Főbb munkaügyi folyamatok, I IV. negyedév

Átírás

1 2010/45 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal évfolyam 45. szám Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév A tartalomból 1 Munkaerőpiac, foglalkoztatás 3 Munkaerő-kereslet 4 Kereset és munkajövedelem 7 Munkaerőköltség-index Munkaerőpiac, foglalkoztatás A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009 I negyedévében a éves foglalkoztatottak száma 97,5 ezer fővel volt kevesebb, a munkanélkülieké pedig 91,5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliségi ráta 10-ra emelkedett, a foglalkoztatási ráta pedig 1,1 százalékponttal tovább csökkent, így 2009-ben az Európai Unióban csak Málta aktivitási és foglalkoztatottsági mutatója volt kedvezőtlenebb Magyaror szágénál. A munkaerőpiac főbb mutatói Mutatók I negyedév I negyedév 1. tábla évesek munka vállalási korúak a) évesek Foglalkoztatottak száma, ezer fő 3 879, , , ,3 Munkanélküliek száma, ezer fő 329,2 420,7 419,9 420,3 Gazdaságilag aktívak száma, ezer fő 4 208, , , ,6 Inaktívak száma, ezer fő 3 501, , , ,4 Népesség, ezer fő 7 710, , , ,0 Aktivitási arány, 54,6 54,7 64,2 61,6 Munkanélküliségi ráta, 7,8 10,0 10,1 10,1 Foglalkoztatási ráta, 50,3 49,2 57,7 55,4 a)15 61 éves nők és férfiak. A foglalkoztatottak létszáma 2008 őszétől szinte folyamatosan csökkent, csak a szezonális hatás törte meg némileg ezt a tendenciát. A gazdasági visszaesés miatti létszámleépítések elsősorban a fizikai foglalkozásúakat érintették, ezen belül a feldolgozóiparban, a kereskedelem, gépjármű javításban és az építőiparban szűntek meg legnagyobb számban munkahelyek. Főként a férfi foglalkoztatottak száma csökkent (2008 I negyedévéhez képest 66 ezerrel, ami a foglalkoztatottak teljes létszámcsökkenésének több mint kétharmada), a rájuk jellemző foglalkoztatási ráta így 1,7 százalékponttal maradt el az időszakától. A nők munkaerő-piaci mutatóiban nem következett be ekkora mértékű változás, a foglalkoztatottak száma 32 ezer fővel csökkent, ami esetükben a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékpontos mérséklődését eredményezte. A foglalkoztatás szűkülésével nőtt a munkanélküliek száma és aránya, a munkanélküliségi ráta 2009 I negyedévében átlagosan elérte a 10,0-ot. Ezen belül a férfiak rátája 10,3-ra változott (ez 2,7 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábbi). A nők munkanélküliségi rátája kevésbé (1,6 százalékponttal) (9,7-ra) nőtt, így az őket jellemző érték újra alacsonyabbá vált a férfiakénál ben éves átlagban a évesek 18,1-a minősült foglalkoztatottnak és 6,5-a munkanélkülinek, túlnyomó többségük (több mint háromnegyed részük pedig) a gazdaságilag inaktívak közé tartozott. A munkanélküli fiatalok száma az hez képest növekedett (18,2 ezer fővel 79,2 ezerre), mely a munkanélküliségi rátában 6,6 százalékpontos növekedést eredményezett. Az éves korosztály munkaerő-piaci mutatóit kismértékű javulás jellemezte; a foglalkoztatottak száma 29,3 ezer fővel nőtt, ami a foglalkoztatási ráta 1,4 szá zalék pontos emelkedését jelentette. Ennek oka részben a korosztályba tartozók inél nagyobb létszáma. A munkakeresés átlagos időtartama a vizsgált időszakban csökkent. Az előző évi 18,1-ről 16,5 hónapra rövidült, aminek oka, hogy megnőtt azok aránya, akik kevesebb mint 12 hónapja kerestek állást (51,6-ról 57,0-ra). A Dél-Dunántúl régió kivételével amit egyébként átlag alatti foglalkoztatottsági szint jellemez a évhez viszonyítva minden régióban csökkent a foglalkoztatottság. A legtöbben, 24 ezren, a Közép-Dunántúl régióban veszítették el állásukat, ami ott a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékpontos csökkenését idézte elő. A nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony