionális vagy országos szint, amelyet a településhálózatok, településrendszerek alkotnak. Végül a harmadik szint a globális összefüggéseket taglalja. A hazai és nemzetközi szakirodalom sokoldalúan elemzi a problémakört 12. Ma már bizonyossá vált, hogy minden település önmagában is erőteljesen környezetterhelő tényező, mert területi szennyező forrásként, a legkülönbözőbb helyi szennyezők kibocsátásának hatásait koncentrálja. A térségben a lakossági fűtésből eredő levegőszennyezés úgy jelenik meg, mint a diffúz szennyező forrás eredménye, amelyhez a legkülönbözőbb további ipari, infrastrukturális és más lokális szennyezők kapcsolódnak. 11 Enyedi et al Bodnár L. 1999; Bulla M. 2000; Enyedi Gy. 1988, 1992b, 2000; Gerle Gy. 1974; Kőszegfalvi Gy. 1993, 1999; Nagy I. 1995; Tóth J. 1981, 1988, 1995; Tóth Z és mások 35

36 Korábban a szakirodalom úgy értelmezte ezt a folyamatot, hogy a kistelepülések (aprófalvak) kevésbé szennyezik a környezetet, ugyanakkor a települések nagyságával növekszik azok környezetpusztító hatása. Elvileg ennek megvan a lehetősége, mert a kisebb települések könnyebben beilleszthetik a természeti környezetükbe, egyszerűbbek a települések és környezetük közötti kölcsönös anyag- és energiaáramlási folyamatok. A települések több ezer éves fejlődéstörténeti vizsgálatai is alátámasztják ezt az elgondolást. Az újabb kutatási eredmények azonban legalábbis Magyarországon azt mutatják, hogy a kistelepülések bár országrészenként eltérően arányukhoz mérten gyakran erősebben szennyezik a környezetet, mint a városi települések. Ennek az oka, hogy megváltozott a kistelepüléseken folyó gazdálkodásnak a természeti környezethez való viszonya, de szerepet játszik ebben többek között a gyengén kiépített infrastruktúra is A város és a régió kapcsolata a helyi gazdaság dimenziójában Nagyon fontos dimenzió a város és a régió kapcsolatában a gazdaság dimenziója. A kilencvenes évek elején a meghatározó verseny és versenyfelfogás ahogy ennek hatásai mára már érzékelhetőek inkább rombolóan hatott a kistérségi együttműködések alakulására, semmint segítette volna azokat. Ennek egyik oka, hogy a versenyképesség szinte kizárólag a gazdasági erő fokozását, a szinte bármi áron történő munkahelyteremtést és beruházás-ösztönzést jelentette. Ez a szemléletmód a korábban még partnerként együttműködő települések között is éles versengést generált: ki milyen módon tud több befektetőt a településre csábítani, akár a többi település rovására is. Ugyanakkor a kizárólag gazdasági beállítottságú területi fejlődés egyik legjelentősebb, jelenleg kibontakozóban lévő problématerülete, hogy a településeken élők ma már nem csak munkahelyek teremtését, hanem jobb életminőség feltételeinek a biztosítását is elvárják az önkormányzatoktól. Ez az elvárás azonban a forráshiányos önkormányzatok esetében igen nagy feladatot jelent, és egyben egy paradox helyzetre is ráirányítja a figyelmet: a korábbi gazdasági verseny során biztosított helyi adókedvezmény, mint a települést vonzóvá tevő tényező odacsábította ugyan a beruházókat, teremtett munkahelyeket, de megnövelte például a forgalmat, ami nagyobb zajterhelést, és levegőszennyezést jelent, azaz negatívan befolyásolja az életminőséget. Az önkormányzat azonban nem rendelkezik a szükséges forrásokkal az életminőség 36

37 javításához, mivel korábban már lemondott a helyi adóról, illetve adott esetben a jobb életminőség reményében megindulhat az elköltözés a településről olyan helyekre, ahol kedvezőbbek az életfeltételek. Ez az elvándorlás a település lakosságszámát és egyben a fejkvótát is csökkenti, amely folyamat ellenkezőleg hat a fejlődés irányával, és egyben a város és vidék közötti feszültséget is mélyítheti, ahelyett, hogy kooperáció alakulna ki a mindenki számára kedvező megoldás érdekében. Ezek a problémák jelenleg hazánkban is és más európai országban is jelen vannak, voltak. E probléma felismeréséről, illetve az ennek megoldására született koncepcióról számolt be Rechnitzer János, amikor a Fejlődő városi térségek című konferencián tartott előadásában a következő megállapításokat fogalmazta meg: Az Európai Unió - és az akkor még társult országok - területfejlesztési miniszterei már 2000-ben elfogadtak egy Az európai területfejlesztés perspektívái vagy irányelvei című dokumentumot. Ez a dokumentum már az új évszázad területfejlesztési dimenzióinak megfogalmazására törekszik, amelyek közül a legfontosabb üzenet, hogy a területfejlesztésben a hangsúly a régióról átterelődik a városokra. A városok új szerepet, új funkciót kapnak, és mint a gazdaságnak, a társadalomnak koncentrált terei, az eljövendő európai fejlesztésekben fölértékelődnek. A városi világ, a városi környezet, a városoknak, mint rendszernek az együttélése, együttműködése, hálózata más tartalmat jelent a területfejlesztésben és a térségfejlesztésben. Már nem városok hierarchiájáról szólnak az elemzések, hanem városok hálózatáról, együttműködésekről, kapcsolatokról. Ma már nem arról van szó, hogy egy város hogyan tud valójában ebben a hierarchiában funkciókat tömöríteni, hanem arról, hogy egy város hogyan lesz versenyképes, hogyan tud ebben a rendkívül erős globalizálódó és európai gazdasági térben minél jobb pozíciókat kivívni. Mindezek alapján az új fejlődési igényeknek és feltételeknek megfelelően a városfejlesztés területén öt fő paraméterre helyeződik a hangsúly: 1. kooperáció a városok között, a hálózati szemlélet, egymás lehetőségeinek kiegészítése, a mozaikként összeépülő tér. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindene legyen, hanem mindenkinek az legyen, ami számára a legjobb, amit ott a legjobban lehet működtetni, ezáltal ezek a városok egymással kooperáljanak, együtt éljenek. E szándékok a városcsoportok integrált fejlesztése felé mutatnak. 2. a dinamikus, vonzó és versenyképes városok fölértékelődnek azzal, hogy Európa tömbösödik, jobban bezáródik. Fölértékelődik az úgynevezett gateway- 37

38 városoknak, kapuvárosoknak, befogadó városoknak, információátadó városoknak a szerepe. E városok szerepe megváltozik, ők lesznek az európai értékek, az európai gondolatok közvetítői. 3. a gazdasági szerkezet átalakítása, amely a helyi erőforrások minél hatékonyabb kihasználására helyezi a hangsúlyt, és erősen képviseli azt a nézetet, hogy a sikeresség nem egyenlő a kizárólag a gazdasági potenciál növelésére való törekvéssel. 4. a városok folyamatos fejlesztése. A városnak, mint rendszernek a fejlesztésében, a környezet minőségében, a szolgáltatások, infrastrukturális rendszerek bővítésében egyre nagyobb szerepet kell szánni az öko-rendszernek, tehát a városi térnek - ami alatt a lakóteret, a városi zöldövezeteket, egyáltalán a városi életmódnak a fizikális környezeti rendszereit értjük, és külön hangsúlyt kap majd az agglomeráció is. Az agglomerálódás most éri el a magyar városhálózatot, a második városfejlődési szakaszba jut a városállományunk, a nagyvárosok egyre nagyobb része. A városokból történő kiköltözés, csökkenti a nagyvárosok népességét, ezáltal csökken a normatíva: ez a szabályozásrendszer arra épült, hogy minél többen lakjanak a városban. Ezzel szemben megindulnak a természetes folyamatok: el kell kezdeni a kommunikációt a környezettel, ami újfajta városvezetési, városirányítási stratégiát tesz szükségessé. 5. partnerség a város és vidéke között. A városok éljenek együtt a vidékükkel, merítsék a vidékből az energiát, és a vidéki energiák is gyarapodjanak a városi térből. A magyar modell, egyelőre messze áll ettől. Ma még a város kiküldi a számlát a kistelepülésnek, hogy fizessen azért, mert itt tanul a gyermek, itt képzi magát, itt vesz igénybe szolgáltatásokat. Ezzel szemben az új struktúra azt üzeni, hogy ne ilyen irányban gondolkodjunk, hanem az legyen a kiindulási pont, hogy hogyan lehet olyan szövetségeket, együtt élő tereket, együtt működtetett infrastruktúrákat, rendszereket, intézményeket létesíteni, amelyben a város és a vidék közötti kommunikáció természetessé válik, és ezzel valójában mind a városi, mind a falusi térnek a funkciói és a versenyképessége erősen gyarapszik. A vidéki térségek fejlesztése úgy jelenik meg, mint a várossal való egyfajta természetes integrációra való törekvés. Ez ugyan egy régi-új felfedezés, de hazánkban a városok vidékfejlesztés vonatkozásában hosszú ideig kívülállók voltak, nehezen mozdultak együtt a falusi településekkel abban, hogy együtt fejlesszenek, holott az új rendszer lényege éppen az, hogy hogyan lehet az egységet kialakítani. Új stratégiákat kell megfogalmazni, változtatni kell a város belső fejlesztési elképzelésein. A hangsúlyokat a szellemi erőforrásokra és a humán kapacitásokra kell 38