foglalkoztatottsági szint jelentős regionális eltéréseket mutat. A legmagasabb foglalkoztatottság jellemezte Közép-Magyarország és a legrosszabb helyzetű Észak-Magyarország régió mutatója között 11,8 százalékpont a különbség. (Ugyanez az érték az ben 12,2 százalékpont volt.) A kisebb területi egységek, megyék esetében még nagyobbak a különbségek: a legkedvezőbb mutatókkal rendelkező Budapest (56,0) és a legrosszabb helyzetű Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (40,6) foglalkoztatottsági rátája közötti különbség 15,4 százalékpont. Minden régióban növekedett 2009-ben a munkanélküliek száma és a munka nél küliségi ráta. A foglalkoztatásból kikerülők elsősorban a munkanélküliek táborát gyarapították, nem vonultak ki a munkaerőpiacról, ezért az aktivitási ráta Dél-Dunántúl kivételével csak kevéssé változott 2008-hoz képest. Ugyan a gazdasági válság a kedvezőbb helyzetű munkaerő-piaci területeket érintette súlyosabban, a Magyarországot jellemző területi megosztottságot ez jelentősen nem befolyásolta: a 2 legkedvezőbb helyzetben lévő Közép-Magyar ország és Nyugat-Dunántúl régió, valamint a leszakadó, Észak-Magyarország, illetve Észak-Alföld területek közti különbség érdemben nem változott.

2 2 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév Statisztikai tükör 2010/45 A főbb munkaerő-piaci mutatók* régiók szerint, I negyedév 2.tábla Mutatók Közép- Magyarország Dunántúl Közép- Nyugat- Dél- Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Foglalkoztatottak száma, ezer fő 1 239,2 435,1 408,5 337,8 396,7 489,1 475,5 Munkanélküliek száma, ezer fő 87,6 44,4 38,5 41,8 71,0 81,1 56,3 Gazdaságilag aktívak száma, ezer fő 1 326,8 479,5 447,0 379,6 467,7 570,2 531,8 Gazdaságilag inaktívak száma, ezer fő 933,3 371,4 326,0 353,3 455,5 565,2 482,4 Aktivitási arány, 58,7 56,4 57,8 51,8 50,7 50,2 52,4 Munkanélküliségi ráta, 6,6 9,3 8,6 11,0 15,2 14,2 10,6 Foglalkoztatási arány, 54,8 51,1 52,8 46,1 43,0 43,1 46,9 *Az adatok a éves népességre vonatkoznak. A Munkaügyi Központ kirendeltségei által vezetett adminisztratív nyilvántartásból származó adatok 1 szerint végén a nyilvántartott álláskeresők 2 létszáma 604,6 ezer fő volt, 26,7-kal magasabb, mint 2008 időszakában. Éves szinten (a havi adatok átlaga alapján) az álláskeresők száma 562 ezer fő volt, 119 ezer fővel több, mint 2008-ban. Mint az 1. ábra mutatja a két típusú munkanélküli-létszám alakulásának trendje megegyezett, de a munkanélküliség szigorúbb aktív keresést is magába foglaló definícióját használó munkaerő-felmérés adata rendre alacsonyabb. Ezer fő ábra A nyilvántartott álláskeresők és a munkaerő-felmérés szerinti munkanélküliek számának alakulása (negyedéves átlagok) I I I I I. Regisztrált adatok I I I I I I. Munkaerő-felmérés adatai A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2009 I negyedévében átlagosan 2661 ezren álltak alkalmazásban, közel 101 ezer fővel (3,7-kal) kevesebben, mint 2008 időszakában. A költségvetési szférában 748 ezren, a versenyszférában mintegy 1822 ezren dolgoztak, mely utóbbiban 6,7-os létszámcsökkenés következett be. A vállalkozásoknál az elbocsátások elsősorban a fizikai munkakörökben lévő dolgozókat érintették, körükben 9,1-os volt a csökkenés, míg a szellemi foglalkozásúak száma csak 2,4-kal mérséklődött. Azok a vállalkozások, amelyek átmenetinek ítélték a kedvezőtlen gazdasági helyzetet, a tömeges elbocsátást munkaszerződés-módosítással is járó módon csökkentett munkaidőben történő foglal koztatással próbálták meg elkerülni, ami miatt a nem teljes munkaidőben foglal koztatottak lét száma 16,4-kal nőtt. Így a teljes munkaidősök körében bekövetkezett 157 ezer fős létszámfogyást a részmunkaidőben dolgozók 27 ezer fős növekménye