39 helyezni, és el kell kezdeni a város és környéke közötti új kommunikációs és kooperációs rendszerek szervezését és működtetését 13. Mindezek a megállapítások legalább két tényre hívják fel a figyelmet: (1) a város és vidéke a versenyelőnyök megszerzése érdekében elkerülhetetlenül kell, hogy kooperációkat alakítson ki; (2) a település típusa és nagysága, az infrastrukturális fejlettsége, illetve földrajzi elhelyezkedés valamint a versenyképesség érdekében folytatott gazdasági tevékenységei, a használt technológiák más és más módon gyakorolnak hatást a természeti környezetre, és ennek következményeként a helyi közösség életére. Ezeknek a tényeknek az egymáshoz kapcsolása, és egymás hatásainak figyelembevétele az Ökováros-Ökorégió koncepciójának megfogalmazásakor az egyik kiinduló elv volt, mivel ezt az összefüggést a vonatkozó szakirodalom ökológiai lábnyom megnevezéssel önálló témaként tárgyalja Az ökológiai lábnyom és az ökorégió Az ökológiai lábnyom illetve az általunk inkább javasolt ökológiai hatásterület elnevezés elmélete szorosan kapcsolódik egyrészt a fenntartható fejlődés elméletéhez, másrészt ahhoz a gondolathoz, hogy a környezeti károk, illetve a környezetszennyezés mértéke vajon kifejezhető-e pénzben és beszámítható-e egy-egy földrajzi terület, vagy akár egy ingatlan értékének meghatározásánál. A nemzetgazdaságok közötti összehasonlítás egyik jelenleg is széles körben használt viszonyszáma a GNP. Ez az érték egyben a gazdasági változás, fejlődés regisztrálására, számszerűsítésére alkalmazott mérőszám. Ugyanakkor számos közgazdász, illetve társadalomelmélettel foglalkozó gondolkodó megkérdőjelezte azt a tulajdonképpen általánosnak mondható felfogást, hogy az egy főre jutó magas GNP érték egyben az adott nemzetgazdasági jólétét is reálisan fejezheti ki. Azért tartották aggályosnak ezt az értelmezést, mivel a jólét meghatározó elemei kimaradnak a jólétre vonatkozó mérőszám kiszámításnál. Ezen elemélet szerint akár pénzben is kifejezhető módon kellene figyelembe venni a jóléti helyzetek különbségeinek meghatározásakor a szabadidőt, a közbiztonságot, a természeti környezet állapotát, stb. amelyek korábban nem fejeződtek ki pénzben, de jelentősen befolyásolják a jólét-érzetünket. 13 Rechnitzer

40 E dilemmából kiindulva született meg a nettó nemzeti jólét (NEW) kiszámítása, ahol a GNP értékét bizonyos korábban nem számszerűsített, de a jólétet befolyásoló tényezőkkel korrigálják. E gondolat továbbfejlesztése eredményeként született egy további új index, nevezetesen a fenntartható gazdasági jólét indexe. Ez a mérőszám figyelembe veszi a fogyasztást, az anyagi javakat és a fogyasztás során keletkezett környezeti károkat, ide értve a hosszú távú környezeti következményeket is. Mindehhez képest a legújabb megközelítés az ökológiai lábnyom kiszámításának módszere. E módszer szintén egy lehetőség arra, hogy számszerűen lehessen kifejezni, hogy egy ország lakói mekkora területen tudnák megtermelni fogyasztási javaikat, mégpedig fenntartható módon. A számítása alapját az ország vagy régió, vagy település területe, az ott élők száma, a beépített földterület, az ipari energiafogyasztás, (az energia előállításának módját is figyelembe véve) a lakosság ellátásához szükséges élelmiszer és a mindezek előállításához szükséges terület szolgál. Végeredményként megállapíthatóvá válik, hogy adott terület milyen mértékben képes kiszolgálni az aktuálisan ott élők igényeit, illetve fordítva, mekkora területre lenne szükség adott területen élő ember szükségleteinek fenntartható módon történő kielégítésére. Az ökológiai lábnyom kiszámítása az Ökováros-Ökorégió Program szempontjából azért kulcsfontosságú, mivel e számítás segítségével határolhatjuk be azt a földrajzi területet, amelyre a Program kiterjedhet. Jelenleg még nem állnak rendelkezésre a Ress és Wackernagel 14 szerzőpáros által publikált módszer szerinti számítás adatai arra vonatkozóan, hogy a Program földrajzi kiterjedése egészen pontosan hol húzódnak. Véleményünk szerint nem is az a fontos, hogy plusz-mínusz néhány négyzetméter pontossággal meghatározzuk ezt a területet, bár a számítások végzése folyamatban van. Sokkal fontosabb az, hogy a szerzők által adott gazdasági fejlettségű régiókra kiszámolt átlag-értékek alapján megtehető ez a behatárolás a jelenleg önálló egységként értelmezhető, összetartozó földrajzi területek vonatkozásában. Magyarországon hozzávetőlegesen 2 hektár (0,02 km 2 ) az a terület, amely egy ember ökológiai lábnyomát jelenti. Ez az érték ezen elmélet szerint növekedhet, vagy csökkenhet attól függően például, hogy az adott területen felhasznált energia megújuló energia (csökkentő tényező) vagy nem megújuló energia (növelő tényező); a hulladékkezelés során történik-e újrahasznosítás (csökkentő tényező), vagy csak ártalmatlanítás (növelő tényező), vagy csak lerakás (jelentősen növelő tényező). 14 Ress-Wackernagel (2001) o. 40

41 Egyszóval a fenntartható, környezettudatos gazdálkodás és életvitel csökkenti a szükséges területet, míg a nemtörődöm, erőforrásokat pazarló gazdaság és életvitel jelentősen növeli. Mindezekhez a mérőszámokhoz tartozik továbbá egy biológiai kapacitásnak nevezett érték is, amely azt mutatja meg, hogy az adott országban, vagy más területi egységen mekkora az egy főre jutó ökológiailag produktív terület. A két érték összevetéséből megállapítható, hogy az adott terület mennyire gazdálkodik környezet-kímélően saját erőforrásaival. Nyilvánvaló azonban, hogy abban az esetben, ha az ökológiai lábnyom nagyobb, mint a biológiai kapacitás, ökológiai hiányról beszélhetünk. A hagyományos szemlélet alapján, két módon lehetséges ezt a hiányt pótolni: adott területen élők (1) a saját természeti környezetüket rombolják, használják ki, az ökológiai tűréshatáron túl; (2) más területek biológiai kapacitását használják fel jólétük biztosítására, és saját természeti környezetük megóvására. Tekintettel arra, hogy jelenleg nagyon kevés ország - vagy egyéb terület-egység - rendelkezik ökológiai többlettel, a két megoldás közül bármelyiket is választjuk, valahol biztos, hogy környezetkárosítást okoz. Ezzel szemben lehetséges egy harmadik megoldás is, mégpedig a környezettudatos, fenntartható termelés és életvitel megvalósítása a megfelelő környezetbarát termelési technológiák és a modern környezetvédelmi megoldások alkalmazása, azaz környezeti szempontból intenzív megoldások választása az extenzív megoldások helyett. Mindebből következően értelmezésünkben az ÖKOVÁROS vagy ÖKORÉGIÓ az a területegység, amely ökológiai lábnyomával egyrészt benne marad a rendelkezésre álló területben, másrészt a rendelkezésre álló terület biológiai kapacitását tekintve legalább egyensúlyt mutat. Amennyiben az adott terület-egység ökológiai lábnyoma mégis meghaladná a rendelkezésére álló területet, vagy növekedni kíván, úgy nem a terület növelésével éri ezt el, hanem olyan módszereket választ, amelyek nem növelik az ökológiai lábnyomát. Amennyiben Pécs városának ökológiai lábnyomát kiszámoljuk 15, eredményként megközelítőleg 3179 km 2 területet kapunk. Ezzel szemben a város területe 163 km 2, azaz közel hússzor nagyobb terület lenne szükséges ahhoz, hogy a város ökológiai lábnyoma a lakosságszáma alapján ne lógjon ki a rendelkezésére áll területről. De ez a kilógás kézzelfoghatóan meg is mutatkozik, például abban, hogy Pécs város 15 A KSH évi terület és népesség-adatai, valamint a korábban említett 2 ha/fő magyarországi átlagérték alapján. 41