némileg mérsékelte. Míg korábban a nem teljes munkaidőben történő foglalkoztatás enyhe, de folyamatos térnyerése a szellemi munkakörökben foglalkoztatottakra volt jellemző, 2008 második felétől markánsan nőtt a fizikai foglalkozásúaknál ben így a fizikai munkakörben átlagosan 18,1-kal, a szellemiben pedig 12,6-kal dolgoz tak többen részmunkaidőben. A vizsgált időszakban a versenyszférában folyamatosan csökkent a külföldiek foglalkoztatása, az év első három negyedévében átlagosan 23,2-kal áig hónapról hónapra csökkent a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoz tatottak létszáma is (a három negyedév átlagában 30-kal), majd enyhén nőtt, de a negyedévben sem érte el az időszakának szintjét. A versenyszféra ágazatai közül a bányászat, kőfejtés (89,3), a feldolgozóipar (88,2), az építőipar (92,2), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (90,4), az ingatlanügyletek (93,0), az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (92,0) létszámvesztesége haladta meg jelentősebben a versenyszféra egészére jellemző átlagot. A vállalkozások 1,8 millió fős alkalmazotti létszámának 36-át az 50 fő alatti létszám-kategóriájú szervezetek foglalkoztatják, ezek a kisebb vállalkozások kevésbé tudták átmeneti megoldásokkal elkerülni az elbocsátásokat, ugyanis a 130 ezer fős létszámfogyás 43-a ebben a körben zajlott le. Az információ és kommunikáció, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység nemzetgazdasági ágakban 9,9, illetve 0,8-kal bővült a létszám. 1 A munkanélküliek regiszteréből származó statisztikát a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal havi gyakorisággal teszi közzé. 2 A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi törvény jei változásával összhangban a korábbi regisztrált munkanélküliek megnevezés helyett a nyilvántartott álláskeresők az új hivatalos elnevezés.

3 Statisztikai tükör 2010/45 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév 3 Az alkalmazásban állók és közfoglalkoztatottak létszámának alakulása a költségvetési intézményeknél, tábla Időszak Alkalmazásban állók létszáma ezer fő Ebből: közfoglalkoztatott ezer fő Alkalmazásban állók létszáma (közfoglalkoztatott nélkül) ezer fő Költségvetési intézmények összesen I. negyedév 709,5 99,2 23,0 96,7 686,5 99,3 negyedév 753,3 103,0 63,8 170,1 689,5 99,4 I. félév 731,4 101,1 43,4 141,6 688,0 99,4 I negyedév 768,9 106,3 82,5 245,0 686,5 99,6 I I negyedév 743,9 102,9 56,4 178,2 687,5 99,4 negyedév 759,6 105,7 74,5 253,5 685,1 99,4 Év összesen 747,9 103,6 61,0 196,0 686,9 99,4 Ebből: közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás I. negyedév 257,0 101,8 19,5 95,2 237,5 102,4 negyedév 295,7 110,5 55,5 171,2 240,2 102,1 I. félév 276,3 106,3 37,5 141,8 238,8 102,2 I negyedév 313,3 117,2 71,5 245,4 241,9 101,5 I I negyedév 288,7 110,0 48,8 178,6 239,8 102,0 negyedév 305,1 116,0 63,8 257,3 241,3 101,3 Év összesen 292,8 111,5 52,6 196,8 240,2 101,8 A költségvetési szférán belül a közi gazga tás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban 11,5-kal nőtt, az oktatásban 1,1-kal, a humán- egészségügyi, szociális ellátásban pedig 2,2-kal csökkent a létszám. A közigaz-gatás és ezzel együtt a költségvetési intézmények létszámának alakulását erősen befolyásolta a közfoglalkoztatási formában (közcélú, közhasznú, valamint közmunkaprogram keretében történő munkavégzés) dolgozók létszámának II negyedévi, jelentős emelkedése, mivel a költségvetési kör e nélkül számított létszáma 0,6-kal elmarad az itől. (A közfoglalkoztatást döntően a helyi önkormányzatok szervezik, az abban részt vevők létszám- és keresetadatai jellem zően a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban jelennek meg.) álláshelyek aránya 2008 I negyedéve óta (a gazdasági válság kezdete óta) folyamatosan csökkent, és átlagosan 1,3 volt, 0,1, illetve 0,8 százalékponttal kevesebb, mint az előző negyedévben, illetve 2008 negyedévében. Ezer ábra Az üres álláshelyek aránya nemzetközi összehasonlításban 40 Munkaerő-kereslet 2009 végén az üres álláshelyek aránya 0,9 volt, ami 23,1 ezer olyan álláshelyet jelentett, melyek betöltésére aktív lépé seket tettek a munkáltatók. Ebből a versenyszférában 12,3 ezer, a költségvetési intézményeknél pedig 9,6 ezer, ezen felül a fegyveres szerveknél mintegy 4200 volt a betöltésre váró álláshelyek száma. A munkaerő iránti kereslet 2008 I. negyedéve óta folyamatosan csökkent, ami 2008 negyedéveiben a korábbi évek alapján tapasztalható szezonális ingadozásnak megfelelt. A I, illetve negyedévi munkaerő-kereslet azonban a szezonális mellett a gazdasági válság hatásának jeleit is mutatta, ugyanis az időszakához képest a vállalkozásoknál 7, illetve 40-kal volt kevesebb az üres álláshelyek száma I. negyedévében elmaradt a korábbi években jellemző kiugró kereslet nö vekedés, és a stagnálást további csökkenés követte. A mélypontot jelentő I negyedév után a negyedévet kismértékű emelkedés jellemezte. A nemzetközi összehasonlításhoz az Európai Unió 20 tagállamának adatai állnak rendelkezésre. Eszerint 2009 I negyedévében az EU-ban az üres I. I I. I I. I I. Vállalkozás Költségv etés Nonprofit Forrás: New Cronos. I

4 4 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév Statisztikai tükör 2010/45 Az országonkénti adatok azt jelzik, hogy a gazdasági válság hatása még a legtöbb helyen a I negyedévben tartott, mert az előző negyedévhez képest 4 ország (Spanyolország, Észtország, Nagy-Britannia és Ciprus) kivételével csökkenést vagy stagnálást mutatott a ráta. Tartósan az EU átlaga fölötti rátával rendelkező országok mindegyikére (Finnország, Hollandia, Nagy- Britannia, Németország, Ciprus) jellemző volt a csökkenés. Az üres álláshelyek száma Spanyolország és Görögország kivételével mindenhol alatta maradt a válság előtti időszaknak, a legnagyobb arányú csökkenés (65 85 közötti) a balti országokban, Csehországban és Romániában következett be, egyharmad vagy annál mérsékeltebb volt Szlovákiában, Nagy- Britanniában, Bulgáriában és Németországban, a többi országban közötti. Az üres álláshelyek aránya nemzetközi összehasonlításban 3. ábra Kereset és munkajövedelem 2009 I negyedévében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete Ft volt, ezen belül a vállalkozásokban dolgozóké Ft-ot, a költségvetési szektorban dolgozóké Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó átlag keresetek összességében 0,5-kal nőttek, ezen belül a költségvetési szféránál 7,9-os csökkenés, míg a versenyszférában 4,3-os növekedés következett be. A vállalkozásokat a gazdasági válság miatt visszafogott keresetemelés jellemezte, és mind a bruttó, mind ezen belül a rendszeres kereset dinamikája az év eleje óta fokozatosan lassult. Vállalkozások szezonálisan kiigazított keresetindexe ( hó=100) 4. ábra Lettország 112 Portugália Luxemburg Litvánia Szlovénia Lengyelország 100 Svédország Bulgária január január Spanyolország Bruttó Rendszeres Magyarország Románia Szlovákia Csehország Észtország EU Finnország Hollandia Görögország Nagy-Britannia Németország Ciprus január ben a versenyszférában a fizikai foglalkozásúak átlagosan havi bruttó Ft-ot, a szellemiek Ft-ot kerestek, a keresetek növekedési üteme pedig 2,3, illetve 2,5 volt, azaz mindkét állománycsoport keresete kisebb ütemben nőtt, mint az összes foglalkoztatotté (4,3). A keresetnövekedésben mintegy 1,8-ot magyaráz az összetétel-változás, vagyis a szellemi foglalkozásúak arányának 36,2-ról 38,3-ra történő növekedése ábra A vállalkozások bruttó keresetindexe állománycsoportonként 0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4, I január január Forrás: New Cronos. Fizikai Szellemi Összes