42 hulladéka a kökényi hulladéklerakóba kerül, hogy a város szennyvizét fogadó pellérdi szennyvíztisztító a környező települések szennyvízét is kezeli, stb. Ugyanakkor egy Pécsen bekövetkező szennyezés szintén nem csak Pécs területét érinti. Szomorú példa erre a Feketevíz Pécsi Vízmű általi elszennyezése a 2000-es évek elején, amely a megye jelentős részén éreztette hatását. Mindebből következően nem kezelhetjük Pécs városát a környezetétől független egységként. Már csak azért sem, mert Baranya megye területe összesen 4429 km 2 tehát a megyeszékhely ökológiai lábnyoma csaknem a megye teljes területét lefedné. Abban az esetben, ha a Baranya megyében élő népesség ökológiai lábnyomát számoljuk, mégpedig oly módon, hogy némileg súlyozzuk a településtípusok szerint 16 a 2 ha személyes ökológiai lábnyom-méretet, akkor is 6811 km 2 az eredmény, míg a megye területe 4429 km 2. Továbbmenve, a Dél-Dunántúli régió (Baranya, Somogy, Tolna megyék) ökológiai lábnyomának kiszámításakor a km 2 értéket kapjuk, míg a három megye területe összesen km 2. Ugyanakkor a megyék közötti megoszlás sem egyenletes, mivel Somogy megye önmagában jelenleg belefér a rendelkezésre álló területébe (5300 km 2 a szükséges ÖL, a megye területe 6036 km 2 ) míg Tolna megye - bár csak kis mértékben - de szintén kilóg abból (3894 km 2 a szükséges ÖL, a megye területe 3073 km 2 ). Ezek az adatok csak óvatos következtetések megfogalmazására szolgálhatnak. Mindenesetre tükrözik azt a helyzetet, hogy a szűkebb-tágabb térségünkben a rendelkezésre álló területet ökológiai lábnyomunk már jelenleg is vagy meghaladta, vagy közel van ahhoz. Éppen ezért a további fejlődés irányaként mindenképpen a fenntartható fejlődés eszméjét kell alapelvként tekinteni, és olyan megoldásokat keresni, amelyek által a jelenlegi ökológiai lábnyomunk csökkenthető, és beszorítható a rendelkezésre álló terület keretei közé A Program kapcsolata a WHO aktuális irányelveivel Az Ököváros-Ökorégió Program koncepciójának elméletei alapjai szoros kapcsolatban állnak olyan nemzetközi alapelvekkel, amelyek világszerte meghatározóak a helyi közösségek életminőségének befolyásolását célzó programok számára. Ezek között elsősorban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által deklarált iránymutatások 16 Városok: 0,016 km 2 és községek: 0,014 km 2. 42

43 lehetnek relevánsak a Program számára, egyrészt mivel Pécs városa már jelenleg is tagja az Egészséges Városok Mozgalomnak, mint WHO programnak, másrészt a város az Ökováros-Ökorégió Program kiváló alkalmat teremt a Fenntartható Városok mozgalomhoz történő csatlakozásra is, amely szintén WHO program. Mindezen helyzetekből következően a koncepció elméleti hátterének bemutatásakor szükségszerű egyértelműsíteni azokat a kapcsolódási pontokat, ahol a Program találkozik a jelenleg is érvényes nemzetközi irányelvekkel, hiszen a Program végső soron az egészségesebb életfeltételek, a jobb életminőség megteremtését célozza, miáltal az egészség, mint alapvető érték jelenik, meg mint kiinduló, illetve mint a végcélt jelentő referencia-pont Az Egészséget Mindenkinek a XXI. században deklaráció alapelvei A közelmúltban a WHO új alapelveket és stratégiai célokat fogalmazott meg a helyi közösségek egészségfejlesztésével kapcsolatban 17. Az új irányelvek azon a felismerésen alapszanak, hogy még a leggazdagabb országokra is az a jellemző, hogy a módos emberek évekkel tovább élnek és kevesebb betegségben szenvednek, mint a szegények. Ezek az egészségbeli különbségek igen jelentős társadalmi igazságtalanságot fejeznek ki, és jól tükrözik a mai modern világ egészségre gyakorolt legalapvetőbb hatásait. Az egészségügyi ellátás lehetővé teszi ugyan számos súlyos betegség kezelését és túlélését, de a társadalom egészét tekintve sokkal fontosabbak az egészségi helyzet javítása szempontjából azok a társadalmi és gazdasági feltételek, amelyek azt határozzák meg, hogy az emberek megbetegednek-e vagy sem. A rossz életkörülmények megromlott egészséghez vezetnek. Az egészségtelen fizikai környezet és az egészségtelen életvitel közvetlenül gyakorol káros hatást, míg a mindennapi aggodalmak és a bizonytalanságok, valamint a segítő környezet hiánya szintén hatással vannak az egészségre és az életminőségre 18. Magyarországon a halálozások százalékában környezeti tényezők is szerepet játszanak. Az ÁNTSZ laboratóriumi hálózatának felmérései szerint a légszennyezés a legsúlyosabb egészségkárosító tényező. Az összes halálozás négy százalékát 2002-ben 17 Lásd: Health 21 health for all in the 21 st century. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen. 18 v.ö.: R. Wilkinson-M. Marmot (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs 43

44 környezetszennyezéssel - elsősorban a levegő magas kén-dioxid-, nitrogén-dioxid és portartalmával - összefüggő légzőszervi megbetegedések okozták. A jelentős iparral rendelkező, szennyezett levegőjű településeken köztük Miskolcon, Tatabányán, Dorogon, Várpalotán vagy a főváros VIII. kerületében magasabbak a morbiditási mutatók az országos átlagnál. Többen halnak meg infarktusban, keringési rendellenességben az ipari övezetekben, mint a tiszta levegőjű településeken. A légszennyezés mellett az ivóvíz nem megfelelő minősége fenyegeti világszerte a legtöbb embert. Nálunk sincs ez másképp, noha nem tartozunk a vízben szegény vagy szennyezett vizű országok közé. Mégis csaknem 1300 hazai településen jelentkeznek vízhigiénés problémák. Elsősorban a víz magas arzén-, nitrit-, nitrát-, bór-, fluorid- és jódtartalma jelent gondot. Egyre nagyobb gondot okoz, hogy a magas vízdíjak miatt sokan ellenőrizetlen, gyakran rossz minőségű ásott kutakat használják. forrás: Magyar Hírlap Az Ökováros-Ökorégió Program ugyanakkor a megvalósítandó változtatások eredményeként szükségszerűen változtatja pozitív irányba azokat az életfeltételeket, amelyek meghatározó hatással lehetnek az egyének egészségi helyzetének alakulására. Az Egészséges Városok Mozgalom és a Fenntartható Városok mozgalom tagvárosai számára a helyi szintű egészségtervezési munka egyik meghatározó tényezője a nemzeti egészségfejlesztési dokumentumokban foglaltak mellet az Egészségügyi Világszervezet adott időszakra aktuálisan érvényes értékpreferenciája, és az ehhez kapcsolódó irányelvek összessége. Az e tekintetben jelenleg aktuális értékpreferenciák és irányelvek az Egészséget Mindenkinek a XXI. században (Health 21 Health For All in the 21 st Century 19 ) deklarációjában fogalmazódtak meg a következők szerint. A Health 21 által megfogalmazott három alapvető érték: Az egészség alapvető emberi jog; esélyegyenlőség az egészségvédelem terén, és szolidaritás az ehhez kapcsolód programok esetében, az országok között és az egyes országokon belül egyaránt; részvétvevő felelősségvállalás az egyének, a csoportok, az intézmények és közösségek részéről az egészségfejlesztés érdekében. 19 Health 21 health for all in the 21 st century. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen. 44

45 A felsorolt három értékre épülve fogalmazódott meg négy alapelv, amelyek a helyi közösségek egészségfejlesztésre fókuszáló stratégiai tervezési folyamataiban kell, hogy meghatározó szerephez jussanak. Alapelvek az egészségcentrikus stratégiai tervezés, és akciók számára Az egészségi kockázatok kezelésére irányuló programok során megkülönböztetett figyelem forduljon a fizikai, gazdasági, társadalmi, kulturális és nemek közötti eltérésekből adódó sajátosságokra, a multiszektorialitás elvének hangsúlyozására, az egészségi helyzetről képet adó felmérések eredményeinek felhasználására; az egészségre gyakorolt hatások által vezérelt programok [kimenet oldali vezérlés] és beruházások az egészségfejlesztés és a kórházi ellátás területén; integrált család-, és közösség-orientált egészségügyi ellátórendszer működtetése, rugalmas és felelősségteljes kórházi háttér biztosítása; részvételen alapuló egészségfejlesztési folyamat, amelyben partnerként jelennek meg a családok, iskolák, munkahelyek és a helyi közösség képviselői, és amely egyben támogatja a döntéshozatali és megvalósítási folyamatokat, ezzel is erősítve a közös célokért való felelősségvállalást Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjának alapelvei A nemzetközi fórumokon megfogalmazott értékekkel és elvekkel állnak összhangban a hazai egészségfejlesztési irányelvek, amelyek az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjában a következők szerint fogalmazódnak meg: Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Program célja, hogy minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. Ennek eredményeként tíz év távlatában legyen három évvel hosszabb a születéskor várható élettartam Magyarországon mindkét nem esetében. Ennek két fő útja van: az egyes állampolgárok egészségének védelme és fejlesztése egész életük során; 45