5 Statisztikai tükör 2010/45 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév 5 A létszámarány változásának hatását kiszűrve a versenyszféra I negyedéves bérdinamikája 2,5-nak felelt meg. Bruttó kereset indexe, részátlag- és összetételhatás-index Megnevezés Létszámarány, Fizikai 63,8 61,7 Szellemi 36,2 38,3 Bruttó kereset indexe ( időszak) Fizikai 106,5 102,3 Szellemi 108,2 102,5 Összesen (főátlagindex) 108,4 104,3 Ebből: Részátlagindex 107,4 102,5 Összetételhatás-index 100,9 101,8 4. tábla A fizikai munkakörökben foglalkoztatottak szerényebb bérnövekedését egyrészt a központi intézkedések befolyásolták. A minimálbér Ft-ról Ft-ra történő 3,6-os és az iskolai végzettséghez kapcsolódó szakképzettségi bérminimum első, illetve második félévi Ft-os, összesen 1,1-os emelése. Másrészt a gazdasági indokokra visszave zethető munkaidőalap-csökkenés (kevesebb túlóra, a teljes munkaidősök ledolgozott óráinak átmeneti csökkentése a munkaszerződésük módosí tása nélkül stb.). Így pl. a feldolgozóiparban január ben a teljes munka idős fizikai foglalkozásúak 1 főre jutó teljesített óráinak száma 1,1-kal maradt el a évitől, ugyanakkor a munkanapok száma a két évben megegyezett. A rendszeres keresetek dinamikája mindkét állománycsoportban kismértékben meghaladta a bruttó keresetekét (átlagosan 5,0 volt), amit az magyaráz, hogy a prémium-, jutalomkifizetések összességében (3,4-kal) elmaradtak az i szinttől. Az átlagos prémium, jutalom összegének többszörösét fizető ágak többségében is elmaradtak a nem rendszeres juttatások az itől. Pl. az átlag több mint ötszörösét fizető pénzügyi, biztosítási tevékenység területén 10,1-kal volt kevesebb a prémium összege, mint egy évvel ezelőtt. Az ágazatok kereseti sorrendje évhez képest nem változott. A sor élén továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység áll (a 0,8-os bruttó átlagkereset csökkenés ellenére is), ahol a versenyszféra átlagának mintegy kétszerese a kereset, ezt követi az információ, kommunikáció, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkon di cionálás és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágak az átlagot 1,8, illetve 1,7- és 1,5-szeresen meghaladó keresetekkel. A versenyszférán belül a 32,1-os foglalkoztatotti súlyt képviselő feldolgozóipar keresete közel áll az átlaghoz, azonban a nemzetgazdasági ágon belül szélsőségesen szóródnak. A kokszgyártás, kőolajfeldolgozás ágazatban a keresetek a versenyszféra átlagának két és félszerese, míg a gyógyszergyártásban 1,8-szerese, az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása és a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazatban viszont nem érik el az átlag 60, illetve 80-át. Jelentősen elmaradtak a keresetek az átlagtól az építőiparban (24-kal), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (39,8-kal) és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (25,9-kal). A költségvetési intézményeknél dolgozók havi keresetalakulását sajátosan befolyásolta a 13. havi juttatás (keresetkiegészítés) kifizetéséről, valamint az eseti juttatásokról hozott központi intézkedések sorozata. Ezek értelmében: 2007 ától kezdődően 2008 éig minden hónapban a 13. havi juttatás egytizenkettede került kifizetésre januárban a évi 13. havi maradék, vagyis hat havi részlet hónapban az előre jelzettnél magasabb infláció miatt a közszféra reálkeresetének szinten tartása érdekében Ft/fő keresetkiegészítés fizetésére került sor. Novemberben (a 13. havi 1/12 előlegen felül) egységesen Ft/fő összegű keresetkiegészítés