46 a főbb betegségek, sérülések, halálokok gyakoriságának csökkentése, az ezekkel járó szenvedés mérséklése. Három alapvető érték vezérli a Nemzeti Program kidolgozását: az egészség alapvető emberi jog az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. 20 A program a célok megvalósítása érdekében mindezeken túl, a következőket hangsúlyozza: Az egészség fejlesztése csakis hatékony ágazatközi együttműködésben valósítható meg. Ennek főbb vonásai a következők: Az együttműködés az egészség társadalmi-gazdasági meghatározóinak kedvező befolyásolását célozza. Az ágazatközi együttműködés országos, regionális és helyi szinten egyaránt elengedhetetlen. Hazánk uniós csatlakozásával meghatározóvá válik a nemzetközi koordináció jelentősége. Az ágazatközi együttműködés ki kell terjedjen az egyes tárcákra, önkormányzatokra, közintézményekre, a magánszektorra, a civil szférára és a médiára. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az egyes politikai döntések, a társadalmigazdasági változások hatását a lakosság egészségi állapotára, különös tekintettel az egyes lakossági csoportok eltérő, egyenlőtlen helyzetére. 21 Az eddigiekben ismertetett - mind a hazai, mind a nemzetközi - egészségfejlesztéssel kapcsolatos stratégiákat meghatározó alapelvek különös hangsúlyt helyeznek a multiszektorialitás, a széleskörű és több szintű partnerségen alapuló feladat-, és felelősségvállalás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása tényezőkre, mint az eredményes programok ismérveire. Mindezek a tényezők először a koncepcionális tervezés, a stratégiakészítés során kell, hogy relevánssá váljanak. 20 Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 2. old. 21 Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja 3. old. 46

47 Az egészségi helyzet társadalmi meghatározói A koncepcionális célok megvalósítását eredményező konkrét cselekvési programok tervezéséhez szintén rendelkezésre áll további tíz aspektus, amelyek a WHO általi megfogalmazásban 22 egyúttal az egészségi helyzet társadalmi meghatározóit is jelentik, valamint kijelölik a különböző részterületek vonatkozásában megfogalmazott célok elérésének irányvonalait. 1. Az egyének hosszú távon hátrányos helyzetbe kerülésének megakadályozásának lehetőségei; 2. a társadalmi és pszichológia környezet egészségkárosító hatásainak tudatosulása és azok kiküszöbölésére tett intézkedések; 3. egészséges körülmények biztosításának lehetősége már a gyermekkorban; 4. a munka egészségre gyakorolt hatásának figyelembevétele és a negatív hatások megszüntetésére való törekvés; 5. a munkanélküliség és a munkahely körüli bizonytalanság problémáinak megoldási lehetőségei; 6. a helyi közösségek elsősorban barátságok - mint támogató rendszer működésének támogatási lehetőségei; 7. a társadalmi kirekesztődés veszélyeinek minimálisra csökkentésének lehetőségei; 8. az alkohol és egyéb kábítószerek életmódra gyakorolt hatásainak tudatosulása, a veszélyeztetettség csökkentésének és a veszélyek kommunikálásának lehetőségei; 9. az egészséges táplálék fontosságának tudatosulása és a mindenki számára elérhetővé válásának lehetőségei; 10. az egészségesebb közlekedési rendszerek kialakításának lehetőségei Az Ökováros-Ökorégió Program, mint innovatív egészségfejlesztési stratégia Az eddig leírtakból kitűnik, hogy az új alapelvek és egyéb elméleti hátterek és értelmezési keretek szükségszerűen eredményezték az egészségfejlesztési tervezés korábbi gyakorlatának megváltozását is. Ez a változás azonban nem csupán az eddigi 22 R. Wilkinson-M. Marmot (szerk.) (1999): Tagadhatatlan tények. Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége, Pécs 47

48 módszerek korrekcióját, vagy az alapok megőrzése melletti átdolgozását jelenti, hanem egy komplex paradigmaváltást. E paradigmaváltás részeként értelmezhető az Ökováros-Ökorégió Program is, mivel a maga módján a lokális erőforrások hatékonyabb kihasználása területén változásokat indukálhat, és ezáltal megfelel azoknak az elvárásoknak is amelyeket a nemzetközi irányelvek jelölnek meg az egészségfejlesztési tevékenységekkel kapcsolatban. A Program megvalósítása során egyrészt az új együttműködéseken alapuló kapcsolati tőkében rejlő erőforrások válhatnak messzemenően kihasználhatóvá, másrészt az önkormányzatoknál és más kulcsszereplőknél az egyébként is fejlesztésre szánt anyagi források fedezhetik a koncepciókban foglaltak megvalósításának anyagi hátterét. Ezek a fejlesztések azonban egyben az érintett helyi közösségekben élők egészségi helyzetét is kedvezően befolyásolják. Ebből következően az egészségi helyzet javítása nem igényel jelentős pluszforrásokat, mivel az amúgy is fejlesztendő területek fejlesztése, és az egyébként is fejlesztésre szánt anyagi eszközök felhasználása egy egészségközpontú, környezettudatos tervezés alapján történik meg. Ezáltal az Ökováros-Ökorégió Programot, mint innovatív egészségfejlesztési stratégiát a legegyszerűbben, mint a már meglévő szellemi és anyagi erőforrások egészségközpontú és környezettudatos módon szerveződő új allokációját értelmezhetjük, ami egyben a fenntarthatóság bázisát is jelenti A 2004 és 2012 között megalkotott, releváns uniós és hazai irányelvek és stratégiák összefoglalása Uniós joganyag Roadmap 2050 És Az Európa 2020 Az EU hosszú távra szóló keretet biztosít tagállamai számára a fenntarthatósággal és olyan jelenségek határokon átnyúló hatásaival kapcsolatosan, amelyek nem kezelhetők pusztán nemzeti szinten. Az éghajlatváltozás hosszú ideje szerepel a jövőnket hosszú távon befolyásoló azon kérdések között, amelyek mind az EU-n belül, mind nemzetközi szinten egységes uniós fellépést igényelnek. 48

49 A Bizottság nemrégiben az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezésre tett javaslatot Erőforrás-hatékony Európa 23 címmel, amelynek nyomán most a közlekedés, az energia, az éghajlatváltozás és más területek vonatkozásában hosszú távú politikai terveket dolgoz ki. Ez a közlemény azokat a főbb tényezőket vázolja fel, amelyek az uniós éghajlat-változási politika vezérfonalaiként elősegíthetik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes uniós gazdaság ig történő megvalósítását. A bemutatott megközelítés abból indul ki, hogy az energia, a közlekedés, az ipar, valamint az információs és kommunikációs technológiák terén a beruházások mobilizálása érdekében innovatív megoldásokra van szükség, továbbá nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonysági szakpolitikákra. Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című kezdeményezés öt olyan kiemelt célkitűzést fogalmaz meg, amelyet az EU-nak 2020-ra teljesítenie kell. Az éghajlatváltozásra és az energiára vonatkozó célkitűzés értelmében a tagállamok kötelezettségként vállalták, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkentik, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát 20%-ra növelik, és 2020-ra 20%-kal növelik az energiahatékonyságot. Ezek közül kettőnek az elérését illetően az EU jelenleg jó úton halad, az energiahatékonyságot illető célt azonban csak akkor fogja tudni teljesíteni, ha további erőfeszítéseket tesz 24. Ennélfogva az elsődleges cél továbbra is az, hogy mindhárom 2020-ra szóló célkitűzés teljesüljön. Annak érdekében, hogy a hőmérséklet-növekedés 2 C alatt maradjon, az Európai Tanács 2011 februárjában megerősítette az EU azon célkitűzését, amely a fejlett országok csoportja általi, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport szerint szükséges kibocsátáscsökkentés keretében 2050-ig az 1990-es szintekhez képest 80 95%-os kibocsátáscsökkentést irányoz elő 25. Ez a célszám összhangban van a világ vezetői által a koppenhágai és a cancúni megállapodásban rögzített állásponttal. A két megállapodás többek között alacsony szén-dioxid-kibocsátást célzó fejlesztési stratégiák megvalósítását írja elő. Ez a közlemény a közlekedésről szóló fehér könyvvel és az Energiahatékonysági tervvel együtt az erőforrás-hatékonyságra vonatkozó kiemelt kezdeményezés egyik fő 23 COM(2011) 21, lásd: 24 Energiahatékonysági terv COM(2011) Ha a fejlődő országok kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseit is figyelembe vesszük, 2050-re összesen 50%-os kibocsátáscsökkenés valósul meg. 49

50 eredményét képezi. Egy olyan, 2050-ig megvalósítandó lehetséges intézkedéseket tartalmazó ütemtervet vázol fel, amelynek révén az EU a 80 95%-os célkitűzéssel összhangban lévő kibocsátáscsökkentést mutathat fel. Bemutatja továbbá azon főbb mérföldköveket, amelyek alapján nyomon követhető, hogy az EU jó úton halad-e a különböző ágazatokban a kitűzött célok, szakpolitikai kihívások, beruházási igények és lehetőségek tekintetében, szem előtt tartva, hogy a 80 95%-os kibocsátáscsökkentést az EU-nak túlnyomó részben határain belül kell megvalósítania. Energia 2020 Az Európai Bizottság 2010 novemberében Energia 2020 címet viselő közleményében meghatározza az energiapolitika következő tíz évének prioritásait, és kijelöli, hogy milyen lépésekre van szükség a takarékos energiafelhasználás, a versenyképes árak mellett működő, biztonságos energiaellátást ígérő piacok megteremtése, az Unió technológiai vezető szerepének megerősítése, valamint a nemzetközi partnerekkel folytatott tárgyalások eredményessége területén előttünk álló kihívások megválaszolásához. Az alábbi négy kiemelt cél bír jelentőséggel: a) Energiatakarékosság A Bizottság javasolja, hogy az EU kezdeményezései a legnagyobb energiamegtakarítást ígérő két szektorra: a közlekedésre és az épületekre összpontosuljanak. Annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosokat és a helyi szerveket segítse az ingatlan felújítások és az energia megtakarítást célzó intézkedések finanszírozásában, a Bizottság 2011 közepéig beruházásösztönző és innovatív pénzügyi eszközök létrehozását javasolta. A Bizottság arra is törekedik hogy a közszektor az építési beruházásai során, a szolgáltatások megrendelésekor és a termékbeszerzések alkalmával mindig figyelembe vegye az energiahatékonyság szempontjait is. Az iparban a kevesebb energiát fogyasztó technológiákra irányuló beruházások ösztönzésének egyik módja az energiahatékonysági tanúsítványok bevezetése lehet. b) Integrált páneurópai energiapiac és a szükséges infrastruktúra A Bizottság konkrét céldátumot jelöl meg, ameddig teljessé kell tenni a belső energiapiacot: 2015-ben már egyetlen tagállam piaca sem működhet a többiétől 50

51 elszigetelve. A következő tíz év folyamán az EU-ban összesen ezermilliárd euró összegben lesz szükség infrastruktúra-fejlesztési beruházásokra. A legalapvetőbb, stratégiailag fontos uniós projektek felgyorsítása érdekében a Bizottság javasolja az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítését és lerövidítését, valamint azt, hogy a végleges engedély kiadására és az uniós finanszírozásra kötelező határidők vonatkozzanak. Az is cél, hogy egy adott projekt esetében a megvalósításához szükséges összes engedélyt egyetlen helyen, egyablakos rendszerben lehessen beszerezni. c) A huszonhét tagállam egységes globális fellépése az energiaügyben A Bizottság azt javasolja, hogy az EU hangolja össze a harmadik országokkal ezen belül is elsősorban a legfontosabbakkal fennálló energiaügyi kapcsolatait. A szomszédságpolitika keretei között a Bizottság az EU energiapiacában való részvétel iránt érdeklődő országok további integrálása érdekében javasolja az Energiaközösséget létrehozó szerződés kiterjesztését és mélyítését. A közlemény az Afrikával való együttműködés fokozását is előirányozza azzal a végső céllal, hogy a földrész valamennyi lakója fenntartható módon juthasson energiához. d) Európa vezető szerepe a technológia és az innováció területén A közlemény négy nagyszabású, Európa versenyképessége szempontjából kulcsfontosságúnak számító projekt elindítását irányozza elő. Ezek a projektek az intelligens energiahálózatok és a villamosenergia-tárolás új technológiáira, a második generációs bioüzemanyagok kutatására, valamint a városi területek takarékosabb energiafelhasználását biztosítani hivatott ún. intelligens városok partnerségre irányulnak A 2010/31/EU irányelv (2010. MÁJUS 19.) az épületek energiahatékonyságáról Az irányelv célja az épületek, azok részei és önálló rendeltetési egységei energiahatékonyságának előmozdítása. Az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertan A tagállamok kötelesek nemzeti vagy regionális szinten olyan, az épületek energiahatékonyságának kiszámítására vonatkozó módszertant elfogadni, amely figyelembe vesz bizonyos tényezőket, különösen a következőket: az épület hőtechnikai jellemzői (hőkapacitás, hőszigetelés stb.); 51

52 fűtési rendszer és melegvíz-ellátás; légkondicionáló rendszerek; beépített világítóberendezés; beltéri klimatikus körülmények. Szintén számolni kell az olyan további tényezők kedvező hatásával, mint a helyi benapozási viszonyok, a természetes világítás, a kapcsolt energiatermelés által termelt elektromos áram és a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek. Minimumkövetelmények meghatározása A tagállamok az említett számítási módszertannak megfelelően a költségoptimalizált szintek elérése érdekében kötelesek az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket meghatározni. E minimumkövetelmények szintjét ötévente felül kell vizsgálni. A minimumkövetelmények meghatározásakor a tagállamok különbséget tehetnek az új és meglévő épületek, valamint az épületek különböző fajtái között. Az új épületeknek meg kell felelniük ezeknek a követelményeknek, és még a kivitelezésük kezdete előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a megújuló energián alapuló ellátási rendszerek, a hőszivattyúk, a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszerek, valamint a kapcsolt energiatermelő rendszerek beépítéséről. A meglévő épületek jelentős felújítása során javítani kell azok energiahatékonyságát oly módon, hogy a munka eredményeképpen egyúttal a minimumkövetelmények is teljesüljenek. Az alábbiak kizárhatók a minimumkövetelmények alkalmazásából: hivatalosan védett épületek (például műemléképületek); istentiszteletre használt épületek; ideiglenes épületek; az évente korlátozott idejű használatra szánt lakóépületek; szabadon álló épületek, amelyek teljes hasznos alapterülete kevesebb, mint 50 m 2. Az épületgépészeti rendszereknek, például a fűtési rendszereknek, a melegvíz-ellátó rendszernek, a légkondicionáló rendszernek és a nagy szellőzőrendszereknek beszereléskor, csere vagy korszerűsítés esetén szintén meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek. A külső térelhatárolókat alkotó olyan épületelemeknek, amelyek jelentősen befolyásolják e külső térelhatárolók energiahatékonyságát (például ablakkeretek), csere 52

53 vagy átalakítás után a költségoptimalizált szintek elérése érdekében hasonlóképpen meg kell felelniük az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek. Új épület építésekor vagy felújításkor az irányelv minden esetben határozottan szorgalmazza intelligens energiafogyasztás-mérők beszerelését, a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvvel összhangban. Célkitűzés: közel nulla energiaigényű épületek december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületeknek teljesíteniük kell ugyanezeket a követelményeket. A Bizottság szorgalmazza, hogy az ilyen típusú épületek számának növelése érdekében a tagállamok dolgozzanak ki a következő elemeket tartalmazó nemzeti terveket: a közel nulla energiaigényű épületek fogalom meghatározásának tagállami alkalmazását ismertető leírás; időközi célok az új épületek energiahatékonyságának 2015-ig történő javítására vonatkozóan; információ az épületek energiahatékonyságának javítását ösztönző elfogadott szakpolitikákról és pénzügyi intézkedésekről. Piaci ösztönzők és pénzügyi akadályok A tagállamoknak össze kell állítaniuk azoknak a már meglévő és lehetséges eszközöknek a listáját, amelyek célja, hogy előmozdítsák az épületek energiahatékonyságának javítását. A listát háromévente frissíteni kell. Energiahatékonysági tanúsítványok A tagállamoknak létre kell hozniuk egy, az épületek energiahatékonyságát igazoló tanúsítási rendszert. A tanúsítvány az épületek energiafogyasztására vonatkozó információkat, valamint a költséghatékonyság javítását célzó ajánlásokat tartalmaz. Egy épület vagy önálló rendeltetési egység értékesítésre vagy bérbeadásra kínálásakor a kereskedelmi médiában megjelenő hirdetésekben szerepelnie kell az energiahatékonysági tanúsítványban feltüntetett energiahatékonyság-mutatónak. Az épületek vagy önálló rendeltetési egységek felépítésekor, értékesítésekor vagy bérbeadásakor ezt a tanúsítványt be kell mutatni a leendő új bérlőnek vagy vevőnek, és át kell adni a vevőnek vagy az új bérlőnek. 53

54 Azon épületekben, amelyeknek legalább 500 m² alapterületét hatóságok foglalják el, illetve amelyeknek 500 m²-nél nagyobb alapterületét a lakosság rendszeresen látogatja, az energiahatékonysági tanúsítványt jól látható helyen kell elhelyezni (2015. július 9- ével ez a küszöbérték 250 m²-re csökken). A tagállamok kötelesek létrehozni az épületek fűtési és légkondicionáló rendszereinek rendszeres ellenőrzését biztosító rendszert _32_EU irányelv az energia végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Ezen irányelv célja, hogy a tagállamokban az energia végfelhasználás hatékonyságának költséghatékony javítását fokozza az alábbiak révén: a) a szükséges célelőirányzatok, mechanizmusok, ösztönzők, illetve intézményi, pénzügyi és jogi keretek biztosítása a meglévő piaci korlátoknak és hiányosságoknak az energia hatékony végfelhasználása érdekében történő megszüntetése céljából; b) az energetikai szolgáltatások piacának kialakításához és előmozdításához, valamint egyéb, a végső fogyasztókat érintő energiahatékonyságot javító intézkedéseknek a meghozatalához szükséges feltételek megteremtése évi energiahatékonysági terv 1. Új terv az energiahatékonyság fokozására Az energiahatékonyságnak központi szerep jut az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiában 26, de az erőforrás-hatékony gazdaságra való átálláshoz is elengedhetetlen. Az energiahatékonyság 27 fokozása azon lépések egyike, amelyek révén a lehető legnagyobb költséghatékonysággal növelhető az energiaellátás biztonsága és csökkenthető az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátása. Az energiahatékonyság sok szempontból Európa legnagyobb 26 COM(2010) Az energiahatékonyság tulajdonképpen annyit jelent, hogy kevesebb energia felhasználásával tartjuk fenn a gazdasági tevékenységek, illetve szolgáltatások ugyanazon szintjét, az energia megtakarítás tágabb fogalom, amely már magatartásbeli változásokat, illetve a gazdasági tevékenység korlátozását is magában foglalja. A gyakorlatban nehéz e két dolgot különválasztani, így ezek a kifejezések gyakran egymás szinonimájaként szerepelnek többek között ebben a közleményben is. 54