kifizetése, valamint (nem egységesen) jutalom kifizetések januártól a 13. havi előleg ugyan még megmaradt, de összegét Ft-ban maximálták. Ez azt jelentette, hogy bruttó Ft-ig megegyezett a kifizetésre kerülő összeg az ivel, ennél magasabb kereset esetén alatta maradt ától a keresetkiegészítésre való jogosultság további szűkítése miatt a 131 ezer Ft meg nem haladó illetmények esetén maradt változatlan az összeg, 149 ezer Ft Ft lett a térítés maximuma, míg az e fölötti illetmények után már nem járt. Az említett intézkedések azt eredményezték, hogy a bruttó keresetek I negyedévben a közszférában 7,9-kal, ezen belül a nem rendszeres juttatások pedig 48,8-kal maradtak el az itől. A bruttó keresetek csökkenése a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ágban 12,4, az oktatásban 5,1, a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 5,3 volt. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalom-biztosítás átlagosnál nagyobb keresetcsökkenésében szerepet játszott a közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak számának növekedése. A jellemzően minimálbéren foglalkoztatott közmunkások nélkül számított közigazgatási bruttó átlagkereset csak 8,5-kal maradt el az időszakától. Növelte a közigazgatás keresetének elmaradását a keresetkiegészítésre való jogosultság szabályainak változása is, ugyanis a közigazgatás munkavállalóinak nagy részét a keresetkiegészítésre nem jogosult köztisztviselők jelentik. A költségvetési szférában a 13. havi juttatás kifizetésére vonatkozó intézkedések miatt, a bruttó keresetek 23,7-kal maradtak el 2009 januárjában az januáritól, az ezt követő négy hónapban 1-on belül maradt a csökkenés, míg ban az említett bázishatás miatt újra 10-os visszaesés következett, hónapokban pedig 6 7 közötti volt a visszaesés. A keresetkiegészítés összegének és a jogosultak körének korlátozása mellett a negyedévben fizetett jutalmak összege is elmaradt az itől, ami a bruttó kereseti index további csökkenését eredményezte. A rendszeres keresetek az alapilletmény befagyasztása mellett a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 1,6-kal nőttek. (A közfoglalkoztatottakkal együtt a bruttó kereseti index 99,7.) 2009 I negyedévében a kereseten felüli egyéb munkajövedelem egy főre jutó összege a nemzetgazdasági szinten átlagosan Ft-ot tett ki, 9,6-kal többet, mint egy évvel ezelőtt. Az egy teljes munkaidős foglalkoztatottra jutó munkajöve delem összege Ft volt, 1,0-kal több, mint 2008-ban. Az egyéb munka-jövedelmek körébe tartozó juttatások nagy részére kedvező adózási szabályok vonatkoznak, ezért az összes munkajövedelmen belüli arányuk évek óta nő, 2009 I negyedévében már átlagosan 6,1-ot ért el, fél százalékponttal múlta felül az i arányt. Jelentős, 8 8,4 körüli az egyéb munkajövedelem aránya az erdőgazdálkodásban, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, a villamosenergia-, gáz,- gőzellátás, légkondicionálásban, 9,6, illetve 9,8 a gyógyszergyártásban és a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosításban. A I negyedévi átlagos havi kereset nettó értékben Ft-nak felelt meg, 1,7-os növekedési üteme 1,2 százalékponttal meghaladta a bruttó keresetekét, köszönhetően a tól megváltozott szja-szabályoknak. A 18-kal adózó jövedelemhatár 1700 ezer Ft-ról 1900 ezer Ft-ra történő megemelésével 141, 7 ezer Ft havi keresettől csökkent az adófizetési kötelezettség, 158,3 ezer Ft/hó kereset felett pedig az adónyereség 3000 Ft/hó. Az adójogszabály január 1-jétől történő visszamenőleges változtatása miatt félévben kerül elszámolásra a január hónapokban levont adóelőleg-többlet is, ezért 2009 második félévében havonta 2,4 3,1 százalékponttal meghaladta a nettó keresetnövekedés üteme a bruttóét.