55 energiaforrásának tekinthető 28. Az Európai Unió ebből a megfontolásból tűzte ki célnak maga elé, hogy 2020-ig az előrejelzésekhez 29 képest 20%-os megtakarítást ér el az elsődleges energiafogyasztásban, és szintén ez a gondolat vezérelte a Bizottságot, amikor Energia 2020 című közleményében 30 e célra mint a hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célok elérésének kulcsára hivatkozott. Jelentős lépések történtek e cél irányába mindenekelőtt a háztartási készülékek és az épületek piacán 31. A Bizottság nemrégiben végzett becslései mindazonáltal arra engednek következtetni, hogy az EU jelenlegi erőfeszítései csak a 20%-os célkitűzés felének teljesítéséhez lesznek elegendőek 32. Az Európai Uniónak most kell cselekednie ahhoz, hogy a célok teljesítéséhez vezető pályára tudjon állni. Az Európai Tanács február 4-i ülésén határozott fellépést sürgetett 33, mert csak így lehet kiaknázni az épületek, a közlekedés, a termékek és a termelési folyamatok energiatermelékenységének javításában rejlő jelentős potenciált ; a Bizottság pedig erre a felhívásra válaszul dolgozta ki ezt az átfogó, új energiahatékonysági tervet. Végrehajtása következetesen illeszkedik majd az Európa 2020 stratégia Erőforráshatékony Európa elnevezésű kiemelt kezdeményezésében 34 szereplő egyéb szakpolitikai fellépésekhez, köztük az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéhez 35, mert ezzel biztosítható a politika koherenciája, figyelembe vehetők az egyes szakpolitikai területek közötti kölcsönhatások, és élni lehet a szinergiák nyújtotta előnyökkel. Az energiahatékonysági intézkedések részét képezik az EU szélesebb hatókörű erőforrás-hatékonysági céljainak, 28 Negajoule az az energiamennyiség, amelynek fogyasztása fokozott energiahatékonyság révén elkerülhető. Az EU-27-ben 1996 és 2007 között a végfelhasználók körében elért 13%-os energiahatékonyság-növekedés például éves szinten mintegy 160 Mtoe energia megtakarításnak felelt meg (Overall Energy Efficiency Trends and Policies in the EU27 - ADEME 2009) /1/07 REV 1.: a március 8 9-i Európai Tanács elnökségi következtetései. A célkitűzés teljesítése 2020-ra 368 millió tonna kőolajnak (Mtoe: millió tonna kőolaj-egyenérték) megfelelő mennyiségű elsődleges energia (a nem energia célú felhasználással csökkentett teljes belső energiafogyasztás) megtakarítását eredményezi az erre az évre előre jelzett 1842 Mtoe energiafogyasztáshoz képest. A célkitűzést az Európai Tanács 2010 júniusában megerősítette (2010/6/17, EUCO 13/10). 30 COM(2010) A lépésekre a évi energiahatékonysági cselekvési terv keretében került sor (COM(2006) 545); az eddig elért eredményeket pedig a kapcsolódó SEC(2011) 275 bizottsági szolgálati munkadokumentum értékeli. 32 A Bizottság legfrissebb becslései alapján és a 2009 decemberéig végrehajtott energiahatékonysági intézkedéseket figyelembe véve. 33 Az Európai Tanács következtetései, 2011/2/4, EUCO 2/ COM(2011) 21 végleges. COM(2011) XXX 55

56 amelyek az összes természetes energiaforrás hatékony felhasználására kiterjednek és szigorú környezetvédelmi normákat érvényesítenek. A meglévő és az új intézkedések maradéktalan végrehajtásának együttes hatására átalakul majd mindennapi életünk, és elviekben háztartásonként évente akár 1000 EUR költséget is megtakaríthatunk 36, javulni fog az európai ipar versenyképessége, akár 2 millió új munkahely jön létre 37, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátott mennyisége éves szinten 740 millió tonnával fog csökkenni 38. A legnagyobb energiamegtakarítási potenciál az épületekben rejlik. A terv ezért azokra az eszközökre összpontosít, amelyek hatására beindulhat a köz- és magánépületek korszerűsítésének folyamata és javulhat az épületekben használt alkotóelemek és háztartási készülékek energiateljesítménye. A terv kötelező irányszámok meghatározásával a középületek korszerűsítési ütemének felgyorsítására tesz javaslatot, valamint energiahatékonysági kritériumokat támaszt a közpénzek felhasználásához, ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a közszektor jó példával tudjon elöl járni. A közművek számára szintén olyan kötelezettségeket fogalmaz meg, amelyek az ügyfelek energiafogyasztásának csökkenéséhez vezetnek. Az energiahatékonyság szempontjából a második legígéretesebb terület a közlekedés. E terület fejlesztésével a közlekedésről szóló, közeljövőben megjelenő fehér könyv foglalkozik majd. Az ipar energiahatékonyságának fokozásához a terv energiahatékonysági követelményeket kíván felállítani az ipari berendezésekre vonatkozóan, javítani kíván a kkv-k tájékoztatásán, és különböző intézkedésekkel energiaauditok és energiagazdálkodási rendszerek bevezetését célozza. A tervben a villamosenergia- és hőtermelés hatékonyságának javítására irányuló javaslatok is helyet kaptak annak biztosítása érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések a teljes energiaellátási láncot felöleljék. Az energiahatékonysági célértékek meghatározása hatékony módja a cselekvés beindításának, és politikai lendületet ad a folyamatoknak. Az Európa 2020 folyamat az európai szemeszter alkalmazása által új irányítási környezetet hozott létre, és az energiahatékonysággal kapcsolatos erőfeszítések koordinálásához további eszközökkel 36 COM(2008) 772: a Bizottság Közleménye: Energiahatékonyság: a 20%-os cél elérése 37 A becslések építőipari adatokon alapulnak. Lásd SEC(2011) 277: Az energiahatékonysági tervet kísérő hatásvizsgálat. 38 SEC(2011) 277: Az energiahatékonysági tervet kísérő hatásvizsgálat. 56

57 látta el az Európai Uniót. Mindezek alapján a Bizottság kétlépéses megközelítést javasol a célértékek meghatározásához. Első lépésben a tagállamok nemzeti energiahatékonysági célokat és programokat határoznak meg: ez a szakasz folyik jelenleg. Az egyes tagállamok által kitűzött indikatív célokat és erőfeszítéseket a Bizottság a szerint fogja értékelni, hogy azok várhatóan mennyiben vezetnek az általános uniós célértékek teljesüléséhez, és milyen mértékben szolgálják a közös célt. A Bizottság a tagállamok számára támogatást és eszközöket biztosít nemzeti energiahatékonysági programjaik kidolgozásához, és felülvizsgált jogi keretrendszerén keresztül szorosan figyelemmel kíséri azok végrehajtását az Európa 2020 folyamat kapcsán létrejött új kereten belül ban a Bizottság elemzést fog készíteni az addigi eredményekről, és fel fogja mérni, hogy a programok együttesen elvezetnek-e az európai 20%-os célkitűzés teljesítéséhez. Ha a évi felülvizsgálat azt mutatja, hogy az általános uniós célérték várhatóan nem teljesül, a Bizottság második lépésként jogilag kötelező erejű 2020-as nemzeti célokra tesz javaslatot. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos helyzethez hasonlóan ebben az esetben is figyelembe kell majd venni az egyes tagállamok kiindulási helyzetét, gazdasági teljesítményét és a területen már megtett lépéseit. Ez a terv épít az Európai Parlament hozzájárulásaira, különös tekintettel az energiahatékonyság kapcsán saját kezdeményezésre született legutóbbi jelentésére 39, valamint a különböző érdekeltek észrevételeire és a évi energiahatékonysági cselekvési tervvel kapcsolatban szerzett tapasztalatokra. A Bizottság becslései szerint a már érvényben lévő intézkedések, valamint az ebben a tervben szereplő új intézkedések együttes végrehajtásával várhatóan maradéktalanul teljesül a 20%-os célkitűzés. E terv készítőit az az elv vezérelte, hogy kötelező erejű nemzeti célértékek meghatározása nélkül szülessenek szigorú intézkedésjavaslatok az energiahatékonyság terén. A terv eredményessége az uniós intézmények, a tagállamok és az összes érdekelt fél szoros együttműködésén múlik. A Bizottság eme ambiciózus vállalkozás sikere érdekében az összes érintett közreműködésére és elkötelezett részvételére számít /2107 (INI): Az Európai Parlament Revision of the Energy Efficiency Action Plan című saját kezdeményezésű jelentése. 57

58 2. Közszektor: példaértékű szerepvállalás Az EU GDP-jének 17 %-át 40 fordítja közkiadásokra. A köztulajdonú vagy közhasználatú épületek alapterületben kifejezve 12%-át teszik ki az uniós épületállománynak 41. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az energiahatékonyságra a közszektorban, különösen a közbeszerzés és a középületek felújítása terén, felkarolva a csúcsteljesítményt biztosító megoldásokat a városokban és a közösségekben. A közszektor új piacokat nyithat az energiahatékony technológiák, szolgáltatások és üzleti modellek számára. A tagállamoknak meg kell reformálniuk energiafelhasználással összefüggő támogatásaikat, hogy azok az energiahatékonyság növelésére vagy az energiaszegénység kezelésére ösztönözzenek. 3. Energiahatékonysági szempontok a közpénzek felhasználásakor A közhivatalok azáltal, hogy a közpénzekből egyre inkább energiahatékony termékeket, közlekedési módokat, épületeket, szakmunkákat és szolgáltatásokat finanszíroznak, csökkenthetik energiakiadásaikat, és nagyobb értékre tehetnek szert pénzükért cserébe. A Bizottság a környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés terén végzett munkája keretében ehhez azzal járult hozzá, hogy energiahatékonysági szempontokat is érvényesítő közbeszerzési kritériumokat állított fel 42. Azoknak a közhivataloknak továbbá, amelyek az uniós közbeszerzési irányelvek hatálya alá tartoznak, a gépjárművek 43 vagy az irodai berendezések 44 beszerzésekor már eddig is figyelembe kellett venniük energiahatékonysági kritériumokat től kezdődően ezeket az új épületekre is ki kell terjeszteniük, mert azokkal szemben a közel nulla energiaigény 45 lesz az elvárt teljesítményszint. A szemlélet széles körű alkalmazása érdekében a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy árucikkek (például IKT-berendezések), szolgáltatások (például energiaellátás) és szakipari munkák (például épületfelújítás) 40 Lásd a 13. lábjegyzetet. 41 Ecorys, Ecofys és BioIntelligence (2010): Tanulmány az EU energiamegtakarítási cselekvési tervéhez készült hatásvizsgálat alátámasztásához. A becslés polgáronként 5 m² nagyságú középülettel számol, ami összesen 2,5 milliárd m² alapterületnyi középületnek felel meg az Európai Unióban (a szociális lakásokat nem számolva). A teljes alapterület 21 milliárd m². 42 COM(2008) 400: A Bizottság közleménye: Környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés. 43 A 2009/33/EK irányelv a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról lásd még a nemrégiben beindított tiszta járművek portált, amely a közhivataloknak mint végfelhasználóknak segít az irányelv végrehajtásában azzal, hogy a létező gépjárműtípusokról életciklus alapú összehasonlító elemzést ad ( 44 Az Energy Star program értelmében, amely a tagállamok központi kormányzati hatóságai és az uniós intézmények számára előírja, hogy a beszerzett berendezések energiahatékonysága legalább az Energy Star követelményeinek feleljen meg (106/2008/EK). 45 A 2010/31/EU irányelv az épületek energiateljesítményéről. 58

59 beszerzésekor a közhivatalok módszeresen érvényesítsék a szigorú energiahatékonysági normákat. 4. A középületek felújítása A közhivataloknak élen kell járniuk az energiateljesítmény magas szintjét eredményező korszerűsítésben. Ehhez a jelenleginél legalább kétszer gyorsabb ütemben lenne célszerű épületfelújítást végeztetniük. A Bizottság ennek megfelelően jogi aktust fog előirányozni 46, melynek értelmében a közhivataloknak évente épületállományuk legalább 3%-át (az alapterületet tekintve) kell majd felújítaniuk, ami az európai épületállomány jelenlegi felújítási arányának 47 kétszerese. A felújításnak azt kell eredményeznie, hogy az épület energiateljesítménye legyen legalább olyan jó, mint a nemzeti épületállomány legjobb energiateljesítményű 10%-a. Ha pedig egy közhivatal meglévő ingatlant bérel vagy vásárol, akkor annak mindenkor a legjobb energiateljesítmény-osztályba kell tartoznia FEHÉR KÖNYV egy egységes európai közlekedési térség útiterve Úton egy versenyképes és erőforrás hatékony közlekedési rendszer felé (COM(2011) 144) A fehér könyv a közlekedés előtt álló problémákkal kapcsolatban fő célként a kőolajimporttól való függőség csökkentését és a CO 2 -kibocsátás csökkentését célozza meg. Az EU közlekedési szektorának CO 2 kibocsátási szintjét 2050-re 60%-kal kívánják csökkenteni, amelyre tíz (rész)célt, benchmarkot fogalmaztak meg: Új és fenntartható üzemanyagok és meghajtási rendszerek kifejlesztése és alkalmazása 46 Ezt a jogi aktust a tervben vázolt egyéb kötelező erejű intézkedésekhez hasonlóan alapos hatásvizsgálat fogja megelőzni, melynek részét képezi majd a felújítás előirányzott éves ütemének mélyreható elemzése, valamint a megvalósítás legcélravezetőbb módszerének és a felügyeleti mechanizmusnak a vizsgálata. 47 Az arány tagállami szintre vonatkozik. Az EU-27 viszonylatában a felújítás jelenlegi aránya 1,2% és 1,5% között mozog évente. A magasabb arány az 1000 m²-nél nagyobb alapterületű épületek, azaz leginkább középületek korszerűsítését tükrözi, és ezért van az, hogy a jelenlegi arány megkétszerezése 3%-ot eredményez. Lásd a 13. lábjegyzetet és a SEC(2008) 2865 dokumentumot. 59

60 ra a városi közlekedésben a hagyományos üzemanyaggal működő gépkocsik megfelezése, 2050-re teljes kivonásuk a nagyvárosokban ra lényegében CO 2 -mentes városi logisztika megvalósítása a nagyobb városok központjában re a légiközlekedésben az alacsony CO 2 -kibocsátással járó üzemanyagoknak 40%-os részesedést kell elérniük, szintén 2050-re a tengeri bunkerolajból származó EU CO 2 -kibocsátást 40%-kal kell csökkenteni (ha megvalósítható 50%-kal). A multimodális logisztikai láncok teljesítményének optimalizálása, beleértve az energiahatékonyabb módok nagyobb használatát ra a 300 km feletti közúti áruszállítások 30%-át, 2050-re több mint felét más módokra kell átterelni, például vasútra vagy vízi útra. Ezt a hatékony és zöld áruszállítási folyosók segítik, és e cél megfelelő infrastruktúrafejlesztéseket is szükségessé tesz re teljes európai nagysebességű vasúthálózat kiépítése ra a jelenlegi nagysebességű vasúti hálózat megháromszorozása és valamennyi tagállamban a sűrű vasúthálózat fenntartása re a közepes-távolságú utazások többsége vasúton történik. 5. Teljesen funkcionális és EU-szerte intermodális TEN-T törzshálózat 2030-ra, magas minőségű és nagykapacitású hálózat 2050-re és megfelelő információs szolgáltatások re valamennyi törzshálózati repülőteret be kell kapcsolni a vasúti lehetőleg nagysebességű hálózatba; biztosítani kell valamennyi törzshálózati tengeri kikötő megfelelően összeköttetését a vasúti áruszállítási és lehetőség szerint a belvízi utak rendszerével. A közlekedés és infrastruktúra használat hatékonyságának növelése információs rendszerekkel és piaci-alapú ösztönzőkkel ig az európai légiforgalmi menedzsment infrastruktúra (SESAR) teljes korszerűsítése és az európai közös légtér befejezése. A megfelelő szárazföldi és vízi 60

61 közlekedési menedzsment rendszerek telepítése (ERTMS, ITS, SSN és LRIT, RIS). Az európai globális navigációs műholdas rendszer (Galileo) telepítése ra az integrált multimodális közlekedési információs, jegyértékesítési és viteldíj-fizetési rendszer kereteinek megteremtése. 9. A közúton 2050-re a halálos áldozatok száma közel nullára csökken. Ezzel a céllal összhangban az EU célul tűzi ki, hogy 2020-ra a közúti baleseti sérültek száma a felére csökkenjen. Gondoskodni kell arról, hogy az EU világvezető a légi, vasúti és tengeri áru- és személyvédelemben és -biztonságban. 10. A használó és a szennyező fizet elvek teljes körű használata, illetve a magánszektor bevonása a piaci torzítások elkerülésére, bevételek megtermelésére a jövőbeni közlekedési beruházásokhoz szükséges finanszírozás biztosítására Duna Régió Sratégia Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre célozza a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re. A DRS az Unió második makroregionális fejlesztési stratégiája lesz. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vesz részt: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna. Célok A Bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a következő fő súlyponti témák alapján: a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése. Összeurópai szempontból mind a Balti, mind a Duna-stratégia szimbolikus. Jelképezi, hogy a globalizáció korában az egyes államok egymásrautaltsága egyre növekszik. A stratégia így arra is egyedülálló alkalmat kínál, hogy a részt vevő országok koordináltan 61