6 6 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév Statisztikai tükör 2010/45 A bruttó átlagkereset alakulása a költségvetési intézményeknél 5. tábla Időszak Bruttó átlagkereset Ebből: rendszeres kereset Bruttó átlagkereset Ebből: rendszeres kereset Január , , , ,3 Február , , , ,4 Március , , , ,3 I. negyedév , , , ,0 Április , , , ,6 Május , , , ,3 Június , , , ,8 I. félév , , , ,9 Július , , , ,1 Augusztus , , , ,6 Szeptember , , , ,3 I I egyedév , , , ,2 Október , , , ,3 November , , , ,0 December , , , ,9 Év összesen , , , ,7 A bruttó és a nettó átlagkereset-index alakulása havonként 6. ábra január január január január Bruttó átlagkereset-index Nettó átlagkereset-index

7 Statisztikai tükör 2010/45 Főbb munkaügyi folyamatok, I negyedév 7 6. tábla A havi bruttó és nettó átlagkereset, a fogyasztóiár-index, valamint a reálkereset indexe Év Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete bruttó nettó bruttó nettó Fogyasztóiárindex Reálkereseti index a) Ft/fő = 100, ,6 121,6 128,9 94, ,8 112,6 128,2 87, ,5 111,4 109,8 101, ,8 110,1 103,6 106, ,2 107,6 103,9 103, ,0 103,0 108,0 95, ,5 107,0 106,1 100, I. n. év ,2 100,1 103,0 97, I. félév ,3 101,0 103,3 97, I I n. év ,2 101,8 103,9 98, ,5 101,7 104,2 97, ben a reálkereset 2,4-kal maradt el az itől a fogyasztóiárindex 4,2-os növekedése mellett. Jóllehet a negyedévben 5 körülire emelkedett az infláció, ezt azonban ellensúlyozta az szja-szabályok változása miatti nettó keresetnövekedés. A versenyszférában 0,2-kal emelkedtek, míg a költségvetési intézményeknél 8,3-kal csökkentek a reálkeresetek, döntően a 13. havi juttatás kifizetési sajátosságai miatt. Munkaerőköltség-index 2009 negyedévében a mezőgazdaság nélküli nemzetgazdaságban az élőmunka igénybevételével kapcsolatos költségek 6-kal csökkentek az időszakához képest. A munkaerőköltségen belül a legnagyobb arányt képviselő munkajövedelem közel 4-kal maradt el az egy évvel korábbi értéktől. A legjelen tő sebb csökkenés (12) a közszolgáltatás területén (O S nemzetgazdasági ágak) következett be a költségvetési szféra keresetalakulásának következtében. A többi ágazatban nem történt jelentős változás az egy teljesített munkaórára jutó munkajövedelem értékében. A szociális költségek növekedési üteme a munkajövedelem alatt maradt, a jelzett időszak folyamán a nemzetgazdaság egészében csökkenést mutatott, ami az élőmunka terheit mérséklő kormányzati intézkedéseknek köszönhető. a) Nettó átlagkereset indexe alapján. További információk, adatok (linkek) Táblázatok Módszertan Függelék Elérhetõségek: erika.molnarfi@ksh.hu Telefon: (+36-1) Információszolgálat Telefon: (+36-1) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2010 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!