62 adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani (energiabiztonság, klímaváltozás, árvíz, aszály stb.). A DRS célja a régió gazdaságának és versenyképességének s végső soron polgárai jólétének fenntartható módon történő növelése, egy virágzó, fejlődő és attraktív régió létrehozása. A DRS segíti a kohézió erősítését a régióban, illetve a meglévő régiós különbségek csökkentését. Ennek fontos vetülete a kis- és középvállalkozások versenyképességének és terjeszkedésének támogatása a Duna menti régióban. A Közép- Európa-politika fontos elemeként a DRS elősegítheti a Nyugat-Balkán európai integrációjának a felvezetését is. A DRS kiemelt cselekvési területe az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek a kiépítése, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztése és az energiaellátás biztonságának javítása. A tagállami projektek összehangolása, az integrált megközelítés a stratégia kulcsa. A megújuló energia (így például a geotermikus energia) és az energiahatékonyság tekintetében a DRS egyértelműen az Európa 2020 stratégia szolgálatában áll. A kapcsolódó kutatás-fejlesztés területén is fontos az együttműködés erősítése a térség országaival Hazai stratégiák, jogszabályok Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. ) Főbb energiahatékonysági mutatók nemzetközi összehasonlítása 3. ábra 62

63 4. ábra A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv célja: Magyarország energiafelhasználásának évi 1%-os (6,4 PJ/év) csökkentése a következő 9 évben. A cselekvési terv vázolja a már folyamatban lévő, illetve tervezett intézkedéseket. A célkitűzések elérése érdekében a cselekvési terv egyik fő beavatkozási területe a lakossági szektor épületállományának energiakorszerűsítése. Intézkedések jogi beavatkozások támogatások tudatformálás Energiatakarékossági jogi szabályozási tervek Épületek energetikai tanúsítványa Háztartási kazánok időszakos felülvizsgálata Háztartási kazánok és klímaberendezések címkézése Háztartási villany- és gázbojlerek energiahatékonysági címkézése Energetikus kötelező jellegű alkalmazása a nagy energiafogyasztóknál Nagyfogyasztók kötelező jellegű energiafogyasztási beszámolója A közbeszerzésekhez kapcsolódó energiahatékonysági irányelvek kidolgozása és alkalmazása Az irodai berendezésekre vonatkozó minimális energiahatékonysági követelmények kidolgozása 63

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM

ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM ÖKOVÁROS ÖKORÉGIÓ PROGRAM - a Megújított Stratégia - 2012. TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ... 6 1. AZ EMBER ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET KÖLCSÖNHATÁSAI EURÓPÁBAN A TÖRTÉNELEM SORÁN... 10 1.1. A prehisztorikus korszak...

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban

Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Körforgásos gazdaság koncepciója és hazai realitása MASZESZ XVIII. ORSZÁGOS KONFERENCIA Lajosmizse (2017.05.16) Az Élet forrásában nincs tegnapi víz. Körforgásos gazdaság: lehetőség a víziparban Galambos

Részletesebben

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e.

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. A világnépesség növekedése A népességszám változása időszakasz dátuma Kr.e. 10000- Kr.e. 7000 Kr.e. 7000-Kr.e. 4500 Kr.e. 4500-Kr.e. 2500 Kr.e. 2500-Kr.e. 1000 Kr.e. 1000- Kr. születése időszakasz hossza

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST

SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010.

Környezetgazdálkodás 1. előadás. A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Környezetgazdálkodás 1. előadás A környezetgazdálkodás folyamatmodellje Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem.RKK.2010. Ajánlott irodalom Sántha Attila: Környezetgazdálkodás Akadémia Kiadó Bp. Fodor István:

Részletesebben

ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója

ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója ÖKOVÁROS-ÖKORÉGIÓ program koncepciója Pécs Megyei Jogú Város megbízása alapján készítették a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. és a felkért szakértői szervezetek munkatársai 2004. 2 Tördelés és nyomdai

Részletesebben

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA

Részletesebben

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség

Részletesebben

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER kritériumok kiindulási pontjaként tekintett LEADER alapelvek: 1. Területalapú megközelítés

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Környezetgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Környezetvédelmi akcióprogramok az Európai Unióban (1-5. akcióprogramok)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA

GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA GLOBALIZÁCIÓ GLOBALIZÁCIÓ FOGALMA Azoknak a bonyolult folyamatoknak az összessége, amelyek a gazdaság, a technika, a pénzügy, a politika és a kultúra területén az egész Földre kiterjedő új rendszereket

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai

Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai Az emberiség bioszféra-átalakításának nagy ugrásai A természet hatalmas, az ember parányi Szent-Györgyi Albert Rausch Péter kémia-környezettan tanár Miért épp az ember? Emberi létezés alapjai Elvont fogalmi,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A globalizáció fogalma

A globalizáció fogalma Globális problémák A globalizáció fogalma átfogó problémák tudománya, amely az EGÉSZ emberiséget új j módon, tendenciájukban egyenesen egzisztenciálisan is érintik. Területei: például az ökológiai problematika,,

Részletesebben

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig

Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig Környezet fogalma Földtörténeti, kémiai és biológiai evolúció Ember megjelenése és hatása a környezetre az ókortól az ipari forradalomig H.G. Wells és José Martí A XX. században az előző évszázadokénál

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság

LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság LIFE környezetvédelem és erőforrás hatékonyság Hazai és EU stratégiai háttér sikeres projekttémák 2018. március 20. Hazai stratégiai háttér Nemzeti Környezetvédelmi Program (2015-2020) Fenntartható Fejlődés

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation

LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation LIFE Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz LIFE - Climate Change Adaptation Nyitrai Emese Klímapolitikai referens I. LIFE Klímapolitikai Tréning 2016. április 28. Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (CCA),

Részletesebben

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából

Láng István. A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása konferencia Láng István A Környezet és Fejlıdés Világbizottság (Brundtland Bizottság) jelentése húsz év távlatából Budapest, 2007. február 15. Római

Részletesebben

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR

Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek

A természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége

Részletesebben

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány

Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos gazdaság: mi ez és hova szeretnénk eljutni? Kriza Máté kuratóriumi elnök Körforgásos Gazdaságért Alapítvány Körforgásos Gazdaságért Alapítvány 2014 elején jött létre magánkezdeményezésre Elsődleges

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata

A Legfőbb Ügyészség. Környezeti Fenntarthatósági. Szabályzata Laskai Ede A Legfőbb Ügyészség Környezeti Fenntarthatósági a A fenntartható fejlődés és az átláthatóság parancsa A fenntartható fejlődés célja: olyan fejlődés, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS VIDÉKFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON LEHETŐSÉGEK ÉS FINANSZÍROZÁS UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A decentralizált megújuló energia Magyarországon

A decentralizált megújuló energia Magyarországon A decentralizált megújuló energia Magyarországon Közpolitikai gondolatok Őri István Green Capital Zrt. Bevált portugál gyakorlatok konferencia Nyíregyháza 2010. június 4. Miről fogok beszélni? A portugál-magyar

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály

Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály Marton Miklós, FM Környezetfejlesztési Főosztály 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása - 1 Az üvegház-gázok kibocsátásának változása az EEA országaiban 1990 és 2012 között 1. Éghajlat üvegházgázok kibocsátása

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA 2014-2020 UDVARDY Péter egyetemi docens ÓE AMK NVS A Nemzeti Vidékstratégia (NVS) célja, hogy a Magyarország vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Innovációk a vidék fejlesztésében

Innovációk a vidék fejlesztésében VIDÉK AKADÉMIA A VIDÉK JÖVŐJÉÉRT Mezőtúr 2012. október 16-18. Innovációk a vidék fejlesztésében Dr. G.Fekete Éva Mi a vidék? Az urbánus térségekhez viszonyítva: 1. Alacsonyabb koncentráció (népesség, vállalkozások,

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Nemzeti Klaszter Konferencia

Nemzeti Klaszter Konferencia Nemzeti Klaszter Konferencia 2012. Március 27. Pécs Tartalom DCCA rövid bemutatása Duna Stratégia rövid bemutatása A klasztertevékenységek kapcsolódása a Stratégiához / PA 8/ PA 8 terület projektpéldáinak

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE

A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE A XXI. SZÁZAD URBANISZTIKAI KIHÍVÁSAI ACZÉL GÁBOR A MUT ELNÖKE FENNTARTHATÓ FEJL DÉS SZINERGIA KLÍMAVÁLTOZÁS KREATÍV VÁROS ÉLHET VÁROS EURÓPAI TUDÁSHÁLÓZAT GLOBALIZÁCIÓ INFORMATIKAI FORRADALOM GLOBÁLIS

Részletesebben

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM

VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM VÁROSFEJLESZTÉS 2.1 SZAKMAI FÓRUM FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK Budapest, 2016. 06. 07. FENNTARTHATÓ VÁROSI MOBILITÁS - KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK BESZÉGLETÉS A 2014-2020 IDŐSZAK VÁROSI

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály Megnyitó Markó Csaba KvVM Környezetgazdasági Főosztály Biogáz szerves trágyából és települési szilárd hulladékból IMSYS 2007. szeptember 5. Budapest Biogáz - megújuló energia Mi kell ahhoz, hogy a megújuló

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák.

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A hatékony intézkedések korszaka, világkonferenciák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens ENSZ világértekezlet: Stockholmi Környezetvédelmi Világkonferencia Stockholm, 1972. június 5-16.

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért

BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért BIOFUTURE Határ-menti bemutató és oktató központ a fenntartható és hatékony energia használatért Fenntartható fejlődés A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. A fenntartható

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.6. COM(2018) 439 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az InvestEU program létrehozásáról {SEC(2018) 293 final}

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben